SZAKMAI BESZÁMOLÓ A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

SZAKMAI BESZÁMOLÓ A CSONGRÁD MEGYEI KORMÁNYHIVATAL IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLATA 2011. ÉVI TEVÉKENYSÉGÉRŐL

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ

3

1.1 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE

3

1.2 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉRE VONATKOZÓ FONTOSABB ADATOK KÖRE 4 1.3

AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPADATAI

5

1.4 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEINEK RÖVID BEMUTATÁSA 7 1.5 A SZAKTERÜLETEK ÁLTAL INTÉZHETŐ ÜGYEK KÖRÉNEK FELSOROLÁSA 1.6 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK

8

13

1.7 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZERVEZETÉBEN BEKÖVETKEZŐ VÁLTOZÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA 14 1.8 INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK

15

1.9 KÉPZÉSEK, RENDEZVÉNYEK

15

1.10 PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG

17

1.11 FEGYELMI HELYZET

19

1.12 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK:

20

2. A SZAKTERÜLETEK BESZÁMOLÓI

22

2.1. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT

22

2.1.1. FIATALKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYA 22 2.1.2. FELNŐTT KORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYA 27 2.1.3. BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG

32

2.2. JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT

34

2.3. ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT

41

2.3.1.

HELYZETÉRTÉKELÉS

42

2.4 FUNKCIONÁLIS FELADATELLÁTÁS:

47

2

1. ÁLTALÁNOS RÉSZ 1.1 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FELADAT- ÉS HATÁSKÖRE A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata (a továbbiakban: Igazságügyi Szolgálat) feladataira és hatáskörére, továbbá működésére a Kormány tagjai és az államtitkárok jogállásáról szóló 2010. évi XLIII. törvény (Ksztv.), a fővárosi és megyei kormányhivatalokról szóló 288/2010 (XII. 21.) Kormányrendelet, a központi államigazgatási szervekről, valamint a pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Kormányrendelet, és az egyes szakterületekre vonatkozó hatályos jogszabályok, továbbá a Kormányhivatal Alapító Okiratában, valamint a Szervezeti és Működési Szabályzatában, az ahhoz kapcsolódó egyéb belső szabályzatokban, valamint az Ügyrendben foglaltak az irányadóak. Az Igazságügyi Szolgálat a Csongrád Megyei Kormányhivatal önálló szakigazgatási szerveként működik, élén a szakigazgatási szerv vezetőjével. Az Igazságügyi Szolgálat feladatait a Pártfogó Felügyelői Szolgálat, a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat és az Áldozatsegítő Szolgálat keretein belül látja el. A Pártfogó Felügyelői Szolgálaton belül Felnőtt Korú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály és Fiatalkorú Bűnelkövetők Ügyeit Ellátó Pártfogó Felügyelői Osztály működik, a jogi segítségnyújtás és áldozatsegítés területén két önálló osztályként Jogi Segítségnyújtási Osztály és Áldozatsegítési Osztály működik. Az Igazságügyi Szolgálat általános feladat- és hatásköre Az Igazságügyi Szolgálat az általános feladat- és hatáskörében: a) ellátja a jogszabályok által hatáskörébe utalt, továbbá és a szakmai irányító szerv (Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata – a továbbiakban: KIMISZ) vezetője által kiadott szakmai utasításokban foglalt feladatokat; b) ellátja az ügyfélszolgálati tevékenységgel összefüggő feladatokat; a szakmai tevékenység, illetőleg az ügyfélforgalom zavartalan ellátása érdekében – anyagi lehetősége függvényében – területi irodát működtet; c) elvégzi az ügyintézéssel és iratkezeléssel összefüggő feladatokat; d) adatszolgáltatást teljesít, szakmai anyagokat készít elő; e) részt vesz az Igazságügyi Szolgálat tevékenységéhez kapcsolódó pályázatokban. A pályázat benyújtását megelőzően a pályázati anyagot tájékoztatás céljából megküldi a szakmai irányító szerv (KIMISZ) főigazgatója részére; f) a kormányhivatal által meghatározott rend szerint gazdálkodik a számára biztosított ellátmánnyal, előkészíti az egyes gazdálkodással összefüggő feladatok végrehajtása során keletkező pénzügyi kötelezettségek iratait a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egysége számára, a jogi segítségnyújtáshoz és áldozatsegítéshez kapcsolódó előirányzatok terhére megvalósuló pénzügyi kifizetésekkel kapcsolatos pénzügyi jelentéseket és azok mellékleteit megküldi a KIMISZ Költségvetési és Vagyongazdálkodási Osztályának; g) közreműködik a gazdálkodással összefüggő egyes nyilvántartási, adatfeldolgozási és előkészítési feladatainak teljesítésében a kormányhivatal illetékes pénzügyekkel foglalkozó szervezeti egységével; 3

h) gondoskodik a használatába, kezelésébe adott vagyontárgyak megőrzéséről, szabályszerű kezeléséről; i) informatikai és adatvédelmi feladatokat lát el a kormányhivatal Informatikai Főosztálya és a KIMISZ Informatikai Főosztálya felügyelete mellett. Az Igazságügyi Szolgálat valamennyi munkatársa köteles a feladatok végrehajtásában együttműködni. A szervezeti egységek közötti együttműködés kialakításáért és fenntartásáért a szakigazgatási szerv vezetője, valamint az adott szervezeti egységek vezetői felelősek. 1.2 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT FONTOSABB ADATOK KÖRE

SZERVEZETÉRE

VONATKOZÓ

Az Igazságügyi Szolgálatnál négy elkülönült, osztály szintű szervezeti egység működik: A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya A felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyeletét, továbbá a közérdekű munkabüntetés végrehajtását és egyéb szakmai feladatokat (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, utógondozás, mediáció) az osztályvezetővel együtt 11 fő (1 fő osztályvezető, 9 fő pártfogó felügyelő és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) látja el, ebből 7 fő Szegeden, 1-1 fő Hódmezővásárhely, és Csongrád városában. A szakmai munkát – elsősorban a közérdekű munkabüntetés végrehajtásának ellenőrzését – 1 fő középfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens segíti. Ez utóbbi kolléga a munkaköri leírása módosításával – beleegyezésével – részben ügykezelői feladatokat is ellát a Jogi Segítségnyújtó Osztályon. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya állományában egy fő ügyintézői státusz betöltésére került sor 2011. december 01. napjával, amely munkatárs szervezeten belüli átirányítással azonban ténylegesen az Áldozatsegítő Osztályon végez munkát. Egy pártfogó felügyelő a „Romák a közigazgatásban és az igazságszolgáltatásban” elnevezésű programnak köszönhetően az „ÁROP-2.2.9-Romák foglalkoztatása a Pártfogó Felügyelői Szolgálatnál” azonosító jelű projekt keretében tevékenykedett 2011. április 30. napjáig. A program lezárultával is az osztály ügyintézői állományában maradt, az Európai Tanács támogatásával egy roma mediátor szakképzésben vett részt. A szakmai feladatok ellátása körében folyamatos a kapcsolattartás a szakmai irányító szervvel (KIMISZ) valamint egyedi ügyekben szükség szerint továbbra is konzultációt folytatunk a rendőrséggel, ügyészséggel és bírósággal. A Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Fiatalkorú Elkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya az adott időszakban hét fő pártfogó felügyelővel végezte a munkáját, melyből két fő pártfogó mediátor. Közülük egy fő látja el a mentori feladatokat. A Szegedi Városi Rendőrkapitányság, mint főpályázó mellett a „Bajnok vagy elkövető” című bűnmegelőzési, és az SZKTT HSZK Gyermekjóléti Központ és a Drogambulancia főpályázó mellett a „Védő tényezők erősítése a közösségépítés módszerével” című drogmegelőzési pályázatokban vettünk részt. Első alkalommal megvalósult a pártfogó felügyelet alatt állók egy csoportjának kétnapos, bentlakásos táboroztatása Szegeden, a Sárga üdülőtelepen. 4

Felújítottuk az együttműködési megállapodásunkat a Szegedi Fonalfeldolgozó Zrt.-vel. A Zrt. pártfogó felügyelet végrehajtása alatt állók foglalkoztatását vállalja. Rendszeres szakmai egyeztető konzultációkat folytatunk a hatóságok, társszervezetek vezetőivel, továbbá a Szegedi Városi Ügyészség és a Csongrád Megyei Főügyészség fiatalkorú ügyeit ellátó ügyészeivel. Az Áldozatsegítő Osztály A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény rendelkezései alapján 2006. január 1-jétől létrejött az Áldozatsegítő Szolgálat, melynek jogutódjaként 2011. január 1-jétől állt fel az Áldozatsegítő Osztály. Az osztály négy fővel látja el tevékenységét, amely a bűncselekmények áldozataivá vált személyek részére nyújt érdekérvényesítéshez, jogi segítségnyújtáshoz támogatás, valamint a fenti jogszabályban meghatározott esetekben pénzbeli krízissegélyt. Az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályán és a Jogi Segítségnyújtó Osztályán levő ügykezelői munkakörök az integráció során kiszervezésre kerültek a Csongrád megyei Kormányhivatal Koordinációs és Szervezési Főosztályához, amelynek vezetője gyakorolja esetükben a munkáltatói jogkört. Tényleges munkavégzésükre azonban osztályainkon kerül sor. Jelentősen megnőtt azon ügyfelek száma, ahol az ügyfél "klienssé" válik, ez nem mutatható ki statisztikai adatokkal, viszont rendkívül időigényes feladat, az ügyintézők inkább konfliktuskezelő szakemberekké kell hogy váljanak ebben a szerepben, ügyirat viszont nem keletkezik. A Jogi Segítségnyújtó Osztály Az osztály négy fővel látja el feladatkörét, amelyet a jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény rendelkezéseit alkalmazva végez. A jogi segítségnyújtási szakterület az új közigazgatási struktúrában változatlanul az ügyfelek felé támogató tevékenységet végez részben ügyfélszolgálati tanácsadás, részben a jogi szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos hatósági engedélyezés formában. A felállított kormányablak munkatársa részére küldött tájékoztatás alapján a kormányablaktól és a közigazgatási, igazságszolgáltatási szervezetrendszer intézményeitől is folyamatosan érkeznek az osztályhoz ügyfelek. Főbb tevékenységi körök: Peren kívüli jogi segítségnyújtás, okiratkészítés, beadványok szerkesztése, jogi tanácsadás, iratbetekintés. Folyamatban levő perekben a jövedelmi viszonyok vizsgálatát követően az osztály pártfogó ügyvéd képviselet igénybevételét engedélyezi. Ezen feladatait a jogi segítők (ügyvédek) látják el. 1.3 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ALAPADATAI Alapadatok: Név: Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Székhely: 6721 Szeged, Tisza Lajos krt. 2-4. Postacím: 6701 Szeged, Pf. 592. 5

Elektronikus elérhetősége: [email protected] Képviselő: Dr. Vas Márton Zsolt igazgató Általános tudnivalók: Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km². Településeinek száma 60. Népessége közel 426 ezer fő. Az ország második legurbanizáltabb megyéje. A lakosság 72 %a a megye 10 városában él. Település-, és gazdaságszerkezetében meghatározó a két megyei jogú város Szeged és Hódmezővásárhely. A községek átlagos lélekszáma 2.301 fő, több mint másfélszerese az országos átlagnak. Külterületeken, lakóhely és gazdálkodás céljából épült tanyákon a lakosság 9 %-a él. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának ügyfélszolgálatot ellátó irodái Szeged, Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád, Szentes városában működnek. Területi irodák: Makó: 6900 Makó, Deák Ferenc utca 6. Hódmezővásárhely: 6800 Hódmezővásárhely, Kinizsi utca 1. Csongrád: 6640 Csongrád, Justh Gyula utca 2/B. Szentes: 6600 Szentes, Ady Endre utca 13.

Az ingatlanállomány kihasználtságának racionalizálása és a költséghatékonyabb működés érdekében azon ügyfélszolgálati kirendeltségeink esetében, ahol bérleti díj fizetése ellenében kaptunk helyiséget a feladat ellátására, a bérleti szerződések felmondásra kerültek, és megtörténtek az átköltöztetések a Kormányhivatal más szakigazgatási szerveinek ingyenesen rendelkezésünkre bocsátott területi irodáiba. Ez esetünkben Makó, Hódmezővásárhely, Csongrád és Szentes városát érintették. 6

A Kormányhivatal felmérte a különböző szakigazgatási szerveknél képzésekre, konferenciákra, illetve egyéb rendezvények céljára felhasználható termeket, azok felszereltségét, parkolási lehetőségeket, stb. Ennek eredményeként tudtunk felajánlani egy 50 m2-es – irodának és mediációs helységnek is használt – tanácstermet ingyenes használatra. 1.4 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT SZAKMAI TEVÉKENYSÉGEINEK RÖVID BEMUTATÁSA Az Igazságügyi Szolgálat az igazságszolgáltatást támogató hatósági és szolgáltató típusú feladatokat lát el, így felel a: pártfogó felügyelői tevékenység; a büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció); a jogi segítségnyújtási tevékenység (peres, illetve peren kívüli támogatás ügyek, ügyfélszolgálati tevékenység); valamint az áldozatsegítési tevékenység ellátásáért. Az Igazságügyi Szolgálat egyes szakterületeinek a szakmai felügyeletét a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium - az áldozatsegítő szakterület tekintetében a Belügyminisztérium – a KIMISZ-en keresztül látja el. A tevékenységek közül az állampolgárok számára elérhetővé kell tenni a jogi segítségnyújtást, áldozatsegítést, illetve biztosítani kell a büntetőeljáráshoz kapcsolódó egyes jogintézmények, különösen az intézkedések és a büntetések végrehajtását. A pártfogó felügyelői tevékenység keretében a büntetőeljárás és a büntetés-végrehajtás során környezettanulmányok és pártfogó felügyelői vélemények készülnek, különösen az ügyészek és a bíróságok döntésének megalapozásához. A pártfogó felügyelők a bíróságok jogerős ítéletei, illetve az ügyészségek jogerős határozatai alapján végrehajtják a pártfogó felügyeletet, illetve ellátják a bíróságok által kiszabott közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezését és ellenőrzését. Az elítéltek kérelmére utógondozást végeznek a társadalmi beilleszkedésük elősegítése érdekében szabadulásuk előtt és után egyaránt. A pártfogó felügyelő kontroll és támogató tevékenységével elősegíti a bűnelkövető felelősségre vonásának eredményességét, a társadalom védelmének erősödését, az egyes szankciók és a büntetés-végrehajtás hatékonyságát, az állampolgárok biztonságérzetének a növekedését. A büntető ügyekben alkalmazható közvetítői eljárás (mediáció) alkalmazásával a bűncselekménnyel okozott sérelmek és káros következmények mérséklődnek, a sértett érdekeinek hangsúlyozása mellett az elkövető személyes felelősségvállalása erőteljesebbé válik. A mediációt pártfogó felügyelők és az e feladat ellátására külön szerződött ügyvédek látják el. A jogi segítségnyújtás feladata, hogy az állam mindazon rászorult magánszemélyek jogainak érvényre juttatásához segítséget adjon, akik arra hátrányos helyzetük miatt egyébként nem képesek. A peren kívüli támogatás keretében jogi tanácsadáshoz, okiratkészítéshez, valamint az ahhoz szükséges iratbetekintéshez a szerződött jogi segítők igénybevételének lehetőségét biztosítja. A polgári peres eljárásokban a felek, míg a bírósági ügyszakban lévő büntetőeljárásban a sértett, a magánvádló, a pótmagánvádló, a magánfél és egyéb érdekelt számára pártfogó ügyvédi képviseletet, illetve a pótmagánvádló részére személyes költségmentességet engedélyez. 7

Az áldozatsegítés feladata, hogy a bűncselekmények áldozatai hangsúlyosabb szerepet, ezáltal nagyobb támogatást kapjanak az elszenvedett érzelmi és anyagi károk mérséklésére (tájékoztatás, azonnali pénzügyi segély, érdekérvényesítés elősegítése, jogi segítségnyújtás, szándékos személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatainak kárenyhítése). 1.5 A SZAKTERÜLETEK FELSOROLÁSA

ÁLTAL

INTÉZHETŐ

ÜGYEK

KÖRÉNEK

1.5.1. Pártfogó felügyelői szakterület pártfogó felügyelet végrehajtása; közérdekű munka büntetés végrehajtásának szervezése és ellenőrzése; környezettanulmány készítése; pártfogó felügyelői vélemény készítése; utógondozás ellátása; büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) ellátása. Pártfogó felügyelet végrehajtása A pártfogó felügyelet célja, hogy az ügyészség vagy bíróság által alkalmazott intézkedés vagy büntetés próbaideje/tartama alatt, az elkövető ellenőrzésével és támogatásával csökkentse a bűnismétlés veszélyét. Magyarországon a pártfogó felügyelet járulékos jellegű, valamely más büntetéshez vagy intézkedéshez kapcsolódik. A pártfogó felügyelők munkájának egyik legfőbb szakmai kérdése, hogy a tevékenység során hogyan lehet meghatározni, és hogyan lehet egyensúllyal alkalmazni az ellenőrző, azaz kontroll és a segítő, azaz a támogató funkciókat. A diverziós, illetve alternatív eszközök alkalmazása esetében a döntés lényege éppen az, hogy az elkövetőt aktivitásra késztesse: ne passzív „elszenvedője” legyen a büntetésnek, hanem szembesüljön annak következményeivel. A pártfogó felügyelő kontroll funkciójának egyik lényege az elkövető szembesítése az általa okozott sérelemmel, és azon kockázati elemek feltárása, amelyek kiküszöbölése csökkentheti az újabb bűnelkövetés esélyét. E feladatok teljesítése nem lehet sikeres a gyakorlatban, ha a kontroll elemek nincsenek kellő arányban a támogató funkcióval. A pártfogónak nem elsődleges feladata a pártfogolt életében jelentkező összes szociális probléma megoldása, de amennyiben az a bűncselekmény elkövetéséhez hozzájárult vagy bűnismétléshez vezethet, akkor törekednie kell a kompetencia határain belül történő kezelésükre. A pártfogó felügyelet sajátossága a magatartási szabályok megtartásának kötelezettsége. A magatartási szabályok egy része jogszabályban meghatározott, általános magatartási szabály például, hogy a pártfogolt képessége szerint dolgozzék, vagy tanuljon, és törvénytisztelő életmódot folytasson. Lehetőség van arra is, hogy az ügyész, illetve a bíróság az ügy és a terhelt körülményeihez igazodva, a pártfogó felügyelő által jogkövetkezmények terhe mellett számon kérhető külön magatartási szabályt előírjon, ami a pártfogó felügyeletet különösen egyéniesített szankcióvá teszi. A pártfogó felügyelet végrehajtása egyéni pártfogó felügyelői terv alapján folyik, amely meghatározza a konkrét esetben elérendő célokat, ennek lehetséges eszközeit, illetve az ezt veszélyeztető körülményeket. A pártfogó felügyelő a tervben meghatározott időközönként, - általában havi rendszerességgel - találkozik a terhelttel, meghallgatja az életkörülményeiben, életvitelében bekövetkezett változásokról, ellenőrzi a magatartási szabályok betartását, szükség esetén tanácsot vagy segítséget nyújt a

8

munkahelykeresésben, életvezetési, egészségügyi, szociális, illetve bármely, a társadalmi integrációhoz kapcsolódó probléma esetén. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2011. évben a pártfogó felügyelet végrehajtása ügycsoportban 1.082.- ügyet láttak el. Közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése A közérdekű munka büntetésre ítélt elkövető a bíró döntése alapján minimum 42 óra, maximum 300 óra díjazás nélküli munkát végez a közösség javára. A közérdekű munka gyakorlati végrehajtásával kapcsolatos feladatokat a jogalkotó a pártfogó felügyelőkre bízta, míg az elkövető személyét érintő döntések meghozatalát a büntetés-végrehajtási bíró hatáskörébe utalta. A pártfogó felügyelők feladata a lehetséges munkahelyek felkutatása, együttműködésbe vonása, a büntetés letöltésének szervezése, valamint a végrehajtás folyamatának ellenőrzése. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2011. évben a közérdekű munka végrehajtásának szervezése és ellenőrzése ügycsoportban 1.062.- ügyben jártak el. Környezettanulmány készítése A pártfogó felügyelő által készített környezettanulmány a fiatalkorúak elleni büntetőeljárásban kötelezően beszerzendő bizonyítási eszköz. A környezettanulmány elkészítéséhez a pártfogó felügyelő megtekinti a terhelt lakóhelyét, iskolai, munkahelyi véleményt szerez be, meghallgatja a fiatalkorú terhelt törvényes képviselőjét, információt kér a gyermekjóléti szolgálattól, szükség esetén a fiatalkorút befogadó intézménytől. A környezettanulmány a terhelt életviszonyaira és életvitelére jellemző tényeket és körülményeket írja le, tartalmazza a családi körülményeire, baráti kapcsolataira, egészségi állapotára, szenvedélybetegségére, lakhatási körülményeire, iskolai végzettségére, szaktudására, munkahelyére, foglalkozására, jövedelmi viszonyaira, szabadidő-eltöltési szokásaira, a bűncselekmény elkövetésekor jellemző - és azóta bekövetkezett változásokra vonatkozó - információkat. A pártfogó felügyelő környezettanulmányt készít továbbá a büntetés-végrehajtási intézet kérésére a szabadságvesztés félbeszakításának engedélyezéséhez, valamint a fiatalkorú szabadságvesztésre történő befogadásakor, a kegyelmi eljárás során, és az államot illető bűnügyi költség és rendbírság megfizetését elengedő döntés előkészítése során. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2011. évben 643 db környezettanulmányt készítettek el. Pártfogó felügyelői vélemény készítése 2003. július 1-jétől a „hagyományos” pártfogói feladatok kibővültek, a pártfogó felügyelők büntetőeljárásban betöltött szerepe bővült. Új jogintézményként, a pártfogó felügyelői vélemény biztosít lehetőséget arra, hogy az ügyész vagy a bíró felkérésére a pártfogó felügyelő kvázi szakértői véleményt készítsen és a környezettanulmányban is megjelenő információkon túlmutatóan, értékelje az elkövetői magatartás személyes vonatkozásait, az elkövető cselekményhez való viszonyát, azokat a személyiségében megjelenő kockázatokat, amelyek újabb bűnelkövetéshez vezethetnek. A pártfogó felügyelő javaslatot tehet a terhelttel szemben egyedi magatartási szabály elrendelésére, különböző kezelő vagy megelőző 9

programokon való részvételre. Az ügyész vagy a bíró felkérésére vizsgálni kell azt is, hogy az elkövető hajlandó-e a sértett számára anyagi vagy más módon jóvátételt nyújtani és azt a sértett elfogadja-e, ennek alapján az ügy közvetítői eljárásra (mediációra) utalása is javasolható. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2011. évben 116 db pártfogó felügyelői véleményt készítettek el. A szakértői véleményként készített speciális pártfogó felügyelői vélemény mellett, minden közérdekű munka végrehajtási ügyben speciális pártfogó felügyelői vélemény készül, valamennyi munkahely kijelölése előtt. Utógondozás ellátása A pártfogó felügyelő szerepe az alternatív büntetések végrehajtása mellett a legsúlyosabb bűncselekmények elkövetői esetében is jelentős. Az utógondozás célja, hogy a szabadságvesztésből szabadulónak, illetve a javítóintézeti nevelésből elbocsátottnak a társadalom védelme érdekében, az ismételt bűnelkövetés megelőzése céljából segítséget nyújtson a reintegrációhoz és az ehhez szükséges szociális feltételek megteremtéséhez. 2003 óta az utógondozás már a szabadulás várható időpontja előtt hat hónappal megkezdődik. A segítségnyújtás a szabadulás után is folytatódhat, ha azt a volt elítélt a szabadulás után kéri. Az utógondozás az elítélt önkéntes kérelme alapján, és nem elrendelés útján végzett szakmai tevékenység. A pártfogó felügyelő többek között segít a lakhatási kérdések megoldásában, a munkahelykeresésben, iratok beszerzésében és egyéb hivatalos ügyek elintézésében. A pártfogó az utógondozottat a szolgálattal együttműködő egyházi, karitatív vagy egyéb szervezetekhez irányíthatja, indokolt esetben kisebb összegű segélyben részesítheti. Az utógondozás egyszerre szolgál szociális és bűnmegelőzési célokat is, mivel a visszaesés egyik fő oka a fenti viszonyok rendezetlensége és a kilátástalanság érzése, amelyen a pártfogó az utógondozott közreműködése mellett változtatni képes. Az utógondozás másik, fontos területe a terhelt családjának felkészítése az elítélt visszafogadására. Az Igazságügyi Szolgálat pártfogó felügyelői a 2011. évben 163 utógondozási ügyben jártak el. A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenység (mediáció) A mediáció a helyreállító igazságszolgáltatás céljait (az elkövető felelősségvállalása megerősödése mellett vállaljon felelősséget a tettéért, a sértett érdeke és sérelmeinek enyhítése minél nagyobb teret kapjon, a megsértett közösség kiengesztelése történjék meg) megvalósító konfliktuskezelő módszer, amelyet a bűncselekményt elszenvedett sértett és a bűncselekmény elkövetője között fennálló konfliktusok feloldása érdekében lehet alkalmazni. A mediáció, vagy más néven közvetítői eljárás legfontosabb jellemzője, hogy két vagy több fél vitájában - a felek önkéntes beleegyezésével - egy semleges harmadik fél (mediátor, közvetítő) jár közben. A mediátor segít tisztázni a konfliktus természetét, segít olyan megoldást találni, amely mindkét fél számára kielégítő. A megegyezés feltételeiről és a megállapodás tartalmáról nem a közvetítő, hanem a felek döntenek. A mediátor irányítja a kommunikációt, így elősegítve a megállapodás létrejöttét.

10

A közvetítői eljárás alkalmazható bizonyos személy elleni, közlekedési és vagyon elleni bűncselekmény miatt indult büntetőeljárásban, ha a cselekmény ötévi szabadságvesztésnél nem súlyosabban büntetendő, és az elkövető a nyomozás során beismerő vallomást tett. A mediáció több esetben kizárt, például, ha a bűncselekmény halált okozott, vagy ha az elkövető többszörös visszaeső. Az Igazságügyi Szolgálat közvetítői feladatok ellátására szakosodott pártfogó felügyelői és a szerződött ügyvéd mediátorok a 2011. évben 418 db közvetítői eljárásra utalt ügyben jártak el. 1.5.2. Jogi segítségnyújtási szakterület hatásköri és illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben, különös tekintettel a polgári jog, munkajog, családjog, közigazgatási jog, büntetőjog és szociális jog területeit illetően; peren kívüli ügyekben jogi segítő igénybevétele iránti kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően a szükséges támogatás engedélyezése (tanácsadás, okirat készítés, iratbetekintés); peres ügyekben pártfogó ügyvédi képviselet igénybevételéhez kérelem átvétele (kitöltéséhez segítségnyújtás), a támogatás törvényi feltételeinek vizsgálatát követően pártfogó ügyvédi képviselet, pótmagánvádló kérelme alapján személyes költségmentesség és pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezése; más EU tagállamban folyó polgári-kereskedelmi ügyekben költségmentességi kérelem továbbítása; határon átnyúló tartási ügyekben igényelt támogatás biztosítása, visszatérítési kötelezettség alóli mentesítés, fizetési kedvezmények (fizetési halasztás, részletfizetés) engedélyezése, a jogi segítőket és pártfogó ügyvédeket megillető díj megállapítása és az ezzel kapcsolatos pénzügyi feladatok elvégzése, intézkedés a jogi segítői/pártfogó ügyvédi díj (díjelőleg) visszatérítése, behajtása iránt, szerződött jogi segítőkkel, társszervekkel, bíróságokkal történő együttműködés; A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvénnyel létrehozott intézményrendszer célja, hogy a szociálisan rászorulók számára olyan szolgáltatást biztosítson, amelynek keretében a támogatottak szakszerű jogi tanácsadást és eljárási jogi képviseletet kaphatnak jogaik érvényesítése, jogvitáik megoldása során. A Szolgálat jogi segítségnyújtási szakterülete által 2011. december 31.-éig elvégzett feladatok: Pártfogó ügyvédi képviselet engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. Peren kívüli jogi segítségnyújtás engedélyezésére irányuló eljárásokkal kapcsolatos hatósági feladatok folyamatos ellátása. Ügyfélszolgálati tevékenység ellátása (hatásköri, illetékességi útmutatás, tájékoztatás egyszerű megítélésű jogi kérdésekben). Az ügyfelek által nem alakszerű nyomtatvány formájában, írásban előterjesztett kérelmekre érdemi válasz, szükség szerint kérelemnyomtatvány megküldése. A pártfogó ügyvédi díjigények elbírálásával kapcsolatos díjmegállapítási eljárások lefolytatása. 11

Jogi segítői, pártfogó ügyvédi teljesítés esetén a kötelezettségvállalást, valamint a teljesítést igazoló dokumentumok, számlák alakszerűségének vizsgálata, heti pénzügyi jelentéssel történő továbbítása a KIMISZ felé kifizetés céljából. Az állam által előlegezett peren kívüli és peres támogatás igénybevételét követően kifizetett, jogi segítői és pártfogó ügyvédi díj, illetve díjelőleg visszatérítésével kapcsolatos eljárás lefolytatása. Részletfizetésre, fizetési halasztásra, illetve - a jogszabályi rendelkezés folytán a megyei Szolgálat hatáskörébe utalt esetekben – a visszatérítési kötelezettség alól történő mentesítésre irányuló kérelmek elbírálása. Közreműködés a jogi segítségnyújtási szakterület hatósági feladat- és hatáskörét érintő szakmai anyagok véleményezésében. A jogi segítségnyújtási szakterület feladatait ellátó ügyintézők 2011. évben összesen 3.338.tárgyévben érkezett ügyben jártak el. 1.5.3. Áldozatsegítő szakterület Tájékoztatás; Érdekérvényesítés elősegítése; Azonnali pénzügyi segély megállapítása; Jogi segítségnyújtás; Állami kárenyhítés. Az Igazságügyi Szolgálat áldozatsegítő szakterülete tevékenységét a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény és az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet, valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény szabályozza. Az áldozatsegítés feladata, hogy a lehető legteljesebb mértékben csökkentse a Magyar Köztársaság területén elkövetett bűncselekmények áldozatainak a bűncselekmény közvetlen következményeként elszenvedett sérelmeit, így különösen testi vagy lelki sérülést, érzelmi megrázkódtatást, illetve vagyoni kárt. Az ügyfelek segítésén és a hatósági munkán túl elsőrendű feladatunk kapcsolatot tartani a térség minden olyan állami, önkormányzati, egyházi és civil szervezetével, amely tudomással bírhat bűncselekmények áldozatairól, vagy közreműködhet az áldozatok segítésében. Tájékoztatás A Szolgálathoz forduló ügyfelek tájékoztatása a büntetőeljárásbeli jogairól és kötelezettségeiről, a számára elérhető támogatások fajtáiról és az igénylés feltételeiről, az egyéb jellegű ellátásokról, juttatásokról, jogérvényesítési lehetőségekről, az áldozatsegítésben részt vevő állami, önkormányzati, civil és egyházi szervezetek elérhetőségéről. A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 614 tájékoztatást nyújtottak a hozzájuk forduló ügyfeleknek. Érdekérvényesítés elősegítése Az eset összes körülményeinek mérlegelése után segítség az alapvető jogok érvényesítéséhez, egészségügyi, szociális ellátások igénybevételéhez. Személyre szabott felvilágosítás nyújtása 12

az áldozatnak az őt megillető jogokról és ellátásokról, illetve segítségnyújtás ahhoz, hogy ezekhez az ellátásokhoz mielőbb hozzájusson. Azonnali pénzügyi segély Lakhatással, ruházkodással, élelmezéssel, utazással kapcsolatos, továbbá gyógyászati és kegyeleti jellegű rendkívüli kiadások fedezése, ha erre az áldozat a bűncselekmény következtében nem képes. Jogi segítségnyújtás A jogi segítségnyújtási szakterületen belül igénybe vehető peren kívüli, illetve peres segítségnyújtáshoz való hozzásegítés (segítség a kérelem formanyomtatvány kitöltéséhez, az áldozati státus igazolása hatósági bizonyítvány kiállításával). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 927 szolgáltatást nyújtottak az áldozatok részére, ebből 450 esetben érdekérvényesítés elősegítése, 354 esetben azonnali pénzügyi segély, 123 esetben pedig jogi segítségnyújtás volt a szolgáltatás tárgya. Állami kárenyhítés Támogató hatósági feladatok ellátása a szándékos, személy elleni erőszakos bűncselekmények áldozatai részére (a kérelem befogadása majd továbbítása a döntő hatóság felé, közreműködés a hiánypótlások teljesítésében, eljárás az Európai Unió más tagállamába irányuló, illetve onnan érkező kárenyhítési kérelmek esetén). A Szolgálat áldozatsegítési feladatokat ellátó ügyintézői 2011. évben összesen 25 ügyben láttak el támogató hatósági feladatokat. 1.6 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT ÁLLAMI FELADATKÉNT ELLÁTANDÓ ALAPTEVÉKENYSÉGÉRE VONATKOZÓ FŐBB JOGSZABÁLYOK Átfogó szabályozás ­ A pártfogó felügyelői, jogi segítségnyújtási, áldozatsegítési és kárpótlási feladatokat ellátó szervekről szóló 322/2010. (XII. 27.) Korm. rendelet. Pártfogó felügyelői tevékenység ­ A Büntető Törvénykönyvről szóló 1978. évi IV. törvény; ­ A büntetőeljárásról szóló 1998. évi XIX. törvény; ­ A büntetőügyekben alkalmazható közvetítői tevékenységről szóló 2006. évi CXXIII. törvény; ­ A büntetések és az intézkedések végrehajtásáról szóló 1979. évi 11. törvényerejű rendelet; ­ A szabadságvesztés és az előzetes letartóztatás végrehajtásának szabályairól szóló 6/1996. (VII. 12.) IM rendelet; ­ A büntetőügyekben hozott határozatok végrehajtása során a bíróságokra és egyéb szervekre háruló feladatokról szóló 9/2002. (IV. 9.) IM rendelet; ­ A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet; 13

­ A Pártfogó Felügyelői Szolgálat tevékenységéről, valamint ehhez kapcsolódóan egyes igazságügyminiszteri rendeletek módosításáról szóló 17/2003. (VI. 24.) IM rendelet; ­ A pártfogó felügyelői tevékenységgel kapcsolatos rendőri feladatok végrehajtásáról szóló 21/2007. (V. 23.) IRM rendelet; ­ A büntető ügyekben közvetítői tevékenységet végző ügyvéd képesítési követelményeiről, díjazásáról és iratkezeléséről szóló 58/2007. (XII. 23.) IRM rendelet; ­ A kábítószer-függőséget gyógyító kezelés, kábítószer-használatot kezelő más ellátás vagy megelőző-felvilágosító szolgáltatás szabályairól szóló 42/2008. (V. 16.) EüMSZMM együttes rendelet. Jogi segítségnyújtás ­ A jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény; ­ A jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet; ­ A jogi segítők díjazásáról szóló 11/2004. (III. 30.) IM rendelet - A pártfogó ügyvéd és a kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III. 30.) IM rendelet ­ A bírósági eljárásban megállapítható ügyvédi költségekről szóló 32/2003. (VIII. 22.) IM rendelet. Áldozatsegítés ­ A bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény; - Az áldozatsegítő támogatások igénybevételének részletes szabályairól szóló 1/2006. (I. 6.) IM rendelet. -

A hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható távoltartásról szóló 2009. évi LXXII. törvény; A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény; A rendőrség és a határőrség áldozatsegítő feladatairól szóló 17/2007. (III. 13.) IRM rendelet Az Európai Unió Tanácsának a büntetőeljárásban a sértett jogállásáról szóló 2001. március 15-i, 2001/220/IB sz. kerethatározata; Az Európai Unió Tanácsának a bűncselekmények áldozatainak kárenyhítéséről szóló 2004/80/EK sz. (2004. április 29.) irányelve.

1.7 AZ IGAZSÁGÜGYI SZOLGÁLAT VÁLTOZÁSOK RÖVID BEMUTATÁSA

SZERVEZETÉBEN

BEKÖVETKEZŐ

Az Igazságügyi Szolgálat szervezeti struktúrájában 2011. évben alapvető változások történtek a költségtakarékosabb működés érdekében, valamint arra figyelemmel, hogy a funkcionális, működési feladatok és a szakmai felügyeleti tevékenységek is szétváltak. Az állományból 7 fő funkcionális területen dolgozó munkatárs került kiszervezésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal törzshivatalához. Ebből 4 fő ügykezelő a Koordinációs és Szervezési Főosztályhoz, 1 fő ügykezelő a Pénzügyi Főosztályhoz, 1 fő informatikus az Informatikai Főosztályhoz, valamint 1 fő működésszervező, gépkocsivezető az Ellátási és 14

Vagyongazdálkodási Osztályhoz, azonban tényleges munkavégzésükre továbbra is az Igazságügyi Szolgálat székhelyén kerül sor. Az osztályok szervezeti struktúráját az átalakítás nem érintette, az Igazságügyi Szolgálatnál négy elkülönült, osztály szintű szervezeti egység működik. Míg a munkáltatói jogokat gyakorló, s a funkcionális és költségvetési hátteret biztosító kormányhivatal irányítása alá került szervezetünk, addig a szakmai feladatellátás területén kettős irányítás jött létre. A szakmai felügyeletet a korábbi Központi Igazságügyi Hivatal bázisán létrejött központi államigazgatási szerv, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata (KIMISZ) látja el. 1.8 INTÉZMÉNYKÖZI EGYÜTTMŰKÖDÉSEK A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata a 2011. évben új intézményközi együttműködést nem kötött, de a korábbi évben kialakított, kitűnő kapcsolatok megmaradtak. A Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium-, valamint a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának illetékes szervezeti egységeivel a kommunikáció, az adatszolgáltatás magas színvonalon és folyamatosan működött az év során. A Csongrád Megyei Kormányhivatal illetékes főosztályaival történő kapcsolattartás szintén magas színvonalon, közvetlenül és zökkenőmentesen folyt. A szakmai munka ellátásához a Kormánymegbízott valamennyi szükséges infrastrukturális, személyi és tárgyi feltételt maradéktalanul biztosította. Az igazságügyi szervekkel és a büntetőügyekben eljáró hatóságokkal (bíróság, ügyészség, rendőrkapitányságok, büntetés-végrehajtási intézetek) a kommunikáció magas színvonalon folyt. Formális intézményközi együttműködés megkötésére ezen szervekkel sem került sor a 2011. év során, de az informális kapcsolattatás és együttműködés példaértékűnek mondható. A szociális alap és szakellátás szervei Szolgálatunk valamennyi szervezeti egységével hatékonyan együttműködtek, de ugyanez elmondható a helyi önkormányzatok, valamint a társadalmi és civil szervezetekkel (történelmi egyházak, alapítványok, egyesületek) kapcsolatban is. 1.9 KÉPZÉSEK, RENDEZVÉNYEK 2011. március 9. napján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szervezésében került sor a hajléktalanok ellátásáról szóló szakmai workshopra és esetmegbeszélésre, amelyen 25 fővel képviseltették magukat a megye érintett intézményeinek és civil szervezeteinek szakemberei. 2011. március 23-24-én Budapesten rendezték meg az „Áldozatvédelem az Európai Unióban: Merre tovább?” című konferenciát Navracsics Tibor, a Közigazgatási és Igazságügyi miniszter, miniszterelnök-helyettes védnökségével a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium, valamint annak Igazságügyi Szolgálata szervezésében. A rendezvényen részt vettek az Európai Unió FRA alapjogi képviselői is, hangsúlyozván az áldozatsegítés rendkívüli jentőségét hazánkban is. A két napos rendezvényen az Igazságügyi Szolgálat igazgatója, Dr. Vas Márton Zsolt képviselte a Csongrád Megyei Kormányhivatalt, s egyben megyénket is. 15

2011. május 5. napján rendhagyó módon a Szegedi Dóm épületében került megrendezésre az I. ÁGOTA® Országos Gyermekvédelmi Konferencia, ahol több, mint 1300 szakember részvételével vettünk részt a szakmai tájékoztatókon, melyek az Igazságügyi Szolgálat területét jelentősen érintik. (Az Áldozatsegítő Osztály a Gyvt. szerinti jelzőrendszer tagja, a Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyeleti Osztálya érintett az esetekben.) A rendezvényt B. Nagy László kormánymegbízott nyitotta meg, Schmitt Pál köztársasági elnök egyéb elfoglaltsága miatt levélben üdvözölte a megjelenteket, beszédet mondott Soltész Miklós, a Nemzeti Erőforrás Minisztérium államtitkára, Dr. Kis-Rigó László Szeged-Csanádi Egyházmegye püspöke, felszólaltak és részt vettek a megye szakmailag érintett vezetői. A konferencia levezető elnöke érintettségében is hiteles szakmai vezetője és előadója Kothencz János, az ÁGOTA® Alapítvány elnöke, a Szeged-Csanádi Egyházmegye Gyermek és Ifjúságvédelemért Felelős Főigazgatója volt. A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát Dr. Vas Márton Zsolt Igazgató képviselte a Rendezvényen. 2011. június 26. napján a Csongrád Megyei Kormányhivatal Áldozatsegítő Osztályának munkatársai, Nagykovácsiban vettek részt a Belügyminisztérium Rendészeti Vezetőképző- és Kutatóintézet által szervezett egy napos áldozatsegítő szakmai tréningen. 2011. október 28. napján „Regionális Szakmai Nap” keretében került megrendezésre a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata szervezésében öt megye: BácsKiskun, Békés, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest és Csongrád megyék Igazságügyi Szolgálatainak együttműködését, tapasztalatcseréjét erősítő konzultációs rendezvénye. A rendezvényen részt vett a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálatának (KIMISZ) Főigazgatója, Dr. Kunfalvi Zoltán és munkatársai, akiket B. Nagy László, a Csongrád Megyei Kormányhivatalt vezető Kormánymegbízott, Dr. Polner Eörs Főigazgató, és Dr. Vas Márton Zsolt a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának igazgatója fogadott Szegeden. Az értekezletek, esetmegbeszélések két helyszínen, a Kormányhivatal Rákóczi tér 1. szám alatti épületében, és az Igazságügyi Szolgálat székhelyén, a Tisza Lajos krt. 2-4. szám alatti Belvedere házban zajlottak négy különböző programmal. A Kormányhivatal épületében párhuzamosan zajlott Csongrád Megyei Kormányhivatal vezetői, a KIMISZ vezetői és a megyei igazságügyi szolgálatok igazgatóinak részvételével. A „Regionális Igazgatói Értekezlet”, valamint a „Regionális mediációs” értekezlet, ahol mediációs tevékenységről szóló előadások hangzottak el, majd szakmai tapasztalataikat osztották meg egymással az öt megye szakemberei Kovács Krisztina, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatának mentor mediátora vezetésével. A Belvedere házban az Igazságügyi Szolgálat Áldozatsegítő Osztályának vezetője, Dr. Morvai Márta várta a szakterületen dolgozó KIMISZ, a megyei osztályvezetők és ügyintézők észrevételeit, tapasztalatait a 2011. évi III. negyedévi régiós esetmegbeszélés keretében. Ezzel párhuzamosan zajlott a Jogi Segítségnyújtó Osztály vezetője, Dr. Festő-Szabó Judit által koordinált, a jogi segítségnyújtás területén dolgozó vezetők és ügyintéző kormánytisztviselők szintén kibővített regionális esetmegbeszélése is.

16

Az országban először került sor ilyen nagyszabású rendezvényre Kormányhivatalba integrált szakigazgatási szerv: az Igazságügyi Szolgálat, a Kormányhivatal és szakmai irányító szervezet, a KIMISZ együttes szervezésében és részvételével, amely bizonyítja, hogy az együttgondolkodás mind magas vezetői szinten, mind ügyintézői szinten megerősíti a szakmai, szervezeti együttműködést. 2011. november 23-án került megrendezésre a „Pártfogás napja” a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium igazságügyért felelős államtitkára, Dr. Répássy Róbert védnöksége alatt Dr. Kunfalvi Zoltán a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata vezetésével, ahol a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatát Dr. Vas Márton Zsolt igazgató és Kovács Krisztina mentor-mediátor képviselte. A rendezvény célja az új büntetőpolitikai irányok és a pártfogó felügyeleti szakterület jövőjének áttekintése volt. A szakmai programot megtisztelte jelenlétével Dr. Cseh Georgina (KIMISZ főosztályvezető), Dr. Miskolczi Barna (KIM Büntetőjogi Kodifikációs Főosztály – főosztályvezető), Csóti András (Büntetés-végrehajtás Országos Parancsnoksága - bv. vezérőrnagy, bv. főtanácsos), valamint Dr. Ligeti Miklós (BM Koordinációs és Statisztikai Osztálya – osztályvezető, főosztályvezető-helyettes). 1.10 PÁLYÁZATI TEVÉKENYSÉG A Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata elkötelezett a szakmai munka minőségének javításában, és érdekelt a rendelkezésre álló pályázati források minél sokrétűbb felhasználásában, valamennyi szakterület tekintetében, akár önállóan, akár együttműködő partnerként. A 2011. év során az alábbi pályázatokban vettünk részt: I. Pártfogó felügyelői szakterület A pályázat megnevezése: IFJ-GY-11A Pályázó: SZITI Egyesület - Ifjúsági Információs és Tanácsadó Iroda A projekt címe: Segítünk a pályaválasztásban A projekt célja: A pályaválasztás előtt álló korosztály döntésének megalapozott előkészítése, abban való segítés, szociális készségek fejlesztése. Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata státusa a pályázatban: Együttműködő partner A Szolgálat feladata a projektben: Aktív szerepet vállal a program előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében és az utómunkálatokban. Részt vesz a pártfogoltak toborzásában, biztosítja részvételüket a csoportos pályaorientációs tanácsadáson és a filmklubban. Biztosítja az infrastrukturális és személyi feltételeket a filmklubhoz, részt vesz a filmklub szervezésében, lebonyolításában. Felel a program megfelelő színvonalú szakmai megvalósításáért. A projekt során használandó dokumentumokat vezeti, illetve a Megvalósító rendelkezésére bocsátja. 17

Igényelt támogatás: 800.000.- Ft A pályázat elbírálás alatt áll. II. Pártfogó felügyelői szakterület A pályázat megnevezése: IFJ-GY-11A Pályázó: SZKTT Egyesített Szociális Intézmény Tabán Családsegítő Közösségi Ház A projekt célja: Pályázati programunk megvalósításával szeretnénk azon előítéleteket csökkenteni, amelyek a bűncselekményt elkövetett vagy valamilyen okból a gyermekjóléti ellátórendszerbe bekerült fiatalkorúak, és a probléma nélküli fiatalok között fennállnak. Szeretnénk elhitetni a „megbotlott” fiatalokkal azt, hogy helyük van a normál közösségben, nincs nagy szakadék közöttük, képesek ugyanazokat a feladatokat ugyanolyan jól megcsinálni, mint kortársaik. Hasonló korosztályú, de mégis eltérő családi hátterű, problémás, és nem problémás fiatalok csoportjait kívánjuk integrálni egy közös cél megvalósítása érdekében. Csoportfoglalkozás keretén belül mindkét célcsoportot fel kívánjuk készíteni a feladatra. Egyéni mentorálással a célcsoport tagjainak a programban való benntartását valósítjuk meg. A feladat, amelyet a két csoport együttműködésére és közös megvalósítására vár nem más, mint hogy egy irodalmi művet, egy színdarabot betanuljanak a fiatalok, a próbák során előadhatóvá formálják, majd végül egy közösség előtt azt előadják. A célunk ezzel, túl az integráció elősegítésén az, hogy hasznos szabadidős tevékenységre ösztönözzük azokat a fiatalokat, akik bűncselekményt követtek el, vagy deviáns magatartásúak. Teret, lehetőséget, motivációt kívánunk adni számukra, hogy kipróbálhassák magukat, közelebb kerüljenek az irodalomhoz, az olvasáshoz, az önmegvalósításhoz. Meggyőződésünk, hogy a szabadidő helyes eltöltése csökkenti az újabb bűnelkövetést, a kriminalizáció veszélyét. A program megvalósításával lökést, bátorítást kívánunk a célcsoport tagjainak. Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata státusa a pályázatban: Együttműködő partner A Szolgálat feladata a projektben: Aktív szerepet vállal a program megvalósításának felvetésében, előkészítésében, lebonyolításában, értékelésében és az utómunkálatokban. Részt vesz a célcsoport kiválasztásában, motiválásában, a program keretén belül tartásában. Csoportfoglalkozások vezetését ellátja, és egyéni mentorálási feladatok végez. Biztosítja az infrastrukturális és személyi feltételeket a csoportfoglalkozáshoz. Felelős a program megfelelő színvonalú szakmai megvalósításáért. Igényelt támogatás: 900.000.- Ft A pályázat elbírálás alatt áll. III. Áldozatsegítő szakterület 18

2011. októberében a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata, mint a Kormányhivatal szervezeti egységeként működő ágazati szakigazgatási szerv közreműködésével pályázatot nyújtott be a Társadalmi Megújulás Operatív Program keretében meghirdetett „Az áldozattá válás megelőzése, áldozatsegítés” című pályázati felhívására. A pályázat kódszáma: TÁMOP- 5. 6.1C-11/2. Címe: Csongrád megyei összefogás az áldozattá válás megelőzése és az áldozatsegítés érdekében. Az Áldozatsegítő Osztály feladata: Többek között az, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék. Szakmai anyagokat készítsen elő. Hozzásegítse az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybe vételéhez. Tájékoztassa az áldozatot jogairól, kötelezettségeiről, tanácsot adjon és segítséget nyújtson. Konzorciumi partnerek: Csongrád Megyei Rendőr-főkapitányság; Személy-, Vagyonvédelmi és Magánnyomozói Szakmai Kamara Csongrád Megyei Szervezete. Együttműködő szervezetek: Szeged-Csanádi Egyházmegye Csongrádi Református Egyházmegye Szegedi Tudományegyetem Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesület A pályázat célja: A területen dolgozó szakemberek, egyházak, civil szervezetek és egyéb szerveződések együttműködésének fejlesztése, kölcsönös tapasztalatcsere, hatékony támogató rendszer kiépítése és a legjobb gyakorlat elérése. A projekt fő célja az áldozattá válás megelőzése, bűnmegelőzés oktatással, felvilágosítással, illetve az áldozattá vált személyek és kapcsolati körük mielőbbi, hatékonyabb és minél szélesebb körű bevonása a civil szervezetekkel kiegészített áldozatsegítő rendszerbe. Az igényelt támogatás összege: 149. 728.210 Ft. A két éves projekt megvalósításának kezdete: 2012. év június hó 01. nap. Pályázatunk elbírálás alatt áll.

1.11 FEGYELMI HELYZET A 2011. év során sem folyamatban lévő fegyelmi eljárás-, sem újabb fegyelmi eljárás kezdeményezésére tett javaslat nem volt. 19

A Szolgálat kormánytisztviselői és kormányzati ügykezelői magas színvonalon, a szakmai etika és a törvényesség szem előtt tartásával végzik feladataikat, és mind munkaidőben, mind munkaidőn túl méltó módon képviselik hivatalukat. 1.12 STRATÉGIAI CÉLKITŰZÉSEK: Átfogó közigazgatási célkitűzések A „jó állam” azaz egy hatékonyabb, koordináltabb, olcsóbb, legfőképp ügyfélközpontú területi közigazgatás létrehozása a megyei kormányhivatalok létrehozatalával megkezdődött, azonban az eddigi reformok alapján további közigazgatási átalakításokat tartalmazó jogszabályokat fogad el a törvényhozás, amelyhez a szakigazgatási szerv tevékenységének igazodnia kell. E változások nyomon követése, az ezzel kapcsolatos feladatok hatékony végrehajtása és az ügyfélközpontúság növelése elsődleges feladata a szakigazgatási szervnek. Pénzügyi, szervezeti és tárgyi feltételek Tekintve, hogy a Kormánymegbízott gondoskodik a szakigazgatási szerv tekintetében a feladatellátás feltételeiről, amelyek adottá váltak az integrációnak köszönhetően, e tekintetben a legfontosabb feladat a hatékony és gyors együttműködési és végrehajtási kötelezettséget. A korszerű közigazgatás feltétele a modern és egységes technikai és informatikai háttér, ezért a KIMISZ Főigazgatója és a Kormánymegbízott által biztosított kereteken belül racionális és költségkímélő szempontokra figyelemmel törekedni kell ennek fejlesztésére, valamint a már meglévő munkavégzéshez szükséges berendezések, és egyéb eszközök lehetőség szerinti nagyobb kihasználására, és energiatakarékos üzemeltetésére. Személyi és szakmai feltételek A megfelelő szervezeti és tárgyi háttér biztosításán túl egy hivatal működésének értékét elsődlegesen az ott folyó munka, az emberi minőség határozza meg. A munka eredményességének letéteményesei elsősorban azok a kormánytisztviselők, akik hivatásuk elkötelezettjeként, legjobb tudásuk szerint:    

ügyfél-orientáltságukkal, elhivatottságukkal és emberségükkel, tapasztalataikkal és munkaszeretetükkel a munkavégzés általános és speciális szabályainak, és az ügyintézési határidőknek a betartásával

együttműködnek a szakigazgatási szerv feladatainak végrehajtásában, továbbá szolgálják a „jó állam” és a modern közigazgatás kialakításának céljait, és a rájuk bízott ügyeket, az ügyfelek érdekeit. Pályázatok Valamennyi szakterület tekintetében kiemelt feladat a pályázati lehetőségek felkutatása és folyamatos nyomon követése, a pályázatok benyújtása, illetőleg - felkérés esetén - a partnerszervezetek pályázati programjaiban való részvétel. (Pl. Munkatársak továbbképzése, szakképzés az ügyfél-célcsoport számára, fiatalkorú pártfogoltak számára csoportfoglalkozás, önkéntes pszichológus bevonása az áldozatsegítésbe.) 20

Kommunikáció A szervezet eredményes munkájának természetes velejárója - úgy a szervezeten belül, mind pedig azon kívül - a folyamatos, magas színvonalú kommunikáció, a meglévő partneri kapcsolatok kiépítése, fenntartása és megújítása. A pártfogó felügyeleti tevékenység A pártfogó felügyelet célja az általános és különös magatartási szabályok betartatásán és ellenőrzésén túlmenően a fiatalkorú elkövetők jellemformálása, használható és praktikus ismeretekkel történő felvértezése, ösztönzés a közoktatásban-, szakképzésben való részvételre. A végrehajtás során szükséges figyelemmel kísérni a megfelelő, elvárható szintű tanulmányok folytatását, amely a legfontosabb lehetőség arra, hogy a fiatalkorú elkövető a társadalom hasznos tagjává váljék a későbbiek során. A munkavégzés alapvető emberi igény, és a társadalom szempontjából is megkerülhetetlen szükséglet, így a felnőtt korú elkövetők esetében (sokuknak börtönviselt státusszal a háta mögött) alternatíva nyújtására kell törekedni. Ennek fő eszköze a hátrányos helyzetű terheltek munkaerőpiaci reintegrációja, ezért kiemelt figyelmet kell fordítani a munkaügyi központokkal való együttműködésre, illetve a különböző szakmai kamarákkal (pl.: kereskedelmi- és iparkamarák), és munkáltatói szervezetekkel való kapcsolatfelvételre és konzultációkra. Azon terheltek esetében azonban, akik a közös társadalmi célok elérése érdekében nem hajlandóak együttműködni, a közösségi normákat semmibe veszik, illetve az előírt magatartási szabályokat nem tartják be, a munkatársaktól az várható el, hogy a felügyeleti jogkör teljes eszköztárát igénybe véve, a törvény legteljesebb szigorával járjanak el. Közérdekű munka büntetés végrehajtás A közérdekű munka szervezése és ellenőrzése során elsődlegesen a büntetés mielőbbi hatékony végrehajtását kell szorgalmazni, elkerülve ezzel az ügyek indokolatlan „feltorlódását”, valamint fejleszteni, növelni a végrehajtás intézményrendszerét (új munkáltatók bevonása). Büntetőügyi közvetítés – mediáció A büntetőügyi mediáció, mint a magyar jogban relatíve új jogintézmény még fejlődésben van, de perhatékonysági és pergazdaságossági szempontból már bizonyította létjogosultságát, Szükséges a mediátorok rendszeres továbbképzése az új módszertani ismeretek megszerzése érdekében. Jogi segítségnyújtás Jellegzetesen szolgáltató, az integrált ügyfélszolgálattal leginkább együttműködésre alkalmas szakterület. Országosan tendencia, hogy a gazdasági válság hatásainak következtében mind több állampolgár szorul a megnehezedett életkörülményei miatt a jogi segítségnyújtás szolgáltatásainak igénybevételére, ezért szükséges az Integrált Ügyfélszolgálat és a Jogi Segítségnyújtó Szolgálat folyamatos és hatékony együttműködése, a szolgáltatások lehetőségének az állampolgárokkal történő megismertetése. Áldozatsegítés 21

A bűncselekmények áldozatává vált személyek esetében komplex szolgáltatás nyújtására van szükség. A jogszabályban biztosított lehetőségen szükséges az állami- és civil szervezetek, helyi közösségek partneri együttműködésének elmélyítése. 2. A SZAKTERÜLETEK BESZÁMOLÓI 2.1. PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐI SZOLGÁLAT 2.1.1. FIATALKORÚ ELKÖVETŐK FELÜGYELŐK OSZTÁLYA

ÜGYEIT

ELLÁTÓ

PÁRTFOGÓ

A feladatellátás személyi feltételei, a működés rövid értékelése az osztályon A feladatellátás személyi feltételei A fiatalkorú bűnelkövetők pártfogó felügyeletét ellátó osztály a 2003. év óta változatlan létszám mellett, 7 fővel látja el feladatait. Területi eloszlást tekintve az osztályvezető és 3 munkatárs Szegeden, valamint további 1-1 kormánytisztviselő, Csongrád, Hódmezővásárhely és Makó városában és ezek vonzáskörzetében látja el munkakörét. Az ügyteher évek óta tartó folyamatosan növekedése folytatódott, 2011. január 01. napján összesen 375 fiatalkorú bűnelkövetővel kapcsolatos ügy volt folyamatban az osztályon. A 2011. év során 787 új ügy érkezett, így valamennyi ügycsoportot figyelembe vételével, de a büntetőügyi közvetítői eljárásokat ide nem értve a pártfogó felügyelők összesen 1162 db ügyet láttak el, és feladatellátásuk során 8732 db alszámot keletkeztettek. Így az ügyterhet egy főre levetítve (az osztályvezető nélkül) a munkatársak átlagosan 194 db ügyet láttak el az év során, és átlagosan 1455 db alszámot keletkeztettek. A Csongrád és Makó városában dolgozó munkatársak a főszámok, és a beérkező dokumentumok iktatását kivéve, maguknak iktatják az elkészített irataikat. Ez ugyan javítja a területi munka hatékonyságát, de a leterheltségüket növeli, különös tekintettel arra, hogy önállóan végzik a postázással járó feladatokat is. Az osztály munkatársai közül kettő fő pluszfeladatként az igazságszolgáltatásban egyre eredményesebb és elismertebb büntetőügyi közvetítői feladatkört is ellát. Ezen munkatársak a pártfogó felügyelői tevékenységükön túl, az év során összesen további 251 db mediációs üggyel foglalkoztak. Egyikük a mentori, és az ezzel együtt járó koordinációs, szervezési és ellenőrzési teendőket is ellátja ezen ügycsoport tekintetében, amely feladatát évek óta kiemelkedően magas színvonalon látja el. A működés értékelése A szakmai feladatok magas színvonalú ellátását nagyban elősegítették a társszervekkel, a gyermekvédelmi jelzőrendszerrel, valamint az oktatási intézményekkel kialakított és fenntartott jó kapcsolatok. A szakmai feladatellátás gördülékeny végrehajtását a korábbi években kialakított gyakorlatnak megfelelően, a folyamatos és közvetlen vezetői ellenőrzés is elősegíti. Az esetlegesen felmerülő problémák kezelése vagy egyéni konzultációk során történik meg, vagy az osztály valamennyi tagját érintő esetben, a heti rendszerességgel megtartott osztályértekezletek keretében kerülnek megbeszélésre. A gyakrabban előforduló, 22

megismétlődő nem megfelelőségek esetében a vonatkozó jogszabályok, és az ügymenetmodell vonatkozó részei segítségével tekintjük át és kezeljük a felmerülő problémákat. Az ellenőrzés hatékonyságát várhatóan tovább növeli a Csongrád Megyei Kormányhivatalban 2011. október 01. napjával egységesen hatályba léptetett ellenőrzési és teljesítményértékelési szabályzat, amely a folyamatba épített ellenőrzésen túl, rendszeres téma- és célellenőrzést is előír a vezetők részére. A pártfogó felügyelők szakfeladatai: Környezettanulmány készítése Az osztály ügyterhének jelentős részét a környezettanulmányok elkészítése teszi ki. A feladat elvégzésére jellemzően igen rövid határidő áll rendelkezésre, és összetett, kooperatív tevékenységet igényel a pártfogó felügyelők részéről, hogy a megfelelő információkat beszerezhessék a gyermekjóléti- és gyermekvédelmi feladatokat ellátó szervezetektől, és az oktatási intézményektől. A környezettanulmány elkészítésének során, kapcsolattartásunk és együttműködünk folyamatos a gyanúsítottakkal és családjukkal azok lakókörnyezetében, esetlegesen a terhelt munkahelyén is sor kerül információgyűjtésre. A 2010. évről 60 db környezettanulmány elkészítésére irányuló ügy maradt folyamatban. A 2011. évben a fiatalkorú bűnelkövetőkhöz kötődő környezettanulmány készítése iránti megkeresések száma valamelyest csökkent az előző évihez képest. Míg a 2010. év során 538 db megkeresés érkezett az osztályhoz, addig a 2011. évben összesen 516 db ilyen ügy érkezett. A tárgyévben befejezett ügyek száma szintén némi csökkenést mutat az előző évihez képest. Míg a 2010. évben 521 db ügyet fejeztünk be, addig a 2011. évben 514 db ügyet. A vizsgált időszakban összesen 576 db környezettanulmánnyal kapcsolatos ügyet látott el az osztály. A 2011. évben a megkeresések túlnyomó többsége (500 db ügy) a nyomozóhatóságtól érkezett, ezekből 10 db volt bíróság elé állítás miatt elrendelt. Az ügyészség 5 esetben, a bíróság 2 esetben, míg a büntetés-végrehajtási intézet 8 esetben élt a jogszabály adta lehetőséggel. Az időszak végén 62 db ügy maradt folyamatban. (1. Diagram: Környezettanulmány készítése) Pártfogó felügyelői vélemény készítése A pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére irányuló megkeresések száma némi emelkedést mutatott a vizsgált időszakban. A 2010. évben érkezett 29 db ügyhöz képest, a 2011. évben 35 db új ügy érkezett. A legtöbb megkeresés (34 db) az ügyészség részéről történt, ebből 32 db vádemelés elhalasztása miatti, míg egyéb esetben 2 db. A bíróság részéről 1 db megkeresés érkezett. Rendszerint ugyanaz a pártfogó felügyelő készíti a pártfogó felügyelői véleményt, amelyik a környezettanulmány elkészítésekor is eljárt. Ez megkönnyíti a vélemény elkészítését, hiszen korábbi ismeretet és tapasztalatot is feltételez, az ügyfél is nagyobb bizalommal fogad egy „ismerős” pártfogó felügyelőt. A véleményben megfogalmazott egyedi magatartási szabály megállapítására vonatkozó javaslatainkat az ügyészség rendszerint elfogadta, egyetértett azokkal. Javaslataink nagyrészt a terhelt iskolai tanulmányainak megfelelő folytatására, a bűncselekménnyel okozott konfliktus feloldására, az azzal okozott kár megtérítésére, és szociális készségfejlesztő csoportfoglalkozáson való részvételre irányultak. Az egyéniesített, kimondottan a terhelt személyiségét és egyedi körülményeit figyelembe vevő magatartási szabályok javítják a büntető ügyekben eljáró hatóságok által megállapított kötelezettségek 23

teljesítését, a kiszabott büntetések és intézkedések eredményességét, ezáltal javítják a pártfogó felügyelet hatékonyságát. (2. Diagram: Pártfogó felügyelői vélemény készítése) Pártfogó felügyelet végrehajtása A fiatalkorú elkövetőkkel kapcsolatos pártfogó felügyeletek nagy része viszonylag rövid egy vagy két éves időtartamú. Ritkábban előfordul, hogy négy-öt évig tart egy-egy terhelt pártfogó felügyelete. A rövid időtartamú végrehajtás azt feltételezi, hogy egy-két év alatt kicserélődnek a pártfogó felügyelet alatt álló terheltek. A 2011. évben összesen 492 db pártfogó felügyelettel kapcsolatos ügyet látott el az osztály. A 2011. év január 01. napján 287 db ügy volt folyamatban, ehhez az év során 205 db új ügy érkezett, és 191 db ügy fejeződött be. A 2011. december 31. napján 301 db ügy maradt folyamatban. A pártfogó felügyelet alá helyezett fiatalkorúaknál legtöbb esetben a próbára bocsátást alkalmazta a bíróság, a 2011. évben összesen 291 db ilyen ügy volt folyamatban. A pártfogó felügyelet kisebb részét a felfüggesztett szabadságvesztésre ítélt fiatalkorúak teszik ki, a 2011. évben összesen 130 db ilyen üggyel foglalkoztak a pártfogó felügyelők. Vádemelés elhalasztás hatálya alatt állók esetében a 2011. évben 61 db ügyet látott el az osztály, ebből mindössze egyetlen esetben alkalmazta az ügyészség az intézkedést kábítószerrel való visszaélés miatti eltereléssel kapcsolatban. Büntetés-végrehajtási intézetből feltételes szabadságra bocsátott fiatalkorú esetében összesen 10 db ügy volt folyamatban. Javítóintézetből ideiglenesen elbocsátott pártfogoltunk a 2011. évben nem volt. A pártfogó felügyelet eredményességét az alábbi módszerek alkalmazásával segítettük elő: Rendszeresen felkeressük a pártfogoltakat és azok családját, így a saját lakókörnyezetében találkozva velük, megismerkedve szüleikkel, valamint azokkal a személyekkel, akikkel egy lakókörnyezetben él hatékonyabb a fiatalkorúval családi és kisközösségi kapcsolatainak, valamint egyéb körülményeinek felmérése, állításai valóságtartalmának ellenőrzése és az egyéb a feladatellátást elősegítő információ gyűjtése. Ezen információk a bűnismétlés kockázatainak felméréséhez segítséget nyújtanak, sok esetben nélkülözhetetlenek, így a családlátogatások a pártfogó felügyelők előzetes kockázatelemzései alapján történtek. Főleg azokat a felügyelet alatt álló helyezett fiatalkorúakat látogattuk meg, akik a magas kockázatúak közé tartoztak, nagyobb eséllyel következhetett be náluk a pártfogó felügyelő megítélése szerint a bűnismétlés. A családlátogatások során tekintettel voltunk a családok intim szférájára, igyekeztük a látogatást a lehető legtapintatosabban, de egyben a leghatékonyabban végrehajtani. Családlátogatásaink szakszerűségét estenként iskolai szociális munkás, osztályfőnök, vagy családgondozó bevonásával növeltük. Szükség szerinti egyéni esetkezelést, illetve csoportos tréninget alkalmaztunk a pártfogolt igényének, személyiségének, képességeinek és körülményeinek megfelelően. Az egyéni esetkezelést minden pártfogó felügyelő maga végezte, de delegálhatott pártfogoltat a szociális készségfejlesztő csoportba. Ez a csoport több éve működik, Kulcsár Péter pártfogó felügyelő és büntetőügyi mediátor vezetésével, kétheti rendszerességgel. A csoport létszáma általában 6-8 fő. A résztvevők egy részének a foglalkozáson való részvétel egyéni magatartási szabályként van előírva, a másik része fakultatív módon, egyéni elhatározásából vesz részt rajta. A csoport nyílt, és mindig igazodik a terhelti igényekhez. A foglalkozásokon olyan készségeket sajátítanak el, amelyeket társas érintkezés során, a szociális kapcsolataikban, a munkahelyi vagy iskolai konfliktusaik kezelésében, de legfőképp a mindennapi élethelyzetekben hasznosítani tudnak. A munkába állási nehézséggel küzdő, az iskolai oktatási rendszerből kikerült álláskereső pártfogoltakkal, az előző évhez hasonlóan egy jól felkészült team 24

foglalkozott figyelemmel a feladat összetettségére. A team belső tagjai az adott pártfogó felügyelő, és a pártfogó felügyelői asszisztens, akik közösen igyekeznek a pártfogolt bevonásával, és esetenként külső szakemberek segítségével a terheltek felmerült problémáit kezelni. Tevékenységük az alábbi részfeladatokból tevődik össze: problémafeltárás, igényfelmérés, megfelelő önéletrajz írásának megtanítása, első interjú, első beszélgetésre felkészítés, az elektronikus, illetve az írott álláshirdetések között eligazodás, valamint tanfolyami és szakképzési felhívások figyelemmel kísérése. A 2011. év során is rendszeres, csoportos esetmegbeszélések folytak a SZISZSZI József Attila Tagintézményének vezetőivel, szociális munkásaival, illetve tanáraival. Ebbe az oktatási intézménybe jár a problémás szegedi pártfogoltjaink jelentős része. A közös problémamegoldó gondolkodás, a szakemberek közötti információcsere hozzájárultak a szakszerű esetkezeléshez, a komolyabb probléma kialakulásának megakadályozáshoz. Kapcsolatunk ezen iskolával példaértékű, épp ezért többször vették igénybe segítségünket iskolai konfliktusok kezelésében is. Rendszeres esetmegbeszélést tartottunk a Szegedi Kistérség Többcélú Társulása Egyesített Szociális Intézmény Gyermekjóléti Központja családsegítőivel. A cél hasonló volt, mint az iskolai esetmegbeszéléseké. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék ebben az évben is küldött hallgatókat az Igazságügyi Szolgálathoz tanulmányi gyakorlatra. A két hallgató gyakorlatvezetői Dr. Imre Róbert és Kulcsár Péter pártfogó felügyelők voltak. (3. Diagram: Pártfogó felügyelet végrehajtása) Közérdekű munkabüntetés végrehajtása A 2010. évben bekövetkezett jogszabályváltozások következtében növekszik azon fiatalkorú elítéltek száma, akiket közérdekű munka büntetésre ítél a bíróság. Esetükben arra törekszünk, hogy az életkori specialitásuknak megfelelő letöltő helyen tudják elvégezni a rájuk kirótt büntetést. A 2011. évre a korábbi időszakból 28 db ügy végrehajtása húzódott át, és az év során további 31 db ilyen jellegű ügy érkezett, így összesen 59 db közérdekű munka büntetés végrehajtási ügyet látott el az osztály. Az év során összesen 13 ügyet fejeztünk be, az év végén folyamatban maradt 46 db ügy. A befejezett ügyek közül: A kiszabott büntetést ténylegesen letöltötte: 11 fő A szabadságvesztés büntetésre ténylegesen átváltoztatott ügyek száma: 0 db Elévülés címen megszűnt ügyek száma: 0 db Egészségügyi alkalmatlanság, és GYES miatt megszűnt ügyek száma: 2 db Illetékesség megváltozása miatt áttételre került sor: 0 db A fiatalkorúak életkori sajátosságait figyelembe véve megkezdtük a speciális, fiatalkorúakat fogadó közérdekű munka büntetés letöltő helyek szervezését. A korábbi tárgyalások eredményre vezettek, így a 2011. év során korábban megkötött együttműködési megállapodásnak köszönhetően a Szegedi Ipari, Szolgáltató Szakképző és Általános Iskola foglalkoztatta az elítélteket. Szentesen városában a Rigó Alajos Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, Hódmezővásárhelyen a Kozmutza Flóra Óvoda, Általános Iskola, Szakiskola, Diákotthon és Gyermekotthon, illetve Makó városában a Makói Utánpótlás Futball Clubbal biztosította a fiatalok életkorához igazodó végrehajtásra a lehetőséget. Továbbra is cél a közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatban, a 25

büntetések lehető leggyorsabb végrehajtatása, valamint további új letöltő helyek felkutatása és beszervezése a büntetés végrehajtás folyamatába. A Csongrád Megyei Főügyészség címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, csoportvezető ügyésze Dr. Szokol Szilárd 2011. október 13. napján tartott ellenőrzést a közérdekű munka büntetések végrehajtása körében. Az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál a közérdekű munka büntetés törvényessége minden vonatkozásban megfelel a jogszabályi előírásoknak, a pártfogó felügyelők munkájukat magas színvonalon végzik. (4. Diagram: Közérdekű munkabüntetés végrehajtása) Utógondozás A 2011. év során utógondozási ügyünk nem volt. Az alacsony ügyszám oka egyrészről az, hogy a megyében nincs fiatalkorúak büntetés-végrehajtási intézete, így ez kizárja a büntetésvégrehajtási intézetben történő utógondozási munka megkezdését. Másrészt kevés olyan fiatalkorú szabaduló érkezik vissza a megyébe, aki kitöltve szabadul és még nem töltötte be a 18. életévét. (5. Diagram: Utógondozás) Az osztály munkájának irányításával, szervezésével kapcsolatos vezetői feladatok Havonta legalább egy alkalommal történik a szakmai kérdések áttekintésére egy osztályértekezlet keretén belül. Ilyenkor került sor az időközben felmerült problémák közös megvitatására, és az esetleges jogszabályi változásoknak a munkatársakkal történő megismertetésére. Havonta egy alkalommal tartottunk esetmegbeszélést, amelynek során konkrét problémákat hordozó, kérdéseket felvető eseteket beszéltünk át, olyanokat, amelyek megoldása, feldolgozása problémát jelentett az adott pártfogó felügyelőnek. Az estemegbeszélések tapasztalatai azt mutatják, hogy az ezen konzultációs forma során szerzett tapasztalatot, minden pártfogó felügyelő kamatoztatni tudta a gyakorlati feladatellátása során. Szükség szerint heti vagy kétheti alkalommal volt csoportos ventillációs beszélgetés a munkatársakkal, amelyek célja a munkavégzés során felgyülemlett feszültség oldása volt. Jelentősége leginkább a megyeszékhelytől eltérő területen, egyedül dolgozó munkatársak esetében volt, hiszen nekik ritkábban van lehetőségük a központi irodában a többi pártfogó felügyelővel megvitatni a tapasztalataikat. A 2011. évben tovább folyt az előző évben az osztályon belüli munkamegosztással kialakított szakmai műhelymunka. A családból való kiemelés javaslatának megtétele előtt az ügy pártfogó felügyelője a szakmai műhely irányítójával, Kulcsár Péter pártfogó felügyelővel és szakképzett büntetőügyi mediátorral, valamint az osztályvezetővel konzultál, ismerteti az ügyet, felvázolja véleményét. A szakmai műhelyben történik meg az ügy megvitatása, és közös döntés a javaslatról. Szerencsére az év során végül nem kellett élnünk a családból való kiemelés javaslatának lehetőségével. A másik szakmai műhelyünk szükség esetén a pártfogolt magatartási szabályszegése miatti, ügyészségnek tett javaslattal foglalkozik. Az ügyészségnek jól megalapozott, tényeken alapuló, védhető, bizonyítékokkal ellátott jelentést kell készítenünk vádindítványának benyújtásához. A szakmai műhely munkájában az esetet hozó pártfogó felügyelő, a műhely vezetője Gutpintér László, és az osztályvezető vesz részt. 26

Szakmai képzések, pályázatok, bűnmegelőzési tevékenységünk Szakmai képzések Tekintve, hogy a korábban egységes Igazságügyi Hivatal területi egységei a „jó állam” kialakítására irányuló közigazgatási integráció és modernizáció keretében a területi kormányhivatalokhoz kerültek, a korábbi központi hivatal által szervezett továbbképzések a 2011. évben megszűntek, és helyettük új egységes szakmai programok, képzések, tréningek még nem indultak. Bűnmegelőzési tevékenységünk Immár ötödik éve veszünk részt a Szegedi Ifjúsági Napok rendezvénysorozatán. Célunk a bűnmegelőzés, a prevenció, valamint a Szolgálat munkájának az ismertetése az érdeklődőkkel. A rendezvény ideje alatt több száz fiatal kereste fel a standunkat, amely a Szegedi Rendőrkapitányság, valamint a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőség munkatársaival közösen kapott helyet a fesztivál területén. Osztályunkról 2 fő végzett tájékoztató, bűnmegelőzési célzatú tevékenységet. Lehetőséget biztosítottunk arra, hogy a fiatalok kitöltsék az általunk összeállított, megtörtént eseteket leíró, totó jellegű kérdőívünket. Közösen értékeltük, és megbeszéltük a tanúságokat. Nyitottak, érdeklődők, néha rácsodálkozók voltak, kölcsönösen pozitív tapasztalatokról számolhattunk be. Bűnmegelőzési célzattal lehetőséget biztosítottunk arra, hogy az érdeklődők kipróbálhassák a legál graffiti falunkat, amely nagy népszerűségnek örvendett, mert nem csak festéket hanem egy mobil falfelületet is biztosítottunk számukra. Így engedélyezett keretek között és nem törvénysértő módon élhették ki a graffiti-vel kapcsolatos vágyaikat. További terveink a bűnmegelőzéssel kapcsolatban: Bűnmegelőzési programok tartásával kívánunk megjelenni mindazon középfokú oktatási intézményekben, ahol nagyfokú a tanulók kriminalizációs veszélyeztetettsége. Részt kívánunk venni a SZIN 2012. évi programsorozatán. Fel kívánjuk frissíteni a Szegedi Városi Rendőrkapitánysággal a bűnmegelőzési célzatú, közös járőrözési tevékenységünket. Célunk az iskolaidőben, köztereken és a fiatalkorúak körében népszerű való helyeken (plázák, üzletközpontok) megjelenés, és az iskoláskorú fiatalok iskolába irányítása. Konferenciák, rendezvények, előadások A pártfogó felügyelők csaknem minden településen részt vettek a gyermekvédelmi évértékelő konferenciákon, és beszámoltak az adott településsel kapcsolatos tevékenységükről.

Dr. Borka Zoltán mb. osztályvezető

2.1.2. FELNŐTT KORÚ ELKÖVETŐK FELÜGYELŐK OSZTÁLYA

27

ÜGYEIT

ELLÁTÓ

PÁRTFOGÓ

A feladatellátás személyi feltételei, a működés rövid értékelése az osztályon A feladatellátás személyi feltételei A felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyeletét, továbbá a közérdekű munkabüntetés végrehajtását és egyéb szakmai feladatokat (környezettanulmány, pártfogó felügyelői vélemény, utógondozás, mediáció) az osztályvezetővel együtt összesen 11 fő (1 fő osztályvezető, 9 fő pártfogó felügyelő és 1 fő pártfogó felügyelői asszisztens) látta el. Ebből 6 fő Szegeden, 1-1 fő Hódmezővásárhely, és Csongrád városában. A szakmai munkát – elsősorban a közérdekű munkabüntetés végrehajtásának ellenőrzését – 1 fő középfokú végzettségű pártfogó felügyelői asszisztens segíti. A Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya állományában egy fő ügyintézői státusz betöltésére került sor 2011. december 01. napjával, amely munkatárs szervezeten belüli átirányítással azonban ténylegesen az Áldozatsegítő Osztályon végez munkát. A működés értékelése A szakmai feladatok (közérdekű munka, pártfogó felügyelet, utógondozás, mediáció) hatékonyabb és jogszabály szerinti végrehajtása érdekében a korábbi években kialakított kapcsolatok segítették a munkavégzést, azonban a 2011. év során jelentősebb szakmai összejövetelre nem került sor a társszervekkel. A feladatellátás megfelelő színvonalát a korábbi gyakorlatnak megfelelően folyamatos és közvetlen vezetői ellenőrzés segíti elő. A felmerült problémák egyéni konzultáció során, illetve az osztályértekezletek keretében kerülnek megbeszélésre. A gyakrabban előforduló nem megfelelőségek esetében áttekintésre kerülnek a vonatkozó jogszabályok, az ügymenetmodell vonatkozó részei. Az ellenőrzés hatékonyságát segíti elő a Csongrád Megyei Kormányhivatalban 2011. október 01. napjával egységesen hatályba lépett ellenőrzési és teljesítményértékelési szabályzat, amely folyamatba épített ellenőrzésen túl téma- és célellenőrzést ír elő a vezetők részére. A vonatkozó jogszabályok változását, azok értelmezését, valamint ezeknek az ügymenetre vonatkozó módosítását szintén osztályértekezlet keretében rögzítjük. A pártfogó felügyelők szakfeladatai: Az ellátandó ügyek száma – az előző évekhez hasonlóan – továbbra is emelkedő tendenciát mutat. Minden ügycsoportot figyelembe véve az osztályon egy évben kezelt ügyek száma 1.904. A pártfogók adminisztrációs leterheltsége igen nagy az iratokban keletkezett alszámok tízezres nagyságrendűek (15.807.- db alszám). Átlagosan 238 ügyirattal dolgozik egy pártfogó felügyelő a vizsgált időszakban. Az osztály munkatársai közül három fő pluszfeladatként büntetőügyekben közvetítői feladatkört is ellát (109 üggyel foglalkoztak), továbbá egy fő a Szegedi Fegyház és Börtön mindhárom objektumában börtönpártfogói, és utógondozói feladatokat végez. Kettő pártfogó felügyelő rendszeresen kihelyezett ügyfélfogadást tart, Piukovics Éva Makó városában, Pap Dániel Csongrád városában. Környezettanulmány készítése: A 2011. évben a felnőtt korú bűnelkövetők esetében a környezettanulmány készítése iránti kérelmek száma az előző évihez képest számottevően növekedett. A 2010. évben elkészített 46 db környezettanulmányhoz képest a 2011. évben 57 db környezettanulmányt készítettek el a pártfogó felügyelők. (6. Diagram: Környezettanulmány készítése) 28

Pártfogó felügyelői vélemény készítése: Pártfogó felügyelői vélemény elkészítésére irányuló megkeresések száma kismértékű csökkenést mutat. Az előző évi 87 db megkereséshez képest a 2011. évben 79 db megkeresés érkezett, ezekből 3 db az ügyészségtől, míg 76 db a bíróságtól. Ez azt mutatja, hogy a büntetőügyekben eljáró hatóságok, a korábbi évben tapasztalható nagy számban támaszkodtak a pártfogó felügyelők által elkészített kvázi szakértői véleményekre az intézkedések meghozatala és büntetések kiszabása előtt, amely annak bizonyítéka, hogy Szolgálat működése az igazságszolgáltatás működéséhez hatékonyan járul hozzá. A környezettanulmányokat és a pártfogó felügyelői véleményeket a pártfogó felügyelők, a megadott határidőn belül, precízen és kiemelkedő szakmai színvonalon készítették el. Ezen adatok természetesen nem tartalmazzák a közérdekű munka büntetés végrehajtása körében készített pártfogó felügyelői véleményeket. (7. Diagram: Pártfogó felügyelői vélemény készítése) Közérdekű munka végrehajtása: A közérdekű munka büntetés végrehajtásával kapcsolatban a letöltő helyek számának bővítése érdekében újabb erőfeszítéseket tettünk, tekintve ezen büntetési nem egyre gyakoribb alkalmazását. A bíróságok a korábbi évekhez képest, a 2011. évben is folyamatosan növekvő számban szabtak ki közérdekű munka büntetést. A felnőtt korú bűnelkövetők pártfogó felügyelőinek a korábban kiépített kapcsolatrendszere megmaradt. A megyei városok többségében a környezetgazdálkodási- és köztisztasági intézményekkel állunk kapcsolatban, míg a kistelepüléseken a jegyzőknek jut kulcsszerep a végrehajtásban. A közérdekű munka letöltő helyek számát jelentősen sikerült megnövelni. A korábbi 28 letöltő helyhez képest a 2011. évben már 50 helyen nyílt lehetőség a közérdekű munka büntetés letöltésére. Makó Város Önkormányzata a korábbi évekhez hasonlóan, a 2011. évben sem tette lehetővé a közérdekű munka-büntetésre ítéltek foglalkoztatását, azonban a makói közérdekű munkabüntetésre ítéltek részére, Csongrád megyére is hatáskörrel rendelkező ATIKÖVIZIG, Makó környéki gátőrházaiban lehetőséget biztosított a büntetés letöltésére. A makói elítéltek esetében lehetőség nyílt a büntetés letöltésére, mert sikerült a végrehajtásba bevonni a katolikus Szent István Király Plébániát, ahol temetőgondozói munkakörben tudják foglalkoztatni a közérdekű munkára ítélteket. A végrehajtásban részt vevő intézményrendszer területileg egyenletesen eloszlik, a megye jól lefedettnek tekinthető. A 2011. év január 1. napján a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatalnál összesen 556 db közérdekű munka végrehajtási ügy volt folyamatban, amelyhez az év során 447 db új ügy érkezett. A 2011. évben összesen 316 ügyet fejeztünk be, az év végén folyamatban maradt 687 db ügy. A befejezett ügyek közül: A kiszabott büntetést ténylegesen letöltötte: 163 fő A szabadságvesztés büntetésre ténylegesen átváltoztatott ügyek száma: 79 db Elévülés címen megszűnt ügyek száma: 12 db 29

Egészségügyi alkalmatlanság, és GYES miatt megszűnt ügyek száma: 39 db Illetékesség megváltozása miatt áttételre került sor: 23 db Az év során az előző évben a büntetés-végrehajtási bíróval történt egyeztetésnek megfelelően, a fokozottabb figyelmet fordítottunk a végrehajtás eredményességének javítására. Ennek megfelelően nagyobb számban tettek javaslatot a pártfogó felügyelők a közérdekű munka büntetés átváltoztatására a Csongrád Megyei Főügyészségnek azzal, hogy az elsődleges cél, továbbra is az, hogy a kiszabott büntetést az elítélt lehetőség szerint ténylegesen munkával töltse le. A Csongrád Megyei Főügyészség címzetes fellebbviteli főügyészségi ügyész, csoportvezető ügyésze Dr. Szokol Szilárd 2011. október 13. napján tartott ellenőrzést a közérdekű munka büntetések végrehajtása körében. Az ügyészi vizsgálat megállapította, hogy a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatánál a közérdekű munka büntetés törvényessége minden vonatkozásban megfelel a jogszabályi előírásoknak, a pártfogó felügyelők munkájukat magas színvonalon végzik. (8. Diagram: Közérdekű munka végrehajtása) Pártfogó felügyelet végrehajtása: A 2011. év kezdetén 369 ügy maradt folyamatban, és év közben még 221 új pártfogó felügyelet végrehajtási ügy érkezett. Az érkezett ügyek megoszlása a következő: Vádemelés elhalasztása 50 db Próbára bocsátás 32 db Felfüggesztett szabadságvesztés 68 db Feltételes szabadságra bocsátás 71 db A 2011. év során 235 ügy fejeződött be. A 2011. december 31. napján folyamatban maradt pártfogási ügyek száma 355 volt. Ezek megoszlása a következő: Vádemelés elhalasztása 52 db Próbára bocsátás 52 db Felfüggesztett szabadságvesztés 160 db Feltételes szabadságra bocsátás 91 db (9. Diagram: Pártfogó felügyelet végrehajtása) Utógondozás, börtönpártfogás: Csongrád megyében a Szegedi Fegyház és Börtön büntetés-végrehajtási intézet működik, amelyben az utógondozói és börtönpártfogói feladatokat egy pártfogó felügyelő látja el. A havi szintű – az elítéltek szabadulását 6 hónappal megelőző – tájékoztatás mellett az elítéltek hetente egy napon, folyamatosan igénylik az egyéni meghallgatásokat is. Az erre irányuló kérelmek száma évek óta jelentős, így a 2011. évben sem csökkent, a büntetés-végrehajtásban dolgozó nevelőkön keresztül jelzik a fogvatartottak ilyen igényüket, amit az intézet továbbít részünkre. A 2011. évben az előző évről folyamatban maradt 19 db utógondozási ügyhöz, az év során 144 db új ügy érkezett, ebből évközben 106 db ügy került befejezésre. A havi egy alkalommal – a szabadulás előtt megtartott tájékoztatókon – átlagosan továbbra is rendszeresen 20-30 elítélt van jelen mindkét intézményben (Szegedi Fegyház és Börtön, I. 30

Objektum, az ún. Csillag-börtön, valamint a III. objektum Algyő-Nagyfa), így a 2011. évben is kb. 600 – 700 főnek tartottunk ilyen jellegű tájékoztatást. A személyi okmányokkal nem rendelkező szabaduló elítéltek esetében a börtönpártfogó intézkedik a megfelelő szerveknél az iratok beszerzése érdekében. (10. Diagram: Utógondozás, börtönpártfogás) Egyéb szakmai tevékenységek: Képzések: Tekintve, hogy a korábban egységes Igazságügyi Hivatal területi egységei a „jó állam” kialakítására irányuló közigazgatási integráció és modernizáció keretében a területi kormányhivatalokhoz kerültek, a korábbi központi hivatal által szervezett továbbképzések a 2011. évben megszűntek, és helyettük új egységes szakmai programok, képzések, tréningek még nem indultak. A pártfogó felügyelők egyéb tevékenységei: Rafael György és Pintér Tibor pártfogó felügyelők vettek részt a 2011. március 09. és 2011. március 11. napja között Kecskeméten megtartott együttműködési és hálózatépítési képzési tréningen különböző büntetés-végrehajtási intézetekkel az állami foglalkoztatási szolgálat helyi szervezeteivel és más igazságügyi szervekkel. A rendezvényt a Partners Hungary Alapítvány szervezte és bonyolította le. Rafael György pártfogó felügyelő egy roma mediátor képzésen vett részt 2011. május 03. és 2011. május 06. napja között Budapesten. A képzés az Európai Ifjúsági Központ, az Európa Tanács és Magyarország Kormányának megállapodása alapján jött létre. Pintér Tibor pártfogó felügyelő 2011. nyarán a Csillag börtönben megtartott „Dankó Fesztivál” keretében a „Kiscsillag születik” vetélkedő lebonyolításában zsűritagságot vállalt, továbbá ismeretterjesztő előadást tartott 2011. november hónapban. Ez utóbbi rendezvény a Szegedi Fegyház és Börtön, a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata és a Manta Természetfotós és Könnyűbúvár Sportklub közös szervezésében jött létre, és a rendezvény nagy érdeklődésre tartott számot az elítéltek körében. Pintér Tibor 2011. november hónapban az igazságügyben dolgozó szakemberek számára (bírók, ügyészek, pszichológusok) szakmai napot szervezett a Szegedi Fegyház és Börtönben, amelynek során a látogatók engedélyt kaptak tényleges életfogytig tartó szabadságvesztésre ítéltek körletének felkeresésére. A Szegedi Tudományegyetem Egészségtudományi és Szociális Képzési Kar Szociális Munka és Szociálpolitikai Tanszék ebben az évben is hallgatókat küldött tanulmányi gyakorlatra. A két hallgató gyakorlatának vezetői Pintér Tibor és Piukovics Éva pártfogó felügyelők voltak. A Csongrád Megyei Kormányhivatalban 2011. október 01. napjával egységesen hatályba léptetett ellenőrzési és teljesítményértékelési szabályzat alapján december

31

hónapban elkészült egy számítógépes program a napi munka nyilvántartására, amely az informatikus és Piukovics Éva pártfogó felügyelő közös munkája Petőné Tarcsa Mária osztályvezető

2.1.3. BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG A büntetőügyekben folytatható közvetítői eljárások öt éve indultak meg, és ezen jogintézmény létjogosultsága megerősítést nyert. Az előző évihez képest változatlan létszámmal végeztük a munkát. Az év elején 5 fő dolgozott együtt – 2 fő fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő (Kulcsár Péter, Kovács Krisztina), 2 fő felnőtt korúakkal foglalkozó pártfogó felügyelő (Túri Katalin, dr. Borka Zoltán) és egy ügyvéd mediátor (dr. Kovács László). Az ügyvéd mediátor szerződése 2011. június 30. napján lejárt, de egy újabb szerződéssel, - 2011. július 1. óta díjazás nélkül – vállalta a további munkát. Önkéntes, díjazás nélküli munkát vállalt továbbá a megyében a KIMISZ-szel kötött szerződés alapján Szirbikné dr. Makó Tímea, aki korábban a Békés Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálatával állt szerződésben. Az ő jogviszonya 2011. december 23. napján megszűnt, mert a szerződése felbontását kérte. Az emelkedő ügyszámokra való tekintettel. 2011. őszén visszatért a mediációs munkához Blaskovics László, aki 2008-ban vált meg ettől a tevékenységtől. Valamennyien pártfogó felügyelő, az egyéb „hagyományos” pártfogó felügyelői feladatköre mellett végzi a közvetítői eljárások folytatásával kapcsolatos tevékenységet. A szakmai munkát az elmúlt évben, a korábbiakhoz hasonlóan dr. Törzs Edit szakreferens segítette a KIMISZ részéről. A közvetítői megbeszéléseinket főleg Szegeden folytattuk le, valamint a csongrádi területi irodában. Néhány megbeszélés Makón és Hódmezővásárhelyen is megrendezésre került. Szirbikné dr. Makó Tímea a néhány hónap alatt a Makó és környéke területet látta el, Blaskovics Lászlóra a Hódmezővásárhely és környéke terület jutott. Ezzel a területi elosztással lehetővé tudtuk azt tenni, hogy az ügyfeleknek a lehető legkevesebbet kelljen utazni annak érdekében, hogy a megbeszéléseken részt tudjanak venni. Voltak megbeszéléseink a hivatal falain kívül is a mozgásukban korlátozott sértettek igényei szerint. Az év folyamán rendszeresen feladatot jelentett a mediációs ügyekkel kapcsolatos OSAP statisztika elkészítése, valamint az ügyek Btk. szerinti minősítése szerinti összesítése is. Az összesítés hosszas és aprólékos munkát igényel, mert az iktató program ezekben az ügyekben nem végez szűrést, az adatok feldolgozása minden konkrét ügy egyenkénti vizsgálatával oldható csak meg. 2011. május 20. napján Az Országos Mediációs Egyesület Konferenciáján Kovács Krisztina és Túri Katalin közvetítők vettek részt. 2011. július 12. napján igazgatói, osztályvezetői és mentori értekezlet volt Budapesten, amelyen a mentor is részt vett. 2011. október 28. napján Bács-Kiskun megye, Békés megye, Jász-Nagykun-Szolnok megye és a rendezvényt lebonyolító Csongrád megye közvetítőinek részvételével régiós mediációs értekezletet tartottunk, melyet dr. Kunfalvi Zoltán főigazgató úr és az érintett megyék 32

igazgatói megtiszteltek jelenlétükkel, illetve a rendezvényen részt vett dr. Törzs Edit, a KIMISZ mediációs szakreferense is. Vendég előadók fogadták el meghívásunkat (Gyulai Edina mediátor koordinátor, családtámogató munkacsoport koordinátora és Gyengéné dr. Nagy Márta a Szegedi Városi Bíróság csoportvezető bírája), akik magas színvonalú tájékoztatást tartottak a saját szakterületükön folyó mediációs munkáról. A CSMRFK Bűnmegelőzési Osztály a SZTE Bölcsészettudományi Karán „Fiatalok biztonsága, jövőnk záloga+ címmel féléves bűnmegelőzési szemináriumot tartott. Ennek keretében 2011. november 17. napján Kovács Krisztina mentor interaktív órát tartott a hallgatóknak a mediációról. 2011. november 23. napján került sor a Pártfogás Napja rendezvény megtartására, melyre Kovács Krisztina mentor is meghívást kapott. 2011. december 2. napján közös értekezletet tartottak a fiatalkorúakkal foglalkozó pártfogó felügyelők és az fk-s ügyészek, amelyen dr. Tóth Gábor ügyész, dr. Dávid Gabriella ügyész, és dr. Simon Dominika csoportvezető ügyész vett részt. A megbeszélésen sorra került a fiatalkorú terheltekkel kapcsolatos közvetítői eljárás témája is, ahol áttekintésre kerültek az ügyekkel kapcsolatos aktuális problémák, és az eltelt 5 év tapasztalatai. A bűncselekményekből származó jövedelmek és a bűncselekményekhez kapcsolódó egyéb javak felkutatása, azonosítása és a kármegtérülés érdekében teendő rendőri feladatokról szóló 45/2010. (OT 25.) utasítás alapján a CSMRFK Bűnügyi Igazgatósága felkérésére a kármegtérüléssel kapcsolatos megyei összefoglaló jelentés teljes körű elkészítéséhez az I. és a II. félévben is adatokat szolgáltatott a Szolgálat. A vizsgálat célja az volt, hogy hány esetben kezdeményeztek a büntető ügyekben eljáró hatóságok közvetítői eljárást (eredményes/eredménytelen), mennyi volt az eljárás által megtérült összeg, illetve milyen egyéb más módon valósult meg a jóvátétel. Az év folyamán más megyék Kormányhivatalainak felkérésére 14 ügyben jártunk el közreműködőként. Az előző évről 61 (54 fn és 7 fk) olyan ügy maradt folyamatban, melyek befejezése és lezárása a 2011. évben történt meg. A tekintett időszakban összesen 357 (325 fn és 32 fk) közvetítői eljárásra utaló határozat érkezett. Az előző évivel együtt így 418 ügyben jártunk el az év folyamán. Az érkezések időbeni eloszlása egyenlőtlen volt. (Melléklet 11. sz. diagram) Az érkezett ügyek szignálása a területi eloszlás és az egyéb ügyszámokkal kapcsolatos leterhelés figyelembe vételével történt. Továbbra is az ügyészi elrendelés a legtöbb. A teljes ügyszámot tekintve egyre kevesebb a bírósági elrendelés aránya: 2007-ben még 35 %, 2008-ban 12 %, 2009-ben 5 %, 2010-ben 4,59 % volt. Az elmúlt évben összesen 15 ügyben – ez kb. 4,20 % - dolgoztunk bírósági végzés alapján. A legtöbb elrendelés az előző évekhez hasonlóan a Szegedi Városi Ügyészségtől érkezett. Az arányszámok évről évre növekednek (2007-ben 48 %., 2008-ban 66 %, 2009-ben 72 %, 2010ben 79 %, 2011-ben 82,63 %). (Melléklet 12. sz. diagram) A közvetítői eljárásra utalt ügyekben a terheltek túlnyomó többsége felnőtt korú volt. A fiatalkorú terheltek száma az elmúlt évek viszonylatában csökkent, stagnált, majd 2011. évben emelkedett. 2007-ben 48 fő, 2008-ban 43 fő, 2009-ben 16 fő, 2010. évben ismét 16 fő, 2011. évben 32 fő fiatalkorú terhelttel dolgoztunk. Az évenkénti összes ügyszámhoz viszonyítva 33

csökkenés volt tapasztalható: 2007-ben 31%, 2008-ban 20 %., 2009-ben már csak 7 %, 2010ben 7,33 % volt az arány. 2011. évben 8,96 %, emelkedés tapasztalható. Az elkövetett bűncselekmények fajtái körében az elmúlt évre vonatkozó tapasztalatokat a Melléklet 13. sz. diagram foglalja össze. A befejezési módokat illetően még mindig az a tapasztalat, hogy a legtöbb esetben a felek megállapodásra jutnak, és a megállapodásban foglaltak teljesülnek is, vagyis a közvetítői eljárás a törvény értelmében sikeres és eredményes. A terheltek több esetben úgy is vállalják a teljesítést, ha annak megvalósulása a felfüggesztés tartamán túlnyúlik (vádemelés elhalasztása). Ebben a tekintetben a törvényi változások miatt az eljárásmenetben is következett be változás. Ha a vádemelés elhalasztásáról rendelkező határozat nem rendelkezik a pártfogó felügyeletről, akkor a teljesítés ellenőrzése mindvégig a mediátor feladata marad. Az eredménytelenség oka továbbra is az, hogy a felek egyike nem együttműködő, a másik fél lemond önkéntes részvételi szándékáról, vagy a megbeszélés során derül az ki, hogy a felek álláspontja nagyon távol áll egymástól, ezért hiúsul meg a megegyezés. A felek a konfliktust okozó helyzetet meg tudják beszélni, azonban a jóvátételről valamilyen okból nem tudnak megegyezni. Tapasztaltuk azt is, hogy a megállapodás megszületése után a várt teljesítés elmaradt és ezért lett az eljárás sikertelen. A befejezési módokat a Melléklet 14. sz. diagram szemlélteti. A 2011-ben érkezett és be is fejezett ügyeket a CSMRFK számára készített adatszolgáltatás során vizsgáltuk. 17.740.596.- Ft összegű anyagi jóvátételről kötöttek a felek megállapodást, melyből 13.988.872 Ft jóvátételként kifizetésre is került. Hét esetben kötöttek a felek nem anyagi jellegű jóvátételt, melynek során kétkezi munkáról vagy pszichológiai terápiáról is szóltak a megállapodások. Az ügyfeleink a megbeszélések végén többnyire elégedetten távoztak. Az eljárással, a közvetítőkkel, a Hivatallal kapcsolatban egyetlen esetben sem fogalmaztak meg kritikai észrevételt. Ebben az évben elégedettségi felmérés nem készült, ezért csak az ügyfelek eljárás utáni szóbeli pozitív megnyilvánulásai állnak rendelkezésünkre. Kovács Krisztina pártfogó felügyelő –mentor mediátor

2.2. JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat (a továbbiakban: szolgálat) 2004. április 1-től működik. Munkánkat 2011-ben a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi szolgálatán belül, a Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálat Jogi Segítségnyújtó Osztályának szakmai irányításával végeztük. A működéséhez szükséges hátteret az egységes hivatali 34

szervezet biztosította. Megyeszékhelyi irodánk jól felszerelt és jól megközelíthető. Itt hetente 3 napon fogadunk ügyfeleket, a megyében 2 kihelyezett ügyfélfogadást működtetünk. A Szolgálatnál 2011-ben 3 munkatárs intézett érdemben ügyeket, munkánkat 2011. szeptember 7-től – a Szolgálathoz tartozóan – 1 adminisztrátor támogatta. Az ezt megelőző időszakban a munkakör nem volt feltöltve, a helyettesítésére átmeneti megoldások születtek, a halaszthatatlan ügykezelői munkák elvégzése a napi munkánk szervezésében és feladataink teljesítésében a Szolgálat helyettesítésben részt vevő munkatársaitól nagyobb teljesítményt igényelt. A szakmai tevékenység általános leírása Munkánkat a többször módosított jogi segítségnyújtásról szóló 2003. évi LXXX. törvény (Jst.), a jogi segítségnyújtás igénybevételének részletes szabályairól szóló 56/2007. (XII. 22.) IRM rendelet, a jogi segítő díjazásáról szóló 11/2004. (III.30.) IM rendelet, a pártfogó ügyvéd és kirendelt védő részére megállapítható díjról és költségekről szóló 7/2002. (III.30.) IM rendelet valamint a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény (Ket.) alapján végezzük. Feladatunk, hogy a szociálisan hátrányos helyzetű ügyfelek számára a tényleges esélyegyenlőségük érdekében állami támogatással szakszerű jogi segítséget biztosítsunk. Működésünkön keresztül ügyfeleink az ügyeik intézésében tájékozottabbá válnak, kiszolgáltatottságuk csökken, és a hatóságok, igazságszolgáltatás munkája is csökken azáltal, hogy a jogi segítő közreműködésével rendezett, szakszerűen alátámasztott beadványt, iratanyagot ad be az ügyfél, perben megalapozott követeléseket érvényesít, indítványokat tesz és iratokat nyújt be. Működésünk első közel 4 intézéséhez kaphattak jogi tapasztalataink szerint ez meghatalmazás alapján megtekintésére.

évében az ügyfelek Szolgálatunknál csak peren kívüli ügyeik segítséget kezdetben tanácsadásra, iratkészítésre, később, mivel az ügyintézéshez gyakran szükséges volt – erre vonatkozó az ügyfél valamely hatóságnál, szervnél fellelhető iratainak

2008. január 1-től a jogi szabályozás lehetővé és feladatunkká teszi, hogy az ügyfelek peres ügyeiben is Szolgálatunk biztosítson jogi képviselet formájában segítséget. A peres jogi segítségnyújtás keretében az ügyfelek részére folyamatban lévő bírósági ügyeikben – kérésükre, indokolt esetben – pártfogó ügyvédet biztosítunk, aki őket a perben képviseli. A peres ügyekben érkezett kérelmek elbírálása mind a kérelmekben szereplő jogi problémák, iratok megismerésében, mind az ügyfelekkel történő kapcsolattartásban a korábbitól eltérő munkát igényel. Peres ügyekben a rászorultság mellett konjunktív feltételként megjelenő szubjektív feltétel megköveteli, hogy a per bonyolultságáról és az ügyfél peres érdekérvényesítő képességéről véleményt alkossunk. A peres ügyekben a szubjektív és kizáró feltételek vizsgálata, az erre vonatkozó felelős döntés talán a legnehezebb feladat. A keresetlevél készítésre irányuló peren kívüli kérelmezőket minden esetben tájékoztatjuk arról, hogy ha ügyükben per indul, kérhetnek pártfogó ügyvédi segítséget, annak azonban a rászorultság mellet feltétele, hogy személyes fellépésük ügyükben - figyelemmel annak bonyolultságára is - nem biztosítja érdekeik eredményes érvényesítését. Az ügyfelek bizalmát erősíti, hogy a Szolgálat engedélye alapján az eljáró jogi segítőt 2008. január 1-től már peres ügyekben is Ők választhatják ki. A jogi segítők túlnyomó része – a visszafogott mértékű díjazás ellenére is – az ügyfele személyéhez, ügyének megoldásához gyakran a jogszabályi követelményeken túlmenően is segítőkészen viszonyul. 35

A pártfogó ügyvéd iránti kérelmek befogadásával megyénkben az ügyfelek összetétele változott, bővült az az ügyfélkör, akik rendszeresen és folyamatosan valamilyen jogi, igazságszolgáltatás előtt folyó eljárások szereplői, ahol gyakran vélt sérelmüknek próbálnak meg érvényt szerezni. Ügyfélkörünk hátrányos helyzetű, jellemzően rossz anyagi körülmények között élő, nehéz sorsú, mentálisan is kimerült ember, így a szakmai tájékoztatás, tanácsadás mellett, nem ritkán a helyett emberi kiszolgálást igényel. Az ehhez szükséges empátia, türelem, gyorsaság és rugalmasság mellett természetesen meg kell felelnünk a közigazgatási szabályrendszernek, melyet a mai napig – a változások miatt – rendszeresen újratanulunk, az ügyfélszolgálati munkához ismereteinkben lépést kell tartanunk a megjelenő nagy tömegű jogszabállyal és módosításokkal. A jogerősen lezárult perekben a pártfogó ügyvédi díjat – a bíróság döntése és kivonata alapján – Szolgálatunk állapítja meg. Az Állam részére visszajáró pártfogó ügyvédi díjak, díjelőlegek visszatérítésével, behajtásával kapcsolatos ügyintézést, nyilvántartásokat is Szolgálatunk végzi, így a peres jogi segítségnyújtási ügyek gyakran évekig elhúzódnak, egy-egy ügyben az alaphatározaton túl több határozatot adunk ki, határidőt kezelünk. A bírósági kivonat és a díjmegállapítás szabályozása és napi működése, a beérkező díjigények alapján a pártfogó ügyvédi díj megállapítása gyakran szükségessé tette a perben meghozott bírói döntés alapos áttanulmányozását és még mindig időnként egyeztetnünk kell az ügyben felet képviselő pártfogó ügyvéddel, a bíróságokkal és a módszertani osztállyal. A peres ügyek az alaphatározat kiadását követően sok „utómunkálatot” igényelnek, ahol az ügyfélszolgálati munkával szemben az adminisztráció a meghatározó. A 2011. évi ügyfélforgalom, az ügyek alakulása Napi munkánk során erőteljesen érzékeljük a válság hatásait mind az ügyfelek mennyiségében, mind az ügyek jellegében, mind az ügyfelek életének érzékelhető nehezedésén. (15. sz. diagram: Az ügyfélforgalom adatai 2007. óta) Ebből jól látható, hogy a 2011. évben az elmúlt évek megnövekedett ügyfélforgalma állandósult, érzékelhető csökkenés nem volt. Megjegyzem, hogy az ügyfélszolgálati (gyűjtőszámos) iktatás a tényleges ügyfélforgalomhoz képest az adminisztációs területen jelentkező fluktuációból eredően 5-10 %-os iktatási elmaradást tartalmaz. A beérkező peres és peren kívüli kérelmek száma nőtt. A nagyszámú kérelem részben a válság következtében jelentkező jogi problémák sokasodásával függ össze, részben azzal, hogy érzékelhetően bővül a szociálisan rászorult lakossági kör. Jelentős mennyiségű kérelem kapcsolódik egy ügyfélhez, aki 2011-ben 191 darab peres és 31 darab peren kívüli ügyben kért jogi segítséget. E kérelmek beérkeztetést követő ügyintézésében – kizárás folytán – nem Szolgálatunk jár el. Az elmúlt években az ügyfélszolgálatunkon megjelentek 30-40%-a adott be kérelmet, 2009től – a peres kérelmekkel együtt – az arány jóval meghaladja az 50 %-ot, az arány 2011-re tovább emelkedett (63 %). A szám mögött – gyakorlati tapasztalatunk alapján – azt látjuk, hogy a korábbi években ingyenes rászorultság hiányában sokan megelégedtek az ügyfélszolgálati tanácsadással. Egyre több ügyfelünk vagy jogosulttá vált ingyenes jogi segítség igénybevételére, vagy mert elvesztette a munkáját és nincs munkabére, vagy megnőtt a lakáshitel törlesztése, eladósodott, esetleg jövedelme már letiltás alatt van, albérletbe kényszerült. A válsággal összefüggésben romlott az ügyfeleink általános mentális állapota is. Az ügyfélfogadáson elhangzott történetek gyakran arról szólnak, hogy családok – vagy egyedül élő emberek – folyamatos küzdelmet folytatnak, hogy beosszák alacsony jövedelmüket, a kényszerűen viselt és nehezen csökkenthető költségeken kívül szinte a napi megélhetésre sem marad pénzük, helyzetüket kilátástalannak tartják. Egy részük az őt ért valós vagy vélt 36

sérelemre ingerülten reagál, csökkentve ezzel a megegyezéses vitarendezés esélyeit, másik részük lehetséges pénzforrást, vagy valamely kötelezettsége alóli mentesülés lehetőségét keresi az ügyéhez kapcsolódóan. A nehezen kezelhető ügyfelek, nehezen érvényesíthető követelések szaporodása a kirendelések számának jelentős emelkedésében is megmutatkozik. Ügyfélszolgálat Munkánk részben ügyfélszolgálati tevékenység, részben a jogi segítségnyújtási kérelmekhez kapcsolódó hatósági munka. A Szolgálat 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszakban megyénkben 3338* ügyfelet illetve ügyet regisztrált, ami az előző évhez viszonyítottan enyhe növekedést jelent. A vizsgált időszakban ügyfélszolgálatunktól 1948* ügyfél kért segítséget személyesen vagy telefonon, 101 írásbeli beadvány érkezett Szolgálatunkhoz. Peren kívüli támogatások Ügyfeleink peren kívül 840* ügyben kértek megyénkben írásban is jogi segítséget, 638* alapdöntést adtunk ki, melyből 608* jogi segítségnyújtás igénybevételét engedélyező határozat. Visszatérítésre 29* ügyben köteleztük az ügyfeleket. Peren kívüli kérelemre megyénkben 9* elutasító határozat született, az eljárást 20* ügyben szüntettük meg. A peren kívüli ügyek jellegében, kezelésében a korábbi évek gyakorlatához képest jelentős változás nem volt. Peres ügyek 2011-ben 397* peres kérelem érkezett be Szolgálatunkhoz, 356* alapdöntést adtunk ki, ebből 297 kérelemre engedélyező határozat, 21 ügyben elutasító döntés kiadására került sor, 42 eljárást szüntettünk meg. Ezen túlmenően a vizsgált időszakban 169* ügyben adtunk ki díjmegállapító határozatot, 58* ügyben kellett valamelyik peres felet visszatérítésre köteleznünk. A kiadott alaphatározatokból 26* kérelem kapcsolódik büntető ügyhöz, a többi ügyben polgári eljárásban kért a felek valamelyike pártfogó ügyvédet. A peres ügyekben 21* elutasító határozat született, ennek indoka vagy a szubjektív feltétel, vagy a fél eljárásjogi helyzete vagy a rászorultság hiánya volt. Az ügyfelek pártfogó ügyvédet jellemzően meghatalmazással választanak, kirendelésre megyénkben mindössze 35* ügyben került sor. Engedélyezett támogatások – átvállalás, előlegezés Az ügyekben jogi segítségnyújtást kérelmező ügyfeleink 92 %-ának ingyenes támogatást. Ügyfélfogadásunkon gyakran tapasztaljuk, hogy ha az ügyfél jövedelme csak kevéssel haladja meg az állami átvállalásra jogosító jövedelemhatárt, akkor - megismerve a rászorultság jövedelemhatárait, kérelmet sem ad be, vagy a kiküldött hiánypótlási felhívást nem teljesíti. E személyi kör peren kívüli ügyekben megelégszik az ügyfélszolgálatunkon kapott jelentősebb ügy- és iratismeret nélküli tanácsadással, peres ügyében pedig az esetlegesen Őt terhelő perköltséget nem akarja visszatérítendő ügyvédi díjjal tovább növelni. Ezzel együtt kis mértékben nőtt azon kérelmezők aránya, akik visszatérítéssel jogosultak jogi segítségre, és az állami előlegezést igénybe veszik, mert jövedelmük annyira alacsony, hogy piaci alapon nem tudnak igénybe venni ügyvédet és ügyüket önállóan nem tudják intézni. Ehhez hozzátartozik az is, hogy az állami átvállalásra jogosító jövedelemhatár évek óta nem emelkedett. Előfordul, hogy – ha finanszírozni tudja – az ügyfél piaci alapon vesz igénybe ügyvédi szolgáltatást, 37

abban bízva, hogy az az állami támogatással igénybe vehető szolgáltatásnál jobb minőségű lesz és szélesebb körből választhat ügyvédet. Szolgálatunk törekszik arra, hogy ha egy ügyfél ingyenes rászorultságának megállapítását – az ingyenes küszöböt meghaladó jövedelme ellenére – valamilyen körülmény indokolja, akkor a jogérvényesítéshez szükséges jogi segítséget a méltányossági szabályok alkalmazásával ingyenesen hozzáférhetővé tegye számára. A peres ügyeknél fenti arány kialakulásában szerepet játszik az is, hogy a bíróságok sok ügyfelünknek engedélyeznek pártfogó ügyvédi díjra is kiterjedő személyes költségmentességet. Megszüntetett eljárások A vizsgált időszakban 63* megszüntető végzést hoztunk. Viszonylag magas számban azért került sor az eljárás megszüntetésére, mert az ügyfelek rászorultságukat több hiánypótlási felhívásra sem igazolták. A másik gyakran előforduló megszüntetési ok, hogy az ügyfél vitás ügye a hiánypótlási felhívás időtartama alatt megoldódott, ezért kérelmét írásban visszavonta. Jogorvoslatok 2011-ben 15* ügyben került sor jogorvoslati eljárásra megyénkben. A másodfokú hatóság 2* ügyben módosította, a többi ügyben helybenhagyta határozatunkat. Méltányossági elengedés, behajtás, törlés, cégekkel szembeni követelések 2011-ben 79* ügyben köteleztük a felet vagy perbeli ellenfelét az állam által kifizetett jogi szolgáltatás díjának a visszafizetésére 1.127.623* Ft összegben. Ebből 55* kötelezést peres ügyben adtunk ki, mely kötelezések összege 952.534* Ft volt. 2011. december 31-én 42* darab lejárt követelést tartottunk nyilván 679.982* Ft értékben, melyből 483.407* Ft keletkezett 2011-ben. A kötelezések alapján az ügyfelek és peres ellenfelek 682.801* Ft-ot fizettek be 2011-ben. 2011-ben méltányosságból 2** követelés elengedésére került sor 44.100 Ft** összegben, behajthatatlanság miatti törlésre 13** követelést javasoltunk 210.277 Ft** összegben. Megyénkben a vizsgált időszakban 22 követelést továbbítottunk behajtásra az adóhatósághoz 400.923 Ft összegben. Az adóhatósághoz továbbított követelések közül 3 követelés céggel szembeni. A peres ügyekben gyakran gazdálkodó szervezet ellenérdekű felet kötelezünk a pártfogó ügyvédi díj megfizetésére. E gazdálkodó szervezetek egy része felszámolás alatt áll, vagy egyáltalán nem lehet utolérni, vagy a cégnyilvántartásból már törölték. E követelések behajtási lehetősége gyakorlatilag reménytelen, ez azonban csak több intézkedést követően, különböző költségek kifizetése után dokumentálható. Jelenleg 8 céggel szembeni követelést tartunk nyilván 130.471 Ft összegben. Állandó kihelyezett ügyfélfogadások A megyeszékhelyen kívül Csongrádon és Makón tartunk rendszeres kihelyezett ügyfélfogadást havi 1-1 alkalommal, arról az interneten, zöld számon és helyi hirdetményekből lehet tájékozódni. Az elmúlt években a kihelyezett ügyfélfogadásokat megfelelő kommunikációval, rendszerességgel és az állandósítással az érintett térség napi életének részévé tettük. Ügyfélfogadásaink 2011-ben mind Csongrádon, mind Makón takarékossági okból 38

„beköltöztek” a Kormányhivatal egy másik szakigazgatási szervének irodacsoportjába. Ezen irodák a városon belül ismertek, jó elhelyezkedésűek, könnyen megközelíthetők, így az ügyfélforgalomban nem jelentkezett semmilyen visszaesés. A kihelyezett ügyfélfogadásoknak fontos szerepük van a szociálisan rászoruló ügyfélkör támogatásában. Ügyfélfogadásainkon érzékeljük, hogy az írásos kommunikáció az ügyfelek egy részénél nem elegendő, a beutazást Szegedre pedig sokan nem tudják – akár anyagi, akár egyéb okból – vállalni. Csongrádon 3, Makón 5 jogi segítőnk dolgozik, így az ügyfelek a jogi szolgáltatást helyben igénybe tudják venni. Mindkét helyszínen nagy a lakossági igény a jogi szolgáltatás igénybevételére. A kihelyezett ügyfélfogadások számának, helyszínének bővítésére – bár az ügyfelek kiszolgálásán javítana -erőforrás hiányában nem látunk lehetőséget. A jogi segítők Megyénkben jelenleg 2011. december 31-én 43* jogi segítő dolgozott – 35 egyéni ügyvéd, 7 ügyvédi iroda és 1 alapítvány -, ebből 11 fogad megyeszékhelyen kívüli irodában ügyfeleket. A jogi segítők száma Szolgálatunk indulása óta folyamatosan bővül. Ügyfeleink a jogi segítőkkel elégedettek, munkájukra sok pozitív visszajelzést kapunk. A jogi segítők túlnyomó része – a visszafogott mértékű díjazás ellenére is - az ügyfele személyéhez, ügyének megoldásához gyakran a jogszabályi követelményeken túlmenően is segítőkészen viszonyul. A jelenlegi jogi segítői létszámmal megyeszékhelyen a peres ügyek ellátása is biztosított. A jogi segítői díjak, kifizetések Peren kívüli ügyekben megyénk a vizsgált időszakban 608* határozatban 1475* óra időtartamban engedélyezett jogi szolgáltatást. Ebből 1380* órát állami átvállalással, 95* órát állam általi előlegezéssel. Az engedélyezett ügyek várható jogi segítői díja áfával növelten 6.360.938* Ft. A Szolgálatunk által kiadott határozatokra peren kívüli ügyekben összesen 3.429.639** Ft jogi segítői díj került kifizetésre 361** ügyben, ebből az ügyfél helyett előlegezett szolgáltatási díj 144.901* Ft. Megyénkben 2011-ben 169 peres ügyben került sor díjmegállapításra, 171** peres ügyben történt kifizetés, a kifizetett összeg összesen 4.420.461** Ft. Peres ügyekben a pártfogó ügyvédi díjkifizetések összegének és a díjmegállapítások darabszámának alakulását a 2008-2011. évek között a Melléklet 16. sz. diagram szemlélteti. A pártfogó ügyvédi munkadíj csak a peres eljárás jogerős befejezését követően állapítható meg és számlázható, 2008. óta – mióta a peres jogi segítségnyújtás szervezetünknél engedélyezhető, - folyamatosan nő a peres ügyek száma, a korábbi években indult ügyek egy része csak évek múltán zárul le, ami idén tovább növelte a pártfogó ügyvédi díjkifizetéseket. Várakozásaink szerint a peres kifizetések a 2012-ben tovább fognak növekedni, a 2011ben kiadott pártfogó ügyvédi képviseletet engedélyező határozatok darabszáma (297*) még mindig lényegesen nagyobb, mint a díjmegállapítások száma (169*). Külső kapcsolatok, kommunikáció A Jogi Segítségnyújtó Szolgálat indulásakor - és azóta folyamatosan - kiemelt feladatunknak tekintjük a Hivatal ill. a jogintézmény külső kommunikációját, az szolgáltatás igénybevételével kapcsolatos lehetőségekről szóló információk eljuttatását a 39

lakossághoz, a potenciális ügyfélkörhöz és a szociálisan rászorult személyekkel foglalkozó intézményrendszerhez. Ennek érdekében az ügyfélkör közvetlen eléréséhez a polgármesteri hivatalokhoz, intézményekhez állandó helyekre kifüggeszthető ügyfél-tájékoztatókat. Szoros együttműködést alakítottunk ki a családsegítő hálózattal, szociális irodával, munkaügyi központtal. Információs hálózatunknak köszönhetően a megyeszékhelytől távol eső – nehezen megközelíthető tanyákban is tudnak Szolgálatunkról. Sok civil szervezettel tartunk kapcsolatot, kölcsönösen tájékoztatjuk a másik szervezet elérhetőségéről, tevékenységéről, lehetőségeiről. A bíróságokkal jól működő munkakapcsolatot alakítottunk ki. A megyei kollégiumvezető mellett egyedi ügyekben egyeztetéseket végzünk bírókkal, a bírósági irodákkal. A 2011. év kihívásai 2011. január 1-től Hivatalunk a Csongrád Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata néven a megyei Kormányhivatal szakigazgatási szerveként működik tovább, ami új elvárásokat fogalmazott meg felénk. Célunk, hogy ezeknek az elvárásoknak megfeleljünk, tevékenyen részt vegyünk az ügyfelek számára könnyen elérhető és jól működő, racionális, hatékony és takarékos struktúra kialakításában és működtetésében. A 2012-es év fontos feladatának tekintjük, hogy a munkánkat úgy szervezzük, hogy a 2008. óta növekvő ügyfélkört el tudjuk látni, a feladatokat határidőre, a megszokotthoz hasonló színvonalon tudjuk teljesíteni. Az Európai Parlament és a Tanács a harmadik országok illegálisan tartózkodó állampolgárainak visszatérésével kapcsolatban a tagállamokban használt közös normákról és eljárásokról szóló 2008/115/EK irányelv tagállami kötelezettséggé teszi az illegális migránsok számára a kiutasításról szóló döntés elleni jogorvoslathoz állam által biztosított ingyenes jogi segítségnyújtás lehetőségének megteremtését, ami 2012-ben várhatóan a jogi segítségnyújtó szakterületen megjelenő új feladat lesz. Tekintettel megyénk területi elhelyezkedésére (schengeni határon lévő megye) megyénkben jelentős létszámú illegális migráns jelenik meg, így e hatásköri bővítésnek megfelelő működés kialakítása és biztosítása megyénkben fokozott kihívást fog jelenteni. Eljárásunk – ahhoz hogy a jogszabályi előírásoknak megfeleljen – a peren kívüli ügyekben az ügyfelektől érkezett visszajelzések és a saját megítélésünk szerint is az ügyfél részére nyújtott támogatáshoz képest az ügyfelekre is kihatóan adminisztrációigényes. Tovább kell foglakoznunk az adminisztráció - megfelelő döntést megalapozó és a jogszabályi követelményeknek is eleget tevő – csökkentésével. Fontos, hogy a jogban jártasság és adminisztrációs képességek hiánya, nehézségei semmiképp ne akadályozzák a rászorultak jogi segítséghez jutását, célunk, hogy e nehézségek áthidalásához minden szakmai és emberi segítséget megadjunk. A peres jogi segítségnyújtással kapcsolatos hatósági munka jelentősen különbözik korábbi munkánktól. Ezen ügyek lényegesen nagyobb adminisztrációt igényelnek, a perek lezárását követően pedig Szolgálatunknál „tovább” folynak – díjmegállapítás, díj vagy díjelőleg visszatérítésére kötelezés, behajtások. A peres ügyintézés jelentős a belső adminisztrációt, folyamatos határidőzést követel. A válságjelenség miatt továbbra is kiemelkedő számú ügyfelet kell fogadni és kiszolgálni, mely napi munkánkban jelentős mennyiségi és lelki terheléssel jár. Szolgálatunknál megjelent és számában növekszik azon ügyfélkör, melyet emberi kapcsolataiban, jogkeresése során folyamatos kudarcok érnek, akik egyre inkább érzelmi, 40

indulati módon viszonyulnak az ellenfélhez, eljáró hatóságok személyéhez, bizalmatlanná, ingerültté, agresszívvá váltak, ezért eltérő kommunikációt, kezelést igényelnek. Az ügyfélfogadás így a jogi szakmai felkészültség mellett pszichológiai ismereteket is igénylő feladat. Továbbra is fontos feladatnak érezzük, hogy a nehezen kezelhető ügyfelek kezelésének technikáját elsajátítsuk, ehhez módszertani segítségre is szükségünk volna. A jövőben is nagy figyelmet fordítunk intézményünk külső kommunikációjára mind a potenciális ügyfelek, mind azon szervezetek irányában, akik rászorult személyi körrel tartanak kapcsolatot. A jogi segítői kör folyamatos bővítésén belül is fontosnak tartjuk a területi aránytalanságok csökkentését, jogi segítők szervezését a „fehér foltok”-nak minősülő területeken. Célunknak tartjuk a megyeszékhely-centrikusság további oldását. Munkánk színvonalas ellátása mind az ügyfélszolgálati tevékenységben, mind a hatósági munkában magas szintű ismeretanyagot, folyamatos szakmai fejlődést igényel, így célunk részt venni szakmai képzéseken, konferenciákon. Célunk, hogy a szervezetünkkel szembeni követelményeket, elvárásokat figyelemmel kísérjük, munkánkban arra adekvátan reagáljunk, új feladatainknak felkészülten és rugalmasan megfeleljünk. Dr. Festő-Szabó Judit osztályvezető Jogi Segítségnyújtó Osztály 2.3. ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT Az Áldozatsegítő Osztály feladata többek között, hogy gondoskodjon arról, hogy az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szervek, intézmények, hatóságok az áldozatokat megillető jogokat megismerjék és érvényesítsék; szakmai anyagokat készítsen elő; hozzásegítse az áldozatot alapvető jogai érvényesítéséhez, az egészségügyi, egészségbiztosítási ellátások és a szociális ellátások igénybevételéhez; tájékoztassa az áldozatot jogairól, kötelezettségeiről, tanácsot adjon és segítséget nyújtson. Magyarország az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően, 2006. január 1-jétől megreformált és kibővített módon biztosítja az áldozatok segítésével és az állami kárenyhítéssel kapcsolatos feladatok ellátását. A 144/2005. (VII. 23.) Kormányrendelettel létrehozott Igazságügyi Hivatal 2006. január 1-től látja el az egy szervezetté összeolvadt Központi Kárrendezési Iroda, valamint a Pártfogó Felügyelői Szolgálat és Jogi Segítségnyújtó Szolgálat Országos Hivatalának hatáskörébe utalt feladatokat, és ugyancsak e naptól kaptak - a Központi Igazságügyi Hivatal Áldozatsegítő Szolgálatának szakmai irányítása mellett - a bűncselekmények áldozatainak segítésére és az állami kárenyhítési teendők ellátására jogszabályi felhatalmazást a fővárosi/megyei áldozatsegítő szolgálatok. 2011. január 1. napjával a Csongrád Megyei Igazságügyi Hivatal is a megyei kormányhivatal szervezetébe integrálódott. A funkcionális és működési feladatok a Csongrád Megyei Kormányhivatal irányítása alá kerültek, míg a szakmai felügyeletet a Központi Igazságügyi Hivatal helyébe lépő Közigazgatási és Igazságügyi Minisztérium Igazságügyi Szolgálata látja el.

41

2.3.1. HELYZETÉRTÉKELÉS Csongrád megye átlagos nagyságú megye, területe 4,3 ezer km 2, Magyarország területének 4,6%-a. A megyét 60 település alkotja, lakónépessége 423 ezer fő, a megye népsűrűsége 99,4 fő/km2, meghaladja a dél-alföldi átlagot (73,5) és alacsonyabb az országos átlagnál (108,3). Csongrád egyike azon kevés megyéknek, melyben két megyei jogú város is található: Szeged, a megyeszékhely és Hódmezővásárhely, egykori mezőváros, az ország második legnagyobb kiterjedésű közigazgatási területű települése. E két város meghatározó a megye település- és gazdaságszerkezetében. Szeged a térség közigazgatási, oktatási, tudományos-kutatási, kereskedelmi, egészségügyi, pénzügyi, közlekedési és idegenforgalmi központja: nemcsak megyei, de regionális szerepkörrel is bír. Csongrád, Szentes, Makó gazdag történeti múlttal rendelkező városok, amelyek mellett fejlődő települések, a múlt század utolsó évtizedeiben városi rangra emelt Kistelek (1989), Mórahalom (1989), Mindszent (1993), Sándorfalva, (2005), Csanádpalota (2009). Összesen 10 település alkotja a megyei városhálózatot. Az 50 község közül 3 (Algyő, Nagymágocs, Szegvár) nagyközség. Az ország második legurbanizáltabb megyéje Csongrád megye. A lakosság 74 százaléka a megye 10 városában él, melyeknek azonban jelentős a külterülete. A lakosság 9 százaléka külterületen, lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyán él. Az alföldi tanyavilág meghatározó tényező az egyes bűncselekménytípusok számának alakulását, az elkövetési magatartásokat, módszereket (pl. alkalmi lopások, trükkös lopás), helyszíneket, és nem utolsó sorban az áldozattá válás esélyeit tekintve. A megyében hét statisztikai kistérség található: a Csongrádi, a Hódmezővásárhelyi, a Kisteleki, a Makói, a Homokháti, a Szegedi és a Szentesi kistérség, melyek közül a Kisteleki Kistérség a leghátrányosabb helyzetű kistérségek között van. A bűnügyi fertőzöttség tekintetében Csongrád megye országosan a középmezőnyben helyezkedik el, melynek főként társadalmi-szociológiai okai vannak, de szerepet játszik a földrajzi elhelyezkedés (határ közelsége), a településszerkezet, és az elérhető-megszerezhető javakhoz való relatíve könnyebb hozzáférés is (mezőgazdasági tárolásra használt épületekbe történő behatolás), ezért ezen települések illetékességi területén gyakoribbak a kisebb értékre elkövetett betöréses lopásnak minősülő bűncselekmények. A jogellenesen Magyarországra belépő, itt tartózkodó, és az országban munkát vállaló személyek kiszűrése, az illegális migrációhoz kapcsolódó egyéb jogellenes cselekmények elleni hatósági fellépés főként az első védvonalként funkcionáló határ menti megyékben, így Csongrádban realizálódik. A megyei rendészeti szervek feladatai kibővültek a Romániával és Szerbia Köztársasággal közös államhatár őrzésével, az illegális migráció kezelésével, az ahhoz kapcsolódó bűncselekmények felderítésével, nyomozásával. Az illegális vándorlásban résztvevők számának jelentős bővüléséhez kapcsolódva megnövekedett a beutazási és tartózkodási tilalom megsértése miatt indított eljárások száma. A gazdasági helyzet alakulásával összefüggésben jelentkező elszegényedés, egyes társadalmi csoportok leszakadása következtében is változás figyelhető meg a bűnelkövetési módok, magatartások és bűnözési formák tekintetében. Jelentősen emelkedett azok száma, akiknek nincs vesztenivalójuk, ami szükségszerűen a kriminalitás emelkedésével jár, hasonlóan az egyes bűncselekménytípusoknál tapasztalható szervezettséghez, vagy az elkövetési módok finomodásához. Az anyagi haszonszerzés főleg készpénzre és a mindennapi megélhetés során közvetlenül hasznosítható cikkekre irányul. A csökkenő toleranciaszint az erőszakos, garázda jellegű jogsértések számának emelkedését eredményezte. A mobilizáció növekedésével az 42

utazó bűnözés felerősödése, és a környezet fokozódó közömbössége is a jogsértések növekedésének irányába hatott. Mindez az eredményesség növelése érdekében hozott új intézkedések bevezetését tette szükségessé. 2.3.2 A főbb bűncselekményfajták tendenciái: A vagyon elleni bűncselekmények arányának alakulásához az is hozzájárul, hogy a rendszeres propagandatevékenység ellenére a lakosok még mindig nem fordítanak kellő figyelmet egymásra (a környezet közömbössége), saját értékeik megóvására, a szakemberek ezzel kapcsolatos tanácsaira. Ezeknél a deliktumoknál jelentősen nőtt a zseblopások és a gépjármű-lopások, a lopások, betöréses lopások, lakásbetörések száma. A rendszerváltozás után megindult a társadalmi környezet átalakulása a lakótelepeken. Ennek kézzelfogható bizonyítéka volt, hogy kezdetét vette a jobban kereső 35-45 éves korosztály elköltözése ezekből a lakónegyedekből, s helyükre gyakran 20-30 év közötti kevésbé tőkeerős rétegek érkeztek. Ezzel egyfajta „kilúgozódási” (filtering down) folyamat vette kezdetét a magyar lakótelepeken, s a korábban nagy előnynek számító kiegyenlített szociális struktúra felbomlása is megindult. Ez azonban az egyes lakótelepi generációkban eltérő sebességgel megy végbe. A középkorúak nem elhanyagolható része ugyanakkor a telepen maradt, bizonyítva, hogy a lakótelep nem kizárólag a szociálisan gyenge rétegek számára jelenthet vonzó tényezőt. A fenti lakók közül sokak számára a lakótelep „életvitellé” vált, amit később sem adtak fel. Ezen rétegek alkotják a napjainkra egyre jobban kirajzolódó „lakótelepi társadalom” törzsét. E társadalmi csoportokhoz az egyes lakótelepi generációk esetében különböző státuszú rétegek csatlakoznak a lakótelepek presztízsétől függően, aminek következtében ezen lakótelepek társadalmi összetétele jelentős eltéréseket mutathat. A lakótelepen maradásnak természetesen egyéb okai is vannak. Fontos szerepet játszanak ebben az életkor (a lakók idősebb koruk miatt már nem terveznek költözést), az anyagi okok, a pénzhiány (a népesség széles rétegeinek nehezebb anyagi helyzete ezt nem teszi lehetővé), valamint az erős tulajdoni alapú kötődés a lakótelepekhez (saját tulajdonú lakás), ami sokkal kisebb mobilitást tesz lehetővé, mint a bérlakás szektorban. A lakótelepek szociális struktúrája kezdettől fogva különbözött a többi lakónegyedétől, s ez ma sincs másképp. A lakótelepi népesség összetételének egyik tipikus jellemzője a demográfiai struktúra kiegyensúlyozatlansága, amely nemcsak a magyar lakótelepekre, hanem általában erre a lakókörnyezeti típusra jellemző. Az egyes lakótelepi generációk között természetesen vannak különbségek a népesség kor szerinti összetételében, hiszen általában minél később épült a lakótelep, annál fiatalabb korstruktúra jellemző rá. Tekintetbe véve azokat a tényeket, hogy egyrészt nemcsak a magyar társadalom, hanem a lakótelepi népesség is öregedő tendenciát mutat, másrészt a különböző generációk népessége körében végzett felmérésünk szerint az elköltözési szándék a kor előrehaladtával erősen csökken, különösen az 50-es és 60-as évek lakótelepein lehet számolni az öregedési folyamat közeli felgyorsulásával. Kutatási eredményeink arról tanúskodnak, hogy a lakótelepek népességének háztartások szerinti összetételében – különösen a 70-es és 80-as évek generációjánál – nagyobb arányban fordulnak elő csonka családok (egyszülős család), ami társadalmi és szociális problémák jelenlétét mutatja. Csongrád megyében a megyeszékhelyen a legmagasabb a betöréses lopások mennyisége. Ennek oka a népesség magas száma, különös tekintettel a lakótelepeken élőkre, akik viszonylag kis területen élnek, nincsenek olyan közösségi terek, ahol egymással érintkezhetnének. Szegeden csak a Felsővárosi városrészben több, mint tízezer ember él. Az ebből fokozottan adódó elszemélytelenedés miatt is nő az elkövetési alkalmak mennyisége.

43

A lakóhely és gazdálkodás céljára épült tanyák lakosaikkal együtt közbiztonsági szempontból szintén a veszélyeztetettek közé tartozik. Családon belüli erőszak jelenségkörébe tartozó jogsértések esetében elsősorban a gazdasági helyzet alakulásával összefüggő elszegényedés, egyes társadalmi csoportok leszakadása emelhető ki. A csökkenő toleranciaszint főként az erőszakos, garázda jellegű és egyes személy elleni jogsértések számának alakulásában érhető tetten. 2011-ben a leggyakoribb családon belüli jogsértés a testi sértés, a zaklatás, a garázdaság, a kiskorú veszélyeztetése, a tartás elmulasztása, a magánlaksértés valamint a rongálás volt. A családon belüli erőszakos deliktumok esetében is jelentős látenciával számolhatunk. A tárgykörben elkövetett bűncselekmények sértettjeinek férfi-nő aránya átlagosan 20-80 %. A sértettek jelentős része 18-59 éves felnőtt. A gyermekek és fiatalkorú sértettek esetében az elkövetői oldalon legtöbbször a velük egy háztartásban élő személyeket találjuk. Az időskorú áldozatok száma a vizsgált időszakban növekedett. A tapasztalatok szerint az esetek többségében megoldatlan családi konfliktus áll a háttérben. Az elkövetők nagy része pedig szintén a 60 éven felüliek köréből kerül ki. A fogyatékkal élő áldozatok száma összességében ugyan nem jelentős, de speciális helyzetük, gyenge érdekérvényesítő képességük miatt körükben a látencia általában magasabb, mint más áldozatok esetében. Közterületek rendjét, biztonságát befolyásoló jogsértések esetében meg kell jegyezni, hogy a közterületi bűncselekmény nem jogi, hanem kriminalisztikai, statisztikai fogalom, egy speciális kategória, mivel a közterületen elkövethető jogsértések nagy része más helyszínen is megvalósulhat. Ugyanakkor a deliktumok ezen osztálya igen széles körét átfogja a Büntető Törvénykönyvben megnevesített jogsértéseknek, így általános megállapítások csak bűncselekmény-típusonként tehetők. A kategóriát az elkövetés helyszínének közterületi jellege határozza meg. Az összes regisztrált bűncselekmény közel 20,5 %-át fedi le a közterületi elkövetés. Ebbe a kategóriába tartozó jellemző erőszakos bűncselekmény a rablás és a garázdaság. Fontos tényezője még a közlekedési, közúti közlekedési bűnözés. Az emberek szubjektív biztonságérzetét nagymértékben befolyásoló rablások száma az utóbbi 5 évben most először mutat csökkenést. Az elkövetői alakzatot vizsgálva megállapítható, hogy a számadatok alakulása megfelel az előző évek dinamikájának. 2.3.3. A bűncselekmények áldozatainak jellemzői, különös tekintettel a leginkább veszélyeztetettekre, esetleges közrehatói magatartásukra: A gyermekkorú áldozatokról általánosan elmondható, hogy az elkövetővel szemben fizikailag illetve pszichikailag kiszolgáltatott helyzetben vannak, ehhez társul az életkorukból adódó könnyelműség, figyelmetlenség. Értékeik iránt nem mindig éreznek felelősséget, azokat többszöri figyelmeztetés ellenére is őrizetlenül hagyják, ismeretlen személyekben túlzottan megbíznak. A különböző társadalmi szerepek, az életstílus, az életkor és különböző egyéb tényezők érvényesülésének megfelelően a viktimizációs kockázat változó, azonban meghatározó szerepe van a családi környezetnek, az ismeretségi-baráti körnek, az otthonon kívül eltöltött 44

időnek. Emellett az egyes bűncselekménytípusok szerint is változhat az áldozatok köre. időskorú sértettek aránya az összes természetes sértettéhez viszonyítva 17 %. Gyakori probléma, hogy feltétel nélkül megbíznak másokban, könnyű tévedésbe ejteni őket (trükkös lopások), könnyen válnak csalók áldozatává. Az érintett korosztály figyelme általában kevésbé éber, reakcióideje hosszabb, amit a zsebtolvajok (tömegközlekedési eszközökön, bevásárlás, ügyintézés közben) gyakran ki is használnak. Anyagi helyzetük, tájékozottságuk, technikai ismereteik behatárolják a maguk vagy ingatlanuk, értéktárgyaik védelmében alkalmazható eszközök körét. Az áldozatok főként vagyon elleni bűncselekmények (besurranásos illetve alkalmi lopás, csalás) szenvedő alanyai. Sokan közülük egyedül, néha elszigetelten élnek, védekezésre kevésbé vagy egyáltalán nem képesek. A sérelmükre elkövetett bűncselekményeknél viszonylag gyakori az erőszak alkalmazása. A kézzel, lábbal történő bántalmazás mellett előfordul kötözés, de egyéb eszköz használata is. A cselekményt kiváltó ok elsősorban az anyagi haszonszerzés. A felderítést nehezítő tényezők tekintetében kiemelhető - főként rablás vonatkozásában - a sértett hiányos vagy rossz megfigyelőképessége, amelyet életkora jelentősen befolyásolhat; a másik fontos tényező a nyomszegény helyszín. A felsoroltak a bizonyítás során komoly akadályt képezhetnek. Az elkövetők életkora 18 és 48 év között van, gyakran büntetett előéletűek - döntő többségben vagyon elleni bűncselekmények elkövetése miatt. Átlag alatti anyagi körülmények között élnek, állandó munkahellyel nem rendelkeznek, főként alkalmi munkából tartják el magukat. Különösen jellemző a figyelmetlenség, nemtörődömség az alkalmi, illetve zseblopások (kerékpár, telefon, készpénz, iratok, bankkártya…) esetében. Az alkalmi lopásoknál a sértett értékei leggyakrabban nyitva hagyott gépjárműből, iskolai vagy kórházi szekrényből, őrizetlenül hagyott táskából, bevásárlókocsiból tűntek el, több esetben pedig a vonaton utazók hagyták őrizetlenül értékeiket - táskát, pénztárcát, laptopot amit szinte pillanatok alatt tulajdonították el az elkövetők. Emellett gyakoriak a külterületen illetve idős, egyedül élő emberek sérelmére becsapással, hivatalos jelleg színlelésével elkövetett trükkös lopások is. A cselekmények megvalósításához gyakran nagyban hozzájárul a sértetti közrehatás, amely a potenciális áldozat kihívó viselkedésében, pénzének, értékeinek mutogatásában, feltűnő helyen viselésében, valamint ittasságában nyilvánul meg. Megnehezítheti az eredményes felderítést, hogy a sértett gyakran csak jóval később jelenti be a bűncselekmény elkövetését, az elkövetők személyleírására vonatkozóan hiányosan vagy egyáltalán nem tud nyilatkozni, és nehézséget okozhat a helyszínek nyomszegénysége is. 2.3.4. Az Áldozatsegítő Osztály 2011. évi tevékenységének főbb statisztikai adatai: A statisztikai adatokat a 17. számú melléklet, valamint a 18 – 21. számú diagram tartalmazzák. Ezeken felül megemlítést érdemel még, hogy a 2011. évben a megállapított pénzügyi segélyek összege 5.959.283 Ft. volt, tehát a segélyek egy főre jutó átlaga 32. 212 Ft. volt. (A pénzügyi segélyek összegének megoszlását a 21. számú diagram ábrázolja.) Ebből készpénz kifizetéssel teljesített: 93 db: 2. 819.510 Ft. banki átutalással teljesített: 28 db: 990.608 Ft. postai csekken teljesített: 64 db: 2.149.165 Ft. 45

Jogorvoslatok és intézkedések száma 2011-ben: Fellebbezések száma: Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem/kereset: Jogorvoslati eljárásban megváltoztatott döntések száma: Ügyintézési határidő túllépése: A hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények száma: Felügyeleti intézkedések száma:

1 db. 3 db. 0 db. 0 db. 0 db. 0 db.

Ügyfelek származási hely szerinti megoszlása 2011. 01. 01 – 2011. 12. 31. között: Ügyfelek száma összesen: 783 fő Csongrád megyéből: városból egyéb településről 622 114 Más megyéből: Összesen:

26 648

Európai Unió tagállamaiból: EU-n kívüli államból:

1 4

Az áldozat neme:

Nő

Férfi

444

339

16 13

Az áldozat életkora: 0-14 év 0

15-18 év 9

19-24 év 68

25-59 év 464

60242

2.3.5. Célkitűzések: Az Európai Unió Tanácsa 2001. május 28-án hozott döntése értelmében a bűnmegelőzés minden olyan intézkedés és beavatkozás, amelynek célja vagy eredménye a bűnözés mennyiségi csökkentése, az állampolgárok biztonságérzetének minőségi javítása, történjék az a bűnalkalmak csökkentésével, a bűnözést előidéző okok hatásának mérséklésével, vagy a sértetté válás megelőzésével. Az időskorúak, az egyedülállók, a gyermek- és fiatalkorúak, a hajléktalan valamint a fogyatékossággal élő személyek, az alkohol és a drog hatása alatt állók számára az áldozattá válás reális kockázatának ismertetését célzó, a bűncselekményekkel kapcsolatos önvédelmi képesség fokozását elősegítő tájékoztatókat kell kiadni és számunkra ismeretterjesztő programokat kell szervezni. A feladat megvalósítása érdekében az érintett szakmák képviselői vegyék fel a kapcsolatot a civil szervezetekkel. Támogatni kell a komplex megelőzési és áldozatvédelmi programokat a veszélyeztetett városi övezetekben, és a tanyákon élő veszélyeztetett emberek számára, illetve a már meglévő segítő, szolgáltató programokat ki kell egészíteni a közösségi bűnmegelőzési feladatokkal is. Segíteni kell a közművelődési intézményekben az áldozattá válás megelőzéséről szóló kiadványok terjesztését, és ismeretterjesztő rendezvények szervezését. Tájékoztató programokat kell szervezni az áldozattá válás esélyének csökkentése érdekében. 46

A sértett-orientált rendőri szolgáltatásban - a konkrét nyomozati tapasztalatok alapján - meg kell szervezni az áldozattá válás kockázatának jelzését az intézményekben, idősek otthonaiban, a civil szervezetek, és a lakosság veszélyeztetett csoportjai számára. A szociális és egészségügyi ellátásban dolgozók számára a továbbképzés integrált részévé kell tenni az áldozattá válás megelőzésével kapcsolatos ismereteket. A szakmai továbbképzési programokban az áldozatokkal kapcsolatba kerülő szakmák képviselőit (orvosok, pszichológusok, jogászok, gyermekvédelmi- és szociális szakemberek) ki kell képezni áldozat segítéssel kapcsolatos feladatok ellátására. Az önképzés segítése érdekében támogatni kell a továbbképzéshez szükséges adatbázis (szakcikkek, módszertani útmutatók) kialakítását és működtetését. 2.3.6. Kapcsolattartás Az Áldozatsegítő Osztály kapcsolattartása a társ szervezetekkel, intézményekkel, civil szervezetekkel, egyházakkal, valamint a különböző karitatív szervezetekkel az Ást. 43. §-ában meghatározottak szerinti. Kiemelt jelentőséggel bír a különböző rendőri szervekkel a Szeged-Csanádi Egyházmegyei Karitásszal, az ÁGOTA Alapítvánnyal, valamint a Lakótelepi Emberek Érdekképviseleti Társulása Egyesülettel való együttműködésünk. Dr. Morvai Márta Áldozatsegítő Osztály vezetője 2.4 FUNKCIONÁLIS FELADATELLÁTÁS: Informatikus A 2011. évben elvégzett informatikai feladatok legfontosabb része a meglévő infrastruktúra működtetése volt, a különböző hálózati eszközök menedzselése, karbantartása a rendelkezésre álló erőforrások maximális kihasználásával. Mivel az alkalmazott informatikai eszközök átlagos életkora lassan megközelíti a 10 évet, a meghibásodások száma egyre növekvő tendenciát mutat, a karbantartás és szervizelés napi szintű feladat volt tavaly. Az informatikus feladatát képezte mindezen problémák kezelése az Igazságügyi Szolgálatnál, ahol 3 városban 30 számítógép, valamint számos hálózati eszköz (pl. nyomtatók) igényli a karbantartást hardver és szoftver oldalról egyaránt. Ugyanezen feladatokat márciustól a Csongrád Megyei Kormányhivatal Fogyasztóvédelmi Felügyelőségénél is ellátta, rendszeres átjárással, ill. amennyiben volt rá lehetőség, távsegítséggel. Az eszközök fizikai szervizelését a Kormányhivatal központi épületében, az informatikai főosztály raktárának segítségével végezte, személyes átjárással. A főosztállyal szorosan együttműködött, napi szintű kapcsolattartással. Közös projektmunka keretében részt vett a Kulturális Örökségvédelmi Iroda valamint a Mérésügyi és Műszaki Biztonsági Hatóság számítógépeinek éves nagy karbantartásában. 47

A 2011. évben a Kormányhivatal és a KIMISZ közötti átadás-átvátel keretében számos alkalommal került sor adatszolgáltatásra, amelynek keretében az informatikus teljes körű dokumentációt készített a Szolgálat informatikai hálózatáról és tárgyi eszközeiről. Az ellátott feladatai közé tartozott továbbá egyes napi szinten alkalmazott kellékek (nyomtató és fax tonerek, fénymásolópapír) fogyásának nyomon követése, megrendelésekkel a folyamatos rendelkezésre állás biztosítása. Leltárfelelősként aktívan részt vett az éves leltár elkészítésében, mind az ellenőrzés mind pedig az adminisztráció területén. A Pártfogó Felügyelő Osztály számára folyamatosan vezetett statisztikát, az ügyeket havi és éves szinten nyilvántartva, osztály és pártfogó szinten bontva. Mindezeken felül mint a szolgálati gépkocsikhoz engedéllyel rendelkező személy, sok esetben oldotta meg a működés-szervezési feladatokat munkakörén túl, ezzel is segítve a Szolgálat mindennapi feladatainak megoldását. Gazdasági ügyintéző A gazdasági feladatok 2011. évben az alábbi tevékenységre terjedtek ki: Kapcsolattartás a Törzshivatallal napi szinten, illetve személyesen heti 2-3 alkalommal Havi ellátmány felvétele, számlák kifizetése, elszámolás a Törzshivatalban Bejövő átutalási számlák ellenőrzése, összesítése, leadása Eszköz állomány nyomon követése, leltárbizottságban való részvétel A szükséges irodaszerek megrendelése, kiosztása Az Igazságügyi Szolgálat, illetve a kihelyezett technikai dolgozók szabadság- és táppénz nyilvántartása, jelentése Dolgozóknak bérjegyzékek kiosztása Cafeteria nyilvántartása, étkezési jegyek kiosztása Jelenléti ívek elkészítése csoportonként; ellenőrzése távollét jelentéshez Havonta a saját gépkocsi használat nyilvántartása, számfejtése, jelentése A napi bejövő posta felvétele Alkalmanként a kimenő posta összeállítása, leadása postán Magyar Államkincstárban ellátmány felvétele áldozati segély kifizetéséhez, hónap végén maradvány visszafizetése Készpénzes azonnali áldozati segélyek kifizetése (93 főnek 2.819.510,- Ft) Áldozati segély kifizetéséről analitika készítése, összesítése; elszámolás a Törzshivatallal és KIMISZ-szel Továbbképzésen való részvétel szeptember 20-án és 27-én FORRÁS SQL program alkalmazásával kapcsolatban Gépkocsivezető – működésszervező A gépkocsivezető feladatkörébe tartozóan vezette a gépjármű-nyilvántartást, és figyelemmel kísérte a gépkocsik futása miatt szükséges rendszeres szervizelést, gondoskodott a gépjárművek megfelelő üzemanyag ellátásáról és a napi karban-, és tisztántartásáról. Az irattárba került akták fizikális, rendszerezett elhelyezéséről gondoskodott, és szükség szerint (pl. szabadságolás esetén) segítséget nyújtott a kézbesítési feladatok ellátásához. 48

Elvégezte a Szolgálatnál felmerülő egyszerűbb, különös szakértelmet nem igénylő karbantartási munkálatokat. A Szolgálat munkatársainak folyamatosan rendelkezésére állt, a kihelyezett ügyfélfogadási időpontokra a munkatársakat időben eljuttatta. A pártfogó felügyelők biztonságérzetét erősítette az, hogy a terheltet a lakókörnyezetében általában nem egyedül, hanem a gépkocsivezető működésszervezővel együtt keresték fel. Ügykezelők: Az ügykezelők a 2011. év során a feladataikat a jogszabályokban és belső szervezeti szabályzatokban foglaltakra figyelemmel végezték, a határidőket betartották, és a vezetői utasításokat maradéktalanul teljesítették. A 2011. év során munkájukat végig magas színvonalon, elhivatottan végezték. A pártfogó felügyelői szakterület munkáját kettő ügykezelő segítette. Az év során egyik ügykezelő munkatársunk kezdeményezte a nyugdíjazását, figyelemmel a meglévő 40 éves munkaviszonyára. Munkakörét 2011. július 18. napjával sikerült betölteni, így a nyugdíjazás az ügyvitelben fennakadást nem okozott. Az áldozatsegítő szakterületen egy ügykezelő, Kaszibáné Király Katalin látta el feladatait. E munkatárs tekintetében kiemelendő, hogy a 2011. január - 2011. szeptember közötti időtartamban a jogi segítségnyújtási szakterület ügykezelői feladatait is ő látta el. Munkáját mindkét szakterület vonatkozásában magas szakmai színvonalon és rendkívüli elhivatottsággal végezte. A jogi segítségnyújtási szakterület ügykezelői státuszát 2011. szeptember 07. napjától sikerült betölteni. Az új ügykezelő betanítását is Kaszibáné Király Katalin végezte, akinek áldozatos munkájának köszönhetően a feladatellátás mindkét osztály tekintetében folyamatos volt. Valamennyi szakterület ügykezelői ellátták az ügyirat kezelési és iktatási feladatokat, a postázást, az irattár kezelését, a TÜK iratkezelést, leírási és sokszorosítási feladatok elvégzését, a telefonközpont kezelését. Közreműködtek a kimutatások, jelentések készítésében, a statisztikai adatszolgáltatásokban. Részt vettek a szakmai konferenciák, rendezvények előkészítésében, lebonyolításában. Szeged, 2012. január 31. napján

Dr. Vas Márton Zsolt igazgató

49

MELLÉKLET SZERVEZETI ÁBRA

Igazságügyi Szolgálat

Megnevezés

Létszám 2011. 12. 01. napjától

Igazgató

1

Felnőtt Korú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Osztályvezető

1

Pártfogó felügyelő

9

Pártfogó felügyelői asszisztens

1

Fiatalkorú Bűnelkövetők Pártfogó Felügyelői Osztálya Osztályvezető

1

Pártfogó felügyelő

6 Jogi Segítségnyújtó Osztály

Osztályvezető

1

Ügyintéző

2 Áldozatsegítő Osztály

Osztályvezető

1

Ügyintéző

2

Összesen:

25

50

SZAKTERÜLETEK STATISZTIKAI TÁBLÁZATAI

A FIATALKORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYÁNAK STATISZTIKAI TÁBLÁZATAI 1. Diagram: Környezettanulmány készítése

Környezettanulmány Fiatalkorúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

60

516

514

62

bíróság elé állítás miatt

0

10

10

0

egyéb esetben

56

490

488

58

ügyész által elrendelt

1

5

4

2

bíróság által elrendelt

0

2

1

1

büntetés-végrehajtási intézet megkeresése alapján

3

8

10

1

Összesen:

ebből

nyomozó hatóság által elrendelt

CSMKH ISZ környezettanulmány Fiatalkorú

ügyszám

800 62

43

24

600

60

az időszak végén

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett

400

529

516

538

509

előző időszakról

200 64 0 2008

43

24 2009

60

2010

2011

tárgyév

51

folyamatban maradt

CSMKH ISZ környezettanulmány Fiatalkorú 600

529

509

538

516

ügyszám

500

folyamatban maradt

400

az időszak alatt érkezett

300 200 100

előző időszakról

64

24

24 43

43 60

60 62

2009

2010

2011

0 2008

tárgyév

52

az időszak végén

folyamatban maradt

2. Diagram: Pártfogó felügyelői vélemény készítése

Pártfogó felügyelői vélemény Fiatalkorúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

0

35

34

1

0

32

31

1

közérdekű munkával kapcsolatban

0

0

0

0

egyéb esetben

0

2

2

0

közérdekű munkával kapcsolatban

0

0

0

0

egyéb esetben

0

1

1

0

közérdekű munkával kapcsolatban

0

0

0

0

feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban

0

0

0

0

egyéb esetben

0

0

0

0

Összesen: vádemelés elhalasztása miatt büntetés vagy intézkedés alkalmazásának indítványozása előtt

ebből

ügyész által elrendelt

bíróság által elrendelt

büntetésvégrehajtási bíró által elrendelt

CSMKH ISZ pártfogó felügyelői vélemény F ia ta lk o rú a k 100 az időszak végén

ügyszám

80

folyamatban maradt

60

az időszak alatt érkezett

2

4

40

0

0

50

20 1

2008

1

32

4

2 2009

előző időszakról

29

35 0

2010

2011

tárgyév

53

folyamatban maradt

CSMKH ISZ pártfogó felügyelői vélemény F ia ta lk o rú a k 100 előző időszakról

ügyszám

80

folyamatban maradt 50

60

az időszak alatt érkezett

32

40 20

35

29

az időszak végén

1

2

2

4

4

0

0

1

0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

54

folyamatban maradt

3. Diagram: Pártfogó felügyelet végrehajtása

Pártfogó felügyelet Fiatalkorúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

287

205

191

301

34

27

26

35

0

1

0

1

134

126

165

39

34

96

5

5

5

0

0

0

268

167

160

275

fiúk száma

234

146

136

244

leányok száma

34

21

24

31

nevelésbe vettek száma (fiúk és leányok együtt)

0

Összesen:

kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos elterelés

javaslat vádemelésre

0 kábítószerrel való visszaélés miatti eltereléssel kapcsolatban

próbára bocsátás miatt próbaidő meghosszabbítására tett javaslat

0

indítvány javítóintézeti nevelés elredelésére

0

indítvány büntetés kiszabására

0 91

ebből

felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés miatt

szabadságvesztés elrendelésének indítványozása

javaslat a feltételes szabadság megszüntetésére

0

javaslat a megszüntetésre pártfogoltak száma

ebből

0 0

ebből

javítóintézetből ideiglenes elbocsátás miatt

0 5

ebből

feltételes szabadságra bocsátás mellett

0

157 ebből

ebből

ebből

ebből

vádemelés elhalasztása miatt

55

4

visszaesők száma (fiúk és leányok együtt)

3

2

CSMKH ISZ pártfogó felügyelet Fiatalkorúak 1000

ügyszám

az időszak végén

298

271

287

301

272

199

219

205

224

298

271

287

2008

2009

2010

2011

500

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett előző időszakról

folyamatban maradt

0

tárgyév

CSMKH ISZ pártfogó felügyelet Fiatalkorúak

ügyszám

400 301 298 298 272 271 271 287 287 224 219 205 199 200

előző időszakról

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak végén

folyamatban maradt 0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

56

5

4. Diagram: Közérdekű munkabüntetés végrehajtása

Közérdekű munka Fiatalkorúak

Összesen:

Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

28

31

13

46

A befejezett ügyek száma a befejezés módja szerint Összesen:

13

a közérdekű munkát végrehajtották

11

halasztásra került sor félbeszakításra került sor

0

ebből

szabadságvesztésre változtatták át elévült

0

egyéb eset

2

végrehajthatósága megszűnt

0

áttételre került sor az eljárás felfüggesztésére került sor a büntetés-végrehajtási bíró elfogatóparancsot bocsátott ki

CSMKH ISZ közérdekű munka F ia ta lk o rú a k 120

ügyszám

100

46

80

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett

60 28

40 5

20 0

az időszak végén

0 3 2008

3 3 3 2009

5

31 28

27 2010

2011

tárgyév

57

előző időszakról

folyamatban maradt

CSMKH ISZ közérdekű munka F ia ta lk o rú a k 46

50

előző időszakról

ügyszám

40 2728

30

31 28

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett

20 10

3 3

3 3 5

5

2008

2009

2010

0

az időszak végén

folyamatban maradt

0 2011

tárgyév

58

5. Diagram: Utógondozás

Utógondozás Fiatalkorúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

0

0

0

0

büntetés-végrehajtási intézetben történő utógondozások száma

0

0

0

0

javítóintézetben történő utógondozások száma

0

0

0

0

utógondozás szabadulás után

0

0

0

0

család (gondozó) felkészítése a visszafogadásra

0

0

0

0

ebből

Összesen:

CSMKH ISZ utógondozás Fiatalkorúak 5 az időszak végén

ügyszám

4

folyamatban maradt 1

3

az időszak alatt érkezett

2 2

1 0

0

0 0 2008

1 0

előző időszakról

0 0

0 2009

2010

tárgyév

59

0 0 2011

folyamatban maradt

CSMKH ISZ utógondozás Fiatalkorúak 5 előző időszakról

ügyszám

4

folyamatban maradt

3 2 1

az időszak alatt érkezett

2 1 0 0 0

1

0

az időszak végén

0 0

0 0 0

0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

60

folyamatban maradt

A FELNŐTT KORÚ ELKÖVETŐK ÜGYEIT ELLÁTÓ PÁRTFOGÓ FELÜGYELŐK OSZTÁLYÁNAK STATISZTIKAI TÁBLÁZATAI 6. Diagram: Környezettanulmány készítése

Környezettanulmány Felnőtt korúak (büntetés-végrehajtási intézet megkeresése alapján) Előző időszakról Az időszak alatt folyamatban érkezett maradt

8

Összesen:

59

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

57

10

CSMKH ISZ környezettanulmány Felnőtt korúak 100

az időszak végén

ügyszám

80

5

60

8

40 20

10

58

5 4 21

0 2008

59

49 5

5 2009

az időszak alatt érkezett előző időszakról

folyamatban maradt

8

2010

folyamatban maradt

2011

tárgyév

CSMKH ISZ környezettanulmány Felnőtt korúak

ügyszám

80 59

58

60

folyamatban maradt

49

az időszak alatt érkezett

40 21 20

előző időszakról

4

5

5

5

5

8

8

10

0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

61

az időszak végén

folyamatban maradt

7. Diagram: Pártfogó felügyelői vélemény készítése

Pártfogó felügyelői vélemény Felnőtt korúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

2

79

76

5

0

2

2

0

0

0

0

0

0

0

0

0

0

1

1

0

közérdekű munkával kapcsolatban

0

0

0

0

egyéb esetben

2

76

73

5

közérdekű munkával kapcsolatban

0

0

0

0

feltételes szabadságra bocsátással kapcsolatban

0

0

0

0

egyéb esetben

0

0

0

0

Összesen:

vádemelés elhalasztása előtt ügyész által elrendelt

bíróság által elrendelt

büntetésvégrehajtási bíró által elrendelt

CSMKH ISZ pártfogó felügyelői vélemény F e ln ő tt k o rú a k

100

az időszak végén

2

80

ügyszám

ebből

büntetés vagy intézkedés alkalmazásának indítványozása előtt

magatartási szabály vagy kötelezettség előírásával kapcsolatban egyéb esetben közérdekű munkával kapcsolatban egyéb esetben

5 1

60

87

79

49

20 0

az időszak alatt érkezett

6

40 3

31

2008

2009

előző időszakról

folyamatban maradt

1

6

folyamatban maradt

2

2010

2011

tárgyév

62

CSMKH ISZ pártfogó felügyelői vélemény F e ln ő tt k o rú a k 100

87

79

előző időszakról

ügyszám

80

folyamatban maradt

60

49

40 20

az időszak alatt érkezett

31 az időszak végén

3

6

6

1

1

2

2

5

0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

63

folyamatban maradt

8. Diagram: Közérdekű munka végrehajtása

Közérdekű munka Felnőtt korúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

556

447

316

687

Összesen:

A befejezett ügyek száma a befejezés módja szerint

316

Összesen:

163

a közérdekű munkát végrehajtották halasztásra került sor félbeszakításra került sor

79

ebből

szabadságvesztésre változtatták át Elévült

12

egyéb eset

39

végrehajthatósága megszűnt

23

áttételre került sor az eljárás felfüggesztésére került sor a büntetés-végrehajtási bíró elfogatóparancsot bocsátott ki

CSMKH ISZ közérdekű munka F e ln ő tt k o rú a k

ügyszám

2000

az időszak végén

folyamatban maradt

1500 494

1000 278 500 370

247 477

687

557

477 319 494

447 557

0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

64

az időszak alatt érkezett előző időszakról

folyamatban maradt

CSMKH ISZ közérdekű munka F e ln ő tt k o rú a k

ügyszám

800 600 400

687 477 477 494 494 370 278

247

557 557 447

319

előző időszakról

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak végén

200

folyamatban maradt 0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

65

9. Diagram: Pártfogó felügyelet végrehajtása

Pártfogó felügyelet Felnőtt korúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

369

221

235

355

62

50

60

52

12

9

13

8

32

26

52

68

53

160

71

96

91

361

194

221

334

férfiak száma

324

168

199

293

nők száma

37

26

22

41

visszaesők száma (férfiak és nők együtt)

47

13

33

27

Összesen:

ebből

vádemelés elhalasztása miatt

kábítószerrel való visszaéléssel kapcsolatos elterelés

0 kábítószerrel való visszaélés miatti eltereléssel kapcsolatban

próbára bocsátás miatt ebből felfüggesztett szabadságvesztésre ítélés miatt

próbaidő meghosszabbítására tett javaslat

0

indítvány büntetés kiszabására

0

145

szabadságvesztés elrendelésének indítványozása

0 116

ebből

feltételes szabadságra bocsátás mellett

javaslat a feltételes szabadság megszüntetésére

0

pártfogoltak száma

ebből

0

46

ebből

ebből

ebből

javaslat vádemelésre

66

CSMKH ISZ pártfogó felügyelet Felnőtt korúak 1200 az időszak végén

ügyszám

1000 800

folyamatban maradt 368

355

307

304

400

225

203

269

221

200

322

307

304

368

2008

2009

2010

2011

600

az időszak alatt érkezett előző időszakról

folyamatban maradt

0

tárgyév

CSMKH ISZ pártfogó felügyelet Felnőtt korúak

ügyszám

400

368 368 355 322 307 307 304 304 269 225 221 203

200

előző időszakról

folyamatban maradt az időszak alatt érkezett az időszak végén

folyamatban maradt 0 2008

2009

2010

2011

tárgyév

67

10. Diagram: Utógondozás, börtönpártfogás

Utógondozás Felnőtt korúak Előző időszakról folyamatban maradt

Az időszak alatt érkezett

Az időszak alatt befejezett

Az időszak végén folyamatban maradt

19

144

106

57

büntetés-végrehajtási intézetben történő utógondozások száma

18

142

103

57

utógondozás szabadulás után

1

2

3

0

család felkészítése a visszafogadásra

0

0

0

0

ebből

Összesen:

CSMKH ISZ utógondozás Felnőtt korúak 300

az időszak végén

ügyszám

250

33

34

57

150

132

168

155

100 50

folyamatban maradt

19

200

78

34

33

0 2008

2009

144

előző időszakról

folyamatban maradt

19

2010

az időszak alatt érkezett

2011

tárgyév

CSMKH ISZ utógondozás Felnőtt korúak 180

ügyszám

150

155

168 144

132

folyamatban maradt

120 90 60

előző időszakról az időszak alatt érkezett

78 57 33

33 34

34

30

19

19

0 2008

2009

2010

tárgyév

2011

az időszak végén

folyamatban maradt

A BÜNTETŐÜGYEKBEN ALKALMAZOTT KÖZVETÍTŐI TEVÉKENYSÉG STATISZTIKAI TÁBLÁZATAI

11. Diagram: Közvetítő eljárásra utaló határozatok érkezésének időbeni eloszlása Hónap Január Február Március Április Május Június Július Augusztus Szeptember Október November December Összesen

Ügyszám (fn+fk) 33+0=33 16+3=19 28+8=36 32+2=34 24+2=26 17+0=17 30+4=34 24+0=24 20+1=21 31+4=35 20+4=24 50+4=54 325+32=357

12. Diagram: Közvetítő eljárásra utaló határozatok illetékes hatóság szerinti eloszlása

69

11

1 13

19

Szentesi Városi Ügyészség

6 4 17

Szegedi Városi Ügyészség Szegedi Nyomozó Ügyészség Szegedi Városi Bíróság Makói Városi Ügyészség Hódmezővásárhelyi Városi Ü gyészség

295

Kiskunfélegyházi Városi Ügyészség Szegedi Katonai Ügyészség Kecskeméti Nyomozó Ügyészség

13. Diagram: Közvetítő eljárásra bűncselekmények típusa szerint

utaló

70

határozatok

száma

az

elkövetett

B ecsületsértés

4 3 3 2

H itelsértés Gondatlan veszélyeztetés I ttas járművezetés Jármű önk ényes elvitele

7

Segítségnyújtás elmulasztása

1 1

O rgazdaság Jogtalan elsajátítás

7

Szerzői jogok megsértése Magánlaksértés Személyi szabadság megsértése Zaklatás Lopás Csalás Sikkasztás Testi sértés Rongálás Közúti veszélyeztetés Közúti baleset okozása

5 5 1 25 71 20 25 63 25 1 88

14. Diagram: Közvetítő eljárásra utaló határozatok száma a befejezés módja szerint 2

Nincs megállapodás

1 Bocsánatkérés 1 Bocsánatkérés és nem anyagi jóvátétel

46

Bocsánatkérés és anyagi jóvátétel 109 Illetékességből történő áttétel 67

Vádemelés elhalasztás

7 Bocsánatkérés, anyagi és nem anyagi jóvátétel

71

JOGI SEGÍTSÉGNYÚJTÓ SZOLGÁLAT

Ügyforgalmi statisztika 2011. január 1. és 2011. december 31. közötti időszak Ügyek száma ügyfajtánkként

(db)

ügyfélszolgálati tájékoztatás száma válaszadás írásbeli beadványokra beérkezett peren kívüli kérelmek száma beérkezett pártfogó ügyvédi képviselet iránti (peres) kérelmek száma heti pénzügyi jelentés száma összes ügy száma összes iktatási tétel összes iktatott irat

1948 101 840 397 52 3338 9720 7700

Kiadott döntések száma: peren kívüli kérelmekre kiadott alaphatározatok és további időtartamot engedélyező határozatok száma

638

pártfogó ügyvédi képviselet iránti (peres) kérelmekre kiadott alaphatározatok száma

356

pártfogó ügyvédek díját megállapító határozatok száma

169

díj/díjelőleg visszafizetésére kötelező határozatok száma

87

fizetési kedvezményre vonatkozó határozatok száma

2

Kiadott határozatok száma saját hatáskörű jogorvoslat megszüntető végzések száma egyéb végzések száma összes döntés

1253 37 63 364 1717

a jogorvoslat során megváltoztatott határozatok száma a határidőn túl intézett ügyek száma ügyenként az ügyintézési határidő túllépésének mértéke a hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények száma a felügyeleti intézkedések száma az ügyintézési határidő túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások száma

72

2 0 0 0 0 0

15. Diagram: Az ügyfélforgalom adatai 2007. óta

3500 3000

ügyfélszám

2500 peres kérelmek

2000

peren kívüli kérelmek írásbeli ügyfélszolgálat

1500

gyűjtőszámos ügyfelek

1000 500 0 2007.

2008.

2009.

2010.

2011.

16. Diagram: Peres ügyekben a pártfogó ügyvédi díjkifizetések összege és a díjmegállapítások darabszáma 500 450 400 350 darabszám

300 250

kifizetett díj (tízezer forintban)

200 150 100 50 0 2008

2009

2010

73

2011

ÁLDOZATSEGÍTŐ SZOLGÁLAT

17. Az áldozatsegítő osztály 2011. évi munkájának főbb statisztikai adatai tájékoztatásban részesült ügyfelek száma: 614 fő áldozatsegítő szolgáltatást kérelmező ügyfelek száma: 783 fő eljárás támogató hatóságként állami kárenyhítési ügyben: 25 db Az elszenvedett bűncselekmények megoszlása: személy elleni: 40 db közlekedési: 2 db vagyon elleni: 635 db házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni: 10 db közrend elleni: 61 db gazdasági: 3 db döntések: engedélyező azonnali pénzügyi segély: 185 érdekérvényesítés elősegítése: 405 jogi segítségnyújtás: 122 összesen: 712

elutasító 128 11 139

megszüntető visszatérítés összesen 39 2 354 34 450 1 123 74 2 927

a megállapított azonnali pénzügyi segély összege: 5.959.283,- Ft a megállapított azonnali pénzügyi segély egy főre jutó átlaga: 32.212,- Ft a megállapított azonnali pénzügyi segély összegének megoszlása: 0 – 10.000 Ft között: 40 db 10.001 – 20.000 Ft között: 37 db 20.001 – 30.000 Ft között: 23 db 30.001 – 40.000 Ft között: 29 db 40.001 – 50.000 Ft között: 20 db 50.001 – 60.000 Ft között: 8 db 60.001 – 70.000 Ft között: 12 db 70.001 – 85.914 Ft között: 17 db készpénz-fizetéssel teljesített: 93 db: 2.819.510,- Ft banki átutalással teljesített: 28 db: 990.608,- Ft postai csekken teljesített: 64 db: 2.149.165,- Ft fellebbezések száma: bírósági felülvizsgálat iránti kérelem / kereset: jogorvoslati eljárásban megváltoztatott döntések száma:

74

1 db 3 db 0 db

ügyintézési határidő túllépése: 0 db a hatósággal szemben benyújtott kártérítési igények száma: 0 db felügyeleti intézkedések száma: 0 db ügyintézési határidő túllépése miatt a hatóság vezetőjével szemben kezdeményezett fegyelmi eljárások száma: 0 db 18. Diagram

25 tájékoztatások száma: 614 áldozatsegítő szolgáltatást kérelmező ügyfelek száma: eljárás támogató hatóságként állami kárenyhítési ügyben:

783

19. Diagram

75

Az elszenvedett bűncselekmények megoszlása közrend elleni ; 61; 8%

gazdasági; 3; 0% személy elleni; 40; 5%

házasság, család, ifjúság, nemi erkölcs elleni; 10; 1%

közlekedési; 2; 0%

vagyon elleni; 635; 86%

20. Diagram

Döntések 450 405 400 350 300 azonnali pénzügyi segély

250 200

érdekérvényesítés elősegítése

185

150

jogi segítségnyújtás 122

128

100 39 34

50

11

0

1

2 0 0

0 engedélyező

elutasító

megszüntető

21. Diagram

76

visszatérítés

A megállapított azonnali pénzügyi segély megoszlása (Ft között) 45 40 40

37

35 29

30 23

25

20 20

17

15

12 8

10 5 0 0 – 10.000

10.001 – 20.000

20.001 – 30.000

30.001 – 40.000

77

40.001 – 50.000

50.001 – 60.000

60.001 – 70.000

70.001 – 85.914