SZAKDOLGOZAT
Török Bálint 2016
BUDAPESTI GAZDASÁGI EGYETEM Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar
A Szekszárdi borvidék népszerűsítése a helyi fesztiválok és rendezvények által
Konzulens:
Készítette:
Hegedűs Péter
Török Bálint
Gazdasági tanár
Turizmus-vendéglátás Idegenforgalom és szálloda Nappali 2016
Tartalom
1.
Bevezetés ......................................................................................................... 4 1.1.
2.
Témaválasztás indoklása, a dolgozat célja ............................................... 4
Piaci kitekintés ................................................................................................ 6 2.1.
Bortermelés ............................................................................................... 6
2.2.
Borfogyasztás ........................................................................................... 6
2.2.1. 2.3. 3.
Borexport és -import ................................................................................. 8
Bormarketing ................................................................................................... 9 3.1.
4.
Bormarketing szintek ................................................................................ 9
Borvidékek és borrégiók Magyarországon .................................................... 11 4.1.
A borvidékek kialakulása ....................................................................... 11
4.2.
Borvidékek 2016-ban.............................................................................. 12
4.3.
A hegyközségek ...................................................................................... 13
4.4.
Borrégiók ................................................................................................ 14
4.4.1. 5.
A magyarok borfogyasztási szokásai ................................................ 7
A Pannon Borrégió .......................................................................... 15
A Szekszárdi borvidék................................................................................... 16 5.1.
Történelmi áttekintés .............................................................................. 16
5.2.
A Szekszárdi borvidék mai képe ............................................................ 17
5.2.1.
Ökológia .......................................................................................... 18
5.2.2.
A szekszárdi bor .............................................................................. 19
5.2.3.
Termelés .......................................................................................... 20
5.2.4.
A szekszárdi borászok ..................................................................... 20
5.2.4.1. Vesztergombi Ferenc .................................................................... 21 5.2.4.2. Takler Ferenc ................................................................................ 22 5.2.4.3. Vida Péter ..................................................................................... 23 1
5.2.4.4. Dúzsi Tamás ................................................................................. 24 5.2.4.5. Mészáros Pál ................................................................................ 25 5.3.
6.
5.3.1.
Sajátos szőlőfajták és bortípusok .................................................... 26
5.3.2.
Innováció és borászati összefogás ................................................... 28
5.3.3.
Akadályok és leküzdésük ................................................................ 29
A szekszárdi borturizmus megítélése a helyi rendezvények által ................. 31 6.1.
7.
8.
Egyedi adottságok................................................................................... 26
A Szekszárdi borvidék turisztikai kínálata ............................................. 31
6.1.1.
Szellemi és kulturális értékek .......................................................... 31
6.1.2.
Természeti adottságok ..................................................................... 32
6.1.3.
Szálláskínálat ................................................................................... 33
6.2.
A borturizmus ......................................................................................... 36
6.3.
A szekszárdi borra épülő rendezvények ................................................. 38
6.3.1.
A Szekszárdi Szüreti Napok ............................................................ 38
6.3.2.
Iván-völgyi Kadarkatúra ................................................................. 42
6.3.3.
Borvidék Félmaraton ....................................................................... 44
6.3.4.
Nyitott Pince Napok ........................................................................ 46
6.3.5.
Márton nap ...................................................................................... 47
Anyag és Módszertan .................................................................................... 49 7.1.
Szekunder kutatás ................................................................................... 49
7.2.
Primer kutatás ......................................................................................... 49
Az Interjúk értékelése.................................................................................... 50 8.1.
A borvidék piaci megítélése ................................................................... 50
8.2.
Borászatok megjelenése a nemzetközi, országos és helyi rendezvényeken ................................................................................................................ 51
8.3. 9.
A borvidék kiemelkedő tényezői ............................................................ 53
A kérdőíves kutatás eredményei ................................................................... 54
2
9.1.
Hazai borra épülő rendezvényekre vonatkozó kérdések ........................ 54
9.2.
Szekszárdi borra épülő rendezvényekre vonatkozó kérdések ................ 56
9.3.
Következtetések és javaslatok ................................................................ 60
10.
Összefoglalás ............................................................................................. 62
11.
Mellékletek ................................................................................................ 64
11.1.
Interjú vázlatok ................................................................................... 64
11.1.1.
Borászokkal készített interjú........................................................ 64
11.1.2.
Borvidék Félmaraton szervezőjével készített interjú ................... 65
11.1.3.
A Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft.-vel készített interjú ......... 65
11.1.4.
A Babits Mihály Kulturális Központ munkatársaival készített interjú ..................................................................................................... 66
11.2. 12.
A szekszárdi nagyrendezvények 2016-ban ......................................... 67 Irodalomjegyzék ........................................................................................ 68
12.1.
Könyvek .............................................................................................. 68
12.2.
Folyóiratok, újságcikkek ..................................................................... 69
12.3.
Jogszabályok ....................................................................................... 69
12.4.
Internetes források............................................................................... 69
3
„Ha sürűn tölt a szegszárdi, Hát ne bánja senki se! Mert hazája színeivel Honszerelmét szíjja be!” Garay János, költő, író
1. Bevezetés Mélyen megmaradt emlékeimben, ahogy gyermekként, nagyszüleim tanyáján testvéremmel és unokatestvéreimmel a szőlőtőkék közt játszunk, ügyet sem vetve arra, hogy közben komoly munka folyik körülöttünk, hiszen éppen szüret volt. Ilyenkor összegyűlt a család és a barátok, közösen dolgoztak azért, hogy jó bor készüljön abban az évben is. Később a gyermekkort elhagyva már magam is komolyan kivettem a részem a szüreti munkálatokból és éppen ilyen tisztán emlékszem, milyen lelkesen vártuk barátaimmal minden szeptember harmadik hétvégéjét, hogy újra átélhessük a Szekszárdi Szüreti Napokat és a borudvart járva végig kóstolhassunk a helyi pincészetek jobbnál jobb borait. Ekkorra tudatosult bennem a gondolat, hogy egy szekszárdi ember életében akarva-akaratlanul is mindig különleges szerepet fog betölteni a szőlő és a bor. Lehet, hogy valaki csupán ismerőseinek büszkélkedhet, hogy szülővárosának bizony sok híres és díjnyertes bora van, de a lakosság nagy részének közvetve, vagy közvetlenül a megélhetést jelenti, ez a római korig visszanyúló hagyomány: a borkészítés.
1.1. Témaválasztás indoklása, a dolgozat célja Dolgozatomban egy olyan kérdéskört akartam vizsgálni, amire valóban van rálátásom, és az életem egy részének is meghatározó eleme, és így a személyes kötődés is erős. Ezért döntöttem amellett, hogy szülővárosom közéleti, gazdasági, és turisztikai szempontból is meghatározó tényezőjét a borkultúrát veszem alapul. Legfőbb célom, hogy megvizsgáljam Szekszárdon mennyire sikeres marketingeszköz a helyi borra épülő rendezvények a borvidéki marketing szintjén. Annak érdekében, hogy átfogóan vizsgáljuk a szekszárdi borvidék hazai piacon mért turisztikai versenyképességét, kiemelkedően fontosnak találom, hogy dolgozatomban mélyrehatóan feltárjam a helyi borkultúrában rejlő turisztikai 4
potenciált. Így először a meglévő adottságokat szeretném bemutatni, beleértve a történelmi múltat, a hagyományokat, az ökológiai adottságokat a szekszárdi bor jellegzetességét, a neves helyi borászokat. Ezt követően hangsúlyosan foglalkozom azzal, hogy kiemeljem a borvidék egyedi esszenciáját, azért hogy megmutassam miért lehetséges és érdemes a borvidék fejlesztésébe időt, energiát és pénzt áldozni. Dolgozatomban vizsgálom, hogy mik azok a lépések, amik alapvetően a Szekszárdi borvidék népszerűsítésének érdekében jöttek létre. A pozitív tulajdonság mellett ugyanígy szót ejtek a borvidék hátrányairól. Bemutatom azokat az ok-okozati összefüggéseket, ami miatt elmondható, hogy a szekszárdi bor piaci helyzetét sokan gyengébbnek ítélték, mint a minőségét. Szeretném bebizonyítani, hogy a borturizmus a bormarketing egyik legfontosabb elemévé nőtte ki magát. Összességében pedig szeretnék rámutatni arra, hogy miért alkalmas egyes hibák kiküszöbölésére a helyi rendezvények bővülő kínálata, és hogy mennyire hatásos eszköz a borvidéki marketing szintjén, a helyi borra épülő rendezvénysorozatok.
5
2.
Piaci kitekintés
2.1. Bortermelés A világ bortermelése 281 millió hektoliter volt 2013-ban, Magyarország ennek az 1%-át sem érte el a maga 2,64 millió hektoliterjével. Így is a világ 14. legnagyobb bortermelő országa voltunk 2013-ban, de összehasonlítva a francia, vagyis a világ egyik legnagyobb bortermelő nemzet adataival, ahol 2013-ban 44,08 millió hektolitert termeltek, igen elenyészőnek mondható hazánk éves bortermelése. (www.vincemagazin.hu) A termelt mennyiségre természetesen erős befolyással bír az ország méretéből adódó korlátok, de emellett megfigyelhető a termőterületek méretének csökkenő tendenciája. A hetvenes évek végén még 239 000 hektáron folyt a szőlőtermesztés, 2004-re 94 000 hektárra csökkent a termőterület. Ugyan lassuló ütemben, de az elmúlt 10 évben is folytatódott a termőterület csökkenése, így 2014-ben már csak 69 300 hektáron termeltek szőlőt. Ez a drasztikus csökkenés többek közt betudható az unió szőlőtelepítési tilalmának illetve a Szovjet utódállamokra jellemző szőlőkivágásoknak. A legnagyobb területű borvidék a Kunság, ami 20 000 hektárral rendelkezik. A fehérszőlő és a kékszőlő megoszlása 67% és 33%, tehát a magyar borok háromnegyede fehérbor, habár elismertségét
köztudottan
vörösboraival szerezte. A legnagyobb területen termesztett szőlőfajta az olaszrizling, a termőterületek mintegy 10%-át foglalja el, ezt a Rizlingszilváni követi, majd a Chardonnay, az Ottonell muskotály, a hárslevelű és a Furmint jön a sorban. A legelterjedtebb vörös borszőlők sorrendben a Kékfrankos, a Zweigelt, Kékoportó, Merlot, Cabernet Franc és Sauvignon, valamint a Pinot noir. (DR. GAÁL ÉS PÁRDÁNYI, 2006)
(www.parlament.hu)
2.2. Borfogyasztás A 90-es évek közepe óta a világ borfogyasztásában nem történt jelentős változás, általában 220 millió hektoliter körüli az adat. A világon az Európai Unióban fogyasztják a legtöbb bort, ez kb. a világ borfogyasztásának 60%-át jelenti. Az összes borfogyasztás 12%-a Kelet-Európához köthető és 11%-a Észak6
Amerikához. Az egész világra jellemző, hogy erős kínálat alakult ki, miközben a kereslet sokkal bizonytalanabb. (DR. GAÁL ÉS PÁRDÁNYI, 2006) Ahogy hazánkban egyre több borász kínál felsőkategóriás borokat, úgy az elmúlt évtized folyamán nőtt a minőségi borfogyasztás is az országban. Az egyre több támogatáshoz jutó és folyamatosan fejlődő borászatok termelésével azonban a hazai fogyasztók nem tudják felvenni a versenyt és évről évre a túlkínálat jellemzi a piacot. (www.boraszportal.hu) 2014-ben Magyarország borfogyasztása 2 400 000 hektoliter volt, ez egy főre vetítve évi 24 liter borfogyasztást jelent, ez kb. a világ 10. helyének felel meg. Összehasonlításképpen Ausztriában ez az adat 30,6, Franciaországban 42,51, a világon a harmadik pedig Horvátország 44,2 liter/fővel. (www.wineinstitute.org)
2.2.1.
A magyarok borfogyasztási szokásai Ahhoz, hogy megértsük a piaci jellemzőket, fontos szempont, hogy a
vizsgált területen ismerjük a fogyasztói szokásokat is. 2013-ban A Magyar Turizmus Zrt. Agrármarketing Centrum megbízásából, a Bormarketing Műhely Nonprofit Kft. készített kutatást a magyar lakosság körében a magyar lakosság borfogyasztásával kapcsolatban. Az íz tényezőt vizsgálva az eredmények azt mutatják, hogy az édesebb (félédes, édes) borok népszerűbbek a száraz borokkal szemben. A vörösbor fogyasztása a leggyakoribb, a megkérdezettek 86%-a vörösbor fogyasztó. Ezt követi a fehérbor, majd a rosé, amit csupán a válaszadók 60%-a fogyaszt, de a rendszeres fehérbor fogyasztóknál arányaiban nagyobb százalék a gyakori rosé fogyasztás, ami megmutatja a rosé utóbbi években tapasztalt népszerűségét a hazai fogyasztók közt. Amennyiben vásárlásra kerül sor, jellemzően két meghatározó szempont alapján döntenek a vásárlók, az ár és a borvidék szerint. Turizmus szempontjából fontos eredmény, hogy a válaszadók a nagy bevásárlóközpontok után (33%) legszívesebben a helyi termelőktől, pincészetektől (28%) vásárolják a borokat. A pincészeteknél vásárlás esetén előnyként sorolták fel a közvetlen kapcsolatot a borásszal, a kóstolási lehetőséget, a hitelességet és a hangulatosságot. Hátrányként említették, hogy „helyben kell lenni” és azt, hogy nincs olyan széles választék.
7
Vizsgálat alá került többek közt a borvidékek kedveltsége is, mely eredményeként 3 borvidék kiemelkedő népszerűségnek örvendenek. Tokaj, Villány és Eger borvidéket a válaszadók fele kedveli nagyon. A következő csoport Badacsony, a Balaton-felvidék és Szekszárd, már igen le van maradva az első három borvidéktől. Összességében elmondható, hogy az országban nőtt a minőségi borfogyasztásra való igény. A válaszadók nagy része olyan fogalmakhoz köti a borfogyasztást, ami a hétköznapoktól való elszakadást segíti, hasonlóan az utazás kínálta élményhez. A sokszínű borok egyre szélesebb célcsoportot tud elérni. A borok sokféleségéből adódóan mindenki megtalálja az alkalomhoz és ízléséhez illőt. (BORMARKETING MŰHELY, 2013)
2.3. Borexport és -import A magyar borexport visszaesést mutatott az elmúlt évtizedekben, aminek egyik legfőbb oka a marketing tevékenység hiánya, vagy annak gyenge minősége. 2015-ben 638 ezer hektolitert exportált az ország külföldre, ez az adat 1998-ban még 1,3 millió hektoliter volt, ráadásul az exportált mennyiségnek több mint a felét hordós bor tette ki. Ez a mennyiség 33 millió eurós összbevételt eredményezett. A legjelentősebb felvásárló piac Csehország és Németország. Az import mértéke elenyésző, de növekedése számottevő. 2003-ban 100 ezer hektolitert importáltunk, 2015-ben viszont már 193 ezret. Az import borok több mint 90%-a az EU országaiból származik. (DR. GAÁL ÉS PÁRDÁNYI, 2006)
8
3.
Bormarketing Ezerszámra találhatóak definíciók, amik a marketing alapfogalmát
határozzák meg. Minden meghatározás különbözik valamiben, de lényegében mindegyik megegyezik azt tekintve, hogy a legfontosabb és elengedhetetlen eleme a fogyasztói igények kielégítése és ezzel minél több potenciális vásárló megszerzése, azok megtartása. Az is általános tényként elmondható, hogy a marketingtevékenység
is
végső
soron
a
vállalat,
vagy
szervezet
jövedelmezőségének biztosítására irányul. Philip Kotler szerint a bormarketingnek nincsen olyan definíciója, ami általánosan elfogadott lenne, hiszen alapvetően itt is marketingről beszélünk azzal az alapvető különbséggel, hogy ez egy konkrét termékre irányul, méghozzá a borra. (DR. GAÁL ÉS PÁRDÁNYI, 2006) A bor egy speciális produktum, ebből kifolyólag a borfogyasztó és a borpiac is egészen sajátos jellemzőkkel rendelkezik. A gyakorlat azt mutatja, hogy egy bor eladásánál nem mindig eredményes azokat a marketingeszközöket használni, amik a legtöbb termék esetében évtizedek óta biztos sikert eredményeznek. Ahhoz, hogy a marketing sikeres legyen, evidens, hogy a terméket, amit kínálunk részletekig menően ismernünk kell. A bor, mint sajátos termék, olyan egyedi fogyasztói szokásokat és olyan kulturális értékeket hordoz, amiknek az ismerete szintén elengedhetetlen. Ebből kifolyólag a bormarketing egyszerre ötvözi magát a marketinget a bortudománnyal. (BOTOS E. P. 2004) Amellett, hogy Magyarországon a bortermelésnek mély, kulturális gyökerei vannak, fontos gazdasági jelentőséggel is bír. Ezért logikusan a magyar borászoknak és borvidékeknek, így az egész magyar borgazdaságnak, piaci helyzetünk erősítésében egy rendkívül fontos eszköz lehet a bormarketing.
3.1. Bormarketing szintek A bormarketingre jellemző a vertikális tagoltság, a különböző bormarketing szintek
nemcsak
területileg
különböznek,
hanem
célcsoportjukban,
végrehajtójukban és céljukban is. Éppen ez miatt fontos, hogy egy jól működő rendszerben a különböző szintek egymásra épüljenek. 8 alapvető szinten történhet 9
meg a bormarketing alkalmazása: nemzetközi, regionális, nemzeti, borvidéki, körzeti, borászati, márka és termék szinten. Nemzetközi szinten legfőképpen a bor, mint globalizálódott termék népszerűsítése a cél. A legtöbb program lényegében a bor társadalmi elfogadottságát és egészséges mivoltát hirdeti. Olyan nemzetközi szervezetek végzik a marketinget, mint a Nemzetközi Szőlészeti és Borászati Hivatal (OIV), vagy a Borok és Szeszes Italok Nemzetközi Szövetsége (FIVS). Nemzetközi szinten kiemelt ügy az égetett szeszesitalok és a sörrel szembeni „harc”. Kisebb szerepet kapnak a regionális szinten működő marketingszervezetek. Ausztrália és Új-Zéland kettőse, vagy az USA két partvidéke közt létrejött szervezetek mellett tulajdonképpen az Európai Unió is regionális érdekeket képvisel. A nemzeti szintet egyaránt képviselik állami és magánszervezetek. Ezen a szinten a legegyszerűbb pénzügyi forrásokhoz jutni és itt térülnek meg leginkább a marketingköltségek. A kaliforniai Bor Intézet (Wine Institute), az Ausztrál Bor és Brandy Egyesület (Australian Wine and Brandy Corporation) a legsikeresebben működő szervezetek nemzeti szinten. Magyarországon ezt a feladatot az Agrármarketing Centrum végzi. Nemzetközi viszonylatot tekintve a borvidéki marketing igen nagy forrásokkal rendelkezik, ennek következtében nagyon erős marketinget tudnak alkalmazni, így például a francia Bordeaux, vagy a kaliforniai Napa Valley borvidékek. Ezen a szinten történik a borvidékek kiadványainak szerkesztése, rengeteg a média megjelenés és itt szerveznek borutakat, valamint borfesztiválokat is. Magyarországon ez a szint még gyenge lábakon áll. Ez legfőképpen arra az okra vezethető vissza, hogy Magyarország borvidékei nemzetközi viszonylatban kifejezetten kisméretűek. A borvidékek elaprózódása miatt egy-egy termőterület nem képes elegendő pénzügyi és szellemi hátteret biztosítani, ahhoz, hogy hatásos borvidék szintű marketinget folytassanak. A borrégiók kialakítása kiköszörülheti ezt a csorbát, hiszen a központosítás egyik célja, hogy a kisméretű borvidékek összetömörülve közös erőbefektetéssel egy hatékonyabb termelési stratégiát és marketing tevékenységet folytathassanak. (BOTOS E. P. 2004)
10
4. Borvidékek és borrégiók Magyarországon Az ország szőlő- és borkultúrája több mint ezer éves hagyományokat őriz. Mindig is Európa tradicionális bortermelő országainak körébe tartoztunk. Az ország adottságai a talajt és a klímát tekintve a legjobbak között szerepel, legfeljebb Franciaországgal mérhetők össze.
4.1. A borvidékek kialakulása A történelmi Magyarország túlnyomó részén már a honfoglalás előtt is kiváló feltételek voltak a szőlőtermesztéshez. A szőlő tulajdonképpen az egész ország területén megtermett, így a középkorra kialakult a magyar szőlő- és borkultúra. Az igazsághoz viszont hozzátartozik, hogy az ökológiai adottságokban különböző területeken, minőségben is más szőlő termett. A Honterus János által 1566-ban készített térképen a Kis- és Nagyküküllő vidékét és a Szászföldet, tehát Erdély legjobb szőlőtermő területeit Wein-landnak, azaz „borvidéknek” jelezte. Így alakult ki a magyar szóhasználatban, hogy a „több települést magukba foglaló kisebb nagyobb tájegységeket, melyek évszázadok óta híresek voltak jó boraikról, történeti borvidékeknek nevezzük.” (DR. BODNÁR L. 2007, P.7) 1832-33 között készült el az első komolyabb áttekintés a hazai borvidékek közt amiben Schams Ferenc 14 borvidéket sorolt fel az ország legjelentősebb bortermelő települései közül, ezek a következők voltak: − − − − − − − − −
Tokaj és Zemplén megye Szerémség Arad megye (ménesi hegy) Komárom megye (neszmélyi borok) Pest megyei borok (budai, szentendrei, Promotórium, Ótétény és Kistétény, Pósmegyer, Vecsés, Szada, Csömör, Síksági borok) Tolna megye (szekszárdi borok) Baranya megye (Pécs és Villány) Zala megye (Balaton melléke) Veszprém megye (Somló hegy)
11
Ezt követően 1880-ban már átfogó szőlészeti statisztikát is készítettek a különböző bortermelő települések szerint. A filoxéravész nem csak a közérdeklődés, de a törvényhozás látókörébe is helyezte a szőlőtermesztést. A fertőzések miatt kialakult borhiány előidézte a borhamisítás fellendülését, így rendkívül fontossá vált, hogy jogszabályban fogalmazzák meg, mi számít hamisítványnak, ebben pedig kiemelt szerepet kapott a termőhely és a szőlőfajta nevének megjelölése. Ez alapján 22 borvidéket nevezett meg az 1893. XXIII. bortörvény. Egészen az 1940-es évek végéig jellemző volt, hogy a különböző jogszabályokban a borvidékeket közigazgatási szempontok szerint sorolták fel, nem pedig az összeillő szőlőfajták és borok szerint. Csupán az 1949-58 között készült szőlőmonográfiai felvételek alapján alakítottak ki 14 borvidéket, amik már figyelembe vették a különböző területek ökológiai adottságait és a borok fajtáit, valamint minőségét. (DR. BODNÁR L. 2007)
4.2. Borvidékek 2016-ban A bortörvény meghatározása szerint a borvidék „olyan termőhelyek összessége, amely több település közigazgatási területére kiterjedően hasonló éghajlati, domborzati, talajtani adottságokkal, jellemző fajtaösszetételű és művelésű ültetvényekkel, sajátos szőlő- és bortermelési hagyományokkal rendelkezik, és amelyről sajátos jellegű borászati termékek származnak.” (2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról (2.§ [4.]) A mai Magyarország 22 borvidékén kb. 60 ezer hektáron folyik szőlőtermesztés, ez a szőlő hazai termőterületének kb. 85%-a. A borvidékek átlagos szőlőtermő területe 27 00 hektár. Csupán 4 borvidék, az Egri, a Tokaji, a Mátrai és a Kunsági borvidéken haladja meg a szőlőtermesztésre használt terület az 5000 hektárt. Ez kiválóan rámutat a magyar szőlőtermesztés egyik nagy problémájára, a termőterületek elaprózódására.
12
A 2016-ban hatályban lévő 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet 22 borvidéket különít el: 1. Csongrádi borvidék
11. Nagy-Somlói borvidék
2. Hajós-Bajai borvidék
12. Soproni borvidék
3. Kunsági borvidék
13. Balatonboglári borvidék
4. Neszmélyi borvidék
14. Pécsi borvidék
5. Badacsonyi borvidék
15. Szekszárdi borvidék
6. Balatonfüred-Csopaki
16. Villányi borvidék
borvidék
17. Bükki borvidék 18. Egri borvidék
7. Balaton-felvidéki borvidék
19. Mátrai borvidék
8. Etyek-Budai borvidék
20. Tokaji borvidék
9. Móri borvidék
21. Zalai borvidék
10. Pannonhalmi borvidék
22. Tolnai borvidék
4.3. A hegyközségek A rendszerváltást követően a 90-es években jöttek létre a hegyközségek. A jelenleg hatályban lévő 2012. évi CCXIX. törvény határozza meg a hegyközségi önkormányzatok szervezetét, működésüket és feladatait. A törvényi meghatározás szerint, „A hegyközség egy borvidék egy vagy több településének szőlészeti és borászati termelői által e tevékenységükhöz fűződő közös érdekeik előmozdítására, valamint az általuk előállított termékek származás-, minőség- és eredetvédelmére létrehozott köztestület.” (2012. évi CCXIX. törvény a hegyközségekről [3.§ (1)]) A 22 borvidékhez igazodva 22 Hegyközségi Tanács képviseli az alájuk tartozó összesen 105 hegyközséget. A Hegyközségek Nemzeti Tanácsát pedig az összes Hegyközségi Tanács képviselője alkotja. Tehát a hegyközségek alkotják egy-egy település, vagy borvidék borászai közt a legfőbb szervezeti kapcsolatot.
13
4.4. Borrégiók A szakvélemények általában megegyeznek afelől, hogy az ország 22 borvidéke túl sok, és így a méretük viszont túl kicsi, ahhoz hogy elegendő szellemi és anyagi háttérrel rendelkezzenek a folyamatos fejlődéshez. Ezeknek a problémáknak az orvoslására - a hazai szőlész-borász ágazat támogatásával - hozták létre a borrégiókat, amik akár 4-5 borvidéket is magába foglalva elegendő termelési hátteret tudnak biztosítani, akár kellő méretű bormarketing tevékenység folytatásához. Maguk a borrégiók egy sokkal frissebb rendelkezés alapján jöttek létre és nem rendelkeznek olyan hagyományokkal, mint a hegyközségek illetve a borvidékek. A hegyközségek Nemzeti Tanácsának javaslatára a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról szóló 2004. évi XVIII. törvény, záró rendelkezésében az agrárpolitikáért felelős minisztert hatalmazzák fel a borrégiók megállapításáról. A borrégió a borvidéknél eggyel magasabb rendű területi egységet képvisel, a 22 borvidék 7 borrégió alá van besorolva, melyek a következők: Balatoni borrégió
Észak-dunántúli borrégió
Badacsonyi borvidék
Etyek–Budai borvidék
Balatonboglári borvidék
Móri borvidék
Balaton-felvidéki borvidék
Neszmélyi borvidék
Balatonfüred–Csopaki
Pannonhalmi borvidék
borvidék
Pannon borrégió
Nagy-Somlói borvidék
Pécsi borvidék
Zalai borvidék
Szekszárdi borvidék Tolnai borvidék
Duna borrégió Csongrádi borvidék
Villányi borvidék
Hajós–Bajai borvidék
Soproni borrégió
Kunsági borvidék
Soproni borvidék
Egri borrégió
Tokaji borrégió
Bükki borvidék
Tokaji borvidék
Egri borvidék Mátrai borvidék
14
A borrégiók a földrajzilag egymáshoz közel eső vagy szomszédos borvidékek önkéntes társulása, aminek - a hegyközségekhez hasonlóan – az egyik kiemelt célja a származás-, az eredet- és a minőségvédelem. Alapvetően a régiók legfőbb célja, hogy az alájuk tartozó borvidékek működése összehangolásra kerüljön. A borvidékeknek ez a fajta együttműködési formája lehetőséget ad az Európai Unió által kiírt különféle pályázatok elnyerésére is. (MOLNÁR, E. 2007)
4.4.1. A Pannon Borrégió A Pannon Borrégió 2003-ban, a Duna Borrégió után az országban másodikként alakult meg, melynek működését és feladatát pontosan leírja a borrégiót kihirdető miniszteri rendelet. A Pannon Borrégió foglalja magába a Pécsi, a Szekszárdi, a Tolnai és a Villányi borvidéket. A borrégió legfőbb feladatai a régiót kihirdető
miniszteri
rendelet
szerint
szőlőtermesztés
és
fajtahasználat
összehangolása, a borászati fejlesztés irányainak meghatározása, a borrégió képviselete országos szinten, a régió értékesítési lehetőségeinek bővítése, az export pozíciók megőrzése és bővítése, megteremteni a borrégiók egységes arculatát, a marketing tevékenység egységesítése.
15
5. A Szekszárdi borvidék 5.1. Történelmi áttekintés A Szekszárdi borvidék hazánk egyik legrégebbi bortermelő vidéke, hiszen a szekszárdi lankákon több mint 2000 éves hagyománya van a szőlőtermesztésnek és a borkészítésnek. Több régészeti lelet szolgál bizonyítékul, hogy az akkor még Alisca néven ismert településen már a rómaiak is szőlőtermesztést végeztek. Egyes feltételezések szerint már ekkor elkezdődött nem csak a fehér, de a vörösborok készítése is. A kiváló természeti adottságok, és a római Probus császár fölművelési törvényeinek hatására alakulhatott ki itt is a kelta hagyományokon alapuló mezőgazdaság. A római kor után évszázadokon át nem maradt fent semmilyen történelmi emlék, de a borkészítés hagyománya megmaradt, a honfoglaló magyarok pedig bizonyítottan a szőlőtermesztés ismeretében telepedtek le a Kárpátmedencébe. Az államalapítást követően kezdetét vehette egy nagyobb ütemű fejlődés. I. Béla király 1061-ben a bencés apátság alapításakor említést tesz a „Csin” és „Bika” szőlőskertekről, melyek a mai napig élő dűlő nevek. Az 1200-as években pedig már több írásos emlék alapján megállapították, hogy magas szintű szőlőtermesztés és bortermelés folyt az egyházi birtokokon. Ekkoriban a borokat hordókkal együtt adták el a szekszárdiak, amit a Dunán szállítottak a vásárlókhoz. A vörösbor honosítása a török hódítások következtében történt. A törökök elől északra menekülő rácok hozták be a város mai napig meghatározó szőlőfajtáját, a kadarkát, a szlávos vörösborkultúrával együtt. Eközben a török uralom alatt a várost ugyan nem, de az ültetvényeket és a borkultúrát elkerülte a pusztítás, és tovább folyt a szekszárdi szőlőtermesztés. A török kort lezáró háborúk következtében a település igen elnéptelenedett. Egy 1695-ből származó feljegyzés szerint a szekszárdi dombokon csupán hét magyar és két rác család művelte a szőlőket, miközben hatalmas ültetvények maradtak elhagyottan, az 1700-as években viszont újra kezdődött a fejlődés. A Habsburg Birodalom országaiban a bor jelentette az egyik legfőbb exportcikket, így a bortermelés komoly piaci pozíciót nyert magának. Az évszád közepétől már Angliába és a Német Fejedelemségbe is szállítottak szekszárdi vörösbort. A 18. században újabb 16
fellendülés kezdődött. Különböző egyházi kedvezményekkel német telepeseket csalogattak a borvidék településeire, akik szőlőtermesztésbe kezdtek, az idegen és hazai szaktudás keveredése pedig tovább emelte az eljárás minőségét. Ennek a folyamatnak az eredményeképpen a bortermelés az egyik legfőbb megélhetési forrássá vált a környező lakosok számára. A megélénkült kereskedelem hozta magával a kulturált borkezelést és az észszerű szüret meglétét is. Mintapéldának a harminc holdas Augusz-birtok tiszta Kadarka-ültetvénye szolgált. A minta szerint soros, karó nélkül művelt, déli fekvésű ültetvények jöttek létre. A szüret október végén három ütemben zajlott, kezdve a hibás fürtök, majd a java szedésével és végül a böngészéssel fejezték be. Eközben még mindig jellemző volt, hogy a bort a hordóval együtt adták el, sőt az igényesebb vevőknek új hordóban. Liszt Ferenc, aki aktív éveiben sűrűn látogatta a várost, még IX. Pius pápának is küldött szekszárdi kadarkából, aki így dicsőítette azt „Ép kedélyemet, egészségemet egyedül ez tartja fönn.” A tőkés borgazdaság révén 1856-ban megalakult a Szegzárdi Borkereskedő társaság. Ekkoriban a szőlő a művelt területek egyötödét tette ki Szekszárdon. A fejlődést a 19. század második felében pusztító filoxéria járvány törte meg, aminek következtében – az ország más borvidékeihez hasonlóan – a szekszárdi dűlők is jelentős károkat szenvedtek. Az 1900-as évek kezdetén megszervezték az újratelepítést, melynek során kb. négyötöd részben megőrizték a kékszőlő dominanciáját. Sajnos ettől még a járvány a szekszárdi bor drasztikus piacvesztését okozta, az egykor világot bejárt boroknak alig akadt már felvevőpiaca. A Pinceszövetkezet megalakulása később elősegítette az eladásokat. A II. világháborút követően az államosítások újabb gátat szabtak a fejlődésnek. A rendszerváltást követően viszont a minőség rovására folytatott nagyüzemi termelés megszűnésével újra a kisebb családi gazdaságokra épülő bortermelés lett a jellemző. (HIDVÉGI V. 2012)
5.2. A Szekszárdi borvidék mai képe A Duna és a Sárvíz között elterülő borvidék földrajzi meghatározása az idő teltével sokszor változott már, noha kiváló adottsági aligha. A bortörvények alapján 1893-ban még egész Tolna megyét magába foglalta a Szekszárdi borvidék, ma
17
valójában csak a Szekszárdi-dombság tájegységben található települések tartoznak ide. A 2004-es bortörvény alapján a Szekszárdi borvidékhez tartozó 15 település Alsónána, Alsónyék, Báta, Bátaszék, Decs, Harc, Kakasd, Kéty, Medina, Őcsény, Sióagárd, Szálka, Szekszárd, Várdomb, Zomba településeknek a szőlőkataszter szerint I. és II. osztályú határrészei. (9/2006. (II. 3.) FVM rendelet) A Hegyközségek Nemzeti Tanácsának adatai szerint 6 000 hektár a szőlőtermesztésre alkalmas termőterület, ebből 2015-ben 2 233 hektár volt a szüretelt terület nagysága, amely az ország összes borvidék területének a 3,6%-a. A területi elaprózódás jellemző a Szekszárdi borvidéken is. 2013-ban 994-re tehető a szőlőtermesztők száma, ez az összes borvidék termesztőihez viszonyítva 2,4%. Az átlagos ültetvénynagyság pedig csupán 2,23 hektár. Ami bortermelést illeti 2009 és 2014 között kb. 80-100 ezer hektoliter között alakult (kivéve 2010: 55 ezer hektoliter). Ez a termelési érték az ország bortermelésének mindössze 3%-át adja. (www.ksh.hu)
5.2.1. Ökológia A Tolnai Dombság és a Sárköz találkozásánál, a Szekszárdi- és a Geresdi dombság északkeleti részén elterülő vidék klímáját az atlanti és a mediterrán hatás határozza meg, de emellett a kontinentális klíma befolyása is érzékelhető. A Duna komoly éghajlat-befolyásoló tényezőként kiemelten fontos a borvidék területén, a szélsőséges hőmérséklet-ingadozások hatásait nagymértékben csökkenti. Így éghajlata csak mérsékelten nedves és meleg, a keleti vonulatoknál a legenyhébb, a tavaszi és őszi fagyok ritkák. A délkeleti dűlőkön a legkevésbé fogékony a szőlő a betegségekre, mivel itt a reggeli harmat hamarabb felszárad. Az évi átlagos középhőmérséklet Szekszárdon több mint fél fokkal magasabb az Egrinél. Talaja kő nélküli, meszes agyag, a dombsorokat pedig jellemzően homokos lösztakaró fedi. A löszrétegen létrejött barna erdőtalaj állandóan fedetlen a művelés intenzitása miatt, ezért az eróziónak erősen kitett. Ennek érdekében az utóbbi években teraszosították az ültetvények bizonyos hányadát, a talajt pedig vízelvezető csatornarendszerek óvják. Korábban a bakművelés volt a jellemző, ma már a kordonos művelés a meghatározó. A legjobb minőségű borokat a meredek, erősen tagolt szőlőhegyek déli és keleti lejtői adják. A későn érő szőlőfajtáknak kedvez, hogy a napsütéses órák száma viszonylag magas (kb. 2 050 óra/év). Az évi 18
csapadékmennyiség átlagosan 500-600 mm körül alakul, víztartaléka alacsonyabb a baranyaitól, de mértéke elég ahhoz, hogy ne okozzon problémát. Mindezek az adottságok
természetesen
kiváló
nyújtanak
teret
a
szőlőtermesztésre.
(www.ksh.hu)
5.2.2. A szekszárdi bor Egyes vélemények szerint a szekszárdi lankákon már a római korban is termesztettek
vörösborszőlőket.
Mióta
a
vörösborkultúra
meghonosodott
Magyarországon, a Szekszárdi borvidéken termesztett szőlő szinte mindig 80%-ban kékszőlő, tehát a borvidék igazi vörösbortermelő terület. A ma itt készített magas minőségű vörösbor nagy testű, savtartalma alacsony, alkohol- és csersav tartalma magas. A szekszárdi bor aromájában fűszeres és a fekete bogyós gyümölcsök tulajdonságait hordozza, ezeket egészítik ki a tölgyfában érlelés folyamata által hozzáadott aromák. A legnagyobb termelőket is gyakorta érte kritika, hogy a túlérett termésből készült borok alkoholtartalma magas (15-16%). A borvidék adottságai azonban jó okot adnak erre: legfőképpen a löszös talajnak köszönhetően a borok alkoholtartalma természetes módon magas. A vörösborkészítésnél a szüret október közepétől november közepéig is eltarthat, ugyanis ma már több későn érő fajta is szerves része a borvidéknek, így például a Cabernet franc és a Cabernet sauvignon. Az erjesztés általában 25-28°C –on történik acéltartályban. A legmagasabb minőségű borokat kis (225 l) fahordóban szokás érlelni. Igen gyakori az új fahordók alkalmazása, ami édes fűszeres, vaníliás és kávéra emlékeztető aromákkal gazdagítja a bort. A fehérbornak nincsen különösebb piaca és jelentősége a borvidéken. Néhány termelő egyáltalán nem is készít fehérborokat. Amennyiben mégis, általában ezt is alacsonyabb hőmérsékleten erjesztik, annak érdekében, hogy megőrizzék az erős gyümölcsös aromákat, valamint gyakori a fehérszőlők házasítása. Az elmúlt időszakban több borász is visszanyúlt a fehér kadarka hagyományaihoz (Mészáros Pál – Fehér Kadarka; Bodri – Kati), ahol a bogyózás és zúzás után azonnal a préselés következik és így a szőlő egy kellemesen fanyar, lágyan gyümölcsös fehér borrá válik. Szinte az összes pincészet kínálatában találhatunk már rosé borokat. Az itt készült rosék alacsony sav- és alkoholtartalommal rendelkeznek, gazdag 19
gyümölcsös aromájú borok. 2010 óta egyre több borász kínál siller borokat. Hasonlóan készülnek, mint a rosé borok, de a sillert tovább áztatják a héjon, így színében egy árnyalattal sötétebb, aromájában gazdagabb bort kapunk. A helyi termelők közt mindig is „fuxli” néven volt ismert a siller, így a szekszárdi borászok közös összefogásaként 2014-ben már 13 bor került az ítész borászok zsűrizése szerint a Fuxlik közé. (www.boraszoklapja.hu)
5.2.3. Termelés Összesen 2 233 hektáron termesztettek szőlőt a Szekszárdi borvidéken 2016-ban. A szőlőfajták megoszlása szerint - a legtöbb vörösbortermelő borvidékhez hasonlóan - a Kékfrankos a legelterjedtebb, a termőterületek 27%-án, összesen 620 hektáron ezt a szőlőfajtát termesztik. Ezt követi a Merlot 362 hektárnyi termőterülettel, ami kb. 16%-ot tesz ki az egészből. A Cabernet franc és Cabernet sauvignon fajtákat közel ugyanakkora területen termesztik, ez nagyjából 230 hektár, amely az összes termőterület 10,5% (franc) és 10,4%-át (sauvignon) jelenti. A borvidék életében kiemelt szerepet élvező Kadarkát 90 hektáron termesztik, emellett pedig 40 hektáron Bíbor Kadarkát. A 2014-es évben a Zweigelt foglalta el az 5. helyet, ám 2016-ra a kadarka térnyerésének következtében immáron csak a 6. leggyakoribb szőlőfajta. A legnagyobb területen termesztett fehérborszőlő a Chardonnay, melyet 75 hektár területen művelnek. (www.ksh.hu)
5.2.4. A szekszárdi borászok „Szekszárdon mindig azt mondják: Az öregapám is ezt csinálta. Ilyenkor visszakérdezek: Kié nem?” (Kő A. 2015 p.12) Dúzsi Tamás szavai, szemléletesen visszaadják a szekszárdiak viszonyát a szőlőtermesztéshez, borkultúrához: szinte minden család felmenői közt találunk valakit, aki foglalkozott a borral. Az idő múlásával pedig egyre több borász lett a vidéken, akik valódi szaktudással magas minőségi borokat készítenek. A Magyar Borakadémia 1991 óta minden évben egy borászt tüntet ki „Az Év Bortermelője” címmel. A kitüntetés a legrangosabb hazai díj, amit magyar borász elnyerhet. A borászok több éves kiemelkedő munkájáért, borainak
20
folyamatos kimagasló minőségéért és azok hazai illetve külföldi versenyeken elért sikereiért kapják az elismerést. Jelenleg öt olyan borász van a Szekszárdi borvidéken, aki elnyerte a rangos kitüntetést. Az összes hazai borvidék közül a Szekszárdi borvidék tudhat magáénak a legtöbb „Az Év Bortermelője” címmel elismert borászt. Két olyan borvidék van, ahol négy díjazott borász tevékenykedik, ez pedig a két konkurens vörösbortermelő Eger és Villány. A Szekszárdi borvidéken Vesztergombi Ferenc, Takler Ferenc, Vida Péter, Dúzsi Tamás és éppen jelen dolgozat születése közben, 2016 december elején Mészáros Pál borászt tüntette ki a Magyar Borakadémia. A következőkben róluk lesz szó részletesebben. (www.magyarborakadémia.hu)
5.2.4.1. Vesztergombi Ferenc A Vesztergombi családról az 1700-as évekből felelhető írásos emlékek is vannak, amikből kiderül, hogy már ekkor is szőlőműveléssel foglalkoztak. A pincészetet Vesztergombi Ferenc vezeti, aki már 1970 óta hivatásszerűen borászkodik. A Szekszárdi borvidéken elsőként nyerte el „Az év bortermelője” díjat megalapozva ezzel a borvidék rendszerváltás utáni hírnevét. A 2012-es évben Vesztergombi Ferencet Szekszárd város díszpolgárává választották. A pincészet 1992-ben alakult, mint betéti társaság és emellett, mint valódi családi vállalkozás. A Borászat legfőbb célja, hogy nemzetközi elvárásoknak megfelelő minőségű borokat készítsenek úgy, hogy közben minden palackban megmaradjon a hamisítatlan szekszárdi karakter. A mai szőlőterületük 27 hektár. A területen zajlott fajtaváltás következtében a régi, tőkehiányos ültetvények leváltása is megtörtént. A legidősebb ültetvények a 40 évesnél is idősebb 3 hektárnyi Merlot és a közel százéves 2 hektár Kadarka. A legújabb ültetvények a 2013-ban telepített 1,5 hektár Kékfrankos és a 2012-ben telepített 1,8 hektár fehér szőlő: Cserszegi fűszeres és Királyleányka. A többi szőlő életkora 5 és 14 év között van. A Pincészet korszerű és színvonalas technológiával készíti borait. A kézzel szüretelt szőlő a bogyózást követően acél tartályokba kerül, ahol irányított körülmények között zajlik az erjedés. Ahhoz, hogy a felső kategóriás borok elérjék különleges minőségüket, a szőlő bogyózását válogatás előzi meg. A préselést követően kategória alapján acél tartályban, vagy nagy tölgyfa hordóba
21
(10-50 hl), illetve barrique hordókba kerülnek. A kész borokat a pincészet saját palackozógépén palackozzák. (www.vesztergombi.hu)
5.2.4.2. Takler Ferenc A Takler nevet Szekszárdon mindenki ismeri ez bizonyos, de a pincészet hírneve az egész országban is igen széles körben ismert és elismert, a nemzetközi versenyek által pedig a világon is jópáran megjegyezték már a nevét, egyes tételek már amerikai top éttermekben is megtalálhatóak. A család már az 1700-as évek óta szőlőtermesztéssel foglalkozik, amikor is Mária Terézia betelepítésének köszönhetően Szekszárdra kerültek. Takler Ferenc és két fia, Ifjabb Takler Ferenc és Takler András irányítják a pincészetet. Ez már az ötödik generáció a családban, akik a szőlőművelést választották mesterségüknek. Takler Ferencet 2004-ben a Magyar Borakadémia „Az Év Bortermelőjének” választotta. A gazdálkodás közel 70 hektáron folyik. A pincészet kínálatában megleljük a világfajtákat, vagyis a Merlot, a Cabernet franc és sauvignon borokat, de ezek mellett különleges és kiemelt szerepet kapnak a tájjellegű, helyi vörösborok, így a Kadarka, vagy az egyre nagyobb teret hódító Kékfrankos, illetve az e szőlők házasításából készült szekszárdi bikavér. Természetesen itt is találunk lágy rosékat és mediterrán jellegű fehérborokat is. A vörös borok palackozás előtt 1,5-2 éves ászokhordós és új tölgyfahordós érlelésen esnek keresztül. A legértékesebb borokat, mint a Regnum, a bikavér, vagy a válogatások terméskorlátozással készítik, majd nagy ászokhordós és 230 literes új tölgyfahordóban érlelik mielőtt piacra kerülnek. Természetesen eredményekben sem szűkölködik a borászat, csak 2016-ban négy Takler bor kapott aranyérmet a Magyar Bormustrán. A Szekszárdi Hegyközségi Borversenyen a pincészet 7 bora ért el aranyérmet, a Primarius 2012-es cuvée-t, pedig nagy arannyal, a verseny legjobb borává választották. A VinAgora Nemzetközi Borversenyen egy 2012-es Bikavér Reserve egy 2011-es Regnum Cuvée és egy 2012-es Primarius nyert aranyérmet. A Les Citadelles du Vin Bordeaux-ban rendezett nemzetközi borversenyen a 2009-es Takler Cabernet sauvignon kapott aranyérmet. (www.takler.com) A borászat külhoni tevékenysége nemcsak a versenyeket tekintve mondható sikeresnek, de eladásokban is komoly eredményeket ért el. Belgiumban már 10. éve, hogy több helyi borásszal együtt kiállításokon mutatják meg a boraikat, 22
ilyenkor 1-2 raklapnyit egyből meg is rendelnek tőlük. Svájc is fejlődő partnert jelent, ahol a Cabernet franc reserve borukból több fogy, mint az olcsóbb termékekből. Kínába nagyjából egy konténer bort szállítanak évente. Több komoly cseh étteremben is jelen vannak már Takler borok és Skóciában is több Michelin csillagos étterembe szállítanak. Brugges-ben egy három Michelin csillagos étterem borlapján is található már Takler bikavér. (www.boraszportal.hu)
5.2.4.3. Vida Péter Vida Péter nem a klasszikus értelemben vett – szülőföldön művelő és a felmenőktől minden praktikát elsajátító - borász típusából való, mégis egy igazi családi borásznak tekinthető, aki a borvidék legnemesebb dűlőiről a legmagasabb minőségű borokat készíti. Első generációs borásznak mondja magát, habár a család első 0,2 hektáros területét édesapja vásárolta. Jelenleg 20 hektáron folytatja a szőlőtermesztést a család, összesen 5 dűlőben. Bakta dűlő kiemelten fontos szerepet kap a pincészet, de egész Szekszárd életében. A dűlő régóta egy fogalomként él a helyiek szemében. Régi idők óta úgy tartják, hogy itt nem lehet szőlőterületet vásárolni, csak örökölni. Minden évben ebben a dűlőben fakadnak legelőször a szőlőrügyek. A Bakta utolsó nagyobb egybefüggő része 1 hektár Merlot-val van beültetve, és emellett hozták létre a Vida borbirtok központját, ahol egy hangulatos borkóstoló termet és teraszt is kialakítottak a vendégeknek. Évente kb 64 ezer palackot állít elő a pincészet és az export is fontos szerepet tölt be a termelésben, hiszen a Vida borok olyan távoli országokban is megtalálhatóak, mint Japán, vagy Hong Kong, de Finnország, Svájc, Németország, Lengyelország és Írország borszaküzleteibe is eljutottak a méltán neves Vida borok. Sokévi sikereinek köszönhetően a szakma 2011-ben „Az Év Bortermelője” címmel ismerte el munkásságát. (Dlusztus I. 2013) Vida Péter az itthoni szakma egyik legelismertebb művelője és egyben előadója is. Jól tükrözi szenvedélyességét és elhivatottságát a kadarkához fűzött viszonya: „Ha egy igazi Kadarka előtt megáll az ember, akkor ott meg kell adnia magát. Számomra ő mindig hercegnő lesz. Ha az ember egyszer az életben meglát egy hercegnőt, neki meg sem kell szólalnia, már a tartásából látja mindenki, hogy ő valaki, aki előtt meg kell hajolni.” (Dlusztus I. 2013, pp.158-159.)
23
5.2.4.4. Dúzsi Tamás Dúzsi Tamás borászatát 1994-ben kezdte üzemeltetni. A 2014-es „Az Év Bortermelőjé”-t sokan csak úgy ismerik és emlegetik, mint a „Rosékirály”. Egy ilyen titulust elérni nem kevés munkával és áldozattal jár. Egészen egyedülálló módon az éves termésnek a háromnegyedéből rosébort készít, de nem a mennyiségnek köszönheti a „királyi” titulust. Már 10 éve, hogy a borász kékfrankos roséja megnyerte első országos versenyét, majd évről évre a Dúzsi rosék kezdték el uralni a mezőnyt. Természetesen a gondos odafigyelés és a szakértelemnek köszönhetik az alapvető sikereket, de a kezdetekhez bizony szerencsére is szükség volt. A borászat 1996-ban egy véletlen folytán kezdte a rosékészítést. A leszüretelt szőlő mennyisége túl soknak bizonyult az erjesztő tartályhoz, így történt, hogy a borászat életében először kékfrankosból engedtek le mustot rosénak. Mint kiderült, ez az ízvilág az akkori piacnak egy ismeretlen különlegességet jelentett és így sorra gyűjthették be az aranyérmeket. Egyes borokkal a külföldi porondon is nagy eredményeket értek el, 2010-ben az öt Cannes-i érmet szereztek, és máig kb. 15 érmet hoztak el a francia versenyről. Így világ legelismertebb bortermelői közé emelkedett Dúzsi Tamás. A rosék mellet természetesen nem tekinthetünk el a pincészet vörösborai mellett sem. Ismertségét megalapozását egy 1992-es évjáratú Kékfrankos-Merlot Cuvée jelentette, amely az 1994-es Országos Borversenyen aranyérmes lett. A vörösborkészítésnél igyekeznek a helyi fajtákat alapul venni (Kékfrankos, Kadarka), a vörösbor-házasításoknál pedig a helyi fajtákat világfajtákkal kiegészíteni, annak érdekében, hogy megmaradjanak a szekszárdi ízjegyek és a fűszeres aromák. A pincészet Szekszárd egyik legjobb dűlőjén is birtokol szőlőt, a Görögszó dűlőről származó szőlőből készül a Görögszó Cuvée. Ez a bor egy 85% Cabernet franc és 15% Cabernet sauvignon házasítás, amely 2015-ben a párizsi Vinalies Internationales nemzetközi borversenyen elnyerte a legjobb vörösbornak járó címet. Ezt az eredményt magyar bor még sosem érte el a nemzetközi szőlészeti és borászati szervezet legrégebbi és legelismertebb borversenyén. Ezzel nemcsak a szekszárdi, de a magyar bor nevét is fényezte. (www.duzsitamas.hu) A Dúzsi pincészet egyedisége abban rejlik, hogy mindig keresik az újabb és újabb módszereket, de eközben ragaszkodnak az évszádos kultúrával rendelkező magyar és természetesen szekszárdi hagyományokhoz. Éppen azt a filozófiát 24
követik, amit a borvidék arculata is magában hordoz, így kiváló mozgatórugója a szekszárdi borvidék népszerűsítésének.
5.2.4.5. Mészáros Pál A Mészáros pincészet igen meghatározó szerepet tölt be a Szekszárdi borvidék életében. Egyrészt kiváló magas minőségű borokkal büszkélkedhet, másfelől pedig Mészáros Pál borászata üzemelteti a város egyetlen 4 csillagos szállodáját a Hotel Meropsot, amellyel a szekszárdi turizmus egyik elengedhetetlen elemét tölti be. Jól mutatja a borászat megkérdőjelezhetetlen „szekszárdiságát”, hogy a Mészáros pincészetnek van a borvidék legnagyobb Kadarka ültetvénye, összesen 12 hektár. Mészáros Pál dédapja kezdte a szőlőművelést a családban, aki már ekkor a kornak megfelelő fejlett technikákat alkalmazott és később szekszárdi hegybíró lett belőle.
Mészáros
Pál
agrármérnöknek
tanult
és
első
munkahelyén
növénytermesztőként dolgozott, ahol szőlőrekonstrukciós munkákat végzett. A család 1974-ben vette meg az első nagyobb szőlőterületét, ami már nagyüzemi szőlőtelepítésnek minősíthető, ekkor még főként fehérszőlőket telepítettek. 1984ben újabb területeket vásároltak, ahová a vörösbor iránti kereslet növekedésének köszönhetően, már kékszőlőt telepítettek nagyobb területen. Az ezredfordulón került a család kezébe a több mint 250 éves pince a város egyik központi fekvésű utcájában. A felújításokat követően ez adta az alapot a Mészáros Borház és Pince 2003-as megnyitásához. Itt zajlanak a különféle rendezvények és a borbemutatók lebonyolítása. Ezt követően egyre nagyobb sikereket ért el a borászat: a borház 2006-os Merops Cuvée-je aranyérmet nyert a bordeaux-i nemzetközi borversenyen, majd 2012-ben „Az Év Pincészeté”-vé választották a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa, a Magyar Bor Akadémia és a Magyar Szőlő- és Bortermelők Szövetsége. Ugyanebben az évben elfogadták mint önálló fajtát a Mészi Kadarkát, ami Mészáros Pál saját Kadarka klónja. Kettő arany és egy ezüstéremet nyert a Mészáros Borház a legutóbbi Challenge International Du Vin 2016-os borversenyen. 2016 decemberében, pedig Mészáros Pált választották „Az Év Bortermelőjé”-nek. (www.meszarosborhaz.hu)
25
5.3.
Egyedi adottságok Az előzőekben részletesen esett szó a Szekszárdi borvidék adottságairól.
Több mint ezeréves borkultúra, kiváló klimatikus, ökológiai tulajdonságok, minőségi felsőkategóriás borok és remek borászok jellemzik a borvidéket. Ezek mind létfontosságú elemek ahhoz, hogy egy borvidék sikereket érjen el a hazai, vagy akár a nemzetközi piacon. Ezekre az elengedhetetlen elemekre mind lehet és kell építkezni, de ezen felül szükséges megismerni azokat a turisztikai adottságokat és a borkultúrában rejlő egyedi kvalitásokat, amik képesek kiemelni ezt a borvidéket a piac többi szereplői közül. Valódi marketinget az egyedi elemekre érdemes építeni. Nyilvánvalóan egyedi problémák is előfordulhatnak egyes területeken, amiknek a kiküszöbölése is éppen ilyen fontos. Meg kell találni, hogy a sajátos hibákat milyen sajátos megoldásokkal lehet kijavítani, vagy amennyiben ez nem lehetséges, legalább háttérbe szorítani.
5.3.1. Sajátos szőlőfajták és bortípusok Az egész országra jellemző volt egészen a filoxéria járványig, hogy egy szőlőfajta dominált, a Kadarka. Ez a legemblematikusabb szőlőfajta mely megalapozza a Szekszárdi borvidék hírnevét. Ugyan nem őshonos fajta mégis erősen kötődik ehhez a földhöz. A törökök elől menekülő rácok hozták be, majd művelték az őshonos szekszárdiak vagy a külhonból ideérkezők, akik szintén a bortermelést választották mesterségüknek. A Kadarka az összes magyar vörösbortermelő borvidéken megtalálható, ám mégis a Szekszárdi borvidék az, ahol a legszebb Kadarka terem. Termesztése igen körülményes és különleges törődésre van szüksége, ahhoz, hogy minőségi bort adjon, ezért a tömegbor-gyártás időszaka alatt a kadarka neve bizony veszített nagyságából, de az elmúlt évek során egyre nagyobb jelentőséget nyer magának és a borászok is nagy becsben tarják. A Szekszárdi borászok nagyon jól tudják, hogy a Kadarka és a Szekszárd szó régóta egybecseng és kiválóan illik a borvidék arculati képébe, ráadásul a szekszárdi bikavér egyik kihagyhatatlan alkotóeleme (HIDVÉGI V. 2012). A Kadarka mellett a Bikavér a másik igen kiemelkedő adottsága a borvidéknek. Az országban csupán két borvidéknek adatott meg az a privilégium 26
hogy valódi, az Európai Unió által is szabályozott védett eredetű minőségi cuveé vörösbort palackozzon melynek neve egri, vagy szekszárdi bikavér. Jól jelzi a bikavér valódi jelentőségét, hogy az Egri és a Szekszárdi borvidék között évekig vita folyt arról, hogy vajon melyik borvidékhez kapcsolódik igazán ez a nemes borházasítás. Egy biztos, hogy az elnevezés a szekszárdi költő Garay János tollából származik az általa 1846-ban írt Szegzárdi bordal című versben: „Töltsd pohárba, és csodát látsz! Színe mint a bikavér, S mégis a gyöngy, mely belőle Fölragyog, mint hó, fehér.” A 2016-os évben a termékleírásban szereplő szabályozás megváltozott, ez alapján nagyobb mértékben kell kékfrankost tartalmaznia és legalább 4 féle bornak kell felépítenie a szekszárdi bikavért. Így a hegyközségi tanács kezdeményezésére jelenleg a Kékfrankos részarányának minimum 45%-nak kell lennie a korábbi 35% helyett, a Kadarkának változatlanul az 5%-ot kell elérnie. A Cabernet és Merlot részaránya pedig nem haladhatja meg a 40%-ot. 10%-ban pedig a borvidéken termesztett további 13 szőlőfajta közül választhatnak a borászok. A prémium bikavéreknél a 10%-os részarány csak Syrah lehet. Az új szabályozás célja, hogy a szekszárdi borvidéken készített bikavér ne hasonuljon a világszerte divatossá vált barrique-os cabernet borokhoz. Heimann Zoltán a borvidék elnöke szerint, ezt követően a szekszárdi bikavér kevésbé fog eltérni az egri bikavértől. A két bikavér között az alapvető különbséget az éghajlati tényezők jelentik. Egerben a lassan érő borok az elterjedtebbek, míg Szekszárdon a mediterrán jellegű gyorsan érő borok a jellemzőbbek. Míg Szekszárdon évente kb. 200 ezer palack bikavért készítenek, eközben Egerben évente akár több mint 8 millió palackot is előállítanak. Az új módosítás alapján immár a Tolna és Baranya megyei borvidéki településen is engedélyezett a szekszárdi szőlő feldolgozása. (www.agroforum.hu)
27
5.3.2. Innováció és borászati összefogás A meglévő hagyományokra való építkezés mellett a szekszárdi borászok törekednek az új hagyományok megteremtésére és a régiek feltámasztására. Az 1900-as évek legelején a sillerboroknak még komoly piaca volt, a bortermelés közel 30%-át tette ki. A sillerkészítés lényege, hogy amíg a rosénak valót csak pár óráig, a siller alapanyagot akár 48 órán át hagyják a héjon. A 90-es évekre szinte alig készítettek sillert az országban, többek közt a rosé térnyerésének köszönhetően. Ezt a szebb időket megélt borfajtát élesztették újjá 2012-ben Szekszárdon. Heimann Zoltán vezetésével 6 borász fogott össze, hogy a szekszárdi siller sajátos arculatot kapjon. A borvidék környéken élő nagyszámú sváb lakosság miatt lehet, hogy Szekszárdon a Schillert csak fuxliként ismerik. A „fuchsli” németül kis rókát, vagy rókácskát jelent, ami utal a siller bor színének a róka bundájához való hasonlóságára. Közös grafikus által készültek a 6 pincészet fuxlijának a címkéje, melyek mindegyikén egy róka egyedi ábrázolása található. A palackok hátulján pedig szívélyes ajánlás található a többi pincészet fuxlijára. 2015-ben már 11 borász készítette el a szekszárdi sillert, tehát Heimann, Eszterbauer, Garai, Göndöcs Lajos, Hetényi, Herr, Márkvárt, Merfelsz, Mészáros, Prantner és Takler fuxlijának fogyasztója értesülhet a többi pincészet, hasonló termékéről. (www.hvg.hu) A sillert követő összefogásból és sikerekből merítve a 2015-ös évben ismét több borász kooperációjából született meg a szekszárdi palack. A három éves tervezési időszakban néhány helyi borász a Szekszárdi Borászok Céhének elnökével, Eszterbauer Jánossal együtt dolgoztak azért, hogy megtalálják a borvidék arculatához leginkább illő palackformát, megjelenést és azt a hazai üveggyárat, aki majd a jövőben gyártani fogja ezeket. A szekszárdi palack létrejöttének fontos üzenete is van. A természeti adottságok miatt vörösbortermelő borvidék borászai fontosnak tartják, hogy ne a hazai, vagy nemzetközi stílusok követőivé váljanak, hanem itt is megtalálják, azt a szegmenset ahol valami egyedit tudnak nyújtani, ami csak a Szekszárdi borvidéket tükrözi. Ezért a szekszárdi palackba kizárólag a borvidék legjellemzőbb szőlőfajtáiból készült borokat és bortípusokat tölthetik, azaz Kadarkát, Kékfrankost és bikavért. Ezek a borok az eleganciát, a gyümölcsösséget és a fűszerességet sugallják, ezért választották a burgundi palacktípust, amely a szabványos palacknál egy kicsit hosszabb, elnyújtott. A palack oldalán négyszer fut körbe a „Szekszárd” felirat és a borvidék 28
logója. A különleges palackba csakis olyan borok kerülhetnek, amiket a Szekszárdi Borászok Céhének kóstolóinak 2/3-a átenged a vakkóstoló teszten. Alapvető elvárások voltak, hogy hibátlan tételről legyen szó, hogy képviseljen valamilyen fajtajelleget vagy borstílust, valamint hogy megjelenjenek a szekszárdi termőhelyt jellemző karakterek. (www.hvg.hu)
5.3.3. Akadályok és leküzdésük A sikerek és a pozitív adottságok mellett, viszont nehézségek is fellelhetők a borvidéken. Vannak olyan tulajdonságok, amik egyszerű földrajzi helyzetből adódnak, de akadnak olyanok is, amiket ennél egyszerűbben egy-egy kreatív ötlettel ki lehet küszöbölni. Egy „örökölt” probléma a borvidék széttagoltsága. A borászatok közt földrajzilag akkora távolságok vannak, amik gyalogosan nem bejárhatók. Igaz ugyan, hogy szép tájakon vezetnek az utak, és a borútnak is az a célja, hogy az egész vidéket bevonja a turizmusba, de kicsit sem szerencsés, hogy még Szekszárdon belül is a borászatok közt szinte minden állomáson autóba kell szállni. Éppen ez a Szekszárdi borvidék egyik legerősebb versenytársának, Villánynak a hatalmas előnye: a legtöbb borászat szinte egymás mellett a falu központjában található, így a turisták gyalogosan könnyedén végig járhatják. A tagoltságból adódó problémákra is igyekeznek gyógyírt keresni a helyi borászok, ezért az Istifán Gödre nevű pincesorban tulajdonképpen villányi mintára több borász is kitelepül alkalmakként. Nyitott pincék napján, vagy nevesebb eseményekkor a pincesoron egymás mellett fellelhetőek a legnagyobb szekszárdi borászok. Rendszeresen felmerülő kritika, hogy a borvidék nem alakított ki egységes arculatot és a marketingtevékenység sem elég erős. Egy ezirányba tett megmozdulásnak köszönhetően a Szekszárd borvidék logójának és arculatának megújítására 2016-ban a Szekszárd borvidék Nonprofit Kft. és a CEE ArtHungry Kft. arculattervezési pályázatot írt ki. A pályázat benyújtásának határideje 2016. október 28-a, a díjazott munkák pedig november 22-én kerülnek kihirdetésre. A pályázati felhívásban modern és fiatalos külsőt keresnek, amely tükrözi a dinamikus életteli közösséget, amit a helyi borászok alkotnak. A modern külső mellett komoly hangsúlyt szeretnének fektetni a tradíciókra is, mely szerint nem a manapság divatos, nemzetközi szőlőfajtákra építkeznek, hanem a tradicionális bortípusokat 29
kívánják megismertetni és megszerettetni a piaccal. A zsűriben a három szekszárdi borász Eszterbauer János, Ifj. Vida Péter és Ifj. Heimann Zoltán mellett Auth Attila, Laki Eszter és Tábori-Simon José tervezőgrafikusok is helyet foglalnak. A nyertes pályamű logója fog szerepelni a szekszárdi palackokon és a Szekszárdi Szüreti Napokon számos ember kezében tartott szekszárdi poharakon.
30
6. A szekszárdi borturizmus megítélése a helyi rendezvények által 6.1. A Szekszárdi borvidék turisztikai kínálata 6.1.1. Szellemi és kulturális értékek Kiemelten fontosnak tartom, és az interjúim készítése során is egyértelműen kiderült, hogy a borvidék sikerességének egyik alapeleme maga Szekszárd városa. A borvidék abban a szerencsés helyzetben van, hogy alapadottságai mellett, rendelkezik olyan pluszokkal, amiket egy két borász már ki is használt. Turisztikai szempontból kiemelkedő, hogy a borvidék központját adó város, egy megyeszékhely, ami kulturális értékekben gazdag. Ugyan a 33 000 fős lakosságával az ország legkisebb lélekszámú megyeszékhelyének számít, így is rengeteget jelent az önkormányzati támogatások szempontjából, illetve a munkahelyteremtés miatt. A magyar borvidékek legtöbbje falvakban vagy városokban található, egyedül az Egri borvidék az, ahol szintén egy megyeszékhely a borvidék központja. Éppen kis méretéből adódik a város egyik előnye, hogy nevezetességeit igen könnyen bejárható akár gyalogosan is. A Szekszárd belvárosában található Béla király tér a város abszolút központja. A tér és a város jelképévé vált katolikus templom, Közép-Európa legnagyobb egyhajós temploma. A tér másik oldalán a Pollack Mihály által tervezett klasszicista stílusban épült régi Vármegyeháza épülete áll. A klasszicista stílusban elkészített épület belső udvarában az I. Béla király által 1061-ben épített apátság romjai találhatók. A külső udvarában pedig egy híres kút, a borkút áll, melyből jeles alkalmakkor valódi szekszárdi bor folyik. A Béla király tértől csupán egy-két percre helyezkedik el a Babits Emlékház, amely Babits Mihály Szekszárdi költő szülőháza volt. Ma gyermekkori emlékek, írások, személyes tárgyak tekinthetők meg az emlékházban. A város másik neves szülöttjéről, Garay Jánosról elnevezett téren áll az ország egyetlen német nyelvű színháza. Az egykori Zsinagóga ma már a Művészetek Háza-ként üzemel és a szekszárdi zenei élet központja. A Wossinsky Mór Megyei Múzeum pedig rengeteg állandó és ideiglenes kiállítást szervez. A borvidék többi települései sem szűkölködnek kulturális örökségekben. A törvény által meghatározott tizenöt borvidéki település közül három a Sárköz része. 31
Ez a néprajzi kistáj a magyar néphagyomány egyik fontos része. A sárköziek szellemi és kulturális örökségének meghatározó elemei a jellegzetes hímzéskultúra, a színes anyagokból álló viselet, az ahhoz tartozó kiegészítők, a nyelvjárás és a helyi népdalok és táncok. (www.szellemikulturalisorokseg.hu) Bizonyos kulturális elemek gyakran szorosan összekötődnek a borral. A szekszárdi költők példáján szemléltethető igazán, hogy a bor és az irodalom kapcsolata olykor milyen erős. Babits Mihálynak nincsen ugyan kifejezetten borverse, mégis imádott Szekszárdon a szőlőművelő emberek között élni, így verseiben rendszeresen visszatérő elem a bor, a szőlő és a pince. az Ősz és tavasz között című versében így ír: ”...Elzengett az őszi boros ének / Megfülledt már hűse a pincének”. A város másik híres költője Garay János pedig a Szegzárdi bordal mellett is többször dicsőítette a szekszárdi bort. Ez az idilli kapcsolat bor és költészet közt Dúzsi Tamást is megihlette, aki palackjaira szekszárdi költők borhoz fűződő idézeteit helyezte. Emellett Kis Pál István kortárs szekszárdi költővel fűzött barátsága révén irodalmi boros előadásokat is tartottak, ahol a borkóstolók alkalmával maga a borász is szavalt Babits verseket. (KŐ, 2015, P. 18)
6.1.2. Természeti adottságok Jó esetben egy borvidék hegyes-völgyes, dombokkal szelt vidéken terül el. Igaz ez a Szekszárdi borvidék esetében is ahol ez a dombvidékes táj már alapjában véve egy különleges természeti képet biztosít. Ezen dombok tetején több helyen is épült kilátó. Az egyik legrégebbi a Kálvária Kilátó, amit egy szőlőszobor tesz igazán egyedivé, amely a város címerének alkotóelemeiből áll, azaz a szőlőből és a búzakalászból. A Kálvária Kilátó mellett még érdemes megemlíteni a Görögszó dűlők fölött elhelyezkedő magaslatot, ahol a kis szabadon álló, egyhajós Mausz Kápolna és egy óriási hordó, amiben a Liszt Pincészet borait árusítják alkalmanként. 2015-ben adták át a Bati Kereszt kilátót, ami a Gemenc Zrt. tervszerű turisztikai fejlesztésének eredményeként épült. Az új kilátó a Szekszárdi-dombság északi részének egyik legmagasabb pontján helyezkedik el, a Dél-Dunántúli Kék Túra, a Magyar Zarándokút és a Mária út közvetlen közelében. A faépítmény 280 méter tengerszint feletti magasságban épült, és a magassága közel 20 méter. A Gemenc Zrt. 32,5 millió forintból hozta létre a beruházást, melyből 26,5 millió forintot az Európai Mezőgazdasági Vidékfejlesztési Alap biztosított. 32
A helyiek egyhangú véleménye szerint a borvidék legnagyobb természeti adottsági a Duna-Dráva Nemzeti Park területén található 18 ezer hektáros Gemencierdő. Ez Európa legnagyobb területű egybefüggő ártéri erdeje. Gemenc mintegy 30 km szélesen húzódik a Duna mentén és az egész területe a folyó ártere. A Szekszárdtól csupán néhány kilóméterre található erdő, jelentős számú védett állatés növényfajnak ad otthont. 30 km-es távon erdei kisvasút is közlekedik az erdőben. A kisvasútnak 9 megállója van, és az erdő vadsűrűsége miatt az utazók rendszeresen találkozhatnak itt élő állatfajokkal. Szekszárd és Baja közt félúton található Pörböly település, ahol a Gemenci erdő első Ökoturisztikai Központját hozták létre. A központ egy komplex élményt kíván nyújtani, ahol a gyalogos, a kerékpáros és a vízi turisták egyaránt megtalálják az élményt nyújtó szolgáltatásokat. Ezért a szolgáltatások közt szerepel a kerékpárkölcsönzés, a túrakenu kölcsönzés, az erdei kirándulás lovasfogattal, a szakvezetés és a vízitúra vezetés. Az Ökoturisztikai Központban a szálláslehetőség is biztosított. Az Erdei Iskolában 38 férőhely van, egy faházban 4 férőhely található és a vendégházban pedig 8 embert tudnak elszállásolni. A gemenci erdő egy jelentős turisztikai attrakció, amiből a Szekszárdi borvidék is könnyen profitálhat. (www.turizmus.gemenczrt.hu)
6.1.3. Szálláskínálat A szekszárdi szálláskínálatot vizsgálva vitás pontokat érinthetünk. Egyrészt a borvidék szakmai szervezetei és a borászok véleménye is megegyezik azt tekintve, hogy a városban kevés a szálláshelykapacitás és minőségi szálláshelyek száma sem kielégítő. A szálláskínálat elaprózódott, a legtöbb esetben, kis vendégházakban lehetséges a szállásfoglalás. Mészáros Pál szállodája a Hotel Merops az egyetlen négy csillaggal rendelkező kereskedelmi szálláshely. Ha viszont más szemszögből elemezzük a helyi borászok által üzemeltetett kúriák, fogadók, vagy ún. ”borhotelek” egy kifejezetten egyedi arculatot adnak a borvidéknek. Egy sokkal családiasabb szálláslehetőséget kínálnak, ahol a vendég közvetlen kapcsolatba kerül a borral és szőlővel, hiszen a legtöbb esetben ezeken a családi birtokokon, vagy közvetlen közelében található maga a pincészet is. A szekszárdi lankákon, a szőlőtőkékkel körbe ölelt szállások pedig, sok esetben igazán idilli látképet nyújtanak.
33
Még az ezredforduló előtt, a szekszárdi borászok közt elsőként vágott vendégfogadásba Fritz József. A Fritz borászat Szekszárd belvárosától 8 km-re, a decsi Szőlőhegyen, nyitotta meg borpincéjét, panzióját és éttermét, amit egyszerűen csak Fritz Tanyának hívnak. A panzió 27 vendéget tud elszállásolni. Néprajzi tematika szerint 3 különféle rusztikus hangulatú szobatípus közül lehet választani: sárközi, ónémet és székely. Az ódon hangulatú vendéglőben 200 fő is elfér és a Sárközre nyíló terasz még 200 fő fogadását teszi lehetővé. Előzetes bejelentkezés alapján
rendezvények,
tréningek,
céges
kirándulások,
esküvők,
családi
rendezvények lebonyolítását is vállalják. A Fritz Tanya szolgáltatásai közt elmaradhatatlan a borkóstoló, amit nemcsak a minőségi borok, de helyszín is különlegessé tesz. A vendéglő alatt egy úgynevezett borszentély található, ami már túlmutat az egyszerű borospincéken, hiszen a földalatti kupola akár 100-150 ember fogadására is alkalmas, és egyedi kinézetével kiérdemelte az „élménypince” elnevezést is. A Fritz Panzió és étterem szinte mindig 100%-os foglaltság mellett üzemel, és hónapokkal előre le van foglalva a helyszín. (www.fritz-tanya.hu) Bodri István pincészetének vendégváró birtoka Szekszárd Faluhely Dűlőben található, igazi tanyasi hangulatot tükrözve. A 2000-es évek elejétől kezdve folyamatosan zajlik az immáron 100 hektáron elterülő Bodri Pince fejlesztése. Első körben a dűlők betelepítése, majd a tíz kupolás pince, a feldolgozó és végül a vendégszobák épültek. 2008-ban kezdtek el építeni egy 1800 négyzetméterű pincekomplexumot, amely feldolgozó, tárolási, érlelési, vendégváró funkciókat lát el. Az építkezésnél különösen figyeltek, hogy a nyugodt falusias környezetet ne csúfítsák el monumentális épületek, így a pincét mélyen a löszös hegyoldalba építették. 2013-ban borbíráló termet is létrehoztak, ahol a szakmai rendezvényeket tudják vendégül látni. Szintén ebben az évben nyílt meg az Optimus étterem, ami 40 fő befogadására alkalmas, de kedvező időjárás esetén a teraszokon akár több 100 vendéget is tudnak fogadni. A tanyán a szálláslehetőség is biztosított. Összesen 69 férőhelyes panzióban – a Fritz Tanyához hasonlóan – népi stílusjegyeket hordozó szobákban lehet megszállni, ahol a 200 éves restaurált történelmi bútorok mellett megtalálható a magas színvonalat biztosító modern berendezések is (WIFI, klíma, LCD TV). A vendéglátás az Optimus étterem mellett, a hatalmas pincekomplexumban zajlik. Közép- Európa legnagyobb kézzel épített 12 kupolás pincéjében 400 vendéget tudnak fogadni, ezzel Szekszárd egyik legnagyobb rendezvényhelyszínévé vált. A konyhát illetőleg a magyaros ételek 34
uralják az étlapot. A borkóstolók mellett terepjárós bortúrákon is részt lehet venni, valamint a céges rendezvények és esküvők közkedvelt helyszíne. A téli időszakban - az egyébként fővárosi lakosság körében igen népszerű esemény - a disznóvágás is a programok közt szerepel. Pályázati forrásoktól függően a jövőben, tervben van egy termálhotel és egy „rosémúzeum” építése is. (www.bodribor.hu) A Takler Pincészet nemcsak díjnyertes boraival, de impozáns szállásával is egy igen komoly vonzerőt képvisel a városban. Takler András ügyvezető elmondása szerint 2014-ben vált teljesen nyilvánvalóvá, hogy a kereslet fellendülésének köszönhetően a borászat által nyújtott szolgáltatások nem voltak elegendőek a vendégek számára, így a következő évben megépült a Takler Kúria, amelyben a bórkostoló termek mellett, egy korszerű melegkonyhás, nagyobb rendezvények lebonyolítására is alkalmas éttermet is kialakítottak. Maga a Kúria a Fritz Tanyához igen közel eső domboldalon helyezkedik el. A magyaros alapokon nyugvó bisztró jellegű étterem 120 fő befogadására alkalmas. Az étterem és a belső udvar nagyobb méretű céges rendezvényeknek, konferenciáknak és esküvőknek ad helyet. A Takler Pince külső megjelenésben, akár a címkéket vizsgálva is, a rusztikus gótikus megjelenést választotta, ez a stílus az étterem és az egész Kúria kialakításában is visszaköszön. A 18 fő elszállásolására alkalmas Kúria vintage stílusú szobái a borászat emblematikus borainak nevét viseli (pl.: Primarius, Regnum). Friss beruházásokat követően, a szállás már egy kisebb méretű wellness részleggel is rendelkezik. A Takler Kúria képviseli, e borbirtokok közt a legmagasabb színvonalat. Korábban már említésre került, hogy a borászat a külföldi eladásokat tekintve is, az egyik legsikeresebb szekszárdi termelő. Egyre jellemzőbbé vált, hogy a külföldi vendégek el is jönnek megnézni, hol készülnek a Takler borok. Takler András a Kúria ügyvezető igazgatójának elmondása szerint a külföldi vendégek épp úgy célirányosan jönnek Szekszárdra mint a nagy, nemzetközi hírű borvidékekre. Egyre több a lengyel turista, és svéd, valamint angol borklubok is jártak már a birtokon. E vendégek visszajelzéseit különösen fontosnak vélik, hiszen már végig járták Toscanatól Bordeaux-ig szinte az összes nagy borvidéket, és rendszerint végső véleményük azt sugallja, hogy nem gondolták volna, hogy ilyen minőséget találnak Szekszárdon. Ez tulajdonképpen tökéletesen illik az egész ország imázsképébe, hiszen a magyar turisztikai szövetkezetek által készített imázsfilm is a „Hungary – More than expected” címet viseli, azaz „Magyarország – Több, mint gondolnád”. (BUDAVÁRI K. 2016) 35
A Mészáros Borház nyitotta meg az első borhotelt a városban, amely négy csillagos besorolást kapott. A Hotel Merops Mészáros**** 2014-ben nyitotta meg kapuit. A Mészáros borászat által üzemeltetett borház közvetlen szomszédságában található szálloda 22 szobával rendelkezik, mind elegáns hangulatú berendezéssel. A szálláshely 150 fő befogadására alkalmas rendezvényteremmel, wellness részleggel és egy magas színvonalú étteremmel is felszerelt. Az étteremben itt is hazai és főként helyi ízeket kínálják. A szálloda egyik legnagyobb előnye, hogy közvetlenül a városközpontban található maga a borászat és a szálloda is. Az előbbiekben említett borászok mellett, a Sárosdi Pince kínál még szálláslehetőséget. Itt egy 24 férőhelyes panziót alakítottak ki, valamint egy 50 férőhelyes rendezvénytermet. A többi nagyobb borászat egyelőre csak kisebb vendéglőket üzemeltet a borospincéknél, de az elmúlt évek tendenciáit követve, több neves borász is tervez a jövőben hasonló célú beruházást.
6.2. A borturizmus Az egész országra jellemző, hogy a gasztronómiai termékek egyre fontosabb szerepet töltenek be a turizmusban. Egyre jellemzőbb, hogy egy-egy desztináció meglátogatásának fő motivációja a gasztronómia. Ennek egyik oka, hogy épp annyira a kultúra részének tekinthető egy évszázados hagyományokkal rendelkező étel, vagy ital, akár egy képzőművészeti alkotás. Ezért a magyar gasztronómia kiemelt alkotóeleme, a bor köré, a turizmuson belül egy saját, egyedi jellemzőkkel bíró iparág épült. (GYURICZA E. 2011) Egyre nagyobb sikereknek örvendenek a pincelátogatások, borkóstolók és majdnem minden borral kapcsolatos esemény. Mára a magyar turizmus egyik legdinamikusabban fejlődő területévé nőtte ki magát a borturizmus. Több tényező együttes eredményeként vált a hazai borturizmus ilyen fontossá. Az egyik kiemelt tényező éppen az, hogy a magyar bormarketing gyengén teljesít. Az ország joggal lehet büszke az évszázados hagyományokkal rendelkező borkultúrájára, hiszen borászaink kiváló minőségű borokat készítenek, ennek ellenére külföldön szinte alig ismertek a magyar borok. Tény, hogy Magyarország sokkal versenyképesebb turisztikai
célterület,
mintsem
borexportőr.
Ezért
a
borturizmus
megkérdőjelezhetetlen jelentőséggel bír a magyar bor népszerűsítésének 36
folyamatában. De nemcsak a nemzeti szintű bormarketing leghatékonyabb eszköze a borturizmus, ugyanis az országon belül, a borvidékek is versenyeznek egymással, szélesítve ezzel a hazai turisztikai kínálatot. A borkultúra igen sokrétű és szerteágazó. A borfogyasztás egyszerre része a tömegkultúrának és a magas-kultúrának. A borivás motivációja széles skálán mozog egészen az alkoholfogyasztástól a műértő borkóstolásig. Sokszínűségéből adódóan a borturizmus kiválóan társul más turisztikai programokkal. A borkóstolás mellett lehetőség nyílik a helyi konyha megismertetésére, a bor mellett egyéb gasztronómiai termékek is megjelennek. Összeköthető helyi kirándulásokkal, vagy éppen wellness programokkal is. Következésképpen a borturizmusnak is több típusa lehetséges. Az alábbiakban ezek a típusok kerülnek felsorolásra: (VÁRHELYI T. 2012, P.30) − Pincelátogatás, borkóstoló − Borút kialakítása, borkóstoló túra − Borászok szálláskínálata, vendéglátása − Borvendéglők borvidékeken − Bor és egyéb turizmus összekapcsolása (pl. wellness) − Bortrezor, vendégek pincészetekhez kötése − Borfesztivál – helyi − Borfesztivál – több borvidék (bárhol) − Szüret, szüreti fesztivál − Borértékelés, borvásár kereskedőknek − Borral foglalkozó civil és szakmai szervezetek utazásai − Gasztronómia − Borest, esetleg kulturális programmal, borbál − Újbor (Beaujolais, Márton nap) − Borakadémia, oktatás
37
6.3. A szekszárdi borra épülő rendezvények A hagyományőrzésben jelentős szerepet tölthetnek be a helyi fesztiválok. Kisebb falunapok esetében nem gyakori, hogy valós turisztikai attrakció jön létre az adott területen, de a kulturális értékek megőrzésében meghatározó funkciót tölt be. Egy nagyobb fesztivál viszont komoly turisztikai célokat is elérhet. Egy jól működő fesztivállal, akár a terület ismeretségét is megalapozhatja. Napjaink turizmusában új igények jelennek meg, ami alapjaiban változtatja meg a keresleti oldal alakulását. A megszokott helyett az új és ismeretlen, a passzív helyett az aktív utakat keresik. A kereslet az interaktivitást az ismeretszerzést és az élményszerzést helyezi előtérbe. Ennek köszönhetően egyre látogatottabbak a változatos és élményorientált programokat kínáló művészeti, gasztronómiai és tradicionális gazdasági ünnepek (szüret, aratás stb.). (MÁTÉ A. 2012)
6.3.1. A Szekszárdi Szüreti Napok A borturizmus egyik nagyon jelentős alfaját képviselik a szüreti- és borfesztiválok, egyrészt azért, mert alapvetően a borturizmus nagy részét ezek az események alkotják, másrészt pedig hatalmas kulturális jelentőséggel bírnak. Bár borra épülő fesztiválok közül nincsen akkora volumenű esemény, mint a sör esetében az Oktoberfest, amely emberek millióit mozgatja meg, mégis a helyi szüreti- és borfesztiválok sokkal szorosabban kötődnek egy-egy terület népi hagyományaihoz és kultúrájához. Ezen fesztiválok között is 3 típus között tudunk különbséget tenni. Az olyan borfesztiválok, amelyek több borvidék borait kínálja, bárhol lehetnek és így nem kötődnek a helyi hagyományokhoz, legfőképpen a borra, vagy az általa elérhető profitra koncentrálódnak (pl. Budapest Borfesztivál). A helyi borfesztiválok már kifejezetten és kizárólag a helyi borászok borait kínálja, és az adott vidék kultúrájához is jobban kötődnek. A borkészítés egyik legszínesebb és leglátványosabb része a szüret, erre épülve a szüreti fesztiválok általában sokkal komolyabb kulturális töltettel rendelkeznek, így hagyományosan ezek az események képezik a borturizmus legfontosabb részét. Nemzetközi szinten kiemelhető a Cotes du Rhone szőlőszüret, aminek legfőbb helyszíne az Avignoni Pápai palota. : (VÁRHELYI T. 2012)
38
A borvidék központja Szekszárd ad otthont a borvidék életében az év legnagyobb eseményének számító Szekszárdi Szüreti Napoknak. A rendezvény célja a szüretelés hagyományaira épülve a bor és a kultúra kapcsolatának ápolása. Horváth István a város volt polgármestere 2003-ban kifejtette, hogy a városnak az a legjobb, ha a turisták ide érkeznek és helyben vásárolják a bort, helyben fogyasztják el, hiszen a borászoknak így termelődik a legnagyobb hozzáadott érték. Emellett a fesztiváloknak komoly szerepe van abban is, hogy egyfajta marketing teret adjanak a helyi pincészeteknek. Éppen a borkultúra sokszínűsége adta a lehetőséget, hogy a Szekszárdi Szüreti Napok változatos programkínálattal, igen széles rétegekhez képes legyen eljuttatni a szekszárdi bort, mint terméket. A rendezvényt az 1970-es évek óta rendezik meg. Hagyományosan szeptember harmadik hétvégéjén zajlik, igazodva ezzel a borkészítés egyik legfontosabb eseményéhez a szüreti időszakhoz. A 4 napos, csütörtöktől vasárnapig tartó eseményen 2007 óta a Babits Mihály Kulturális Központ főszervezőként végzi munkáját és társrendezőként a Szekszárd borvidék Nonprofit Kft. Becslések szerint 50-60 ezer embert mozgat meg a fesztivál évente. A szervezők, a borászok és a város célja is, hogy a fesztivál ne a helyiek fesztiválja legyen, hanem a borturizmust serkentve az ország több pontjáról is idevonzza a látogatókat. A fesztivál tematikájában markánsan megjelenik természetesen a bor, de emellett tekinthető összművészeti fesztiválnak is, hiszen a szervezők tudatosan nagy hangsúlyt fektetnek a hagyományos kultúrára és más művészeti ágak bemutatására. Mielőtt részletes elemzésre kerülnek a borra épülő programok, fontos megemlíteni az ezzel párhuzamosan folyó eseményeket, aminek köszönhetően egy sokkal szélesebb kör válik elérhetővé. 2016-ban 9 helyszín adott otthont a fesztivál programjainak. A hagyományőrző vásáron azon kézművesek, népművészek, iparművészek, alkotók és kézműves élelmiszert készítők vehetnek részt, akiknek a terméke illeszkedik a fesztivál arculatához. Az „ízek utcája” a gasztronómiai különlegességeket, egyedi helyi ételeket kínálja. A Babits Mihály Kulturális Központ és a Művészetek házában művészeti kiállításokat lehet megtekinteni. Vidámpark és játszó park a gyerekek szórakoztatásáért üzemel, az autókiállítás pedig a szponzoráció megszerzése miatt igazán fontos. Két színpadon lépnek fel előadók, az egyik a borudvarra néz, a másik pedig egy jóval nagyobb térrel rendelkező színpad a fesztivál egy másik részén. 2016-ban az Omega és a 30Y szerepelt az ismertebb előadók közt. A rendezvény egyik központi eleme a szüreti 39
felvonulás, ahol közel két ezer fő mutatja be a szürettel kapcsolatos eszközöket, hagyományokat,
színpompás
viseleteket.
A
résztvevők
közt
civilek,
néptáncegyüttesek és intézmények kreatív formációi is megjelennek. A Szekszárd Nonprofit Kft. felelős a borral kapcsolatos rendezvények irányításáért. A szervezetet 2003-ban alapította 18 helyi borász, Szekszárd Megyei Jogú Város önkormányzata, Szekszárd MJV és Városkörnyéki Önkormányzatok területfejlesztési Társulása, valamint a Tolna Megyei Vállakozásfejlesztési Alapítvány. Jelenleg 39 tagja van a kft-nek és ebből 36 borász. A társaság fő célja a koordináció megteremtése Szekszárd térségi és régiós borászathoz kapcsolódó tevékenységek és szervezetek között. Kiemelt feladatnak tartják a borvidék integrációját és a borászok közötti összefogás elősegítését. A pénzforrást a tagi befizetések biztosítják és az önkormányzat borkultúra felé való elkötelezettségét bizonyítja, hogy a szervezeti pénzügyi kapacitásának másik része, a város által nyújtott támogatás által biztosított. A szervezettel fő funkciója, hogy kapcsolatot teremt a borvidék borászai közt. Erre alkalmas szervezetként a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. szabja meg az egész fesztivál legfontosabb helyszínének a borudvarnak az alapvető arculatát. A rendezvény mozgatórugója a borkultúra népszerűsítése, ennek ad otthont a fesztivál ideje alatt felépített borudvar, ahol összesen 40 borászat vonultatta fel borait a 2016-ban rendezett Szüreti Napokon. Interjúm során a szervezet kifejtette a részvételi feltételek legfőbb irányvonalát. Alapvetően csak szekszárdi borászok vehetnek részt a fesztiválon, kizárólag a Szekszárdi borvidék területén szüretelt szőlőből származó borokat értékesítve, valamint Kft. tagsággal is rendelkezni kell. 2016-ban 3 Tolnai borvidékhez tartozó borász is kiállítóként szerepelhetett, ez egyrészt azzal magyarázható, hogy a Tolnai Borvidék Hegyközségi Tanácsa szintén Kft. tag, valamint a szervezők fontosnak találták, hogy a szekszárdi vörösborok mellett, a fehérborok is képviselve legyenek. A borudvar területén kizárólag palackos borok árusíthatók, ezzel is a kulturált és igényes borfogyasztást hirdetve. A borudvar területén két borospohár értékesítő helyen lehetséges, a borvidék logójával ellátott poharat vásárolni, de emellett egyéb helyről származó poharak használata is megengedett.
A fesztiválon való
megjelenést rendívül fontosnak tartják a borászok is, a jelentkezést július végén kell leadni, és kisebb borászatok is jövedelmezőnek tartják a részvételt, de legtöbbször, csak Kft. tagok lemondásával szabadulhat fel hely, így sikerült - a Merfelsz Pince 40
visszamondása után - pavilonhoz jutnia 2016-ban a Pastor Pincének. A megjelenéshez külsőleg egységes pavilonokat bérel a Kft., összesen 27-et, amelyből 19 a borászoké (és két pálinkaházé), öt az ízek utcájában árusító vendéglátóké és három a fesztivál főtámogatóinak ad helyet. A Szekszárd Borvidék nonprofit Kft. munkatársainak elmondása szerint a borudvar ezzel elérte területi korlátjait. A katasztrófavédelem biztonsági okok miatt nem engedi további pavilonok telepítését a térről nyíló Bezerédj utcába. 2012-ben a Béla király tér felújítási munkálatai miatt a borudvar leköltözött a Wosinsky Mór Megye Múzeum előtt húzódó négysávos útra, ahol minden kétséget kizáróan tágasabb tér fogadta mind a borászokat mind a látogatókat, de a szervezők tapasztalata szerint mindkét fél véleménye megegyezett afelől, hogy közel sem adott olyan hangulatot a fesztiválnak, mint a „város szíve” a Béla Király tér. A 2013-as évre elkészült felújítások pedig csak megerősítették ezt az érzetet. A borudvar mellett a borszemináriumok fedik le a borra épülő programokat. A borkóstolóval egybekötött előadássorozatokat is kft. szervezi és a részvételi feltételek megegyeznek a borudvaréval. Az előadásokat a Béla király térre nyíló plébánia előadótermében szervezik, ami kb. 40-50 fő befogadására alkalmas. A jegyeket elővételben lehet megvásárolni két-három héttel a fesztivál kezdetét megelőzően, a jegy ára 2016-ban 1300 Ft volt. Az előadások rendszerint teltház előtt zajlottak. A fesztivál során összesen tíz ilyen 45 perces prezentáció zajlik, a pénteki napon három, a leglátogatottabb szombati napon négy és vasárnap ismét három. A kft. képviselőjével folytatott beszélgetés során kiemelték, hogy az előadássorozatokon a kisebb méretű borászatok is nagyobb teret kapnak, annak érdekében, hogy bemutathassák saját kínálatukban szereplő boraikat. A Szüreti Napok főszervezője a Babits Mihály Kulturális Központ szervezi minden egyéb részét a fesztiválnak. Az intézet minden anyagi forrást az önkormányzattól kap a programok megvalósítására. A rendezvény legnagyobb bevételeit a pavilonok és egyéb helydíjak képezik. Július közepétől, fesztivált megelőző hónapokban a teljes 29 tagú intézmény a Szüreti Napok szervezésén dolgozik. Az intézet kommunikációs csoportvezetőjével folytatott interjúm során legfőképpen a marketingtevékenységre vonatkozóan tettem föl kérdéseket. Az itt tapasztaltak azt mutatják, hogy a rendezvény marketingje nem ér el valódi országos szintet. Alapvetően a helyi médiának adják le az anyagokat, így a Tolnai Népújságnak, az Alisca Rádiónak és a Tolnatáj Televíziónak. Országos szintű 41
médiában csak a Petőfi Rádióban szerepelt több alkalommal a fesztivál, illetve ezen kívül a közszolgálati televízióban, valamint a TV2-ben volt egy fizetett hirdetés. Az online marketing területén is viszonylag kezdetleges eredményeket tudnak felmutatni. Az intézmény saját Facebook oldalán hirdette az eseményt, amin 2016. november 20-án elenyésző, csupán 4621 kedvelés található. A közösségi oldalon viszont külön fizetett hirdetéseket is igénybe vesznek a rendezvény előtti hónapokban, amely már több tízezer embert is elért. Különösebb preferált célcsoportot nem neveztek meg, hiszen úgy vélik a fesztivál nemtől, korosztálytól és társadalmi helyzettől függetlenül vonzza az embereket. Ahogyan a korábbi fejezetekben már említettem, a tipikus magyar borfogyasztó viszont egy elég behatárolható szegmenset képvisel. Az intézet minden évben elégedettségi felmérést végez a látogatók közt. Egyrészt saját honlapján, másrészt a fesztiválon kihelyezett kérdőívek alapján elemezték az eredményeket. Ez alapján átlagosan a résztvevők kb. 80% „nagyon elégedett” volt a fesztivállal, azaz a lehető legjobbnak értékelést adta. Azt is megállapították, hogy a látogatók túlnyomó többségénél a bor volt az elsődleges vonzerő, ami miatt felkeresték a rendezvényt. A legtöbb negatív kritika a felgyülemlett szemétre vonatkozott, illetve az illemhelyek hiányára. Sajnos a kérdőív jelentőségét gyengíti, hogy a megkérdezettek csupán 20%-a érkezett a Szekszárdi Járáson kívülről. 2009 decemberében a Magyar Fesztivál Regisztrációs és Minősítési Program keretein belül a Szekszárdi Szüreti Napok kiváló minősítést ért el. A minősítés szempontjai alapján kiemelkedőnek találta a bor és kultúra sokrétű kapcsolatának megjelenését, a Szekszárdiság, mint arculatformálást: valamihez való tartozást az identitás kialakítását és elmélyítését, az épített örökségek jelentőségét, a környezettudatosságot, az esélyegyenlőség meglétét és kivételes erénynek tartották a helyi civil szervezetekkel, egyesületekkel való összefogás és partnerség kialakítását. (Zsille D. 2010)
6.3.2. Iván-völgyi Kadarkatúra Iván-völgy, ez a Szekszárd dél-nyugati részén található hegyes-völgyes terület ad otthont a szekszárdi kadarkatúrának. A természet és a múlt úgy adta, hogy a város e részén több neves borászat is letelepedett, és saját vendégházzal, látványpincével várja a vendégeket. Ahogyan azt a megelőző fejezetek 42
részletesebben taglalták, a kadarka több szempontból is meghatározó eleme a borvidéknek, a kadarkatúra pedig erre a helyi különlegességre építve vállalkozik a borturizmus serkentésére és a borvidék népszerűsítésére. A rendezvény Június közepén zajlik egy pénteki és egy szombati napon. A borászok közti logisztikai feladatokat itt is a Szekszárdi borvidék Nonprofit Kft. végzi, beleértve a jegyértékesítést és a vendégfogadást. A túra lényege egyrészt, hogy az Iván-völgyet bejárva a résztvevők több borász kadarkáját megkóstolják, megismerjék termékeiket és emellett áthidalják a korábban már említett problémát, miszerint a borászatok fizikailag egymástól jelentős távolságokra helyezkednek el. A völgyben szervezett túrán 5 borászat található, akik vendégül látnak 5 vendégborászatot is, így a túra 10 különböző pincészet borainak kóstolására ad lehetőséget. A regisztráció és a kiinduló pont szekszárd híres kávézója A Kávé Háza. A túra útvonalán elhelyezkedő házigazda pincészetek a Heimann Családi Birtok, a Sebestyén Pince, a Fekete Borpince, a Tüske Pince és Németh János Pincészete. 2016-ban a Takler Borbirtok, a Mészáros Borház, a Schieber Pincészet, a Vesztergombi Pince és Pastor Pince szerepeltek vendégpincészetként. A részvételi díj 11 000 Ft, amely tartalmaz 2-2 pohár bort pincészetenként és melléjük vendégváró falatokat, valamint indulásnak, vagy zárásnak egy kávét. Minden pincészet két bort kínál, egy Kadarkát és egy sillert, rosét, vagy fehérbort. A közlekedés megkönnyítésének érdekében a regisztrációs pontról buszjárat indul a domb tetejéig. Ezzel a járattal a nem lehet közvetlenül a pincészetekig jutni, indokolják ezt azzal, hogy a névben a túra is fontos szerepet játszik a Kadarka mellett. Az eseményhez kapcsolódóan a két hétvégi nap estéjén a Bormúzeumban közös programot szerveznek, ahol szintén a bor mellett a zene kap főszerepet. A túra résztvevői itt ingyenesen részt vehetnek. A Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. munkatársainak elmondása szerint a 2016-os évben több mint 800 jegyet értékesített az Iván-völgyi kadarkatúra 2 napjára. Hozzátették, hogy a rendezvény sikereit követően a város északi részén berendezkedett borászok is egy összefogást hirdetnek, hogy megalakuljon, a szekszárdi Bikavértúra. Szekszárd másik jellegzetességére építve hasonló elgondolás alapján hoznák létre az eseményt. Az útvonal Dúzsi Tamás pincészetét, az Eszterbauer borászatot, a Merfelsz pincét, a Vesztergombi Pincét és a Sárosdi Pincét érintené.
43
6.3.3. Borvidék Félmaraton 2016-ban immáron 7. alkalommal került megrendezésre a Borvidék Félmaraton. A szervezők elmondása szerint a rendezvény legfontosabb célja, hogy az amatőr futótársadalom számára biztosítsanak egy egyedi élményekben és kihívásokban gazdag programot. Ehhez Szekszárd város fekvése és az itt kialakult borkultúra adja az alapot. A rendezvényt 2010-óta szervezik, egy május elejére eső hétvégén. Az országban egyedi módon a sport és egészség, valamint a borkultúra szimbiózisa ad különleges élményt az itt résztvevőknek. A programok már a hétvége első, pénteki napján elkezdődnek, egy „tésztaparti”-val, amikor is a résztvevőket a szekszárdi vármegyeházán látják vendégül a szervezők. Az esti fogadás az első állomása az egymással és a borvidékkel való ismerkedés folyamatában. Az esemény neve is elárulja, hogy a központi program, maga a futóverseny, amely a szombati napon kezdődik. A nevezés reggel 8-tól délután 1 óráig tart. A rajt helyszíne a Béla király tér, ami már kora délelőtt megtelik a nevezőkkel, és a nézőkkel, így a központi fekvésű vendéglátóhelyek kivételes forgalommal számolhatnak. Összesen öt versenytávon lehet nevezni. az 1 km-es gyermekfutás rajtja délután 1 órakor kezdődik. Délután kettőtől pedig elrajtol a 28 km-es „félmaraton plusz” elnevezésű táv, amely a megszokott félmaratontávtól hosszabb utat jár be. Ezt a távot egyénileg és csapatban is lehet teljesíteni. A félmaratoni táv egyénileg teljesítendő 21 km-es út. Ezeken kívül rövidebb távolság teljesítésére is van lehetőség. Szintén kettő órakor indul a 14 és az 5 km-es távot teljesítők versenye. Az eredmények este 6 órától kerülnek kihirdetésre. A versenynapot egy közösen eltöltött este zárja. A Bodri Pincészet az esti program házigazdája, ahol vacsorával és természetesen a pincészet boraival látja vendégül a résztvevőket. A program tulajdonképpen az egész hétvégét kívánja megünnepelni ezzel az esti rendezvénnyel, ahová a belépés díjtalan. A hétvége utolsó napján, vasárnap egy reggeli városnézésre invitálják a más településről érkezőket. Ezzel az eseménnyel zárul a Borvidék Félmaraton programsorozata. A város földrajzi adottságainak köszönhetően nemcsak a futótávval, de a dombokkal is meg kell küzdeniük a versenyzőknek, ugyanis a Borvidék Félmaratonon tudatosan hegyes-völgyes pincesorokon és szurdokokon keresztül vezet a verseny útvonala, sőt a Bodri Pincészet látványpincéjének belsejében is 44
áthalad a futóverseny. Ez adja a verseny esszenciáját és a szervezők rendszeresen pozitív visszacsatolásokat kapnak a visszatérő résztvevőktől, akik az útvonal különlegessége mellett, a helyi lakosokból álló szurkolói tömeg által előidézett hangulatot is dicsérni szokták. A különböző távok útvonala minden évben változik földrajzilag, de a szervezők ügyelnek arra, hogy az alapvető jellegzetességét ne veszítse el. A rendezvény nehezen kivitelezhető lenne és valószínűleg nem ért volna el hasonló sikereket a helyi borászok közreműködése nélkül. A Borvidék Félmaraton legfontosabb partnere a Bodri Pincészet ahol a programsorozat záróestjét is tartják. Emellett az Eszterbauer és a Schieber Pincészet járul hozzá jelentősebb borral a rendezvényhez. A többi borászat vagy kedvezményes áron vagy díjmentesen ajánl fel 1-2 karton bort (ez alatt kb. 20 pincészet értendő összesen). A frissítő állomásokon, a célban és minden kísérő eseményen van lehetőség a borfogyasztásra. A résztvevők száma és összetétele mutatja meg igazán, hogy milyen fontos rendezvényről van szó a szekszárdi turizmust illetően. Az elmúlt négy évben 1500, 1800, 1850, és 2016-ban 2000 nevezője volt a félmaratonnak. A nevezők pedig rendszerint nem egyedül érkeznek a helyszínre, így sok esetben egy nevező akár 23 turistát is jelenthet. Még ennél is fontosabb, hogy a rendezvény nagy számban vonzza az ország más területeiről is a résztvevőket. Néhány helyi rendezvény egyik problémája, hogy legnagyobb számban inkább a helyi lakosokat mozgatja meg, és így valós súlyú turisztikai értéket nem teremtenek. A Borvidék Félmaraton viszont Budapest és agglomerációja által látogatottabb a leginkább, a résztvevők 30%-a érkezik innen. Ezt 25%-kal a Szekszárd és vonzáskörzetéből érkezők követik. Fontos részvételi tábort jelentenek még a Fejér és Bács-Kiskun megyéből érkezők is. A külföldi résztvevők aránya elenyésző, csupán 1% körül mozog. A félmaraton ideje alatt rendszerint a szálláshelyek 100%-os foglaltság mellett üzemelnek, beleértve így a helyi borászok birtokain kínált szálláslehetőségeket is. A kereskedelmi szálláshely szolgáltatók illetve a vendéglátóegységek visszajelzései alapján a Szüreti Napokat követően ez a legnagyobb bevételi forrást teremtő hétvége az évben.
45
6.3.4. Nyitott Pince Napok A pünkösdi hétvége az ország összes borvidékének egy jeles esemény, hiszen a Nyitott Pincék Szövetség a Borkultúráért 1996 óta rendezi meg minden év Pünkösdi hétvégéjén a Nyitott Pincék Napját. Ezen a pár napon, a jelentkezett borászok a helyszínen, tehát a saját borászatukban várják a látogatókat, vagy személyesen a gazda, vagy egy a borhoz értő személy fogadja a betérő borturistákat. Az esemény során kedvezményes borkóstolókon lehet részt venni, részletesebb betekintést nyerhetnek a látogatók a pincészet területén, valamint a helyben vásárolt borok árai is kedvezményesebbek. A rendezvény kiváló lehetőséget nyújt a borászoknak, hogy a turistákat otthon, helyben láthassák vendégül és így népszerűsíthessék a borokat. A borkedvelőknek pedig egy tökéletes alkalom arra, hogy felfedezzék a hazai borvidékek által kínált lehetőségeket, és kedvezményes áron kóstolhassanak minőségi borokat. Míg a látogatóknak mindenféle előfoglalás és regisztráció nélkül megtekinthetők a pincészetek, a borászatoknak regisztrációhoz kötött a részvétel. A részvételi díj 10 000 Ft + Áfa, amely összeg biztosítja a résztvevő pincészetek megjelenését különböző szórólapokon, egyéb reklámanyagokon és az internetes megjelenéseket. Az eseményt megelőző hetekben nyomtatott plakátot is küld ki a szervezet a borászoknak, amely alkalmas az akciók és az esemény helyi hirdetésére. A szervezet együttműködik a Borászportál on-line bormagazinnal, valamint más helyi és boros portálokkal, valamint on-line fórumokkal. A Nyitott Pincék Napján való megjelenés feltétele, hogy a megadott három napban legalább két napon keresztül délelőtt 10 és délután 7 óra között a jelentkezett borászatok vállalják a nyitva tartást, emellett kedvezményes borkóstolási és borvásárlási lehetőséget biztosítsanak a látogatóknak és szakmai információkkal lássák el a vendégeket a pincéről, a borokról és a borkészítés munkafolyamatairól. A hagyományok szerint a pincészeteknek legalább 3 féle bort kell kedvezményesen ajánlaniuk, és a jelentkezési lapban külön felhívják a figyelmet, hogy a szélesebb kedvezményes ajánlat, és a változatos programok kínálata csupán segít abban, hogy a vendégek az adott pincét keressék fel. A szekszárdi borászok különösen aktívak a Nyitott Pincék Napján, hiszen 2015-ben az összes résztvevő borvidék közül, itt jelentkezett a legtöbb borász, egészen pontosan kilencen, köztük „Az Év Bortermelője” díjas borászok. Ez annak 46
is köszönhető, hogy az országos hálózattal párhuzamosan a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. által szervezve, helyi Szekszárdi Nyitott Pince Napokat is szerveznek. A szervezet úgy gondolta, hogy jobban ismerik a helyi adottságokat, amiket hatékonyabban kihasználva egy sokkal eredményesebb nyitott pince napokat tudnak szervezni. Ennek egyik eredménye, hogy a 2016-os évre már 21 Szekszárdi borász jelentkezett helyi szervezésben. Mindeközben természetesen az országos programra is lehet jelentkezni párhuzamosan. A Béla király térről fél óránként indulnak ingyenes buszjáratok az egyes borászokhoz. A borászoknak az a legjobb és legkényelmesebb, ha a turista „házhoz jön”. Több borász kitelepülése lényegesen nagyobb tömeget tudd vonzani, de egy-egy ilyen esemény, mint a Nyitott Pincék Napja, tökéletes alkalmat kínál arra, hogy a borászatok a legköltséghatékonyabban tudják boraikat értékesíteni és megismertetni a potenciális vevőkkel. A Pünkösdi hétvége Szekszárd életében egyébként is egy jeles esemény. Minden év Pünkösd vasárnap és hétfőt magába foglaló hétvégéjén zajlik a Pünkösdi Fesztivál, 2016-tól kezdve pedig új néven, a Szekszárdi Vad és Hal Ünnepként rendezték meg az eseményt. Ennek az ünnepnek a középpontjában nem a bor áll, ezidáig hangsúlyosabb szerepet kapott egy másik közkedvelt alkoholos ital, a sör. A 2016-os arculatváltással, azonban egy igényesebb, nagyobb volumenű fesztivált szeretnének kínálni a szervezők, azaz a Szüreti Napokhoz hasonlóan a Babits Mihály Kulturális Központ. A névváltásból egyértelműen kiderül, hogy a központi szerep a Gemenci Nemzeti Park örökségéből fakadó vad és halételek. Ezekhez az ételkülönlegességekhez pedig dukál a minőségi bor, ezért 2016-ban már 9 borász települt le a Béla király téren. Az arculatváltás sikerességéről még nem vonhatók le lényegi következtetések, hiszen a május 13. és 16. közt rendezett eseményen szinte végig kivételesen rossz időjárási körülmények uralkodtak. A szervező intézet szándékai viszont egyértelműen az igényesség és a minőség felé való eltolódás, valamint ezzel párhuzamosan a bornak adott hangsúlyosabb szerepkör.
6.3.5. Márton nap „A bornak Márton a bírája.” Így tartja a népi mondás, utalva ezzel arra, hogy a november 11-én, Márton napon vált szokássá, hogy a nagy liba vacsorák mellé az újbort fogyasztották. Ez az ősi népi hagyomány, mely a magyar nép borkultúrához 47
fűzött kapcsolatát tovább erősíti, az ország több településén is közös népünnepéllyé alakult. Az egyik ilyen nagyobb volumenű rendezvény az Eger és Debrecen közreműködésével létrejövő Márton napi libator – és újbor ünnep. Szekszárdon 2014 óta rendezik meg a Márton napot abban a formában, ahogyan ez jelenleg is zajlik. Ugyan ezelőtt is jellemző volt a helyi borászok önálló libavacsorái és újborünnepei, ám az új koncepcióval, sokkal nagyobb számban vonhatók be turisták és borfogyasztók a rendezvénybe. A már sokszor említett Béla király téren kerül felállításra egy 500 négyzetméteres fűtött sátor, ahol a programok zajlanak. A sátorba való belépés jegy vásárlásához kötött, így délelőtt tíz és délután öt óra között 1000 Ft ellenében lehet belépni, délután öt óra után pedig 2000 Ft a jegy ára, amiből viszont 1000 Ft lefogyasztható a sátor területén belül. A szervezők pedig úgy döntöttek, hogy a Márton nevű látogatóknak a belépés díjmentes. Az ünnep vallási mivoltát tisztelve a Szekszárdi Katolikus templom is társrendező és helyszín, ahol a Márton napi Borszentelés is zajlik. A sátoron belül természetesen a gasztronómiáé a főszerepe. Két helyi étterem kitelepülése biztosította idén a különleges Márton napi fogásokat, így például a libabatyut gránátalmás párolt káposztával és kolbász morzsával, vagy Liba levest kucsmagombával, hízott kacsamájjal és zöldséggel. Az ünnepi ételek mellett pedig ismét előtérbe kerülnek a helyi borok. 2016-ban összesen 6 pincészet kínálta borait a fűtött sátorban: A Sárosdi Pince, Németh János Pincészet, a Vesztergombi Pince, a Dúzsi Pince, a Prantner Pince és a Tringa Borpince. Az ünnepi alkalomhoz illően az újborok kapnak kiemelt szerepet a borászoknál, de mellettük óborok kóstolására is adnak lehetőséget. A Szekszárdi Márton Nap esetében egy évszázados hagyomány felélesztése és újra hangolása zajlik éppen. Ezidáig három alaklommal rendezték meg úgy az eseményt, ahogyan a szekszárdi nagyrendezvények nagy többségét, azaz a helyi bor minősége és ismertsége által adott lehetőségeket kihasználva és erre építkezve, vegyítve a borvidék egyéb kulturális örökségeivel.
48
7. Anyag és Módszertan 7.1. Szekunder kutatás Szekunder kutatásomban felkerestem a már meglévő szakirodalmi adatokat, és ezeket a kutatott téma alapján összegyűjtöttem, valamint kielemeztem. Elsősorban a hazai borvidékekhez kapcsolódó szakkönyveket használtam, valamint a bormarketing és borturizmus témakörében fellelhető szakirodalom nyújtott segítséget. A külön a Szekszárdi borvidékre vonatkozó részeknél fontos támaszt nyújtottak a szaklapok és egyéb újságcikkek, folyóiratok. A nyomtatott anyagok mellett nagyszámban jelene vannak az elektronikus forrásokból átvett információk. Különösen nagy segítséget nyújtottak a bortermelési és borfogyasztási adatok kielemzésénél.
7.2. Primer kutatás Ahhoz, hogy a dolgozatom témáját átfogóan megismerhessem a szakirodalmi áttekintés után primer kutatásokat végeztem. Ez segít átfogóbb képet adni a dolgozat témájáról és gyakorlati következtetéseket is le lehet vonni azáltal, hogy a feldolgozott téma valós, aktív résztvevői is bevonásra kerültek. Elsőként kvalitatív kutatást végeztem, amely személyes beszélgetések és emailes interjúk keretében jött létre. Ezt követően pedig kérdőíves kutatást végeztem a magyar lakosság körében.
49
8. Az Interjúk értékelése Jelen szakdolgozat elkészítéséhez kvalitatív kutatásként személyes interjúkat készítettem a dolgozat témakörét érintő személyekkel és szakmai szervezetekkel. Összesen öt ilyen beszélgetés zajlott, amiből három személyes találkozás útján, kettő pedig telefonos és e-mailes levelezés alapján készült. Úgy gondolom, hogy a dolgozatban vizsgált események és rendezvények szerepkörei 3 alapvető kategóriába sorolhatók: a látogatók, a borászok, és ezen események szervezői. A látogatókat a kérdőíves kutatásom által kérdeztem meg, ezeknek a válaszoknak az elemzése a következő fejezetekben lesz olvasható. Az interjúk során két borászattal beszéltem. Módos Ernő az Alisca Borrend elnöke és a Ferger-Módos Borászat alapítójával személyesen találkoztam, míg Az Év Bortermelője díjas Vida Péter fiával, Ifj. Vida Péterrel e-mailen keresztül beszéltem. A borra épülő rendezvények legfontosabb szervező és logisztikai szervezete, a Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. munkatársa személyesen fogadott szekszárdi irodájukban. A Babits Mihály Kulturális Központ a helyi kulturális rendezvények így a Szüreti Napok szervezését végzi, az itt dolgozó interjúalanyaimat legfőképpen a rendezvénnyel kapcsolatos marketingtevékenységekről kérdeztem személyes találkozásunk során. Végül pedig a Borvidék Félmaraton ötletgazdáját és szervezőjét, Márkus Istvánt kérdeztem a szekszárdi bor és a rendezvény kapcsolatáról.
8.1. A borvidék piaci megítélése A pozitív látásmód az összes interjúalanyom válaszaiban fellelhető volt. A rendezvényeken egyre több a látogató, sőt alapvetően helyi rendezvényekből is egyre több van. A borászoktól és a szervezőktől egyaránt megkérdeztem, hogy egyetért-e azzal az állítással, hogy a Szekszárdi borvidék piaci helyzete előnyösebb, mint 10 évvel ezelőtt. A válasz minden esetben igen volt. A kedvező változás Ifj. Vida Péter szerint annak tudható be, hogy „az emberek vörösborban a könnyebben fogyasztható elegánsabb borok felé fordultak”. Ez pedig igazán kedvező a borvidéknek. A szervezők szintén kiemelték, hogy 10 éve még talán igaz volt, hogy a szekszárdi borok piaci helyzete gyengébb, mint a borok minősége, de ez ma már 50
nem jellemző. Ma már nem egy kis, kevésbé ismert borvidékről van szó Szekszárd esetében. Módos Ernő a versenyhelyzetet emelte ki, véleménye szerint az Egri borvidék nem számít valódi konkurenciának, főleg a turizmust tekintve. Villány még mindig az egyik legfontosabb versenytárs, ahol még mindig akad tényező, amiben Szekszárd előtt jár, de jelentős úticélként már a Szekszárdi borvidék is teret kap. A borász véleménye szerint az ár-érték aránynak is fontos szerepe volt a fejlődésben. A szekszárdi borok általában ugyanis a villányi borok árai alá pozícionálják. Ráadásul a kínálat is szélesebb, mint Villányban. A Szekszárdi borvidéken nem csak a mediterrán jellegű testes borok találhatóak meg, de a változatos jellegű domboldalak sokszínű borkínálatot eredményez. Egyértelműen hangsúlyos részét képezték a beszélgetéseknek a közösségi marketing és a borászati összefogások. A Vida család minden ilyen közösségi megmozdulásban igyekszik kivenni a részét és úgy gondolják, hogy ezek a közösségi tevékenységek általában nagyon jól is működnek. Ifj. Vida Péter három dolgot emelt ki, amelyek fontos eredményeit képezik ezeknek a mozgalmaknak: a szekszárdi palack létrejöttét, a borászok borainak stílus béli közeledését és a közös fajtakóstolókat. Ez utóbbit Módos Ernő is kiemelte. Évente 5-6 ilyen alkalom van, amikor vakkóstolókat tartanak a borászok egymás közt és értékelik az adott fajtákból a borvidék legjobbjait. Szintén ennek az összefogásnak az eredményeként értékelik Elizabeth Gabay Master of Wine titulussal rendelkező angol borszakértő látogatását a borvidéken. Ő cikkeiben ki is emelte, hogy ez lehet az egyik kulcs a piaci sikerekhez és a borvidék igazán „naggyá” válásához.
8.2. Borászatok megjelenése a nemzetközi, országos és helyi rendezvényeken Dolgozatom középpontjában a helyi rendezvények álnak, így az interjúk során is az ezekre irányuló kérdések voltak a meghatározóak. A Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft. amellett, hogy a borászok közti koordináció segíti, több a szekszárdi bor megjelenését biztosító rendezvény logisztikáját végzi. Februárban az Eger-Szekszárd bikavérpárbaj, márciusban a Fuxli tavaszi turné, Az aranyoskóstoló, ahol a helyi aranyérmes borokat mutatják be Szekszárdon, májusban a szekszárdi borászok bemutatkozása Budapesten, majd az Iván-völgyi 51
Kadarkatúra, a Nyitott Pincék Napja, végül pedig a Szekszárdi Szüreti Napok az ahol a koordinációs feladatokat ellátja a szervezet. Ezek mellett viszont rengeteg egyéb lehetősége van a borászoknak az egész országban ahol megjelenhetnek akár egyénileg. Ifj. Vida Péter véleménye szerint viszont az országos rendezvények terén „túl nagy zaj van”, azaz annyira sok ilyen program van, hogy legtöbbjük, már elveszítette jelentőségét. A Vida borászat nem hisz ezeknek a rendezvényeknek a hasznosságában. Módos Ernő hozzá tette hozzá, hogy oda érdemes igazán menni, ahol valóban van piaca a szekszárdi bornak, így a Ferger-Módos borászat a Győri bornapok rendszer résztvevője, a Budapesti Borfesztiválon már az indulás óta jelen vannak, de itt a borász kiemelte, hogy a rendezvény súlya folyamatosan csökken. Egyre kevesebb a kiállítók száma, a szekszárdi borvidék kiállítóinak száma is 20-ról 12-re csökkent, emellett pedig a belépők és bérleti díjak ára folyamatosan nő. A Győri Rotary Fröccsnapokon viszont bevételi forrásnak sem utolsó, hiszen a háromnapos rendezvény alatt közel 500 liter rosét árusított a borászat. A nemzetközi megjelenést kiemelten fontosnak tartják a borászok. A külföldön történő közös megjelenés is egy újszerű összefogásnak köszönhető. A legnagyobb ilyen alkalom a Düsseldorfi Prowein, ahol a világ borbeszerzőinek java jelen van. A németországi eseményen nyolc szekszárdi borász vett részt egy közös sátorban. Emellett még a Vinitaly olasz és a VieVinum Bécsben rendezett eseményén jelentek meg a Szekszárdi borvidék borászai közösen. A szekszárdi rendezvények egyértelműen fontos szerepet játszanak a borászatok életében. Állításuk szerint az elmúlt 15 évben jelentősen megnőtt a szerepe a helyi fesztiváloknak és rendezvényeknek. Ez annak is köszönhető, hogy a gasztronómia szerepe felértékelődött az országban, de az egész világban is. Egyre több az olyan turista, aki valóban ért a borokhoz és azoknak a magasfokú élvezetéért látogatja meg a borvidéket. Ifj. Vida Péter a Szekszárdi Szüreti Napok után a Nyitott Pincék Napját és az Iván-Völgyi Kadarkatúrát tartja kiemelkedően fontosnak. Ezek a rendezvények a borászatok direktmarketingjének legfontosabb elemei. A borászok is elengedhetetlennek tartják az ezeken való részvételt. A rendezvényt látogatók később csoportokként vagy akár egyénileg a rendezvény idején kívül is meglátogatják a borvidéket. A programokról készült újságcikkek, pedig a közvetett marketing egyik fontos eleme. A Szüreti Napokat minden kétséget kizáróan a legfontosabb helyi rendezvénynek tartják a helyi borászok. A négynapos esemény 52
során közel 1 millió forintos árbevételt érnek el a borászok. Ifj. Vida Péter kiemeli, hogy nem véletlenül nyert kiváló fesztiválminősítést a Szüreti Napok, hiszen valóban egy minőségi fesztiválról beszélhetünk. A fogyasztókra gyakorolt hatásáról pedig az a véleménye, hogy mindenképpen hasznos, hiszen minél több bort kóstolnak, a végén kialakul egy elképzelés, hogy milyen borra is vágynak. A szervezéssel mindkét borász meg van elégedve. Jól és zökkenőmentesen zajlik minden előkészület és a rendezvény alatt is viszonylag gördülékenyen működik minden. A kulturális programokban eszközölnéne változást és a kísérő programokat gondolnák újra. Ifj. Vida Péter szerint több szekszárdi rendezvényre lenne szükség, illetve a meglévő, kisebb volumenű fesztiválokat kéne áttervezni, fejleszteni.
8.3. A borvidék kiemelkedő tényezői Minden meginterjúvolt személynek feltettem a kérdést, hogy személy szerint, vagy az általa képviselt szervezet mit tart a borvidék kiemelkedő tulajdonságának, amire lehet építkezni a jövőben, és ami miatt egyedi, vagy azzá válhat a borvidék a hazai piacon. A borászok, a szakmai szervezetek és a városvezetés elmúlt öt évben végzett tevékenységük alapján már sejthető, hogy a Szekszárdi borvidék egységesen megtalálta azokat az egyedi adottságokat, amire tudatosan építkezik. A szekszárdi palack, az arculati pályázat, a fuxli, a bikavér összetételének
megváltoztatása,
és
a
kadarkatúra
mind
erről
tesznek
tanúbizonyságot. A két megkérdezett borász és a szakmai szervezetek válaszai szinte teljesen megegyeztek: a borvidék kiemelkedő adottságai a szekszárdi borstílus, vagyis a három fajta: a Kadarka, a Kékfrankos és a bikavér. Módos Ernő, aki több mint 30 éve tevékenykedik a szakmában úgy véli, hogy rengeteget jó minőségű bordeaux-i bort készítenek az egész világon, beleértve Magyarországot is, éppen ezért a piaci főáramból való kiemelés a helyi fajták előtérbe helyezésével érhető el. Ifj. Vida Péter elmondása szerint a borvidéken járt Elizabeth Gabay Master of Wines is kiemelte ezeknek a borvidéken megtalálható különleges fajtáknak a fontosságát. Módos Ernő hozzátette, hogy a jövőben a természeti (Gemenc), és a kulturális adottságokban rejlő lehetőségek kihasználását látja szükségesnek.
53
9. A kérdőíves kutatás eredményei Kvantitatív kutatásnak a kérdőív módszerét választottam. Egy kérdőívet készítettem, aminek kiküldésére és kitöltése 2016 őszén került sor és webes felületen való megosztások útján találhatták meg a kitöltők. A kérdőív 16 kérdést tartalmazott, amiben egyaránt jelen voltak nyitott és zárt kérdések. Összesen 223 kitöltés érkezett, ebből mind értékelhető kérdőív volt. A kérdőív az egész magyar lakosságból vett minta alapján készült. Alapvetően két részre bontható, az első részben a lakosságnak a borral kapcsolatos rendezvények látogatottságát vizsgáltam. A második részben pedig specifikusan a szekszárdi boros rendezvényekre vonatkozóan voltak kérdések. Mind a kettő részben megjelenik egy kérdés, ami arra kérdez rá, hogy milyen hatással van egy ilyen rendezvény meglátogatása a későbbi borvásárlási szokásokra
9.1. Hazai borra épülő rendezvényekre vonatkozó kérdések
1. ábra Életkor szerinti megoszlás. Forrás: szerző által készített kérdőív.
Az életkor szerinti megoszlásánál viszonylag kiegyenlített eredmények születtek. Legnagyobb számban a 18 és 24 év közöttiek töltötték ki a kérdőívemet, de a borfogyasztó társadalmat meghatározó 35 év felettiek is a kitöltők több mint 40%-át adták, ez 104 kitöltőt jelent összesen. A megkérdezettek 67%-a felsőfokú 54
végzettséggel rendelkezik, vagy jelenleg is felsőoktatásban tanul. a kitöltők közel fele szekszárdi lakos, akiknek az eredményeit a Szekszárd specifikus kérdéseknél külön elemzem majd. A nem szekszárdi kitöltők összesen 114-en voltak, ami 51%ot jelent. Ezen belül is a Pest és vonzáskörzete volt túlsúlyban, innen érkezett az összes válasz 36%-a, és a maradék 15% az ország más területéről érkezett.
2. ábra Hazai borra épülő rendezvények látogatottsága. Forrás: szerző által készített kérdőív.
Az első, témával kapcsolatos kérdés a haza borfesztiválok látogatottságára irányult. Csupán 10 kitöltő, 4,5% válaszolt úgy, hogy még sosem járt ilyen típusú rendezvényen. Ezt valamilyen szinten torzítja, hogy a szekszárdi kitöltők 100%-a már járt ilyen rendezvényen, legtöbbjük a szüreti fesztiválon. Így a nem szekszárdi kitöltők közt mérve 8,7% még nem járt ilyen rendezvényen. Ezt követően nyitott kérdésként a felkeress fesztiválok neveire voltam kíváncsi. Ismét a nem szekszárdi résztvevők között vizsgálva, a legtöbb esetben a Budapesti Borfesztivált említették, de emellett a Balatonboglári Szüreti Napok, a Szegedi Borfesztivál és a Szekszárdi Szüreti Napok is a legtöbbet említett események közé tartoztak. A megkérdezettek egy meghatározó része, az általa meglátogatott rendezvényt azért ismeri, mert az adott település lakosa. Összesen 37% adta ezt a válaszlehetőséget. Ezt követően az ismerősök (35%), majd az internet (17%) volt az tájékozódás legfőbb forrása.
55
Televízióból, vagy rádióból a kitöltők igen elenyésző hányada, alig több mint 1%a hallott a meglátogatott rendezvényről.
3. ábra A borra épülő rendezvények hatása a fogyasztókra. Forrás: szerző által készített kérdőív.
Az kérdőív első szakaszát egy hatásvizsgálati kérdés zárja, ahol arra voltam kíváncsi, hogy mennyiben befolyásolják a borra épülő rendezvények a lakosság borválasztási preferenciáit. Ebben az esetben a torz eredmények elkerülése véget, a vizsgálatból kívül kell hagyni azokat, akik nem fogyasztanak bort, és akik még nem jártak ilyen rendezvényen. Így a maradék 199 kitöltőből 97 (49%) válaszolt úgy, hogy a meglátogatott rendezvény kis mértékben hozzájárult ahhoz, hogy később az adott borvidék borait vásárolja. Hasonlóan nagy százalékban, összes 90-en (45%) válaszoltak úgy hogy a látogatás nagy mértékben befolyásolta későbbi borvásárlásukkor. A kitöltők csupán 5,4%-a gondolja úgy, hogy egy ilyen típusú rendezvény egyáltalán nem befolyásolta a későbbi borválasztásukat. Az adatokból tisztán leszűrhető, hogy ezeknek a helyi, borra épülő rendezvényeknek, igen nagy súlya van abban, hogy a borászok megszerettessék a fogyasztókkal a boraikat.
9.2.
Szekszárdi borra épülő rendezvényekre vonatkozó kérdések A kérdőív második felében a helyi rendezvények hatásait vizsgáltam. A
Szekszárdi Szüreti Napoknak több kérdést is szenteltem, lévén, hogy ez a leglátogatottabb rendezvény a borvidéken. Itt az ismertség mellett a motivációt és 56
az elégedettséget is vizsgáltam, valamint mind a Szüreti Napok mind pedig a többi, helyi, a dolgozat által is említett rendezvények fogyasztókra gyakorolt hatására is kérdeztem.
4. ábra A szekszárdi borok ismertsége. Forrás: szerző által készített kérdőív.
Bevezetésként a szekszárdi bor és a borászok ismertségént kívántam felmérni. A kitöltők 43,5%-a rendszeresen fogyaszt, 28,3%-a többször is ivott már, és csupán 5% aki még sosem kóstolt szekszárdi bort. Ezt a képet ismét torzítja a szekszárdi kitöltők válaszai, hiszen a felmérésben részt vett szekszárdi lakosok közt csupán hárman állították, hogy nem fogyasztanak bort és 60-an tehát a 56%-uk rendszeresen fogyasztja lakóhelyének borát. A nem szekszárdi lakosok borfogyasztóinak körében 33% rendszeresen fogyaszt szekszárdi bort és csupán 11% aki még sosem kóstolta a borvidék borait. A borászok ismertségét tekintve nincsen komolyabb eltérés a helyi, és nem helyi lakosok közt. A nem szekszárdi kitöltők 36 (32%) alkalommal említették a Takler pincészetet az általuk ismert borászok közt, 30-szor Mészáros (26%) pincészetet, 28-szor (25%) a Bodrit és 21szer (18%) a Dúzsit.
57
5. ábra A Szekszárdi Szüreti Napok ismertsége. Forrás: szerző által készített kérdőív.
A kutatásba bevont helyiek 100%-a jelölte azt a választ, hogy már többször is járt a Szekszárdi Szüreti Napokon, így ismét e válaszok kiszűrésére volt szükség. Ez alapján a nem helyi válaszadók közel fele, 45% már járt a rendezvényen, sőt ebből 32% már többször is részt vett az eseményen. Szintén 32%, aki még nem járt, de már hallott a rendezvényről, és 23% aki még nem is hallott róla. Különös figyelmet érdemel, hogy több a visszatérő nem helyi vendég, mint aki ezidáig csak egyszer látogatta meg a Szekszárdi Szüreti Napokat. A látogatások motivációját vizsgálva két tényező áll kimagasló helyen a nem környékbeli lakosok körében: a helyi barátok, vagy rokonok invitálása, majd ezt követően a helyi gasztronómia és borkultúra. Az elégedettséget 5 tényező alapján vizsgáltam, ahol 5 választási lehetőség közül lehetett választani: nagyon elégedetlen, inkább elégedetlen, semleges, inkább elégedett és elégedett. A borászatok kínálatával és a borok minőségével voltak a leginkább megelégedve a kitöltők. Előbbivel 51% volt nagyon elégedett és 26% inkább elégedett, utóbbinál pedig 52% volt nagyon elégedett és 24% inkább elégedett. A legkevésbé elégedettek a borudvar méretével voltak, ahol ugyan még mindig 36% inkább elégedett volt, viszont a többi tényező értékeléséhez viszonyítva viszonylag magas 27% volt az inkább elégedetlenek aránya.
58
6. ábra A Szekszárdi Szüreti Napok hatása a fogyasztókra. Forrás: szerző által készített kérdőív.
A kérdőív első részéhez hasonlóan a Szüreti Napokra vonatkozóan is (majd később a többi rendezvényre vonatkozóan is) feltettem a kérdést, hogy mennyiben járult hozzá a rendezvény meglátogatása, ahhoz, hogy a jövőben a borvidék borait vásárolja a kitöltő. Itt is igyekeztem kiszűrni a nem releváns válaszokat, így a „nem fogyasztok bort” és a „nem jártam még a Szekszárdi Szüreti Napokon” válaszlehetőségeket is megadtam. Ezen felül fontosnak találtam, hogy a nem szekszárdiak véleményét is külön vizsgáljam. Ezért az erre a válaszra beérkezett 183 válaszból 53-at vettem figyelembe az elemzésnél. Így a megkérdezettek több mint fele 51% állította, hogy nagy mértékben hozzájárult, valamint 43% szerint kis mértékben hozzájárult és csupán 6% vallotta, hogy egyáltalán nem járult hozzá. Ezeket az eredményeket összehasonlítva a kérdőív elején feltett hasonló kérdéssel, megállapítható, hogy 5%-al többen állítják, hogy a Szekszárdi Szüreti Napok meglátogatása nagy mértékben hozzá járult ahhoz, hogy a borvidék borait vásárolják a jövőben. A következőkben a dolgozatban említett 4 további szekszárdi borra épülő rendezvények látogatottságát és hatását vizsgáltam. A nem helyiek által is leginkább látogatott rendezvény a Szekszárdi Nyitott Pincék Napja volt, ahol a nem szekszárdi válaszadók 20%-a járt már. Ezt követi az Iván-völgyi Kadarkatúra, a Borvidék Félmaraton és a Szekszárdi Márton nap következik nem jelentős, csupán 5% körüli részarányokkal.
59
7hatása a fogyasztókra. Forrás: szerző által készített kérdőív.
Ezeknek a rendezvényeknek az esetében figyelmen kívül kell hagyni a nem borfogyasztókat, illetve azokat, akik még nem jártak egyik említett rendezvényen sem. A vizsgálat szempontjából, pedig fontos hogy a szekszárdiak által leadott válaszokat ne elemezzük. Így a válaszadók 36%-a szerint nagy mértékben hozzájárult az adott rendezvény meglátogatása ahhoz, hogy a jövőben Szekszárdi borvidék borait vásárolja. A válaszadók 51%-a szerint kis mértékben hozzájárult és csupán 13% az, akinek bevallása szerint egyáltalán nem járult hozzá.
9.3.
Következtetések és javaslatok Az interjúk készítése és elemzése után, most a kérdőíves eredmények is
alátámasztják az állítást, hogy a borra épülő rendezvények komoly hatást gyakorolnak a fogyasztók borvásárlási szokásaira. Ez elmondható az ország területén lévő rendezvényekre éppen úgy, mint a szekszárdiakra. A borvidék borai a kitöltők körében is igen ismertnek mondhatóak. Nagy arányban voltak jelen a nem Szekszárd és környékéről származók közt azok, akik rendszeresen fogyasztanak szekszárdi bort. Ezért a borvidék borainak ismertsége kielégítőnek bizonyult. Hasonlóan igaz ez a borászokra, ahol a nem helyi kitöltők közel fele több szekszárdi borászt is fel tudott sorolni. A Szekszárdi Szüreti napok a legnagyobb volumenű fesztivál, de kérdőívek tanúsága alapján nem a rendezvény reklámozásával érték el ezt az eredményt. 60
Azoknak a száma, akik valamilyen reklámtevékenység útján értesültek az eseményről elenyésző volt, de köztük az internetről való értesülés volt a legjellemzőbb, ezért fontosnak tartanám a rendezvény nagyobb mértékű internetes hirdetését. A fesztivál központja jogosan a borudvar, hiszen a látogatók egyik legfőbb motivációja a helyi borkultúra és a gasztronómia megismerése, a borudvarral általánosságban kifejezetten meg is vannak elégedve a látogatók, egyedül a méretét tekintve vitatható az eredmény, ami már interjúk során is kiderült, hogy a terjeszkedésnek területi akadályai vannak. A Szekszárdi Szüreti Napok vizsgálatánál megállapítható, hogy nagyobb arányban érzik úgy, hogy az esemény nagy mértékben hozzájárult, ahhoz, hogy a későbbiekben a Szekszárdi borvidék borait vásárolják. Ebből kifolyólag, egy ilyen volumenű fesztiválnak nem csak a rendezvény ideje alatt oda vonzott turistákban van komoly szerepe, de mint bormarketing eszközként a fogyasztók vásárlási szokásait is befolyásolja pozitív értelemben. A további négy, górcső alá vett rendezvény népszerűsége nem hasonlítható össze a Szüreti Napokkal. Szekszárdi Nyitott Pincék Napja egyöntetűen a leglátogatottabb a négy közül. Ez azért fontos, mivel a rendezvény – az Iván-völgyi kadarkatúrával együtt – kísérő programok nélkül, szinte teljes egészében csak a borról szól. Ebből látszik, hogy alapvetően van kereslet az ilyen típusú eseményekre is. A Nyitott Pince Napok azért is szerepelhetett, ilyen eredményesen, hiszen az eseménynek az országos szervezet is biztosít megjelenést. Így ezeknek az események két területen érdemes fejlődnie párhuzamosan, egyrészt nagyobb hangsúlyt fektetni a rendezvények marketingtevékenységeire és az ennek eredménye képpen létrejövő keresleti növekedéssel együtt a kínálat változatosságát biztosítani.
61
10. Összefoglalás Dolgozatomat éppen egy olyan időszakban írtam, amikor a Szekszárdi borvidéket elérte a fejlődés szele, lassan kilép Villány árnyékából és elkezdődtek azok a megmozdulások, amik sikerre vihetik a szekszárdi bort. A célom az volt, hogy bemutassam a Szekszárdi borvidék borra épülő rendezvényeit, mint a borvidékszintű marketing egyik fontos eszközét. Kiemelten fontosnak találom a borvidék egyedi értékeit, amiket többször is hangsúlyoztam írásomban. A helyi fesztiválok és rendezvények pedig egy eszköz arra, hogy ezeket az értékeket megmutassák a helyi borászok akár az egész országnak. Primer kutatásaim alátámasztották az állításomat, hogy a rendezvények az egyik legfontosabb megjelenési forma a borászoknak, és a fogyasztók borválasztási szokásaira is komoly hatással lehet. Bemutatva a város turisztikai adottságait arra következtetésre juthatunk, hogy bőven akad olyan dolog amiért érdemes ideutazni, de a legfontosabb még mindig a borkultúra. Ez a város turizmusának kitörési pontja és ez kölcsönösen hat visszafelé is, hiszen a Szekszárdi borvidéknek is a város turizmusa az egyik legjobb eszköz a népszerűsítésre. Ez az egymástól való függés megmutatja Szekszárd és a borkultúra különleges kapcsolatát, amely kapcsolatban a helyi rendezvények sokasága lehet a kapocs. Be kell látni, hogy a Szekszárdi Szüreti Napok az egyetlen országos szintű tömegrendezvény a városban. Az elmúlt 10 évben azonban igen gyorsan szaporodtak az egyéb borra épülő események, amik látogató számot tekintve egyre sikeresebbek. Szükségesnek gondolom, hogy e rendezvények mind egy szervezet alá tömörüljenek így könnyítve a szervezést és a megfelelő marketinglehetőségek kihasználást. Több helyi rendezvény és azok kellő hirdetése, már éves szinten is komoly növekedést eredményezhetne a turistaérkezésekben. Egy biztos, hogy valódi változásokat csak közösségi összefogássokkal lehet elérni. Ez alatt érthető a borászok, a szakmai szervezetek, a rendezvények szervezői, vagy csak egyszerűen a szekszárdiak közötti összefogást.
62
Szabó Ernő a Szekszárdi Ínyenc Klub alapítója így írt 2002-ben „fohászt” Szekszárd városatyáihoz:
„Már számtalanszor tanúja voltam, hogy mindenki egyetért abban, hogy tenni kell valamit a szekszárdi bor sikeréért. […] A jószándékú elvi támogatás kevés. A felismerés hiányzik, hogy ez Szekszárd ügye. Nem lehet elvárni, hogy egy-egy borász magára vállalja a borvidék és Szekszárd imázsának megteremtését. Mindenki tudja, hogy remek borok és hozzáértő borászok vannak itt, de a kép nem áll össze egységessé, nem válik fogalommá. X. Y. és Z. ki tud lépni a nemzetközi piacra, de Szekszárd kellene, hogy legyen az attrakció, a vonzerő! [...] A bor több egyszerű árunál. A bor stratégiai termék, arculatépítő elem, egy pozitív Szekszárdkép lehetősége. […] Mai zsargonnal élve nem egy-egy termék imázsáért fohászkodok, hanem a város imázsáért. Legyen a bor egy turisztikai termék, amelyért idejönnek máshonnan, s rögtön ott lesz a feladat, hogy legyen program, amellyel kitöltjük az időt. A bor ott van a baráti vállveregetések és a sanda mosolyok mögött, de senki sem érzi nemes feladatnak, hogy az ügyet szolgálja. […] ››A szenvedélyes szerelemre csak szekszárdit szabad inni!‹‹ Önöknek kutyakötelességük Szekszárdot szenvedélyesen szeretni!” (SZABÓ E. 2002, PP.85-87)
63
11. Mellékletek 11.1. Interjú vázlatok -
Borászok: Ifj. Vida Péter, Módos Ernő.
-
Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft.: Dávid Orsolya, borturisztikai munkatárs.
-
Babits Mihály Kulturális Központ, Kommunikációs csoport: Farkas Zsuzsanna, csoportvezető; Tillmann Katalin, közönségszervező.
-
Borvidék Félmaraton: Márkus István.
11.1.1. Borászokkal készített interjú 1. "A szekszárdi borok piaci helyzete előnyösebb pozícióban van, mint 10 évvel ezelőtt" - egyetért ezzel a mondattal? (Ha igen: minek köszönhető ez a változás?) 2. Hogyan értékeli a Szekszárdi borvidék borászai közt az együttműködés intenzitását,
gyakoriságát,
eredményességét?
Milyen
közösségi
marketingben vesz részt a pincészet? 3. Beleértve a nemzetközi, az országos és a helyi eseményeket, melyeket tartja a legfontosabb megjelenésnek marketingszempontból és miért? Mennyire fontosak a helyi rendezvények és mennyire a nem szekszárdi események? 4. Melyek azok a szekszárdi rendezvények, ami marketingszempontból a legfontosabbnak értékel? A Szüreti Napokon kívül mely rendezvényeket tartja igazán sikeresnek? (Kadarka túra, Borvidék Félmaraton, Márton nap, nyitott pincék súlya a turizmusban és a bormarketingben) 5. Mit gondol a Szekszárdi Szüreti Napokról? Mennyire bír nagy jelentőséggel marketingszempontból, hogyan hat ez a borászatokra? Hatással van ez a résztvevő vendégek borfogyasztási és vásárlási szokásaira? Hogyan értékeli a fesztivál szervezését és kivitelezését? 6. Hogyan
értékeli
a
Szekszárdi
borvidék
borvidékszintű
marketingtevékenységét? (esetleg személyes vélemény az új arculati pályázat nyertes művéről?) 64
7. Milyen csatornákon folyik a borászat marketingtevékenysége? 8. Mik azok a pontok ahol érdemes lenne változtatni beleértve a borászatok tevékenységét,
a
borvidékszintű
jelenségeket,
illetve
a
helyi
rendezvényeket? 9. Mit tart a borvidék kiemelkedő tulajdonságának, amire lehet építkezni a jövőben, és ami miatt egyedi vagy azzá válhat a borvidék a hazai piacon?
11.1.2. Borvidék Félmaraton szervezőjével készített interjú 1. Hogyan fogalmazná meg a rendezvény fő célját/céljait? 2. Milyen módon történik a félmaraton hirdetése? (média megjelenések, országszintű marketing) 3. Hány résztvevő volt az elmúlt években? 4. A résztvevők területi megoszlása. Hány résztvevő érkezett Szekszárd környékén kívülről? Mennyi a külföldi nevező? 5. Borászok részvétele: Hány borász és pontos kik azok, akik aktívan hozzájárulnak a rendezvényhez? 6. Esetleges tervben lévő változások, újítások? 7. Mit tart a borvidék kiemelkedő tulajdonságának, amire lehet építkezni a jövőben, és ami miatt egyedi vagy azzá válhat a borvidék a hazai piacon?
11.1.3. A Szekszárd Borvidék Nonprofit Kft.-vel készített interjú 1. "A szekszárdi borok piaci helyzete előnyösebb pozícióban van, mint 10 évvel ezelőtt" - egyetért ezzel a mondattal? (Ha igen: minek köszönhető ez a változás?) 2. Mi a szervezet fő célja? 3. Milyennek ítéli a borrégiókkal való együttműködést? 4. Milyen csatornákon működik a borvidéki marketing? 5. Milyen részt vállalnak a rendezvények szervezésében? 6. Milyen az együttműködés az önkormányzattal? 7. Mik a legfontosabb helyi és nem szekszárdi rendezvények? 8. Hogyan ítéli meg a helyi rendezvények jelentőségét?
65
9. Milyen jövőbeli tervek vannak kilátásban? 10. Mit tart a borvidék kiemelkedő tulajdonságának, amire lehet építkezni a jövőben, és ami miatt egyedi vagy azzá válhat a borvidék a hazai piacon?
11.1.4. A Babits Mihály Kulturális Központ munkatársaival készített interjú 1. Mi az intézet fő célja? 2. Mely rendezvények tartoznak az intézet hatásköre alá? 3. Hány ember dolgozik a Szekszárdi Szüreti Napok szervezésében? 4. Mekkora látogatottsága van a Szekszárdi Szüreti Napoknak? 5. Milyen csatornákon folyik a Szekszárdi Szüreti Napok hirdetése? 6. Várható-e nagyobb változás a Szekszárdi Szüreti Napok megrendezésében? 7. Mit tart a borvidék kiemelkedő tulajdonságának, amire lehet építkezni a jövőben, és ami miatt egyedi vagy azzá válhat a borvidék a hazai piacon?
66
11.2. A szekszárdi nagyrendezvények 2016-ban
8. ábra A Babits Mihály Kulturális Központ által szervezett szekszárdi nagyrendezvények.
67
12. Irodalomjegyzék 12.1. Könyvek 1. Dlusztus I. (2013). Meglelé Borát, A Pannon Borrégió borútikönyve, Mihazánk Kft., Szeged. 2. Botos E. P. (2004). Bormarketing, In Bormarketing Hajdú I.-né (szerk.), Mezőgazda Kiadó, Budapest. 3. Dr. Bodnár L. (2007). Borvidékek a Kárpát-medencében, Bodnár és Társa Geográfus Bt., np. 4. Dr. Gaál B. and Pardányi M. (2006). Bormarketing - A magyar borok marketingje, Alfadat-Press Kft., Tatabánya. 5. Gyuricza E. (2011). Utazás a gasztronómián keresztül – Utazás és turizmus Stahl Judit szakácskönyveiben. In: Fejős Z. (szerk.). Színre vitt helyek. Néprajzi Múzeum, Budapest, pp. 163–170. 6. Hidvégi V. (2012). Szekszárdi borvidék. In Búza P. (szerk.). A nagy Kadarkaköny, Szaktudás Kiadó Ház Zrt., Budapest, pp.159-169. 7. Máté A. (2012). A Szekszárdi borvidék borturizmusának megítélése a Szekszárdi Szüreti Napok tükrében. In Aubert A. Gyuricza L. Huszti Zs. (szerk.). A kultúra turizmusa a turizmus kultúrája, IDResearch Kft. / Publikon Kiadó, Pécs, pp.9-24. 8. Molnár E. (2007). A Szekszárdi és a Villányi borvidék összehasonlító marketingelemzése, Doktori (Ph.D.) értekezés, Gazdaságtudományi Kar Marketing és Kereskedelem Tanszék, Kaposvári Egyetem. 9. Szabó E. (2002). Bor, ecset és fakanál, Tolna Megyei Ínyencklub, Szekszárd. 10. Várhelyi T. (2012). Borturizmus, Líceum Kiadó, Eger. 11. Zsille D. (2010). A Szekszárdi Szüreti Napok minősítő szemmel. In: Tóth Zs. és Halász P. (szerk), A Magyar Művelődési Intézet és Képzőművészeti Lektorátus Évkönyve,
pp.167-170 Magyar Művelődési Intézet és
Képzőművészeti Lektorátus, Budapest
68
12.2. Folyóiratok, újságcikkek 1. Bormarketing Műhely (2013). A magyar lakosság borfogyasztási szokásai, Turizmus bulletin, XV. évfolyam, 1. szám, pp.50-56. 2. Budavári K. (2016). A Takler Kúria, Tolnai Népújság, XXVII évfolyam, 224. szám, p.4. 3. Kő A. (2015). Megnyugtatott Babits költeménye, Magyar Hírlap, XLVIII. évfolyam 5. szám, p.2.
12.3. Jogszabályok 1. 2004. évi XVIII. törvény a szőlőtermesztésről és a borgazdálkodásról 2. 127/2009. (IX. 29.) FVM rendelet a szőlészeti és a borászati adatszolgáltatás, valamint a származási bizonyítványok kiadásának rendjéről, továbbá a borászati termékek előállításáról, forgalomba hozataláról és jelöléséről 3. 9/2006. (II. 3.) FVM rendelet 4. 2012. évi CCXIX. törvény a hegyközségekről
12.4. Internetes források 1. http://www.vincemagazin.hu/2014/04/emelkedett-a-vilag-bortermelese/ (letöltve: 2016.10.05.) 2. http://www.parlament.hu/documents/10181/303867/2015_25_szolo_bor/5 4b41a71-0e26-4127-bc89-fc02442be32a (letöltve: 2016.10.05.) 3. http://www.boraszportal.hu/hirszuret/a-fogyasztas-nem-tudja-kovetni-aboraszatok-fejlodeset-6131 (letöltve: 2016.10.05.) 4. http://www.wineinstitute.org/files/World_Wine_Consumption_by_Countr y_Revised_Nov_2015.pdf (letöltve: 2016.10.05.) 69
5. http://www.ksh.hu/docs/hun/xftp/idoszaki/pdf/moborvid_14.pdf (letöltve: 2016.11.13.) 6. http://www.boraszoklapja.hu/borvid%C3%A9k/szeksz%C3%A1rdiborvid%C3%A9k (letöltve: 2016.11.13.) 7. http://www.magyarborakademia.hu/index.php/ev-bortermeloje-valasztas (letöltve: 2016.11.20.) 8. http://www.vesztergombi.hu/ (letöltve: 2016.11.25.) 9. http://www.takler.com/ (letöltve: 2016.11.25.) 10. http://www.boraszportal.hu/borvilag/takler-kuria-bizd-ra-magad-ahangulatra-6106 (letöltve: 2016.12.02.) 11. http://www.duzsitamas.hu/ (letöltve: 2016.11.25.) 12. http://www.meszarospince.hu/ (letöltve: 2016.12.02.) 13. http://www.agroforum.hu/hirek/valtozik-szekszardi-bikaver-osszetetele (2016.11.13.) 14. http://hvg.hu/gasztronomia/20120423_szekszard_bor_fuschli_siller (2016.11.14.) 15. http://hvg.hu/gasztronomia/20150918_A_szekszardi_palack (letöltve: 2016.11.13.) 16. http://szellemikulturalisorokseg.hu/index0.php?name=0_sarkoz_nepmuves zete (letöltve: 2016.12.05.) 17. http://turizmus.gemenczrt.hu/erdei-szallasok-csp/okoturisztikai-kozpontporboly/ (letöltve: 2016.12.05.) 18. http://fritz-tanya.hu/ (letöltve: 2016.12.02.) 19. http://bodribor.hu/ (letöltve: 2016.12.02.) 70
