A NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT. SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉRŐl

1

SZAKÉRTŐi JELENTÉS

A NYíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT

MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM

SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉRŐl

( 2008-2011.lDŐSZAKRA VETíTVE)

MEGRENDELŐ: NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÖNKORMÁNYZATA

KÉszíTETTE: a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és Képzési Intézet megbízásából: Láng Erzsébet közoktatási szakértő igazolás száma: SZ028260

z

SZAKÉRTŐi JElENTÉS

a Nyíregyháza Megyei Jogú Város által fenntartott Művészeti Középiskola és Kollégium szakmai ellenőrzéséről

A szakmai

ellenőrzés megrendelője

:

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Önkormányzata

A szakmai ellenőrzést végző: A Szabolcs~Szatmár~Bereg Megyei Pedagógiai, Közművelődési és képzési Intézet, mint az intézmények szakmai ellenőrzésére kiírt pályázat nyertese, képviseletében eljárva Láng Erzsébet közoktatási szakértő / tanügy ~ igazgatási szakterület, igazolás száma: SZ028260 / .

A szakmai ellenőrzés célja: A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 107. §. (8) bekezdés c) pontja alapján az intézmény szakmai munkájának ellenőrzése a fenntartó által elfogadott vizsgálati program alapján.

A szakmai ellenőrzés időszaka: 2008~2011.

közötti időszak, három tanév ( megjegyzés: a vizsgálat a jelenlegi tanévet nem

érinti) A vizsgálat módszerei: Helyszíni vizsgálat, az iskola alap dokumentumok elemzése, szabályozások törvényi megfelelésének ellenőrzése, iskolai dokumentumok tanulmányozása, személyes egyeztetés az intézmény vezetéséve" az iskola belső működési mechanizmusának megismerése.

A helyszíni vizsgálatban részt vett az iskola részéről: - Dr. Veréb József igazgató ~ Károly Enikő az iskola általános igazgató helyettese

4

I.

BEVEZETŐ

Nyíregyháza Megyei Jogú Város Közgyűlése, mint fenntartó 2012. évben szakmai ellenőrzést rendelt el hat nevelési-oktatási intézményben, így a nevezett iskolában is. A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény ( továbbiakban: közoktatási törvény) l07.§, vonatkozó rendelkezései szerint a fenntartó szakmai ellenőrzést tarthat a fenntartásában működő nevelési, oktatási intézményekben, melynek elvégzésére az Országos szakértői

névjegyzékben szereplő közoktatási szakértőt kér fel. A fenntartó eleget tett e törvényi elvárásnak, a közbeszerzési eljárás lefolytatása eredményeként Az MPKKI kapta meg feladatul, hogy a jogszabályi előírásoknak megfelelő képesítéssel rendelkező szakértőt bízzon meg a szakmai ellenőrzésével. A szakmai ellenőrzés a 2008-2011. időszak három tanévére terjed ki, így a jelenlegi tanévet nem érinti. Fontos kritérium, hogy az ellenőrzés során a vizsgált időszakban hatályos jogszabályi megfelelést kell vizsgálni. Ez az elvárás teljesült.

A fenn tartói szándéknak megfelelően a szakmai vizsgálat két írányú .' egyrészt átfogó szakmai elemzést ad a vizsgálati program alapján az intézmény elmúlt

három tanévéről,

másrészt elemzi a vizsgált időszakban történt szervezeti és szakmai változásokat és azok

hatásait.

A szakmai vizsgálat a fenntartó által meghatározott vizsgálati ellenőrzési program alapján történt, az alábbi területeken: a pedagógiai program végrehajtása,

az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának elemzése,

a humán erőforrás jogszerűsége,

munkatervek és beszámolók elemzése,

az intézményben folyó nevelő-oktató munka eredményességének elemzése,

a tagozatvezető k és

a közismereti

szakmai

munkaközösségek tevékenységének

elemzése.

az intézmény struktúrájának változása, annak hatása,

a párhuzamos képzésből adódó sajátos képzési struktúra összehangoltsága,

a művészeti képzés szükségessége a térségben.

az iskola tevékenységének hatása Nyíregyháza és a térség művészeti életére.

5

II.

HELYZETELEMZÉS

A) A VIZSGÁLT INTÉZMÉNY RÖVID BEMUTATÁSA Az intézmény sajátos helyet foglal el Nyíregyháza Város és a térség életében. A művészeti nevelés és oktatás párhuzamos képzésben való megvalósítása komoly szakmai felkészültséget igényel az iskola vezetésétől és a nevelőtestület minden tagjától. A közoktatási törvény 29.§. (8) bekezdése az alábbiakat határozza meg: " Ha a szakközépiskola művészeti szakmai vizsgára készít fel a) párhuzamos

oktatás

esetén

-

a

központi

programban

( tantervben

meghatározottak szerint - a középiskolai évfolyamokon a nevelő és oktató munka az ötödik, hetedik, vagy a kilencedik évfolyamon kezdődhet, és a tizenharmadik évfolyamon fejeződhet be, b) a szakképzés megszervezésére e törvény 27.§.-a (7) bekezdésének a) pontjában, valamint a c)-d)-g) pontjában foglaltakat kell alkalmazni, c)

a tanuló a szakmai vizsgát az érettségit követően teszi le."

Nevezett iskola a kilencedik évfolyamon indítja a képzést, mely a tizenharmadik évfolyamon ér véget érettségi és szakmai záróvizsgával. A

párhuzamos

képzés

szabályainak

megfelelő

nevelés-oktatás-szakképzés

összhangját az évek során sikerült kialakítani, a térségben egyedül állóan biztosítva a zene, a tánc és a képzőművészet iránt érdeklődő tehetséges fiatalok szakmai képzését is az érettségi re való felkészítés mellett. A térségben ismert és elismert intézmény, eredményeik azt mutatják, hogy elismerésre méltóan tölti be hivatását az iskola. A képzési szerkezet az évek során bővült, igyekeztek a meglévő tárgyi és személyi feltételrendszert a leghatékonyabban figyelembe venni.

A vizsgált időszakban az iskola képzési szerkezete az alábbi volt: - gimnáziumi képzés 9

évfolyamon, mely a fenntartó döntése alapján kifuttatásra

kerül 2012/2013. tanévben. szakközépiskolai képzés 9 -13. évfolyamon - szakképzés 9 -13. évfolyamon az alábbi tagozatokon:

Zeneművészeti Képző-

és

tagozat

Iparművészeti

Táncművészeti

tagozat

tagozat

3

A vizsgált dokumentumok: • Alapító Okirat • Szervezeti és Működési Szabályzat • Pedagógiai program • Házirend • Intézményi Minőségirányítási program • Szakmai program tagozaton ként • az iskola éves munkaterve és beszámolója a vizsgált tanévekben • a Tagozatok éves munkatervei és beszámolói • a közísmereti munkaközösségek éves munkatervei és beszámolói • intézményi adatbázis Megjegyzés: az iskola valamennyi alapdokumentuma a fenntartó által jóváhagyott.

A vizsgálat jogszabályi háttere: ( a vizsgált

időszakban hatályos jogszabályok! )

• a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi lXV. törvény • az államháztartásról szóló 1992. évi XXXVIII. törvény • a közoktatásról szóló 1993. évi lXXIX. törvény • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény • a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény • az egyenlő bánásmód ról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény • a nevelési- oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994 (VI.8.) MKM rendelet • a 27/1998. (VI.10,) MKM rendelet • a pedagógus továbbképzésről szóló 277/1999, (XI1.22, ) kormányrendelet • a 138/1992. évi kormányrendelet

6

Az egyes tagozatokon belül a szakmai képzések az OKJ szerint történik, biztosítva az

egymásra épültséget, a szakmai vizsgakövetelményeknek való megfelelést.

Az iskola a vizsgált időszakban stabil beiskolázást valósított meg a párhuzamos

képzésben, a helyi tantervben kidolgozott felvételi rend szerint.

A gimnáziumi és a szakközépiskolai képzésben az érettségire való felkészítésnél az

egységesítésre törekedtek, lehetőséget adva így az átjárhatóságra is .

A gimnáziumi képzés kivezetésével tiszta profilú párhuzamos képzés valósul meg.

A tanulói adatokat vizsgálva megállapítható, hogy jó az iskola megtartó képessége.

A térségben élő tehetséges fiatalok részére biztosítja a művészeti nevelést és oktatást,

lehetőséget

ad a továbbtanulásra. (lásd. 1-2,sz, melléklet)

A távolabbi településekről érkezők részére a vizsgált időszakban kollégium állt

rendelkezésre.

A kollégiumi szakfeladat fenntartói zárolása, megszüntetése új helyzetet teremtett, mivel a befogadó kollégiumokkal való napi kapcsolattartás, a képzés sajátos helyzetéből adódó folyamatos egyeztetés feladatot ró az iskola vezetésére és valamennyi érintett pedagógusra. A párhuzamos képzés szerkezetéből adódóan a tanulók leterheltsége igen nagy, de a törvényes kereteket az iskola minden évfolyamon betartja a tanulói óraszámok megállapításánáL Az egyes művészeti ágak által kínált versenyek, önfejlesztő programok, szereplések tovább növelik a tanulói leterheltséget, de a jövőjük sikeres építése érdekében sokan vállalják.

7

BJ A

VIZSGÁLATI

ELEMZÉSE,

PROGRAMBAN

SZAKMAI

RÖGzíTETT SZAKMAI

VÉLEMÉNY

KIALAKíTÁSA,

A

ELLENŐRZÉSI

TERÜLETEK

VIZSGÁLATI

PROGRAM

SZEMPONTSORA ALAPJÁN: Az iskola rendelkezik a jogszabályok által előírt, az adott tanévre vonatkozóan hatályos valamennyi alapdokumentummal.

Valamennyi jogszabályi változás megjelenik a dokumentumokban, a fenntartói jóváhagyás

minden módosítást követően megtörtént.

A Szervezeti és működési szabályzat teljes körű szabályozást biztosít az iskola egészére.

Átláthatóan szabályozza a vezetői szinteket és az ahhoz tartozó jogköröket.

Az iskola szervezeti életében a tagozatok megfelelő önállósággal bírnak, a tagozatok vezetői

az adott művészeti ág szakmai vezetői.

A közismereti oktatáson belül a szakmai munkaközösségek töltik be ezt a funkciót.

A fenti szervezeti forma összhangban van a pedagógiai programban megfogalmazottakkal.

A Házirend betölti hivatását. tartalmazza mindazokat az elemeket, melyek a diák iskolán

beleüli életét szabályozzák.

1.A Pedagógiai program nak megfelelő intézményi működés vizsgálata

1.1.

A pedagógiai program elemzése, jogszabályi megle/elése

A közoktatási törvény 48. §. (1) bekezdés al és bl pontja szabályozza a dokumentum tartalmi elemeit. Az intézmény pedagógiai programja minden kötelező részt tartalmaz. A nevelési terv

a nevelési terv figyelembe veszi a művészeti nevelés legfontosabb elvárható jegyeit is. a hátránykompenzáció kiemeit feladat, mivel a tanulók meghatározó része hátrányos helyzetű,

átfogó nevelési elveket fogalmaz meg a korosztály számára.

8

A helyi tanterv

az oktatás átfogó szabályozását biztosítja, a párhuzamos képzés szabályozása törvényes,

a gimnáziumi és a szakközépiskolai helyi tantervek megfelelnek a kerettantervi

rendeletben foglaltaknak, a választott kerettanterv követelményeinek,

valamennyi képzési terület órahálóját tartalmazza, jól követhető a képzés teljes

szerkezete

az érettségire való felkészítés egységes követelményrendszert tükröz,

a szakképzés órahálói is beépítettek, így a párhuzamos képzéshez szükséges órakeretek

jól követhetőek,

az

osztályozás,

jutalmazás

és

büntetés

a jogszabályi

elvárásnak

megfelelően

sza b áIyoz ott.

A szakmai program

valamennyi tagozat, illetve egy - egy tagozathoz tartozó OKJ képzések részletes

tananyag tartalma kidolgozott a központi kerettantervnek megfelelően,

az egyéni és a csoportos szakmai képzések óraszámai megfelelőek,

a részletes tantárgyi, modul programok kidolgozottak,

a modul rendszerű tananyagtartalom tantárgyi órák keretében valósul meg, a heti

kötelező

pedagógus óraszám kiadhatósága érdekében.

A kollégiumi nevelési program

az Országos Kollégiumi Nevelési Program

előírásainak megfelelő,

figyelembe veszi a helyi sajátosságokat.

a kollégiumi szakfeladat megszüntetése miatt a jelenleg hatályos pedagógiai program

már nem tartalmaz kollégiumi nevelési programot.

Az esélyegyenlőség megvalósításának terve

része a pedagógiai programnak,

Nyíregyháza

Megyei

Jogú

Város

Önkormányzata

Közoktatási

Esélyegyenlőségi

Helyzetelemzésére épít,

részletes tervet tartalmaz - mely beépül a nevelés és oktatás folyamatába - a hátrányos

helyzetű

tanulókkal való foglalkozásra,

mely az iskola speciális feladatkörét,

párhuzamos képzés sokszínűségét figyelembe véve különös jelentőséggel bír.

a

9

A személyiség és közösség fejlesztése az egyéni és csoportos művészeti oktatás során alkalmazott sokszínű nevelési és oktatási módszerek során a tanulók egyéni és közösségi formálása eredményes, az iskola életében meghatározó szerepet játszanak, az egyéni és csoportos művészeti értékek bemutatása, az egyéni fejlesztési tervek, a bemutatkozási lehetőségek sora, a tehetség elismerése és fejlesztése alapvető feladata az iskolának, mely nap mint nap értéket teremt. a közismereti és a szakmai tárgyak tanításának összehangoltsága is segíti ezt.

1.2.

A hely; tanterv tantárgyi és időtervének elemzése

A vizsgált három tanévben az iskola a fenntartó által biztosított időkeretet minden esetben betartotta. (lásd. 3. sz. melléklet) A párhuzamos képzéshez szükséges óraszám biztositva volt, a szabadon felhasználható órakeret felhasználásával elsősorban az idegen nyelvi oktatást segítették valamennyi képzési területen, illetve az érettségi re való felkészítést. Megállapíthatók az alábbiak: a tantárgyfelosztásban szereplő óraszámok megegyeznek az adott tantárgy központi kerettantervében meghatározott óratömeggel, a heti bontásokban figyelembe vettek a közoktatási törvény által meghatározott tanulói terhelhetőséget,

ennek érdekében a szakképzésben a központi kerettanterv teljes

óratömegét nem vették teljes körűen igénybe ennek arányatagozatonként változik, de törvényes keretek között, a tehetséggondozás kiemeit feladat, az ehhez szükséges óraszámokat megfelelően biztosították, a záróvizsga követelményeket ( érettségi és szakmai vizsgakövetelményeket ) a helyi tantervben és a tantárgyfelosztásban egyaránt figyelembe vették, minden tanulónak biztosítják az általa választott vizsgatárgyból a felkészülést. A tanulók órarendjéből azt mutatja, hogy leterheltségük igen nagy, a párhuzamos képzésből

adódóan a választott művészeti ág a kötelező tanórán túl is komoly

lekötöttséget jelent ( versenye, szereplések, kiállítások stb. ).

10

A szakmai programot megfelelősége

1.3.

A szakmai programot az iskolában működő Tagozatok pedagógusai állították össze a tagozatvezető

irányításával.

A tagozatokon belül működő OKJ képzések tematikája követi a központi változásokat. Az alábbi tagozatok működnek: Képző-

és iparművészeti,

Táncművészeti ( néptáncos, kortárs-, modern táncos szakképzés)

Zeneművészeti ( klasszikus zenész, a hangszer jelölésével, magánénekes, népzenész-népi

énekes, jazz-énekes, illetve zeneelmélet, szolfézs szakképzés) .

A szakmai vizsgakövetelmények változásait követve, a Vizsgált tanénekben szakmailag és formailag megfelelt a jogszabályi elvárásoknak a szakmai program.

1.4. A kollégiumi nevelési program

Az iskola sajátos képzési szerkezetét , a tanulók döntően hátrányos helyzetét figyelembe véve készült a nevelési terv, figyelembe véve a központi szabályozást. A közoktatási törvény 49.§. -ban, valamint a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjában foglaltaknak tartalmában és szerkezetében megfelel, a benne foglalt elvárások a napi tevékenységben teljesültek.

2. Az intézményi minőségirányítási program végrehajtásának elemzése:

A közoktatási törvény 40. §. (11) bekezdésében foglalt feladatát betölti, átfogó szabályozást biztosít az intézmény egész tevékenységére. meghatározza az intézmény működésének feladatát,

a vezetést tervezést ellenőrzési, mérési, értékelési feladatokat,

kidolgozott

a

munkatervével.

teljesítmény

értékelésének

rendje,

összhangban

az

iskola

éves

11

értékelik az országos kompetencia mérés eredményeit, ez alapján határozták meg a

feladataikat,

az ellenőrzés és értékelés rendje tanévenként megtervezett,

a szakmai eredmények a vizsgált időszakban egyensúlyban voltak a kitűzött feladatokkal.

3.A humán értékelése

erőforrás

intézményi felhasználásának és fejJesztésének

ellenőrzése

és

Megállapítható, hogy a vizsgált tanévekben az iskola humánerőforrás gazdálkodása törvényes volt. (lásd. 4. sz. melléklet)

Az iskola képzési szerkezetéből adódóan az alábbi nehézségekkel kellett megküzdeniük: a művészeti képzésben előírt művésztanár alkalmazása, a képzés szakirányának megfelelő végzettség és szakképzettség biztosítása a képzés sokszínűségéből adódóan

nehéz feladat, de minden tanévben jogszerűen oldották meg, arányaiban magas az óraadó művésztanárok száma - tanévenként változó - de az általuk tanított tantárgyak óraszámai teljes státuszra nem is adnak lehetőséget, a magas színvonalú művészeti oktatáshoz szükséges elismert művész óradíja esetenként magasabb, de az iskola csak így tudja a legkiválóbb oktatókat biztosítani. a fenntartó által biztosított bérkeretet nem lépték túl.

4. Munkatervek és beszámolók

Az iskola rendelkezik minden vizsgált tanévre vetítve a jogszabályban előírt munkatervekkel, beszámolókkal. az éves munkatervük a tanév renqjére épül,

a tagozatok és a szakmai munkaközösségek tervezik meg az adott tanév szakmai

feladatait,

éves beszámolóik hasonló bontásban készülnek,

a munkatervek és beszámolók átfogó, reális tervezést és értékelést mutatnak.

12

5.Az intézményben folyó nevelő- oktató munka eredményességének elemzése

A vizsgált időszakban a belső és külső mérések egyaránt pozitív képet mutatnak. A tanulók összetételéből, érdeklődési körükből adódóan a tanulók meghatározó része a választott művészeti ágban sikeresebb, de a közismereti tárgyak eredményei is lehetőséget adnak a továbbtanulásra. a belső mérések , osztályozások, értékelések a helyi tanterv által egységese n

leszabályozott módon történnek,

a művészeti ágakban az egyéni és csoportos értékeléshez nyilvános megmérettetés is

tartozik, melynek évek óta kialakult rendje van , országosan elismert művészek is

részesei az értékelésnek,

a minősítések, szereplése, versenyek sora lehetőséget biztosított az egyéni szakmai út

építésre,

az egyes művészeti ágak térségi, országos és nemzetközi versenyein elért eredmények

kimagaslóak, elismerésre méltóak.

a közismereti tárgyak külső mérése a kompetencia mérésen keresztül valósul meg,

melynek eredményei az országos átlag felett vannak, de az iskola részére határoz meg

feladatokat.

A szakmai vizsgálat során megismert eredményességi mutatók alapján megállapítható, hogy igényes és alkotó munka folyik, a közismereti és a szakmai képzés segítIk egymás területeit, a tanuló komplex személyiség fejlesztése megvalósul.

6. A munkaközösségek~

tagozatok tevékenységének elemzése

A párhuzamos képzésből adódóan a közismereti és a művészet szakmai képzés szakmai irányítása és szervezése a két terület összehangolt tevékenységével, de szakmai önállósággal bíró teamek felelősségével folyik, ezek a következők: a művészeti szakképzést három tagozat irányítja és szervezi, működésük jogszerű,

átlátható és egységes keretet adnak a művészeti képzés sokszínűségének.

munkájukat tagozat vezető irányítja, nagy önállósággal, elismerésre méltó szakmai

tudással,

a közismereti szakmai munkaközösségek a közoktatási törvényben előírt feladatukat

betöltik.

13

III.

ÖSSZEGZÉS

A szakmai vizsgálat során megállapítható, hogy az iskola magas színvonaion betölti hivatását, a párhuzamos képzési formában megvalósuló érettségire felkészítés és a művészeti nevelés egyes ágait szolgáló szakmai képzés országosan is elismert módon működik. Tevékenységük jogszerű, a törvényi változásokat követve valamennyi alapdokumentumuk megfelel az adott tanév jogszabályi elvárásainak. A

térségben

tevékenységükkel

esélyt

teremtenek

azon

diák

kör

számára

is

a

tehetséggondozásra, akik a család hátrányos helyzete miatt távolabbi városban nem tanulhatnának. A sikerek, díjak, az iskolában végzett ma már sikeres művészek száma elismerésre méltóak. A sikeres érettségi vizsgák éa művészet területén elért eredmények lehetővé teszik a diákok felsőoktatásban

való továbbtanulását is.

A város közéletében aktív szerepet vállalnak, mely során a város, a térség lakossága ia betekintést nyerhet az iskola életébe.

Nyíregyháza, 2012. november 20.

közoktatási szakértő

14

A NyíREGYHÁZA MEGYEI JOGÚ VÁROS ÁLTAL FENNTARTOTT

MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA ÉS KOLLÉGIUM SZAKMAI ELLENŐRZÉSÉNEK MELLÉKLETEI ( 2008-2011.IOŐSZAKRA VETíTVE)

1. számú melléklet Az intézménybe jelentkezők létszáma: A jelentkezők száma

tanévek

A felvettek száma 111

Lemorzsolód ás

Tanévvégi létszám

3

2008/2009.

296

108

2009/2010.

195

97

2

95

2010/2011.

175

90

2

88

2. számú melléklet

201 Az intézményben tanulók létszáma tanévenként:

2008/2009.

2009/2010. 534 fő

555 fő

2010/2011. 486 fő

3. számú melléklet A pedagógusok által ellátandó órák számát a fenntartó Nyíregyháza Megyei jogú Város az alábbiak szerint határozta meg: Tanév 2008/2009.

Pedagógus • álláshelyek (fő) 81

Időkeret

(óra/hét) 1853 1843 1820

Túlóra (óra/hét) 202 192 169

I I

15

4. számú melléklet

A fenntartó által meghatározott álláshelyek száma a vizsgált időszakban az alábbiak szerint alakult:

Tanév

2008/2009. 2009/2010. 2010/2011.

Pedagógus álláshelyek száma

81 81 81

Nevelő-okt.

munkát

Gazdasági álláshelyek

Egyéb

Összesen

segítők

3,5 0,5 0,5

3 3 3,5

18,5 19,5 19,5

106 104 104,5

INTÉZMÉNYI BESZÁMOLÓ

MŰVÉSZETI KÖZÉPISKOLA

A

Művészeti

szakképző

Középiskola, mint önálló intézmény 1988 óta létezik.

tagozattal - zenei, valamint

képző-

és

iparművészeti

Tíz éven keresztül két

tagozattal -

működtünk,

míg

1998. szeptember elsején indítotluk a táncos szakképzést, a 2000/2001-es tanévben pedig a művészeti

tagozattal

működő

gimnáziumi osztályt.

következő tanévtől

Ez utóbbi osztályunkat 2008-ban indítottuk utoljára. A

a fenntartó

önkormányzat ugyanis a város középiskoláiban 16 gimnáziumi osztályt, közöttük a mienket is zárolt. Ezért belátható ideig a 2012/2013-as tanév az utolsó mikor intézményünkben még gimnáziumi osztály is

Bár

különböző

művészeti

működik.

-gyakorta az oktatáson,

képzést és a

művészeti

sőt

a társadalmi szükségleten túli - okok miatt a

szakképzést

megszaporodott, iskolánk ezek sorában a három különleges helyet foglal el. Három tagozattaI kevés példa akad.

Remélhető,

végző

intézmények száma igen csak

művészeti

ágban végzett szakképzés miatt

működő művészeti

középiskolára ugyanis csak

hogy e különleges helyzet nemcsak a szakképzés

de az itt folyó oktató - nevelő munka

eredményességéből,

szerkezetéből,

diákjaink és kollégáink

sikeréből

is

adódik.

A személyi, tárgyi és szerkezeti feltételek bemutatása csak akkor lehet reális, ha azoknak nemcsak a mai, vagyis pillanatnyi állapotát szemléljük, hanem megvizsgáljuk kialakulásuk folyamatát is. Ez ad

lehetőséget

a folyamatok reális értékelésére, a feltételek alakulásának

áttekintésén túl az intézmény pedagógiai törekvéseinek és problémáinak bemutatására is.

Iskolánk tanulóinak száma 1998/99-es tanévis átlag 230 fő volt. A következő években a tánctagozat

és a gimnáziumi osztály belépése miatt, ez a szám folyamatosan növekedett,

majd a gimnáziumi osztály indításának a 440 között állapodott meg. módon alakult.

helyszűke

Későbbiekben

okozta

szüneteltetéséből

adódóan, 420 ­

a tanuló létszám az alábbi táblázatban kimutatott

A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2004/2005-ÖS TANÉVBEN

A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2005/2006-0S TANÉVBEN

ll. zm Osztál)'.. Létszám é':'melején m 17 Tanév I elment közben I érkeze!t -

11. km 29

-

II. tm 25 -

12.zm 22 2

-

-

-

12. km 28

12. tm 19

-

-

,zm

I 13. km I l3,tm

31

!

1

-

I

5

!

17

-

I

-

-

-

A LÉTSZÁM ALAKULÁSA 2006/2007-ES TANÉVBEN II. g 9. zm 9. km 9.g 10.zm 10. km 9. tm 19 Létszám év ele'én 21 37 44 40 30 21 i Tanév elment 3 1 Lk~~ben.f.-. . .m-~.·r···mk·-emmzemmt-t· + - - - - - . - - - f - - ­ - - r - - - - - + - - - l - - - - - + - -..........- . . . . . . r - - - - - t - -..- - - I 3 ........_ _.L-..._ _

~ztálY

Létszám~Y.elején

I Tanév

elment közben I ér!<:ezett

11. zm 26 1

11. km 29 2

-

-

I



ll. tm 26 -

12. zm

12. km

16

26

12. tm 25

13. zm 17 I

-

-

-

13. km 10

13, tm 15

I -

-

I I I

-

Tanév közben

2

A létszám alakulása a 2007/2008-as tanévben

A létszám alakulása a 2008/2009-es tanévben

A létszám alakulása a 2009/201 O-es tanévben

3

A létszám alakulása a 2010/201 l-es tanévben

,--'-'

~i~

osztály Létszám év elején I elment LTanév közben • érkezett .... ... _---_ .... ...

~

~_.

13.km 27

-

13.tm 3J

. _ L - -.

-

13.g~ 27 2 ...

I

Tanév közben

A létszám alakulása a 20l1/20l2-es tanévben

4

Ö!

Tanév közben

I I

elment

469 14

t:1 I\.t:Lt:ll

10

A létszám alakulása a 2012/2013-as tanévben

.~_osztály

l1.km

IUm

Létszám év elején , Tanév I elment i közb~n~_ I érkezett

31

36

- -

12.zm 23

I I

12.km

12.tm

30

34

I 13.zm-km I 13.zm-tm 22 35 I i

!

Bár a növekedés okozta tanterem problémát - folyamatos átalakításokkal sikeresen oldottuk meg, a fenntartó 2008-ban hozott döntése a

évről

következő tanévtől

évre

három

párhuzamos osztály indítását engedélyezte. Ezért átmeneti növekedést

és átmeneti újabb tanterem igény t-

követően,

figyelembe véve a

13. évfolyam bekapcsolódását a párhuzamos képzésbe, várható volt, hogy iskolánk tanuló létszáma 450-480

fő

körül fog stabilizálódni. A létszámon azonban az új szakképzési törvény

a jövőben változtatni fog, mivel átalakítja az intézmény jelenlegi képzése szerkezetét. mert az öt éves képzést 4+ l-é alakítja. Ezt és a köznevelési törvény maximális osztálylétszámait figyelembe véve, feltéve, hogy újabb jogszabályi változások nem következnek be, valamint továbbra is számolhatunk az intézmény önállóságával, az iskola tanulóinak számát öt év múlva úgy 400-450 fő körülire becsülhe~ük.

5

A kezdetekhez képest bekövetkezett dinamikus növekedésre nem valamilyen rossz presztízs szempont késztetett bennünket, hanem a középiskolákkal minőségi

értelmű

szemben támasztott

és gazdaságossági igényeknek való megfelelés szándéka, melyet egy meghatározott

tanulói és pedagógus létszám alatt nem lehet elérni.

Az optimális pedagógiai környezet és kívánatos tanulói versenyhelyzet a

megfelelő

következő

kínálat, a biztonságos szakos ellátás, valamint az érettségi szabályokból tantárgykínálat, 3 szűkített

4 párhuzamos osztály meglétét igényli. Az ennél kisebb intézmény csak

kínálattaI, kevesebb eszközzel, a nagyobb pedig egyre kevésbé átlátható módon,

tehát így, vagy úgy, de eredménytelenebbül más,

tanári

elsősorban

működik.

Ternlészetesen alétszámnövekedést

gazdaságossági szempontok is indokolták. Ez utóbbi területen

meggyőzően

komoly sikereket értünk el.

17 évvel

ezelőtt

még 30- 70 % volt a normatív támogatás és a fenntartó

kiegészítő

támogatásának aránya. Ezt, részben a párhuzamos képzés normatívájának növekedése, részben a fentebb vázolt létszám- és szerkezetváltozások eredményeként ( lévén a táncos és gimnáziumi képzés költségei a másik két tagozathoz képest jóval olcsóbbak) 87-13 % -ra fordítottuk.

Későbbi kedvezőtlen

finanszírozási változásokig ezt az arányt tartani tudtuk.

Ez az arány az elmúlt években 75- 25 %-ra módosult, melynek oka nonnatíva csökkenése volt, de a gimnáziumi osztály

elsősorban

megszűnése

az állami

szintén rontott a

finanszírozási arányokon.

Intézményünk országos beiskolázású, magyar fiatalok

érdeklődése

Szabolcs-Szatmár-Bereg

az itt folyó képzés iránt folyamatos a határon túli

is. Nyíregyházán kívül a legtöbb tanuló,

megyéből,

ritkábban az ország távolabbi

sőt

érkezik. Ma már nemcsak a hosszú ideig is

országosan egyedülálló néptáncos képzés miatt, de a

zeneművészeti jelentkezők

megyékből,

Hajdú-Bihar és Borsod-Abaúj-Zemplén

vidékeiről

konkurencia nagy száma, helyzeti

értelemszerűen

előnye,

képző-

és

iparművészeti, sőt

és módszerei miatt eddig nem volt

- ami a

jellemző

- a

képzés eredményeinek ismertté válása miatt is megszaporodott a távolabbi

száma. Mára rendszeressé vált, hogy Ukrajnából, Szlovákiából és Romániából is

jelentkeznek hozzánk a hazai

művészeti

szakképzésben részt venni vágyó fiatalok.

6

Nem utolsó sorban testü)etünk munkájának eredményeként abban a szerencsés helyzetben vagyunk, hogy iskolai átlagban 2 képző-és iparművészeti,

3 szoros a felvételi túljelentkezés. Kü!önösen

népszerű

a

valamint a táncos szakképzés.

Az intézménybe jelentkezők

Tanévek

,

2004-2005. 2005-2006. 2006-2007. 2007-2008. 2008-2009. 2009-2010. 2010-2011. 2011-2012. 2012-2013.

i

A jelentkezők száma 326 356 327 295 296 195 175 132 152

i

A felvettek száma 123 129 128 118 III 97 90 91 98

i

Lemorzsolódás év végére l 6 1 3 3 2 2

+1

I

Taiiév végi létszám 122 123 127 115 108 95 88 92

,

.

!

I I

A 2009/201 O-es évben látható csökkenés elsősorban a gimnáziumi osztály megszűnése miatt másodsorban pedig a negatív demográfiai hullám megérkezése miatt következett be.

A

jelentkezők

számát és a beiskolázás eredményességét befolyásolta, hogy intézményünk

része volt egy fáradtságos munkával és

jelentős

ráfordításokkal kialakított,

képzés sajátosságaiban igazodó, kiváló tantestülettel férőhely

volt. Ezt a

ferőhely

rendelkező

működésében

a

kollégium is, ahol 150 leány

mennyiséget minden évben 100 %-ban kihasználtuk. Már az

1999/2000. tanévben is volt 34 olyan tanulónk, aki a város más intézményeiben nyert elhelyezést. 2006/2007-ben pedig ez a mennyiség már elérte a 10 l-t. Huszonhárman

a

Bessenyei Kollégiumban, hárman a Luther Márton Evangélikus Kollégiumban, a fiú tanulók nagy része pedig az Inczédy Középiskola Kollégiumában nyert elhelyezést. Ezek az arányok a

következő

években nem változtak csak a kollégisták száma

nőtt

meg, mint ahogyan azt az

alábbi táblázat adatai bizonyítják.

7

Kollégistá k összesítése tanév

Inczédy KOllégiU:] -

Moszkva u. 35.

_._~-

~-T

2007/2008

- ­ ~- -

Szécbenyi--~--! Össz~sen!

- KOllig!!1~-···

I

149

70

30

249

2008/2009

i

150

79

31

260

12009/2010

I

149

81

54

284

144

64

2010/2011

r2~Ol-1-/~2'-)1-2~--1-4-3-------+--6-4---------4-----------~

Az idei

tanévtől

kollégiummal.

=:J

230

.

a fenntartó döntésének következtében iskolánk nem rendelkezik

Tanulóinkat,

hivatali

segítséget

követően,

tanáraikkal

együtt,

két

önkormányzati intézményben, a Széchenyi István és az Inczédy György középiskolák kollégiumaiban sikerült együttesen elhelyezni. Így valamelyest biztosíthatóvá vált a nálunk folyó szakképzés sajátosságainak kollégiumi figyelembevétele, bár mindez még nem olyan zavartalanul

működik,

mint ahogyan ezt az elmúlt években megszoktuk. Reméljük, hogy

ezeknek a váItozásoknak csak csekély következménye lesz a beiskolázásban és a

működés

eredményességében. Altalában a szakközépiskolák nemcsak a felsőoktatásra készítenek fel. A mi esetünkben azonban

a szakképzés

jellegéből

adódóan - szinte mindig 90 % fülötti a továbbtanulásra

jelentkezettek aránya. Mindez többnyire szakirányú továbbtanulást jelent. A viszonyított felvételi arány szempontjából a tagozatok, ha

eltérő

jelentkezőkhöz

módon is, de eredményesek.

Azokban az években amikor rendelkezésünkre álltak összehasonlító adatok, iskolánk, az országban

művészeti

szakképzést folyiató több tucatnyi intézmény versenyében az 5.

helyet érte el, és csak

zeneművészeti

szakközépiskolák

előztek

meg bennünket.

Ebből

4. a

szempontból tehát iskolánk sikeresnek tekinthető.

8

TOVÁBBTANULÓK LÉTSZÁMA A SZAKKÖZÉPISKOLAI ~=VFOLYAMON

: Tanév

-r Szakirányban

L

továbbtanuJ

_-_ I

felsőfokú

!

int. tanul -- _---­ 18 fő 18 fő 26 fő II fő ..

I 2998/2009. , 30- fő 2009/2010. I 39 201012011. 24 2011/2012. 27

...

Más

fő fő

fő

..

Szakirányban Nem szakirányban dolgozik dolgozik 13 to 15 fő 18 tO 14 fő 12

főállású

Az 1999/2000-es tanévben 74,75 álláshelyen 67

Felsőfokú

OKJ-s tanf. -

Nem dolgozik

8

5

I !

közalkalmazottból 1173 heti órát

látott el 51 álláshelyen foglalkoztatott, 43 kinevezett pedagógus, illetve a folytonosan változó számú óraadó tanár. A 2004/2005-ös tanévben az engedélyezett álláshelyek száma már 96, amelyből

pedagógus 70, 26 pedig technikai dolgozó volt. A hetente ellátandó órakeret 1680,

amelyből

369 a túlóra, a többi a kinevezett pedagógusok által ellátandó óra volt. A

ténylegesen kinevezéssel foglalkoztatott pedagógusok száma 67, az órákat, továbbra is

különböző

ő kötelező

órájuk feletti

módokon foglalkoztatott óraadó kollégák tartották. A

2007/2008-as tanévben biztosított 1802 tanítási óra ellátását 81 álláshellyel és 151 finanszírozott túlórával engedélyezte a felmtartó önkormányzat.

TANÉV INDíTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EMLÉKEZTETŐKBŐl

ÖSSZESÍTŐ

TANÉV

2007/2008. 200812009. 200912010. 201012011. 2011/2012. 2012/2013.

PEDAGÓGUS ÁLLÁSHELYEK

81 81 81 81 78 72

NEVELŐ-

OKT.MUNKÁT KÖZV.SEGíTŐ 3,5 3,5 0,5 0,5 0,5 0,5

GAZDASÁGI I

ÁL~ÁSHELYEK

EGYÉB ÁLLÁSH.

ÖSSZESEN

SZAMA !

3 3 3 3,5 1 l

18,5 18,5 19,5 19,5 18,5 17,5

106 106 104 104,5 98 91

9

TANÉVINDÍTÁSÁVAL KAPCSOLATOS EMLÉKEZTETÓKBÓL

ÖSSZESÍTŐ

TANÉV

PEDAGÓGUS ÁLLÁSHELYEK ...... _­

2007/2008. 2008/2009. 2009/2010. 201012011. 2011/2012. 2012/2013.

81 81 81 81 78

i

72

!

A

főállásban

mÓKERE I T 1802 1853 1843 1820 1750 1543

I

Túlóra 151 202 192 169

I

...... ­

~l 99

i

vagy óraadóként foglalkoztatott munkatársaink közül 34-en be- illetve átjámak

városunkba. Bár törekszünk az

ebből

továbbra is így biztosítható az művésztanárok

adódó terhek csökkentésére, a képzés sajátosságai miatt

előírt

végzettségű

és a szakma élvonalába tartozó

foglalkoztatása. Ezért ma is együtt kell élnünk az ezzel járó anyagi és

munkaszervezési terhekkel, valamint az

ebből

adódó pedagógiai problémákkal. Még több

probléma származik abból, hogy bizonyos szakmai tantárgyak oktatását

azok össziskolai

szinten is -- csekély óraszáma miatt, csak óraadók segítségévellehet megoldani.

Kollégáink végzettsége megfelel a jogszabályi

előírásoknak,

többségük a legmagasabb iskolai

végzettséggel rendelkezik. Bár a foglalkoztatási feltételek minden dolgozónk alkalmazásánál teljesülnek, a továbbképzési és továbbtanulási

lehetőségek

maximális biztosításával, nemcsak

a változó kihívásokhoz törekszünk alkalmazkodni, de ha az a napi kötelességekkel összhangba hozható, igyekszünk megteremteni a pemlanens Intézményünk célja olyan

korszerű,

művelődés lehetőségét

általános és szakmai

műveltség

is.

megszerzésének

biztosítása, melynek birtokában a tanulók alkalmassá válnak az érettségi és a szakmai vizsgák letételére, ezt

követően

illetve más típusú

a szakirányú,

művészeti

felsőoktatásban

továbbképzési programját

pályákon való elhelyezkedésre a szakirányú,

az eredményes továbbtanulásra.

Ezért iskolánk

a tantestület az alábbi kiemelt elvek, szempontok figyelembe

vételével fogadta el: A pedagógus-továbbképzés azoknak az ismereteknek és készségeknek a megl\jítására, mindennapi

bővítésére nevelő-és

szolgáljon, amelyekre szükség van. A továbbképzés kapcsolódjon a oktatómunkához, az iskolai tevékenységek megszervezéséhez. A

képzések segítséget nyújtsanak a kétszintű érettségi vizsgarendszer müködtetéséhez. Közép­ emelt

szintű

vizsgáztatásokhoz, az OKJ szerinti szakmai vizsgára való felkészítéshez és

10

irányt mutassanak a mérési-éliékelési feladatok,

az intézményirányítási,

vezetési feladatok ellátásához.

Pedagógus beiskolázásánál

előnyben

részesülnek azok, akiknek a hétévenkénti továbbképzés

teljesítéséhez kevesebb idejük van hátra, akik idegen nyelveket illetve készségtárgyakat tanítanak, de csak

főiskolai

végzettséggel rendelkeznek, akik vállalják a vizsgáztató

pedagógusképzést, akik olyan szakmai, pedagógiai továbbképzésben vesznek részt, mellyel teljesíthetik a tanulmányi kötelezettséget (7 évenként 120 óra), akik tudományos fokozat megszerzése miatt tanulnak tovább, vagy második diplomájukat szerzik az oktató­ nevelőmunka

hatékonyabb végzése érdekében.

Iskolánk oktatói -

művészek

és nemcsak

művészek

vállalnak a város oktatási és kulturális életében. A

lehetőségeikhez különböző

bemutatkozások, az egyre gyakoribb megbízások és a intézményünk hímevét,

bizonyí~ják

képest jelentős szerepet

reprezentatív alkalmakon való

kitüntető

elismerések öregbítik

kollégáink rátermettségét. Többségük sikeres

előadó

és

alkotóművész.

A

művészeti

szakképzés

művésztanárokkal

csak elismert

lehet

eredményes,

akik

munkásságukkal és személyiségükkel vonzó példát jelenthetnek, naprakész felkészültségük, a művészeti

közéletben való jártasságuk pedig, nemcsak az eredményesség feltétele, de a

provincializmus elkerülésének eszköze is. Számos kol1égánk tagja

különböző

hivatásos,

félhivatásos ének- vagy zenekarnak. Van, aki gyakran hangversenyezik, van, akinek lemeze jelent meg. Többen tanítanak

felsőoktatási

intézményben. Tánctanáraink együtteseket,

magániskolákat vezetnek, hivatásos együttesekben vagy országszerte ismertek.

Képző-

iparművész

főiskolákon

tanítanak, koreográfiáik

tanáraink nemcsak kiállító

művészek,

akik

munkái kkal rendszeres elismerést szereznek, de köztéri alkotásaik több településen, így városunkban is megtalálhatók. Rendszeres

résztvevői

az európai

művésztelepeknek,

többen

szervezői

a hasonló magyarországi rendezvényeknek. Országszerte részt vesznek szakmai

zsűrikben

általános vagy középiskolai tanulók vizuális nevelésében.

Művész

kollégáink közül többen részesültek

kitüntetésekben. Munkásságuk révén vált a

elismerő

ösztöndíjakban, városi megbízásokban,

Művészeti

Középiskola

olyan intézménnyé,

amely nemcsak a város közoktatásának, de kulturális életének is szerves része.

II

A tanulók számának gyarapodása vagy csökkenése

é11elemszerűen

jár a dolgozói létszám

változásával. Mint fentebb látható volt, különösen így van ez a pedagógusok esetében. Dolgozóink helyzete a nyíregyházi intézményekhez viszonyítva átlagos.

A jövedelem viszonyoknak a 2002-es közalkalmazotti béremeléssel történt változása megelőzően

megnövelte a pedagógus pálya vonzerejét, és míg azt

oktatására már senki sem vállalkozott, mostanra minden területen jelentkező

pedagógusokban. Törekvéseink ellenére sem sikerült

bizonyos tantárgyak

bővelkedünk

számottevően

az iskolánkba

növeini a béren

kívüli személyi juttatásokat, mert ennek érdemi forrása, az önkormányzat által biztosított, ilyen szempontból szerény

lehetőségekkel

bíró költségvetés. Ha ilyen célra fordítható

fOlTáshoz jutottunk, megpróbáltuk azt oly módon

hozzáférhetővé

tenni a legszélesebb kör

számára, hogy az az oktató munka szempontjából is hasznosuljon. Ilyenek voltak pl. a testületi kirándulások, a továbbtanulás eddig mindenki számára biztosított önálló

művészi

lehetősége,

az

tevékenységgel együtt járó feladatok megvalósításának támogatása.

Sajnos az elmúlt években ezek a

lehetőségek

teljesen

megszűntek,

és volt év amikor az

étkezési hozzájárulás kifizetése is akadályba ütközött.

Az alkalmazott pedagógusok között évente

viszonylag nagy létszámmozgás volt

tapasztalható. Részben az eltávozottak pótlása, vagy tartós helyettesítése, részben és elsősorban

a tanulói létszám felfutác;a, az iskola

fejlődése

iskolánkba, mint nyugdíjazás, áthelyezés vagy határozott

miatt, több pedagógus érkezett

idejű

munkaviszonyuk lejárta miatt

távozott innen. Évek alatt a teljes állásban foglalkoztatott pedagógusok száma stabilizálódott és csökkent a régebben tapasztalható fluktuáció is.

Mára

első

már kevesen emlékezhetnek az

közalkalmazotti törvény bevezetését

követő

- egyben a legmegrázóbb - feladatokra: a racionalizálásokra és a

kiszámíthatóbb - de sokak számára szerzett jogaikat előtt

sértő

kötöttebb, egyben

bértáblák bevezetésére, mindenek

pedig a két alkalommal bekövetkezett 10- 10 %-os létszámleépítésre.

Az átalakítások szükséges

ésszerűsítések

voltak, de a dolog

természetéből

adódóan súlyos

konfliktusokkal és tartós feszültségekkel jártak. Ugyanakkor azonban sikerült a tagozat felépítésének és munkájának

ésszerűsítése,

meglévő

két

a tanulói létszám optimalizálásának

elindítása.

12

Évekkel ezelőtt még elmondható volt, hogy tantestületünk nagyon fiataL Ez csak részben jelent

előnyt,

hiszen mind a közismeret, mind a szakmai képzés területén nagy szükség van a

pedagógiai tapasztalatokra, az egymástól való tanulás nőtt

csökkent az átlag életkor is

lehetőségére.

és testületünk életkorban

Mivel a fluktuáció közben

hasonlóvá vált a város többi

iskolájának testületével. Az elmúlt öt évben kialakult és stabilizálódott a tantestület magja és így a legnagyobb óraszámot

jelentő

tapasztalható munkahely változtatás. A

tantárgyakat tanító kollégák esetében már nem művészeti

tárgyak egy része azonban olyan

jellegű,

hogy itt továbbra is állandóak a személyi változások.

Mára a törvény adta heti időnként megjele1?ő

időkeret

és az alkalmazotti létszám

előírása

biztonságot jelent az

takarékossági kényszerek egy részével szemben.

időkeret

A fenntartó által biztosított

megfelel a törvényi követelményeknek, és ami a

fontosabb, a pedagógiai munka szükségleteinek. Azt természetesen nem mondhatjuk, hogy az ídőkeret

minden igényt kielégít. Aki ismeri a

előírt

időigényét:

-

művészeti

az egyszemélyes, illetve a 3-6

fős

szakképzés - gyakran nagyvonalúan foglalkozások tantervi szabályait, az

könnyen beláthatja, hogy a többi tantárgy oktatására fordított óraszámok növelése - az iskola össz

időkeretét

nagyban

emelő

igényt jelentene, amely

értelemszerűen

vetné fel a

fenntartóban, az iskola szükségességének, ez esetben racionális, de általunk egyáltalán nem kívánt kérdését.

Tagadhatatlan, hogy

később

illetve a költségvetést

érintő

is

előfordultak

néha - a technikai létszámot

érintő

- elvonások,

fenntartó i takarékoskodások. Mindezek azonban érdemben nem

befolyásolták a tevékenységünket, de kellemetlen hatásaikon túl, rávilágítottak a finanszírozás napi problémáira kényszerítő

mindenek

előtt

a pénzellátás akadozás ára

a

külső

források bevonásának

igényére.

Iskolánkban párhuzamos képzés folyik. A párhuzamos képzés mindeddig egyedülálló volt a magyar oktatási rendszerben, ezért a többségi

formáktól

való

eltérés folyamatos

alkalmazkodást igényelt, és a jogalkotók, valamint a jogalkalmazók is gyakran küzdöttek a kivételes helyzet tudomásulvételével.

13

A párhuzamos képzés legfontosabb sajátosságai a

következők:

A szakképzés az 5., 7., vagy esetünkben a 9. évfolyamon már

elkezdődik

és a

közismereti oktatással párhuzamosan folyik az érettségi vizsga letételéig. A párhuzamosság magyarázata a

művészet

gyakorlásához szükséges készségek korai, és folyamatos

fejlesztésének igénye és szükségessége.

- A párhuzamosságból adódóan az ilyen képzésnek nagyon magas a heti óraszáma. Teljesíteni kell ugyanis a középiskolai közismereti oktatás NAT-ból, a kerettantervekből és az érettségi

szabályozásból

adódó

feladatait,

valamint

a

szakképzés

szakmai

és

vizsgakövetelményeit és központi programját. A közismereti követelmények szabályozásánál a jogszabályok tettek némi engedményt, de ezek inkább csak a képzés biztosították, és nem a tanulók - néha értelmetlen

szervezhetőségét

terheit csökkentették. A szakmai

programo k viszont teljes egészében kihasználták a rendelkezésükre álló

időkeretet.

közoktatási törvény a párhuzamos oktatás keretében folyó képzésben a tanuló heti óraszámát 40 órában maximálta, ehhez viszonyította a nem

kötelező

( A

kötelező

órák lehetséges számát és

ezen belül határozta meg a szakmára és közismeretre fordítható

időkeretet.

A jelenleg

hatályos köznevelési törvény ugyancsak megengedi a heti 40 órát, de a kerettantervek hiányában még nem látjuk a terhek csökkentésének lehetőségét.)

- Ez a képzésfajta a

kettős feladatrendszerből

adódóan

idő,

eszköz, anyag- és

pénzigényes. Ezért adott az állam a párhuzamos képzésre dupla norrnatívát. Valójában a dupla normatíva arányosan csak az egyéb középiskolák

működéséhez

szükséges hasonló fedezetet

teremtette meg az intézmény fenntartás ához, a hiányzó összeget a fenntartónak kellett biztosítania. Valamennyi pénzügyi feladatot figyelembe véve egy ilyen képzés nem jelentett kisebb terhet a fenntartónak mint a hagyományos.

Végezetül a párhuzamos képzés nem a készít feL Középfokú

művész

piacra, hanem a

felsőoktatásra

nincs. Bár szakmai vizsgával zárul, ez a vizsga nem. vagy csak

alig képesít valamire. Ezért a művészet

munkaerő

művészeti

szakképzés nem valódi szakképzés, hanem a

gyakorlásához szükséges felkészültség megszerzésének egy állomása. A

pályák azonban ezt a

középszintű

művészi

képzést ma már nem nélkülözhetik. (Ennek nagyságrendje,

száma és mértéke a kérdéses.) A párhuzamos képzés a fentiek miatt nem illik a szakképzés rendszerünkbe. Mindez pedig a szakképzésen belül állandó konfliktusok forrásává vált.

14

A

fentiekből

látszik tehát, hogy a

művészeti

szakképzést

végző

középiskola pedagógiai

programjának az átlagosnál több elváráshoz kell igazodnia. Figyelembe kell vennie a NAT, az érettségi vizsgaszabályzat, a szakképzés központi programjainak

előÍrásain

túl, a párhuzamos

képzésre vonatkozó szabályokat oly módon, hogy miközben biztosítja a közismereti tantárgyakkal kapcsolatos fe1adatok és a szakképzési célok egyöntetű teljesítésének feltételeit, tekintettel van az oktatás egységére és a gyermek fejlődésének valamennyi feltételére. Ezért olyan pedagógiai programot készítettünk - a fenntartói önkormányzat egyetértésével amelynek végrehajtása optimális középiskolai méretet és szerkezetet, versenyképes iskolai kínálatot, és nem utolsó sorban egy takarékos működést teremthetett.

Ennek eredményeképpen megteremtettük a négy párhuzamos osztály indításának

lehetőségét.

Ez által stabillá és kiszámíthatóvá tettük a finanszírozást, optimálisabbá a kihasználtságot, a testület létszámának növelésével megteremtettük a kínálati oldal gazdagodását az országosan egységes vizsgakövetelmények teljesítésének esélyét. Létrejött egy rugalmas és megújítható elemekkel

építkező

szakképzési struktúra.

Pedagógiai programunk ma is az

első

alkalommal lefektetett alapokon nyugszik, az akkor

megszabott irányokat követi, hiszen nagyjából azóta is ugyanazokra a kérdésekre kell választ találnunk. Sajnos a megtalált válaszaink, csak részben oldják meg gondjainkat, mivel az újonnan megjelent és

megjelenő különböző szÍntű

problémákat eredményeztek

követelmények és igények, nemcsak új

eredményeznek, de felemás megoldásokat, formákat teremtve

kényszerítettek bennünket a fél megoldásokra, a régebbi terhek Reménykedünk abban, hogy a most megjelenés

előtt

tovább vitelére.

álló új szabályzók már orvosolják, a

múltban újra és újra termelődő problémákat.

A jelenleg hatályos pedagógiai programunk,

helyi tantervünk is felvet néhány

magyarázatra szoruló kérdést, ilyen pl. az iskolaszerkezet.

Tantervünk öt éves képzést írt

elő.

Következett ez a szakképzés eleve öt éves

szerkezetéből.

Mivel a párhuzamos képzés az iskolák számára választhatóvá tette, hogya 12, vagy a 13. év

15

végén érettségiztetnek-e, ezért a tanulói terhek csökkentése érdekében a 1

évfolyamot

választottuk a érettségi és a 13. évfolyamot a szakmai vizsga évéüL

Sajnos ez a döntésünk több hátránnyal mint

előnnyel

járt. Tanulóink egy része a 12. évfolyam

után elhagyta az iskolát, nem fejezte be a szakképzést. Ennek ellenére többségük megpróbálkozott a szakirányú továbbtanulással, és csak abban az esetben folytatta nálunk tanulmányait, ha nem sikerült a felvételi vizsgája. Igaz ugyan, hogy ez a helyzet

úgy

ahogyan terveztük- kétszeres esélyt biztosít növendékeinknek, de joggal vet fel kérdéseket a szakképzés ötödik évének szükségességével kapcsolatban.

Az így bekövetkezett állapotok oktatás nehezen

tervezhető

miatt az ötödik évfolyam létszáma kiszámíthatatlan, az

volt. A 13. évfolyam finanszírozása pedig drága volt, nemcsak a

létszámcsökkenés miatt, hanem azért is mert ez csak

szakképző

évfolyam, amelynek állami

támogatása csekély, és egyre csekélyebb lett. Legnagyobb probléma pedig az volt, hogy ezt a közismereti oktatást nem tartalmazó utolsó évet, a tanulók többsége, és sajnos a kollégák egy része sem tekintette az

előző

négy évfolyammal

egyenértékűnek,

így ezeknek az osztályoknak

a működése nehezen megoldható gondokkal járt.

A fentiek miatt került sor a legújabb tantervünkben a képzés szerkezetének változtatására, valamennyi vizsgának, így az érettséginek és a 13. évfolyam végére való áthelyezésére. Ez a változtatás

lehetővé

tette, az ismertetett problémák megoldásán túl, azt, hogy valamennyi

kiJencedig osztály tantervében a felzárkóztató, és a nyelvi képzés domináljon, a közismereti oktatás pedig az egész iskolában egységes legyen. Mint említettem már a 2013-2014-es tanévtöl a hatályos szakképzési törvény valamennyi szakközépiskolában, így a párhuzamos képzést folytató újra bevezeti a 4+ l-es szerkezetet. Ezért

félő,

hogy

művészeti

szakközépiskolákban is

újratermelődik

az egyszer már

megoldottnak vélt problémák egy része. Ugyanakkor a kerettantervek megjelenése, nemcsak új pedagógiai programot, de szerkezetében és tartalmában egyaránt megváltozott helyi

tantervet eredményez. Testü1etünk jelenleg az új program kialakításán dolgozik. Célunk továbbra is az művészeti

felkészítő

előírásoknak

képzés

és az elvárásoknak

s~iátosságaihoz

megfelelő, működő

iskolaszerkezet, a

igazodó, az érettségi és szakmai vizsgára eredményesen

helyi tantervet tartalmazó pedagógiai program készítése.

16

A

képzőművészeti

szakképzésben

~

bár helyi tantervünk sok szak képzését

lehetővé

teszi ..

szüneteltetjük azoknak a szakoknak az indítását, amelyeknél telített a pálya, vagy nem áll rendelkezésünkre a szükséges ipari háttér, vagy a szakmai oktató tartósan nem biztosítható. A néptánc szak mellett

megjelenő

moderntánc, az idei

tanévtől

a színpadi tánc a társadalmi

igényeknek engedve nyert szélesebb teret. A zenei tagozaton törekedtünk a továbbtanulás helyi

lehetőségeit,

népszerű

illetve a

és a könnyebb elhelyezkedési esélyt kínáló hangszerek

oktatására.

A 80-as évek végén még csak 14 intézményben folyt müvészeti szakképzés. Mára ez a szám az hatvanat is meghaladja. (Ennek értelme és szükségessége természetesen vitatható.) A 14 intézményből

ll-ben, többnyire évtizedek óta, zeneoktatás folyt. Kereteik között

meg a magyar zenész társadalom utánpótlása. A rendszerváltást

követő

teremtődött

átalakulások miatt

csökken a pálya vonzereje, így az azt választó tanulók száma is. Ezért valamennyi iskolában hullámzó a zenei szakképzésre

jelentkező

tanulók száma és egyre inkább egyoldalú a

hangszer választásuk is. Ez az országos jelenség mára már veszélybe sodorta a vonós hangszerek és néhány fúvós hangszer oktatását, és természetesen ezeken a területeken hamarosan utánpótlás problémákat vet fel.

A

jelentkezők

számának hullámzása minket is érint, de

eltérő en

néhány

társintézménytől,

akiket ezek a beiskolázási problémák létükben fenyegetnek, testületünk sikeres munkájának eredményeként mindig

kellő

tanuló létszám volt ahhoz, hogy az iskola alapításakor

kitűzött

célt, a zenei szakképzés színvonalát fenntarthassuk.

E képzési terület másik országos sajátossága: magas költségigénye. A kiscsoportos és személyes foglalkozások nagy száma, a hangszeres oktatás eszköz, tanterem és

idő

igénye

miatt a zeneoktatás a legdrágább képzési forma. Emiatt, azokban az években mikor jelentős a tagozatra való túljelentkezés is, akkor sincs több éves átlagban értelme a kb. 20 létszámú osztály indításának.

főnél

nagyobb

részben a konkurenciával szemben verseny hátrányt jelent,

részben pedig az akkor bevezetett átlaglétszámra

épülő

finanszírozás miatt tovább drágította

ezt a képzési formát.

17

A ZENEMŰVÉSZETI TAGOZATRA JELENTKEZŐK ÉS FELVETTEK SZÁMA:

16

fő

fő

17 fő 27 fő

fő

:21

fő

20 fő 16 fő

17 29 21 20

fő

16

fő

fő

Erre a szakmai helyzetre és erre a hátrányos finanszírozási fordulatra válaszolva, egyetértésben a fenntartóval, a gimnáziumi osztá1y

szakképző

osztályok számát háromról

megszűnését követően

kettőre

csökkentettük, a

pedig vegyes osztályokat indítottunk és a

következő tanévre is ezt tervezzük. Így tudjuk megőrizni mindazt a szellemi és tárgyi tőkét,

amit

évtizedek

munkájával

felhalmoztunk,

megőrizni

a

változásokra

való

reakcióképességünket, a maximális osztálylétszámokkal pedig optimális finanszírozási feltételeket biztosítani. Nem utolsó sorban így járulhatunk hozzá a városi gyermeklétszám csökkenéséből

adódó fenntartó i gondok megoldásához is.

Programunk másik fontos változása a nyelvoktatás terén következett be. A nyelvi képzés hatékonyságát eleinte óraszám növekedéssel kívántuk elérni. Ez önmagában nem hozott számottevő

eredményt. Ezt

követően

bevezettük a tanulók tudás szintjéhez alkalmazkodó, az

intenzívebb önálló munkát

ösztönző,

a hagyományos csoportbontást felváltó, anyelviskolák

tapasztalataiból kiinduló sávos nyelvoktatást. nyelvvizsgák,

főleg

Erőfeszítésünk

sikerét a gyarapodó

pedig az előrehozott nyelvi érettségik száma jelzi.

18

2007-2008.

I

E/őrehozott vizsgázók érettségi tárgyainak eredménye: Angol nyelv

4,4

(47

fő)

Német nyelv

4,15 (20

fő)

Román nyelv

5

(1

fő)

A magyar népzene alapjai

4,3

(9

fő)

Informatika

3,4

(7 fő)

Testnevelés

4,11 (17

Ábrázoló és művészeti geometria

3

(2 fő)

Biológia

4

(5

fő)

M üvészettörténet

4,3

(2

fő

Matematika

3,6

(3fő)

Történelem

2,5

(2

98 fő

3,88



fő)

+ 1 fő Emelt)

fő)

2008-2009. I

E/őrehozott vizsgázók érettségi tárgyainak eredménye:

71 fő

4,16

fő)

Angol nyelv

4,65

(20

Német nyelv

3,8

(10fő)

A magyar népzene alapjai

4,6

(10fő)

Informatika

3,16

(24

fő)

Testnevelés

4,6

(16

fő

+ 1 fő Emelt)

2009-2010. i

E/őrehozott vizsgázók érettségi tárgyainak eredménye: Angol nyelv

4,45 (ll

Német nyelv

4,33 (6

A magyar népzene alapjai

4,1 (10

Informatika

4

Testnevelés

3,91 (11

(1

38fő

4,16

fő)

fő) fő)

fő)

fő)

19

2010-201l.

[§H!~l!hozott viZSgdzók érettségi tárgyalnak eredménye: Angol nyelv

4,47 (17

Német nyelv

3,3

A magyar népzene alapjai

4,5 (l2

Informatika

4,2 (5

Testnevelés

4

52 fő

4,09

59 fő.

4,43

fő)

(lOfő) fő)

fő)

(12

fő)

2011-2012.

IEi5reftozott vizsgázók érettségi tárgyalnak eredménye: Angol nyelv

4,44

(l8

fő)

Német nyelv

4,37 (19

fő)

Román nyelv

5

(l

A magyar népzene alapjai

4,5

(lO

Informatika

4,14 (7

Testnevelés

4,14 (14

fő

Emelt)

fő)

fő) fő)

Megjegyzés: Vannak tanulók, akik több tantárgyból is érettségiztek.

Miután

megtörtént

néhány

programunk biztosÍtani tudta a

szakmai kellő

tantárgy

érettségi

vízsgatárggyá

akkreditálása,

számú tantárgyi kínálatot, csökkentve ezzel a tanuló

várható vizsgaterheit. A új kerettantervek megjelenése a fentiek teruletén is változásokat fog credményezni. Reméljük azonban, hogy ezek a változások nem csökkentik majd az említett tárgyak oktatásának eredményességét.

Állandó törekvésünk a tanulói terhek csökkentése. Ezt a küzdelmet sziszifuszivá teszi a közoktatás valamennyi fontosabb problémáján túl. a párhuzamos képzés kíméletlenül magas ó raszám a, az ilyen típusú szabályokat alkotók szakmai

szűklátókörűségéből

adódó formális,

ezért teljesíthetetlen maximalizmusa, valamint a pedagógus társadalom azon

közkeletű

tévedése, hogy a több tanítási óra és a több tananyagtartalom -külön, külön is- szélesebb mélyebb tudást eredményez. Törekvéseink eredményeként a lehetséges és

megengedhető

szintre csökkentettük a tanulói óra.;;zámokat, valamint az egyes tantárgyak helyi tantervében

20

szereplő

tananyag tartalmakat. Természetesen a képzés

jellegéből

adódóan ez nem minden

tárgyat és ismeretkört érintett egyformán.

A

kényszerű

megalkuvásokkal és sok kompromisszummal járó igyekezetünk ellenére sem

sikerült elérni, hogy a a nem

kötelező

kötelező

órák száma jelentősen alatta maradjon a heti 40 órának. Ezért

tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásokra alig alig marad

vallani hogy hasonló a helyzet az erre a célra fordítható

időkerettel

hogy tanulóink nem kizárólag a tanóra i terhek miatt fordítanak kevés

idő,

de be kell

is. Sajnos azt is tudjuk, időt

az önálló tanulásra,

hanem mert tehetik, és mert ez tőlünk független korosztályi jelenség.

Mint említettem esak kevés nem

kötelező

tanórai foglalkozás van, az is inkább csak a

tagozaton. A másik két tagozaton ugyanis --élve a törvény adta szakmai

műveltség

mcgteremtése érdekében

kötelezővé

lehetőséggel

képző

- a teljesebb

tettük iskolák egy-egy

művészeti

együttes ében való részvételt pL Figurás, Újfigurás, kamaraegyüttesek, énekkar stb. A tanórán kívüli foglalkozások közül leghasznosabbak a képzés tartalmához kapcsolódó, kipróbált és bevált tanulmányi kirándulások,

A tanulószobák, működő

felkészítő

táborok, szabadegyetemi

előadások,

stb.

a most már egyre gazdagabb és végre komfortos körülmények között

könyvtár, ugyancsak a tanulást segítő feltételek közé tartoznak.

Az országos kompetenciamérések Ískolánkra vonatkozó eredményei átlagos tanulói teljesítményt mutatnak. Amint vártuk a teljesítménymutatók a szövegértési rész esetén bizonyultak

jobbnak,

a

matematikai

feladatoknál

több

lemaradás

jelentkezett.

(Elgondolkodtató azonban, hogy ezek a mérések mennyiben a hozzáadott értéket, mennyiben az iskolák szelekciós képességét mérik.)

Miközben kiváló továbbtanulási eredményekkel büszkélkedhetünk tanulóink érdemjegyekben és vizsga eredményekben

tükröződő

teljesítménye a mai magyar középiskolák sorában

átlagosnak mondható. Következik ez a hozzánk jelentkezők kezdeti

felkészültségéből,

melyet

a felvételi vizsgák egyoldalú szakmai szelekciója nem tud módosítani, a teljesítmény elvárásokból

és

igényszintből,

valamint

nem

utolsósorban

a

kortárs

közösségek

mentalitásából.

21

- Tanulmányi eredmények (átlageredmények, bukások aránya, továbbtanulás) 2004/2005-ös tanév ~

_.

II

I tárgy ból

Bukások 2 tárgy ból

Több tárgy ból

Évismétlő k

Tanulmányi átlag

Közismereti átlag

1/9. ZM

3.72

3.1

4.35

O

O

3

3

2/9. KM

3.40

2.86

3.94

6

2

6

6

I, 2/9. TM ,

3.48

3.13

3.84

4

2

3

3

Osztály

Szakmai átlag

száma

I

,I I

I I

I

i i

9. G

3,70

3,70

O

3

I

O

O

I,

10.ZM

3.57

3.29

3.95

I

I

6

6

10. KM

3.43

3.43

3.96

3

5

2

2

10. TM

3.46

3.00

3.93

4

I

O

O

II. ZM

3.51

2.81

4.14

5

2

2

2

i II. KM

3.43

3.04

4.08

4

I

O

O

I

II. TM

3.43

3.26

3.6

3

O

O

O

I

12.ZM

3.44

3.24

3.65

O

2

3

3

12. KM

D2

3.32

4.13

3

I

O

O

12.TM

3.45

3,21

3,69

4

O

O

O

13. KM

4.12

-

4.33

O

O

O

O

13.ZM

4.49

-

4,49

I

O

O

O

13.TM

4,35

-

435

I

O

O

O

Összesen

3,66

3,18

4,02

42

18

25

25

I

I

I

I

! !

,

, I

I

22

2005/2006-08 tanév .

R.. I:!Í~nl:

Osztály

I

Közismereti átlag

Tanulmányi átlag

!

Szakmai átlag

I tárgyból I

I 3,72

9.G

2 tárgyból

3.44

4,02

2

O

138

3.89

3

2

2

I

I

Több tárgyból

-

3.29

I

k száma

1 •

3.43

I

O

I

I

4

2

2

2

5

I

O

O

2

2

O

O

1

l

O

O

3

1

O

O

O

O

O

O

4,38

2

l

l

1

4,07

l

1

O

O

4.45

I !

II •

I

3.56

3.56

II. ZM

4.00

3,66

4.28

II. KM

3,58

3,20

3,95

......

I

~---

•

II TM •

i

i !

12.ZM

I

3,47

I

I

3.92

3,46

3.65

3,23

J

12. KM

I

I

I

12. TM 13. KM

3,53

I

3,35

l

3.74

O

O

O

O

O

O

O

4,66

O

O

O

O

3,71

•

3.74

3

•

i

13. Z:\l

4.66

-

13. TM

4,19

-

4,19

()

O

O

()

Összesen

3,75

3,33

4,09

32

12

7

7

I

23

2006/2007-es tanév Bukások Tanulmányi átlag

Osztály

Közismereti átlag

Szakmai átlag

l

l tárgyból

I 3.1

I

4.35

Több tárgyból

2 tárgyból .........­

3

O

O

O

I-­

-

I Évismétlő

l

k

~

l

I

O

O

i

2/9. I

i

............

3/9.

9. G

-

I/IO.ZM

3.57

3/10. TM

•

_­

3

O

O

O

O

O

2

3

1

O

l~,

3.43

H3

3.96

6

3

1

1

3.46

3.00

3.93

4

O

2

2

3

I

3

3

10.G

•

száma

I

!

II.ZM

3.51

2.81

4.14

3

I

2

2

II. KM

3.43

3.04

4.08

O

O

O

O

3.26

3.6

l

I

!

...

.

2

l

I

­

l

O

l

O

O

3.44

3,24

3.65

3

O

O

O

VM

3.72

3.32

4,13

4

O

O

O

12. TM

3,45

3,21

3 f,Q

2

O

1

)

13.KM

4.12

-

O

O

O

O

O

12.ZM

I ,., !

•

O

4.33

I

•

I3.ZM j

13. TM Ősszesen

-

4.49

4.35

-

4.35

O

O

O

O

,

3,36

4,00

35

9

12

12

4.49

I

I

O

O .......­

24

2007/2008 ,----­ i

I I

I Osztály

Össztanulmányi átlag

Közismereti tanulmányi átlag

Szaki li tanulmányiá tlag

I

Bukások 2 tárgyból

l tárgyból

Több tárgyból

L I

Évismét IIŐk száma

3,95

3,88

4,02

I)

l

1

I

3,89

3,79

3,99

O

I

1

l

i

3,71

3,52

3,85

I

l

O

O

II

3,62

3.62

O

O

O

v

" ~"I ..1./..:.

3,44

O

I

O

1/9. ZM

I

f

2/9. KM

i l

3/9.

™

9. G

I

1/10. ZM

4,00

i

i

O

! !

3,5

3,20

3,90

7

3

l

l

3,65

3,45

3,85

I

..l

"

1

l

10. G

3,06

3.06

7

l

l

l

1/11. ZM

3.63

3,28

3,98

:2

2

1

1

2/11. KM

3,57

3,40

3,89

O

l

O

O

3,93

5

O

U

O

-

l

O

O

O

3.91

l

2

O

4,48

O

O

O

O

O

O

O

2/10. KM

i

TM i

! !

3/11. TM

I

3,52

3,49

11. G

I

3,45

3,45

I

i i

lill. ZM I 2/12. KM

i_ 3/12.

i

T~

12. G

3,80

3.69

4.08

3,69

3,9

!

3,6

l

I

O

i

O

4,2

.," i

4,13

!

4,13

-

O

U

O

i

-

4.4

O

O

O

-

3,89

O

O

O

O

O

O

O

O

25

19

6

6

I I

13. TM

3,95

-

3,95

Ősszes

3,75

3,54

4,01

I I

en

25

2008/2009

Közismereti I Szakmai tanulmányi • tllnulmányi átlag átlllg

Össztanul­ mányi átlag

Osztály

1 tárgyból

I

Bukások 2 tárgyból

Tőbb

Évism

tárgyból

étlők száma

9. zm+km 9.zm+tm

•

4,03

3.86

3,82

3,45

O. KM O.TM

· •

3/11. TM

O

2

2

O

.J

4

O

l

3,62

3.5

3.35

3.65

2

3,698

3,558

3,838

O

-

-

2,95

3,62 3,66

3,56

.

,.,

O

l

I

O

-

O

O

O

2

O

I

O

4,1&

5

I

1

3,45

3,88

I

3

l

J,LlS

4,05

2

1

2

-

-

O

•

I

II.b

•

l

3,&7

10. 1111. ZM

-

-

9.G 1/IO.ZM

Képzö:3,92 Zene: 4,3 Tm:3.73 Zm:3.95

i I

-

l

1/12. ZM

4,08

3.44

4.47

2

O

O

2/12. KM

3,54

3,34

4,03

5

I

-

3/12. TM

3.39

3.09

3.7

7

I

O

l

-

-

-

-

-

.

•

-

p

-

13. KM

4,09

3,84

5

13.ZM

4.11

3.64

4.59 •

I

13. TM

3,975

B.G

4,182

4,182

-

Összesen

3.74

3.51

4.08

I

-

-

-

34

13

12

2

26

2009/2010.

i

l'

i :

m'"y; Osztál)'

átlag

1

",",'m'"y;

ta""'m'"y;'

átlag

tlag

9. km

i

I

352

I

9. tm Q

3.;-1

3,88

3,66

3,58

""gyból

I 2 tá,,,,bó-I~I­

T-öbb~

tárgyból

_l~~~----+-_~sz-'-'-.á'lm~a'---1

1_

r----j--­ _

i

l'

össztanul-KÖZiSm~::ettli,sZakmaT----S~káS(Jk .~--.

..

I

l

i

l

2

I

l

fő

I i

2

3.91

!

1

!

o.

2

i j

10. g

i

2

i

!

1,2

>,.

11. g

i

1,85

3

i

lm

I

,

i

!

4 fő

i

I

:

ii~__I_I_.z_~m__-r__ ~__~!c~ i __ 3_,3_~________+-~_____~__.~-_~~___ -~_+--.~____ •

1 l. j

II.

2,76

3,53

8

3

3.76

5

12. zm

3. g 13. km

i

o

2m l szakmás

2

3,75

!

!

3,29

3~48

.)3.".48

3.71

I

4,20 I

2

13.

4,45

4,05

3.62

3.37

3.95

I i

i

4,05

3,53

______

I

-..---­

3,02

I

i

I

,

Összesen

o

!

i

13. tm

2

i

12. 12. tm

o

4

3,55

12. g

2

I

I

29

8

16

8

27

2010/20 ll.

---r

:-~I Osztály

KÖ~ismereti I

o-"s-sz-tanuI

I

szakm:-j-: I

-~t~:t tan~!~:nYi' tan~!::nJYi

i

",gyhóÍ~ 2~~~;;:~~ ~ T:bb rÉV ism I

..

3,6~ I

~

l

O

2

~

=,--­ 2

:

1/IO.zm

.

étlők

. --­

I száma ---~+-~-- ~.~ --~~.---

i--·_-·-~--·-+----+---~-···-~···-1~~····-9.zm I 3,44 3,04 I

I 3,55 3,3\ I 3,79 9.tm F-----=-P====i=====F·=·- - - . 9.km iI , f o . ) 410 ,

tárgyból

I

I

4

l

·~1--

-

----~:

l'

O

O

I

km

3

3.93

, ll. zm+km

~m+tm

i

3.66

3,29

4,

3,6

4,09

3,28

4.05

3

O

I

2

i

I

O

O

3

.....- -..- - - - t ----+-------t-----+--··-···---i-------···----i----··---------'f--==--I

I

11. G

3,83

,

I

O

i

O

I !

i

1/12. LM

3,62

3,40

3,89

!

2/12. KM

3,79

3,45

4,14

i

3/12. TM

3,05

4,244

I

3,647

I

O

2

O

3

o

!

:

i 3,55

o

3,98

I

o

o

O

r--------c------·--+-----t--···---~-+----=----r---··--··

I

13. LM 4,05 3,62 4.48 f'--------r-----r---=-.\--=---+ ­ 13. TM 3,95 3,4 4,5 i 13. G

3,48

Összesen

3,69

. - - - + - - - ­ . -----+---.- ...­ ....- - - j - - . -....- - - - j

l

fő

i

3,38

4,05

18

9

16

2

28

2011/2012. !

Közismereti I Szakmai tanulmányi tanulmányiá átlag tlag

Össztan, 11­ mányi Osztály

RIII;:á~ok

l tárgyból

2 tárgyból

!

Tiibb tárgyból

étlők száma

I

9. km

3,28

i

tm

3,25

,i

9.zm

i

3,91

i

5

O

2

I

2

O

l

I

O

L !

3,58

4,07

10. zm

i

i

!

10. km

l

JO.tm

i

I

II. zm

i

I

i

U

i

3,83

4

2

I

O

2

!

O

L

I

I

O

'\

2

3,00

3,71

4

O

J

3,51

4,26

5

l

-

!

I

3,88

i

i

i

II. km

3,43

l1.tm

3,5

3,02

3,81

5

O

O

4

6

4

3

i

13.

2

I

I 12. zm-km

i

I

12. zm-tm

I

O

I

3,86

I

3,56

4,02

2

I

I

i

3,65

-

l

i

-

i

I

3,97

13. tm

4,44

O

i

I

I 13. zm

3.79

3.61

3.98

Összesen

3.66

3.32

4.00

8

44

A hozzánk jelentkező tanulók zöme már valamelyik

művészeti

illetve szülei és általános iskolai tanárai szerint ígéretes

13

9

ággal korábban foglalkozott,

művészeti

tehetség, amely ígéret

mögé gyakran el lehet bújtatnÍ az egyéb tantárgyakban mutatkozó hiányosságokat. Nemcsak a tudás, de a neveltség is differenciált képet mutat, már az iskolába való beÍratkozásnál is. Sajnos a 9. évfolyamok tanulói között növekszik a érkezők

különböző

neveltségi problémákkal

aránya. A tanulás motiváltsága, a tudásteljesítmény a közismereti tárgyak

követelményeinek teljesítésénél inkább változó, hullámzó. 29

kiemelkedően

iskolai élet egészében

fontosak a hagyomány és közösség

teremtő

rendezvények. Ezért össziskolai szinten szervezzük - és minden évben kiemelten kezeljük- a tanévnyitó és záró ünnepségeket, az

elsősök

avatását és a szalagavatót, a ballagást, a

diáknapot, nemzeti ünnepeinket és a karáesonyt, valamint a szakmai tanulmányi versenyek döntőit.

A tanulmányi versenyeket tagozatonként és tantárgyakként szervezzük

jelentőségük

miatt

azonban a lehetséges legnagyobb nyilvánosságot biztosítjuk nekik.

Az országos

művészeti

tanulmányi versenyeken állandó

résztvevők

vagyunk. Az Országos

Mintázó versenyt, az Országos Rajzversenyt és az Országos Néptánc versenyt több ízben is iskolánk rendezte. Évekre visszamenően tanulóink hagyományosan jól szerepelnek az országos szakmai versenyeken, különösen igaz ez a tánctagozat növendékeire. Örvendetes, hogy az utóbbi években tanulóink nemcsak hanem

művészeti

versenyeken szerepeltek sikeresen,

többen indultak az Országos Középiskolai Tanulmányi Versenyen is. A házi

versenyek nemcsak

művészeti,

de a közismereti tárgyakra, illetve az egyéb

műveltségi

területekre is kiterjednek.

Iskolánk

kiemelkedő

Időkeretünk

feladata, hogy külön figyelmet fordítson az átlagon felüli tehetségekre.

néhány esetben

lehetővé

teszi a nem

művészeti

tanulókkal való egyéni foglalkozást is, de a tehetséggondozás

területeken

kiemelkedő

elsősorban

a tagozatok

tevékenységébe ágyazódik.

A középfokú táncos szakképesítés központi programja csoportbontásos tanítására. Ezen

lehetőség

a szakmai

lehetőséget

nyújt a tantárgyak

előmenetel

mellett a jelöltek

személyiségfOlmálásában is segíthet. Mindezek mellett tanulóinknak hogy tánctevékenységüket

lehetőséget

adunk arra,

amíg azt az iskolai kötelezettségeikkel össze tudják egyeztetni ­

iskolán kívüli csoportban is folytathassák. Ösztőnözzük, s művészeti águnk jellegzetességéből adódóan elképzelhetőnek tartjuk a

tanulók egymás közötti segítségnyújtását, s nagy mértékben számítunk, s kihasználjuk a színpadi fegyelem személyiségre ható erejét is.

30

Kapcsolatot keresünk

tartunk a hivatásos együttesekkel pl.:

tanulmányi kirándulásokon való együttes,- és próbalátogatás,

műsorok

előadók

megtekintése,

meghívása stb.

formájában, hogy növendékeink tisztában legyenek a hivatásos élet elvárásaival, s ennek megfelelően

tudják táncos jövőjüket tervezni.

Ugyancsak kapcsolatot keresünk és tartunk a testvér intézményekkel (más Főiskolával,

intézményekkel), ill. a Budapest Kortárstánc Főiskolával,

szakképző

illetve a Magyar Táncmüvészeti

melynek gyakorló helye és partnerintézménye is vagyunk.

A kölcsönös

intézménylátogatások, szakmai tanulmányi versenyek, konzultációk segítségéve] alakíthatunk ki reális képet növendékeinkben, saját szakmai

müveltségükrőL

Iskolai együttese inket, szakköreinket azért hozzuk létre, hogy ott a tanórán kívül is lehetőséget

teremtsünk a tehetséggondozásra és a felzárkóztatásra. Mivel e tevékenység

növendékeink számára létfontosságú, ezért ezen együttesekben,

szakkörökben

való

megjelenést kötelező érvényűnek tekintjük. Így részt vehetnek a Figurás Táncegyüttes, ilL a modemtánc fejlődéséhez

csoport

próbái n

fellépésein,

fontos szerepet töltenek be az

műsorain, őszi eddző

rendezvényein.

A

növendékek

táborok, a nyári gyakorlatok és a

tanulmányi versenyek is. Iskolai tanulmányi versenyek rendezésével ösz1önözzük növendékeinket a szakmai elmélet és gyakorlat területén egyaránt az önálló munkára, önképzésre.

Zeneművészeti

tagozaton is meg kell adni a

lehetőséget

a minél nagyobb szakmai

kibontakozáshoz (koncertek, hazai külföldi versenyek) ugyanakkor óvni kell a tanuló személyiségét a

közösségből

való kiszakadás káros

következményeitől

(magán tanuló

közismereti tantárgyakból). A rendkívüli tehetségeknek megadható kedvezmények kérdése megfontolást

nagy körültekintést igényel, s ebben a

nevelőtestületnek

komoly pedagógiai egységes álláspontot

kell képviselnie. vlivel ezek a tanulók nagyobb igénybevételnek vannak kitéve, velük szemben, s rendszerint a igényelnek és kapnak a

felelősségtudatuk

nevelőtestülettől.

jelentős

elvárások vannak

is nagyobb, mindenképpen több figyelmet

nemcsak a rendkívüli órákban mutatkozik meg,

hanem átmeneti könnyítésekben is. Ha valamilyen nagyobb feladatra készülnek (országos verseny stb.) átmenetileg felmentést kaphat az órák látogatása alól, majd segítséget az elmaradt tananyag pótlásához.

3\

A zenész szakma folyamatos önképzést,

fejlődést

kíván. Tanulóinknak természetes igénnyé

kell válnia a színpadi viselkedésnek, a vizsgákon és fellépéseken az igényes öltözködésnek. A szakmai felkészültség szerint tanszakonként évi két koncerten köteles fellépni növendékünk. A tanszaki

egyéb fellépések azért is fontosak, mert hozzászoktatják

fellépéshez, a lámpaláz és szorongás

legyőzéséhez,

őket

a nyilvános

s a szakma egyik nehezen megszokható és

elfogadható kihívásához, hogy a zenei pályán az adott pillanatban nyújtott teljesítmény alapján történik az értékelés és

minősítés.

Tanítványaink nemcsak osztályközösségben, hanem szakmai közösségben is élnek A szakmai közösségben is meg kell tanulniuk az figyelő

együttműködést,

az egymást támogató, egymásra

magatartást. Fontos, hogy felismerjék, egyéni szakmai tevékenységük színvonala az

egész közösség teljesítményét befolyásolha~ia. (zenekari-, kamara,- énekkari munka stb.) Támogatjuk tanítványaink iskolai és iskolán kívüli szerepléseit, fellépése it, Természetesen ezek nem jelenthetnek olyan elfoglaltságot, amely tanulmányaikra káros hatással lennének. A szereplések arányát az iskola szabályozza, ezért iskolán kívüli, illetve nem iskolai szerepléseket csak a

főtárgy

tanár, a

tagozatvezető

szervezésű

ajánlására és az igazgató jóváhagyásával

lehet vállalni.

Növendékeink szakmai

fejlődése szempon~jából kiemelkedően

fontos feladatnak tartjuk

minden tanévben a szakmai kurzusok megszervezését és megrendezését, amelyen neves művésztanárok

adják át tapasztalataikat a fiataloknak. Kiemelten kezeljük ezeket a

meghallgatásokat, szaktanácsadásokat, mert ez

döntően

továbbhaladását. Figyelemmel kísérjük az országos kurzusokat, tehetséges növendékeinket tájékoztatjuk a

befolyásolja a diákok szakmai

nemzetközi fesztiválokat, szakmai lehetőségekről.

Az iskola hozzájárul az

országos szakmai versenyeken való részvétel költségeihez.

Iskolánk minden évben meghirdeti a "Pályázati hangversenyét". Ezen a hangversenyen a telévi vizsga alapján legjobban a

tagozatvezető

szereplő

növendékek játszanak, akiket a fötárgy tanár javasol,

kijelöl. A hangversenyen szakmai

zsűri

értékeli a produkciókat és az

három helyezettet pénzjutalomban részesíti, melyet a március

első

l5-ei ünnepségen a

közönségdíjjal együtt az iskola igazgatója ad át. Ezt a hangversenyt a félévi meghallgatás hete után februárban rendezzük.

32

Képző-

és

speciális

iparművészeti

tagozaton nevelési

tehetséggondozás

és

oktatási céljában is központi helyet foglal el a

fejlesztés,

szorosan

egybekapcsolódva

fClzárkóztatással. A szakképzés központi programja egyedülálló

lehetőséget fős

tehetséggondozáshoz azzal, hogy a szaktárgyak oktatását három-hat keretében írja

elő.

a

biztosít akiemelt

kiscsoportos tanítás

Ezek az órakeretek, foglalkozási módok igen komoly

biztosítanak a tanárok számára, hogy tanítványaik szakmai formálásában is tevékenyen

fejlődése

szükséges

lehetőséget

mellett, személyiségük

közreműködjenek.

Tanulóink számára a választható tanórán kívüli foglalkozások keretében olyan

lehetőségeket

kínálunk, melyeknek a mindennapok gyakorlatában konkrét hasznát vehetik, emellett korszerű

és új szerű technikák elsaj átítását teszik

Egy-egy szak számára - rendszeres előadásokat,

lehető vé.

időközönként

(számítógép, szitanyomás stb.) a szakma kiválóságai által tartott

rövid tanfolyamokat rendezünk, szélesítve ezzel a tanulók látókörét

szakmai

fej lődését.

A szorgalmi külföldi

időszak,

illetve sZÜTIetek alatt az iskolai tanulmányokhoz kapcsolódó bel-és

tanulmányutakat szervezünk. Intézményünk

lehetőségeinek

függvényében

a

tanulmányutakat és a táborok munkáját anyagiakkal is támogatj uk. Tanulóink számára kapcsolatos

városi

kötelezővé

teszünk minden olyan

rendezvény

látogatását,

elérhető képző-

illetve

amely hozzájárulhat

iparművészettel

diákjaink

értelmes

munkájához, szakmai és személyiségbeli fejlődéséhez. Évente rendezünk rajz, mintázó, illetve szakmai versenyeket, amelyeken a legjobban szereplő növendékei nk jutnak el az országos tanulmányi versenyekre.

Az iskolai versenyek célja, nemcsak a hagyományos tehetséggondozás. A szakképzés tartalmához igazodó versenyhangversenyek, verseny országos kiválóságait felvonultató

zsűrikkel ,

táncelőadások

és kiállítások, a szakmák

vonzó díjakkal, irigyelt elismerésekkel (pl. az

általunk alapított Universitas gyűrű) igen jelentős motivációs eszközöket is jelentenek.

A tanulmányi kirándulások a tanultakhoz igazodva igyekeznek a környezetünket,

hazánk

egy

ismerettartalmaikkal a képzés

részét

műtörténeti

és

néhány

európai

szűkebb

várost

és tágabb

megismertetni,

és nyelvi jellegéhez kapcsolódva, természetesen

kihasználva a közösségi nevelés ilyenkor kínálkozó

lehetőségeit.

33

,\ tanulmányi kirándulások

ősszel

a 9. évfolyamon a Dunakanyarba, a 10. évfolyamon Sopron

környékére. a 11. évfolyamon Pécsre, a 12. évfolyamon Velencébe irányulnak. A tanulmányi kirándulások az országos rendezvényeken

való részvétel

kiállításainak megtekintése, valamint a szakma könyvtár

gyűjteménynek

munkát

megfojtó

jelentős

a

kiemelkedő

múzeumok

képviseletének idehozatala, a

és a számítógépparknak a fejlesztése egyaránt része a

provincializmus

elleni

küzdelemnek

a

tanuló

igényszintjének, és tájékozottsága fejlesztésének szükséges és nehezen

művészi

műveltségének,

nélkülözhető

eszköze.

Mindezek mára beépültek az iskolai munkába, képzésünk szerves részét alkotják.

Sajnos a tehetség nem zárja ki, hogy intézményünkben is fontos feladat legyen a tanulási nehézségekkel

küzdő

tanulók támogatása.

Sajátos Nevelési Igényű Tanulók (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) számának alakulása: TANÉV

BTMN

SNI fő

2004/2005.

11

2005/2006.

10 fő

2006/2007.

12

fő

I 2007/2008.

17

fő

6 fő

12008/2009.

15

fő

7 fő

i 2009/2010.

12

fő

6

[2010/2011.

15

fő

12

fő

12011/2012.

11

fő

28

fő

2012/2013.

13

fő

34

fő

Ezeket a tanulókat a Tanulási Képességet Vizsgáló szakértői

Szakértői

fő

és Rehabilitációs Bizottság

véleménye alapján felmentjük a tanulónként meghatározott tantárgyak értékelése és

minősítése

alól. Képzésük integráltan folyik differenciált oktatással, régebben

foglalkozásokon

vettek részt hetente

fejlesztő

egy-egy alkalommal az Egységes Pedagógiai

Szakszolgálatnál (Nevelési Tanácsadó), jelenleg fejlesztésük iskolánkban kiSCSOpOlios foglalkozásokon folyik. A Bizottság által javasolt intézkedéseket betartjuk: Mentesítés a tantárgy írásbeli követelményeinek

értékelése

(szóbeli

számonkérés

preferálása), vagy a teljes követelményrendszer alól. Az órán való részvétel és az órai feladatok megoldása alól viszont nem adunk felmentést.

Többletidőt

biztosítunk (max. 30 %) 34

az írásbeli feladatok elvégzéséhez, valamint kevesebb feladatot adunk dolgozatok, felmérések esetében. Ezek a tanulók az érettségi vizsgán írásbeli vizsgarész helyett csak szóbeli vizsgát tesznek, két szóbeli tételt húznak.

Lehetővé

függvény táblázat, szótár ... ) Biztosítjuk a

tesszük segédeszközök használatát (számológép,

kötelező

érettségi tantárgyak valamelyike (például

idegen nyelv, matematika) alóli teljes felmentés esetén a más tárgyakból

való érettségi

felkészítést. Ezek a tanulók az általuk használt tankönyvekből ingyen részesülnek.

Iskolánk mindent megtesz azért, hogya partnerintézményekkel jó kapcsolatot alakítson ki, lehetővé

művészet

tegye a tanulók és tanáraik bekapcsolódását a város közéletébe és a

országos vérkeringésébe. Tesszük ezt a tanulók sikeres képzése és nem utolsó sorban jó hírünk megteremtése érdekében.

Zenész

növendékeink állandó

résztvevői

a város kisebb nagyobb rendezvényeinek,

fellépésükkel színesítik azokat. Hangversenyeink nyitottak az Különösen

népszerűnek

érdeklődő

közönség

bizonyultak a már említett pályázati hangversenyek.

előtt.

Tanulóink

közül többen tagjai más énekkaroknak, zenekaroknak, pl. Cantemus Kórus, Szabolcsi Szimfónikus Zenekar, Szabolcsi Koncert Fúvószenekar, Berettyóújfalusi fúvósok stb. Gyümölcsöző

kapcsolatot ápolunk a Miskolci és a Debreceni Egyetem

Művészeti

Karával.

Az idei tan évtől pedig aktívan részt veszünk a Kodály Társaság munkájában. Különösen gazdag kapcsolatrendszert építettünk ki a Liszt Ferenc

Zeneművészeti

Egyetem Népzene

Tanszékével.

Képzős

növendékeink rendszeres kiállítókként részt vesznek a város rendezvényein, más

középiskolákban,

művelődési

házakban, a Pál Gyula Teremben, Mustárházban, Pedagógiai

Intézetben, a Marsó Kft. gyermeknapi prograrnjain, Mikulás napi, Karácsonyi programokon, díszletek tervezésével bálokon, ünnepségeken. Felkérést kaptak

épületdíszítő

fal, és

üvegfestmények készítésére (pL az Állatparkban, a Móricz Zsigmond Könyvtárban, más iskolákban). Bekapesolódtak alkotótáborok

megszervezésére

Képzőművészeti előadókat

művésztelepek

és az

is

Iparművészet

láthatunk vendégü! a

sor

munkáiba, került.

sőt

Jó

növendékeinkre alapozva önálló

kapcsolatot

ápolunk

Egyetemekkel, melyek eredményeként

szabadegy~temünkön,

a

Magyar egyetemi

és egyéb rendezvényeinken is. 35

felsőoktatási

Jelenlegi törekvésünk az, hogy hasonló kapcsolatba kerülhessünk más

országos müvészeti intézményekkel. Kapcsolataink egyre jobban kiterjednek az általános iskolákra is, versenyekkel pályázatokkal, tehetséggondozó szakkörökkel segítjük a tanulók vizuális műveltségének

A tánctagozat

fejlődését.

tanulói

rendszeresen

bemutatják

felkészültségüket

a

szakma nagy

rendezvényein: a Néptáncantológián, az Országos Néptáncesten, a város a megye a régió szakmai eseményeinek pedig állandó és eredményes felkérést,

különböző

szereplői.

Egyre gyakrabban kapunk

ünnepeken, báli rendezvényeken való szereplésre. Bázisiskolai feladatok

keretében tagozatunk - miként a másik két tagozat is

a szakmában dolgozó kollégák részére

képzéseket, konferenciákat szervezett. A Magyar

Táncművészeti

táncpedagógus

képzése

az

közremüködésével folyik.

intézményünk

létesítményeiben,

Főiskola

gyakorta

kihelyezett kollégáink

Segítjük az egyetem gyakorlóiskolai feladatait és master

képzésének munkáját. A hivatásos táncegyüttesekkel napi kapcsolatot tartunk.

Iskolánk a pedagógiai program megvalósításához indokolt felszereltségnek csak a legszükségesebb részével rendelkezik. Annak ellenére, hogy jelentős összegeket fordítottunk felszerelések és taneszközök beszerzésére, minden területen lemaradásban vagyunk. Valamennyi szakképzésben van pótolni valónk, a közismeret területén pedig csak a érettségi tárgyakat sikerült elfogadhatóra felszerelnünk.

Testnevelésből

kötelező

és különösen az

eszközigényes természettudományos tárgyakból még a beszerzések elején tartunk.

Testületünk

évenkénti

áttekintéssel

törekszik

a

tanulók

érdekeit

tankönyvrendelés során. Célunk, hogy csak a legfontosabb, taneszközök

kerüljenek

megrendelésre.

Gondot

okoz

az

érvényesíteni

lehetőség

érettségi

a

szerint tartós követelmények

megjelenésével változó kínálat, a tankönyvpiaci divat, valamint az, hogy a művészeti tárgyak tankönyvei, segédletei gyakran hiányoznak vagy nincs alternatív választékuk.

Jelenleg az intézmény Bethlen Gábor és Búza utca valamint a Szabolcs és Malom utca sarkán lévő

épületek ben

működik.

Intézményünkre alapítása óta jellemző, hogy az

oktató-nevelő

munka feltételeit a tanítással

párhuzamosan lehetett és kellett megteremtenünk. Ezért az oktatás céljára rendelkezésre álló épületeket folyamatosan átalakítottuk, a különböző feladatok elvégzésének helyszínét hol ide,

36

holodahelyeztük, egy szóval az állandó átalakítás, többnyire

bővülés,

néha az összébb

húzódás állapotában voltunk és vagyunk ma is. Nem volt elég az intézmény sajátos megszületéséből

következő

kihívásokból adódó változtatások,

bővítések

tárgyi és eszközfeltételeit is.

Műhelyeket,

tánc­

előtt

pedig tantermeket kellett kialakítanunk és felszerelnünk.

erőforrásokat

mozgósítanunk, a felhalmozott gondok és az új feladatok

és próbatermeket, mindenek Bár sikerült jelentős

külső

hiányok pótlása, hanem meg kellett teremteni a

további munkát jelentenek, több

1995 és 1999 között a

képző

időt

és türelmet igényelnek.

épületében 2 iroda összenyitásával nyertünk 1 termet, amelyet

eleinte rajzteremnek használtunk, ma tanterem. Ugyancsak a

képzőn

-az eddig alig használt

terembe - közismereti osztályt költöztettünk. A Búza utcai épület földszintjén két kis terem összenyitásával normális megszerzésével tanítás

lehetővé

méretű

termet alakítottunk ki.

A Szabolcs

utcai

épület

vált közismereti tantermek és egy táncterem kialakítása. A zenei

a közismereti órák - délelőtti és délutáni rendjének nehezen tolerálható állapotának

átszervezésével négy, tanterem céljára is használható termet nyertünk. Ezeken felül az alagsorban új kerámia és

üvegműhelyt

alakítottunk ki, ha átmeneti céllal is, de ide helyeztük

az iskolai könyvtárat is. Ugyancsak az alagsorban helyeztük el a öltözőket

műhelyekhez

szükséges

is. Két termet és egy raktárt tettünk alkalmassá a szobrász szakképzés céljára.

Rendbe hoztuk az egyik tornatermi

öltözőt

és megkezd tük az informatikai oktatást szolgáló

számítógépes tanterem és internet labor, számítógépes műhelyeket,

műhely

ezzel egy

időben

a grafikai oktatást

segítő

kialakítását. Alkalmasabb helyre költöztettük a textil és a díszlet

ez utóbbihoz kapcsolódó szertárat létesítettünk. Létre hoztunk egy tánctermet,

egy táncos irodát,

képzős

irodát,

képző

anyagraktárát,

technikai dolgozók

öltözőjét,

valamint átalakításra került az igazgatóhelyettesi iroda is.

A 2000 és 2005 közötti építkezések és átalakítások a már említett állandó alkalmazkodási kényszer miatt részben érintették az előbb felsoroltak egy kisebb részét, miközben a feltételek jelentős bővülését öltözőt

eredményezték. A Szabolcs utcán 3 új tánctermet, 2 új vizesblokkot is 1

hoztunk létre, valamint felújítottuk a másik 2 vizesblokkot és a tanári szobát is.

Jelenlegi helyére költöztettük a könyvtárat, ezzel egy

időben

átköItöztettük a zene tanári

szobát. Kiépítettük az internet-hálózatot. Két kisebb helyiség egybenyitásával új felújított számítástechnikai termet, két

műhely

összenyitásával pedig új rajztermet építettünk.

Megteremtettük a gazdasági csopOli működésének elfogadható feltételeit, egy a szobrász

műterem ből

táncteremből

1-1 tantermet hoztunk létre. Kialakítottunk egy második

és

festő

37

műtermet.

bokori

Felujítottuk az ütős tantermet, a zenei tagozaton található vendégszobákat, az Antal

szolgálati lakást és a

képző n

található WC

csoportot. Legnagyobb felújítás a

Kollégiumban és a tornateremben volt. A kollégium épületének teljes elektromos hálózata, vizes helyiségei, a termek padlózata, az udvari ablakok

valamennyi ajtó felujításra, illetve

kicserélésre került. Felújításra került a tornaterem és a hozzá tartozó valószínűleg

öltöző

is. A felsorolás

még folytatható lelme.

külső

Ezekben az években részben házilagos megoldásokkal részben csekély

forrás

felhasználásával felújítottuk, rendbe hoztuk, esetleg többször is kifestettük az iskola valamennyi folyosóját, tantermeit, irodáját és néhány kivétellel majdnem minden műtermet. Kijavítottuk a Bethlen Gábor utcai

tűzfalat,

lebontottuk az üveg hutát és az udvari kéményt, és

kijavítottuk a Búza utcai homlokzat l;4-ét. Megnagyobbítottuk az tettük oktatási és zenehallgatási célokra, sikerült a világítás

ebédlőt,

a studiót alkalmassá

korszerűsítése

és átalakítottuk a

portánál található fogadó teret.

2005-öt

követően

legfontosabb változás volt kollégiumunknak a Moszkva utcai épületbe való

beköltözése, ahol a szükséges felujításokat

követően,

(festés, ajtók, mosdók, padlók felujítása,

cseréje, berendezési tárgyak rendbetétele, érintésvédelmi javítások) több tanulót tudtunk az eddigiekhez képest jobb körülmények között elhelyezni. A kollégium udvarán található régi száraz tészta üzem épületét alkalmassá tettük a kerámia oktatás céljára. ( a

fűtés

beszerelésével, víz- és villanyszereléssel, festéssel, burkolással stb). Felujítottuk a Szabolcs utca egyik tánctermét, és a szennyvíz által többször elöntött, s így használhatatlanná vált Búza utcai tornatermet. A pince alkalmassá tételét működő szobrászműhelyt.

való átalakítása

lehetővé

követően

A Búza utcai épületnek a

ideköltöztettük az eddig Sóstón

képző-

és

iparművészeti

tagozat céljára

tette, hogy a Bethlen G. utcai épületben uj tantermeket, tornaszobát,

számítógépes oktatótermet, és tanári szobát alakítsunk ki. Legutóbb a könyvtár került sor. Annak ellenére, hogy a

műhelyek

bővítésére

próbatelmek számát és állapotát nagyjából

sikerült a képzés igényeihez igazítani és 7 év alatt összesen 11 tantermct kialakítani, még további 4 tanteremre és az igen rossz állapotú Szabolcs utcai épület rendbehozatalára volna szükségünk. 2007 - 2012 között a Szabolcs utcai épületben újabb tánctermet alakítottunk ki. A Képzőművészeti

tagozaton áthelyeztük és fejlesztettük a

festő

és szobrász

műhelyeket,

kialakítottunk egy szitaműhelyt és létrehoztuk az alkalmazott fotográfus szak tárgyi feltételeit, eszközvásárlásokkal és nem utolsó sorban

műterem

és labor kialakításával. A testnevelés

38

feltéteJeinek

bővítését

pedig egy tanterem tornaszobává alakításávaloldottuk meg.

a könyvtár alapterületét és

lehetővé

tettük az ottani internetes szolgáltatások igénybevételét. A

könyvtár álIományát sikerült

számottevően

pályázatokkal

elfogadásával

korszerűsÍtettük

és

ajándékok

BővÍtettük

és

elsősorban

gyarapítanunk.

szakirányban vásárlásokkal, Jelentősen

bővÍtettük

és

az intézmény számítógépparkját, tanterrneket pedig projektorokkal sikerült

felszerelnünk. Legutóbb 19 interaktív tábla került intézményünk tulajdonába,

korszerűsítve

ezzel az oktatásteclmikai eszközöket.

Nyilván sokáig lehetne sorolni a kisebb javításokat és a fontosabb karbantartásokról nem is beszélve. Bármennyire is impozáns ez a felsorolás, iskolánk

műszaki

állapota folyamatos

felújítást és karbantartást igényel, a megvalósuló munkák pedig csak ritkán tartanak lépést a véleményekben is testet öltő igényekkel.

Ha ez alatt az

idő

alatt nem kellett volna a felújításra szánt

hiányát pótolni, tanterrneket és

műhelyeket

összegből

a feltétel rendszer

építeni, hanem valóban felújításra szántuk volna

azt úgy az intézmény műszaki állapota, megjelenése nem sok kívánni való hagyna maga után. Hasonló mondható el az meglévő

eszközbeszerzésről

eszközparkot, de az

alapvető

is. Nemcsak karbantartani és

hiányok felszámolásán túl,

bővíteni

önerőből

kellett a

kellett az új

képzési irányok eszközigényét kiszolgálni.(Hangszerek, számítástechnika, kemencék, gépek táncruhák, könyvek, bútorok, taneszközök, oktatástechnika eszközök stb.)

A fentiek miatt mindig a forrás oldallal volt a legnagyobb probléma. A költségvetés

felújításra, illetve állóeszköz fenntartásra és beszerzésre fordítható része csak kevés feladat elvégzésére volt elég, azt mindig jelentősen ki kellett egészíteni pályázatokból és szakképzési hozzájárulásokból.

Habár sorolhatnánk még a meg nem oldott feladatokat, a hiányzó eszközöket, a beszerzés mértéke - különösen a költségvetési forrásokhoz viszonyítva nem csekély. A vásárlások lehetőségét időben

a testület támogatása Ipályázatok és szakképzési hozzájárulások szervezése! egy

az Oktatási Minisztérium célzott segítsége, és a Szabolcs-Szatmár-Bereg Megyei

Közoktatási Közalapítvány támogatása biztosította.

39

Dacára a sikeres fejlesztéseknek, és beszerzéseknek rengeteg a pótolnivaló. Talán nem véletlenlil érezzük néha, hogy lemaradásunk az optimális helyzethez képest ha nem is

nőtt,

de

nem is sokat csökkent.

Összességében nem lehetünk elégedetlenek a felhasználható kerettel, de mint jeleztük vannak még megoldásra váró feladatok. Mindezek kezdte el

működését

fő

oka, hogy intézményünk félkész állapotban

és a bővítés feltételeit is menetközben kellett megteremtenie.

A hosszasan sorolt problémák ellenére szinte minden területen

számottevő

eredményeket

értünk eL Van elfogadott, végrehajtható, a kérdésekre jó szakmai válaszokat adó, eredménnyel

kecsegtető

együttműködő

tantestüle1ünk. Vannak munkájukat szorgalmasan

Fejlődő

pedagógiai programunk; van egy képzettebb, edzettebb és végző

technikai dolgozóink.

létesítményeink, gyarapodó eszköztárunk. Nem utolsó sorban pedig

növekvő

tanulónk, akik az elmúlt években - kollégáink munkájának eredményeként őrvendeztettek bevezetéséből

meg bennünket sikereikkel. Sikeresen vizsgáztunk a

sűrűbben

érettségi

adódó feladatok megoldásából. Ott voltunk valamennyi országos versenyen és

bemutatón, ahol nemesak szépen szerepeltünk, hanem sok már alig

kétszintű

számú

elismerő

díjban részesültünk. Ma

alig van olyan városi rendezvény ahol a művészetis diákok ne vennének részt. Sok

olyan vendége van városunknak, akinek büszkén mutatjuk meg intézményünket, vagy ajándékozzuk meg

őket

az itt készült tárgyakkal. Egyre több

épül be növendékei nk tevékenysége.

művészeti

intézmény munkájába

Produkció ink megye szerte egyre kapósabbak,

rendszeres a jelenlétünk a helyi médiában is. Még fontosabb azonban, hogya

szlilők

többsége

elismeréssel és nagyrészt elégedetten nyilatkozik iskolánkróL

Nyíregyháza, 2012. október

40