A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának szakmai programja 0
A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának szakmai programja 2014. május
P. H.
Jungvert Valéria igazgató
© Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ H-8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet Telefon: 06 (88) 564-521 Fax: 06 (88) 564-530
1
TARTALOMJEGYZÉK
BEVEZETÉS ..................................................................................................................... 5
AZ INTÉZMÉNY MEGALAKULÁSA, FONTOSABB ADATAI ............................................... 6
A SZAKSZOLGÁLTATÁS CÉLJA, FELADATAI, MŰKÖDÉSÉNEK SZAKMAI ALAPELVEI ..................................................................................................................... 8 A Szakszolgálat célja .............................................................................................................8 A Szakszolgálat feladatai......................................................................................................9 A Gyermekvédelmi törvény által előírt kötelező feladatok ................................9 A Szakszolgálat működésének szakmai alapelvei .........................................................10 Gyermekjogi alapelvek ...........................................................................................10 Szervezési és szervezeti alapelvek ........................................................................11 Szolgáltatási és tanácsadói alapelvek ...................................................................12 A tevékenység jellegével (gondozással) összefüggő alapelvek ........................12 A minőségirányítási rendszer ................................................................................13 Minőségbiztosítás ....................................................................................................13 Etikai szabályok, titoktartás, adatvédelem ..........................................................14 Kapcsolatok, együttműködés.................................................................................15 A Szakszolgálat szervezeti felépítése ...............................................................................16
A SZAKSZOLGÁLATNÁL MEGVALÓSULÓ SZAKMAI FELADATOKHOZ KAPCSOLÓDÓ SZAKMAI PROGRAM ............................................................................. 17 A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság .........................................17 A Szakértői Bizottság működtetése ......................................................................17 A Szakértői Bizottság céljai ....................................................................................18 A Szakértői Bizottság munkájához szükséges alapelvek ..................................18 A Szakértői Bizottság feladatai és kompetenciái ................................................20 A Szakértői Bizottság tevékenységének elemei ..................................................21 A Szakértői Bizottság tagjai és feladataik ............................................................21 A családgondozó feladatai .................................................................................................... 22 A gyermekorvos feladatai ..................................................................................................... 22 A pszichológus feladatai........................................................................................................ 23 A gyógypedagógus feladatai ................................................................................................ 23 A pszichiáter feladatai ........................................................................................................... 23
A Szakértői Bizottság működésének ügyviteli folyamata .................................24 A Szakértői Bizottság tevékenysége a szociális munka folyamatában ............25 2
Elhelyezési Koordináció .....................................................................................................27 Javaslat gondozási hely meghatározásához ........................................................27 Javaslat gondozási hely megváltoztatásához ......................................................28 A VMGYK-nál megvalósuló szaktanácsadás feladatai és módja .................................29 Jogász .........................................................................................................................29 Az örökbefogadás és az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szakmai előkészítése, az örökbefogadó szülők felkészítése – Az örökbefogadási tanácsadás .............................................................................................................................30 Az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatok .................................30 Az örökbefogadások típusainak rendszerezése ..................................................31 Nyílt örökbefogadás ............................................................................................................... 31 Titkos örökbefogadás ............................................................................................................. 33
Az örökbefogadás előtti eljárás..............................................................................33 Az örökbefogadás első fázisa: A kérelem ............................................................34 Örökbefogadási eljárás második fázisa: Az örökbefogadó szülő kiválasztása, a megtekintés és az összeszoktatás ................................................37 Az örökbefogadó szülő kiválasztása, megtekintés ............................................................ 37 Az összeszoktatás ................................................................................................................... 38
Az örökbefogadási eljárás harmadik fázisa: Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás ....................................................................................39 Utánkövetés ..............................................................................................................40 Külföldre történő örökbeadások ...........................................................................40 Pszichológus .............................................................................................................41 A gyermekvédelmi gyámi, a vagyonkezelő gondnoki és az eseti gondnoki feladatok ellátása .................................................................................................................42 Gyermekvédelmi gyám ..........................................................................................42 Feladatai: .................................................................................................................................. 42 A gyermek személyi ügyeiben való képviseletével kapcsolatos feladatai:..................... 45 A gyermeket vagyoni ügyeiben való képviseletével kapcsolatos feladatai: ................... 45 Az eseti gondnok .................................................................................................................... 46
Az utógondozással kapcsolatos feladatok ellátása .........................................................47 Utógondozás az otthonteremtési támogatást igénylő és az ellátórendszerből már kikerült volt gondozottak részére ........................................................................................ 47
Támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátása ..................................48 A szolgáltatás igénybevételének módja ............................................................................... 48 A közvetítői eljárás során alkalmazott módszer: a mediáció ........................................... 49 A közvetítői eljárás munkafolyamata (tevékenységek és határidők megjelölésével) és dokumentációja ....................................................................................................................... 49 A mediációs tárgyalás folyamata és házirendje ................................................................. 50
Nyilvántartási Csoport .......................................................................................................51 A Gyermekvédelmi Központ nyilvántartásairól általánosan ...........................51 A gyermekekkel kapcsolatos alapvető nyilvántartások .................................................... 52 Az örökbefogadásokkal kapcsolatos nyilvántartások, adatok ......................................... 54 Egyéb nyilvántartások vezetése ............................................................................................ 58 Adatszolgáltatás ..................................................................................................................... 60 Adatkérés ................................................................................................................................. 61 Adatok törlése ......................................................................................................................... 62 A Gyermekvédelmi Központ által kezelt nyilvántartásokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség ............................................................................................................................ 62
A gyermekvédelmi szakellátásban levő ellátottak gondozási napjainak nyilvántartása ...........................................................................................................62 A nyilvántartás vezetésének alapelvei ................................................................................. 62 A nyilvántartás vezetésének menete .................................................................................... 64
3
A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről – KENYSZI rendszer ...............................................................................................67 Az igénybevevői nyilvántartás vezetésének szabályai ...................................................... 67
Az irattár ...................................................................................................................70 Az iratok kezelésének általános követelményei .................................................72 1. Az iratok rendszerezése ..................................................................................................... 72 2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása ........................................ 72 3. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme ................................................................... 72 4. Az iratokba való betekintés rendje ................................................................................... 74
A gyermekvédelmi ügyintézők – mint a Nyilvántartási Csoport tagjainak – feladatai részletesen ............................................................................75 Ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán ................................................................................ 75 Nevelésbe vétel kapcsán ........................................................................................................ 76 Utógondozói ellátás elrendelése kapcsán ........................................................................... 77 Otthonteremtési támogatás kapcsán .................................................................................... 78 Egyéb feladataik ..................................................................................................................... 78
Gyermekjogi képviselő .......................................................................................................80
4
1. fejezet
Bevezetés A szakmai program a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központban folyó Szakszolgálati munka alapja. Célja, a szervezeti egységekben folyó szakmai munka elősegítése. A szakmai program nem lehet pedagógiai program, mivel a pedagógia mellett a szociális munka, a jog, a pszichológia és a gyógypedagógia elemeit is alkalmaznia kell. Ezen szakmai dokumentáció -
-
-
-
-
-
A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. számú törvény, A gyámhatóságokról, valamint a gyermekvédelmi és gyámügyi eljárásról szóló 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint a személyek szakmai feladatairól és működési feltételeiről szóló 15/1998. (IV. 30.) NM rendelet, A gyámhatóságok, a Gyermekvédelmi Központok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló 235/1997. (XII. 17.) Kormányrendelet, a szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Kormányrendelet, A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények és hálózatok nyilvántartásáról és ellenőrzéséről szóló 369/2013. (X.24.) Kormányrendelet, A nevelőszülői foglalkoztatási jogviszony és a helyettes szülői jogviszony egyes kérdéseiről szóló 513/2013. (XII.29.) Kormányrendelet, A helyettes szülők, a nevelőszülők, a családi napközit működtetők képzésének szakmai és vizsgakövetelményeiről, valamint az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról szóló 29/2003. (V. 20.) ESzCsM rendelet, 5
-
-
A polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásáról szóló 1992. évi LXVI. törvény, és ezen törvény végrehajtásáról szóló 146/1993. (X. 26.) Kormányrendelet, A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény
figyelembevételével készült a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ szakszolgáltatási feladatainak ellátására.
Az intézmény megalakulása, fontosabb adatai A gyermekvédelmi reform és átalakulás alapelvei teljesen más megközelítést jelentenek a gyermekvédelemben, amely magával hozta a szakellátás teljes szerkezeti és szakmai átalakítását is. A gyermekvédelmi törvény bevezetése után megyei önkormányzatunknak (fenntartónknak) el kellett készítenie Veszprém megye részletes gyermekvédelmi koncepcióját, melyben megfogalmazásra kerültek a szakellátási intézmények funkciói, feladatai. Ennek megfelelően a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ a GYIVI jogutódjaként működik. Rendeltetése, hogy megvalósítsa a gyermekvédelmi gondoskodás keretében reá háruló feladatokat, továbbá ellássa a gyermek- és ifjúságvédelemmel kapcsolatban hatáskörébe utalt egyéb feladatokat.
Az intézmény megnevezése: székhelye: postai címe: E-mail címe: alapító szerve: fenntartója: felügyeleti szerve: jogállása:
Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ 8200 Veszprém, Kossuth u. 10. II. emelet 8200 – Veszprém, Pf. 61.
[email protected] Veszprém Megyei Tanács VB Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala (továbbiakban: megyei gyámhivatal) Jogi személyként működő, költségvetési előirányzatok felett teljes jogkörrel rendelkező, nem önállóan gazdálkodó költségvetési szerv 6
működési területe: ágazati azonosítója:
Veszprém megye S0047669
A Gyermekvédelmi Központ működése engedélyhez kötött, mely működési engedélyt a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala adja – a fenntartó által benyújtott kérelemre – a Központ számára.
7
2. fejezet
A Szakszolgáltatás célja, feladatai, működésének szakmai alapelvei A Szakszolgálat célja A Szakszolgálat célja elsődlegesen olyan szolgáltatások létrehozása, és működtetése, amelyek a szakellátásba kerülő gyermek gyermeki jogait biztosítják. Így különösen: - a szakellátásba utalt gyermekek számára szükségleteiknek megfelelő családpótló ellátás, biztonságuk, korukhoz és szükségleteikhez igazodó gondozás, nevelés, egészséges személyiségfejlődés, egészséges környezet, mindenféle ártalommal és bántalmazással szembeni védelem biztosítása; - a gyermekek segítése, támogatása abban, hogy – átmeneti -, minél rövidebb idő után visszatérhessenek saját (vérszerinti) családjukba; - amennyiben erre nincs lehetőség, úgy a gyermekek tartós, családias elhelyezésben részesítése (örökbefogadás, nevelőszülői család, gyermekotthon); - a gyermek testvéreivel együtt történő nevelése, állandóságot, érzelmi biztonságot nyújtó teljes körű ellátása; önálló életre felkészítése - a gyermek és szülei kapcsolatának elősegítése, erősítése; - a gyermekek gyermekvédelmi gondoskodásának ideje alatt jogaik, érdekeik képviselete és védelme; - nagykorúságuk elérése után családjukba történő visszailleszkedésük vagy az önálló életvitel kialakításának támogatása.
8
A Szakszolgálat feladatai A Gyermekvédelmi törvény által előírt kötelező feladatok
-
-
-
-
-
-
Javaslattétel az ideiglenes elhelyezési feladatot ellátó nevelőszülő és gyermekotthon kijelölésére. Erre a feladatra az a nevelőszülő illetve gyermekotthon jelölhető ki, ahol a bekerülő gyermekek aktuális egészségi ill. személyiségállapotára és a bekerülés körülményeire figyelemmel elkülönített elhelyezésük, továbbá a koruknak megfelelő tárgyi és személyi feltételek biztosítottak. Jelenleg ideiglenes gondozási feladatokat ellátó gyermekotthonok/lakásotthonok Veszprém megyében: VMGYK Befogadó Otthona (Veszprém-Gyulafirátót, Német u. 52.) 12 férőhelyen, VMGYK lakásotthonai aktuálisan az üres férőhelyek ismeretében történik, VMGYK Nevelőszülői Hálózatában ideiglenes gondozási feladatot ellátó nevelőszülők kijelölése aktuálisan az üres férőhelyek ismeretében történik. A Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése. A gyámhivatal megkeresésére szakértői bizottsági szakvélemény elkészítése, a gondozási hely meghatározása, valamint a gondozási hely megváltoztatása érdekében az elhelyezési javaslat és a gyermek egyéni elhelyezési tervének elkészítése. Az örökbefogadó szülők részére tanácsadás és felkészítés. Az örökbefogadás és az örökbe fogadhatóvá nyilvánítás szakmai előkészítése, az eseti gondnoki jogkör ellátása, részvétel az eljárás lebonyolításában, a minisztérium rendszeres tájékoztatása, utánkövetéssel kapcsolatos feladatok ellátása. A nevelőszülői hálózat működtetése. A nevelőszülők kiválasztása, felkészítése, továbbképzése. A nevelésbe vett gyermekek gyámságával, eseti gondnokságával, vagyonkezelésével kapcsolatos feladatok ellátása. Utógondozás az otthonteremtési támogatást igénylő és az ellátórendszerből már kikerült volt gondozottak részére az otthonteremtési támogatás felhasználásának tartama alatt, amennyiben erre gyámhivatali kijelölés történik. Az utógondozói ellátást igénylő fiatal felnőttek lakhatását biztosító utógondozói otthon és külső férőhelyek működtetése. Szaktanácsadás keretében módszertani segítség adása a szakellátó intézmények számára, elemző munka végzése a szakellátásról a Gyermekvédelmi törvény 65. §-a alapján. A Gyermekotthonok működtetése. 9
-
Nyilvántartás, az adatszolgáltatással és az ügyeleti szolgálattal kapcsolatos feladatok ellátása.
A Szakszolgálat alapelvei
működésének
szakmai
A következőkben azokat a Szakszolgálat alapfeladatainak teljesítésekor figyelembeveendő jogi, szervezetelméleti, módszertani alapelveket csoportosítjuk és soroljuk fel, amelyek különös jelentőséggel, illetve a gyermekvédelmi ellátásban sajátos jelentéssel bírnak. Ez elősegíti a gyermekvédelmi szaknyelv és fogalomértelmezés egységesítését, ezzel egyszerre ad biztonságot a Szakszolgálat munkatársainak és a szolgáltatást igénybe vevők számára. A Szakszolgálat szakmai szolgáltatásai alapelveinek főbb feladatok szerinti csoportosítása.
Gyermekjogi alapelvek
-
-
-
-
-
Az élethez és az emberi méltósághoz való jog tiszteletben tartása. Minden gyermeknek veleszületett joga van az élethez és az emberi méltósághoz, amelytől senkit sem lehet önkényesen megfosztani, ennek támogatása és védelme elengedhetetlen a szakemberek számára. A szabadsághoz való jog. A gyermek fejlettségének mértéke szerint jogosult arra, hogy az őt érintő kérdésekről tájékoztassák, nyilatkoztassák, és figyelembe vegyék döntését. A biztonsághoz való jog. Amennyiben egy gyermek nem nevelkedhet saját családjában, saját lakókörnyezetében, és azt átmenetileg vagy tartósan nélkülöznie kell, akkor is joga van a testi, lelki, értelmi fejlődéséhez szükséges szociális biztonságra, biztonságos kapcsolatokra, háttérre, családra. A gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vétele. A gyermekvédelmi szolgáltató és hatósági tevékenység, valamint a döntéshozatali eljárás során figyelembeveendő olyan követelményrendszer, amely az adott helyzetben megadható legtöbb jogot kívánja biztosítani a gyermek számára, nem sértve ezzel mások (szülők, testvérek) jogos érdekét. Az állandósághoz való jog. A gyermekjóléti és a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenység során végzett arra irányuló erőfeszítés, hogy hosszú távú folyamatosságot, folytonosságot teremtsenek az elhelyezett gyermek számára mind a gondozási hely, mind a vér szerinti családot támogató segítő személyek vonatkozásában. 10
-
Az egyenlő esélyek, bánásmód biztosítása, a diszkrimináció tilalma. A szolgáltatás során az abban résztvevők tevékenysége és döntései nem hozhatnak olyan eredményt mely a gyermeket, és családját kirekeszti, hátrányosan megkülönbözteti faji, nemzetiségi, vallási, nyelvi vagy egyéb háttere miatt.
Szervezési és szervezeti alapelvek
-
-
-
-
-
-
-
A szakmai függetlenség. a szakmai munkát a kialakított álláspontokat nem befolyásolhatja sem politikai hatalom, sem pedig egyéb, pl. gazdasági érdek, kivéve a gyermek mindenek felett álló érdeke. A nyitottság, átláthatóság. A szolgáltató jellegnek megfelelően kialakított intézménystruktúra, valamennyi terület a szakmai szabályokkal összhangban szabályozott, és engedéllyel működik folyamatos munkakapcsolatban azokkal az intézményekkel, amelyeknek tevékenységét kiszolgálni hivatott. A decentralizáció alapelve. a problémát ott kell megoldani, ahol keletkezik, azonban ott is megfelelő szakmai szolgáltatásnak kell rendelkezésre állnia A szubszidiaritás elve. Gyermekvédelemben a szubszidiaritás elvén azt értjük, hogy a segítő döntések ott szülessenek, ahol az érintettek és az érdekeltek vannak, ahol a legtöbb információval rendelkeznek. A külső segítség akkor lépjen be, ha a segítendő saját helyzete javítása érdekében minden tőle elvárhatót megtett. Az együttműködés alapelve (minden gyermekvédelmi szolgáltatóval és szolgáltatással, a kliensekkel és azok hozzátartozóival). A szervezeti egység munkatársai számára fontos követelmény a gyermek sorsában érintett szakemberekkel, illetve a gyermek környezetében lévő, a gyermek számára meghatározó személyekkel való együttműködés, egységes álláspont képviselete, természetesen a gyermek mindenek felett álló érdekének figyelembe vételével. A hálózati működés elve. A gyermekvédelmi rendszer alrendszerein, szervezeti egységein belül és az egységek közti együttműködés, kapcsolatrendszer annak érdekében, hogy a rendelkezésre álló erőforrások a gyermek érdekeit minél hatékonyabban szolgálják. A rendszerszemléletű megközelítés elve. A gyermekvédelmi rendszer alrendszer elemei közti tényezők különböző előjelű kölcsönhatásainak, kapcsolatainak vizsgálata, feltárása, a pozitív irányú befolyásolás erősítése, amelynek révén a rendszerelemek egyedi erőssége is megnövekszik. A kompetencia határok kijelölésének és megtartásának elve. A gyermekvédelmi törvény összetett jellege miatt rendkívül fontos a gyermek személyiségét, érdekszféráját érintő, a szolgáltató és hatósági feladatokat ellátó szakemberek közti tevékenységi, illetékességi területek kereteinek kijelölése, a munkamegosztás. Az intézkedések egységén belül az adott helyzettől függően átmenetileg az egyes résztevékenységek szakembereinek súlya, jelentősége dominánssá válhat, de ez nem mehet a végső cél rovására.
11
Szolgáltatási és tanácsadói alapelvek
-
-
-
-
-
-
A szakmai szolgáltató jelleg. A gyermekvédelmi hatósági munkát, és intézményes (otthont nyújtó) ellátást, a szakmai feladatellátást kiszolgáló szolgáltató tevékenység. A szükséglet-közeli ellátás elve. Csak annyi beavatkozás amennyi szükséges a normalizáció érdekében, és kifejezetten ott, ahol a probléma keletkezik. A gyermek és családközpontúság elve. Olyan összetett segítő tevékenység, amelyben a szolgáltatás céljából kiindulva a gyermekek, a családok kapnak segítséget ahhoz, hogy köztük és/vagy környezetük között létrejött konfliktusok megoldásához szükséges külső és belső források együtt hassanak. A gyermek elhelyezésének tervezésekor valamint a gyermekkel kapcsolatos bármilyen döntéshozatal során alapvető szempont, hogy a szülők és a család elengedhetetlenül fontos a gyermekek testi, lelki, értelmi fejlődésében és növekedésében. Az ellenőrizhetőség, nyomon követhetőség alapelve. A gyermek fejlődését segítő, szocializációs zavarait ellensúlyozó, korrigáló módszertani lépések dokumentáción alapuló eredményességének, hatékonyságának vizsgálata. A szakmai szolgáltatások színvonalának biztosítása. A deklarált szakmapolitikai célok szellemében készített szakmai program. Az integráció alapelve. A szolgáltatás a gyermek beilleszkedését segítse, hogy képes legyen neme, etnikai hovatartozása és mentális állapotától függetlenül, a sajátos problémák ellenére kisebb és nagyobb közösségekbe beilleszkedni, a közösségi szabályokat elsajátítani, megfelelően alkalmazkodni amellett, hogy önérvényesítésre is képes. Azon eljárások, intézkedések, jogszabályi előírások alkalmazása, amelyek a gyermek szükségleteire építve a normál, társadalmilag elfogadott életvitel, életvezetés technikáinak elsajátításával az elkülönülés, a szegregáció bekövetkeztét csökkentik. A professzionalizmus elve. Elvárható, hogy a szervezeti egység munkatársai szakértelmüket, szakmai tudásukat, tapasztalatukat, hozzáértésüket alkalmazva, szakemberként vegyenek részt a gyermek elhelyezésének tervezésben, valamint a gyermekkel kapcsolatos bármilyen döntéshozatalban. A jogszabályok, szakmai szabályok betartásának, követésének elve.
A tevékenység jellegével (gondozással) összefüggő alapelvek
-
-
A rehabilitáció elve. Az ellátórendszer a tevékenysége minden elemében a normál családi működés helyreállítására, illetve a gyermek zavartalan fejlődése feltételeinek biztosítására törekszik. A normalizáció alapelve. Törekedni arra, hogy a családok saját erőforrásai minél inkább érvényesülhessenek saját problémáik megoldásában. A segítség ezen erő-
12
-
-
-
források feltárására irányuljon, a normál családi működés, szülő szerep helyreállítására. A prevenció alapelve. Mindazon eljárások, beavatkozások alkalmazása, amelyek a megelőzési folyamat adott szakaszában (elsődleges, másodlagos, harmadlagos) csökkentik, illetve megakadályozzák a gyermeki személyiség további diszfunkcionális irányú fejlődését, a fejlődési szocializációs zavarok kialakulását. Az eljárások fajtái: szociális, pedagógiai, pszichológiai. Az önálló életvitelre való nevelés elve. A fiatal felnőtt segítése abban, hogy képes legyen ügyeinek intézésére, életével kapcsolatos felelős döntések meghozatalára, támogatása a pályaválasztásban, tanulmányainak, munkahelyének kiválasztásában, lakhatási problémájának megoldásában lehetőségeihez mérten. A végleges elhelyezés elve (Permanency Planning). A gyermek elhelyezésének tervezésekor valamint a gyermekkel kapcsolatos bármilyen döntéshozatal során a gyermek sorsának végleges rendezésére kell törekedni, amely elsősorban a vérszerinti családjába való visszahelyezés, ha ez nem lehetséges, akkor az örökbefogadás. Így a nevelőszülői elhelyezés nem lehet végcél, hanem ideiglenes, átmeneti szolgáltatás, amely illeszkedik a végleges elhelyezés rendszerébe.
A minőségirányítási rendszer
A minőségbiztosítás a szakmai működés jó színvonalának állandósítása miatt szükséges a gyermekvédelemben, erre azonban nem kerülhet addig sor, amíg nem tud eleget tenni a gyermekvédelmi rendszer azoknak a feltételeknek, melyek megalapozzák a minőségbiztosítás bevezetését. Vagyis a személyi és a tárgyi feltételek megfeleljenek a jogszabályi előírásoknak.
Minőségbiztosítás
A minőségbiztosítás a munkatársak mentális támogatása – kiégésük megelőzését segíti elő –, továbbá a minőségirányítási rendszer kiépítése és bevezetése. A minőségbiztosítás elemei: A minőségbiztosítás elemeinek megléte a szakmai munka megfelelő színvonalának állandó biztosítását, a szervezeti egység munkatársainak idő előtti szakmai kifáradásának megelőzését segíti elő. Ezek hiányában nem várható el a jó színvonalú feladatellátás. A következő szolgáltatások tartoznak ezek közé: - Szupervízió, - Esetmegbeszélés, 13
-
Képzés, továbbképzés, Tréningek, Szervezetfejlesztés, Hozzáférés a szakmai információkhoz (szakkönyvtár, folyóiratok, internethozzáférés). A rendszeres szupervízió és az esetmegbeszélés lehetőségét meg kell teremtsük a munkatársak számára. A szupervíziót minden esetben külső személy, az esetmegbeszéléseket a szükséges végzettséggel rendelkező munkatárs vezeti, valamint a közvetlen munkahelyi vezető. A szupervízió esetében mind csoportos, mind egyéni szupervíziós lehetőséget biztosítunk, mindezt kétheti rendszerességgel. Intézményünk minden évben képzést, továbbképzést szervez a munkatársak felkészültségének, szakmai tudásának fejlesztésére, mivel mind a vezetőknek, mind a munkatársaknak fontos a továbbtanulás, a képzéseken történő részvétel.
Etikai szabályok, titoktartás, adatvédelem
A Szakszolgálat a Szociális munka etikai kódexét kell, hogy használja addig, amíg nem készül el a gyermekvédelem önálló etikai kódexe. Az etikai kódex használata mellett szükséges a munkakörök összeférhetetlenségének meghatározása. Az egyes munkakörhöz különböző, közelebbi szakmai célok, érdekek fűződnek, így ugyanaz a személy általában nem képes egyidejűleg egy másik terület szakmai céljai irányának megfelelő szempontváltásra, és így az általa képviselt gyermek érdekei sérülhetnek. A jogszabályban meghatározott munkaköri összeférhetetlenségen túl az alább felsorolt munkakörök azonos személy általi betöltése esetén szakmai érdekek megfelelő képviseletét nem látjuk biztosítottnak. - Nevelőszülői tanácsadó nem lehet gyermekvédelmi gyám, eseti gondnok, vagyonkezelő eseti gondnok, örökbefogadási tanácsadó. - Családgondozó, utógondozó nem lehet gyermekvédelmi gyám, eseti gondnok, vagyonkezelő eseti gondnok, örökbefogadási tanácsadó. - Gyermekvédelmi gyám nem lehet családgondozó, utógondozó, nevelőszülői tanácsadó, örökbefogadási tanácsadó. - A gondozási hely meghatározását végző munkatársak nem láthatnak el gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki, vagyonkezelő eseti gondnoki, nevelőszülői tanácsadói, örökbefogadási tanácsadói feladatokat. - Örökbefogadási tanácsadó nem láthat el gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki, vagyonkezelő eseti gondnoki, utógondozói, nevelőszülői tanácsadói feladatokat. - A szakértői bizottság tagjai nem láthatnak el gyermekvédelmi gyámi, eseti gondnoki, vagyonkezelő eseti gondnoki, utógondozói, nevelőszülői tanácsadói, örökbefogadási tanácsadói feladatokat. Továbbá nem láthatják el a gondozási hely meghatározását, valamint nem végezhetnek más, a Gyermekvé-
14
delmi Központ kompetenciájába tartozó diagnosztikai vizsgálatot és terápiát pl. a nevelőszülői hálózat számára. A titoktartással és az adatvédelemmel kapcsolatban az adatvédelmi törvény az irányadó. -
-
-
-
-
A Szakszolgálat valamennyi munkatársának és gyermeknek egymáshoz való viszonya a személyiség tiszteletére épül. Elvárja a kölcsönös tapintatot, udvariasságot, megértést és ésszerű határokig a toleranciát. A Szakszolgálatnál dolgozók tevékenységüket csak a neveltek és a munkatársak személyhez fűződő jogainak és vagyoni érdekeinek messzemenő figyelembevételével végezhetik. Az intézmény dolgozója munkájáért a nevelésére bízott gyermektől, a gyermek képviselőjétől, szülőjétől pénzt, egyéb ellenszolgáltatást nem követelhet, nem fogadhat el. A munkatársak munkáját a munkaköri leírásban foglaltak alapján, az intézmény munkarendje, szabályzatai és a szakma általános elvei szerint köteles végezni. A gyermek és hozzátartozói egészségi állapotával-, családi-, vagyoni és egyéb körülményeivel kapcsolatban tudomására jutott adat, tény vonatkozásában időbeli korlátozás nélkül titoktartási kötelezettség terheli, függetlenül attól, hogy az információkat milyen módon ismerte meg. A titoktartási kötelezettség nem vonatkozik arra az esetre, ha jogszabály adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő.
Kapcsolatok, együttműködés
Szakszolgálatunknak ismernie kell az illetékességi területén működő, valamint a regionális és országos szinten működő intézményeket, amelyek munkánkat segíteni tudják vagy a szakellátás rendszeréből hiányzó ellátást tudnak nyújtani. Mind az állami, önkormányzati fenntartású szervezetek és intézmények, mind a civil szféra, az egyházak által fenntartott szervezetekkel és intézményekkel állandó, hivatalos kapcsolatot szükséges fenntartani a hatékony gyermekvédelmi szakellátás megvalósítása érdekében. A következő szervezetekkel szükséges az állandó kapcsolat: - Emberi Erőforrások Minisztériuma, - Nemzeti Család- és Szociálpolitikai Intézet, - Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság, - Települési Önkormányzatok, - Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal, - Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala, - Gyermekjóléti alapellátási intézmények, - A gyermekvédelmi szakellátás intézményei, 15
-
Járási gyámhivatalok, Egészségügyi intézmények, Oktatási intézmények, Szociális ellátás intézményei, Rendőrség, Ügyészség, Bíróság, Egyházak, Civil szervezetek, Non-profit vállalkozások, For-profit vállalkozások.
A Szakszolgálatnak a gyermekvédelmi rendszer minden szereplőjével együtt kell működnie, ezek pontos felmérése és kimunkálása nélkül a feladatok elvégzése nehezebbé válik.
A Szakszolgálat szervezeti felépítése Szakszolgálatunk a Gyvt.-ben megjelölt szakszolgáltatási feladatait önálló szervezeti egységben látja el. A feladat elvégzése során szakemberei hatékony és szakmailag is magas szintű munkát végeznek. Szervezeti egységünket az alábbi ábra mutatja be:
IGAZGATÓ
SZAKSZOLGÁLAT
SZAKMAI VEZETŐ
Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság
Szaktanácsadás jogász
Nyilvántartás
bizottságvezető családgondozó pszichológus gyermekorvos gyógypedagógus pszichiáter
Gyámság ellátása gyermekvédelmi gyámok
Örökbefogadással kapcsolatos feladatok ellátása
Támogatott közvetítői eljárás mediátor
Elhelyezési koordináció
16
gyermekvédelmi ügyintézők
örökbefogadási tanácsadók pszichológus
elhelyezési koordinátor / utógondozó
3. fejezet
A Szakszolgálatnál megvalósuló szakmai feladatokhoz kapcsolódó szakmai program Gyermekvédelmi szakszolgáltatási feladatainkat az alábbiakban nevesíthetjük: Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése, Elhelyezési koordináció ellátása, Örökbefogadással kapcsolatos feladatok bonyolítása 95337 kvédelmi gyámság ellátása, Támogatott közvetítői eljárás, Nyilvántartási feladatok elvégzése.
A Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság A Szakértői Bizottság működtetése
Gyermekvédelmi szakszolgáltatási tevékenységünk egyik kulcsfeladata a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság működtetése. 17
A megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság felállításának jelentősége abban áll, hogy az általa elkészített szakvélemények legitimitását nem kérdőjelezheti meg más, csak az Országos Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság, a hatósági intézmények nem bírálhatják felül azt.
A Szakértői Bizottság céljai
A bizottság által elkészített szakvélemények, és az azokban megfogalmazott javaslatok segítsék: - a Szakszolgálat elhelyezéssel foglalkozó szakemberének munkáját az elhelyezési javaslat, és az egyéni elhelyezési terv kialakításában, - a gyámhivatal szakemberét a gyermek számára leginkább alkalmas gondozási hely kijelölésében, egyéni elhelyezési tervről szóló döntés meghozatalában, - a gyermek gyámját, gondozóját, gondozási helyét a gyermek valós szükségleteinek, problémáinak megismerésében, feltárásában, az ezekre való optimális reagálás, a gyermek számára fontos foglalkozások, a szükségleteihez, problémáihoz adekvát szolgáltatások, beavatkozások megtervezésében, ütemezésében, az egyéni gondozási-nevelési stratégia elkészítésében. A szakvéleményben foglaltak a gyermek érdekeit szolgálják, ezért fontos, hogy a gyermekvédelem szereplői munkájukat ennek figyelembevételével végezzék.
A Szakértői Bizottság munkájához szükséges alapelvek
1.
2. 3. 4.
5. 6.
Szakmai függetlenség elve: - A szakértői vélemény tartalmát csak a gyermek szükségletei határozhatják meg, sem fenntartói, sem intézményi érdek nem befolyásolhatja azt. - Nem befolyásolhatja a szakértői véleményt az, hogy a gyermekjóléti alap- és a gyermekvédelmi szakellátás milyen szolgáltatásokat tud biztosítani. - Az összeférhetetlenség szabályozása. Objektivitás elve: prekoncepció nélküli véleményalkotás. Szakszerűség elve: szakmai-etikai szabályok, normák szerinti munkavégzés. Jogszerűség elve: - a jogszabálynak megfelelő javaslattétel, - a jogszabálynak megfelelő terminológia használata. Kompetenciahatárok figyelembevételének elve A gyermek személyiségállapotához igazodó bánásmód elve
18
7.
Titoktartás elve (a titoktartás nem vonatkozik a gyermekkel foglalkozó, egymással együttműködésre kötelezett szakemberek munkakapcsolatára)
19
A Szakértői Bizottság feladatai és kompetenciái
A szakértői bizottság vizsgálatát, és szakvéleményét minden esetben gyámhivatali felkérés előzi meg. A szakértői bizottság részvizsgálatai közül a komplex személyiségvizsgálat csak a gyermekre vonatkozik. A felkérés irányulhat szakvélemények készítésére a gyámhivatal döntésének kialakításához: 1)
A nevelésbe vétel szükségességének megállapítására vonatkozó javaslattételre az eljárással érintett gyermek gondozási formájának meghatározására.
2)
Az ideiglenes hatályú elhelyezés/nevelésbe vétel felülvizsgálatára, gondozási formájának meghatározására.
3)
Ellátási (elhelyezési) forma megváltoztatására, új elhelyezési forma megállapítására.
4)
Speciális-és különleges ellátás szükségességének megállapítására, ill. felülvizsgálatára. 4.1
Speciális szükséglet megállapítására, típusának, mértékének meghatározására, illetve felülvizsgálatára. A vizsgálat alapján meg kell határoznia a speciális szükséglet mértékét és a szakvéleményben javaslatot kell tenni az adekvát elhelyezési formára. 4.2. Különleges szükséglet megállapítására, típusának, mértékének meghatározására, illetve felülvizsgálatára. A vizsgálat során meg kell határozni a különleges szükséglet típusának, mértékének megfelelő elhelyezési formát és segítő szolgáltatásokat. 5)
Nevelési felügyelet elrendelésére, felülvizsgálatára és megszűntetésére, továbbá panasz esetén a nevelési felügyelet elrendelésének indokoltságára.
6)
Szükség esetén, a gyámhivatal külön kérésére az nevelésbe vétel felülvizsgálatára.
A Szakértői Bizottság javaslata az alábbi elhelyezési formákra szólhat: - térjen vissza/maradjon vérszerinti családjában, - nevelőszülői elhelyezés, - gyermekotthoni/lakásotthoni elhelyezés, - szociális törvény hatálya alá tartozó ápoló-gondozó otthonban történő elhelyezés. A speciális szükségletű gyermekek ellátásával kapcsolatban: - speciális gyermekotthoni elhelyezés, - gyermekotthon speciális csoportjában történő elhelyezés, - minisztériumi fenntartású speciális gyermekotthonban történő elhelyezés, 20
- speciális nevelőszülőnél történő elhelyezés. A különleges szükségletű gyermekek ellátásával kapcsolatban: - különleges gyermekotthoni elhelyezés, - gyermekotthon különleges csoportjában történő elhelyezés, - gyermekotthoni csoportba integráltan történő elhelyezés, - nevelőszülői elhelyezés.
A Szakértői Bizottság tevékenységének elemei
1.
2.
3.
Esetfelmérő vizsgálat (esetfeltárás) készítése, az információk, előzmények összegzése a komplex szakvélemény részeként. a. A gyermekről rendelkezésre álló információk, az előzetes gyermekvédelmi gondoskodásra vonatkozó iratanyagok összegyűjtése, (elemzése), tanulmányozása (gyermekjóléti szolgálat komplex dokumentációja, beutaló határozat, gondozói-nevelői vélemény, iskolai-pedagógiai jellemzés, egészségügyi iratok, ha készültek ilyenek, akkor a korábbi pszichológiai, gyógypedagógiai vagy pszichiátriai vizsgálatok, kezelések eredményei, korábbi szakértői vélemények, egyéb iratok). b. Interjúk, explorációk, esetmegbeszélések kezdeményezése, lebonyolítása minden olyan intézménnyel, szervezettel, szakemberrel, akik bármilyen információval, forrással tudnak szolgálni az eset körülményeinek pontos tisztázására, a bekerülési okok kiderítésére, lehetőség- illetve szükség szerint a szülőkkel, hozzátartozókkal, egyéb személyekkel szintén. Pszichológiai, egészségügyi, indokolt esetben gyógypedagógiai és pszichiátriai, továbbá ha szükséges, egyéb szakvizsgálatok során a gyermek értelmi, érzelmi, neveltségi állapotának, személyisége jellemzőinek, pszichés státuszának, családi és egyéb kapcsolatainak, testi, szomatikus fejlettségének feltárása, esetleges fogyatékosságok, betegségek, érzékszervi, idegrendszeri illetve más károsodások megállapítása. A gyermek állapotának, szükségleteinek megfelelő beavatkozások, korrekciók, további kezelések, szolgáltatások (nevelési, gondozási, esetkezelő, rekreációs stb.) elvégzésére, biztosítására irányuló javaslatok megfogalmazása.
A Szakértői Bizottság tagjai és feladataik A Szakértői Bizottság tagjai: - Bizottságvezető, - Gyermek szakorvos, - Pszichológus, - Családgondozó, 21
-
Gyógypedagógus, Pszichiáter.
A családgondozó feladatai
Ideiglenes hatályú elhelyezés és nevelésbe vételi eljárás esetén: Összegyűjti azokat az információkat, amelyek a gyermekről az alapellátás során keletkeztek (a gyermekjóléti szolgálattal való kapcsolatfelvétel ideje és módja, a jelzett probléma, a veszélyeztetettség okai, az együttműködési szándék a szülő és a gyermek részéről, a családgondozóval való kapcsolattartás gyakorisága, a beavatkozások típusai, az alapellátás időszakában bevont intézmények beavatkozásai, hatósági eljárások (ha voltak ilyenek), a hatósági eljárás kezdeményezésének indokai, kimenetele, az eredménytelenség okai, ideiglenes hatályú elhelyezés, illetve nevelésbe vételi eljárás előzményei.) Ezenkívül információkat gyűjt a szülők szociális körülményeiről, a család életviteléről, a szülők kapcsolatrendszeréről, a testvérek helyzetéről, rokoni kapcsolatokról, a gyermek helyzetéről az oktatási-nevelési intézményben, a gyermek életének jelentősebb eseményeiről. A szakvélemény elkészítésénél a családgondozó a szakmája szabályai szerint jár el. Gondozási hely megváltoztatása esetén: Áttekinti a gyermekről a Központnál rendelkezésre álló iratanyagot. A gondozási helyen tájékozódik a gyermek történetéről, a gondozási hely megváltoztatását kezdeményező indokairól. Begyűjti a gyámi, a pedagógiai véleményeket, a korábban elkészült orvosi, pszichológiai vizsgálatok eredményeit. Információkat szerez a Központ illetékes munkatársaitól (gyermekvédelmi gyámtól, a nevelőszülői tanácsadótól). Különleges ellátást igénylő és speciális szükségletű gyermek esetén: Speciális szükséglet, illetve különleges ellátási igény megállapítása esetén a fentiek konkrét véleményekkel egészülnek ki, amelyek az alábbiak lehetnek: Speciális szükséglet esetén kórházi, pszichiátriai szakvélemények, drogambulanciák javaslatai, rendőrségi eljárások iratai, pártfogói vélemény. Különleges ellátási igény esetén tanulási képességet vizsgáló bizottság szakértői véleménye, illetve a területileg illetékes államháztartási hivatal igazolása az emelt összegű családi pótlékra jogosultságról, a tartós betegség fennállásának tényéről.
A gyermekorvos feladatai
Adatokat kér be a gyermek születési körülményeiről, a család és a gyermek egészségének jellemzőiről, a korábbi betegségekről. Rögzíti a testi fejlettségről, esetleges akut vagy krónikus szervi, szervezeti eltérésről szóló véleményt. Nyilatkozik a gyermek általános és speciális egészségügyi szükségleteiről. Elkészíti a szakvéleményét, amelyben megfogalmazza javaslatait. 22
A pszichológus feladatai
Rögzíti az érintett gyermekről megfigyelés, exploráció és tesztvizsgálatok nyomán kialakult véleményét. Információkat gyűjt a gyermek nevelőjétől, családjától, hozzátartozójától. Az állapot felmérésében figyelembe veszi a gyermek mozgásösszképét, mimika-, gesztussajátosságait, cselekvési sajátosságait (játékát), kapcsolatteremtő képességét, érdeklődését, odafordulását, tájékozódását (térben, időben), figyelmét, érzékelését, felfogását, fogalomalkotását. Felméri általános intelligenciaszintjét. Figyelembe veszi a gyermek iskolai teljesítményét, szükség esetén javaslatot tesz a tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz való utalásra. Kitér a gyermek hangulatának és érzelmi életének jellemzőire (különös tekintettel érzelmi igénybevehetőségére, működéseire, kontroll működéseire, regresszióra). Megítéli ösztönkésztetéseit, motivációk, törekvések és azok kontrollálásának lehetőségét. A tesztvizsgálatokat a pszichológus a legteljesebb fejlődési és pszichés állapotfeltárás érdekében szakmai kompetenciája alapján választja meg. Feltünteti a nevelésben résztvevők számára a támpontot jelentő pozitív személyiségjegyeket, jelzi a korrekciót igénylő lemaradásokat, zavarokat, kijelöli a korrekció útját. Az összefoglalót köznapi nyelven fogalmazza meg, a diagnosztikai kritériumok figyelembevételével.
A gyógypedagógus feladatai
A gyógypedagógus szakmai kompetenciája birtokában nyilatkozik a testi érettségről, illetve a testi, érzékszervi fogyatékosságról, a motoros képességekről, az értelmi képességekről, a szociális érettségről. Szükség szerint javaslatot tesz a gyermek tanulási képességet vizsgáló bizottsághoz való utalására. Tájékoztat a gyermek beszédértéséről, a beszédfejlődés milyenségéről, feltünteti az esetleges hangképzési problémákat. Javaslatot tesz a korrekció módjára. Felméri a gyermek iskolai teljesítményét. Tanulási nehézségek esetén jelzi a problémák típusait (dyslexia, dysgráfia, dyskalkulia). Szükség esetén további vizsgálatokat kezdeményez.
A pszichiáter feladatai
A pszichiáter szakorvos vizsgálata alapján rögzíti a szomatikus, neurológiai és pszichés státuszt, diagnózist állapít meg, és javaslatokat készít.
23
A Szakértői Bizottság működésének ügyviteli folyamata
A szakértői bizottság működése során a következő eljárásokat kell követnie: - iratkezelés (kiadmányozás), az ügyintézés ideje minden esetben 20 nap, kivétel a nevelési felügyelet iránti eljárás, - munkaelosztás, vizsgálatok meghatározása, időpont kijelölése, - vizsgálatok elvégzése, - szakvélemények megfogalmazása, - részvizsgálatok leadása, - szakvélemény összeszerkesztése, - bizottsági ülés, - összegzett szakvélemény elkészítése, javaslatkészítés, végső formába szerkesztés, aláírások, - szakvélemény átadása az Elhelyezési Koordinátor számára. Lépések: 1. Fázis Beérkezik a felkérés, Érkeztetés (az érkeztetés dátumától számít a szakértői bizottság 20 napos határideje), c. Iktatás, d. Szignálás. Fázis a. Szakértői bizottság tudomásul veszi a felkérést, b. Annak eldöntése, hogy a felkérés teljesítésében kompetens-e a bizottság, c. Amennyiben nem, ennek közlése a gyámhivatallal (levelezés). Fázis: a. A Bizottság tudomásul veszi a felkérést, megjelöli az ezzel kapcsolatos feladatait. Fázis a. Vizsgálatok ütemezésének elkészítése, b. Levelezés lebonyolítása (Az előzmények beszerzése, amennyiben nem jött meg, a gyermek behívása vizsgálatokra). Fázis a. Vizsgálatok elvégzése (A vezető rendelkezésére álló információkról folyamatosan tájékoztatja a bizottság vizsgálatot végző szakembereit, a szakvizsgálatok elvégzése előtt minden esetben konzultál a vizsgálatot végzővel.). Fázis a. A részvizsgálatok eredményének rögzítése írásban, b. A leírt vizsgálati eredmény leadása, c. A szakértői vélemény összeállítása (munkaanyaggá szerkesztése). Fázis a. b.
2.
3.
4.
5.
6.
7.
24
a.
A szakértői bizottsági ülés (Az eset megbeszélése). Az előzmények áttekintése, és a szakvizsgálatok eredményeinek összegzése, majd valamennyi részvizsgálat eredményeit tartalmazó (komplex) összegző szakvélemény elkészítése, javaslat megfogalmazása a bizottság tagjainak részvételével.
8. Fázis A bizottsági ülés eredményéről tájékoztatni kell az elhelyezést végző szakembereket, az elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv előkészítése érdekében. b. A szakértői vélemény végleges változatának elkészítése, pontosítások, korrekciók, majd a vélemény aláírása. 9. Fázis a. Az elkészült szakvélemény átadása a Szakszolgálat elhelyezési koordinátorának. a.
A Szakértői Bizottság tevékenysége a szociális munka folyamatában
Esetfeltárás A családgondozó feladata a gyermek gyermekvédelmi szakellátásba kerülését megelőző okok feltárása. Ezen tevékenység elvégzéséhez a beutalást, vagy a gyámhivatali megkeresést követően kézhez kapja a gyermekvédelmi alapellátásban a gyermekjóléti szolgálat családot segítő tevékenységéről szóló dokumentációt. Ezek a Gyermekeink védelmében elnevezésű adatlapok 1. számú Egyéni törzslap, 2. számú Egészségügyi lap és a 3. számú Családi lap, illetve ha védelembe vétel előzte meg a Szakértői Bizottság megkeresését akkor az alapellátásban kötött szerződés, amit a 6. számú adatlap tartalmaz, vagyis az Egyéni gondozási-nevelési terv. (Amennyiben a gyámhivatal nem küldi meg az alapellátás során készült iratanyagot, úgy azt megkéri a gyermekjóléti szolgálattól és ezáltal már kapcsolatba kerül a családot eddig segítő családgondozóval.) Fogyatékos gyermek esetében beszerzi az értelmi, testi, illetve érzékszervi fogyatékosságot megállapító szakvéleményt. I) A kontaktus felvételt megelőző fázis: a családgondozó a gyermek és a család személyes megismerése előtt az adott dokumentumokból tájékozódik a helyzetről, előzetes véleményt fogalmaz meg. II) A kontaktusfelvétel fázisa: a szakértői vizsgálat elvégzéséhez a szakember meghívja a gyermeket és szülőjét, továbbá az alapellátás illetékes családgondozóját a Központhoz mindezek mellett tájékozódik a család lakókörnyezetében. Ha a gyermek ideiglenes hatályú beutalt, vagy nevelésbe vétellel elhelyezett, akkor csak ő, és a befogadó otthon vezetője kap meghívást a vizsgálatra. A családgondozó
25
az interjú módszerének felhasználásával igyekszik információkat szerezni a problémákról, a család működéséről, a gyermek és a családtagok szerepéről és helyzetéről. Az interjú készülhet külön a gyermekkel, külön a családdal. Az interjú során használja a szociális munka módszereit, és eszközeit. Az interjú kezdetén a családgondozó bemutatkozik, majd a jelenlévőket is erre kéri. Megegyeznek, hogy kit, hogyan szólíthatnak a továbbiakban. Ezután a családgondozó elmondja, miért van szükség erre a beszélgetésre, majd megkéri a jelenlévőket, hogy mondják el ők is véleményüket. Ha szükséges feljegyzéseket készít az interjú során, de igyekezni kell ezt utólag a beszélgetés befejeztével megtenni, ugyanis a gyermek és szülője a feljegyzések által a családgondozó figyelmének elterelődését élheti meg, pedig ezen alkalomkor az elfogadásra, problémájuk megértésére van szükségük. A családgondozó sem tud teljes odafordulást tanúsítani a kliensek felé, ha közben jegyzetel. III) Lezáró fázis, a probléma megfogalmazása: a családgondozó a gyermek és a szülő az elemzés során újból végigmennek a kiemelt pontokon, tanulmányozzák és pontosítják a problémát. Ezt követően a családgondozó tájékoztatja a gyermeket és szülőjét, hogy pszichológiai és orvosi vizsgálat is fog történni. Elmondja azok célját, továbbá arról is tájékoztatást ad, hogy egy Szakértői Bizottsági javaslat fog születni a feltárt probléma megoldására, melyről az érintettek a gyámhivatal által összehívott tárgyaláson fognak tudomást szerezni. A meghívás időpontjában jelen van a Bizottság többi tagja is, így a pszichológus és a gyermekorvos, akik elvégzik a szakértői vélemény elkészítéséhez és javaslatuk kialakításához szükséges vizsgálatokat. Mindhárom szakember külön helyiségben beszélget, illetve vizsgálja a gyermeket, és ha jelen van a család, akkor tőlük is igyekeznek információt szerezni, ki-ki szakterületének megfelelően. A vizsgálatot megelőzően a családgondozó tájékoztatja a Bizottság tagjait a kontaktus felvételét megelőző fázisban szerzett információkról. Miután a Bizottság tagjai elkészítik egyéni szakvéleményüket – mely javaslatukat is tartalmazza – megfogalmazzák a közös bizottsági szakvéleményt és javaslatot, mely csak az elhelyezési formára fókuszál, és tartalmazza, hogy a gyermeknek különleges vagy speciális ellátásra van-e szüksége. A következő javaslatok születhetnek: - Térjen vissza/maradjon a gyermek családjában a szükséges gyermekjóléti szolgálat segítségét igénybe véve. - Lakásotthonban történjen a gyermek elhelyezése. - Nevelőszülőnél történjen a gyermek elhelyezése. - Egyéb, a gyermek különleges vagy speciális szükségleteit kielégítő helyen történjen az elhelyezése.
26
A Bizottság kialakított javaslatát átadja az elhelyezési koordinátornak, aki – ha a gyermekvédelmi szakellátásba kerülésről szóló javaslatot kapnak – megkeresi azokat a lehetséges gondozási helyeket, melyek a gyermek szükségleteinek megfelelőek.
Elhelyezési Koordináció Az Elhelyezési ügyintéző feladatai: A gyermek elhelyezési javaslatának és egyéni elhelyezési tervének elkészítése a gondozási hely meghatározásához, a gondozási hely megváltoztatásához, a kapcsolattartás módosítása céljából.
Javaslat gondozási hely meghatározásához
Az Elhelyezési ügyintéző a Szakértői Bizottságtól megkapott szakvélemény alapján elkészíti a gyermek elhelyezési javaslatát és egyéni elhelyezési tervét, melyet ismertet a gyermekvédelmi gyámmal. A Bizottsági szakvéleményt megküldi a leendő gondozási hely képviselőjének. Az elhelyezés során figyelemmel kell lenni a gyermek - életkorára, - egészségi állapotára, - neveltségi szintjére, - testvéreivel történő együttes elhelyezésére, - nevelésének megkívánt folyamatosságára, - korábbi lakóhelyétől és nevelési-oktatási intézményétől való távolságra. Az elhelyezési tervben és javaslatban foglalt szerződés a 6. számú adatlap, azaz az egyéni gondozási-nevelési terv alapja. Úgy kell elkészíteni, hogy alkalmas legyen a gyermek saját családjába történő visszatérésének, az örökbefogadásnak, vagy más családpótló környezetbe kerülésének elősegítésére. Meg kell határozni azt a személyt, akinek a gondozásába kerül a gyermek, azt a határidőt, ameddig a nevelésbe vétel megszüntetéséhez szükséges feltételeket biztosítani kell. Meg kell határozni a gyermek és a szülő kapcsolattartásával szembeni elvárásokat, a kapcsolattartást segítő szolgáltatásokat.
27
Meg kell határozni azokat a feltételeket, amelyeket a szülőnek biztosítani kell a nevelésbe vétel megszüntetéséhez, továbbá amelyet a gyermeknek teljesítenie kell az nevelésbe vétel megszüntetéséhez. Rögzíteni kell a gyermek, illetve a vérszerinti szülő részére biztosítandó szolgáltatásokat, ezek megnevezését és azt, hogy ki gondoskodik azok megszervezéséről. Rögzíteni kell, hogy a gyermek szükségletei különleges vagy speciális igényűek-e. Az elhelyezési javaslatot, az egyéni elhelyezési tervet, valamint a Bizottság szakvéleményét és további kiegészítő dokumentumokat az Elhelyezési ügyintéző megküldi az illetékes járási gyámhivatalnak. A gyámhivatali határozat kézhezvétele után az Elhelyezési ügyintéző részéről megtörténik az eset lezárása azzal, hogy az egyéni elhelyezési tervet megküldi a kijelölt gondozónak és a gyermek lakóhelye szerinti gyermekjóléti szolgálat családgondozójának. Minden esetben törekszünk arra, hogy a gyermeknek - ha nem kerül vissza családjába - legyen módja a lehetséges gondozási hely(ek) megtekintésére, és az ott szerzett információ birtokában tudjon arról dönteni, hogy elfogadható-e számára az új környezet. Ezáltal lehetősége van készülni az új környezethez, az ott működő szabályokhoz, ami csökkenti az ismeretlen helyzet okozta szorongást.
Javaslat gondozási hely megváltoztatásához
Abban az esetben, ha lényegesen megváltoznak azok a körülmények, amelyekre a gyámhivatal az elhelyezési döntését alapozta, illetve, ha más okból a gyermek érdeke ezt kívánja, a Gyermekvédelmi Központ javaslatot tesz a gondozási hely megváltoztatására. A gondozási hely megváltoztatását a Gyermekvédelmi Központon kívül a gyermekvédelmi gyám, a gyermek, a vérszerinti szülő valamint a gyermekjogi képviselő is kezdeményezhetik, de minden esetben szükséges az új egyéni elhelyezési terv készítése. A Gyermekvédelmi Központ a javaslatának kialakításához ugyanazt a módszert követi, mint nevelésbe vételi eljárás esetén. A gondozási hely meghatározása érdekében feladatot ellátó munkatársak nem végeznek vizsgálatokat a gyermekek lakóhelyén a családi háttér feltárása érdekében, mivel ezt a feladatot a gyermekjóléti szolgálatnak kell ellátnia. A gondozási hely meghatározását végző szakembereknek a gyermek gondozási helyének meghatározását elősegítő elhelyezési javaslat és egyéni elhelyezési terv elkészítésénél lehetőség szerint törekedniük kell a konszenzusra. Amennyiben erre nincs lehetőség, akkor viszont az elhelyezési javaslatnak és az egyéni elhelyezési tervnek a Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának álláspontját kell tartalmaznia. A gyámhivatalnak döntése előtt meg kell hallgatnia a gyermeket és a szülőt, va28
lamint be kell szereznie a jegyző javaslatát, melynek alapja a gyermekjóléti szolgálat véleménye, s mindezek alapján kell határozatot hoznia. A gondozási hely meghatározása érdekében feladatot ellátó szakemberek a vizsgálatok és a terápia során tudomásukra jutott adatokat kötelesek titkosan kezelni. A gondozási hely meghatározásának folyamatában a munkatársaknak minden esetben törekedniük kell a végleges elhelyezés elvének a figyelembevételére és tiszteletben tartására.
A VMGYK-nál megvalósuló szaktanácsadás feladatai és módja A Gyermekvédelmi törvény 65. §-a szerint a gyermekvédelmi szakszolgáltatás a szaktanácsadás keretében - szakmai, módszertani segítséget nyújt a személyes gondoskodásra irányuló szakfeladatok ellátásához, - javaslatot készít a szakellátás fejlesztésére és elősegíti a tudományos kutatómunka gyakorlati alkalmazását. A szaktanácsadás ellátáshoz nem rendelkezünk külön státusszal, így az ilyen irányú igényt teamben végzik Gyermekvédelmi Központunk szakalkalmazottai.
Jogász
Feladata: Az intézménynél felmerülő jogi feladatokon túl, aktívan működik közre az otthonteremtési támogatás megigénylésével kapcsolatos ügyintézésben, okiratszerkesztésben, ezen felül koordinálja a lakáshoz jutási és az önálló életkezdési támogatásokkal kapcsolatos eljárásokat.
29
Az örökbefogadás és az örökbe fogadhatónak nyilvánítás szakmai előkészítése, az örökbefogadó szülők felkészítése – Az örökbefogadási tanácsadás A Szakszolgálat – mint szervezeti egység – munkatársai látják el az örökbefogadások előkészítését. Az örökbefogadási tanácsadó az összeférhetetlenség miatt más feladatokat nem láthat el sem kapcsolt munkakörben, sem megbízás alapján.
Az örökbefogadás előkészítésével kapcsolatos feladatok
A gyermek külön jogszabály szerinti titkos vagy nyílt örökbefogadásának előkészítése, a nevelésbe vett gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánításának és örökbefogadásának előkészítése, nyílt örökbefogadás esetében a vér szerinti szülő és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése érdekében a szakszolgálat feladatai: - nyilvántartás vezetése a gyámhatóság határozata alapján örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről, - az örökbe fogadni szándékozó személy tájékoztatása az örökbefogadás feltételeiről, így különösen az örökbefogadás előtti tanácsadásról és felkészítő tanfolyamról, - az örökbe fogadni szándékozó körülményeinek, egészségügyi és lélektani alkalmasságának vizsgálata az örökbefogadást szabályozó jogszabályokban rögzített szakmai követelmények figyelembevételével és róla – a gyámhatóság határozata alapján – nyilvántartás vezetése, - az egységes örökbefogadási nyilvántartás folyamatos tájékoztatása az örökbefogadhatónak nyilvánított, illetve a más okból örökbefogadható nevelésbe vett gyermekről, valamint a szülő, az egészségügyi szolgáltatást nyújtó szerv vagy személy, a gyermekjóléti szolgálat, családvédelemmel foglalkozó más szerv bejelentése alapján az örökbefogadható gyermekről, valamint az érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadásra várókról,
30
- az örökbefogadás előtti tanácsadás és örökbefogadói tanfolyam, valamint az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások megszervezése, - a nemzetközi örökbefogadási ügyekben eljáró központi hatóság megkeresésére külföldi állampolgárságú gyermek örökbefogadását követően jelentést készítése az örökbefogadás helyzetéről, - az örökbe fogadni szándékozó személyhez kötelező gondozásba kihelyezett gyermek beilleszkedésének, ellátásának, gondozásának figyelemmel kísérése és a gyámhatóság tájékoztatása tapasztalatairól.
Az örökbefogadások típusainak rendszerezése
Nyílt örökbefogadás - A vér szerinti szülő a vele rokoni kapcsolatban álló, vagy volt házastársa új házastársa javára mond le gyermekéről, s adja hozzájáruló nyilatkozatát az örökbefogadáshoz. - A vérszerinti szülő más közvetítő által megismert személy javára járul hozzá gyermeke örökbefogadásához.
A Szakszolgálat feladatai a nyílt örökbefogadás elősegítése érdekében: A válsághelyzetben lévő várandós anya segítése céljából, valamint a gyermeket örökbe adni szándékozó vér szerinti szülő kérelmére, szándékának megfelelően – a nyílt örökbefogadások előmozdítása érdekében örökbefogadást elősegítő tevékenységet folytat, melynek keretében: A gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében a családgondozás keretében tanácsadást végez és segítséget nyújt a válsághelyzetben lévő, különösen a terhességét eltitkolni szándékozó várandós anya számára, Erre irányuló igény esetén megszervezi a családok átmeneti otthonában biztosított ellátáshoz való hozzájutást, Amennyiben a gyermek saját családjában való nevelkedése érdekében végzett tanácsadás és segítségnyújtás nem vezetett eredményre, az örökbe fogadandó gyermek és az örökbe fogadni szándékozó személy kapcsolatfelvételének előkészítése, Nyilvántartás vezetése az örökbe fogadni szándékozó személyről és az örökbe fogadandó gyermekről, Az örökbefogadás engedélyezését követően a vér szerinti szülőnek és az örökbe fogadó szülőnek történő segítségnyújtás, tanácsadás, valamint kérelemre az örökbe fogadott gyermek (személy) vér szerinti szülőjével való kapcsolatfelvételének elősegítése, ha a gyámhatóság vagy a bíróság a vér szerinti szülő természetes személyazonosító adatait közölte,
31
Az örökbe fogadó szülő, az örökbe fogadott gyermek vagy a vér szerinti szülő számára, kérelmükre az örökbefogadás utáni segítséget nyújtó szolgáltatások biztosítása, az ellátásokhoz való hozzájutás elősegítése.
A nyílt örökbefogadás folyamata Amennyiben a szülő a nyílt örökbefogadást választja, Szakszolgálatunk ennek elősegítése érdekében az egységes örökbefogadási nyilvántartásból az illetékességébe tartozó örökbe fogadni szándékozó személyek közül – a nyilvántartási sorrend figyelembevételével – a gyermek számára alkalmas örökbefogadó szülőt javasol a vér szerinti szülő számára, és előkészíti a vér szerinti szülőnek az örökbe fogadni szándékozó személlyel való találkozását. Szakszolgálatunk írásbeli megállapodást köt azzal a vér szerinti szülővel és örökbe fogadni szándékozó személlyel, akik a megállapodás megkötése előtt már ismerik egymást és együtt kérik a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatást. Ha a megállapodás megkötésére nem kerül sor – tájékoztatást nyújt, hogy a nyílt örökbefogadást elősegítő szolgáltatás a területi gyermekvédelmi szakszolgálatnál is igénybe vehető. A gyermek nyílt örökbefogadásának elősegítése érdekében történő kapcsolatfelvétel előkészítése körében végzett tevékenységre kötött megállapodás tartalmazza: a válsághelyzetben lévő várandós anya, a vér szerinti szülő, illetve – ha rendelkezik ezekkel – a gyermek személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, a szolgáltatás pontos leírását, a szolgáltatást igénybe vevő, valamint a szolgáltatást végző személy közötti kapcsolattartás módját, a megállapodás felmondásának szabályait, a szolgáltatást igénybe vevő hozzájáruló nyilatkozatát a személyes adatai kezeléséhez, és nyilatkozatát arról, hogy a személyes adatainak kezelésére vonatkozó tájékoztatást a közhasznú szervezet részéről megkapta és azt tudomásul vette. Az örökbe fogadni szándékozó személlyel kötött megállapodás tartalmazza az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait és társadalombiztosítási azonosító jelét, azt, hogy a megállapodást a felek legalább évente felülvizsgálják, az örökbefogadás szempontjából jelentőséggel bíró egyéb körülményeket, az örökbe fogadni szándékozó személy bejelentési kötelezettségét arra vonatkozóan, ha vele szemben a megállapodás megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok keletkezik, az örökbe fogadni szándékozó személyt terhelő költségek viselésének e rendeletben megállapított szabályait annak kifejezett megjelölésével, hogy a költségek elszámolása költségátalány vagy tételes költségelszámolás formájában történik.
32
A Szakszolgálat írásban felmondja a megállapodást, ha annak megkötését követően az örökbefogadást kizáró ok fennállásáról szerez tudomást, vagy tudomására jut, hogy az örökbefogadás akár a felek, akár más közreműködő személyek számára haszonszerzéssel jár. Ebben az esetben a szakszolgálat öt napon belül írásban értesíti az örökbefogadásra való alkalmasságot megállapító, valamint az örökbefogadás engedélyezésére illetékes gyámhatóságot.
Titkos örökbefogadás - Magyar állampolgár általi örökbefogadás. - Külföldi állampolgár általi örökbefogadás.
A Szakszolgálat feladatai a titkos örökbefogadás előkészítése érdekében:
A megyei gyermekvédelmi szakértői bizottság véleményének figyelembevételével – a legmegfelelőbb, érvényes alkalmassági határozattal rendelkező örökbefogadó szülő kiválasztása a gyermek számára, A gyermek, a gyermek gondozójának és az örökbe fogadni szándékozó személy felkészítése az örökbefogadásra, A szülő-gyermek kapcsolat kialakulásának segítése, ennek érdekében javaslattétel a gyermek örökbefogadó szülőhöz történő kötelező gondozásba történő kihelyezésére és annak figyelemmel kísérése, Javaslattétel az örökbefogadás engedélyezésére.
Az örökbefogadás előtti eljárás
A Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálata – mint szervezeti egység – látja el az örökbefogadások előkészítését. Ennek keretében az örökbefogadási tanácsadó végzi az alábbi feladatokat: - Nyilvántartja a gyámhivatal által örökbe fogadhatónak nyilvánított és a nevelésbe vett örökbe adható gyermekeket. - Nyilatkoztatja és tájékoztatja az örökbe fogadni kívánó személyeket. - Megvizsgálja alkalmasságukat, beszerzi az erre vonatkozó szakvéleményeket. - Az alkalmasságukról készített szakvéleményt megküldi a gyámhivatalnak. - Nyilvántartja az örökbe fogadni kívánó személyeket. - Környezettanulmányt készít az örökbe fogadni szándékozó lakóhelyén és a várakozási idő alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni kívánó személyeket és tájékoztatja őket kérelmük teljesülésének esélyéről. - Tanácsadást végez az örökbefogadásra alkalmas személyek számára. - Örökbefogadói tanfolyamot szervez az örökbe fogadni szándékozó személyek számára. 33
-
-
-
-
-
-
Lebonyolítja az örökbefogadási eljárást. Részt vesz az örökbe fogadható gyermekek számára a nyilvántartásban szereplő legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztásában, a gyermek és az örökbe fogadni szándékozó összeismertetésében. Összeállítja és megküldi az illetékes gyámhivatalnak a Központ javaslatát tartalmazó szükséges dokumentum csomagot az örökbefogadás előtti kötelező gondozásba történő kihelyezéshez. Együttműködik a gyámhivatalokkal, a Központ Szakszolgálatának pszichológusával, a gyermek gyámjával, az örökbefogadás előkészítése céljával történő kihelyezés előkészítésében, bonyolításában. Figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását és segíti a gyermek örökbefogadó családba történő beillesztését, tanácsaival segíti az örökbefogadó szülőt. A kötelező gondozási idő alatt látogatja a családot és telefonkapcsolatot is tart az örökbefogadókkal. Tájékoztató leírást készít az örökbefogadható gyermek és az örökbefogadója kapcsolatának alakulásáról az örökbefogadás engedélyezése iránti kérelem felterjesztése előtt. Összeállítja és megküldi az illetékes gyámhivatalnak az örökbefogadás engedélyezése iránti eljáráshoz szükséges dokumentációt. Az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedéséig kapcsolatot tart az örökbefogadó családdal, segíti a hivatalos ügyek intézésében. Az örökbefogadás engedélyezésének jogerőssé válását követően végzi az utánkövetéssel kapcsolatos feladatokat. Felterjeszti a nyilvántartásokat az Emberi Erőforrások Minisztériumához. Kapcsolatot tart a gyámhivatalokkal, a családvédelemmel foglalkozó szolgáltatókkal, szülészeti és gyermekosztályokkal az örökbefogadási eljárás szakszerű előkészítése céljából.
Az örökbefogadás első fázisa: A kérelem
Az örökbefogadási szándékot bejelentő kérelmet a Gyermekvédelmi Központ igazgatójához nyújtják be a kérelmezők. Az örökbefogadási eljárás lefolytatásának feltétele, hogy a kérelmező állandó lakóhelye Veszprém megyében legyen, illetve tartósan külföldön tartózkodó magyar állampolgár esetében az utolsó bejelentett magyarországi lakcím megyénkben volt. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó házaspár egyik tagja nem megyei lakos, a másik illetékes Központot tájékoztatni szükséges. Az örökbefogadási tanácsadó a kérelem előterjesztésével egyidejűleg, de legkésőbb 15 napon belül írásban tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozót az örökbefogadás feltételiről és arról, hogy alkalmasságának megállapítása érdekében az általa meghatározott helyen és időpontban örökbefogadási tanácsadáson kell részt venni, valamint arról, hogy családi és lakáskörülményeikről a helyszínen győződik meg. Tájékoztatja 34
továbbá arról, hogy örökbefogadói tanfolyamot kell elvégezniük, melynek időtartama 21 óra, s annak sikeres elvégzéséről tanúsítványt kapnak. Megkéri az örökbe fogadni szándékozók hozzájárulását orvosi igazolás beszerzésére (háziorvosi, ill. szükség szerint egyéb szakorvosi). A Gyermekvédelmi Központnál előterjesztett kérelmükben nyilatkozniuk kell - az örökbefogadási szándék indokairól, az örökbefogadandó gyermekre vonatkozó elképzelésükről, az örökbe fogadni szándékozott gyermekek számáról és arról, hogy vállalják-e testvérek örökbefogadását, - az örökbe fogadandó gyermek, gyermekek koráról, - arról, hogy vállalja-e egészségi problémával küzdő gyermek örökbefogadását, - a korábban kezdeményezett örökbefogadás előtti eljárás eredményeiről, - arról, hogy alkalmassá nyilvánításuk esetén hozzájárulnak-e ahhoz, hogy adatait az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadási esélyeinek növelése érdekében más gyermekvédelmi szakszolgálat is kezelje, - annak tudomásul vételéről, hogy az örökbefogadásra való alkalmasság feltétele az örökbefogadás előtti tanácsadáson és felkészítő tanfolyamon történő eredményes részvétel. Amennyiben a jelentkezésben foglalt adatokból már egyértelmű, hogy az alkalmasság megállapítása akadályba ütközik, arról tájékoztatni kell a kérelmezőt. Így lehetősége van kérelme visszavonására, s a felesleges vizsgálatok elvégzésére. Ha a jogszabály egyértelműen kizárja az örökbefogadásra való alkalmasság megállapítását, nincs szükség további vizsgálatra, s ezt a kérelmezővel közölni kell (pld. élettársak közös örökbefogadási kérelme, 21 év alatti életkor). Az orvosi véleményben választ kell kapni arra, hogy az örökbe fogadni kívánt személy nem szenved-e: - a gyermek megfelelő ellátását is korlátozó testi, érzékszervi, értelmi fogyatékosságban , - súlyos pszichotikus zavarban, - alkoholfüggőségben, - kábítószer-függőségben, - olyan betegségben, amely miatt – akár időszakosan is – akadályozott a gyermekről való gondoskodás, illetve a gyermek fejlődését veszélyezteti. Ha az orvosi vélemény szerint a jelentkezők egyike bármilyen betegségben szenved, akkor egy külön állásfoglalást kell beszerezni a jelentkező kezelőorvosától a jelentkező beleegyezésével. Pszichikai alkalmassági vizsgálaton kell meggyőződni, - az örökbefogadási szándék motivációjáról, - a család élethelyzetéről, - az örökbe fogadni szándékozó személy életkoráról és személyiségéről, - a gyermek nevelésével kapcsolatos elképzeléseikről, - előreláthatólag biztosítani tudják-e az örökbefogadandó gyermek harmonikus fejlődését, felnevelését. 35
Az örökbefogadás előtti tanácsadást a Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának pszichológusa végzi. A tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő – a személyisége és családstruktúrája alapján – a pszichológussal együtt megalapozott döntést tudjon hozni arról, alkalmas-e örökbefogadónak. Amennyiben az örökbe fogadni szándékozó szülő házasságban él, házastársa is részt vesz a tanácsadáson, s ugyancsak részt vehet az örökbe fogadni szándékozó személy saját gyermeke is. A tanácsadást követően a pszichológus az alkalmasságra vonatkozó megállapításait írásban rögzíti. Az örökbefogadás előtti tanácsadás célja, hogy az örökbe fogadni szándékozó szülő - megismerje azokat a nehézségeket, amelyekkel a személyisége, motivációi, családstruktúrája alapján az örökbefogadás során várhatóan szembesülni fog, - felmérje, hogy a családjában, környezetében feltehetően milyen konfliktusokat fog okozni a gyermek odakerülése, és hogy ezeket miként lehet kezelni, illetőleg probléma esetén kihez lehet fordulni, a tanácsadást végző szakember - megismerje az örökbe fogadni szándékozó motivációit, valamint jelenlegi és virtuális családstruktúráját, - megalapozott döntést tudjon hozni arról, hogy alkalmas-e az örökbe fogadni szándékozó szülő az örökbefogadásra. Rokon általi örökbefogadás esetén – a kezdeményező személyek kérelmére vagy a gyámhivatal felkérésére – a fentiekben jelzett módon az örökbefogadási tanácsadó szintén elvégzi a tanácsadást és javaslatát megküldi a gyámhivatalnak. Az örökbe fogadni szándékozó személy lakóhelyének felkeresése során a helyszínen kell tájékozódni, hogy a lakókörnyezet, illetve a családi és lakáskörülmények alkalmasak-e gyermek örökbefogadására, s lehetőség szerint az együtt élő családtagok véleményét ki kell kérni. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy a tanácsadáson nem jelent meg és távolmaradását nem mentette ki, illetőleg a környezettanulmány elvégzését nem teszi lehetővé, kérelmét visszavontnak kell tekinteni. Az örökbefogadói tanfolyam célja, hogy a résztvevők - felkészüljenek az örökbefogadásra, - megismerjék az örökbefogadás jogi és társadalmi hátterét, - szembesüljenek azokkal a tipikus nehézségekkel, melyek az örökbe fogadási eljárás és az örökbe fogadott gyermek nevelése során felmerülhetnek, - elsajátítsák a konfliktusok kezelésének és az örökbefogadással együtt járó feszültségek kezelésének módjait. A tanfolyamon résztvevők a tanfolyam sikeres elvégzéséről sorszámmal ellátott tanúsítványt kapnak. A tanúsítványban szereplő tanfolyami képzettség megnevezése: örökbefogadó szülő. 36
Nem kaphat tanúsítványt a tanfolyam sikeres elvégzéséről az, aki több mint 3 órát hiányzott. Az örökbefogadási tanácsadó a pszichológiai vizsgálat eredményét, az örökbefogadás előtti tanácsadás és felkészítő tanfolyam eredményes elvégzését igazoló iratot, a környezettanulmányt, az orvosi igazolásokat és az ezek alapján kialakított javaslatát az ügyfél kérelmével, valamint nyilatkozatával együtt megküldi az örökbe fogadni szándékozó lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalnak, s erről az örökbe fogadni szándékozó személyt egyidejűleg értesíti. A javaslatban ki kell térni arra, hogy az örökbe fogadni szándékozó gyermek örökbefogadására alkalmas. Alkalmatlanság megállapítása esetén a határozat jogerőre emelkedését követő 1 éven belül új eljárás nem indítható, erről nyilvántartás vezetése szükséges. Alkalmasság megállapítása esetén – a határozat kézhezvételekor - nyilvántartásba kell venni az örökbe fogadni szándékozót a kérelem benyújtásának napjával, - hozzájáruló nyilatkozat birtokában adatit továbbítani kell az örökbe fogadni szándékozó személyek országos nyilvántartása számára. Ezekről az örökbefogadási tanácsadó írásban tájékoztatja a jelentkezőket. Az alkalmasságot megállapító határozat a jogerőre emelkedésétől számított 3 évig érvényes. Amennyiben a 3 év alatt örökbefogadásra nem került sor, az örökbe fogadni szándékozót az érvényesség lejárta előtt 2 hónappal írásban kell megkeresni, hogy kívánja-e az érvényességet 1 évvel meghosszabbítani. Ha igen, akkor erre vonatkozó kérelmét javaslatunkkal továbbítjuk a gyámhivatal felé. Amennyiben a meghosszabbított érvényességi idő lejártáig sem kerül sor örökbefogadásra, az örökbefogadás előtti eljárást – a tanácsadás és a tanfolyam kivételével – az örökbe fogadni szándékozó kérelmére meg kell ismételni. A határozat érvényességi idejének leteltével – ha az örökbe fogadni szándékozó ismételt kérelmet nem terjesztett be – törölni kell a nyilvántartásból. Erről értesíteni kell az országos nyilvántartást és az örökbe fogadni szándékozó személyt is. Ha a határozat érvényességének lejárta előtt újabb gyermek örökbefogadását kéri, a tanácsadás és a tanfolyam elvégzésétől eltekintve az alkalmasságot felül kell vizsgálni. Az örökbefogadási tanácsadó a várakozás időszaka alatt félévente felkeresi az örökbe fogadni szándékozót és tájékoztatja kérelme teljesülésének esélyeiről.
Örökbefogadási eljárás második fázisa: Az örökbefogadó szülő kiválasztása, a megtekintés és az összeszoktatás
Az örökbefogadó szülő kiválasztása, megtekintés A Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának feladata a nyilvántartásban szereplő örökbe adható gyermekek számára, a nyilvántartásban szereplő örökbe fogadni 37
szándékozók közül – a nyilvántartási sorszámok figyelembevételével – a legmegfelelőbb örökbefogadó szülő kiválasztása, mely megbeszélés keretében történik. A megbeszélésen részt vesz: - a Gyermekvédelmi Központ igazgatója, - a Szakszolgálat hálózatvezető/szakmai vezetője, - örökbefogadási tanácsadó, - pszichológus, - a gyermek gyámja, - nevelőszülő tanácsadó. A döntésről rövid, indoklást tartalmazó emlékeztetőt kell készíteni. Az örökbefogadási tanácsadó beszerzi a gyermek gyámjának, gondozójának részletes jellemzését, tájékoztatását a gyermekről, a gyermekorvos által kitöltött orvosi igazolást, a pszichológiai véleményt, valamint elkészíti a gyermek családi hátterét. Az örökbe fogadni szándékozó az örökbefogadási tanácsadó által ismeri meg a gyermekről és vérszerinti családjáról készült iratokat, majd dönthet arról, kíván-e találkozni a gyermekkel. Az örökbefogadási tanácsadó szervezi meg a személyes találkozót, melyről a gyermek gyámját is értesíteni kell. Az örökbe fogadni szándékozó további tájékoztatást kérhet a gyermekről az őt gondozó személytől, majd megtekintheti a gyermeket. A gyermek nem tudhat arról, hogy a kérelmező őt örökbefogadási szándékkal látogatja meg. Természetesen a későbbiekben a gyermek életkorától függően történik a felkészítése. Amennyiben a kérelmező a megismerkedés alapján további kapcsolatot szeretne kialakítani a gyermekkel, az örökbefogadási tanácsadó, a pszichológus, a gondozó intézmény és a törvényes képviselő által megállapított gyakorisággal, a közösen megbeszélt időpontokban felkeresheti a gyermeket. A gyermekkel való rendszeres találkozást összeszoktatásnak nevezzük. A szó a nevében is hordozza ennek a tevékenységnek a szerepét.
Az összeszoktatás
Miért fontos az összeszoktatás? A gyermek a számára ismert környezetben, ismert személy által nyújtott biztonságban kezd megbarátkozni az őt majd családjába fogadó, de még idegen személlyel. Az összeszoktatás alatt az örökbefogadó szülő megtanulja a gyermek személyes, speciális igényei szerinti gondozást, vagyis úgy nyúl hozzá, úgy eteti, úgy készíti el ételét, ahogy azt a gyermek megszokta. Megtanulja a gyermek napirendjét, hogy mi után mi következik, ami a gyermek számára nagyon fontos, mert ő már ismeri és előre készül a vele történő dolgokra. A gyermek biztonságigényét fokozza, ha megtapasztalja, hogy nap, mint nap az történik, amit vár. Ez az előre elvárhatóság elve. Ha szükségleteinek kielégítése a számára várt, megszokott módon történik, nyitottabbá válik és egyre közelebb kerül a leendő családhoz. Tehát nem arról van szó, hogy azt feltételezzük az örökbefogadó családról, hogy nem tud ellátni egy gyermeket, hanem a gyermek személyes igényeit és azok kielégí38
tésének arra a gyermekre szóló technikáját nem ismeri, és ezt kell megtanulni az öszszeszoktatás ideje alatt. Az összeszoktatásnak másik előnye, hogy az esetleges problémák, kérdések, konfliktusok még az ismert környezetben kerülnek felszínre, így a gyermeket ismerő szakemberek azonnali segítséget tudnak nyújtani. A örökbefogadó család és a gyermek barátkozásának folyamatában előfordulhatnak megtorpanások, visszaesések. Ezek természetes reakciók, de a segítő szakember tanácsát elfogadva és betartva kilábalhatunk belőlük. Az, hogy ki és mennyi ideig barátkozik, gyermekenként és helyzetenként változó. Türelem, megértés szükséges az örökbefogadó család részéről, ami később meghozza a gyümölcsét. Az összeszoktatást segítő szakember a kapcsolat alakulását látva egyezteti a távozás napját a örökbefogadó családdal. Előfordulnak kudarcos barátkozások, amikor elmaradnak az örökbefogadó szülők. Ilyen esetben meg kell beszélni a gyermekkel, hogy mi az oka a látogatás elmaradásának. A gyermeket fel kell menteni a felelősség alól, ehhez szükség esetén pszichológust is segítségül hívhatunk. Szakmai meggyőződésünk, hogy a gyermek és leendő családja közti barátkozási folyamat csökkenti a gyermekeknél a személyiségzavarok kialakulásának lehetőségét. A személyes kapcsolatfelvételtől számított 30 napon belül a Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának örökbefogadási tanácsadója – a gyermek gondozója, illetve törvényes képviselője bevonásával – kialakítja álláspontját arra vonatkozóan, hogy javasolja-e a gyámhivatal felé a gyermeknek a kérelmező gondozásába történő kihelyezését, s erről a kérelmezőt tájékoztatja.
Az örökbefogadási eljárás harmadik fázisa: Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás
A kapcsolat alakulásától függően az örökbefogadási tanácsadó az örökbe fogadni szándékozó személy és a gyermek, illetve törvényes képviselője örökbefogadásra vonatkozó kérelmét a Gyermekvédelmi Központ javaslatával, a gyámhivatal által bekért igazolásokkal és szakvéleményekkel együtt megküldi a gyámhivatal részére. A Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának örökbefogadási tanácsadója a gyámhivatal felkérésére figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülő-gyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba történő beilleszkedését. Ezek alapján a gyámhivatal által meghatározott időre megküldi az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát. Az örökbe fogadható gyermekek nyilvántartásából törölni kell azt a gyermeket, akinek az örökbefogadását a gyámhivatal jogerős határozattal engedélyezte. Amennyiben nincs a megyében olyan örökbe fogadni szándékozó, aki várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani a Gyermekvédelmi Központ 39
nyilvántartásában szereplő gyermekkel, haladéktalanul értesíteni kell az Emberi Erőforrások Minisztériumát, hogy az országos adatbázisban keressen potenciális szülőket.
Utánkövetés
Az örökbefogadás utánkövetésének elrendelésével a gyámhivatal a gyermek örökbefogadó családba történő beilleszkedésének figyelemmel kísérését és az örökbefogadó család tanácsadással történő segítését biztosítja. Az örökbefogadás engedélyezése iránti eljárás során tájékozatja az örökbe fogadni szándékozó személyt arról, hogy az örökbefogadást engedélyező határozat jogerőre emelkedését követően két hónapon belül, majd – a rokoni és házastársi örökbefogadás kivételével – egy év múlva személyes találkozásra és együttműködésre kötelezett az utánkövetést végző szervezet szakemberével. Ha az örökbefogadó szülő nem nevezett meg utánkövetésre szervezetet, vagy a megnevezett közhasznú szervezet nem vállalja az utánkövetést, a gyámhivatal az örökbefogadó szülőnek és a gyermeknek az örökbefogadást követő tartózkodási helye szerinti gyermekvédelmi szakszolgálatot kéri fel az utánkövetés biztosítására. Az utánkövetést szakszolgálatunk örökbefogadási tanácsadója végzi. Az utánkövetés során személyes találkozásra hívja fel az örökbefogadó szülőket és az örökbefogadott gyermeket, illetve az örökbefogadó szülőt, annak házastársát vagy élettársát és az örökbefogadott gyermeket. Az örökbefogadó szülő kérelmére az örökbefogadási tanácsadó az örökbe fogadó szülő tartózkodási helyén biztosítja a személyes találkozás lehetőségét. Az utánkövetés tapasztalatairól az örökbefogadási tanácsadó utánkövetési jelentésben számol be a gyámhivatalnak. Ha az örökbefogadó szülő a felhívás ellenére nem lép személyes kapcsolatba az Szakszolgálattal, az örökbefogadási tanácsadó ezt jelzi az utánkövetést elrendelő gyámhivatalnak. A gyámhivatal ismételten felhívja az örökbefogadó szülőt, szülőket az együttműködésre. Az együttműködés elmaradása esetén a gyámhivatal tájékoztatást kér a gyermekjóléti szolgálattól az örökbe fogadott gyermek fejlődéséről, körülményeiről és a családba való beilleszkedéséről.
Külföldre történő örökbeadások
Ha az örökbe fogadható gyermek hazai örökbefogadása iránti intézkedések nem vezettek eredményre, és van az egységes örökbefogadási nyilvántartásban olyan külföldön szokásos tartózkodási hellyel rendelkező örökbe fogadni szándékozó személy, aki a gyermekkel várhatóan megfelelő szülő-gyermek kapcsolatot tud kialakítani, a miniszter az illetékes gyermekvédelmi szakszolgálat véleményének figyelem40
bevételével dönt a személyes kapcsolat felvételének lehetőségéről. Több örökbe fogadni szándékozó személy esetén figyelembe kell venni a nyilvántartásba vétel időpontját is. Ha a személyes kapcsolat felvétele mellett születik döntés, a miniszter – a Hágai Örökbefogadási Egyezmény alkalmazása esetén az ügyben eljáró külföldi Központi Hatóságon (meghatalmazott testületen) keresztül – tájékoztatja az örökbe fogadni szándékozó személyt: a gyermek személyazonosító adatairól, örökbe fogadhatóvá válásának körülményeiről, szociális, családi és egészségügyi körülményeiről, valamint különleges szükségleteiről; a gyermek gondozási helyéről; a tájékoztatás kézhezvételét követő 30 napon belül nyilatkoznia kell arról, hogy a gyermeket örökbe kívánja-e fogadni,, illetve a gyermekkel való személyes kapcsolat felvétele céljából várhatóan mikor tartózkodik Magyarországon. Ha az örökbe fogadni szándékozó személy úgy nyilatkozik, hogy a gyermeket örökbe kívánja fogadni és vele a kapcsolatot fel kívánja venni, erről a miniszter haladéktalanul tájékoztatja az eljárni illetékes kijelölt gyámhivatalt, valamint a gyermekkel való személyes kapcsolat felvételének megszervezése érdekében a szakszolgálatot. A gyermek és a külföldi örökbefogadni szándékozó személy közötti személyes kapcsolatfelvételt követő nyolc napon belül a szakszolgálat döntéshozatal céljából megküldi a kijelölt gyámhivatalnak a gyermekre vonatkozó igazolásokat, szakvéleményeket, továbbá a kötelező gondozásra vonatkozó javaslatát. A kijelölt gyámhivatal a kötelező gondozásba történő kihelyezést elrendelő határozatában a gondozási idő számításánál figyelembe veszi a tényleges gondozás kezdő időpontját. A gyámhivatal gondozásba helyezési határozatának meghozatala után az örökbefogadási tanácsadó figyelemmel kíséri a kihelyezett gyermek gondozását, a szülőgyermek kapcsolat alakulását, a gyermek családba való beilleszkedését. Az örökbefogadási tanácsadó a gondozásba történő kihelyezést követő harminc napon belül szakvéleményét és az örökbefogadásra vonatkozó javaslatát megküldi a kijelölt gyámhivatalnak.
Pszichológus
Főállású pszichológusunk az alábbi feladatkörök ellátásával végzi tevékenységét: Elvégzi az örökbefogadásra jelentkező szülőpárok vizsgálatát. Szükség esetén elvégzi az örökbefogadásra kerülő gyermekek vizsgálatát. Eseti jelleggel tanácsadást, terápiát tart az örökbefogadásra jelentkező szülőpárok, illetve örökbefogadásra kerülő gyermekek számára. A vizsgálatok elvégzését követően, az arról készült pszichológiai szakvéleményt a vizsgálatot követő hét pénteki napjáig legépelve és aláírásával ellátva leadja a Szakszolgálat vezetője részére. 41
Nyilvántartást vezet az általa vizsgált, terápiában, tanácsadásban részesült személyek, gyermekek számáról, állapotukról, és az abban bekövetkezett esetleges változásokról.
A gyermekvédelmi gyámi, a vagyonkezelő gondnoki és az eseti gondnoki feladatok ellátása Gyermekvédelmi gyám A gyermekvédelmi gyám, irányítását és felügyeletét a gyámhivatal végzi, a Központtal munkajogi kapcsolatban áll. Esetszáma 30 gyermek lehet. Feladatai: A gyermek életkorának megfelelõen a gyermekkel személyes és közvetlen találkozást, beszélgetést kezdeményez a kirendelését követõen legfeljebb tizenöt napon belül, a kirendelése idõtartama alatt legalább havonta egy alkalommal, valamint a hatodik életévét be nem töltött gyermek esetén legalább kéthetente egy alkalommal, A gyermek számára telefonon történõ elérhetõséget, illetve kérésére a gondozási helyén vagy semleges helyen történõ találkozást biztosít, A szülõkkel, más hozzátartozókkal való kapcsolattartást figyelemmel kíséri, szükség esetén elõsegíti, A gyermek oktatását biztosító nevelési-oktatási intézményekkel kapcsolatot tart, figyelemmel kíséri a gyermek iskolai elõmenetelét, magatartását., Együttmûködik a gyermekjóléti szolgálattal a gyermek vér szerinti családja helyzetének megismerése érdekében, A kirendelését követõen harminc napon belül felveszi a kapcsolatot a gyermek szüleivel, és fenntartja azt a gyermekvédelmi gondoskodás idõtartama alatt, továbbá a nevelésbe vétel megszüntetését követõen három hónapig, kivéve ha a szülõk hozzájárultak gyermekük örökbefogadásához vagy a bíróság megszüntette szülõi felügyeleti jogukat, illetve a gyámhatóság örökbefogadhatóvá nyilvánította a gyermeket, A gondozási helyrõl történõ engedély nélküli távozás esetén a gyermeket – ha ismert, hogy hova távozott – visszaviszi a gondozási helyére, ellenkezõ esetben megteszi a gyermek felkutatásához szükséges intézkedéseket, Szükség szerint, de legalább félévente jelentést készít a gyámhatóságnak a működéséről, valamint a gyámsága alatt álló gyermek ügyeiről. A tájékoztatás 42
elkészítéséhez a gyermeket gondozó nevelőszülő, gyermekotthon, fogyatékosok vagy pszichiátriai betegek otthona segítséget nyújt, A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és mûködésük feltételeirõl szóló miniszteri rendeletben meghatározottak szerint részt vesz a gyermek egyéni gondozási-nevelési tervének elkészítésében, Kezdeményezi a gyámhatóságnál egyes gyámi feladatok ellátására a nevelőszülő gyámként történő kirendelését, ha a nevelőszülő már legalább két éve saját háztartásában neveli a gyermeket, nincs folyamatban eljárás a nevelésbe vétel megszüntetésére, és a nevelőszülő vállalja a gyermek törvényes képviseletének a Gyvt. 87. § (1) bekezdés a)–c) pontja szerinti ellátását, Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülővel köteles együttműködni, Az egyes gyámi feladatok ellátására gyámként kirendelt nevelőszülő gyámi tisztségből való felmentése, elmozdítása vagy azonnali hatályú felfüggesztése esetén valamennyi gyámi feladatot ellátja, A gyermek elhelyezésének joga nem illeti meg, és a gyermek tartózkodási helyét csak a gyámhatóság engedélyével változtathatja meg. A gyermek tartózkodási helyét, illetve annak megváltoztatását bejelenti a gyámhatóságnak, és kéri annak jóváhagyását, A gyermek életpályáját a gyermekkel közösen választja meg figyelembe véve – feltéve, hogy szülõi felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szûnt meg – a nevelésbe vett gyermek szülõjének véleményét, a gyermek képességeit, egyéb körülményeit. Az életpálya kijelölésével kapcsolatos vitában a gyámhatóság dönt, Együttmûködik a nevelésbe vételhez kapcsolódó, a gyermek véleményét figyelembe vevõ egyéni elhelyezési terv megvalósításában, a feladatok teljesítésében, Kérelmére a gyámhatóság a nevelésbe vétel fenntartásának szükségességét soron kívül felülvizsgálja, Ha a gyermek érdekét gondozási helye súlyosan veszélyezteti, és a gyermeket súlyos veszélyeztetettsége miatt másik, biztonságos gondozási helyre viszi, errõl a gyámhatóságot egyidejûleg értesíti, és kéri a kijelölt gondozási hely megváltoztatását, Engedélyezi a gyermek legfeljebb két napra történõ eltávozását és két napnál hosszabb idõtartamú szabadságát, ha arra a gyámhatóság döntésében felhatalmazta, Jelzi a gyámhatóságnak, ha a kapcsolattartás végrehajtása során a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek vagy a kapcsolattartásra jogosult és a gyermek gondozási helyét biztosító személy, intézmény között vita keletkezik, A gyermek érdekében és a gyermek testvéreivel való kapcsolat ápolása céljából, különösen, ha azt a gyermek is kéri – biztosíthatja, hogy a gyermek személyes kapcsolatait a Gyer. 28. § (1) bekezdésben felsorolt személyeken kívül mással is ápolhassa,
43
Köteles jelezni a gyámhivatalnak, ha az ítélőképessége birtokában lévő gyermek és közte vita áll fenn a személyes kapcsolatok ápolása kérdésében. A gyermekvédelmi gyám és a gyermek közötti vita esetén a gyámhivatal dönt, Egyetértésével az ideiglenes hatállyal elhelyezett, nevelésbe vett gyermek tekintetében a szülő kérelmére –a nyári időszakos kapcsolattartás pótolható, Kezdeményezi a gyámhatóságnál, illetve a bíróságnál a kapcsolattartási jog korlátozását, a felügyelt kapcsolattartás elrendelését, a kapcsolattartás szüneteltetését vagy megvonását, ha a nevelésbe vett gyermek szülõje vagy más hozzátartozója a gyámhatósági határozatban biztosított kapcsolattartási jogával a gyermek vagy a gyermeket gondozó személy sérelmére visszaél és magatartásával a gyermek nevelését, testi, értelmi, érzelmi és erkölcsi fejlõdését veszélyezteti, Elősegíti a gondozott gyermek és családja közötti folyamatos és egymás elfogadására irányuló kapcsolatot, szükség esetén javaslatot tesz a kapcsolattartás formájának, helyszínének és időtartamának megváltoztatására, Felkészíti a gondozott gyermeket a családdal való találkozásra, szükség esetén a kapcsolattartás helyszínére kíséri, és ha a gyermek és a szülő közötti kapcsolat helyreállításához szükséges, a találkozáson részt vesz, Ha a szülő nem jelentkezik a szokásos módon és időben az okokat mielőbb felderíti és azokat a gondozott gyermekkel közli, Felkészíti a gondozott gyermeket a családba való visszakerülésre, A gyermekkel és a szülőkkel közösen megtervezi a hazakerülést követő teendőket és életvitelt, A gyermek érdekében, a családjával való kapcsolat ápolása és a családnak a gyermek visszafogadására alkalmassá tétele céljából a gyermekvédelmi gyám és a gyermek gondozási helye együttműködik – ha szülői felügyeleti jogát nem szüntették meg vagy az nem szűnt meg – a szülővel és az illetékes gyermekjóléti szolgálat családgondozójával. A családgondozást a gyermekvédelmi nyilvántartás XX. számú adatlapja alapján kell megtervezni, A nevelőszülőnél, a gyermekotthonban és a bentlakásos szociális intézményben elhelyezett gyermek kapcsolattartásának elősegítése, támogatása érdekében – a gyámhivatal vagy a bíróság döntésének megfelelően – segíti a gyermek gondozóját a kapcsolattartás során felmerülő problémák megoldásában, és a gyermeket a kapcsolattartással összefüggő problémái megoldásában, szükség esetén pszichológus bevonásával, A gyermek gondozási helyének meghatározása érdekében tartandó gyámhivatali tárgyaláson részt vesz, Részt vesz a felülvizsgálat során tartandó gyámhivatali tárgyaláson, Tájékoztatja a gyermeket az otthonteremtési támogatás és az utógondozói ellátás iránti kérelem benyújtásának lehetőségéről és elősegíti a gyermek kérelmének benyújtását, Javaslatot tesz a gyermek nagykorúságának elérése elõtt az utógondozói ellátást elrendelésére, ha a gyermek, illetve a fiatal felnõtt nevelésbe vétele nagykorúvá válásával szûnt meg.
44
A gyermek személyi ügyeiben való képviseletével kapcsolatos feladatai:
Eljár a gyermek személyes okmányainak beszerzésében, árvaellátásának megigénylésében, kéri a gyermek közgyógyellátásra való jogosultságának megállapítását és a gyermek tartózkodási engedélyének meghosszabbítását, Törvényes képviselőként nyilatkozatot tesz a gyermeken végzendő egészségügyi beavatkozásokhoz, Eljár a gyermek iskolai beíratása, tanulói jogviszonyának, magántanulói jogállásának létesítése, megszüntetése ügyében, Szükség esetén kérelmezi a gyermek tanulási képességet érintő vizsgálatát, Kérelmezi a gyámhatóságnál a gyermek és szülei kapcsolattartásának szabályozását, módosítását, a gondozási hely megváltoztatását, a nevelésbe vétel megszüntetését, ha azok feltételei fennállnak, Kezdeményezi a gyámhatóságnál a gyermek örökbefogadhatóvá nyilvánítását ha annak feltételei fennállnak, A gyermek örökbefogadásának előkészítése során a gyermekvédelmi szakszolgálattal együttműködve – a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében – a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően engedélyezheti, hogy a gyermek az örökbe fogadni szándékozó szülőnél tartózkodjon, amelyről egyidejűleg értesíti a gyámhatóságot, Gyermekvédelmi gyámként gyermek örökbefogadásához nem adhat hozzájáruló nyilatkozatot, Képviseli a gyermeket hatósági ügyeiben, Amennyiben a gyermekjogi képviselő kirendelése akadályokba ütközik, a nevelési felügyelettel kapcsolatos eljárásban képviseli a gyermeket, ideértve a bírósági eljárásban való képviseletet is.
A gyermeket vagyoni ügyeiben való képviseletével kapcsolatos feladatai:
Védi a gyermek vagyoni érdekeit, gondoskodik a vagyon megfelelő hasznosításáról, kezeléséről és a rendes vagyonkezelés szabályai szerint intézi a gyermek ügyeit, A gyermekvédelmi gyám a gyermek vagyonát leltár alapján veszi át, A működése során felmerült kiadásainak megtérítését a gyermektől nem igényelheti, Eseti, rendes és végszámadást készít a gyámhatóságnak, aki azokat elbírálja, Eseti számadást készít, amennyiben a gyámhivatal hivatalból, valamint a korlátozottan cselekvőképes kiskorúnak, és a gyermek közeli hozzátartozójának kérésére indokolt esetben erre kötelezi, Vagyonkezeléséről – a gyámhatóság eltérő rendelkezése hiányában – legalább évenként köteles a gyámhatóságnak számot adni,
45
Vagyonkezelői joga megszűnését, illetve a hagyatéki eljárás jogerős befejezését követő 15 napon belül a vagyon állagára vonatkozó számadást (végszámadást) terjeszt elő, Ha a gyámság megszűnésével a gyermek szülői felügyelet alá kerül, a végszámadást a gyámhivatalhoz benyújtja, Ha a gyámság a nagykorúság elérése miatt szűnik meg, a gyámi tisztséget ellátó személy annak tartozik végszámadással, aki a vagyon felett rendelkezni jogosult, A végszámadás egy – a fiatal felnőtt aláírásával átvett – példányát a gyám az illetékes gyámhivatalnak megküldi, A kárt, melyet kötelessége megszegésével a gyámsága alatt állónak vétkesen okoz, köteles megtéríteni, A nevelésbe vétel kapcsán - szükség esetén - közreműködik a gyermek vagyonának leltározásában, A nevelésbe vett gyermek külön jogszabályban meghatározott kötelező ellátásait, valamint a családi pótlék személyre szóló felhasználását is meghaladó szükségleteire – különösen tartós fogyasztási cikk vásárlására, a gyermek képességeinek fejlesztésére és jelentősebb vagyoni érték megszerzésére – a gyámi fenntartásos betétből pénzfelvétel engedélyezését kérheti a gyámhivataltól,
Az eseti gondnok
Ha a gyermekvédelmi gyám a gyermek törvényes képviseletét a Csjt. Szabályai szerint nem láthatja el, ellátja az eseti gondnoki feladatokat, amennyiben a gyámhatóság erre hivatalból kirendeli, vagy ha a különleges szakértelmet igénylő ügyekben a gyermekvédelmi gyám nem vállalkozik a gyermek képviseletének ellátására.
46
Az utógondozással kapcsolatos feladatok ellátása Utógondozás az otthonteremtési támogatást igénylő és az ellátórendszerből már kikerült volt gondozottak részére
A gyámhivatal az otthonteremtési támogatás iránti kérelem benyújtásakor az utógondozás vagy utógondozói ellátás alatt nem álló, Veszprém megyei tartózkodási hellyel rendelkező fiatal felnőtt részére a Veszprém Megyei Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának utógondozóját is kijelölheti. Az otthonteremtési támogatás célja, hogy a nevelésből kikerült fiatal felnőtt lakáshoz jutását, tartós lakhatása megoldását elősegítse. Az otthonteremtési támogatás céljának megvalósulásához az utógondozó a támogatásról való elszámolásig, de legfeljebb egy évig segítséget nyújt. Az utógondozó feladatának lépései: 1. Feladatait minden esetben a jogerős gyámhivatali kirendelő határozat kézhezvétele után kezdheti meg. 2. A kirendelő határozat kézhezvétele után segítséget nyújt a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás iránti kérelem elkészítéséhez és benyújtásához. 3. Majd a gyámhivatal megkeresésére véleményezi az otthonteremtési támogatás iránti kérelemben foglaltak megvalósíthatóságát, valamint azt, hogy az igényelt támogatás és annak felhasználási módja megoldja-e a fiatal felnőtt tartós lakhatását. 4. Ezt követően a gyámhivatal megkeresésére javaslatot tesz az otthonteremtési támogatás céljának és a pénzfelhasználási tervnek a megvalósíthatóságáról, az együttműködés feltételeiről, a támogatás összegének felhasználási, valamint elszámolási módjáról és várható időpontjáról. 5. Együttműködik a fiatal felnőttel a támogatás összegének célszerű felhasználásában, és erről tájékoztatja a gyámhivatalt. 6. Miután a gyámhivatal az utógondozó írásban benyújtott tájékoztatójának figyelembevételével elbírálja a fiatal felnőttnek az otthonteremtési támogatás felhasználásáról készített elszámolását, gyámhivatali határozattal felmenti az utógondozót az otthonteremtési támogatással kapcsolatos feladatai alól.
47
Támogatott közvetítői eljárással kapcsolatos feladatok ellátása A támogatott közvetítői eljárás és a kötelező támogatott közvetítői eljárás során a felek lakóhelye szerinti területi gyermekvédelmi szakszolgálat közvetítője nyújt közvetítői szolgáltatást a felek számára. Feladatát a 2002. évi LV. törvényben szabályozottak szerint végzi. A közvetítő a szakszolgálat szervezeti struktúrájában viszonylag önállóan végzi feladatát. Beszámolási kötelezettséggel az intézményvezetőnek, valamint közvetlen szervezeti felettesének - a Szakszolgálat szakmai vezetőjének - tartozik. A szakszolgálat a Ptk. 4:177. § szerinti, a gyámhatósági eljárásban a családjában élő vagy a nevelésbe vett gyermek érdekére tekintettel elrendelt vagy a szülők kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén - a szülők egymással, illetve a gyermekkel való megfelelő együttműködésének kialakítása érdekében - közvetítőt biztosít. A közvetítő a szakszolgálat, a gyámhatóság vagy a gyermekjóléti szolgálat székhelyén támogatott közvetítői eljárás keretében nyújt szolgáltatást az érintett szülő és gyermek számára. A szakszolgálat által biztosított támogatott közvetítői eljárás igénybevétele esetén a szülők a közvetítői eljárás díjaként alkalmanként a kötelező legkisebb munkabér 3%-ának megfelelő összeget fizetik meg, amely alól költségmentességet kérhetnek a gyámhivatalnál. A gyámhivatal kérelemre akkor biztosít költségmentességet a támogatott közvetítői eljárást vagy kötelező támogatott közvetítői eljárást igénybe vevő félnek, ha az a közvetítői eljárással összefüggő együttműködési kötelezettségének eleget tett, és jövedelme nem haladja meg az öregségi nyugdíj mindenkori legkisebb összegének négyszeresét. A rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermeket nevelő szülő ingyenesen jogosult a támogatott közvetítői eljárás igénybevételére.
A szolgáltatás igénybevételének módja
A gyermekvédelmi közvetítői eljárást a szülőknek a lakhelyük szerint illetékes gyámhatóságnál kell kezdeményezni, illetve a gyámhivatal, vagy gyámi kezdeményezésre indul. A gyámhivatal támogatott közvetítői eljárást elrendelő határozata, vagy a felek kérelmére biztosított közvetítői eljárás esetén a közvetítő első alkalommal a találkozások helyszínének és az időpontjának egyeztetése érdekében veszi fel a kapcsolatot a szolgáltatást igénybevevővel. 48
A közvetítői eljárás során alkalmazott módszer: a mediáció
A mediációs ülés szakaszai 1. Bevezetés, az ülés megnyitása 2. Megszakítás nélküli idő 3. Eszmecsere 4. A megállapodás kidolgozása 5. A megállapodás megírása 6. Lezárás
A közvetítői eljárás munkafolyamata (tevékenységek és határidők megjelölésével) és dokumentációja
A területi gyermekvédelmi szakszolgálatnak csak támogatott közvetítői eljárás kapcsán van szolgáltatási kötelezettsége, gyermekvédelmi közvetítői eljárásban nincs. Akkor sem, ha a felek a szakszolgálat alkalmazásában álló közvetítőt választják a névjegyzékből. A gyámhivatal a szakszolgálatot kéri fel a közvetítői eljárásra. A szakszolgálat által foglalkoztatott közvetítő csak összeférhetetlenségi esetben utasíthatja el a felkérést. (Összeférhetetlenség: érdek vagy érzelmi kapcsolat.) Öszszeférhetetlenség esetén a közvetítő haladéktalanul nyilatkozik a gyámhivatal és a felek felé a felkérés elfogadásáról vagy elutasításáról, ez utóbbi esetben indoklással. Alapesetben 2 hónap áll rendelkezésre a közvetítői eljárás lefolytatására, amely további két hónappal, a közvetítő kérésére meghosszabbítható. A két hónap alatt legfeljebb három közvetítői megbeszélés tartható. Csak különösen indokolt esetben (megállapodás vagy részmegállapodás megvalósulása érdekében) léphető túl az előírt alkalmak száma. A közvetítőnek 15 nap áll rendelkezésre a felek első közvetítői megbeszélésre történő meghívásra. Javasolt a felek előzetes telefonos megkeresése időpont egyeztetés céljából. Az írásos értesítés az egyeztetett időponttal kerül kiküldésre. Ez nem azt jelenti, hogy az első megbeszélésnek 15 napon belül meg kell történnie. A gyermek is bevonható a közvetítői eljárásba, hogy az őt érintő ügyekben véleményt nyilváníthasson kérelmére (korlátozottan cselekvőképes gyermek), a gyámhivatal javaslatára, a felek vagy az ő kérelmére (ítélőképessége birtokában lévő cselekvőképtelen gyermek) feltéve, hogy ez a gyermek számára nem jelent túl nagy megterhelést, valamint érzelmi fejlődését a felek által elmondottak, illetve a felek magatartása várhatóan nem veszélyezteti.
49
A közvetítő 8 napon belül jelez a gyámhivatalnak, amennyiben a közvetítői eljárás nem indult meg, mert az első közvetítői megbeszélésen egyik fél sem vagy az egyik fél nem vett részt, továbbá nem mentette ki magát és nem kért újabb időpontot. A közvetítő haladéktalanul jelzi a írásban a gyámhivatal részére, hogy megítélése szerint a gyermek érdekében sürgős intézkedés megtétele indokolt, különösen, ha bármelyik szülővel szemben felmerül a gyermek bántalmazásának vagy súlyos elhanyagolásának gyanúja A közvetítő a felkéréstől számított 2 hónapon belül írásban jelzi a gyámhivatal részére, hogy sikerült-e megállapodást, részmegállapodást kötni vagy a közvetítői eljárás megállapodás, részmegállapodás nélkül zárult, vagy a közvetítői eljárás már megindult, de még nem fejeződött be, és további legfeljebb 2 hónap szükséges a megállapodás, részmegállapodás létrehozásához. A részmegállapodást vagy megállapodást a közvetítő írásba foglalja. A megállapodást, részmegállapodást, valamint a felek a döntés meghozatalára irányuló kérelmét, a megállapodás megkötésétől számított 8 napon belül megküldi a gyámhivatalnak. Külön megállapodásba foglalja a megegyezésnek azt a részét, amely nem volt tárgya a gyámhivatali felkérésnek.
A mediációs tárgyalás folyamata és házirendje
Mediációs eljárást csak mindkét fél – külön-külön tett – egybehangzó nyilatkozatát követően, a mediátorral történt megállapodás alapján lehet megkezdeni. Ellenérdekű felek, amennyiben a közöttük lévő konfliktus már bírói szakaszban van, kérik a Bíróságot, hogy a mediációs tárgyalás idejére a pert szüneteltessék. A mediátor az eljárás megkezdésekor a tárgyaló feleket tárgyalásra hívja, ahol pontos tájékoztatást nyújt a mediációs eljárás folyamatáról és szabályairól, ezen túl felméri a konfliktus részleteit. A mediációs tárgyalást nyugodt, semleges, megfelelően tágas irodában tartjuk. A mediációs tárgyalás időpontjáról a felek egymással és a mediátorral egyeztetnek. A felek vállalják, hogy az egyeztetett időpontban – késés nélkül – megjelennek. Amennyiben bármely fél a megjelenésben akadályoztatva van, akkor köteles a mediátort értesíteni legkésőbb a tárgyalást megelőző napon. A mediátor értesíti az ellenérdekű felet, majd új időpontot egyeztet a felekkel. A mediációs tárgyalásra semmilyen kép- és hangrögzítő eszközt, valamint számítógépet (notebook) behozni tilos. Nagyon indokolt, egészen kivételes esetekben a felek – előzetes egyeztetést követően – a tárgyalásra hozhatnak segítőt, jogi képviselőt. A segítők nem vesznek részt a 50
tárgyalásban. A tárgyalók kérhetnek szünetet, amikor segítőjükkel külön tárgyalhatnak. A mediátor kérhet különtárgyalást a felekkel. Ekkor külön-külön mindkét féllel négyszemközt tárgyal. A különtárgyalások célja a megegyezés elősegítése. A felek kötelesek betartani az elvárható normális emberi magatartás szabályait. Egymást nem sértegethetik. A tárgyalást a mediátor irányítja, a témák sorrendjét ő állapítja meg. A mediátor nem vesz részt olyan megállapodás kidolgozásában, ami nincs összhangban a hatályos jogszabályokkal, törvényekkel. A mediátor a tárgyalás folyamán – megfelelő audiovizuális eszközökkel – a felek részére lehetővé teszi, hogy nyomon tudják követni a megállapodásuk részleteit. A mediátor a tárgyalás közben a megállapodást folyamatosan szövegezi. Amennyiben a megállapodás létrejön, akkor a tárgyalás végén nyomtatásra kerül, azt a felek elolvassák, a hibákat javítják, majd a végleges szöveget aláírják. A felek kérhetik, hogy az elkészült megállapodást a mediátor ügyvédi vagy közjegyzői dokumentumba foglaltassa. Az ügyvédi vagy közjegyzői közreműködés díja külön fizetendő. Lehet igényelni, hogy két mediátor legyen a tárgyaláson. Erre akkor lehet szükség, ha a két ellenérdekű fél nem egynemű. A nemek kiegyensúlyozottsága sokat emelhet a megegyezés valószínűségén.
Nyilvántartási Csoport A Gyermekvédelmi Központ nyilvántartásairól általánosan
A Gyermekvédelmi Központnak összetett nyilvántartási feladatai vannak; ezeket több szervezeti egység tudja megoldani. Emellett van egy olyan szervezeti egysége, amely a Szakszolgálat szolgáltatási feladatai között meghatározott nyilvántartási feladatokat végzi, ez a Nyilvántartási Csoport. Az alábbiakban összefoglaljuk, hogy egyrészt a nyilvántartás egyes területein milyen eljárásokat lehet követni, másrészt, hogy a Nyilvántartási Csoportnak milyen feladatai vannak. A nyilvántartás azt jelenti, hogy - a rendelkezésünkre álló iratokat rendszerezve tároljuk (itt egyetlen szempontot kell megjegyeznünk: mindent gyorsan meg lehessen találni); - az adatok bizonyos körét (olyan adatokat kell külön nyilvántartani, amelyek közt keresni kell, amelyeket listázni kell, amelyekből gyűjteni kell, ezért ez alapvetően ügyviteli nyilvántartás) az iratokból és a folyamatokból rendszeresen összegyűjt51
-
jük és további adatfeldolgozásra alkalmas módon rögzítjük (a nyilvántartással kapcsolatban felmerülő igények – pontos lekérdezések, listák, gyűjtések, elemzések – megkövetelik a gépi adatfeldolgozást); illetve el is végezzük ezeket az adatfeldolgozásokat.
A Gyermekvédelmi Központ szervezeti egységeiben nyilvántartási feladatait részben kézi, nagyobb részben pedig számítógépes nyilvántartó rendszerrel lehet megoldani. Bizonyos adatok kézi (papíralapú) nyilvántartásáról nem lehet lemondani. Ezek az alábbiak: nyilvántartó könyvek; alapvető nyilvántartás. Gondozási formánként kell vezetni a kiskorú beutaltak esetében; ebből történik a törzsszámok kiadása; törzslap, amelyen vezetni kell a legfontosabb változásokat. Minden mást számítógépen kell rögzíteni. A számítógépes nyilvántartó rendszer a kötelező nyilvántartások mellett olyan feladatokat is átvesz, amelyek ugyan tételesen nem rögzítettek, de a feladat magától értetődő (KSH statisztikai táblák készítése, nevelőszülőknek járó ellátások utalásának előkészítése, stb.). A gépi adatfeldolgozással a munkánk megváltozott: sokkal kevesebb időt kell fordítanunk keresésekre, összesítésekre, listák készítésére; ezzel szemben az adatokat rendszeresen és gyakran kell ellenőriznünk és ellenőriztetnünk. Azt kell elérnünk, hogy egyrészt minden adatváltozás a nyilvántartást kezelő munkatársak tudomására jusson, másrészt minden kolléga érezze feladatának, hogy ha hibás adatot észlel, akkor azonnal jelezze azt. A gyermekekkel kapcsolatos alapvető nyilvántartások
A gyermekek védelmét biztosító feladat- és hatáskört gyakorló Gyermekvédelmi Központ, mint adatkezelő szerv az 1997. évi XXXI. törvényben szabályozott feladatai ellátásához a 135-136. §-ban felsorolt adatkörben, az ott meghatározott célok teljesüléséhez elengedhetetlenül szükséges személyes adatokat kezelheti. Központunk jogosult a) a gyermek aa) személyazonosító adatainak, társadalombiztosítási azonosító jelére és adóazonosító jelére vonatkozó, ab) anyanyelvére vonatkozó, ac) családi jogállására vonatkozó, ad) veszélyeztetettségének megállapításához szükséges és elégséges adatainak, így különösen vagyoni helyzetére, környezetére, élelmezésére, ruházatára, lakhatási viszonyaira vonatkozó,
52
ae) megfelelő ellátásához, gondozásához szükséges és elégséges adatainak, így különösen a személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó, af) egészségi állapotára vonatkozó, ag) büntetlen előéletére, illetve a vele kapcsolatos hatósági, bírósági eljárásokra, határozatokra vonatkozó, ah) kóros szenvedélyére vonatkozó, ai) áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, a bűncselekmények áldozatainak segítéséről és az állami kárenyhítésről szóló 2005. évi CXXXV. törvény (a továbbiakban: Ást.) 16. § (2) bekezdés a)–c)pontjában meghatározott; b) a szülő, törvényes képviselő, befogadó szülő ba) személyazonosító, és a társadalombiztosítási azonosító jelére vonatkozó, bb) vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira vonatkozó, bc) gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, bd) egészségi állapotára vonatkozó, be) büntetlen előéletére vonatkozó, bf) áldozattá válásának körülményeire vonatkozó, az Ást. 16. § (2) bekezdés a)– c) pontjában meghatározott; c) a gyermek ca) testvéreinek személyazonosító, cb) saját gyermekének személyazonosító, cc) kapcsolattartásra jogosult hozzátartozójának személyazonosító, cd) lakóhelyén életvitelszerűen tartózkodó személyek személyazonosító és személyes körülményeire vonatkozó, ce) sorsának megtervezése szempontjából jelentőséggel bíró személyek, így különösen a korábbi gondozók, szomszédok elérhetőségére vonatkozó, cf) háziorvosának, védőnőjének, amennyiben óvodai, iskolai nevelésben részesül, a nevelési-oktatási intézmény vezetőjének elérhetőségére vonatkozó adatainak a kezelésére.
A gyerekekkel kapcsolatos, Gyvt-ben meghatározott alapvető nyilvántartásokat a Nyilvántartási Csoportnak kell kezelnie. Fent felsoroltakon kívül ezen terület az alábbiakat foglalja még magába: -
A szakellátásba beutaltak felvételét és a velük kapcsolatos ügyviteli nyilvántartások vezetését, úgy mint: a gyermekvédelmi gyámok, vagyonkezelő eseti gondnokok, eseti gondnokok nyilvántartása, a gondozási helyek (nevelőszülők és intézmények) és az ezekhez kapcsolódó nyilvántartások (tanácsadók) vezetése, a gondozási napok nyilvántartása (normatíva-fajtánként), 53
bár elsősorban nem a szakellátás feladata, de célszerű valamilyen szinten kezelni a szülők által fizetett térítési díjakat (ellenőrzésre), a felmerülő adat- és iratpótlások intézése (a nyilvántartás az adatok rendszeres ellenőrzését és karbantartását is jelenti); A szakellátásból kikerülők megszüntetését; A 226/2006. Kormányrendeletben meghatározott „KENYSZI” nyilvántartás vezetését; Rendszeres és eseti adatszolgáltatásokat (éves KSH statisztikák, gondozási napok elszámolása a fenntartóval, házon belüli napi adatszolgáltatások, stb.); Az irattár kezelését; Az iktatást.
-
Az örökbefogadásokkal kapcsolatos nyilvántartások, adatok
Ezt a területet – a titokvédelem miatt – mindenképpen el kell választani más nyilvántartásoktól. Ennek értelmében a Központ Szakszolgálatának örökbefogadási tanácsadója az alábbi területeket kezeli: - az örökbe adhatóvá nyilvánított gyermekek nyilvántartása - az örökbefogadó szülők nyilvántartása - az örökbefogadással kapcsolatos statisztikai adatok - eseti és rendszeres adatszolgáltatások (az országos nyilvántartás részére, KSH statisztikához, stb.) Az örökbefogadó, illetve a családbafogadó személy személyazonosító adatait, továbbá egészségi állapotára és vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat a Gyermekvédelmi Központ Szakszolgálatának illetékes szakemberei, illetve a gyámhivatal és a központi hatóság kezelheti. A gyermekvédelmi törvény 135. §-a pontosan meghatározza az előző bekezdésben foglalt adatok körét, tehát a gyermek örökbefogadásának elősegítése, utánkövetése és a származás megismeréséhez való jog érvényesülésének biztosítása céljából a területi gyermekvédelmi szakszolgálat kezeli: a) az örökbe fogadni szándékozó személy személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, egészségi állapotára vonatkozó adatokat, családi állapotára, fennálló házasságára, élettársi, bejegyzett élettársi kapcsolatának tényére, gyermekei számára, nevére, nemére, születési idejére és az arra vonatkozó adatokat, hogy az örökbe fogadni szándékozó személy kivel él egy háztartásban, a gyermekei kivel élnek egy háztartásban és kinek a gondozásában nevelkednek (a továbbiakban együtt: családi helyzetre vonatkozó adatok), vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat,
54
Ptk. 4:121. §-a szerinti örökbefogadásra való alkalmasságára vonatkozó adatokat, örökbe fogadandó gyermekkel kapcsolatos elvárásaira vonatkozó adatokat, örökbe fogadható gyermekhez történő kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, – hozzájárulása esetén – fényképét, hozzájárulását ahhoz, hogy az e pont szerinti adatait – az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével – az örökbefogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából kezelje.
b) az örökbe fogadó szülő személyazonosító adatait, családi helyzetére, egészségi állapotára, vagyoni helyzetére vonatkozó adatokat, valamint a gyermek örökbefogadó családjába történő beilleszkedésére, nevelésére és fejlődésére vonatkozó adatokat, e) az örökbe fogadható gyermek személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelét, egészségi állapotára vonatkozó adatokat, családi jogállására és képzelt szülőjére vonatkozó adatait, törvényes képviselőjének személyazonosító adatait, vér szerinti szülőjének személyazonosító adatait, társadalombiztosítási azonosító jelére, vagyoni helyzetére, munkahelyére, iskolai végzettségére, kapcsolataira, gyermekneveléssel összefüggő, így különösen életvezetésére, nevelési magatartására vonatkozó, egészségi állapotára vonatkozó és büntetlen előéletére vonatkozó adatokat, – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesül – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adatait, testvéreinek, féltestvéreinek személyazonosító adatait, egészségi állapotukra vonatkozó adatokat és – ha gyermekvédelmi szakellátásban részesülnek vagy részesültek – gyermekvédelmi gondoskodással összefüggő adataikat, személyiségére, magatartására, személyes kapcsolataira, szokásaira, tanulmányi eredményeire, neveltségi állapotára vonatkozó adatokat, számára megfelelő örökbe fogadni szándékozó személyek kiválasztásának a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi intézmények, valamint személyek szakmai feladatairól és működésük feltételeiről szóló miniszteri rendelet szerinti folyamatával és eredményével összefüggő adatokat, fényképét, róla készített mozgóképet, 55
az előző alpontokba tartozó adatain kívül a vele kapcsolatos gyámhatósági és a családi helyzetére vonatkozó bírósági döntésekben foglalt adatokat.
A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az országos örökbefogadást elősegítő szerv és a központi hatóság a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából a Gyvt. 135. § (5) bekezdés b) és e) pontjában, a Gyvt. 135. § (8) bekezdés a) és b) pontjában, valamint a Gyvt. 135. § (9) bekezdés a) és b) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat és az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek örökbefogadásának elősegítése céljából a Gyvt. 135. § (5) bekezdés d) pontjában és a Gyvt. 135. § (8) bekezdés c) pontjában meghatározott adatokat egymásnak átadhatják. Az önkéntes adatszolgáltatás alapján kezelhető adatok az érintett hozzájárulásával adhatók át. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat, az örökbefogadás utánkövetését végző közhasznú szervezet és a gyámhatóság az örökbefogadás utánkövetése érdekében a 135. § (5) bekezdés c) pontjában és a 135/A. § (1a) bekezdésében meghatározott adatokat egymásnak átadhatják Az örökbefogadási eljárásban közreműködő szervek közötti adatszolgáltatás biztosítása és az örökbefogadási ügyek minél rövidebb határidőn belüli elintézése céljából – a gyámhatóságok, a területi gyermekvédelmi szakszolgálatok, a gyermekjóléti szolgálatok és a személyes gondoskodást nyújtó szervek és személyek által kezelt személyes adatokról szóló kormányrendeletben meghatározott, informatikai programmal támogatott nyilvántartási rendszerben és eljárás szerint vezetett – egységes örökbefogadási nyilvántartás működik. Az egységes örökbefogadási nyilvántartást a miniszter vezeti, aki az egységes örökbefogadási nyilvántartással kapcsolatos adatfeldolgozási feladatok ellátásával kizárólag a nemzeti adatvagyon körébe tartozó állami nyilvántartások fokozottabb védelméről szóló 2010. évi CLVII. törvény 2. §-a (2) bekezdése szerinti szervezetet bízhat meg. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás tartalmazza a) a Gyvt. 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat, b) a Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés a) és b) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját, c) a Gyvt. 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg) alpontjában foglalt adatokat, d) a Gyvt. 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás nem minősül hatósági nyilvántartásnak. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásba folyamatosan szolgáltatja a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat a Gyvt. 135. § (5) bekezdés b)–e) pontjában foglalt adatokat, b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet a Gyvt. 135/A. § (1) bekezdés a) pontjában foglalt adatokat, valamint az örökbe fogadni szándékozó személlyel a nyílt örökbefogadás elősegítésére történő megállapodás megkötésének időpontját, 56
c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv a Gyvt. 135. § (8) bekezdés a) pont ai) alpontjában és b) pont bg)alpontjában foglalt adatokat, d) a központi hatóság a Gyvt. 135. § (9) bekezdés a) pont ai) alpontjában, b) pont bg) alpontjában és d) pontjában foglalt adatokat. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban a létrejött örökbefogadásokban érintett személyek adatait az örökbe fogadott gyermek nagykorúságának elérésekor zárolni kell. A zárolt adatokkal – a (6) bekezdésben foglalt kivétellel – további művelet nem végezhető. A zárolt adatok kizárólag az örökbefogadásban érintett személy vagy leszármazója ügyében eljáró szervnek vagy hatóságnak továbbíthatóak. A szervnek vagy hatóságnak az adatszolgáltatás iránti kérelmében meg kell jelölnie, hogy mely ügyben és milyen célból kéri az adatszolgáltatást. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásban annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésekor az attól számított öt évig zárolni kell. A zárolt adatok kizárólag statisztikai célra használhatóak fel, azokkal más művelet nem végezhető. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadható gyermeknek az adatait, akinek örökbefogadására nem kerül sor, a nagykorúságának elérésétől számított öt év elteltével törölni kell. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból annak az örökbe fogadni szándékozó személynek az adatait, aki nem fogad örökbe gyermeket, az örökbefogadásra való alkalmasságának megszűnésétől számított tíz év elteltével törölni kell. Külön adatszolgáltatás kérése nélkül hozzáfér az örökbefogadással kapcsolatos, jogszabályban meghatározott feladatai teljesítése céljából a) a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint azokhoz az adatokhoz, amelyekhez a gyermek örökbefogadásának előkészítése céljából az országos örökbefogadást elősegítő szerv vagy a központi hatóság hozzáférést biztosít számára, b) az örökbefogadást elősegítő közhasznú szervezet ba) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, bb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekre vonatkozó adataihoz, akinek az örökbefogadását elősegíti, bc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadni szándékozó személyre vonatkozó adataihoz, akivel a nyílt örökbefogadás elősegítésére megállapodást kötött, c) az országos örökbefogadást elősegítő szerv ca) az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, cb) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadható gyermekekre vonatkozó adataihoz, cc) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadni szándékozó személyekre vonatkozó adataihoz, kivéve azon örök57
be fogadni szándékozó személyek adatait, akik nem járultak hozzá ahhoz, hogy az országos örökbefogadást elősegítő szerv közreműködésével adataikat az örökbe fogadható gyermek szerinti másik területi gyermekvédelmi szakszolgálat az örökbefogadás elősegítése céljából kezelje, cd) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak az örökbe fogadó szülőkre vonatkozó adataihoz, ce) az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak a válsághelyzetben lévő várandós anyára, a vér szerinti szülőre vonatkozó adataihoz, d) a központi hatóság az egységes örökbefogadási nyilvántartásba általa szolgáltatott adatokhoz, valamint az egységes örökbefogadási nyilvántartásnak azon örökbe fogadható gyermekekről vezetett adataihoz, amelyekhez az országos örökbefogadást elősegítő szerv a gyermek külföldre történő örökbefogadásának előkészítése céljából számára hozzáférést biztosít. A területi gyermekvédelmi szakszolgálat – a gyermek örökbe fogadhatónak nyilvánítása érdekében – az egységes örökbefogadási nyilvántartás adataiból tájékoztatást nyújt a gyámhatóság vagy a gyermekvédelmi gyám megkeresésére a nevelésbe vett gyermek örökbefogadásának várható esélyéről. Ha a területi gyermekvédelmi szakszolgálat az egységes örökbefogadási nyilvántartás általa hozzáférhető adatai alapján nem talál a gyermek számára örökbefogadó szülőt, haladéktalanul megkeresi az országos örökbefogadást elősegítő szervet. Az egységes örökbefogadási nyilvántartás adatairól írásbeli kérelemre az kaphat felvilágosítást, aki az adat megismerésére és kezelésére törvényi rendelkezés alapján jogosult. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból való adatszolgáltatás során csak az adatkérés céljának megvalósulásához elengedhetetlenül szükséges adat bocsátható a felvilágosítást kérő rendelkezésére. A nyilvántartásban kezelt adatok statisztikai, valamint tudományos kutatási célra – személyazonosításra alkalmatlan módon – átadhatók és felhasználhatók. Az egységes örökbefogadási nyilvántartásból történő adatszolgáltatás térítésmentes.
Egyéb nyilvántartások vezetése
A Nyilvántartási Csoport feladatellátása során az alábbi nyilvántartásokat vezeti még: -
Gyermekvédelmi gyámok nyilvántartása A gyámok, eseti gondnokok közé azokat a személyeket kell felvenni, akik a gyermekekhez valamilyen minőségben hozzárendelhetők.
-
Tanácsadók nyilvántartása
58
A tanácsadók közé a nevelőszülői tanácsadókat és utógondozókat kell felvenni, akik a gyermekekhez ilyen minőségben hozzárendelhetők. -
A gondozási helyek nyilvántartása A gondozási hely a gondozási napok nyilvántartásának alapja. A gondozási napok nyilvántartása gondozási helyenként történik. Gondozási hely az, amelyik szakellátásra szóló működési engedéllyel rendelkezik. A gondozási hely nem feltétlenül egyezik meg a gyermek tartózkodási helyével. A normatív állami támogatást a gondozási hely fenntartója igényli az állami költségvetésből. A gondozási helyek nyilvántartásába minden működési engedéllyel rendelkező gondozási helyet fel kell venni, megjelölve a fenntartót, a gondozási hely típusát (nevelőszülő, gyermekotthon, stb.); azt, hogy ideiglenes hatályú elhelyezetteket fogadhat-e, valamint az engedélyezett férőhelyeket. Külön kell választani a megyei önkormányzat által fenntartott helyeket a más (civil, minisztériumi, stb.) fenntartó kezelésében levő helyektől. Ugyancsak rögzíteni kell a tartózkodási helyként megjelölhető intézményeket vagy helyzeteket is (pl. örökbefogadásra kihelyezve). Szökésben levő gyereket a gondozási helyét megváltoztató határozat dátumával lehet egyik gondozási helyről a másikra áttenni. Ez azért fontos, mert ilyenkor gyám- és vagyonkezelő rendelés is történik, és az új gyám/vagyonkezelő feladata a szökött gyermek további köröztetése és az ellátások igénylése.
-
A gondozási napok nyilvántartása A gondozási napoknak a beutalás alatt folyamatosnak és átfedés mentesnek kell lenni. A gondozási napok nyilvántartásában rögzíteni kell a gondozási helyre kerülés dátumát – ez a befogadási értesítésen szerepel -, a gondozási (és az esetleges tartózkodási) helyet, valamint az elszámolható normatíva fajtáját (alap, különleges, speciális, katona), valamint a nem elszámolható napokat (ha az illető pl. BV intézetben van). Külön kell választani az utógondozói ellátottak napjait. Egyik gondozási helyről a másikra való átkerülés esetén a feltételek ugyanazok, mint a felvételnél: szükséges egy hatósági határozat és azt végre kell hajtani. Az előző évi gondozási napokról év elején el kell számolni a fenntartó felé. Ezért a Nyilvántartási Csoport év közben negyedévente egyeztetet a gondozási napokat a gondozási helyekkel, hogy az esetleges eltérések ne az év végén derüljenek ki. A gondozási napok vezetésére ezen szakmai program külön pontban foglalkozik.
-
Az üres férőhelyek nyilvántartása Ha a gondozási helyek a név szerinti, részletes gondozási nap listákat elfogadják, akkor ezzel automatikusan létrejön az üres férőhelyek nyilvántartása is. Az ugyanis az engedélyezett férőhelyek és az ellátott gyermekek számának különbsége, minden külön jelentéstől függetlenül. A befogadások és távozások miatt az üres férőhelyek száma állandóan változik; ezért ezek külön (havi) jelentése gyakorlatilag használhatatlan. Azt kell elérni, hogy a gondozási helyek pontosan jelentsék a befogadásokat és a távozásokat; egyezetni pedig a gyermekeket kell (név szerint és normatíva fajtánként!), nem pedig számadatként. 59
Adatszolgáltatás
A települési önkormányzat jegyzője, a gyámhivatal, a gyermekjóléti szolgálat vezetője és a Gyermekvédelmi Központ vezetője kezelheti a Gyvt. 135. § (2) bekezdés ai) és bf) alpontjában meghatározott adatokat. Ezeket az előzőekben felsorolt szervek és személyek a Gyvt. 15. § (l)-(4) bekezdésében meghatározott szolgáltatások nyújtása és intézkedések megtétele vagy azok ellenőrzése, illetve az áldozatsegítő szolgálat tevékenységének elősegítése céljából egymásnak, illetve az áldozatsegítő szolgálatnak átadhatják. Egyéb esetekben a kezelt adatokat csak a személyes azonosító adatok nélkül statisztikai célra használhatja fel, s azokból statisztikai célra gyűjtött adatot szolgáltathat. A gyermek a) személyazonosító adatai, továbbá b) az ingatlanra vonatkozó adatok az ingatlan-nyilvántartás szerveinek az ingatlantulajdonnal kapcsolatos jogot érintő változás esetén, c) a készpénzvagyonára vonatkozó adatok a pénzintézetnek a gyámhatósági fenntartásos betétkönyv vagy folyószámla kezelése, illetve egyéb szerződések megkötése céljából továbbíthatók. A gyermek személyazonosító adatai, továbbá az egészségi állapotára és vagyoni viszonyaira vonatkozó adatok továbbíthatók a) a szociális hatáskört gyakorló szervnek a szociális ellátás megállapítása, b) a rendőrségnek, az ügyészségnek, a bíróságnak, az igazságügyi szakértőnek bűnüldözés és bűnmegelőzés, illetve bírósági eljárás lefolytatása, c) a külföldi hatóságnak, illetve bíróságnak családi jogállás, gyermektartás, kapcsolattartás, gyámság, örökbefogadás, a gyermek érdekében tett ideiglenes intézkedés, valamint a gyermek jogellenes külföldre vitelének megszüntetése, d) a minisztériumnak, a gyermekvédelmi ágazati irányítási tevékenység és a külön jogszabályban meghatározott központi hatósági feladatok ellátása, céljából. A gyermek személyazonosító adatai és a) az egészségbiztosítási szervnek a gyermek társadalombiztosítási azonosító jele az egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentéssel összefüggésben, b) egészségügyi intézménynek az egészségi állapotra vonatkozó adatok gyógykezelés céljából, c) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a tanulmányi eredményre vonatkozó adatok, d) a közoktatási és felsőoktatási intézménynek a rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre való jogosultságra vonatkozó adatok a gyermeknek, fiatal felnőttnek járó természetbeni ellátások és kedvezmények igénybevétele céljából továbbíthatók. 60
A szülő és más törvényes képviselő a) személyazonosító adatai, továbbá b) az egészségi állapotára és c) vagyoni viszonyaira vonatkozó adatai az Gyvt. 136. § (1)–(3) bekezdések szerinti szerveknek átadhatók. A gyámhatóság és a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti, gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző szervezet alkalmazottja és vezetője, a gyermek és az őt nevelő szülő vagy a gyermek törvényes képviselője tartózkodási helyére vonatkozóan megtagadhatja a szülő tájékoztatását, illetve korlátozhatja a szülő iratbetekintési jogát, ha a) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett bűncselekmény miatt büntetőeljárás van folyamatban, annak jogerős befejezéséig, b) a szülő ellen gyermeke vagy a gyermeket nevelő másik szülő sérelmére elkövetett külön törvényben meghatározott hozzátartozók közötti erőszak miatt alkalmazható ideiglenes megelőző távoltartó határozat vagy megelőző távoltartó határozat iránti eljárás van folyamatban, a távoltartás időtartamáig. Fentiek szerinti korlátozást a büntetőeljárás befejezésekor felül kell vizsgálni.
Adatkérés
A gyermekvédelmi és gyámügyi igazgatási eljárás során a hatáskört gyakorló szerv a jogosultság megállapításához adatot kérhet a polgárok személyi adatait és lakcímét nyilvántartó szervtől. Gyermekvédelmi Központunk kapcsolatban áll a Veszprém Megyei Kormányhivatal Veszprémi Járási Hivatal Okmányirodai Osztályával, akikhez egy-egy gyermek személyazonosító adataival kapcsolatban fordulhatunk, valamint a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala Személyi Nyilvántartási és Igazgatási Főosztályával, akiktől pedig csoportos adatszolgáltatást veszünk igénybe általában a gyermekvédelmi rendszerben lévő gyermekek személyazonosító adatainak, így különösképpen lakcímének, ill. tartózkodási helyének kiderítése, pontosítása, egyeztetése céljából. Mindkét adatkérés Gyermekvédelmi Központunk részére térítésmentes, hiszen a polgárok személyi adatainak és lakcímének nyilvántartásából teljesített adatszolgáltatásokért, valamint a kapcsolatfelvétel céljából való megkeresésért, illetőleg értesítésért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjról szóló 16/2007. (III.13.) IRM-MeHVM együttes rendelet 2. § (5) bekezdése alapján „mentesek a díjfizetési kötelezettség alól ... a költségvetési szervek..”.
61
Adatok törlése
A Gyvt. 142. § (1) alapján Központunk által vezetett nyilvántartásból - a jogosultság, illetve a gyermek nagykorúságától számított 25 év elteltével - törölni kell az adott személyre vonatkozó adatokat. Az adatkezelésre és a nyilvántartások vezetésére vonatkozó rendelkezések az irányadóak a személyes gondoskodás megszervezésének a nem állami szerv által az önkormányzattól történő átvállalása, illetve a törvény által nem szabályozott, az önkormányzat képviselő-testülete vagy a jegyzője feladat- és hatáskörébe tartozó ellátásokról vezetett nyilvántartás esetén is.
A Gyermekvédelmi Központ által kezelt nyilvántartásokkal kapcsolatos titoktartási kötelezettség
A Gyermekvédelmi Központnál, a Gyvt. felhatalmazása kapcsán kezelt adat mindegyike titkos adatnak minősül, ezáltal a Központnál közalkalmazotti, ill. nevelőszülő, valamint egyéb jogviszonyban álló személyt harmadik személyekkel (kivétel a IV. fejezet – 3. pontjában felsoroltak) szemben titoktartási kötelezettség terheli. A titoktartási kötelezettség megszegése esetén a közalkalmazott fegyelmi felelősséggel tartozik. Az adatok, iratok kezelése során minden dolgozó szigorú körültekintéssel köteles eljárni.
A gyermekvédelmi szakellátásban levő ellátottak gondozási napjainak nyilvántartása
A nyilvántartás vezetésének alapelvei 1. A gondozási napok elszámolásának jogalapja A gondozási hely Fenntartójának szempontjából a gondozási napok elszámolásának jogalapja az, ha a gyermek a Fenntartó által működtetett gondozási helyen van. A gyámhivatali határozatok minden esetben közlik a gyermek gondozási helyét, amelyet csak gyámhivatali határozat állapíthat meg. Gondozási hely lehet a Fenntartó nevelőszülői hálózata, gyermekotthonai, lakásotthonai, utógondozó otthonai. A gondozási helyek működési engedélyének biztosítása a mindenkori Fenntartó feladata.
62
2. A gondozási napok fajtái A gondozási napok besorolása az igényelhető normatívák szerint: ALAP normatíva a kiskorúak esetében KÜLÖNLEGES normatíva a különleges ellátási szükségletű kiskorúak esetében SPECIÁLIS normatíva a speciális ellátási szükségletű kiskorúak esetében UTÓGONDOZÓI ELLÁTÁSI normatíva utógondozói ellátottak esetében A KÜLÖNLEGES és a SPECIÁLIS besorolást az ezt kimondó Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottság szakvéleményének keltétől, illetőleg a szakvéleményben meghatározott dátumtól (legyen akár ez a gyermek beutalásának napja) vezetjük addig, ameddig a szakvélemény érvényes, illetőleg addig, amíg egy újabb szakvélemény ki nem mondja azt, hogy a gyermek már nem különleges vagy speciális szükségletű. 0-3 éves különleges szükségletű gyermek esetén a különleges normatíva csak a 3. életévének betöltéséig adható (tehát a születésnapja az utolsó különleges nap), másnaptól alap normatívát lehet rá lehívni, kivéve, ha a gyermek esetében született Megyei Gyermekvédelmi Szakértői Bizottsági vélemény különleges, illetve speciális szükséglet megállapításáról. Nem változtatja meg az eredeti gondozási helyet (Gyvt. 80/B. § (5) bekezdése: „Gondozási helyen lévő gyermekként kell figyelembe venni azt a gyermeket is, aki átmenetileg tartózkodik a gondozási helyén kívül, így különösen, ha kórházi kezelés alatt áll, diákotthonban, kollégiumban van, tanulmányai folytatása, illetve üdülés céljából harminc napot meghaladóan külföldön tartózkodik, előzetes letartóztatásban van, illetve szabadságvesztését vagy egyéb büntetését tölti, vagy a gyermek örökbefogadásának előkészítése során a szülő-gyermek kapcsolat kialakulása érdekében a kötelező gondozásba kihelyezést megelőzően az örökbe fogadni szándékozóknál tartózkodik.”), de megváltoztatja a gondozási napokra lehívható normatíva igénylését (A hatályos költségvetési törvény kiegészítő szabálya kimondja, hogy „A hozzájárulást nem vehetik igénybe a helyi önkormányzatok a központi költségvetési szerv által fenntartott intézményekben (javítóintézetben, gyermekotthonban, szociális intézményben, büntetés-végrehajtási intézetben, stb.) és a központi költségvetés által finanszírozott humánszolgáltatás keretében ellátottak után.”) az előzetes letartóztatás vagy a büntetésvégrehajtási intézetbe való bekerülés, illetve a szabadulás. A büntetési időszak gondozási napjait elszámolni nem lehet, de az érintettek az eredeti gondozási hely létszámában maradnak. A gondozási napok nyilvántartása szempontjából büntetés-végrehajtási intézet lehet: a BV intézetek (pl. Tököl) a Rendőrség fogdái az EMMI javítóintézetei
63
3. Jelentések A kiskorúak és az utógondozói ellátottak befogadásának és távozásának haladéktalan jelentését és a használatos nyomtatványmintát a 15/1998. (IV.30) NM rendelet írja elő. A gondozási hely a befogadás vagy a távozás dátumával ellátott
befogadási értesítést és távozási értesítést
küld a VMGYK-nak és más, a rendeletben előírt helyeknek. Ezek a nyomtatványok a gondozási napok igénybevételének mértékét befolyásoló körülmények jelentésére is alkalmasak, tehát ezeken kell jelenteni az előzetes letartóztatás vagy a bv. intézetbe kerülés napját mint "távozás"-t, az elbocsátás napját pedig mint "befogadás"-t, de erre a nyomtatványon külön rovat szolgál, kihangsúlyozva, hogy itt a gondozott körülményeiben történt változás, de nem változott a gondozási hely. Ez utóbbi jelentéseket – szintén haladéktalanul - csak a VMGYK-nak kell elküldeni. A 235/1997. (XII.17.) Kormányrendelet „9. § (1) A gyermekotthon, illetőleg a fogyatékos személyek és pszichiátriai betegek otthonának vezetője, valamint a nevelőszülői hálózat működtetője minden hónap 5. napjáig tájékoztatja az intézmény székhelye szerint illetékes Gyermekvédelmi Központ vezetőjét a) az üres férőhelyek, azon belül a különleges, illetve speciális ellátást nyújtó férőhelyek, b) az elhelyezett gyermekek, fiatal felnőttek, c) a gondozási napok számáról.” A gondozási napokat az intézmények és a VMGYK meghatározott időközönként jelenti a Fenntartónak. A gondozási napok fajtánként való jelentése azonban nem jelenti automatikusan az igényelhető normatív támogatások mértékét, mert a Fenntartó birtokában lehet olyan információknak, amelyek az igénylést befolyásolják.
A nyilvántartás vezetésének menete
1. A gondozási napok nyilvántartása A gondozási napokat a gondozási helyek és a VMGYK a gyámhivatali határozatok szerint vezetik.
A gondozási napok száma megegyezik a vonatkozó időszak naptári napjainak számával. A gondozási napokat a gondozási hely, valamint az ő jelentései alapján a VMGYK fajtánként vezeti, ellenőrzi és összesíti. A gondozási hely csak a hozzá beutalt gyermekek gondozási napjait szerepeltetheti a gondozási napok 64
nyilvántartásában. A gondozási napok nyilvántartásában minden olyan gyereknek szerepelnie kell, akinek a gondozási helye az adott intézmény. A kiskorúak és az utógondozói ellátottak napjait külön kell vezetni. Külön kell vezetni még a kiskorúak alap, különleges és speciális napjait is.
2. Befogadás Az intézménybe gyereket hatósági határozattal (rendőrségi intézkedéssel) lehet befogadni. Erről a tényről haladéktalanul befogadási értesítést kell küldeni a VMGYKnak. Az értesítéshez mellékelni kell a hatósági határozat másolatát; hacsak ennek meglétét a gondozási hely a VMGYK-val nem egyeztette. A gyermekotthon legfeljebb 3 napra befogadhatja azt az ellátást kérő gyermeket is, aki lakóhelyéről önkényesen eltávozott, vagy szülője, gondozója elhagyta és emiatt felügyelet, ellátás nélkül maradt. A befogadott gyermek számára ideiglenes gondozást kell biztosítani. A befogadásról értesíteni kell a gyermek lakóhelye szerint illetékes gyermekjóléti szolgálatot, és szakszolgálatot. A befogadás napja a gondozás első napja. Ez legkorábban a határozat dátuma lehet. A szakellátásba való első beutalás esetén a határozat dátumánál korábbi dátummal nem lehet gyereket befogadni, csak ha a határozat kifejezetten tartalmazza a beutalás kezdetét. A gondozási hely megváltozása esetén a határozat dátumánál korábbi dátummal csak akkor lehet gyereket befogadni, ha a határozat kifejezetten tartalmazza az ellátás kezdő időpontját. Ha a határozat nem közli az ellátás kezdetét, de ilyen gondozási különbség fennáll, akkor az ellátási költségek rendezésére a két gondozási hely között történt megállapodás az irányadó. Amennyiben gondozási hely megváltoztatására kerül sor, akkor első gondozási nap a gyermek új gondozási helyén az érkezés (szállítás) napja. 3. A gondozási napok vezetése A gondozási helyre való érkezés (befogadás - szállítás) napját az adott intézmény tartja nyilván, a kiadatás (tehát az elszállítás) napját nem – ez a nap ugyanis egy másik helyen a érkezés napja. Ebből következik, hogy a befogadás napja (szállítás napja) megegyezik az első gondozási nappal az új gondozási helyen, a távozás napja pedig az utolsó gondozási nap (szállítás előtti nap). Szökésben lévő gyerek esetében, ha közben a gondozási helye változik, az új gondozási helyen a befogadás napja a határozat dátuma. A nagykorúvá váló gyerek 18. születésnapját még a kiskorú napok közt kell nyilvántartani, az utógondozói ellátás csak a következő naptól kezdődik. Ha a gyermek nem kér utógondozói ellátást, akkor a távozásának napja a 18. születésnapja. (Házasságkötés esetén a házasságkötés napja még a gyermek kk. napja, az azt követő nap pedig már nagykorú napnak számít, így az utolsó gondozási nap a házasságkötés napja.)
65
Nem változtatja meg az eredeti gondozási helyet és a gondozási napok nyilvántartását sem: a kollégiumi vagy albérleti elhelyezés - ekkor a gyermek ellátásának költségeit a gondozási helye fedezi; a szökés - az engedély nélkül eltávozott gyermek, valamint a kórházba került gyermek gondozási napjait a gondozási hely tovább vezeti; az örökbefogadási szándékkal történő kihelyezésről rendelkező gyámhivatali határozat. Ilyen esetben az örökbefogadást engedélyező határozat jogerejének dátuma a távozás napja. A gondozási napok nyilvántartását az év folyamán a VMGYK-val együttműködve folyamatosan ellenőrizni kell, a hibákat ki kell javítani. Az éves zárást követően – ennek időpontja január hónapban van – az előző év adatait le kell zárni, és azokban módosítani már nem lehet. Más szakellátási gondozási helyről érkezett gyermeket a fenti módon létszámban tartani nem lehet. Az ilyen módon ellátott gyerek az eredeti gondozási helyén szököttnek minősül; ellátási költségeinek rendezésére a két gondozási hely között történt megállapodás az irányadó. 4. Távozás Az intézményből gyereket csak gyámhivatali határozattal lehet elbocsátani. Erről a távozásról haladéktalanul távozási értesítést kell küldeni a VMGYK-nak. Az értesítéshez mellékelni kell a hatósági határozat másolatát, hacsak ennek meglétét a gondozási hely a VMGYK-val nem egyeztette. Amennyiben gondozási hely megváltoztatására kerül sor, akkor utolsó gondozási nap a gyermek régi gondozási helyén az elszállítás előtti nap. Ha a gyermek gyermekvédelmi gondoskodása megszűnik (pl. kiadják szülőnek), akkor az utolsó gondozás nap a gyermek kiadatásának napja. Ha a határozat tartalmazza a megszüntetés napját, akkor az a nap az utolsó gondozási nap. Ha a határozat dátumot nem tartalmaz, úgy a tényleges kiadás napja lesz az utolsó gondozási nap. 5. Utógondozói ellátás Utógondozói ellátást csak gyámhivatali határozat alapján lehet végezni. Éppen ezért igen fontos, hogy a nagykorúság napjáig az ellátást elrendelő határozat megérkezzen; a felterjesztés időben való (2 hónappal a gyermek nagykorúsága előtt) elküldése a gyám feladata (149/1997. Kormányrendelet 123. § (1) bekezdése). Minden olyan gyerek gondozási napját a nagykorúság elérésével le kell zárni, akinek nem érkezett meg időben az utógondozói ellátást elrendelő határozata. A határozatok sürgetése a gondozási hely feladata. Ilyen esetekben az utógondozói ellátás kezdetét az elrendelő határozat megérkezése után, visszamenőleg kell a gondozási napok nyilvántartásába bevezetni. Az utógondozói ellátást gyámhivatali határozat szünteti meg. Kivétel: a 24. életévét betöltött, utógondozói ellátásban részesült fiatal, akinek utolsó 66
gondozási napja hatósági határozat nélkül is a 24. születésnapja, amennyiben nappali tagozaton folytat tanulmányokat; felsőfokú tanulmányokat folytató fiatal esetében a 25. születésnapja. a 21. életévét betöltött, utógondozói ellátásban részesült fiatal, akinek utolsó gondozási napja hatósági határozat nélkül is a 21. születésnapja, amennyiben létfenntartását önállóan biztosítani nem tudja, de nappali tagozaton nem folytat tanulmányokat és nem szociális bentlakásos intézményi elhelyezésre vár és nagykorúságakor nem volt speciális vagy különleges ellátási szükségletű. Ugyanis, amennyiben a szóban forgó fiatalok speciális vagy különleges ellátási szükségletűek voltak, úgy a megszűnés dátuma a 22. életévük (22. születésnapja). a 22. életévét betöltött, utógondozói ellátásban részesült fiatal, akinek utolsó gondozási napja hatósági határozat nélkül is a 22. születésnapja, amennyiben szociális bentlakásos intézménybe felvételét várja.
Olyan fiatal esetében, aki a gondozási helyéről gyámhivatali határozat nélkül önkényesen távozott, a gondozási hely a házirendjében rögzített idő eltelte után azonnal köteles a gyámhivataltól olyan, az ellátást megszüntető határozatot kérni, amelyben az ellátás vége egyértelműen szerepel.
A Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről – KENYSZI rendszer A szociális, gyermekjóléti és gyermekvédelmi szolgáltatók, intézmények ágazati azonosítójáról és országos nyilvántartásáról szóló 226/2006. (XI. 20.) Kormányrendelet értelmében 2012. február 1. napjától (folyamatosan) intézményünknek – mint megyei fenntartó által fenntartott engedélyesnek – adatszolgáltatási kötelezettséget kell teljesítenie. Gyermekvédelmi Központunk ezen feladatát a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal által működtetett Központi Elektronikus Nyilvántartás a Szolgáltatást Igénybevevőkről (KENYSZI) rendszerének használatával teljesíti. Ezen rendszer az interneten a https://tevadmin.nrszh.hu/tevadmin/Fooldal.xhtml oldalon elérhető.
Az igénybevevői nyilvántartás vezetésének szabályai Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatási kötelezettség minden megyei fenntartó által fenntartott engedélyesre, továbbá arra az engedélyesre terjed ki, amely bármely általa nyújtott szolgáltatás után az adott időpontban normatív állami hozzájárulásban vagy a támogató szolgáltatás és a közösségi ellátások finanszírozásának rendjéről szóló 191/2008. (VII. 30.) Korm. rendelet szerinti finanszírozásban részesül.
67
Az igénybevevői nyilvántartásba történő adatszolgáltatásért a fenntartó felel. A fenntartó az adatszolgáltatás teljesítésére - a Hivatal honlapján közzétett formanyomtatványon - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt jelöl ki (a továbbiakban: e-képviselő). Az egyéni vállalkozó fenntartó és a fenntartó szervezet képviselője saját magát is kijelölheti e-képviselőnek. Az adatszolgáltatás teljesítésére az e-képviselő a (4) bekezdés szerinti nyilvántartásba vételét követően - az engedélyes vagy a fenntartó munkatársai közül - ügyfélkapu belépési jogosultsággal rendelkező személyt vagy személyeket jelölhet ki (a továbbiakban: adatszolgáltató munkatárs). Az adatszolgáltató munkatárs megfelelő felkészítéséről az e-képviselő gondoskodik. Az adatszolgáltatás az igénybe vevők Gyvt. szerinti adatainak a 13/E. § szerinti rögzítéséből és a 13/F. § szerinti napi jelentésből áll. Gyermekvédelmi szakellátás esetén az adatszolgáltatásra jogosult a Gyvt.-ben meghatározott adatokat a) az ideiglenes hatályú elhelyezés, a nevelésbe vétel, illetve az utógondozói ellátás elrendeléséről szóló határozatban (a továbbiakban: elrendelő határozat) az ellátás kezdő időpontjaként megjelölt naptól kezdődően, az elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, b) ha az utógondozói ellátást elrendelő határozatban az ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, de az ellátást az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már igénybe vették, a tényleges igénybevétel első napjától kezdődően, a tényleges igénybevétel első napját követő munkanap 24 óráig, c) ha az elrendelő határozatban az ellátás kezdő időpontját nem jelölték meg, és az ellátást az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem veszik igénybe, az elrendelő határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően, az elrendelő határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig rögzíti az igénybevevői nyilvántartásban. Gyermekvédelmi szakellátás esetén, ha az elrendelő határozatot a tényleges igénybevétel megkezdéséig nem hozták meg, az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban az igénybe vevő nevét és az igénybevétel tényét az ellátás igénybevételének első napját követő munkanap 24 óráig rögzíti. Az előzőekben meghatározott határidőn túl akkor lehet adatot rögzíteni, ha az eképviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs számára az országos nyilvántartás - az NRSZH informatikai rendszerében, az elektronikus hírközlési szolgáltatónál vagy az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében fellépő üzemzavar miatt - az adatrögzítési határidőn belül nem volt elérhető, vagy a határidőn belül történő adatrögzítésre a működést engedélyező szerv késedelmes adatrögzítése miatt nem volt lehetőség. A határidőn túli adatrögzítést az NRSZH engedélyezi. Ha az üzemzavar az elektronikus hírközlési szolgáltatónál lépett fel, az engedély iránti kérelemhez mellékelni kell az elektronikus hírközlési szolgáltató igazolását az üzemzavar fennállásáról. Ha az üzemzavar az e-képviselő vagy az adatszolgáltató munkatárs informatikai eszközében lépett fel, az engedély iránti kérelemhez 68
mellékelni kell az üzemzavart elhárító személy igazolását az üzemzavar fennállásáról vagy informatikai eszköz vásárlása esetén a bizonylat másolatát. Ha az igénybe vevő Társadalombiztosítási Azonosító Jellel (a továbbiakban: TAJ) nem rendelkezik vagy a TAJ nem ismert, az igénybevevői nyilvántartás az igénybe vevőnek - a TAJ rögzítéséig - ideiglenes azonosítót képez. Ha gyermekvédelmi szakellátás esetén a gyermek ellátási szükséglete, az utógondozói ellátás elrendelésének oka vagy az ellátás megszüntetésének vagy megszűnésének várható időpontja megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a változásról szóló határozat engedélyessel való közlését követő munkanap 24 óráig, a) a változás határozatban megjelölt időpontjától kezdődően, b) ha a változás időpontját a határozatban nem jelölték meg, de az ellátást a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napját megelőzően már annak megfelelően vették igénybe, a változás bekövetkezésének napjától kezdődően, c) ha a változás időpontját a határozatban nem jelölték meg, és az ellátást a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napján még nem, vagy nem annak megfelelően veszik igénybe, a változásról szóló határozat végrehajthatóvá válásának napjától kezdődően módosítja. A szolgáltatás igénybevételének kezdő időpontja visszamenőlegesen csak későbbi időpontra módosítható, egyéb adatok visszamenőlegesen nem módosíthatók. Ha az igénybevevői nyilvántartásban rögzített adat megváltozik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a tudomásszerzést követő munkanap 24 óráig módosítja. Az adatok visszamenőlegesen akkor módosíthatók, ha a módosítás ideiglenes hatályú elhelyezéssel, nevelésbe vétellel, illetve utógondozói ellátással kapcsolatos hatósági döntés miatt szükséges. Ha a szolgáltatás igénybevétele megszűnik, azt az adatszolgáltatásra jogosult a megszűnést követő munkanap 24 óráig rögzíti. Ha a gyermekvédelmi szakellátás igénybevétele hatósági határozat alapján szűnik meg, a határozatban megállapított időpontot kell megjelölni a megszűnés időpontjaként. Ha az igénybe vevőnek szolgáltatást nyújtó engedélyes a Gyvt. szerinti gondozási hely, utógondozói ellátási hely módosítása miatt megváltozik, a) a korábbi engedélyes az áthelyezés, illetve a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozását megelőző nappal rögzíti az igénybevétel megszűnését, b) az új engedélyes az áthelyezés, illetve a gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozásának napjával rögzíti az igénybe vevő Gyvt. szerinti adatait. A gondozási hely, utógondozói ellátási hely megváltozása időpontjának az erről szóló határozatban megállapított időpontot, ennek hiányában a határozat keltének napját kell tekinteni. Az adatszolgáltatásra jogosult az igénybevevői nyilvántartásban naponta köteles nyilatkozni arról, hogy a rögzített személy a szolgáltatást az adott napon igénybe vette-e 69
(napi jelentés). A napi jelentési kötelezettséget az adott napot követő munkanap 24 óráig kell teljesíteni. Ha az igénybe vevő nem rendelkezik TAJ-jal, és a TAJ igénylésére jogosult gyermekvédelmi szakellátás esetén hatvan napon belül nem igazolja, hogy a TAJ kiadását kérelmezte, az érintett a határidő lejártát követő naptól a napi jelentésben nem tüntethető fel igénybe vevőként. Az ideiglenesen elhelyezett, nevelésbe vett, de javítóintézetben vagy büntetésvégrehajtási intézetben ellátott a napi jelentésben nem tüntethető fel. A napi jelentésben az igénybevételről szolgáltatott adat egyszer, a napi jelentés szerinti igénybevétel hónapját követő hónap tizenötödik napjáig módosítható (a továbbiakban: önellenőrzés). Az önellenőrzéssel egyidejűleg új ellátott rögzítésére a 26/2006. Kormányrendelet 13/E. § (1c) bekezdése szerinti esetben van lehetőség, a napi igénybevétel tényén túl egyéb adatot módosítani csak ugyanezen jogszabály 13/E. §-ban foglaltak szerint lehet. Az önellenőrzés során meg kell jelölni a) az igénybevételi napot, b) a hibás adatot, c) a helyes adatot és d) a hiba okát.
Az irattár Az Irattárban elsősorban a gyermekek iratanyagait tároljuk. A tárolás praktikus elvei: -
különválasztva a megszűntek anyagait a gondozásban levőkétől a gondozásban levők esetében különválasztva a kiskorúakat az utógondozói ellátottaktól az iratanyagok a törzsszámok betűjelenkénti elkülönítése szigorúan törzsszámsorrendben történő tárolás.
A szakellátásba felvenni azt a gyereket lehet, akit oda hatósági határozattal beutaltak, és ezt a beutalást végre is hajtották. A Központ nyilvántartásába való felvételkor a gyermek törzsszámot kap, amely két betűből és legfeljebb öt számból áll. A gondozási formáknak megfelelően külön betűjeleket kell használni, úgy mint - Ideiglenes hatállyal elhelyezett ID - Nevelésbe vett NV 70
-
Utógondozói ellátott
UE
A törzsszám szerepe kettős: 1. különválasztja a különböző gondozási formákban levő gyermekeket, 2. azonosítja az irattárban a gyermek iratanyagát, és így az iktatás szempontjából is fontos. Ha a gyermek más gondozási formába kerül, akkor az anyagát az új törzsszám rávezetésével együtt át kell sorolni az új helyre. A tárolási rendnek egyetlen szerepe van: azonnal meg kell találni azt az iratköteget, amely a gyermek iratait tartalmazza. Minden más információ beleerőszakolása ebbe a rendbe (pl. összekapcsolni a különböző törzsszámokon nyilvántartott testvérek anyagait) csak hátráltatja ezt, és áttekinthetetlenné teszi a rendszert. Ismételt beutalás esetén a gyermek új törzsszámot kap, de jelezni kell, hogy az előző beutalásának anyaga hol található az irattárban. Ebből is látszik, a hogy a Központnál alapvetően a beutalások nyilvántartása történik, és az ismételt beutalások összekapcsolásával tudunk egy személyt nyilvántartani. Az irattárban dolgozó gyermekvédelmi ügyintézők az iratokat az aktán belül időrendbe helyezik. Iratanyagot az Irattárból el lehet vinni, de az iratanyagok kiadását nyilván kell tartani. A gyermekvédelmi ügyintéző-irattárosok táblázaton vezetik az anyagok útját, és ellenőrzik visszaérkezésüket. Ügyelnek arra, hogy a kikért és visszaérkező akták megtartsák az időrendbeli lefűzés rendjét. Ha észlelik, hogy az ügyintéző ezt megsértette, az aktát addig nem veszik vissza, míg a hiányosságot az érintett nem orvosolja. Az örökbefogadott gyermekek iratanyagait elkülönítetten, a hozzáférési jogosultságok szabályozásával szükséges tárolni. Egyik gondozási helyről a másikra való átkerülés esetén a gyermek azon iratanyagát, amely az eredeti gondozási helyén keletkezett, át kell adni az új gondozási helynek. Ez a művelet és az ilyen iratanyagok tárolása sem a Nyilvántartási Csoport feladata. Az ilyen anyagokat a gondozási helyek a saját iratkezelési szabályzatuk szerint kötelesek kezelni és szükség esetén a gyermekkel együtt átadni. A gyámoknak az általuk kért anyagok másolatát iratjegyzék alapján át kell adni. A megszüntetéssel együtt jár a gyermek iratanyagának rendezése: az anyagban nem maradhatnak személyes okmányok (igazolványok, TAJ kártya, bizonyítvány, adókártya, útlevél, egészségügyi iratok, stb.); ezeket oda kell adni a gyereknek. Ugyancsak ilyenkor célszerű a fölösleges másolatokat is kiselejtezni az anyagból.
71
Az iratok kezelésének általános követelményei 1. Az iratok rendszerezése
A Gyermekvédelmi Központ feladat- és hatáskörébe tartozó ügyek intézésének áttekinthetősége érdekében az azonos ügyre – egyedi tárgyra – vonatkozó iratokat egy irategységként, ügyiratként kell kezelni. Az ügyiratokat, valamint a közfeladatot ellátó szerv irattári anyagába tartozó egyéb más iratokat - még irattárba helyezésük előtt - az irattári tervben meghatározott irattári tételekbe, a tárgyi alapon, indokolt esetben iratfajta alapján kialakított irattári egységekbe kell besorolni.
2. Az iratok nyilvántartása és az iratforgalom dokumentálása
Az Gyermekvédelmi Központhoz érkező, ott keletkező, illetve az onnan kimenő iratokat az azonosításhoz szükséges, és az ügy intézésére vonatkozó legfontosabb adatok rögzítésével, az e célra rendszeresített elektronikus programmal vezért adatbázisban kell nyilvántartani. Minden iratot iktatással kell nyilvántartásba venni. Az iktatást oly módon kell végezni, hogy az elektronikus adatbázist az ügyintézés hiteles dokumentumaként lehessen használni. Az iratforgalom keretében az iratok átadását-átvételét minden esetben úgy kell végezni, hogy egyértelműen bizonyítható legyen az átadó, átvevő személye, az átadás időpontja és módja. Az iratok nyilvántartásba vételével, iktatással és az iratforgalom dokumentálásával biztosítani kell, hogy az ügyintézés folyamata, és az iratok szervezeten belüli útja pontosan követhető és ellenőrizhető, az iratok holléte pedig naprakészen megállapítható legyen.
3. Hozzáférés az iratokhoz, az iratok védelme
Az iktatásnak lehetőleg külön helyiséget kell kijelölni, illetőleg a helyiséget úgy kell kialakítani, hogy az iratok tárolása az egyéb tevékenységtől (átadás-átvétel stb.) elkülönítetten történjen. Az iktatóhelyek kialakításánál figyelemmel kell lenni a tűz-, baleset-, vagyon-, adatés titokvédelmi jogszabályi előírások és szabványok betartására is. 72
A helyiséget külső behatolás ellen védetté kell tenni. A feladatkörtől függően az egyes vezetők határozzák meg a kulcsok tárolásának rendjét. A helyiség munkaidőn kívül, munkaszüneti napon történő felnyitásáról az illetékes vezetőt értesíteni kell. Az iratanyag védelmének jogi és technikai oldala is van. - A jogi védelem keretében az iratokat különösen a jogosulatlan hozzáférés, megváltoztatás, továbbítás, nyilvánosságra hozatal ellen kell védeni. - Az iratvédelem technikai része az információt hordozó iratok fizikai állapotának védelmét jelenti. A technikai védelem igen sokrétű feladat, beletartozik az anyagbiztonság, a raktári védelem, a tűzvédelem, a légszennyeződés, a hőmérséklet, a légnedvesség, a raktár- és anyagtakarítás, az iratkonzerválás és fertőtlenítés, a kártevők elleni védekezés, s végezetül, de nem utolsó sorban a károsodott anyag megmentésével kapcsolatos feladatok is. A Gyermekvédelmi Központ irattárában tárolt anyagok használhatók belső ügyviteli célból és külső szerv, vagy személy megkeresésére is. A használat módjai: betekintés, másolat készítése. Az intézmény dolgozói csak azokhoz az iratokhoz, illetőleg adatokhoz férhetnek hozzá, amelyekre munkakörük ellátásához szükségük van, vagy amelyre az illetékes vezető felhatalmazást ad. Az irat munkahelyen kívüli tanulmányozására lehetőség nincs. Az ügyintézők és ügykezelők fegyelmi felelősséggel tartoznak a rájuk bízott iratokért. Az ügyfélnek és képviselőjének a rá vonatkozó iratba való betekintést és a másolatkészítést úgy kell biztosítani, hogy azzal mások személyiségi jogai ne sérüljenek. Ennek rendjét a vezetők az irányadó és hatályos jogszabályok figyelembevételével határozzák meg. A betekintéseket, másolatok készítését utólagosan is ellenőrizhető módon, papíralapon dokumentálni kell. Az iratokkal és az azok kezeléséhez alkalmazott gépi adathordozókkal kapcsolatban minden esetben rendelkezni kell a szükséges védelmi intézkedésekről. Biztosítani kell az elektronikus iktatórendszer védelmét a vírusokkal és más rosszindulatú programokkal szemben, valamint a kéretlen elektronikus üzenetek ellen. Az iratkezelési szoftver elemeiről (alkalmazások, adatok, operációs rendszer és környezetük) olyan mentési renddel és biztonsági mentésekkel kell rendelkezni, amelyek biztosítják azok helyreállítását.
73
Az iratkezelés, irattározás és levéltárba adás folyamatát részletesen az iratkezelési szabályzat tartalmazza.
4. Az iratokba való betekintés rendje
Magánszemélytől telefonon érkezett, konkrét gyermekre vonatkozó adatkérést teljesíteni tilos; ilyen esetben írásbeli megkeresést kell kérni. A TEGYESZ irattárában őrzött iratokba általában betekinthetnek, adatokat kaphatnak, illetve az iratok eredeti példányait vagy azok másolatát kérhetik: a gyermek törvényes képviselője a szakszolgálatok, a felügyeleti szervek, a gyámhivatalok, az igazságszolgáltatás és a rendvédelmi szervek munkatársai nagykorúságának elérése után a fiatal felnőtt A gondozás megszűnése után a volt gondozottak személyesen betekinthetnek az iratanyagukba, más magánszemélyek azonban nem. A betekintés csak akkor lehetséges, ha a nyilvántartásból egyértelműen megállapítható, hogy a kérelmezőt nem adták örökbe. A titkos örökbefogadással lezárult ügyekben csak az örökbeadott keresheti nagykorúsága után a szüleit. Ezt azonban nem teheti meg úgy, hogy az irataiba közvetlenül betekint, hanem fel kell keresnie a lakóhelye szerinti illetékes gyámhivatalt, és ott kell kezdeményeznie a keresést. Tehát legfeljebb azt az információt kaphatja meg, hogy mely hivatal, mikor és milyen számú határozattal engedélyezte az örökbeadását. Az ügyben a további döntés a gyámhivatal hatásköre; a rendelkezésünkre álló iratokról értesítjük a gyámhivatalt, illetve kérésére azokat oda továbbítjuk. A fentiekből következik, hogy testvér örökbeadott testvérét (és viszont) nem keresheti; ezért minden keresésnél meg kell bizonyosodni arról, hogy nem történt-e örökbeadás. Ha történt, akkor a kereső személy még a saját irataiba is csak úgy tekinthet bele, hogy azokban nincs az örökbeadott testvérre vonatkozó adat. Ha nem történt örökbeadás, akkor a testvérek kereshetik egymást, de a kereső személy közvetlenül ekkor sem kaphatja meg a keresett személy iratanyagát vagy elérhetőségét. Ki kell deríteni a keresett személy címét – ezt a Központi Lakcímnyilvántartó hivatalos használatra megadja -, és oda továbbítani a megkeresést. A régebbi iratanyagoknál előfordul, hogy a testvérek anyagai össze vannak kapcsolva. Ezért ellenőrizni kell, hogy a kérelmező iratanyagához nincs-e hozzákapcsolva testvérének anyaga. Ha igen, akkor a két iratanyagot először szét kell választani, és a betekintés csak ezután lehetséges. Ilyen esetben meg kell állapodni az ügyféllel a betekintés időpontjáról.
74
A volt gondozottak ügyében a fenti alapelvek alapján adunk kizárólag írásbeli felvilágosítást a harmadik féltől érkezett keresésekre is (Magyar Vöröskereszt, ügyvédek, stb.). Más személyek az iratokba csak az igazgató vagy az általános igazgatóhelyettes külön engedélyével, indokoltan, az adatvédelmi szabályok elfogadása után tekinthetnek be. Ilyen indok lehet pl. kutatás, diplomaterv készítése, adatgyűjtés meghatározott céllal, stb.; amelyet a kutatás megrendelője, az oktatási intézmény, stb. hivatalosan igazol. Ezeket a betekintéseket külön iktatószámon tartjuk nyilván. A volt gondozottak irataikba az irattáros kollégák segítségével nézhetnek be. A betekintést felügyelni kell, hogy irat ne tűnjön el. Az ügyfél kérésére a kiválasztott iratokról fénymásolatot is lehet készíteni.
A gyermekvédelmi ügyintézők – mint a Nyilvántartási Csoport tagjainak – feladatai részletesen
Ideiglenes hatályú elhelyezés kapcsán
— —
— — —
— —
A beutaló szerv határozata alapján a gyermeket felveszik az ideiglenes hatállyal elhelyezettek nyilvántartásába (nyilvántartókönyv). Ún. Törzslapot készítenek a gyermekről, amelyen a gyermek személyi adatain kívül rögzítik a vérszerinti szülők személyi adatait, a beutaló szervet, a beutaló határozat számát, az illetékes gyámhivatalt, a gondozási helyet, az első gondozási napot, valamint a beutalás okát. A törzslapot számítógépen, nyilvántartó programban, ill. KENYSZI rendszerben rögzítik. Ezután értesítik a beutaló szervet, az illetékes gyámhivatalt a felvételről, a törzsszámról, az elhelyezési helyről, az első gondozási napról. Beszerzik a gyermek eredeti születési anyakönyvi kivonatát a családi pótlék megigényléséhez (melyet a gyámjának továbbítanak), valamint születési anyakönyvi másolatát szolgálati használatra. Beszerzik a gyermek TB igazolványát, ill. igazolást kérnek a gyermek adóazonosító jeléről az illetékes hatóságoktól. Abban az esetben, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés nem nevelésbe vétellel szűnik meg, értesítik az illetékes gyámhivatalt, a gondozási helyet/nevelőszülői tanácsadót az ideiglenes hatállyal elhelyezettek nyilvántartásából való törlésről, valamint az utolsó gondozási napról.
75
Nevelésbe vétel kapcsán
—
—
— —
—
—
Abban az esetben, ha az ideiglenes hatályú elhelyezés nevelésbe vétellel szűnik meg, a gyámhivatal határozata alapján a gyermeket felveszik a nevelésbe vettek nyilvántartásába, s egyúttal törlik ideiglenes hatállyal elhelyezettek nyilvántartásából. Az átminősítést és az egyéb személyi adatokban történt változásokat rögzítik a gyermek törzslapján, a nyilvántartó könyvekben és a számítógépes nyilvántartó programban, ill. KENYSZI rendszerben. A felvételt követően az új törzsszámot közlik az illetékes gyámhivatallal. A nevelésbe vétel éves felülvizsgálatáról szóló gyámhivatali határozat figyelembevételével nyomon követik a gyermek személyi, ill. egyéb adataiban bekövetkezett változásokat, s azokat mind a törzslapon, mind pedig a nyilvántartó programban, ill. KENYSZI rendszerben javítják. Ha a gyermek nevelőszülőnél nyert elhelyezést a gyermek nagykorúsága előtt 3 hónappal a nevelőszülői tanácsadó közreműködésével beszerzik az utógondozói ellátás elrendeléséhez szükséges iratokat: a fiatal kérelmét az utógondozói ellátás elrendelésére, az ellátást biztosító nevelőszülő befogadó nyilatkozatát, a gyám javaslatát, a nevelőszülői tanácsadó javaslatát, ha a fiatal tanulói jogviszonnyal rendelkezik iskolalátogatási igazolást, ha a fiatal munkanélküli, az illetékes munkaügyi központtól igazolást a regisztrációról, ha a fiatal munkaviszonyt létesített, a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről), tájékoztatják a fiatalt, ha az ellátást igénybe kívánja venni, térítési díjat köteles fizetni, s egyben felkéri, szerezze be jövedelemigazolásait, valamint jövedelemnyilatkozatát majd azt kitöltve és aláírva küldje meg a VMGYK részére, továbbá elkészítik és kipostázzák a fiatal, a nevelőszülő és a leendő utógondozó között létrejött megállapodást, az 1997 évi XXXI. törvény 33. §-ának és a 149/1997. (IX. 10.) Kormányrendelet 124. § (f) bekezdésének megfelelően beszerzik a fiatal nyilatkozatát. Ha a nevelésbe vétel nem az utógondozói ellátás elrendelésével szűnik meg a gyámhivatal felkérésére javaslatot tesznek a fiatal utógondozójának személyére, továbbá beszerzik a szükséges iratokat: a fiatal nyilatkozatát arra vonatkozóan, hogy az utógondozói ellátást nem kívánja igénybe venni, az ellátást biztosító nevelőszülő arra irányuló nyilatkozatát, hogy a fiatal ellátását a továbbiakban nem vállalja, feltűntetve az okokat, a gyám javaslatát, a nevelőszülői tanácsadó javaslatát, ha szükséges még az iskolalátogatási igazolást, az illetékes munkaügyi központtól igazolását az együttműködésről, illetőleg a munkaadó igazolá76
sát a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről).
Utógondozói ellátás elrendelése kapcsán
—
— — —
—
—
— — — —
— —
Az utógondozói ellátás elrendelése után felveszik a fiatal felnőttet az utógondozói ellátásban részesülők nyilvántartásába, s egyúttal törlik is a nevelésbe vettek nyilvántartásából. A felvételről, illetőleg a törlésről értesítik az illetékes gyámhivatalt. A felvétel során az új törzsszámot rögzítik a törzslapon, a nyilvántartó könyvekben, a számítógépes nyilvántartásban, ill. KENYSZI rendszerben. A társadalombiztosítás ellátásaira és a magánnyugdíjra jogosultakról, valamint e szolgáltatások fedezetéről szóló 1997. évi LXXX. törvény 16. § (1) bekezdés n) pontja kimondja, hogy a gyermekvédelmi rendszerben utógondozói ellátásban részesülő 18-24 éves fiatal felnőtt egészségügyi szolgáltatásra jogosult. Ugyanezen jogszabály 44/A. § (3) bekezdése előírja intézményünk egészségügyi szolgáltatásra való jogosultság kezdetére és megszűnésére vonatkozó bejelentési kötelezettségét. Gyermekvédelmi Központunk ezen jelentési kötelezettségét gyermekvédelmi ügyintézői révén teljesíti az illetékes gyámhatóságok határozatai alapján. Ha a fiatal felnőtt a VMGYK által működtetett gondozási helyen (nevelőszülő, gyermekotthon/lakásotthon, utógondozó otthon, külső férőhely) nyert elhelyezést megállapítják az utógondozói ellátott által fizetendő térítési díj összegét, és kiértesítik a fiatal felnőttet a fizetendő térítési díjról. A térítési díj megállapítását követően a 328/2011. Kormányrendeletnek megfelelően, ún. térítési díj nyilvántartó lapon külön nyilvántartást vezetnek a fiatal felnőtt által fizetendő térítési díj összegéről, s annak teljesítéséről. A térítési díjak teljesítését a Gyermekvédelmi Központ Gazdasági csoportjával havonta egyeztetik. A térítési díjjal kapcsolatos iratokat külön, fiatal felnőttekre bontva tárolják. A térítési díjakat évente egyszer felülvizsgálják, s a fiatal felnőtt jövedelmétől függően újra megállapítják. Figyelemmel kísérik a térítési díjak teljesítését. Ha hátralékot észlel, felszólítják a fiatalt a hátralék rendezésére. Ezzel párhuzamosan negyedévente tájékoztatják a Központ fenntartóját, a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóság Veszprém Megyei Kirendeltségét a nyilvántartott hátralékosokról, s azok adatairól. Az utógondozói jelentések alapján figyelemmel kísérik az utógondozói ellátás indokoltságát, s azt a gyámhivatal megkeresését követően felülvizsgálják. Az utógondozói ellátás felülvizsgálata során, vagy szükség esetén beszerzik a fiatal felnőtt kérelmét az utógondozás fenntartása/megszűntetése iránt, a nevelőszülő/lakásotthon értesítését a további befogadásáról/illetőleg arra irányuló nyilatkozatát, hogy a fiatal felnőtt ellátását a továbbiakban nem vállalja,
77
— —
—
az utógondozó javaslatát az utógondozói ellátás fenntartására/megszűntetésére, ha a fiatal felnőtt tanulói jogviszonnyal rendelkezik iskolalátogatási igazolást, ha a fiatal felnőtt munkanélküli, az illetékes munkaügyi központtól igazolást a regisztrációról, ha a fiatal felnőtt munkaviszonyt létesített, a munkaadó igazolását a munkaviszony létrejöttéről, illetőleg a munkabér nettó összegéről (lehetőség szerint 3 havi munkabérről). A beszerzett iratok alapján javaslatot tesznek az utógondozói ellátás fenntartására, illetőleg megszűntetésére. Fenti iratokat szerzik be akkor is, ha az utógondozói ellátás során gondozási hely változás áll be. Ebben az esetben is javaslatot készítenek az illetékes gyámhivatal felé. Ha az utógondozói ellátás megszűnik értesítik az illetékes gyámhivatalt a nyilvántartásból való törlésről, továbbá a gondozási hellyel, illetőleg a nevelőszülői tanácsadó/utógondozóval egyeztetik az utolsó gondozási nap dátumát.
Otthonteremtési támogatás kapcsán
— —
A gyámhivatal felkérésére javaslatot tesznek a fiatal felnőtt utógondozójának személyére. Igazolást készítenek a fiatal felnőtt gyermekvédelmi gondoskodásban töltött napjairól, majd azt a gyámhivatal részére postázzák.
Egyéb feladataik
— — — —
—
Nyilvántartják a gyermekek, illetőleg fiatal felnőttek gondozási napjait. A beküldött létszámjelentések és változásjelentők alapján a gondozási napokat havonta összesítik. A gondozási napokat negyedévente egyeztetik a Veszprém megyében működő gyermekvédelmi intézményekkel. A Gyvt. 141. §-a alapján negyedévente jelentést küldenek a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatala részére a megfelelő adatlapon. Ezen adatszolgáltatási kötelezettségünknek a TEGYESZ nyilvántartó program segítségével, floppy-lemezen teszünk eleget. Naprakész nyilvántartást vezetnek a gyemekotthoni gyermeklétszámokról és az üres férőhelyekről. A csoportban dolgozó gyermekvédelmi ügyintézők feladata, hogy minden hétfőn egy kimutatást készítsenek az intézmény vezetőjének a Veszprém megyei szakellátó rendszer gyermekotthoni üres férőhelyeiről. 78
—
— — —
—
—
—
A kimutatás elkészítésekor figyelemmel kell lenniük a 15/1998. NM rendelet 128/A. §-ban meghatározottakra, így különösen arra, hogy a különleges ellátást nem igénylő gyermekek 12 fős csoportjában (lakásotthonában) legfeljebb 4 fogyatékos gyermek helyezhető el. Ennek érdekében a lakásotthon üres férőhelyeinek számát csökkenteni kell (értelemszerűen a betöltött férőhelyeket ezzel növelni kell) 1 fővel, ha 1 vagy 2 fő, 2 fővel, ha 3 vagy 4 fő fogyatékos gyermeket helyeznek el a 12 fős gyermekotthonban. Naprakész nyilvántartást vezetnek a nevelőszülői hálózati gyermeklétszámokról és az üres férőhelyekről. A gyermekvédelmi ügyintézőknek a kimutatás elkészítésekor figyelemmel kell lenniük a Gyvt. 54/A. §-ban meghatározottakra, így különösen arra, hogy ha a nevelőszülő speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátását biztosítja, a működtetőnek az engedélyezett létszámot minden speciális szükségletű gyermek teljes körű ellátása esetén 1 fővel kell csökkentenie; ha a nevelőszülő különleges ellátási szükségletű gyermekek teljeskörű ellátását biztosítja 1-2 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 1 fővel 3-4 különleges ellátási szükségletű gyermek esetében 2 fővel a működtetően az engedélyezett létszámot csökkenteni kell. Számítógépen nyilvántartják a gyermekek után fizetendő gondozási díjakat. Nyilvántartják a szökéseket. Minden év elején elkészítik az éves statisztikai jelentést mind a Központra, mind a Nevelőszülői Hálózatra, mindpedig a Gyermekotthoni Hálózatra vonatkozóan, melyet január 31-ig megküldenek a Központi Statisztikai Hivatal részére. Minden év elején elkészítik jelentésüket az előző évi munkáikról, mely jelentésben kitérnek többek között a gyermekek és fiatal felnőttek számának alakulására, Veszprém megye szakellátó rendszerében különleges, ill. speciális ellátásban részesülők megoszlási adataira, Veszprém megye gyermekvédelmi rendszerének számadataira, valamint egyéb munkáikra. Felkérésre rendkívüli jelentést készítenek a Emberi Erőforrások Minisztériumának, a Veszprém Megyei Kormányhivatal Szociális és Gyámhivatalának, valamint a Szociális és Gyermekvédelmi Főigazgatóságnak. A rendszerből kikerült volt növendékek intézményhez címzett anyagi és szociális támogatást, valamint vérszerinti családtagjai felkutatásában segítséget kérő megkereséseket megválaszolják.
79
Gyermekjogi képviselő A Gyermekjogi képviselő kiemelt figyelmet fordít a különleges vagy speciális ellátást igénylő gyermekek védelmére. A Gyermekjogi képviselő feladata: segít a gyermeknek panasza megfogalmazásában, kezdeményezheti annak kivizsgálását, segíti a gyermeket az állapotának megfelelő ellátáshoz való hozzájutásban, a Gyermekvédelmi Központ elhelyezési értekezletén az ezzel kapcsolatos megjegyzések, kérdések megfogalmazásában, eljár a gyermek szülője vagy más törvényes képviselője, a fiatal felnőtt, valamint a gyermek-önkormányzat felkérése alapján, eljár az érdekképviseleti fórum megkeresése alapján, A Gyermekjogi képviselő: jogosult a gyermekvédelmi szolgáltató tevékenységet végző működési területén tájékoztatást, iratokat, információkat kérni és a helyszínen tájékozódni, köteles a gyermek személyes adatait az adatvédelmi jogszabályoknak megfelelően kezelni. A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézmények, illetve szolgálatok vezetői 15 napon belül, a fenntartó 30 napon belül, illetve a képviselő-testület vagy a közgyűlés a következő testületi ülésén érdemben megtárgyalja a gyermekjogi képviselő észrevételeit, és az ezzel kapcsolatos állásfoglalásáról, intézkedéséről tájékoztatja őt.
80
Veszprém megye Gyermekjogi képviselője: Levelezési címe: Tel.:
Veszprém, 2014. május 21.
Zekéné Lendvai Réka 8200 Veszprém, Kossuth L. u. 10. +36-20/489-96-21
Jungvert Valéria igazgató
81
