81 ) által fenntartott. Nemes Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola

Humán Racionális Innovatív Alapítvány (4031 Debrecen Derék út 142 X / 81 ) által fenntartott Nemes Gimnázium Szakközépiskola és Szakiskola (Bojt, Ady Endre u. 4 szám.)

PEDAGÓGIAI PROGRAM

„A diák nem az életnek tanul, a diák él!”

2013

1

I.1 BEVEZETŐ I.3.Az iskola bemutatása röviden A piacgazdaság fejlődése, az Európai Unióhoz csatlakozás új kihívást jelent a magyar társadalom munkaképes tagjainak, A ma társadalmunk tanulói nyelvtudásukkal, szaktudásukkal, műveltségükkel, széles értelemben vett tanulási képességükkel meg tudnak-e felelni a munkaerőpiac új és gyorsan változó követelményeinek. Iskolánk ezeknek a kihívásoknak megfelelően alakítja ki képzési rendszerét. A minőségi képzés iránt mutatkozó jelentős kereslet és a társadalmi szükségletek egyaránt indokolták az államilag elismert, közép-és emeltszintű szakképesítéssel foglalkozó iskola létrehozását és a választható szakok indítását. Célunk: alapműveltségre épülő, a munkaerő piacon hasznosítható, kompetens tudás átadása. Intézményeinkben olyan szakembereket kívánunk képezni, akik sikeresen felelnek meg az új évezred sokoldalú gazdasági, jogi és kulturális követelményeinek, a modern európai társadalom korszerű kívánalmainak, és magas színvonalon lesznek képesek ellátni az ország euró-atlanti integrációjából eredő speciális szakmai feladatokat. A szakirányú képesítés megszerzése mellett különös figyelmet fordítunk olyan készségek kialakítására, melyek az álláskereséshez, munkahelymegtartáshoz, karrierépítéshez szükségesek. A szaktárgyakat üzleti kommunikáció, önismereti, személyiségi tréningek, tárgyalási technikák megismerése és gyakorlása, informatika gyakorlat, valamint kiemelten az idegen nyelvi képzés (angol, megfelelő létszám esetén német) egészíti ki. Az elméleti oktatást szakmai kirándulások, szakmai gyakorlatok egészítik ki. Hangsúlyt helyezünk kulturális programok szervezésére is, amellyel a hallgatók életminősége szintvonalának emelése iránti igényüket szeretnénk fejleszteni. Képesítéseink államilag finanszírozottak és mindegyik szak esetén államilag elismert OKJ-s képesítést nyújtanak. -Olyan fiatalok jelentkezésére számítunk, akik nappali képzésnél / 16-22 (23) év közöttiek, 10 évfolyammal illetve érettségi bizonyítvánnyal rendelkeznek / és esti képzésben azokra a hallgatókra akiknek nincs , vagy amortizált szakmájuk. / Esti képzésben nincs korhatár! / Kedvet és képességet érezzenek a választott szak megszerzéséhez ! Hallgatóink számára iskolánkban Internet hozzáférés biztosított, mely az oktatási időszakon kívül is igénybe vehető. A hallgatói diákképviselővel együttműködve a hallgatók számára különböző kulturális és sportprogramokat szervezünk. Az iskolai rendszerű szakképzésben résztvevők nappali tagozaton élvezik mindazokat a kedvezményeket és ellátásokat, amelyeket az iskolával létrejött tanulói jogviszony biztosít: családi pótlék, árvaellátás, diákigazolvány. Olyan általános iskolát befejezett, érettségizett tanulók jelentkezését várjuk akik nappali képzés keretében vagy munka mellett esti oktatás formájában kívánják megszerezni az érettségit,. szakmát. Iskolánk 2009 szeptemberében kezdte meg munkáját Bojti székhellyel és 9 telephelyeken. 2

Szakképző, szakközépiskola évfolyamainkon iskolarendszerű, államilag finanszírozott és elismert OKJ-képzések folynak nappali és esti munkarend szerint. A piac igényeinek megfelelően és a kereslet tükrében 3 fő szakirány jellemzi intézményünket: számítástechnikai, gazdasági és szociális. Célunk hogy az évfolyamok zárásán és az OKJ-s vizsgákon az iskola tanulói sikerrel szerepeljenek. Az iskolánkban eltöltött évek nemcsak a szakmai hozzáértést, a megalapozott magasabb szintű tudást kell, hogy szolgálják, hanem a jövő emberének a társadalomra gyakorolt hatását is. Az iskola így válik az új idők új nemzedékének megteremtőjévé.

I.2. Az iskola küldetésnyilatkozata: A Nemes Középiskola a köznevelési törvényben meghatározott alapfunkcióinak ellátása mellett olyan iskola kíván lenni, amely modern, naprakész, a társadalmi igényeknek megfelelő ismereteket nyújt. Demokrácia: olyan tanulási környezet biztosítása, amely a tanár-diák-szülő közötti kölcsönös megbecsülést, és a demokratikus szemléletet hangsúlyozza. Biztosítja a jogokat a nevelés teljes eszközrendszerével Esélyegyenlőség: az iskolai élet minden színterén arra törekszünk, hogy tanulóink egészségügyi, szociális vagy bármilyen okból kialakult hátrányait csökkentsük, illetve ellensúlyozzuk. Európai humanista értékrend: melynek leglényegesebb eleme az élet és az általános emberi értékek tisztelete. Olyan iskolát kívánunk működtetni, amelyben a gyermek és a felnőtt egyaránt jól érzi magát! Olyan iskolát kíván működtetni, amelyben a diákok, felnőttek  megszerezhetik a sikeres életpálya építéséhez szükséges kulcskompetenciákat  megalapozhatják a legkorszerűbb elméleti és gyakorlati szakmai műveltséget,  a személyiségüknek leginkább megfelelő tanulási stratégiát alkalmazhatják Olyan iskolává válni, amely értékként közvetíti a partnerei felé  a szakmai felkészültséget,  a felelősségtudatot,  a megbízhatóságot,  a biztonságot, kiszámíthatóságot a nyitottságot

3

I. 3. Az iskola működésének törvényi alapja: az Alapító Okirat

Az alapító okirat kelte:

2009. március 20

Nyilvántartásba vétel kelte:

2009. február 15 (ÖH:227/2009)

Módosítás 2 egységes szerkezetbe foglalva: 2010. május 10 Módosítás 3 egységes szerkezetbe foglalva: 2013. február 24. Módosítás 4 egységes szerkezetbe foglalva: 2013. március 25. Az intézményre vonatkozó adatok: 1. Az intézmény neve: Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola 2. Az intézmény rövidített neve: Nemes Középiskola és Szakiskola 3. Az intézmény székhelye:

4114 Bojt Ady Endre út 4 szám Petőfi Sándor Általános Iskola

4. Az intézmény telephelyei: 4100 Berettyóújfalu Rákóczi út 1.szám 4100 Berettyóújfalu Puskin út 44.

II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola , II. Rákóczi Ferenc Általános Iskola , Hunyadi Mátyás Általános Iskola Tagiskola Szabó Pál Általános Iskola Kölcsey Ferenc Általános Iskola Református Egyház Kis Bálint Iskolája Békéscsaba Evangélikus Gimnázium, Művészeti Szakközépiskola Kollégium és Alapfokú Művészetoktatási Intézmény Szegedi Kiss István Református

4137 Magyarhomorog Mikszáth út 6. 4142 Zsáka, Kölcsey út 2. 5530 Vésztő Bartók tér 4. 5600 Békéscsaba Szeberényi tér 2

5630 Békés Petőfi Sándor u. 11-13 Gimnázium

Általános Iskola és Kollégium Ótemplomi Evangélikus Egyházközösség Felnőttképzési Központ Szegedi Kis István Református Gimnázium, Szakközépiskola és Kollégium

5540 Szarvas Tessedik S. u. 24. 5401 Mezőtúr, Kossuth Lajos út 2.

5. Alapító neve és címe:

Humán, Racionális Innovatív Alapítvány 4031 Debrecen Derék út 142.szám X / 81 Humán, Racionális Innovatív Alapítvány 4031 Debrecen Derék út 142.szám X / 81

6. A fenntartó neve és címe:

4

A fenntartó képviselője: Az alapítvány mindenkori kuratórium elnöke 7. Az intézmény típusa : többcélú intézmény :összetett iskola ( gimnázium, szakközépiskola és szakiskola) 8. Az intézmény OM azonosítója: 201319 9. Az intézmény szakmai jogállása: jogi személy 10.Az intézmény alaptevékenysége: Általános középfokú oktatás Iskola rendszerű gimnáziumi felnőttoktatás, esti oktatás munkarendje szerint Szakmai középfokú oktatás Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű szakközépiskolai felnőttoktatás , nappali és esti oktatás munkarendje szerint Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolarendszerű szakiskolai felnőttoktatás nappali és esti munkarend szerint.

5

Szakképesítések melynek megszerzésére az iskolarendszerű oktatás keretében a felkészítés történik. Szakmacsoport

Rész szakképesítés

Elágazás

Ráépülés

OKJ száma

33 811 03 1000 00 00

Szakma csoport száma 18

33 815 01 1000 00 00

19

33 762 01 0010 33 02

2

34 762 01

2

54 762 01 0010 54 02

2

54762 01 0010 54 03

2

54 761 02 0010 54 02

2

54 481 04 0010 54 01

7

54 481 03 0010 54 01

7

Pénzügyi és számviteli ügyintéző Logisztikai ügyintéző

54 344 01 0000 00 00

15

54 345 02 0000 00 00

17

Kozmetikus

52 815 01 0000 00 00

19

Marketing és reklám ügyintéző Vállalkozási ügyintéző

52 344 02 0000 00 00

17

52 344 02 0000 00 00

15

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Gyógypedagógiai segítő munkatárs Kertész

54 140 02

3

54 140 01

3

34 622 02

20

Szakács Fodrász Szociális gondozó Szociális gondozó Szociális segítő Szociális segítő

Gyermek gondozó, nevelő Informatikus Informatikai rendszergazda

Szociális gondozó, ápoló Szociális gondozó, ápoló Szociális asszisztens Szociális , gyermek – ifjúsági ügyintéző Kisgyermekgondozó, nevelő Gazdaság informatikus Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető

Kertész, kertészeti parképítés

6

11. Kiegészítő tevékenysége - Oktatási célok és egyéb feladatok - Máshová nem sorolt felnőtt-és egyéb oktatás - Vizsgáztatás az (oktatásban) - Oktatást szolgáló szemléltető eszközök és bemutató taneszközök kölcsönzése 12. Az intézmény munkarendje, tagozata: iskolarendszerű oktatás nappali és esti munkarendben, szeptemberi és keresztféléves indítással, felnőttoktatási tagozaton is. Évfolyamok száma: Gimnáziumi oktatásban négy általános műveltséget megalapozó évfolyam (9-12 évfolyam) Szakközépiskolai oktatásban 1, 1,5 és 2 szakképzési évfolyam Szakiskolai oktatásban 2 és 3 szakképzési évfolyam 13. Közoktatási alapfeladatok: gimnáziumi nevelés-oktatás, szakközépiskolai nevelés-oktatás, szakiskolai nevelés-oktatás, felnőttoktatás 13/a Az alaptevékenység TEOR száma: 8532 Szakmai középfokú oktatás TEÁOR számok és 6 jegyű szakmakódok 13/b Ellátandó alaptevékenység: 853201

Általános középfokú felnőtt oktatás esti rendszerben

80221-4

Nappali rendszerű szakiskolai nevelés, oktatás

80224-1

Nappali rendszerű , szakképesítés megszerzésére felkészítő iskolai oktatás

80226-3

Szakképesítés megszerzésére felkészítő iskola rendszerű felnőttoktatás

853202.

Szakmai szakiskolai oktatás: nappali, esti

853203

Szakmai középfokú felnőtt oktatás: esti

80123-6

Felnőttek gimnáziumi oktatása, esti tagozat

80219-9

Szakközépiskolai felnőttoktatás

80223-6

Szakiskolai felnőtt oktatás

Kiegészítő tevékenység: 80591-5

Oktatási célok és egyéb feladatok

85.5900.

Máshová nem sorolt felnőtt-és egyéb oktatás

856 004

(kiemelkedően közhasznú tevékenység) Vizsgáztatás az (oktatásban)

772 904

Oktatást szolgáló szemléltető eszközök és bemutató taneszközök kölcsönzése

7

95 96 91

Álláshelykeresési technikák Munkahelykeresési technikák. Tudásszintfelmérés

13/c Alaptevékenység jogszabályi alkalmazás: A szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról, 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI.tv, valamint a sportról szóló 2004. évi. I. tv, Éves költségvetési törvény, 14. Az intézménybe felvehető maximális tanulólétszám: 940 fő Székhelyen: 80 fő Feladat ellátási hely 4114 Bojt Ady Endre út 4 szám

Maximális Tanulólétszám 80 fő

Tagozat

Maximális Tanulólétszám 80 fő 80 fő 80 fő 80 fő 80 fő 80 fő 80 fő 80 fő 60 fő 80 fő 80 fő

Tagozat

Esti

A telephelyeken összesen: 860 fő Feladat ellátási hely 4100 Berettyóújfalu, Puskin 44 szám 4100 Berettyóújfalu Puskin 44 szám 4100 Berettyóújfalu Rákóczi 1 szám 4100 Berettyóújfalu Rákóczi 1 szám 4137 Magyarhomorog Mikszáth 6 szám 5530 Vésztő Bartók tér 4 szám 4142 Zsáka Kölcsey út 2 szám 5600 Békéscsaba Szeberényi tér 2. 5630, Békés, Petőfi Sándor utca 11-13. 5540 Szarvas, Tessedik Sámuel utca 24. 5401 Mezőtúr, Kossuth Lajos út 2

Nappali Esti Nappali Esti Esti Esti Esti Esti Esti Esti Esti

Igény jogosultság: Az első szakképesítésnek minősülő szakképesítés megszerzésére történő felkészítés, A középiskola 9-12. évfolyamára járó tanulók oktatása. Felvehető maximális tanulólétszám: 860 fő

Szakközépiskola, Szakiskola Felvehető maximális tanulólétszám Gimnázium Felvehető maximális tanulólétszám

80 fő

Nappali tagozaton felvehető maximális tanulólétszám:

160 fő

8

Esti tagozaton felvehető maximális tanulólétszám Összesen felvehető maximális tanuló létszám

780 fő 940 fő

15. Normatíva igénylés szerint az alábbi bontásban: 15/a Közoktatási intézmény által ellátott feladatok

Létszám 160 fő

Iskolai szakképzés (szakmai elméleti képzés)

Nappali rendszerű iskolai oktatás Esti oktatás munkarendje

160 fő

Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 140%

Nappali rendszerű iskolai oktatás Esti oktatás munkarendje

160 fő

Iskolai szakképzés (szakmai gyakorlati képzés) 60%

Nappali rendszerű iskolai oktatás Esti oktatás munkarendje

780 fő

780 ő

780 fő

15/b Igényjogosultságot megalapozó tevékenységek: Normatív állami hozzájárulás, és normatív kötött felhasználású támogatások: középfokú oktatás-közoktatási alap-hozzájárulás,-szakmai elméleti oktatás-szakiskola, szakközépiskola-közoktatási alap-hozzájárulás, szakmai gyakorlati képzés-szakiskola, szakközépiskola –közoktatási kiegészítőhozzájárulás, középszintű érettségi vizsga és szakmai vizsga lebonyolítása, 16. A gyakorlati képzés rendszere. Gyakorlati képzés lehetséges formái: Egyéni vállalkozónál Önkormányzati költésgvetési szervnél Gazdálkodó szervezetnél Központi tanműhelyben Bérelt tanműhelyben Tankonyha Tanétterem A gyakorlati képzés módozatai: Együttműködési megállapodás Tanulószerződés

9

17. Gazdálkodással összefüggő jogosítványok: Részben önállóan gazdálkodó, előirányzatai felett teljes jogkörrel az alapítvány rendelkezik. Az intézmény gazdálkodását a fenntartó elkülönítetten végezteti. Az intézmény vezetője a bérgazdálkodás tekintetében önálló. A fenntartó által megállapított intézményi költségvetés kiadási és bevételi előirányzatai felett az igazgató teljes jogkörrel rendelkezik A pénzügyi, gazdasági feladatait a kézikönyv és az éves ellenőrzési munkaterv szerint az alapítvány látja el. 18. Felügyeleti szerv A Humán Racionális Innovatív Alapítvány A székhely vonatkozásában: 4024 Debrecen Piac utca 54 szám Hajdú Bihar Megyei Jogú Önkormányzat Főjegyzője 19. Az intézmény vezetőjének kinevezési (megbízási ) rendje Az igazgatót a Fenntartó Kuratóriuma nevezi ki. A munkáltatói jogkört az Alapítvány Kuratóriumának elnöke gyakorolja felette. 20. Az intézményi feladat ellátását szolgáló vagyon, a vagyon feletti rendelkezési jogosultság A vagyon felett a Humán Racionális Innovatív Alapítvány rendelkezik, az intézménynek használati joga van.:Ingatlan:-Hosszútávú bérleti szerződést köt / minimum 5 évre / Ingóságok: Az alapító, a fenntartó és az iskola tulajdonát képezik a vagyonleltár szerint. 21. Az intézmény vállalkozási tevékenysége: vállalkozást folytathat , annak bevételét csakis -az iskola működésére fordíthatja. 22. A feladatellátáshoz szükséges költségvetés meghatározásának rendje, a támogatás és saját bevétel aránya: alapítványi támogatás, és állami normatíva 23. Az intézmény szakágazati besorolása ,megnevezése: 853200 Szakmai középfokú oktatás Intézményi nyilvántartásban szereplő adatok: 24/a Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola adószáma: 18998746-1-09 24/b Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola pénzforgalmi száma: Komádi OTP : 11738132-20016753 24/c Iskola képviseletére jogosult:

Az igazgató, vagy az általa meghatározott más személy.

A Humán Racionális Innovatív Alapítvány képviseletére jogosult személy neve: Kuratóriumi elnök: Nemes András (4116 Berekböszörmény Köztársaság u. 57. sz.) 10

Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola képviseletére jogosult személy neve: Iskola igazgató Nemes Jánosné (4138 Komádi, Dózsa Gy. u. 19. sz. ) Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola gazdálkodásával kapcsolatos gazdálkodási kapcsolattartó és ügyintéző: Szabó Edit (4100 Berettyóújfalu Földesi u. 20. sz.)

A Humán Racionális Innovatív Alapítvány kuratóriuma 2/2009 (03.20) határozatával elfogadva, 2/2010 (03.20), valamint a 1/2013 (02.24) és a 1/2013 (03.25) határozattal módosítva egységes szerkezetbe foglalva.

I.4. A pedagógiai program törvényi háttere: A 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 6. alcíme A 243/2003. (12. 17.) Kerettantervi kormányrendelet A 100/97. kormányrendelet az érettségi szabályozásáról A Gyermekek védelméről szóló 1997. évi XXXI. tv. módosítása a 2002. évi IX. tv. A szakképzésről szóló 2011.évi CLXXXVII. törvény, A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. tv, 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról

11

II. AZ ISKOLA NEVELÉSI PROGRAMJA

12

II. 1. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei: Az ismeretanyag megértése és alkalmazása, az önálló ismeretszerzés igényének kialakítása. Saját, egyéni, hatékony tanulási módszerek kialakítása, az emlékezet edzése, az ismeretek előhívásának gyorsítása. Szülő földünk, hazánk kultúrájának, hagyományainak, történelmi emlékeinek megismerése, megőrzése, tiszteletben tartása. Az európai és nemzetközi törekvések ismerete, más népekkel szemben tolerancia. A demokratikus magatartásformák kialakítása. A különféle kommunikációs csatornákon nyert információk (verbális, vizuális, audiovizuális, informatikus) értelmezése, feldolgozása. Az egészséges életmód, egészségvédelem technikájának elsajátítása. A környezetvédelem lehetőségeinek ismerete és gyakorlása. A tanulóink olyan erkölcsi normákra tegyenek szert, amelyek alkalmassá teszik őket a munkahelyre való beilleszkedésre a közösségi életre és ott alkalmazni tudja a kulturált viselkedés szabályait, ahol az egyéni érdekeit is érvényesíteni tudja.

Vallási, világnézet: Az iskola:  nem elkötelezett egyetlen vallás vagy világnézet mellett sem,  biztosítja a tantárgyak sajátosságainak megfelelően az ismeretek, a vallási illetve világnézeti információk tárgyilagos és többoldalú közvetítését,  vallási és világnézeti kérdésekben semleges,  szülői igény esetén a Nevelési törvénynek megfelelően az intézmény lehetővé teszi a hit- és vallásoktatást. A tanulók felzárkóztatásának jelentőségét abban látjuk, hogy a különböző családi és intelektuális háttérrel rendelkező tanulók meg tudjanak felelni az iskola tantárgyi követelményeinek és sikeresen tudjanak teljesíteni a különböző szintű vizsgákon. Az iskola elvégzése után a munkahelyeken a tudásuk legjavát adva tisztességesen tudjanak helytállni. Legyenek képesek a kor kihívásainak megfelelni és önmagukat permanensen képezni. Tanulókat érdeklődésüknek, képességüknek, tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, a munkába állásra, a társadalomba való beilleszkedésre. Az iskolánkban folyó nevelés, a képességek fejlesztése, a közismereti oktatás és a szakmai képzés szerves egységet alkot. Az adott korosztályok egyre növekvő hányadát befogadó szakközépiskola nevelési és oktatási rendszere akkor képes a kulturálisan és szociálisan heterogén diákság hatékony képzésére, ha követelményeiben igazodik a tanulók adottságaihoz, fejlettségéhez. Az iskolai nevelés és oktatás rendszerébe beépülnek azok a fejlesztő célú problémakezelési módok és képzési tartalmak, amelyek: a magyar társadalom demokratikus létformájából, Magyarország európai integrációs folyamatából, a közép- és felsőfokú iskolázás kiterjedéséből, az egész életen át tartó tanulás igényéből adódnak. Nevelő munkájában számolnia kell a kultúraváltás jelenségeiből, a globalizációból, az egyenlőtlenségek világméretű növekedéséből, az értékrend zavaraiból fakadó feszültségekkel.

13

A Nemes Gimnázium, Szakközépiskola és Szakiskola legáltalánosabb célja a fiatalok, felnőttek tanítása, mely kifejezés alatt azt a tevékenységet értjük, melyben segítséget adunk egy hogy új készségeket tanuljon, vagy új ismereteket szerezzen, új szakmát sajátítson el. A tanítás fogalmát tehát tágabb értelemben használjuk, a fiatalok, felnőttek fejlődésének tudatos elősegítését, a középiskolás korosztályú tanulók életének tartalmasabbá tételét értjük alatta. Szeretnénk iskolánkat tág értelembe véve is a "új szakma tanulására alkalmas hellyé" tenni.. Az iskolában a legfontosabb személy a diák, az iskola életében a kulcsszereplő mégis a tanár, hiszen senkinek nincs az iskolában oly sok és olyan széleskörű lehetősége a diákok jó vagy rossz irányba történő - befolyásolására, mint neki. Ezért, ha alkotó, törekvő, kreatív és közösségi szellemű diákokat szeretnénk látni az iskolában, akkor fel kell szabadítanunk a tanárokat, ki kell bontakoztatni alkotó kedvüket, egyszóval megfelelő körülményeket kell biztosítani munkájuk végzéséhez. A tanár tehát nem az iskolai hierarchia alján esetleg közepén helyezkedik el, hanem a tetején, minden iskolai folyamat, tevékenység, stb. vele kezdődik és vele is ér véget. A nevelés tehát nem épület, program, felszerelés, rendszer, tantárgy, tankönyv, segédanyag és költségvetés kérdése, a nevelés a tanárok és a diákok megfelelő kapcsolatának kérdése, amelyben a fent felsoroltak csak azért vannak, hogy segítsenek bennünket jobb tanárrá lenni, diákjaink jobb segítőjévé válni. A fentiek munkánk módszertani "oldalát" jelentik, ám a pedagógiai célkitűzéseinkben nélkülözhetetlennek tartjuk a "tartalmi" oldal megjelenítését is. A következőkben a felsorolásunk semmiképpen sem jelent valamiféle fontossági sorrendet a nevelési tartalmak között, hiszen ezek életkor-, osztály-, környezet- és közösség függőek, egy-egy adott helyzetben, valamely tevékenység közben, fejlődési szakaszban, tanítási órán vagy azon kívül más és más jelentősége lehet egy kérdéskörnek. Összességében azonban e problémaköröket a fejlődő, kialakuló - kialakítandó személyiség szempontjából fontosnak, az iskolai nevelésben jelentősnek tartjuk. Az iskolai nevelőmunka - a fentiek figyelembe vételével - tervszerűséget igényel, a nevelési folyamatok tudatos átgondolását teszi szükségessé. Ezt kíséreljük meg pedagógiai programunk összeállításakor, megírásakor követni. A pedagógiai program akkor ér valamit, ha az élő, ha az iskolában folyó munka része, ha olyan elveket fogalmaz meg, melyekből konkrét pedagógiai folyamatok vezethetők le, következtetések vonhatók le, ha a fejlődés folyamata nyomon követhető, és a mindenkori változásokhoz alkalmazkodni képessé teszi az iskolát. Olyan formákat kell tehát kialakítani, olyan módszereket kell alkalmazni, amelyek segítségével programunk fokozatosan és folyamatosan képes a megújulásra, és mindannyiunkat - diákot, tanárt, szülőt és az iskola fenntartóit alkotó tevékenységre ösztönöz. Az iskolában folyó pedagógiai munka szempontjából elengedhetetlenül fontos a felzárkóztatás, a szakképzés koncepciójának alakulása, amely a gazdasági szerkezet változásait követve megköveteli az oktatási terület változásait is. A gazdaságban zajló folyamatok remélhetőleg elvezetnek oda, hogy új minőségű követelmények elé állnak a szakközépiskolák, várhatóan számolni kell azzal a körülménnyel, hogy a hagyományos munkahelyek és szakmák háttérbe szorulnak, megváltoznak a technológiai folyamatok, működik a munkaerőpiac, a megszerzett mellé új szakképesítést kell esetleg szerezni a felnőtt élet folyamán, akár többször is. A piacgazdaság viszonyait jól ismerő, abban tájékozódni tudó, a változó feltételeknek megfelelni képes, a munkafolyamatokat szervezni, irányítani tudó, felkészült szakembereket "kibocsátó" iskolára van tehát szükség. Egyre nagyobb az igény az idegen nyelveket beszélő, alkalmazó, értő, a számítógépet természetes munkaeszközként felhasználó szakemberek iránt. 14

A mai kor iskolájának többszörös kihívással kell tehát szembenéznie:  megbízhatóan, pontosan, kitartóan szorgalmasan dolgozó embert kell nevelni,  ki kell alakítani a tulajdonosi szemléletet, a kreativitást, az élet változó feltételeihez való alkalmazkodás képességét,  természetessé kell tenni a "másság", a különböző értékrendszerek, világnézetek empatikus elfogadását, a tolerancia fejlesztését, a saját vélemény, értékrend kialakítását,  meg kell felelni mindeközben az általános erkölcsi előírásoknak,  korszerű, hasznosítható tudást kell átadnia, informatikai és idegen nyelvi jártasságot, készséget kell kialakítania. Nem szabad megfeledkeznünk azonban arról, hogy az iskola csupán csak egy a diákokra ható nevelési tényezők közül, amely még, ha teljes hozzáértéssel és hatékonysággal teszi is a dolgát, akkor is csak befolyást gyakorolhat a tanuló személyiségére. Az iskolában folyó nevelő-oktatómunka pedagógiai értékei: Színvonalas alapfokú oktatás végzése az ismeretek közvetítésével és a személyiség fejlesztésével. Közvetíteni kívánunk:  alapvető tudományos igényességű ismereteket,  erkölcsi, etikai értékeket,  magatartási, viselkedési normákat, modelleket. Fejleszteni kívánjuk tanulóinknál:  az értelmes, kreatív és kritikai gondolkodást  a kommunikációs képességeket és készségeket  a manuális képességeket tudatosan irányított tevékenységrendszer által  az egész életen át történő tanulási igényt  a demokratikus és felelős döntési készséget  a másikra való figyelést, a világ dolgai iránti érdeklődést  az egészséges életmódra való törekvést. II.2. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka pedagógiai céljai:

KONKRÉT FELADATOK : ztése

15

Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása               

fenntarthatóságra nevelés, az elveivel való azonosulás elősegítése

környezettudatos magatartás és életvitel kialakulásának segítése – egyéb közösségi – felelősség felébresztése yzetfelismerés, az ok-okozati összefüggések felismerése képességének kialakítása, fejlesztése

  II.3. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka feladatai:

Az alapkészségek (olvasás, írás, számolás) biztosítása Minden tanuló más-más életkori szakaszában találkozik tudományos igényű ismeretekkel; fontos magatartási és viselkedési normákkal, értékekkel. Információt szereznek szűkebb és tágabb környezetükről, elemi összefüggések felismertetése, a lényegkiemelés technikájának készségszintre emelése. Az indulási hátrányok csökkentése, az esélyegyenlőség biztosítása A tanulók manipulatív és képi gondolkodásának megfelelően, a tapasztalati ismeretszerzés időszakában - főként a tevékenység – központú tanítási stratégia segíti a meghatározott célok elérését. Az indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása érdekében elsősorban a tudás megszerzését és alkalmazását szolgáló pedagógiai eljárások mellett szükséges az olvasási-számolási problémák gyors felismerése és kezelése. Értékközvetítés A demokratikus iskola működését a magyar alkotmányban, valamint az emberi és gyermeki jogok chartáiban rögzített értékek szabják meg. Ennek megfelelően iskolánkban az értékek egyensúlyára törekedve a következő területekre fektetünk hangsúlyt:  A biológiai lét értékei (az élet tisztelete, az egészség értéke stb.)  A társa kapcsolatra vonatkozó értékek (tisztelet, szolidaritás, szeretet, tolerancia stb.)  A társadalmi eredményességre vonatkozó értékek (folyamatos tanulás, problémaérzékenység, kreativitás, szellemi igényesség stb.)

16



A humanizált társadalom és világkép értékei (hazaszeretet, az egyetemes emberi jogok tiszteletben tartása, a hazai és egyetemes emberi kultúra értékei stb.).

Az iskola egyik kiemelt pedagógiai törekvése az alapvető erkölcsi, etikai és vallási értékek közvetítése, amelyek a tanulói „énkép” kialakításának nélkülözhetetlen eszközei. A nemzeti és egyetemes kultúra értékeinek megismertetése horizontálisan és vertikálisan egyaránt átszövi a cél – feladat - és követelményrendszer mindhárom szakaszát. Alapvető terület a történelemmel, mint az emberiség kollektív memóriájával való kapcsolat, különösen az európai örökség, a jelenkori demokratikus értékek és emberi jogok szempontjából. A tolerancia és a kölcsönös tisztelet fejlesztése és kialakítása megkívánja, hogy túllépjünk egyes tantárgyak (pl. a történelem) keretein. Az iskola élet – mint a politikai társadalom mikrokozmosza – megtanítja a tanulók számára a demokratikus elvek tiszteletét, a konfliktus hatékony elemzését és a különböző konszenzusteremtő technikák gyakorlását. A tanulók ez által képessé válnak a felelősségteljes gondolkodásra, a logikus érvelésre, melyek alapvető elemek a demokratikus attitűdök kialakulása szempontjából. Iskolai szinten fontos feladat az öntudatos, jogait és kötelességeit ismerő és érvényesítő állampolgár nevelése. Személyiségfejlesztés (kompetenciák, önmegvalósítás, önképzés) Az alapelvekből következő kiemelt pedagógiai törekvés a személyiségfejlesztés. A gyermekközpontú alapkoncepció és a program követelmény központú felépítése az alapvető tanulói készségek, képességek, és jártasságok fejlesztését szolgálja. A problémamegoldó gondolkodás kialakítása, az információk értelmezése és feldolgozása Az iskolához és a tanulókhoz érkező nagy mennyiségű információ értelmezése és feldolgozása, a kialakított kompetenciák (készségek, képességek, jártasságok) működtetése a tehetségek felismerését, gondozását, fejlesztését kívánja meg. Mivel a tanuló ennek a folyamatnak alkotó részese, ezért kreativitása és innovációs törekvései fontos építőköveti a tanítás-tanulás szakaszának. Egészséges életmódra, családi életre nevelés A program fontos feladata az egészséges életmódra nevelés erősítése, mely nem egyegy tantárgy (biológia, testnevelés) kizárólagos feladata, hanem az integráció során beépül valamennyi képzési terület tartalmi, fejlesztési elképzeléseibe. A mentálhigiénés problémák kezelése és megoldása, a családi értékek megőrzésére való törekvés a tanulói tevékenységek fejlesztésének általános eleme. Környezeti (környezetvédelmi) nevelés A szűkebb környezet megóvásának készségszintre emelése lehetővé teszi olyan állampolgárok nevelését, akik felelősségteljesen vesznek részt a közügyeinek intézésében, és óvják, ápolják környezetüket. Pályaorientáció A program szorgalmazza a teljes képzési időt átfogó, tudatos, megtervezett, a tanulói képességeket maximálisan figyelembe vevő pályaorientációs pedagógiai stratégiát, összhangban a kerettanterv követelményeiben megjelölt elvárásokkal. Szociális ellátások biztosítása

17

Az iskola által megfogalmazott célok (indulási hátrányok csökkentése és az esélyegyenlőség biztosítása) a szociális ellátások szintjének kialakítását kívánják meg. Alapvető feladat a szülők igényeinek megfelelően, az iskola társadalmi környezetéhez alkalmazkodva az egész napos ellátások (ügyelet, napközi, tanulószoba) és a diákétkeztetés biztosítása. Követelmények: Az iskolából kikerülő tanulók az elsajátított gondolkodási műveletek segítségével kreatívan – önállóan is – képesek legyenek önmaguk tudásának bővítésére, fejlesztésére, vagyis alapismeretük nyitott és alkalmazható legyen a hétköznapi életükben, továbbtanulásukban egyaránt. Legyenek képesek ismereteik, kommunikációs készségeik (írás, olvasás, számolás, beszédkommunikáció, viselkedési kultúra) birtokában tudatosan és igényesen élő, feladatokat vállaló, teljesítő, egymást segítő ifjakká válni, akikre jellemző:  színvonalas alapműveltség, nyitott sokoldalúság  egymás tisztelete, mások érdekeinek megbecsülése  a haza iránti elkötelezettség, társadalmi érdeklődés, aktivitás  etikus, alkotó diákélet, életkoruknak megfelelő értékrend, döntési képesség.

A meghatározott órakeretben, a megválasztott tananyaggal és tankönyvi tartalommal, adekvát módszerekkel alakuljon ki a tanulókban képességeiknek megfelelően:  a megfigyelés-centrikus gondolkodás,  a memorizálás, az ismeretek felidézésének képessége, az emlékezet (memoriterek, versek, dalok, idézetek, szabályok megtanulásával),  komplex látásmód,  fokozott beszéltetéssel (leírás, elmondás, elbeszélés, párbeszéd, szerepjáték) a helyes kommunikáció, előadásmód,  az összehasonlítási, ok-okozati, a viszonyítási lés bizonyítási vagy cáfolási képesség,  a csoportosítási, rendszerezési képesség,  a kiemelés, az általánosítás, az indoklás, az ítéletalkotás és következtetés képessége,  a kreativitás,  az együttes tevékenységrendszer (a teamban való munkálkodás)  az egyéni képességek kibontakoztatása differenciált feladatok, programok megoldásával,  a tanár-diák kapcsolatok, a tantárgyi kötődés, attitűd. Éljenek az alkotás lehetőségével, mivel a tanítás-tanulás folyamatában módjuk van egyedi tanulói elgondolások, ötletek, találmányok, alkotások (vers, próza, matematikai elgondolás stb.) kivitelezésére. Törekedjenek az iskolai értékrend és normák megismerésére, elsajátítására, megtartására. Legyenek képesek önmaguk és mások munkájának mérlegelő megítélésére, legyen reális véleményük, meghatározott állásfoglalásuk. Véleményük legyen nyílt, jobbító szándékú.

18

Az iskolai oktató-nevelő munka elveinek érvényesítése, követelményeinek megvalósítása a következő elvárásokat támasztja a nevelőtestület tagjaival szemben:  egységes nevelési látásmódra törekvés, melyen belül az egyéni nevelői hatásoknak erősíteniük kell egymást,  az önismeret, önfejlesztés, önbizalom tanítókra, tanárokra vonatkozó követelménye,  önállóság a minőségi munka elvégzésében,  együttműködési képesség, tolerancia fejlesztése,  empátiás készség a tanulókkal, kollégákkal szemben,  a realitásérzék fejlesztésére való törekvés a különböző szociokultúrális háttérrel rendelkező tanulók segítése érdekében,  a „példa” szerepének felvállalása.

II.4. Az iskolában folyó nevelő-oktató munka eszközei és eljárásai: Oktatási eszközrendszerünk A nevelési-oktatási feladatok aktuális eljárásrendjét minden tanév elején a munkatervben határozzuk meg. Iskolai oktatási eszközrendszerünk többcsatornás összetételű. Tartalmaz tárgyiasult információhordozókat, modelleket, maketteket, transzparenseket, gépelemeket, gépalkatrészeket, szerszámokat, mérőeszközöket, műszereket, szerkezeteket, szerelvényeket. Tartalmaz vizuális, auditív információhordozókat, audiovizuális információ-bemutatókat, programközlőket. Iskolai könyvtárunk sajátos eszközeivel hozzájárul az iskola pedagógiai programjának megvalósításához, szervezetileg és funkcionálisan beépül az iskola tevékenységének egészébe. Biztosítja egyrészt az iskola alaptevékenységéhez nélkülözhetetlen forrásokhoz és információkhoz való hozzáférést a tanulók és tanárok számára, másrészt olyan tanulási környezetet jelent, amely korszerű információhasználati, könyvtárhasználati tudást, szokásokat generál. Biztosítja továbbá, hogy az élethosszig tartó tanulás fontos feltételét, az információs műveltséget a tanulók középiskolai éveik alatt megalapozhassák. Tárgyi eszközeink: szakszertáraink, tantermeink legkülönbözőbb tárgyai audiovizuális eszközeink, média eszközeink, amelyeket a nevelésben eredményesen felhasználhatunk egyegy részfeladat sikeres megoldása érdekében. Nevelési eszközrendszerünket pozitív értelmű nevelési céljaink elérése érdekében alkalmazzuk. Személyi vagy tárgyi eszközelemeink nevelési folyamatunkban részfeladatokat oldanak meg és ezzel nevelésünk hatékonyságát emelik. Nevelési módszereink:  Közvetlen: a nevelő személyes kapcsolat révén hat a tanulóra Személyi eszközeink: nevelőink személyes hatásának eszközei; beszéde, hangja, gesztusai, mimikája, egész személyes megjelenése.  Közvetett: a nevelő hatás a tanulói közösségen keresztül érvényesül

19

II. 5 Iskolánk pedagógusai által alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások, módszerek: Közvetlen módszerek Szokások kialakítását célzó, 1. beidegző módszerek -

Magatartási modellek 2. bemutatása, közvetítése

Követelés

Közvetett módszerek -

A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése.

-

Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása.

-

Hagyományok kialakítása, ápolása

Gyakorlás

-

Segítségadás

-

Ellenőrzés

-

Ösztönzés

-

Elbeszélés

-

-

Tények és jelenségek bemutatása

A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében

-

A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből

-

Műalkotások bemutatása

-

A nevelő személyes példamutatása

Tudatosítás (meggyőződés 3. kialakítása) -

Magyarázat, beszélgetés A tanulók önálló elemző munkája -

Felvilágosítás a betartandó magatartási normákról Vita

Projekt feladat

-

házi dolgozat esszé önálló kiselőadásra felkészülés

Követelési módszereink eszközei: biztatás, ígéret, helyeslés, elismerés, példa, osztályozás, dicséret, jutalmazás. Értékelési eljárások:  egy nyílt végű cél (folyamatcél) értékelése (több mutatók együttesével, értékel)  egy eredménycél értékelése (cél teljesüléséhez rendelt indikátorokkal)  egy komplex értékelési eljárás (teljes globális megítélése) Tehetséggondozás módszeres eljárásai: megfigyelés, házi, megyei, országos versenyeken, emelt képzésen, felismerést szolgáló tudatos szituációk tervezése, használata, ünnepélyeken való szereplés, diákönkormányzati munka, egyéni fejlesztés, szakkör, sportkör, kapcsolatok különböző szakmai szervezetekkel stb. Felzárkóztatást segítő program módszerei: 20

            

képességek felmérése iskolába lépéskor, képességek felmérése az iskoláztatás folyamán, induktív gondolkodás mérése, megfigyelés, dokumentumelemzés, beszélgetés (gyermekkel, szülővel) tanulási szokások felmérése, egyéni képesség fejlesztése, differenciált tanóravezetés, korrepetálás, kis létszámú osztályok tanulásmódszertan, tanulás tanítása, tréning (tanulástechnikai, koncentrációs).

A tanulók értékelése         

a tanárok értékelési szokásainak összegyűjtése, az értékelési szokások és a meglévő értékelési szabályzat összehasonlítása, az értékelési szokások csoportosítása a minden tanárra kötelező értékelési szabályzat megvitatása, szövegszerű kidolgozása, dokumentumának elkészítése, a tanulók és a szülők tájékoztatása az iskolai értékelési rendszerről és a tanár egyéni értékelési szokásairól, feleletek, füzetek átnézése, dolgozatok, vizsgák, szülői értekezlet, fogadóóra, naplók ellenőrzése, ellenőrző könyvek, értékelő csoport létrehozása.

II. 6. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok: „Egynek minden nehéz, soknak semmi sem lehetetlen!” /Széchenyi István/ Az iskolai életben a személyiség szinte minden vonatkozásban a közösségben fejlődik, sőt a közösség meghatározza a személyiség alakulását, ám ugyanakkor minden személyiség hat a közösség változásaira, fejlődésére. Ezért nem szükséges, sőt nem is lehet a két kérdéskört elkülönítetten, egymástól független problémaként kezelni. A diákközösségeket is ugyanaz a folyamat jellemezte az elmúlt évtizedben, mint a társadalom egészét, fokozatosan atomizálódik, az úgynevezett közösségek csak osztálytársak laza halmazaként funkcionálnak. Az iskola a maga eszközeivel megoldani semmiképpen nem képes ezeket a gondokat, kezelni tudja a jelentkező tüneteket, ám a hatás rendkívül bizonytalan. Felelőssége a nevelőtestületnek abban van, hogy milyen mértékben hajlandó felvállalni a kérdéskör iskolai vonatkozásait.

21

Az iskola – így különösen a középiskola – a „szervezeti élet iskolája”. Az iskolának kell – kellene – megtanítania a formális szabályok közötti viselkedést. Ennek furcsa „ellentmondása”, hogy a miközben használja a jutalom és a büntetés módszerét, valamint igyekszik figyelmen kívül hagyni az egyéni különbségeket és sajátosságokat, eközben mégis az egyénekre és a közösségre egyaránt hatást gyakorol a fentiek alapján. A tanuló és a tanár is az iskolában szerepet „kap”, éppúgy, mint később az iskolán kívüli különböző valódi szervezetekben. A tanulók „szerepvállalása, szerepviselkedése” biológiai és lélektani okokból egyaránt tökéletlen, sok feszültséggel és szabályszegéssel jár. Az iskolai nevelés feladata részben tehát ezeknek a „devianciáknak” a pszichológiai és emberi befolyásolása, ám ebben fontos szerepe van az egyéni sajátosságok megfelelő lélektani kezelésének. Ezért van nagy jelentősége a diákok és a tanárok között (diák-diák, diák-tanár, tanár-tanár) kialakuló, és döntő többségében a tanár által meghatározott kapcsolatoknak. A tanár a tanulókkal való kommunikációs kapcsolatban azonosulási mintát nyújthat, és részben ennek alapján, részben a tanulók legalább egy részével való egyedi bánásmóddal erős érzelmi kapcsolatokat alakíthat ki, amelyekben ő a szabályozó fél, és ezek segítségével viszonylag kis energiával komoly nevelési eredményeket érhet el. Ahhoz azonban, hogy az azonosulási minta működjön, mernie kell „önmagát adnia”, spontán szabad módon kell viselkednie. Semmiképp nem elfogadható az a viselkedés, ami ma sajnos tapasztalható, hogy valaki „csak szaktanár” kíván lenni, ezzel „lemond” a nevelési feladatokról. Pedig a tanár feladata az iskolai szervezeten belül egyértelmű, hiszen övé a vezető és a kezdeményező szerep, melynek az iskolai élet minden területén egyaránt meg kell mutatkoznia. Szükséges tehát, hogy a nevelési feladatok végrehajtásában a nevelőtestület minden tagja szerepet vállaljon: az osztályfőnökök az osztályaik irányításán, nevelésén keresztül, akiknek nem jut – nem juthat – osztályfőnöki feladat, azoknak az osztálykereteken kívüli tevékenységeken keresztül. A középiskolai nevelés nehézségeinek kiindulópontja az, hogy a tanulók már részben kialakult jórészt másutt és más körülmények között kialakult – egyéniséggel érkeznek meg a középiskolába. Így első feladatunk, a tanulók személyiségének megismerése, a középiskolai életbe való beépítése és megfelelően történő aktivizálása. Ez a feladat nemcsak az osztályfőnökök munkájának része, hanem minden szaktanáré is, hiszen a személyiség nemcsak a tulajdonságokat, hanem a képességeket és készségeket is magában foglaló kategória. Természetesen a középiskolai nevelés során a személyiség fejlesztésének más-más feladataival találkozunk. A tizenkettedik évfolyam jelentősége rendkívül nagy még a felnőttoktatásban is, hiszen a hallgatók pályaválasztási döntéshelyzetbe kerülnek. A helyes döntés alapja a reális önkép kialakulása, mely az előző évek helyes értékelésén alapulhat. A tanári munka egyik legnehezebb feladata az, hogyan vezessük rá tanítványainkat a helyes önértékelésre, a megfelelő pályaválasztásra. Ebben a folyamatban kiemelkedő a tanárok pályaorientációs tevékenysége. Megemlítendő, hogy ez is az osztályban tanító összes tanár feladata, hiszen a sokféle érdeklődésű diák sokféle irányítást kíván. Egészen más jellegű kapcsolatrendszert kíván meg az érettségi utáni képzés. A tanárdiák kapcsolat azonban itt sem mellőzhető. Szükséges megállapítanunk, hogy bár a képzéseink jellegüket tekintve hasonlóak a főiskolák és az egyetemek képzéseihez, mégis az alkalmazható és alkalmazandó módszereink nem lehetnek még hasonlóak sem a felsőoktatási intézményekhez. Fontos feladat, hogy rávezessük diákjainkat arra, hogy változatlanul középiskolás tanulók, így elkerülhetjük a szükségtelen konfliktusok kialakulását. Az osztályfőnöki tevékenység itt fokozottan szükséges, kiemelten törekedni kell arra, hogy elkerüljük a formalitás kialakulását.

22

A közösségi létforma kialakítása természetesen nemcsak osztálykeretekben, hanem iskolai szinten is történik. A legfontosabb feladat a tantestület és a diákkör közötti kommunikáció megfelelő szintű és formájú biztosítása.

II.6.1. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos további pedagógiai feladatok Tanulóink személyiségfejlesztése, harmonikus emberré nevelése érdekében az ismeretátadással szinkronban fejlesztjük belső pszichikus világukat, társas kapcsolati és egyedi személyiségi készségeiket is. Munkánk során egyaránt fontosnak tartjuk a tudásnak és az emberségnek, az intelligenciának és a cselekvőképességnek, az önkibontakoztatásra és az önfejlesztésre való készségeknek a fejlődését. II.6.2. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai elveink - Az egész személyiséget kell fejlesztenünk szem előtt tartva azt, hogy mindenki a saját egyéniségét bontakoztathassa ki; - A „személyre szabott”,- az egyén szükségleteire épülő neveléshez szükséges a személyiség elmélyült és pontos ismerete. Ezért a személyiségméréseknek is fontos szerepet szánunk a személyiségfejlesztés folyamatában. - Hisszük, hogy az iskolai nevelést (is) az atmoszféra határozza meg. Az a légkör, amely a személyiségfejlődést elősegíti, melynek erői, töltései a pedagógus személyiségéből és a tanulókkal való kapcsolatából erednek. - Az emberközpontú (nem csak gyermekközpontú) iskola megvalósulását szeretnénk elérni, ahol lehetőség nyílik a harmonikus személyiségalakulásra. - A személyiségfejlesztés során elsődleges eszköznek a dicséretet, a pozitív megerősítést tartjuk. II.6.3. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatok, tevékenységek - a tanulók megismerése (személyiségmérésekkel, közös programok során, egyéni elbeszélgetésekkel stb.); - az önismeret, önkritika kialakítása, fejlesztése; - a fejlesztõ értékelés gyakorlatának kialakítása (fejleszti a tanulók önismeretét, önértékelését, tanulási motivációikat); - az önállóság, önfejlesztés képességének kialakítása; - az önmagukért és másokért való felelősség kialakítása; - a „nevelő-oktatómunka céljai”-nál felsorolt általános és egyedi értékek közvetítése ill. kialakítása; - színes és sokoldalú iskolai élet kialakítása (versenyek, szakkörök, ünnepélyek, sportrendezvények, országjárások, stb.).

23

Erkölcsi nevelés Korunk erkölcsi szabályai válságban vannak: a magánember – a család, a média, a politika, gazdaság erkölcse eltolódott értékrendet mutat. A hagyományos erkölcsi értékek eltűnni látszanak, helyükbe lépett az önzés, a gátlástalan ego érvényesítése, a segíteni akarás hiánya. A tv, internet, a mértéktelen számítógép- játékok – mint pótló eszközök – a gyermekek befelé fordulásához, az agresszióhoz, a filmek álomvilágában élő emberkép kialakulásához vezetnek. Ezért az iskolának különleges feladata, hogy minden lehetőt megtegyen az élményszerű pozitív minták sokaságának felkínálásával, személyes példamutatással, történelmi személyiségek, irodalmi, drámai hősök tetteinek, magatartásainak átélési lehetőségével, azért, hogy a gyermekek erkölcsi értékei helyesek legyenek. Céljaink: A megértésre, a szolidaritásra, minden ember méltóságának tiszteletére, szegények, az elesettek, az öregek megsegítésére, a szilárd belső fegyelmezettségre, szeretetre, vidámságra nevelés. Feladatunk. Az iskolai személyiségfejlesztés fontos feladata az értékes belső motivációs bázis kiépítése. Ennek egyik feltétele a gyerekek tanuláshoz fűződő viszonyának megváltoztatása. Nagy gondot kell fordítani a gyerekek értékorientációjának formálására. Cél csakis a pozitív emberi értékek elfogadtatása lehet. Fejleszteni kell felelősségérzetüket, kötelességtudatukat.

Esztétikai nevelés Az általános iskolában folyó esztétikai nevelésben vezető szerepet tölt be a szépirodalom. Feladata az irodalom megszerettetése, az olvasóvá nevelés. Tegyük a gyermekeket alkalmassá az irodalmi élmények befogadására, a művészeti szép felismerésére, hogy ezáltal fejlesszük irodalmi-esztétikai, gyönyörködő képességüket, ízlésüket. A vizuális kultúra tanítása fejleszti a tanulók látási kultúráját, a képszerű megismerés alapjait rakja le, ezért a képzőművészet az esztétikai nevelésben döntő szerepű. Elsősorban konkrét alkotó munkával valósítja meg az esztétikai nevelés aktivitásának elvét.

A testi nevelés Az egészséges életmód kialakítása. A test tisztán tartására nevelés. Egészséges, higiénikus környezet megteremtése. A tanulók testi, szellemi teljesítőképességének a fokozása. Az ellenálló képesség, az edzettség növelése. A játék fejlessze a következő jellembeli tulajdonságokat határozottság, önuralom, bátorság, gyors felfogó képesség.

24

Adjon módot egymás megbecsülésére, fejlessze a kötelességtudatot, a közösséghez való ragaszkodást. Segítse a gátlások leküzdését, az akaraterő növelését. Tanulják meg a kudarcot feldolgozni. A rendszeres spontán mozgások lehetőségének biztosítása túrák, kirándulások szervezésével. A mozgás örömét felhasználva, szívesen végzett testnevelési foglalkozásokkal, gyakori vetélkedőkkel, testnevelési és sportjátékokkal, majd serdülőkorban a sportolás, a versenyek minél gazdagabb lehetőségeinek szervezésével, alakítsuk ki a rendszeres testedzés, sportolás, természetjárás, a harmonikus, esztétikus mozgás iránti igényt.

Munkára nevelés Fontos az emberek által végzett munka fontosságának tudatosítása. A gyerekeket önellátásra, a környezet rendben tartására kell nevelni mivel a munkára nevelés szervesen beletartozik a személyiség formálásának egységes folyamatába. E célt szolgáló tevékenységformák: helyes viszony a tanuláshoz, közhasznú, közösségi munkákban való részvétel, a tulajdon védelme, iskolai rendezvények szervezése, következetesség, segítségnyújtás a pedagógusnak (pedagógusasszisztens), versenyek rendezése (szabadidőben is), nem jutalmazzuk azt, ami a normális emberi kapcsolatokban kötelező, büntetjük azt, aki ezt nem teszi meg.

Erkölcsi nevelés A pedagógus ne legyen személyválogató. Feladatunk a tanuláshoz és a munkához való helyes viszony kialakítása. Fejleszteni kell a tanulás motívumait, erősíteni a tanulási motivációkat. Meg kell tanítani a gyermekeket tanulni. A munka, a dolgozó ember tiszteletére, megbecsülésére nevelés. A tanuláson kívül legyen munkája, hogy értékelni tudja azt. Tanuljon rendszeresen, figyelmezetten, kötelességtudóan. Tudatosítani kell ennek későbbi hasznát. Fejlődjön segítőkészsége. Óvja, becsülje az iskola felszereléseit. Tudja azt, hogy károkozás esetén a büntetésen kívül anyagi kártérítéssel is tartozik.

Érzelmi nevelés Az ember érzelmei alapján lesz boldog vagy boldogtalan. Ez utóbbi elkerülése céljából szükséges az ifjúságot érzelmileg nevelni

25

Fontos szeretetünk kimutatása: szemkapcsolattal, testi érintéssel, figyelmünk és időnk rááldozásával, fegyelmezéssel. Nagyon fontos a szülő iránti tiszteletre nevelés, hiszen a szülői tekintély az alapja a tanári tekintélynek. Ha megköveteljük a gyermektől, hogy jószívű, hálás, kedves legyen, ezekre a tulajdonságokra meg is kell őt tanítani. Az érzelmi nevelés az egészség megőrzésének is része kell, hogy legyen. (A negatív érzelmek betegségeket okozhatnak, míg a pozitív érzelmek segítenek megőrizni az egészséget.) Tanuljanak meg együtt érezni másokkal. (Sokan csak elvárják ezt, de ők nem adják meg másoknak.) Az együttérzés nem velünk született, tanulni és tanítani kell. Az érzelmi nevelés feladata lehet még az érzelmek irányításának a megtanulása, gyakorlása. Ehhez meg kell tanulni pozitívan gondolkodni. Az érzelmi nevelés feladata a káros szenvedélyek elkerülésére nevelés.

Értelmi nevelés Minden tanuló rendelkezzen olyan bővíthető bizonyos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik arra, hogy az alapműveltségi követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Törekszünk arra, hogy a megismert művelődési anyagot összefüggéseiben lássák, s legyenek képesek azt rendszerezni. Igyekszünk minél önállóbb tanulásra ösztönözni őket. Hiszen aki tud tanulni, jobban le tudja küzdeni a hátrányokat és jobban tud az érdeklődésének megfelelő irányban fejlődni. A jobb képességű tanulókat olyan továbbépíthető ismeretek birtokába juttatjuk, amelyekkel a továbbtanulás folyamán megállják helyüket. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatásával arra törekszünk, hogy minél több gyermek sikeresen, eredményesen fejezze be az iskolát. E cél elérésének módjai differenciált foglalkozás, gyűjtő és kutatómunka, csoportmunka, kooperatív munka, projektmunka, felzárkóztatás, korrepetálás, tehetséggondozás (szakkörök, tantárgyi versenyek, vetélkedők keretében),

26

II.6.4. Az iskolában a nevelési és oktatási célok megvalósítását az alábbi tanítási órán kívüli tevékenységek segítik: Hagyományőrző tevékenységek .Minden tanév folyamán iskolai ünnepséget, megemlékezést tartunk a következő alkalmakkor: 1956. október 23-a, 1849. október 6-a, 1848. március 15-e évfordulóján), a kommunista diktatúrák áldozatainak (február 25.) emléknapján, valamint a holokauszt áldozatainak (április 16.) emléknapja alkalmából. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik.  Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére felzárkóztató órát szervezünk.  A továbbtanulás, a munkaerőpiacon való helytállás a főiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elérő tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Versenyek, vetélkedők 

A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, stb.) versenyek, vetélkedők. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a szaktanárok végzik.

Tanulmányi kirándulások 

Az iskola nevelői a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervez(het)nek.

Múzeumi, kiállítási, művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozások 

Egy-egy tantárgy néhány témájának feldolgozását, a követelmények teljesítését szolgálják a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon 27

tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes

Szabadidős foglalkozások 

A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy különféle szabadidős programokat szervez. (színház- és múzeumlátogatások, táncos rendezvények). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes.

Iskolai könyvtár 

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár (székhelyen, valamint a tagintézményeknél) és/vagy megállapodás alapján az adott telephely közkönyvtára segíti.

Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata 

A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógéptermek, stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják.

II.7. Teljeskörű személyiség fejlesztéssel összefüggő feladatok:  Önismeret fejlesztése:  Ki vagyok? Az identitás a szocializáció során kialakuló én-azonosság tudata  Az én és a nem-én közötti dialektikus kapcsolat alapulása  Erikson: az identitás-érzés egész életen át való fenntartására irányuló törekvésének a személyiségfejlődésének a fontos motívuma  Az identitás-hipotézis nagy valószínűséggel beteljesíteni önmagát  Az identitás összetevőinek a fejlesztése: -- Társadalmi identitás: a nagycsoportok között önmagunkat az ismerősség-idegenség dimenziójában határozzák meg. A nagycsoportok között önmagunkat az ismerősség-idegenség dimenziójában határozzuk meg --Személyes identitás: azonosságtudat révén a személy megteremti a maga változatlanságának fikcióját. Azonosságtudat révén a személy megteremti a maga változatlanságának fikcióját --Kulturális identitás: a kultúra és az önazonosság kollektív elképzelése A kultúra és az önazonosság kollektív elképzelése Speciális identitások fejlesztése: 28

 Paradox identitás: ellentmondásokon alapul  Negatív identitás: a „ki nem vagyok,” a hangsúlyozott.  Virtuális identitás: a személyközi és a társadalmi azonosságtudat elmosódhat – szabadságérzés.

 Az identitás kialakulásának a segítése: JOHARY ablak: Magam által

Ismert

Ismeretlen

Ismert

Nyílt

Vak

Ismeretlen

Rejtett

Tudattalan

Mások által

 Az empátiás képesség fejlesztése: • • • • •

Bele élőképesség a másik ember érzelmi állapotába. Affektív folyamat: nonverbális jelzések felfogása. Az érzelmi intelligencia része. Kognitív folyamat: az észlelés értelmezése. Attitűd (Rogers): a másik személyiségének feltétel nélküli elfogadása és annak kinyilvánítása.  Az empátia képesség fejlesztés módszerei:

• • • •

Lebegő figyelem. Az érzelmi ráhangolódás nyomán a saját érzelmeink által felszínre hozott ismerettartalmak önreflexiója. Nonverbális jelzések felfogásának és megértésének fejlesztése. Szerepcsere (pszichodráma, Jene Elliot kísérlete)

II.8. Közösségfejlesztéssel, az iskola szereplőinek együtt múködésével kapcsolatos feladatok

29

A közösség formálása, alakítása nem egyetlen tantárgy feladata, mert az oktató-nevelő folyamat egészét áthatja, kiterjed a szabadidős tevékenységekre, közös cselekvésekre és a diákok öntevékeny szerveződéseire is; - a közösség váljék színterévé az egyéni tehetség kibontakozásának és fejlesztésének; olyan forrássá, amelyből az egyén erőt meríthet; - továbbá segítsen a tanulók esetleges problémáinak, konfliktusainak megoldásában is. A A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataink - minél több olyan tevékenység, alkalom megteremtése, amely során a tanulók megismerhetik az őket körülvevő világot, társaikat és önmagukat; - a tanulók minél hatékonyabb bevonása a közös tevékenységekbe, közösségi munkába, ezek folyamatos értékelése; - egységes iskolai arculat-, érték- és szimbólumrendszer kialakítása; - az értékek megőrzése és gyarapítása; - a tanulók jó közérzetének megteremtése; - harmonikus kapcsolat kialakítása a természeti és társadalmi környezettel; - a különböző kultúrák, életmódok, vallások, szokások megismertetésével nyitottá, megértővé tenni tanulóinkat a másság iránt; - a tanulók közvetlen részvételének segítése a nemzetközi kapcsolatok ápolásában; - a beteg, sérült és fogyatékos emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartás fejlesztése. Együttműködés a szülőkkel A szülőkkel történő együttműködés több szinten is megvalósul az iskolában. A legalapvetőbb a szülők és tanárok közvetlen kapcsolata. Az iskola minden tanárának van kijelölt fogadó órája, melyben a szülők előzetes egyeztetés nélkül is felkereshetik a tanárokat. Ezen alkalmakkor mód nyílik egyéni véleménycserére a szaktárgyi tanárok és a szülők, valamint az osztályfőnök és szülők között. Együttműködés a tanulókkal A tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat alapja minden iskolai munkának. A megfelelő kapcsolatok létrehozása, megteremtése az oktatási folyamat minden résztvevőjének közös feladata. Az iskolai tanár-diák együttműködés szervezeti formái: osztálygyűlés – az osztályon belüli, a közösséget érintő kérdések megvitatására minden osztály képviselőkkel (legalább két fő osztályonként) vehet részt az iskolai diákvezetés tevékenységében Diákközgyűlés – minden tanév során legalább egy alkalommal össze kell hívni.  Rendkívüli diákközgyűlés – szükség esetén összehívható a diákok vagy az iskolavezetés kérésére. Nemzetközi kapcsolatok

30

Az iskola a következő országokkal tervezi, hogy kapcsolatot alakít ki: Szlovákia, Horvátország, Románia, Olaszország, Csehország, Lengyelország, Hollandia, Németország. Cél az egyik együttműködési terület a nemzetközi diákcsere kiépítése. Évente két alkalommal, ősszel és tavasszal szervezve. Egy hét során egy ország életéből kapni életképeket.

A közösségfejlesztés színterei, tevékenységformái  osztályfőnöki órák, szakórák, sportkörök;  tanulmányi kirándulások,  sportversenyek;  különböző közös programok (pl. logisztikai központok, mozi-, múzeumlátogatás,  szinház látogatás, stb.);  iskolai- és iskolán kívüli rendezvények, ünnepségek, megemlékezések;  iskolai hagyományőrzés (pl., sportnapok, fenyőünnep, stb.).  DÖK  Iskolán kívüli kapcsolat rendszerek: iskolák, egészségügyi intézmények,rendőrség,család és ifjuságvédelem, stb… II.9. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységek A belépő tanulóknak akár ( felzárkóztatáson részt vevő) a kilencedikes (felnőttoktatás), akár a tizenharmadik osztályosoknak nem kisebb jelentőségű kérdésekkel kell megismerkedniük, mint az adott iskola tantervi és nevelési követelményeivel, kulturális, társadalmi, gazdasági helyzetével, funkciójával, élethivatásra felkészítő jellegével. Fontos, hogy a tanuló mielőbb megismerje a többcélú intézmény és annak helyi hagyományait, annak ápolásába öntevékenyen bekapcsolódjék. E nélkül az adoptáció nélkül a tanuló lélektelenül, idegenként, vagy ellenségesen szemléli az új környezetet. Beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók nem képesek egyéni bánásmód nélkül teljesíteni az iskola követelményeit. Mivel a nehezen nevelhetőséget kiváltó okok sokfélék, nagyon összetettek a problémák megoldásához széleskörű társadalmi összefogásra több személy és intézmény összehangolt együttműködésére van szükség. A tennivalók zöme két alapvető fogalom köré csoportosítható:

1. Prevenció:

Ami azt szolgálja, hogy a várható problémák kialakulása előtt az arra illetékes személyeket szervek közbelépjenek és megakadályozzák a gyermekek személyiségfejlődésének bármiféle torzulását. 2. Korrekció: 31

Ez tartozik főleg az iskolák feladatai közé. Ez már a meglévő problémák szakszerű, azaz pszichológiai, pedagógiai hozzáértéssel történő kezelése a személyiség pozitív irányú átépítése.

Ezzel kapcsolatban az iskolában tanító pedagógusok feladatai: Fel kell tárnunk a tanulóink előítéleteit, személyiségüket és a magatartásuk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszichológus bevonásával, ahol számbavesszük a lehetséges megoldásokat. Kihez fordulhatunk segítségért? Melyek a tanuló pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhatunk? Megkeressük azokat a tevékenységeket a szabadidő szervező pedagógus bevonásával, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. A szabadidő szervező tanár segítségével olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el. Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. A szülő, a tanuló, a pedagógus és az intézménypartnerei kapcsolatának formái: Iskolán belül: Vezetés-tanárok, oktatók, óraadók, technikai dolgozók, Iskolán kívül: Iskola – Oktatási Hivatal Iskola - Dél Bihari Gyermek és Családjóléti szolgáltatás Iskola - Klébersberg Közokatatási Intézmény Berettyóújfalu Iskola – Megyei Kormányhivatal Debrecen, Békéscsaba, Szolnok, Iskola – Megyei Államkincstár Békéscsaba, Debrecen, Iskola – Vizsga Központok Iskola – Iskola vonzás körzetében levő óvodák, általános iskolák, gimnáziumok, szakiskolák, szakközép iskolák Iskola – Iskola vonzáskörzetében levő művelődési házak, Iskola - Iskola vonzáskörzetében levő szociális szolgáltatók, Iskola - Iskola vonzáskörzetében levő iskolai és települési könyvtárak,

32

Együttműködés továbbfejlesztésnek lehetőségei Az iskola kitőzött céljainak megvalósítása érdekében a nevelés-oktatás két alapvető közösségének, az iskolahasználók (az érdekelt felek) és az iskola, pedagógusok – koordinált, aktív együttműködésére van szükség. Ez az együttműködés a felnőttoktatásban sajátos szereppel bír. Egyrészről felnőtt- felnőtt/fiatal felnőtt kapcsolatokra épít, másrészről érvényesíti a nevelőnevelt státusz viszonyrendszerét is. Ezen együttműködés alapjai: a tanuló felnőtt iránt érzett felelősség az elfogadó, segítőtámogató nevelő attitűd a koordinált pedagógiai tevékenység a kölcsönös bizalom és tájékoztatás. Az együttműködés formái tagintézményenként változóak lehetnek a iskolarendszerű oktatás kötelező és hagyományos formáin túl. Az osztályközösségek szerepe meghatározó a tanuló-pedagógus, tanuló-tanuló együttműködésben. Az osztályképviselők közössége közvetlen kapcsolatot tart tagintézmény vezetésével, véleményez, javasol minden olyan kérdésben, amely a tanulóközösséget érinti. Az iskola egészére éppen a hálózat jellege és méretei okán nem lehet és nem szükséges az együttműködés formáit meghatározni. A nevelőmunka segítéséhez az alábbi közreműködési formákat várjuk el:   üttműködő magatartás,   - egymást segítő –-hozzáállás. A szakiskolai képzésen belül a szülő, tanuló és az iskolai pedagógus együttműködésének formái Az iskola és a szülő közötti együttműködési kötelezettség teljesítésénél figyelembe kell venni a titoktartási kötelezettségről szóló törvényi előírásokat. E törvény ismerete minden dolgozónak kötelessége. A nevelők és a tanulók az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról. Az általános igazgatóhelyettes   tájékoztatják az érintetteket. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéb haladásáról a szaktanárok folyamatosan tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel. A nevelők és a szülők: Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgatóhelyettes     ásra az alábbi fórumok szolgálnak: 33

   A fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestületével Az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az igazgatóhelyettes    szülői értekezleten tájékoztatják a szülőket,  szolgálnak:    A fogadóórák idejét az iskolai munkaterv évenként tartalmazza. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg közölhetik az iskola vezetésével, a nevelőtestületével A bevonás: A motiváció eszköze is. Az a kolléga, aki érzi vezetője bizalmát, lelkesebben vesz részt a problémák megoldásában, jobban azonosul a szervezettel. A bevonás részvételt is jelent. Ennek vannak olyan alapvető feltételei, amelyek hiányában nem várható el a siker. Ezek a következők:     

a részvételre való felszólítás legyen őszinte (ne csak jelképes vagy elméleti); a probléma legyen fontos, érdemelje meg az arra fordított időt és energiát; a vezető fogadja el a döntést (ha csak tanácsra van szüksége, azt előre közölje); a résztvevők legyenek a területen megfelelően képzettek és tájékozottak; a vezető is akarja a részvételt.

A részvétel olyan érdekeltséget teremt, amely által a munkatársak munkájukat belső késztetésből végzik, mert a vezető eredményesen tudatosította bennük érdekeiket. A teammunka Ennek a szervezeti formának már az elnevezése is jelzi, hogy a tagok között szoros együttműködés (kapcsolat) van, a csoport tagjai ugyanakkor autonómnak és kompetensnek is érzik magukat. A teammunka során tehát a tagok mindhárom alapszükséglete kielégíthető, ezért a vezetői adaptivitás egyik jellegzetes feladata lehet az intézmény projekt szervezetté alakulásának menedzselése. Eközben sem feledkezhet meg azonban a változásmenedzselés általános szabályairól; a tájékoztatás, az önkéntesség, a fokozatosság alkalmazásáról. A különböző feladatokra alakított teamekben dolgozó (projekt-) szervezet legfőbb jellemzője, hogy a tevékenységek nagy része egy-egy feladatra önkéntesen szerveződött csoportokban folyik. 34

A csoportok létrehozásakor alapvető szempont, hogy milyen összetételben tud majd a legeredményesebben működni. Itt két hatást kell figyelembe vennünk. Egyrészt azt, hogy minél heterogénebb összetételű egy csoport (minél nagyobb a személyiség-, a vélemény-, a képesség- vagy a gondolkodásbeli különbözőség a csoporttagok között) annál nagyobb a valószínűsége az eredményes működésnek. Másrészt azonban kutatási eredmények arra utalnak, hogy minél kevésbé találnak hasonló tulajdonságokat egymásban a csoport tagjai, annál nagyobb lesz a fluktuáció, illetve a csoporton belüli konfliktusok száma. E két hatás alapján a heterogén csoportok létrehozása általában valamely probléma sok szempontot figyelembe vevő megoldására ajánlott, de a konfliktusok mederben tartása érdekében a vezetőnek biztosítania kell a strukturális, illetve a vezetői kontrollt. A feladatok gyors végrehajtására szerveződött csoportok esetében a homogénebb összetétel nagyobb eredményességet ígér. Ahogy a szervezetek, úgy a csoportok is kialakítanak bizonyos szabályokat a csoporttagok viselkedésének befolyásolására. Az íratlan, ám mindenki által elfogadott és a csoporttagok viselkedését meghatározó szabályokat nevezzük normáknak. Általában azok a szabályok válnak normává, amelyek:   

biztosítják a csoport fennmaradását; előre jelezhetővé teszik az egyes csoporttagok jövőbeli magatartását; megjelenítik azokat az értékeket, amelyekkel a csoport másoktól megkülönbözteti magát.

A csoport eredményes működése érdekében azonban érdemes írott szabályokat is kialakítani. Feladatmegosztás a csoporton belül: A csoport tagjainak egymás viselkedésére vonatkozó elvárásait csoportszerepeknek nevezzük. A szerep egy adott személyhez, egy adott pozíció betöltőjéhez kapcsolódik. A szerepek függnek a csoport tagjaitól, feladatától, környezetétől. Általában feladatra, kapcsolatra vonatkozó és önmagunkra irányuló szereptípusokat szokás megkülönböztetni. A feladatorientált szerepek elősegítik és koordinálják a döntést és a feladat végrehajtását. Ilyennek számít a célok kijelölése, a kezdeményezés, az információgyűjtés, az információnyújtás, a koordináció és az értékelés. A második csoportba a kapcsolatorientált szerepek tartoznak. Ezek elősegítik a csoport fennmaradását, fejlődését, az összetartozás érzésének megőrzését, a belső harmóniát, a csoporttagok jólétét. Azt biztosítják, hogy a csoport képes legyen tényleges feladatára koncentrálni. Ezen szerepek közé tartozik a bátorítás, a békéltetés, az unszolás, a normázás (kérdések megfogalmazása a csoport céljáról) a követés és a szemlélődés. A harmadik típust az úgynevezett önmagunkra irányuló szerepek csoportja jelenti. Ezekre az jellemző, hogy az egyéni célokat hangsúlyozzák a csoport rovására. Ilyen a blokkolás, az elismerés hajszolása, a dominancia és a visszahúzódás. Mind az intézményvezető, mind a csoport vezetője számára fontos, hogy ismerje a csoportszerepeket és tudatában legyen annak, hogy egy csoport kialakulása meghatározott

35

folyamat, amelynek jellegzetes szakaszai vannak, és a megfelelő fázisokban bizonyos szerepek túlsúlya jellemző. A csoportfejlődés szakaszai a megalakulás, a viharzás, a normaképzés, a teljesítés és a szétválás. A megalakulás szakaszát a tájékozódás, a tapogatódzás jellemzi. A csoporttagok lelkesek ugyan, de bizonytalanok a csoportban elfoglalt helyükkel kapcsolatban. Ebben a szakaszban „kóstolgatják” egymást, hiszen még nem tisztázott a csoport célja, belső struktúrája, nincsenek elosztva a csoportszerepek. A fejlődés következő szakaszát (viharzás) konfliktusok sora kíséri. A csoporttagok ellenállnak a mások által rájuk kényszerített korlátozásoknak, feladatvállalásoknak. A viták során történik meg a csoport feladatának, céljának meghatározása, és ekkor alakul ki a csoport szerkezete, belső hierarchiája is. A normaképzés szakaszában válnak szorossá a személyközi kapcsolatok. Az ellentétek és a barátságtalan érzelmek fokozatosan elsimulnak. Egyre fokozódik a csoporttagok közötti összhang, egymás megbecsülése és tisztelete. A csoport kialakítja saját nyelvét. A szakasz végére minden csoporttag pontosan érzékeli, hogy mi a tőle elvárt magatartás és teljesítmény. A csoport fejlődésének csak a negyedik szakaszában fogja a csoport minden figyelmét a feladat megoldására összpontosítani. Erre a fázisra az jellemző, hogy a csoporttagok lelkesen, önállóan vesznek részt a feladatok megoldásában. A meghatározott időre alakult csoportok létének utolsó állomása a szétválás, amely a tevékenység eredményeinek összegzésével és értékelésével, a csoportban kialakult kapcsolatoknak más munkacsoportokra való átörökítésével telik. Minden vezetőnek tudnia kell, hogy a különböző csoportok a fejlődés különböző szakaszain más és más idő alatt jutnak túl. Előfordulhat hogy visszalépés történik, a későbbi állapotból egy korábbi állapotba. A csoport irányítása szempontjából fontos tisztában lenni azzal is, hogy a csoportfejlődés első három állomása során – a kialakulástól a normaképzésig tartó szakaszokban – a társas kapcsolatokra irányuló szerepek dominálnak, és csak a teljesítés szakaszában kapnak hangsúlyt a feladatorientált szerepek. Mi az eredményes csoportvezetés „titka”? A csoport vezetése során a csoportfejlődési szakaszoknak, illetve az egyes szakaszokban domináló csoportszerepeknek megfelelően az irányító (feladatorientált) és a támogató (kapcsolatorientált) vezetési módok eltérő arányú kombinációja vezet eredményre a leginkább. A szakirodalom ezt helyzetfüggő vezetésnek nevezi. A csoport fejlődési állapotához kapcsolódó vezetői stílusokat (diktáló, edző, résztvevő, delegáló), illetve azon belül a feladat- és kapcsolatorientált vezetői magatartás arányát foglalja össze az alábbi táblázat.

36

A csoportfejlődés állomása / MEGALANORMAjellegzetes vezetői VIHARZÁS KULÁS KÉPZÉS magatartás IRÁNYÍTÓ Sok Sok Kevés (FELADATORIENTÁLT) TÁMOGATÓ Kevés Sok Sok (KAPCSOLATORIENTÁLT) VEZETŐI STÍLUS DIKTÁLÓ EDZŐ RÉSZTVEVŐ

TELJESÍTÉS Kevés Kevés DELEGÁLÓ

Ez alapján négy jellegzetes vezetői stílust különböztethetünk meg:

diktáló – erős feladat- és gyenge kapcsolatorientáltság; edző – erős feladat- és kapcsolatorientáltság; résztvevő – gyenge feladat- és erős kapcsolatorientáltság; delegáló – gyenge feladat- és kapcsolatorientáltság jellemzi.

A MAG-projekt, illetve az iskolai adaptív tanulásszervezés megvalósítása során fontos eszköz lehet a csoportképzés, csapatalakítás. Csoportot alkothatnak például azok a pedagógusok, akik vállalkoznak a projektben való részvételre, vagy – nagyobb létszám esetén – az azonos évfolyamon, esetleg az azonos tantárgyat tanítók. A csoportvezető kiválasztása és felkészítése az iskolavezetés feladata. A kiválasztás során alkalmazhatjuk a tantestületi erőtérelemzés módszerét. Ezután azonban kiemelt szerepe van annak, hogy a csoportvezetőt (aki a MAGprojektben általában az igazgatóhelyettes, vagy a munkaközösség-vezető) felvértezzük a fejezetben leírt ismeretekkel. Terv készítés lépései: 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9.

A cél meghatározása, eredményterv készítése A felvevő képességének ellenőrzése Eszközjegyzék elkészítése Nyitó jegyzőkönyv , jegyző könyvek, záró jegyzőkönyv készítése Terv folyamatának elkészítése A költség-, pénzügyi- és kockázati terv A vezetési koncepció Ellenőrzés Visszacsatolás

A pedagógusok helyi intézményi feladatai: A pedagógus alapvető feladata: 

a tanulók nevelése, oktatása, az iskolában, 37



a kerettantervben előírt törzsanyag átadása, elsajátításának ellenőrzése, sajátos nevelési igényű tanuló esetén az egyéni fejlesztési tervben foglaltak figyelembevételével. Ezzel összefüggésben kötelessége különösen, hogy a kerettantervben és a pedagógiai programban meghatározottak szerint érdemjegyekkel vagy szövegesen, sokoldalúan, a követelményekhez igazodóan értékelje a tanulók munkáját,



a pedagógiai programban és az SZMSZ-ben előírt valamennyi pedagógiai és adminisztratív feladatait maradéktalanul teljesítse,



A pedagógust munkakörével összefüggésben megilleti az a jog, hogy a pedagógiai program alapján az ismereteket, a tananyagot, a nevelés oktatás módszereit megválassza a helyi tanterv alapján, a szakmai munkaközösség véleményének kikérésével megválassza az alkalmazott tankönyveket, tanulmányi segédleteket, taneszközöket, ruházati és más felszereléseket,



a nevelőtestület tagjaként részt vegyen a nevelési oktatási intézmény pedagógiai programjának megalkotásában, elfogadásában és értékelésében, gyakorolja a nevelőtestület tagjait megillető jogokat



A köznevelési intézmény vezetője jóváhagyja az intézmény pedagógiai programját,



A nevelőtestület a pedagógiai program elfogadásáról dönt.



A szülő joga különösen, hogy megismerje a nevelési oktatási intézmény pedagógiai programját, házirendjét, tájékoztatást kapjon az abban foglaltakról,



A fenntartó értékeli a nevelési oktatási intézmény pedagógiai programjában meghatározott feladatok végrehajtását, a pedagógiai szakmai munka eredményességét, ellenőrzi a pedagógiai programot, a házirendet, valamint az SZMSZ-t



Beszerzi az érintett települési országos feladatot ellátó köznevelési intézmény esetén az országos nemzetiségi önkormányzat egyetértését.



A fenntartónak, a működtetőnek, ha egyetértési joga van a köznevelési intézmény SZMSZ, házirendje, pedagógiai programja tekintetében, az egyetértés kialakítására harminc nap áll rendelkezésre További feladatai:    

Fel kell tárnunk a tanulóink előítéleteit, személyiségüket és a magatartásuk kiváltó okait. Majd a tünetek sokoldalú elemzése után meghatározzuk a problémákat és minden rászoruló tanuló számára egyedi, konkrét korrekciós tervet készítünk az iskolai pszichológus bevonásával, ahol számba vesszük a lehetséges megoldásokat. Kihez fordulhatunk segítségért? Melyek a tanuló pozitív tulajdonságai, amelyekre támaszkodhatunk? 38

    

Megkeressük azokat a tevékenységeket a szabadidő szervező pedagógus bevonásával, amelyekkel a tanuló energiáit hasznosan leköthetjük. Feltárjuk a problémás tanulóink családi és baráti kapcsolatait, amelyek a beilleszkedési zavarának esetleges hátterében állhatnak. A szabadidő szervező tanár segítségével olyan tevékenységeket biztosítunk számukra, amelyekben sikerélményeket érhetnek el. Gondoskodunk a többi tanulónk mentális egészségének megőrzéséről. Tanórai feladatait az SZMSZ-ben foglalt munkaköri minta leírása tartalmazza.

A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység: A személyiségfejlesztés: A személyiségformálás emberépítés, kapcsolatfelvétel, kapcsolattartás, önmagunk és mások elfogadásának a megkönnyítése. „Hogy el tudjunk fogadni másokat, hogy kapcsolatba tudjunk lépni másokkal, ahhoz önmagunkról s a másik személyiségéről nyert benyomásainkat is pontosítanunk kell. Ehhez önismeret, kíváncsiság, a beleélés és az együttérzés képessége szükséges, s az a kölcsönös megbecsülés és bizalom, amely a kapcsolattartás nélkülözhetetlen eszköze. A tanulók személyiségfejlesztése, harmonikus öröm- és alkotóképes emberré nevelése megkívánja azt a nevelési többletet, amelyben a világra vonatkozó ismeretekkel szinkronban fejlesztjük neveltjeink belső, pszichikus világát, társas kapcsolati és egyedi készségeit is.” A személyiség legfontosabb összetevői: értelem, érzelem, akarat, jellem. Az iskola elvárásait két területen fogalmazza meg a gyerek iránt: a magatartás e két csoportját a pedagógiai tevékenységnek összhangba kell hoznia a gyerek szükségleteivel, törekvéseivel, egyéni jellemzőivel. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok a különböző tanórai, illetve tanórán kívüli tevékenységek során valósulnak meg. A kötelező és választható tanórák és a napközi keretében végzett személyiségfejlesztés során a nevelő a környezettel való hatékony kölcsönhatás, eredményes problémamegoldás révén viselkedési modellé válhat a tanulók számára. A nevelő szervező tevékenységének eredményeként kialakulhatnak a tanulók képességeinek, igényeinek megfelelő helyzetek, feladatok, az aktivitásuk mozgásba lendül. Kiemelt területként kell kezelnünk az iskolába kerülés korszakát, hisz be kell illeszkedniük egy lazább kötődést jelentő közösségbe az iskola közösségébe, ahol találkoznak a társadalmi elvárásokkal. Az oktatóknak, tanároknak kell segítséget nyújtaniuk a beilleszkedéshez, el kell érniük, hogy kialakuljon a szorongásmentes légkör, ahol a gyermekek megfelelő sikerélményhez jutva képességeik legjavát tudják nyújtani, ugyanakkor harmonikus kapcsolat alakuljon ki. Meg kell ismerkedniük az iskola hagyományaival, értékeivel és el kell érni, hogy azokra büszkék legyenek az iskola falain belül és azon kívül is. Feladat a személyiség formálás terén az alapozás, személyiségük nagymértékben változik, alakul. Ki kell alakítanunk az én harmóniáját, az önismeretet, önelfogadást, önértékelést. A nevelőknek el kell érnie, hogy kitartó tanulási formát sajátítsanak el, alakuljon ki az önművelés igénye, problémaérzékenységük, kreativitásuk, szellemi és gyakorlati igényesség, vállalkozási kedv legyen rájuk jellemző. Cél, hogy az iskola által biztosított tanulási folyamatok révén fejlődjön ismeretük, személyiségük, minél szélesebb körben ismerjék meg és építsék be meglévő tudásrendszerük, tudjanak képességeiknek, érdeklődésüknek megfelelő irányba továbbtanulni. 39

A közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladataik: Feladatunk a közösség és személyiség fejlesztése érdekében: Tanítási órákon: Minden nevelőnek legfontosabb feladata a sokirányú tevékenységek fejlesztése, kibontakoztatása. Komplex személyiségfejlesztés, az egész személyiségre, figyelembe véve a iskolában, iskolákban megtett útját, valamint a közösségben és a családban elfoglalt helyét. A tanulók és az osztályközösség fejlesztése differenciáltan történjék, szaktárgyi és osztályfőnöki órán egyaránt. A személyiség fejlesztésére használt eszközök tartalma és metodikája rugalmas jellegű legyen, igazodjék a tanulók egyéniségéhez. Érjük el, hogy legyen segítőkész embertársaival, becsülje az alkotó embert, mások tehetségét és tudását, rendelkezzen önfegyelemmel, szorgalommal, tisztességgel. Érezzen felelősséget környezetéért. Kiemelt feladata legyen a szaktanárnak, nevelőknek és az osztályfőnöknek a tanulók megismerése a nevelési deficittel indult gyerekek fokozott segítése. Az osztályfőnök munkáját a törődés az egyénnel, a gyermekszeretet és a differenciált bánásmód kell, hogy jellemezze. A tanulókkal személyes kapcsolatot alakítson ki, mert ez az egyén és a közösségfejlesztésében is fontos. Az egészséges életmódra nevelés nagyon fontos a gyerekek testi és lelki fejlődése szempontjából, ezért tanévenként legalább 6 osztályfőnöki órát ezzel kapcsolatban kell megszervezni. Az önértékelés, elemzés a tanulságok megfogalmazásának képességét minden tanulóban ki kell alakítani. A sport szerepe fontos a személyiség fejlesztésében, a versenyszerű sportolás növeli a gyerekek kitartását, erősíti a közösségi érzést, küzdeni tudásra nevel, ezért minden évfolyamon el kell fogadtatni a mindennapi testnevelést. A pályaválasztásra, pályaváltoztatásra készülés legyen fontos motiváló tényező a tanulók számára. A tanulók legyenek felkészültek az iskola elhagyására, tudják az iskolánkban megkezdett munka folytatása következik választott iskolájukban. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A pedagógus, mint szakember találja meg a lehetőség, a hatékony együttműködésre. Ennek fontos színtere a szülői értekezlet, fogadó óra, esetleg a családlátogatás. Az osztályfőnöki órákra és az osztályfőnökökre fontos szerep vár, mert koordináló és kiegyensúlyozó szerepet töltenek be a nevelőtestület, a szülők és a tanulók között. Minden tanuló számára fontos legyen az osztályközösség egységének megszilárdítása, ezért ő maga is tevékenykedjen. Tanuljon a képességeinek megfelelően.

40

Végezzen a közösség érdekében hasznos tevékenységet. Tartsa fontosnak a fegyelem közösségben játszott szerepét. Vállaljon felelősséget önmagáért, társaiért, tetteiért. Alakuljon ki a tanulókban az iskola fegyelméért érzett felelősség, hozzanak létre magatartási példákat. „Ha az osztály érzi, hogy ő az iskola vezető ereje, rájön neki kell a legjobb eredményt produkálni.”

Személyiség és közösség fejlesztésének tanórán kívüli lehetőségei: Sportkör-nappali oktatás – Nappali oktatás esetén az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt kell hogy biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyre. Iskolánkban az alábbi sportköri foglalkozásokat és mozgási lehetőségeket biztosítanánk igénybe tanulóink: kosárlabda atlétika leány és fiú zenés torna leány mazsorett néptánc leány és fiú tollas labda úszás szombaton, ünnepnapokon tanulóink szabadon használhatják a sportudvart. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti) versenyek. A versenyekre a tehetséges tanulókat aktivizáljuk. A tanulók felkészítését a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve szaktanárok végzik. A városi, megyei, országos meghirdetésű versenyekre az iskolai fordulók legjobbjai vesznek részt. A benevezések általában ingyenesek; néhány versenyfajtában azonban benevezési díjak lehetségesek. Pl. Alapítvány. Iskolatelevízió, rádió: Ezen tanórán kívüli foglalkozáson a személyiségfejlesztés olyan területei érvényesülhetnek melyet más iskolai tevékenység nem tud biztosítani. A médianevelés a személyiségfejlesztés alapvető eszköze! Napjainkban a kommunikáció médiatizálódásának tanúi vagyunk. Tudatosítani kell a gyerekekkel, hogy a médiatizálódó kommunikáció (pl. a szórakoztatóiparban) miért és miképpen veszélyezteti a magaskultúrát és egyúttal a személyiség autonómiáját (pl. információfüggőség, kényszerfogyasztás), de azt is, hogy a technikai képreprodukció és a hálózati kommunikáció egyidejűleg miféle esélyt hordoz a kulturális örökség védelmére, a 41

választás képességének fejlesztésére (pl. digitális archívumok, társadalmi nyilvánosság). A délutáni foglalkozások fejlesztik a tanulók képi kultúráját, segítik bennük a szelektáló képesség kialakulását. Fejlesztik a kommunikációs és együttműködési készséget, a problémamegoldó képességet, a megfigyelés, a tájékozódás, a rendszerezés képességét. A gyerekek által készített iskolatelevízió adásai segítik a DÖK működését, lehetőséget biztosítanak az iskolai demokrácia gyakorlására

A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formái  énekkar  érdeklődési körök: varró, fotó, kézműves  Elengedhetetlen, mert az alkotó munka eredménye pozitívan formálja a személyiséet, és kisebb közösségek együttmunkálkodására biztosít lehetőséget. Iskolai rendezvények:  Szeptember- Ostályfőnöki órákon-Egészségnevelési hónap  Április 11 - Költészet Napja, Tátika,  Május- Kultúra Hónapja, Gyermek nap  Október-október 23-a , Sportrendezvények vagy kirándulás  Szavalóversenyek, próza és mesemondó bemutatkozások  Április 22-Föld Napja- Film vetítés vagy kirándulás. Húsvéti tojás díszítő,  December-február, Diákönkormányzati nap, diákönkormányzati rendezvényekTélapó, Karácsonyi ünneplés , farsangi karnevál, Valennap  November- Észpörgető  Március- Megemlékezés-március 15-e  Január- Téli örömök, Tészta buli, Az iskola valamennyi tanulóját megmozgatja. Sokirányú elfoglaltságot nyújt, növeli a közösségi összetartozás érzését, sikerélményt ad, amely a személyiség pozitív irányú változását eredményezi. Diákönkormányzat A DÖK munkáját a tanulók által képviselt tanulói érdekképviselet útján valósítjuk meg. Iskolánkban a DÖK munkáját segítő nevelők és az iskola minden nevelője is arra tanítja a gyerekeket, hogyan kell ésszerűen közösségben élni és dolgozni. A DÖK munkáját a DÖK Működési Szabályzata határozza meg, amelyet évenként a munkatervvel egészítenek ki, mivel a gyermekközösség nem állandó, hanem változik, fejlődik, a kilépő osztályok és az érkező osztályosok miatt. Havonta egy alkalommal megbeszélést tartunk az osztályok delegált tanulóival, akik a közösséget érintő feladatokat és problémákat megbeszélik. Meghatározzák a programokat és részt vállalnak azok lebonyolításában. Működésükkel, szervező tevékenységükkel az osztályközösségek számára információt nyújtanak, pedagógiai mozgást teremtenek, amelyeknek a ne velőhatású feldolgozása az egyes személyiségek és a közösségek számára is nélkülözhetetlenek. Az osztályközösségek és a nevelőtestület között kölcsönös információáramlás alkotó közéletet teremt. Az önkormányzás gyakorlása: 42

a.) b.) c.) d.)

programalkotás, javaslatok kidolgozása a cselekvéshez a tevékenység megszervezése és irányítása sajátos közvélemény-formáló hatással az egyes résztvevők közösségi szerepének gyakorlása.

A diákönkormányzás tartalma s különböző közösségi tevékenységek szervezése, az öntevékeny törekvések összefogása. Kiterjed a rend, a fegyelem, a közösségi élet akcióinak önszervezésére, szervezése, lebonyolítása, a tanulói közvélemény befolyásolása sajátos eszközeire. A DÖK segítő tanárok munkáját az irányítás, a koordinálás, a kölcsönös tájékoztatás, a folyamatos visszajelzés a gyerek felé és a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete jellemzi. Konzultációs szoba, A sokoldalúan tudjuk fejleszteni. A környezeti igények figyelembevételével e tevékenységi formák köre módosítható, illetve az igényeknek és lehetőségeknek megfelelően bővíthető. A személyiségfejlesztés folyamatában legfontosabb partner a szülő. A szülői értekezletek és egyéni beszélgetések, fogadóórák során a pedagógusnak meg kell találni a lehetőséget a hatékony együttműködésre. Különösen azokban az esetekben kell nagy tapintattal eljárni, ahol a gyermekkel kapcsolatos nehézségek merülnek fel. Ha a konfliktusainkat nem áthárítjuk a szülőkre, hanem igyekszünk segítséget nyújtani, máris megtettünk egy nagyon fontos lépést a kölcsönös bizalom és tisztelet irányában, melynek nyertese a gyermek, amely így kiegyensúlyozottabb, lelkileg is egészségesebb személyiséggé válhat

II.10. A beilleszkedési, magatartási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenységeik: A viselkedészavar előidézői: a tanuló adottságai, organikus tényezők, iskolai környezet, családi környezet, társadalmi környezet. Jelei: nyugtalanság, hipermobilitás, fegyelmezetlenség, dekoncentráltság, inpulzivitás, agresszió stb. A helytelen viselkedés célja lehet:  Magukra akarják vonni figyelmünket.  Hatalmat akarnak maguknak.  Bosszút akarnak állni.  Tehetetlenséget mutatnak. A helytelen viselkedés önbizalomhiányt jelez. A diák céljai felismerhetők; saját érzelmeink felülvizsgálatával és a diák cselekedeteinkre adott reakciójával.

43

Törvényi háttere: A fogyatékos, illetve beilleszkedési zavarral, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel küzdő tanulót a szakértői és rehabilitációs bizottság vagy a nevelési tanácsadó szakértői véleménye alapján az igazgató mentesíti egyes tantárgyakból, tantárgyrészekből az értékelés és minősítés alól. Egyéni foglalkozás keretében – egyéni fejlesztési terv alapján – segíti a tanuló felzárkóztatását a többiekhez a kijelölt nevelő. Az igazgató – a tanulót kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozáson való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, fogyatékossága, sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. Tanulmányait magántanulóként folytathatja, illetve a külső, otthoni ellátás keretében tesz eleget a képzési kötelezettségnek. A Kt 120. § 1. bek. alapján súlyos betegsége miatt egyéni foglalkozás keretében készítjük fel heti 10 órában. Előfordulhat, hogy első osztályban kis létszámú csoportból előkészítő évfolyam lesz, mivel a pedagógus a tanulókat nem a követelmények elsajátítására jutja felkészíteni, hanem az iskolai közösségi életbe való beilleszkedésre. Természetesen a szakszolgálat javaslata alapján ez átváltható egyéni továbbhaladásra. A beilleszkedési és magatartási zavarok enyhítését segítő tevékenységi formák: 1. Fontos szerepet szánunk a megelőzésnek, melynek alapja a megfelelő iskolai légkör (szeretetteljes, vidám, elfogadó). Törekedni kell a nyugodt, kiegyensúlyozott, határozott, következetes, kiszámítható nevelői magatartásra. 2. Pozitív tulajdonságok, képességek felkutatása, továbbfejlesztése, ezek elismerése. A biztatás legyen viselkedésünk alapelve. 3. Közös, kedvelt tevékenységek szervezése. Az öröm, a játék fontosságának kiemelése. Tanórán kívüli foglalkozások: sportverseny, diákkörök, diáknap, jelesnap. 4. A tanulók sikerélményhez juttatása. 5. A másság elfogadása, a problémákkal való bánás megtanulása. 6. A demokratikus fegyelmezés megtanulása. A pedagógiai munkakultúra folyamatos önértékeléssel, szüntelen megoldáskereséssel célirányosan fejleszthető. 7. Felzárkóztató iskolai tevékenység a gondozás területén a rászoruló tanulók részére (kis létszámú osztály, etnikum). A cigány tanulókkal és szüleikkel való hatékony foglalkozáshoz mélyebb ismeretük és az irántuk való őszinte érdeklődés is szükséges. A családjuk és az iskola között jó kapcsolat alakuljon ki. 8. A bukás miatt többször közösséget váltó, iskolai kötődéssel nem rendelkező tanuló külön odafigyelés, egyéni bánásmód, egyéni fejlesztés, fejlesztési terv alapján, differenciálás alkalmazása. 9. Meg kell tanítanunk a tanulókat arra, hogy célirányosan tervezzenek, szervezzenek, szabályokat alkossanak, elfogadjanak és betartsanak. A logikus következmények megértése segítségükre lehet különleges viselkedésmódok korrigálásában. 10. A tanulókban levő feszültség oldása drámapedagógiai módszerekkel. Az önérvényesítés lényegének megtanítása, hogy saját szükségleteinket és vágyainkat ki tudjuk elégíteni anélkül, hogy ezzel másoknak ártanánk. 11. A magatartás szempontjából problémás tanulókat egymástól távol ültetjük. A magatartási zavarral küzdő tanulóval kapcsolatos pedagógiai feladatot lát el:  iskolavezetés 44

 tantestület  osztályfőnöki munkaközösség  egy osztályban tanító nevelők közössége  osztályfőnök  fejlesztő pedagógus, szabadidő szervező,  ifjúságvédelmi felelős stb. A feladatokat koordinálja az osztályfőnök. Az osztályfőnök feladatai: 1. Adatlap elkészítése, feladatok ütemezése. 2. Kiváltó ok megkeresése. Együttműködés a szülővel. A szülő és gyermeke kapcsolatát erősíteni a gyermekről elmondott pozitív vélemény, fejlődés, dicséret elmondásával. 3. Elemzi, hogy az előidéző ok a tanulóközösségben keresendő-e. 4. Tevékenységében tervezi a problémás tanulóknál alkalmazható formákat. Az osztályközösség gyógyító hatására épít. 5. Szükség esetén felveszi a kapcsolatot a szakszolgálattal. Támaszkodik a fejlesztő pedagógus tanácsaira, segítségére. Kezdeményezi a felmentést, egyéni továbbhaladást. Kezelés esetén figyelemmel kíséri a foglalkozásokon való részvételét. 6. Megvizsgálja, hogy a magatartási zavar összefüggésbe hozható-e tanulási nehézséggel. 7. Minden információját megosztja az osztályában tanító nevelőkkel, az iskolavezetéssel. Erősíti a team munkát a problémás eset megbeszélésére, közös cselekvési stratégiák kialakításában. 8. Osztályáról jelentést készít tanév végén. E tevékenységek feltételei: Tárgyi feltétel: egy „beszélgetőszoba” ahol a nehézséggel küldő tanuló megnyugodhatna, feszültsége oldódhatna, félrevonulhatna stb. Felszerelés: játék, könyv, íróeszköz, számítógép, magnó stb. Személyi feltétel:  fejlesztő pedagógus, esetleg akinek nincs külön osztálya  pedagógiai végzettségű nevelő, aki bizonyos óraszámban  segítő, feszültségmegoldó tevékenységet lát el.  felnőtt mentor magatartászavaros tanuló mellé – lehetne nem osztályfőnök nevelő,  gyermek mentor A beilleszkedési, magatartási zavarral kapcsolatos tevékenységünk eredményességét jelzi:

  

Ha az érintett tanuló: huzamosabb ideig súlyosabb konfliktusok nélkül tanul a közösségben, többnyire elfogadja és betartja a szabályokat együttműködik tanáraival, társaival. Az osztályközösség elfogadja a másságot, befolyásolja és segíti a problémás tanulót. Ha a kiváltó okot az iskolai közösség szolgáltatta, az ok feltárásával és megszüntetésével orvosolt a probléma. 45

Ha iskolánk nevelőközösségének az a többségi véleménye, hogy gyermekeink magatartása, viselkedése összességében javult. (Pl.: türelem, tolerancia, udvariasság stb. figyelhető meg => kevesebb a durvaság, a verekedés, a trágár beszéd.)

II.11. A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységeik: A tehetséggondozás iskolai feladatainak megvalósítása differenciálással történhet. A differenciálás áthatja az iskola egész nevelési folyamatának feladatait, tartalmát, követelményeit, módszereit, szervezeti formáit, értékelési rendszerét. A tanulásszervezésben többféle lehetőség van a differenciálásra: 1. képesség és érdeklődés szerinti csoportbontással 2. tartalmi különbségtétellel 3. a követelmények differenciálásával Ez leginkább tanítási órán történik, hogy a tanulókban rejlő képességeket, hajlamokat teljes mértékben kibontakoztassuk. A differenciált fejlesztés csak akkor valósítható meg, ha a tanár rendelkezik a megfelelő pedagógiai kultúrával, autonómiával és rendelkezésre állnak a szükséges programok, eszközök. Az iskolánkban folyó oktató-nevelő munka kiemelten fontos tényezője az, hogy a pedagógusok munkája a lehetőségekhez mért legnagyobb mértékben igazodjon a gyerekek egyéni adottságaihoz, képességeihez, fejlettségéhez. E tevékenységi kör egyik fontos oldala a tehetséggondozás. Elfogadva azt az állítást, hogy mindenki tehetséges valamiben, egyik legfontosabb feladatunkká válik, hogy ezt a tehetséget megkeressük minden növendékünkben. Ha megtaláljuk ezt a területet, sikerélményt adhatunk, ami magabiztosságot és célt ad a gyerekeknek. A szívesen végzett tevékenység rendszerességre szoktat. Mindezek a pozitív hatások a többi tevékenységre is kihatnak. Azokra a területekre is, amiben esetleg nem annyira tehetségesek a gyerekek. Az iskola a tanulók érdeklődése, igénye szerint nem kötelező (választható) tanórai foglalkozásokat szervezhet, felzárkóztatást, fejlesztést, tehetséggondozást, konzultációt, speciális, illetve kiegészítő ismeretek átadása céljából. A nem kötelező tanórai foglalkozások heti időkerete – osztályonként – az évfolyamra az igazgató határozza meg. A választható tanórai foglalkozásokat, azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeket a foglakozási napló tartalmazza. Tehetséggondozó munkánk két fő területe:  A tehetség felfedezése  A tehetség kibontakoztatásához megtalálni a megfelelő foglalkoztatási formát, lehetőséget.

1) A jól tanuló, sportoló gyerekek számára nem nehéz olyan tevékenységet találni, ami leköti, és sikerélményhez juttatja őket. Sokkal több figyelmet és munkát kell fordítanunk 46

azokra a gyerekekre, akik a mindennapi tevékenységi körükben nem találják meg azt a területet, amiben ügyesebbek, jobbak, tehetségesebbek másoknál.

A gyerekekben búvó tehetség felfedezésének színterei a következők:  tanóra  tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek  érdeklődési kör  kulturális és egyéb versenyek  vetélkedők  tehetségkutató akciók  egyéb rendezvények

A tanórákon általában egy-egy tantárgy, tudományág iránti tehetséget, érdeklődést fedezhetünk fel. Gyakran előfordul, hogy egy-egy tanuló egy adott tantárgynak csak bizonyos részében, ágában ügyes. Nyilvánvalóan hiba lenne a tantárgy, tudományág bizonyos ága iránti tehetséget kihasználatlanul hagyni: egy rosszul éneklő gyerekből is lehet kiváló hangszeren játszó muzsikus, egy labdával ügyetlen gyerek is lehet kiváló úszó, egy rossz matematikai feladatmegoldó is lehet remek fejszámoló, stb. Odafigyeléssel az adott tantárgyhoz nem kapcsolódó tehetséget is felfedezhetünk. Ne hagyjuk figyelmen kívül, ha egy gyerek szép kiejtéssel beszél, szabatosan fogalmaz, szépen ír vagy rajzol, feltűnő empátiával, megértéssel viselkedik társaival, feltűnő általános vagy speciális műveltségről tesz bizonyságot, stb. A tantárgyi, tanulmányi és sportversenyek külön színtérként kezelését az indokolja, hogy a tanórával ellentétben itt kezelni kell a versenyszituációt, az egyszeri megmérettetés terhét, az azonos képességűekkel történő összevetést, ami a tanórával szemben a jó tanuló számára is hordozza a csalódás, “bukás” lehetőségét. Ezen kívül a tantárgyi versenyeken nem leckénként, hanem átfogóan kell ismerni az anyagot, összefüggéseket látni, problémát megoldani, ráadásul időnként a tankönyv anyagán kívül eső ismereteket is használva. A következő hat helyszín közös jellemzője, hogy lehetőséget adnak a nem mindennapos, iskolához kapcsolódó tehetségek felfedezésére is. Minden iskolának, művelődési háznak, gyerekszervezetnek, stb. vannak saját rendezvényei. Nagyon fontos, hogy ezeken minél több tanulónkkal vegyünk részt, mégpedig úgy, hogy minél szélesebb körű iskolai fordulóval készítsük elő. El kell válnunk attól a szokástól, hogy minden versenyen, rendezvényen ugyanaz a néhány gyerek képviseli iskolánkat. Az is szükséges, hogy minél több saját rendezvényünk legyen. A hagyományos helyesírási, matematika alapműveleti, stb. versenyek mellett megjelent új vetélkedők, mint a tátika, farsangi táncok, Ki mit tudok, stb. alkalmával több tanulónk okozott meglepetést új, eddig ismeretlen adottságainak bemutatásával. Ez is azt igazolja, hogy fontos feladatunk újabb és újabb vetélkedők, bemutatók kitalálása, hogy utat adjunk a lappangó tehetségeknek. 2) A tehetség felfedezése csak a kezdete egy munka- és időigényes folyamatnak, a tehetség kibontakoztatásának. Ehhez megfelelő körülményeket biztosítani egyre nehezebb az iskola anyagi forrásainak szűkülése miatt, ugyanakkor szükségessé teszi, hogy az eddigiektől eltérő, eddig nem, vagy ritkán használt módszerekhez folyamodjunk. Első lépésként tájékoztatnunk kell a szülőket, hiszen többnyire nincsenek tudatában gyermekük adottságainak. Velük közösen kell megtalálni az átlagosnál jobb adottságok

47

fejlesztésének megfelelő módjait. Ez gyakran anyagi áldozatot is igényel, amiből a szülőknek is lehetőségeik szerint részt kell vállalni.

a)          

A tehetséggondozás iskolán belüli formái, színterei a következők lehetnek: tanóra emelt szintű oktatás angol- nyelv, informatika, testnevelés sportiskola művészeti iskolák iskolatelevízió fotószakkör klubnapközi könyvtár egyéni foglalkozás személyes foglalkozás

Nagyszámú tanulócsoportunk olyan lehetőségeket ad a tanórák szervezésére, amivel kevés iskola rendelkezik. Törekednünk kell arra, hogy ezeket a formákat megőrizhessük a következő években is. Az oktatási forma olyan differenciált kiscsoportos foglalkozásokat jelent, amely csak az adott irányú képzés szempontjából fontos órák idejére szakítja ki a gyerekeket az osztályközösségekből. A normál osztálykeretben történő oktatásnál a nehézségek ellenére továbbra is törekedni kell a differenciált oktatásra. Ez minden pedagógus egyéni feladata és felelőssége. A különféle érdeklődési körök és sportkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A érdeklődési körök jellegüket tekintve lehetnek szaktárgyiak, művészetiek vagy technikaiak, de szerveződhetnek érdeklődési kör vagy hobbi alapján is. A érdeklődési körök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembevételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A érdeklődési körök lehetnek térítési díjhoz kötöttek is. A érdeklődési kör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Érdeklődési köreink, sportköreink száma jelentősen csökkent az utóbbi időben. Ezt a folyamatot meg kell állítanunk és megfordítanunk, hiszen a változatos tehetséggondozó munka legfőbb eszközét veszítjük el. A tehetségek gondozása közös érdeke és célja az iskolának, a “ HRIA ” Alapítványnak és a szülőknek is. Az ehhez szükséges anyagi terhek viselése sem hárulhat csupán az iskolára. El kell érni, hogy az Alapítvány ne csupán a kiemelkedő eredmények díjazásával járuljon hozzá a tehetséggondozáshoz, hanem a folyamat költségeinek egy részét is fedezze. A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti, ahol olvasóterem, tévé, videó, rádió, kazettás magnó, CD játszó, számítógép áll rendelkezésre. Az informatika és könyvtárhasználat óra keretében a gyerekek tanórai keretek között tanulhatják meg, hogyan lehet egy könyvtár nyújtotta minden lehetőséget kihasználni. Az egyéni foglalkozás egy-három tanuló részére tartható a kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozás megszervezésére rendelkezésre álló órakereten felül a heti kötelező tanórai foglalkozások öt százalékában a tehetség kibontakoztatása, illetve a hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából.(52.§ 11.)

48

b) A tehetségek gondozásának nem szabhatnak határt az iskola véges lehetőségei. A felismert tehetségek számára, a szülőkkel közösen, meg kell találni kibontakoztatásuk lehetőségét az iskola falain kívül eső keretek között is. Ebben az iskola hivatalos és személyes kapcsolatai, tapasztalata, stb. miatt pótolhatatlan segítséget tud és köteles nyújtani. Feladatunk, hogy tájékozódjunk arról, hogy a következő településeken milyen tehetséggondozó programok működnek, azokra hogyan lehet bejutni, és erről tájékoztassuk a szülőket és tanulókat: Zeneiskola Sportkörök, egyesületek Művelődési házak csoportjai Középiskolai előkészítő foglalkozások Más általános iskolák érdeklődési körei, csoportjai Egyéb intézmények, szervezetek

Személyi feladatok: Az iskolavezetés feladata a tehetséggondozó munka feltételeinek megteremtése, a szervezeti keretek kialakítása, a pedagógusok tevékenységének összehangolása. A pedagógusok feladata, hogy minden látóterükbe kerülő területen keressék, és figyeljenek fel a gyerekekben fellelhető tehetségre, még akkor is, ha az nem kapcsolódik közvetlenül iskolai tevékenységhez. A felfedezett tehetséges gyerekeket és szüleiket segítsék abban, hogy megtalálják adottságuk továbbfejlesztésének módját. Ismerjék el és bátorítsák az iskolai tevékenységhez közvetlenül nem kapcsolódó hasznos tevékenységeket, eredményeket. A szabadidő-szervező tevékenységének legyen része tehetségkutató és -gondozó programok szervezése, lebonyolítása.

II.12. Gyermek –és ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladataik: Szorosan kapcsolódnak az intézményben folyó egyéb pedagógiai tevékenységhez. Célunk, hogy lehetőségeink szerint biztosítsuk a megfelelő feltételeket, hogy a gyermekek kibontakoztathassák képességeiket, szükség esetén leküzdhessék azokat a hátrányokat, melyek születésüknél, családi-, vagyoni helyzetüknél, vagy bármilyen más oknál fogva fennállnak. Az iskola gyermekvédelmi tevékenysége három fő területre terjed ki: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzésére feltárására megszüntetésére Ennek érdekében az iskolánk együttműködik a gyermekjóléti szolgálattal polgármesteri hivatallal nevelési tanácsadóval gyermekorvossal, iskolavédőnővel továbbá a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 49

Ha iskolánkon belül a tanulókat veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudjuk megszüntetni, segítséget kérünk a Gyermekjóléti Szolgálattól. A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek –és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Ebben minden pedagógusnak közre kell működnie. E tevékenységükben segítségükre vannak az iskola gyermek –és ifjúságvédelmi felelősei. Az intézmény vezetője felel a gyermek –és ifjúságvédelmi feladatok megszervezéséért és ellátásáért. Gondoskodik a gyermek –és ifjúságvédelmi felelősök munkájához szükséges feltételekről. 2007. szeptember 5-i hatállyal megváltoztak a törvényi előírások, amelyek pontosítják a hátrányos, veszélyeztetett, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók körét. Ennek figyelembe vételével az ifjúságvédelmi munka pontos előkészítéséhez szükséges a körültekintő helyzetelemzés, a megfelelő adatgyűjtés. A gyermek –és ifjúságvédelmi felelősök feladatai: a szülőket és a tanulókat tájékoztatja arról, hogy problémáikkal milyen időpontban fordulhatnak hozzá, iskolán kívül milyen gyermekvédelmi feladatokat ellátó intézményeket kereshetnek fel. A pedagógusok, szülők, vagy tanulók jelzése, a velük folytatott beszélgetés alapján, családlátogatás keretében megismeri a családi környezetet, a veszélyeztető okok feltárása érdekében. Gyermekbántalmazás vélelme, vagy pedagógiai eszközökkel meg nem szüntethető, veszélyeztető tényező esetén értesíti a Gyermekjóléti Szolgálatot A Gyermekjóléti Szolgálat kérésére részt vesz az esetmegbeszéléseken. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi. Segíti az egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezését. Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását: differenciált oktatás és képességfejlesztés kislétszámú osztály működése csoportbontások tehetséggondozás, érdeklődési körök pályaválasztás segítése személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) iskolai étkezési lehetőségek a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok) a gyermekek szociális helyzetének javítása együttműködés a szülőkkel tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról

II.13. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő program (Sajátos nevelési igényű gyermekek integrált nevelése-oktatása) 1. Az integráció fogalma: 50

A gyermekek vonatkozásában az integráció a korábbi elkülönítő (szegregáló) speciális oktatással, neveléssel szemben a fogyatékosok és nem fogyatékosok együttes fejlesztését, találkozásaiknak, közös tevékenykedéseiknek az adott lehetőségekhez képest maximális megvalósítását jelenti. A nevelésben-oktatásban megvalósuló integráció során a sajátos nevelési igényű gyermek beilleszkedésére kerül sor a többségi nevelési-oktatási intézményekben. 2. Az integráció szükségessége: A beilleszkedés-beillesztés nemcsak távlati cél, hanem eszköz is, a sikeres óvodaiiskolai együttnevelés biztosítja a legjobban a későbbi zökkenőmentes beilleszkedést, nemcsak a gyermekre, hanem a társadalomra gyakorolt hatása révén. 3. Az integráció típusai: Spontán Tudatos: Helyi (lokális): Csak az iskola épülete közös, ugyanakkor a sérült és a nem sérült gyerekek között gyakorlatilag nincs semmiféle kapcsolat. Szociális: A két gyermekcsoportot tudatosan keverik tanórán kívüli időben. Funkcionális: Nem választják szét a gyerekeket az iskolai órákon. Részleges: csak az idő egy részében van a fogyatékos gyerek a többiekkel egyébként elkülönített csoportban tartózkodik. Teljes: A legmagasabb és tulajdonképpen az együttnevelés igazi célja, melynek keretében a fogyatékos gyerek a teljes időt tölti a többségi iskolában. Cél: teljes integráció és inklúzív, azaz befogadó iskola megvalósítása. Befogadás esetén a kulcsszó: egyéni differenciálás. A pedagógus minden gyerekben a speciálisat, a rá jellemző egyedi sajátosságokat keresi és látja. A tanulási nehézségeket a tanulási folyamat természetes velejárójaként kezeli, s nem feltétlenül a gyermekben keresi a hátráltató okokat. Az egyénre szabott segítséget minden gyereknek meg kell adni, illetve minden gyereket a képességei szerint kell terhelni. A pedagógus eszköztára gazdag, kiterjed: A tanítási program változatos feldolgozására. A gyermekek sokoldalú tevékenykedtetésére. A tananyag differenciált feldolgozására. Az egyéni tanulási stílus és ütem tekintetbe vételével kiszabott, vagy éppen a gyermekek által önállóan kiválasztott feladatokra (szabad munka). A teljesítményszintek széles sávjának elfogadására. A tanári irányítás mellett az együttműködő tanulás, azaz a gyermeki pármunka és csoportmunka, valamint az egyéni feladatmegoldások sűrű érvényesítésére. A tanulási nehézségek kiküszöbölését a pedagógus nem hárítja teljes egészében a gyógypedagógusra, igyekszik saját eszköztárán változtatni, amikor problémákat lát,

51

vagyis nem annyira a gyermekben inkább saját magában keresi a változtatás lehetőségét. A gyógypedagógus partner ebben a folyamatban.

Az integrált nevelés-oktatás feltételei: A feltételrendszer kifejezetten komplex. Objektív tényezők: Megfelelő gyógyászati segédeszközök biztosítása. Osztály létszáma. Szükség esetén asszisztens jelenléte. Speciális taneszközök stb. biztosítása. Szubjektív tényezők: Fogadó pedagógus személyisége, felkészültsége, kapcsolata a gyógypedagógussal. A család pozitív és támogató magatartása. Gyógypedagógiai megsegítés biztosítása. A gyermek személyisége, képességei. A csoporttársak, osztálytársak viszonyulása. Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: A sajátos nevelési igényű az a gyermek, tanuló, aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján: a. testi, érzékszervi, értelmi, beszédfogyatékos, autista, több fogyatékosság előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének organikus okra visszavezethető tartós, és súlyos rendellenességével küzd. (Közoktatási törvény 121§ (1) bekezdés 29. a,) A tanulási problémák/korlátok körét alkotják: Rendellenesség: zavar Nehézség Gyengeség A tanulási probléma súlyosságát a Nevelési Tanácsadó, a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság állapítja meg. Az általuk kiadott szakvéleményben megfogalmazottak és a Közoktatási törvény által előírtak alapján történik a gyermekek további iskolai nevelésének-oktatásának megtervezése. Egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs tanórai foglalkozások heti időkerete: A törvény a fejlesztő programok megvalósításához egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs órakeretet biztosít. Ezek heti időkerete fogyatékossági

52

csoportonként változó, az adott évfolyamra meghatározott heti kötelező tanítási óra meghatározott százaléka: 15%-a értelmi fogyatékosoknál, 35%-a gyengénlátó tanulóknál, 40%-a a mozgásfogyatékos, vak, nagyothalló, beszédfogyatékos tanulóknál, 50%-a siket és autista tanulók esetén, 15%-a az egyéb sajátos nevelési igényű tanulók esetében . A heti időkeret az egyes évfolyamok, osztályok esetén, tanítási év közben, a tanítási hetek között átcsoportosítható. A sajátos nevelési igényű gyermekek fejlesztésének célja: A sajátos nevelési igényből fakadó hátrányok csökkentése vagy lehetőség esetén megszűntetése. Harmonikus, önmaga problémáit megfelelően kezelni tudó személyiség kialakítása. Megfelelő, az egész élet során jól használható kompenzatorikus technikák elsajátítása. Célok, feladatok a tanulási problémával küzdő gyerekek megsegítése érdekében: A, Cél: A kiváltó okok feltárása: o Tudományos feltételezések szerint multifaktoriális okokról, azaz több tényező együttes hatásáról van szó. A kiváltó tényezőket két csoportra osztják:  genetikai vagy speciális neurológiai eredetű  környezeti hatásokra kialakuló (pl.: születés előtti, alatti, utáni körülmények; szociális, társadalmi, egészségügyi háttér)

A, Feladat: A szülővel való szoros kapcsolattartás kialakítása, a fejlesztő munka tervezésének szempontjából fontos kiváltó okok minél pontosabb feltárása és a gyermek egyenletes fejlődésének biztosítása érdekében. B, Cél: Főbb tünetek és tünetcsoportok minél korábbi felismerése. B, Feladat: A különböző tanulási zavarok legfőbb sajátosságainak ismerete. A probléma iránti érzékenység növelése. Szekunder módon létrejövő tünetek kialakulásának elkerülése: nagyfokú szorongás (főleg feladathelyzetben), kudarcelvárás, agresszió, visszahúzódó, gátolt viselkedés, figyelemfelkeltő viselkedés (bohóckodás). A sajátos nevelési igényű gyermek neveléséhez-oktatásához-fejlesztéséhez szükséges motivációs bázis kialakítása.

53

Egyéni képességeket figyelembe vevő támogató és egyenletes fejlődést biztosító légkör kialakítása. C, Cél: A törvény által meghatározott és a szakvéleményben szereplő fejlesztési formák biztosítása. C, Feladat: Egyénre szabott fejlesztési formák keresése és együttes alkalmazása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével. Megvalósítás jellege, formái: Preventív: A törvényi előírások szem előtt tartásával: Az óvodai nevelés során dokumentált problémás gyerekek iratainak továbbítása az iskolába. Az óvónők és tanítók személyes kapcsolattartása, információcseréje a leendő elsősökről. Aktív: Tanórán belüli: A pedagógus és a gyógypedagógus folyamatos kapcsolattartásán alapul. Differenciálás: A fejlődés és fejlesztés lehető legkedvezőbb lehetőségeinek és feltételeinek biztosítására törekszünk direkt vagy indirekt módon. A feladatokat, az egyéni képességeket és az eltérő fejlődési ütemet szem előtt tartva mennyiségi és minőségi szempontból differenciáljuk. A matematika órai differenciálást a BEST számítógépes program használata segíti. Tanórán kívüli: Korrepetálás: Iskolánk rendszeres korrepetálást biztosít azoknak a gyerekeknek, akik hiányoztak és egyedül nem képesek pótolni hiányosságaikat, illetve akiknél felmerül valamely, az adott tárgyhoz szükséges részképességek hiánya. Ilyenkor e részképességek fejlesztése folyik.

Fejlesztés: Ez a kifejezés egyre inkább a részképesség-zavarral küszködő, ún. sajátos nevelési igényű gyermekek (figyelemzavarral, érzelmi zavarral, tanulási- viselkedési problémával küzdő) pedagógiájára vonatkozik. Olyan gyerekekkel foglalkozik a gyógypedagógus és a fejlesztő pedagógus, akiknek a felzárkóztatásához már nem elegendőek a korrepetálások. A fejlesztő foglalkozásokon a gyermekek problémájának súlyosságától függően, egyéni vagy kiscsoportos formában folyik a képességfejlesztés, melynek területei a tanítók által jelzett problémák, az iskolában elvégzett felmérések, és a rendelkezésre álló szakvélemények alapján kerülnek 54

meghatározásra. A gyermek mindig egyéni sajátosságainak megfelelő feladatokat kap. Mivel a fejlesztés olyan szintről kezdődik, amelyet a gyerek még jól teljesít, azonnal sikerélményben részesül és nem utasítja el a további segítséget. A mozgásfejlesztésre és tartásjavításra gyógytestnevelés és gyógyúszás keretében kerül sor. A különleges bánásmódra szoruló vagy más okból magántanulói státuszt igénylő gyermekek iskolánkban egyéni tanrend szerint összeállított, szaktanár által irányított külön órákra járnak és speciális szükségleteikhez alkalmazkodó osztályozó vizsgán adnak számot tudásukról. A fejlesztő munkát eredményességének növeléséhez folyamatos kapcsolatot tartunk külső szakemberekkel: Nevelési Tanácsadó – iskolánk tanulói közül többen az általuk szervezett fejlesztő foglalkozásokon vesznek részt. Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság. Gyógypedagógiai Fejlesztő, Tanácsadó és Továbbképzési Központ – logopédiai segítségnyújtás. Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztésének elvei A, A részképesség-zavar tüneteit, a kóros hiperaktivitást, figyelemzavart mutató tanuló A részképesség-zavarok körébe sorolják: az iskolai teljesítményeknek – elsősorban az alapvető eszköztudás (olvasás, írás, számolás) elsajátításának és képességének deficitjét, (diszlexia, diszgráfia, diszkalkulia) valamint az általuk kiváltott, következményes magatartási és/vagy tanulási zavarok komplex tünetegyüttesét. Ide tartoznak azok a tanulók is, akik súlyos figyelemzavaruk vagy fejletlen önirányítás, gyenge önértékelési képességük miatt a tanulási szituációba beilleszkedni nem tudnak, állandó személyes kontrollra, megerősítésre szorulnak. (hiperaktivitás, figyelemzavar) Általános jellemzőik: A számukra nehéz iskolai feladatok iránti közömbösség, érdektelenség, amely a nehézségek következtében fokozatosan elmélyül, és a tanulással (a kieső

55

részképességgel) kapcsolatos tevékenységek (olvasás, írás, számolás) elutasításában fejeződhet ki. A tanuló maga is kompenzálni kezdi a sikertelenségét: jó esetben más, a számára könnyebb tantárgyi tevékenységgel, kedvezőtlen esetben extrém magatartással, beilleszkedési zavarral. A tanulási nehézség másodlagosan okozhat magatartási, illetve a magatartási probléma is okozhat tanulási zavart, tehát a tünetek egymásba átmehetnek, illetve halmozódhatnak. Az idegrendszer csökkent terhelhetősége, érési meglassúbbodás. Ezeknek tudhatók be az alábbiak is: o Általában érzékenyebbek a meteorológiai változásokra. o Fáradékonyabbak az átlagnál, nehezen viseli a várakozási fezsültséget. o Gyakrabban van szüksége pihenésre, szünetre, egyedüllétre. o Fokozottabban igényli az életet, tevékenységet meghatározó állandó kereteket, érthető és követhető szabályokat. o Nyugtalanság, túlmozgások jellemzik.

B, A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók iskolai fejlesztése Az iskolai fejlesztés pedagógiai szakaszai: A tanulók iskolai fejlesztésének pedagógiai szakaszai nem térnek el a NAT-ban és a kerettantervben rögzítettektől. Szükség esetén lehetőség nyílik az első évfolyam két tanévre történő széthúzására, amely átsegítheti a tanulókat a nehézségeken. A fejlesztés kiemelt feladatai diszlexia, diszgráfia esetén Az olvasás-, írászavarok javításának célja az iskolás korban: kialakítsa a tanulóban az intellektusának és mindenkori osztályfokának megfelelő értő olvasás-írás készségét, fejlessze a gyermek kifejező készségét, segítse az olvasás, írás eszközzé válását az ismeretek szerzésében, megismertesse a tanulókat a kompenzatorikus lehetőségekkel. A legsúlyosabb esetekben kompenzálja: az olvasás-képtelenséget szövegek auditív tolmácsolásával, az írást segítse gépírással, szövegszerkesztő használatával, a helyesírást a szövegszerkesztő helyesírás-ellenőrző funkciójának működtetésével, illetve a speciális, e célból összeállított fejlesztő programokkal. A feladatok részben levezethetők a tünetekből: Diszlexia tünetei: o Gyakran tapasztalható az általános beszédgyengeség tünetegyüttese vagy annak a beszédjavítás utáni maradványa.  Általában differenciálatlan az aktív szókincs,  Gyenge a verbális emlékezet  Az új szavakat nehezen jegyzi meg, megmásítja, torzítja, jó értelmi képesség esetén új szót alkot helyette vagy körülírja a fogalmat. 56

o Az olvasás tanulása során:  Nehezen alakul ki a hang-betű kapcsolat.  Gyakori és makacs betűtévesztések fordulnak elő.  A sorrendben átvetések tapasztalhatók.  A hosszabb szavak áttekintése rendkívül nehéz.  Hibás kombinációk, felületes akusztikus képzetek előhívása észlelhető.  Nehéz a figyelem megosztása az olvasási technika és a szöveg tartalma között.  Pontatlan a toldalékok olvasása.  Lassú az olvasási tempó.  Gyenge a szövegértés. Diszgráfia tünetei: o Az írásmozgásokban, azok kivitelezésében jellemző:  a rossz kéztartás,  az íróeszköz helytelen fogása,  görcsösség.  Az írómozgás egyenetlen, ritmusa és lendülete töredezett, a gyermek egész testével ír.  Az optimális mozgássor csak nagyon lassan valósul meg, ezért is fáradékonyabbak a diszgráfiás gyerekek. o Az írás külalakjában megjelenő tünetek:  Tájékozódási nehézség a vonalrendszerben,  A leírt betűk nagysága egy szón belül is erősen változó, a betűk dőlésszöge következetlen, a betűformák szabálytalanok, gyakori az átírás, áthúzás, összefirkálás, a zárójel.  Hiányoznak vagy torzulnak a betűkapcsolások.  Gyakori a nyomtatott és az írott betűk tévesztése, diktálás után betű, szótag, szó ki- és elhagyása fordul elő.  A tanuló a szöveget módosítja, esetleg értelmetlen mondatokat ír le.  Jellemző a helyesírási készség általános gyengesége. Feltűnőek a tükörírásos elemek, fölösleges betűelemek, a betű-szótag-, szókihagyások.  Kapcsolási nehézségekkel küzd, írásban is téveszti a szó- és mondatstruktúrákat.  Más tananyagokban való előrehaladásához viszonyítva nagyon lassú az írás megtanulásának folyamata. Kiemelt feladatok a diszlexiás és diszgráfiás tanulók iskolai fejlesztése során: Pontos diagnózis és fejlesztési szempontok, módszerek igénylése, vizsgálatok elvégeztetése. A testséma biztonságának kialakítása. A téri és időrelációk kialakítása praktikus és verbális szinten. A vizuomotoros koordináció gyakorlása. A látás, hallás, mozgás koordinált működtetése. Az olvasás-írás tanítása (szükség esetén újratanítása) hangoztató-elemző, vagy diszlexia prevenciós módszerrel.

57

Az olvasás, írás készségének folyamatos gondozása, fejlesztése a tanuló egész iskolai pályafutása alatt. A kompenzáló technikák alkalmazása valamennyi tantárgy tanulása során. Az élő idegen nyelv oktatása speciális módszerekkel, auditív megközelítéssel. Az értékelés legyen méltányos. Segítő környezet folyamatosan álljon a tanuló rendelkezésére. A fejlesztés kiemelt feladatai diszkalkulia esetén A diszkalkulia a számolási, matematikai képességeknek a tanuló intelligenciájához mért gyengesége. Hátterében általában valamilyen idegrendszeri sérülés húzódik meg, amelynek következtében zavart: az érzékelés-észlelés folyamata, sérült a gondolkodás, nehezítetté válik a szimbólumok felismerése és tartalmi azonosítása, akadályozott a fogalmak kialakulása, sérülnek a fogalmakkal végzett gondolkodási műveletek, a sor- és szabályalkotás, a téri és síkbeli viszonyok érzékelése, zavart szenved az emlékezet és a figyelem. További jellemző tünetek: Hiányzik a „matematikai érdeklődés”. Kialakulatlan a mechanikus számlálás képessége, a mennyiség-állandóság. A tanulás folyamán nehezen ismerik fel a számjegyeket, nem képesek azokat a mennyiséggel egyeztetni, vagy számjegy és mennyiség egyeztetésekor a számjegy nevét nem tudják. Súlyos elmaradásaik vannak a matematikai nyelv használatában, a matematikai relációk verbális kifejezésében.

Kiemelt speciális teendők diszkalkuliás tanulók iskolai fejlesztése során: Testséma kialakítása. A téri relációk biztonsága. A relációk nyelvi megalapozása, a matematikai nyelv tudatosítása. A szerialitás erősítése. Számfogalmak kialakítása és bővítése. Az érzékelés-észlelés, a figyelem, az emlékezet, a gondolkodás és a beszéd összehangolt, intenzív fejlesztése. Segítő, kompenzáló eszközök használatának megengedése. Alapműveletek fogalmi kialakítása, képi, vizuális megerősítése, sokoldalú gyakorlásuk a már „birtokolt” számfogalmakkal építkező számkörökben. A matematikai nyelvi relációk tudatosítása, szöveges feladatok megoldása. A fejlesztés kiemelt feladatai a részképesség-zavar és/vagy fogyatékosságok együttes, halmozott tüneteit mutató tanulók esetén

58

Több részképesség-zavar együttes előfordulása „halmozott fejlődési zavart” okoz. Ez a beszéd/nyelv, a mozgás, a kognitív képességek eltérő és egyenetlen fejlődését foglalja magába és általában akadálya az anyanyelv tanulásának, az olvasás-írás-számolás elsajátításának. Az ilyen típusú, speciális fejlesztésre szoruló tanulók logopédiai-pedagógiai ellátásának lényege: a percepció minden részterületét fejleszteni kell: o a vizuális, o akusztikus, o taktilis, o mozgásos észlelés folyamatait, o motoros képességeket, o beszéd- és nyelvi készségeket.

A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók fejlesztésének alapelvei módszerei, eszközei: A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók különleges gondozási igényeinek kielégítése gyógypedagógus közreműködését igényli, aki meghatározza: A lemaradás helyét és mértékét. Meghatározza a fejlesztési célt. A tanulók a komplexitás elvén alapuló egyéni terápiás terv alapján kapnak segítséget. A foglalkozások anyagának meghatározása a gyermek egyéni szükségleteinek figyelembe vételével történik. Módszer jellemzői: Többirányú ráhatás, rávezetés. Az egyes részfunkciók megerősítése, vagy szükség esetén újratanítása. Tartalmában közeledhet a pedagógiai követelményekhez, de a fejlesztő tevékenység soha nem lehet rátanítás vagy korrepetálás. A fejlesztő munka eszközrendszere: o Eldöntetlen kérdés, hogy a fejlesztő munkának melyik formája az, ami a gyakorlatban beválik: a tanórákon, vagy pedig a gyerek kiemelésével, külön kiscsoportban történő fejlesztés. Iskolánkban külön erre a célra kialakított helyiségben vesznek részt a foglalkozásokon a gyerekek. o A különböző képességterületek fejlesztését szolgáló változatos eszközrendszer kialakítása a célunk. (speciális feladatlapok, játékok stb.) A kialakulatlan részképességek jellegének megfelelően az iskolai oktatásban érvényesíteni szükséges a méltányos számonkérési, értékelési, esetleg az intenzív terápia idejére szóló átmeneti felmentési lehetőségeket. Mindez azonban elsődlegesen a gyermek távlati érdekeinek figyelembe vételével történjen. A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók oktatásának preferált formája a hagyományos integrált oktatás. A követelmények meghatározása: A részképesség-zavar tüneteit mutató tanulók sajátos fejlesztésének elvei nem indokolják a NAT és a kerettanterv követelményeinek módosítását. A tanulók e 59

csoportja ugyanis képes a követelmények minimum- vagy annál magasabb szinten történő elsajátítására, tanulási zavaraik a közoktatási törvény adta lehetőségeken belül – kiegészítő egyéni terápia – esetén kezelhetők. Kellő segítség és kompenzatorikus eszközök igénybevétele mellett elvárható a minimum vagy annál magasabb szintű követelmények teljesítése. Speciális probléma vagy a tanulási zavarok halmozott előfordulása esetén lehetőség nyílik egyénre szabott követelményrendszer kialakítására. Kiemelt szerepet kap a kommunikációs kultúra elsajátítása, mert a diszlexiás és diszgráfiás tanulók speciális nevelési szükségletei ezen a területen koncentrálódnak. Magyar nyelv és irodalom esetén a két tanévre meghosszabbított első évfolyam első tanévében javasolt a következők beiktatása: testséma fejlesztése, vizuomotoros koordináció fejlesztése, grafomotoros fejlesztés, helyes ejtés, a fonémahallás fejlesztése, hang-betűegyeztetési gyakorlatok, a verbális figyelem és emlékezet intenzív fejlesztése, memoriterek. Az élő idegen nyelv tanítása nem hagyható el. Javasolt a felmentés helyett a nyelvoktatás auditív módszereit alkalmazni szűkített programmal, méltányos értékelési rendszerrel. A testnevelés és sport területén célszerű szenzoros integrációs program és/vagy gyógyúszás alkalmazása. A matematika minimális követelményeinek teljesítése kompenzációs lehetőségeket, speciális módszereket, meghosszabbított tanítási időt, gyógypedagógiai segítséget feltételez. Egészségügyi és pedagógiai célú rehabilitáció: Az egészségügyi rehabilitáció elsősorban a fogyatékosság jellegének, tüneteinek kivizsgálását és a diagnózisnak megfelelő medicinális ellátást, annak folyamatosságát, kontrollját, valamint a pedagógiai rehabilitációt segítő egészségügyi terápiákat foglalja magába. o Fontos a:  gyermekneurológiai,  fülészeti,  szemészeti vizsgálat és szükség esetén az érzékszervi gyógyítás. o Egészségügyi rehabilitáció körébe tartozik:  gyógytorna,  gyógyúszás,  bizonyos sportok, elsősorban labdajátékok. Mindezekre az iskolában, helyben van lehetőség.

Pedagógiai rehabilitáció célja: o Funkcionális képességfejlesztő programok gyakoroltatása, elmélyítése. o A terápiás fejlesztő programok mellett szükséges időt tartalékolni a betegségek utáni felzárkóztatásra, esetleges tantárgyi részek elmélyítésére. o Ennek a keretében van lehetőség bizonyos kompenzáló eszközök használatának megtanítására, gyakorlására (gépírás, szövegszerkesztés, helyesírás ellenőrzése, rajzprogramok kezelése, számítógép használata),

60

mivel ezek az eszközök optimálisan egyéni vagy kiscsoportos formában használhatók.

II.14. A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységeik: A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenységek. SNI-s tanulók támogatása Az SNI-s tanulók egyéni fejlesztését a Nevelési Tanácsadók javaslatainak figyelembe vételével egyénre szabott fejlesztési tervet készítünk az adott tanórákra. Az iskola Pedagógiai Programjában a helyi sajátosságok címszó alatt olvasható, hogy a szülők jelentős része egzisztenciális gondokkal küzd, szociálisan hátrányos helyzetűek. Felfigyeltünk e jelenségre és különböző programokkal igyekeztünk segíteni a hátrányos tanulók beilleszkedését, folyamatos fejlődését. Ugyanezt tettük a magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetében is. Nevelési programunkban elsősorban tárlati tervezéssel foglalkozunk, ugyanis a helyzetfelmérés után meghatározzuk a tevékenység célját, éves ütemtervét, valamint a lehetőségek számbavételével a hátrányok és nehézségek enyhítését szolgáló tevékenységformákat. A program célja, segíteni azon tanulók beilleszkedését az iskolai környezetbe ismeretelsajátítását egyéni ütemű fejlődését akik szociális körülményeiket tekintve hátrányos helyzetűek. Okok lehetnek:  Családi mikrokörnyezetéből adódó hátrányos helyzetű  Egészségügyi állapotukat és/ vagy fogyatékosságukat tekintve hátrányos helyzetű.  Családi házon kívüli környezet miatt hátrányos helyzetű.  Iskolai körülményeiket tekintve hátrányos helyzetű.  Csonka családban felnövő gyermekek.  Munkanélküli szülők gyermekei. Átmenetileg hátrányos helyzetűek: áttelepült, új tanulók betegség miatt hátrányos helyzetűek. Törvényi háttere: Minden pedagógus köteles közreműködni a gyermek és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanuló fejlődését veszélyeztető körülmények feltárásában, megszüntetésében. Feladatunk bármilyen oknál fogva hátrányos helyzetű tanuló felzárkóztatása társaihoz. Kötelességünk a gyermekek fejlettségének figyelembevételével elsajátíttatni a közösségi együttműködés magatartási szabályait és törekedni kell azok betartására. Át kell adnunk az etikus viselkedéshez szükséges ismereteket, példát kell mutatnunk. 61

A célok ismeretében tudjuk megtervezni minden év végén a következő év várható feladatai. A program távlati ütemterve: Időpont: 1. márciusáprilis diagnózis 2. május tervezés 3. szeptember

Feladat A hátrányos helyzetű tanulók felmérése, regisztrálása, a hátrány meghatározása (mellékelt adatlapon)

Felelős

A tevékenységi formák megtervezése a következő tanévre. A szociális hátrányok enyhítését szolgáló tevékenységek ütemtervének elkészítése. 4. október-június Tevékenységi formák megvalósítása ütemterv szerint kivitelezés 5. május Eredmények számbavétele, fejlesztési tevékenységek megtervezésére a következő tanévre.

A szociális hátrányok enyhítését iskolánkban az alábbi tevékenységi formák szolgálják: 1. Felzárkóztató és tehetséggondozó programok szervezése. 2. Önismereti csoportok működtetése. 3. Drog- és bűnmegelőzési programok, mentálhigiénés programok az egészségnevelés keretében. 4. táborozás, tanulmányi versenyek, bemutatók. 5. Felvilágosító tevékenység a szociális juttatások lehetőségeiről. Rendszeres / kiegészítő családi pótlék, vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás pénzben, esetleg természetbeni ellátás formájában (szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás). 6. Kapcsolatfelvétel a szakszolgálat intézményeivel, az áthelyező bizottsággal szükség esetén. 7. A tankönyvtámogatás differenciált elosztása. 8. Alapítványnak tájékoztatása és támogatás kérése indokolt esetekben. 9. Pályázatok figyelése és részvétel pályázatokon. Nemzetiségek kultúrájának megismerése Azonos esélyek biztosítása mellett elő kell segíteni a hazánkban élő nemzeti és etnikai kisebbségi közösségekhez tartozó, egymástól eltérő adottságú tanulók oktatását, nevelését. A nemzeti, etnikai kisebbségi közösségek közös jellemzője, hogy igen nagy szórványban élnek magyar nyelvi környezetben más-más településeken A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a településen élő nemzetiség kultúrájának megismerését rendezvényeken biztosítjuk. A nemzetiségi oktató-nevelő munkában is előtérbe kerül az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése és a kompetenciaalapú oktatás előtérbe helyezése. 62

63

Adatlap (minta) 1 ….. osztály Név:

A hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához

A hátrány oka:

A hátrány jellege

Enyhítést szolgáló tevékenységi forma

Kelt: Bojt, 201…április …. …………………… osztályfőnök

64

Adatlap (minta) 2

Név

A tanulási, a magatartási és beilleszkedési nehézségekkel küzdő és a hátrányos helyzetű tanulók regisztrációjához

Tanulási kudarc

Tevékenység

Magatartási nehézség

Tevékenység Szociális hátrány

Kelt, ………………, 20….. május …. ………………….. osztályfőnök Az összesített adatlap

65

Tevékenység

Adatlap (minta) Adatlap (minta) ÜTEMTERV-ISKOLAI ÉVES MUNKATERVA feladat megszervezése

A végrehajtás időpontja szept. okt. nov. dec. jan. febr. ápr. máj.

Ide az enyhítést szolgáló, segítő tevékenységeket lehetne felsorolni.

66

Felelős márc.

Az osztályfőnöki munka tartalma:

A társas készségek fejlesztése, értékorientáció A tolerancia fejlesztése A szolidaritás fejlesztése A felelősségtudat kialakítása A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése A demokratikus készségek kialakítása Az igazságosság problémáinak megbeszélése A viselkedéskultúra fejlesztése A tanulók saját értékrendje kialakításának elősegítése Az egészségmagatartás befolyásolása A szexuális élettel kapcsolatos kérdések megbeszélése Az egészségre káros szokások kialakulásának megelőzése Váratlan események, élmények feldolgozása Az erőszak egyéni és társadalmi veszélyeinek tudatosítása A viselkedéskultúra fejlesztése Iskolai problémák és konfliktusok kezelése A tanárok és a diákok közötti konfliktusok megbeszélése Az osztály aktuális problémáinak megbeszélése A tanulás megtanulása Állampolgári jogok tudatosítása A tanulók jogtudatának fejlesztése A tanulás megtanulása A társadalmi szabályok elsajátításának elősegítése A tanulók saját értékrendje kialakulásának elősegítése

67

Az osztályfőnök feladatai: 1. faktor: Neveléssel kapcsolatos feladatok: A tanulók személyiségének alakítása A közösségi élet kialakulásának elősegítése A tanulók otthoni körülményeinek megismerése A tanulók egyéni problémáinak megismerése Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel Kirándulások és szabadidős programok szervezése 2. faktor: Adminisztratív feladatok: Az osztállyal kapcsolatos adminisztráció ellátása A mulasztások számontartása Fegyelmi büntetés kiosztása Az igazgató intézkedéseinek végrehajtása A tanulók ülésrendjének kijelölése A fegyelem biztosítása 3. faktor: A tanulást segítő feladatok: A tehetséges gyerekek differenciált fejlesztése A lemaradók felzárkóztatása A tanulók tanulmányi előmenetelének segítése 4. faktor: Az iskola életéhez kötődő közvetítő feladatok: Az osztály és a tanárok közötti viszony koordinálása Rendszeres konzultáció az osztályban tanító tanárokkal A tanulók érdekeinek képviselete az iskola előtt A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről 5. faktor: Tájékoztatási feladatok: A szülők tájékoztatása gyermekük iskolai előremenetekéről A szülők tájékoztatása aktuális iskolai ügyekről A tanulók tájékoztatása iskolai ügyekről Rendszeres kapcsolattartás a szülőkkel

68

Osztályfőnök módszerei: 1. faktor: élményközpontú módszerek Szituációs játékok Önismereti játékok Gyakorlati helyzetek megoldása A tanulók élményeinek megbeszélése Szépirodalmi művek megbeszélése 2. faktor: verbális módszerek (kognitív munka) Újságcikkek gyűjtése és megbeszélése Filmek megbeszélése Az ifjúsági kultúra jelenségeinek megbeszélése Írott és tárgyi dokumentumok gyűjtése Szépirodalmi művek megbeszélése 3. faktor: vizsgálati módszerek Felmérések készítése az osztályban Szociometriai vizsgálat 4. faktor: a katedra átengedése Külső szakemberek meghívása Más tanárok meghívása Tanulók által tartott kiselőadások

69

II.14. Kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység helyi rendje: 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 4.§(13.) kiemelt figyelmet igénylő gyermek, tanuló: a, különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: a.a sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, ab) beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló, ac kiemelten tehetséges gyermek, tanuló, b) a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló 4.§ (3).beilleszkedési,tanulási,magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló : az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján az életkorához viszonyítottan jelentősen alulteljesít, társas kapcsolati problémákkal, tanulási, magatartásszabályozási hiányosságokkal küzd, közösségbe való beilleszkedése, továbbá személyiségfejlődése nehezített vagy sajátos tendenciákat mutat, de nem minősül sajátos nevelési igényűnek , 4.§ (25.) sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem -vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd

(7) A beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézség vagy a sajátos nevelési igény miatt a szakértői bizottság véleménye alapján, vagy súlyos betegség miatt magántanulóként tanulmányokat folyatók egyéni foglalkozáskeretében történő felkészítésére az iskolának tanulónként az osztályok heti időkeretén felül átlag heti tíz óra áll rendelkezésre . Az időkeret az egyes hetek és tanulók között átcsoportosítható 1 Kiemelt figyelmet igénylő, gyermek tanuló  különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló: sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló, beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló kiemelten tehetséges gyermek, tanuló  a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló törvény szerint hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermek, tanuló

70

2 kiemelten tehetséges gyermek, tanuló: az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, tanuló, aki átlag feletti általános vagy speciális képességek birtokában magas fokú kreativitással rendelkezik, és felkelthető benne a feladat iránti erő s motiváció, elkötelezettség. 3 Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló Fontosnak tarjuk, hogy eredményessé tegyék az intézmények a lemaradó vagy gyengébb képességű tanulók állandó és rendszerszerű felzárkóztatását. Ennek érdekében, a tanórák kompetenciafejlesztő szakaszaiban, a méréseknek megfelelő egyéni teljesítményszintekhez igazodva, differenciált oktatás keretében kell megvalósítani a felzárkóztatást. 3.1 A kompetencia alapú oktatás bevezetése a szakrendszerű oktatás kereteiben: Önálló innovációk megvalósítása az együttműködés kialakítása területén. Az együttműködés támogatja a tanórán kívüli ismeretszerzést, illetve az informális tanulás elterjesztését. Az együttnevelés megvalósítására, a képesség kibontakoztató programok alkalmazása. A referencia intézményi hálózatban együttműködés kialakítása

3.2 A program elemei : A Pedagógiai Szakszolgálat vizsgálata alapján megfelelő irányú beiskolázás, állandó kapcsolattartás a Szakszolgálattal A tanulási nehézség, mint probléma korai felismerése (bemeneti komplex pszichológiai és pedagógiai mérés) Fejlesztő pedagógusok, gyógypedagógusok egyéni és kiscsoportos fejlesztő tevékenysége A részképesség-zavarok esetén a következő területeket célozva az alábbi eljárások segítségével végezzük a fejlesztő munkát: Többirányú részképesség-fejlesztés Beszédfejlesztés, logopédiai foglalkozások Szenzoros-integrációs terápia, mozgásfejlesztés a hiperaktív, figyelem- és/vagy magatartászavarral küzdő tanulóknál, sajátos nevelési igényű tanulóknál Csoportra és egyénre szabott fejlesztő program kidolgozása és alkalmazása a tantárgyak tanmenetébe építve Osztályon belüli differenciálás A csoportos, páros és egyéni munkaformák elő térbe állítása Tanulópárok kialakítása (jobb képességű- nehezebben haladó), egymás segítése Az állandó pozitív megerősítés (jutalmazás) szerepe Felzárkóztatás korrepetálás Értelmi, érzelmi és akarati tényezők számbavétele 71

Önismeretre nevelés A másság elfogadására nevelés Az osztályban tanító pedagógusok team- munkája 4 Beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézséggel küzdő gyermek, tanuló „Hogy az embert minden tekintetben nevelni tudjuk, meg kell őt ismernünk minden tekintetben.” (Usinszkij) 4.1 Megvalósítási stratégia  Tünetek, tünetcsoportok megállapítása Agresszív (a környezet felé forduló magatartászavar: rendbontás, nyugtalanság, hazudozás, bántalmazás, stb...) A szociális fejlődés zavarai (kapcsolatteremtés, alkalmazkodás, beilleszkedési problémái) Regresszív (önmagára vonatkoztatva: visszahúzódó, passzív, szorongó, félénk, érzékeny, autoagresszív) Szorongások, félelmek, önértékelési zavarok, A kognitív, motoros, figyelmi funkciók zavarai, teljesítményromlás, észlelési elégtelenség.  A magatartási rendellenesség okainak feltárása Környezeti (családi, iskolai okok) Organikus (idegrendszeri: szakember segítségének igénybevétele) A lefolyás dinamikájának vizsgálata: Akut (azonnali, közvetlen segítséget igényel) Krónikus (hosszabb távú célokhoz feladatok kijelölése, azok rendszeres értékelése, újabb célok, feladatok kitűzése)  A megoldás lehetőségei: Kisebb fokú (a pedagógus maga megoldja) Középsúlyos (pszichopedagógiára van szükség) Súlyos (a pszichiátria hatáskörébe tartozik)

4.2 A program elemei: Azon tanulók számára, akik beilleszkedési- és magatartászavarral küzdenek, külön program keretében kompenzáló, korrekciós lehetőségeket biztosítunk. A magatartászavaros és nehezen nevelhető gyerekek az érzelmi-akarati sérültek közé tartoznak, akiknél az érzelmi, akarati élet zavart szenved. Egyéni bánásmód alkalmazása a magatartási nehézségekkel küzdő tanulóknál (játékosság, pozitív megerősítés dominanciája) 72

Rugalmas óravezetés a tanulók igényeinek megfelelően (szünetek, lazító gyakorlatok közbeiktatása) Szakemberek segítségének igénybevétele (gyermekvédelmi felelős, fejlesztőpedagógus, stb...) Társas- közösségi tevékenységek megszervezése Önismeretre nevelés A fejlődés értékelése, új célok meghatározása Csoportmunkában, differenciált tevékenykedtetés Mentálhigiénés konfliktuskezelési program kidolgozása és alkalmazása. 4.3 A kompetencia alapú oktatás Implementációja változatos tevékenységformákkal segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását Differenciált tanulásszervezés Kooperatív technikák alkalmazása Projekt-módszer elterjesztése Tevékenységközpontú pedagógiát Individuális tanulás előtérbe helyezése. Az alapozó időszak elnyújtása. Fejlesztő értékelés bevezetése Inkluzivitás (befogadó iskola, esélyegyenlőség) A tapasztalatszerzés lehetőségeinek kitágítása 5 A tehetség, a képesség kibontakoztatását segítő tevékenység Iskolánkban a felzárkóztatás mellett a tehetséggondozásnak kiemelt szerepet kell kapnia. Tehetséggondozó programunknak lehetővé kell tennie, hogy kiemelkedő képességű tanulóink speciális adottságai felszínre kerüljenek. 5.1 A tehetséggondozás feladatai iskolánkban Az optimális fejlődés feltételeinek megteremtése, működtetése (hogy minden tanuló eljuthasson adottságai lehetőségeinek legfelső határáig) 5.2 Megvalósítási stratégia  A tehetség felismerése Tehetséges gyerek az, aki erősen motivált, könnyen és gyorsan tanul, átlagon felüli teljesítményekre képes, kreatív; egy-egy tantárgyból (speciális tehetségű) minden tantárgyból (általánosan jó intellektusú).

 A tehetség felismerésének eszközei

73

Személyi feltételek: a programot végző, vezetőpedagógusok át- ill. továbbképzése, a felismerést segítő módszerek elsajátítása Tárgyi feltételek: a szükséges taneszközök, a szükséges órák biztosítása  A felismert tehetség fejlesztése Tehetségek szerinti csoportok létrehozása (a tanulók aktuális felkészültsége alapján szerveződő , nyitott, átjárható csoportok) Gyorsítás + dúsító program (a tananyag gyorsabb elvégzése, a fennmaradó időben dúsító program) gazdagítás és elmélyítés (nem több ismeret elsajátítása, hanem önállóságot, kreativitást igénylő feladatok végzése  A kompetencia alapú oktatás alkalmazása EU szintű tudás átadásával a kompetenciás fejlesztésével a nem tantárgyi tehetségek fejlesztésével (pl.: szervezőkészség, kommunikáció, stb.) a megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával (individuális tanulás, differenciált tanulásszervezés, kooperatív technikák, projektmódszer, tevékenységközpontú pedagógiák) A feltételek biztosítása: Személyi feltételek:        

Tanár gyerekekkel szembeni beállítódása (igenlő legyen, ne ambivalens, ne előítéletes). Hatékony tanuló megismerési technikák alkalmazása. A tanár nevelési stílusa megfelelő legyen (együttműködő, ne erőszakos, ne tehetetlen, ne korlátozó, ne közömbös). Differenciálás heterogén csoportban. A tanár tudása megfelelő legyen. Legyen képes a pedagógus önművelésre, önképzésre. Web alapú tanulásirányítás. Továbbképzések a differenciált tanulásszervezéshez

Tárgyi feltételek: Iskolai könyvtár, digitális tananyaggyűjtemény Számítógép mint fejlesztőeszköz, Videó, zenei anyagok, Variálható tanterem berendezés a csoportfoglalkozásokhoz Megfelelőtankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alap feladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal) A tehetséggondozó tevékenység közben mindvégig elengedhetetlenül fontos a személyi 74

tulajdonságok fejlesztése: belső motiváció, lankadatlan érdeklődés, helyes önértékelés, nehézségek vállalása és leküzdése, a kitartó, szívós munka megkedveltetése ill. annak igényének kialakítása.

II.15. Az iskola egészségnevelési programja „A görög gondolkodók már az ókorban rájöttek arra, hogy a teljes emberi élet alapfeltétele a test lélek szellem egységének, harmóniájának létrejötte. Mi, emberek attól függetlenül, hogy mely korban és hol élünk sok mindenről nem tehetünk. Nem mi határozzuk meg azt, hogy mit öröklünk szüleinktől, s azt sem hogy kik a szüleink. Mindannyian hajlamosak vagyunk arra, hogy bizonyos betegségeket elkapjunk. Mindannyian öröklünk bizonyos testi lelki szellemi, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ily módon az ember születésénél fogva véges, determinált lény.” A teljességre törekvő ember életét a test-lélek-szellem egysége, harmóniája hatja át. Mindannyian öröklünk a szüleinktől testi-szellemi-lelki, neurofiziológiai tulajdonságokat, hajlamokat. Ugyanakkor rajtunk múlik, hogy ezekhez a pozitív és negatív értékű örökölt tulajdonságainkhoz, hajlamainkhoz miképpen viszonyulunk. Az egészség nem egyszerűen a betegség hiányát jelenti, hanem holisztikus jellegű, az egész emberre vonatkozik, és életünk egészét jellemzi. Az Egészség Évtizedének Johan Béla Nemzeti Programja a kedvezőtlen népegészségügyi helyzet javítására fogalmazta meg a következő évtized feladatait. A cselekvési terv négy fő társadalmi stratégiát körvonalaz. Egészségtámogató társadalmi környezet megteremtése. Az egészséges életmód programja. Az elkerülhető halálozások csökkentése. Az intézményrendszer fejlesztése. II.15.1. Az egészség megőrzésének szintjei a következők Országok, népek feletti nemzetközi szervezetek különböző programokkal küzdenek az emberek egészségéért, e fontos értékért. Számtalan segélyprogram és a pusztító járványok elleni küzdelem is ezt jelzi. Nemzeti-országos-társadalmi-állami szint. Így a védőoltások rendszere, egészséges munkahely, egészségügyi szolgáltatások (stb.). Az Alkotmányban rögzített jogok között szerepel. Az oktatás, a nevelés szintje, amely az iskolában valósul meg. A családi élet szintje. Az egyén szintje. Az iskola egészséges életmódra nevelési programja hidat képez a család és a társadalmi intézményrendszer között. Az egészségfejlesztés fő célja képessé tenni az embereket arra, hogy egyre növekvő kontrollt szerezzenek saját egészségük felett, többet törődjenek egészségükkel, és mindehhez rendelkezzenek a szükséges információkkal, lehetőségekkel. Az egészséget, mint értéket tűzzék célként maguk elé.

75

Az iskolák legfontosabb tennivalóit az Egészséges Ifjúság alapprogram foglalja össze, megfogalmazva azt az igényt, hogy a család mellett az iskola váljék az egészségfejlesztés alapvető helyszínévé. II.15.2 A legfontosabb célkitűzések A fiatalok egészségmegtartási ismereteinek elmélyítése. Az iskola egészségbaráttá tétele. Az egészségfejlesztés váljék az iskola mindennapos gyakorlatává. A pedagógusok szemléletformálása, módszerek, ismeretek kibővítése. Az egészségesebb életmód iránti igény kialakítása. A magas kockázatú csoportok körében végzett megelőző tevékenység. II.15.3. Az egészségfejlesztő tevékenység magába foglalja az emberi szervezet működésével és a betegségek megelőzésével kapcsolatos ismeretek bővítését, az életvezetéssel kapcsolatos ismeretek bővítését és az életvezetéssel kapcsolatos tudás fejlesztését, az egészségügyi szolgáltatások igénybevételével összefüggő kompetenciák fejlesztését. II.15.4. Az iskola feladata, hogy minden tevékenységével szolgálja a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. A megvalósításban az iskolaorvos, védőnő, a testnevelők, az ifjúságvédelemmel foglakozó szakember, az osztályfőnök, az egészségneveléssel foglakozó tanár összehangolt, egymást segítő és kiegészítő munkájára van szükség. Az iskola valamennyi tevékenységi körébe be kell épülni az egészséges életmód szempontjából lényeges területeknek. Ezek közé tartoznak az alábbiak: Önmagunk és egészségi állapotunk ismerete. A tanulási technikák, a tanulási környezet kialakítása. Az idővel való gazdálkodás fontossága. A személyes válsághelyzetek felismerése és megoldási stratégiák ismerete. A betegség megelőzését (prevenció) és a gyógyulást segítő magatartás. A személyi higiénia, testi-lelki egészség. A környezeti ártalmak. Az egészséges táplálkozás, élelmiszerbiztonság. A testedzés, a mozgás, a helyes testtartás. A szenvedélybetegségek okai és elkerülési lehetőségek. A szexuális felvilágosítás, a családtervezés alapjai. AIDS-prevenció.

II.15.5. Az iskola szerepe és lehetőségei Az egészség megvédésére, edzésére, visszaszerzésére vonatkozó, közérthető, de tudományos ismeretek átadása, az egészségvédő lehetőségek sokoldalú bemutatása.

76

Tanítsuk meg, hogy alapvető értékünk az élet és az egészség. Ezek megóvására ajánljunk magatartási alternatívákat az egészségvédő magatartás kialakítása érdekében. Ösztönözzük a tanulókat az egészségvédő magatartás megtartására, támogató tanácsadással, példaadással. Az iskola segítse mind az egészségeseket, mind a betegeket az egészségvédő öntevékenység kialakításában, a döntési alternatívák kidolgozásában, és a helyes döntések megvalósításában (szexuális kultúra, harmonikus életvitel). Az iskolai egészségvédő szolgálata (iskolaorvos, védőnő) rendszeres szűréssel és szakmai tanácsokkal lássa el a diákokat. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést. Váljék tudatossá a tanulókban, hogy az egészséges egyén dinamikus egyensúlyban él a környezetével. Az egészségfejlesztés hagyományos színtere a tanítási óra: az osztályfőnöki és a testnevelésórák számos témájához szervesen kapcsolódik az egészségvédelem. II.15.6. Az egészségnevelés eszközei és színterei tanórák (a tanulók aktivitását növelő, új pedagógiai módszerek megismerése és alkalmazása), osztályfőnöki, biológia órák (kapcsolódás más szervezetek, intézmények programjaihoz), osztálykirándulások, egészségügyi előadások, egészségfejlesztés szemléletének terjesztése (szülők, tanulók, pedagógusok), média, iskolaújság, faliújság (aktuális téma önálló feldolgozása, tablókészítés, gyűjtőmunkák faliújságon történő megjelenítése), mindennapi/tömbösített testedzés programja. II.15.7. Iskolánk sajátosságai: A fizika és kémiaórák szaktantermét együttműködési és bérleti szerződés keretében a befogadó intézmények korszerű szaktantermeiben biztosítjuk. II.15.8. Iskolai sportkör A tanórán kívüli testedzési, sportolási, egészség-megőrzési tevékenység az iskolai sportkör keretében valósul meg. E sportkörökben folynak a házi és a Közép és Szakiskolák közötti versenyek és bajnokságok (foci bajnokság) az egészséges fejlődést és a szellemi terhelést oldó vetélkedők. A mindennapi testedzés feltételeinek biztosítására az iskola vezetősége pingpong asztalt vásárol, melynek használatát a tanórák közti szünetekben feltétel nélkül biztosítja. A testnevelés órák keretében uszoda-, és fitness bérletet biztosít térítésmentesen az iskola.

II.15.9. Szakképzés területén: A jövő szakembereivel tudatosítani kell, hogy az ember termelő- fogyasztó tevékenysége során valamennyi földi szférában változásokat okoz. A változások csökkentéséhez bővíteni kell 77

látókörüket, meg kell ismertetni a közvetlen és tágabb környezetük élő és élettelen elemeinek kölcsönös kapcsolatát. Ki kell alakítani az esztétikus környezet és egészséges életmód iránti igényt. Tudatosítani kell a természeti és társadalmi környezet változásait az urbanizáció, az ipari termelés egészséget veszélyeztető hatásait. Szakmai képzésükben ismerjék meg a környezetbarát anyagok, technológiák fontosságát. Legyen természetes számukra a szelektív hulladékgyűjtés. Az iskolai épület nyitott teraszán télen-nyáron szabad mozgási lehetőség van. Feltétlenül tudatosítani szükséges, hogy felelősséggel tartozunk az emberi élet fennmaradásáért, saját utódainkért, születendő gyermekeinkért. A káros szenvedélyeket el kell kerülnünk, illetve meg kell előznünk kialakulásukat. II.15.10.Célok: az iskola tisztasága, a szemét mennyiségének csökkentése takarékoskodás a vízzel és a villannyal a tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat.

II.16. Az iskola környezeti nevelési programja II.16.1. A környezeti nevelés fogalma „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan értékek meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez és értékeléséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN, 1970.) II.16.2. Az alapelveket szabályozó jogi háttér Az Egyesült Nemzetek szervezetének 57. közgyűlése 2002-ben a 2005-2014 közötti évtizedet a Fenntarthatóságra nevelés évtizedének nyilvánította. A kezdeményezés magába foglalja annak a célnak az elérését, hogy az oktatás minden szintjét és formáját áthassák a fenntarthatóság, a környezet- és az egészségvédelem alapértékei. A hazai jogszabályi háttér az Alkotmány (18. § A Magyar Köztársaság elismeri és érvényesíti mindenki jogát az egészséges környezethez, 70. § A Magyar Köztársaság területén élőknek joguk van a lehető legmagasabb szintű testi és lelki egészséghez). Az Alkotmányban megfogalmazott alapelvek megvalósulását az alábbi jogszabályok és intézkedések garantálják: A Környezetvédelmi törvény (1995. évi LIII. törvény) 54. § l. cikkelye szerint „minden állampolgárnak joga van a környezeti ismeretek megszerzésére és ismereteinek fejlesztésére”. Az ismeretek terjesztése és fejlesztése állami, illetve önkormányzati feladat. 78

Magyarország második Nemzeti Környezetvédelmi Programjában (2003-2008) önálló tematikus program kapott helyet a környezettudatosság növelése érdekében. Nemzeti Fejlesztési Tervben a fenntarthatóságnak való megfelelés átfogó célként szerepel. A Nemzeti Alaptantervről kiadott 243/2003. sz. kormányrendelet kiemelt fejlesztési feladatként definiálja a környezeti nevelést. „A környezeti nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók környezettudatos magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezeti válság elmélyülésének megakadályozására, elősegítve az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését. A fenntarthatóság pedagógiai gyakorlata feltételezi az egész életen át tartó tanulást, amelynek segítségével olyan tájékozott és tevékeny állampolgárok nevelődnek, akik kreatív, problémamegoldó gondolkodásmóddal rendelkeznek, eligazodnak a természet és a környezet, a társadalom, a jog és a gazdaság terén, és felelős elkötelezettséget vállalnak egyéni vagy közös tetteikben.” (NAT 243/2003) II.16.3. Alapelv Napjainkban a világ figyelme a fennmaradás és a fenntartható fejlődés megteremtése felé irányul. Ez tapasztalható szociális, ökológiai, politikai területeken is. A fenntarthatóság ideológiai és tartalmi kialakítását az oktatásban kell elkezdeni. A diákoknak a szakmai képzésen kívül olyan oktatást kell biztosítani, ahol hangsúlyt kapnak az erkölcsi kérdések és a környezettudatos életmód. Ehhez szükséges, hogy iskolánk tanári kara hasonló meggyőződéssel saját tantárgyának tartalmi sajátossága és saját személyiségjegyei segítségével közvetítse a környezeti nevelés céljait. Szemléletet csak úgy lehet alakítani, ha minden tantárgyban és minden iskolán kívüli programon diákjaink nem elszigetelt ismereteket szereznek, hanem egységes egészként látják a természetet s benne az embert. II.16.4. A környezeti nevelés célja Feltárni az egyetemes természetnek, mint létező értéknek a tiszteletét és megőrzését, beleértve az összes élettelen és élő létezőt, így az embert is annak környezetével, kultúrájával. Környezettudatossá nevelni a diákokat. A környezet (természetes és mesterséges) értékei iránt tanúsítsanak lokálisan cselekvő, óvó magatartást és akarják megőrizni azokat. Segíteni a bioszféra és a biológiai sokféleség megőrzését. Megismerni a természet és társadalom törvényeit, tiszteletben tartani azokat mindennapi életvitelünk során. Cselekvéseikben a természettel harmonizáló tevékenységek domináljanak. Kialakítani a környezet ismeretén és a személyes felelősségen alapuló környezetkímélő magatartást egyéni és közösségi szinten, és ez váljék az egyének életvitelét meghatározó erkölcsi alapelvvé. Érzékennyé tenni a diákokat a közvetlen környezetük állapota iránt. Tudományosan megalapozni a globális összefüggések megértését. Képessé tenni a tanulókat arra, hogy – személyes tapasztalataik alapján – együtt tudjanak működni a környezeti konfliktusok közös kezelése és megoldása terén. II.16.5. Az iskola rövidtávú céljai 79

A környezeti nevelés az oktatás és nevelés valamennyi területén jelenjen meg! Erősítsük a tantárgyközi kapcsolatokat, hogy a tanulók egységben lássák az egy témához tartozó ismereteket! A pedagógusok, a felnőtt dolgozók és a szülők személyes példájukkal legyenek a környezettudatos életvitel hiteles terjesztői! Legyen tisztább az iskola! (mellékhelyiségek, szelektív gyűjtés, stb.) Takarékoskodjunk a vízzel, villannyal, gázzal (fűtés). A tanulók ismerjék meg szűkebb környezetüket, lássák az értékeket, problémákat, ápolják a hagyományokat! Legyenek a tanulók környezetük, szülőföldjük védelmezői! Fejlesszük a tanulók problémamegoldó gondolkodásmódját, az önálló ismeretszerzés képességét, megalapozva az élethosszig tartó tanulást! II.16.6 A szakképzés adta lehetőségek A korábban tanult általános ismeretekre építve a szakma speciális kérdésköreit megismertetve kell a környezetvédelemmel kapcsolatos gondolkodást és viselkedést kialakítani. II.16.7. Környezeti nevelési feladatok Az általános célokra vonatkozó érték- és szokásrendszer érzelmi, értelmi, esztétikai és erkölcsi megalapozása. Az ökológiai gondolkodás kialakítása. Holisztikus és globális szemléletmód kialakítása. Fenntarthatóságra nevelés. Együttműködés, alkalmazkodás, tolerancia és segítő életmód. Az állampolgári – és egyéb közösségi – felelősség felébresztése. Az életminőség fogyasztáson túlra mutató alkotóinak keresése. Problémamegoldó gondolkodás, döntésképesség, kreativitás. Az egészség és a környezet összefüggései. Kerüljék el az emberi szervezet egészségét veszélyeztető anyagokat (alkohol, nikotin, drog, gyógyszerek stb.). Figyeljenek az emberi kapcsolatok tisztaságára (mentálhigiéné). II.16.8. Környezeti nevelés eszközei, tanulásszervezési és tartalmi kereti Hagyományos tanórai foglalkozások: tanórák, osztályfőnöki órák. Nem hagyományos szervezésű tanóra: kiállítás, előadások, viták, témanapok, látogatások, órák különböző helyszíneken. Tanórán kívüli foglalkozások: osztálykirándulások, iskolai programok, könyvek, filmek, képek, Internet, beszélgetés, meggyőzés, kézműves szakkör, virágos iskola (tantermek díszítése), szelektív hulladékgyűjtés. A fentiek segítségével az ismeretek összekapcsolásával mód nyílik sokoldalú megközelítésére egy adott tartalomnak. II.16.9. A környezeti nevelés módszerei: játékok, modellezés, riportmódszer, projektmódszer, terepgyakorlati módszer, aktív, kreatív munka, közösségépítés, művészi kifejezés. 80

Összefoglalva az iskola környezeti nevelési szemlélete a következő: Növelni kell a környezeti tudatosságot és annak felismerését, hogy a gazdasági, a társadalmi, a politikai és az ökológiai jelenségek kölcsönös függőségben és kölcsönhatásban vannak mind a városi, mind a falusi környezetben. Biztosítani kell mindenki számára annak lehetőségét, hogy a környezet védelméhez és megőrzéséhez szükséges tudást, ismereteket, értékeket, attitűdöket és készségeket megszerezze. Meg kell teremteni az egyének, csoportok és az egész társadalom környezettel kapcsolatos, új típusú magatartási és életviteli mintáit. A környezeti nevelési kutatások eredményeinek elemzése azt mutatja, hogy a környezeti ismeretek önmagukban nem elegendőek! Környezettudatos életvitelt azok a személyek tanúsítanak, akik azon túl, hogy ismerik a fontosabb környezeti fogalmakat, az aktuális környezetvédelmi gondokat és tennivalókat, az adott kérdés megoldásához hozzájárulnak. Hisznek tevékenységük jelentőségében, elkötelezettek és gyakorlatuk van az önálló cselekvés.

III. A tanulóknak az intézmény döntési folyamatában való részvételi jogai, gyakorlásának rendje 1. Az intézmény tanulói feladat-ellátási helyenként diákképviselettel diákönkormányzatot alakítanak. A diákönkormányzat az iskola nevelési-oktatási célkitűzéseinek megvalósítását az életkori sajátosságok fegyelembevételével, sajátos eszközökkel, a tanulói aktivitás és öntevékenység fejlesztésével segíti. A diákönkormányzat éves munkaterv alapján dolgozik. Tevékenysége során törekszik a tanulmányi munka fejlesztésére, közreműködik a színvonalas kulturális- és sportélet megszervezésében és a tanulóközösség érdekképviseletében, gyakorolja a tanulóközösség és saját jogosítványait. A diákönkormányzat vezetője beszámolási kötelezettséggel tartozik a végzett munkáról az Őt megválasztó közösségnek, tájékoztatási kötelezettsége van iskolavezetés és nevelő testület felé. 2. A diákönkormányzat tisztségviselői:  Gyermekvezetők:  osztályonként egy-egy osztálytitkár;  az önkormányzat gyermekvezetője; aki a városi diákönkormányzatban képviseli az  intézmény diákközösségét.  Felnőtt segítők, vezetők  A Humán Racionális Innovatív Alapítvány kuratóriumi elnöke, kuratóriumi tagok

81

A gyermekvezetők véleményét, javaslatát, észrevételeit a felnőtt vezetők továbbítják a nevelő testülethez. 3 A diákönkormányzat működése A Diáktanács havonta tart megbeszélést a soros feladatokról.  Döntési joga van  a diákság közösségi életének tervezésében,  szervezésében,  ellenőrzésében és értékelésében.  Egyetértési joga van  házirend kialakításában,  az SZMSZ diákokat érintő kérdéseiben,  a tanulók fegyelmi és jutalmazási szabályzatának kialakításában.  Véleményezési joga van:  a tanév rendjének meghatározásában;  a szabadidős, tanórán kívüli programok szervezésében, lebonyolításában;  meghirdetett versenyek, pályázatok értékelésben  a tanulók kitüntetésében, jutalmazásában, büntetésében  Javaslattevő joga van  minden, a diákok jogait és kötelességeit érintő kérdésekben A diákönkormányzat feladata és jogköre néhány területen az ellenőrzés és értékelés is. Ezek a következők:  tanulói ügyelet  védnökségi munka  osztályönkormányzatok tevékenysége.

III.2. A pedagógus, szülő, a tanuló és az intézmény partnerei kapcsolattartásának formái: III.2.1. Együttműködés a szülőkkel A szülőkkel történő együttműködés több szinten is megvalósul az iskolában. A legalapvetőbb a szülők és tanárok közvetlen kapcsolata. Az iskola minden tanárának van kijelölt fogadó órája, melyben a szülők előzetes egyeztetés nélkül is felkereshetik a tanárokat. Ezen alkalmakkor mód nyílik egyéni véleménycserére a szaktárgyi tanárok és a szülők, valamint az osztályfőnök és szülők között.

82

III.2.2. Együttműködés a tanulókkal A tanárok és a diákok közötti jó kapcsolat alapja minden iskolai munkának. A megfelelő kapcsolatok létrehozása, megteremtése az oktatási folyamat minden résztvevőjének közös feladata. Az iskolai tanár-diák együttműködés szervezeti formái: osztálygyűlés – az osztályon belüli, a közösséget érintő kérdések megvitatására minden osztály képviselőkkel (legalább két fő osztályonként) vehet részt az iskolai diákvezetés tevékenységében Diákközgyűlés – minden tanév során legalább egy alkalommal össze kell hívni.  Rendkívüli diákközgyűlés – szükség esetén összehívható a diákok vagy az iskolavezetés kérésére.

IV. A tanulmányok alatti vizsgák és az alkalmassági vizsga szabályai: A tanulmányok alatti vizsgákat külön vizsga szabályzat szabályozza. IV.1 Osztályozó vizsga: A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie ha: --Félévi osztályozó vizsgák  Ha iskolánk tanulójának mulasztása az első félév végére meghaladja - a 250 tanítási órát, vagy - egy adott tantárgyból a tanítatási órák 20%-át és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, (tantárgyanként minimum 2 érdemjegy) félévkor osztályozó vizsgát kell tennie a vizsgaszabályzatnak megfelelően. Az osztályozó vizsgát a félév utolsó tanítási napja után 1 héten belül kell megtartani. 

megszűnik a tanulói jogviszonya annak a nem tanköteles tanulónak, aki 30 tanítási óránál többet mulaszt igazolatlanul, esti munkarend esetén 15 tanítási óra (feltéve, hogy az iskola a tanulót, illetve szülőjét legalább 2 alkalommal figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire).

--Év végi osztályozó vizsgák 

Ha a tanuló mulasztása egy tanítási évben (igazolt és igazolatlan mulasztás együttesen) - meghaladja a 250 órát vagy - egy adott tantárgyból a tanítási órák 20%-át és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető

83

(a tanévben tantárgyanként minimum 5 érdemjegy), valamint az igazolatlan órák száma nem haladja meg az igazolt mulasztások számát, év végén osztályozó vizsgát köteles tenni.  Év végi osztályozó vizsgát kell tennie iskolánkban annak a tanulónak - akit az iskola igazgatója felmentett a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól - akinek az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget. Osztályozó vizsga esetén a tanuló továbbhaladását iskolánk abban az esetben biztosítja, ha a tanuló az osztályozó vizsga tantárgyai mindegyikéből legalább elégséges osztályzatot szerzett, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. Ellenkező esetben a tanuló az évfolyam megismétlésével folytathatja tanulmányait intézményünkben. Az év végi osztályozó vizsgát a tanév utolsó tanítási napja utáni 3 napon belül meg kell tartani. --Szakképzések modulzáró vizsgái A követelmények teljesítését a tanulók év közbeni tanulmányi munkája, illetve érdemjegyei alapján bírálják el, és minden modulból legalább az „elégséges”osztályzatot kell megszereznie a tanulónak, hallgatóknak a szakmai vizsgázás előfeltételeként. Ha a tanulónak illetve a hallgatónak „elégtelen”a modulzárója, azt a szakképzés végéig újból ismételheti --Szakképzések szakmai vizsgái: Minden egyes szakképesítés külön-külön tartalmazza a szakmai követelmények feltételeit a szakmai követelmény rendszerben-a képzési programokban a szakmára vonatkozóan pontokra, %-okra lebontottan. Lásd:Pedagógiai program-IV.rész- szakmai központi programok. --Javítóvizsgák Iskolánkban a tanuló javítóvizsgát akkor tehet, ha - tanév végén az elégtelen osztályzatok száma egy vagy kettő - az osztályozó vizsgáról igazolatlanul távol maradt - az osztályozó vizsgát nem fejezte be - az osztályozó vizsgát az előírt időpontig nem tette le. A javítóvizsgákat minden év augusztus 15. és augusztus 31. közötti időszakban tartjuk iskolánkban. A magasabb évfolyamra a tanuló abban az esetben léphet, ha a javítóvizsgán minden vizsgatantárgyból legalább elégséges osztályzatot, vagy megfelelően teljesített minősítést kapott. --Különbözeti vizsgák: A különbözeti vizsgák időpontját az igazgató határozza meg.

84

Az átvétel - Nkt. keretei közötti - helyi szabályoknak és a szakmára vonatkozó a szakképzésről szóló törvény felvételre, átvételre vonatkozó rendelkezései alapján. Iskolaváltoztatás vagy külföldi tanulmányok magyarországi folytatása feltételeként is előírhatja az Intézmény vezető a különbözeti vizsga letételét. Abból a tantárgyból vagy tantárgyrészből kell különbözeti vizsgát tennie a tanulónak, amelyet az Intézmény a megkezdeni tervezett évfolyamtól alacsonyabb évfolyamon tanított, s amely tantárgy, tananyag ismerete feltétele a sikeres továbbhaladásnak, a magasabb évfolyamra lépésnek. A különbözeti vizsga tantárgyainak, tartalmának meghatározása során mindig egyedileg kell az Intézmény vezetőjének határozatot hoznia a jelentkező tanuló ügyében -IV.2. Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formái

            

Szóbeli beszámoltatás Írásbeli beszámoltatás Összefüggő szóbeli felelet Kérdésekre adott szóbeli felelet Kérdésekre adott írásbeli felelet Házi feladatok Otthoni kutató és gyűjtőmunka Írásbeli összefüggő felelet Esszé Iskolai felmérő dolgozatok Iskolai tudáspróbák Külön vizsgaszabályzatban rögzítve Röpdolgozat bármely tantárgy esetében

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei Általános követelmények Számonkérésünk során meg kell ítélnünk a tanítványainkat, s ezt elfogulatlanul, részrehajlás nélkül, reálisan és objektíven kell megtennünk.  Az számonkérésnél törekszünk a tantervi követelmények elsajátítása során elért eredmények megállapítására, valamint a rendszeres, igényes munkavégzés szokásrendszerének kialakítására.  Az ismeretek számonkérésének alapvető követelményeként törekszünk arra, hogy a tanulók teljesítményét korrekt módon hasonlítsuk össze a helyi tanterv követelményeivel, illetve más tanulókéval.  Mindenképpen a kritériumok alapján történő számonkérést részesítjük előnyben, vagyis a tantervi követelményekhez igazodva, előre megállapított mércéhez viszonyítunk. Ez természetesen egységes értékelést feltételez.  A tanulók számonkérése iskolánkban folyamatos tevékenység - minden tanítási órán meg kell történnie - a tanítási napok egészét át kell hatnia - konkrét tevékenységre kell irányulnia 85

Speciális követelmények  Szóbeli beszámoltatás A vállalt, vagy kötelezően elvégzendő feladat teljesítéséről a határidő lejártakor a nevelő köteles beszámoltatni a tanulót. A feladat függvényében a tanulótól meg kell követelni az önálló szóbeli tájékoztatást, törekedni kell arra, hogy tanulóink lényegre törő, tömör és választékos beszámolókat adjanak.  Írásbeli beszámoltatás A tanuló írásbeli munkájától megköveteljük, hogy esztétikus, nyelvhelyességi szempontból helyes, tagolt és áttekinthető legyen. Terjedelmét a szaktanár, illetve a beszámolót igénylő határozza meg. Az írásbeli beszámolót egy tanévig meg kell őrizni.  Összefüggő szóbeli felelet A tantárgyak és a tanulók adottságait, lehetőségét figyelembe véve lehetőséget adunk arra, hogy félévente legalább 1-3 alkalommal szóban adjon számot a tanuló a tudásáról, tájékozottságáról. A szóbeli feleletnek rövidnek, lényegre törőnek kell lennie. Rá kell szoktatni a tanulókat, hogy önállóan fejtsék ki gondolataikat, választékosan, szabatosan fejezzék ki magukat. Fontos, hogy megköveteljük a szaknyelv tudatos, pontos használatát. A tanuló feleletét nem szakítjuk félbe, s a felelet végén minden alkalommal értékelünk és minősítünk.  Kérdésekre adott szóbeli felelet Nevelőink törekszenek kérdéskultúrájuk fejlesztésére. Kérdéseikre a tanulónak önállóan, teljes, egész mondattal kell válaszolnia, rászoktatjuk a gyerekeket, hogy adott kérdésre adott választ várunk, a „mellébeszélés”, a kérdés megkerülése nem megengedhető. Figyelünk arra, hogy nem megfelelő válasz esetén lehetősége legyen a tanulónak a javításra.  Kérdésekre adott írásbeli felelet Arra törekszünk, hogy tanulóink rövid választ adjanak, ami lehet egy név, egy szó, egy kifejezés, stb., a kérdés jellegétől függően. Viszonylag rövid idő alatt sok kérdésre kapunk választ, ami a tanulóktól nem pusztán felismerést, hanem valaminek a megadását igényli. Az írásbeli felelet kapcsán tudatosítjuk tanulóinkban a gyors, pontos, esztétikus munkavégzés követelményeit.  Házi feladatok 86

Egyénre szabott, differenciált feladatok megoldását várjuk el a tanulóktól. A mennyiségi szempontok mellett a minőségi munkára is nagy hangsúlyt fektetünk. A házi feladat elkészítését minden tanulótól megköveteljük. Elvárjuk, hogy önállóan végezzék el tanulóink a feladatokat. A füzetvezetés esztétikumára nagy hangsúlyt fektetünk. A házi feladat kapcsán fejlesztjük az önellenőrzés, az önértékelés képességét.  Otthoni kutató és gyűjtőmunka Pedagógusaink csak olyan feladatot adnak a tanulóknak, melyet otthoni adottságaik és az iskola szolgáltatásai révén el tudnak végezni. Figyelembe vesszük az iskola tanulói összetételét (hátrányos helyzet, nehéz anyagi körülmények, kulturális hátrányok). A kutató-és gyűjtőmunka eredményét az osztály közösségével meg kell ismertetni, lehetőség szerint „közzé” kell tenni. A tanulói munkákból iskolai kis kiállítások rendezését javasoljuk.  Írásbeli összefüggő felelet Arra törekszünk, hogy a tanulónak fel kelljen idéznie, indokolnia, jellemeznie, vagy magyaráznia kelljen az adott témával kapcsolatos bizonyos ismereteket. Ezzel a számonkérési formával fejlesztjük az írásbeli kifejezőkészséget. Objektíven pontozzuk a kérdésre adott választ. A külalakra és a helyesírásra ügyelnie kell a tanulónak, de a tantárgyi érdemjegybe ezeket nem számítjuk bele.  Esszé Esszé írását abban az esetben követeljük meg tanulóiktól, ha az elsajátított ismeretek felidézésére, szintetizálására, rendszerezett kifejtésére vagyunk kíváncsiak. Mindenképpen igazodnunk kell a helyi tanterv követelményeihez, s feltétlenül következetesen kell értékelnünk, minősítenünk. Nagyon fontosnak tartjuk az objektivitást.  Iskolai felmérő dolgozatok A felmérő dolgozatokat 1-1 témakör befejezésekor kötelezően íratjuk meg. A feladatsort a nevelő választja ki, figyelembe véve a helyi tanterv követelményeit, egységes feladatlapokat készítünk. Az előre meghatározott kritériumok alapján javítjuk, pontozzuk, értékeljük és minősítjük. Az iskolai felmérő dolgozatoknak a tanuló tudását és a helyi tantervben rögzített követelmények viszonyát kell tükröznie. Egy tanévig minden dolgozatot meg kell őrizni. A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezésének elvei A kötelező csoportbontások mellett (gyakorlat) tantárgy akkor tanítható csoportbontásban, ha az az évfolyamra engedélyezett heti időkeretébe belefér. Egyéb foglalkozások szervezése: 87

1. Az egyéb foglalkozások esetén (szakmai vizsgára felkészítés, korrepetálás stb.) tervezése év végén a munkaközösségek értékelésében megfogalmazott javaslatokkal kezdődik, majd kiegészül a tanulók igényeivel. Véglegesítésére a tanév elején a lehetőségek számbavétele után kerül sor. A felvétel és az átvétel helyi szabályai 1.

Tanulók felvétele a kilencedik évfolyamra A felvétel rendjét alapvetően a jogszabályok és az útmutatók szabályozzák. Ezek alapján készítjük el minden évben a „Felvételi eljárás rendjét”. Ezt a dokumentumot hivatalosan a KIR oldalán, az iskola honlapján is közzéteszünk. Az eljárás időpontjait a tanév helyi rendje is tartalmazza. A dokumentumban szabályozzuk, hogy az írásbeli felvételi vizsgától eltekinteni nem tudunk, de a sajátos nevelési igényű tanulók illetve a beilleszkedési, tanulási, magatartási nehézségekkel küzdő tanulók esetén a Szakértői bizottság vagy a Nevelési tanácsadó szakvéleményével ellátott kérvényt figyelembe véve hozunk határozatot. (írásbeli idejének meghosszabbítása vagy a helyesírásra adható pontszám módosítása vagy segédeszköz használata). Szóbeli felvételi vizsgát a két tanítási nyelvű osztályba jelentkezőktől az írásbeli és a hozott pontok alapján készített rangsor évenként meghúzott határ feletti tanulóktól kérünk. A végső rangsort meghatározó pontszám egyezése esetén az írásbeli eredménye a meghatározó, ennek egyezése esetén a matematika írásbeli eredménye dönt.

2.

Felvétel a szakképző évfolyamra A tanulók felvételénél a Szakképzési Törvény előírásait alkalmazzuk. Szakképzés (1/13., 2/14. évfolyamok) a Pedagógiai Programban illetve az Alapító Okiratban jelzett szakmákban lehetséges. Feltétel:  bizonyítvány megléte (OKJ előírásai szerint)  vagy a rendes érettségi vizsgához szükséges középiskolai évfolyamok elvégzése és megkezdett érettségi vizsga  orvosi alkalmassági vizsga  jogszabályban meghatározott életkor

3.

Átvétel iskolánkba Másik iskolából történő átvételt írásos kérelemre az igazgató dönti el mérlegelve az osztálylétszámot, a tanult tantárgyakat, a szakmai alapozó tantárgyakat, azok eredményeit. Hiányzó tantárgyak esetén különbözeti vizsgát kell tenni a tanulónak. 88

Más szakmai alapozáson részt vevő tanulókat nem tudunk átvenni iskolánkba. Az iskolán belüli osztályváltást írásbeli kérelemre az igazgató dönti el meghallgatva a két osztályfőnök véleményét.

V. SZAKMAI PROGRAM A választható tantárgyak, foglalkozások, továbbá ezek esetében a pedagógusválasztás szabályai Az iskola 1 és 2.évfolyamain tanított modulok, tantárgyak, kötelező és választható óraszámai, az előírt tananyag követelményeit a szakképzésre vonatkozó szabályzatok rendelkezései alapján a szakértett helyi szakmai tantervek tartalmazzák V. 2 Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elve V..2.1 Tankönyv Az Oktatási Minisztérium által engedélyezett tankönyveket rendelünk. Csak használható és feltétlenül szükséges eszközöket vásároltatunk: Kiválasztáskor figyelembe vesszük az iskola céljait, feladatait; a tanulók képességeit, korát; a szakmai munkaközösségek, a szülői munkaközösség véleményét, iskolai szinten egyeztetjük; a tankönyvek minőségét, árát. Minden tanévben tájékoztatjuk a tanulókat a következő tanévben használandó tankönyvekről, munkafüzetekről, a szükséges taneszközökről, a tankönyvek és munkafüzetek várható áráról.

89

A tankönyvek tartalma, feladatai szorosan illeszkednek a tantervhez, a pedagógiai programhoz; tartalmazzák a megtanulandó anyagot; nyelvileg helyesen fogalmazottak.  Az iskola pedagógusai csak olyan tankönyvet használhatnak:     

amelyhez minden tanuló hozzájuthat amelyet minden tanuló beszerezhet amelyről a tanuló időben értesül amelyet a szülői szervezet elfogad amely igazodik a tantervi kimenethez, az érettségi követelményekhez.

 A tankönyv legyen: a tantárgyi cél és követelmény elérését legjobban segítő, illusztrációkban gazdag, tartós, „örökölhető”, a többség számára megfizethető, a munkaközösség számára elfogadott. Tankönyvválasztás elvei: A tantárgyi tantervek tantárgyakra bontva tartalmazzák a javasolt tankönyveket, melyeket évente (figyelembe véve az új kínálatot, a szakmai szempontokat) felül kell vizsgálni. A tankönyvkiválasztásnál fontos szempontjai:              

Az OM által kiadott tankönyvjegyzékben szerepeljen. Figyelembe vesszük a családok anyagi helyzetét Kívánatos, hogy szükség esetén több évig használhatók legyenek a könyvek, tankönyvcsaládok (tartalmilag és külső megjelenés alapján) Szakmailag egymásra épüljenek Tartalmazza a NAT és az elfogadott helyi tanterv követelményeit. A törvényi előírások alapján a szabad könyvválasztás pedagógiai elvének sérülése nélkül figyelembe veendő a munkaközösségek javaslata. Lényeges, hogy egyformán fejlessze az auditív és vizuális megismerést a tankönyv és a taneszköz család. Érthető legyen a szövege a tankönyveknek és taneszközöknek. Az ismeretközlés során bizonytalanságba ne hagyja a tanulókat. Legyen az életkorhoz igazodó. Fejlessze a logikus gondolkodást, s hasson a pozitív érzelmekre. Az illusztrációk funkcionálisak legyenek. Legyen megfelelő tipográfia. Az oldalak áttekinthetőek, szellősek legyenek.

90

   

A taneszközök, segédeszközök legyenek összhangban a tankönyvekkel, munkafüzetekkel. A jelenleg beszélt választékos magyar nyelven íródjanak, hangozzanak el a magyarázatok (idegen nyelv kivételével) Helyesírás tekintetében kifogástalan legyen. Évközben a meglévő tankönyvek, taneszközök, ruházati és más felszerelések beszerzésére vonatkozó döntés nem változtatható meg.

A tankönyvkiválasztás egyéb specifikumai a helyi tanterv egyes tantárgyai között került megfogalmazásra. Az iskolai tankönyvellátás megszervezéséért az igazgató felelős. A tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a szaktanárok véleményét. Megbeszéli velük, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely fölött tankönyv illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja. Ha nincs alternatív megoldás, marad a megjelölt tankönyv. Az igazgató megbízhat pedagógust is a tankönyvterjesztéssel. A megbízásnak tartalmaznia kell a tankönyvfelelős feladatait, a szükséges határidőket, a terjesztés módját, helyét, idejét és az esetleges díjazás módját, mértékét. A szakképző évfolyamok szakmai tankönyveinek megválasztása: - Nebuló 2001 Kiadó Budapest, 2002 - Perfekt Gazdasági Tanácsadó és Oktató Részvénytársaság - Nemzeti Tankönyvkiadó - Express Publishing - Nemzeti Munkaügyi Hivatal Szak és Felnőttképzési igazgatóság és egyéb szakmai és tankönyvei alapján történik. A tankönyv ingyenes igénybevételének biztosítása: Az iskola a helyben szokásos módon hirdetményben teszi közzé a normatív kedvezményen túli további kedvezmények körét, feltételeit, az igényjogosultság igazolásának formáját és az igénylés elbírálásának elveit. A jogszabály előírásainak megfelelően az iskola minden év november 15-ig felméri, hogy hány tanuló kíván az iskolától - a következő tanítási évben - tankönyvet kölcsönözni. Az iskolába belépő új osztályok tanulói esetében a felmérést a beiratkozás napjáig kell elvégezni. A felmérés eredményéről az igazgató minden év november 30-ig tájékoztatja a nevelőtestületet, - megalakulása esetén a szülői szervezetet, ill. a szülők képviselőjét - és az iskolai diákönkormányzatot. A nevelőtestület minden év december 15-ig meghatározza a tankönyvtámogatás módját. Az iskolánk legkésőbb június 10-ig - a helyben szokásos módon - közzé teszi azoknak a tankönyveknek, ajánlott és kötelező olvasmányoknak a jegyzékét, amelyeket az iskolai könyvtárból a tanulók kikölcsönözhetnek.

V.3 Taneszköz A tanórán használt eszközöket a pedagógusok választják meg az órák céljának elérése érdekében.

91

A tanagyag jobb megértésének érdekében használunk még hang-, videokazettát, diát, hanglemezt, floppy lemezt, cd lemezt. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:   

a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének, az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat az eszközöket kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók, a taneszközök használatában az állandóságra kell törekedni, azaz új taneszközöket csak abban az esetben kell bevezetni, ha az lényegesen jobbítja az oktatás minőségét.

Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. Az évközi teljesítmény mérését a közoktatási törvény szabályozza: Az osztályozás, értékelés annak a pedagógusnak a feladata, aki az adott tantárgyat tanítja, de az egyes pedagógusok osztályozási gyakorlatát az iskola pedagógiai programja határozza meg.

A pedagógus a tanuló teljesítményét, előmenetelét - tanítási év közben rendszeresen érdemjeggyel értékeli - félévkor és a tanítási év végén osztályzattal minősíti az érdemjegyek alapján. Az év végi értékelés az egész éves munka alapján történik. Az érdemjegy visszajelző, informatív érékű. A tanuló tudásának, felkészültségének ellenőrzésére szolgál a tanév során több alkalommal, és a tananyag rövid időegység alatt megtanulható részének elsajátítását minősíti. Iskolánkban a tanár a tanuló tantárgyi munkáját a heti egy vagy két órás tantárgyak esetében félévenként egy érdemjeggyel, a nagyobb heti óraszámú tantárgyak esetében félévente legalább kettő érdemjeggyel minősíti, melyet az osztálynaplóba beír. Esti munkarendben érettségit adó felnőttoktatás keretében a tanár a tanuló félévi munkáját félévente beszámoló formájában értékeli, mely írásban, vagy szóban történik. Az osztályzat (amit a bizonyítványba írunk), összefoglaló képet ad a tanuló adott tantárgyban nyújtott összteljesítményéről, neveltségi szintjéről. Egy hosszabb időtartam ismeretanyaga elsajátításának szintjéről tájékoztatja a pedagógust, a tanulót és a szülőt vagy gondviselőt. Minősíti a tanulót. A tanuló osztályzatait az évközi teljesítménye és érdemjegyei alapján, vagy az osztályozóvizsgán, a különbözeti vizsgán, a javítóvizsgán, a beszámoltató vizsgán, illetve köztes vizsgán nyújtott teljesítménye alapján kell megállapítani, a közoktatási törvényben leírtak szerint.

-

A félévi osztályzatok azt mutatják, hogy a tanuló az első félév egészét tekintve milyen színvonalon, milyen mértékben tett eleget az egyes tantárgyak tantervi követelményeinek és a félév egészét tekintve miként értékelhető magatartása, szorgalma. 92

A félévi osztályzatoknak a tanuló továbbhaladása szempontjából nincs jelentősége. A tanév végi osztályzatok azt tanúsítják, hogy - a tanuló az adott évfolyamra előírt tantervi követelményeket milyen mértékben teljesítette - megszerzett ismeretei, tudása elegendő-e arra, hogy azt a pedagógus legalább elégségesnek minősítse - megszerzett tudása elegendő-e arra, hogy a következő, magasabb évfolyam tantervi követelményeit el tudja sajátítani. Az egyes tanulók év végi osztályzatát a nevelőtestület osztályozó értekezleten áttekinti, és a pedagógus, illetve az osztályfőnök által megállapított osztályzatok alapján dönt a tanuló magasabb évfolyamba lépéséről. Abban az esetben, ha az év végi osztályzat a tanuló hátrányára lényegesen eltér a tanítási év közben adott érdemjegyek átlagától, a nevelőtestület felkéri az érdekelt tanárt, hogy adjon tájékoztatást ennek okáról, és indokolt esetben változtassa meg döntését. Ha a pedagógus nem változtatja meg döntését, és a nevelőtestület ennek indokaival nem ért egyet, az osztályzatot az évközi érdemjegyek alapján a tanuló javára módosítja. Vizsgán kapott osztályzatot a tantestület nem módosíthat! Az érdemjegy, illetőleg az osztályzat megállapítása a tanuló teljesítményének, szorgalmának értékelésekor, minősítésekor nem lehet fegyelmezési eszköz. V.4.1 .Érdemjegyek, osztályzatok: Jeles (5) - a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz - a tananyagot ismeri, érti, tudja és alkalmazza - a tantárgy szaknyelvén is pontosan, szabatosan fogalmaz - kiemelkedő teljesítményt nyújt Jó (4) - a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget Közepes (3) - a tantervi követelményeknek pontatlanul tesz eleget - tanári segítségre többször is rászorul Elégséges (2) - a tantervi követelményekből a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik - fogalmakat nem ért, önálló feladatvégzésre nem képes Elégtelen (1) - a tantervi követelmények minimumát sem tudja - ennek eleget tenni tanári útbaigazítással sem képes - megtagadja a munkát

93

1. Ha a tanuló az iskolai foglalkozásokon alapos ok miatt előreláthatólag nem fog tudni részt venni előre be kell jelenteni, illetve el kell kéredzkednie - egy-egy óráról az órát tartó tanártól és az osztályfőnöktől - egy-egy napról az osztályfőnöktől, de egy tanévben max. 3 alkalommal - egybefüggő kettő- vagy annál több napról az igazgatótól. 2. Az utóbbi két esetben írásban kell kérni és indokolni a távolmaradást. A kérelmet a szülőnek vagy gondviselőnek kell aláírni. 3. A hiányzó tanulókat minden esetben be kell írni a naplóba, óránként és naponta folyamatosan. 4. Amennyiben a hiányzását nem láthatta előre a szülő vagy a tanuló, (pl. hirtelen megbetegedett) akkor is jelentenie kell a szülőnek a lehető legrövidebb időn belül (telefonon, táviratban, levélben stb.). Az értesítéssel az osztályfőnököt kell megkeresni. 5. A 4. pont szerint bejelentett hiányzást – felszólítás nélkül – hivatalosan is igazolni kell lehetőleg a hiányzás utáni első napon vagy az első osztályfőnöki órán, de feltétlenül 8 napon belül. 6. Az igazolás módjai: - Szülői előzetes „kikérés” vagy előre nem látható esetben utólag – a lehető legrövidebb időn belül - (max. 3 nap/tanév) az Ellenőrző könyvben kell jelezni. - Hatósági, rendőrségi, bírósági, önkormányzati, MÁV, VOLÁN hivatalos igazolás, melyet a szülő is aláírásával ellenjegyez (kivéve vonat-, buszkésésből adódó hiányzás, késés) - Orvosi igazolás, melyet a szülő vagy kollégiumi nevelőtanár is aláírt. - Az osztályfőnök szignójával és keltezéssel jelzi az igazolás átvételét, tudomásulvételét. 7. Igazolatlan a hiányzás, ha: - Nem felel meg az 1.-6 pontban írtaknak. - A tanuló azért nem vehet részt a foglalkozáson, mert felszerelése nem felel meg a munkavédelmi és egészségügyi előírásoknak. - A tanuló több alkalommal indokolatlanul késik V.4.2 A magatartás és szorgalom értékelése A magatartás és szorgalom jegyeket az osztályban tanító szaktanárokkal való megbeszélés után, az osztály diák-önkormányzat véleményének és a tanuló saját magáról alkotott önértékelésének figyelembevételével az osztályfőnök dönt. E döntés az osztályozó konferencián megvitatható, ám a döntést itt is az osztályfőnöknek kell meghoznia. A magatartás minősítésénél figyelembe kell venni:    

milyen mértékben teljesíti az adott tanuló a kötelességeit, milyen az osztályközösséghez, az egyes tanulókhoz és tanáraihoz való viszonya, milyen módon viselkedik az iskolában és azon kívül, mennyire hasznosítja a képességeit az osztályon és az iskolán belül és kívül.

PÉLDÁS magatartású az a diák, aki: 

a kötelességeit mindig teljesíti, 94

     

betartja az iskolai házirend szabályait, tanáraival való viszonya példamutató, közösségben kezdeményező, aktív, társainak az iskolai élet területein példát mutat, büntetése, igazolatlan hiányzása a félév során nem volt, iskolán kívüli rendezvényeken az iskola méltó képviseletére törekszik.

JÓ magatartású az a diák, aki:    

ellen nem merült fel kifogás az iskolában, vagy az iskolán kívüli rendezvényeken, részt vesz az iskolai közösségek tevékenységében, de nem kezdeményező, legfeljebb egy alkalommal hiányzott igazolatlanul, az igazolatlan óráinak száma legfeljebb 6 óra, osztályfőnöki intésnél súlyosabb büntetése nincs a félév során, illetve az esetben csak akkor lehet a minősítése jó, ha a magasabb fokú büntetéssel megegyező, vagy annál magasabb fokú dicsérete is van.

VÁLTOZÓ magatartású az a diák, aki :    

ellen kisebb kifogások merültek fel a viselkedésével kapcsolatosan, ingadozó rendszeretetű, de törekszik hibáinak kijavítására, egynél több alkalommal hiányzott igazolatlanul, de igazolatlan óráinak száma legfeljebb 12 óra, igazgatói intésnél súlyosabb büntetése nincs

ROSSZ magatartású az a diák, aki :       

fegyelmezetlenségével a közösség fejlődését akadályozza, a tanítási órán a munkát viselkedésével zavarja, társainak általában rossz példát mutat, tanáraival szemben tiszteletlen, a társaival durván viselkedik, ha több alkalommal hiányzott igazolatlanul, és igazolatlan óráinak száma meghaladja a 12-őt, igazgatói intésnél súlyosabb fegyelmi büntetést kapott a félév során.

A szorgalom minősítésében: PÉLDÁS szorgalmú az a diák, aki :    

kötelességeit példamutatóan teljesíti, a tanítási órákra minden tantárgyból rendszeresen és pontosan készül az órákon aktívan részt vesz, bekapcsolódik a tanítási órákon kívüli foglalkozásokba.

JÓ szorgalmú az a diák, aki :   

rendszeres az iskolai és otthoni munkában, a kötelességeit teljesíti, a tanítási órákon igyekszik aktívan részt venni.

VÁLTOZÓ szorgalmú az a diák, aki : 95

  

rendszertelenül dolgozik, kötelességteljesítése ingadozó, többszöri figyelmeztetés után vesz részt a munkában.

HANYAG szorgalmú az a diák, aki :     

a képességei és körülményei alapján keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében, kötelességét gyakran elmulasztja, munkájában megbízhatatlan, zavarja a tanítási órákat, bármely tantárgyból elégtelen osztályzatot kapott félévkor vagy év végén.

V.4.3 Az iskolai jutalmazás formái Fontosnak tartjuk, hogy tanulóink a tanítási órákon, a különböző tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken érdeklődésüknek megfelelően kibontakoztathassák képességeiket. Lehetőségeinkhez mérten megadunk minden segítséget, felkészítésük, irányításuk mellett biztosítjuk részvételüket az iskolai, városi, megyei, regionális és országos versenyeken. Átvállaljuk a nevezési díjakat, az iskolai lehetőségek, az iskolai és alapítvány, valamint különböző szponzorok támogatásával a tehetséges, jó eredményt elért tanulókat a megmérettetésnek megfelelően jutalomban részesítjük. A tanulók tevékenységének elismerésére jutalom adható         

egyes tanulónak tanulói közösségnek kiemelkedő tanulmányi munkáért példamutató magatartásért kiemelkedő sportteljesítményért szaktárgyi munkáért szakköri munkáért tanulmányi és egyéb versenyeken elért jó eredményért egyéb irányú munkában kifejtett teljesítményért

Formái:  szaktanári dicséret évközben  osztályfőnöki dicséret  félévi illetve év végi tantárgyi dicséret  igazgatói dicséret  nevelőtestületi dicséret  oklevél átadása  könyvjutalom adományozása  tárgyjutalom adományozása  pénzjutalom adományozása  csoportos jutalomként színház, hangverseny, múzeumlátogatás, kiránduláson való részvétel  alapítványi jutalom a tartósan jól teljesítő, illetve kiemelkedő versenyeken elért eredményekért

96

V.4.5 A tanulók véleménynyilvánítása A tanuló véleményt nyilváníthat a Kt. 11. § (1) g) a „véleménydoboz” segítségével, mely lezárt állapotban a székhelyen és a telephelyeken az iroda melletti „informatikai folyosón” van elhelyezve. Véleményét névvel vagy név nélkül bedobhatja, de nem sértheti vele társainak vagy nevelőinek alapvető emberi-személyiségi jogait. A doboz kéthetente kerül kinyitásra. A kinyitásnál jelen van a diákképviselő és a diákképviselő munkáját segítő pedagógus. Őket titoktartási kötelezettség terheli. A doboz tartalmáról feljegyzést készítenek, melyet az iskola igazgatójának 1 példányban benyújtanak. A nevelőtestület elé az iskola igazgatója terjeszti be a véleményeket a havonta megtartott munkaértekezleteken, ahol jelen lehet meghívás esetén a diákképviselő is. Az igazgató gondoskodik a szükséges teendőkről, és szóban vagy írásban tájékoztatja a diákképviselőt. Az iskola igazgatója hetente egy órában fogadóórát tart, tanításon kívüli időpontban, melynek idejét a tanév elején kihirdeti. A nevelőtestület elé az iskola igazgatója terjeszti be a véleményeket a havonta megtartott munkaértekezleteken, ahol jelen lehet meghívás esetén a diákképviselő is. Az igazgató gondoskodik a szükséges teendőkről, és szóban vagy írásban tájékoztatja a diákképviselőt Iskolai versenyek: A különböző szintű, meghirdetésű versenyeken, rendezvényeken való eredményes részvételért osztályfőnöki, igazgatói, szaktanári dicséretben részesítjük tanulóinkat. És nevelőtestületi dicséretet kaphatnak. A dicséretről, jutalmazásokról a szülőt tájékoztatni kell. A jutalom átadását az érintett közösség, az iskola tanulóifjúsága előtt kell átadni, kihasználva ennek pedagógiai jelentőségét. V.5 Az iskolai fegyelmezés Azt a tanulót, aki    

tanulmányi kötelezettségének folyamatosan nem tesz eleget, a házirend előírásait megszegi, igazolatlanul mulaszt, bármely más módon árt az iskola jó hírének,

büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben - a vétség súlyára való tekintettel - el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni és azt a szülő tudomására kell hozni.

97

V.5.1. Az iskolai büntetések formái: Fegyelmező intézkedések magatartási vétségek miatt

I.       

szaktanári figyelmeztetés (szóban majd írásban) osztályfőnöki figyelmeztetés (szóban majd írásban) osztályfőnöki intés osztályfőnöki megrovás igazgatói figyelmeztetés (szóban majd írásban) igazgatói intés igazgatói megrovás Egyéb fegyelmező intézkedések igazolatlan hiányzás esetén

II.      

III.      

3 igazolatlan késés - osztályfőnöki figyelmeztetés 1-3 óra - osztályfőnöki figyelmeztetés 4-8 óra - osztályfőnöki intés 9-19 óra – intés, megrovás 20 óra felett az osztályfőnök fegyelmi eljárást kezdeményez 30 óra felett (nem tanköteles esetén) kizárás Fegyelmi büntetések megrovás szigorú megrovás meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetőleg megvonása áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától kizárás az iskolából

V.6 A tanulók tájékoztatása A tanulók tájékoztatása a tanév munkarendjéről a tanévnyitó ünnepélyen illetve az azt követő osztályfőnöki órákon történik. A munkarendet az iskolai hirdetőkön nyilvánossá kell tenni. A középiskolás tanulók szüleit az iskolai rendezvényekről, szülői értekezletekről és tanári fogadóórákról az ellenőrző könyvön keresztül kell értesíteni. Az ellenőrző könyvön keresztül történik a tantárgyi előmenetelekről és a félévi eredményekről való tájékoztatás is. V.7. Hiányzások bejelentése, kezelése: Bejelentés: - hiányzás esetén elvárható a tanulótól, hogy az iskolát (tagintézményt, telephelyet) telefonon értesítse a hiányzás első napján (tanuló neve, évfolyama-szakma megnevezése, osztályfőnök neve), - indokolt esetben a szülő előzetesen írásban kérheti a hiányzás engedélyezését a hivatalos iskolai okiratban (ellenőrző).

98

Rendkívüli igazolás: -elméleti foglalkozáson maximum három nap időtartamot igazolhat a szülő vagy gondviselő, egy tanévben három alkalommal egy-egy napot - a gyakorlati foglalkozásról a szakoktató – egy tanévben – három óra távolmaradást engedélyezhet, hosszabb távollétről engedélyt csak a gyakorlati oktatásvezető vagy tagintézmény-vezető, igazgató adhat. - A nyelvvizsgák miatti hiányzást, a vizsgáról szóló értesítéssel igazolhatja a tanuló. Igazolások: - a szülői igazolások nem használhatók fel az iskolai rendezvények időpontjában, illetve az iskolai szünetek meghosszabbítására, - nem kell külön igazolnia az iskola által szervezett, az iskolai ügyekben történő tanórai távolmaradását (pl: versenyek, DÖK programok stb ). Igazolások módja - a hiányzást követő első napon, de legkésőbb három napon belül az igazolást az osztályfőnöknek kell bemutatni, ha gyakorlati időre esik, akkor a szakoktatónak, aki aláírásával hitelesíti a bemutatást, - többnapos betegség igazolása csak orvosi igazolással fogadható el (táppénzes igazolás), - néhány órás hiányzásról orvosi igazolás csak sürgősségi ellátás esetén fogadható el, illetve ha oktatási időn kívül nem lehetett megoldani, és ezt is igazolja az orvos, - hivatalos ügyek intézésekor szintén igazolást kell kérni, melyben azt is igazoltatni kell, hogy oktatási időn kívül nem lehetett elintézni, - 18 év alatti tanulónak az igazolásokat a szülővel is alá kell íratnia, - egyéb esetekben a szokásos orvosi igazolás csak akkor elfogadható (vagy, ha hivatalos ügyben kellett valahol megjelenni, az arról szóló hivatalos igazolás), ha a szülő is aláírta. Hiányzó napok, órák pótlása: - hiányzás miatti elmaradását a szaktanárral megbeszélve pótolni kell, a hiányosságra számonkéréskor nem hivatkozhat, - a hiányzás alatti dolgozatokat, feladatbeadásokat pótolni kell, - az igazolatlan hiányzás esetén történő pótlásnál az iskola többletköltségeit téríteni kell (pl. fénymásolás), - a PP-ban meghatározott óraszámokon túl a vizsgaidőszakban a tanulónak joga van a tanár segítségét kérni, ennek többletköltségeit azonban meg kell térítenie. V.7.1 A nappali oktatásban részt vevő tanulók hiányzása  Ha a tanuló iskolai mulasztása az iskolai nevelés-oktatás általános műveltséget megalapozó szakaszában ( szakközépiskola) meghaladja a kettőszázötven tanítási órát,  Az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában az elméleti tanítási órák húsz százalékát,  egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és emiatt a tanuló teljesítménye tanítási év közben nem volt érdemjeggyel értékelhető, a tanítási év végén nem osztályozható, - kivéve, ha a nevelőtestület engedélyezi, hogy osztályozóvizsgát tegyen. A nevelőtestület az osztályozóvizsga letételét akkor tagadhatja meg, ha az igazolatlan mulasztások száma meghaladja az igazolt mulasztások számát, és az iskola eleget tett a R. 20. § (3) bekezdésben meghatározott értesítési kötelezettségének. 99

  

Ha a tanuló a tanítási év végén nem osztályozható, tanulmányait évfolyamismétléssel folytathatja. Ha a tanuló mulasztásainak száma már az első félév végére meghaladja a meghatározott mértéket, és emiatt teljesítménye nem volt érdemjeggyel értékelhető, félévkor osztályozóvizsgát kell tennie. Ha a tanuló a szakképzésben tanulószerződés alapján vesz részt, tanulói jogviszonya szünetelésének engedélyezéséhez az iskola igazgatójának be kell szereznie a tanulószerződést kötő gazdálkodó szervezet egyetértését.

V.7.2. A felnőttoktatásban részt vevő tanuló hiányzása - A felnőttoktatásban részt vevő esti, levelező munkarend szerint a tanuló az iskola helyi tantervében meghatározottak szerint vesz részt a kötelező tanórai foglalkozásokon. - Az iskola a tanítási év megkezdésekor írásban tájékoztatja a felnőttoktatásban részt vevő tanulót arról, hogy az adott évfolyam adott félévében, az adott osztályban hány tanítási órát szervez számára, továbbá tájékoztatja arról is, hogy megszűnik a tanulói jogviszonya annak a tanulónak, aki tíz tanítási óránál igazolatlanul többet mulaszt. A tájékoztatásnak ki kell terjednie arra is, ha a tanuló a tanórai foglalkozások több mint 50 %-ról - akár igazoltan, akár igazolatlanul - távolmaradt, félévkor és év végén osztályozó vizsgán köteles számot adni tudásáról. Az osztályozó vizsga helyéről és időpontjáról - legalább tíz nappal korábban - az. Országos Közoktatási Értékelési és Vizsgaközpontot értesíteni kell. A vizsgaközpont megbízottja részt vehet a vizsgán. - A felnőttoktatásban - az iskolai nevelés-oktatás szakképesítés megszerzésére felkészítő szakaszában - az igazoltan és igazolatlanul mulasztott órák száma nem haladhatja meg a kötelező tanórai foglalkozások 20 %-át, a tanuló tudását - ha az iskola helyi tanterve eltérően nem rendelkezik - a tanítási év végén osztályozó vizsgán kell értékelni. - Az iskolának dokumentálnia kell a tanuló tanórai foglalkozásokon való jelenlétét, távolmaradását, távolmaradásának indokát, továbbá a távolmaradás igazolását. Az iskola félévenként összesíti az igazolatlan mulasztásokat, és ennek alapján megállapítja, hogy mely tanulónak szűnt meg a tanulói jogviszonya. [R. 34. §] - A gyakorlati képzésről és a beszámoltató rendszerű oktatásról való hiányzás következményeit a szakképzésre vonatkozó jogszabályok határozzák meg. V.7.3 Az igazolatlan hiányzás büntetése: - az igazolatlan hiányzás fegyelmi vétség, magatartás és szorgalom a tanuló jegyeit lerontja, - egy óra igazolatlan hiányzás osztályfőnöki figyelmeztetést von maga után, ez 4-as magatartást jelent, - öt óra igazolatlan hiányzás a következő büntetésfokozatot vonja maga után, ez hármas magatartást jelent. - 10 óra igazolatlan hiányzást követően a lakóhely szerinti jegyzőnek is lejelenti az iskola a tanuló mulasztását. Ez kettes magatartást jelent. Fegyelmi tárgyalás nyomán: - megrovás, - szigorú megrovás, - másik osztályba való áthelyezés, - tanulóviszony megszüntetése a jogszabályok figyelembevételével. - ha a nyári gyakorlaton akár egyetlenegy igazolatlan óra hiányzása van (késés miatt is), vagy az igazolt hiányzása a nyári gyakorlat óraszámának 10%-t meghaladja, tanévet kell

100

ismételni. Hosszantartó betegség, orvosi igazolás esetén az igazgató egyénileg mérlegel (pl. átütemezett nyári gyakorlat teljesítése). V.8. Személyes ügyek intézése:  A hivatalos ügyei intézése céljából (pl. iskolalátogatási igazolás, diákigazolvány) a titkárság székhelyen és a telephelyeken hétfőtől-csütörtökig 1300-1500-ig fogadja a tanulót,  A tanuló tanárait az óraközi szünetekben is megkeresheti kéréseivel – a tanári szobába azonban nem léphet be - a tanárt név szerint kihívathatja,  A személyes problémáival az osztályfőnökéhez vagy szakoktatóhoz, illetve az ifjúságvédelmi felelőshöz vagy az igazgatóhoz fordulhat a hivatalos út betartásával,  A nyári szünetben az iskola szerdai napokon 900-1300 között tart ügyeletet,  Az iskola telefonját a szülők vagy hozzátartozók hívhatják, ahol a tanárokkal beszélhetnek, tanulónak csak üzenetet adnak át, indokolt esetben,  A tanuló csak rendkívüli esetben tanári engedéllyel használhatja a telefont,  A 18 év alatti tanuló esetén tanulóviszonyt megszüntetni csak a szülő írásos kérelmére, az osztályfőnökkel egyeztetve lehet személyesen,  A 18 év alatti tanuló személyi anyagát kiiratkozás esetén csak a szülő vagy gondviselő veheti át.  A tanköteles tanuló iskolából való kiiratkozása csak a másik (kikérő) iskola hivatalos kikérő levelével, szülő vagy gondviselő személyes megjelenésével lehetséges. Az otthoni felkészüléshez előírt feladatok meghatározásának elvei A házi feladat a tanuló tanórán megszerzett tudásának elmélyítésére szolgál, vagy a következő tanítási óra munkáját készíti elő. A házi feladat lehet szóbeli, írásbeli, gyűjtőmunka vagy rajz. Alapelv, hogy a házi feladat legyen rendszeres, ellenőrzött, gyakoroltató, ismeretet elmélyítő, szilárdító, mennyiségileg megfelelő, hogy ne terhelje túl a diákokat. A mindenkori szóbeli házi feladat – beleértve a hét végét is – tantárgyanként nem terjedhet túl a tanuló két utolsó tanórája anyagának gyakoroltatásán. Mennyisége nem haladhatja meg az egyik tanítási óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét. Ettől való eltérés csak akkor lehetséges, ha a témazáró dolgozatot készíti elő. A mindenkori írásbeli házi feladat – beleértve a hét végét is – tantárgyanként nem terjedhet túl a tanuló két utolsó tanórája anyagának gyakoroltatásán. Mennyisége nem haladhatja meg az egyik tanítási óráról a másikra feladott tananyag mennyiségét. A hosszabb szünetek időszakában ez a vizsgatárgyakból növelhető annyival, amennyi tanítási órája a tanulónak vizsgatantárgyanként a szünet időszakában – az ünnepeket kivéve – elmaradt. Kivételt képez a nyári szünet, amikor csak a tudásanyag szinten tartására illetve a következő évi tanulmányok előkészítésére kell törekedni. A szaktanár félévente a heti tanítási órái számának megfelelő számú házi dolgozatot írathat. Az OKJ vizsgát előkészítő szakdolgozatot és egyéb vizsgafeladatot – annak pontos leírásával – a beadási határidő előtt legalább 4 hónappal kell kiadni.

101

V.9. Az iskola működésének ellenőrzése és értékelése:

Amit értékelnünk kell pedagógiai program időarányos megvalósulása

Az értékelés rendszeressége

Akik értékelik iskolavezetés

Az értékelés formája

évente

írásban

évente

írásban

folyamatosan negyedévente a heti óraszámnak megfelelően ill. témazáráskor félévkor év végén év végén félévente

szóban érdemjegy ellenőrzőbe is ellenőrző könyvbe bizonyítványba szóban

A 9. évfolyamos tanulók tanulmányi igazgató, eredménye és igazgatóhelyettesek, versenyeredményei munkaközösségvezetők, osztályfőnökök

folyamatosan év végén

a küldő általános iskolának írásban

vizsgázók teljesítménye

vizsgák végén

szóban és írásban

vizsgák végén

szóban és írásban

helyi tanterv megvalósulása munkaközösségek, igazgatóhelyettesek tanulmányi munka minden tantárgyból tanulmányi munka minden tantárgyból

tanulmányi munka, hiányzások figyelemmel kísérése

Érettségi eredmények

szaktanár osztályfőnök igazgató

igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők, osztályfőnökök

iskolai statisztika számítógéppel igény szerinti bontásban

Szaktanár, vizsgabizottság, munkaközösségvezető szaktanár, munkaközösségvezető, osztályfőnök, igazgató

102

Továbbtanulási eredmények

az új tanév nyitóértekezletén

szóban és írásban

a felvételi eljárás utáni első munkaközösségvezetői értekezlet

szóban, statisztikával alátámasztva

negyedévente

írásban, az oszt. közösség ill. az iskola közössége előtt szóban

nagyobb osztály illetve iskolai osztályfőnök, rendezvény igazgató

amikor aktuális, de legalább negyedévente

az oszt. közösség, illetve a tantestület az iskola közössége előtt szóban, a legkiemelkedőbbeket írásban

délutáni rendszeres tevékenységek

évente

szóban, írásban, időmérleg

évente

szóban

munkaközösségvezető osztályfőnök, igazgató Saját felvételi rendszerünk

kiemelkedő tanulmányi, művészeti és sporteredmények

Diákönkormányzat, DÖK

diákmozgalmat segít _ tanár és az ifjúságvédelmi felel_s tevékenysége magatartás, szorgalom

igazgató, munkaközösségvezető, feladatokra kijelölt team-ek szaktanár, osztályfőnök, igazgató, igazgatóhelyettesek

Szaktanár, osztály főnök igazgató, diákönkormányzat

igazgatóhelyettes, közismereti munkaközösség évente Igazgató diákönkormányzat

szóban írásban

a diákok és az félévkor, év végén osztályfőnök javaslata novemberben és alapján a március végén diákot tanító tanárok osztályfőnök 103

szóban és írásban is a diáknak és szülőknek szóban /írásban

Tanárok munkája igazgató, igazgatóhelyettesek, munkaközösségvezetők diákok

A könyvtáros munkája

igazgató, diákok

munkaközösségek

óralátogatások alkalmával, vizsgaidőszakok lezárásakor minősítések készítésekor, ill. kiegészítésekor kétévente évente évente

igazgató, diákok

104

Szóban Írásban Kérdőívvel írásban

Szóban kérdőívvel Szóban

V.10. A mindennapos testnevelés: a mindennapos testnevelést 2012. szeptember 1-jétől a 2011. évi CXC. törvény 27.§-a és a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 141-142.§-a alapján szervezi meg. Az egészségfejlesztő iskolai testmozgás program célja a gyermekek egészséges testi-lelki fejlődésének elősegítése a testmozgás eszközeivel. A törvényi szabályozás értelmében iskolánk a következőmódon oldja meg a mindennapos testmozgást: • A kötelező testnevelés órák száma: heti 3 óra Nappali oktatás esetén a mindennapos testnevelést: - Azokon a napokon, amikor közismereti oktatás folyik, a (2) bekezdésben foglalt kivétellel testnevelésóra megtartásával biztosítjuk -Vagy diáksportkör bevonásával biztosítjuk az 5 órát, akkor így nem kell minden napi testnevelésórát tartani. Minden tanévet megkezdően dönti el az iskola melyik jogi szabályozás megoldását alkalmazza. Esti képzés terén nem oktatunk készség tantárgyakat.

V.11. A tanulók fizikai állapotának mérésére szolgáló módszerek A tanulók általános fizikai teherbíró képességének a rendszeres mérése, szinten tartása, fejlesztése, élettani, egészségtani ismeretek átadása, melyek elengedhetetlenül szükségesek a fizikai állapotuk szinten tartásához, fejlesztéséhez, illetve szintjük ellenőrzéséhez, mind a testnevelés és sport feladata. Az emberi mozgásteljesítmények biofizikai, fiziológiai és pszichológiai jellemzői különböző megjelenési formáikban mérhetők. A motorikus képességek fejlődését, fejlesztését a biológiai fejlődés és a fokoldalú általános és speciális fizikai képzés befolyásolja. A motorikus képességek színvonala az öröklött fiziológiai, biológiai, testi adottságoktól és a gyakorlástól függ. Az általános fizikai teherbíró képesség mérésének fő célja: 

Az oktatás területén az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése és tudatosítása.



A minőség-ellenőrzés az általános fizikai teherbíró-képesség egységes mérése, értékelése és minősítése, A minőségbiztosítás, hogy minden fiatal úgy jusson el a felnőtté válásig, hogy az egészséges létezéséhez szükséges fizikai fitness szint „megkívántság”, vagy „kell” értékét elérje és megtartsa, illetve



105

 

Az oktatásban eltöltött évek alatt a rendszeres testedzés egészségmegtartó, egészségjavító szerepének tudatosítása. Testnevelés és sportfoglalkozásokon a tanulók fizikai teherbíró-képességének mérési lehetőségei: aerob állóképesség, erő, erő-állóképesség gyorsaság

Az erőnlét két legfőbb teljesítmény-meghatározó tényezője a koordinációs és kondicionális képesség. A koordinációs képesség fejlesztésével a mozgás végrehajtásának és gazdaságosságának pontosságát javíthatjuk, s ez szoros összefüggésben van a kondicionális képességek fejlődése. Koordinációs képességek: mozgástanulási képességek mozgásszabályozási képességek hallási és látási ingerekre reagálás ritmusképesség tájékozódási képesség egyensúlyozási képesség Kondicionális képességek: erő gyorsaság állóképesség hajlékonyság Célok:      

az egészség fejlesztése, az edzettség, testi-lelki alkalmazkodás fejlesztése fizikai és lelki kondíció fejlesztése erkölcsi és akarati tulajdonságok fejlesztése, alakítása a testnevelés eszközeivel a napi mozgás iránti érdeklődés felkeltése egészség megőrzése

Követelmény: a feladatok teljesítése (életkori sajátosságoknak) megfelelő szinten ismerjen a tanuló különböző feladatokat arra, hogy miként tudja fizikai állapotát erősíteni A testnevelő által elvégzendő feladatok: egységes minőség-ellenőrzés egységes minőségbiztosítás folyamatos visszacsatolás Az iskolában folyó testnevelés olyan tevékenység, amely feltételezi a versenyszerűséget, az összehasonlítást, a megmérettetést is az iskolán belül éppúgy, mint az iskolán kívül. Az egyik oldalon egészségügyi kérdés, eredményét vagy eredménytelenségét a klinikákon, a másikét az újságok sportrovatában jegyzik. Az iskolai testnevelés az oktatás kereteibe helyezett, azon belül végzett egészségmegőrző, egészségvédő betegségeket megelőző tevékenység kell hogy legyen.  

Testi-fizikai értelemben adjon alapot a tekintetben, hogy az egyén később, az élet során igényelje, keresse meg a lehetőséget, és örömmel tudjon olyan tevékenységet végezni, amely

106

szabadideje hasznos eltöltését, egészsége megőrzését, kikapcsolódását, regenerálódását szolgálja. A testi egészség, képességek fejlesztése, megőrzése mellett nem elhanyagolható hatás, amely azon személyiségjegyek kialakulásához járul, mint a tűrőképesség, vagy az értelmi, érzelmi fejlődés; a kisebb vagy nagyobb közösséghez való viszonyulás, lelki egészség. Szolgáljon a magasabb szintű sportolás, az élsport alapjául, utánpótlás bázisául. Iskolánkban a szakképző évfolyamok tanulóit évente egyszer /a tanév első munkahetén az iskolaorvos megvizsgálja. Amennyiben a szakma követelményei között a munka alkalmassági orvosi vizsgálat előírás, azt a tanulónak önállóan kell elvégeztetnie, és az orvosi igazolást be kell mutatnia. A mérésekhez felhasználható: Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességinek méréséhez, OM 2000 című kiadvány. A tanulók fizikai állapotát felmérő képességtesztje: /5-12. évfolyamokra ajánlás/ 1) 2000 méteres síkfutás - a cardiovasculáris és cardiopulmonáris rendszer vizsgálata, illetve e szervrend-szerek állapotának mérésére szolgál. 2.) Súlypontemelkedés - a lábizmok robbanékonyságának vizsgálata 3.) 30 méteres futás - a futógyorsaság és koordinációs képességek vizsgálata ciklikus mozgás közben 4.) Medicinlabda vetés hátra páros karral, növekvő labdatömeggel. 5.) Fekvő támaszban karhajlítás nyújtás - a felsőtest izomerejét és a test relatív erejét méri. Ezeket a teljesítményeket nem osztályozzuk, hanem MEGFELELT - NEM FELELT MEG értékelést kapnának tanulóink. Ezeket a méréseket évenként két alkalommal végezzük el. Az őszi iskolakezdés idején, illetve nyár elején. Az eredményekről a diákok és a szülők is tájékoztatást kapnak. A nyolc év során mérhetővé válik tanulóink fizikai fejlődése. Mindegyik gyakorlathoz az életkornak megfelelő teljesítményhatárokat rendelünk, melyet csatolunk mellékletben a koncepciónkhoz. Ez, az Oktatási Hivatal által javasolt Útmutató a tanulók fizikai és motorikus képességeinek méréséhez című, 2000. évben kiadott melléklet.

107

Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terve: Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók vészhelyzetben a lehető legjobb döntést hozzák. Tudjanak szabályosan mentőt hívni, legyenek tisztában a vérzések és csontsérülések alapvető ellátásával, ismerjék az újraélesztés technikáját. A fenti ismeretek elsajátítása nem önálló tantárgyként, hanem az osztályfőnöki órák keretei között folyamatosan, a tantárgyi tanterveknek megfelelően történik. A tanulmányi kirándulások is kiváló lehetőséget kínálnak az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítására. Az iskola éves programjában az egészségnapon készítjük fel diákjainkat az előforduló baleseti helyzetek elkerülésére és megoldására.

VI. HELYI TANTERVEK: Iskolánk a helyi tantervét az alábbi jogszabályok alapján készültek el: • a nemzeti köznevelésről szóló 2011.évi CXC. törvény • a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet • a szakképzésről szóló 1993. évi LXXVI. törvény, • a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet, • az iskolai sporttevékenységről szóló 16/2004. (V. 18.) OM-GyISM együttes rendelet, • az Országos Képzési Jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet, • a kerettantervek kiadásáról, bevezetésér_l és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet, • 10/2003 OM rendelet a kerettantervek kiadásáról, bevezetésér_l és alkalmazásáról szóló 28/2000. (IX. 21.) OM rendelet módosításáról • a nevelési-oktatási intézmények működéséről szóló 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet. • 100/1997. (VI. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzatának kiadásáról • 78/2002. (IV. 13.) Korm. rendelet az érettségi vizsga vizsgaszabályzata és más, a közoktatást érint_ kormányrendeletek módosításáról • 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról • 17/2004. (V. 20.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról • 40/2002. (V. 24.) OM rendelet az érettségi vizsga részletes követelményeiről • Az OKJ szerinti szakképesítések szakmai és vizsgakövetelményeit.  2013. évi LXXVII A felnőttképzésről szóló törvény A tanulók aktivizálása és motiválása érdekében kötött és választható tanórai foglalkozások vannak. A kötelező foglakozásokon a tanulóknak részt kell venniük. 108

   

A tanulók szabadon választott tantárgyakat is választhatnak, melyekre az iskola május 20-áig méri fel a tanulók számát. Az iskola igazgatója minden év április 15-ig elkészíti és közzé teszi a tájékoztatót a következő tanévben szabadon választható tantárgyakról és azok felkészítési szintjéről. A szabadon választható tárgyak indítására csak megfelelő számú jelentkező esetén kerül sor. Iskolánkban a választható érettségi tantárgyak fizika, kémia, biológia földrajz valamint a szakmai alapozó tantárgyak, amelyekben biztosítjuk az érettségire való felkészítést.

Iskolánk a helyi tanterv készítésekor figyelembe vette az iskolaváltás és iskolatípus-váltás lehetőségét szükség esetén különbözeti vizsgával vagy évfolyamismétléssel. A Szakképzés: érettségire és 8 évfolyam illetve 10 évfolyamra épülve nappali és esti képzés keretében.  Az iskolánkban oktatott szakmacsoportok OKJ alapfokú szakképzési (szakmunkásképzés) és a középfokú (technikus) szakképzési kimeneteivel, a rugalmas szakmastruktúrára törekvésünkkel igazodni igyekszünk a munkaerőpiaci igényekhez.  Szakmai képzésünket központi szakmai tantervekre, a kimeneti követelményekre építjük, figyelembe véve partnereink szakmai igényeit is.  A szakmai program gyakorlati követelményrendszerét úgy szándékozunk megvalósítani, hogy az egyes tantervi területeket modulrendszerűvé tesszük.  Gyakorlati oktatás céljából szerződéseket kötünk  A képzés alapozó szakaszát is szervezzük gyakorlati helyen , így az elmélet és a gyakorlat kapcsolata jól érvényesíthető.  A tantárgyi tanterveket, az óraterveket és a szakmai képzési programokat a Pedagógiai Program helyi tanterv része tartalmazza.  A helyi tanterv az általános alapműveltséget tartalmazza.  Szakképzések esetén a központi program mérvadó  A pedagógus a központi program és az elkészített tanmenet alapján válassza meg azt a módszert mellyel a tanulókkal illetve a hallgatókkal elsajátítja. Szakmacsoport

Rész szakképesítés

Elágazás

Szakács Fodrász Szociális gondozó Szociális gondozó Szociális segítő Szociális segítő

Szociális gondozó, ápoló Szociális gondozó, ápoló Szociális asszisztens Szociális , gyermek – ifjúsági ügyintéző 109

Ráépülés

OKJ száma

33 811 03 1000 00 00

Szakma csoport száma 18

33 815 01 1000 00 00

19

33 762 01 0010 33 02

2

34 762 01

2

54 762 01 0010 54 02

2

54762 01 0010 54 03

2

Gyermek gondozó, nevelő

54 761 02 0010 54 02

2

54 481 04 0010 54 01

7

54 481 03 0010 54 01

7

Pénzügyi és számviteli ügyintéző Logisztikai ügyintéző

54 344 01 0000 00 00

15

54 345 02 0000 00 00

17

Kozmetikus

52 815 01 0000 00 00

19

Marketing és reklám ügyintéző Vállalkozási ügyintéző

52 344 02 0000 00 00

17

52 344 02 0000 00 00

15

Pedagógiai- és családsegítő munkatárs Gyógypedagógiai segítő munkatárs Kertész

54 140 02

3

54 140 01

3

34 622 02

20

Informatikus Informatikai rendszergazda

Kisgyermekgondozó, nevelő Gazdaság informatikus Informatikai hálózattelepítő és -üzemeltető

Kertész, kertészeti parképítés

110

VI. 1. ALKALMAZOTT KERETTANTERVEK, SZAKKÉPZÉS: SZAKÉRTETT:

Szakmai programok Szociális szolgáltatások szakmacsoport (szakmacsoport szám: 2) A 33 762 01 0010 33 02 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I . szakképzési évfolyam esti szabadon felhasznált órakerettel A tananyagegység

025/1.1/1851-06 025/1.2/1851-06 025/1.3/1851-06 025/1.4/1851-06 025/1.5/1851-06 025/1.6/1851-06

2

025/1.7/1851-06 025/1.8/1851-06 025/2.0/1851-06 025/2.1/1851-06 025/2.2/1851-06 025/2.3/1851-06 025/2.4/1851-06 025/2.5/1851-06

3.

025/3.0/1851-06 025/3.1/1851-06 025/3.2/1851-06 025/3.3/1851-06 025/3.4/1851-06 025/3.5/1851-06

111

Összes óraszám

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Jogi alapismeretek Közigazgatási ismeretek A jóléti ellátások jogi keretei Szociálpolitikai alapok Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák Szociálpolitika intézményrendszere Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika Pszichológiai Ismeretek Segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez Pszichológiai ismeretszerzés módszerei Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Egészségügyi Alapismeretek Az emberi test működése Kórok és kórokok A betegségek tünetei és a betegmegfigyelés szempontjai Gyógyszerelés Gyógyszerelési gyakorlat

gyakorlati

025/1.0/1851-06

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

72

18

18

108

14 14 14 12 12

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

14 14 14 12 12

6

0

0

6

0 0 36

0 18 0

18 0 72

18 18 108

0 0

0 0

36 36

36 36

10

0

0

10

18 8

0 0

0 0

18 8

54

18

0

72

10 12 12

0 0 0

0 0 0

10 12 12

10 0

0 18

0 0

10 18

4.

025/3.6/1851-06 025/4.0/1851-06

5..

025/4.1/1851-06 025/4.2/1851-06 025/4.3/1851-06 025/4.4/1851-06 025/4.5/1851-06 025/4.6/1851-06 025/4.7/1851-06 025/4.8/1851-06 025/1.0/1865-06 025/1.1/1865-06 025/1.2/1865-06 025/1.3/1865-06 025/2.0/1865-06

6

025/2.1/1865-06 025/2.2/1865-06 025/2.3/1865-06 025/2.4/1865-06 025/2.5/1865-06 025/2.6/1865-06 7.

025/3.0/1865-06 025/3.1/1865-06 025/3.2/1865-06

Közegészség Ápolási és gondozási Ismeretek Alapápolási ismeretek Az ápolási szükségletek felmérése Alapápolási feladatok Haldoklók és elhunytak Alapápolási gyakorlat Gondozási ismeretek Gondozási gyakorlat Elsősegélynyújtás Szociális alapismeretek A mai magyar társadalom szerkezete Társadalmi egyenlőtlenség és szegénység A szociális problémamegoldás Az idősellátás klinikai és Kisklinikai alapismeretei A keringési- és a vérképző rendszer betegségei A légzőrendszer betegségei Az emésztőrendszer betegségei, anyagcsere betegségek Endokrin betegségek, daganatos megbetegedések Alapápolási gyakorlat a belgyógyászaton Sebészeti ellátást igénylő betegségek Gondozási ismeretek Gerontológia és az idősek rehabilitációjának lehetőségei Szenvedélybetegségek és rehabilitáció Osztályfőnöki Mindösszesen óra szám:

10 72

0 36

0 36

10 144

12 15 15 15 0 15 0 0 36

0 0 0 0

0 0 0 0

0 0 16 20

36 0 0 0

0

0

12 15 15 15 36 15 16 20 36

10

0

0

10

14

0

0

14

12 72

0

0 0

36

12 108

14

0

0

14

14 14

0 0

0 0

14 14

15

0

0

15

0

0

36

36

15

0

0

15

36 20

0 0

0 0

36 20

16

0

0

16

18 396

0 72

0 162

18 630

II . szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

112

16

0

10

0

0

Összes óraszám

025/2.5/1851-06

Pszichológiai Ismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok

gyakorlati

025/2.0/1851-06

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

16 0

10

2

025/2.6/1851-06 025/2.0/1865-06 025/2.6/1865-06 025/2.7/1865-06 025/2.8/1865-06 025/2.9/1865-06 025/2.10/1865-06 025/2.11/1865-06

3.

025/2.12/1865-06 025/2.13/1865-06 025/3.0/1865-06 025/3.2/1865-06 025/3.3/1865-06 025/3.4/1865-06

4.

025/3.5/1865-06 025/1.0/1866-06 025/1.1/1866-06

025/1.2/1866-06 025/1.3/1866-06 025/1.4/1866-06 025/1.5/1866-06 025/1.6/1866-06 025/1.7/1866-06 5..

025/2.0/1866-06 025/2.1/1866-06 025/2.2/1866-06 025/2.3/1866-06 025/2.4/1866-06 025/2.5/1866-06 025/2.6/1866-06 025/2.7/1866-06 025/2.8/1866-06 025/2.9/1866-06 025/2.10/1866-06

6.

025/3.0/1866-06 025/3.1/1866-06

A szocializáció folyamata Az idősellátás klinikai és Kisklinikai alapismeretei Sebészeti ellátást igénylő betegségek Alapápolási gyakorlat a sebészeten Ideg- és elmegyógyászati alapok A bőr és az érzékszervek megbetegedései Reumatológiai alapismeretek Urológia és a nemi szervek megbetegedései Geriátria Dietetikai ismeretek Gondozási ismeretek Szenvedélybetegségek és rehabilitáció Fogyatékosságok és rehabilitációjuk A gondozási szükségletek felmérése A szükségletfelmérés gyakorlata Szociális munka Egyéni esetkezelés

6 80

0 0

0 32

6 112

4

0

0

4

0 12 12

0 0 0

32 0 0

32 12 12

12 12

0 0

0 0

12 12

13 15 32 4

0 0 0 0

0 0 16 0

13 15 48 4

14

0

0

14

14

0

0

14

0 48 12

0 0 0

16 52 0

16 100 12

Családsegítés Az egyéni esetkezelés és a családsegítés gyakorlata Szociális munka csoportokkal Csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka A közösségi szociális munka gyakorlata Szociális gondozás Az idősgondozás tervezése, sajátosságai A gyógyászati segédeszközök beszerzése és használata A gyógyíthatatlan betegek és a haldoklók gondozása Az idős emberek gondozásának gyakorlata Aktivitás és foglalkozás Foglalkozási gyakorlat Háztartási ismeretek Háztartási gyakorlat Munka-, baleset- és tűzvédelem Munka-, baleset- és tűzvédelemi gyakorlat A szociális szakember személyiségvédelme Lelki egészségvédelem

12 0

0 0

0 20

12 20

12 0

0

0

0

16

12 16

12 0

0 0

0 16

12 16

80 16

0 0

60 0

140 16

8

0

0

8

16

0

0

16

0

0

20

20

16 0 16 0 8 0

0 0 0 0 0 0

0 15 0 20 0 5

16 15 16 20 8 5

16

16

32

64

16

0

0

16

113

7.

025/3.2/1866-06 025/3.3/1866-06 025/1.0/1867-06 025/1.1/1867-06 025/1.2/1867-06 025/1.3/1867-06 025/1.4/1867-06 025/1.5/1867-06

Esetmegbeszélés Szupervízió A gondozás és ápolás adminisztrációja Az adminisztráció elméleti alapjai Az ápolás adminisztrációja A gondozás adminisztrációja Számítástechnikai ismeretek Számítástechnikai gyakorlat Osztályfőnöki Mindösszesen Óraszám:

114

0 0 16

0 16 0

32 0 48

32 16 64

12

0

0

12

0 0 4 0

0 0 0 0

16 16 0 16

16 16 4 16 16 560

16 304

0 16

0 240

A 34 762 01 azonosító számú, Szociális gondozó és ápoló szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Esti szabadon felhasznált órakerettel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen e gy ögy e gy 18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

2 2

2 2

4

4

Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

12

12

3

3

3

3

Álláskeresés

3

3

Munkanélküliség

3

3

Foglalkoztatás I.

36

36

Nyelvtani rendszerzés 1

6

6

Nyelvtani rendszerezés 2

6

6

Nyelvi készségfejlesztés

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

Foglalkoztatás II. Munkajogi alapismeretek

11499-12 Munkaviszony létesítése Foglalkoztatás II.

10569-12 Gondozási-ápolási alapfeladatok

11497-12 Foglalkoztatás I.

Szakmai készségfejlesztés és kommunikációs gyakorlat

Tanulástechnikai gyakorlat A reális énkép szerepe a szociális segítésben A szakmai együttműködés és a 115

72

48

36

120 36

12

8

20

12

16

28

segítő kapcsolat A veszteségek feldolgozása gyakorlat A kongruens kommunikáció Szociálpolitikai, jogi és etikai ismeretek Szociálpolitikai alapismeretek A szociálpolitika intézményrendszere Jogi és családjogi alapismeretek A jóléti nagyrendszerek és lokális ellátások

12 54 32

48

11

54

A szociális ellátás intézményei Az egészségügyi ellátás intézményei Egy intézmény részletes megismerése Pszichológiai alapismeretek

Pszichológiai alapismeretek Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Egészségügyi alapismeretek

116

20 102 32

16

16 16

16 16 11 74

20

18

18

18

18

18

18

72

72

18

18

18 18

18 18

18

18

108

Az emberi test felépítése, szerveződési szintjei Kórok és kórokok A betegségek tünetei, a betegmegfigyelés szempontjai A gyógyszerelés A társadalmi helyzet és az egészség Közegészségügyi és

8

16

11

Monitorozó gyakorlat

16

11

Közigazgatási ismeretek A szociális segítés etikája

16

8

116

30 18

30 18

18

18 8

8 12 18

12 18

járványtani ismeretek Egészségmegőrzés

12

12

Ápolási, gondozási alapismeretek

54

54

18 18

18 18

18

18

Általános ápolási ismertek Gondozási alapismeretek Az ápolás, gondozás dokumentációja Megfigyelési és elsősegélynyújtási gyakorlat

72

Az ápolási folyamat megfigyelése A gondozási folyamat megfigyelése Elsősegélynyújtási gyakorlat

10570-12 A szükségletek felmérése

Társadalomismeret

A társadalmi egyenlőtlenség és szegénység okai A mai magyar társadalom A szükségletfelmérés módszerei

20

92

18

18

18

18

36 32

36 32

12

12

12

12

10

10

64

82

16

16

16

16

16

16

8 8

8 8 18

Klinikai ismeretek

18 A keringés, a vérképző, a légző- és az emésztőrendszer betegségei Ideg- és elmegyógyászati alapok, a bőr és az érzékszervek betegségei Endokrin, daganatos és sebészeti beavatkozást igénylő betegségek Urológiai, nemi és a reumatológiai betegségek Dietetikai ismeretek Geriátriai ismeretek

18 117

36

Ápolási gyakorlat

20

56

Alapápolás belgyógyászati betegek körében Alapápolás sebészeti beavatkozáson átesettek körében Gondozási ismeretek

A gondozási szükségletek felmérése Gondozás és rehabilitáció fogyatékkal élők körében Gerontológia és az idősek rehabilitációja Gondozás és rehabilitáció a szenvedélybetegek körében A gondozási szükségletek felmérésének gyakorlata

A gondozási szükségletek felmérése idősek körében A gondozási szükségletek felmérése fogyatékkal élők körében A gondozási folyamat tervezése Szociális munka elmélete

10571-12 Sajátos gondozási feladatok

Általános szociális munka

Szociális munka egyénekkel és családokkal Szociális munka csoportokkal Közösségi szociális munka Szociális munka gyakorlata Egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata

A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális 118

36

36

9

9

9

9

9

9

9

9 18

18

6

6

6

6

6 64 18

6 64 18

18

18

18

18

10

10 16

16

8

8

4 4

4 4

munka gyakorlata Szociális gondozás

Idős és fogyatékkal élő emberek ellátásai Aktivitás és foglalkoztatás Háztartási ismeretek Munka-, baleset- és tűzvédelem A gyógyászati segédeszközök beszerzése Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása Szociális gondozás gyakorlata

80

80

16

16

16 16

16 16

8

8

8

8

16

16

20

Idős emberek gondozása Fogyatékkal élők gondozása Foglalkozási gyakorlat Háztartási gyakorlat Munka-, baleset- és tűzvédelem gyakorlata Gyógyíthatatlan betegek és haldoklók gondozása Elméleti ismeretek A gondozás mentálhigiénés vonatkozásai

4

4

16

16 32 20 12

A szociális adminisztráció 10572-12 Gondozásiápolási adminisztráció

16 4 4

24 8

32

32 20 12 32

12

12

12

12

Esetmegbeszélés Szupervízió Az ápolás adminisztrációja A gondozás adminisztrációja Számítástechnika a gondozás adminisztrációjában 360 252 612 119

16 4 4

24 8

Esetmegbeszélés és szupervízió a gyakorlaton

Összesen:

68 16

4

Mentálhigiéné

Összesen:

48 16

160

8 400 144 544

8 1156

18 630

Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

120

16 560

34 1190

Az 54 762 01 0010 54 02 azonosító számú, Szociális asszisztens megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység Összes óraszám

gyakorlati

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése

elméleti

Sorszám

Óraszám Azonosítója

024/1.0/1356-06

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

81

9

27

117

1.1 1.2 1.3

024/1.1/1356-06 024/1.2/1356-06 024/1.3/1356-06

15 10 10

0 0 0

0 0 0

15 10 10

1.4 1.5 1.6

024/1.4/1356-06 024/1.5/1356-06 024/1.6/1356-06

12 12 12

0 0 0

0 0 0

12 12 12

1.7

024/1.7/1356-06

10

0

0

10

1.8 1.9 2 6 2.2

024/1.8/1356-06 024/1.9/1356-06

Jogi alapismeretek Közigazgatási ismeretek A jóléti ellátások nem önkormányzati formái Önkormányzati jóléti ellátások Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák Szociálpolitika intézményrendszere Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika

0 0 45 6 0

0 9 9 0 9

27 0 18 0 0

27 9 63 6 9

11 12 0

0

0

1.

024/2.0/1356-06 024/2.0/1356-06

Társadalomismeret Szociológiai alapismeretek

024/2.1/1356-06

Szociológiai alapismereti gyakorlat Társadalmi struktúra Család és életmód Gyakorlat a család és életmód körében Mai magyar társadalom Szervezetszociológia Az intézmény megismerése

2.3 2.4 2.5

024/2.2/1356-06 024/2.3/1356-06 024/2.4/1356-06

2.6 2.7 2.8 3.

024/2.5/1356-06 024/2.6/1356-06 024/2.7/1356-06

024/3.0/1356-06

Pszichológiai ismeretek

3.1

024/3.1/1356-06

3.2

024/3.2/1356-06

3.3 3.4 3.5 3.6

024/3.3/1356-06 024/3.4/1356-06 024/3.5/1356-06 024/3.6/1356-06

3.7

024/3.7/1356-06

A segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolathoz Pszichológiai alapok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Szocializáció

4. 4.1 4.2

0 0

0 10

11 12 10

12 4 0 72

0 0 0 0

0 0 8 72

12 4 8 144

0

0

36

36

0

0

36

36

15 15 15 12

0 0 0 0

0 0 0 0

15 15 15 12

15

0

0

15

024/1.0/1361-06

A szociális problémák komplexitása

117

0

36

153

024/1.1/1361-06 024/1.2/1361-06

Társadalomtörténeti összefüggések Problémadefiniálási összefüggések

13 13

0 0

0 0

13 13

121

4.3

024/1.3/1361-06

4.4

024/1.4/1361-06

4.5

024/1.5/1361-06

4.6 4.7

024/1.6/1361-06 024/1.7/1361-06

4.8 4.9

024/1.8/1361-06 024/1.9/1361-06

4.10

024/1.10/1361-06

5.

024/2.0/1361-06 024/2.1/1361-06 024/2.2/1361-06

A társadalom integritásával kapcsolatos összefüggések A személyiségben rejlő összefüggések Veszteségek, hozzászokások, szenvedélyek Szocializációs összefüggések A szociális problémák tudatosodása Szociálpolitikai dilemmák Problémák komplex feltárásának módszerei Problémák komplex feltárásának gyakorlata A feladatok megosztásának szabályai Jogi szabályok Etikai szabályok

5.1 5.2 6

024/3.0/1361-06

A problémamegoldás rendszere

6.1

024/3.1/1361-06

6.2

024/3.2/1361-06

6.3 6.4 6.5

024/3.3/1361-06 024/3.4/1361-06 024/3.5/1361-06

A szociális problémák megoldási sajátosságai Az egyéni esetkezelés részfeladatai A családsegítés részfeladatai Krízis, krízisintervenció Az esetkezelés és családsegítés részfeladatainak gyakorlata Osztályfőnöki Mindösszesen óra

13

0

0

13

13

0

0

13

13

0

0

13

13 13

0 0

0 0

13 13

13 13

0 0

0 0

13 13

0

0

36

36

27

0

0

27

15 12 45

0 0 0

0 0 54

15 12 99

12

0

0

12

12

0

0

12

12 9 0

0 0 0

0 0 54

12 9 54

18 405

0 18

0 207

18 630

II. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

024/1.0/1362-06 024/1.1/1362-06 024/1.2/1362-06 024/1.3/1362-06 024/1.4/1362-06

1.5

024/1.5/1362-06

2

024/3.0/1361-06

2.5

024/3.5/1361-06

Szociális munka Szakmai etikai dilemmák Az esetkezelés gyakorlata A családsegítés gyakorlata A csoportokkal végzett szociális munka gyakorlata Közösségi szociális munka gyakorlata A problémamegoldás rendszere Az esetkezelés és családsegítés

122

Összes óraszám

1. 1.1 1.2 1.3 1.4

gyakorlati

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése elméleti

Sorszám

Óraszám Azonosítója

20 20 0 0 0

0 0 0 0 0

64 0 16 18 18

84 20 16 18 18

0

0

12

12

30

18

64

112

0

0

16

16

2.6

024/3.6/1361-06

2.7

024/3.7/1361-06

2.8

024/3.8/1361-06 024/3.9/1361-06

3.

024/3.9/1361-06 024/2.0/1362-06

3.1 3.2 3.3 4. 4.1 4.2

024/2.1/1362-06 024/2.2/1362-06 024/2.3/1362-06 024/1.0/1363-06 024/1.1/1363 024/1.2/1363

4.3 4.4 5. 5.1 5.2 5.3 5.4 5.5

024/1.3/1363 024/1.4/1363 024/1.0/1368-06 024/1.1/1368-06 024/1.2/1368-06 024/1.3/1368-06 024/1.4/1368-06 024/1.5/1368-06

5.6. 5.7

024/1.6/1368-06 024/1.7/1368-06

5.8

024/1.8/1368-06

6 6.1 6.2 6.3

024/2.0/1368-06 024/2.1/1368-06 024/2.2/1368-06 024/2.3/1368-06

7.

024/1.0/1849-06

7.1 7.2

024/1.1/1849-06 024/1.2/1849-06

7.3 7.4

024/1.3/1849-06 024/1.4/1849-06

részfeladatainak gyakorlata A csoportokkal végzett munka részfeladatai A részfeladatok gyakorlata a csoportos szociális munkában A részfeladatok a közösségi szociális munkában A részfeladatok gyakorlata a közösségi szociális munkában Esetmegbeszélés A szociális szakember Személyiségének védelme Lelki egészségvédelem Esetmegbeszélés Szupervízió Egészség és társadalom Egészségmegőrzés A társadalmi helyzet és az egészség Elsősegélynyújtási ismeretek Elsősegélynyújtási gyakorlat A szabadidő mint érték Az életmódváltás Az egészséges táplálkozás A szabadidő fontossága Rekreációs alapismeretek Szabadidős és rekreációs programok szervezése A tárgyi feltételek biztosítása Szabadidős és rekreációs technikák Szabadidő-szervezési és rekreációs gyakorlat Biztonság Tűz- és munkavédelem Balesetvédelem Tűz-, munka- és balesetvédelmi gyakorlat A szakmai ügyintézés gyakorlati ismeretei Intézményi adminisztráció Szociális ügyintézés adminisztrációs feladatai Számítógép-használói ismeretek Számítógép-használati gyakorlat Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

123

15

0

0

15

0

0

24

24

15

0

0

15

0

0

24

24

0 20

18 24

0 0

18 44

20 0 0 44 14 14

0 7 17 0 0 0

0 0 0 20 0 0

20 7 17 64 14 14

16 0 80 10 14 14 14 14

0 0 0 0 0 0 0 0

0 20 64 0 0 0 0 0

16 20 144 10 14 14 14 14

14 0

0 0

0 36

15 36

0

0

28

28

28 13 15 0

0 0 0 0

4 0 0 4

32 13 15 4

48

16

0

64

16 16

0 0

0 0

16 16

16 0 16 286

0 16 0 58

0 0 0 216

16 0 16 560

Az 54 762 01 0010 54 03 azonosító számú, Szociális, gyermek- és ifjúságvédelmi ügyintéző megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti Szabadon felhasznált órakerettel A tananyagegység

024/1.1/1356-06 024/1.2/1356-06 024/1.3/1356-06 024/1.4/1356-06 024/1.5/1356-06 024/1.6/1356-06 024/1.7/1356-06

2

024/1.8/1356-06 024/1.9/1356-06 024/2.0/1356-06 024/2.1/1356-06 024/2.2/1356-06 024/2.3/1356-06 024/2.4/1356-06 024/2.5/1356-06

3.

024/2.6/1356-06 024/2.7/1356-06 024/2.8/1356-06 024/3.0/1356-06 024/3.1/1356-06 024/3.2/1356-06 024/3.3/1356-06 024/3.4/1356-06 024/3.5/1356-06 024/3.6/1356-06

4.

024/3.7/1356-06 024/1.0/1357-06

124

Összes óraszám

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek Jogi alapismeretek Közigazgatási ismeretek A jóléti ellátások nem önkormányzati formái Önkormányzati jóléti ellátások Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai beavatkozást igénylő problémák Szociálpolitika intézményrendszere Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika Társadalomismeret Szociológiai alapismeretek Szociológiai alapismereti gyakorlat Társadalmi struktúra Család és életmód Gyakorlat a család és életmód körében Mai magyar társadalom Szervezetszociológia Az intézmény megismerése Pszichológiai ismeretek A segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolathoz Pszichológiai alapok Az életút pszichológiája A személyiség pszichológiája Szociálpszichológiai jelenségek és folyamatok Szocializáció Közigazgatási eljárás és adminisztráció

gyakorlati

024/1.0/1356-06

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

81

9

36

126

15 10 10

0 0 0

0 0 0

15 10 10

12 12 12

0 0 0

0 0 0

12 12 12

10

0

0

10

0 0 45 8 0

0 9 9 0 9

36 0 18 0 0

36 9 72 8 9

11 11 0

0 0 0

0 0 10

11 11 10

11 4 0 72

0 0 0 0

0 0 8 72

11 4 8 144

0

0

36

36

0

0

36

36

14 14 14 14

0 0 0 0

0 0 0 0

14 14 14 14

16 36

0 9

0 0

16 45

024/1.1/1357-06 024/1.2/1357-06 024/1.3/1357-06 5..

024/2.0/1357-06 024/2.1/1357-06 024/2.2/1357-06 024/2.3/1357-06 024/2.4/1357-06

6

024/3.0/1357-06 024/3.1/1357-06 024/3.2/1357-06

7.

024/1.0/1358-06 024/1.1/1358-06 024/1.2/1358-06 024/1.3/1358-06 024/1.4/1358-06 3.

024/4.0/1358-06 024/4.1/1358-06 024/4.2/1358-06 024/4.3/1358-06

024/4.4/1358-06 518.

024/1.0/1359-06 024/1.1/1359-06

Az önkormányzati rendszer Közigazgatási eljárás Közigazgatási eljárás adminisztrációja Ügyvitel és ügykezelés Ügyviteli és ügyirat-kezelési ismeretek Ügyviteli és ügyirat-kezelési gyakorlat Szociális ügyvitel és ügyiratkezelés Gyermekvédelmi ügyvitel és ügyiratkezelés Az ügyintézői munka informatikai háttere Gépírási alapozás A gépírási sebesség fokozása

18 18 0

0 0 9

0 0 0

18 18 0

18

27

0

45

18

0

0

15

0

10

0

10

0

12

0

12

0

5

0

5

0

0

63

63

0 0

0 0

35 28

35 28

Szociális munka A szociális problémamegoldás sajátosságai Egyéni esetkezelés Családsegítés Az egyénekkel és családokkal végzett szociális munka gyakorlata Ügyintézés az intézményekben Munkajogi alapismeretek A munka pszichológiája Ügyintézési gyakorlat személyes gondoskodást nyújtó intézményben Ügyintézési gyakorlat a szociális igazgatásban A döntés-előkészítés szociális és társadalmi alapjai A magyar államszervezet Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

36 12

0 0

18 0

54 12

12 12 0

0 0 0

0 0 18

12 12 18

36

0

18

54

18 18 0

0 0 0

0 0 9

18 18 9

0

0

9

9

9

0

0

9

9 18 351

0 0 54

0 0 225

9 18 630

II . szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

024/2.1/1358-06

Szociális ellátások és családtámogatások Szociális tárgyú európai uniós jogszabályok

125

Összes óraszám

024/2.0/1358-06

gyakorlati

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

74

6

0

80

12

0

0

12

024/2.2/1358-06 024/2.3/1358-06 024/2.4/1358-06 024/2.5/1358-06

2

024/2.6/1358-06 024/2.7/1358-06 024/3.0/1358-06 024/3.1/1358-06 024/3.2/1358-06 024/3.3/1358-06 024/3.4/1358-06 024/3.5/1358-06 024/3.6/1358-06 024/3.7/1358-06

3.

024/4.0/1358-06 024/4.2/1358-06 024/4.3/1358-06

024/4.4/1358-06 4.

5..

6

024/5.0/1358-06 024/5.1/1358-06 024/5.2/1358-06 024/5.3/1358-06 024/2.0/1357-06 024/2.4/1357-06 024/2.5/1357-06 024/2.6/1357-06 024/3.0/1357-06 024/3.2/1357-06 024/3.3/1357-06 024/3.4/1357-06 024/3.5/1357-06 024/3.6/1357-06

7.

024/2.0/1359-06 024/2.1/1359-06 024/2.2/1359-06 024/2.3/1359-06 024/2.4/1359-06

A civil szervezetek A szociális igazgatás szervezete A pénzbeli és természetbeni ellátások A személyes gondoskodást nyújtó ellátások Családtámogatások A szociális ellátások igénybevétele Gyermekvédelem és gyámügyi igazgatás A gyermek- és ifjúságvédelem általános kérdései A gyermekvédelem jogi alapjai Gyermekjólét és gyermekvédelem Gyermekvédelmi gondoskodás Gyámügyi igazgatás A gyermekvédelem pszichológiai vonatkozásai Gyermekjóléti és gyermekvédelmi ellátások igénybevétele Ügyintézés az intézményekben A munka pszichológiája Ügyintézési gyakorlat személyes gondoskodást nyújtó intézményben Ügyintézési gyakorlat a szociális igazgatásban A szociális szakember Személyiségének védelme Lelki egészségvédelem Esetmegbeszélés Szupervízió Ügyvitel és ügykezelés Gyermekvédelmi ügyvitel és ügyiratkezelés Levelezés Levelezési gyakorlat Az ügyintézői munka informatikai háttere A gépírási sebesség fokozása Számítógépes alapismeretek Szövegszerkesztés Táblázatkezelés, adatbázis-kezelés Elektronikus információ és kommunikáció A döntés-előkészítő munka statisztikai alapjai Általános statisztika Háztartás és szociális statisztika Demográfia Statisztika és demográfia gyakorlata

126

12 12 14

0 0 0

0 0 0

12 12 14

12

0

0

12

12 0 70

0 6 10

0 0 0

12 6 80

0

12

12 12 12 12 12 10

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

12 12 12 12 10

0

10

0

10

4

0

16

20

4 0

0 0

0 8

4 8

0

0

8

8

12

32

0

44

12 0 0 12 0

0 16 16 20 8

0 0 0 0 0

12 16 16 32 8

12 0 11

0 12 25

0 0 12

12 12 48

0 11 0 0 0

0 0 14 8 3

12 0 0 0 0

12 11 14 8 3

38

10

0

48

12 13 13 0

0 0 0 10

0 0 0 0

12 13 13 10

8.

024/1.0/1359-06 024/1.1/1359-06 024/1.2/1359-06 024/1.3/1359-06

9.

024/3.0/1359-06

024/3.1/1359-06

024/3.2/1359-06

024/3.3/1359-06 10.

024/1.0/1360-06

11.

024/1.1/1360-06 024/1.2/1360-06 024/2.0/1360-06 024/2.1/1360-06 024/2.2/1360-06 024/2.3/1360-06 024/2.4/1360-06

024/2.5/1360-06 024/2.6/1360-06

A döntés-előkészítés szociális és társadalmi alapjai A magyar államszervezet A közösségi szociális munka A közösségi szociális munka gyakorlata Döntés-előkészítés intézményes keretek között A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben történő döntés-előkészítés gyakorlata A gyermekjóléti és gyermekvédelmi intézményekben történő döntés-előkészítés gyakorlata Az önkormányzati döntéselőkészítés gyakorlata Csoportokkal végzett szociális munka Szociális csoportmunka Szociális csoportmunka gyakorlata Költségvetés

16

0

16

32

0 16 0

0 0 0

0 0 16

0 16 16

0

0

48

48

0

0

16

16

0

0

16

16

0

0

16

16

16

0

16

32

16 0 64

0 0 0

0 16 16

16 16 80

Az államháztartás szerkezete A Társadalombiztosítási és Munkaerő-piaci Alapok A helyi önkormányzatok költségvetése A költségvetési szervek és nem állami szervek gazdálkodása, finanszírozása A szociális és gyermekvédelmi intézmények költségvetés Szolgáltatások szervezésének gyakorlata Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

12 10

0 0

0 0

12 10

12

0

0

12

12

0

0

12

18

0

0

18

0

0

16

16

16 333

0 103

0 124

16 560

127

54 761 02 0010 54 02 azonosító számú, Kisgyermekgondozó, -nevelő megnevezésű elágazás szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

72

0

18

90

019/1.1/1868-06 019/1.2/1868-06 019/1.3/1868-06 019/1.4/1868-06 019/1.5/1868-06 019/1.6/1868-06

Jogi alapismeretek A jóléti ellátások jogi keretei Gyermekvédelmi jogok Szociálpolitikai alapismeretek Szociálpolitikai monitorozás Szakmai etika

15 15 15 15 0 15 36

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 18 0 0

15 15 15 15 18 15 36

18 18 36

0 0 0

0 0 72

18 18 108

0 0

0 0

36 36

36 36

18

0

0

18

18 72

0 18

0 0

18 90

18 18

0 0

0 0

18 18

18 18 0 36 18 0

0 0 18

0 0 0

0 0 0

27 0 22

18 18 18 63 18 22

18

0

0

18

0

0

5

5

019/2.0/1868-06

019/3.0/1868-06

019/3.3/1868-06 019/3.4/1868-06

019/4.0/1868-06 019/4.1/1868-06 019/4.2/1868-06

5..

019/4.3/1868-06 019/4.4/1868-06 019/4.5/1868-06 019/5.0/1868-06 019/5.1/1868-06 019/5.2/1868-06 019/5.3/1868-06 019/5.4/1868-06

46

Összes óraszám

Jogi, szociálpolitikai és etikai ismeretek

019/3.1/1868-06 019/3.2/1868-06

4.

gyakorlati

019/1.0/1868-06

019/2.1/1868-06 019/2.2/1868-06 3.

Elméletigényes gyakorlati

2

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

Társadalmi Alapismeretek Szociológiai alapismeretek Család és életmód Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Segítő kapcsolat kommunikációja Készségfejlesztés a segítő kapcsolat működtetéséhez Fejlődés- és személyiség-lélektani alapismeretek Szociálpszichológiai alapismeretek

Elemi egészségügyi, ápolási ismeretek A gyermek biológiai fejlődése Fejlődési rendellenességek, fogyatékosságok Gyermekbetegségek Ápolási ismeretek Elsősegélynyújtás Gondozási ismeretek Gondozási ismeretek Gyermekgondozási, ápolási gyakorlat Munka-, tűz-, és balesetvédelemi ismeretek Munka-, tűz-, és balesetvédelemi gyakorlat

019/1.0/1878-06

A gyermekfelügyelettel Kapcsolatos ismeretek

72

0

45

117

019/1.1/1878-06 019/1.2/1878-06

Nevelési ismeretek Egészségnevelés

15 15

0

0 0

15 15

128

019/1.3/1878-06 019/1.4/1878-06 019/1.5/1878-06 019/1.6/1878-06 7.

A házi időszakos gyermekellátás pszichológiai dimenziói A gyermek ellátásával kapcsolatos ismeretek A gyermekfelügyelet dokumentációja Gyermekellátási gyakorlat

019/1.0/1879-06

Gyermekotthoni ismeretek

019/1.1/1879-06 019/1.2/1879-06 019/1.3/1879-06 019/1.4/1879-06 019/1.5/1879-06

A gyermekotthon működése A gyermekotthoni élet szervezése A gyermekcsoport működése A gyermek testi fejlődése A gyermek lelki, szociális fejlődése Gyermekotthoni gyakorlat Osztályfőnöki: Mindösszesen óra:

019/1.6/1879-06

15

0

0

15

15

0

0

15

12

0

0

12

0 72

0 0

45 36

45 100

13 14 15 15 15

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

12.5 12.5 13 13 13

0 18 414

0 0 18

36 0 198

36 18 630

II. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

019/1.1/1884-06 019/1.2/1884-06 019/1.3/1884-06 019/1.4/1884-06 3.

019/3.0/1868-06

4.

019/3.5/1868-06 019/1.0/1885-06 019/1.1/1885-06 019/1.2/1885-06 019/1.3/1885-06

129

Összes óraszám

019/1.3/1880-06 019/1.0/1884-06

Adminisztráció Gyermekotthoni dokumentáció A gyermek fejlődésével kapcsolatos dokumentáció Adminisztrációs gyakorlat A szolgáltatás biztosításával Kapcsolatos ismeretek A napközbeni ellátás mint szolgáltatás A munkát vállaló szülő és a gyermek Az egyes szolgáltatások jellemzői Az ellátási szükségletek felmérésének gyakorlata Pszichológiai és pedagógiai ismeretek Pedagógiai alapismeretek Adminisztráció, tájékoztatás Kölcsönös tájékozódás a gyermekről A gondozó-nevelő munka szakmai dokumentálása Az egészségvédelem

gyakorlati

019/1.0/1880-06 019/1.1/1880-06 019/1.2/1880-06

Elméletigényes gyakorlati

2

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

32 16 16

0 0 0

32 0 0

64 16 16

0 48

0 16

32 0

32 64

16

0

0

16

16

0

0

16

16 0

0 16

0 0

16 16

16

0

0

16

16 48

0 0

0 32

16 80

12

0

0

12

0

0

32

32

12

0

0

12

019/1.4/1885-06 019/1.5/1885-06 5..

019/2.0/1884-06

A kisgyermek nevelésével Kapcsolatos ismeretek

019/2.1/1884-06

A kisgyermek gondozó-nevelő mint hivatás A gondozó attitűdje, képességek, készségek A kisgyermek személyiségének fejlődése A kisgyermekkor pedagógiája A gyermek viselkedésének zavarai Eltérő fejlődés, korai fejlesztés A csecsemő és kisgyermek mozgásfejlődése A gyermek játéktevékenysége A csecsemő és kisgyermek beszédfejlődése Gyermekirodalom, ének, zene, vizuális nevelés A gyermek megfigyelése A kisgyermek gondozása A három év alatti gyermek gondozási feladatai A kisgyermekgondozás és nevelés egysége A kisgyermek aktív tevékenysége és a környezet A kisgyermek táplálása A kisgyermek egészsége A kisgyermekgondozási gyakorlat Osztályfőnöki: Mindösszesen óra

019/2.2/1884-06 019/2.3/1884-06 019/2.4/1884-06 019/2.5/1884-06 019/2.6/1884-06 019/2.7/1884-06 019/2.8/1884-06 019/2.9/1884-06 019/2.10/1884-06

6

dokumentációja Az intézmény működésével kapcsolatos dokumentumok Az intézmény ellenőrzésével kapcsolatos dokumentumok

019/2.11/1884-06 019/3.0/1884-06 019/3.1/1884-06 019/3.2/1884-06 019/3.3/1884-06 019/3.4/1884-06 019/3.5/1884-06 019/3.6/1884-06

130

12

0

0

12

12

0

0

12

128

16

48

192

14

0

0

14

0

16

0

16

14

0

0

14

14 14 14 14

0 0 0 0

0 0 0 0

14 14 14 14

14 15

0 0

0 0

14 15

15

0

0

15

0 64 14

0 0 0

48 64 0

48 128 14

14

0

0

14

12

0

0

12

12 12 0 16 352

0 0 0 0 32

0 0 64 0 176

12 12 64 16 560

Oktatás szakmacsoport (Szakmacsoport száma: 3) A 54 140 02 azonosító számú, Pedagógiai- és családsegítő munkatárs szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Esti szabadon felhasznált órakerettel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.

A szakképzés összes óraszáma

2/14.

1/13.

e

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma

12

12

3

3

3

3

Álláskeresés

3

3

Munkanélküliség

3

3

Foglalkoztatás I.

36

36

6

6

6

6

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2

131

11467-12 Oktatási tevékenység

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

Nyelvi készségfejlesztés Munkavállalói szókincs

12

12

12

12

Pedagógia

198

198

Általános pedagógia és neveléstörténet

94

94

Neveléselmélet

54

54

Didaktika

50

50

Pedagógia gyakorlat

198

160

358

99

80

179

99

80

179

Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiség-lélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai

198

198

50

50

50

50

50

50

48

48

Oktatási intézmények

64

64

Közoktatási jogszabályok

18

18

Az oktatás segítése

18

18

A nevelés segítése

18

18

Sajátos nevelés oktatás

8

8

Szabadidő szervezés

48

48

Szabadidő - pedagógia

8

8

Rendezvények – ünnepségek szervezése

8

8

A játék pedagógiája és pszichológiája

16

16

Kézműves foglalkozások

16

16

132

Pedagógiai segítés gyakorlata

11468-12 Kapcsolat a családokkal

Nevelési – oktatási tevékenységek gyakorlata Szabadidős tevékenységek gyakorlata

112

56

56

56

56

Családtan

32

32

A család

16

16

8

8

8

8

32

32

16

16

16

16

A családokat érintő társadalmi jelenségek Segítő kapcsolat a családokhoz Kommunikáció, kapcsolatépítés Kommunikáció Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés Kommunikáció a gyakorlatban Kommunikáció gyakorlata Viselkedéskultúra, konfliktuskezelés a gyakorlatban Családpedagógia

11469-12 Családpedagógiai gondozás

112

A család működési zavarai Speciális ellátások – Hálózati rendszer A „kilábalás” útja Szervezési és ügyviteli ismeretek A munkavégzés során kezelt dokumentumok Szervezés, ügyintézés A szervezés és ügyintézés gyakorlata Ügyiratkezelés a gyakorlatban Az ügyintézés gyakorlata

Összesen

414

198

Összesen

612

Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

160

48

48

24

24

24

24

64

64

32

32

16

16

16

16

48

48

24

24

24

24

336

48

48

24

24

24

24

208

1316

544

1316

18

16

34

630

560

1350

133

Elméleti óraszámok/aránya

60,14%

Gyakorlati óraszámok/aránya

39,86%

134

A 54 140 01 azonosító számú, Gyógypedagógiai segítő munkatárs szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Esti szabadon felhasznált órakerettel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak, témakörök

Ágazati szakközépiskolai képzés óraszáma a közismeret nélkül

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

Munkahelyi egészség és biztonság Munkavédelmi alapismeretek Munkahelyek kialakítása Munkavégzés személyi feltételei Munkaeszközök biztonsága Munkakörnyezeti hatások Munkavédelmi jogi ismeretek

gy

ögy

e

gy

18

18

4

4

4

4

2

2

2

2

2

2

4

4

Foglalkoztatás II. 11499-12 Foglalkoztatás II.

A szakképzés összes óraszáma

2/14.

1/13.

e

11498-12 Foglalkoztatás I. (érettségire épülő képzések esetén)

Szakképesítésspecifikus szakképzés óraszáma

12

12

3

3

3

3

Álláskeresés

3

3

Munkanélküliség

3

3

Foglalkoztatás I.

36

36

6

6

6

6

12

12

Munkajogi alapismeretek Munkaviszony létesítése

Nyelvtani rendszerzés 1 Nyelvtani rendszerezés 2 Nyelvi készségfejlesztés

135

Munkavállalói szókincs

12

Pedagógia

198

198

Általános pedagógia és neveléstörténet

94

94

Neveléselmélet

54

54

Didaktika

50

50

11464-12 Pedagógiai, pszichológiai feladatok

Pedagógia gyakorlat

11466-12 11465-12 Speciális gyógypedagógiai Általános gyógypedagógiai feladatok feladatok

12

198

160

99

80

179

99

80

179

Gondozási tevékenység A gyermek megismerése, tevékenységének megfigyelése, problémahelyzetek elemzése Pszichológia Általános és személyiség-lélektani ismeretek Fejlődéslélektan alapjai Szociálpszichológia alapjai Pedagógiai pszichológia és munkalélektan alapjai Gyógypedagógiai alapismeretek A gyógypedagógia alapjai Gyógypedagógiai gyakorlat A gondozási tevékenységsérülésspecifikus kérdései A sérült gyermek tevékenységének elemzése, szituációk megoldása Gyógypedagógiai pszichológia Gyógypedagógiai fejlődéslélektan Gyógypedagógiai pszicho-diagnosztika Gyógypedagógiai nevelés-és oktatáslélektan

340

198

198

50

50

50

50

50

50

48

48 64

64

64

64 224

224

118

118

108

136

108

64

64

29

29

20

20

15

15

Gyógypedagógiai egészségtan Gyógypedagógiai iskola-egészségtan Gyógypedagógiai tantárgy-pedagógiák A gyógypedagógiai nevelés, oktatás intézményi formái Összesen

414

198

Összesen

612

Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra: Elméleti óraszámok/aránya

160

64

64

64

64

80

80

80

90

320

224

1214

544

1316

18

16

34

630

560

1350

60,14

Gyakorlati óraszámok/aránya

39,86

137

Informatika szakmacsoport (szakma csoport száma: 7) Az 54 481 03 0010 54 01 azonosító számú, Informatikai hálózattelepítő és –üzemeltető követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I . szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

166/2.1/1142-06 166/2.2/1142-06

3.

4.

5..

6

166/2.3/1142-06 166/1.0/1143-06 166/1.1/1143-06 166/1.2/1143-06 166/1.3/1143-06 166/1.4/1143-06 166/1.5/1143-06 166/1.6/1143-06 166/1.7/1143-06 166/2.0/1143-06 166/2.1/1143-06 166/2.2/1143-06 166/2.3/1143-06 166/2.4/1143-06 166/3.0/1143-06 166/3.1/1143-06 166/3.2/1143-06 166/3.3/1143-06 166/3.4/1143-06 166/1.0/1168-06 166/1.1/1168-06

138

Összes óraszám

166/1.6/1142-06 166/1.7/1142-06 166/1.8/1142-06 166/1.9/1142-06 166/1.10/1142-06 166/1.11/1142-06 166/2.0/1142-06

Informatikai alapismeretek Az információtechnológia alapjai Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Operációs rendszerek elmélete Operációs rendszerek (gyakorlat Irodai alkalmazások elméleti alapjai Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés Prezentációkészítés Internet és intranet Multimédia- és kommunikáció Munkatervezés és szervezés A munkajog alapismeretei A munkahely és a környezet védelme Minőségbiztosítás Projektirányítás A projektirányítás alapismeretei Feladattervezés Erőforrástervezés Költségtervezés Időtervezés A projekt nyomonkövetése Projektirányítás számítógéppel Szoftvermenedzsment Alapismeretek Fejlesztő és tesztelő eszközök Szoftverértékelés Üzembehelyezési ismeretek Vállalkozásmenedzsment Vállalkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Marketing és reklám a gyakorlatban Hardvertechnológia Hardver alapismeretek

gyakorlati

166/1.0/1142-06 166/1.1/1142-06 166/1.2/1142-06 166/1.3/1142-06 166/1.4/1142-06 166/1.5/1142-06

2

megnevezése

Elméletigényes gyakorlati

Azonosítója

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám

54 16 0

90 0 10

0 0 0

144 16 10

6 0 32

0 10 0

0 0 0

6 10 32

0 0 0 0 0 0 36

10 15 15 10 10 10 0

0 0 0 0 0 0 0

10 15 15 10 10 10 36

10 18

0 0

0 0

10 18

8 30 5 5 5 5 5 5 0 18 6 6 6 0 27 9 9 9 0

0 24 0 0 0 0 0 0 24 18 0 0 0 18 9 0 0 0 9

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

8 54 5 5 5 5 5 5 24 36 6 6 6 18 36 9 9 9 9

27 27

27 0

18 0

72 27

7.

166/1.2/1168-06 166/1.3/1168-06 166/1.4/1168-06 166/2.0/1168-06

Hardver-szerelési ismeretek Hardver üzemeltetési ismeretek Hálózat szerelési ismeretek Szoftverismeretek

166/2.1/1168-06

Hálózati operációs rendszerek (elmélet) Hálózati operációs rendszerek (gyakolat) Internetes szolgáltatások (elmélet) Internetes szolgáltatások (gyakorlat) Hálózat menedzsment Hálózati alapok Hálózati alapismeretek Hálózati alapgyakorlatok Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra szám

166/2.2/1168-06 166/2.3/1168-06 166/2.4/1168-06

8.

166/2.5/1168-06 166/1.0/1163-06 166/1.1/1163-06 166/1.2/1163-06

139

0 0 0 108

0 0 27 90

9 9 0 0

9 9 27 198

54

0

0

50

0

48

0

48

54 0

0 20

0 0

50 20

0 20 20 0 18 338

22 16 0 16 0 274

0 0 0 0 0 18

22 36 20 16 18 630

Közgazdaság szakmacsoport (szakmacsoport száma: 15) Az 52 344 01 0000 00 00 azonosító számú, Pénzügyi-számviteli ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasználható órakerettel) A tananyagegység

287/1.2/1968-06 287/1.3/1968-06 287/2.0/1968-06 287/2.1/1968-06 287/2.2/1968-06

287/2.3/1968-06

A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat KözgazdaságtanMakroökonómiai ismeretek A makrogazdaság szereplői és piacai A jövedelemáramlás formái, a nemzetgazdasági teljesítmény mérése Makrogazdasági egyensúly/egyensúlytalanság

Összes óraszám

287/1.1/1968-06

KözgazdaságtanMikroökonómiai ismeretek Mikrogazdasági alapok

gyakorlati

287/1.0/1968-06

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

18

0

0

18

4

0

0

4

5

0

0

5

9

0

0

9

36

0

0

36

6

0

0

6

8

0

0

8

12

0

0

12

287/2.4/1968-06

Az állam gazdaságpolitikája

6

0

0

6

287/2.5/1968-06 287/3.1/1968-06 287/3.2/1968-06 287/3.3/1968-06

Külgazdasági kapcsolatok Gazdasági jog Jogi alapismeretek Szerződéskötések szabályai

4 18 2 7

0 18 0 0

0 0 0 0

4 36 2 7

9

0

0

9

0 18 18 36 4

18 0 0 18 0

0 0 0 0 0

18 18 18 54 4

3 12

0 0

0 0

3 12

9 6

0 0

0 0

9 6

287/3.4/1968-06

287/3.5/1968-06 287/4.0/1968-06 287/4.1/1968-06 287/5.0/1968-06 287/5.1/1968-06 287/5.2/1968-06 287/5.3/1968-06 287/5.4/1968-06 287/5.5/1968-06

A vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése Gazdasági jog-gyakorlatok Marketing alapjai Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozás szervezete és vezetése A vállalati stratégia Gazdálkodás a vállalkozás eszközeivel Emberierőforrás-gazdálkodás Az üzleti vállalkozás

140

287/5.6/1968-06 287/5.7/1968-06 287/1.0/1969-06 287/1.1/1969-06

5..

287/1.2/1969-06 287/1.3/1969-06 287/1.4/1969-06 287/2.0/1969-06 287/2.1/1969-06

287/2.2/1969-06 287/2.3/1969-06 6 7.

287/3.0/1969-06 287/3.1/1969-06 287/4.0/1969-06 287/4.1/1969-06

287/4.2/1969-06 287/4.3/1969-06 287/4.4/1969-06 287/4.5/1969-06 287/1.0/19670-06 287/1.1/19670-06 287/1.2/19670-06 287/2.0/1970-06 287/2.1/1970-06 287/2.2/1970-06 287/2.3/1970-06 287/2.4/1970-06 287/2.5/1970-06 287/2.6/1970-06 287/2.7/1970-06 287/4.0/1970-06 287/4.1/1970-06 287/4.2/1970-06 287/5.0/1970-06

működésének hatékonysága A vállalkozás válsága A gazdálkodás gyakorlata A vállalkozások általános pénzügyei A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei Pénzforgalmi ismeretek Értékpapírok és hozamaik Biztosítási alapok Vállalkozások finanszírozása Beruházások finanszírozása Forgóeszköz-ellátás tervezése,forgóeszközök finanszírozása Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása A pénzügyi teljesítmény értékelése

2 0 45

0 18 0

0 0 0

2 18 45

13

0

0

13

10 13 9 45 14 14

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

10 13 9 45 14 14

12

0

0

12

5

0

0

5

18 18 0

0 0 54

0 0 0

18 18 54

0

10

0

10

Pénzforgalmi gyakorlatok Vevői és szállítói számlák kezelése Pénzügyi számítások

0 0

10 6

0 0

10 6

0

10

0

10

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlata Számviteli alapismeretek Számviteli szabályozás Mérleg és eredménykimutatás Gazdasági események könyvelése Könyvelési tételek szerkesztése Befektetett eszközök Vásárolt és saját termelésű készletek Jövedelemelszámolás Pénzügyi és hitelműveletek Kötelezettségekkel kapcsolatos elszámolások Aktív és passzív időbeli elhatárolások Számviteli alapismereti gyakorlatok Számviteli jogszabály-alkalmazás Könyvelési tételek szerkesztése Könyvvezetési gyakorlatok

0

18

0

18

18 8 10 63

0 0 0 0

0 0 0 0

18 8 10 63

10 10 15

0 0 0

0 0 0

10 10 15

10 10 6

0 0 0

0 0 0

10 10 6

2

0

0

2

0

18

0

18

0 0 0

10 8 27

0 0 0

10 8 27

Adózási ismeretek Az államháztartás rendszere Pénzügyi feladatok a gyakorlatban Vállalkozás és a hitelintézet kapcsolata

141

287/5.1/1970-06 287/5.2/1970-06 287/5.3/1970-06

287/5.4/1970-06

287/5.5/1970-06 287/6.0/1970-06 287/6.1/1970-06 287/6.2/1970-06 287/1.0/1971-06 287/1.1/1971-06 287/1.2/1971-06 287/1.3/1971-06 287/1.4/1971-06 287/2.0/1971-06 287/2.1/1971-06 287/2.2/1971-06 287/2.3/1971-06

287/2.4/1971-06 287/2.5/1971-06 287/3.0/1971-06 287/3.1/1971-06 287/4.0/1971-06 287/4.1/1971-06 287/4.2/1971-06 287/5.0/1971-06 287/5.1/1971-06

Befektetett eszközökkel kapcsolatos elszámolások Vásárolt és saját termelésű készletek könyvelése Jövedelem elszámolással kapcsolatos könyvviteli elszámolások Pénzügyi és hitelműveletek könyvelése

0

6

0

6

0

6

0

6

0

6

0

6

0

6

0

6

Kötelezettségekkel kapcsolatos könyvviteli elszámolások Analitikus nyilvántartások Analitikus nyilvántartások vezetése I Analitikus nyilvántartások vezetése II.

0

3

0

3

0 0

18 14

0 0

18 14

0

4

0

4

Irodai ügyviteli alapok Tízujjas vakírás A szövegformázás Levelezés Iratkezelés Statisztikai alapismeretek A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Az összetett intenzitási viszonyszámok időbeni összehasonlítása Az érték-, ár- és volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztikai gyakorlatok Statisztikai gyakorlatok Számítástechnikai és adatfeldolgozási ismeretek Informatikához kapcsolódó szoftverjogi és etikai ismeretek A programok közötti kapcsolatok Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok Főkönyvi és folyószámla könyvelőprogram

9 0 0 7 2 36 4 12

36 18 18 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

45 18 18 7 2 36 4 12

5

0

0

5

10 5 0 0 9

0 0 18 18 18

0 0 0 0 0

10 5 18 18 27

9

0

0

9

0 0

18 18

0 0

18 18

0

18

0

18

Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

18 387

0 243

0 0

18 630

II. szakképzési évfolyam esti Szabadon felhasznált órakerettel A tananyagegység S o r s z á m

Óraszám

142

3

4.

5

287/2.0/1970-06 287/2.8/1970-06 287/2.9/1970-06

6

7

287/3.0/1970-06 287/3.1/1970-06 287/5.0/1970-06 287/5.6/1970-06 287/5.7/1970-06 287/5.8/1970-06

8

287/6.0/1970-06 287/6.2/1970-06

9.

287/5.0/1971-06 287/5.2/1971-06 287/5.3/1971-06 287/5.4/1971-06 287/5.5/1971-06

Gazdasági jog Gazdasági jog-gyakorlatok Az üzleti vállalkozás működése A gazdálkodás gyakorlata Adózási ismeretek Az adózás rendje Adónem ismeret Adózás a gyakorlatban Adószámítási gyakorlat Elektronikus adóbevallás gyakorlata Gazdasági események könyvelése Költségek elszámolása és a raktárravétel Értékesítéssel kapcsolatos elszámolások Zárlati munkálatok A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló Könyvvezetési gyakorlatok Költségek elszámolása és a raktárravétel elszámolása Az értékesítés elszámolása A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló Analitikus nyilvántartások Analitikus nyilvántartások vezetése II. Könyvviteli és pénzügyi számítógépes programok Bérelszámoló-program Készletnyilvántartó program Tárgyieszköz-nyilvántartó program Integrált vállalati rendszerek Összesen óra: Osztályfőnöki óra: Mindösszesen óra:

143

Összes óraszám

2

287/3.0/1968-06 287/3.1/1968-06 287/5.0/1968-06 287/5.5/1968-06 287/3.0/1969-06 287/3.2/1969-06 287/3.3/1969-06 287/5.0/1969-06 287/5.1/1969-06 287/5.2/1969-06

gyakorl ati Elméletigényes gyakorl ati

1

megnevezése

elméleti

Azonosítója

0 0 0 0 72 23 49 0 0 0

18 18 18 18 0 0 0 36 18 18

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

18 18 18 18 72 23 49 36 18 18

45

0

0

45

22

0

0

22

23

0

0

23

45 45

0 0

0 0

45 45

0 0

18 6

0 0

18 6

0 0

6 6

0 0

6 6

0 0

18 18

0 0

18 18

0

36

0

36

0 0 0

9 9 12

0 0 0

9 9 12

0 162 9 171

6 144 0 144

0 0 0 0

6 306 9 315

Az 52 344 02 0000 00 00 azonosító számú, Vállalkozási ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

294/2.0/1968-06 294/2.1/1968-06 294/2.2/1968-06

294/2.3/1968-06

3.

5.

16

0

0

16

2

0

0

2

5

0

0

5

9

0

0

9

20

0

0

20

2

0

0

2

3

0

0

3

8

0

0

8

294/2.4/1968-06

Az állam gazdaságpolitikája

4

0

0

4

294/2.5/1968-06 294/3.0/1968-06 294/3.1/1968-06 294/3.2/1968-06

Külgazdasági kapcsolatok Gazdasági jog Jogi alapismeretek Szerződéskötések szabályai

3 18 2 7

0 18 0 0

0 0 0 0

3 36 2 7

9

0

0

9

0 18 18 35 3

18 0 0 5 0

0 0 0 0 0

18 18 18 40 3

3 12

0 0

0 0

3 12

9 6

0 0

0 0

9 6

2

0

0

2

294/3.3/1968-06

4.

Összes óraszám

294/1.3/1968-06

A fogyasztói magatartás és a kereslet A vállalat termelői magatartása és a kínálat KözgazdaságtanMakroökonómiai ismeretek A makrogazdaság szereplői és piacai A jövedelemáramlás formái, a nemzetgazdasági teljesítmény mérése Makrogazdasági egyensúly/egyensúlytalanság

gyakorlati

294/1.2/1968-06

KözgazdaságtanMikroökonómiai ismeretek Mikrogazdasági alapok

Elméletigényes gyakorlati

294/1.0/1968-06 294/1.1/1968-06

2.

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

294/3.4/1968-06 294/4.0/1968-06 294/4.1/1968-06 294/5.0/1968-06 294/5.1/1968-06 294/5.2/1968-06 294/5.3/1968-06 294/5.4/1968-06 294/5.5/1968-06 294/5.6/1968-06

A vállalkozások alapítása, működtetése és megszűnése Gazdasági jog-gyakorlatok Marketing alapjai Marketing alapjai Az üzleti vállalkozás működése A vállalkozás szervezete és vezetése A vállalati stratégia Gazdálkodás a vállalkozás eszközeivel Emberierőforrás-gazdálkodás Az üzleti vállalkozás működésének hatékonysága A vállalkozás válsága

144

6.

294/5.7/1968-06 294/1.0/1969-06 294/1.1/1969-06

7.

294/1.2/1969-06 294/1.3/1969-06 294/1.4/1969-06 294/2.0/1969-06 294/2.1/1969-06 294/2.2/1969-06 294/2.3/1969-06 294/2.4/1969-06

8. 9.

294/3.0/1969-06 294/3.1/1969-06 294/4.0/1969-06 294/4.1/1969-06

294/4.2/1969-06 294/4.3/1969-06 294/4.4/1969-06 294/4.5/1969-06 10.

11.

294/1.0/1972-06 294/1.1/1972-06 294/1.2/1972-06 294/2.0/1972-06 294/2.1/1972-06 294/2.2/1972-06 294/2.3/1972-06

12.

13.

A gazdálkodás gyakorlata A vállalkozások általános pénzügyei A pénzügyi közvetítőrendszer intézményei Pénzforgalmi ismeretek Értékpapírok és hozamaik Biztosítási alapok Vállalkozások finanszírozása Beruházások finanszírozása Forgóeszköz-ellátás tervezése, forgóeszközök finanszírozása Pótlólagos forrásszükséglet biztosítása A pénzügyi teljesítmény értékelése

0 36

5 0

0 0

5 36

10

0

0

10

10 10 6 50 15 15

0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

10 10 6 50 15 15

12

0

0

12

8

0

0

8

Adózási ismeretek Az államháztartás rendszere Pénzügyi feladatok a gyakorlatban Vállalkozás és a hitelintézet kapcsolata

18 18 0

0 0 36

0 0 0

18 18 36

0

5

0

5

Pénzforgalmi gyakorlatok Vevői és szállítói számlák kezelése Pénzügyi számítások

0 0

5 2

0 0

5 2

0

6

0

6

Vállalkozás-finanszírozás gyakorlata Számviteli alapismeretek Számviteli szabályozás Mérleg és eredmény kimutatás Gazdasági események könyvelése Könyvelési tételek szerkesztése Befektetett eszközök

0

18

0

18

18 8 10 72

0 0 0 0

0 0 0 0

18 8 10 72

10 12 14

0 0 0

0 0 0

10 12 14

12 10 14

0 0 0

0 0 0

12 10 14

Készletekkel kapcsolatos elszámolások

294/2.4/1972-06 294/2.5/1972-06 294/2.6/1972-06

Jövedelem elszámolás Pénzügyi és hitelműveletek

294/4.0/1972-06

Számviteli alapismereti gyakorlatok Számviteli jogszabály-alkalmazás Könyvelési tételek szerkesztése Könyvvezetési gyakorlatok

0

18

0

18

0 0 0

10 8 36

0 0 0

10 8 36

294/5.1/1972-06

Befektetett eszközökkel kapcsolatos elszámolások

0

6

0

6

294/5.2/1972-06

Készletekkel kapcsolatos elszámolások

0

9

0

9

294/4.1/1972-06 294/4.2/1972-06 294/5.0/1972-06

Költségek elszámolása és a raktárra vétel

145

294/5.3/1972-06

294/5.4/1972-06

294/5.5/1972-06 14.

15.

16.

294/1.0/1973-06 294/1.1/1973-06 294/1.2/1973-06 294/1.0/1974-06 294/1.1/1974-06 294/1.2/1974-06 294/2.0/1974-06 294/2.1/1974-06 294/2.2/1974-06 294/2.3/1974-06

17.

294/2.4/1974-06 294/2.5/1974-06 294/3.0/1974-06 294/3.1/1974-06 294/3.2/1974-06

18.

19.

20.

294/4.0/1974-06 294/4.1/1974-06 294/4.2/1974-06 294/5.0/1974-06 294/5.1/1974-06 294/1.0/1980-06 294/1.1/1980-06 294/1.2/1980-06 294/1.3/1980-06 294/1.4/1980-06

21.

294/2.0/1980-06 294/2.1/1980-06 294/2.2/1980-06 294/2.3/1980-06

Jövedelem elszámolással kapcsolatos könyvviteli elszámolások Pénzügyi és hitelműveletek könyvelése

0

6

0

6

0

6

0

6

Költségek elszámolása és a raktárravétel elszámolása Munkaerőgazdálkodás Emberi erőforrás-gazdálkodás A munkaviszony szabályai Irodai ügyviteli alapok Tízujjas vakírás A szövegformázás Statisztikai alapismeretek A statisztika alapfogalmai Az információsűrítés legjellemzőbb módszerei, eszközei Az összetett intenzitási viszonyszámok időbeni összehasonlítása Az érték-, ár- és volumenindex A grafikus ábrázolás Statisztika alapismereti gyakorlatok Statisztikai gyakorlatok Számítógépes programcsomag használata Statisztikai elemzés Statisztika-elemzési ismeretek Statisztika-elemzési gyakorlatok Tervezési gyakorlatok Üzleti tervfejezet-készítés gyakorlata Ügyintézői feladatok Iratok készítése Iratok kezelése Ügyintézéshez kapcsolódó előkészítő feladatok Kommunikáció és konfliktuskezelés Általános információ technológia Információ technológiai alapismeretek Szövegszerkesztési és hálózati kommunikációs alapismeretek Táblázat és adatbázis kezelési alapismeretek Összesen óra: Osztályfőnöki: Mindösszesen óra:

0

9

0

9

36 12 24 0 0 0 30 4 12

0 0 0 18 9 9 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

36 12 24 18 9 9 30 4 12

4

0

0

4

6 4 0

0 0 30

0 0 0

6 4 30

0 0

20 10

0 0

20 10

8 8 0 0 0

4 0 4 18 18

0 0 0 0 0

12 8 4 18 18

11 0 0 0

25 12 4 9

0 0 0 0

36 12 4 9

11

0

0

11

4

14

0

18

4

0

0

4

0

7

0

7

0

7

0

7

390 18 408

222 0 222

0 0 0

612 18 630

146

II. szakképzési évfolyam esti (Szabadon felhasználható órakerettel) A tananyagegység Összes óraszám

294/2.0/1972-06

gyakorlati

294/5.5/1968-06 294/3.0/1969-06 294/3.2/1969-06 294/3.3/1969-06 294/5.0/1969-06 294/5.1/1969-06 294/5.2/1969-06

Az üzleti vállalkozás működése A gazdálkodás gyakorlata Adózási ismeretek Az adózás rendje Adónem ismeret Adózás a gyakorlatban Adószámítási gyakorlat Elektronikus adóbevallás gyakorlata Gazdasági események könyvelése

Elméletigényes gyakorlati

294/5.0/1968-06

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

0

16

0

16

0 64 10 54 0 0 0

16 0 0 0 32 16 16

0 0 0 0 0 0 0

16 64 10 54 32 16 16

32

0

0

32

294/2.7/1972-06

Értékesítéssel kapcsolatos elszámolások

32

0

0

32

294/3.0/1972-06 294/3.1/1970-06

Zárlati munkálatok A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló Könyvvezetési gyakorlatok

32 32

0 0

0 0

32 32

0 0 0

24 4 16

0 0 0

24 4 16

294/5.0/1972-06 294/5.6/1972-06 294/5.7/1972-06

Az értékesítés elszámolása A könyvviteli zárlat és az éves beszámoló

294/5.8/1972-06

Analitikus nyilvántartások vezetése

0

4

0

4

294/6.0/1972-06 294/6.1/1972-06

Pénzforgalmi gyakorlatok

0 0

16 8

0 0

16 8

0

8

0

8

294/6.2/1972-06

Alapnyilvántartások vezetése Részletező nyilvántartások vezetése

294/2.0/1973-06

Társadalombiztosítási ismeretek

24

0

0

24

294/2.1/1973-06

A társadalombiztosítás szabályai

24

0

0

24

294/3.0/1973-06

Munkaerő gazdálkodási gyakorlatok

0

8

0

8

294/3.1/1973-06

A munkaerőgazdálkodás analitikája

0

8

0

8

294/3.0/1974-06

Statisztika alapismereti gyakorlatok Számítógépes programcsomag használata Statisztikai elemzés

0

8

0

8

0

8

0

8

17 0

7 7

0 0

24 7

294/3.2/1974-06 294/4.0/1974-06 294/4.2/1974-06

Statisztika-elemzési gyakorlatok 147

294/4.3/1974-06 294/4.4/1974-06 294/5.0/1974-06 294/5.1/1974-06

Vállalkozás és tervezés Az üzleti terv fejezetei

294/1.0/1980-06 294/1.4/1980-06

Ügyintézői feladatok

294/1.5/1980-06

Tervezési gyakorlatok

Üzleti tervfejezet-készítés gyakorlata Kommunikáció és konfliktuskezelés Ügyintézés Összesen óra: Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

148

6 11 0 0

0 0 8 8

0 0 0 0

6 11 8 8

10 10

6 0

0 0

16 10

0 180 9 189

6 126 126

0 0 0 0

6 306 9 315

(Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport szakmacsoport száma: 17) Az 54 345 02 0000 00 00 azonosító számú, Logisztikai ügyintéző megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

319/1.0/0061-06 319/1.1/0061-06

1.2

319/1.2/0061-06

1.3 1.4

319/1.3/0061-06 319/1.4/0061-06

1.5

319/1.5/0061-06

1.6

319/1.6/0061-06

2 2.1

319/2.0/0061-06 319/2.1/0061-06

2.2 2.3

319/2.2/0061-06 319/2.3/0061-06

2.4 3.

319/2.4/0061-06 319/4.0/0061-06

3.1 3.2 3.3 3.4

319/4.1/0061-06 319/4.2/0061-06 319/4.3/0061-06 319/4.4/0061-06

3.5

319/4.5/0061-06

3.6 3.7

319/4.6/0061-06 319/4.7/0061-06

3.8 4.

319/4.8/0061-06 319/.1.0/0062-06 319/.1.1/0062-06 319/.1.2/0062-06 319/.1.3/0062-06

Üzleti adminisztráció A levélírás tartalmi, formai és nyelvhelyességi követelményei Ügyintézői feladatok, ügyviteli rend Általánosan használt ügyiratok Az üzleti tevékenységgel kapcsolatos feladatok A pénzforgalommal kapcsolatos ügyintézés A munkaviszonnyal kapcsolatos ügyintézői feladatok Alkalmazott számítástechnika Számítástechnikai alapismeretek, fájlkezelés Szövegszerkesztési alapismeretek Táblázat- és adatbáziskezelési alapismeretek Hálózati kommunikáció Szakmai kommunikáció idegen nyelven Bemutatkozás, foglalkozás, család Szabadidős tevékenységek Közlekedés, utazás, turizmus Országismereti alapvető tudnivalók Étkezés, élelmiszerek, vendéglátási formák Egészség, orvosi ellátás Munkahelyi környezet, munkavállalás, önéletrajz Leggyakoribb hivatali feladatok Marketing- és PRalapismeretek A marketing tartalma, szerepe a vállalati irányításban Piactípusok, piackutatás és a marketingstratégia kialakítása A marketingkutatás típusai és

149

Összes óraszám

1. 1.1

gyakorlati

megnevezése

Elméletigényes gyakorlati

Azonosítója

elméleti

Sorszám

Óraszám

27 9

18 0

9 0

54 9

0

0

9

9

0 0

9 9

0 0

9 9

9

0

0

9

9

0

0

9

18 18

18 0

0 0

36 18

0 0

7 7

0 0

7 7

0 72

4 0

0 0

4 72

7 7 7 7

0 0 0 0

0 0 0 0

7 7 7 7

7

0

0

7

7 10

0 0

0 0

7 10

20 108

0 0

0 0

20 108

8

0

0

8

14

0

0

14

12.

0

0

12

319/.1.4/0062-06 319/.1.5/0062-06 319/.1.6/0062-06 319/.1.7/0062-06 319/.1.8/0062-06

megvalósításuk a gyakorlatban A fogyasztói és a szervezeti magatartás jellemzői A szervezeti piacok. A vevő magatartásának elemzése Marketing-mix elemei és kialakításuk Reklám- és PR- tevékenység A marketing-mix kialakítása a gyakorlatban és illeszkedése a marketing stratégiához Veszélyes árúk tárolásának, szállításának követelményei I. Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete I. Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete II. Veszélyes áruk kezelése A veszélyes áruk tárolásának szabályai A veszélyes áruk tárolásának gyakorlata A veszélyes áruk szállításának dokumentumai A veszélyes áruk szállításának szabályai A veszélyes áruk szállításának szervezése A veszélyes anyagok beszerzése

12

0

0

12

12

0

0

12

22

0

0

22

20 8

0 0

0 0

20 8

90

0

126

216

0

0

42

42

20

0

0

22

0 20

0 0

42 0

42 22

0

0

42

42

10

0

0

10

20

0

0

25

10

0

0

10

10

0

0

10

5.

319/1.0/0117-06

5.1

319/1.1/0117-06

5.2

319/1.2/0117-06

5.3 5.4

319/1.3/0117-06 319/1.4/0117-06

5.5

319/1.5/0117-06

5.6

319/1.6/0117-06

5.7

319/1.7/0117-06

5.8

319/1.8/0117-06

5.9 . 6 6.1

319/1.9/0117-06 319.3.0/0391-06 319.3.1/0391-06

Szakmai idegen nyelv Idegen nyelvű okmányok értelmezése

36 36

0 0

0 0

36 36

7.

319/3.0/0061-06

36

0

0

36

7.1

319/3.1/0061-06

4

0

0

4

7.2

319/3.2/0061-06

4

0

0

4

7.3

319/3.3/0061-06

8

0

0

8

7.4

319/3.4/0061-06

8

0

0

8

7.5 7.6 8.

319/3.5/0061-06 319/3.6/0061-06 319/2.0/0117-06

6 6 18

0 0 0

0 0 0

6 6 18

8.1

319/2.1/0117-06

Viselkedéskultúra és üzleti kommunikáció Magatartás, viselkedés, illem, modor A kommunikáció szerepe, csatornái, a tömegkommunikáció eszközei "Hétköznapi" kommunikáció, köznapi viselkedésformák Üzleti kommunikáció. A kereskedelmi tárgyalás Konfliktuskezelés PR kommunikáció, protokoll Veszélyes áruk tárolásának, szállításának követelményei I. Veszélyes anyagok és vegyi áruk ismerete I.

18

0

0

18

9.

319/1.0/01118-06 319/1.1/01118-06 319/1.2/01118-06

Áruterítés I. Áruismeret Áruismeret, árutovábbítási

18 18 0

0 0 0

18 0 18

36 18 18

150

technikák Osztályfőnöki óra: Mindösszesen óra:

151

18

441

0

36

0

18

153

630

II. szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

1.3 1.4 1.5 1.6

319/2.3/0118-06 319/2.4/0118-06 319/2.5/0118-06 319/2.6/0118-06

1.7

319/2.7/0118-06

2

319/1.0/0119-06

Áruterítés II. Szállítási útvonalak megválasztása Belföldi és külföldi szállítási útvonalak meghatározása Az áruszállítás előkészítése Áruszállítás Áruszállítási okmányok Áruszállítás, -átadás, -átvétel gyakorlata Áruszállítás, -átadás, -átvétel okmányai Az anyagbeszerző munkakör követelményei I. Szakáruismeret Az anyagbeszerző munkakör követelményei II. Beszerzési feladatok Beszerzési és vámkezelési feladatok Raktárak Anyagátvétel, betárolás Anyagátadás, kitárolás A betároláshoz, tároláshoz, kitároláshoz kapcsolódó nyilv A betárolás, tárolás, kitárolás lebonyolítása A raktárak működtetése Logisztikai ügyintéző speciális feladatai I. Logisztikai alapfogalmak Logisztikai rendszerek Vállalati logisztikai rendszerek Logisztikai ügyintéző speciális feladatai II. Tervezés, adatszolgáltatás A jövedelmezőség tervezése, vizsgálata Árképzés, díjszámítás Árképzési, tervezési, adatszolgáltatási feladatok Raktárgazdálkodás elemzése és

2.1 3.

319/1.0/0119-06 319/2.0/0119-06+

3.1 3.2

319/2.1/0119-06+ 319/2.2/0119-06+

3.3 3.4 3.5 3.6

319/2.3/0119-06+ 319/2.4/0119-06+ 319/2.5/0119-06+ 319/2.6/0119-06+

3.7

319/2.7/0119-06+

3.8 4.

319/2.8/0119-06+ 319/1.0/0391-06

4.1 4.2 4.3 5.

319/1.0/0391-06 319/1.0/0391-06 319/1.0/0391-06 319/2.0/0391-06 319/2.1/0391-06 319/2.2/0391-06 319/2.3/0391-06 319/2.4/0391-06 319/2.5/0391-06

152

Összes óraszám

319/2.0/0118-06 319/2.1/0118-06 319/2.2/0118-06

gyakorlati

1. 1.1 1.2

elméleti

megnevezése

Elméletigényes gyakorlati

Sorszám

Óraszám Azonosítója

84 21 0

0 0 0

66 0 22

150 21 22

21 21 21 0

0 0 0 0

0 0 0 22

21 21 21 22

0

0

22

22

26

0

0

26

26 109

0 0

0 70

26 179

20 0

0 0

0 26

20 26

29 20 20 0

0 0 0 0

0 0 0 22

29 20 20 22

0

0

22

22

20 49

0 0

0 32

20 81

21 28 0 116

0 0 0 0

0 0 32 0

21 28 32 116

20 20

0 0

0 0

20 20

27 20

0 0

0 0

27 20

29

0

0

29

tervezése Osztályfőnöki óra: Mindösszesen Óraszám:

153

8 392

0 0

0 168

8 560

Vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoport (szakmacsoport száma: 18) A 33 811 03 1000 00 00 azonosító számú, Szakács megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti szabadon felhasznált órakerettel A tananyagegység

338/2.1/1428-06 338/3.0/1428-06 338/3.1/1428-06 4.

338/4.0/1428-06 338/4.1/1428-06

5.

338/5.0/1428-06 338/5.1/1428-06 338/1.0/1429-06

6

338/1.1/1429-06 338/1.2/1429-06 7. 8.

338/2.0/1429-06 338/2.1/1429-06 338/3.0/1429-06

biztosítás Ételkészítési ismeretek Az éttermi kínálat tervezése Szervezés

Élelmiszer ismeretek Alapanyag-ismeret

Gazdálkodási ismeretek

Összes óraszám

338/2.0/1428-06

Ételkészítési ismeretek A munkavégzés személyi feltételeinek megismertetése A konyha kialakítása, berendezéseinek használata, rendeltetése Élelmiszer ismeretek Élelmiszer romlás és élelmiszer fertőzés megelőzése Ételkészítési gyakorlat Élelmiszer romlás és élelmiszer fertőzés megelőzése Idegen nyelv ismeret Alapozó idegen nyelv minőségbiztosítás Számítástechnika Általános informatika- minőség

gyakorlati

338/1.2/1428-06

3.

Elméletigényes gyakorlati

338/1.0/1428-06 338/1.1/1428-06

2

megnevezése elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

26

0

0

26

16

0

0

16

10

0

0

10

18

0

0

18

18

0

0

18

0

0

10

10

0

0

10

10

15

0

0

15

15

0

0

15

0 0

0 0

36 36

36 36

18

0

0

18

10 8 18 18 36

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

10 8 18 18 36

338/3.1/1429-06

A termeléshez szükséges gazdasági ismeretek alkalmazása

26

0

0

26

338/3.2/1429-06

Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek Idegen nyelv ismert

10

0

0

10

0

0

18

18

0 0

18 0

18 18

0 18

0 116

18 134

9.

338/4.0/1429-06

Alapozó idegen nyelv - ügyvitel

6

338/4.1/1429-06 338/6.0/1429-06

Kommunikáció

0 18

9

338/6.1/1429-06 338/3.0/1464-06

Általános kommunikáció Ételkészítési

18 0

154

338/3.1/1464-06 338/3.2/1464-06

338/3.3/1464-06 338/3.4/1464-06 338/3.5/1464-06 338/3.6/1464-06 10.

338/4.0/1464-06 338/4.1/1464-06

12

338/2.0/1465-06

338/2.1/1465-06 338/2.2/1465-06 338/2.3/1465-06 338/2.4/1465-06 338/2.5/1465-06 338/2.6/1465-06 13

14

338/4.0/1465-06 338/4.1/1465-06 338/4.2/1465-06 338/5.0/1465-06

338/5.1/1465-06 338/5.2/1465-06

gyakorlatok Alkalmazza az előkészítéssel kapcsolatos biztonsági szabályokat Alkalmazza az előkészítéssel kapcsolatos élelmiszerbiztonsági, Higiéniai szabályokat Gépek, berendezések használata Munkaszervezési ismeretek Szakmai ismereteit bővíti Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezésük Ételkészítési ismeretek Formák, színek harmóniája térbeni elhelyezésük Ételkészítési gyakorlatok Ételkészítési műveletek

0

0

24

24

0

0

25

25

0 0 0 0

0 0 18 0

25 12

25 12 18 30

28

0

0

28

28

0

0

28

0

0

198

198

0 0

0 0

30 36

30 36

Főzelékek, köretek készítése Saláták, öntetek készítése Mártások készítése Halakból készíthető ételek készítése

0 0 0 0

0 0 0 0

36 24 36 36

36 24 36 36

Kommunikáció

0

0

18

18

0 0 21

0 0 0

9 9 0

9 9 21

18 3 18 214

0 0 0 20

0 0 0 396

18 3 18 630

Levesek készítése

Szakmai kommunikáció I

Szakmai kommunikáció 2 Idegen nyelv ismerete Szakmai idegen nyelv 1

Szakmai idegen nyelv 2 Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra

0 30

338/3.0/1429-06 338/3.2/1429-06

3

338/5.0/1429-06 338/5.1/1429-06

155

Összes óraszám

2

Számítástechnika Általános informatika - minőség biztosítás Gazdálkodási ismeretek Fogyasztóvédelemmel kapcsolatos ismeretek Számítástechnika Szakmai informatika - ügyvitel

gyakorlati

338/5.0/1428-06 338/5.1/1428-06

Elméletigényes gyakorlati

1

elméleti

Sorszám

II. szakképzési évfolyam est (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység Óraszám Azonosítója megnevezése

0 0

0 0

6 6

6 6

8 8

0 0

0 0

8 8

0 0

0 0

18 18

18 18

4

338/1.0/1464-06 338/1.1/1464-06

5

338/2.0/1464-06 338/2.1/1464-06

6

338/4.0/1464-06 338/4.1/1464-06

7

338/1.0/1465-06 338/1.1/1465-06 338/1.2/1465-06 338/1.3/1465-06 338/1.4/1465-06 338/1.5/1465-06 338/1.6/1465-06 338/1.7/1465-06 338/1.8/1465-06 338/1.9/1465-06 338/1.10/1465-06 338/1.11/1465-06 338/1.12/1465-06 338/1.13/1465-06

8

338/2.0/1465-06 338/2.7/1465-06 338/2.8/1465-06 338/2.9/1465-06 338/2.10/1465-06 338/2.11/1465-06 338/2.12/1465-06 338/2.13/1465-06

9

338/3.0/1465-06 338/3.1/1465-06 338/3.2/1465-06

Élelmiszerismeret Az élelmiszerek tápértékének megőrzése technológiai eljárások során Gazdálkodási ismeretek Nyersanyag mennyiség számítás Ételkészítési ismeretek Formák, színek harmóniája térbeni elhelyezésük - elmélet

0 0

32 32

0 0

32 32

24 24

0 0

0 0

24 24

16

0

0

16

16

0

0

16

Ételkészítési ismeretek Ételkészítési műveletek Levesek Főzelékek, köretek Saláták, öntetek Mártások Halakból készíthető ételek Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek Vadakból készíthető ételek Meleg és hideg előételek Éttermi tészták Menü ajánlása, elkészítése Korszerű technikai eszközök használata Formák, színek harmóniája, térbeni elhelyezésük Ételkészítési gyakorlatok Vágóállatok húsrészeiből készíthető ételek készítése Vadakból készíthető ételek Meleg és hideg előételek készítése Éttermi tészták készítése Menü ajánlása, elkészítése

64

0

0

64

4 5 3 3 4 3 6

0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

4 5 3 3 4 3 6

5 10 6 6 4

0 0 0 0 0

0 0 0 0 0

5 10 6 6 4

5

0

0

5

0

0

320

320

0

0

52

0 0

0 0

52 52

52 52

0 0

0 0

52 52

52 52

Korszerű technikai eszközök használata a gyakorlatban Formák, színek, harmóniája térbeni elhelyezése a gyakorlatban Számítástechnika Szakmai informatika 1. Szakmai informatika 2.

0

156

10

52

0

0

0

0 0 0

0 0 0

50

18 9 9

10 50

18 9 9

10

338/5.0/1465-06 338/5.2/1465-06

Idegen nyelv ismerete Szakmai idegen nyelv 2. összesen óra: Szabadon felhasználható órakeret Mindösszesen óra

157

32

0

0

32

32 119 41 160

0 25 7 32

0 256 112 368

32 400 160 560

Egyéb szakmacsoport (szakmacsoport száma:19) A 33 815 01 1000 00 00 azonosító számú, Fodrász megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek

2

347/2.1/1210-06 347/2.2/1210-06 347/2.3/1210-06 347/2.4/1210-06 347/3.0/1210-06 347/3.1/1210-06

3. 4.

5.

6.

347/3.2/1210-06 347/4.0/1210-06 347/4.1/1210-06 347/1.0/1212-06 347/1.1/1212-06 347/1.2/1212 347/2.0/1212-06 347/2.1/1212-06 347/2.2/1212-06 347/2.3/1212-06 347/2.4/1212-06 347/2.5/1212-06 347/3.0/1212-06 347/3.1/1212-06 347/3.2/1212-06

7.

347/3.2/1212-06 347/4.0/1212-06 347/4.1/1212-06

Munka- és környezetvédelmi ismeretek Munkavédelem Munkavédelem gyakorlata Környezetvédelem Környezetvédelem gyakorlata Etika és kommunikáció Etika és kommunikáció Kommunikációs gyakorlat Számítástechnika Számítógép használat 1 Anatómia Anatómia 1 Anatómia 2 Szakmai ismeretek I Munka tervezése Munka előkészítése Hajmosás, hajápolás Vizes hajformázás elmélete Száraz hajformázás elmélete Szakmai ismeretek II Arcápolás és borotválás elmélete Férfi és gyermek hajvágás elmélete Női hajvágás elmélete Szakmai ismeretek III. Haj tartós formaváltoztatásának elmélete 158

Összes óraszám

347/2.0/1210-06

gyakorlati

1.

Elméletigényes gyakorlati

elméleti

Sorszám

I. szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység Óraszám Azonosítója megnevezése

18

18

-

36

9 0 9 0 18

0 9 0 9 18

0 0 0 0 -

9 9 9 9 36

18

0 0

18

0 36 36 36 27 9 15 3 2 3 5 2 15 3

9 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

18 36 36 36 27 9 15 3 2 3 5 2 15 3

5

0

0

5

7 6 6

0 0

0 0

7 6 6

8.

347/7.0/1212-06

Anyagismeret

36

-

-

36

9.

347/4.1/1212-06 347/4.2/1212-06 347/8.0/1212-06

Felhasznált anyagok 1 Felhasznált anyagok 2 Szakmai gyakorlat I.

18 18 -

0 0 -

0 0 126

18 18 126

10.

347/8.1/1212-06 347/8.2/1212-06 347/9.0/1212-06

0 0 -

0 0 -

36 90 54

36 90 54

11.

347/9.1/1212-06 347/10.0/1212-06

Tervezés, előkészítés, hajápolás Hajformázás Szakmai gyakorlat II. Arcápolás, borotválás Szakmai gyakorlat III. Haj tartós formaváltoztatásának gyakorlata Haj tartós formaváltoztatása 1. Haj tartós formaváltoztatása 2. Szakmai gyakorlat IV. Hajvágás gyakorlata Férfi, női, gyermek hajvágás 1. Idegen nyelv Idegen nyelv 1. Idegen nyelv 2. összesen óra: Osztályfőnöki Mindösszesen óra:

0 -

0 18

54 72

54 90

0

18

0

18

0 0 -

0 0 36

36 36 72

36 36 108

0 0 18 9 9 198 18 216

36 0

0 72 0 0 324 0 324

36 72 18 9 9 612 18 630

347/10.1/1212-06

12.

13.

347/10.2/1212-06 347/10.3/1212-06 347/11.0/1212-06 347/11.1/1212-06 347/11.2/1212-06 347/13.0/1212-06 347/13.1/1212-06 347/13.2/1212-06

15.

0 0 90 0 90

347/1.3/1210-06 347/1.4/1210-06 347/4.0/1210-06 347/4.2/1210-06 347/1.0/1212-06 347/1.3/1212-06

159

Összes óraszám

347/1.1/1210-06 347/1.2/1210-06

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Vállalkozások üzemeltetése Vállalkozások üzemeltetésének gyakorlata Gazdasági alapok Gazdasági alapok gyakorlata Számítástechnika Számítógép használat 2. Anatómia Anatómia 3

gyakorlati

347/1.0/1210-06

Elméletigényes gyakorlati

elméleti

Sorszám

II. szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység Óraszám Azonosítója megnevezése

32

16

0

48

16 0

0 8

0 0

16 8

16 0 16 16 16 16

0 8 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

16 8 16 16 16 16

347/5.0/1212-06 347/5.1/1212-06 347/5.2/1212-06 347/5.3/1212-06 347/6.01212-06 347/6.1/1212-06 347/7.0/1212-06 347/7.3/1212-06 347/11.0/1212-06 347/11.3/1212-06 347/12.0/1212-06 347/12.1/1212-06 347/12.2/1212-06 347/12.3/1212-06 347/12.4/1212-06 347/13.0/1212-06 347/13.3/1212-06

Szakmai ismeretek IV A haj festésének és színezésének elmélete Színelvonás elmélete 1 Színelvonás elmélete 2 Szakmai ismeretek V. Hajmunka és egyéb hajtechnikák Anyagismeret Felhasznált anyagok 3 Szakmai gyakorlat IV Férfi-, női és gyermekhajvágás 2. Szakmai gyakorlat V. A haj festésének és színezésének gyakorlata. Hajfestés, hajszínezés Színelvonás gyakorlata Színelvonás, melírozás Idegen nyelv Idegen nyelv 3. Osztályfőnöki Mindösszesen óra

160

16 9

0 0

0 0

16 9

3.5 3.5 0

0 0 16

0 0 0

3.5 3.5 16

0

16

0

16

16 16 0

0 0 0

0 0 71

16 16 71

0

0

71

71

0 0

80 40

192 0

272 40

0 0 0 16 16 16 128

0 40 0 0 0 0 112

128 0 64 0 0 0 320

128 40 64 16 16 16 560

Az 52 815 01 0000 00 00 azonosító számú, Kozmetikus megnevezésű szakképesítés szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I. szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

Összes óraszám

Vállalkozási és gazdasági ismeretek Vállalkozások üzemeltetése

gyakorlati

356/1.0/1210-06

Elméletigényes gyakorlati

megnevezése elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

26

10

0

36

13 0

0 5

0 0

13 5

13 0 30

5 6

0 0 0

13 5 36

15 0 15 18

0 6 0 0

0 0 0 0

15 6 15 18

18 0 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0

0 288 110 30 60 60

18 288 110 30 60 60

0

0

28

28

Biológia

36

0

0

36

6.

356/1.1/2822-09 356/1.2/2822-09 356/1.3/2822-09 356/2.0/2822-09

Sejt-, és szövettan Szervrendszerek Biokémia Szakmai ismeretek

10 14 12 54

0 0 0 0

0 0 0 0

10 14 12 54

Alapműveletek szakismerete Rendellenességek Alap-bőrtípusok Kémia

27

0

0

27

7.

356/2.1/2822-09 356/2.2/2822-09 356/2.3/2822-09 356/3.0/2822-09

15 12 36

0 0 0

0 0 0

15 12 36

356/1.1/1210-06 356/1.1/1210-06 356/1.1/1210-06 356/1.1/1210-06 2.

356/2.0/1210-06

3

356/2.1/1210-06 356/2.2/1210-06 356/2.3/1210-06 356/3.0/1210-06 356/3.1/1210-06

4.

356/1.1/2821-09 356/1.1/2821-09 356/1.2/2821-09 356/1.3/2821-09 356/1.4/2821-09 356/1.5/2821-09 5.

356/1.0/2822-09

Vállalkozások üzemeltetésének gyakorlata Gazdasági alapok Gazdasági alapok gyakorlata Munka- és környezetvédelmi ismeretek Munkavédelem Munkavédelem gyakorlata Környezetvédelem Etika és kommunikáció Etika és kommunikáció Szakami gyakorlat

Alapműveletek Rendellenességek 1. Rendellenességek 2. Alap-bőrtípusok és kozmetikai kezelésük 1. Alap-bőrtípusok és kozmetikai kezelésük 2.

161

356/3.1/2822-09 356/3.2/2822-09 8.

356/4.0/2822-09 356/4.1/2822-09 356/4.2/2822-09 356/4.3/2822-09

7..

356/5.0/2822-09 356/5.1/2822-09 356/5.2/2822-09 356/6.0/2822-09 356/6.1/2822-09 356/6.2/2822-09 356/6.3/2822-09 356/1.0/2823-09 356/1.1/2823-09 356/1.2/2823-09 356/1.3/2823-09

Általános és szervetlen kémia Szerves kémia

18 18

0 0

0 0

18 18

54 24 20

0 0 0

0 0 0

54 24 20

10

0

0

10

Laboratóriumi gyakorlat

0

18

0

18

Szervetlen alapanyagok ismerete, oldatkészítés Szerves alapanyagok ismerete, diszperz rendszerek készítése

0

9

0

9

0

9

0

9

Idegen nyelv

0 0 0 0 18 3 7 8

18 6 6 6 0 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0

18 6 6 6 18 3 7 8

18 290-

0 52

0 288

18 630

Anyagismeret

Szervetlen kozmetikai anyagok Szerves kozmetikai anyagok, dezodoránsok Anyagi rendszerek, folyékony kozmetikai készítmények

Alapismeretek, alap szókincs Szakmai szókincs Szituációs gyakorlatok Elektrokozmetika Elektrokozmetika 1 Elektrokozmetika 2 Elektrokozmetika 3 Összesen óra: Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

II. szakképzési évfolyam esti Szabadon felhasznált órakerettel A tananyagegység

Összes óraszám

4.

gyakorlati

3.

Elméletigényes gyakorlati

Munka- és környezetvédelmi ismeretek Környezetvédelem gyakorlata

0

16

0

16

0

16

0

16

0

16

0

16

356/3.1/1210-06

Etika és kommunikáció Kommunikációs gyakorlat

0

16

0

16

356/4.0/1210-06 356/4.1/1210-06 356/4.2/1210-06 356/1.1/2821-09 356/1.6/2821-09 356/1.7/2821-09

Számítástechnika Számítógép használat 1. Számítógép használat 2 Szakami gyakorlat Alapműveletek Rendellenességek 1.

0 0 0 0 0 0

16 9 7 0 0 0

0 0 0 320 160 32

16 9 7 320 160 32

356/2.0/1210-06 356/2.4/1210-06

2-

megnevezése elméleti

Sorszám 1-

Óraszám Azonosítója

356/3.0/1210-06

162

356/1.8/2821-09 356/2.0/2822-09 356/2.4/2822-09

Rendellenességek 2. Szakmai ismeretek Speciális bőrproblémák

0 48 15

0 0 0

128 0 0

128 48 15

356/2.5/2822-09

Évszakok, sminkek, sugarak

12

0

0

12

356/2.6/2822-09 356/4.0/2822-09 356/4.4/2822-09

Különleges kezelőeljárások Anyagismeret Púder-alapanyagok, egyéb kiegészítő-, és adalékanyagok Kozmetikai krémek, gyógynövények, háziszerek Laboratóriumi gyakorlat Kozmetikai készítmények receptjei Elektrokozmetika Elektrokozmetika 4. Elektrokozmetika 5. Elektrokozmetika 6. Elektrokozmetika gyakorlata 1. Elektrokozmetika gyakorlata 2. Elektrokozmetika gyakorlata 3.

21 48 22

0 0 0

0 0 0

21 48 22

26

0

0

26

0

16

0

16

0

16

0

16

32 9 9 14 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0

32 0 0 0 11 11 10

64 9 9 14 11 11 10

128 16 144

64 0 64

352 0 352

544 16 560

356/4.5/2822-09 356/5.0/2822-09 356/5.3/2822-09 356/1.0/2823-09 356/1.4/2823-09 356/1.5/2823-09 356/1.6/2823-09 356/1.7/2823-09 356/1.8/2823-09 356/1.9/2823-09

Összesen óra: Osztályfőnöki óra Mindösszesen óra:

163

Mezőgazdaság szakmacsoport (szakmacsoport száma: 20) A 34 622 02 azonosító számú, Kertész szakképesítés szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként Esti szabadon felhasznált órakerettel A szakmai követelménymodulokhoz rendelt tantárgyak és témakörök óraszáma évfolyamonként

Szakmai követelménymodul

Tantárgyak/témakörök

Munkahelyi egészség és biztonság

11500-12 Munkahelyi egészség és biztonság

18

18

Munkavédelmi alapismeretek

4

4

Munkahelyek kialakítása

4

4

Munkavégzés személyi feltételei

2

2

Munkaeszközök biztonsága

2

2

Munkakörnyezeti hatások

2

2

Munkavédelmi jogi ismeretek

4

4

12

12

Munkajogi alapismeretek

3

3

Munkaviszony létesítése

3

3

Álláskeresés

3

3

Munkanélküliség

3

3

Foglalkoztatás I.

36

36

Nyelvtani rendszerezés 1

6

6

Nyelvtani rendszerezés 2

6

6

Nyelvi készségfejlesztés

12

12

Munkavállalói szókincs

12

12

48

48

17 17

17 17

Foglalkoztatás II.

11499-12 Foglalkoztatás II.

11497-12 Foglalkoztatás I.

10960-12 Vállalkozási, kereskedelmi alapok

Szakiskolai képzés közismereti oktatás nélkül Óraszám 1. évfolyam 2. évfolyam Összesen e gy ögy e gy

Gazdálkodási alapismeretek A gazdálkodás alapismeretei Vállalkozási 164

10961-12 Kertészeti alapismeretek

alapismeretek Marketing Európai Uniós ismeretek Gazdálkodási alapgyakorlatok Adózási ismeretek Vállalkozás gyakorlata Adminisztráció Kommunikáció Növénytan A növények külső és belső felépítése A növények életjelenségei Növényrendszertan Környezettan Termesztési ismeretek A kertészeti termesztés tárgyi feltételei Éghajlattan Talajtan Talajművelés Trágyázás Öntözés Növényvédelem Termesztési ismeretek gyakorlat A kertészeti termesztés tárgyi feltételeinek megismerése Éghajlattani gyakorlatok Talajtani gyakorlatok Trágyázási gyakorlatok Növényvédelmi gyakorlatok Műszaki alapismeretek Anyagismeret A műszaki ábrázolás alapjai Gépelemek, szerkezeti egységek Belsőégésű motorok 165

7 7

7 7 50 12 14 14 10

36

50 12 14 14 10 36

14

14

8 8 6 36

8 8 6 36

2 6 7 5 5 5 6

2 6 7 5 5 5 6 54

54

10 10 10 12

10 10 10 12

12 45 2

12 45 2

6

6

4 6

4 6

Az erőgépek szerkezeti felépítése Villanymotorok

10962-12 Kertészeti munkavállalói ismeretek

8

8 3

3

A termesztés, növényápolás gépei Műszaki alapismeretek gyakorlat Kéziszerszámok, anyagok ismerete, használata Gépelemek, szerkezeti egységek ismerete Motorok szerkezete, működtetése Erőgépek szerkezete, működtetése Elektromos berendezések, villanymotorok működtetése Erőgépek, munkagépek összekapcsolása A termesztés, növényápolás gépeinek üzemeltetése Munkavállalói ismeretek Munkavédelmi szabályozás és felügyelet Munkáltatók és munkavállalók munkavédelmi jogai és kötelességei Balestek, baleset-elhárítás A munkavégzés jellegzetességei Munkaegészségtan Munkalélektan A kertészeti munkavégzés biztonságtechnikája 166

16

16 54

54

3.5

3.5

3.5

3.5

10.5

10.5

10.5

10.5

3.5

3.5

7

7

15,5

15,5

18

18

1

1

1 2.5

1 2.5

1 2 1

1 2 1

2.5

2.5

Tűz- és robbanásvédelem Környezetvédelem Természetvédelem Munkajogi alapismeretek Kerti munkák A gyümölcstermő növények Gyümölcstermő növények telepítése A termőkorú gyümölcsnövények ápolási munkái A gyümölcs betakarítása A zöldségnövények

11024-12 Kerti munkák

11025-12 Kertészeti termesztés

A zöldségnövények termesztési módjai A zöldségnövények szaporítása A zöldségnövények ápolási munkái A zöldségnövények betakarítása A szőlőnövény Szőlőfajták A szőlő ültetése, a termő szőlő ápolási munkái A szőlő betakarítása

Kerti munkák gyakorlat Kerti növények betakarítása Ültetési munkák Növényismeret Fenntartó metszés Zöldségnövények szaporítása Ápolási munkák Gyümölcstermesztési alapok A gyümölcstermesztés jelentősége, helyzete 167

2 2 1 2 54

2 2 1 2 54

6.5

6.5

3

3

6.5 3 5.5

6.5 3 5.5

3.5

3.5

5

5

3

3

3 4.5 3

3 4.5 3

5.5

5.5

2 54

2 54

10.5 7 7 10.5

10.5 7 7 10.5

7 12

7 12 64

64

3

3

Gyümölcstermő növények csoportosítása, növények, növényi részek jellemzése Gyümölcstermő növények környezetigénye Gyümölcstermő növények szaporítása, nevelése A gyümölcsös telepítésének feltételei, formái, folyamata A metszés célja, elmélete, biológiai alapjai; metszést kiegészítő eljárások Gyümölcsösök tápanyagutánpótlása Gyümölcsösök talajművelése Gyümölcsösök öntözése Gyümölcstermőnövények növényvédelme A gyümölcs betakarítása A gyümölcs áruvá készítése Gyümölcsfélék tárolása Gyümölcstermesztési alapok gyakorlat Gyümölcsfaiskolai gyakorlatok Gyümölcsösök talajművelése Gyümölcsösök trágyázása A gyümölcsfélék károsítói Oltványok készítése Gyümölcsös telepítése Gyümölcsfélék termőfelületének kialakítása 168

8

8

6

6

20

20

10

10

19

19

12

12

9 10

9 10

14 7

14 7

5 5

5 5 128

128

8

8

8

8

8

8

8 12 12

8 12 12

12

12

Gyümölcsfélék betakarítása A gyümölcsfélék piaci előkészítése Gyümölcsfélék tárolása Faiskolai munkák Gyümölcsfélék termőfelületének fenntartása Gyümölcsösök öntözése Gyümölcsösök növényvédelme Metszést kiegészítő eljárások, gyümölcsritkítás Zöldségtermesztési alapok A zöldségtermesztés jelentősége, helyzete; a zöldségfélék csoportosítása A zöldségnövények környezeti igényei Termesztőberendezések csoportosítása, jellemzése A zöldségfélék termesztési módjai A zöldségfélék szaporítása A zöldségfélék tápanyagutánpótlása A zöldségfélék talajművelése A zöldségfélék öntözése A zöldségfélék különleges ápolási munkái A zöldségfélék növényvédelme A zöldségfélék betakarítása A zöldségfélék áru169

4

4

4 8 8

4 8 8

12 8

12 8

8

8

8

8

48

48

2.5

2.5

3.5

3.5

5.5

5.5

4.5

4.5

4.5

4.5

3

3

4.5 4.5

4.5 4.5

2.5

2.5

3

3

2.5 2.5

2.5 2.5

előkészítése A zöldségfélék tárolása A zöldségvetőmagtermesztés Zöldségtermesztési alapok gyakorlat

2.5

2.5

2.5

2.5

A zöldségfélék betakarítása A zöldségfélék válogatása, osztályozása, csomagolása A zöldségfélék talajművelése A zöldségfélék trágyázása Vetőmag A zöldségfélék károsítói Palántanevelés A zöldségfélék öntözése A zöldségfélék talajművelése és trágyázása A zöldségfélék tárolása A zöldségfélék magtermesztése Termesztőberendezések ismerete Termesztőberendezések létesítése Magvetés, palánták ültetése A zöldségfélék növényvédelme A zöldségfélék különleges (speciális) ápolási munkái

Szőlőtermesztés A szőlőtermesztés jelentősége, helyzete A szőlő környezeti igényei A szőlő szaporítása, nevelése Szőlőültetvény létesítése Szőlőművelési módok A szőlő metszése A szőlő zöldmunkái A szőlő talajmunkái A szőlő tápanyagellátása A szőlő öntözése A szőlő növényvédelme 170

72

32

126 8

126 8

4 4 8 4 8 14 8

4 4 8 4 8 14 8

8 8

8 8

4

4

8

8

12 12

12 12

8

8

8

8 95

4

4

4

4

10 6 8 16 6 10 8

10 6 8 16 6 10 8 5 9

A szőlő betakarítása A szőlő feldolgozása Szőlőfajták Szőlőtermesztés gyakorlat

5 6 7

A szőlőnövény A szőlő talajmunkái

162 4 7

162 4 7

4 8 4 12

4 8 4 12

7 14 12 7 12 7 7 7 7 10 14 15 4 324

7 14 12 7 12 7 7 7 7 10 14 15 4 1316 34 1350

Európai szaporítóvessző előállítása A szőlő károsítói Alanyvesszők előállítása Oltványok készítése Gyökeres szőlődugványok előállítása Szőlőültetvény létesítése A szőlő alakító metszése A szőlő zöldmunkái A szőlő betakarítása Szőlőfajta-ismeret A szőlő talajmunkái A szőlőiskola munkái A szőlő tápanyagellátása Tőkepótlási eljárások A szőlő metszése A szőlő növényvédelme A szőlő öntözése

288

Összesen:

18 630

Osztályfőnöki óra Mindösszesen:

240 160

Elméleti óraszámok/aránya Gyakorlati óraszámok/aránya

304

16 560 41,6 % 58.4%

II . szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

171

112 38 38 36 32

0 0 0 0 64

0 0 0 0 0

Összes óraszám

LAN technológiák Hálózati modellek Hálózati eszközök Ethernet ismeretek Forgalomirányítók

gyakorlati

166/2.0/1163-06 166/2.1/1163-06 166/2.2/1163-06 166/2.3/1163-06 166/3.0/1163-06

Elméletigényes gyakorlati

2

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

112 38 38 36 96

166/3.0/1163-06

3.

4.

5..

6

166/3.0/1163-06 166/3.0/1163-06 166/3.0/1163-06 166/4.0/1163-06 166/4.1/1163-06 166/4.2/1163-06 166/4.3/1163-06 166/5.0/1163-06 166/5.1/1163-06 166/5.2/1163-06 166/5.3/1163-06 166/5.4/1163-06 166/6.0/1163-06 166/6.1/1163-06 166/6.2/1163-06 166/6.3/1163-06 166/6.4/1163-06 166/7.0/1163-06 166/7.1/1163-06 166/7.2/1163-06 166/7.3/1163-06 166/7.4/1163-06 166/7.5/1163-06

Forgalomirányítók alapszintű ismerete Forgalomirányítók konfigurálása Forgalomirányítók felügyelete Irányító protokollok Kapcsolók Kapcsolók alapszintű ismerete Kapcsolók konfigurálása Kapcsolók haladó szintű ismerete WAN technológiák Haladó IP címzés WAN protokollok WAN eszközök WAN konfigurálás Speciális hálózati technológiák WLAN ismeretek elmélet VoIP ismeretek elmélet WLAN ismeretek gyakorlat VoIP ismeretek gyakorlat Hálózat menedzsment Hálózati eszközök felügyelete Hálózati biztonság Hálózattervezés Felhasználók felügyelete Hibamenedzsment összesen óra szám Osztályfőnöki: Mindösszesen összesen óra szám

172

32

0

0

32

0 0 0 48 48 0 0 32 0 32 0 0 32

22 21 21 48 0 24 24 48 16 0 16 16 48

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

22 21 21 96 48 24 24 80 16 32 16 16 80

16 16 0 0 0

0 0 24 24 80

0 0 0 0 0

16 16 24 24 80

0 0 0 0 0 256 16 272

20 10 20 10 20 288 0 288

0 0 0 0 0 0 0 0

20 10 20 10 20 544 16 560

Az 54 481 04 0010 54 01 azonosító számú, Gazdasági informatikus szakmai követelménymoduljaihoz rendelt tananyagegységek I . szakképzési évfolyam esti (szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

3.

4.

5..

6

168/1.6/1142-06 168/1.7/1142-06 168/1.8/1142-06 168/1.9/1142-06 168/1.10/1142-06 168/1.11/1142-06 168/2.0/1142-06 168/2.1/1142-06 168/2.2/1142-06 168/2.3/1142-06 168/1.0/1143-06 168/1.1/1143-06 168/1.2/1143-06 168/1.3/1143-06 168/1.4/1143-06 168/1.5/1143-06 168/1.6/1143-06 168/1.7/1143-06 168/2.0/1143-06 168/2.1/1143-06 168/2.2/1143-06 168/2.3/1143-06 168/2.4/1143-06 168/3.0/1143-06 168/3.1/1143-06 168/3.2/1143-06 168/3.3/1143-06 168/3.4/1143-06 168/1.0/1155-06

173

Összes óraszám

168/1.4/1142-06 168/1.5/1142-06

Informatikai alapismeretek Az információtechnológia alapjai Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Az információtechnológia alapjai a gyakorlatban Operációs rendszerek (gyakorlat) Irodai alkalmazások elméleti alapjai Szövegszerkesztés Táblázatkezelés Adatbáziskezelés Prezentációkészítés Internet és intranet Multimédia- és kommunikáció Munkatervezés és –szervezés A munkajog alapismeretei A munkahely és a környezet védelme Minőségbiztosítás Projektirányítás A projektirányítás alapismeretei Feladattervezés Erőforrástervezés Költségtervezés Időtervezés A projekt nyomonkövetése Projektirányítás számítógéppel Szoftvermenedzsment Alapismeretek Fejlesztő és tesztelő eszközök Szoftverértékelés Üzembehelyezési ismeretek Vállalkozásmenedzsment Vállalkozási ismeretek Szervezési és vezetési ismeretek Marketing és reklám alapismeretek Marketing és reklám a gyakorlatban Informatikai ismeretek

gyakorlati

168/1.0/1142-06 168/1.1/1142-06 168/1.2/1142-06 168/1.3/1142-06

2

megnevezése

Elméletigényes gyakorlati

Azonosítója

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám

72 26 0

54 0 5

0 0 0

126 26 5

10

0

0

10

0 36

5 0

0 0

5 36

0 0 0 0 0 0 36 18 12

10 10 10 5 4 5 0 0 0

0 0 0 0 0 0 0 0 0

10 10 10 5 4 5 36 18 12

6 52 6 4 6 26 6 4 0 18 6 6 6 0 36 12 10 14 0

0 20 0 0 0 0 0 0 20 18

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

0 0 0 18

0 0 0 0

18 0 0 0 18

0 0 0 0 0

6 72 6 4 6 26 6 4 20 36 6 6 6 18 54 12 10 14 18

72

0

162

90

168/1.1/1155-06 168/1.2/1155-06 168/1.3/1155-06 168/1.4/1155-06 168/1.5/1155-06 168/1.6/1155-06 168/1.7/1155-06 168/1.8/1155-06 7.

168/3.0/1155-06 168/3.1/1155-06 168/3.2/1155-06 168/1.0/1158-06 168/1.1/1158-06 168/1.2/1158-06

8.

Adatbázis-kezelés Adatbázis-kezelés, gyakorlat Információ-kezelés Információ-kezelés gyakorlat Rendszertervezés Rendszertervezés gyakorlat Hálózati és internet ismeretek Hálózati és internet ismeretek gyakorlat Programozási ismeretek Programozási nyelv ismerete Programozási gyakorlat Menedzselési ismeretek Tárgyalástechnika Rendszertervezés Osztályfőnöki Mindösszesen óraszám:

30 0 20 0 25 0 15 0

0 25 0 10 0 12 0 25

0 0 0 0 0 0 0 0

30 25 20 10 25 12 15 25

36 36 0 36 0 36 18 394

18 0 18 36 36 0 0 236

0 0 0 0 0 0 0 0

54 36 18 72 36 36 18 630

II . szakképzési évfolyam (esti szabadon felhasznált órakerettel) A tananyagegység

174

24 15 0 9 0 320 48 64 64 32 32 32 32 16 0 0 0 16 360

8 0 4 0 4 192 0 0 0 0 0 0 0 0 64 64 64 0 200

Összes óraszám

Gazdasági ismeretek Pénzügyi tervezés Pénzügyi tervezés, gyakorlat Vezetési ismeretek Vezetési ismeretek, gyakorlat Gazdasági ismeretek Marketing Számvitel Statisztika Pénzügyi ismeretek Gazdasági jog Mikrogazdasági ismeretek Makrogazdasági ismeretek Tervezés Számvitel gyakorlat Statisztika gyakorlat Pénzügy gyakorlat Osztályfőnöki óra: Mindösszesen óra szám:

gyakorlati

168/2.0/1155-06 168/2.1/1155-06 168/2.2/1155-06 168/2.3/1155-06 168/2.4/1155-06 168/2.0/1158-06 168/2.1/1158-06 168/2.2/1158-06 168/2.3/1158-06 168/2.4/1158-06 168/2.5/1158-06 168/2.6/1158-06 168/2.7/1158-06 168/2.8/1158-06 168/2.9/1158-06 168/2.10/1158-06 168/2.11/1158-06

Elméletigényes gyakorlati

2.

megnevezése

elméleti

Sorszám 1.

Óraszám Azonosítója

0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0

32 15 4 9 4 512 48 64 64 32 32 32 32 16 64 64 64 16 560

A SZAKMAI KÉPZÉS ÓRATERVE Szociális szolgáltatások szakmacsoport (szakmacsoport szám: 2) Szociális gondozó és ápoló 33 762 01 0010 33 02 A szakképesítés azonosító száma: 33 762 01 0010 33 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, betöltött 16. életév, 1998. előtt végzettek esetében befejezett általános iskolai végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Olyan középfokú szakképzettségű szociális szakember képzése, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. Munkája során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális és lakókörnyezeti szükségleteinek kielégítéséhez, figyelembe véve a kliens életkorát, élethelyzetét, egészségi állapotát. Segítséget nyújt továbbá az ellátást igénybe vevő fizikai és szellemi képességének fenntartásához, használatához és fejlesztéséhez. Az ellátást igénybe vevő állapotától függően elvégzi a szükséges háztartás-vezetési tevékenységeket. A kliens megbízása alapján és felhatalmazása mértékéig érdek-képviseleti feladatokat is ellát. Elvégzi a tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs teendőket Szociális gondozó és ápoló 34 762 01 A szakképesítés azonosító száma: 33 762 01 0010 33 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, betöltött 16. életév, 1998. előtt végzettek esetében befejezett általános iskolai végzettség 175

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Olyan középfokú szakképzettségű szociális szakember képzése, aki a szociális, valamint a gyermekjóléti és gyermekvédelmi alap- és szakellátás területén ápolási és gondozási alapfeladatokat lát el. Munkája során segítséget nyújt az ellátást igénybe vevő fizikai, mentális, szociális és lakókörnyezeti szükségleteinek kielégítéséhez, figyelembe véve a kliens életkorát, élethelyzetét, egészségi állapotát. Segítséget nyújt továbbá az ellátást igénybe vevő fizikai és szellemi képességének fenntartásához, használatához és fejlesztéséhez. Az ellátást igénybe vevő állapotától függően elvégzi a szükséges háztartás-vezetési tevékenységeket. A kliens megbízása alapján és felhatalmazása mértékéig érdek-képviseleti feladatokat is ellát. Elvégzi a tevékenységéhez kapcsolódó adminisztrációs teendőket Szociális asszisztens 54 762 01 0010 54 02 A szakképesítés azonosító száma: 54 762 01 0010 54 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Olyan szakember képzése, aki szociális és gyermekvédelmi ügyeket intéz, közreműködik szociális problémamegoldásban szociális munkás irányításával, önállóan szociális segítő tevékenység folytat, elsősegélyt nyújt, szabadidős és rekreációs programokat szervez és vezet, részt vesz a szociális munka valamint a fogyatékosokat ellátó és rehabilitációs intézmények adminisztrációjának kialakításában és működtetésében, szakemberek irányításával rehabilitációs programokat valósít meg

176

Szociális gyermek és ifjúságvédelmi ügyintéző 54 762 01 0010 54 03 A szakképesítés azonosító száma: 54 762 01 0010 54 03 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása

Kisgyermekgondozó,- nevelő 54 761 02 0010 54 02 A szakképesítés azonosító száma: 54 761 02 0010 54 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Olyan szakember képzése, aki a gyermekjóléti alapellátás bölcsődéiben, házi gyermekgondozói szolgálatban, családi napköziben látja el a 0–3 éves korúak gyermekgondozási-nevelési feladatait. A kisgyermekgondozó, nevelő munkahelyén a felsőfokú végzettségű bölcsődevezető felügyeletével és irányításával tevékenykedik. Egészségügyi szempontból a bölcsődeorvos útmutatásait figyelembe véve gondozza és látja el a gyermekeket.

177

Oktatás szakmacsoport (Szakmacsoport száma: 3) Pedagógiai és családsegítő munkatárs 54 140 02 A szakképesítés azonosító száma: 54 140 02 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Gyógypedagógiai segítő munkatárs 54 140 01 A szakképesítés azonosító száma: 54 140 01 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Informatika szakmacsoport (szakma csoport száma: 7) Informatikai hálózattelepítő és – üzemeltető

54 481 03 0010 54 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 03 0010 54 01 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi

178

Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

50 % 50 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Gazdasági informatikus

54 481 04 0010 54 01

A szakképesítés azonosító száma: 54 481 04 0010 54 01 Képzési ideje 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Közgazdaság szakmacsoport (szakmacsoport száma: 15) Pénzügyi számviteli ügyintéző

54 344 01 0000 00 00

A szakképesítés azonosító száma: 54 344 01 0000 00 00 Képzési ideje: 1,5év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 0,5 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Vállalkozási ügyintéző

52 344 02 0000 00 00 179

A szakképesítés azonosító száma: 52 344 02 0000 00 00 Képzési ideje: 1,5év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 0,5 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

60 % 40 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Kereskedelem-marketing, üzleti adminisztráció szakmacsoport (szakmacsoport száma: 17) Logisztikai ügyintéző

54 345 02 0000 00 00

A szakképesítés azonosító száma: 54 345 02 0000 00 00 Képzési ideje: 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

70 % 30 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása

Vendéglátás és idegenforgalom szakmacsoport (szakmacsoport száma: 18) Szakács

33 811 03 1000 00 00 A szakképesítés azonosító száma: 33 811 03 1000 00 00 Képzési ideje: 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges 180

Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

30 % 70 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Egyéb szakmacsoport (szakmacsoport száma:19) Fodrász

33 815 01 1000 00 00 A szakképesítés azonosító száma: 33 815 01 1000 00 00 Képzési ideje: 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, betöltött 16. életév, 1998. előtt végzettek esetében befejezett általános iskolai végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

30 % 70 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása Kozmetikus 52 815 01 0000 00 00 A szakképesítés azonosító száma: 52 815 01 0000 00 00 Képzési ideje: 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: érettségi Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

35 % 65 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása

181

Mezőgazdaság szakmacsoport (szakmacsoport száma: 20) Kertész

34 622 02 A szakképesítés azonosító száma: 34 622 02 Képzési ideje: 2 év Szakmai alapképzés időtartama (iskolai rendszerben) 1 év Belépési feltételek: Iskolai előképzettség: tizedik évfolyam elvégzésével tanúsított iskolai végzettség, betöltött 16. életév, 1998. előtt végzettek esetében befejezett általános iskolai végzettség Egészségügyi alkalmassági vizsgálat szükséges Elmélet aránya: Gyakorlat aránya:

40 % 60 %

A képzés célja: A szakmai követelménymodulokban meghatározott szakmai kompetenciák elsajátítása

182

VI.2 Alkalmazott kerettantervek-GIMNÁZIUM: Középszintű érettségi vizsga témakörei Az egyes tantárgyak témaköreit a rendelet tartalmazza, melyeket érettségi tantárgyként történt választás esetén a tanulókkal ismertetünk. A kötelező érettségi tantárgyak témaköreit a vizsgára történő felkészülés során tanulóink kézhez kapják. Az iskola nem akkreditáltatott érettségi vizsgatárgyat, így nem fogalmazunk meg érettségi követelményeket. magyar nyelv és irodalom idegen nyelv matematika

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez - 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez - 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

történelem, társadalmi és

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

állampolgári ismeretek

-- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

hit- és erkölcstan

- A Református Pedagógiai Intézet Kerettanterve § Száma: ALT02

természetismeret

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

biológia – egészségtan

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

fizika

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

kémia

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

földrajz

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

ének-zene

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

vizuális kultúra

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

hon- és népismeret

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

informatika

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

technika, életvitel és gy.

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

testnevelés és sport

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

osztályfőnöki

- 3. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez

Tantárgyi struktúra és óraszámok 183

Kötelező tantárgyak és óraszámok a 9–12. évfolyamon Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom I. idegen nyelv

9.évf. 4+1H 3 3 H := humán tagozat

10.évf. 4+0,5H 3

II. idegen nyelv

Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Hit-, és erkölcstan Filozófia Biológia - egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Mozgóképkultúra és médiaismeret Művészetek (Vizuális kultúra) Informatika Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Egyházi ének Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret

11.évf. 4+1H 3

12.évf. 4+1H 3

3

3

3

R := reál tagozat 4+2R

4+0,5R

4+1R

4+1R

2+1H 2

2+0,5H 2

3+1H 2

2 2 2 1 1

2+0,5R 2 2 2 1 1

2+1R 2

3+1H 2 1 2+1R

1 2

2 1 1 3+2*

1

1

1

3+2*

3+2*

1 35

1 36

3+2* 1 1 35

1 35

*A heti öt testnevelés óra a délelőtti időkeret 3 testnevelés óráján és a délutáni időkeret 2 tömegsport óráján való részvétellel teljesül.

Záró gondolatok

A jó tanító keresi, hogy kit tanítson, mert mindenkit mindenre meg akar tanítani. Keresi, hogyan tanítson, hogy a tanulók verés, kiabálás, erőszak és csömör nélkül, kellemesen és jóízűen kortyolgassák a tudományokat. Mint az örök fény igazi szolgája, arra vágyik, hogy elűzze az elme sötétségét, és világosságot árasszon minden gondolatra és cselekedetre. 184

Mint szorgalmas építész, az ismeretek fáit mindenütt kivágja, összehordja, összegyűjti, kiméri, megnyesi, négyzetesre faragja, hogy mindent az összes érzékekhez alkalmazva és ügyesen elrendezve, az emberi természet egész udvarát betöltse épületekkel. Mint jó pásztor, mindig együtt van báránykáinak nyájával, nagy gonddal ügyel arra, hogy a vadállatok dühétől megvédje, a fertőző betegségektől megóvja, az elszéledéstől visszatartsa, egészséges táplálékkal etesse, és forrásvízzel itassa őket. Mint szorgalmas kertész, aggódik az ég minden palántájáért, mely az ők kertjének gondozására van bízva, hogy amíg tart élete tavasza, helyesen ültessék el, öntözzék, életben tartsák és erősítsék. Mint vajúdó lelki tehetségek hű bábája, a legnagyobb gonddal fog megtenni mindent, hogy a lelki tehetségek minél könnyebben és minél szerencsésebben szüljék meg magzataikat. Végül mint a hadsereg serény vezére, küzd minden műveletlenség és istentelenség ellen. Boldogok az iskolák, ha ilyen tanítóik vannak!

COMENIUS

185

186

187