Program- és ütemterv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények ellenırzéséhez és értékeléséhez

Program- és ütemterv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények ellenırzéséhez és értékeléséhez

2008-2012

Jóváhagyta: Felülvizsgálat idıpontja: kétévenként, a Közoktatási minıségirányítási programmal egyidejőleg Kapcsolódó dokumentum: Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatási minıségirányítási programja

Program- és ütemterv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények ellenırzéséhez és értékeléséhez 2008-2012.

2. oldal

TARTALOM 1.

Bevezetés ........................................................................................................................................................ 3

2.

A fenntartói ellenırzés, értékelés alapelvei ................................................................................................. 4 2.1. 2.2. 2.3. 2.4.

3.

A fenntartói ellenırzés és értékelés átfogó céljai ................................................................................ 4 A fenntartói ellenırzés és értékelés fıbb szempontjai......................................................................... 4 A fenntartói ellenırzés és értékelés fıbb területei............................................................................... 5 A fenntartói ellenırzés és értékelés szakmai és pénzügyi feltételei .................................................... 6

Az ellenırzés, értékelés eljárásrendje.......................................................................................................... 7 3.1. 3.2. 3.3. 3.4.

Intézményellenırzés............................................................................................................................ 7 Intézményértékelés.............................................................................................................................. 7 Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználása........................................................................ 8 Adatbázis kialakítása ........................................................................................................................... 8

4.

A fenntartói ellenırzési és értékelési rendszer fıbb elemei ....................................................................... 9

5.

A fenntartói ellenırzés, értékelés ütemterve 2008-2013........................................................................... 17

6.

A törvényességi vizsgálatok során ellenırzésre kerülı fıbb dokumentumok, bizonylatok.................. 20

7.

Az intézmények értékelési indikátorrendszere, az intézmények értékelésérıl szóló évenkénti beszámoló keretrendszere AZ Önkormányzati Minıségirányítási Program alapján .......................... 21 7.1. 7.2. 7.3. 7.4.

8.

A beszámoló kerete ........................................................................................................................... 23 Az indikátorok típusa ........................................................................................................................ 24 Az intézményi beszámolók szerkezete .............................................................................................. 24 Indikátorrendszer............................................................................................................................... 26

Városi szinten tervezett mérések ............................................................................................................... 78


3. oldal

1. BEVEZETÉS A közoktatási törvény 102. § (2) bekezdés d) pontja a fenntartói irányítás feladatai között megfogalmazza a következıket: „ a minıségirányítási programban meghatározottak szerint mőködteti a minıségfejlesztés rendszerét, továbbá rendszeresen - ha jogszabály másképp nem rendelkezik, négyévenként legalább egy alkalommal - ellenırzi a közoktatási intézmény gazdálkodását, mőködésének törvényességét, hatékonyságát, a szakmai munka eredményességét, nevelési-oktatási intézményben továbbá a gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenységet, a tanuló- és gyermekbaleset megelızése érdekében tett intézkedéseket; ha a fenntartó nem helyi önkormányzat, a tanuló- és gyermekbalesetet jelenti a nevelési-oktatási intézmény székhelye szerint illetékes fıvárosi, megyei fıjegyzınek” Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Minıségirányítási programjában meghatározta a közoktatási intézményrendszer és az egyes intézmények mőködésével kapcsolatos elvárásait és az elvárások teljesítésével kapcsolatos feladatokat. A Program minıségfejlesztési fejezetében megfogalmazta a fenntartói ellenırzések és értékelések általános rendjét, a követendı eljárásokat. Jelen dokumentum a fenntartói ellenırzés és értékelés négy évre szóló programját és intézményekre bontott részletes ütemtervét határozza meg. A program- és ütemterv a fentebb hivatkozott dokumentumon kívül Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata Közoktatást Érintı Feladatellátási, Intézményhálózat-Mőködtetési És Fejlesztési Terve 2007-2013 szakmai program figyelembe vételével tartalmazza a 2008. szeptember 1. és 2012. augusztus 31. közötti idıszakra tervezett fenntartói ellenırzés, értékelés alapelveit, általános céljait, ütemezett feladatait. A program- és ütemterv alapul szolgál az idıszakon belül a tárgyévekre szóló fenntartói ellenırzés, értékelés részletes megtervezéséhez és lebonyolításához.


4. oldal

2. A FENNTARTÓI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS ALAPELVEI 1. A fenntartói ellenırzés az intézmény-mőködés jogi és szakmai szabályoknak való megfelelését, az értékelés a kitőzött célok, elvárások teljesülését vizsgálja. Minden intézményre kiterjed. 2. Minden értékelés tényekre, adatokra épül. 3. A mőködés jogszerőségének, hatékonyságának és eredményességének vizsgálata alapján teendı fenntartói és intézményi szintő intézkedéseknek az eredményesség és a hatékonyság javítását, az irányítás és a mőködés minıség-elvő fejlesztését kell szolgálniuk. 4. A fenntartói ellenırzés, értékelés épít az intézményi önértékelés keretében keletkezı dokumentumokra (pl. éves beszámolók, tematikus beszámolók, vezetıi és intézményi önértékelés). 5. Az intézmények számára nyilvános a fenntartói ellenırzések, értékelések célja, rendje, program- és ütemterve. 6. A szülık számára nyilvános az intézményértékelés eredménye. 7. A fenntartó az ellenırzés, értékelés rendjének és rendszerének fejlesztésénél figyelembe veszi a közoktatásban érintettek jelzéseit. 8. A fenntartó ellenırzési és értékelési kötelezettségének jog-és szakszerő gyakorlásához külsı szakértıket is igénybe vesz. 2.1. A fenntartói ellenırzés és értékelés átfogó céljai 1. A fenntartó által az intézmények számára megfogalmazott általános és speciális elvárások – kiemelten az esélyegyenlıségi szempontok –, feladatok valamint a jogszabályi elıírások megvalósítása. 2. A pedagógia-szakmai munka eredményességének javítása. 3. Az erıforrásokkal való hatékony gazdálkodás, az erıforrások fejlesztése. 4. A közoktatási szolgáltatásokban közvetlenül érintettek (tanulók, szülık, alkalmazottak) elégedettségének biztosítása, az elégedettség növelése. 5. Az oktatásmenedzsment fejlesztése, a vezetıkkel kapcsolatos munkáltatói döntések elıkészítése. Az ellenırzés, értékelés további operatív céljait a tárgyévi ellenırzési tervekben határozza meg a fenntartó képviseletében az ellenırzés elrendelıje. 2.2. A fenntartói ellenırzés és értékelés fıbb szempontjai Törvényesség: a vizsgált objektum (mőködés, dokumentum, eljárás, szabály) megfelel-e a rá vonatkozó elıírásoknak. Eredményesség: megvalósulnak-e a kitőzött célok, illetve milyen mértékig valósulnak meg. Hatékonyság: az elért eredmények a ráfordítások függvényében (vagyis a kitőzött célok megvalósulása milyen erıforrásokat vett igénybe). Szakszerőség: a kitőzött célok megvalósulása során követett eljárások megfelelnek-e a szakma hazai és nemzetközi normáinak, az átlagosan tapasztalható szakmai színvonalnak (vagyis a célok, tevékenységek, dokumentumok összhangja, külsı és belsı koherenciája). Partneri elégedettség: teljesülnek-e a helyi társadalmi fogyasztó (szülık, tanulók, alkalmazottak….) kifejezett igényei és elvárásai, hogyan történik a kifogások, panaszok kezelése.


5. oldal

Pedagógiai hozzáadott érték (intézmény-értékelés, szakmai munka értékelése kapcsán): az elért eredmények a pedagógiai ráhatások, ráfordítások függvényében (vagyis a mérési eredményekben mennyire tükrözıdik adott intézmény illetve pedagógus szakmai teljesítménye illetve mennyire becsülhetı egyéb tényezık hatása pl. tanulók eltérı szociokulturális háttere). Esélyegyenlıség: a szegregációmentesség és az egyenlı bánásmód elve teljes körően érvényesül-e az intézményi folyamatokban, az oktatási szolgáltatásokhoz való hozzáférés biztosított-e minden tanuló számára, valamint a hátrányos helyzető és halmozottan hátrányos helyzető gyermekek hátrányainak kompenzálására tett intézkedések eredményessége Adott ellenırzés, értékelés során érvényesítendı (további) szempontokat a tárgyévi ellenırzési tervekben határozza meg a fenntartó képviseletében az ellenırzés elrendelıje 2.3. A fenntartói ellenırzés és értékelés fıbb területei Az ellenırzés és intézményértékelés keretében hét témakör (terület) köré csoportosítva győjt információkat illetve végez(tet) elemzést, értékelést a fenntartó: • gazdálkodás • infrastruktúra-fejlesztés • humán erıforrás-fejlesztés • tanügyigazgatás és szervezeti mőködés • szakmai tevékenység • vezetıi munka (a fenntartó a vezetıi ciklus utolsó évében, a vezetıi pályázat kiírása elıtt értékeli az intézményvezetı munkáját) • partneri elégedettségmérés (az intézményi minıségfejlesztı csoport elıkészítése alapján a nevelıtestület – legalább – az intézményvezetıi megbízás lejárta elıtti évben az IMIP-jében meghatározottak szerint partneri elégedettségmérést végez). A pénzügyi ellenırzések konkrét éves ütemezését, valamint az intézmények ellenırzését a Pénzügyi és Gazdasági Osztály végzi. (Kétévenként minden intézményt érint). Az óvodák pénzügyi ellenırzésére az Óvodai GESZ ellenırzése kapcsán kerül sor. Az egyes területek között természetesen vannak átfedések (pl. a gazdálkodás vizsgálata szükségképpen érinti a munkáltatói jogkör gyakorlásával kapcsolatos feladatokat, hiszen pénzügyi következményei vannak a kinevezéseknek, átsorolásoknak vagy éppen a humán erıforrás fejlesztése keretében végzett beiskolázási tevékenységnek). Az egyes területek közötti kapcsolatok alapján lehetıvé válik olyan éves szintre bontott ellenırzési, értékelési program megtervezése és kivitelezése, amelynek több szempontja van pl. a törvényesség, jogszerőség mellett a hatékonyság és az eredményesség egyidejő feltárása. Jelen program-és ütemtervben szereplı ellenırzéseknél domináns szempontként jelenik meg a törvényesség és a szakszerőség valamint a szakmai munka eredményességének vizsgálata, megjelenik továbbá a városi szinten tervezett mérésekhez kapcsolódóan a hozzáadott pedagógiai érték mint vizsgálati szempont. E szempontokkal összhangban jelentıs súlyt képviselnek az indikátorok között a jogszabályi elıírásokkal kapcsolatos nemmegfelelıségek. Ezen indikátorok mentén történı értékelés célja nem a hibakeresés, hanem a jogkövetı gyakorlat és a szabályozott mőködés biztosítása.


6. oldal

2.4. A fenntartói ellenırzés és értékelés szakmai és pénzügyi feltételei A gazdálkodási, pénzügyi ellenırzést mindenkor a Polgármesteri Hivatal illetékes irodájának szakemberei, revizorai munkaköri feladataik keretében végzik a közgyőlés által jóváhagyott éves ütemterv szerint. A pénzügyi ellenırzés nem igényel külön költségvetési fedezetet. A fenntartó által végzendı törvényességi ellenırzés jegyzıi hatáskörbe tartozó feladat. A közoktatási intézmények rendszeres, átfogó törvényességi vizsgálatához azonban nem áll rendelkezésre a szükséges szabad szakember-kapacitás. A feladat megoldása ezért megoszlik az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály valamint felkért külsı szakértık között. Szakmai ellenırzést a közoktatási törvény 107. § alapján az végezhet, aki szerepel az Országos szakértıi névjegyzéken. A szakmai vizsgálatok és értékelések elvégzése külsı szakértık felkérésével történik, mérések szakszerő kivitelezéséhez szakmai szolgáltatók igénybe vételére van szükség. A külsı szakértık, szakmai szolgáltatók díjazásához külön költségvetési fedezet biztosítása szükséges. A költségek a pontosított éves ellenırzési, mérési tervek, feladatok alapján tervezhetık.


7. oldal

3. AZ ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS ELJÁRÁSRENDJE 3.1. Intézményellenırzés 1. Az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály minden év július 31-ig elkészíti a következı tanév éves ellenırzési tervét, azt megküldi az intézmények, valamint az ellenırzésben résztvevı társosztályok számára. Az ellenırzések költségfedezetére a költségvetés készítésekor tesz javaslatot, az ellenırzési tervet a jóváhagyott költségvetés ismeretében készíti el. 2. Az ellenırzés felelıse biztosítja az intézményi ellenırzések, értékelések lebonyolítását a terv szerint. 3. Az ellenırzést követıen az ellenırzést végzı jelentést készít, amit nyolc munkanapon belül megküld az ellenırzött intézménynek és az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály. 4. Az ellenırzésrıl készült jelentésben feltárt hiányosságok javításáról, hiányosságok pótlásáról az intézményvezetı gondoskodik. Három hónapon belül írásbeli jelentést készít a hibák kijavításáról, a hiányosságok pótlásáról a fejlesztı, megelızı intézkedésekrıl az ellenırzést elrendelı osztály számára. 5. A Pénzügyi és Gazdasági Osztály illetve az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály szükség szerint utóellenırzés során nyomon követi a megtett intézkedéseket és azok eredményeit. 6. Az ellenırzés során keletkezett adatokat és információkat az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály az adatbázisba illeszti. 7. Az ellenırzés során keletkezett dokumentumok az iratkezelési szabályzatnak megfelelıen az ellenırzés felelıje archiválja. 3.2. Intézményértékelés 1. Az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály minden év július 31-ig elkészíti a következı tanév éves értékelési tervét, azt megküldi az intézményeknek. Ebben meghatározza az értékelési rendszer alapján: a. a konkrét mérési, értékelési feladatokat települési, illetve intézményi szinten b. a mérés, értékelés felelısét, szakmai lebonyolítóját c. az értékelés módszereit d. a mérés mintáját, illetve az érintett tanulócsoportok számát e. az értékelés idıtartamát, az értékelés lezárásának idıpontját. 2. Az értékelés felelıse biztosítja, koordinálja a mérés, értékelés elvégzését a terv szerint. 3. Az értékelésrıl az azt végzı(k) beszámolót, összegzést készítenek, amelyet elküldenek az érintett intézménynek (külsı értékelés esetén) és az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztálynak. 4. Az értékelés alapján az egyes intézmények minıségirányítási programjukkal összhangban szükség szerint intézkedési tervet készítenek a feltárt problémák megoldására, illetve erısségeik továbbfejlesztésére. 5. Városi szintő mérések esetén települési szintő összegzést készít a méréssel, értékeléssel megbízott szakértı, szolgáltató az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály számára. 6. Az értékelés során keletkezett adatokat és információkat az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály az adatbázisba illeszti.


8. oldal

7. Az intézmények értékelésérıl beszámolót készít az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály és azt nyilvánosságra hozza a Polgármesteri Hivatal honlapján. 8. Az értékelés során keletkezett dokumentumokat az értékelés felelıse rendezi, archiválja. 3.3. Az ellenırzés, értékelés eredményeinek felhasználása Az ellenırzés, értékelés megszervezése annyit ér, amennyit a megállapításokra, jelentésekre építve a fenntartó hasznosít saját, illetve intézményei tevékenységében. Ezért fontos a fenntartói ellenırzés, értékelés során összegyőlt adatok értelmezése, az azokból fakadó következtetések levonása, a szükséges megerısítések, vagy változtatások foganatosítása. 3.4. Adatbázis kialakítása Az ellenırzési, értékelési rendszer mőködése során céltudatosan győjtött és áttekinthetı struktúrába rendezett adatok lehetıséget biztosítanak különbözı célú következtetések levonására, elemzések készítésére (különféle összevont adatok, mutatók képzésére, átlagok, normák meghatározására, az ezektıl való eltérések bemutatására, az idıbeli változások, trendek jelzésére, összehasonlítások, összefüggések feltárására). Az elektronikus adatbázist az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály gondozza.


4. Ellenırzés, értékelés tárgya Gazdálkodás

9. oldal

A FENNTARTÓI ELLENİRZÉSI ÉS ÉRTÉKELÉSI RENDSZER FİBB ELEMEI Fıbb területek, tárgykörök

Módszerek, eljárások, eszközök A gazdálkodás szervezettsége, szabályozottsága. Dokumentumelem zés, helyszíni A költségvetés tervezése, bevételek beszedése, vizsgálat nyilvántartása, gazdálkodás a költségvetési bevételekkel, normatív támogatásokkal. Bérgazdálkodás, helyettesítés, túlóra, készenlét, külsı szerzıdések, megbízások.

ügyelet,

A számviteli politika szabályozása és megvalósítása. Számviteli rendszer és pénzgazdálkodás.

Tárgyi eszköz-és készletgazdálkodás, nyilvántartások vezetése.

Belsı ellenırzési rendszer, munkafolyamatba épített ellenırzés.

Tankönyvtámogatás, étkeztetés, térítési kapcsolatos ügyvitel és nyilvántartás.

díjakkal

Az ellenırzést, értékelést végzi Pénzügyi Gazdasági revizorai

Fıbb indikátorok

és nem Osztály megfelelıségek az elıírt dokumentációba n, bizonylatolásban (esetszám súlyozva) eltérések a szabályozás és a gyakorlat között (esetszám súlyozva) fajlagos gazdasági mutatók: -1 gyermekre/ tanulóra esı normatív támogatás/önkormányzati hozzájárulás, és %-os aránya


10. oldal

Az önkormányzati rendeletek elıírásainak alkalmazása. - költségvetés bérekre, bérjellegő kiadásokra illetve beszerzésekre tervezett hányada (%) - 1 pedagógusra esı helyettesítés, túlórák száma Infrastruktúra-fejlesztés

Beruházások, felújítások, karbantartások megvalósítása, Dokumentumelem Pénzügyi és építészeti, környezetvédelmi elıírások érvényesülése. zés, Gazdasági Osztály helyszíni vizsgálat Intézményvezetıi Intézményvezetık beszámoló Kötelezı eszköz-és felszerelésjegyzéknek való Dokumentumelem Pénzügyi és megfelelés, az oktatás tárgyi feltételeinek javítása. zés Gazdasági Osztály helyszíni vizsgálat Intézményvezetıi Intézményvezetık beszámoló

- Létrejött új érték Ft-ban és naturáliában - Eltérés mértéke (éves tervhez képest Ft-ban és naturáliában)


Informatikai fejlesztések, IKT feltételeinek alakulása.

Intézményvezetıi beszámoló

Intézményvezetı

11. oldal

- beszerzések. létrejött új érték (Ft-ban és naturáliában) - fajlagos mutató: 1 számítógépes munkahelyre jutó tanulók száma - számítógép használat az oktatásban, ügyvitelben, belsı kommunikációba n (intranet) - eszközök ÉCSmutatója (értékcsökkent/k or-szerő állomány)


Humán fejlesztés

12. oldal

- jogi nem megfelelıségek száma a munkáltatói döntésekben, helyi munkaügyi dokumentációba n (esetszám súlyozva) Tudásmenedzsment. A pedagógus-továbbképzés Intézményi Pénzügyi és nem jogszerősége, eredményessége, az éves beiskolázás és a önértékelés Gazdasági Osztály megfelelıségek a belsı továbbképzések szakmai és pénzügyi Dokumentumelem helyi hatékonysága. zés, helyszíni Intézményvezetık szabályozásban vizsgálat teljesített tovább-képzési vezetıi ellenırzés, Külsı szakértı kötelezetség/fı/ó megfigyelés, ra interjú, megszerzett kérdıív képesítések, tanúsítványok - elégedettségmutató Munka-értékelési és ösztönzési rendszer Dokumentumelem Oktatási Osztály - nem kidolgozottsága, jogszerősége, elfogadottsága, zés, Külsı szakértı megfelelıségek a koherenciája az intézmény szakmai és interjú, helyi minıségcéljaival. kérdıív szabályozásban/g yakorlatban -1 fıre esı jutalom összege - elégedettségmutató

erıforrás- Munkaerı-gazdálkodás jogszerősége. leírások szakszerősége, munkahelyi ismertsége.

Munkaköri Dokumentumelem Pénzügyi és elvárások zés, helyszíni Gazdasági Osztály vizsgálat interjú Oktatási Osztály Külsı szakértı


Új munkatársak beilleszkedésének támogatása. Szervezeti mőködés

Alapdokumentumok jogszerősége, tartalmi és formai megfelelısége, dokumentumok és a gyakorlat összhangja.

Minıségirányítási rendszer mőködése, a folyamatos fejlesztés szervezeti garanciáinak kialakítása, és mőködtetése.

Intézményi fórumok feltételeinek biztosítása.

mőködése,

joggyakorlás

interjú, kérdıív

13. oldal

Intézményvezetık

- elégedettségmutató Intézményi Intézményvezetık nem önértékelés megfelelıségek a Dokumentumelem Pénzügyi és helyi zés, helyszíni Gazdasági Osztály szabályozásban vizsgálat Oktatási Osztály - eltérések a gyakorlatban Külsı szakértı Dokumentumelem Intézményvezetık - eltérések a helyi zés, helyszíni szabályozás és a vizsgálat, interjú, Külsı szakértı gyakorlat között kérdıív -javító, fejlesztı intézkedések száma (eredményei) Dokumentumelem Intézményvezetık nem zés, megfelelıségek a kérdıív Oktatási Osztály helyi szabályozásban panaszok, bejelentések száma

Munkatervek és belsı ellenırzési tervek külsı és belsı Intézményi Intézményvezetık koherenciája, megvalósulása. önértékelés Dokumentumelem Oktatási Osztály zés, interjú, kérdıív

-nem megfelelıségek a helyi szabályozásban -eltérések gyakorlatban

a


Balesetmegelızési és más biztonsági tevékenységek Dokumentumelem belsı szabályozottsága, megfelelése a jogszabályi zés, vezetıi Mőszaki Osztály elıírásoknak. A biztonságos mőködés megvalósítása, ellenırzés, Oktatási Osztály (hatósági) helyszíni vizsgálatok, Intézményvezetık munka- baleset- és tőzvédelmi szemlék. Egészségvédelmi prevenciós tevékenység. Intézményi Intézményvezetık önértékelés Dokumentumelem Oktatási Osztály zés, interjú, kérdıív Együttmőködés az intézmény által azonosított Intézményi Intézményvezetık partnerekkel. Az Önkormányzati minıségirányítási önértékelés Oktatási Osztály program kapcsolatrendszer fejezetében meghatározott Dokumentumelem közoktatást érintı feladatok megvalósításában való zés, interjú, közremőködés. fókuszcsoport, kérdıív

14. oldal

nem megfelelıségek a helyi szabályozásban munkahelyi balesetek száma

Szőrıvizsgálatokon résztvevı gyermekek ill. dolgozók aránya (%) nem megfelelıségek a helyi szabályozásban elégedettségi mutató


Szakmai tevékenység

Nevelési/pedagógiai/szakmai program megvalósítása.

Intézményvezetık Intézményi Oktatási Osztály önértékelés Dokumentumelem Külsı szakértı zés, helyszíni vizsgálat

ÖMIP-ben meghatározott elvárások, feladatok, elvárt eredmények teljesítése, ezen belül (a megfelelı intézménytípusra vonatkoztatva): • Pedagógiai integráció a különleges bánásmódot igénylık szakmai segítése • Tehetséggondozás • Hátránykompenzálás, felzárkóztatás, tanulási kudarcok csökkentése • Alapkészségek és képességek fejlesztése • Tanulási motiváció és képesség fejlesztése • Idegennyelv-oktatás, informatika-oktatás eredményessége • Tanórán kívüli tevékenységek • Emelt szintő érettségire való felkészítés • Továbbtanulásra való felkészítés • Munkába állásra való felkészítés

Intézményi önértékelés

Intézményvezetık

Oktatási Osztály Dokumentumelem Külsı szakértı zés Belsı mérések Városi szintő mérések Intézményi önértékelés

Kérdıíves felmérés

15. oldal

Összetett mutató (célok, feladatok, szolgáltatások mérésekre, intézményértékelésre épülve) • Integrációban, speciális ped. segítésben részesülık aránya • városi és országos méréseken mért tanulói teljesítmények • tanulmányi átlag • bukás, lemorzsolódás • vizsgaeredmén yek (átlag) • versenyeredmények • felvételi eredmények


Vezetıi munka

Gyermek-és ifjúságvédelmi tevékenység.

Intézményi Intézményvezetık önértékelés Oktatási Osztály Dokumentumelem zés, interjú, megfigyelés

Tanügyigazgatás, tanügyi dokumentumok, nyilvántartások elıírásszerő készítése és alkalmazása. Munkáltatói jogkör jogszabályi elıírásoknak megfelelı érvényesítése. Gazdálkodás (költségvetési elıirányzatok betartása, forrásbıvítés). Szakmai munka irányítása, célok-elvárt eredmények teljesülése. Kínálat-és kapacitástervezés Belsı ellenırzési tevékenység. Intézményben hozott döntések jogszerősége Partnerség, együttmőködés a fenntartóval, az intézmény belsı és külsı partnereivel. Forrásmenedzsment, intézmények közötti együttmőködés, intézményi PR tevékenység.

Intézményi önértékelés a Közoktatási önellenırzési kézikönyv segítségével. Dokumentumelemzés, helyszíni ellenırzés vezetıi önértékelés

Az intézménnyel Az intézmények által elvégzett elvárás-és Kérdıíves kapcsolatos partneri elégedettségmérések (tanulók, szülık, alkalmazottak, felmérés elégedettség egyéb partnerek körében). intézményi szinten Fókuszcsoportos interjúk interjú

16. oldal

gondoskodásban részesített gyermekek, tanulók száma, eredményüket javító tanulók aránya (nem megfelelıség, Intézményvezetık eltérésPénzügyi és indikátorok Gazdasági Osztály többségét ld. fentebb) Oktatási Osztály - pályázatok száma Külsı szakértı -gyermek/tanulólétszám alakulása (elızı év %) elégedettségi mutatók Elégedettségi mutatók Rangsorok


17. oldal

5. A FENNTARTÓI ELLENİRZÉS, ÉRTÉKELÉS ÜTEMTERVE 2008-2013 Intézmény

2008/2009

2009/2010

2010/2011

Lencsési Lakótelepi Óvoda

T, SZ, P

T, V

Napsugár Integrált Óvoda

T

ÖT, P

Kölcsey Utcai és Ligeti Sori Óvoda

P, T, SZ, V

Penza Lakótelepi és Dr. Becsey Oszkár Utcai Óvoda Szigligeti Utcai Óvoda

ÖT, P T, SZ, P

Kazinczy Lakótelepi és Trefort Utcai Óvoda Kertvárosi Óvoda

2012/2013

T, SZ, V T, V

T, SZ, V

V

T, V

T

T T

2011/2012

ÖT, P ÖT, P

T, SZ, V

T, SZ, V

Mackó-Kuckó Óvoda

T

ÖT, P

T, SZ, V

Százszorszép Óvoda

T

ÖT, P

T, SZ, V

Petıfi Utcai Általános Iskola

T

2. Sz. Általános Iskola

T, SZ, P T

Erzsébethelyi Általános Iskola

T

10. Sz. Általános Iskola

T, SZ, P

T, SZ, V

T, V

Szent László Utcai Általános Iskola és Óvoda

Jankay Tibor Két Tanítási Nyelvő Általános Iskola és Diákotthon

ÖT, P

P ÖT, P

ÖT, P

T, SZ, V

T

ÖT, P, V

T, V

T, SZ, V

T, SZ


18. oldal

József Attila Általános Iskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény

T

Szabó Pál Téri Általános Iskola

T

ÖT, P

T, SZ, V

T

T

ÖT, P

T, SZ, V

T

Gerlai Általános Mővelıdési Központ Belvárosi Általános Iskola és Gimnázium Esély Pedagógiai Központ Andrássy Gyula Gimnázium és Kollégium Széchenyi István Két Tanítási Nyelvő Közgazdasági Szakközépiskola Kemény Gábor Logisztikai és Közlekedési Szakközépiskola Szent-Györgyi Albert Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium Vásárhelyi Pál Mőszaki Szakközépiskola és Kollégium Gépészeti és Számítástechnikai Szakközépiskola és Kollégium Békéscsabai Központi Szakképzı Iskola és Kollégium Bartók Béla Mővészeti Szakközépiskola és Alapfokú Mővészetoktatási Intézmény, Zeneiskola Arany János Középiskolai Tehetséggondozó Kollégium

ÖT, P

T, SZ, V

P, T, SZ, V

T

P, T, SZ, V

T, V

T

ÖT, P

T, SZ, V

P, T, SZ, V

V

T

P, T, SZ, V

V

T

P, T, SZ, V

V

T

T

ÖT, P

T, SZ, V

P, T, SZ, V

T

T

ÖT, P

T, SZ, V

T

ÖT, P

T, SZ, V

T

ÖT, P

T, SZ, V

V


Jelmagyarázat: – vezetıi megbízás lejártának éve T – törvényességi ellenırzés. Konkrét éves ütemezését az Oktatási, Közmővelıdési és Sport Osztály végzi. SZ – szakmai munka értékelése (szakértı bevonásával), általában a vezetıi ciklusváltáshoz kapcsolódóan P – partneri elégedettségmérés (legalább az intézményvezetıi megbízás lejárta elıtti évben) ÖT – teljes körő intézményi önértékelés V – vezetı teljesítményértékelése

19. oldal


20. oldal

6. A TÖRVÉNYESSÉGI VIZSGÁLATOK SORÁN ELLENİRZÉSRE KERÜLİ FİBB DOKUMENTUMOK, BIZONYLATOK Intézményi alapdokumentumok: • Alapító okirat • Nevelési/Pedagógiai program • Minıségirányítási program • Szervezeti és mőködési szabályzat • Házirend Szakmai, mőködési dokumentumok: • Pedagógus-továbbképzési program és éves beiskolázási terv • Kötelezı eszköz-és felszerelés beszerzési terv • Közalkalmazotti szabályzat • Munkatervek • Belsı ellenırzési terv • Tantárgyfelosztás • Tanulók órarendje Tanügyi bizonylatok • • • • • • • • • • • • • • •

Óvodai csoportnapló Óvodai törzskönyv Tankötelezettség megállapításához szükséges szakvélemények Felvételi/mulasztási/beírási napló Törzslap Anyakönyvek Diákigazolványok nyilvántartása Osztálynaplók Bizonyítványok Tanulói ellenırzı könyvek Foglalkozási naplók Helyettesítés, túlóranyilvántartás Vizsgák dokumentumai Irattár Jegyzıkönyvek

Munkáltatói dokumentumok, bizonylatok • • • • •

Kinevezések, megbízások Munkaköri leírások Személyi anyagok Szabadságolási terv és nyilvántartás Jelenléti nyilvántartás

Statisztikai adatok („októberi statisztikák”)


21. oldal

7. AZ INTÉZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSI INDIKÁTORRENDSZERE, AZ INTÉZMÉNYEK ÉRTÉKELÉSÉRİL SZÓLÓ ÉVENKÉNTI BESZÁMOLÓ KERETRENDSZERE AZ ÖNKORMÁNYZATI MINİSÉGIRÁNYÍTÁSI PROGRAM ALAPJÁN A pedagógiai tevékenység árnyalt, sokoldalú leírása és értékelése nem szőkíthetı le a mérhetı mutatók körére. Az iskola minıségét nem csak a tanulói teljesítmény fejezi ki, hanem pedagógiai céljai, tantervei, pedagógiai megközelítése, pedagógiai programja és oktatási körülményei is. Az intézményközpontú értékelésben a belsı értékelés elıfeltétele a használható külsı értékelésnek. Az intézményközpontú értékelési megközelítés megkívánja a belsı és a külsı értékelés kombinálását. A belsı és a külsı értékelésnek kell szolgálni az értékelés különbözı funkcióit az iskolán belül, de az iskolán belüli belsı értékelés megléte elıfeltétele a külsı értékelés konstruktív felhasználásának. Nyilvánvaló, hogy a belsı értékelık jobban szolgálják a formatív értékelés, a külsı értékelık pedig a szummatív értékelés céljait. Az intézményi értékelésnek mind formatív, mind szummatív értékelésként kell funkcionálnia, tehát információt kell biztosítania tervezési és fejlesztési, de minısítési és számonkérési célokra is. Mind a fejlesztés érdekében való visszacsatolás (formatív értékelés), mind az ellenırzés céljából szerzett információ (szummatív értékelés) egyformán fontos funkciója az értékelésnek, ezért mindkét típusnak van létjogosultsága a pedagógiai környezetben. Az Önkormányzati Minıségirányítási programban elvárásként fogalmazódnak meg az alábbiak: − Az intézményi minıségirányítási programokban az intézményi specialitások minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat! − A fenntartói elvárások, feladatok alapján minden intézmény az IMIP-jében fogalmazza meg saját céljait, és ezekhez mérhetı sikerkritériumokat − A pedagógiai és a minıségirányítási programban meghatározott célok, feladatok, valamint az éves munkaterv összhangja Az intézmény mőködésére vonatkozóan az Intézményi Minıségirányítási Program, a pedagógiai, szakmai munka tervezése, szervezésére vonatkozóan a nevelési, pedagógiai program fogalmaz meg célokat, elvárásokat és sikerkritériumokat. Az Önkormányzati Minıségirányítási Program stratégiai célokat, feladatokat és elvárásokat tartalmaz az önkormányzati közoktatási rendszer összehangolása érdekében a rendszer egészére és az intézmények típusaira vonatkozóan. Ezeknek a stratégiai céloknak az elérését egy-egy intézmény a saját dokumentumaikban megfogalmazott célokkal és feladatokkal szolgálja. Természetesen az intézmény is megfogalmaz saját maga számára stratégiai célokat is. Az egy tanév, nevelési év munkáját értékelı szakmai beszámolók ezen stratégiai céloknak a megközelítésérıl csak viszonylag általános formában megfogalmazott indikátorok, és globális mutatók mentén tudnak információt adni. A rövid távra (egy tanévre) meghatározott eredménycélok teljesülése már ennél konkrétabb indikátorok és mutatók alapján értékelhetı. A pedagógiai program célrendszerének eredménycélokat kell tartalmaznia, mert ezek teljesülését tudja ellenırizni, értékelni. Az intézmények éves beszámolójában ezért ez utóbbi, eredménycélok teljesülése vizsgálható. A stratégiai célok között is vannak azonban egy tanéven belül is viszonylag jól mérhetı kritériumok. Jelen dokumentum mindkét célrendszer teljesülésének megvalósulására alkalmas indikátortípusokat tartalmaz.


22. oldal

A teljesítési kritériumok és indikátorok természetesen csak konkrét iskola létezı pedagógiai programja és aktuális eredményei figyelembe vételével határozhatók meg. A kitőzött cél teljesítését a felsorolt indikátorok együttes teljesülésén méri az intézmény. Viszonyítási pontok az értékelésben Egyes kritériumok meghatározhatóak azokból az elvárásokból, amelyeknek az iskolának meg kell felelnie; más kritériumok pedig az érintettek igényeibıl és érdekeibıl. Egyes kritériumok világosan és egyértelmően meghatározhatóak elıre, mások pedig csak a folyamat során válnak láthatóvá. Viszonyítás az intézmény célrendszeréhez Arra a kérdésre lehet választ kapni, hogy az intézmény kitőzött céljait teljesítette-e. Az intézmény célrendszere csak akkor szolgálhat viszonyítási pontként az értékelésben, ha az intézményi minıségirányítási program és a pedagógiai program a célrendszer megfogalmazása mellett tartalmazza a célok teljesítési kritériumait is, azaz az iskola mikor tekinti a kívánatos célt elértnek. Viszonyítás az intézmény korábbi állapotához Az intézményértékelés során viszonyíthatunk a korábbi intézményi eredményekhez is. A több évnyi beszámoló elemzése után rendelkezésre álló adatok alapján végezhetı trendelemzés, láthatóvá tehetı a változások iránya. Ennek feltétele, hogy a beszámoló szerkezete, az értékelési területek és az indikátorok, a mutatók azonosak legyenek. Az egységes keret lehetıvé teszi a viszonyítást a hasonló feltételek között mőködı intézmények eredményeihez, ha a fenntartónak ez a szándéka. Viszonyítás országos sztenderdekhez Az országos sztenderdekhez való viszonyítás jól alkalmazható például a tanulók képességének mérésekor (országos kompetenciamérés), de az iskola szocializációs, érték- és normaközvetítı tevékenységének értékelése, a szociális képességek fejlesztésének mérése során már nem.


7.1. A beszámoló kerete

ÖMIP Stratégiai célok Elvárások, feladatok az intézményrendszer és az intézménytípusok számára

IMIP Stratégiai és eredménycélok, feladatok, indikátorok és mutatók az intézmény mőködésére vonatkozóan

PP/NP Célok, feladatok, elvárások az intézmény nevelési, oktatási, képzési munkájára vonatkozóan

Éves munkaterv Rövid távú célok, konkrét feladatok, elvárások az intézmény mőködésére, nevelési, oktatási, képzési munkájára vonatkozóan

A célképzés folyamata

Az elvárások eredeztetése

Éves beszámoló A rövid távú célok elérése, az elvárások teljesülése Indikátorok Mutatók

23. oldal


24. oldal

7.2. Az indikátorok típusa Az indikátoroknak kétféle típusát különítjük el az intézmények évenkénti beszámolójának keretrendszerében: 1. ÖMIP-ben megfogalmazott fenntartói elvárásokból képzett 2. Az intézményi dokumentumokban megfogalmazott A keretrendszerben az indikátorok indikátorainak mutatóinak típusát is meghatároztuk, ezek a következık lehetnek: 1. Abszolút érték (fı, óra, db) 2. Relatív érték (%) 3. A teljesülés mértéke (5 fokú skála, a skálafokozatok szélsı értékei megnevezésre kerültek) 4. A teljesülés ténye (alternatív választás, teljesült vagy nem teljesült) 7.3. Az intézményi beszámolók szerkezete Az intézmények évenkénti beszámolójának keretrendszere nyolc kulcsterületre tagolódik. Minden kulcsterületre intézménytípusonként kerülnek értékelésre a fenntartói elvárásokból képzett és az intézményi dokumentumokban megfogalmazott indikátorrendszer. Azok az intézmények, melyeken belül többféle intézménytípus található, minden intézménytípusukra elkészítik a beszámolót. Kivételt képeznek azok a kulcsterületek, ahol egységes indikátorok kerültek megfogalmazásra minden intézménytípusra (a kulcsterületekhez tartozó beszámoló keretrendszere elején megtalálható). I. Kulcsterületek intézménytípus szerint 1. Oktatás, képzés 2. Szolgáltatás 3. Szervezet és vezetés 4. Gazdálkodás 5. Tanügyigazgatás 6. Személyi és tárgyi feltételek 7. Kapcsolatrendszer, társadalmi elismertség 8. Nevelés II. A beszámoló kerete 1. A stratégiai és az eredménycélok teljesítése A) Az értékelési terület körébe tartozó, az ÖMIP-ben megfogalmazott fenntartói elvárások a) Indikátor b) A mutató típusa B) Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIPben, ill. a PP-ban a) az ÖMIP-ben meghatározott elvárások kapcsolódása a fenntartói elvárásokhoz b) A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a tanévben C) Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, teljesítménymutatók szerint) teljesítettségük mértéke (az IMIP-ben szereplı indikátorok, teljesítménymutatók szerint) A beszámoló keretrendszere táblázatos formában tartalmazza a felsorolt indikátorokat. A beszámoló elkészítésekor a táblázat kitöltése javasolt, de nem feltétlenül szükséges. A beszámoló elkészítése során a táblázatban szereplı struktúrát kell követni.


25. oldal

A táblázat elsı részében az intézmények a megadott mutatók alapján beszámolnak az ÖMIP-ben rögzített elvárások teljesítésérıl, a második részben pedig saját céljaik elérésérıl. Az intézmények stratégiai céljait lehetıleg kapcsolják össze azokkal az elvárásokkal (a megfelelı sorszám beírásával), melyek a táblázat elsı részében szerepelnek. 2. A célok megközelítése érdekében megvalósult tevékenységek a tanévben (szöveges kifejtés) Az intézmények ebben a pontban szövegesen is kifejtik a tanévben végzett tevékenységüket minden kulcsterületre vonatkozóan. 3. SWOT-analízis Az összegyőjtött adatok rendszerezésére alkalmas legismertebb módszer a SWOT-analízis. 4. Feladatok meghatározása a sikerkritériumok teljesítettségének mértéke és a SWOT-analízis alapján Az intézmények a továbbfejlıdés érdekében ebben a pontban meghatározzák a következı tanév prioritásait.


26. oldal

7.4. Indikátorrendszer SZEMÉLYI ÉS TÁRGYI FELTÉTELEK 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

MINDEN INTÉZMÉNY

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA

1.1.Megfogalmazott prioritások érvényesülnek a beszerzések tervezése, szervezése és a felújítások, karbantartások során 1.2.Belsı erıforrások kihasználására irányuló tevékenységek tervezése, szervezése dokumentálása megtörténik 1.3.Külsı források, támogatók köre bıvült az elızı tanévhez viszonyítva

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Igen/nem

FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK

1. Az óvodák tárgyi környezete – a mindenkori elıírásokkal összhangban – biztosítson megfelelı munkafeltételeket az óvodák alkalmazottainak. Infrastruktúra fejlesztése

2.

Humán erıforrás fejlesztése

2.1.A pedagógusok beiskolázásánál a pedagógiai programban kiemelten fontos tartalmi és módszertani célok megvalósításához szükséges továbbképzések támogatása prioritást élvez 2.2.Az egymástól való tanulás fórumainak, formáinak kialakítása, alkalmazása dokumentáltan megtörténik 2.3.A munkatársak tevékenységének ellenırzési, értékelési rendszere a szabályozásnak megfelelıen dokumentáltan mőködik 2.4.A pedagógusok és vezetıi feladatot ellátók teljesítményértékelési rendszere a szabályozásnak megfelelıen dokumentáltan mőködik

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem)


AZ ÖMIP-BEN MAGHATÁROZOTT ELVÁRÁSOKNAK ÉS FELADATOKNAK MEGFELELİ STRATÉGIAI CÉLOK AZ IMIP-BEN, ILL. A PPBAN

27. oldal

AZ ÖMIP-BEN MEGHATÁROZOTT, KAPCSOLÓDÓ FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK SORSZÁMA

SIKERKRITÉRIUMOK (AZ IMIP-BEN SZEREPLİ INDIKÁTOROK, TELJESÍTMÉNYMUTATÓK SZERINT)

TELJESÍTETTSÉGÜK MÉRTÉKE (AZ IMIP-BEN SZEREPLİ INDIKÁTOROK, TELJESÍTMÉNYMUTATÓK SZERINT)

1. 2. 3. stb. A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a nevelési évben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


28. oldal

GAZDÁLKODÁS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT)

MINDEN INTÉZMÉNY

AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Az intézmény jóváhagyott éves költségvetési elıirányzatainak, az önkormányzati költségvetés végrehajtási szabályairól szóló közgyőlési határozat elıírásainak teljesítése 2. Forrásbıvítési lehetıségek kihasználása

3. Törvényes, hatékony gazdálkodás

1.1. 1.2. 1.3. 1.4. 2.1.

Bérjellegő kiadások idıarányos teljesítése Dologi kiadások idıarányos teljesítése Beszerzésekre fordított kiadások idıarányos teljesítése Saját bevételek idıarányos teljesítése Egyéb források bevonásának mértéke az intézmény költségvetéséhez képest az elızı naptári évre vonatkozóan 3.1.A gazdálkodás során a jogszabályi elıírások érvényesülnek

3.2.A gazdálkodás során a hatékonyság kiemelt szempontként érvényesül

% % % % % 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem)



29. oldal




1. 2. 3. STB.

A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a tanévben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 Stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


30. oldal

KAPCSOLATRENDSZER, TÁRSADALMI ELISMERTSÉG 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

MINDEN INTÉZMÉNY

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Partnerség, együttmőködés

1.1.Kialakított eljárásrendnek megfelelıen történik az intézmény és legfontosabb partnerei közötti együttmőködés 1.2.A tájékoztatás, kapcsolattartás és együttmőködés feladatai, formái, eljárásai meghatározottak 1.3.Az intézmény szolgáltatásaival kapcsolatos partneri elvárások valamint az intézmény tevékenységével kapcsolatos elégedettség vizsgálata ütemezetten történik 1.4.Dokumentált (együttmőködési megállapodás, szerzıdés, szándéknyilatkozat) partnerkapcsolatok száma 1.5.Külföldi partnerkapcsolatok száma a tanévben 1.6.Új külföldi partnerkapcsolat kialakítása a tanévben 1.7.Külföldi partnerkapcsolatok mőködtetése

Igen/nem

Igen/nem Igen/nem

Db Db Db Igen/nem



31. oldal




1. 2. 3. STB.

A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a nevelési/tanévben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 Stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


32. oldal

OKTATÁS, NEVELÉS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

ÓVODA

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Integráció. A hátrányos, halmozottan hátrányos 1.1.Azonosított gyermekek aránya (HH, HHH, SNI) a teljes helyzető, beilleszkedési zavarokkal küzdı, gyermeklétszámhoz viszonyítva sajátos nevelési igényő gyermekek egyéni 1.2.Egyéni foglalkozási, fejlesztési tervek aránya az bánásmódot igénylı ellátása azonosított gyermekek számához képest 1.3.Kompenzáló programok száma hetente 1.4.A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének dokumentálása 1.5.Egy fejlesztı pedagógiai foglalkozásra jutó átlagos gyermeklétszám 1.6.Az integráció eredményességének felülvizsgálata rendszeresen, dokumentáltan megtörténik 2. A gyermekek egyéni bánásmódra alapozott 2.1.Rendszeresen, dokumentáltan történik adatgyőjtés a gondozása, értelmi, érzelmi, szomatikus gyermekek szociális, érzelmi, értelmi és szomatikus fejlesztése, esztétikus, ingergazdag állapotáról környezetben a mozgás-, játék-, és 2.2.A megfigyelési és felmérési eredményekhez igazodva a biztonságigényének kielégítése. differenciált egyéni és csoportfejlesztés megvalósul a pedagógiai gyakorlatban 2.3.Feltárt, a gyermekek érzelmi és fizikai biztonságát veszélyeztetı tényezık száma 2.4.A gyermekek érzelmi és fizikai biztonságát veszélyeztetı tényezık megszüntetésére, csökkentésére tett intézkedések száma 2.5.Egy gyermekre jutó mozgási, testnevelési lehetıségek

% % Db Igen/nem Fı Igen/nem Igen/nem

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Db Db

Óra


átlagos heti óraszáma 2.6.Egészségügyi, mentálhigiénés prevenciós programok száma a nevelési évben 2.7.Rendszeres, dokumentált kapcsolattartás mőködik az egészségügyi hálózattal 3. Sajátos nevelési igényő gyermekek tanulók Az 3.1. A pszichés funkciók egyéni fejlesztésén alapuló, iskolai iskolakészültségi állapot megteremtése életmódra felkészítı tevékenységrendszer mőködik

33. oldal

Db 5 fokú skála (5= rendszeres 1= nincs kapcsolat) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem)



34. oldal




1. 2. 3. stb. A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a tanévben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


35. oldal


ÁLTALÁNOS ISKOLA

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Integráció. A hátrányos, halmozottan hátrányos helyzető, tanulási, beilleszkedési zavarokkal küzdı, sajátos nevelési igényő tanulók egyéni bánásmódot igénylı ellátása

1.1.Azonosított tanulók aránya (HH, HHH, SNI) a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 1.2.A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének dokumentálása 1.3.Az integráció eredményességének felülvizsgálata rendszeresen, dokumentáltan megtörténik 2. Tehetség-felismerés, tehetséggondozás 2.1.A gyermekek egyéni erısségeire utaló megfigyelések, információk, mérési adatok pedagógiai célú győjtése dokumentáltan mőködik 2.2.A tehetségek kibontakoztatását szolgáló egyéni/csoportfejlesztési tevékenységek száma hetente 2.3.A tehetségek kibontakoztatását szolgáló programok száma hetente 2.4.A tehetséggondozást segítı oktatásszervezési és tanulásirányítási eljárások, módszerek elıfordulási gyakorisága a tanítási órákon 2.5.A tehetségfejlesztési tevékenységek eredményességének rendszeres felülvizsgálata dokumentáltan megtörténik 3. Alapkészségek és képességek fejlesztése, 3.1. A készség-és képesség fejlesztés kiemelt szempontként tanulási motiváció megszilárdítása az önálló érvényesül a pedagógiai programban és a helyi ismeretszerzéshez és az élethosszig tartó tantervben tanulás magalapozásához. 3.2. A pedagógiai gyakorlatban ennek megfelelı oktatásszervezési-és módszertani eljárások elıfordulási

% Igen/nem Igen/nem Igen/nem

Db Db 5 fokú skála (5= nagyon gyakran 1= egyáltalán nem) Igen/nem Igen/nem

5 fokú skála (5= nagyon gyakran


gyakorisága a tanítási órákon 3.3. A tanulók tanulási attitődjének fejlesztése kiemelt szempontként érvényesül a pedagógiai gyakorlatban 4. A sajátos nevelési igényő tanulók 4.1. Az egy fıre jutó SNI tanulók fejlesztésének heti alapkészségeinek kialakítása, megszilárdítása óraszáma 4.2. Egy fejlesztı órára jutó átlagos tanulólétszám 4.3. Bemeneti méréseken alapuló diagnosztizálás történik minden érintett tanuló esetében 4.4. Egyéni fejlesztési tervek alapján történı tanulásszervezés, nevelési stratégia kialakítása, megvalósítása dokumentáltan történik a tanítási órákon 4.5. Folyamatos követı mérésekkel történik a fejlesztés minden érintett tanuló esetében 4.6. Differenciált sérülés-specifikus foglalkoztatás történik a minden érintett tanuló esetében 4.7. Habilitációs, rehabilitációs tevékenységekkel egyéni segítségnyújtás történik a minden érintett tanuló esetében 5. Idegen nyelv oktatásban a fenntartói plusz 5.1. A magasabb órakeret felhasználási módja támogatás eredményes hasznosítása eredményességének értékelése rendszeresen, dokumentáltan megtörténik 5.2. Kommunikáció-központú tantervek, tanmenetek, taneszközök alkalmazása 5.3. A kommunikációs képesség fejlesztésének elıfordulási gyakorisága a tanítási órákon 6. Pedagógiai program szerinti specialitások

6.1. A nevelési, pedagógiai programban meghatározott intézményi sajátosságokkal (emelt óraszámú oktatás, nemzetiségi nevelés és oktatás, mővészeti oktatás, képzési, módszertani specialitások stb.) összefüggı

36. oldal

1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Óra Fı 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) Igen/nem

Igen/nem 5 fokú skála (5= nagyon gyakran 1= egyáltalán nem) Igen/nem/nincs adat


tevékenységek – összehasonlítást lehetıvé tevı országos adatok esetén – átlag fölötti, illetve a megyei jogú városok átlagának megfelelı eredményessége 7. A pedagógiai folyamat eredményessége 7.1. Az országos matematika kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 7.2. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 7.3. Az országos matematika kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 7.4. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 7.5. Az országos matematika kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 7.6. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 8. Pedagógiai program szerint intézményi Az intézmények minıségirányítási programjaikban specialitások meghatározott indikátorok! Az intézmények minıségirányítási Lásd: Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, programjaikban az intézményi specialitások teljesítménymutatók szerint) minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat!

37. oldal

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Lásd: Teljesítettségük mértéke (az IMIP-ben szereplı indikátorok, teljesítménymutatók szerint)


• • • • • • • • • • • • • • • • •

Pl.: viselkedéskultúra (magatartás, deviancia stb.) életkeretek, életmód házirend elismerések, elmarasztalások értékek légkör, klíma társas viszonyok motiváció értékelés, önértékelés konfliktuskezelés lelki egészségvédelem osztályfınöki tevékenység diákönkormányzat ügyeleti rend fegyelmi ügyek Lásd „Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIP-ben, ill. a PP-ban”

38. oldal



39. oldal






40. oldal

OKTATÁS, NEVELÉS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE

ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

GIMNÁZIUM

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Integráció. A hátrányos, halmozottan hátrányos 1.1. Azonosított tanulók aránya (HH, HHH, SNI) a teljes helyzető, tanulási, beilleszkedési zavarokkal tanulólétszámhoz viszonyítva küzdı, sajátos nevelési igényő tanulók egyéni 1.2. A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének bánásmódot igénylı ellátása dokumentálása 1.3. Az integráció eredményességének felülvizsgálata rendszeresen, dokumentáltan megtörténik 2. Tehetség-felismerés, tehetséggondozás 2.1. A gyermekek egyéni erısségeire utaló megfigyelések, információk, mérési adatok pedagógiai célú győjtése dokumentáltan mőködik 2.2. A tehetségek kibontakoztatását szolgáló egyéni/csoportfejlesztési tevékenységek száma hetente 2.3. A tehetségek kibontakoztatását szolgáló programok száma hetente 2.4. A tehetséggondozást segítı oktatásszervezési és tanulásirányítási eljárások, módszerek elıfordulási gyakorisága a tanítási órákon 2.5. A tehetségfejlesztési tevékenységek eredményességének rendszeres felülvizsgálata dokumentáltan megtörténik 3. Alapkészségek és képességek fejlesztése, 3.1. A készség-és képesség fejlesztés kiemelt szempontként tanulási motiváció megszilárdítása az önálló való érvényesülése a pedagógiai programban és a helyi ismeretszerzéshez és az élethosszig tartó tantervben tanulás magalapozásához. 3.2. A pedagógiai gyakorlatban ennek megfelelı oktatásszervezési-és módszertani eljárások elıfordulási


Db Db 5 fokú skála (5= nagyon gyakran 1= egyáltalán nem) Igen/nem Igen/nem

5 fokú skála (5= nagyon gyakran


gyakorisága a tanítási órákon 3.3. A tanulók tanulási attitődjének fejlesztése kiemelt szempontként érvényesül a pedagógiai gyakorlatban 4. A sajátos nevelési igényő tanulók 4.1. alapkészségeinek kialakítása, megszilárdítása 4.2. 4.3.

4.4.

4.5.

4.6.

4.7.

5. Fejlesszék diákjaik általános mőveltségét és 5.1. széles értelemben vett tanulási képességét. Készítsék fel ıket a felsıoktatásba illetve a szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra. 5.2.

5.3. 5.4.

5.5.

41. oldal

1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Az SNI tanulók fejlesztésének heti óraszáma Óra Egy fejlesztı órára jutó átlagos tanulólétszám Fı Bemeneti méréseken alapuló diagnosztizálás történik 5 fokú skála minden érintett tanuló esetében (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) Egyéni fejlesztési tervek alapján történı 5 fokú skála tanulásszervezés, nevelési stratégia kialakítása, (5= minden tanuló esetén megvalósítása dokumentáltan történik a tanítási órákon 1= egy tanuló esetén sem) Folyamatos követı mérésekkel történik a fejlesztés 5 fokú skála minden érintett tanuló esetében (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) Differenciált sérülés-specifikus foglalkoztatás történik a 5 fokú skála minden érintett tanuló esetében (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) Habilitációs, rehabilitációs tevékenységekkel egyéni 5 fokú skála segítségnyújtás történik a minden érintett tanuló esetében (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) Az általános mőveltség értelmezésében a képességek Igen/nem kiemelt szempontként való érvényesülése a pedagógiai programban és a helyi tantervben. A pedagógiai munka tervezésében és gyakorlatában a 5 fokú skála kompetencia-központú megközelítés érvényesülésének (5= teljes mértékben mértéke 1= egyáltalán nem) A diákok elızetes tudásának és motivációinak felmérése Igen/nem A felmért eredményekhez igazodó oktatásszervezési és 5 fokú skála tanulásirányítási módszerek, eljárások elıfordulási (5= nagyon gyakran gyakorisága a tanítási órákon különösen a 9. 1= egyáltalán nem) évfolyamon. A tanulók tanulási attitődjének fejlesztése kiemelt 5 fokú skála szempontként érvényesül a pedagógiai gyakorlatban (5= teljes mértékben


42. oldal

1= egyáltalán nem) 5.6. Az iskolát érettségi elıtt elhagyó tanulók száma 6. Városi szintő koordinációval, intézmények 6.1. Felkészültség az emelt szintő érettségi vizsga oktatás közötti együttmőködéssel készüljenek fel az szervezési feltételeinek biztosítására emelt szintő érettségi vizsga oktatás-szervezési feltételeinek biztosítására 7. Keressenek megoldásokat a képzés 7.1. A végzett diákok elégedettségmérésének kidolgozott eredményességének, a végzett diákok eljárása dokumentáltan mőködik továbblépésének követésére. 7.2. Az elégedettségmérés eredménye alapján megtörténik az oktatásirányítási folyamatok, módszerek elemzése 8. Pedagógiai program szerinti specialitások 8.1. A nevelési, pedagógiai programban meghatározott intézményi sajátosságokkal (emelt óraszámú oktatás, nemzetiségi nevelés és oktatás, mővészeti oktatás, képzési, módszertani specialitások stb.) összefüggı tevékenységek – összehasonlítást lehetıvé tevı országos adatok esetén – átlag fölötti, illetve a megyei jogú városok átlagának megfelelı eredményessége 9. A pedagógiai folyamat eredményessége 9.1. Az országos matematika kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 9.2. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 9.3. Az országos matematika kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 9.4. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú

Fı 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Igen/nem Igen/nem/nincs adat

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem


városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 9.5. Az országos matematika kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 9.6. Az országos szövegértés kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 10. Pedagógiai program szerint intézményi Az intézmények minıségirányítási programjaikban specialitások meghatározott indikátorok! Az intézmények minıségirányítási Lásd: Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, programjaikban az intézményi specialitások teljesítménymutatók szerint) minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat! Pl.: viselkedéskultúra (magatartás, deviancia stb.) életkeretek, életmód házirend elismerések, elmarasztalások értékek légkör, klíma társas viszonyok motiváció értékelés, önértékelés konfliktuskezelés lelki egészségvédelem osztályfınöki tevékenység diákönkormányzat ügyeleti rend fegyelmi ügyek Lásd „Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak

43. oldal

Igen/nem

Igen/nem

Lásd: Teljesítettségük mértéke szereplı (az IMIP-ben indikátorok, teljesítménymutatók szerint)


44. oldal

és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIP-ben, ill. a PP-ban” AZ ÖMIP-BEN AZ ÖMIP-BEN MEGHATÁROZOTT, MAGHATÁROZOTT ELVÁRÁSOKNAK ÉS FELADATOKNAK MEGFELELİ STRATÉGIAI CÉLOK AZ IMIP-BEN, ILL. A PPBAN

KAPCSOLÓDÓ FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK SORSZÁMA



1. 2. 3. STB.



45. oldal


SZAKKÉPZİ ISKOLA

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Integráció. A hátrányos, halmozottan hátrányos 1.1. Azonosított tanulók aránya (HH, HHH, SNI) a teljes helyzető, tanulási, beilleszkedési zavarokkal tanulólétszámhoz viszonyítva küzdı, sajátos nevelési igényő tanulók egyéni 1.2. A fejlesztés, felzárkóztatás eredményességének bánásmódot igénylı ellátása dokumentálása 1.3. Az integráció eredményességének felülvizsgálata rendszeresen, dokumentáltan megtörténik 2. Tehetség-felismerés, tehetséggondozás 2.1. A gyermekek egyéni erısségeire utaló megfigyelések, információk, mérési adatok pedagógiai célú győjtése dokumentáltan mőködik 2.2. A tehetségek kibontakoztatását szolgáló egyéni/csoportfejlesztési tevékenységek száma hetente 2.3. A tehetségek kibontakoztatását szolgáló programok száma hetente 2.4. A tehetséggondozást segítı oktatásszervezési és tanulásirányítási eljárások, módszerek elıfordulási gyakorisága a tanítási órákon 2.5. A tehetségfejlesztési tevékenységek eredményességének rendszeres felülvizsgálata dokumentáltan megtörténik 3. Folytassák a képzés fejlesztését. 3.1. A NFT-hez és EU-s alapokhoz kapcsolódó, futó Szakmakínálatukkal kövessék a munkaerı-piaci pályázatok száma igényeket. 3.2. A szakmai képzés iránti igények, szükségletek felmérése rendszeresen, dokumentáltan megtörténik


Db Db 5 fokú skála (5= nagyon gyakran 1= egyáltalán nem) Igen/nem Db 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem)


4. Fejlıdjön a tanulók munkakultúrája, szakmai tudása, problémamegoldó-, újítási-, csoportmunkára való képességei. A diákok sajátítsanak el munkába állást segítı technikákat. 5. Fejlesszék diákjaik általános és szakmai mőveltségét, széles értelemben vett tanulási képességét. Készítsék fel ıket a felsıoktatásba és a további szakképzésbe való sikeres bekapcsolódásra. Differenciált oktatással, felzárkóztatással csökkenjen a bukások és a lemorzsolódók száma

3.3. Munkaerı-piaci és munkaügyi partnerszervezetek száma

Db

3.4. Igényekhez igazodó új szakmai képzések, akkreditált felsıfokú szakképzés indítására készített elıtervek száma 4.1. A kompetencia-központú oktatás megjelenik a helyi tantervben

Db

4.2.A diákok számára szervezett szakmai versenyek, mesterségek bemutatkozási lehetıségeinek száma a tanévben 5.1.Az általános mőveltség értelmezésében a képességek kiemelt szempontként érvényesülnek a pedagógiai programban és a helyi tantervben. 5.2.A kompetencia-központú megközelítés aránya a pedagógiai munka tervezésében 5.3.A kompetencia-központú megközelítés aránya a pedagógiai munka gyakorlatában 5.4.A diákok elızetes tudásának és motivációinak felmérése különösen a 9. és a 11. évfolyamon 5.5.Differenciált oktatás megvalósulásának aránya (A diákok elızetes tudásához és motivációihoz igazodó oktatásszervezési és tanulásirányítási módszerek, eljárások alkalmazása különösen a 9. és a 11. évfolyamon) 5.6.A tanulók tanulási attitődjének fejlesztése kiemelt szempontként érvényesül a pedagógiai gyakorlatban

6. A sajátos nevelési igényő tanulók

5.7.Az iskolán belüli tanulási utat, szakma-szerzési, továbblépési lehetıséget váltó tanulók száma 5.8.Az iskolát szakmaszerzés elıtt elhagyó tanulók száma 6.1.Az SNI tanulók fejlesztésének heti óraszáma

46. oldal

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Db

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= nagyon magas 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= nagyon magas 1= egyáltalán nem) Igen/nem 5 fokú skála (5= nagyon magas 1= egyáltalán nem)

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Fı Fı Óra


alapkészségeinek kialakítása, megszilárdítása

6.2.Egy fejlesztı órára jutó átlagos tanulólétszám 6.2.

Bemeneti méréseken alapuló diagnosztizálás történik minden érintett tanuló esetében

6.3.

Egyéni fejlesztési tervek alapján történı tanulásszervezés, nevelési stratégia kialakítása, megvalósítása dokumentáltan történik a tanítási órákon 6.4. Folyamatos követı mérésekkel történik a fejlesztés minden érintett tanuló esetében 6.5.

Differenciált sérülés-specifikus foglalkoztatás történik a minden érintett tanuló esetében

6.6.

Habilitációs, rehabilitációs tevékenységekkel egyéni segítségnyújtás történik a minden érintett tanuló esetében

7. Sajátos nevelési igényő gyermekek tanulóknak 7.1. A szakmatanuláshoz szükséges motiváció az önálló életvitelhez, a munkaerıpiacra történı megteremtése, erısítése belépéshez és megmaradáshoz elengedhetetlenül szükséges képességek, 7.2. Az eredményes szakmai vizsgát tett SNI tanulók készségek kialakítása, fejlesztése aránya az összes végzıs SNI tanulók számához viszonyítva 7.3. Munkavégzésre való szocializálás, munkavállalói magatartás kialakítása, a tanulók élettervezése elısegítésének eredményessége 8. Keressenek megoldásokat a képzés 8.1 A végzett diákok és munkaadók elégedettségének eredményességének, a végzett diákok kidolgozott eljárása mőködik a szakmai orientációs képzés továbblépésének követésére. és a szakmai elméleti valamint gyakorlati képzés eredményességérıl 8.2 Az elégedettségmérés eredménye alapján megtörténik az oktatásirányítási folyamatok, módszerek elemzése 9. Mőködjenek együtt erıforrásaik képzési 9.1 Megállapodás az együttmőködés feladatainak, profilok szerint összehangolt hasznosításában feltételeirıl az érintett (hasonló profilú) intézményekkel

47. oldal

Fı 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= minden tanuló esetén 1= egy tanuló esetén sem) 5 fokú skála (5= nagyon eredményes 1= egyáltalán nem) %

5 fokú skála (5= nagyon eredményes 1= egyáltalán nem) Igen/nem

Igen/nem Van/nincs


és fejlesztésében. 10. Pedagógiai program szerinti specialitások

11. A pedagógiai folyamat eredményessége

10.1 A nevelési, pedagógiai programban meghatározott intézményi sajátosságokkal (emelt óraszámú oktatás, nemzetiségi nevelés és oktatás, mővészeti oktatás, képzési, módszertani specialitások stb.) összefüggı tevékenységek – összehasonlítást lehetıvé tevı országos adatok esetén – átlag fölötti, illetve a megyei jogú városok átlagának megfelelı eredményessége 11.1 Az országos matematika kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 11.2 Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskola elérte a jogszabályban meghatározott minimális teljesítményt azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 11.3 Az országos matematika kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 11.4 Az országos szövegértés kompetenciamérésben az iskolai évfolyamok átlaga meghaladja a megyei jogú városok átlagát azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 11.5 Az országos matematika kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása 11.6 Az országos szövegértés kompetenciamérésben az eredmény a 2 évvel korábbi eredményhez képest javult azokon az évfolyamokon, ahol központilag történt a tesztek feldolgozása

48. oldal

Igen/nem/nincs adat

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem

Igen/nem


12. Pedagógiai program szerint intézményi specialitások Az intézmények minıségirányítási programjaikban az intézményi specialitások minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat! Pl.: viselkedéskultúra (magatartás, deviancia stb.) életkeretek, életmód házirend elismerések, elmarasztalások értékek légkör, klíma társas viszonyok motiváció értékelés, önértékelés konfliktuskezelés lelki egészségvédelem osztályfınöki tevékenység diákönkormányzat ügyeleti rend fegyelmi ügyek Lásd „Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIP-ben, ill. a PP-ban”

Az intézmények minıségirányítási programjaikban meghatározott indikátorok! Lásd: Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, teljesítménymutatók szerint)

49. oldal




50. oldal




1. 2. 3. STB.



51. oldal


ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Fejlesszék diákjaik mővészeti ágnak megfelelı kultúráját 2. Készítsék fel diákjaikat a szakirányú továbbtanulásra

1.1.A diákok mővészeti értékek iránti attitődjének szintje

2.1.Azoknak a tanulóknak az aránya a végzıs tanulók létszámához viszonyítva, akik mővészeti oktatásban folytatták tanulmányaikat 2.2.Az eredményesség szempontjából dokumentáltan, rendszeresen megtörténik a tehetségfejlesztési tevékenységek felülvizsgálata 3. Készítsék fel diákjaikat a mővészeti ágban 3. A különbözı mővészeti ágakban rendezett versenyeken 1rendezett versenyekre 3. helyezést elért tanulók aránya a tanulólétszámhoz képest 4. Pedagógiai program szerint intézményi Az intézmények minıségirányítási programjaikban specialitások meghatározott indikátorok! Lásd: Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, Az intézmények minıségirányítási teljesítménymutatók szerint) programjaikban az intézményi specialitások minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat! Pl.: viselkedéskultúra (magatartás, deviancia stb.) életkeretek, életmód

5 fokú skála (5= nagyon magas 1= egyáltalán nem) %

Igen/nem

%



52. oldal

házirend elismerések, elmarasztalások értékek légkör, klíma társas viszonyok motiváció értékelés, önértékelés konfliktuskezelés lelki egészségvédelem osztályfınöki tevékenység diákönkormányzat ügyeleti rend fegyelmi ügyek Lásd „Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIP-ben, ill. a PP-ban” AZ ÖMIP-BEN AZ ÖMIP-BEN MEGHATÁROZOTT, MAGHATÁROZOTT ELVÁRÁSOKNAK ÉS FELADATOKNAK MEGFELELİ STRATÉGIAI CÉLOK AZ IMIP-BEN, ILL. A PPBAN

1. 2. 3. STB.

KAPCSOLÓDÓ FENNTARTÓI ELVÁRÁSOK SORSZÁMA





53. oldal


54. oldal


KOLLÉGIUM

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. A szülıi felügyelet körébe tartozó – intézményre háruló – gondoskodás jogszerő, szakszerő és humánus legyen, biztosítsa a pedagógiai programban meghatározandó személyiség-és közösségfejlıdési célok megvalósítását, az ehhez szükséges feltételeket, a megfelelı mentálhigiénés körülményeket. 2. A pedagógiai munkában fordítsanak kiemelt figyelmet az egyéni képességek kibontakoztatására, a hátránykompenzálásra, a felzárkóztatásra és a tehetséggondozásra.

1.1.A mentálisan és fizikailag egészséges fejlıdés, egyéni törıdés feltételeinek megléte 1.2.Egészségügyi, mentálhigiénés prevenciós programok száma a tanévben

2.1.Mővelıdési, önképzési lehetıségek, programok heti átlagos száma 2.2.Sportolási lehetıségek, programok heti átlagos száma 2.3.Kidolgozott pedagógiai, szakmai támogatási rendszer a hátránykompenzálás és a lemaradók felzárkóztatása érdekében 2.4.Kidolgozott pedagógiai, szakmai támogatási rendszer a tehetséggondozás érdekében 2.5.Pedagógiai, szakmai támogatási rendszer alkalmazása a hátránykompenzálás és a lemaradók felzárkóztatása érdekében 2.6.Pedagógiai, szakmai támogatási rendszer alkalmazása a tehetséggondozás érdekében

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Db

Db Db Van/nincs

Van/nincs 5 fokú skála (5= rendszeres 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= rendszeres 1= egyáltalán nem)


3. Pedagógiai program szerint intézményi specialitások Az intézmények minıségirányítási programjaikban az intézményi specialitások minıségelvő érvényesítéséhez határozzanak meg intézményi célokat, feladatokat és eredmény-mutatókat! Pl.: • viselkedéskultúra (magatartás, deviancia stb.) • életkeretek, életmód • házirend • elismerések, elmarasztalások • értékek • légkör, klíma • társas viszonyok • motiváció • értékelés, önértékelés • konfliktuskezelés • lelki egészségvédelem • diákönkormányzat • ügyeleti rend • fegyelmi ügyek 13. Lásd „Az ÖMIP-ben maghatározott elvárásoknak és feladatoknak megfelelı stratégiai célok az IMIP-ben, ill. a PP-ban”

Az intézmények minıségirányítási programjaikban meghatározott indikátorok! Lásd: Sikerkritériumok (az IMIP-ben szereplı indikátorok, teljesítménymutatók szerint)

55. oldal




56. oldal




1. 2. 3. STB.



57. oldal

SZERVEZET ÉS VEZETÉS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

MINDEN INTÉZMÉNY

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Minıségirányítási rendszer mőködtetése

1.1 Az intézményi minıségirányítási rendszer az IMIP-nek megfelelıen szabályozottan, dokumentáltan mőködik 1.2 Az intézményi mőködés a PDCA-SDCA logika szerint folyamatos fejlesztés alatt áll

2. A fenntartóval egyeztetett, a szabályozásnak 2.1 A pedagógiai, szakmai programok a fenntartó által megfelelı kínálat-és kapacitástervezés jóváhagyott módon mőködnek 2.2 A beóvodázáskor, beiskolázáskor tervezett osztályok/csoportok kialakítása a fenntartói szabályozásnak megfelelıen történik 3. A nevelési, pedagógiai és – a fenntartóival 3.1 A vezetés intézkedései összhangban vannak a összehangolt – intézményi nevelési/pedagógiai program céljaival minıségirányítási program eredményes megvalósítását biztosító irányítás 3.2 A vezetés intézkedései összhangban vannak az intézményi minıségirányítási program céljaival 4. Hatékony humánerıforrás-gazdálkodás

4.1 A pedagógus-továbbképzés intézményi munkára gyakorolt hatásának értékelése (ráfordítások, hasznosítás) dokumentáltan megtörténik

Igen/nem 5 fokú skála (5= minden folyamatra teljesül) 1=egy folyamatra sem teljesül) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= rendszeresen) 1=egyáltalán nem)


5. A személyiségfejlesztési, nevelési, 5.1 A gyermekek, tanulók valamely meghatározott közösségformálási és a hátránykompenzáló csoportjánál (egy osztály, HHH, SNI,…) érintett munkában megkülönböztetett felelısséggel pedagógusok, pedagógiai munkát segítı munkatársak bíró osztályfınökök, felzárkóztatást végzı konzultációinak száma a nevelési évben/tanévben pedagógusok valamint a gyermekvédelem, a kultúra és a szabadidı/sport területén feladatokat ellátó pedagógusok munkájának koordinálása

Db

6. Intézmények közötti együttmőködések 6.1 Az intézményvezetı által kezdeményezett kezdeményezése és szervezése (speciális intézményközi együttmőködések száma pedagógiai-szakszolgálati ellátás, 6.2 Az intézményvezetı által megvalósult intézményközi tapasztalatcsere, tudásmenedzsment, együttmőködések száma intézményközi munkaközösségi munka támogatása)

Db

7. Önképzés, vezetıi képességek fejlesztése

7.1 A vezetık (magasabb vezetı, vezetık) képzéseinek, továbbképzéseinek száma a nevelési évben/tanévben

Db

Db

58. oldal



59. oldal




1. 2. 3. STB.

A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a nevelési/tanévben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 Stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


60. oldal

SZOLGÁLTATÁS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT) AZ ÉRTÉKELÉSI TERÜLET KÖRÉBE TARTOZÓ, AZ ÖMIP-BEN MEGFOGALMAZOTT

ÓVODA, KOLLÉGIUM

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása

2. Szabadidıs, sport és kulturális tevékenységek biztosítása

1.1 A gyermekétkeztetést igénybe vevık aránya a teljes gyermeklétszámhoz viszonyítva 1.2 Az ellátással összefüggı panaszok száma a nevelési évben 1.3 A panaszok kivizsgálására, megszüntetésére irányuló intézkedések száma a nevelési évben 2.1 Szabadidıs, sport tevékenységek típusainak száma a nevelési évben 2.2 Kulturális tevékenységek típusainak száma a nevelési évben 2.3 Szabadidıs, sport tevékenységekben résztvevı gyermekek aránya a teljes gyermeklétszámhoz viszonyítva 2.4 Kulturális tevékenységekben résztvevı gyermekek aránya a teljes gyermeklétszámhoz viszonyítva

% Db Db Db Db %

%



61. oldal




1. 2. 3. STB.

A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a nevelési évben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 Stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


62. oldal

SZOLGÁLTATÁS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT)

ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY,


INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA

1.1. A gyermekétkeztetést igénybe vevık aránya a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 1.2. Az ellátással összefüggı panaszok száma a tanévben 1.3. A panaszok kivizsgálására, megszüntetésére irányuló intézkedések száma a tanévben 2.1. Az intézmény által kínált szabadidıs, sport tevékenységek típusainak száma a tanévben 2.2. Az intézmény által kínált kulturális tevékenységek típusainak száma a tanévben 2.3. Szabadidıs, sport tevékenységekben résztvevı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 2.4. Kulturális tevékenységekben résztvevı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 2.5. Az ünnepségek tervezésénél, lebonyolításánál fontos szempont a tanulók minél nagyobb arányának részvétele

%


1. A tanulók napközbeni ellátásának biztosítása

2. Szabadidıs, sport és kulturális tevékenységek biztosítása Nemzeti ünnepek méltó megünneplése

3. Iskolaotthon, napközi, tanulószoba az egyéni fejlıdés segítésének hatékony színtere legyen.

2.6. 2.7. 2.8. 2.9. 3.1.

Az iskolai könyvtár heti nyitvatartási ideje A könyvtári állomány mérete Könyvtári kölcsönzések száma a tanévben Egy internetes munkaállomásra jutó tanulók száma A napközbeni ellátás a pedagógiai programban meghatározott pedagógiai követelményeknek megfelelıen mőködik

Db Db Db Db % % 5 fokú skála (5= nagyon fontos) 1=egyáltalán nem fontos) Óra Db Db Fı 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem)


3.2 Az iskolaotthon, napközi és tanulószoba egyéni fejlesztésben, hátránykompenzálásban betöltött szerepének értékelése rendszeresen dokumentáltan történik 3.3 A napközis és a tanulószobai foglalkozások fejlesztése kidolgozott eljárásrend szerint mőködik

63. oldal

5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben) 1=egyáltalán nem)



64. oldal




1. 2. 3. STB.



65. oldal


SZAKKÉPZİ ISKOLA

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA

1.1 A gyermekétkeztetést igénybe vevık aránya a teljes gyermeklétszámhoz viszonyítva 1.2. Az ellátással összefüggı panaszok száma a nevelési évben 1.3. A panaszok kivizsgálására, megszüntetésére irányuló intézkedések száma a nevelési évben 2.1. Az intézmény által kínált szabadidıs, sport tevékenységek típusainak száma a tanévben 2.2. Az intézmény által kínált kulturális tevékenységek típusainak száma a tanévben 2.3. Szabadidıs, sport tevékenységekben résztvevı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 2.4. Kulturális tevékenységekben résztvevı tanulók aránya a teljes tanulólétszámhoz viszonyítva 2.5. Az ünnepségek tervezésénél, lebonyolításánál fontos szempont a tanulók minél nagyobb arányának részvétele

%


1. A gyermekek napközbeni ellátásának biztosítása

2. Szabadidıs, sport és kulturális tevékenységek biztosítása Nemzeti ünnepek méltó megünneplése

3. A diákok sajátítsanak el munkába állást segítı

2.6. Az iskolai könyvtár heti nyitvatartási ideje 2.7. A könyvtári állomány mérete 2.8. Könyvtári kölcsönzések száma a tanévben 2.9. Egy internetes munkaállomásra jutó tanulók száma 3.1. Pályaorientációs, pályaismereti foglalkozások,

Db Db Db Db % % 5 fokú skála (5= nagyon fontos) 1=egyáltalán nem fontos) Óra Db Db Fı Db


rendezvények száma a tanévben 3.2. Együttmőködési akciók száma a munkaerıpiac képviselıivel, a Munkaügyi Központtal

technikákat.


66. oldal

Db




1. 2. 3. STB.



67. oldal


PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT

INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. Városi szintő koordinációval, más intézményekkel együttmőködve az önkormányzati intézmények igényei alapján biztosítsa az utazó szakemberhálózat mőködtetését.

1. Az utazó szakemberhálózat az intézmények igényeinek megfelelıen mőködik

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem)

2. Városi szintő koordinációval, más intézményekkel együttmőködve az önkormányzati intézmények igényei alapján mőködjön közre az integrált oktatás-nevelés feltételeinek kialakításában, a sajátos nevelési igényő tanulók nevelésének megvalósításában

2. A szakszolgálat az integrált oktatás-nevelés feltételeinek kialakításában, a sajátos nevelési igényő tanulók nevelésének megvalósításában az önkormányzati intézmények igényeinek megfelelıen vesz részt

5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem)

3. Városi szintő koordinációval, más intézményekkel együttmőködve az önkormányzati intézmények igényei alapján biztosítsa az gyógytestnevelésben részesülı tanulók ellátását.

3. A gyógytestnevelésben részesülı tanulók száma

Fı

4. Városi szintő koordinációval, más intézményekkel együttmőködve az önkormányzati intézmények igényei alapján biztosítsa a gyermekek, tanulók logopédiai ellátását.

4. Logopédiai ellátottak száma

Fı


5. Városi szintő koordinációval, a védınıi 5. A korai fejlesztésben és gondozásban részt vevı szolgálattal és a háziorvosokkal együttmőködve gyermekek száma biztosítsa a korai fejlesztést és gondozást. 6. Igény szerint segítse a sikeres pályaválasztást. 7. A pedagógiai szakszolgálati ellátás rendszerelvő fejlesztése, teljes városi tartami és strukturális lefedettség (korai fejlesztés, konduktív pedagógiai ellátás, utazó gyógypedagógus hálózat, logopédia, gyógytestnevelés) 8. A sajátos nevelési igényő gyermekek és tanulók szükségleteinek megfelelı ellátási formák megteremtése, továbbfejlesztése 9. A diagnosztikai problémafeltáró munka eredményességének növelése 10. Csökkenjen a szakvélemények elkészülésének idıtartama

6. A pályaválasztási tanácsadást igénybevevı tanulók száma 7.1. A pedagógiai szakszolgálati ellátás teljes lefedettséggel mőködik 7.2. A szakszolgálati ellátás fejlesztése szabályozottan és dokumentáltan mőködik 8.1. Felmért, diagnosztizált gyermekek és tanulók száma 8.2. Egyéni fejlesztésben részesülı gyermekek száma 9.

A diagnosztikai problémafeltáró munka fejlesztése szabályozottan és dokumentáltan történik

10. A szakvélemények elkészülésének átlagos idıtartama

68. oldal

Fı

Fı 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Fı Fı 5 fokú skála (5= teljes mértékben 1= egyáltalán nem) Nap



69. oldal




1. 2. 3. STB.



70. oldal

TANÜGYIGAZGATÁS 1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT)

ÓVODA


INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. SZMSZ

1. Fenntartó által jóváhagyott.

Igen/nem/módosítás alatt

2. Nevelési program



3. Esélyegyenlıségi program



4. Minıségirányítási program



5. Házirend

5. Fenntartó által jóváhagyott, az alapdokumentumokkal koherens.


6. Beírási naplók

6. Naprakész

7. Jogszabály által elıírt szabályzatok

7. Hatályos jogszabályoknak megfelelı

Igen/nem Igen/nem/módosítás alatt


71. oldal





1. 2. 3. stb. A stratégiai célok megközelítését szolgáló eredménycélok a nevelési évben 1.1. 1.2. 2.1. 2.2. 3.1 stb. 2. A CÉLOK MEGKÖZELÍTÉSE ÉRDEKÉBEN MEGVALÓSULT TEVÉKENYSÉGEK A TANÉVBEN (SZÖVEGES KIFEJTÉS) 3. SWOT-ANALÍZIS 4. FELADATOK MEGHATÁROZÁSA A SIKERKRITÉRIUMOK TELJESÍTETTSÉGÉNEK MÉRTÉKE ÉS A SWOT-ANALÍZIS ALAPJÁN


72. oldal

TANÜGYIGAZGATÁS

1. A STRATÉGIAI ÉS AZ EREDMÉNYCÉLOK TELJESÍTÉSE ÉRTÉKELÉSI TERÜLET (KULCSFOLYAMAT)

ÁLTALÁNOS ISKOLA, GIMNÁZIUM, SZAKKÉPZİ ISKOLA, ALAPFOKÚ MŐVÉSZETOKTATÁSI INTÉZMÉNY


INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. SZMSZ



2. Pedagógiai program



3. Esélyegyenlıségi program






5. Házirend

5. Fenntartó által jóváhagyott, az alapdokumentumokkal koherens. 6. Pedagógiai programmal, fenntartói határozatokkal összhangban lévı

6. Tantárgyfelosztás 7. Anyakönyv/Törzskönyv/Bizonyítvány

7. Kitöltött, lezárt

8. Haladási naplók

8.1. Kitöltött, lezárt 8.2. Haladási naplók ellenırzése tervezetten és dokumentáltan történik

9. Tanuló nyilvántartás

9. Naprakész



Igen/nem/módosítás alatt Igen/nem Igen/nem Igen/nem Igen/nem Igen/nem Igen/nem/módosítás alatt





73. oldal




74. oldal


KOLLÉGIUM


INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. SZMSZ



2. Nevelési program






4. Házirend

4. Fenntartó által jóváhagyott, az alapdokumentumokkal koherens.


5. Naplók

5. Kitöltött, lezárt

Igen/nem

6. Gyermek/tanuló nyilvántartás

6. Naprakész

Igen/nem






75. oldal






76. oldal


PEDAGÓGIAI SZAKSZOLGÁLAT


INDIKÁTOR

A MUTATÓ TÍPUSA


1. SZMSZ






3. Gyermek/tanuló nyilvántartás

3. Naprakész



Igen/nem Igen/nem/módosítás alatt



77. oldal





77


78. oldal

8. VÁROSI SZINTEN TERVEZETT MÉRÉSEK Külsı szakértı, szakmai szolgáltató végzi Mérés célja

Mérés tárgya

Alapkészségfejlesztés eredményességének javítása, pedagógiai hozzáadott érték növelése

Az alapkészségek, alapkompetenciák (szövegértés, matematika) és a tanulási képesség, kiemelten a sajátos nevelési igényő tanulók és a halmozottan hátrányos helyzető, illetve hátrányos helyzető tanulók alapkészségei fejlesztésének vizsgálata

Érintett intézmények

2008/2009

2009/2010

2010/2011

2011/2012

10. évfolyam – tanév vége, Országos kompetenciamérés 9. évfolyam adatainak – tanév eleje feldolgozása

Középfokú intézmények

Általános iskolák

1. évfolyam – tanév eleje

Általános iskolák

8. évfolyam – tanév vége 12. évfolyam Angol, német és nyelvi Idegennyelv-oktatás gyakorlati elıkészítı hatékonyságának nyelvtudás Középfokú osztályokba javítása háttérvizsgálattal intézmények járt 13. évfolyam – tanév vége (március) A tanév elején tervezett mérések költségeit az elızı tanév szakmai elıirányzatai felosztásánál kell tervezni 78

2012/2013

2013/2014

A nyelvi elıkészítı 12. évfolyam osztályokba – tanév vége járt 13. (március) évfolyam – tanév vége (március)

4. évfolyam – tanév vége

Program- és ütemterv Békéscsaba Megyei Jogú Város Önkormányzata által fenntartott közoktatási intézmények ellenırzéséhez és értékeléséhez

Recommend Documents