BESZÁMOLÓ A Pest Megyei Munkaügyi Központ 2003. évi szakmai feladatainak teljesítéséről A Pest Megyei Munkaügyi Központ tevékenységét a Foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény határozza meg. Az e törvényben meghatározottak szerint feladatait az Állami Foglalkoztatási Szolgálat keretében az Foglalkoztatási Hivatal szakmai irányítása alatt végezte. 2002 májusától a felügyeleti szervünk megváltozott, a Gazdasági Minisztérium helyett a Foglalkoztatási és Munkaügyi Minisztériumhoz kerültünk. 2003. évi feladataink megvalósítását az alábbiakban részletezzük. 1.1.
Pest megye 2003. évi munkaerő-piaci folyamatainak főbb jellemzői**
Pest megye gazdasági folyamatai 2003. I-III. negyedévben az ország egészére jellemző tendenciák szerint alakultak, a változások mértékében esetenként kisebb-nagyobb különbségek mutatkoznak. " Az országosnál nagyobb mértékben emelkedett a megye ipari szervezeteinek termelése és értésesítése, a működő vállalkozások száma, valamint a megye gazdasági szervezeteinél alkalmazásban állók száma, " Az országoshoz hasonló mértékben nőtt a foglalkoztatottak bruttó átlagkeresete, " Az országosnál valamelyest nagyobb mértékben csökkent a kereskedelmi szálláshelyek forgalma és az épített lakások száma, " Az építőipar termelése az országos csökkenéssel ellentétben, ha kismértékben is, de emelkedett, " A III. negyedévben a munkanélküliek száma az országos csökkenéssel szemben növekedett. Pest megye népessége az 1990-es években - az ország egészére jellemző, mérsékelt ütemű csökkenéssel szemben - csekély mértékben, de fokozatosan növekedett. A halálozások száma minden évben meghaladta az élve-születésekét, az oda- és elvándorlások pozitív egyenlege azonban mindig ellensúlyozta a természetes módon bekövetkezett népességvesztést. Pest megye az ország harmadik legnagyobb területű megyéje, azonban népességét tekintve az első helyet foglalja el. 2003. január 1-én, Pest megye népessége 1 millió 105 ezer fő volt, 16 ezerrel több, mint az előző év azonos időpontjában. A megye területén 184 település található, a városok száma 31. Az ország legsűrűbben lakott és egyben legnépesebb megyéje, lélekszáma a 90-es években folyamatosan gyarapodott, ezt kizárólag az egyre növekvő mértékű beköltözések eredményezték. Az új otthonra lelők jelentős része Budapestről települt át a kedvezőbb lakókörnyezetet biztosító, a fővárost körülvevő agglomerációs övezetbe.
*
Forrás: KSH Pest megyei Munkaügyi Statisztikai Tájékoztató 2003/3 (A 2003. IV. negyedévi adatok a beszámoló készítésének időpontjában még nem állnak rendelkezésre)
1
Pest megyében 2003. szeptember 30-án a regisztrált szervezetek száma 129 ezer volt, 3,7%kal több mint az év elején. A regisztrált szervezetek 78%-a ténylegesen működött, az egyéni vállalkozások 70%-a, a társas vállalkozások 89%-a minősült működőnek. A harmadik negyedév végén 95 ezer vállalkozás működött, számuk az év elejéhez képest az országosnál (6,7%) nagyobb mértékben, 8,3%-kal bővült. A térségben 1000 lakosra az országossal megegyezően 86 vállalkozás jutott. Pest megyében a III. negyedév végén 45604 társas vállalkozás működött, számuk a 2003. januári adatokhoz mérten 11,3%-kal emelkedett, ezen belül a korlátolt felelősségű és betéti társaságok száma 13,7%-kal, illetve 9,9%-kal bővült. Szeptember végén ezen szervezetek tették ki a társas vállalkozások 95%-át. 2003. szeptember végén mintegy 50 ezer - az év eleinél 5,7%-kal több – egyéni vállalkozás működött. A gazdasági szervezetek és a foglalkoztatottak számának növekedése ellenére még mindig jelentős különbségek vannak a megye egyes régióinak munkaerőpiaca között. Ennek oka egyrészt az, hogy nagyobbrészt a Budapesthez közeli, jó közlekedési, infrastrukturális ellátottságú térségekbe települtek az új vállalkozások, másrészt továbbra is jelentős a megyében az ingázók száma. Az aktív népesség jelentős hányada – mintegy 53%-a – vállal lakóhelyétől távol munkát, az ingázók mintegy 2/3-a fővárosi munkahelyre jár dolgozni. Az agglomerációban megvalósult beruházások eredményeként egyre nagyobb a fővárosból a megyébe ingázók száma. A fővárostól való távolság hatása lemérhető a megye különböző régióinak munkanélküliségi adatain. Míg a Budapesthez közvetlenül csatlakozó térségeknél a munkanélküliségi ráta 3-3,5% körüli (Budaörs körzete 1,5%!), a távolabbi, rosszabb közlekedési lehetőségekkel bíró, kedvezőtlenebb infrastrukturális ellátottságú területeken a megyei 3,6%-os értéket (2003. december) jelentősen meghaladó arányú a munkanélküliség (Nagykörös 5,3%, Nagykáta körzetében 5,2%). A Pest megyei székhelyű szervezeteknél, valamint a költségvetési szerveknél az év első kilenc hónapjában átlagosan 213 ezren álltak alkalmazásban, 5,4%-kal többen, mint az előző év azonos időszakában. Az összlétszámon belül a szellemi munkakörben dolgozók száma 4,8%kal gyarapodott, 1 százalékponttal nagyobb mértékben, mint a fizikaiaké. A versenyszférában 6%-kal nőtt az alkalmazásban állók száma, a költségvetési intézményekben foglalkoztatottaké pedig 2,3%-kal emelkedett. A Pest megyei székhelyű szervezeteknél a teljes munkaidőben alkalmazásban állók bruttó havi átlagkeresete 2003. I-III. negyedévben 121200 Ft volt, 13%-kal haladta meg a 2002. január-szeptemberi átlagos kereseti szintet. Az adózás utáni nettó átlagkeresete 17%-kal nőtt a múlt évihez mérten. A fogyasztói árak 4,4%-os emelkedését figyelembe véve reálértékben 12%-os keresetnövekedésnek felel meg. 1.2.
A regisztrált munkanélküliek számának alakulása
2003-ban, az év elejei kismértékű emelkedést követően, júniusig csökkent a regisztrált munkanélküliek száma. A július-augusztus időszakra, illetve decemberre emelkedés, a többi hónapokra a csökkenés jellemző. A januári 17209 főről, az év utolsó hónapjára 16831 főre mérséklődött a regisztráltak száma, a munkanélküliségi ráta értéke éves átlagban 3,7%. A nyilvántartásban szereplő munkanélküliek egy évre számított havi átlagos létszáma 2003ban 17288 fő, a munkanélküliség csökkenő trendjének folytatását jelezte, bár a mérséklődés üteme lassult. 2
1.3.
A regisztrált munkanélküliek összetételének alakulása
A korcsoport szerinti megoszlás hasonló az előző évekhez, a nyilvántartásban szereplő munkanélküliek döntő hányada a középkorú munkavállalói rétegből kerül ki. Az állásnélküliek 50%-a 26-45 év közötti. A fiatal, 25 év alattiak aránya 0,6%-ponttal csökkent, a 46 éven felüliek aránya 0,3% ponttal emelkedett 2002. évhez képest. Nemenként vizsgálva a regisztrált munkanélküliek összetételét, kitűnik, hogy a férfiak és nők arányában bekövezett változásnak szezonális okai vannak, az építőiparban és mezőgazdaságban a II. és III. negyedévben jelentkező munkaerő-kereslet hatására. Az elmúlt évhez viszonyítva a nők regisztrációban való részvétele magasabb, mint a férfiaké, éves átlagban 46,6/53,4%-os a férfi/nő arány. Iskolai végzettség szerint továbbra is az általános iskolát és a szakmunkásképzőt végzettek előfordulása a legnagyobb mind a férfiak, mind a nők között. Bár az egy évvel korábbi szinthez képest csökkent a szakképzettséggel nem rendelkező munkanélküliek száma, továbbra is közel felének, a regisztrált munkanélküliek 45,5%-ának, nincs semmilyen szakképesítése, azaz vagy 8 általános és kevesebb, vagy gimnáziumi végzettséggel rendelkezik. A regisztrált munkanélküliek állománycsoport szerinti megoszlása az elmúlt évet tekintve változatlan, továbbra is a szakmunkások aránya a legmagasabb 37,2%, a betanított munkások aránya 0,5%-ponttal csökkent, a korábban szellemi munkát végzők aránya pedig 0,7%ponttal. 2003-ban, az előző évekhez képest, nagyobb arányú növekedés jellemezte a pályakezdő munkanélkülieket. A regisztrációba belépők száma (4720 fő) 2,6%-kal több, mint az elmúlt évben, a regisztrációból kilépők száma csak 1,1%-kal emelkedett az előző évhez képest. A pályakezdő munkanélküliek létszáma 2003-ban, havi átlagban 1110 fő, az előző évi 1056 fős havi átlaghoz viszonyítva számuk 5,2%-kal emelkedett, regisztráltakon belüli aránya az előző évi 5,7%-hoz képest 6,4%-ra nőtt. A munkanélküli ellátásban részesülők létszáma 2003-ban a regisztrált munkanélküliek közül átlagosan 11039 fő részesült munkanélküli járadékban, ami az átlagos regisztrált állomány mintegy 63,9%-át tette ki. A 2003. évi összesítő adatok szerint: átlagosan a munkanélküli ellátásban érintettek 67,5%-a 180 napon belül részesült munkanélküli ellátásban, a tartósan (180 napon túl) ellátásban részesülök összes ellátotton belüli arány 32,5%, 3,7 %ponttal csökkent az elmúlt évhez képest, a munkanélküli ellátásban érintettek éves létszáma 30353 fő, munkanélküli ellátásból összesen 21213 fő lépett ki, közülük 4995 fő munkaviszony létesítése, 709 fő munkanélküli ellátásra való jogosultságának kimerítése, míg 418 fő egyéb ok miatt került ki az ellátásban részesülők állományából, az éves kilépési forgalom 21213 fő, a be- és visszalépési forgalom 21077 fő, 2003-ban a munkanélküli járadék átlagos napi összege 1140,- Ft/fő; a bruttó havi segély összege 34192,- Ft,
3
a jövedelempótló támogatásban részesülők száma folyamatosan csökkent, havi átlagban 89 fő, regisztráción belüli éves átlagos arányuk 0,5%. Az év folyamán számuk fokozatosan csökkent, a januári 131 fő decemberre 66 főre mérséklődött. A rendszeres szociális segélyben részesülők száma éves átlagban 2346fő. 1.4.
A munkaerő-kereslet alakulása
A munkaerő-piaci szervezethez a munkáltatók által bejelentett álláshelyek éves átlagos száma 2002-ben mintegy 15%-kal volt több mint előző évben. A munkaerő-kereslet 2002. évi havi átlaga 2242, 2003-ban 2575 a bejelentés. Az álláshelyek 93%-ában fizikai munkaerőre tartanak igényt, a szellemi foglalkozásúak részére felkínált álláshelyek száma nagyon alacsony. A havonta rendelkezésre álló állásbejelentések száma 2003-ban átlagosan 7425, 11%-kal több mint előző évben, havonta 5-9 ezer között változott. A 100 regisztrált munkanélkülire jutó állásajánlatok száma 30-53 között mozgott. A regisztrált munkanélküliek számához mérten főleg a szellemi (5,5%) és a szakképzetlen fizikai foglalkozásúak (segédmunkás 33,4%) részére felkínált álláshelyek száma alacsony. Az évenként készített rövidtávú munkaerő-piaci prognózisunkból kitűnik, hogy a gazdaság mérsékelt növekvő hatására jelentősen megnőtt a munkaerő-forgalom. Növekedet a munkaerőt felvevő, az elbocsátó és a létszámcsökkentést mutató cégek aránya is. A munkaadók előrejelzése szerint 2003. II. félévében 11847 fővel több munkaerőt kívánnak felvenni, mint elbocsátani. 2004. I. félévben - az előző félévinél kevesebbet, mintegy – 4621 fő kereslet jelentkezik majd a megye munkaerő-piacán. A foglalkoztatás szempontjából 2004-ben jelentős létszámnövekedés várható feldolgozóipar, a kereskedelem területén mind az első, mind pedig a második félévben.
a
A mezőgazdaság az első félévben létszám csökkenés, a második félévben viszonyt létszámnövekedés várható, aminek egyértelműen szezonális okai vannak. 1.5.
Létszámleépítések végrehajtása
alakulása,
a
válságkezeléssel
összefüggő
feladatok
2003. év folyamán összesen 25 gazdasági egység, 1121 fős létszám-leépítési szándékáról tett bejelentést. Az előzetes bejelentésekből 885 főre vonatkozó valósult meg, 236 fő munkaviszonya továbbfoglalkoztatás illetve áthelyezés miatt nem szűnt meg. A leépítés indokaként leginkább a szervezeti átalakulást ill. rendelés visszaesést jelölték meg a munkáltatók. 1.6.
A munkaerő közvetítéshez kapcsolódó néhány jellemző mutatószám alakulása (1. melléklet szerint)
Az elmúlt év során a lezárt közvetítések száma 15667 volt, melyből 7065 volt sikeres. Ezen felül sikeresnek ítélhetjük azt az 1528 esetet, melynek során a munkanélküli személy a felajánlott munkalehetőség visszautasítása miatt kizárásra került, hiszen ezekben az esetekben többnyire az addigi „fekete” munkát legalizálják, további két esetben pedig bejelentetten máshol helyezkedett el az ügyfél. A sikertelen közvetítések közül 3610 esetben a munkáltatók
4
utasították vissza a kiközvetített munkanélkülit, 3464 esetben pedig a munkanélküli személyek nem fogadták el a számukra felajánlott lehetőséget. A közvetítések viszonylagos eredménytelenségét sok esetben a nem megfelelő bér, a kedvezőtlen munkafeltétel, a nem teljesen szabályos munkaidő, esetleg a munkahely megközelíthetetlensége, vagy az utazási költségek meg nem térítése okozza. A közvetítés eredményességét jelentősen befolyásolja az a tény, hogy az állásbejelentések jelentős hányada továbbra is külföldiek foglalkoztatására irányult. 2003-ban mintegy 6000-rel emelkedett a külföldiek foglalkoztatására irányuló állásbejelentések száma (23991 főre vonatkozó). A törvényi előírásoknak megfelelően ezeknél a bejelentéseknél meg kell győződni arról, hogy van-e megfelelő magyar munkavállaló. Kirendeltségeink 4133 magyar munkavállalót közvetítettek ezekre a bejelentésekre, melynek eredményeként 699 álláshelyet magyar munkavállalónak sikerült elnyernie. Bár a sikeres közvetítések aránya 15,6%-ponttal javult, de rendkívül magas a ráfordított erőforrás mértéke (idő, energia, pénz). 1.7.
Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök működésének tapasztalatai
Képzések támogatása 2003. évben a munkanélküliség állapotának megelőzése, a preventív képzési támogatásokkal érintettek arányának növelése továbbra is kiemelt feladatként volt meghatározva. A munkahely megőrzését elősegítő képzéseket kiemelten kezeltük az előző évekhez hasonlóan és huszonöt tanfolyam keretében mintegy 200 fő munkahely-megőrző képzéséhez biztosítottunk támogatást. A támogatási igények alapvetően a jogszabályi (képzettségi, képesítési) előírásoknak való meg nem felelés miatt jelentek meg. A létszám és az érintett munkáltatók tekintetében kiemelkedően a szociális és egészségügyi intézmények területéről érkeztek a kérelmek. A munkanélküliek részére a PMMK által ajánlott képzési programok kínálata a megyében megjelent munkaerő-piaci igényeket, a külföldi munkavállalásra irányuló szakmák iránti keresletet lefedte. A második félévben rugalmasan bővítettük a megjelent új munkaerő-piaci igények kielégítése érdekében az ajánlott képzéseink körét. A megyei decentralizált forrás közel 43%-a képzési ágon került felhasználásra. Az év folyamán mintegy 500 db tanfolyamon 2834 fő munkanélküli került támogatással beiskolázásra, amely jelentősen meghaladta (120,5%) az év elején tervezett 2352 fős beiskolázandó létszámot. A beiskolázott ügyfelek döntő hányada – mintegy 65 %-a – ajánlott, intenzív szervezésű – ezáltal költségtakarékos képzéseken került beiskolázásra. Egyénileg választott és közlekedési szaktanfolyamokra a hallgatók kisebb hányada, az ügyfelek mintegy 35%-a került beiskolázásra. Ezen belül jelentős számú a Gyes, Gyed-ben részesülő ügyfelek képzési támogatásainak a volumene. Tavaly első ízben már a felnőttképzési normatív támogatásban részesülő képzésekhez is nyújtottunk – habár még alacsony számban - képzési támogatást munkanélküliek első szakképesítésének a megszerzéséhez. Ez költségtakarékos támogatási forma, hiszen tanfolyami költség-ágon nem, hanem kizárólag utiköltség és ellátási ágon jelentett kiadást a forrásaink terhére. Az alacsony iskolai végzettséggel, elavult szakmával rendelkezők nagyobb arányú képzésbe vonása az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program mentén realizálódott, mint kitűzött cél. A roma kisebbség részére 2003. évben 8 felzárkóztató képzés indult el 116 fő részvételével. Emellett szakképzésbe vontunk 32 tanfolyam (20 szakirányban) keretében 118 főt, amelynek célja az első szakma megszerzése volt.
5
A beindult képzési programok eredményességére vonatkozóan a monitoring rendszer adatai szolgáltatnak kellő alátámasztást. A képzési programokat eredményesen befejezők száma az elmúlt évben is az országos átlag körüli, illetve a feletti Pest megyében. A tanfolyamot eredményesen befejezők aránya jóval 90% feletti, a munkában állók aránya is 50% feletti a megkérdezés időszakában. A lemorzsolódások száma viszonylag alacsony 5-7% körüli, az okok elemzéséből kiderül, hogy jelentős részben (75%) objektív indokok – pl. betegség – vagy munkába állás miatt marad ki a hallgató a képzésből. Vállalkozóvá válás támogatása 2003-ban is a Munkaügyi Tanács által meghatározott irányelvek szerint támogattuk mindazon munkanélkülieket, akik járadékos időtartamuk alatt egyéni vállalkozóvá kívántak válni. E szerint minden olyan kérelmet támogattunk, amely munkaerő-piaci szempontból indokolt volt és várhatóan életképesnek volt ítélhető az indítandó vállalkozás. A vállalkozóvá válási támogatással érintettek létszáma 206 fő, a részükre kifizetett támogatási összeg 26.151 ezer Ft volt. Az eszköz mind dec. FA költségét, mind munkaerő-piaci hatását tekintve hatékony, a követéskor működő vállalkozások aránya 81,3%-os volt, az előző évinél 3 százalékponttal alacsonyabb. A jelenlegi és a korábbi felmérések is azt mutatják, hogy az eszköz legnagyobb mértékben elsődleges célját teljesíti ugyanis a követéskor működő vállalkozásokra jutó alkalmazottak száma igen csekély. Megváltozott munkaképességű munkanélküli vállalkozóvá válásának támogatása A támogatási formára - a nyújtott előnyök ellenére - 2003-ban kérelem nem érkezett. A foglalkoztatás-bővítő bértámogatással 2003-ban 1228 fő volt érintett. Foglalkoztatásuk után a munkáltatók 203.681 ezer Ft támogatást vettek igénybe. A támogatás célja – hogy a legalább 6 hónapja, illetőleg a pályakezdők esetén 3 hónapja regisztrált tartós munkanélküliek tartós elhelyezkedését segítse – 2003. évben is teljesült. Az eszköz hatékonysága a követéskor munkaviszonyban állók arányát tekintve (70,9%) az előző évihez képest mindössze két százalékponttal csökkent. A követéses vizsgálat során válaszadók 8%-a támogatás nélkül kevesebb munkavállalót foglalkoztatott volna, 47%-uk pedig támogatás nélkül későbbre halasztotta volna a foglalkoztatás bővítését. Fentiek is megerősítik az eszköz hatékony működését. Rehabilitációs foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatás A foglalkoztatási alaprészből nyújtható foglalkoztatás bővítését szolgáló támogatást 28 fő megváltozott munkaképességű munkanélküli munkába helyezéséhez vették igénybe a munkáltatók. Ez iránt a támogatás iránt az előző évihez képest kissé csökkent az igény. Az aktív foglalkoztatáspolitikai eszközök közül a bér- és járulékainak támogatása csekély hányadot képvisel, a támogatással érintettek létszáma 13 fő volt. A foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 1.253 ezer Ft volt. A mobilitási támogatással érintettek létszáma 22 fő, a kifizetett támogatási összeg 1.835.ezer Ft volt. Közhasznú foglalkoztatás támogatása A tartósan munkanélküliek munkába helyezésének egyik legjelentősebb eszköze volt 2003ben is, a támogatással érintett létszám 3.057 fő volt. Ez a létszám az előző évihez képest
6
minimális mértékben 30 fővel emelkedett. 2003-ban a közhasznú foglalkoztatás támogatására fordított összeg 741.200 ezer Ft volt. A támogatás összege a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 70%-a volt, az egy főre jutó normatíva 45.000 Ft/fő/hó (az I. negyedévben), az év hátralévő részéven 36.000 Ft/fő/hó között került megállapításra. Kiemelt támogatásban a pályakezdők, a cigány munkaszervező menedzserek részesültek, részükre a támogatás összege a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 90%-a, maximum 60.000 Ft/fő/hó volt. A kistérségi menedzserek támogatása ugyancsak a foglalkoztatás közvetlen költségeinek 90%-a, maximum 100.000 Ft/fő/hó volt. A közhasznú foglalkoztatás támogatása során előnyben részesítettük a hátrányos helyzetű rétegeket, így a legalább egy éve munkanélkülieket, a megváltozott munkaképességűeket, az alacsony iskolai végzettségűeket, valamint a munkaügyi központ által működtetett programokban részvevőket. Munkahelymegőrzés támogatása 2003. év elejétől kezdődően egyes ágazatokban (textilipar, konfekció-gyártás, általános gépgyártás, egyéb vasipari tevékenységek) olyan kedvezőtlen gazdasági változások keletkeztek, amelyek negatív hatást gyakoroltak a megye egyes térségeinek munkaerő-piaci helyzetére. Ezen változások következtében az előző évhez képest jelentősen megnőtt a munkahelymegőrzés támogatása iránti igény. 2003 év során 19 munkáltatónak 75.607 ezer Ft értékben hagytunk jóvá támogatást, a támogatással érintett munkahelyüket megőrzők létszáma 527 fő volt. A munkaügyi központ 13 kirendeltsége közül a támogatást 8 kirendeltség illetékességi területén állapították meg. Az átlagos támogatási időtartam 5,1 hónap volt. Az önfoglalkoztatás támogatása A munkaügyi központ az eszköz iránt megnyilvánuló kismértékű igény, valamint a munkaerő-piaci helyzet figyelembe vétele alapján 2003-ban nem hirdetett pályázatot az eszköz működésére vonatkozóan. Az előző évről áthúzódó elkötelezettségek teljesítésére a kifizetett összeg 7.000 ezer Ft volt Munkahelyteremtő beruházás támogatása A Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium 2003-ban meghirdette a munkahelyteremtő beruházások támogatására vonatkozó pályázatát. A támogatást vissza nem térítendő formában lehetett igényelni. A pályázati felhívásra 91 pályázat érkezett be. Ezek közül 51-et terjesztettünk föl támogató javaslattal a foglalkoztatáspolitikai és munkaügyi miniszternek. A támogatást jóváhagyó határozatok 18 pályázó részére 391.400 ezer Ft támogatást ítéltek meg. A megkötött támogatási szerződések alapján a szerződéssel lekötött összeg 75%-át, 232.200 ezer Ft-ot fizettünk ki. 2003-ban a megvalósult beruházások száma 13 volt. A pályázók a meghatározott létszámfeltöltési kötelezettségüknek összességében és a munkanélküli létszámra vonatkozóan is eleget tettek. 7
A munkahelyteremtő beruházással érintett létszám 340 fő (ebből 59 fő munkanélküli) volt. Pályakezdők munkatapasztalat szerzésének támogatása A pályakezdők munkaerő-piaci esélyeik javulása következtében egyre nagyobb arányban helyezkednek el önállóan vagy a közvetítések eredményeképpen támogatással, de támogatás nélkül is. 2003-ban a munkatapasztalat szerzés támogatással érintett létszám 289 fő, a foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 86.767 ezer Ft volt. A munkáltatók a pályakezdőket a foglalkoztatási kötelezettség lejárta után közel 50%-ban foglalkoztatták. A támogatási és a kötelező foglalkoztatási idő letelte után elsősorban a pályakezdők rendes felmondása miatt szűnt meg a munkaviszony. Ennek oka meghatározó módon az, hogy a pályakezdők a munkatapasztalat megszerzését követően nagyobb eséllyel, jobban fizető munkahelyeken tudnak elhelyezkedni. Pályakezdők foglalkoztatási támogatása A munkatapasztalat szerzés és a bértámogatás eszközök támogatásánál kedvezőtlenebb lehetőségek miatt a munkáltatók inkább a munkatapasztalat szerzés támogatást igénylik, ezért foglalkoztatási támogatás 2003-ban mindössze 8 főt érintett, a foglalkoztatásuk után kifizetett támogatási összeg 974 ezer Ft volt. 1.8.
A központi foglalkoztatási programok végrehajtásának tapasztalatai
Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedési programja Az 1996-ban indult PEP-program már szervesen beépült kirendeltségeink napi tevékenységébe. A megye munkaerő-piaci helyzetének javulása és a program sikeres működtetése következtében az indulásától kezdődően minden évben csökkent a programba belépők és a programmal érintettek létszáma. Az utóbbi négy évben a pályakezdők létszáma a következőképpen alakult: 2000-ben 5815 fő, 2001-ben 6111 fő, 2002-ben 5571fő és 2003ban 5662 fő volt. A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat nyújtottunk a pályakezdő fiatalok részre. A kirendeltségi közvetítők 1101 esetben közvetítettek pályakezdő munkanélkülit munkahelyre, közülük 409-en helyezkedtek el. Az egyes eszközökkel érintettek létszáma az alábbiak szerint alakult: Foglalkoztatást bővítő bértámogatással
17fő
Közhasznú munkavégzés támogatásával
182fő
Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatásával
198 fő
Pályakezdők foglalkoztatási támogatásával
6fő
Egyéb támogatással
6 fő
Képzésben összesen
636 fő
Jelentős számban, 347-en önállóan helyezkedtek el. A távmunka elterjesztése érdekében indított központi program megyei tapasztalatai
8
A sikeresen zárult Pest megyei távmunka program eredményeként 2003. december 31-ig 24 pályázó 57 fő foglalkoztatott számára nyújtott be kérelmet bértámogatás igénybevételére. A meghozott határozatok (elfogadott) száma 25 volt, mely 54 fő foglalkoztatása után tette lehetővé 22.225,5 ezer Ft bértámogatás folyósítását. 2003. évben ilyen címen ténylegesen 15.424,5 ezer Ft-ot fizettünk ki. Egy elutasító és két megszüntető határozatot hoztunk . Távmunka–specifikus képzésre beadott kérelmek száma 2003. december 31-ig 13 db volt, 58 főre és 1.710 ezer Ft-ra vonatkozóan. A 7 támogató határozat 14 főre irányult, a támogatás mértéke 420 ezer Ft volt. Elutasító határozatunk nem volt, 6 megszüntető határozat született. A Pest Megyei Munkaügyi Központnak romák foglalkoztatása érdekében végzett tevékenysége A roma népesség foglalkoztatási esélyeinek javítása érdekében a munkaügyi központ és kirendeltségei a probléma jelentőségének megfelelő mértékben – az általuk indított munkaerő-piaci programokon túlmenően – végzik évek óta tevékenységüket. A munkaügyi központ 2000-2002 között hajtotta végre „A cigány népesség hátrányos helyzetének újratermelését megakadályozó programját” és 2003. januárjában indította el az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Programot. Pest megye összlakosságán belül a roma népesség becsült számaránya 60-80 ezer fő. Becsült munkanélküliségi rátájuk a megyei alacsony munkanélküliségi rátát nagyságrendekkel haladja meg. Arányuk a munkaerő-piaci forgalomban – a térségben élők létszámától és a munkaerő-piaci helyzettől függően – 4-20%-ot képvisel. Jelentős hányaduk csak a támogatott közhasznú foglalkoztatásban tud elhelyezkedni. A közhasznú foglalkoztatottakon belüli arányuk, függően a településen élők számától 7-40% között mozog. A cigány munkanélküliek foglalkoztatási lehetőségeinek felkutatása, munkába állásuk segítése, szakképzettségük megszervezése érdekében 2003-ban is kiemelt mértékben, 90%-ban támogattuk a roma munkaszervező menedzserek közhasznú foglalkoztatását. A munkaszervezők feladata a roma származású közhasznú munkán lévők tevékenységének irányítása és összehangolása is. A roma népesség foglalkoztatásának egyik legnagyobb akadálya általános iskolai végzettségük hiányos volta és szakképzetlenségük. Ezen hátrányuk ellensúlyozása érdekében a munkaügyi központ kiemelt feladatának tekinti – programon kívül is – képzésüket. Kirendeltségeink rendszeresen iskoláznak be felzárkóztató képzés keretében a 7-8. osztály megszerzésére roma munkanélkülieket. Az általános iskolai végzettséggel rendelkezők beiskolázását jellemző szakirányok a következők: gépkezelő, bolti eladó, kőműves, személy és vagyonőr, pincér, motorfűrész-kezelő, targonca vezető, szerkezetlakatos és varrónő. Ezen tanfolyamokon belül arányuk 3-5% között mozog. Igen eltérő a megye egyes térségeiben a munkáltatók foglalkoztatási hajlandósága a romák foglalkoztatására. Azon térségekben, ahol nagyobb számban fordulnak elő és a térség jó gazdasági helyzetű, ott diszkrimináció nélkül hajlandók foglalkoztatni őket, amennyiben megbízhatóak és megfelelő szakképesítéssel rendelkeznek. Elsősorban mezőgazdasági jellegű területeken az idényjellegű foglalkoztatásuk a jellemző. Azon térségekben, ahol létszámuk csekély, még munkaalkalom hiányában sem szívesen alkalmazzák őket. Foglalkoztatásuktól jellemző módon, a területi sajátosságoktól függetlenül elzárkóznak a kis létszámot foglalkoztató munkáltatók. 9
Kirendeltségeink törekednek – amennyiben térségükben van cigány kisebbségi önkormányzat – a velük történő kapcsolat felvételre és kapcsolattartásra. Ez a kapcsolat manapság élőnek és működőképesnek ítélhető meg, különösen azon települések esetében, ahol a roma programunk működik. Az együttműködés további megerősödése érdekében törekszünk arra, hogy a cigány kisebbségi önkormányzatokkal együttműködési megállapodásokat kössünk. 1.9.
Helyi kezdeményezésű rétegprogramok (komplex programok) megvalósítása
Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program A program 2003. januárban indult Abonyban, Cegléden, Örkényben, Tápiószelén, Turán, Vámosmikolán és Zsámbékon, februárban pedig Érden. Jelenleg is ezeken a helyeken zajlik a program. A programba vonást követően a célcsoport tagjai – akik legalább 6 általános iskolai végzettséggel rendelkeznek – közhasznú foglalkoztatás keretében humánszolgáltatásban, felzárkóztató és felújító képzésben, valamint munkaerő-piaci képzésben vettek, illetve vesznek részt. A program humánszolgáltatási elemét a PMMK dolgozói, illetve egyes megyei szervezetek hajtják végre. Ugyancsak jelentős szerepe van a humánszolgáltatásban a Családsegítő Központoknak és a Gyermekjóléti Szolgálatoknak is. A programban részt vevőknek a PMMK humánszolgáltatási szakemberei egyénre szabott életpálya terveket készítettek, amelyek végső célja az érintetteknek az elsődleges munkaerőpiacon történő tartós elhelyezése, amely érdekében a kirendeltségek illetékes dolgozói 6 hónapos után-követéssel figyelik a célcsoport résztvevőit. A programot megvalósító helyszíneken programvezetők látják el a program működtetésével kapcsolatos napi feladatot. Tevékenységüket a Technikai és Operatív Koordinációs Menedzsment hangolja össze, valamint részükre havonta képzéseket szervez. A program szakmai irányítását a PMMK szakmai TEAM-je látja el. A program I. félévének értékelését mind a nyolc helyszínen Térségi Roma Partnerségi Kerekasztal végezte el. A megbeszélés sorozatra mindazon szervezetek képviselői meghívást kaptak, akik valamilyen módon bekapcsolódtak, illetve a későbbiekben bekapcsolódnak a program végrehajtásának működtetésére, illetve saját eszközeikkel hozzájárulhatnak a program sikeréhez. A Munkaerő-piaci Alap Irányító Testülete 2003. novemberi ülésén elfogadta a program időarányos megvalósulásáról szóló beszámolót és határozatot hozott a program JászNagykun-Szolnok megyei kiterjesztéséről. A programot jellemző főbb adatok: ¾ ¾ ¾ ¾ ¾
A program indulásakor bevonásra került 173 fő 2003. decemberében a programban részt vevők létszáma 135 fő volt 2003. év során az érintett létszám 372 fő volt. 2003-ban szakképzésbe került 116 fő. Az elhelyezkedettek létszáma 2003-ban 29 fő volt, amelyből jelenleg 26 fő dolgozik.
2004-ben a munkaerő-piaci képzéseket befejezők elsődleges munkaerőpiacra történő elhelyezésére kell koncentrálni, és a gerincprogramban jelenleg részt vevőket olyan rövid időtartamú munkaerő-piaci képzésekbe kel beiskolázni, amelyek befejezését követően még ebben az évben ugyancsak elhelyezhetők legyenek az elsődleges munkaerőpiacon. 1.4. Bérgarancia Alaprész működtetésével összefüggő megyei feladatok végrehajtása
10
2003-ban 27 munkáltató 241 fő munkavállalója részére összesen 47.859 eFt támogatást nyújtottunk. Elutasító határozat nem született. A benyújtott kérelmek száma az előző évihez képest jelentős mértékben csökkent. A támogatott létszám 511 főről 241 főre, a támogatás összege 77.254 eFt-ról 47.859 eFt-ra változott. A maximálisan adható egy főre jutó támogatás összege 350.580 Ft-ról 414.400 Ft-ra emelkedett. A gazdaságban végbemenő változásoknak tudható be – új gazdálkodó szervezetek alakulnak, átalakulnak –, hogy 2003-ban az előző évihez képest a felszámolók kevesebb kérelmet nyújtottak be a Bérgarancia Alapból igényelhető támogatás iránt. 2003. évben bérgarancia támogatás visszafizetésére nem került sor. Egy esetben került sor jogosulatlanul igényelt bérgarancia támogatás visszakövetelésére. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek általában nem rendelkeznek értékesíthető eszközökkel, bevételeik nem keletkeznek. Behajthatatlan követelés törlése 434 eFt volt (3 támogatott). Az ellenőrzések tapasztalatai Munkafolyamatba épített tételes ellenőrzést végeztünk a támogatás feltételeivel kapcsolatban. A kérelem és az adatlap adatait érintő kisebb hiányosságokat még a határozathozatal előtt a felszámolóval korrigáltattuk. A beérkezett iratok alapján megállapítható volt, hogy a kiutalt támogatást a gazdálkodó szervezeteknél jogszerűen használták fel. 1.10.
Rehabilitációs munkahelyteremtés támogatása
A munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben lévő megváltozott munkaképességű személyek foglalkoztatását munkahelyteremtéshez nyújtott támogatással segíti a munkaügyi központ. A támogatás felső határa új munkahely létesítése esetén 1,5 millió Ft, átalakított munkahelyek esetében 900 ezer Ft. A támogatással létrehozott munkahelyeken 3 éves foglalkoztatást követelünk meg. Postán határidőre beérkezett pályázatok száma 19. A benyújtott pályázatokból 12 részesült támogatásban. A rendelkezésünkre álló éves rehabilitációs keretrészt - 118, 020 millió Ft-ot - ezzel teljes mértékben lekötöttük. A 2003. évben nyújtott támogatások befejeztével 130 új munkahelyet teremtenek és 25, már meglévő munkahely hosszabb távú megtartását vállalják a pályázók. A támogatással létrehozott munkahelyeken a megváltozott munkaképességű személyek többnyire könnyű fizikai, segéd vagy betanítást igénylő munkakörökben kerülnek alkalmazásra megváltozott munkaképességű személyek. A rehabilitációs alaprész módosított Pest megyei kerete 2003. évben 118 020.- eFt. Az alaprész pénzügyi felhasználása 100 %-os. A pénzfelhasználás jogcímei: -
hirdetés, szakértői díjak: 2 844 eFt, munkahely teremtés és megtartás támogatása: 115 176 eFt,
11
1.11.
A központi foglalkoztatási programok végrehajtásának tapasztalatai
Pályakezdő munkanélküliek elhelyezkedési programja Az 1996-ban indult PEP-program már szervesen beépült kirendeltségeink napi tevékenységébe. A megye munkaerő-piaci helyzetének javulása és a program sikeres működtetése következtében az indulásától kezdődően minden évben csökkent a programba belépők és a programmal érintettek létszáma. Az utóbbi három évben a belépők létszáma a következőképpen alakult: 2000-ben 4917 fő, 2001-ben 4302 fő és 2002-ben 4066 fő volt. A program keretében munkaerő-piaci szolgáltatásokat és támogatásokat nyújtunk a pályakezdő fiatalok részre. 2002-ben 2046 fiatallal készült együttműködési terv. A humánszolgáltatásokkal érintettek esetszáma 2002-ben 341 volt, legtöbben (157 fő) képzési tanácsadáson vettek Az egyéb szolgáltatásokat kisebb létszámban vették igénybe. A kirendeltségi közvetítők 644 esetben közvetítettek pályakezdő munkanélkülit munkahelyre, közülük 424-en helyezkedtek el. Az egyes eszközökkel érintettek létszáma az alábbiak szerint alakult: Foglalkoztatást bővítő bértámogatással Rehabilitációs foglalkoztatást bővítő támogatás Közhasznú munkavégzés támogatásával Munkahelyteremtés támogatásával Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatásával Pályakezdők foglalkoztatási támogatásával Egyéb támogatással Képzésbe összesen
21 fő 3 fő 220 fő 7 fő 201 fő 4 fő 21 fő 734 fő
Jelentős számban, 471-en önállóan helyezkedtek el. „Magas élőmunka-igényű vállalkozások foglalkoztatási támogatása” központi munkaerőpiaci program A 2002. február 15-én meghirdetett pályázatra 1535 db pályázat érkezett be. Támogatásra jelölt pályázat Illetékesség hiányában áttett Megszüntető határozat (pályázatát visszavonta) Elutasítás ebből: − határidőn túl érkezett − pályázati kiírásnak nem felelt meg − hiánypótlásra történő felszólítást követően sem javította a pályázatát Összesen
1441 db 54 db 3 db 37 db 12 db 12 db 13 db 1535 db
A PMMK a „magas élőmunka igényű vállalkozások” támogatására 1441 pályázónak - 2 körben - 718.272.791 Ft kiutalására vonatkozóan hozott határozatot. A pályázat lebonyolítására, rögzítésére és a jelentések elkészítésére a megadott határidőket igen szorosnak találtuk. A pályázók a pályázat szövegezését nem találták egyértelműnek (egyéni vállalkozók és GT-k által kitöltendő támogatási igény-számítások, számítások 12
rendszere, a felhasználandó adatok). A pályázat kitöltésével és a számítási móddal a pályázók nagy részének gondja volt. A pályázatok rögzítése a kezdeti nehézségek után többé-kevésbé zökkenőmentes volt. Pest megyében keretmaradvány nem volt. A távmunka elterjesztése érdekében indított központi program megyei tapasztalatai A pályázat kiírását követően a 2002. október 31-én írásbeli tájékoztatót küldtünk a kirendeltségek felé a várható feladatokról, a pályázati anyag elérhetőségéről. A jelzett tevékenységek eredményeként megállapítható, hogy Pest megyében sokan pályáztak távmunkában történő foglalkoztatásra. Pest megyében 21 cég részére ítéltek meg 67 fő után bértámogatást és 50 főre speciális képzési támogatást. A miniszteri döntést követően a munkaügyi központhoz beérkezett pályázatokat az illetékes kirendeltségeknek, illetve a Képzési Osztályra továbbítottuk. A bértámogatásra és képzési támogatásra vonatkozó határozatok meghozatala folyamatban van, és információink szerint a támogatott pályázók zöme a kirendeltségekkel már felvette a kapcsolatot. A pályázati kiírást követően igen sok ügyfél érdeklődött a távmunka keretében végezhető foglalkoztatás iránt. Az érdeklődők tájékoztatást kaptak a pályázat rendszeréről: miszerint a pályázatot a munkáltatók számára írták ki, a pályázónak nem kell regisztrált munkanélkülit alkalmaznia, így a kirendeltségeknek csak abban az esetben van lehetőségük a munkavállalót kiközvetíteni, ha a munkáltató ezt igényli. Megállapítható, hogy a távmunka program Pest megyében sikeresen zárult. 1.12.
Helyi kezdeményezésű rétegprogramok (komplex programok) megvalósítása
A cigány népesség hátrányos helyzetének újratermelődését megakadályozó program A Pest Megyei Munkaügyi Központ „A cigány népesség hátrányos helyzetének újratermelődését megakadályozó program”-ja 2000. május 1-én indult és 2002. április 30-án ért véget. A program elsődleges célja volt a munkaerőpiacon halmozottan hátrányos helyzetben levő réteg esélyeinek növelése, felzárkóztatása, munkába állásának és munkahelye megtartásának segítése hosszú távon. A programban önkéntes alapon együttműködést vállaló ügyfelek részére a kirendeltségeken egyénre szabott, személyes kapcsolattartási rendszerben a humánszolgáltatásokat kiemelten biztosítottuk. A program tapasztalatai alapján megállapíthatjuk, hogy a szolgáltatások igénybevétele a vártnál kedvezőtlenebbül alakult, a folyamatos tájékoztatás ellenére alacsony volt a foglalkozásokon résztvevők száma. Az aktívabb, dolgozni akaró ügyfelek többsége a program első évében már munkába állt vagy képzésbe került. A második évben programba vont ügyfelek egy olyan réteg tagjai voltak, akik elsősorban tartós munkanélküliségük miatt, valamint egyéb szociális problémáik következtében önértékelési zavarral küszködtek, időbeosztásuk strukturálatlan volt, életüket a tervezhetőség hiánya jellemezte, életvezetési problémákkal küszködtek, attitűdjük gátolta őket abban, hogy önerejükből kerüljenek vissza a munkaerő-piacra, ezért velük eredményeket már nehezebb volt felmutatni. A program tervének és teljesítésének adatait az alábbi táblázat tartalmazza:
13
Létszám (fő) Eszközök
2000. évi
2001. évi
2002. évi
terv
tény
terv
tény
Terv
Tény
Képzés
40
87
121
149
23
4
Bértámogatás
30
7
3
2
4
2
Önfoglalkozatás támogatása
5
0
2
0
0
0
Vállalkozóvá válás támogatása
10
0
1
1
0
1
Közhasznú munka
50
210
221
236
78
208
Összesen
135
304
348
388
105
215
A támogatott foglalkoztatásba helyezés eredményei figyelemre méltóak a közhasznú munkavégzés támogatása eszköz esetében, a tervezetthez képest kezdetektől fogva nagyobb létszámmal valósult meg. Ez részben az idényjellegű, többségében kommunális és környezetjavító feladatok növekedésének köszönhető, részben a minimálbér növekedése ösztönözte a célcsoport tagjait erre a munkára. A végrehajtásban partnereink voltak a települési önkormányzatok, akikkel a kapcsolatunk rendkívül jónak ítélhető. A közhasznú munkavégzés a cigányság foglalkoztatási problémájának tartós megoldását ugyan nem jelenti, de mindenképpen fejlődésként értékelhetjük a munka világába történő visszajutás, illetve bejutás első lépéseként. A bértámogatás eszközre az első évben tapasztaltak után alacsony létszámot tervezünk, de a foglalkoztatás még így sem a várakozásnak megfelelően alakult. A cigány származású ügyfelek vállalkozási hajlandósága igen csekély, az önfoglalkoztatás tervezett támogatása nem valósult meg, míg a vállalkozóvá válás támogatására 2001-ben tervezett 1 fő megkezdte vállalkozói tevékenységét és 2002. év elejétől terven felül szintén 1 fő roma származású munkanélküli vált vállalkozóvá. Mivel szinte valamennyi foglalkoztatási hátrány közvetlenül, vagy közvetett módon összefügg a képzettséggel, különösen nagy hangsúlyt fektettünk a program képzési elemére. Kiemelt szerepet szántunk a felzárkóztató és szakmát adó képzéseknek. Képzésbe a tervezettnél jóval nagyobb létszámot sikerült bevonni 2000-ben és 2001-ben. A programon belül felzárkóztató képzést 2001-ben indítottuk. A felzárkóztató képzésbe történő bevonásban a megye azon területein mutatkoznak jó eredmények, ahol egyébként is magas a cigány lakosság aránya. Összefoglalva megállapíthatjuk, hogy a program a meghatározó foglalkoztatáspolitikai eszközöket tekintve sikeres volt, ugyanakkor a tapasztalatok felhívták a figyelmet arra, hogy hosszú távon a közhasznú foglalkoztatás nem jelent igazi megoldást a cigányok foglalkoztatási problémáinak megoldására. Ehhez komplexebb, a cigányság munkába állítására és képzésére vonatkozó humánerőforrás fejlesztési programra van szükség, amelyet 2002. év során a PMMK "Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program" néven készített el.
14
1.13.
A megváltozott munkaképességűek foglalkozási rehabilitációjával összefüggő megyei feladatok végrehajtása
A foglalkozási rehabilitáció megyei tevékenységét a Humánszolgáltatási Osztály keretén belül a rehabilitációs munkacsoport fogja össze és látja el mindazon feladatokat, melyeket a jogszabályok a hatáskörébe utalnak. A foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos munka zöme a kirendeltségeken folyik. Minden kirendeltségen megbízott rehabilitációs felelős dolgozik, akik koordinálják a foglalkozási rehabilitáció térségi feladatait és szakmailag segítik a munkatársaik ilyen irányú munkáját. A foglalkozási rehabilitációval kapcsolatos tevékenységet a rehabilitációs eljárási rend tartalmazza. Az eljárási rend alkalmazása biztosítékot jelent arra, hogy a megváltozott munkaképességű személyek minden kirendeltségen ugyanazokat a szolgáltatásokat ugyanolyan feltételek között és minőségben kaphassák meg. A 2 fős rehabilitációs munkacsoport minden évben munkatervet készít, melyben meghatározza feladatait, az előre tervezhető eseményeket, intézkedéseket és programokat. Munkakörébe tartoznak az MPA rehabilitációs alaprész megyei keretének felhasználásával kapcsolatos feladatok, a központi keretből célzottan átadott pénzek felhasználásával kapcsolatos teendők, a külső és belső kapcsolatépítés, a kirendeltségi munka koordinálásával összefüggő tevékenység, a foglalkozás-egészségügyi szakorvosokkal egyeztetések szervezése, a belső képzések és munkaértekezletek ütemezése. Feladata még a kirendeltségeken jelentkező napi problémák megoldására irányuló munka, a csoportot felkereső ügyfelek érdekében tett intézkedések, munkáltatói igények felmérése, azok megoldásának folyamata. A kirendeltségek teljesítették azokat a feladatokat, melyek a foglalkozási rehabilitáció kapcsán a feladatkörükbe tartoznak. A regisztrált, illetve a regisztrációra jelentkező egészségügyi problémákkal küzdő ügyfelek tájékoztatást kaptak a foglalkozási rehabilitáció lényegéről. Az ügyfelek többsége vállalta az együttműködést, a rehabilitációs eljárásban való részvételt. Az év során a megváltozott munkaképességű munkanélküliek érintett létszáma 2948 fő -– melynek 79,3 %-a 2339 fő vett részt a rehabilitációs eljárásban. A 2003 évben regisztráltak közül foglalkozás-egészségügyi vizsgálaton 1030 fő jelent meg. A kirendeltségek a munkára történő felkészítés érdekében különféle humánszolgáltatásba vonták be a megváltozott munkaképességű ügyfeleiket. A megváltozott munkaképességű munkanélküliek munkába helyezése érdekében a kirendeltségek törekednek a komplex rehabilitáció megvalósítására. Ez a feladat jelentős többletmunkával jár és az eredmény többnyire hosszabb idő után jelentkezik. Központi keret biztosított lehetőséget regionális konzultációk, valamint a már hagyományos civil konferencia megrendezésére „Rehabilitációs foglalkoztatás az EU csatlakozás küszöbén” címmel. A 2003-ben létrehozott RIC - az előző évben megnyitott FIT-el együtt – minőségi változást jelentett a munkanélküliek részére nyújtott humánszolgáltatások területén. Humánszolgáltatások bővülése, a teljes körű ügyfél kiszolgálás érdekében pályázatot nyújtottunk be kommunikációs szempontú akadálymentesítésre. Az akadálymentesítés több éves program. A program első szakaszában pályázaton elnyertünk 4,511 millió Ft támogatást 2004 évi megvalósítással.
15
A megváltozott munkaképességű munkanélküliek közül az év folyamán elhelyezkedettek esetszáma 1188. A sikeres elhelyezkedésekből 788 támogatással történt. Önállóan kerestek és találtak munkahelyet 244 esetben ügyfeleink. A munkára történő felkészítés részeként támogatott munkaerő-piaci képzést kezdett meg 126 fő. Munkatársaink szakmai segítségével, figyelembe véve egészségi állapotukat, olyan szakma elsajátítására vállalkoztak, melynek birtokában munkavállalási esélyeik növekedtek. A támogatással elhelyezett megváltozott munkaképességűek száma eszközönként: 1.14.
Foglalkoztatást bővítő bértámogatás Vállalkozóvá válás Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatás bővítése Megváltozott munkaképességűek vállalkozóvá válás Megváltozott munkaképességűek munkahelyteremtése Közhasznú munkavégzés Pályakezdők munkatapasztalat szerzés támogatása Pályakezdők foglalkoztatási támogatása Közcélú munka
17 fő 2 fő 172 fő 2 fő 53 fő 370 fő 2 fő 2 fő 168 fő
Tájékoztatás a humán szolgáltatások keretében végzett tevékenységről és annak tapasztalatairól
A humánszolgáltatások az ügyfél probléma kezelését hivatottak támogatni. A tevékenység elsődleges célja a munkaerő-piaci esélyek növelése, a munkába helyezés elősegítése. 2003 évben a Humánszolgáltatási Osztály egységei az alábbi feladatokat végezték el. Rehabilitációs munkacsoport A rehabilitációs munkacsoport végzi a megváltozott munkaképességű munkanélküliek munkába helyezésére irányuló megyei feladatok koordinálását. Feladatához tartozik a rehabilitációs alaprész felhasználásával kapcsolatos tevékenység, melyről a Munkaügyi Tanács felé külön beszámolót készít. A foglalkoztatási rehabilitációval kapcsolatos országos rendezvényeken vettek részt a csoport tagjai, megyei rendezvényeket szerveztek. Regionális konzultációt szervezett a csoport a megye és a Főváros kirendeltségi rehabilitációs ügyintézői részére. Kapcsolatot tartott a megyében és a Fővárosban működő civil és társadalmi szervezetekkel a foglalkozási rehabilitációt érintő témakörökben. Előkészítette a közszférából elbocsátottak munkába állását segítő és a non-profit szervezetek támogatását célzó országos program megyei bevezetését. A pályaválasztási kiállításokkal párhuzamosan kiállítást szervezett, mely a megváltozott munkaképességűek foglalkoztatási körülményeit mutatta be. Elvégezte a RIC létrehozásával kapcsolatos feladatokat, elkészítette a beruházás elszámolását. Pályázatot készített a szervezet kommunikációs akadálymentesítését szolgáló támogatásra, melynek eredményeként eszközök és felszerelések, tájékoztató anyagok beszerzésére 4,511 millió forintot biztosított a Foglalkoztatáspolitikai és Munkaügyi Minisztérium. Az MPA rehabilitációs alaprészének megyei keretének felhasználásában közreműködött. A pályáztatást a támogatások elnyerésére az eljárási rendnek megfelelően bonyolította. A támogatások felhasználását és a foglalkoztatások megvalósítását folyamatosan ellenőrizte. 16
Tanácsadói szolgáltatások: Pszichológiai Szakszolgálat 2003-ban összesen 913 fő kereste fel a Pszichológiai Szakszolgálatot, amely 34%-kal magasabb, mint az előző évben volt. Ennek oka alapvetően az, hogy több tanfolyam indult, mint 2002-ben, valamint az Integrált Roma Foglalkoztatási Központi Program ügyfelei közül a kirendeltségek a Szakszolgálathoz is irányítottak tanfolyami szűrésre ügyfeleket. Továbbra is a 20 év alatti és a 45 év feletti korosztály problematikája a legsúlyosabb. A fiatalok esetében a félbehagyott iskolai tanulmányok, kallódó életvitel miatt a beilleszkedési folyamat hosszútávon sérülhet, ez indokolja, hogy kiemelkedő fontossággal kezeljük ezt a réteget. Ennek érdekében rendszeres kapcsolatban vagyunk a területi gyermekjóléti szolgálatokkal, családsegítő központokkal, ideggondozókkal, valamint számos civil és nonprofit szervezettel. A kirendeltségi munkavállalási tanácsadók és közvetítők számára rendszeres konzultációs lehetőséget biztosított. Álláskereső Klub Az Álláskereső Klub folyamatos működése a munkaerő-piacról kiszorult speciális problémákkal küzdő munkanélküliek (pl. pályakezdők, elavult diplomával rendelkezők, 40 év felettiek) esetében az egyik leghatékonyabb módszer az elhelyezkedésre. A Klub három hetes programja során, illetve az azt követő három hónap alatt a résztvevők 80-90%-a megoldást talált álláskeresési problémájára. A Klub programjának középpontjában az álláskeresési aktivitás fokozása áll. A 2003-i évi legfontosabb célkitűzése a rendelkezésre álló munkaerő-állomány alkalmassá tétele a munkaerő-piaci igények gyors kielégítésére volt. Ennek érdekében 9 foglalkozást tartottak, melyen 138 fő vett részt. A résztvevők 64%-a nő, 56%-a 20-30 év közötti, 25%-a 40 év fölötti volt. Nagyon jelentős változás a pályakezdők (52%) és a diplomások (53%) arányának megnövekedése. Ennek oka az előbbiek esetében az, hogy nyitottabbak az új álláskeresési módszerek iránt, az utóbbiaknál pedig a diplomások túlkínálata. Az év során egy kirendeltségen (Nagykőrösön) került sor 1 napos kihelyezett foglalkozásra, melyen 5 fő pályakezdő vett részt. A klubvezetők részt vettek több állásbörzén (pl. BKÁE, Budapesti Műszaki Egyetem, Gábor Dénes Informatikai Főiskola,), valamint a pályaválasztási kiállításokon. Tanácsadói tevékenységet az Osztályon kívül öt kirendeltségen főállású munkatanácsadó végez. Összesen 3.509 fő részesült ilyen szolgáltatásban, melyet kirendeltségi bontásban tartalmaz az alábbi táblázat. Kirendeltség
2003. évi terv (fő)
2003. évi tény (fő)
Cegléd
875
1080
Érd
80
237
Gödöllő
400
481
17
Nagykőrös
160
185
Szentendre
150
204
Vác
380
360
Nagykáta
170
115
Monor
120
237
Budaörs
110
125
Dabas
95
168
Szigetszentmiklós
150
158
Ráckeve
126
131
Zsámbék
63
28
Összesen
2879
3509
A humánszolgáltatások tervezett arányát a teljesítés túllépte, ami a szolgáltatói szemlélet erősödését és a humánszolgáltatási kapacitások célzatos felhasználását tükrözi. Másrészt a magasabb tényadatokban feltehetően a kiemelt jelentőséggel bíró Integrált roma foglalkoztatási központi program humánszolgáltatási igénye jelenik meg. A fenti humánszolgáltatásokon túl 2003-ban a FIT információs szolgáltatásait 2637 fő vette igénybe, ami jelentős érdeklődést mutat. Hatósági és Módszertani Csoport A csoport koordinálta a kirendeltségi hatósági feladatokat, valamint ellátta a közvetítői tevékenység szakmai, módszertani irányítását. A hatósági koordináció tevékenységi körében a PMMK hatósági vonatkozású eljárási rendjeit, szabályzatait karbantartotta, a jogszabályi változásokat figyelemmel kísérte. Erre vonatkozóan szakmai állásfoglalásokat adott ki a kirendeltségek felé. Figyelemmel kísérte, segítette és rendszeresen ellenőrizte a kirendeltségek hatósági munkáját. A közvetítői koordináció tevékenysége a kirendeltségeken folyó közvetítői feladatok szakmai, módszertani segítésére, ellenőrzésére irányult. A közvetítés gyakorlatában felmerült esetleges problémákra szakmai állásfoglalást adott a kirendeltségeknek. Kiterjesztette a PMMK-ba érkezett munkaerőigényeket megyén kívül és megyén belül. A munkaerő közvetítések hatékonyságának növelése érdekében, figyelemmel kísérte, módszertanilag segítette a kirendeltségeken folyó közvetítői munkafolyamatokat. Ellátta a csoportos létszámcsökkentésekkel kapcsolatos megyei feladatokat. Szervezte és koordinálta a honvédségi állásbörzével kapcsolatos feladatokat. 2003-ban is megrendezésre került a pályaválasztási kiállítás rendezvénysorozat, 6 helyszínen: Vác, Gödöllő, Érd, Tököl, Dabas, Cegléd. A kiállítást mintegy 7490 látogató tekintette meg, melyeken 77 oktatási intézmény, 14 munkaerő-piaci képző, 25 munkáltató és 11 egyéb intézmény vett részt kiállítóként. Budapesti helyszínen szakmai fórum került megszervezésre iskolafenntartók, iskolaigazgatók és munkáltatók részvételével.
18
1.15.
A Bérgarancia végrehajtása
Alaprész
működtetésével
összefüggő
megyei
feladatok
47 munkáltató 511 fő munkavállalója részére összesen 77.254.- eFt támogatást nyújtottunk. Elutasító határozat nem született. A benyújtott kérelmek száma az előző évihez képest jelentős mértékben emelkedett. A támogatott létszám 280 főről 511 főre, a támogatás összege 66.296 e Ft-ról 77.254.- eFt-ra változott. A maximálisan adható egy főre jutó támogatás 308.748.- Ft-ról 350.580.- Ft-ra emelkedett . Az 1994.évi LXVI: törvény módosítása (2001.évi LXXVIII.sz.tv.) a felszámolót kötelezi arra, hogyha a bérfizetési napon a bértartozást bevételek hiányában nem tudja kielégíteni, akkor a kérelmet haladéktalanul be kell nyújtania. A benyújtott kérelmek száma valószínűleg ezért is növekedett. A visszafizetett bérgarancia támogatás összege 2.014.- eFt volt. A visszafizetett összegek főleg kereskedelmi tevékenységet folytató kft-k végkiárusításaiból keletkezett bevételekből származtak. A felszámolás alatt álló gazdálkodó szervezetek általában nem rendelkeznek értékesíthető eszközökkel, bevételeik nem keletkeznek. Behajthatatlan követelés törlése 2.630.- eFt volt (13 db támogatás.) Az ellenőrzések tapasztalatai Munkafolyamatba épített tételes ellenőrzést végeztünk a támogatás feltételeivel kapcsolatban. A kérelem és az adatlap adatait érintő kisebb hiányosságokat még a határozathozatal előtt a felszámolóval korrigáltattuk. Jogalap nélkül felvett támogatásról nem volt tudomásunk. A beérkezett iratok alapján megállapítható volt, hogy a kiutalt támogatást az esetek többségében a gazdálkodó szervezeteknél jogszerűen használták fel. Egy esetben került sor a támogatás visszafizetésére, egy esetben a felszámoló csődbűntett elkövetésének alapos gyanúja miatt feljelentést tett, három esetben - a felszámoló budapesti székhelye, és ebből adódóan az illetékesség hiánya miatt - további ellenőrzést kérve a FMK Ellenőrzési Osztályára továbbítottuk az iratokat.
Budapest, 2003.03.17.
Lengyel János igazgató
19
