Háttérelemzés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmények integrációjához 2008

Háttérelemzés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmények integrációjához 2008. szeptember

Készítette: Morva Emília Tarnai Zoltán Magyar Máltai Szeretetszolgálat

1

A megbízás tárgya Komárom-Esztergom Megye Közgyőlésének Elnöke 2008 májusában megbízott bennünket, hogy vizsgáljuk meg a Megye fenntartásában mőködı bentlakásos szociális intézményeket. A vizsgálat célja, hogy feltárja milyen eszközökkel lehetséges annak elérése, hogy az intézmények mőködtetéséhez biztosított fenntartói támogatás mértéke jelentıs mértékben csökkenjen.

Problémafelvetés Az elmúlt években az önkormányzatok gazdálkodási pozíciói nagymértékben romlottak. Általánosságban elmondható, hogy egyrészt az egyes szolgáltatásokra biztosított normatív állami finanszírozások reálértékben csökkentek, másrészt mindemellett az intézményi szolgáltatások fogyasztói kosarába tartozó árucikkek pedig az átlagos inflációt meghaladó mértékben emelkedtek. A tendenciákból egyértelmően kirajzolódott, hogy változatlan feltételek mellett a mőködési deficitekkel küzdı önkormányzatok esetén az eladósodás mértéke tovább nıhet, vagy a bevont pótlólagos források (pl. vagyonértékesítés), illetve a források hiányában növekvı amortizációs veszteségek miatt vagyonuk csökken. Hasonló tényekkel kénytelen szembe nézni Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata is. Vizsgálati területünket érintı szociális intézmények esetében 2008-ban az Önkormányzat az intézmények saját bevételei és a normatív állami támogatások mellett mintegy 200 millió forint fenntartói kiegészítést (hiányt) kénytelen finanszírozni. Jelen költségvetési tendenciákat figyelembe véve egyértelmően kijelenthetı, hogy valamilyen formában mérsékelni kell, de drasztikus változások esetén akár meg is kell szüntetni a fenntartói hiányfinanszírozást. Drasztikus esetnek tekinthetı az, ha az Önkormányzat eladósodása, vagyonfelélése elérheti a kritikus mértéket, vagy ennek elkerülése érdekében kell jelentıs lépéseket tenni. Minden hasonló jellegő intézkedés esetén hajlamosak mind a politikai döntéshozók, mindpedig a döntéseket „elszenvedık” azzal áltatni magukat, hogy ugyan átalakítunk, költséget csökkentünk, de „ettıl nem lesz rosszabb, sıt”. A helyzetet azzal szemléltethetnénk, amikor egy állami feladatot a civil szektor egy tagjára bíznak, és elvárásként jelenik meg, hogy a szolgáltatás legyen olcsóbb, jobb és egyben garanciális, kiszámítható. Ez ugye gyakorlatilag lehetetlen. Valahol áldozatot kell hozni, és ezt célszerő már a folyamat elején mind a politikai, mind a szakmai szereplık tudomására hozni. Általában elmondható ugyan, hogy minden hasonló jellegő lépést valamilyen típusú szervezeti racionalizáció is követ, azonban a hatékonyságnövelés a döntési fázisban már nem képes önmagában megszüntetni az orvosolni kívánt problémát. Már a döntés során látni kell, hogy lesznek feleslegessé vált munkakörök, eshet a szolgáltatások színvonala, nıhet az igénybevevıi kör által fizetett részesedés, és a megmaradó dolgozók „maradásuk árát” vélhetıen többletmunkával kénytelenek „kifizetni”. Mindennek nyilván van politikai, döntéshozói ára is, ezek a lépések általában nem a népszerőségi mutatókat szokták javítani. Mindezekbıl következik az is, hogy ennek következtében mind a politikai, mind a szakmai szereplık egy-egy része a döntések egy-egy oldalára áll, és ki a változásban, ki pedig a változatlanban reméli a helyzet rendezését. Jelen vizsgálati elemzésünkben alapvetıen két olyan modellt vázolunk majd fel, amelyek mindegyike szerepelt már saját praxisunkban is, és alkalmas lehet a vázolt kedvezıtlen tendencia megszüntetésére, csökkentésére.

Módszertani felvetések 2

Szociális szolgáltatások vizsgálatának lehetséges módszerei A vizsgálat kapcsán már kiindulásként le lehet szögezni, hogy több módszertani probléma merül fel. Az egyik, hogy milyen módszerrel zajlik a vizsgálat. Ez lehet mechanikus jellegő, amelyben nem történik értékelés, alternatívák összehasonlítása, csak annak konstatálása, hogy formailag minden rendben, a pénz felhasználása arra irányult amire adták és nagyjából azon a szinten, amelyet jogszabályok elıírnak, de lehet értékelı, sıt összehasonlító jellegő is. Értékelés esetén különféle módszerek és szakmai preferenciák alapján vizsgálható, hogy a végzett tevékenység, a felhasznált források és a megvalósult eredmény milyen összhangban van egymással, ezek milyen módon elégítenek ki szakmai, finanszírozói illetve politikai elvárásokat. Ha egy vizsgálat összehasonlító jellegő, akkor a fentiek mellett be kell vonni ún. kontroll csoportokat, intézményeket, szervezeteket is. Vizsgálható, hogy milyen szerkezetben mőködnek a hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati és civil szervezetek. Hogyan és milyen módon használnak fel azonos forrásokat és ezekbıl milyen szolgáltatásokat nyújtanak, mindez hogyan viszonyul a hatályos jogi szabályozásokhoz és a rendelkezésre álló forrásokhoz. A szociálpolitikáról, szociális szolgáltatásokról általában elmondható, hogy olyan forrásokat használ, amelyek nem tekinthetıek bıségesnek, s magának a szociálpolitikának a gyakorlati technikái is konjukturális ciklusokban funkcionálnak. Amikor restrikciós idıszakok lépnek fel (illetve recesszióban nı a jóléti klientúra) a szociálpolitika sem rendelkezik megfelelı eszköztárral. A mindenkori gazdaságpolitika egyrészt fontos eszköze lehet szociális célok elérésének, másrészt megszabja a szociálpolitika mőködési kereteit. Mindezek lényegesek a szociális szolgáltatások hatásossági (elérik e a rászorulókat) és hatékonysági (hogyan bánik a forrásokkal, kielégíti-e a rászorulók szükségleteit) kritériumainak történı megfelelési szempontjából. Egy szociális szolgáltatásokat elemzı vizsgálat elé még két megjegyzést mindenképpen érdemes megtenni. Az egyik arról szól, hogy a szociálpolitika kiemel a piacról bizonyos az árallokáció elve alapján nyújtott szolgáltatásokat és ezeket a javakat egészen más prioritások alapján osztja el. A másik megjegyzésünk ugyanakkor az, hogy a szociális szolgáltatások sem nélkülözhetik a mikroökonómia azon technikáit, amelyek az erıforrások alkalmazásával és allokálásával foglalkoznak. Mindezzel azt tartjuk fontosnak hangsúlyozni, hogy a szociális szolgáltatások vizsgálatánál idınként figyelmen kívül kell hagyni bizonyos közgazdaságtani, piaci elemeket, míg bizonyos helyzetekben mindezen szemlélet segíthet szociálpolitikai források helyes felhasználásában. Ha a vizsgálatot közgazdász fejjel gondoljuk végig, akkor az elemzés jelenthet • eredmény leírást (mi a megvalósult eredmény), • költség leírást (a rendelkezésre álló forrás hogyan lett elköltve). Mindezek mechanikus számbavételek, nem vizsgálnak input (költség) és autput (végeredmény) oldalakat, nem vetnek össze alternatívákat, és jelenthet • költség-eredmény leírást is, ahol már történik némi bemenet és kimenet értékelés, ugyanakkor nem vet össze alternatívákat. Ha alaposabb elemzésekben gondolkodunk, akkor meg kell még említenünk négy módszert: • a költség minimalizálás (itt egyszerően arról van szó, hogy egy szervezeten belül melyik megoldás az olcsóbb, vagy különféle szolgáltatók közül ugyanazt a feladatot ki végzi alacsonyabb áron),

3

• a költség-hatékonyság (itt már vizsgálunk bizonyos hatékonysági mutatókat, és ezeket hasonlítjuk össze, ilyen lehet például az önellátás szintjének javítása, melynek következtében alacsonyabb az ápolási-gondozási szükséglet), • a költség-haszon (itt nem foglalkozunk az esetlegesen sokféle kimeneti mutatókkal, hanem megnézhetjük a bemeneti tıke hasznát, nevezetesen például, hogy a javuló önellátási képességekkel, egészségügyi állapottal milyen költségmegtakarítások járnak), és • a költség-hasznosság (ezen elemzések társadalmi jellegő preferenciákban gondolkoznak pl. megéri-e a befektetés, hogy emberéletek hosszabbodnak, minıségi életévek száma nı) elemzési típusokat. Általánosságban elmondható, hogy a szociális munkát nehéz értékelni, kutatni, fıleg alternatívák pl. eltérı munkaszervezetek alapján. Mindezek ellenére természetesen értékelnek, erre jött létre az értékelı kutatás (evaluation research), az értékelés (evaluáció). Az evaluációt mindig programhoz kell szabni, s az azt végzıknek meg kell érteniük a programok lényegét, amelyekrıl az értékelést készítik, bizonyos szempontból integrálódniuk kell abba. A szociális munkának, mint interakciós folyamatnak általában nem a végtermék értékelés felel meg, hanem a hasznosság, eredményesség, hatékonyság dimenzióiban kell vizsgálódni. • Az eredményesség (effektivitás) vizsgálatban azt kutatják, hogy elérték-e az elızetesen megadott célokat, függetlenül azok árától; • a hatékonyság elemzésben (efficiencia vizsgálat) a költségek és a hasznosság viszonya is szerepet kap; • az elviselhetıség elemzésben helyet kapnak pozitív és negatív környezeti transzferek, amelyek befolyással bírnak a beavatkozásra, sikerére, utóhatásaira stb.; • a minıségi elemzés a szakmai színvonalat, elvárásait vizsgálja; • a felhasználói ellenırzés (analízis) azokat kérdezi, akiken megtörtént a szociális munka. Itt általában elmondható, hogy a szociális munkásokra is igaz az, hogy teljesítményüket igazolniuk kell, azonban minél nagyobbak a hiányok, annál jobban felerısödik az önigazolás kényszere. Ilyen helyzetekben (amikor a munkához kevés a forrás és eszköz) a szociális munkások elbizonytalanodnak és a restrikciós politikákkal szemben nem tudnak szakmai érveket felsorakoztatni, érvényesíteni. Véleményünk szerint amennyiben a vizsgálatban egy korlátozott költség-eredmény elemzés, némi összehasonlítással alkalmas lehet az intézmények tevékenységének áttekintésére, amelyben azonban a vizsgálatot végzıknek részben saját tapasztalataik, szakmai preferenciáik alapján kell a szervezetet értékelniük. Ha a szociális munka oldalait nézzük (és ez megkerülhetetlen, mivel a költségek jelentıs hányada élımunka), akkor egy elviselhetıség elemzésben is érdekes gondolkodni. Itt mindenképpen figyelembe kell venni a tágabb és szőkebb környezet folyamatait. Ilyenek • a jogszabályok által támasztott követelmények és • az ellátásra kötelezettek által ehhez biztosított források (állami normatíva, önkormányzati támogatás) közötti összhang (itt mindenképpen érdemes kitérni arra, hogy a normatívák reál- és nominálértékének csökkenését párhuzamosan a szolgáltatások, követelmények növekedése kíséri), • az intézményi környezet, mind a szolgáltatás igénybevétele, mind a szolgáltatás nyújtása szempontjából, valamint • a társadalmi környezet. Módszertani problémák a megyei intézmények vizsgálatakor

4

Vizsgálatunk során a fenntartótól, az intézményektıl származó dokumentumokra, a célzott kérdésekre kért, illetve kidolgozott adatokra, információkra, a helyszíni látogatásokkor tett benyomásokra, makro adatokra, valamint saját intézménymőködtetıi, szakmai tapasztalatainkra támaszkodtunk. Az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, azok önköltségét, gazdaságosságát nagymértékben befolyásolják a helyi és funkcionális sajátosságok. A helyi sajátosságok között említendık az ingatlanok méretébıl, szerkezetébıl, korábbi és jelenlegi funkcióikból és nem utolsó sorban az állapotukból, ebbıl következıen az üzemeltetés módjából fakadó sajátosságok. A funkcionális sajátosságot az eltérı ápolási-gondozási szükségletekkel bíró ellátottak intézményenként változó száma és aránya határozza meg. A fentiek, illetve az, hogy a pénzforgalmi beszámolókból nehezen állapíthatók meg az ellátások fajlagos költségei megnehezíti az intézmények által végzett tevékenységek összehasonlítását. Nem terjedt el általánosságban, összehasonlítható formában a költségmegfigyelés, nincsenek kialakítva módszerei. Általánosnak tekinthetı, hogy az intézmények a kiadások követésén túl nem alkalmaznak hatékonysági, fajlagos költségek meghatározására alkalmas mutatókat. A fenti módszertani problémák ellenére az adatok feldolgozása során képeztünk néhány mutatószámot, amelynek segítségével egyrészt összehasonlíthatók az intézmények, másrészt adataik más szolgáltatók adataival is összevethetık. Az alábbi adatokat és mutatókat győjtöttük össze: • A megye mőködési kiadásai • A megye hiánya • A szociális intézmények kiadásai • A szociális intézmények hiánya (a megyei kiegészítés mértéke) • Az adott intézmény összes kiadása • Az adott intézmény normatíva bevétele • Az adott intézmény gondozási díj bevétele • Az adott intézmény összes bevétele • Az adott intézmény önkormányzati kiegészítése • Az adott intézmény dologi költségei • Az adott intézmény bérköltségei • Az adott intézmény gondozottjainak száma • Az adott intézmény munkavállalóinak száma • Az adott intézmény szakmai munkavállalóinak száma • Az adott intézmény technikai munkavállalóinak száma • Az adott intézmény ingatlanüzemeltetési kiadásai • Az adott intézmény élelmezési kiadásai • Az adott intézmény szakmai bérköltsége • Az adott intézmény technikai bérköltsége • Intézményi összes kiadás/normatíva bevétel • Intézményi összes kiadás/gondozási díj bevétel • Intézményi összes kiadás/összes bevétel • Intézményi összes kiadás/önkormányzati kiegészítés • Intézményi összes kiadás/dologi költségek • Intézményi összes kiadás/bérköltségek • Intézményi összes kiadás/egy gondozottra jutó összes kiadás • Intézményi összes kiadás/egy munkavállalóra jutó összes kiadás • Egy gondozottra jutó bérköltség

5

• • • • • • • • • • •

Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó mőködtetési bér Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott

(Mivel a megkapott nyilvántartások eltérı idıpontokban készültek, eltérı célokkal, ezért az adatok tartalmazhatnak némi eltérést, azonban nagyságrendek, trendek szemléltetésére megfelelık)

Mit mutatnak az adatok Az intézmények éves szinten mintegy 1,2 milliárd forintból mőködnek, amelybıl az egyéb bevételek arányában mintegy 20 %-os a fenntartói kiegészítés mértéke. Ez az a mintegy 200 millió forint, amelyet valamilyen formában meg kellene takarítani. Makro méretekben ez már egy viszonylag nagy, és puha beavatkozásokkal már nem kezelhetı hiány. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a mintegy 20 %-os átlagérték két szélsıértéke 2 és 50 % körüli. Tehát a hat intézménybıl van két olyan intézmény, amelyekbıl az egyik esetében a kiegészítés mértéke az összbevételt figyelembe véve szimbolikus, míg a másik esetében a fenntartói hiánypótlás mértéke gyakorlatilag megegyezik a saját jogú bevételekével. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az intézmények kiadásainak mintegy 1/3-a dologi kiadás. Ez a mintegy 400 millió forintos kiadás már nem zsugorítható olyan mértékben (50 %), hogy a hiány ebbıl fedezhetıvé válna. A költségekbıl mintegy 800 millió forintot tesznek ki a bérköltségek. Általánosságban elmondható, hogy vélhetıen a dologi kiadások oldala az, amelyet az intézményvezetık az elmúlt években hatékonyságnöveléssel, egyszerő restrikcióval már csökkentettek. A bér az gyakorlatilag adott volt. Egyrészt a kötelezı közalkalmazotti bértábla és béremelések miatt, másrészt pedig az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámnormák miatt. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények gyakorlatilag a hivatkozott rendeletben megfogalmazott létszámnormák szabta keretek között mőködnek, ugyanakkor például az átlagos mintegy 2/3-os bérkiadási arány esetében a legkisebb arány alig haladja meg az 50 %-ot, míg a legmagasabb pedig meghaladja a 80 %-ot. Értelemszerően ehhez hasonló arányokat mutatnak a dologi kiadások szélsıértékei is. A fentiek - a már korábban említett dologi kiadások relatíve kis súlya mellett – tovább erısítik azt, hogy a kiadások kívánt mértékő csökkentése nem oldható meg egyrészt csak a dologi kiadások csökkentésével, másrészt pedig mind a dologi, mind a személyi kiadások esetén nem alkalmazható a főnyíró elv az intézmények egymástól jelentıs mértékben eltérı kiadás struktúrája miatt. Mutatók / intézmény/2007 Intézmény összes kiadása/ normativ bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati

M.e. % % % %

1 50,43

2 27,81

3 39,90

4 55,05

5 31,15

6 31,89

28,28 101,25 18,98

15,75 100,55 54,85

24,69 100,55 32,90

27,68 100,24 13,88

26,43 103,20 24,45

34,89 106,08 27,26

6

kiegészités Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiadás Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészités Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott 1./ Mentalhigienes és Rehabilitációs Int. Tatabánya 2./ Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom 3./ Fogyatékosok Otthona Tokaldaltáró

% % E Ft

44,88 55,10 1631

23,67 76,32 3169

37,28 62,71 2064

34,17 65,82 1334

25,63 74,36 2392

38,99 61,00 2059

E Ft

4374

3005

3722

2278

3092

3550

E Ft E Ft E Ft E Ft

899 732 1631 172

2419 750 3169 353

1294 770 2064 238

878 456 1334 153

1779 613 2392 220

1256 803 2059 334

E Ft E Ft E Ft

337 763 136

275 2190 229

420 1035 260

169 605 273

277 1276 503

190 810 446

E Ft E Ft Fı Fı Fı

421 1651 0,36 0,28 0,08

1739 3187 1,05 0,90 0,15

679 2076 0,55 0,44 0,11

185 1337 0,58 0,36 0,22

585 2469 0,77 0,47 0,30

561 2184 0,58 0,32 0,26

4./ Pszichiátriai Betegek Otthona Esztergom 5./ Feichtinger S. Idıskoruak Otthona Esztergom 6./ Esthajnal Idıskoruak Otthona Pilismarót - Basaharc

7

Mutatók / intézmény/2008 terv Intézmény összes kiadása/ normativ bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészités Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiadás Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzem.+ egyéb dologi Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészités Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott 1./ Mentalhigienes és Rehabilitációs Int. Tatabánya 2./ Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom 3./ Fogyatékosok Otthona Tokaldaltáró

M.e. %

1 56,34

2 31,15

3 34,82

4 52,76

5 41,13

6 38,05

33,63 100,00 9,15

17,74 100,00 49,57

23,09 100,00 16,14

44,61 100,00 2,06

32,31 100,00 22,39

38,69 100,00 20,96

% % E Ft

38,67 61,33 1460

18,63 81,36 2826

48,08 51,91 2364

33,51 66,48 1592

26,51 73,48 1883

32,79 67,20 1854

E Ft

3915

2634

4264

2718

2667

3091

E Ft E Ft E Ft E Ft

895 564 1460 367

2299 527 2826 289

1227 1137 2364 722

1058 534 1592 303

1383 499 1883 301

1246 608 1854 434

E Ft E Ft E Ft

322 760 136

237 2122 177

415 1021 206

230 772 286

198 1063 320

174 913 334


134 1460 0,37 0,29 0,08

1401 2826 1,07 0,92 0,15

382 2364 0,55 0,44 0,11

33 163 0,58 0,36 0,22

422 1883 0,70 0,39 0,31

388 1854 0,60 0,34 0,26

% % %


Összehasonlításként érdekesek lehetnek egy a közelmúltban megjelent Állami Számvevıszéki tanulmány adataiból (Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenırzésérıl; Állami Számvevıszék 2008. július) levonható következtetések. A Számvevıszék 15 intézmény 2003-2007 közötti adatait vizsgálta, amelyekbıl egyértelmően látszik, hogy a 2006/2007. év fordulóján jelentıs financiális változás állt be az intézmények életében.

Normatív támogatás

Fenntartói hozzájárulás

Térítési díj

Az egy gondozási napra jutó normatív támogatás, fenntartói hozzájárulás és térítési díj alakulása: 2003 2006 2007 06/03. % Idısek otthona 104,6 1,97 2,06 1,96 Pszichiártiai otthonok 105,7 2,11 2,23 2,19 Szoc. Intézmények össz. 2,00 2,11 2,02 105,5 Idısek otthona 174,5 0,51 0,89 0,86 Pszichiártiai otthonok 141,8 0,91 1,29 1,19 Szoc. Intézmények össz. 0,61 1,00 0,94 163,9 Idısek otthona 136,0 0,89 1,21 1,41 Pszichiártiai otthonok 135,7 0,84 1,14 1,35 Szoc. Intézmények össz. 0,88 1,19 1,39 135,2

07/06. % 95,1 98,2

07/03. % 99,5 103,8

95,7 96,6 92,2

101,0 168,6 130,8

94,0 116,5 118,4

154,1 158,4 160,7

116,8

158,0

Míg összességében 2003/2007. évek esetében mind a normatív állami támogatás, mind a fenntartói támogatás mértéke nıtt, addig a 2006/2007. évek viszonylatában csökkent. Az

8

elmúlt években a fenntartói kiegészítések növekménye meghaladta a normatív állami támogatásét, ugyanakkor a 2006/2007. év viszonylatában pedig a csökkenés mértéke volt jelentısebb. Mind a normatíva, mind a fenntartói hozzájárulás csökkenését a térítési díjak emelkedése kompenzálta úgy, hogy az összes kiadás növekménye inflációs szint alatt maradt (2,5 %).

Idısek otthona Pszich. otthonok Szoc. Int. össz.

Az egy gondozási napra jutó kiadás alakulása: ezer Ft/gondozási nap 2003 2006 2007 06/03. % 07/06. % 07/03. % Összes kiadás 3,69 4,52 4,6 122,5 101,8 124,7 Ebbıl mőködési kiadás 3,57 4,38 4,52 122,7 103,2 126,6 Összes kiadás 4,14 4,96 5,51 119,8 111,1 133,1 Ebbıl mőködési kiadás 4,06 4,67 4,72 115,0 101,1 116,3 Összes kiadás 3,81 4,63 4,82 121,5 104,1 126,5 120,9 102,5 123,8 Ebbıl mőködési kiadás 3,69 4,46 4,57

Az intézmények megközelítıleg 2/3-1/3 arányos bér-dologi kiadásainak aránya megmaradt, bár egy mintegy 2 %-os bértömeg csökkenés is megfigyelhetı. A vizsgált szociális intézmények kiadásainak összetétele és annak változása Szoc. intézmények össz. 2003 2006 2007 06-03. %p 07-06. %p 07-03. %p Összes kiadás/mőködési kiadás 96,8 96,3 94,8 -0,5 -1,5 -2,0 Személyi/mőködési kiadás 69,5 69,8 67,6 0,3 -2,2 -1,9 Dologi/mőködési kiadás 30,5 30,7 32,4 0,2 1,7 1,9 Gyógyszer/dologi kiadás 6,3 5,9 5,9 -0,4 0,0 -0,1

A vizsgált intézményekben bekövetkezett változásokhoz hasonlóak a megyeiek is, ugyanakkor a makro adatok mellett egy-két mutatószám tekintetében kedvezıbb képet kapunk. Az egy gondozottra jutó mőködési költségek, valamint az egy férıhelyre vetített szakmai létszám tekintetében a megyei intézmények némileg kedvezıbb helyzetben vannak. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg akkor is, ha a megyei intézmények hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai létszámmutatóit összehasonlítjuk egyéb, általunk ismert adatokkal. Fejér Megye Önkormányzata által fenntartott intézmények és egy 220 fıs ellátotti létszámmal mőködı kistérségi intézmény az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámnormákat mintegy 80 %-os mértékben töltik ki. Ezzel ellentétben a megyei intézmények összességében közelítik a 100 %-ot. Ez szakmailag lehet indokolt, de úgy néz ki, hogy a jelenlegi feltételek mellett ez magasabb attól amennyit a többi fenntartó „megenged magának”. Ápoló-gondozó létszám alakulása, tizenöt férıhelyre vetített mutatója (fı/tízenöt férıhely) 2003 2006 2007 06/03. % 07/06. % 07/03. % Ápoló-gondozó átlaglétszám 706 728 727 103,1 99,9 103,0 Idısek Otthona 15 férıhelyre jutó ápoló 4,0 4,2 4,1 105,0 97,6 102,5 Egy ápolóra jutó ellátott 3,6 3,5 3,6 97,2 102,9 100,0 Ápoló-gondozó átlaglétszám 207 231 223 111,6 96,5 107,7 Pszichiátriai 15 férıhelyre jutó ápoló 3,6 3,9 3,7 108,3 94,9 102,8 otthonok Egy ápolóra jutó ellátott 4,1 3,8 4,0 92,7 105,3 97,6 913 959 950 105,0 99,1 104,1 Ápoló-gondozó átlaglétszám Szoc. Intézmények 3,9 4,1 4,0 105,1 97,6 102,6 15 férıhelyre jutó ápoló össz. 3,7 3,6 3,7 97,3 102,8 100,0 Egy ápolóra jutó ellátott

9

Merre tovább? Az elmúlt években az országban található szociális szolgáltatók jelentıs hányada hajtott végre valamilyen olyan jellegő lépéssorozatot, amely a szolgáltatások költségeinek csökkentését célozták. Ilyenek voltak • az intézményi összevonások, szervezeti egységek optimalizálása, belsı szervezetek átalakítása; • belsı szolgáltatások kiszervezése; • gazdálkodási keretek szőkítése, energiaracionalizálás; • a mőködtetésért felelıs apparátus (karbantartás, ügyvitel, takarítás, konyha) és a szakdolgozók valamilyen mértékő leépítése. Általánosságban elmondható, hogy mindezekkel egy-két részelem kivételével a megyei intézmények eddig nem éltek. Az intézményi összevonások, integrált intézményi struktúrák kialakítása ma meglehetısen elterjedtnek tekinthetı az országban. Alapvetı motivációja annak feltételezése, hogy egy összevont vezetés hatékonyabban tud a belsı-külsı erıforrásokkal bánni, valamint kezelni tudja az intézmények „szerzett” elınyeit, hátrányait. A belsı szolgáltatások kiszervezésének célja alapvetıen kettıs. Egyrészt bizonyos feladatok esetén nem kell az intézményeknek a teljes mértékben nem kihasznált, drága, speciális apparátusokat, eszközöket fenntartani, másrészt a kiszervezés „könnyíthet” az adminisztráció helyzetén. Nem kell „testidegen” tudásokkal rendelkezni, nem az intézmény szervezi a logisztikai, beszerzési feladatokat, ugyanakkor garanciális szerzıdéseket köthet, könnyebben számon kérheti a teljesítést, javíthatja a belsı költségvetési arányokat, láttathatja az egyes fajlagos költségeket, csökkentheti könyvelési, munkaügyi adminisztrációs terheit. A gazdálkodási keretek szőkítése, energiaracionalizálás egyértelmően költségcsökkentésre irányul. Ennek az egyszerően „kevesebbet költünk” formája mellett elterjedt a folyamatos versenyeztetés, és az éppen aktuálisan olcsóbb termékekkel történı kiváltás. Szerencsés esetben sikerül forrásokat bevonni a főtés-és elektromos hálózat hatékonyabbá tételére, egyszerőbb esetben a kevesebb energiafelhasználásra. A személyi kiadások oldalán az egyik legegyszerőbb megoldásnak kínálkozott a kiegészítı apparátus létszámának valamilyen mértékő csökkentése. İket nem védi szakmai jogszabály és vélhetıen az apparátuson belüli érdekérvényesítési képességük is a legrosszabb. Összességében a fenti lépések általában két hatást eredményeztek. Egyrészt „megbolydult” az élet, mind az intézmények, mind a fenntartók oldalán, de valamilyen eredményességi mutatókkal igazolódtak az elvárások, illetve csökkenthetık a költségek, másrészt viszont az ellátás színvonalát vagy nem, vagy csak a felhasználói térítések jelentıs emelésével sikerült megırizni, valamint nıttek (nınek) az amortizációs típusú veszteségek. A nem létszükséglető karbantartások, beruházások halasztott kiadásokká „léptek elı”, tovább növelve a modernizációs lemaradást, de elırevetítve egy majdani jelentısebb költségigényt is. Összességében elmondható, hogy a tapasztalatok alapján nincsenek egyértelmően csak pozitív, de egyértelmően csak negatív hozadékú döntések, ugyanakkor általános az átalakítások „túlélési” jellege, a folyamatok nem növekvıek, hanem a pénzforgalmi „túlélésre játszanak”. Gondolatok egy lehetséges „KINCSTÁR” koncepcióhoz Az önkormányzatok számtalan kötelezı és nem kötelezı, de valamilyen okból felvállalt feladatot látnak el. Ehhez értelemszerően társulnak központi és helyi bevételek. Szerencsés esetben a feladatokhoz rendelt bevételek és kiadások összhangban állnak egymással,

10

szerencsétlen esetben a feladatok kiadási oldala jelentısebb. Sajnos az elmúlt években a „szerencsétlen” esetek száma nı, így az önkormányzatok a meglévı mőködési struktúráik mellett, egyre nagyobb mőködési deficiteket halmoznak fel. Ezen deficiteket enyhíti az „ÖNHIKIS rendszer”, ugyanakkor ez a forráslehetıség is folyamatosan szőkül. Mindez alapvetıen azt eredményezi, hogy az önkormányzatoknak át kell (kellett) gondolniuk mőködési struktúráikat, az ellátott feladatokat, az ezekhez rendelhetı forrásokat is. Ha gyorsan túltesszük magunkat azon közgazdasági alapvetésen, hogy „a források sohasem állnak elegendı mennyiségben rendelkezésre”, akkor értelemszerően házunk táján érdemes körülnézni. Elsı lépésben tisztáznunk szükséges, hogy mi mibe kerül, s ehhez milyen forrásokat használunk fel, illetve ez feladatunk-e, illetve ha nem, akkor miért csináljuk? Második lépésben át kell tekintenünk, hogy a forrásfelhasználásunk hatékony-e, illetve, ha nem, akkor hogyan és miképpen tehetjük azzá? Harmadik lépésben össze kell állítanunk egy új rendszert, monitorozni és következetesen mőködtetni. A gazdálkodás hatékonyságának egyik ilyen lépése lehetne a „kincstári” típusú gazdálkodási formának a bevezetése. Milyen alapfelvetések indokolják a „KINCSTÁR” létét? Egyik ilyen lehet, hogy az intézmények nem gazdálkodnak hatékonyan. Nem jelennek meg szintjeiken a reális bevételi-kiadási egyenlegek, a mőködtetett feladathoz túltervezetten, majd túlfinanszírozottan használják fel személyi-dologi forrásaikat. Tervezésük, majd felhasználásuk nem a tényleges adatokon, hanem évtizedek óta bázisfinanszírozáson, „jó gyakorlatokon” nyugszik. Ez az alapja a növekedésnek, de főnyíróelvszerően az esetleges csökkenésnek is. Mindezek növelik a valószínőségét annak, hogy a rendszer nem mőködik költséghatékonyan. A másik ilyen lehet, hogy a hatékony intézményi mőködés mellett is lehetséges a források csökkentése olyan esetekben, amikor is bizonyos beszerzések, szolgáltatások a méretgazdaságosság, a verseny stb. elvei alapján válnak olcsóbbá. A feladat mindezek érdekében egyszerőnek tőnik. Bele kell látni az intézményi struktúrába, kompetens, kívülálló személyeknek, akik más szempontokkal, prioritással közelítik meg a feladatot, ugyanakkor közösen terveznek és monitoroznak az intézmény vezetıivel. Tulajdonképpen ezen kívülállók lennének a rendszerben véleményünk szerint az önkormányzat pénzügyi munkatársai. (A modell itt azon bukhat meg, hogy nyílván ık is évtizedes beidegzıdések rabjai lehetnek, ugyanakkor viszont számukra a döntéshozók jelölhetnek ki egyértelmő kereteket.) Ennek a folyamatnak kell beleilleszkednie majd a másodikba, amely már a források hatékony felhasználásáról szól. Ennek a folyamatnak az egyik kulcseleme lehetne a „KINCSTÁR”, amelynek fı célja a kiadások olyanformán történı csökkentése, hogy egyrészt bizonyos funkciókat közösen látnának el az intézmények, másrészt bizonyos beszerzéseket szintén közösen végeznének. Az egész folyamat nagy dilemmája az, hogy mindezt úgy kell megtenni, hogy olcsóbb, de a mindennapi mőködésében funkcionáló, nem lemerevedı mőködési struktúra jöjjön létre. Az alábbiakban vázolnánk egy olyan rendszert, amelyet a Máltai Szeretetszolgálatnál dolgoztunk ki, az elsı olyan kritikus évben, amikor a források jelentısen szőkültek. A Málta Budapesti Központja legalább negyven intézményt, szolgáltatást mőködtet, tehát nem kicsi, alkalmas nagy rendszerek tanulmányozására. A gazdálkodást, a logisztikát és a munkaügyet a központi adminisztráció végzi, az intézmények szakmailag önállók. Tervezésnél egyik oldalon ismerjük a feladatokat, az ezekhez garantált állami, önkormányzati, OEP stb. bevételeket. Az intézményvezetı a gazdasági adminisztráció megbízott személyével elkészíti a költségvetés tervezetét, majd egyeztetik a budapesti vezetıvel. A sok apró költségvetésbıl összeáll a budapesti egész, majd elfogadja a közgyőlés. A költségvetés a félévi zárást követıen kerül újraértékelésre. Az intézmények nem gazdálkodnak önállóan, ugyanakkor a költségvetés tervezés, végrehajtás miatt teljes mértékben tisztában vannak a

11

lehetıségeikkel. A legnagyobb tétel természetesen a bér. Nem bázisalapú, ha egy státusz nincs pl. III. hótól betöltve, akkor az értelemszerően ott módosul, ha egy más bérő dolgozót vesznek fel, akkor annak függvényében íródik át. Nincs maradvány, a tervezés nem fiktív, valós viszonyokat követ. A közüzemi számlákat, az utalással fizetett számlákat a központi adminisztráció fizeti, ugyanakkor az intézmény vezetıje rendelkezik a mindennapi rugalmasság megırzése céljából az intézmény méretétıl, az ellátott feladatok nagyságától függıen készpénzzel, amelybıl a „mőködési rugalmasságot finanszírozza”. Ennek összege, az elszámolás gyakorisága az intézmény méretétıl függ. Hogyan mőködnek a dologi kiadások? A rezsi kiadások egyértelmőek, ott az ésszerő főtés, világítás, eszközhasználat folyamatos sulykolásával, fejlesztésekkel lehet megtakarítani. A felhasznált anyagok, szolgáltatások központi beszerzésőek. A raktár szerez be minden lényeges mennyiségben felhasznált anyagot. Itt a méretek, az engedmények, az adományok már eleve kiadáscsökkentık. Minden intézmény elsısorban innen vételez a költségvetésében foglalt anyagszükségletnek megfelelıen. Ami itt nincs, azt vásárolhat. Az intézményeknek minden héten van egy raktári napjuk. A kiadott anyagokat értéken megkapják, és az értelemszerően így szerepel majd a költségvetésükben. Ezen kívül minden olyan anyag, szolgáltatás, amely központilag beszerezhetı így történik. Ilyen például • a telefon (egyen beszerzés, egyen árak, egymás között ingyen), • az üzemanyag (MOL kártya, kedvezményes ár, csak ott lehet tankolni, a kilométeróra állásának feltüntetésével, a tényleges fogyasztásnak megfelelıen), • a biztosítások (egy alkusz cég beitatásával minden évben újra kötıdnek, a legkedvezıbb ajánlatok figyelembevételével), • az irodaszer (hasonlóan a raktárhoz, de internetes megrendelés alapján, a titkárság összesít, rendel, majd szétoszt). Az intézménymőködtetés kapcsán megemlítendı még, hogy a készpénzkezeléshez hasonlóan az intézmények attól függıen, hogy mekkorák szintén különféle lehetıségekkel bírnak. Például: • 60 fıs nappali melegedı: minden beszerzés, ügyintézés központi alapon. Telefonköltség limit. Túllépés esetén magyarázkodás, ha nem meggyızı, akkor dolgozói költségtérítés. Az intézményvezetınél havi 50.000 Ft a kisbeszerzésekre. • 110 fıs éjjeli menedékhely: ugyanaz, csak magasabb összegekkel, kétheti elszámolással, továbbá egy gondnok, és az intézményvezetınél egy Peugeot Expert gépjármő személy és anyagmozgatásra. • 140 fıs családok átmeneti otthona: ugyanaz magasabb összegekkel, heti elszámolással, továbbá gondnok-gépkocsivezetı egy Peugeot Boxer mikrobusszal. Az intézményvezetık készpénzfelhasználásukat számlaösszesítıvel, azon pedig vezetıi aláírással számolhatják el, minden a tervezettıl nagyobb kiadás magyarázandó, a kevesebb viszont nem jelenti azt, hogy a megtakarítás automatikusan az intézménynél marad. Még egy lényeges dolog. Amíg az intézményvezetı tervez, addig nem ismeri a megelızı év tény adatait, tehát nem motiválja, nullbázisú, feladat-költség alapú a tervezése. Hasonló tendenciák, rendszerek alakultak ki az elmúlt években más szolgáltatók esetében is. Véleményünk szerint a megyei intézmények esetében is hasonló elvek, szemlélet, és struktúra mellett lenne célszerő meghatározni a mőködési kereteket. Erre két mőködési modell lehet alkalmas. Az egyik szerint az intézmények továbbra is önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények maradnának, ugyanakkor a mindennapi életben mőködésük szigorú, egységes, meghatározott normák, mutatók mentén történı tervezési, beszerzési, mőködtetési, monitorozási keretek között mőködnének. A másik modellben viszont integráltan, a gazdálkodás szempontjából teljes mértékben összevontan, az

12

elızıhöz hasonló elvek mentén, ugyanakkor a meglévı telephelyi, ellátotti csoportok szerinti szakmai önállósággal. A két modell közötti választást alapvetıen meg kell elıznie egy olyan típusú fenntartói döntésnek, amelyben az önkormányzat a saját gazdasági mozgásterébıl kiindulva eldönti, hogy hatékonyságnövelés mellett megırzi a jelenlegi fenntartói támogatás összegét, és a strukturális beavatkozások célja nem a mőködési hiány csökkentése, megszőntetése, hanem annak további „fékentartása”. Amennyiben az önkormányzat lehetıségei nem engedik meg a hiány ilyen volumenő finanszírozását, abban az esetben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyekkel meghatározzák az elérendı gazdálkodási paramétereket. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy mind a dologi, mind a jelentısebb arányú személyi kiadási oldalon milyen mértékő megtakarításokra van szükség. Amennyiben ez utóbbit választja a Közgyőlés abban az esetben lehet jelentıs megtakarításokat eszközölni, ha integrálja az intézményeket, és ezzel egy idıben a dologi kiadások mértékében legalább egy 5, míg a személyi kiadások esetén mintegy 15 %-os megtakarítást ér el. Ez utóbbi volumene azonban már olyan mértékő, hogy annak a szakmai létszámot is érintenie kell. Az elsı mőködési modellben az intézmények önállóak • mindenki a meghatározott paraméterek mellett autonóm szakmai és gazdasági szereplı, • szigorú költségvetési paraméterek, monitormutatók, ellenırzés, fenntartói gazdálkodási módszertani segítség mellett, • az intézmények beszerzéseiket, egyes feladataikat közösen intézik, • közösen fellépve, folyamatosan versenyeztetik a szolgáltatókat, beszállítókat, és az elért kedvezményeket az intézményeknél (nem az esetlegesen mellette mőködı alapítványnál) realizálják, • a fenntartó saját teherviselési képességének függvényében minden évben meghatározza a bér és dologi kiadások szintjét, • amennyiben megtakarítás keletkezik azt a fenntartói kiegészítés mértékéig elvonhatja, azzal automatikusan nem az intézmény rendelkezik, továbbá • a fenntartó maga is figyelemmel kíséri a gazdálkodást és a formális gazdálkodás ellenırzésére összpontosító belsı ellenırzés mellett, hatékonyságnövelı javaslatokat, értékeléseket készít. A második mőködési modell a szervezeti integráció, amelyben • ugyanazon paraméterek érvényesülnek, mint az elızı modell esetén, • azonban egy intézmény jön létre telephelyekkel (itt kérdésként merül fel, hogy csak az Esztergom környéki, vagy a tatabányai intézménnyel együtt az összes integrálódjon-e), • egyszemélyi vezetéssel, • aki felelıs a gazdálkodás hatékonyságáért, a belsı erıforrások célszerő elosztásáért, a szakmai munka koordinálásáért, • míg a többi intézmény értelemszerően telephellyé, az intézményvezetık funkciója szakmai vezetıkké változna. • a mőködtetés formája pedig hasonló lenne, mint a fentebb vázolt „kincstári” modellben, • a személyi mőködtetés szempontjából pedig lényeges, hogy az átalakítással a vezetık megbízása a régi intézmény vonatkozásában megszőnne, kinevezésük, munkaköri leírásuk az új rendszernek megfelelıen alakulna. Ez feltétele annak, hogy az új

13

vezetıvel együtt érdekeltté váljanak az átalakításban, esetleges ellenállásuk alternatíváival tisztában legyenek. Véleményünk szerint, amennyiben a fenntartó jelentıs mértékben csökkenteni kívánja a mőködtetési kiegészítés mértékét, abban az esetben a második alternatíva megvalósítása lenne célszerőbb.

14

Háttéradatok-elemzések Szociális helyzetelemzés Komárom-Esztergom megye

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb megyéje a Közép-Dunántúl északi részén. Területe 2.251 km2, lakóinak száma 2002. év elején 317.110 fı, ami az ország lakosságának 3,1%-a. A megye kedvezı földrajzi helyzető: keresztül halad rajta Budapest – Hegyeshalom vasútvonal, az M1 autópálya és a Duna határolja (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003) A megye hét kistérségbıl és 75 településbıl (nyolc városból és 67 községbıl) áll. A kistérségek: a Dorogi, az Esztergomi, a Kisbéri, a Komáromi, az Oroszlányi, a Tatabányai, és a Tatai kistérség. Tatbánya, a megyeszékhely lakónépessége 72 470 fı 2001-ben. A hét kistérség közül a legnagyobb, a 89.686 lélekszámú tatabányai, ahol a megye lakosságának 28,4 százaléka él. A második nagyobb népességgel rendelkezı kistérség az esztergomi, ahol 55.411 ember él, ami a megye lakosságának 17,3 százaléka (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003). A megye demográfiai mutatói viszonylag kedvezınek mondhatóak. A népsőrőségő magas és jelentıs bevándorlás zajlik. Az idıs népesség (65 éven felüliek) eltartottsági rátája 19%, közel 2,5%-kal jobb, mint az országos mutató (21,4%). Az országos aktivitási arány, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a 15-74 éves népesség 53,5 százaléka. Komárom-Esztergom megye helyzete ennél kedvezıbb, 55,2 százalék. A megye foglalkoztatási helyzetében 1996-ban következett be a fordulópont, ekkor a külföldi tıke megyei befektetéseinek köszönhetıen erıteljesen megélénkült a gazdaság. Ez pedig a megyei lakosság gazdasági aktivitásának növekedését jelentette: 1997-tıl a foglalkoztatás bıvül. Persze nem csak a megye, hanem az egész északnyugati országrész munkaerı-problémáira pozitív hatással voltak az olcsó bérmunkára és szakképzettségre építı multinacionális cégek. Komárom-Esztergom megyében az átlagkeresetek közepesnek mondhatók a régión belül és az országos átlagot is valamelyest meghaladja. A szellemi foglalkozásúak részcsoportjában azonban már az országos átlag alatt keresnek, és a régió másik két megyéje közül csak a Fejér megyeiek vannak szerencsés helyzetben. A férfi-nıi kereseti egyenlıtlenségek magas mondhatóak. Komárom-Esztergom megyében az utóbbi években is csökkent a munkanélküliek száma. A megyén belül a Kisbéri kistérségben magas egyedül a regisztrált munkanélküliek aránya (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004). A munkáltatók háromnegyede a városokban, illetve azok vonzáskörzetében található. A községek munkaerı-piaci helyzete a földrajzi elhelyezkedésük függvénye. A mezıgazdaság háttérbe szorulásakor a munkaerı egy része kényszervállalkozásokba menekült, többségük azonban a környezı városokban keresett munkát. A leghátrányosabb helyzető települések a megye szélén található, a közút és vasúthálózattól távol esı, elszigetelt falvak (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003). ALAPSTATISZTIKÁK, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 Lakónépesség (fı) 316 590 Terület Népsőrőség 139,8 Kistérségek száma 7 Településadatok Megyei jogú város 1

15

Többi város Ebbıl 20 000 fı vagy több lakossal 10 000–19 999 fı lakossal 5 000–9 999 fı lakossal Községek száma Ebbıl 5 000–9 999 fı lakossal 1 000–4 999 fı lakossal 500–999 fı lakossal 200–499 fı lakossal Család/háztartás adatok Háztartások száma Családok száma Ebbıl Házaspár (élettársi kapcsolat) gyerek nélkül Házaspár (élettársi kapcsolat) gyerekkel Egy szülı gyerekkel Családok közül élettársi kapcsolatban élı szülık Speciális csoportok aránya Idıskorúak aránya Gyermek-korúak aránya

7 3 2 2 67 3 43 15 6 118 386 90 945

30 305 45 705 14 935 9 761 % 19,3 17,0

GAZDASÁGI AKTIVITÁSRA VONATKOZÓ ADATOK, KSH 2007 Foglalkoztatott 134 600 Munkanélküli 8 600 Foglalkoztatási arány (%) 55,2 Munkanélküliségi arány (%) 6,0 Nem teljes munkaidıben foglalkoztatott 7 463 Az egészségügyben, szociális szférában foglalkoztatott 6 264 NETTÓ ÁTLAGKERESET, KSH 2006 versenyszférában közszférában

0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64

Ft 107 500 103 200

KORCSOPORTOK, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı % 15 029 4,7 18 619 5,9 20 159 6,4 21 164 6,7 25 173 8,0 24 353 7,7 21 822 6,9 19 860 6,3 22 687 7,2 25 849 8,2 21 694 6,9 19 207 6,1 17 377 5,5

16

65–69 70–74 75–79 80–84 85–X Összesen

15 112 12 291 9 185 4 047 2 962 316 590

4,8 3,9 2,9 1,3 0,9 100,0

ISKOLAI VÉGZETTSÉG, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı 10–X éves, általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el 1 331 15–X éves, legalább általános iskola 8. évfolyam 236 546 18–X éves, legalább középiskolai érettségivel 86 153 25–X éves, egyetemi, fıiskolai stb. oklevéllel 21 022

Fontosabb ellátotti csoportok Idıskorúak Az idıskorúak száma a Népszámlálás adatai szerint 59 555 fı a megyében. 61% azaz 36 222 fı potenciális rászoruló abban az értelemben, hogy lakásában egyedül él vagy vele együtt csak idıskorú lakik a lakásban. A ténylegesen egyedül élık száma 15 186 fı – az idıskorúak negyede. A 65 éven felüli népesség aránya a megyében is növekvı az országos arányhoz hasonlóan. A megye népességének 13,8%-a 65 évesnél idısebb. A korosztály aránya növekvı tendenciát mutat: 1997-es 12,6%, 2000-ben 13,2%. Az idıs népesség eltartottsági rátája – a 65 éven felüli népesség az aktív korú 15-64 évesek százalékában - jelenleg 19 százalék, közel 2,5 százalékkal jobb, mint az országos mutató (21,4%). IDİSKORÚAK ADATAI, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı Idıskorúak száma 59 555 Ebbıl Csak idıskorú a lakásban 36 222 Ebbıl Egyedül élı idıskorúak száma 15 186 Házastársával, élettársával élı idıskorúak száma 20 208 Egyéb idıs rokonnal, ismerıssel élı idıskorú 828

Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek A pszichiátriai és addiktológiai gondozókban nyilvántartott gondozottak aránya a lakosság egészéhez viszonyítva a régióban Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb. A társadalmi devianciák területén két olyan terület van, ahol a megye a régió másik két megyéjéhez képest rosszabb képet mutat és az ország legproblémásabb megyéi közé

17

sorolodik: a bőnesetek és az elkövetık száma, a másik az öngyilkosságok száma. Az utóbbi különösen a férfiak körében magas. Az öngyilkosság jellemzésére a 100 ezer halálesetre számított adatot nézve KomáromEsztergom megye lényegesen rosszabb helyzetben van a régió két másik megyéjéhez képest: 100 ezer halálesetbıl 28,4 öngyilkosság következménye, ezzel szemben Fejér megyében 20,2, Veszprém megyében 21,9. Az országos átlag 24,1 (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004).

Fogyatékos személyek A népszámlálási adatok szerint a megyében 16 641 fogyatékos személy él. Az rendszerváltozás óta eltelt idıszakban nagymértékben javult a fogyatékosok társadalmi megítélése. Ez abból látszik, hogy míg az 1990-es népszámláláskor régiós szinten 37610-en vállalták fogyatékosságukat, addig a 2001-es népszámlálásnál már több mint másfélszer annyian, 59011-en (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004). A fogyatékosok egyharmadát a mozgássérültek teszik ki, jelentısebb csoportot képviselnek a vakok és gyengén látók (10%) az értelmi fogyatékosok (10%), valamint a nagyot hallók (8%). FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ADATAI, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 Fogyatékos személyek száma Ebbıl Mozgássérült Alsó, felsı végtag hiánya Egyéb testi fogyatékos Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siketnéma, néma Beszédhibás Egyéb

fı 16 641 5 685 549 670 1 498 574 252 1 672 1 278 228 221 4 014

Szociális szolgáltatások

INTÉZMÉNYI STATISZTIKÁK, KSH 2007 Bölcsıdei férıhelyek száma 688 Bölcsıdébe beírt gyermekek száma 1 009 Óvodák száma 133 Általános iskolák száma 117 Háziorvosok száma 152 Házi gyermekorvosok száma 50 Mentıállomások száma 7

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKBAN RÉSZESÜLİK SZÁMA, KSH 2006 Házi segítségnyújtás keretében 1 033

18

ellátottak száma A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma Nappali ellátást nyújtó idısek klubjaiban ellátottak száma

2 397 1 245

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMA A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003., AZ SZMI 2006 DEC. ÉS A KSH 2007 JÚN. ALAPJÁN KSH 2007 jún. Szoc. Szolgterv. alapszolgáltatáso Koncepció 2003. k SZMI 2006 dec. Intézmény vagy telephely Alapszolgáltatások étkeztetés népkonyha házi segítségnyújtás falugondnoki szolgáltatás családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás utcai szociális munka idısek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali ellátása Bentlakásos intézmények idıs átmeneti szenvedélybeteg átmeneti éjjeli menedékhely hajléktalan átmeneti szállás idıs tartós bentlakásos fogyatékos tartós bentlakásos pszichiátriai tartós bentlakásos szenvedélybeteg tartós bentlakásos hajléktalan tartós bentlakásos szenvedélybetegek rehab intézménye pszichiátriai betegek rehab intézménye hajléktalanok rehab intézménye fogyatékos rehabilitációs fogyatékos rehab lakóotthon fogyatékos ápoló-gondozó lakóotthon pszichiátriai rehab lakóotthon Összesen

74 4

69 2

67 3 22

43 3 5

67 településen 57 településen 2 n.a.1

2 5 4 51 5

2 4 1 35 6

2 n.a. 46 4

1

1

2

1 8

1 5

1 5 36

7 1 6 4 20 5 2

2 3 2

1 2 2 1 2 1 300

3

ALAPSZOLGÁLTATÁSOK KÖZÜL A NAPPALI ELLÁTÁS FENNTARTÓ SZERINT 1

Hozzáférhetıségi adat van megadva, az intézmények száma nem.

19

A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Települési önkormányzat Egyházi fenntartó Civil szervezet Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 58 2 6 66

Szoc. Szolgterv. Koncepció 2003. (intézmények) 53 2 3 58

Nappali ellátás fenntartó szerint, SZMI 2006 Civil szervezet 9% Egyházi fenntartó 3%

Települési önkormányzat 88%

BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FENNTARTÓ SZERINT A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Egyházi fenntartó Civil szervezet Magán/Kht Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 13 22 8 6 4 (Kht) 53

Szoc. Szolgterv. Koncepció 2003. (intézmények) 10 15 4 4 3 36

Bentlakásos intézmények fenntartó szerint, SZMI 2006

20

Civil szervezet 11%

Megyei önkormányzat 25%

Kht 8%

Egyházi fenntartó 15% Települési önkormányzat 41%

BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTOTTI CSOPORT SZERINT A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Idıskorúak Hajléktalanok Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Fogyatékosok Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 27 11 3 1 11 53


Bentlakásos intézmények ellátotti csoport szerint, SZMI 2006 Fogyatékosok 21% Szenvedélybete gek 2% Pszichiátriai betegek 6% Hajléktalanok 21%

Idıskorúak 50%

21

Felhasznált irodalom, adatforrás: Az egészségügy helyzete a Közép-Dunántúlon, KSH, Veszprémi Igazgatóság, 2006 A Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004, Érted, Veled Egyesület Regionális Szociális Forrásközpont, Horváth Tamás Komárom-Esztergom megye Szociális Szolgáltatási Koncepciója, 2003 Foglalkoztatottság, keresetek a Közép-Dunántúlon, KSH, Veszprémi Igazgatóság, 2007 SZMI szociális szolgáltatások adatbázis, 2006. december Népszámlálás 2001.

22

„Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenırzésérıl” címő tanulmány adatai (Állami Számvevıszék 2008. július)

23

ezer Ft/gondozási nap


6

5

4

3

3,81 4,63 4,82 3,69 4,46 4,57

Az egy gondozási napra jutó kiadás

1,19 1,39

2

0,88

4,06 4,67 4,72

Ebbıl mőködési kiadás

0,84 1,14 1,35

1

1,21 1,41

0

0,89

4,14 4,96 5,51

Összes kiadás

1,00 0,94

Összes kiadás

0,61

3,57 4,38 4,52


1,29 1,19

Összes kiadás

0,91

3,69 4,52 4,6


0,89 0,86

Pszichiátriai otthonok

0,51

Idısek otthona

2,00 2,11 2,02

Szoc. intézmények össz.

Pszichiártiai otthonok Szoc. Intézmények össz.

2,11 2,23 2,19

Normatív támogatás, fenntartói hozzájárulás és térítési díj alakulása

Térítési díj

Pszichiártiai otthonok Szoc. Intézmények össz. Idısek otthona

2,50



2,00

1,50

1,00

0,50

0,00


1,97 2,06 1,96

Idısek otthona

2003

2006

2007

2003 2006 2007

24

Ápoló-gondozó átlaglétszám

fı/tizenöt férıhely

1200 913

1000 800

959 950

706 728 727

2003 2006 2007

600 400

207 231 223

200 0 Idısek Otthona


Szoc. Intézmények össz.

3,7 3,6 3,7

3,9 4,1 4,0

4,1 3,8 4,0

3,6 3,9 3,7

3,6 3,5 3,6

4,0 4,2 4,1

Idısek Otthona

Egy ápolóra jutó ellátott

15 férıhelyre jutó ápoló



2003 2006 2007


4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0



Ápoló-gondozó létszám

Pszichiátriai otthonok Szoc. Intézmények össz.

25

% 120

96,3 94,8

69,8 67,6

30,5 Dologi/mőködési kiadás

30,7 32,4

6,3 5,9 5,9


69,5 Személyi/mőködési kiadás

Gyógyszer/dologi kiadás

100

80

60

40

20

0

96,8

Összes kiadás/mőködési kiadás

2003 2006 2007

26

Intézményi kimutatások Esthajnal Idıskorúak Otthona Pilismarót-Basaharc

2007. évi mutatók

Mutatók / intézmény Intézmény összes kiadása/ normativ bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészités Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiad Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési költség Egy gondozottra jutó egyéb dologi kiadás Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai költség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészités Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott

M.e.

Összesen

% % % % % % E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Fı Fı Fı

31,89 34,89 106,08 27,26 38,99 61,00 2059 3550 1256 803 2059 334 278 190 810 446 561 2184 0,58 0,32 0,26

27

Feichtinger S. Idıskorúak Otthona Esztergom

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


31,15 26,43 103,20 24,45 25,63 74,36 2392 3092 1779 613 2392 220 116 277 1276 503 585 2469 0,77 0,47 0,30

28

Fogyatékosok Otthona Tokodaltáró

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


39,90 24,69 100,55 32,90 37,28 62,71 2064 3722 1294 770 2064 238 112 420 1035 260 379 2076 0,55 0,44 0,11

29

Mentálhigiénés és Rehabilitációs Intézet Tatabánya

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


50,43 28,28 101,25 18,98 44,88 55,10 1631 4374 899 732 1631 172 223 337 763 136 421 1651 0,36 0,28 0,08

30

Pszichiátriai Betegek Otthona Esztergom

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


55,05 27,68 100,24 13,88 34,17 65,82 1334 2278 878 456 1334 153 133 169 605 273 185 1337 0,59 0,36 0,22

31

Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


27,81 15,75 100,55 54,85 23,67 76,32 3169 3005 2419 750 3169 353 122 275 2190 229 1739 3187 1,05 0,90 0,15

32

Esthajnal Idıskorúak Otthona Pilismarót-Basaharc

2008. évi mutatók

Mutatók / intézmény Intézmény összes kiadása/ normatív bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészítés Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiad Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzem.+ egyéb költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó mőködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott

M.e. % % % % % % E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Fı Fı Fı

Terv 38,05 38,69 100,00 20,96 32,79 67,20 1854 3091 1246 608 1854 434 174 913 334 388 1854 0,60 0,34 0,26

33


2008. évi mutatók



Terv 41,13 32,31 100,00 22,39 26,51 73,48 1883 2667 1383 499 1883 301 198 1063 320 422 1883 0,70 0,39 0,31

34

Fogyatékosok Otthona Tokoldaltáró

2008. évi mutatók



Terv 34,82 23,09 100,00 16,14 48,08 51,91 2364 4264 1227 1137 2364 722 415 1021 206 382 2364 0,55 0,44 0,11

35


2008. évi mutatók

Mutatók / intézmény Intézmény összes kiadása/ normatív bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészítés Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiad Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzem.+ egyéb költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott


Teljesítés 56,34 33,63 100,00 9,15 38,67 61,33 1460 3915 895 564 1460 367 322 760 136 134 1460 0,37 0,29 0,08

36


2008. évi mutatók



Terv 52,76 44,61 100,00 2,06 33,51 66,48 1592 2718 1058 534 1592 303 230 772 286 33 163 0,58 0,36 0,22

37


2008. évi mutatók



Terv 31,15 17,74 100,00 49,57 18,63 81,36 2826 2634 2299 527 2826 289 237 2122 177 1401 2826 1,07 0,92 0,15

38


2008 évi. adatok

Megnevezés Kiadások: Bérköltség + Járulékok összesen - szakmai dolgozók bérköltsége - technikai dolgozók bérköltsége Dologi kiadások összesen - ingatlan üzem. + egyéb dologi kiadás - élelmezési kiadás Bér + dologi kiadás összesen Bevételek - normatív támogatás bevétele - önkormányzati kiegészítés - gondozási díj bevétel - egyéb bevétel Bevétel összesen: Gondozottak száma: Munkavállalók létszáma - szakmai munkavállaló - technikai munkavállaló

M.e.

Terv össz.

E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft

124631 91259 33372 60820 43399 17421 185451

E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Fı Fı

70573 38878 71768 4232 185451 100 60

Fı Fı

34 26

39


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


70566 54216 16350 25461 15349 10112 96027


39501 21499 31027 4000 96027 51 36

Fı Fı

20 16

40


2008 évi. adatok

Megnevezés Kiadások: Bérköltség + Járulékok összesen - szakmai dolgozók bérköltsége - technikai dolgozók bérköltsége Dologi kiadások összesen - ingatlan üzem. + egyéb dologi kiadás - élelmezési kiadás Bér + dologi kiadás összesen Bevételek - normatív támogatás bevétele - önkormányzati kiegészítés - gondozási díj bevétel - egyéb bevétel - beruházásra 2008 évben Bevétel összesen: Gondozottak száma: Munkavállalók létszáma - szakmai munkavállaló - technikai munkavállaló

M.e.

Terv össz.


135030 112362 22668 125051 79412 45639 260081

E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Fı Fı

90586 41988 60061 2570 64876 260081 110 61

Fı Fı

49 12

41


2008 évi. adatok

Megnevezés Kiadások: Bérköltség + Járulékok összesen - szakmai dolgozók bérköltsége - technikai dolgozók bérköltsége Dologi kiadások összesen - ingatlan üzemeltetési kiadás - élelmezési kiadás Bér + dologi kiadás összesen Bevételek - normatív támogatás bevétele - önkormányzati kiegészítés - gondozási díj bevétel - egyéb bevétel Bevétel összesen: Gondozottak száma: Munkavállalók létszáma - szakmai munkavállaló - technikai munkavállaló

M.e.

Terv össz.


158461 134461 24000 99909 42883 57026 258370


145591 23661 86904 2214 258370 177 66

Fı Fı

52 14

42


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


148170 108040 40130 74699 42487 32212 222869


117595 4596 99428 1250 222869 140 82

Fı Fı

51 31

43


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


126454 116724 9730 28967 15930 13037 155421


48424 77056 27584 2357 155421 55 59

Fı Fı

51 8

44

KA LD

R

IT A

ES TH

AJ N

AL 34,89 38,69

26,43 32,31

44,61

45

G ER

27,68

50

TI N

20 24,69 23,09

ES TH AJ N AL

ER

PS ZI BO

D AL TÁ R Ó

FE IC H TI N G

KA L

R IT A

41,13 31,89 38,05

31,15

39,90 34,82

27,81 31,15

30

PS ZI BO

25

15,75 17,74

TO

40

AL TÁ R Ó

T

SZ EN T

50

FE IC H

TO

30 28,28 33,63

35

I

40

SZ EN

M ER I

%

55,05 52,76

50,43 56,34

60

M ER

%

Intézmény összes kiadása/normativ bevételek aránya

2007 2008

20

10

0

Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel

2007 2008

15

10

5

0

45

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI N G

2,06

27,26 20,96

24,45 22,39

13,88

16,14

40 32,90

50 54,85 49,57

60

PS ZI BO

10

9,15 T R

I

ER

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

IT A KA LD AL TÁ R Ó

FE IC

TO

SZ EN

M ER

%

100,00

100,00

100,24 100,00

100,55 100,00

100,55 100,00

103,20

101,25 100,00

106,08

107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96

R TO IT A KA LD AL TÁ R Ó

SZ EN T

20

18,98

30

M ER I

%

Intézmény összes kiadása/összes bevétel

2007 2008

Intétmény összes kiadása/önkormányzati kiegészítés

2007 2008

0

46

N G

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI

61,00 67,20

74,36 73,48

65,82 66,48

AL TÁ R Ó

ES TH AJ N AL

ER

PS ZI BO

FE IC H TI N G

D

37,28

38,99 32,79

48,08

44,88 38,67

34,17 33,51 25,63 26,51

23,67 18,63

20

62,71 51,91

76,32 81,36

R IT A

30

TO KA L

SZ EN T

ER I

60

PS ZI BO

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 55,10 61,33

M

40


ER I

% 50

SZ EN T

M

%

Intézmény összes kiadása/dologi költségek

2007 2008

10

0

Intézmény összes kiadása/bérköltségek

2007 2008

47

R

IT A

H TI N G

ER ES TH AJ N AL

FE IC

3550 3091

3092 2667

2278 2718

Ó

ER ES TH AJ N AL

PS ZI BO

FE IC H TI N G

AL TÁ R

3169 2826

2059 1854

2392 1883

1334 1592

2064 2364

2500

PS ZI BO

D

R IT A

3000

3722 4264

3005 2634

TO KA L

1631 1460

3500

KA LD AL TÁ R Ó

T

SZ EN T

ER I

1500

TO

4374 3915

M

E Ft 2000

SZ EN

I

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

M ER

E Ft

Intézmény összes kiadása/1 fı gondozottra jutó kiadás

2007 2008

1000

500

0

Intézmény összes kiadása/1 fı munkavállalóra jutó kiadás

2007 2008

48

IT A

ER

803

1000

608

613 499

FE IC H TI ES TH AJ N AL

N G ER

PS ZI BO

ÁR Ó

A

1256 1246

1779 1383

878 1058

1294 1227

2000

ES TH AJ N AL

H TI N G

456 534

1200 1137

KA LD AL T

R IT

899 895

1500

FE IC

770

TO

SZ EN T

2419 2299

2500

PS ZI BO

527

750

732

ER I

E Ft 3000

KA LD AL TÁ R Ó

R

564

600

TO

T

I

M

1000

SZ EN

800

M ER

E Ft

Egy gondozottra jutó bérköltség

2007 2008

500

0

Egy gondozottra jutó dologi költség

2007 2008

400

200

0

49

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI N G

336 301

286 303

434

700 612

800 722 FE IC H TI ES TH AJ

N AL

ER

BO

N G

PS ZI

TÁ R Ó

A

3169 2826

2059 1854

2392 1883

1334 1592

2064 2364

2500

PS ZI BO

350

KA LD AL

RI T

1631 1460

3000

Ó

TO

SZ EN T

M ER I

3500

AL TÁ R

300

289

475

600

D

400

R IT A

500

395 367

1500

TO KA L

ER I

E Ft 2000

SZ EN T

M

E Ft

Egy gondozottra jutó összes költség

2007 2008

1000

500

0

Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési és egyéb dologi költség

2007 2008

200

100

0

50

Ó

ES TH AJ N AL

ER

1276 1063

810 913

605 772 H TI N G

ER

ES TH AJ N AL

FE IC

PS ZI BO

190 174

277

230

198

169

200

FE IC H TI N G

1500 1035 1021

275 237

337 322

420 415

450

PS ZI BO

AL TÁ R

R IT A

D AL TÁ R Ó

T

250

D

2500 2190 2122

TO KA L

SZ EN

ER I

300

TO KA L

1000

763 760

M

350

R IT A

ER I

E Ft 400

SZ EN T

M

E Ft

Egy gondozottra jutó élelmezési költség

2007 2008

150

100

50

0

Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség

2000

2007 2008

500

0

51

IT A

ER

585 422

R IT A

H TI N G ER

ES TH AJ N AL

FE IC

PS ZI BO

D AL TÁ R Ó

T

I

400 334

320

273 286

260 206

229 177

136 136

446

503

500

561 388

185 33

382

679

1401

1739

TO KA L

SZ EN

600

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

KA LD AL TÁ R Ó

R

134

421

E Ft 300

FE IC

TO

T

I

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

SZ EN

M ER

200

M ER

E Ft

Egy gondozottra jutó mőködtetési bér (technikai)

2007 2008

100

0

Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés

2007 2008

52

0,58 0,60

0,77 0,70

1,00

ES TH AJ N AL

0,80 ER ES TH AJ N AL

N G

163

500

ER

FE IC H TI

PS ZI BO

2469

2184 1854

1883

1337

3187 2826 2076 2364

2500

0,58 0,58

1,20 1,05 1,07

1651 1460

3000

FE IC H TI N G

0,40 R TO IT A KA LD AL TÁ R Ó

SZ EN T

ER I

3500

PS ZI BO

0,55 0,55

0,60

0,36 0,37

M

1500


ER I

E Ft 2000

SZ EN T

M

Fı

Egy gondozottra jutó bevétel

2007 2008

1000

0

Egy fıre jutó összes alkalmazott

2007 2008

0,20

0,00

53

R

IT A

ER

0,30 0,31

0,30 0,26 0,26

0,22 0,22

0,35

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

0,11 0,11

0,15 0,15

0,20

KA LD AL TÁ R Ó

T

0,25

FE IC

TO

0,08 0,08 T R IT A

ER I

ER

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

D AL TÁ R Ó

FE IC

TO KA L

SZ EN

M

Fı

0,44 0,44

0,32 0,34

0,47 0,39

0,36 0,36

0,28 0,29 0,90 0,92

1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00

SZ EN

0,10

I

0,15

M ER

Fı

Egy fıre jutó összes szakmai alkalmazott

2007 2008

Egy gondozottra jutó összes technikai alkalmazott

2007 2008

0,05

0,00

54

KEMÖ Esthajnal Idıskorúak Otthona

Nem szakmai munkakörök

(megbízás,kinevezés)

szerzıdés idıtartama

szakképzettség

kinevezés kinevezés kinevezés kinevezés

2010.04.31-ig határozatlan idı határozatlan idı határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett szakképzett


határozatlan idı határozatlan idı 2008.12.31-ig határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett nem igényel szakképzettséget

kinevezés kinevezés

határozatlan idı 2009.03.13-ig

nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget


határozatlan idı határozatlan idı

szakképzett szakképzett




gyógytornász dietetikus

megbízási szer. megbízási szer.



Szakmai munkakörök Idısek Otthona

1/2000. szerinti létszámsz.

betöltött státusz

szakképz. arány

100 férıhely fölött 1 fı 50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre 24 fı

1 1 23

100% 100% 91%

50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre vetítve 1 fı

2 1 1

100% 100% 100%

Eltartási szerzıdéssel rendelkezik

Hozzátart.kieg. önként 26 fı

Ingatlanra terhelıdik

szerzıdés típusa

Iroda igazgató gazdaságvezetı pénzügyi ügyintézı adminisztrátor

Konyha élelmezésvezetı szakács szakács 6 fı konyhai kisegítı

Takarítók 7 fı takarító 1 fı takarító

Gépkocsivezetık-karbantartás gépkocsivezetı karbantartó

Mosoda 2 fı mosónı 1 fı varrónı

Megbízási szerzıdések

Ápoló-gondozó csoport vezetı ápoló osztályvezetı ápoló ápoló-gondozó

Mentálhigiénés csoport szociális és mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatás szervezı szociális ügyintézı

Int. térítési díj megfiz. képes 22 fı

Gondozási díj Általános ellátás: Emelt szintő ellátás Átmeneti ellátás:

70 300 70 300 90 000

Ellátotti létszám: 76 fı 11 fı 13 fı

55

KEMÖ Feichitner Sándor Idıskorúak Otthona




szakképzettség




fıszakács szakács szakács

kinevezés kinevezés kinevezés

határozatlan idı határozatlan idı határozatlan idı

konyhalány

kinevezés

határozatlan idı

konyhalány

kinevezés

határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget



szakképzett szakképzett szakképzett

mosónı

kinevezés

határozatlan idı

mosó-varrónı

kinevezés

határozatlan idı

adminiszt dietetikus


2008.08.31-ig 2008.08.31-ig

Szakmai munkakörök



szakképzettségi arány

vezetı ápoló ápoló-gondozó szociális-mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatásszervezı

100 fı fölött 1 fı 12 fı 50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre vetítve 1 fı Eltartási szerzıdéssel rendelkezik 2 fı

1 12 1 1 Hozzátart.kieg. önként 3 fı

100% 92% 100% 100%

szerzıdés típusa

Iroda pénzügyi ügyintézı munkaügyi üi.

Konyha

Takarítók

Gépkocsivezetık-karbantartás gkv-karbantartó karbantartó karbantartó

Mosoda nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget



Ingatlanra terhelıdik 1 fı

56

MERI igazgató int.vez.fınıvér részlegvez fınıvér ápoló szociális segítı ped.mentál csop.vez fejlesztı ped. mentálhyg.munkatárs foglalkoztatás szerv munkavezetı szabadidı szervezı szociális ügyitézı mozgásterapeuta koordinátor gazdaságvezetı gazd.üi takarítónı karbatartó+varrónı gépkocsivetetı mosónı

1 1 3 22 8 1 2 3 2 5 1 1 1 1 1 3 5 3 1 1

57

Szent Rita Munkakörök

1/2000-es szerinti betöltött létszámszükséglet státuszok

szakképzettség aránya

intézményvezetı Intézményvezetı ápoló Osztályvezetı ápoló Ápoló – gondozó 50 férıhelyre vetítve Gyermekgondozó és ápoló Fejlesztı pedagógus Szociális és mentálhigiénés munkatárs Mozgásterapeuta

1 fı 1 fı

1 fı 1 fı

100 % 100 %

2 fı 15 fı

1 fı

100 % 87 %

Összesen 25 fı gondozónk van 4 fı 4 fı 2 fı

2 fı 1 fı

100 % 100 %

1 + 1 fı napi 4 3 fı órában - 1 fı 1 fı

100 %

1 fı 1 fı

100 % 100 %

Foglalkozás szervezı Szabadidı szervezı 1 fı Szociális ügyintézı 1 fı 100 férıhelyenként Pedagógus 1 fı Terápiás munkatárs

100 %

1 fı osztott 100 % munkaidıben 6 órában terápia, 2 órában varr

58

Tokodaltáró Lakóotthon Munkakör megnevezése elıírt létszám szük. Tényleges létsz. Szakkép. arány ___________________________________________________________________________ 4 fı 5 fı 100 % Szociális segítı ___________________________________________________________________________ 1/2000-es szerint 4 fı kellene, de csak 5 fıvel lehet a folyamatosságot biztosítani Anyaotthon Intézményvezetı ápoló 1 fı 1 fı ___________________________________________________________________________ oszt.vez.ápoló 2 fı 2 fı 50 % ___________________________________________________________________________ ápoló gondozó 30 fı 30 fı 83 % ___________________________________________________________________________ mozgásterapeuta 2 fı 1 fı 100 % 1 fı 100 % menthig.csop vez. 1 fı menthig. munkatárs 2 fı 2 fı 100 % foglalkoztatás szerv. 2 fı 2 fı 100 % szabadidı szervezı 2 fı 2 fı 100 % fejlesztı pedagógus 4 fı 1 fı 100 % igazgató 1 fı 1 fı 100 % szociális ügyintézı 1 fı 1 fı szakképzetlen összesen: 49 fı A rendelkezésre álló és engedélyezett létszámból hiányzik 3 ápolónı és 1 fınıvér, de a munkakörök pályáztatás alatt vannak. Az 1/2000-es elıírásához képest hiányzik 3 fı fejlesztıpedagógus és 1 fı mozgásterapeuta. Engedélyezett szakmai létszám a lakóotthonnal együtt: 49 fı Szükséges szakmai létszám: 53 fı Nem szakmai létszám munkakörökre bontva: Munkakör megnevezése alkalmazotti létszám szakképzettség Gazdasági vezetı 1 szakképzett Pénztáros 1 szakképzett Könyvelı június 1-tıl közös megegyezéssel megszőnt a munkaviszonya Takarító 4 Mosónı, vasalónı 3 Karbantartó 1 szobafestı-mázoló Gépkocsivezetı 1 szakképzett Összesen: 11 fı Fenntartó által engedélyezett nem szakmai létszám 12 fı Ténylegesen betöltött nem szakmai létszám 11 fı Fenntartó által engedélyezett intézményi dolgozói létszám 61 fı

59

PSZIBO 1/2000-es szerinti Betöltött Munkakör Szakképzett létszámszük státuszok séglet Igazgató 1.fı 1.fı 1.fı Intézmény vezetı ápoló 1.fı 1.fı 1.fı Osztályvezetı ápoló 2.fı 2.fı 2.fı Ápolók 28.fı 28.fı 22.fı Mentálhigiénés dolgozók 6.fı 6.fı 6.fı Szociális segítık 5.fı 5.fı 5.fı Összesen: 43.fı 43.fı 37.fı Megnevezés Engedélyezett Gazdasági vezetı 1.fı Üzemeltetési vezetı 1.fı Munkaügyi ügyintézı 1.fı Pénzügyi ügyintézı 1.fı Gazdasági ügyintézı 1.fı Összesen: 5.fı Megnevezés Végzettség Engedélyezett Élelmezésvezetı Élelmezésvezetı 1.fı Szakács Konyhai dolgozó 9.fı Konyhai kisegítı Összesen:

10.fı

Szakképzetlen 6.fı 6.fı Betöltött 1.fı 1.fı 1.fı 1.fı 1.fı 5.fı Betöltött 1.fı 5.fı 4.fı

%

86

10.fı

60

Két példa az egyes beszerzések intézmények közötti koordinálásának jellegérıl Kedves

Munkatársak!

Várhatóan 2005 decemberétıl új, internetes rendelési mód váltja fel, az eddigi papír alapút, az irodaszerek igénylésében. Emiatt a megszokott rendelési idıpont kissé eltolódik, ezért szíves türelmeteket kérjük! Néhány szó az új rendszerrıl: - hasonlóan az iktatáshoz, ezt is interneten keresztül lehet majd elérni (amelyik intézménynek nincs Internet-hozzáférése a Miklós utcában található Közös gépen adhatják le a rendelést), és természetesen felhasználói név és jelszó kell a belépéshez; - belépve a felhasználó látja intézménye, az évben irodaszerre fordítható költségkeretét; - a "nagy, kék könyvbıl" készült SZŐKÍTETT listából lehet leadni a rendeléseket (ezt, az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva állította össze Orsi); rendelés közben folyamatosan látszik a megrendelt áruk összértéke; miután megtörtént a rendelés, a végösszeget levonja a keretbıl; - ha egy intézmény túllépte az az évre kiírt keretet, azt a rendszer jelzi. Egyelıre További F. Péter

nagyvonalakban

ennyi,

részletesen jó

majd

a

rendszer

elindulásakor! munkát!

61

ÚJ MOBILTELEFONOS DÍJAK! Kedves Munkatársak! Tájékoztatlak benneteket, hogy mobiltelefonos percdíjaink csökkennek! A csoporton belüli – tehát az egymás közötti – beszélgetések pedig immár korlátlanul ingyenesek. Mostantól az Országos Központtal egy csoportot képezünk, tehát azokat a mobilokat is ingyen lehet hívni. További változás még, hogy minden elıfizetés havidíja tartalmaz bruttó 1920 Ft lebeszélhetıséget. Megjegyzések:

-

minden idıszakban a fenti díjak érvén yesek (kivéve a hangposta, mel y hívása 16 óra után díjmentes);

-

az elszámolás továbbra is másodperc alapon történik;

-

minden egyéb, fel nem sorolt, szolgáltatások (pl. MMS küldés) díja változatlan marad;

-

az 1-es körzetbe irán yuló hívások értéke nem kerül jóváírásra;

-

20db SMS ingyenes;

-

a havi

limitek

30%-kal

csökkennek

(5000–>4000,

8000–>6000,

10000–>8000, 15000–>11000, 17000–>13000, 20000–>15000) -

a változások, várhatóan 2006. március 25-étıl lépnek hatályba.

Mindkét esetben egy-egy irodai adminisztrátor a felépített rendszer szerint egyéb feladatai mellett úgy tudja koordinálni a beszerzéseket, hogy azzal nem lépi túl sem ı, sem a rendelık az elfogadott paramétereket (a rendszer nem engedi). Jó példa a telefonköltségek esete, amelyben egyértelmően kiderül, hogy a kedvezıbb tarifák nem azt szolgálják, hogy többet lehessen beszélni, hanem ezzel egyidejőleg életbe lép az egyes dolgozók esetén alkalmazott maximális telefonszámla csökkentése.

62

Háttérelemzés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmények integrációjához 2008. szeptember /munkaanyag/

Készítette: Morva Emília Tarnai Zoltán Magyar Máltai Szeretetszolgálat

63

A megbízás tárgya Komárom-Esztergom Megye Közgyőlésének Elnöke 2008 májusában megbízott bennünket, hogy vizsgáljuk meg a Megye fenntartásában mőködı bentlakásos szociális intézményeket. A vizsgálat célja, hogy feltárja milyen eszközökkel lehetséges annak elérése, hogy az intézmények mőködtetéséhez biztosított fenntartói támogatás mértéke jelentıs mértékben csökkenjen.

Problémafelvetés Az elmúlt években az önkormányzatok gazdálkodási pozíciói nagymértékben romlottak. Általánosságban elmondható, hogy egyrészt az egyes szolgáltatásokra biztosított normatív állami finanszírozások reálértékben csökkentek, másrészt mindemellett az intézményi szolgáltatások fogyasztói kosarába tartozó árucikkek pedig az átlagos inflációt meghaladó mértékben emelkedtek. A tendenciákból egyértelmően kirajzolódott, hogy változatlan feltételek mellett a mőködési deficitekkel küzdı önkormányzatok esetén az eladósodás mértéke tovább nıhet, vagy a bevont pótlólagos források (pl. vagyonértékesítés), illetve a források hiányában növekvı amortizációs veszteségek miatt vagyonuk csökken. Hasonló tényekkel kénytelen szembe nézni Komárom-Esztergom Megye Önkormányzata is. Vizsgálati területünket érintı szociális intézmények esetében 2008-ban az Önkormányzat az intézmények saját bevételei és a normatív állami támogatások mellett mintegy 200 millió forint fenntartói kiegészítést (hiányt) kénytelen finanszírozni. Jelen költségvetési tendenciákat figyelembe véve egyértelmően kijelenthetı, hogy valamilyen formában mérsékelni kell, de drasztikus változások esetén akár meg is kell szüntetni a fenntartói hiányfinanszírozást. Drasztikus esetnek tekinthetı az, ha az Önkormányzat eladósodása, vagyonfelélése elérheti a kritikus mértéket, vagy ennek elkerülése érdekében kell jelentıs lépéseket tenni. Minden hasonló jellegő intézkedés esetén hajlamosak mind a politikai döntéshozók, mindpedig a döntéseket „elszenvedık” azzal áltatni magukat, hogy ugyan átalakítunk, költséget csökkentünk, de „ettıl nem lesz rosszabb, sıt”. A helyzetet azzal szemléltethetnénk, amikor egy állami feladatot a civil szektor egy tagjára bíznak, és elvárásként jelenik meg, hogy a szolgáltatás legyen olcsóbb, jobb és egyben garanciális, kiszámítható. Ez ugye gyakorlatilag lehetetlen. Valahol áldozatot kell hozni, és ezt célszerő már a folyamat elején mind a politikai, mind a szakmai szereplık tudomására hozni. Általában elmondható ugyan, hogy minden hasonló jellegő lépést valamilyen típusú szervezeti racionalizáció is követ, azonban a hatékonyságnövelés a döntési fázisban már nem képes önmagában megszüntetni az orvosolni kívánt problémát. Már a döntés során látni kell, hogy lesznek feleslegessé vált munkakörök, eshet a szolgáltatások színvonala, nıhet az igénybevevıi kör által fizetett részesedés, és a megmaradó dolgozók „maradásuk árát” vélhetıen többletmunkával kénytelenek „kifizetni”. Mindennek nyilván van politikai, döntéshozói ára is, ezek a lépések általában nem a népszerőségi mutatókat szokták javítani. Mindezekbıl következik az is, hogy ennek következtében mind a politikai, mind a szakmai szereplık egy-egy része a döntések egy-egy oldalára áll, és ki a változásban, ki pedig a változatlanban reméli a helyzet rendezését. Jelen vizsgálati elemzésünkben alapvetıen két olyan modellt vázolunk majd fel, amelyek mindegyike szerepelt már saját praxisunkban is, és alkalmas lehet a vázolt kedvezıtlen tendencia megszüntetésére, csökkentésére.

Módszertani felvetések 64

Szociális szolgáltatások vizsgálatának lehetséges módszerei A vizsgálat kapcsán már kiindulásként le lehet szögezni, hogy több módszertani probléma merül fel. Az egyik, hogy milyen módszerrel zajlik a vizsgálat. Ez lehet mechanikus jellegő, amelyben nem történik értékelés, alternatívák összehasonlítása, csak annak konstatálása, hogy formailag minden rendben, a pénz felhasználása arra irányult amire adták és nagyjából azon a szinten, amelyet jogszabályok elıírnak, de lehet értékelı, sıt összehasonlító jellegő is. Értékelés esetén különféle módszerek és szakmai preferenciák alapján vizsgálható, hogy a végzett tevékenység, a felhasznált források és a megvalósult eredmény milyen összhangban van egymással, ezek milyen módon elégítenek ki szakmai, finanszírozói illetve politikai elvárásokat. Ha egy vizsgálat összehasonlító jellegő, akkor a fentiek mellett be kell vonni ún. kontroll csoportokat, intézményeket, szervezeteket is. Vizsgálható, hogy milyen szerkezetben mőködnek a hasonló feladatot ellátó állami, önkormányzati és civil szervezetek. Hogyan és milyen módon használnak fel azonos forrásokat és ezekbıl milyen szolgáltatásokat nyújtanak, mindez hogyan viszonyul a hatályos jogi szabályozásokhoz és a rendelkezésre álló forrásokhoz. A szociálpolitikáról, szociális szolgáltatásokról általában elmondható, hogy olyan forrásokat használ, amelyek nem tekinthetıek bıségesnek, s magának a szociálpolitikának a gyakorlati technikái is konjukturális ciklusokban funkcionálnak. Amikor restrikciós idıszakok lépnek fel (illetve recesszióban nı a jóléti klientúra) a szociálpolitika sem rendelkezik megfelelı eszköztárral. A mindenkori gazdaságpolitika egyrészt fontos eszköze lehet szociális célok elérésének, másrészt megszabja a szociálpolitika mőködési kereteit. Mindezek lényegesek a szociális szolgáltatások hatásossági (elérik e a rászorulókat) és hatékonysági (hogyan bánik a forrásokkal, kielégíti-e a rászorulók szükségleteit) kritériumainak történı megfelelési szempontjából. Egy szociális szolgáltatásokat elemzı vizsgálat elé még két megjegyzést mindenképpen érdemes megtenni. Az egyik arról szól, hogy a szociálpolitika kiemel a piacról bizonyos az árallokáció elve alapján nyújtott szolgáltatásokat és ezeket a javakat egészen más prioritások alapján osztja el. A másik megjegyzésünk ugyanakkor az, hogy a szociális szolgáltatások sem nélkülözhetik a mikroökonómia azon technikáit, amelyek az erıforrások alkalmazásával és allokálásával foglalkoznak. Mindezzel azt tartjuk fontosnak hangsúlyozni, hogy a szociális szolgáltatások vizsgálatánál idınként figyelmen kívül kell hagyni bizonyos közgazdaságtani, piaci elemeket, míg bizonyos helyzetekben mindezen szemlélet segíthet szociálpolitikai források helyes felhasználásában. Ha a vizsgálatot közgazdász fejjel gondoljuk végig, akkor az elemzés jelenthet • eredmény leírást (mi a megvalósult eredmény), • költség leírást (a rendelkezésre álló forrás hogyan lett elköltve). Mindezek mechanikus számbavételek, nem vizsgálnak input (költség) és autput (végeredmény) oldalakat, nem vetnek össze alternatívákat, és jelenthet • költség-eredmény leírást is, ahol már történik némi bemenet és kimenet értékelés, ugyanakkor nem vet össze alternatívákat. Ha alaposabb elemzésekben gondolkodunk, akkor meg kell még említenünk négy módszert: • a költség minimalizálás (itt egyszerően arról van szó, hogy egy szervezeten belül melyik megoldás az olcsóbb, vagy különféle szolgáltatók közül ugyanazt a feladatot ki végzi alacsonyabb áron),

65

• a költség-hatékonyság (itt már vizsgálunk bizonyos hatékonysági mutatókat, és ezeket hasonlítjuk össze, ilyen lehet például az önellátás szintjének javítása, melynek következtében alacsonyabb az ápolási-gondozási szükséglet), • a költség-haszon (itt nem foglalkozunk az esetlegesen sokféle kimeneti mutatókkal, hanem megnézhetjük a bemeneti tıke hasznát, nevezetesen például, hogy a javuló önellátási képességekkel, egészségügyi állapottal milyen költségmegtakarítások járnak), és • a költség-hasznosság (ezen elemzések társadalmi jellegő preferenciákban gondolkoznak pl. megéri-e a befektetés, hogy emberéletek hosszabbodnak, minıségi életévek száma nı) elemzési típusokat. Általánosságban elmondható, hogy a szociális munkát nehéz értékelni, kutatni, fıleg alternatívák pl. eltérı munkaszervezetek alapján. Mindezek ellenére természetesen értékelnek, erre jött létre az értékelı kutatás (evaluation research), az értékelés (evaluáció). Az evaluációt mindig programhoz kell szabni, s az azt végzıknek meg kell érteniük a programok lényegét, amelyekrıl az értékelést készítik, bizonyos szempontból integrálódniuk kell abba. A szociális munkának, mint interakciós folyamatnak általában nem a végtermék értékelés felel meg, hanem a hasznosság, eredményesség, hatékonyság dimenzióiban kell vizsgálódni. • Az eredményesség (effektivitás) vizsgálatban azt kutatják, hogy elérték-e az elızetesen megadott célokat, függetlenül azok árától; • a hatékonyság elemzésben (efficiencia vizsgálat) a költségek és a hasznosság viszonya is szerepet kap; • az elviselhetıség elemzésben helyet kapnak pozitív és negatív környezeti transzferek, amelyek befolyással bírnak a beavatkozásra, sikerére, utóhatásaira stb.; • a minıségi elemzés a szakmai színvonalat, elvárásait vizsgálja; • a felhasználói ellenırzés (analízis) azokat kérdezi, akiken megtörtént a szociális munka. Itt általában elmondható, hogy a szociális munkásokra is igaz az, hogy teljesítményüket igazolniuk kell, azonban minél nagyobbak a hiányok, annál jobban felerısödik az önigazolás kényszere. Ilyen helyzetekben (amikor a munkához kevés a forrás és eszköz) a szociális munkások elbizonytalanodnak és a restrikciós politikákkal szemben nem tudnak szakmai érveket felsorakoztatni, érvényesíteni. Véleményünk szerint amennyiben a vizsgálatban egy korlátozott költség-eredmény elemzés, némi összehasonlítással alkalmas lehet az intézmények tevékenységének áttekintésére, amelyben azonban a vizsgálatot végzıknek részben saját tapasztalataik, szakmai preferenciáik alapján kell a szervezetet értékelniük. Ha a szociális munka oldalait nézzük (és ez megkerülhetetlen, mivel a költségek jelentıs hányada élımunka), akkor egy elviselhetıség elemzésben is érdekes gondolkodni. Itt mindenképpen figyelembe kell venni a tágabb és szőkebb környezet folyamatait. Ilyenek • a jogszabályok által támasztott követelmények és • az ellátásra kötelezettek által ehhez biztosított források (állami normatíva, önkormányzati támogatás) közötti összhang (itt mindenképpen érdemes kitérni arra, hogy a normatívák reál- és nominálértékének csökkenését párhuzamosan a szolgáltatások, követelmények növekedése kíséri), • az intézményi környezet, mind a szolgáltatás igénybevétele, mind a szolgáltatás nyújtása szempontjából, valamint • a társadalmi környezet. Módszertani problémák a megyei intézmények vizsgálatakor

66

Vizsgálatunk során a fenntartótól, az intézményektıl származó dokumentumokra, a célzott kérdésekre kért, illetve kidolgozott adatokra, információkra, a helyszíni látogatásokkor tett benyomásokra, makro adatokra, valamint saját intézménymőködtetıi, szakmai tapasztalatainkra támaszkodtunk. Az intézmények által biztosított szolgáltatásokat, azok önköltségét, gazdaságosságát nagymértékben befolyásolják a helyi és funkcionális sajátosságok. A helyi sajátosságok között említendık az ingatlanok méretébıl, szerkezetébıl, korábbi és jelenlegi funkcióikból és nem utolsó sorban az állapotukból, ebbıl következıen az üzemeltetés módjából fakadó sajátosságok. A funkcionális sajátosságot az eltérı ápolási-gondozási szükségletekkel bíró ellátottak intézményenként változó száma és aránya határozza meg. A fentiek, illetve az, hogy a pénzforgalmi beszámolókból nehezen állapíthatók meg az ellátások fajlagos költségei megnehezíti az intézmények által végzett tevékenységek összehasonlítását. Nem terjedt el általánosságban, összehasonlítható formában a költségmegfigyelés, nincsenek kialakítva módszerei. Általánosnak tekinthetı, hogy az intézmények a kiadások követésén túl nem alkalmaznak hatékonysági, fajlagos költségek meghatározására alkalmas mutatókat. A fenti módszertani problémák ellenére az adatok feldolgozása során képeztünk néhány mutatószámot, amelynek segítségével egyrészt összehasonlíthatók az intézmények, másrészt adataik más szolgáltatók adataival is összevethetık. Az alábbi adatokat és mutatókat győjtöttük össze: • A megye mőködési kiadásai • A megye hiánya • A szociális intézmények kiadásai • A szociális intézmények hiánya (a megyei kiegészítés mértéke) • Az adott intézmény összes kiadása • Az adott intézmény normatíva bevétele • Az adott intézmény gondozási díj bevétele • Az adott intézmény összes bevétele • Az adott intézmény önkormányzati kiegészítése • Az adott intézmény dologi költségei • Az adott intézmény bérköltségei • Az adott intézmény gondozottjainak száma • Az adott intézmény munkavállalóinak száma • Az adott intézmény szakmai munkavállalóinak száma • Az adott intézmény technikai munkavállalóinak száma • Az adott intézmény ingatlanüzemeltetési kiadásai • Az adott intézmény élelmezési kiadásai • Az adott intézmény szakmai bérköltsége • Az adott intézmény technikai bérköltsége • Intézményi összes kiadás/normatíva bevétel • Intézményi összes kiadás/gondozási díj bevétel • Intézményi összes kiadás/összes bevétel • Intézményi összes kiadás/önkormányzati kiegészítés • Intézményi összes kiadás/dologi költségek • Intézményi összes kiadás/bérköltségek • Intézményi összes kiadás/egy gondozottra jutó összes kiadás • Intézményi összes kiadás/egy munkavállalóra jutó összes kiadás • Egy gondozottra jutó bérköltség

67

• • • • • • • • • • •

Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó mőködtetési bér Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott

(Mivel a megkapott nyilvántartások eltérı idıpontokban készültek, eltérı célokkal, ezért az adatok tartalmazhatnak némi eltérést, azonban nagyságrendek, trendek szemléltetésére megfelelık)

Mit mutatnak az adatok Az intézmények éves szinten mintegy 1,2 milliárd forintból mőködnek, amelybıl az egyéb bevételek arányában mintegy 20 %-os a fenntartói kiegészítés mértéke. Ez az a mintegy 200 millió forint, amelyet valamilyen formában meg kellene takarítani. Makro méretekben ez már egy viszonylag nagy, és puha beavatkozásokkal már nem kezelhetı hiány. Tovább bonyolítja a helyzetet az, hogy a mintegy 20 %-os átlagérték két szélsıértéke 2 és 50 % körüli. Tehát a hat intézménybıl van két olyan intézmény, amelyekbıl az egyik esetében a kiegészítés mértéke az összbevételt figyelembe véve szimbolikus, míg a másik esetében a fenntartói hiánypótlás mértéke gyakorlatilag megegyezik a saját jogú bevételekével. Tovább bonyolítja a helyzetet, hogy az intézmények kiadásainak mintegy 1/3-a dologi kiadás. Ez a mintegy 400 millió forintos kiadás már nem zsugorítható olyan mértékben (50 %), hogy a hiány ebbıl fedezhetıvé válna. A költségekbıl mintegy 800 millió forintot tesznek ki a bérköltségek. Általánosságban elmondható, hogy vélhetıen a dologi kiadások oldala az, amelyet az intézményvezetık az elmúlt években hatékonyságnöveléssel, egyszerő restrikcióval már csökkentettek. A bér az gyakorlatilag adott volt. Egyrészt a kötelezı közalkalmazotti bértábla és béremelések miatt, másrészt pedig az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámnormák miatt. Általánosságban elmondható, hogy az intézmények gyakorlatilag a hivatkozott rendeletben megfogalmazott létszámnormák szabta keretek között mőködnek, ugyanakkor például az átlagos mintegy 2/3-os bérkiadási arány esetében a legkisebb arány alig haladja meg az 50 %-ot, míg a legmagasabb pedig meghaladja a 80 %-ot. Értelemszerően ehhez hasonló arányokat mutatnak a dologi kiadások szélsıértékei is. A fentiek - a már korábban említett dologi kiadások relatíve kis súlya mellett – tovább erısítik azt, hogy a kiadások kívánt mértékő csökkentése nem oldható meg egyrészt csak a dologi kiadások csökkentésével, másrészt pedig mind a dologi, mind a személyi kiadások esetén nem alkalmazható a főnyíró elv az intézmények egymástól jelentıs mértékben eltérı kiadás struktúrája miatt. Mutatók / intézmény/2007 Intézmény összes kiadása/ normativ bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati

M.e. % % % %

1 50,43

2 27,81

3 39,90

4 55,05

5 31,15

6 31,89

28,28 101,25 18,98

15,75 100,55 54,85

24,69 100,55 32,90

27,68 100,24 13,88

26,43 103,20 24,45

34,89 106,08 27,26

68

kiegészités Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiadás Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészités Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott 1./ Mentalhigienes és Rehabilitációs Int. Tatabánya 2./ Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom 3./ Fogyatékosok Otthona Tokaldaltáró

% % E Ft

44,88 55,10 1631

23,67 76,32 3169

37,28 62,71 2064

34,17 65,82 1334

25,63 74,36 2392

38,99 61,00 2059

E Ft

4374

3005

3722

2278

3092

3550

E Ft E Ft E Ft E Ft

899 732 1631 172

2419 750 3169 353

1294 770 2064 238

878 456 1334 153

1779 613 2392 220

1256 803 2059 334

E Ft E Ft E Ft

337 763 136

275 2190 229

420 1035 260

169 605 273

277 1276 503

190 810 446


421 1651 0,36 0,28 0,08

1739 3187 1,05 0,90 0,15

679 2076 0,55 0,44 0,11

185 1337 0,58 0,36 0,22

585 2469 0,77 0,47 0,30

561 2184 0,58 0,32 0,26


69

Mutatók / intézmény/2008 terv Intézmény összes kiadása/ normativ bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészités Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiadás Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzem.+ egyéb dologi Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészités Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott 1./ Mentalhigienes és Rehabilitációs Int. Tatabánya 2./ Szent Rita Fogyatékosok Otthona Esztergom 3./ Fogyatékosok Otthona Tokaldaltáró

M.e. %

1 56,34

2 31,15

3 34,82

4 52,76

5 41,13

6 38,05

33,63 100,00 9,15

17,74 100,00 49,57

23,09 100,00 16,14

44,61 100,00 2,06

32,31 100,00 22,39

38,69 100,00 20,96

% % E Ft

38,67 61,33 1460

18,63 81,36 2826

48,08 51,91 2364

33,51 66,48 1592

26,51 73,48 1883

32,79 67,20 1854

E Ft

3915

2634

4264

2718

2667

3091

E Ft E Ft E Ft E Ft

895 564 1460 367

2299 527 2826 289

1227 1137 2364 722

1058 534 1592 303

1383 499 1883 301

1246 608 1854 434

E Ft E Ft E Ft

322 760 136

237 2122 177

415 1021 206

230 772 286

198 1063 320

174 913 334


134 1460 0,37 0,29 0,08

1401 2826 1,07 0,92 0,15

382 2364 0,55 0,44 0,11

33 163 0,58 0,36 0,22

422 1883 0,70 0,39 0,31

388 1854 0,60 0,34 0,26

% % %


Összehasonlításként érdekesek lehetnek egy a közelmúltban megjelent Állami Számvevıszéki tanulmány adataiból (Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenırzésérıl; Állami Számvevıszék 2008. július) levonható következtetések. A Számvevıszék 15 intézmény 2003-2007 közötti adatait vizsgálta, amelyekbıl egyértelmően látszik, hogy a 2006/2007. év fordulóján jelentıs financiális változás állt be az intézmények életében.



Térítési díj

Az egy gondozási napra jutó normatív támogatás, fenntartói hozzájárulás és térítési díj alakulása: 2003 2006 2007 06/03. % Idısek otthona 104,6 1,97 2,06 1,96 Pszichiártiai otthonok 105,7 2,11 2,23 2,19 Szoc. Intézmények össz. 2,00 2,11 2,02 105,5 Idısek otthona 174,5 0,51 0,89 0,86 Pszichiártiai otthonok 141,8 0,91 1,29 1,19 Szoc. Intézmények össz. 0,61 1,00 0,94 163,9 Idısek otthona 136,0 0,89 1,21 1,41 Pszichiártiai otthonok 135,7 0,84 1,14 1,35 Szoc. Intézmények össz. 0,88 1,19 1,39 135,2

07/06. % 95,1 98,2

07/03. % 99,5 103,8

95,7 96,6 92,2

101,0 168,6 130,8

94,0 116,5 118,4

154,1 158,4 160,7

116,8

158,0

Míg összességében 2003/2007. évek esetében mind a normatív állami támogatás, mind a fenntartói támogatás mértéke nıtt, addig a 2006/2007. évek viszonylatában csökkent. Az

70

elmúlt években a fenntartói kiegészítések növekménye meghaladta a normatív állami támogatásét, ugyanakkor a 2006/2007. év viszonylatában pedig a csökkenés mértéke volt jelentısebb. Mind a normatíva, mind a fenntartói hozzájárulás csökkenését a térítési díjak emelkedése kompenzálta úgy, hogy az összes kiadás növekménye inflációs szint alatt maradt (2,5 %).

Idısek otthona Pszich. otthonok Szoc. Int. össz.

Az egy gondozási napra jutó kiadás alakulása: ezer Ft/gondozási nap 2003 2006 2007 06/03. % 07/06. % 07/03. % Összes kiadás 3,69 4,52 4,6 122,5 101,8 124,7 Ebbıl mőködési kiadás 3,57 4,38 4,52 122,7 103,2 126,6 Összes kiadás 4,14 4,96 5,51 119,8 111,1 133,1 Ebbıl mőködési kiadás 4,06 4,67 4,72 115,0 101,1 116,3 Összes kiadás 3,81 4,63 4,82 121,5 104,1 126,5 120,9 102,5 123,8 Ebbıl mőködési kiadás 3,69 4,46 4,57

Az intézmények megközelítıleg 2/3-1/3 arányos bér-dologi kiadásainak aránya megmaradt, bár egy mintegy 2 %-os bértömeg csökkenés is megfigyelhetı. A vizsgált szociális intézmények kiadásainak összetétele és annak változása Szoc. intézmények össz. 2003 2006 2007 06-03. %p 07-06. %p 07-03. %p Összes kiadás/mőködési kiadás 96,8 96,3 94,8 -0,5 -1,5 -2,0 Személyi/mőködési kiadás 69,5 69,8 67,6 0,3 -2,2 -1,9 Dologi/mőködési kiadás 30,5 30,7 32,4 0,2 1,7 1,9 Gyógyszer/dologi kiadás 6,3 5,9 5,9 -0,4 0,0 -0,1

A vizsgált intézményekben bekövetkezett változásokhoz hasonlóak a megyeiek is, ugyanakkor a makro adatok mellett egy-két mutatószám tekintetében kedvezıbb képet kapunk. Az egy gondozottra jutó mőködési költségek, valamint az egy férıhelyre vetített szakmai létszám tekintetében a megyei intézmények némileg kedvezıbb helyzetben vannak. Hasonló tendenciákat figyelhetünk meg akkor is, ha a megyei intézmények hatályos jogszabályokban meghatározott szakmai létszámmutatóit összehasonlítjuk egyéb, általunk ismert adatokkal. Fejér Megye Önkormányzata által fenntartott intézmények és egy 220 fıs ellátotti létszámmal mőködı kistérségi intézmény az 1/2000. (I.7.) SzCsM rendeletben meghatározott létszámnormákat mintegy 80 %-os mértékben töltik ki. Ezzel ellentétben a megyei intézmények összességében közelítik a 100 %-ot. Ez szakmailag lehet indokolt, de úgy néz ki, hogy a jelenlegi feltételek mellett ez magasabb attól amennyit a többi fenntartó „megenged magának”. Ápoló-gondozó létszám alakulása, tizenöt férıhelyre vetített mutatója (fı/tízenöt férıhely) 2003 2006 2007 06/03. % 07/06. % 07/03. % Ápoló-gondozó átlaglétszám 706 728 727 103,1 99,9 103,0 Idısek Otthona 15 férıhelyre jutó ápoló 4,0 4,2 4,1 105,0 97,6 102,5 Egy ápolóra jutó ellátott 3,6 3,5 3,6 97,2 102,9 100,0 Ápoló-gondozó átlaglétszám 207 231 223 111,6 96,5 107,7 Pszichiátriai 15 férıhelyre jutó ápoló 3,6 3,9 3,7 108,3 94,9 102,8 otthonok Egy ápolóra jutó ellátott 4,1 3,8 4,0 92,7 105,3 97,6 913 959 950 105,0 99,1 104,1 Ápoló-gondozó átlaglétszám Szoc. Intézmények 3,9 4,1 4,0 105,1 97,6 102,6 15 férıhelyre jutó ápoló össz. 3,7 3,6 3,7 97,3 102,8 100,0 Egy ápolóra jutó ellátott

71

Merre tovább? Az elmúlt években az országban található szociális szolgáltatók jelentıs hányada hajtott végre valamilyen olyan jellegő lépéssorozatot, amely a szolgáltatások költségeinek csökkentését célozták. Ilyenek voltak • az intézményi összevonások, szervezeti egységek optimalizálása, belsı szervezetek átalakítása; • belsı szolgáltatások kiszervezése; • gazdálkodási keretek szőkítése, energiaracionalizálás; • a mőködtetésért felelıs apparátus (karbantartás, ügyvitel, takarítás, konyha) és a szakdolgozók valamilyen mértékő leépítése. Általánosságban elmondható, hogy mindezekkel egy-két részelem kivételével a megyei intézmények eddig nem éltek. Az intézményi összevonások, integrált intézményi struktúrák kialakítása ma meglehetısen elterjedtnek tekinthetı az országban. Alapvetı motivációja annak feltételezése, hogy egy összevont vezetés hatékonyabban tud a belsı-külsı erıforrásokkal bánni, valamint kezelni tudja az intézmények „szerzett” elınyeit, hátrányait. A belsı szolgáltatások kiszervezésének célja alapvetıen kettıs. Egyrészt bizonyos feladatok esetén nem kell az intézményeknek a teljes mértékben nem kihasznált, drága, speciális apparátusokat, eszközöket fenntartani, másrészt a kiszervezés „könnyíthet” az adminisztráció helyzetén. Nem kell „testidegen” tudásokkal rendelkezni, nem az intézmény szervezi a logisztikai, beszerzési feladatokat, ugyanakkor garanciális szerzıdéseket köthet, könnyebben számon kérheti a teljesítést, javíthatja a belsı költségvetési arányokat, láttathatja az egyes fajlagos költségeket, csökkentheti könyvelési, munkaügyi adminisztrációs terheit. A gazdálkodási keretek szőkítése, energiaracionalizálás egyértelmően költségcsökkentésre irányul. Ennek az egyszerően „kevesebbet költünk” formája mellett elterjedt a folyamatos versenyeztetés, és az éppen aktuálisan olcsóbb termékekkel történı kiváltás. Szerencsés esetben sikerül forrásokat bevonni a főtés-és elektromos hálózat hatékonyabbá tételére, egyszerőbb esetben a kevesebb energiafelhasználásra. A személyi kiadások oldalán az egyik legegyszerőbb megoldásnak kínálkozott a kiegészítı apparátus létszámának valamilyen mértékő csökkentése. İket nem védi szakmai jogszabály és vélhetıen az apparátuson belüli érdekérvényesítési képességük is a legrosszabb. Összességében a fenti lépések általában két hatást eredményeztek. Egyrészt „megbolydult” az élet, mind az intézmények, mind a fenntartók oldalán, de valamilyen eredményességi mutatókkal igazolódtak az elvárások, illetve csökkenthetık a költségek, másrészt viszont az ellátás színvonalát vagy nem, vagy csak a felhasználói térítések jelentıs emelésével sikerült megırizni, valamint nıttek (nınek) az amortizációs típusú veszteségek. A nem létszükséglető karbantartások, beruházások halasztott kiadásokká „léptek elı”, tovább növelve a modernizációs lemaradást, de elırevetítve egy majdani jelentısebb költségigényt is. Összességében elmondható, hogy a tapasztalatok alapján nincsenek egyértelmően csak pozitív, de egyértelmően csak negatív hozadékú döntések, ugyanakkor általános az átalakítások „túlélési” jellege, a folyamatok nem növekvıek, hanem a pénzforgalmi „túlélésre játszanak”. Gondolatok egy lehetséges „KINCSTÁR” koncepcióhoz Az önkormányzatok számtalan kötelezı és nem kötelezı, de valamilyen okból felvállalt feladatot látnak el. Ehhez értelemszerően társulnak központi és helyi bevételek. Szerencsés esetben a feladatokhoz rendelt bevételek és kiadások összhangban állnak egymással,

72

szerencsétlen esetben a feladatok kiadási oldala jelentısebb. Sajnos az elmúlt években a „szerencsétlen” esetek száma nı, így az önkormányzatok a meglévı mőködési struktúráik mellett, egyre nagyobb mőködési deficiteket halmoznak fel. Ezen deficiteket enyhíti az „ÖNHIKIS rendszer”, ugyanakkor ez a forráslehetıség is folyamatosan szőkül. Mindez alapvetıen azt eredményezi, hogy az önkormányzatoknak át kell (kellett) gondolniuk mőködési struktúráikat, az ellátott feladatokat, az ezekhez rendelhetı forrásokat is. Ha gyorsan túltesszük magunkat azon közgazdasági alapvetésen, hogy „a források sohasem állnak elegendı mennyiségben rendelkezésre”, akkor értelemszerően házunk táján érdemes körülnézni. Elsı lépésben tisztáznunk szükséges, hogy mi mibe kerül, s ehhez milyen forrásokat használunk fel, illetve ez feladatunk-e, illetve ha nem, akkor miért csináljuk? Második lépésben át kell tekintenünk, hogy a forrásfelhasználásunk hatékony-e, illetve, ha nem, akkor hogyan és miképpen tehetjük azzá? Harmadik lépésben össze kell állítanunk egy új rendszert, monitorozni és következetesen mőködtetni. A gazdálkodás hatékonyságának egyik ilyen lépése lehetne a „kincstári” típusú gazdálkodási formának a bevezetése. Milyen alapfelvetések indokolják a „KINCSTÁR” létét? Egyik ilyen lehet, hogy az intézmények nem gazdálkodnak hatékonyan. Nem jelennek meg szintjeiken a reális bevételi-kiadási egyenlegek, a mőködtetett feladathoz túltervezetten, majd túlfinanszírozottan használják fel személyi-dologi forrásaikat. Tervezésük, majd felhasználásuk nem a tényleges adatokon, hanem évtizedek óta bázisfinanszírozáson, „jó gyakorlatokon” nyugszik. Ez az alapja a növekedésnek, de főnyíróelvszerően az esetleges csökkenésnek is. Mindezek növelik a valószínőségét annak, hogy a rendszer nem mőködik költséghatékonyan. A másik ilyen lehet, hogy a hatékony intézményi mőködés mellett is lehetséges a források csökkentése olyan esetekben, amikor is bizonyos beszerzések, szolgáltatások a méretgazdaságosság, a verseny stb. elvei alapján válnak olcsóbbá. A feladat mindezek érdekében egyszerőnek tőnik. Bele kell látni az intézményi struktúrába, kompetens, kívülálló személyeknek, akik más szempontokkal, prioritással közelítik meg a feladatot, ugyanakkor közösen terveznek és monitoroznak az intézmény vezetıivel. Tulajdonképpen ezen kívülállók lennének a rendszerben véleményünk szerint az önkormányzat pénzügyi munkatársai. (A modell itt azon bukhat meg, hogy nyílván ık is évtizedes beidegzıdések rabjai lehetnek, ugyanakkor viszont számukra a döntéshozók jelölhetnek ki egyértelmő kereteket.) Ennek a folyamatnak kell beleilleszkednie majd a másodikba, amely már a források hatékony felhasználásáról szól. Ennek a folyamatnak az egyik kulcseleme lehetne a „KINCSTÁR”, amelynek fı célja a kiadások olyanformán történı csökkentése, hogy egyrészt bizonyos funkciókat közösen látnának el az intézmények, másrészt bizonyos beszerzéseket szintén közösen végeznének. Az egész folyamat nagy dilemmája az, hogy mindezt úgy kell megtenni, hogy olcsóbb, de a mindennapi mőködésében funkcionáló, nem lemerevedı mőködési struktúra jöjjön létre. Az alábbiakban vázolnánk egy olyan rendszert, amelyet a Máltai Szeretetszolgálatnál dolgoztunk ki, az elsı olyan kritikus évben, amikor a források jelentısen szőkültek. A Málta Budapesti Központja legalább negyven intézményt, szolgáltatást mőködtet, tehát nem kicsi, alkalmas nagy rendszerek tanulmányozására. A gazdálkodást, a logisztikát és a munkaügyet a központi adminisztráció végzi, az intézmények szakmailag önállók. Tervezésnél egyik oldalon ismerjük a feladatokat, az ezekhez garantált állami, önkormányzati, OEP stb. bevételeket. Az intézményvezetı a gazdasági adminisztráció megbízott személyével elkészíti a költségvetés tervezetét, majd egyeztetik a budapesti vezetıvel. A sok apró költségvetésbıl összeáll a budapesti egész, majd elfogadja a közgyőlés. A költségvetés a félévi zárást követıen kerül újraértékelésre. Az intézmények nem gazdálkodnak önállóan, ugyanakkor a költségvetés tervezés, végrehajtás miatt teljes mértékben tisztában vannak a

73

lehetıségeikkel. A legnagyobb tétel természetesen a bér. Nem bázisalapú, ha egy státusz nincs pl. III. hótól betöltve, akkor az értelemszerően ott módosul, ha egy más bérő dolgozót vesznek fel, akkor annak függvényében íródik át. Nincs maradvány, a tervezés nem fiktív, valós viszonyokat követ. A közüzemi számlákat, az utalással fizetett számlákat a központi adminisztráció fizeti, ugyanakkor az intézmény vezetıje rendelkezik a mindennapi rugalmasság megırzése céljából az intézmény méretétıl, az ellátott feladatok nagyságától függıen készpénzzel, amelybıl a „mőködési rugalmasságot finanszírozza”. Ennek összege, az elszámolás gyakorisága az intézmény méretétıl függ. Hogyan mőködnek a dologi kiadások? A rezsi kiadások egyértelmőek, ott az ésszerő főtés, világítás, eszközhasználat folyamatos sulykolásával, fejlesztésekkel lehet megtakarítani. A felhasznált anyagok, szolgáltatások központi beszerzésőek. A raktár szerez be minden lényeges mennyiségben felhasznált anyagot. Itt a méretek, az engedmények, az adományok már eleve kiadáscsökkentık. Minden intézmény elsısorban innen vételez a költségvetésében foglalt anyagszükségletnek megfelelıen. Ami itt nincs, azt vásárolhat. Az intézményeknek minden héten van egy raktári napjuk. A kiadott anyagokat értéken megkapják, és az értelemszerően így szerepel majd a költségvetésükben. Ezen kívül minden olyan anyag, szolgáltatás, amely központilag beszerezhetı így történik. Ilyen például • a telefon (egyen beszerzés, egyen árak, egymás között ingyen), • az üzemanyag (MOL kártya, kedvezményes ár, csak ott lehet tankolni, a kilométeróra állásának feltüntetésével, a tényleges fogyasztásnak megfelelıen), • a biztosítások (egy alkusz cég beitatásával minden évben újra kötıdnek, a legkedvezıbb ajánlatok figyelembevételével), • az irodaszer (hasonlóan a raktárhoz, de internetes megrendelés alapján, a titkárság összesít, rendel, majd szétoszt). Az intézménymőködtetés kapcsán megemlítendı még, hogy a készpénzkezeléshez hasonlóan az intézmények attól függıen, hogy mekkorák szintén különféle lehetıségekkel bírnak. Például: • 60 fıs nappali melegedı: minden beszerzés, ügyintézés központi alapon. Telefonköltség limit. Túllépés esetén magyarázkodás, ha nem meggyızı, akkor dolgozói költségtérítés. Az intézményvezetınél havi 50.000 Ft a kisbeszerzésekre. • 110 fıs éjjeli menedékhely: ugyanaz, csak magasabb összegekkel, kétheti elszámolással, továbbá egy gondnok, és az intézményvezetınél egy Peugeot Expert gépjármő személy és anyagmozgatásra. • 140 fıs családok átmeneti otthona: ugyanaz magasabb összegekkel, heti elszámolással, továbbá gondnok-gépkocsivezetı egy Peugeot Boxer mikrobusszal. Az intézményvezetık készpénzfelhasználásukat számlaösszesítıvel, azon pedig vezetıi aláírással számolhatják el, minden a tervezettıl nagyobb kiadás magyarázandó, a kevesebb viszont nem jelenti azt, hogy a megtakarítás automatikusan az intézménynél marad. Még egy lényeges dolog. Amíg az intézményvezetı tervez, addig nem ismeri a megelızı év tény adatait, tehát nem motiválja, nullbázisú, feladat-költség alapú a tervezése. Hasonló tendenciák, rendszerek alakultak ki az elmúlt években más szolgáltatók esetében is. Véleményünk szerint a megyei intézmények esetében is hasonló elvek, szemlélet, és struktúra mellett lenne célszerő meghatározni a mőködési kereteket. Erre két mőködési modell lehet alkalmas. Az egyik szerint az intézmények továbbra is önállóan gazdálkodó költségvetési intézmények maradnának, ugyanakkor a mindennapi életben mőködésük szigorú, egységes, meghatározott normák, mutatók mentén történı tervezési, beszerzési, mőködtetési, monitorozási keretek között mőködnének. A másik modellben viszont integráltan, a gazdálkodás szempontjából teljes mértékben összevontan, az

74

elızıhöz hasonló elvek mentén, ugyanakkor a meglévı telephelyi, ellátotti csoportok szerinti szakmai önállósággal. A két modell közötti választást alapvetıen meg kell elıznie egy olyan típusú fenntartói döntésnek, amelyben az önkormányzat a saját gazdasági mozgásterébıl kiindulva eldönti, hogy hatékonyságnövelés mellett megırzi a jelenlegi fenntartói támogatás összegét, és a strukturális beavatkozások célja nem a mőködési hiány csökkentése, megszőntetése, hanem annak további „fékentartása”. Amennyiben az önkormányzat lehetıségei nem engedik meg a hiány ilyen volumenő finanszírozását, abban az esetben meg kell hozni azokat a döntéseket, amelyekkel meghatározzák az elérendı gazdálkodási paramétereket. Ebben az esetben meg kell határozni, hogy mind a dologi, mind a jelentısebb arányú személyi kiadási oldalon milyen mértékő megtakarításokra van szükség. Amennyiben ez utóbbit választja a Közgyőlés abban az esetben lehet jelentıs megtakarításokat eszközölni, ha integrálja az intézményeket, és ezzel egy idıben a dologi kiadások mértékében legalább egy 5, míg a személyi kiadások esetén mintegy 15 %-os megtakarítást ér el. Ez utóbbi volumene azonban már olyan mértékő, hogy annak a szakmai létszámot is érintenie kell. Az elsı mőködési modellben az intézmények önállóak • mindenki a meghatározott paraméterek mellett autonóm szakmai és gazdasági szereplı, • szigorú költségvetési paraméterek, monitormutatók, ellenırzés, fenntartói gazdálkodási módszertani segítség mellett, • az intézmények beszerzéseiket, egyes feladataikat közösen intézik, • közösen fellépve, folyamatosan versenyeztetik a szolgáltatókat, beszállítókat, és az elért kedvezményeket az intézményeknél (nem az esetlegesen mellette mőködı alapítványnál) realizálják, • a fenntartó saját teherviselési képességének függvényében minden évben meghatározza a bér és dologi kiadások szintjét, • amennyiben megtakarítás keletkezik azt a fenntartói kiegészítés mértékéig elvonhatja, azzal automatikusan nem az intézmény rendelkezik, továbbá • a fenntartó maga is figyelemmel kíséri a gazdálkodást és a formális gazdálkodás ellenırzésére összpontosító belsı ellenırzés mellett, hatékonyságnövelı javaslatokat, értékeléseket készít. A második mőködési modell a szervezeti integráció, amelyben • ugyanazon paraméterek érvényesülnek, mint az elızı modell esetén, • azonban egy intézmény jön létre telephelyekkel (itt kérdésként merül fel, hogy csak az Esztergom környéki, vagy a tatabányai intézménnyel együtt az összes integrálódjon-e), • egyszemélyi vezetéssel, • aki felelıs a gazdálkodás hatékonyságáért, a belsı erıforrások célszerő elosztásáért, a szakmai munka koordinálásáért, • míg a többi intézmény értelemszerően telephellyé, az intézményvezetık funkciója szakmai vezetıkké változna. • a mőködtetés formája pedig hasonló lenne, mint a fentebb vázolt „kincstári” modellben, • a személyi mőködtetés szempontjából pedig lényeges, hogy az átalakítással a vezetık megbízása a régi intézmény vonatkozásában megszőnne, kinevezésük, munkaköri leírásuk az új rendszernek megfelelıen alakulna. Ez feltétele annak, hogy az új

75

vezetıvel együtt érdekeltté váljanak az átalakításban, esetleges ellenállásuk alternatíváival tisztában legyenek. Véleményünk szerint, amennyiben a fenntartó jelentıs mértékben csökkenteni kívánja a mőködtetési kiegészítés mértékét, abban az esetben a második alternatíva megvalósítása lenne célszerőbb.

76

Háttéradatok-elemzések Szociális helyzetelemzés Komárom-Esztergom megye

Komárom-Esztergom megye az ország legkisebb megyéje a Közép-Dunántúl északi részén. Területe 2.251 km2, lakóinak száma 2002. év elején 317.110 fı, ami az ország lakosságának 3,1%-a. A megye kedvezı földrajzi helyzető: keresztül halad rajta Budapest – Hegyeshalom vasútvonal, az M1 autópálya és a Duna határolja (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003) A megye hét kistérségbıl és 75 településbıl (nyolc városból és 67 községbıl) áll. A kistérségek: a Dorogi, az Esztergomi, a Kisbéri, a Komáromi, az Oroszlányi, a Tatabányai, és a Tatai kistérség. Tatbánya, a megyeszékhely lakónépessége 72 470 fı 2001-ben. A hét kistérség közül a legnagyobb, a 89.686 lélekszámú tatabányai, ahol a megye lakosságának 28,4 százaléka él. A második nagyobb népességgel rendelkezı kistérség az esztergomi, ahol 55.411 ember él, ami a megye lakosságának 17,3 százaléka (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003). A megye demográfiai mutatói viszonylag kedvezınek mondhatóak. A népsőrőségő magas és jelentıs bevándorlás zajlik. Az idıs népesség (65 éven felüliek) eltartottsági rátája 19%, közel 2,5%-kal jobb, mint az országos mutató (21,4%). Az országos aktivitási arány, vagyis a foglalkoztatottak és munkanélküliek együttes száma a 15-74 éves népesség 53,5 százaléka. Komárom-Esztergom megye helyzete ennél kedvezıbb, 55,2 százalék. A megye foglalkoztatási helyzetében 1996-ban következett be a fordulópont, ekkor a külföldi tıke megyei befektetéseinek köszönhetıen erıteljesen megélénkült a gazdaság. Ez pedig a megyei lakosság gazdasági aktivitásának növekedését jelentette: 1997-tıl a foglalkoztatás bıvül. Persze nem csak a megye, hanem az egész északnyugati országrész munkaerı-problémáira pozitív hatással voltak az olcsó bérmunkára és szakképzettségre építı multinacionális cégek. Komárom-Esztergom megyében az átlagkeresetek közepesnek mondhatók a régión belül és az országos átlagot is valamelyest meghaladja. A szellemi foglalkozásúak részcsoportjában azonban már az országos átlag alatt keresnek, és a régió másik két megyéje közül csak a Fejér megyeiek vannak szerencsés helyzetben. A férfi-nıi kereseti egyenlıtlenségek magas mondhatóak. Komárom-Esztergom megyében az utóbbi években is csökkent a munkanélküliek száma. A megyén belül a Kisbéri kistérségben magas egyedül a regisztrált munkanélküliek aránya (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004). A munkáltatók háromnegyede a városokban, illetve azok vonzáskörzetében található. A községek munkaerı-piaci helyzete a földrajzi elhelyezkedésük függvénye. A mezıgazdaság háttérbe szorulásakor a munkaerı egy része kényszervállalkozásokba menekült, többségük azonban a környezı városokban keresett munkát. A leghátrányosabb helyzető települések a megye szélén található, a közút és vasúthálózattól távol esı, elszigetelt falvak (Szociális Szolgáltatástervezési Koncepció 2003). ALAPSTATISZTIKÁK, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 Lakónépesség (fı) 316 590 Terület Népsőrőség 139,8 Kistérségek száma 7 Településadatok Megyei jogú város 1

77

Többi város Ebbıl 20 000 fı vagy több lakossal 10 000–19 999 fı lakossal 5 000–9 999 fı lakossal Községek száma Ebbıl 5 000–9 999 fı lakossal 1 000–4 999 fı lakossal 500–999 fı lakossal 200–499 fı lakossal Család/háztartás adatok Háztartások száma Családok száma Ebbıl Házaspár (élettársi kapcsolat) gyerek nélkül Házaspár (élettársi kapcsolat) gyerekkel Egy szülı gyerekkel Családok közül élettársi kapcsolatban élı szülık Speciális csoportok aránya Idıskorúak aránya Gyermek-korúak aránya

7 3 2 2 67 3 43 15 6 118 386 90 945

30 305 45 705 14 935 9 761 % 19,3 17,0

GAZDASÁGI AKTIVITÁSRA VONATKOZÓ ADATOK, KSH 2007 Foglalkoztatott 134 600 Munkanélküli 8 600 Foglalkoztatási arány (%) 55,2 Munkanélküliségi arány (%) 6,0 Nem teljes munkaidıben foglalkoztatott 7 463 Az egészségügyben, szociális szférában foglalkoztatott 6 264 NETTÓ ÁTLAGKERESET, KSH 2006 versenyszférában közszférában

0–4 5–9 10–14 15–19 20–24 25–29 30–34 35–39 40–44 45–49 50–54 55–59 60–64

Ft 107 500 103 200

KORCSOPORTOK, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı % 15 029 4,7 18 619 5,9 20 159 6,4 21 164 6,7 25 173 8,0 24 353 7,7 21 822 6,9 19 860 6,3 22 687 7,2 25 849 8,2 21 694 6,9 19 207 6,1 17 377 5,5

78

65–69 70–74 75–79 80–84 85–X Összesen

15 112 12 291 9 185 4 047 2 962 316 590

4,8 3,9 2,9 1,3 0,9 100,0

ISKOLAI VÉGZETTSÉG, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı 10–X éves, általános iskola elsı évfolyamát sem végezte el 1 331 15–X éves, legalább általános iskola 8. évfolyam 236 546 18–X éves, legalább középiskolai érettségivel 86 153 25–X éves, egyetemi, fıiskolai stb. oklevéllel 21 022

Fontosabb ellátotti csoportok Idıskorúak Az idıskorúak száma a Népszámlálás adatai szerint 59 555 fı a megyében. 61% azaz 36 222 fı potenciális rászoruló abban az értelemben, hogy lakásában egyedül él vagy vele együtt csak idıskorú lakik a lakásban. A ténylegesen egyedül élık száma 15 186 fı – az idıskorúak negyede. A 65 éven felüli népesség aránya a megyében is növekvı az országos arányhoz hasonlóan. A megye népességének 13,8%-a 65 évesnél idısebb. A korosztály aránya növekvı tendenciát mutat: 1997-es 12,6%, 2000-ben 13,2%. Az idıs népesség eltartottsági rátája – a 65 éven felüli népesség az aktív korú 15-64 évesek százalékában - jelenleg 19 százalék, közel 2,5 százalékkal jobb, mint az országos mutató (21,4%). IDİSKORÚAK ADATAI, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 fı Idıskorúak száma 59 555 Ebbıl Csak idıskorú a lakásban 36 222 Ebbıl Egyedül élı idıskorúak száma 15 186 Házastársával, élettársával élı idıskorúak száma 20 208 Egyéb idıs rokonnal, ismerıssel élı idıskorú 828

Pszichiátriai betegek és szenvedélybetegek A pszichiátriai és addiktológiai gondozókban nyilvántartott gondozottak aránya a lakosság egészéhez viszonyítva a régióban Komárom-Esztergom megyében a legmagasabb. A társadalmi devianciák területén két olyan terület van, ahol a megye a régió másik két megyéjéhez képest rosszabb képet mutat és az ország legproblémásabb megyéi közé

79

sorolodik: a bőnesetek és az elkövetık száma, a másik az öngyilkosságok száma. Az utóbbi különösen a férfiak körében magas. Az öngyilkosság jellemzésére a 100 ezer halálesetre számított adatot nézve KomáromEsztergom megye lényegesen rosszabb helyzetben van a régió két másik megyéjéhez képest: 100 ezer halálesetbıl 28,4 öngyilkosság következménye, ezzel szemben Fejér megyében 20,2, Veszprém megyében 21,9. Az országos átlag 24,1 (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004).

Fogyatékos személyek A népszámlálási adatok szerint a megyében 16 641 fogyatékos személy él. Az rendszerváltozás óta eltelt idıszakban nagymértékben javult a fogyatékosok társadalmi megítélése. Ez abból látszik, hogy míg az 1990-es népszámláláskor régiós szinten 37610-en vállalták fogyatékosságukat, addig a 2001-es népszámlálásnál már több mint másfélszer annyian, 59011-en (Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004). A fogyatékosok egyharmadát a mozgássérültek teszik ki, jelentısebb csoportot képviselnek a vakok és gyengén látók (10%) az értelmi fogyatékosok (10%), valamint a nagyot hallók (8%). FOGYATÉKOS SZEMÉLYEK ADATAI, NÉPSZÁMLÁLÁS 2001 Fogyatékos személyek száma Ebbıl Mozgássérült Alsó, felsı végtag hiánya Egyéb testi fogyatékos Gyengénlátó Egyik szemére nem lát Vak Értelmi fogyatékos Nagyothalló Siket, siketnéma, néma Beszédhibás Egyéb

fı 16 641 5 685 549 670 1 498 574 252 1 672 1 278 228 221 4 014

Szociális szolgáltatások

INTÉZMÉNYI STATISZTIKÁK, KSH 2007 Bölcsıdei férıhelyek száma 688 Bölcsıdébe beírt gyermekek száma 1 009 Óvodák száma 133 Általános iskolák száma 117 Háziorvosok száma 152 Házi gyermekorvosok száma 50 Mentıállomások száma 7

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOKBAN RÉSZESÜLİK SZÁMA, KSH 2006 Házi segítségnyújtás keretében 1 033

80

ellátottak száma A tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézményekben ellátottak száma Nappali ellátást nyújtó idısek klubjaiban ellátottak száma

2 397 1 245

SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSOK SZÁMA A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003., AZ SZMI 2006 DEC. ÉS A KSH 2007 JÚN. ALAPJÁN KSH 2007 jún. Szoc. Szolgterv. alapszolgáltatáso Koncepció 2003. k SZMI 2006 dec. Intézmény vagy telephely Alapszolgáltatások étkeztetés népkonyha házi segítségnyújtás falugondnoki szolgáltatás családsegítés jelzırendszeres házi segítségnyújtás támogató szolgáltatás utcai szociális munka idısek nappali ellátása fogyatékosok nappali ellátása pszichiátriai betegek nappali ellátása szenvedélybetegek nappali intézménye hajléktalanok nappali ellátása Bentlakásos intézmények idıs átmeneti szenvedélybeteg átmeneti éjjeli menedékhely hajléktalan átmeneti szállás idıs tartós bentlakásos fogyatékos tartós bentlakásos pszichiátriai tartós bentlakásos szenvedélybeteg tartós bentlakásos hajléktalan tartós bentlakásos szenvedélybetegek rehab intézménye pszichiátriai betegek rehab intézménye hajléktalanok rehab intézménye fogyatékos rehabilitációs fogyatékos rehab lakóotthon fogyatékos ápoló-gondozó lakóotthon pszichiátriai rehab lakóotthon Összesen

74 4

69 2

67 3 22

43 3 5

67 településen 57 településen 2 n.a.2

2 5 4 51 5

2 4 1 35 6

2 n.a. 46 4

1

1

2

1 8

1 5

1 5 36

7 1 6 4 20 5 2

2 3 2

1 2 2 1 2 1 300

3

ALAPSZOLGÁLTATÁSOK KÖZÜL A NAPPALI ELLÁTÁS FENNTARTÓ SZERINT 2

Hozzáférhetıségi adat van megadva, az intézmények száma nem.

81

A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Települési önkormányzat Egyházi fenntartó Civil szervezet Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 58 2 6 66

Szoc. Szolgterv. Koncepció 2003. (intézmények) 53 2 3 58

Nappali ellátás fenntartó szerint, SZMI 2006 Civil szervezet 9% Egyházi fenntartó 3%

Települési önkormányzat 88%

BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK FENNTARTÓ SZERINT A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Megyei önkormányzat Települési önkormányzat Egyházi fenntartó Civil szervezet Magán/Kht Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 13 22 8 6 4 (Kht) 53


Bentlakásos intézmények fenntartó szerint, SZMI 2006

82

Civil szervezet 11%

Megyei önkormányzat 25%

Kht 8%

Egyházi fenntartó 15% Települési önkormányzat 41%

BENTLAKÁSOS INTÉZMÉNYEK ÉS SZOLGÁLTATÁSOK ELLÁTOTTI CSOPORT SZERINT A MEGYEI SZOCIÁLIS SZOLGÁLTATÁSTERVEZÉSI KONCEPCIÓ 2003. ÉS AZ SZMI 2006 DEC. ALAPJÁN

Idıskorúak Hajléktalanok Pszichiátriai betegek Szenvedélybetegek Fogyatékosok Összesen

SZMI 2006 dec. (szolgáltatások) 27 11 3 1 11 53


Bentlakásos intézmények ellátotti csoport szerint, SZMI 2006 Fogyatékosok 21% Szenvedélybete gek 2% Pszichiátriai betegek 6% Hajléktalanok 21%

Idıskorúak 50%

83

Felhasznált irodalom, adatforrás: Az egészségügy helyzete a Közép-Dunántúlon, KSH, Veszprémi Igazgatóság, 2006 A Közép-Dunántúli Régió szociális helyzetelemzése 2004, Érted, Veled Egyesület Regionális Szociális Forrásközpont, Horváth Tamás Komárom-Esztergom megye Szociális Szolgáltatási Koncepciója, 2003 Foglalkoztatottság, keresetek a Közép-Dunántúlon, KSH, Veszprémi Igazgatóság, 2007 SZMI szociális szolgáltatások adatbázis, 2006. december Népszámlálás 2001.

84

„Jelentés az önkormányzati kórházak és bentlakásos szociális intézmények ápolásra, gondozásra fordított pénzeszközei felhasználásának ellenırzésérıl” címő tanulmány adatai (Állami Számvevıszék 2008. július)

85



6

5

4

3

3,81 4,63 4,82 3,69 4,46 4,57

Az egy gondozási napra jutó kiadás

1,19 1,39

2

0,88

4,06 4,67 4,72


0,84 1,14 1,35

1

1,21 1,41

0

0,89

4,14 4,96 5,51

Összes kiadás

1,00 0,94

Összes kiadás

0,61

3,57 4,38 4,52


1,29 1,19

Összes kiadás

0,91

3,69 4,52 4,6


0,89 0,86


0,51

Idısek otthona

2,00 2,11 2,02


Pszichiártiai otthonok Szoc. Intézmények össz.

2,11 2,23 2,19

Normatív támogatás, fenntartói hozzájárulás és térítési díj alakulása

Térítési díj


2,50



2,00

1,50

1,00

0,50

0,00


1,97 2,06 1,96

Idısek otthona

2003

2006

2007

2003 2006 2007

86

Ápoló-gondozó átlaglétszám


1200 913

1000 800

959 950

706 728 727

2003 2006 2007

600 400

207 231 223

200 0 Idısek Otthona


Szoc. Intézmények össz.

3,7 3,6 3,7

3,9 4,1 4,0

4,1 3,8 4,0

3,6 3,9 3,7

3,6 3,5 3,6

4,0 4,2 4,1

Idısek Otthona





2003 2006 2007


4,5 4,0 3,5 3,0 2,5 2,0 1,5 1,0 0,5 0,0



Ápoló-gondozó létszám

Pszichiátriai otthonok Szoc. Intézmények össz.

87

% 120

96,3 94,8

69,8 67,6

30,5 Dologi/mőködési kiadás

30,7 32,4

6,3 5,9 5,9


69,5 Személyi/mőködési kiadás

Gyógyszer/dologi kiadás

100

80

60

40

20

0

96,8

Összes kiadás/mőködési kiadás

2003 2006 2007

88

Intézményi kimutatások Esthajnal Idıskorúak Otthona Pilismarót-Basaharc

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


31,89 34,89 106,08 27,26 38,99 61,00 2059 3550 1256 803 2059 334 278 190 810 446 561 2184 0,58 0,32 0,26

89


2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


31,15 26,43 103,20 24,45 25,63 74,36 2392 3092 1779 613 2392 220 116 277 1276 503 585 2469 0,77 0,47 0,30

90

Fogyatékosok Otthona Tokodaltáró

2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


39,90 24,69 100,55 32,90 37,28 62,71 2064 3722 1294 770 2064 238 112 420 1035 260 379 2076 0,55 0,44 0,11

91


2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


50,43 28,28 101,25 18,98 44,88 55,10 1631 4374 899 732 1631 172 223 337 763 136 421 1651 0,36 0,28 0,08

92


2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


55,05 27,68 100,24 13,88 34,17 65,82 1334 2278 878 456 1334 153 133 169 605 273 185 1337 0,59 0,36 0,22

93


2007. évi mutatók


M.e.

Összesen


27,81 15,75 100,55 54,85 23,67 76,32 3169 3005 2419 750 3169 353 122 275 2190 229 1739 3187 1,05 0,90 0,15

94


2008. évi mutatók



Terv 38,05 38,69 100,00 20,96 32,79 67,20 1854 3091 1246 608 1854 434 174 913 334 388 1854 0,60 0,34 0,26

95


2008. évi mutatók



Terv 41,13 32,31 100,00 22,39 26,51 73,48 1883 2667 1383 499 1883 301 198 1063 320 422 1883 0,70 0,39 0,31

96


2008. évi mutatók



Terv 34,82 23,09 100,00 16,14 48,08 51,91 2364 4264 1227 1137 2364 722 415 1021 206 382 2364 0,55 0,44 0,11

97


2008. évi mutatók

Mutatók / intézmény Intézmény összes kiadása/ normatív bevétel aránya Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel Intézmény összes kiadása/összes bevétel Intézmény összes kiadása/önkormányzati kiegészítés Intézmény összes kiadása/dologi költségek Intézmény összes kiadása/bérköltségek Intézmény összes kiadása/ 1 fı gondozottra jutó kiadás Intézmény összes kiadása/ 1 fı munkavállalóra jutó kiad Egy gondozottra jutó bérköltség Egy gondozottra jutó dologi költség Egy gondozottra jutó összes költség Egy gondozottra jutó ingatlan üzem.+ egyéb költség Egy gondozottra jutó élelmezési költség Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség Egy gondozottra jutó müködtetési bér (technikai) Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés Egy gondozottra jutó bevétel Egy gondozottra jutó összes alkalmazott Egy gondozottra jutó szakmai alkalmazott Egy gondozottra jutó technikai alkalmazott


Teljesítés 56,34 33,63 100,00 9,15 38,67 61,33 1460 3915 895 564 1460 367 322 760 136 134 1460 0,37 0,29 0,08

98


2008. évi mutatók



Terv 52,76 44,61 100,00 2,06 33,51 66,48 1592 2718 1058 534 1592 303 230 772 286 33 163 0,58 0,36 0,22

99


2008. évi mutatók



Terv 31,15 17,74 100,00 49,57 18,63 81,36 2826 2634 2299 527 2826 289 237 2122 177 1401 2826 1,07 0,92 0,15

100


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


124631 91259 33372 60820 43399 17421 185451


70573 38878 71768 4232 185451 100 60

Fı Fı

34 26

101


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


70566 54216 16350 25461 15349 10112 96027


39501 21499 31027 4000 96027 51 36

Fı Fı

20 16

102


2008 évi. adatok

Megnevezés Kiadások: Bérköltség + Járulékok összesen - szakmai dolgozók bérköltsége - technikai dolgozók bérköltsége Dologi kiadások összesen - ingatlan üzem. + egyéb dologi kiadás - élelmezési kiadás Bér + dologi kiadás összesen Bevételek - normatív támogatás bevétele - önkormányzati kiegészítés - gondozási díj bevétel - egyéb bevétel - beruházásra 2008 évben Bevétel összesen: Gondozottak száma: Munkavállalók létszáma - szakmai munkavállaló - technikai munkavállaló

M.e.

Terv össz.


135030 112362 22668 125051 79412 45639 260081

E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft E Ft Fı Fı

90586 41988 60061 2570 64876 260081 110 61

Fı Fı

49 12

103


2008 évi. adatok

Megnevezés Kiadások: Bérköltség + Járulékok összesen - szakmai dolgozók bérköltsége - technikai dolgozók bérköltsége Dologi kiadások összesen - ingatlan üzemeltetési kiadás - élelmezési kiadás Bér + dologi kiadás összesen Bevételek - normatív támogatás bevétele - önkormányzati kiegészítés - gondozási díj bevétel - egyéb bevétel Bevétel összesen: Gondozottak száma: Munkavállalók létszáma - szakmai munkavállaló - technikai munkavállaló

M.e.

Terv össz.


158461 134461 24000 99909 42883 57026 258370


145591 23661 86904 2214 258370 177 66

Fı Fı

52 14

104


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


148170 108040 40130 74699 42487 32212 222869


117595 4596 99428 1250 222869 140 82

Fı Fı

51 31

105


2008 évi. adatok


M.e.

Terv össz.


126454 116724 9730 28967 15930 13037 155421


48424 77056 27584 2357 155421 55 59

Fı Fı

51 8

106

KA LD

IT A

ES TH

AJ N

AL 34,89 38,69

26,43 32,31

44,61

45

G ER

27,68

50

TI N

20 24,69 23,09

R

ES TH

G

AL

ER AJ N

TI N

PS ZI BO

Ó

IT A

AL TÁ R

H

D

FE IC

KA L

T

41,13 31,89 38,05

31,15

39,90 34,82

27,81 31,15

30

PS ZI BO

25

15,75 17,74

TO

I

40

AL TÁ R Ó

R

SZ EN

50

FE IC H

TO

T

30 28,28 33,63

35

I

40

SZ EN

M ER

%

55,05 52,76

50,43 56,34

60

M ER

%

Intézmény összes kiadása/normativ bevételek aránya

2007 2008

20

10

0

Intézmény összes kiadása/gondozási díj bevétel

2007 2008

15

10

5

0

107

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI N G

2,06

27,26 20,96

24,45 22,39

13,88

16,14

40 32,90

50 54,85 49,57

60

PS ZI BO

10

9,15 T R

I

ER

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

IT A KA LD AL TÁ R Ó

FE IC

TO

SZ EN

M ER

%

100,00

100,00

100,24 100,00

100,55 100,00

100,55 100,00

103,20

101,25 100,00

106,08

107 106 105 104 103 102 101 100 99 98 97 96


SZ EN T

20

18,98

30

M ER I

%

Intézmény összes kiadása/összes bevétel

2007 2008

Intétmény összes kiadása/önkormányzati kiegészítés

2007 2008

0

108

N G

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI

61,00 67,20

74,36 73,48

65,82 66,48

AL TÁ R Ó

ES TH AJ N AL

ER

PS ZI BO

FE IC H TI N G

D

37,28

38,99 32,79

48,08

44,88 38,67

34,17 33,51 25,63 26,51

23,67 18,63

20

62,71 51,91

76,32 81,36

R IT A

30

TO KA L

SZ EN T

ER I

60

PS ZI BO

90 80 70 60 50 40 30 20 10 0 55,10 61,33

M

40


ER I

% 50

SZ EN T

M

%

Intézmény összes kiadása/dologi költségek

2007 2008

10

0

Intézmény összes kiadása/bérköltségek

2007 2008

109

R

IT A

H TI N G

ER ES TH AJ N AL

FE IC

3550 3091

3092 2667

2278 2718

Ó

ER ES TH AJ N AL

PS ZI BO

FE IC H TI N G

AL TÁ R

3169 2826

2059 1854

2392 1883

1334 1592

2064 2364

2500

PS ZI BO

D

R IT A

3000

3722 4264

3005 2634

TO KA L

1631 1460

3500

KA LD AL TÁ R Ó

T

SZ EN T

ER I

1500

TO

4374 3915

M

E Ft 2000

SZ EN

I

5000 4500 4000 3500 3000 2500 2000 1500 1000 500 0

M ER

E Ft

Intézmény összes kiadása/1 fı gondozottra jutó kiadás

2007 2008

1000

500

0

Intézmény összes kiadása/1 fı munkavállalóra jutó kiadás

2007 2008

110

IT A

ER

803

1000

608

613 499

FE IC H TI ES TH AJ N AL

N G ER

PS ZI BO

ÁR Ó

A

1256 1246

1779 1383

878 1058

1294 1227

2000

ES TH AJ N AL

H TI N G

456 534

1200 1137

KA LD AL T

R IT

899 895

1500

FE IC

770

TO

SZ EN T

2419 2299

2500

PS ZI BO

527

750

732

ER I

E Ft 3000

KA LD AL TÁ R Ó

R

564

600

TO

T

I

M

1000

SZ EN

800

M ER

E Ft

Egy gondozottra jutó bérköltség

2007 2008

500

0

Egy gondozottra jutó dologi költség

2007 2008

400

200

0

111

ER

ES TH AJ N AL

FE IC H TI N G

336 301

286 303

434

700 612

800 722 FE IC H TI ES TH AJ

N AL

ER

BO

N G

PS ZI

TÁ R Ó

A

3169 2826

2059 1854

2392 1883

1334 1592

2064 2364

2500

PS ZI BO

350

KA LD AL

RI T

1631 1460

3000

Ó

TO

SZ EN T

M ER I

3500

AL TÁ R

300

289

475

600

D

400

R IT A

500

395 367

1500

TO KA L

ER I

E Ft 2000

SZ EN T

M

E Ft

Egy gondozottra jutó összes költség

2007 2008

1000

500

0

Egy gondozottra jutó ingatlan üzemeltetési és egyéb dologi költség

2007 2008

200

100

0

112

Ó

ES TH AJ N AL

ER

1276 1063

810 913

605 772 H TI N G

ER

ES TH AJ N AL

FE IC

PS ZI BO

190 174

277

230

198

169

200

FE IC H TI N G

1500 1035 1021

275 237

337 322

420 415

450

PS ZI BO

AL TÁ R

R IT A

D AL TÁ R Ó

T

250

D

2500 2190 2122

TO KA L

SZ EN

ER I

300

TO KA L

1000

763 760

M

350

R IT A

ER I

E Ft 400

SZ EN T

M

E Ft

Egy gondozottra jutó élelmezési költség

2007 2008

150

100

50

0

Egy gondozottra jutó szakmai bérköltség

2000

2007 2008

500

0

113

IT A

ER

585 422

R IT A

H TI N G ER

ES TH AJ N AL

FE IC

PS ZI BO

D AL TÁ R Ó

T

I

400 334

320

273 286

260 206

229 177

136 136

446

503

500

561 388

185 33

382

679

1401

1739

TO KA L

SZ EN

600

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

KA LD AL TÁ R Ó

R

134

421

E Ft 300

FE IC

TO

T

I

2000 1800 1600 1400 1200 1000 800 600 400 200 0

SZ EN

M ER

200

M ER

E Ft

Egy gondozottra jutó mőködtetési bér (technikai)

2007 2008

100

0

Egy gondozottra jutó önkormányzati kiegészítés

2007 2008

114

0,58 0,60

0,77 0,70

1,00

ES TH AJ N AL

0,80

ER ES TH AJ N AL

N G

163

500

ER

FE IC H TI

PS ZI BO

2469

2184 1854

1883

1337

3187 2826 2076 2364

2500

0,58 0,58

1,20 1,05 1,07

1651 1460

3000

FE IC H TI N G

0,40


SZ EN T

ER I

3500

PS ZI BO

0,55 0,55

0,60

0,36 0,37

M

1500


ER I

E Ft 2000

SZ EN T

M

Fı

Egy gondozottra jutó bevétel

2007 2008

1000

0

Egy fıre jutó összes alkalmazott

2007 2008

0,20

0,00

115

R

IT A

ER

0,30 0,31

0,30 0,26 0,26

0,22 0,22

0,35

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

0,11 0,11

0,15 0,15

0,20

KA LD AL TÁ R Ó

T

0,25

FE IC

TO

0,08 0,08 T R IT A

ER I

ER

ES TH AJ N AL

H TI N G

PS ZI BO

D AL TÁ R Ó

FE IC

TO KA L

SZ EN

M

Fı

0,44 0,44

0,32 0,34

0,47 0,39

0,36 0,36

0,28 0,29 0,90 0,92

1,00 0,90 0,80 0,70 0,60 0,50 0,40 0,30 0,20 0,10 0,00

SZ EN

0,10

I

0,15

M ER

Fı

Egy fıre jutó összes szakmai alkalmazott

2007 2008

Egy gondozottra jutó összes technikai alkalmazott

2007 2008

0,05

0,00

116

KEMÖ Esthajnal Idıskorúak Otthona




szakképzettség


2010.04.31-ig határozatlan idı határozatlan idı határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett szakképzett


határozatlan idı határozatlan idı 2008.12.31-ig határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett nem igényel szakképzettséget










gyógytornász dietetikus




Szakmai munkakörök Idısek Otthona



szakképz. arány

100 férıhely fölött 1 fı 50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre 24 fı

1 1 23

100% 100% 91%

50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre vetítve 1 fı

2 1 1

100% 100% 100%

Eltartási szerzıdéssel rendelkezik

Hozzátart.kieg. önként 26 fı

Ingatlanra terhelıdik

szerzıdés típusa

Iroda igazgató gazdaságvezetı pénzügyi ügyintézı adminisztrátor

Konyha élelmezésvezetı szakács szakács 6 fı konyhai kisegítı

Takarítók 7 fı takarító 1 fı takarító

Gépkocsivezetık-karbantartás gépkocsivezetı karbantartó

Mosoda 2 fı mosónı 1 fı varrónı


Ápoló-gondozó csoport vezetı ápoló osztályvezetı ápoló ápoló-gondozó

Mentálhigiénés csoport szociális és mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatás szervezı szociális ügyintézı


Gondozási díj Általános ellátás: Emelt szintő ellátás Átmeneti ellátás:

70 300 70 300 90 000

Ellátotti létszám: 76 fı 11 fı 13 fı

117

KEMÖ Feichitner Sándor Idıskorúak Otthona




szakképzettség




fıszakács szakács szakács



konyhalány

kinevezés

határozatlan idı

konyhalány

kinevezés

határozatlan idı

szakképzett szakképzett szakképzett nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

takarító

kinevezés

határozatlan idı

nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget



szakképzett szakképzett szakképzett

mosónı

kinevezés

határozatlan idı

mosó-varrónı

kinevezés

határozatlan idı

adminiszt dietetikus


2008.08.31-ig 2008.08.31-ig

Szakmai munkakörök



szakképzettségi arány

vezetı ápoló ápoló-gondozó szociális-mentálhigiénés munkatárs foglalkoztatásszervezı

100 fı fölött 1 fı 12 fı 50 férıhelyre vetítve 1 fı 100 férıhelyre vetítve 1 fı Eltartási szerzıdéssel rendelkezik 2 fı

1 12 1 1 Hozzátart.kieg. önként 3 fı

100% 92% 100% 100%

szerzıdés típusa

Iroda pénzügyi ügyintézı munkaügyi üi.

Konyha

Takarítók

Gépkocsivezetık-karbantartás gkv-karbantartó karbantartó karbantartó

Mosoda nem igényel szakképzettséget nem igényel szakképzettséget



Ingatlanra terhelıdik 1 fı

118

MERI igazgató int.vez.fınıvér részlegvez fınıvér ápoló szociális segítı ped.mentál csop.vez fejlesztı ped. mentálhyg.munkatárs foglalkoztatás szerv munkavezetı szabadidı szervezı szociális ügyitézı mozgásterapeuta koordinátor gazdaságvezetı gazd.üi takarítónı karbatartó+varrónı gépkocsivetetı mosónı

1 1 3 22 8 1 2 3 2 5 1 1 1 1 1 3 5 3 1 1

119

Szent Rita Munkakörök

1/2000-es szerinti betöltött létszámszükséglet státuszok

szakképzettség aránya

intézményvezetı Intézményvezetı ápoló Osztályvezetı ápoló Ápoló – gondozó 50 férıhelyre vetítve Gyermekgondozó és ápoló Fejlesztı pedagógus Szociális és mentálhigiénés munkatárs Mozgásterapeuta

1 fı 1 fı

1 fı 1 fı

100 % 100 %

2 fı 15 fı

1 fı

100 % 87 %

Összesen 25 fı gondozónk van 4 fı 4 fı 2 fı

2 fı 1 fı

100 % 100 %

1 + 1 fı napi 4 3 fı órában - 1 fı 1 fı

100 %

1 fı 1 fı

100 % 100 %

Foglalkozás szervezı Szabadidı szervezı 1 fı Szociális ügyintézı 1 fı 100 férıhelyenként Pedagógus 1 fı Terápiás munkatárs

100 %

1 fı osztott 100 % munkaidıben 6 órában terápia, 2 órában varr

120

Tokodaltáró Lakóotthon Munkakör megnevezése elıírt létszám szük. Tényleges létsz. Szakkép. arány ___________________________________________________________________________ 4 fı 5 fı 100 % Szociális segítı ___________________________________________________________________________ 1/2000-es szerint 4 fı kellene, de csak 5 fıvel lehet a folyamatosságot biztosítani Anyaotthon Intézményvezetı ápoló 1 fı 1 fı ___________________________________________________________________________ oszt.vez.ápoló 2 fı 2 fı 50 % ___________________________________________________________________________ ápoló gondozó 30 fı 30 fı 83 % ___________________________________________________________________________ mozgásterapeuta 2 fı 1 fı 100 % 1 fı 100 % menthig.csop vez. 1 fı menthig. munkatárs 2 fı 2 fı 100 % foglalkoztatás szerv. 2 fı 2 fı 100 % szabadidı szervezı 2 fı 2 fı 100 % fejlesztı pedagógus 4 fı 1 fı 100 % igazgató 1 fı 1 fı 100 % szociális ügyintézı 1 fı 1 fı szakképzetlen összesen: 49 fı A rendelkezésre álló és engedélyezett létszámból hiányzik 3 ápolónı és 1 fınıvér, de a munkakörök pályáztatás alatt vannak. Az 1/2000-es elıírásához képest hiányzik 3 fı fejlesztıpedagógus és 1 fı mozgásterapeuta. Engedélyezett szakmai létszám a lakóotthonnal együtt: 49 fı Szükséges szakmai létszám: 53 fı Nem szakmai létszám munkakörökre bontva: Munkakör megnevezése alkalmazotti létszám szakképzettség Gazdasági vezetı 1 szakképzett Pénztáros 1 szakképzett Könyvelı június 1-tıl közös megegyezéssel megszőnt a munkaviszonya Takarító 4 Mosónı, vasalónı 3 Karbantartó 1 szobafestı-mázoló Gépkocsivezetı 1 szakképzett Összesen: 11 fı Fenntartó által engedélyezett nem szakmai létszám 12 fı Ténylegesen betöltött nem szakmai létszám 11 fı Fenntartó által engedélyezett intézményi dolgozói létszám 61 fı

121

PSZIBO 1/2000-es szerinti Betöltött Munkakör Szakképzett létszámszük státuszok séglet Igazgató 1.fı 1.fı 1.fı Intézmény vezetı ápoló 1.fı 1.fı 1.fı Osztályvezetı ápoló 2.fı 2.fı 2.fı Ápolók 28.fı 28.fı 22.fı Mentálhigiénés dolgozók 6.fı 6.fı 6.fı Szociális segítık 5.fı 5.fı 5.fı Összesen: 43.fı 43.fı 37.fı Megnevezés Engedélyezett Gazdasági vezetı 1.fı Üzemeltetési vezetı 1.fı Munkaügyi ügyintézı 1.fı Pénzügyi ügyintézı 1.fı Gazdasági ügyintézı 1.fı Összesen: 5.fı Megnevezés Végzettség Engedélyezett Élelmezésvezetı Élelmezésvezetı 1.fı Szakács Konyhai dolgozó 9.fı Konyhai kisegítı Összesen:

10.fı

Szakképzetlen 6.fı 6.fı Betöltött 1.fı 1.fı 1.fı 1.fı 1.fı 5.fı Betöltött 1.fı 5.fı 4.fı

%

86

10.fı

122

Két példa az egyes beszerzések intézmények közötti koordinálásának jellegérıl Kedves

Munkatársak!

Várhatóan 2005 decemberétıl új, internetes rendelési mód váltja fel, az eddigi papír alapút, az irodaszerek igénylésében. Emiatt a megszokott rendelési idıpont kissé eltolódik, ezért szíves türelmeteket kérjük! Néhány szó az új rendszerrıl: - hasonlóan az iktatáshoz, ezt is interneten keresztül lehet majd elérni (amelyik intézménynek nincs Internet-hozzáférése a Miklós utcában található Közös gépen adhatják le a rendelést), és természetesen felhasználói név és jelszó kell a belépéshez; - belépve a felhasználó látja intézménye, az évben irodaszerre fordítható költségkeretét; - a "nagy, kék könyvbıl" készült SZŐKÍTETT listából lehet leadni a rendeléseket (ezt, az elmúlt évek tapasztalatából kiindulva állította össze Orsi); rendelés közben folyamatosan látszik a megrendelt áruk összértéke; miután megtörtént a rendelés, a végösszeget levonja a keretbıl; - ha egy intézmény túllépte az az évre kiírt keretet, azt a rendszer jelzi. Egyelıre További F. Péter

nagyvonalakban

ennyi,

részletesen jó

majd

a

rendszer

elindulásakor! munkát!

123

ÚJ MOBILTELEFONOS DÍJAK! Kedves Munkatársak! Tájékoztatlak benneteket, hogy mobiltelefonos percdíjaink csökkennek! A csoporton belüli – tehát az egymás közötti – beszélgetések pedig immár korlátlanul ingyenesek. Mostantól az Országos Központtal egy csoportot képezünk, tehát azokat a mobilokat is ingyen lehet hívni. További változás még, hogy minden elıfizetés havidíja tartalmaz bruttó 1920 Ft lebeszélhetıséget. Megjegyzések:

-

minden idıszakban a fenti díjak érvén yesek (kivéve a hangposta, mel y hívása 16 óra után díjmentes);

-

az elszámolás továbbra is másodperc alapon történik;

-

minden egyéb, fel nem sorolt, szolgáltatások (pl. MMS küldés) díja változatlan marad;

-

az 1-es körzetbe irán yuló hívások értéke nem kerül jóváírásra;

-

20db SMS ingyenes;

-

a havi

limitek

30%-kal

csökkennek

(5000–>4000,

8000–>6000,

10000–>8000, 15000–>11000, 17000–>13000, 20000–>15000) -

a változások, várhatóan 2006. március 25-étıl lépnek hatályba.

Mindkét esetben egy-egy irodai adminisztrátor a felépített rendszer szerint egyéb feladatai mellett úgy tudja koordinálni a beszerzéseket, hogy azzal nem lépi túl sem ı, sem a rendelık az elfogadott paramétereket (a rendszer nem engedi). Jó példa a telefonköltségek esete, amelyben egyértelmően kiderül, hogy a kedvezıbb tarifák nem azt szolgálják, hogy többet lehessen beszélni, hanem ezzel egyidejőleg életbe lép az egyes dolgozók esetén alkalmazott maximális telefonszámla csökkentése.

124

Háttérelemzés a Komárom-Esztergom Megyei Önkormányzat által fenntartott bentlakásos szociális intézmények integrációjához 2008

Recommend Documents