Közlekedés: Pető Zoltán K1d Lelkes Mihályné TRk-T

BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10.

BUDAPEST, X. KERÜLET KERÜLETI VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZAT (KVSZ) és a Hungária körút – Kerepesi út – Pongrácz út – Horog utca – Kőbányai út által határolt terület KERÜLETI SZABÁLYOZÁSI TERVE (KSZT) IV. KÖTET JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Tsz: I-558-1/2010 Városrendezés: Tervezők:

Munkatársak: Közlekedés:

Közművek: Vízellátás-csatornázás: Energiaellátás: Táv- és hírközlés: Zöldfelület és környezetvédelem:

Albrecht Ute TT1 01-0517/06 Pintér Ferenc TT/1É 01-1719/11 Bálizsné Nagy-Pál Anna TT/1É 01-0574/11 Baglyos Szabolcs TT1 09-0582/06 Metiu Valeriu Dományi Bálint

……………………………………

Pető Zoltán K1d-1 01-2321 Lelkes Mihályné TRk-T 01-2320

……………………………………

Fodor Sarolta TV-T 01-4016/12 Román Péter Pető László TE-T 01-9743/13 Hódos Jenő (H-WAVE Kft.) TRh-T 01-4650

……………………………………

Pogány Aurél TK 01-5060 Niedetzky Andrea K/2 01-5152/12 Tatai Zsombor

…………………………………… ……………………………………

Zétényi Dávid

……………………………………

…………………………………… …………………………………… …………………………………… …………………………………… ……………………………………

……………………………………

…………………………………… ……………………………………

……………………………………

Régészet:

Gyuricza Anna (Alkmæon-Fortis Kft.)

Informatika:

Faragó Péterné Pizág Csaba

…………………………………… ……………………………………

Ügyvezető:

Albrecht Ute

……………………………………

Megrendelő:

Budapest Főváros X. kerület Kőbányai Önkormányzat

A tervdokumentáció a BFVT Kft. tulajdona, a tervezők szellemi alkotása, melyet a Megrendelő csak a szerződésben foglaltak szerint használhat fel. Budapest, 2011. április

Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), 1 Budapest, X. Hungária körút – Kerepesi út – Pongrácz út – Horog utca – Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)


TA RTALO M JEG YZ ÉK

JÓVÁHAGYANDÓ MUNKARÉSZEK Rendelettervezet Rajzi mellékletek: 1. melléklet - Övezeti terv

M 1:8 000

2. melléklet - Szabályozási terv

M 1:2 000

3. melléklet - Védelmi-korlátozási terv

M 1:8 000

2

Budapest X. kerület városrendezési és építési szabályzat (KVSZ), Budapest, X. Hungária körút – Kerepesi út – Pongrácz út – Horog utca – Kőbányai út által határolt terület kerületi szabályozási terve (KSZT)


RENDELETTERVEZET „BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYA ÖNKORMÁNYZAT KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK .../2011. (...) ÖNKORMÁNYZATI RENDELETE BUDAPEST FŐVÁROS X. KERÜLET KŐBÁNYA VÁROSRENDEZÉSI ÉS ÉPÍTÉSI SZABÁLYZATÁRÓL

Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzatának képviselő-testülete a helyi önkormányzatokról szóló 1990. évi LXV. törvény 16. §-ának (1) bekezdésében, az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény 14. §-ának (3) bekezdésében, továbbá a Budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Budapest fővárosi közgyűlési rendelet 1. §-ának (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján az alábbi rendeletet alkotja Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Városrendezési és Építési Szabályzatáról (a továbbiakban: KVSZ): ÁL TALÁ NOS R END EL KEZ ÉSEK I. ALAPVETŐ RENDELKEZÉSEK A rendelet hatálya és alkalmazása 1. § (1) A KVSZ hatálya a X. kerület közigazgatási területének a 2. mellékletben (a szabályozási tervlapon) feltüntetett és az 9. mellékletben felsorolt „hatályban maradó kerületi szabályozási tervek” által nem érintett részére (továbbiakban: terület) terjed ki. A hatályban maradó kerületi szabályozási tervek területén a vonatkozó önkormányzati rendeleteket változatlan tartalommal kell alkalmazni. (2) Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) Korm. rendelet (a továbbiakban: OTÉK), a Fővárosi szabályozási kerettervről szóló 46/1998. (X. 15.) Budapest F. Kgy. rendelet (a továbbiakban: FSZKT), és a Budapesti városrendezési és építési keretszabályzatról szóló 47/1998. (X. 15.) Budapest Főváros Közgyűlésének rendelete (a továbbiakban: BVKSZ) előírásait az e rendeletben foglalt kiegészítésekkel és eltérésekkel együtt kell alkalmazni. A KVSZ mellékletei 2. § (1) A KVSZ a) 1. melléklete (övezeti tervlap) tartalmazza az építési övezetek és az övezetek lehatárolását, övezeti jelét. Az építési övezet és az övezet jele az alábbi elemekből áll: aa) a keretövezet jele (FSZKT szerint), ab) célzott területfelhasználási módú terület jele (FSZKT szerint), ac) az építési övezet/övezet száma, neve. b) 2. melléklete Budapest X. kerület Kőbánya kerületi szabályozási terve (továbbiakban KSZT); c) 3. melléklete Budapest X. kerület Kőbánya védelmi és korlátozási terve, d) 4. melléklete a rendeletben használt fogalmakat határozza meg; e) 5. melléklete a védelemre javasolt épületeket, építményeket tartalmazza; f) 6. melléklete a közutak hálózati szerepét és tervezési osztályba sorolását tartalmazza; g) 7. melléklete a kerületben ültetendő honos fafajok listáját tartalmazza; h) 8. melléklete a hatályban maradó kerületi szabályozási terveket tartalmazza; i) 9. melléklete tartalmazza védett vagy védelemre tervezett épület, épületegyüttes bontási engedélyéhez készítendő karaktervizsgálat tartalmi és formai követelményeit. Hatósági engedélyhez kötött építési munkák 3. § Helyiséget tartalmazó új építmény építésekor az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti tervet is kell tartalmaznia a) Z-VP, Z-KP, Z-KK, Z-FK keretövezetű telkek, b) VK, I, IZ, K-TP, K-EÜ, KV-TE keretövezetű építési telkek, c) 5000 m2-nél nagyobb területű M, MZ keretövezetű telkek esetében.



Telekalakítás 4. § (1) Meglévő telektömbben az egyes telkeket érintő közterületi szabályozás végrehajtása érdekében a telekalakítás akkor is lehetséges, ha a közterületi szabályozással érintett telek területe a az építési övezetek, övezetek előírásaiban szereplő értéknél kisebb. (2) Eltérő építési övezetekben vagy övezetekben lévő telkeket összevonni nem lehet. (3) Amennyiben az építési övezet előírásai lehetővé teszik, nyúlványos telek a) kizárólag lakóterületen, b) a már meghatározó módon felosztott telektömbön belül, c) az övezeti előírások figyelembevételével, d) legalább 3 m széles és legfeljebb 50 m hosszú teleknyéllel is csak akkor alakítható ki, ha a kialakítandó telek más módon közterületről vagy magánútról nem közelíthető meg. (4) A (3) bekezdés hatálya alól kivételt képeznek a tömbbelsőkben önálló helyrajzi számú mélygarázs vagy zöldterület létesítésére szánt nyúlványos telkek, melyek minden esetben kialakíthatók. Magánút (1) Telektömbök belső feltárására, annak kiszolgálására magánút alakítható ki az alábbi feltételek biztosítása

5. § mellett: a) E rendelet a telek méretére és alakjára vonatkozó rendelkezéseit a magánút telkére vonatkozóan figyelmen kívül lehet hagyni. A magánút létrehozása után visszamaradó építési teleknek meg kell felelnie az építési övezet előírásainak. b) Magánút csak M és MZ keretövezetben alakítható ki c) Magánút az FSZKT szerinti fejlesztési területen nem hozható létre. d) A magánútnak közterülethez kell csatlakoznia, és kizárólag kiszolgáló út, kerékpárút vagy gyalogút szerepkörrel alakítható ki. e) A magánút telkének minimális szélessége ea) kiszolgáló út esetén 16,0 m, eb) gyalogút és kerékpárút esetén 4,0 m f) A magánút által kiszolgált telkeket úgy kell kialakítani és azokon építményeket elhelyezni, mintha a magánút közterület lenne. (2) A magánút felőli építési határvonal és a telek homlokvonala közötti területsáv előkertnek minősül, ezért ott az arra vonatkozó rendelkezéseket kell alkalmazni. (3) A magánutat – az Önkormányzattal kötött megállapodásban meghatározott feltételekkel – a tulajdonos köteles kialakítani. A magánút alatt létesülő és az érintett ingatlanokat kiszolgáló közművezetékek kiépítéséről, az út burkolattal való ellátásáról, a világítás kiépítéséről és mindezek üzemeltetéséről a magánút tulajdonosa köteles gondoskodni. A közműbevezetés szempontjából a magánút közmű-becsatlakozását a közüzemi hálózatba úgy kell tekinteni – a kapacitás-meghatározás és a külön szabályozott díjtételek, közműfejlesztési hozzájárulás kivételével –, mintha az közterületi közműcsatlakozás volna.

J Á R MŰ VEK ELH EL YEZ ÉSÉR E VO NATKO ZÓ REND EL KEZÉSEK Személygépjárművek 6. § A parkolási létesítmények közúti kapcsolatát a közlekedési szempontból minimálisan szükséges kapuval (ki-és bejárattal) kell biztosítani az alábbiak biztosítása mellett: a) 500 férőhely parkoló kapacitásig egy közös ki-bejárat létesíthető, b) a VK, L2, L2/A, L3, L4, I, IZ jelű építési övezetekben a személygépjármű-behajtást szolgáló kapuk és garázskapuk szélessége az ingatlanhoz tartozó utcaszakaszonként összesen nem haladhatja meg a 7,0 m-t. Kerékpárok 7. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához minden esetben a kerékpárok számára elhelyezési lehetőséget kell biztosítani a más jogszabály által előírt mennyiségben. (2) P+R parkoló létesítésekor annak részeként legalább a személygépjármű-kapacitás 20%-nak megfelelő B+R parkolót is ki kell alakítani. Tehergépjárművek és autóbuszok 8. § (1) Az építmények, önálló rendeltetési egységek, területek rendeltetésszerű használatához rendszeres teherszállítás vagy autóbuszforgalom esetén rakodóhelyet és autóbusz-várakozóhelyet kell biztosítani. 4



(2) Tehergépjármű-rakodóhelyre vonatkozóan a helyi ellátást szolgáló építmények esetében kerületi rendelet alapján biztosítani lehet azonos rakodóhelyről több építmény kiszolgálását. Amennyiben a telek mérete, az építmény funkciója ezt nem teszi lehetővé, akkor a kiszolgálás történhet közterületen kialakított, koncentrált rakodóhelyről is. (3) Azokon a telephelyeken, ahol rendszeres tehergépjármű-forgalomra kell számítani, a) a kerületi rendeletben meghatározott parkolási kötelezettség szerint számított mennyiségű tárolóhelyet biztosítani kell, b) a tehergépjárművek elhelyezését minden esetben (beléptetés, rakodás, kiléptetés stb.) telken belül kell megoldani. (4) A VK, I, M, K, KV jelű építési övezetekben a személygépjárművek és a tehergépjárművek forgalma számára önálló kapuk, garázskapuk létesíthetők. A járműtárolás műszaki megoldása 9. § (1) Új beépítés esetén a személygépjárművek telken belüli elhelyezési lehetőségét az építési övezetre vonatkozó beépítési módnak és a funkciónak megfelelően az alábbiak szerint kell biztosítani: a) lakófunkció esetében beépítési módtól függetlenül a vonatkozó előírások szerint létesítendő parkolók 100%-át épületben vagy terepszint alatt kell elhelyezni, b) zártsorú beépítési mód esetén – az a) pont szerinti kivétellel – a vonatkozó előírások szerint létesítendő parkolók legalább 90%-át épületben kell elhelyezni, c) szabadonálló, ikres vagy oldalhatáron álló beépítési mód esetén a vonatkozó előírások szerint létesítendő parkolók legalább 50%-át épületben kell biztosítani szálláshely-szolgáltató, felsőfokú oktató, egyéb közösségi szórakoztató, kulturális, sport- , igazgatási, fekvőbeteg-ellátó egészségügyi és egyéb funkciók esetében. (2) Új beépítés esetén a kerékpárok telken belüli elhelyezési lehetőségét – minden beépítési mód esetén – lakó, szálláshely-szolgáltatás, oktatási funkciók esetében épületben kell biztosítani. Bővítés vagy rendeltetésmódosítás esetén a meglévő állapothoz képest többletként jelentkező tárolókat a közterületen is el lehet helyezni. (3) A kerékpárok elhelyezését biztosító tárolóhelyek a földszinten vagy az első pinceszinten helyezhetők el.

AZ ÉPÍTETT KÖRNYEZET VÉDELMÉVEL KAPC SOLATOS ELŐ ÍR ÁSO K A városkép és az épített környezet értékeinek védelme 10. § (1) A kulturális örökség védelme érdekében a 10. melléklet szerinti karaktervizsgálatot is tartalmazó bontási engedélyt kell kérni a) a KVSZ 3. mellékletében (a védelmi és korlátozási tervlapon) feltüntetett védett vagy védelemre tervezett épület vagy épületegyüttes, b) „városkép szempontjából kiemelt útvonalakkal” határos telkeken és a „városkép szempontjából kiemelt területeken” álló, a közterületről látható, 1945 előtt épült épület, épületrész teljes vagy részleges bontásához. (2) Tervpályázati eljárás során kiválasztott tervek alapján kell elkészíteni: a) meglévő közcélú zöldterületek (Z-VP, Z-KP) továbbá az 1 ha-nál nagyobb zöldterületek kialakítására vagy átalakítására , b) magasépítmény, c) közterületeken elhelyezhető pavilon építési engedélyezési terveit. Az épületek közterületről látható homlokzatai 11. § (1) Városkép szempontjából kiemelt területeken és útvonalak mentén a közterületekről látható homlokzatokat csak egészében szabad felújítani és átszínezni. Ennek során 3,0 m-es magasságig graffitivédő bevonatot kell alkalmazni a közterületről közvetlenül megközelíthető falszakaszokon. E területeken és útvonalak mentén az épületgépészeti elemek (klímaberendezés, szellőző, kémény stb.) csak az épület részeként, annak megjelenéséhez illeszkedve vagy takartan helyezhetők el. (2) A kerületnek az (1) bekezdésben nem említett részein csak akkor lehet a homlokzatot részleges színezéssel ellátni, ha az igazodik az épület tagolásához és díszítőelemeihez, és korhű színvilágot tükröz. Az egyes épületeket nem lehet rikító, a környezettől idegen színűre, a homlokzati tagozatoktól idegen módon mintásra vagy képszerűre festeni. (3) A 3. mellékletben (a védelmi és korlátozási tervlapon) feltüntetett védett vagy védelemre tervezett épületek vagy épületegyüttesek esetében, továbbá a városkép szempontjából kiemelt területeken és útvonalak mentén a homlokzati nyílászárók cseréje során csak az eredeti színű és osztású építhető be.



(4) Értékvédelem alatt álló épületek esetében azok homlokzatainak és tetőzetének felújítását az építészeti értékek megőrzésével kell megtervezni és kivitelezni, és ahol lehetséges, az eredeti megjelenést kell rekonstruálni. Portál, kirakatszekrény, postaláda, bankautomata, árusító ablak stb. csak az érintett homlokzat tagolásához, építészeti megoldásaihoz igazodó formában alakítható ki. (5) Új épület elhelyezésénél, meglévő épület átalakításánál a közterületről látható részen megjelenő tájékoztató eszközök méretét és elhelyezését a közterületi homlokzattal egy időben kell megtervezni, engedélyeztetni és kialakítani. Meglévő épület esetén a már kialakított homlokzat architektúráját figyelembe véve csak az ott folytatott tevékenységre utaló tájékoztató eszköz (cégér) helyezhető el. A tájékoztató eszköz a homlokzat felületének legfeljebb 10%-át foglalhatja el, ebbe a homlokzat síkjára merőlegesen elhelyezett eszközök felülete is beleszámít. (6) Épület állandó díszkivilágítása a közlekedőket elvakító, káprázást okozó vagy a szomszédos épületek használatát zavaró kialakítással nem létesíthető. (7) Falfestmény takaratlan tűzfalon vagy mérnöki műtárgyon elhelyezhető, de az céglogót, üzleti célú reklámot nem tartalmazhat. (8) Épület homlokzatán semmiféle vezetéket (kábel, csővezeték) nem lehet a falsíkon kívül vezetni. Közterületek 12. § (1) Újonnan kialakítandó közterületek tervezésekor vagy meglévő átalakításakor a teljes keresztmetszetet komplex módon (közúti, gyalogos és kerékpáros közlekedés, közművek, zöldfelületek, berendezési tárgyak stb.) kell kezelni; a közterületi berendezéseket egymással összhangban, rendezetten kell elhelyezni. (2) Újonnan kialakítandó közterületen – a kizárólag gyalogos közlekedésre szolgáló utcát leszámítva – kétoldali fasort kell telepíteni. Meglévő közterület bővítése vagy átépítése során is így kell eljárni, amennyiben ezt a fizikai adottságok lehetővé teszik. (3) Fasorok telepítésénél, meglévők felújításánál a faállományt legalább 50%-ban a 8. mellékletben felsorolt honos fajokból kell kialakítani. (4) Fasortelepítésnél és -kiegészítésnél várostűrő, előnevelt, többszörösen iskolázott, „útsorfa” minőségű fák ültetendők – egyéb jogszabályok figyelembevételével – legalább 8-8 m tőtávolságban. Az ültetéssel egy időben öntözés lehetőségéről gondoskodni szükséges. Közterületi építmények 13. § (1) Önálló pénzkiadó, árusító automaták a közterületen nem helyezhetők el, kivéve a parkolójegy-árusító automatákat, valamint a tömegközlekedési megállókban létesített tömegközlekedési jegyárusító automatákat. (2) Városkép szempontjából kiemelt területeken és útvonalak mentén pavilon csak hírlap-, virágárusítás, telefonfülke, utasváró és nyilvános illemhely céljára telepíthető. A pavilonok építészeti kialakítását legalább városrész szinten egységesen, építészeti tervpályázati eljárás során kell meghatározni. A pavilonok legnagyobb mérete egyenként 12,0 m2, csoportosan telepítve összesen 48,0 m2. (3) Pavilon zártsorú beépítés előtt csak akkor helyezhető el, ha a közterület térfalai közötti távolság legalább 30 m. Az épület homlokzatától ilyenkor is legalább 3,0 m távolságot kell tartani, és a pavilon az épület rendeltetésszerű használatát nem zavarhatja. (4) Vendéglátó terasz árnyékolása csak az épület homlokzati síkjával párhuzamos, legalább 2,5 m belmagasságú, talajhoz nem rögzített (szétszerelhető vagy az épület homlokzati síkjára felszerelhető) árnyékoló szerkezettel alakítható ki, és legfeljebb 1,5 m magasságig keríthető körbe az átláthatóságot biztosító módon. (5) A közterületi járdákon és a gyalogos utcákban utasváró, pavilon, vendéglátó terasz csak akkor helyezhető el, ha a) az utasváró, pavilon, vendéglátó terasz a járda vagy gyalogút szélességének maximum 50%-át veszi igénybe, és legalább 1,5 m szabad szélesség biztosított, amelybe járda esetén a biztonsági sáv nem számítható bele, b) 5,0 m-nél szélesebb járda esetén az utasváró, pavilon, vendéglátó terasz mellett a visszamaradó összefüggő gyalogossáv szélessége legalább 60%-a a járda szélességének. (6) Utasváró és telefonfülke homlokzatfelületének legalább 2/3-át átláthatóan kell kialakítani. Tájékoztató és hirdetőeszközök 14. § (1) Közterületen új reklámcélú felület a már meglévő, engedéllyel és szabályosan létesített reklámcélú felületektől számított 50 m-es távolságon belül nem helyezhető el. Ez alól kivételt képeznek a tömegközlekedési utasvárókon, az aluljárókban, az építési reklámhálókon és az építési területek lehatárolására szolgáló ideiglenes kerítéseken kialakított reklámcélú felületek. (2) Reklámcélú felület a köztárgyak közül a közvilágítási műtárgyak, tömegközlekedési utasvárók, utcabútorok felületének legfeljebb 1/3-án, valamint önálló reklámhordozókon helyezhető el.

6



(3) Az A1-es ívméretet meghaladó méretű reklámcélú felületek zöld- és erdőterületen, a városkép szempontjából kiemelt területek és útvonalak mentén a közterületi telekhatártól számított 50 méteren belül nem helyezhetők el, kivéve az építési területeket lehatároló ideiglenes kerítéseken kialakított reklámcélú felületeket. (4) A hirdetőberendezések maximális mérete: a) Városkép szempontjából kiemelt területeken és útvonalak mentén maximum 2,5 m magas, 1,5 m széles, 30 cm mély és oldalanként maximum 2,5 m2 reklámfelületet hordozó berendezés, b) máshol maximum 6,0 m magas, 4,0 m széles, 1,0 m mély és oldalanként maximum 8,0 m2 reklámfelületet hordozó berendezés helyezhető el. Ezek típusát a fővárosi vagy a kerületi önkormányzat által kiírt pályázat alapján kell meghatározni. (5) Épületek tetőzetén reklámcélú felület csak vonalszerű, áttört fényreklámként helyezhető el, amely a nappali és az éjszakai városképet nem zavarhatja. Vonalszerű, áttört fényreklám az épület tömör homlokzati síkján is elhelyezhető. Villogó fényreklám, lézer- vagy ultraibolya fény nem használható. (6) Épület valamennyi homlokzatának egyidejű felújítása idején a közterületről látható homlokzat előtt az építési védőhálón reklámcélú felületet lehet elhelyezni. Ez lakóépület esetében az adott homlokzat felületének 60%-a, maximum 400 m2 lehet. Nem lakóépület esetében a védőhálón az épület végleges homlokzati rajzát kell feltüntetni, a reklámfelület legfeljebb az adott homlokzat felületének 20%-a, maximum 150 m2 lehet. (7) Homlokzatra függesztve vagy a közterületek felett átfeszítve csak idegenforgalmi, tudományos, kulturális, közösségi és nemzeti eseményekhez kötött rendezvényeket, időszakos ünnepi vásárokat hirdető reklámhordozók helyezhetők el, ideiglenes jelleggel. (8) A jelen szakaszban szereplő előírásoknak nem megfelelő, már meglévő reklámhordozó fennmaradására engedély nem adható ki, és nem hosszabbítható meg. A T ER M ÉSZET I KÖRN Y EZ ET VÉD ELM É V EL KA PC SOL ATO S E L Ő ÍRÁ SOK A környezeti elemek védelme és a terhelő hatások csökkentése 15. § (1) A 3. mellékletben jelölt vízfolyások külterületi védőzónáján belül (patak tengelyvonalától mért 50-50 méter), és a belterületi védőzónáján belül (patak tengelyvonalától mért 20-20 méter) parkoló nem létesíthető. (2) Karsztos területen közterületi gépjárműparkoló számára vízáteresztő burkolat nem alkalmazható. (3) Üzemanyagtöltő állomás karsztos területen csak kettősfalú tartállyal, indikátoros kivitelben létesíthető. (4) A tervezett térszín alatti beépítéseknél gondoskodni kell a talajvíz elleni védelemről, a talajvíz áramlásának lehetősége műszaki eszközökkel biztosítandó a talaj vízháztartásának és a térszín alatti épületszerkezetek károsodásának megelőzése céljából. (5) A M, MZ, K-HT, KV-EN, KV-TB, valamint a 3. mellékletben jelölt hulladékkal feltöltött bányaterületen elhelyezkedő Z, E jelű keretövezetekben bontás, tereprendezés vagy építkezés során a kitermelt talaj és a talajvíz minőségének vizsgálata szükséges. (6) Szennyezett talajú területen új épületet elhelyezni az érintett telekrész teljes területének kármentesítése után lehet. Alápincézett és mesterségesen feltöltött területek 16. § (1) A 3. mellékletben szereplő, valamint e rendelet hatálybalépését követően felmért és nyilvántartott alábányászott (alápincézett) területen az építési engedélyezési dokumentáció részeként benyújtandó geotechnikai szakvéleménynek ki kell terjednie a pince- és üregvédelemre, pincefeltárásra, a talaj- és rétegvízviszonyokra, a talajvízmozgás veszélyére, továbbá az építési tevékenységgel (kivitelezéssel) összefüggő állapotváltozásokra, a feltétlenül együtt kezelendő terület lehatárolására és a vizsgálatok megállapításainak megfelelő műszaki megoldásokra. (2) A 3. mellékletben szereplő, valamint e rendelet hatálybalépését követően felmért és nyilvántartott alábányászott (alápincézett) területen az építési helyet korlátozó pinceszellőzők védőtávolságát és védelmét az alábbiak szerint kell megállapítani és biztosítani: a) Új épületek pinceszellőzőktől mért távolsága legalább 10 méter kell, hogy legyen, b) Új pinceszellőző levegőtisztaság-védelmi szempontból védendő objektumtól, lakófunkciót is tartalmazó épülettől, beépítetlen építési telek határától, közterület határától minimum 20 m távolságban helyezhető el. c) Amennyiben a területen meglévő védendő objektum vagy lakás van, a pincehasznosítás újonnan csak olyan tevékenységgel lehetséges, amely az övezeti előírások alapján a felszíni létesítményekben is végezhető lenne. (3) Pincehasználat során tiltott tevékenységek: a) környezeti hatásvizsgálat-köteles tevékenységek, b) a mindenkor hatályos, a telepengedélyről és a teleplétesítésről szóló magasabb rendű jogszabály mellékleteiben felsorolt ipari, szolgáltató tevékenységek, c) vegyi-, robbanó-, tűzveszélyes és környezetszennyező termék vagy hulladék raktározása,



d) híradástechnikai termék, készülék gyártása, műszergyártás, nyersanyag visszanyerése hulladékból, üzemanyag-kereskedelem, nagykereskedelmi tevékenység (szakterülettől függetlenül).. (4) Feltöltött bányaterületen építmény elhelyezés előtt a tervezés során geotechnikai vizsgálatot szükséges végezni. (5) Kommunális (szerves) hulladék lerakására hasznosított, rekultivált területen közhasználat, huzamos emberi tartózkodást feltételező rendeltetés (rekreációs tevékenység) csak műszeres mérések által igazolt, határérték alatti metán arányú depóniagáz jelenléte esetén engedhető meg. A zöldfelületek kialakítása és védelme 17. § (1) Zöldsávba telepítendő fasor esetén, ha a szabályozási szélesség ezt lehetővé teszi, legalább 1,5 m széles, az útburkolattal párhuzamos zöldfelületet kell létesíteni az öntözés lehetőségének biztosításával. 1,5 m-nél keskenyebb zöldsávok esetében cserjék ültetendők. (2) A 3. mellékleten jelölt ökológiailag érzékeny területen a telepítendő fásszárú növényeket a 8. mellékletben felsorolt honos fajokból vagy azok kertészeti változataiból kell kiválasztani. (3) Felszíni parkolók kialakítása esetén a parkolóállások közé minden megkezdett 4 db parkolóhely után egy darab, nagy lombkoronát növelő, környezettűrő, faiskolában előnevelt fát kell telepíteni. (4) A szabályozási terven a telek „megtartandó növényállomány” jelöléssel ellátott részén épületet elhelyezni nem lehet; ott egyéb építmény legfeljebb a jelölt terület 15%-át foglalhatja el. (5) A szabályozási terven a „közterület zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területen játszókert, pihenőkert alakítható ki. (6) A szabályozási terven a „telek zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott területen új építmény nem helyezhető el, kivéve az L7-es keretövezeteket, ahol kerti gyalogút és játszókert létesítése is megengedett. (7) Településképvédelmi jelentőségű fa törzsétől számított 10 méteren belül új építmény – út-, térburkolat kivételével – nem létesíthető. A B EÉPÍTÉSR E VONAT KOZÓ ÁLT ALÁ NOS ELŐ ÍRÁ SOK Zártsorú beépítési mód 18. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási tervlap erről másképpen nem rendelkeznek, zártsorú beépítési mód esetén az építési vonal azonos a közterületi telekhatárral. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai, vagy a szabályozási tervlap másképpen nem rendelkeznek, új épületek KL-KT keretövezetbe tartozó közterület menti épülettraktusában a lakóhelyiségek legkisebb padlószintmagassága a járdaszinthez képest legalább a) 3,0 m, ha az előkert mérete 0 és 1,0 m közötti, b) 1,5 m, ha az előkert mérete 1,0 m-nél nagyobb és 5,0 méternél kisebb. (3) Az épületek zárt sora helyenként a megengedett építménymagasság legalább 2/3-a, de minimum 10,0 m-es épületközzel megszakítható. Ilyen esetben az épületeket a közre néző oldalukon homlokzattal kell kialakítani. Ikres beépítési mód 19. § (1) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási tervlap erről másképpen nem rendelkeznek, ikres beépítési mód esetén a) az előkert mérete 5,0 m, b) az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m, c) a hátsókert mérete 6,0 m. (2) Meglévő, ikresen csatlakozó épületeket átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet: a) a gerincvonal, párkányvonal, tetőhajlásszög és anyaghasználat, valamint a közterület felőli építési vonal azonos legyen, b) a két épületegységet az engedélyezési tervben együtt kell bemutatni. Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód 20. § (1) Szabadon álló és oldalhatáron álló beépítési mód esetén – amennyiben az egyes építési övezetek előírásai vagy a szabályozási tervlap erről másképpen nem rendelkeznek – az előkert mérete 5,0 m, a hátsókert mérete 6,0 m. (2) Az (1) bekezdés szerinti előkert mérete csökkenthető, ha az oldalszomszédos ingatlanokon az épületek homlokvonala a közterületi telekhatártól 5,0 m-nél közelebb helyezkedik el. Ebben az esetben a szomszédos ingatlanokon kialakult állapothoz lehet illeszkedni.

8



(3) A hátsókert területén lévő épület vagy épületrész nem bővíthető. (4) Szabadon álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság fele, de legalább 3,0 m. (5) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén az oldalkert mérete az építési övezetben megengedett legnagyobb építménymagasság értéke. (6) Oldalhatáron álló beépítési mód esetén: a) beépített telken a fő rendeltetésű épület elhelyezkedésével átellenes oldalon kell tartani az oldalkertet, b) beépítetlen telken a szomszédos ingatlanokon kialakult állapot szerinti oldalon kell tartani az oldalkertet, c) ha a szomszédos telkeken eltérő a kialakult állapot, akkor az adott utcaszakaszon jellemző oldalon kell tartani az oldalkertet. Építési hely 21. § A kerti építmények köréből víz- és fürdőmedence, kerti tető, valamint épített tűzrakóhely csak az építési helyen belül építhető. Szintterületi mutató 22. § (1) A szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületéből figyelmen kívül hagyhatók a) az épület 1,9 m-nél kisebb szabad belmagasságú területei, b) az első pinceszintnek minősülő építményszint területének a lakásokhoz tartozó tárolóhelyiségei közül lakásonként legfeljebb 15 m2, c) az előírt személygépjármű-tároló területe az OTÉK-ban és a fővárosi vagy helyi parkolási rendeletben megállapított férőhely mértékéig, férőhelyenként legfeljebb 30 m2, d) a c) pont szerinti mértéket meghaladó személygépjármű-tárolók esetében férőhelyenként legfeljebb 15 m2, (2) A szintterületi mutató számításánál az épület bruttó szintterületébe bele kell számolni a beépítetlen padlásszint 1,9 m-nél nagyobb szabad belmagasságú területeit is. (3) Amennyiben egy telken kizárólag parkolóház létesül, a keretövezetre előírt maximális szintterületi mutató figyelmen kívül hagyható. (4) Közterület fölötti felül- vagy alulépítés esetén az így keletkezett szintterületet a funkcionálisan hozzá kapcsolódó építési telek szintterületéhez kell számítani. Zöldfelületi mérték 23. § (1) A beépítésre szánt területeken a telek minimálisan előírt zöldfelületének legalább 50%-át aktív talajkapcsolatú területen kell létesíteni, kivéve: a) a KV-TB keretövezetbe tartozó telkeket, b) parkolóház mint egyedüli funkció építésekor, ha a beépítés megengedett mértéke 100%, c) kialakult, 600 m2 alatti telekméret esetén – a kertvárosias lakóterületek kivételével. (2) A telek legkisebb zöldfelületi mértékének legalább 50%-át legalább 50 m2 nagyságú egybefüggő felületekben kell kialakítani. (3) A zöldfelület mértékébe nem számíthatók bele a gépjármű-közlekedésre és álló járművek tárolására szolgáló felületek (gyeprácsok és telken belüli burkolatlan útpályák). (4) Az egyes építési övezetekben, övezetekben meghatározott legkisebb zöldfelületi mérték többszintes növényállomány vagy homlokzati zöldfelületek alkalmazása esetén sem csökkenthető. (5) A legkisebb zöldfelület mértékébe nem számítható be az 1 m-nél keskenyebb vagy a 10 m2-nél kisebb alapterületű egységben létesített, növényzettel fedett terület. (6) Ha az egyes építési övezetekben, övezetekben a legkisebb kialakítható zöldfelületi érték meghaladja a keretövezetre meghatározott értékét, a különbség mértékének erejéig a tetőkerti zöldfelület beszámítható a vonatkozó kormányrendelet szerint. Építménymagasság és illeszkedés 24. § (1) Az épület homlokzatfelületéhez hozzászámítandó építményrészek legmagasabb pontja a maximális építménymagasság értékétől általános esetben legfeljebb annak harmadával térhet el. A fenti előírástól csak egy eredeti épületrész (fiatorony, párkányzat stb.) visszaépítése érdekében, továbbá technológiai építmény, sportépítmény valamint közhasználatú építmény magassági hangsúlyainak megteremtése céljából lehet eltérni.



(2) Zártsorú beépítésű módú építési övezetben új vagy bővítendő épület közterület felőli homlokzatmagassága a két oldalról szomszédos, az építési övezet előírásainak megfelelő épületek homlokzatmagasságának számtani átlagát legfeljebb 0,5 m-rel lépheti túl. Ennél nagyobb eltérés az építési övezetben megengedett nagyobb építménymagasság ellenére sem lehetséges, kivéve, ha a KSZT ettől eltérő értéket határoz meg. Közhasználatra átadott területek 25. § (1) Közhasználatra átadott terület esetén rendelkezni kell a közhasználat módjáról. Míg korlátlan közhasználat esetén a terület közcélú igénybevétele sem térben, sem időben nem korlátozható, addig korlátozott közhasználat esetén a terület időszakosan (pl. éjszakára) lezárható. A használók köre egyik esetben sem korlátozható. (2) A közhasználatra átadott terület csak gyalogos és kerékpáros közlekedésre, továbbá zöldfelület létesítésére szolgálhat. (3) A közhasználatra átadott területet a környező közterületekkel összhangban, azokkal legalább azonos minőségben kell kialakítani. A közhasználatra átadott terület felé néző homlokzatok úgy alakítandók ki, mintha azok közterületre néznének. (4) A közhasználatra átadott terület kialakításának és fenntartásának feltételeit az Önkormányzat és az ingatlantulajdonos közötti megállapodásban kell meghatározni. Egyéb előírások 26. § (1) A saroktelekre vonatkozó szabályozási határértékeket akkor lehet alkalmazni, ha a telektömb több, mint 4 telekre tagolódik. (2) Amennyiben egy telek egynél több építési övezetbe vagy övezetbe tartozik, a beépítési paraméterek számításánál és a beépítési feltételek meghatározásánál az övezethatár által elválasztott telekrészekre vonatkozó előírásokat külön-külön kell figyelembe venni. (3) Tetőtér csak egy szintben építhető be. E G YE S É PÍ T M É N Y F A J T Á K ELH EL Y EZÉ S É N EK SZA B Á L YA I Lakások 27. § (1) Minden új építésű lakás legalább egy lakószobája napfény által benapozott kell, hogy legyen. Új épület elhelyezése esetén, vagy meglévő épület bővítése miatt a környező, meglévő épületek benapozási értéke az előírt érték alá nem csökkenhet. (2) Az új építésű lakás huzamos tartózkodásra szolgáló helyiségének nyílását tartalmazó homlokzatának telepítési távolsága a szemben lévő homlokzattól mérve – egy telken belül is – legalább a nagyobbik homlokzatmagasság értéke, a közterület felőli homlokzatok kivételével. Kiszolgáló építmények 28. § (1) Az L3 és L4 keretövezetben a lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület/helyiségek elhelyezésére vonatkozó előírások: a) Lakóépületet kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület beépítetlen telken csak lakóépület építésével egy időben vagy azt követően építhető. b) Kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú épület kizárólag földszintes, tetőtérbeépítés nélküli, legfeljebb 3,0 m (műterem esetén legfeljebb 4,5 m) építménymagasságú, legfeljebb 6 m gerinc-magasságú kialakítással létesíthető, amelynek bruttó alapterülete legfeljebb 50 m2 lehet. A kiszolgáló épület tetőhéjalása – magastetős kialakítás esetén – legyen azonos a főrendeltetésű épületével. Üzemanyagtöltő állomások és gépkocsimosók 29. § (1) Önálló üzemanyagtöltő állomás, önálló gépkocsimosó a KL-KT keretövezetben, továbbá a KL-KT keretövezet mentén lévő M, MZ, KV-IK, KL-KÉ jelű, valamint a lakófunkciót kizáró I jelű építési övezetekben létesíthető. (2) Üzemanyagtöltő állomás vagy gépkocsimosó más létesítmény részeként is csak az (1) bekezdésben felsorolt keretövezetekben, önálló többszintes parkolóház, P+R parkoló, irodaház vagy 6.000m2-nél nagyobb kereskedelmi létesítmény részeként helyezhető el.

10



(3) Üzemanyagtöltő állomást nem lehet elhelyezni olyan telken, amely zöldterülettel vagy lakó-, egészségügyi, szociális, oktatási funkciót tartalmazó épület telkével határos. Amennyiben nem közvetlenül határos, úgy a fenti létesítmények építési helyétől az üzemanyagtöltő állomás telkének távolsága legalább 50 m kell, hogy legyen. Kereskedelmi létesítmények 30. § (1) 6.000 m2 bruttó szintterületnél nagyobb kereskedelmi létesítményt zártsorúan sorolni és funkcionálisan összekötni nem lehet, kivéve, ha az építési övezeti előírások másképp rendelkeznek. (2) Gyalogos alul- és felüljáróban kereskedelmi létesítmény csak az alábbi feltételek mellett helyezhető el: a) a közlekedő utak szükséges szélességét kereskedelmi létesítmény elhelyezésével nem lehet csökkenteni, b) az elhelyezett kereskedelmi létesítmények nettó alapterülete 10 m2-nél kisebb nem lehet, kivéve a közlekedési jegyárusító fülkét, c) az aluljáróban minden, a gyalogosok számára megmaradó 100 m2 gyalogos közlekedő felület után legfeljebb egy üzlethelyiség telepíthető, d) a 2000 m2-nél kisebb vízszintes alapterületű (lépcsők nélkül számított) alul- vagy felüljárókban az a) pontban előírtak betartása mellett az alábbi funkciók helyezhetők el: közlekedési jegyárusító hely, nyilvános illemhely, virágárus, hírlapárus, dohánybolt, pénzváltó, információs helyiség, szolgáltató rendeltetésű egység. Mérnöki létesítmények és közművek 31. § (1) Belterületen új épület csak akkor építhető, ha a teljes közművesítettség rendelkezésre áll a használatbavételi engedély megkérésekor, vagy az épület energiaigénye megújuló forrásból biztosítható a vonatkozó jogszabályok figyelembevételével. (2) A Rákos-patak nyomvonalától északra kizárólag elválasztott rendszerű közcsatorna építhető. A patak nyomvonalától délre az egyesített rendszerű csatornázás is megengedhető, de utóbbi esetben is elválasztott rendszert kell kiépíteni a patak menti 500 m-es sávon belül, amennyiben azt a műszaki adottságok lehetővé teszik. (3) A Rákos-patak közművek műtárgyaival csak vizuális takarásban (pl. hidak, átereszek alatt) keresztezhető. A Rákos-patak szabályozását a tényleges partvonalhoz kell igazítani, majd ezen partvonaltól mért 6-6 m szélességben kezelősávot kell biztosítani. (4) A csapadékvíz-elvezetésre az alábbi előírások vonatkoznak: a) Csapadékvizet befogadó csatorna vagy árok hiányában a csapadékvizeket telken belül kell elhelyezni és hasznosítani. Korlátozott mennyiséget befogadni képes közcsatorna esetén a többlet vízmennyiséget telken belül vissza kell tartani, majd késleltetett módon bevezetni. b) 400 m2-t meghaladó alapterületű új épületek esetében a tetőfelületekről lefolyó esővíz a telken belül, terepszint alatt vagy épületben létesített ciszternában gyűjtendő. Ennek tárolókapacitása alkalmas kell, hogy legyen a kétéves gyakoriságú és 15 perces időtartalmú csapadékhullásból származó vízmennyiség befogadására. c) A csapadékvizet az ingatlanról a közterületre csak közcsatornába kötve lehet kivezetni, a szomszédos telekre átvezetni tilos. d) Csapadékvíz szennyvízcsatornába nem vezethető. e) Telken belül elszikkasztani csak a tetőfelületekről elkülönítve gyűjtött tiszta csapadékvizet lehet. A hordalékkal szennyezett csapadékvizeket a telken belül létesítendő hordalékfogón keresztül kell megtisztítani, majd ezt követően vezethetők csak a közcsatornába. f) f) Az olajos szennyeződéseknek kitett burkolt közlekedési felületekről és a 400 m2-nél nagyobb parkolókból lefolyó csapadékvizeket csak benzin- és olajfogón keresztül lehet csak a közcsatornába, árokba vezetni. (5) Napenergiát hasznosító berendezés (napkollektor, napelem) magastetős épület tetején a tetőszerkezettel azonos dőlésszögben helyezhető el. (6) Energiatermelő szélkerék csak külterületen helyezhető el. (7) Épületgépészeti berendezés (különösen gázüzemű fűtő- vagy légkondicionáló berendezés) külső (kültéri) egysége közterületről látható módon csak takart kivitelben, az épület homlokzatához illeszkedő módon helyezhető el. (8) Gázmérő az épületek közterületi homlokvonalán nem helyezhető el. (9) A távközlési létesítményekre az alábbi előírások vonatkoznak: a) A területen a távközlési hálózatok vezetékeit általános esetben föld alá (földkábel, alépítmény) kell elhelyezni. Légvezetékes kialakítás csak olyan helyeken lehetséges, ahol az elektromos hálózat földkábellel történő kiváltása még nem történt meg; ilyen esetben a távközlő légkábelek vezetéséhez csak az elektromos hálózat meglévő oszlopsora vehető igénybe. Az elektromos vezetékhálózat földkábeles kiváltásakor a távközlő kábeleket is földkábelekkel kell kiváltani, az oszlopokat el kell bontani. b) Hat méternél magasabb önálló antennatartó szerkezet (torony) és létesítményei csak külterületen helyezhetők el. c) Elektronikus hírközlési létesítményt – amennyiben műszakilag lehetséges – közterületen, vagy a meglévő létesítmények (villamos távvezetékek, kémények, tornyok) felhasználásával kell létesíteni.



d) 12 métert meghaladó legnagyobb megengedett építménymagasságú építési övezetekben a 6 méternél nem magasabb távközlési antennát csak az épületek tetejére vagy tetőszerkezetére szabad elhelyezni. e) Kis méretű antenna vagy mikrocella épületek homlokzatán takart kivitelben, közterületről nem látható módon helyezhető el. Mikrocella közterületi oszlopokra is elhelyezhető. Magasépítmények 32. § (1) Új magasház közforgalmú vasút és városi gyorsvasút (metró) állomásának kijáratától számított 300 m távolságon belül helyezhető el az alábbi városrészközpontokban: a) Mázsa tér – Liget tér, b) Örs vezér tere, c) Határ út, d) Kőbánya-Kispest. (2) Már meglévő lakóépületekre nem lehet új lakószintet építeni, ha azok a magasház kategóriába tartoznak, vagy ezáltal abba kerülnének. (3) Magasház csak az érintett önkormányzatok és a tulajdonos vagy beruházó közötti településrendezési szerződés (TRSZ) megkötését követően építhető. Kerítések 33. § (1) A 16 m-nél kisebb szabályozási szélességű közterületek útkereszteződéseinél a telek sarokpontjától számított legalább 6-6 m-en belül átláthatóan kell kialakítani a kerítéseket. (2) A telek határvonalain létesíthető kerítés lakó- és vegyes területen csak áttört, másutt áttört és tömör is lehet. Áttört kerítés legfeljebb 2,2 m magassággal építhető, amelyből legfeljebb 50 cm magas a tömör lábazat. Áttörtnek az a kerítés minősül, amely a belátást a kerítés síkjára állított merőleges vagy 45°-os szögből legfeljebb a lábazaton felüli kerítés felületének 50%-án takarja. A tömör kerítés magassága legfeljebb 2,0 m, anyaga és megjelenése (színe, vakolata, burkolata) a fő rendeltetésű épülethez igazodó kell legyen, és elsősorban a kerület hagyományainak megfelelő anyagok alkalmazandók (pl. terméskő, tégla). (3) A (2) bekezdés előírásai nem vonatkoznak a régi, városképileg értékes kő-és téglakerítések és azok kapuinak helyreállítására, valamint a temetők kerítéseire és kerítéssel egybeépített urnafalaira. (4) Közterület felé legfeljebb 2,5 m magas tömör támfal létesíthető, ezen felül mellvédként szolgáló magasítást átlátható módon kell kialakítani. (5) Lakó- és vegyes területen lévő telkeken a külön használatú telekrészeket legfeljebb 1,5 m magas áttört, lábazat nélküli kerítéssel vagy sövénnyel szabad elválasztani. (6) Hullámlemez, trapézlemez vagy műanyaglemez anyagú vagy rikító, a környezettel nem harmonizáló, környezettől idegen színű, mintás vagy festett képként ható mintájú kerítés nem létesíthető.

12



I I . B E ÉPÍT ÉSR E S Z Á N T T ER Ü L ET E K É P ÍT É SI Ö VE Z ET I ELŐ ÍR ÁSAI LA KÓT ERÜLET EK Általános előírások a lakóterületekre 34. § (1) Amennyiben a keretövezetek vagy az építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a lakóépületeken kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló a) kiskereskedelmi épület, b) egyházi épület, c) oktatási épület, d) művelődési és kulturális épület, e) egészségügyi épület, f) szociális épület, g) szálláshely-szolgáltató épület, h) a helyi lakosság közbiztonságát szolgáló építmény, i) sportépítmény, j) irodaépület is elhelyezhető. Lakóépületben olyan funkció is elhelyezhető, melynek terhelési határértéke nem haladja meg a lakóterületre egyéb jogszabályban előírt értéket. (2) A melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz-tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény helyezhető el. (3) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az L3 és L4 keretövezetekben az AI jelű speciális alapintézményi építési övezetek területén, valamint az L7 keretövezetben az AE jelű alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló építési övezetek területén a) oktatási, b) művelődési és kulturális, c) egészségügyi, d) igazgatási célú épület helyezhető el. Lakás az AI és AE jelű építési övezetek területén nem létesíthető. (4) Az L3, L4 jelű építési övezetekben a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó. (5) Lakóterületen az alábbi építmények csak a KL-KT keretövezet menti teleksorban helyezhetők el, a lakóterület más részein ezek bővítése, átalakítása, vagy meglévő épület használati módjának ilyen célú megváltoztatása nem megengedett. Ezek: a) önálló rendeltetési egységként kialakított kereskedelmi funkciójú épület, amelynek bruttó alapterülete meghaladja az 1000 m2-t, b) autós gyorséttermek, c) zenés vendéglátóhelyek, d) gépkocsi-szerelő vagy egyéb műhelyek. Városias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2) 35. § (1) A keretövezet területe a hagyományos beépítésű, jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magában foglaló, legfeljebb ötszintes (földszint + négy emeleti szint, amibe a tetőtéri szint is beleszámít) épületek elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezetben kereskedelmi funkció önálló épületben nem, csak más fő rendeltetésű épület pinceszintjein és földszintjén létesíthető. A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 2.000 m2 lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket. (3) Az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó egész szám lehet. (4) Az L2-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (5) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni:



Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele L2

-X/Z-01

Beépítési mód Z

területe m2 2500

Az építési telek kialakítható legnagyobb beépítettsége terepszint felett alatt % % 55 65

legkisebb zöldfelülete % 30

Szintterületi mutató m2/telek m2 3,00

Az épület építménymagassága legalább m 7,5

legfeljebb m 15,0

(6) Az L2-X/Z-01 jelű építési övezetben a hátsókert mérete 15 m, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő, de legalább 6,0 m.

Kisvárosias, jellemzően zártsorú beépítésű lakóterület (L2/A) 36. § A keretövezet területe a hagyományos, jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. Kisvárosias, jellemzően szabadon álló beépítésű lakóterület (L3) 37. § (1) A keretövezet területe a hagyományos, jellemzően szabadon álló beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, 12,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a lakóépületeken kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló a) kiskereskedelmi épület, b) egyházi épület, c) oktatási épület, d) egészségügyi épület, e) szociális épület, f) szálláshely-szolgáltató épület g) sportépítmény is elhelyezhető. (3) A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1.000 m2 lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket. (4) Az elhelyezhető önálló rendeltetési egységek száma legfeljebb a bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó (lefelé kerekített) egész szám lehet. (5) Az L3 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) az L3-X/SZ-01 jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, b) az L3-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (6) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

L3 L3

-X/SZ-01 -X/Z-01

Beépítési mód

SZ Z

területe m2

1000 400

Az építési telek kialakítható legnagyobb beépítettsége terepszint felett alatt % %

30 30

40 40

Az épület építménymagassága

legkisebb zöldfelülete %

Szintterületi mutató m2/telek m2

legalább m

legfeljebb m

55 55

1,20 0,80

7,5 4,5

12,5 7,5

Intenzív kertvárosias lakóterület (L4) 38. § (1) A keretövezet területe az intenzív beépítésű, jellemzően szabadon álló beépítési módú, 7,5 m-es építménymagasságot meg nem haladó lakóépületek elhelyezésére szolgál. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a lakóépületeken kívül a helyi lakosság ellátását szolgáló a) kiskereskedelmi épület, b) egyházi épület, c) oktatási épület, d) egészségügyi épület, e) sportcélú épület. is elhelyezhető.

14



(3) Az L4 jelű lakóterületen telkenként egy fő rendeltetésű épület helyezhető el, kivétel ez alól a minimum 80,0 m mélységet meghaladó telkek, ahol két fő rendeltetésű épület is elhelyezhető. (4) Az L4 jelű lakóterületen az önálló rendeltetési egységek számát az alábbiak szerint kell meghatározni: a) az aprótelkes (400 m2-es minimális telekméretű) építési övezetek területén legfeljebb egy önálló rendeltetési egység létesíthető, b) minden egyéb L4-es építési övezetben az építhető bruttó szintterület 125 m2 –el való osztásából számított (lefelé kerekített egész szám) rendeltetési egység építhető, ami a 800 m2 legkisebb telekméretű építési övezetek esetében nem haladhatja meg a 4 rendeltetési egységet, 1200 m2 legkisebb telekméretű építési övezetek esetében a 6 rendeltetési egységet. (5) A kiszolgáló épületek közül telkenként elhelyezhető egy járműtároló épület, de csak abban az esetben, ha a telken fő rendeltetési egységként már meglévő lakóépület található. (6) A kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként legfeljebb 1.000 m2 lehet, amennyiben az egyes építési övezetek előírásai nem állapítanak meg ennél alacsonyabb értéket. (7) Az L4 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) az L4-X/SZ-01, L4-X/SZ-02, L4-X/SZ-03 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, b) az L4-X/SZ-04 jelű építési övezet aprótelkes, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület, c) az L4-X/SZ-05 jelű építési övezet kialakult, szabadon álló beépítési mód szerint beépített vagy beépíthető terület, d) az L4-X/SZ-AI-01 jelű építési övezet alapintézmények elhelyezésére szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. e) az L4-X/ SZ- RK-01 jelű építési övezet rekreációs és sporttevékenység céljára szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. f) az L4-X/IKR-01 jelű építési övezet ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, g) az L4-X/IKR-02, L4-X/IKR-03 jelű építési övezet aprótelkes, ikres beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, h) az L4-X/O-01 jelű építési övezet oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, i) az L4-X/Z-01 és L4-X/Z-02 jelű építési övezetek zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, j) az L4-X/Z-03 jelű építési övezet aprótelkes, zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (8) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4 L4

-X/SZ-01 -X/SZ-02 -X/SZ-03 -X/SZ-04 -X/SZ-05 -X/SZ-AI-01 -X/SZ-RK-01 -X/IKR-01 -X/IKR-02 -X/IKR-03 -X/O-01 -X/Z-01 -X/Z-02 -X/Z-03

Beépítési mód

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ IKR IKR IKR O Z Z Z

területe m2

1200 800 800 400 K 2000 1500 600 400 400 800 1200 800 400


25 25 25 30 K 30 10 25 35 35 25 25 30 25

30 30 30 40 40 35 0 30 40 40 30 30 30 30




legalább m

legfeljebb m

50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50 50

0,70 0,50 0,50 0,50 0,50 0,70 0,10 0,50 0,70 0,50 0,50 0,70 0,70 0,50

3,5 3,5 3,5 – 3,5 3,5 3,5 3,5

7,5 5,5 7,5 5,5 5,5 7,5 4,5 5,5 6,5 5,5 5,5 7,5 7,5 5,5



39. § (1) Az L4-X/SZ-AI-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi és igazgatási épület, valamint katasztrófavédelmi építmény helyezhető el. b) Az építési övezetben ba) az előkert mérete 5 m, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő. bb) az oldalkert mérete 3,75 m, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő. (2) Az L4-X/SZ-RK-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben fő rendeltetésként csak játszókert, pihenőkert, sportkert és köztér alakítható ki. b) Az építési övezetben a szabadon álló beépítési mód előírásainak megfelelően elhelyezhető nyilvános illemhely, játszóház, sportépítmény, továbbá a közterületeken elhelyezhető létesítmények. Ezek alapterülete épületenként nem haladhatja meg az 50 m2-t. c) A közhasználatot az építési övezet teljes területén biztosítani kell. d) Az építési övezet területén parkolót – fásított, felszíni kialakítással – kizárólag a közteret igénybevevők számára előírt férőhelyek biztosítása céljából szabad létesíteni. (3) Az L4-X/IKR-01 építési övezet területén az épületek traktusszélessége legfeljebb 5,0 m-rel a hátsókert irányába növelhető, amennyiben az építési övezet paraméterei ezt lehetővé teszik. (4) Az L4-X/IKR jelű építési övezetekben az előkert mérete 5 m. Ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott a kialakult állapotnak megfelelő. (5) Az L4-X/Z jelű építési övezetek egyedi előírásai: a) Az építési övezetekben az építési hely a telek közterületi határvonalával párhuzamosan maximum 16 méter mély lehet, ezt követően az építési hely a telekhossz 50%-áig az oldalkertre vonatkozó szabályok szerint meghatározott. b) A meglévő épület mellé tűzfalcsatlakozással épülő új épület csatlakozó párkánymagassága legfeljebb 2,0 méterrel térhet el a meglévő párkány szintjétől. (6) Az L4-X/Z-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetek területén önálló gépjárműtároló nem létesíthető. b) Az építési övezetben az előkert mérete 0 m, kivéve az Alkér utcának az Óhegy utca és Petrőczy utca közötti szakasza mentén, ahol 5 m. (7) Az L4-X/Z-02 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben lakóépület, igazgatási és irodaépület, valamint katasztrófavédelmi építmény helyezhető el. b) Az építési övezetben telkenként legfeljebb négy rendeltetési egység helyezhető el. Meglévő épület átalakítása során a rendeltetési egységek száma nem növelhető. c) A lakótelep karakterének megőrzése érdekében a fő rendeltetésű épületek csak az eredeti kubatúrán belül újíthatók fel, tagozataik, tetőidomaik megőrzendők. d) Tetőtér beépítése önálló rendeltetési egységként nem, csak meglévő földszinti egység bővítményeként megengedett. Tetőablakok egységes megjelenéssel, a homlokzat hosszának legfeljebb 1/3-án alakíthatók ki. e) A kiszolgáló épületek közül csak a járműtároló épületek helyezhetők el. Ezeket az oldalsó telekhatárok mentén ikresen (oldaltávolság nélkül, tűzfalasan csatlakoztatva, egységes építészeti megjelenéssel) kell kialakítani. A rendelkezésükre álló építési hely a szomszédos telkeken álló főépületek első és hátsó homlokzati vonala közötti és az oldalsó telekhatártól mért 3,0 – 3,0 m-es sáv. (8) Az L4-X/Z-03 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetek területén önálló gépjárműtároló nem létesíthető. b) Az építési övezetben az előkert mérete a kialakult állapotnak megfelelő. c) Az épületek traktusszélessége legfeljebb 5,0 m-rel a hátsókert irányába növelhető, amennyiben az építési övezet paraméterei ezt lehetővé teszik. d) Meglévő, zártsorúan csatlakozó épületegyüttest átalakítani, bővíteni, felújítani az alábbi feltételekkel lehet: da) a gerincvonal, párkányvonal, tetőhajlásszög és anyaghasználat, valamint a közterület felőli építési vonal azonos legyen db) az érintett épületegységeket az engedélyezési tervben együtt kell bemutatni. Telepszerű lakóterület (L7) 40. § (1) A keretövezet területe a telepszerűen kialakított lakóterületek, lakóparkok többlakásos lakóépületeinek elhelyezésére szolgál. (2) Új lakást elhelyezni csak az oktatási és egészségügyi intézményi ellátottság biztosítása esetén lehetséges. (3) A keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként általánosságban nem haladhatja meg az 2.000 m2-t. Ezt az egyes építési övezetek előírásai szigoríthatják. (4) Az L7 keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) az L7-X/K-01, L7-X/K-02 és L7-X/K-03 jelű építési övezetek kialakult beépítési paraméterekkel rendelkező beépített, vagy beépíthető területek,

16



b) az L7-X/SZ-01, L7-X/SZ-02 és L7-X/SZ-03 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, c) az L7-X/AE-SZ-01 jelű építési övezet alapellátást biztosító intézmények elhelyezésére szolgáló, szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (5) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2


L7 -X/K-01 K K K L7 -X/K-02 K K K L7 -X/K-03 K K K L7 -X/SZ-01 SZ 2000 35 L7 -X/SZ-02 SZ 2000 35 L7 -X/SZ-03 SZ 2000 35 L7 -X/SZ-AE-01 SZ 2000 25 * 80% beépített telek esetén, 50% közterületi telek esetén




legalább m

legfeljebb m

50 50 35 35 35 35 50

4,50 1,50 1,50 2,50 2,50 2,50 0,50

K 4,0 4,0 4,5 4,5 4,5 4,5

K 30,0 16,0 30,0 16,0 16,0 7,5

80/50* 50 50 50 50 50 35

41. § (1) Az L7-X/K-01, L7-X/K-02 és az L7-X/K-03 építési övezetek egyedi előírásai: a) Új épület nem létesíthető, a meglévő épületek vízszintes értelemben nem bővíthetők. Az épületek jelen rendelet hatályba lépésekor meglévő építménymagassága legfeljebb 1,0 m-rel növelhető. b) Az építési övezet közterületi részén játszókert, pihenőkert, díszkert, sportkert, kutyafuttató, gépkocsi-parkoló létesíthető, de a zöldfelületek összességében nem csökkenhetnek. c) Az építési övezet közterületi telkein épített kerítés csak sportkert és kutyafuttató lehatárolására létesíthető és az legfeljebb 1,5 m magas és legalább 80%-ban áttört lehet. d) Az építési övezetben az épületek földszintjének rendeltetésváltozása esetén a kereskedelmi célú bruttó szintterület többlete legfeljebb 500 m2 lehet. (2) Az L7-X/SZ-01 építési övezetben lakóépület, oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és irodaépület helyezhető el. (3) Az L7-X/SZ-02 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és irodaépület, parkolóház helyezhető el. b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Épület részeként legfeljebb 1.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi létesítmény létesíthető. (4) Az L7-X/SZ-03 építési övezetben lakóépület, oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, szálláshelyszolgáltató, igazgatási és irodaépület, valamint parkolóház helyezhető el. (5) Az L7-X/SZ-AE-01 építési övezetben oktatási, művelődési és kulturális, egészségügyi, valamint igazgatási épület helyezhető el. V E G Y E S T ER Ü L ET EK Általános előírások a vegyes területekre 42. § (1) Szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető építési övezetekben az új épülethez szükséges parkolóférőhelyek legalább 50%-át épületben kell elhelyezni, figyelemmel a 9.§ (1) előírásaira. (2) Az I, IZ jelű építési övezetekben a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább 1 db előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó. (3) A telektömbön belüli hátsó telekhatárok mentén a zöldfelületeken háromszintes növényállomány telepítendő. Városközponti terület (VK) 43.§ 43. § A keretövezet területe a X. kerület történeti központját foglalja magában, és jellemzően zártsorú beépítési módú, több önálló rendeltetési egységet magába foglaló közintézmények, szolgáltató és kereskedelmi létesítmények, valamint lakóépületek elhelyezésére szolgál.



Intézményterület (I) 44.§ 44. § (1) A keretövezet területe több önálló rendeltetési egységet magába foglaló, elsősorban igazgatási, kereskedelmi, szolgáltató gazdasági épületek elhelyezésére szolgál. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, az intézményterületeken a) igazgatási és irodaépület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely-szolgáltató épület, c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) üzemanyagtöltő, g) nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, h) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás (telkenként legfeljebb 2 darab), i) lakóépület és j) parkolóház helyezhető el. (3) A melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz-tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény, e) önálló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (4) Kizárólag szabadon álló beépítés esetén a keretövezetben megengedett épületeken kívül azokat kiszolgáló vagy kiegészítő funkciójú önálló épület is elhelyezhető a földszintes járműtároló kivételével. (5) A keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a) az átmeneti zóna területén a 10.000 m2-t, b) az elővárosi zóna területén a 6.000 m2-t, amennyiben az építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek. Az elővárosi zóna területén legalább 500 férőhelyes P+R parkoló létesítése esetén a kereskedelmi célú bruttó szintterület növelhető, de telkenként legfeljebb 10.000 m2 lehet. (6) E rendelet hatálybalépése után intézményterületen lakást elhelyezni csak az intézményi (oktatási, művelődési és egészségügyi), zöldfelületi és közlekedési ellátottság biztosításával lehetséges. (7) Amennyiben az építési övezet lakások elhelyezését lehetővé teszi, azok száma legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó (lefelé kerekített) egész szám lehet. (8) Az I keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) az I-X/SZ jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, b) az I-X/Z jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (9) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

I I I I I I I I

-X/SZ-01 -X/SZ-02 -X/SZ-03 -X/SZ-04 -X/SZ-05 -X/SZ-06 -X/SZ-L-01 -X/Z-01

Beépítési mód

SZ SZ SZ SZ SZ SZ SZ Z

területe m2

35000 7000 4000 4000 3000 1200 2000 1000


30 55 40 35 30 35 30 50

40 65 50 50 40 50 40 60




legalább m

legfeljebb m

35 35 35 35 35 35 40 35

1,00 1,00 1,50 1,50 0,50 1,50 0,80 1,00

4,5 4,5 7,5 7,5 4,0 4,0 4,0 4,0

15,0 12,0 15,0 15,0 6,0 15,0 7,5 7,5

45. § (1) Az I-X/SZ-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezet kizárólag az igazgatás büntetés-végrehajtási intézményei és az azt kiszolgáló fenntartási létesítmények elhelyezésére szolgál. b) Az építési övezetben 18



ba) az előkert mérete 0 m, bb) az oldalkert mérete 3,0 m, kivéve a létesítmény őrzését szolgáló építmények esetében, amelyeknél 0 m. (2) Az I-X/SZ-02 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben kizárólag egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális, egyéb közösségi szórakoztató és kulturális épület, valamint sportépítmény helyezhető el. b) Az építési övezetben ba) a Szent László tér – Halom u. – Halom köz – Bánya u. által határolt területen az előkert 0 m, bb) más területeken az előkert 3,0 m. (3) Az I-X/SZ-03 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben kizárólag oktatási, szociális, művelődési és kulturális, egészségügyi, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, valamint sportépítmény helyezhető el. b) Az építési övezetben ba) az előkert mérete 0 m, bb) az oldalkert mérete 5,0 m, bc) a hátsókert mérete 7,5 m. (4) Az I-X/SZ-04 építési övezet egyedi előírásai: a) Amennyiben az építési övezet területén korábbi funkció zavaró környezeti hatása megszűnt, legfeljebb 6.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi vagy raktárkereskedelmi létesítmény, közintézmény, egyéb közösségi szórakoztató, igazgatási és irodaépület, a szolgáltatás és vendéglátás épülete, sportépítmény és parkolóház elhelyezhető. b) Az építési övezet területén új lakóépület nem létesíthető. Meglévő lakóépület átalakítása esetén a lakáscélú rendeltetési egységek száma nem növelhető. c) Az építési övezetben az előkert mérete: ca) a Zách utca felől 5,0 m, cb) a Hős utca felől 10,0 m. d) Az építési övezetben az oldalkert mérete 6,0 m. e) Az építési övezetben a hátsókert mérete 6,0 m. f) Az építési övezetben az épületek legmagasabb pontja 20 m lehet. (5) Az I-X/SZ-05 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben kizárólag kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, valamint üzemanyagtöltő helyezhető el. b) Az építési övezetben az előkert mérete 5,0 m, ahol a kialakult állapot ennél kisebb, ott annak megfelelő. (6) Az I-X/SZ-06 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben legfeljebb 2.000 m2 bruttó szintterületű önálló kiskereskedelmi létesítmény, közintézmény, szálláshely-szolgáltató, egyéb közösségi szórakoztató, igazgatási és irodaépület, a szolgáltatás és vendéglátás épülete, valamint parkolóház helyezhető el. b) Az építési övezetben az előkert mérete 0 m. (7) Az I-X/SZ-L-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben csak igazgatási és lakóépület helyezhető el. b) Meglévő épület átalakítása, új épület építése csak a jelenlegi épületek kubatúráján belül engedélyezett. (8) Az I-X/Z-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó épület, nem zavaró hatású egyéb gazdasági építmény, valamint irodaház helyezhető el. b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Az építési övezetben az előkert mérete 0 m. d) Az utca felőli épülethomlokzatok – a szomszédos telken álló épülethez való csatlakozás betartása mellett – legfeljebb 10 m-rel léphetnek hátrébb az utcavonalról. Jelentős zöldfelületű intézményterület (IZ) 46. § (1) A keretövezet területe a városszerkezeti vagy funkcionális okból jelentős zöldfelületet igénylő központi vegyes funkciók elhelyezésére szolgál. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképpen nem rendelkeznek, a keretövezet területén a) igazgatási és irodaépület, b) kereskedelmi, szolgáltató, vendéglátó, szálláshely szolgáltató épület, c) egyéb közösségi szórakoztató, kulturális épület, d) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, e) sportépítmény, f) lakás helyezhető el.



(3) Intézményterületen új lakást elhelyezni csak az oktatási és egészségügyi intézményi ellátottság biztosítása esetén lehetséges. (4) Amennyiben az építési övezet lakások elhelyezését lehetővé teszi, azok száma legfeljebb a lakáscélra igénybe vett bruttó szintterület 100-zal való osztásából adódó egész szám lehet. (5) A melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz-tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény e) önálló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (6) A keretövezetben a kereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg az 1.000 m2-t. (7) Az IZ keretövezetben az IZ-X/SZ-01 jelű építési övezet szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (8) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2




Az épület építménymagassága legalább m

legfeljebb m

IZ -X/SZ-01 SZ 10000 25 35 50 1,00 3,0 12,0 (9) Az IZ-X/SZ-01 építési övezetben sportépítmény, valamint az azt kiszolgáló vendéglátó, szálláshely-szolgáltató és irodaépület helyezhető el.

GAZ DA SÁG I T ERÜL ET EK Általános előírások a gazdasági területekre 47. § (1) Lakóterület, lakófunkciót lehetővé tévő intézményterület vagy levegőtisztaság-védelmi szempontból érzékeny objektum telekhatárától számított 50 méteren belül gazdasági területen nem helyezhető el: a) 30 férőhelyesnél nagyobb parkoló, b) nehézgépjármű-parkoló vagy munkagéptároló, c) nyitott rakodóudvar, d) telepengedély-köteles tevékenységek céljára szolgáló új építmény, és nem végezhető e) hulladékkezelés, ártalmatlanítás, f) szabadtéri raktározás. (2) Az 5000 m2-nél nagyobb telkek esetében a telektömbön belüli telekhatárok mentén a zöldfelületeken legalább 10 m széles sávban háromszintes növényállomány telepítendő. (3) A kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó. Munkahelyi terület (M) 48. § (1) A keretövezet területe elsősorban nem jelentős zavaró hatású gazdasági, kereskedelmi és szolgáltató célú épületek elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén a) nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, b) a gazdasági tevékenységi célú épületen belül a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás, c) kereskedelmi épület, d) szolgáltató épület, e) igazgatási épület, f) irodaépület, g) kutatás-fejlesztés építménye, h) parkolóház, i) üzemanyagtöltő, j) sportépítmény, k) egyházi, oktatási, egészségügyi, szociális épület, l) egyéb közösségi szórakoztató épület 20



elhelyezhető. (3) A melléképítmények közül: a) közmű-becsatlakozási műtárgy, b) ciszterna, csapadékvíz-tartály, c) hulladéktartály-tároló, d) kerti építmény e) siló, ömlesztettanyag-, folyadék- és gáztároló f) önálló és legfeljebb 6,0 m magas antennaoszlop, zászlótartó oszlop helyezhető el. (4) A keretövezetben a kiskereskedelmi célú bruttó szintterület telkenként nem haladhatja meg a 10.000 m2-t, 300 m-es körzeten belüli kötöttpályás tömegközlekedési megálló megléte esetén a 20.000 m2-t, kivéve, ha az egyes építési övezetek előírásai másképp rendelkeznek. (5) Az M keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) az M-X/SZ-01, M-X/SZ-02, M-X/SZ-03, M-X/SZ-04 és M-X/SZ-05 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, b) az M-X/SZ-06 jelű építési övezet kizárólag üzemanyagtöltő állomások és a hozzá kapcsolódó kiszolgáló létesítmények elhelyezésére szolgáló szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, c) az M-X/SZ-I-01 jelű építési övezet intézménydomináns, szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, d) az M-X/O-01 jelű építési övezet oldalhatáron álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület, e) az M-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (6) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2


M -X/SZ-01 SZ 10000 M -X/SZ-02 SZ 10000 M -X/SZ-03 SZ 40000 M -X/SZ-04 SZ 2000 M -X/SZ-05 SZ 2000 M -X/SZ-06 SZ 1500 M -X/SZ-I-01 SZ 10000 M -X/O-01 O 1000 M -X/Z-01 Z 1000 * 2/3-részt intézményi funkció létesítése esetén

40 55 50 40 40 40 50 50 50

50 65 65 60 50 50 65 60 60




legalább m

legfeljebb m

25 25 25 35 25 25 35 25 25

1,50 2,00 0,70 1,00 1,50 1,50 2,40 (3,00*) 1,20 1,20

4,5 6,0 4,5 3,5 4,5 3,0 7,5 4,5 3,0

15,0 21,0 12,0 7,5 15,0 12,0 27,0 7,5 7,5

49. § (1) Az M-X/SZ-01 építési övezetben az előkert mérete 0 m. (2) Az M-X/SZ-02 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, szociális, művelődési és kulturális, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, irodaépület, sportépítmény, a kutatás-fejlesztés építménye, valamint parkolóház helyezhető el. b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Az építési övezetben ca) az előkert mérete 0 m, cb) az oldalkert mérete 10,0 m, cc) a hátsókert mérete 10,0 m. (3) Az M-X/SZ-03 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, művelődési és kulturális, egyéb közösségi szórakoztató épület, valamint sportépítmény helyezhető el. b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Az ún. Eiffel-csarnokban olyan funkció helyezhető el, amely lehetővé teszi az épület belső tereinek közönségforgalomra való megnyitását. d) Az építési övezetben az előkert mérete 0 m. e) Az építési övezetben az épület legmagasabb pontja 16,0 m lehet. (4) Az M-X/SZ-04 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, szociális, igazgatási és irodaépület, valamint sportépítmény helyezhető el.



b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Az építési övezetben ca) az előkert mérete 0 m, cb) az oldalkert mérete 10 m, cc) az hátsókert mérete 10,0 m, (5) Az M-X/SZ-05 építési övezetben az előkert mérete 0 m. (6) Az M-X/SZ-I-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épület, kereskedelmi, szolgáltató, oktatási, szociális, művelődési és kulturális, igazgatási és egyéb közösségi szórakoztató épület, irodaépület, a kutatás-fejlesztés építménye, valamint parkolóház helyezhető el. b) Az építési övezetben lakás nem létesíthető. c) Az építési övezetben alapfokú oktatási intézmény nem bővíthető és újonnan nem helyezhető el, a meglévő intézmény állagmegóvó felújítása és átalakítása azonban megengedett. d) Az építési övezetre meghatározott engedményes 3,0 m2/m2 szintterületi mutató akkor alkalmazható, ha az építhető bruttó szintterület legalább kétharmadát intézményi funkcióval alakítják ki. e) Az építési övezetben ea) az előkert mérete 0 m, eb) az oldalkert mérete 5,0 m. f) Az építési övezetben a parkolást 75%-ban épületben vagy térszín alatt kell megoldani. g) Az építési övezet területén áthaladó szennyvíz-főgyűjtőcsatorna tengelyétől számított 5-5 m-es távolságon belül épület, épületrész csak a rendezett terepszinttől számított 7,5 m-es magasságon felül helyezhető el. (7) Az M-X/O-01 építési övezetben az előkert mérete 0 m, kivéve a Örmény utcában, ahol 5,0 m. (8) Az M-X/Z-01 építési övezetben az előkert mérete 0 m. Jelentős zöldfelületű munkahelyi terület (MZ) 50. § A keretövezet területe elsősorban a jelentős zöldfelülettel rendelkező, nem jelentős zavaró hatású gazdasági tevékenységi célú épületek elhelyezésére szolgál. K ÜLÖNL EG ES TERÜL ET EK Jelentős egészségügyi létesítmények területe (K-EÜ) 51. § A keretövezet területe egészségügyi létesítmények elhelyezésére szolgál. Honvédségi terület (K-HT) 52. § (1) A keretövezet területe a honvédelmi létesítmények, az azokhoz tartozó szálláshely-szolgáltató épületek, valamint a terület rendeltetésszerű használatát szolgáló intézmények és irodaépületek elhelyezésére szolgál. (2) Amennyiben az egyes építési övezetek előírásai másképp nem rendelkeznek a tulajdonos, a használó és a személyzet számára szolgáló lakás is elhelyezhető. (3) Az építési övezetekben kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 200 m2-e után legalább 1 db előnevelt lombos fa telepítendő vagy tartandó meg. (4) A K-HT keretövezet az alábbi építési övezetekre tagolódik: a) a K-HT-X/SZ-01 és K-HT-X/SZ-02 jelű építési övezetek szabadon álló beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető területek, b) a K-HT-X/Z-01 jelű építési övezet zártsorú beépítési mód szerint beépített, vagy beépíthető terület. (5) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2





legfeljebb m

K-HT -X/SZ-01 SZ 100000 30 50 40 0,50 3,0 15,0(30*) K-HT -X/SZ-02 SZ 2000 30 50 40 1,00 4,5 19,0 K-HT -X/Z-01 Z 2000 40 50 35 2,00 4,5 30,0 * a technológiai létesítmények műtárgyai esetén (6) A K-HT-X/SZ-01 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben honvédelmi létesítmény, oktatási, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használók és a személyzet számára szolgáló lakóépület, sportlétesítmény, valamint parkolóház helyezhető el. 22



b) c)

Az építési övezetben a technológiai létesítmények műtárgyainak legnagyobb építménymagassága 30,0 méter. Az építési övezetben: ca) az előkert mérete 0 m cb) az oldalkert mérete 5,0 m cc) a hátsókert mérete 7,5 m. (7) A K-HT-X/SZ-02 építési övezet egyedi előírásai: a) Az építési övezetben honvédelmi létesítmény, oktatási, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használók és a személyzet számára szolgáló lakóépület, sportlétesítmény, valamint parkolóház helyezhető el. b) A Hungária körút menti 40 m széles sávban az épületek legmagasabb pontja 25,0 méter lehet. c) A zöldfelületek legalább 20%-át háromszintes növényállománnyal kell kialakítani. (8) A K-HT-X/Z-01 építési övezetben honvédelmi létesítmény, szálláshely-szolgáltató, igazgatási és irodaépület, a tulajdonos, a használók és a személyzet számára szolgáló lakóépület, valamint parkolóház helyezhető el. Városi jelentőségű kiemelt sportterület (K-SP) 53. § A keretövezet területe sportlétesítmények elhelyezésére szolgál. Tematikus intézménypark-terület (K-TP) 54. § A keretövezet területe különböző vásárok és kiállítások, kongresszusi központok szabadtéri bemutatók és szabadidőparkok elhelyezésére szolgál, melyen a rendeltetésnek megfelelő kiegészítő és kiszolgáló funkciójú épületek is elhelyezhetők. K ÜLÖNL EG ES VÁRO SÜZEM ELT ET ÉSI T ERÜL ET EK Energiaszolgáltató terület (KV-EN) 55. § (1) A keretövezet az energiaszolgáltatás létesítményeinek elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

KV-EN KV-EN

-X/SZ-01 -X/SZ-02

Beépítési mód

SZ SZ

területe m2

20000 2000


25 20

25 20

legkisebb Szintterületi mutató zöldfelülete % m2/telek m2

40 40

0,70 0,50


legfeljebb m

3,5 3,5

9,0 6,5

Különleges, intézményi funkciókkal vegyes használatú közlekedési terület (KV-IK) 56. § A keretövezetbe a városias környezetbe beékelődő közforgalmú közlekedési hálózatok azon átszálló csomópontjai, fontosabb végállomásai, az átmeneti és az elővárosi zónában elhelyezkedő gyorsvasúti vonalak járműtelepei tartoznak, ahol a jelentős személyforgalom miatt – többszintes területfelhasználással – központi vegyes funkciók elhelyezése is indokolt. Tömegközlekedési bázisterület (KV-TB) 57. § (1) Az építési övezet területe kizárólag a tömegközlekedés járműtelepeinek és karbantartó telepeinek funkciójához kapcsolódó építmények elhelyezésére szolgál, a vasúti járműtelepek kivételével. (2) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2


KV-TB -X/SZ-01 SZ 10000 45 * a technológiai létesítmények műtárgyai esetén

45


10

0,50


legfeljebb m

3,0

15,0(30*)



(3) a) b) c)

A KV-TB-X/SZ-01 építési övezetben: az előkert mérete 5,0 m, az oldalkert mérete: 5,0 m, a hátsókert mérete 7,5 m. Temetőterület (KV-TE)

58. § (1) A keretövezet területe a temetkezés célját szolgálja. (2) A keretövezetben állandó emberi tartózkodásra alkalmas önálló rendeltetési egységet vagy helyiséget létesíteni, - a temető működtetésével, őrzésével, fenntartásával összefüggő tevékenységet szolgáló épület helyiségei kivételével – nem szabad. (3) Termelő vagy üzemi tevékenységre szolgáló épület a temetőterületen nem helyezhető el. (4) Koporsó elhelyezésére alkalmas sírbolt (kripta) felépítményének legnagyobb alapterületi mérete 15m2, magassága legfeljebb 3,0 m lehet. Az egyes sírboltépítmények (kripták) között legalább 2,0 m távolságot szabadon kell hagyni. (5) Urnafal csak utcai kerítésként, legfeljebb 2,5 m magassággal létesíthető. (6) A sírhelyek zöldfelületei nem számíthatók be a legkisebb zöldfelület mértékébe. (7) Működő temetőt a telekhatárok mentén látványzáró kerítéssel vagy háromszintes növénysávval kell lehatárolni. A fásított védősávban közösségi kegyeleti hely, kegyeleti létesítmény elhelyezhető. (8) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Az építési telek kialakítható Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

KV-TE KV-TE

24

-X/SZ-01 -X/SZ-02

Beépítési mód területe m2

SZ SZ

500000 30000

legnagyobb beépítettsége terepszint felett alatt % %

10 10

10 10

Az épület Szintterületi mutató legkisebb zöldfelülete % m2/telek m2

40 40

0,10 0,10

építménymagassága legalább m

legfeljebb m

3,0 3,0

10,0 7,5



I I I . B E É P ÍT ÉS R E N EM SZÁ N T T E R Ü L E T EK Ö VE Z E T I ELŐ ÍR ÁSA I KÖZ LE K ED ÉSI T ER ÜL ETEK Általános előírások a közlekedési területekre 59. § (1) Új alul- vagy felüljárók csak a gyalogos és kerékpáros közlekedés átvezetésének biztosításával alakíthatóak ki. (2) Az útvonalak hálózati szerep szerinti besorolását a 7. melléklet tartalmazza. Főutak és szerkezeti jelentőségű gyűjtőutak területe (KL-KT) 60. § (1) A főutak és gyűjtőutak esetében gépjárműforgalom számára szolgáló várakozóhelyek (parkolók) az útpályához közvetlenül csak az úttengellyel párhuzamosan csatlakozhatnak. Az úttengellyel nem párhuzamos várakozóhelyek (parkolók) csak többlet forgalmi sáv létesítésével vagy önálló szerviz út kialakításával kapcsolódhatnak a gépjárműforgalom számára szolgáló útpályához. (2) Amennyiben a közterület szélessége lehetővé teszi, az új autóbuszmegállókat öbölben kell elhelyezni, a meglévőket pedig át kell építeni. (3) Az övezet területén lévő fő- és gyűjtőutakról a határos beépítésre szánt területekről ingatlanok közvetlen gépjármű-kiszolgálása csak akkor biztosítható, ha az ingatlan alsóbbrendű útvonallal nem határos vagy e célra külön szervízsáv létesül. (4) A Körvasút menti körút részét képező Kőér utca – Gitár utca útvonal Gyömrői út és a Maglódi út közötti szakasza menti telkeken új építmény csak a közúti alagút távlati helybiztosítását figyelembe véve létesíthető. (5) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetben az alábbi táblázat szerinti határértéket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

KL-KT

-X

Beépítési mód

SZ

területe m2

–


5

20


–

0,05


legfeljebb m

3,0

6,0

Helyi jelentőségű utak területe (KÖ-h) 61. § (1) Az övezet elsősorban közutak, csomópontok, közlekedési pályák műtárgyai, tömegközlekedési megállóhelyek és építményeik, várakozóhelyek (parkolók), kerékpárutak és kerékpársávok, járdák, mindezek zöldfelületei és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) Tömegközlekedési járat kétirányú forgalomra szolgáló útvonalon való közlekedtetésének feltétele a 7,0 m-es burkolatszélesség és a vonatkozó Útügyi Műszaki Előírásnak megfelelő pályaszerkezet. (3) A kiszolgáló utak egy része vagy egésze lakó-pihenő övezetként, vagy Tempo30 zónaként is kialakítható. (4) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetben az alábbi táblázat szerinti határértéket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

KÖ-h

-X

Beépítési mód

SZ

területe m2

–


5

20


–

0,05


legfeljebb m

3,0

4,5

Vasúti létesítmények elhelyezésére szolgáló területek (KL-VA) 62. § (1) Az övezet vasúti pályatestek, állomások és megállóhelyek, műtárgyak, várakozóhelyek és tömegközlekedési megállók, a vasútüzemmel kapcsolatos építmények és berendezések, közúti és gyalogos-kerékpáros keresztezések, mindezek zöldfelületi és környezetvédelmi létesítményei, továbbá köztárgyak, közművek és hírközlési létesítmények elhelyezésére szolgál. (2) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetben az alábbi táblázat szerinti határértéket kell alkalmazni:


BUDAPEST FŐVÁROS VÁROSÉPÍTÉSI TERVEZŐ KFT. 1061 BUDAPEST, ANDRÁSSY ÚT 10. Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2


KL-VA -X SZ – 5 20 * parkolóház vagy technológiai létesítmény műtárgya esetén


–

0,10


legfeljebb m

3,0

12,0 (18,0*)

ZÖL DT ERÜLE T EK Általános előírások a zöldterületekre 63. § (1) A keretövezetben az alábbi területek keríthetők le: a) játszókert, sportkert, kutyafuttató, b) közműlétesítmény, c) balesetveszélyes területek. (2) A keretövezetben csak áttört kerítés létesíthető. (3) A keretövezetek területén a tényleges zöldfelület – a Z-FK keretövezetben a faegyedek – öntözési lehetőségét biztosítani kell. (4) Közműépítmények körül – az üzemeltetéshez szükséges megközelítést figyelembe véve – látványzáró cserjesáv telepítendő. Fásított köztér (Z-FK) 64. § (1) A keretövezetbe a szilárd vagy szilárdított burkolattal ellátott, közlekedési, séta- és pihenőfunkciót szolgáló városi közterek tartoznak. (2) A keretövezetben közhasználat elől elzárt területet kialakítani nem lehet. (3) A fásítottság minimális mértékének megfelelő lombos fa csak közvetlen talajkapcsolattal, az ültetőgödör térfogatának megfelelő mértékű talajcserével telepíthető. (4) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni: Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Z-FK (5)

Beépítési mód

területe m2


-X/01 – 1000 0 0 A Z-FK-X/01 övezetben pavilon, építmény nem helyezhető el.


20

–


legfeljebb m

–

–

Közkert (Z-KK) 65. § (1) A keretövezetbe az 1 hektárnál kisebb rekreációs zöldterületek tartoznak. (2) Az övezetekben a kötelezően kialakítandó legkisebb zöldfelület minden 250 m2-e után legalább 1 db előnevelt, nagy lombkoronát növelő lombos fa biztosítandó. (3) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2




legfeljebb m

Z-KK -X/01 – 5000 0 0 60 – – – Z-KK -X/02 SZ 6000 2 0 75 0,02 – 4,5 (4) A Z-KK-X/01 övezet területén sportkert, kutyafuttató és épület nem helyezhető el. Kerítés csak játszókert és közműlétesítmények körül építhető. Közpark (Z-KP) 66. § A keretövezetbe az 1 hektárnál nagyobb, de 10 ha-nál kisebb, 80 m-nél nagyobb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak.

26



Városi park (Z-VP) 67. § A keretövezetbe a 10 hektárnál nagyobb kiterjedésű, 200 m-nél nagyobb oldalméretű rekreációs zöldterületek tartoznak. Egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelület (Z-EZ) 68. § (1) A keretövezetbe a közlekedési pályák által közrezárt, egyéb, közhasználatra nem szánt zöldfelületek tartoznak. (2) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2



Z-EZ -X/01 – 6000 0 0 70 (3) A Z-EZ-X/01 övezet területén háromszintes növényállomány alakítandó ki.


legfeljebb m

–-

–

–

ERDŐ TERÜLET EK Turisztikai erdő (E-TG) 69. § (1) A keretövezetben az 50 férőhelyesnél nagyobb parkolók összterületének 20%-án zöldfelületet kell létesíteni és fenntartani úgy, hogy a parkoló-felületeket legalább 50 m2 alapterületű zöldfelületi egységek, növénysávok tagolják. Ezekben a növénysávokban a parkolók létesítésénél a kötelezően előírt telepítendő fák is elhelyezhetők. (2) A közhasználat elől elzárt terület a telek területének legfeljebb 20%-a lehet, de nem haladhatja meg a 2000 m²-t. (3) Az övezet területén csak áttört kerítés létesíthető. (4) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. Építési övezet helyi keretövezeti övezeti jele jele

Beépítési mód

területe m2


E-TG -X/01 SZ 100000 3 * kilátó létesítése esetén (5) Az E-TG-X/01 övezetben épület nem helyezhető el.


0

90


legfeljebb m

-

4,0 (7,5*)

0,03

Védelmi, védőerdő (E-VE) 70. § (1) A keretövezetben épület nem helyezhető el. (2) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. keretövezeti jele

Övezet helyi övezeti jele

Beépítési mód

területe m2

A telek kialakítható legnagyobb beépítettsége terepszint felett alatt % %



legfeljebb m

E-VE -X/01 100000 0 0 90 (3) Az E-VE-X/01 övezetben az új beruházásoknál előírt védőerdőt a környezeti terhelést okozójának erdészeti módszerekkel, legkésőbb a beruházás használatbavételi engedélyének kiadásáig telepítenie kell. M EZ ŐGAZDA SÁG I T ERÜL ET EK Mezőgazdasági rendeltetésű, távlatban fejlesztésre kijelölt terület (MG-MF) 71. § (1) A keretövezetbe tartoznak a növénytermesztés és állattenyésztés, továbbá az ezekkel kapcsolatos tevékenységek céljára szolgáló, távlatban beépítésre szánt területek. (2) Állattartás céljára legfeljebb 150 m2 alapterületű állattartó építményt lehet elhelyezni, a mindenkor hatályos állattartási rendelet egyéb előírásainak figyelembevételével.



(3) Az övezetben csak zárt trágyatároló létesíthető. (4) A keretövezet területén az 1. mellékletben területileg lehatárolt építési övezetekben az alábbi táblázat szerinti határértékeket kell alkalmazni. Övezet keretövezeti jele

MG-MF

helyi övezeti jele

-X/01

Beépítési mód

SZ

területe m2

6000

A telek kialakítható legnagyobb beépítettsége terepszint felett alatt % %

3

3


80

0,06


legfeljebb m

-

4,5

VÍZGAZD ÁLKO DÁ SI T ERÜL ET EK Vízbeszerzési terület (VT-VB) 72. § (1) A keretövezetbe a vízgazdálkodással kapcsolatos területek tartoznak. I V . SA JÁT O S JOG IN T ÉZM É N Y E K Elővásárlási jog 73. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges elővásárlási jog a 3. mellékletben lehatárolt ingatlanokra vonatkozik. Kisajátítási jog 74. § A településrendezési feladatok megvalósításához közérdekből szükséges kisajátítási jog a 3. mellékletben lehatárolt ingatlanokra vonatkozik. Településrendezési kötelezések 75. § Közérdekű környezetalakítás céljából beültetési kötelezettség vonatkozik a 3. mellékletben lehatárolt ingatlanokra. A beültetési kötelezettséggel érintett területeken háromszintes növényállományú zöldfelületet kell létesíteni. Településrendezési szerződés 76. § (1) A távlatban fejlesztésre kijelölt (MG-MF keretövezetű) területek beépítésre szánt területbe való sorolásának feltétele, valamint a szabályozási terven „településrendezési szerződés” jellel ellátott területen a beépítés feltétele a településrendezési szerződés megléte. A telekre, vagy településrendezési szempontból összetartozó telkek csoportjára vonatkozóan a kerületi önkormányzattal kötendő településrendezési szerződésben legalább az alábbiakat kell rögzíteni: a) közlekedési és közmű infrastruktúra-fejlesztésnek és az azok elhelyezéséhez szükséges területek biztosításának b) az oktatási és egészségügyi ellátást biztosító közintézményi háttér kialakításának c) a zöldterületek biztosításának feltételeit. (2) A településrendezési feladatok megvalósítása, különösen a város intézményi ellátottságának és közúthálózatának fejlesztése érdekében, az építéshatósági eljárás során hatósági szerződés köthető az alábbiakra vonatkozóan: a) útszabályozások kapcsán szükséges építmények áthelyezése, b) út- és közműhálózati fejlesztés, c) zöldfelületi fejlesztés, d) alapfokú intézményellátás fejlesztése, e) közcélú parkoló, parkolóház, mélygarázs építése, f) közterületrendezés.

28



V. AZ EG YES RÉSZTERÜLET EKRE VONATKOZÓ EGYEDI ELŐ ÍRÁ SOK Hungária körút – Kerepesi út – Pongrácz út – Horog utca – Kőbányai út által határolt terület (Laposdűlő) 77. § (1) Épületek, építmények elhelyezésére és kialakítására vonatkozó előírások a) Ahol a szabályozási tervlapon „meghatározott eltérésekkel szabályozott építési vonal” jelölés szerepel, az épületek homlokvonalának legalább 60%-a ezen kell állnia. b) A területen közterületi pavilon nem helyezhető el. c) Ha a területen polgári védelmi építmények (óvóhelyek és szirénák) vagy kiegészítő műtárgyaik az esetleges bontások, átalakítások, felújítások, egyéb munkák során érintetté válnak, a polgári védelmi szakhatóságot külön engedélyezési eljárás során meg kell keresni. (2) Közlekedési területek és létesítmények előírásai: a) A Salgótarjáni és a Kőbányai úton ingatlan közvetlen kiszolgálását biztosító új útcsatlakozás nem alakítható ki. b) Ahol a szabályozási tervlapon „megállapodás alapján közhasználatra átadott gyalogos kapcsolat időbeli korlátozással” jelölés szerepel, ott a Zách u. és a Kőbányai út között közvetlen, legalább 4,0 m széles gyalogos összeköttetést kell teremteni a Zách utcai közúti aluljáró üzembe helyezése után. Az időbeli korlátozás a Kőbányai úti városi vasút (villamos) üzemszüneti óráira terjedhet ki. c) A Hungária körútnál építendő vasúti megállóhely utasperonjának külön szintű, akadálymentes megközelítését közvetlenül biztosítani kell a vasútvonal alatt átvezető közúti aluljáró műtárgyának keleti (X. kerületi) oldalán található gyalogos-kerékpáros aluljáró felől. (3) Közművekre vonatkozó előírások: a) A Zách utcai gázfogadó telep létesítményeinek hőellátását vezetékes hőhordozó alkalmazásával kell biztosítani. b) Az újonnan létesítendő közművezetékeket térszín alatt kell elhelyezni. c) A területen csak épületbe foglalva vagy terepszint alatt létesíthető ca) szennyvízátemelő, cb) transzformátor cc) víznyomás-fokozó, cd) gáznyomásszabályozó, ce) hóközpont, cf) közművezeték nyomvonala, műtárgya és építménye. d) A területen önálló távközlési antennatartó szerkezet (torony) nem helyezhető el, a szükséges berendezések az épületek tetőszerkezetére telepíthetők. (4) Zöldfelületekre vonatkozó előírások: a) A szabályozási terven a telek „kialakítandó védőzöldsáv” jelöléssel ellátott részét háromszintes növényállománnyal, télen is takaró (lomblevelű örökzöld cserjéket is tartalmazó) egyedekkel kell kialakítani. E területen az építmények közül az épülethez kapcsolódó, legfeljebb 1,5 m széles járda, gépkocsibehajtó, támfal és terepszint alatti műtárgyak helyezhetők el. b) A szabályozási terven a telek „be nem építhető terület” jelöléssel ellátott részén legfeljebb gyep- és cserjeszintű növényzet telepíthető, annak 75%-án zöldfelületet kell kialakítani. c) Az övezetekben előírt zöldfelületet többszintes növényállomány telepítésével kell megoldani, ennek során legalább 50%-ban honos fajokat kell használni. d) Az L7-X/K-01 építési övezetnek a szabályozási terven „közterület zöldfelületként fenntartandó része” jelöléssel ellátott részei – az adott területtel határos társasház(ak)kal kötött megállapodás alapján – kizárólag az egyes területegységek határain és csak sövénnyel határolhatók le, leszámítva a sportkerteket és kutyafuttatókat. e) A K-HT-X/SZ-01 és K-HT-X/SZ-02 jelű övezetekben helyiséget tartalmazó új építmény építésekor az építési engedélyezési dokumentációnak kertépítészeti engedélyezési tervet is kell tartalmaznia. f) A terület L7 és K-HT keretövezetbe tartozó részein új épület elhelyezése esetén a telek zöldfelületeit oly módon kell kialakítani, hogy ott minden 100 m2 után legalább 1 környezettűrő, nagy lombkoronájú fa legyen. g) A Zách utcai gázfogadó telepet határoló utak telephely felőli oldalán fasorok telepítése vagy pótlása az ingatlantulajdonos kötelezettsége. A pótlás csak a fasorra jellemző fafajjal történhet. h) A I-X/SZ-04 építési övezetben, a 2. mellékletben jelölt helyen, többszintes zöldsávot kell kialakítani és fenntartani a lakófunkció fennmaradásáig. i) A Salgótarjáni út mellett létesülő új zöldsávot kétszintes (lombkorona- és cserjeszintű) növényzettel kell betelepíteni. j) A garázslehajtó rámpák mellett a kertek felé fasor és cserjesor telepítendő. (5) Környezetvédelmi előírások: a) A Salgótarjáni út mentén, a 4. főközlekedési út tervezésekor méretezendő, de legalább 2 m magas, a városkép szempontjából előnyös megjelenésű – átlátást biztosító anyagú – zajárnyékoló falat kell létesíteni a lakóterület felőli (déli) oldalon, melynek a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep mentén a szolnoki vasútvonal fölött átvezető hídig kell húzódnia.



b) A Keleti pályaudvar – Rákos állomás közötti vasúti pályaszakasz átépítése során méretezendő, de legalább 2 m magas zajárnyékoló falat kell létesíteni a MÁV-lakótelep és a Pongrácz úti lakótelep melletti szakaszon. A zajárnyékoló fal mentén fasor telepítése, takarócserjék ültetése vagy a falfelület növényzettel való befuttatása szükséges. A zajárnyékoló fal pontos nyomvonala a vasúti pálya új, szélső vágányának ismeretében jelölendő ki. c) A Zách utcai gázfogadó telep bejáratai között a forgalommegoszlást a zajterhelési határértékek betartása érdekében forgalomtechnikai eszközökkel kell szabályozni. (6) A terület beépítésének infrastrukturális feltételei: A Kőbányai út – vasúti terület – Könyves Kálmán krt. által határolt terület M-X/SZ jelű munkahelyi területeinek a közlekedési infrastruktúrához kötődő beépítési feltételei az alábbiak: a) A területen 500 parkolóhoz kapcsolódó bruttó szintterületet meghaladó rendeltetés- módosítás vagy új épület használatbavételi engedélyének megkérésekor, a Kőbányai út teljes (Orczy tér – Mázsa tér közötti) szakasza melletti területek fejlesztési lehetőségeit együttesen tartalmazó közlekedési hatásvizsgálatnak kell rendelkezésre állnia. b) A területen 1.000 parkolóhoz kapcsolódó bruttó szintterületet meghaladó rendeltetés- módosítás vagy új épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: ba) A Kőbányai úton egy új jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontnak vagy csomóponti ágnak kell biztosítania a terület közlekedési kapcsolatait. bb) A Kőbányai úton lévő, az adott építési telek közvetlen kiszolgálását biztosító kapubehajtókat, útcsatlakozásokat meg kell szüntetni. bc) A Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani. c) A területen 2.000 parkolóhoz kapcsolódó bruttó szintterületet meghaladó rendeltetés- módosítás vagy új épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: ca) A terület és a Salgótarjáni út között közvetlen, a vasúti vágányokat külön szintben keresztező, a Zách utca érintett szakaszán gyűjtőúti paramétereket biztosító közlekedési kapcsolatnak rendelkezésre kell állnia, vagy a terület és a VIII. kerület között a Könyves Kálmán körutat külön szintben keresztező közlekedési kapcsolatnak kell rendelkezésre állnia a hozzá tartozó úthálózattal egyetemben. cb) A Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani, vagy meg kell valósulnia a Hungária körúti aluljáró felett tervezett vasúti megállóhelynek. d) A területen 3.500 parkolóhoz kapcsolódó bruttó szintterületet meghaladó rendeltetés-módosítás vagy új épület használatbavételi engedélyének megkérésekor,a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: da) A Kőbányai úton egy második jelzőlámpás forgalomirányítású csomópontnak vagy csomóponti ágnak kell biztosítania a terület közlekedési kapcsolatait. db) A Kőbányai út városi tömegközlekedését jelentő járatokon, a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékig többlet kapacitást kell biztosítani, vagy a Hungária krt. vasúti megállóhelynek meg kell valósulnia. e) A területen 5.000 parkolóhoz kapcsolódó bruttó szintterületet meghaladó rendeltetés- módosítás vagy új épület használatbavételi engedélyének megkérésekor a közlekedési hálózatnak az alábbi kritériumoknak kell megfelelnie: ea) A terület és a Salgótarjáni út között közvetlen, a vasúti vágányokat külön szintben keresztező, a Zách utca érintett szakaszán gyűjtőúti paramétereket biztosító közlekedési kapcsolatnak rendelkezésre állnia. eb) A terület és a VIII. kerület között a Könyves Kálmán körutat külön szintben keresztező közlekedési kapcsolatnak a hozzá vezető úthálózattal rendelkezésre kell állnia. ec) A Kőbányai úton a városi tömegközlekedés járatain a közlekedési hatásvizsgálat által meghatározott mértékű többletkapacitást kell biztosítani ed) Meg kell valósulnia a Hungária körúti aluljáró felett tervezett vasúti megállóhelynek. V I . Z Á RÓ REN DE L K EZ ÉSEK 78. § (1) Ez a rendelet 2011……………..-én lép hatályba. (2) A rendelet rendelkezéseit a rendelet hatályba lépését követően induló eljárásokban kell alkalmazni. (3) E rendelet hatályba lépésével egyidejűleg Budapest Főváros X. kerület Kőbánya Önkormányzat Képviselőtestületének a 30/2001. (VI.19.) Salgótarjáni út – Gyöngyike u. – Csilla u. – Zách u. által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási tervről és építési szabályzatról, 36/2006. (VII.14.) Hungária körút – Hős utca – Zách utca – Salgótarjáni út által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási tervről és építési szabályzatról, 40/2008. (IX.19.) Salgótarjáni út – Zách u. – MÁV terület – Hungária körút által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási tervről és építési szabályzatról,

30



50/2009. (XII.18.)

Pongrácz út – Csilla utca – Gyöngyike utca – Salgótarjáni út által határolt területre vonatkozó kerületi szabályozási tervről és építési szabályzatról szóló önkormányzati rendeletei hatályukat vesztik. Budapest, 2011. ... ……………………………………..

……….……..………………….

polgármester

jegyző



32



4. melléklet Fogalom-meghatározások 1. 2.

Aktív talajkapcsolat: Beépítetlen telek:

3.

Előnevelt fa:

4.

Kertépítészeti terv:

5.

K (Kialakult állapot):

6.

Közhasználat elől való elzárás:

7.

Levegőtisztaságvédelmi szempontból érzékeny objektum:

8.

Létesítmény:

9.

Pavilon:

10.

Reklám, hirdetés:

11.

Tájékoztató eszköz:

12.

Tervpályázati eljárás:

13.

Víz- és légáteresztő burkolat:

A termőtalaj és az eredeti altalaj között nincs egyéb más réteg. A telek beépítetlennek tekinthető, ha beépítésre szánt területen található, de beépítettsége nem éri el az 5%-ot, vagy ha a telken csak ideiglenes épület áll. Többször iskolázott, legalább 5 cm törzsátmérőjű lombos fa, vagy legalább 3 cm törzsátmérőjű fává növő örökzöld. Tervezési jogosultsággal rendelkező szaktervező által készített szöveges és rajzi munkarészből álló, 1:200 vagy 1:250 méretarányban készülő terv, amelynek tartalmi követelményei az alábbiak: Vizsgálati tervlap: a jellemző tereppontok magasságának megjelölésével, a meglévő növényállomány felmérésével és értékelésével. Kertépítészeti terv: tereprendezési tervi munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett terepmagasságokat, növénykiültetési tervi munkarésszel, amely tartalmazza a tervezett növényzet térbeli elrendezését a növényfajták megjelölésével és kertrendezési javaslattal, amely bemutatja a kerti tereket és azok épített(kerti burkolatok, műtárgyak, kertberendezési tárgyak) és természeti (növényzettípusok és -csoportok) elemeit. A terv szöveges munkarésze a terv műszaki leírása területkimutatási számításokkal, részletes zöldfelületszámítást alátámasztó méretezett számítási segédlettel. Az így jelölt paraméternél a jelen rendelet hatályba lépesekor meglévő állapothoz képest csak szigorúbb irányú változtatás lehetséges. A területen vagy annak egy részén a közforgalom, a szabad bejárás és a nyilvános használat megakadályozása. Nem minősül közhasználat előli elzárásnak a terület egészének vagy egy részének – közbiztonsági okokból – történő bekerítése, őrzése és sötétedés után zárva tartása. Ide tartoznak a kerületben lévő: egészségügyi, oktatási, szociális intézmények, rekreációs területek (sporttelep, üdülőterület, közhasználatú park, kert), ökológiailag sérülékeny területek (közjóléti erdő, mezőgazdasági és természetvédelem alá vont terület). Rendeltetési egység, vagy funkcionálisan összefüggő rendeltetési egységek csoportja. Közterületen álló, könnyűszerkezettel épített, behatárolt körű szolgáltatásokat (hírlap, újság, virág, információ, nyilvános illemhely) nyújtó építmény. Valamely tevékenység ismertté tételére irányuló, áru, termék megvásárlására vagy szolgáltatás igénybevételére ösztönző ábrát, feliratot, formát megjelenítő eszköz. Ide tartoznak: - a kereskedelmi, vendéglátó, szolgáltató egység nevére, tevékenységi körére, elérhetőségére utaló és az egységet magában foglaló épületen vagy az azzal érintett telken található, - a reklám nélküli útbaigazító, irányító, - a kulturális eseményeket hirdető eszközök. A tervpályzati eljárások részletes szabályairól szóló 137/2004. (IV.23.) kormányrendeletben foglaltaknak megfelelő tervpályázati eljárás. Olyan burkolatfajta, amelynek anyaga biztosítja a burkolt felület alatti talajrétegek levegőzését és a felületre jutó csapadékvíz beszivárgását a talajba.



a)

5. melléklet Védelemre javasolt épületek, építmények Országos egyedi védettségre javasolt épület, építmény Cím

Óhegy utca 50. – Kada utca 78.

Helyrajzi szám 42080

Megnevezés Lakóépület (korábban vadászlak, majd présház)

Maglódi út – Kada utca – Sörgyár utca – Kocka Egykori Fővárosi Serfőző Rt., ma Globus 41037/1, /2, /3, /4, /5. utca közötti tömb konzervgyár régi épületei a két lakóépülettel Kada utca – Sörház sarok Kozma utca – Bogáncsvirág utca – Tarkarét utca – Fűz utca közötti tömb

Kőbányai út 24.

b)

41207/2

Feszület

42533

Szertartási épületegyüttes, bejárati kerítés, a kerítések mentén található kriptasor

38920

MÁV Északi Járműjavító területén található ipari épületegyüttes: kapuépület (32.sz.), villamosmozdony-javító műhely (23.sz.), anyaggazdálkodási osztály épülete (1.sz.), technológia irodaépülete (43.sz.), Törekvés Művelődési Központ (89.sz.), Igazgatósági fejépület (41.sz.) és BGA óvóhely (90.sz.)

Fővárosi védettségre javasolt épület Cím

Helyrajzi szám

Hungária krt. – Hős u. – Zách u. – Salgótarján u. közötti tömb

38900/12

Megnevezés Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem régi épületei

Méhes utca 4.

40578

Bajcsy-Zsilinszky Kórház Belgyógyászati osztály

Szállás u. 8-12.

38384

Szecessziós utcafronti épületrész

Kőrösi Csoma Sándor út 43-51.

41397/2

Többszintes szocreál lakóépület

Kada utca 27-41.

41671/1

Kada Mihály Ált. Isk. és Óvoda

Óhegy utca 38.

42075

Neobarokk villaépület

Szlávy u. 50.

41998

Neoklasszicista villaépület

Sörgyár utca 35.

41237

Négyszintes munkáslakóház

c)

Fővárosi védettségre javasolt épületegyüttes Cím

Helyrajzi szám

Hungária krt. – Hős u. – Zách u. – Salgótarján u. tömb

38900/12

Zrínyi Miklós Nemzetvédelmi Egyetem régi épületegyüttese

Hungária krt. – Kerepesi út – Pongrácz út – Hős u. közötti tömb

38897

Régi Ferenc József laktanya területén lévő régi épületegyüttes (Készenléti Rendőrség)

Nyitra u. 4., 6., 8., 10., 12. – Mádi u. 9., 11/a.

41384/2, 41385, 41386/2, 41387, 41388, 41389, 41390

d)

Megnevezés

XX. sz. elején épült szecessziós villaépületek

Kerületi védettségre javasolt épület Cím

Helyrajzi szám

Megnevezés

Keresztúri út 8.

40565/2

Méhes utca 3

40601

Kisvárosias lakóépület

Rákász utca 17b

40600

XX. sz. elején épült villaépület

Pesti Gábor u. 11.

40891


34

Barokkos oromfalas lakóépület



Cím

Helyrajzi szám

Pesti Gábor u. 15.

40894

Pesti Gábor u. 28.

40901/14

Megnevezés Kisvárosias lakóépület Falusias lakóház

Juhász u. 51.

40837


Dömsödi u. 19.

40842

Tetőteres villaépület, eredeti kerítéssel, gondozott kerttel

Dömsödi u. 23.

40840/2


Hizlaló tér 3.(Basa utca − Hízlaló tér − Ceglédi út sarok)

38315/83

XX. század 30-as éveiben épült, magasföldszintes irodaépület.

Cserkész utca 78.

41670

Gergely utca 98/b.

41975/2

Magasföldszintes, klasszicizáló kisvárosias lakóház Magasföldszintes lakóház

Alkér utca 27.

41949

Eklektikus stílusú polgári lakóház

Alkér utca 35.

41953

Kisvárosias lakóház

Óhegy utca 36.

42074

Vakolatarchitektúrás polgári lakóház

Gergely u. 46.

41889/1

Egykori Szalámigyár, ma lakóépület

Petrőczy u. 18.

42020/3

modern stílusú villa

38920

MÁV Északi Járműjavító területén található: irodaépület, kovácsműhely, villanyszerelő, targoncajavító és kísérleti műhely, étkezde épülete.

Helyrajzi szám

Megnevezés

Kőbányai út 24.

e)

Kerületi védettségre javasolt épületegyüttes Cím

Hungária körút – Salgótarjáni út – Zách u. – vasútvonal közötti terület

38916/7, /8, /9, /10, /11, /12

Salgótarjáni út – Pongrácz út – Csillag utca – Gyöngyike utca közötti terület

38911/2 - 58

Óhegy utca 37-41/a. Márga u. 16-28., 15- 21/b., Petrőczy u. 22., Óhegy u. 21.

Kőér u. 42-56.

40988/1,41989, 41990, 42013, 42014, 42012, 42007, 42006, 42005/1, 42016, 42011, 42015 42009, 41896, 41899, 41900, 42004, 41882, 41881, 41880, 41879, 41878, 41877, 41876/1, 41876/2, 41874/6

A MÁV főműhelyének munkás(lakó)telepe Pongrácz úti lakótelep Zártsorú, azonos homlokzatmagasságú, üzletek és lakóházak Szecessziós stílusú épületegyüttes

Zártsorú beépítésű, eklektikus épületegyüttes

Gergely u. 38-42.

41885, 41886, 41887,

Harmonikus összhatású kisvárosi lakóházak üzletsorral

Sibrik Miklós út – Maglódi út – Fagyal utca és Takarék utca közötti tömbök

42428/1, /3, /8

XX. első felében épült munkáslakások

f)

Kerületi védettségre javasolt utcaszakasz Cím

Márga köz

Helyrajzi szám (41890/2)

Megnevezés a régi szőlőhegyi út megmaradt szakasza



6. melléklet Útvonalak hálózati szerepe és tervezési osztályba sorolása Útvonal

Hálózati szerep

Tervezési osztály

Ferihegyi repülőtérre vezető út Hungária krt. Jászberényi út (az M4 bevezető szakaszának kiépítése után II. rendű főút) Kerepesi út Kőbányai út (a Salgótarjáni út M4 bevezető szakaszként történő kiépítése után II. rendű főút) Könyves Kálmán krt. Kőrösi Csoma út (az M4 bevezető szakaszának kiépítése után II. rendű főút) Üllői út Körvasút menti körút nyomvonala M4 bevezető szakasz nyomvonala Albertirsai út (Fehér út – Fehér köz között) Bihari utca Ceglédi út Fehér köz (az M4 bevezető szakaszának kiépítése után I. rendű főút) Fehér út Felsőcsatári út Gyömrői út Kada utca (a Körvasút menti körút kiépítése után gyűjtőút) Kápolna utca (a Körvasút menti körűt kiépítése után gyűjtőút) Keresztúri út Tündérfürt utca – Váltó utca között (M4 bevezető szakszának kiépítése után I. rendű főút) Keresztúri út Kerepesi út – Váltó utca és a Tündérfürt utca – Határhalom utca között Kozma utca Maglódi út Óhegy utca (a Körvasút menti körút kiépítése után gyűjtőút) Sibrik Miklós út Sírkert út (a Külső keleti körút kiépítése után gyűjtőút) Tündérfürt utca (az M4 bevezető szakaszának kiépítése után I. rendű főút) Vaspálya utca Liget tér – Kőér utca között Külső keleti körút nyomvonala Tárna utca nyomvonala Albertirsai út Kerepesi út – Salgótarjáni út között Albertirsai út Salgótarjáni út – Fehér köz között (az M4 bevezető szakaszának kiépítése után I. rendű főút) Állomás utca Bánya utca Liget utca – Kőrösi Csoma Sándor utca között Bányató utca Sibrik Miklós utca – Újhegyi út között Basa utca Kőér utca – Hízlaló tér között Bolgár utca Kápolna utca – Gergely utca között Csillagvirág utca Dömsödi utca Ezüstfa utca Csillagvirág utca – Napmátka utca között Fertő utca

I.rendű főút

B. III.

II.rendű főút

B. IV.

gyűjtőút

B.V.c.D.

36



Útvonal Gergely utca Bolgár utca – Sibrik Miklós utca között Gitár utca (a Körvasút menti körút részét képező szakasz a kiépítése után I. rendű főút) Gyakorló köz Gyakorló utca Gyógyszergyári utca Halom utca Állomás utca – Kápolna utca között Harmat utca Kőrösi Csoma Sándor út – Újhegyi út között Heves utca Horog utca Kőbányai út – Kőér utca között Ihász utca Gergely utca – Kápolna tér között Kolozsvári utca Korponai utca Kolozsvári utca – Állomás utca között Kőér utca (a Körvasút menti körút részét képező szakasz a kiépítése után I. rendű főút) Lavotta utca Mádi utca – Harmat utca között Liget utca Korponai utca – Bánya utca között Mádi utca Méhes utca Napmátka utca Pongrácz út (csomóponti fejlesztések után) Salgótarjáni út (az M4 bevezető szakaszának fejlesztés után I. rendű főút) Sárga rózsa utca (a Tárna utca új nyomvonalon történő 2x2 sávos kiépítése után II. rendű főút) Tarkarét utca Jászberényi út –Turistaszállás utca között Tavas utca Bányató utca – Harmat utca között Turistaszállás utca Tarkarét utca – Csillagvirág utca között Újhegyi út Vajda Péter utca Zách utca a vasútvonal – Salgótarjáni út között (a vasút különszintű keresztezése esetén) Kőrösi Csoma Sándor sétány más hálózati szereppal nem jelölt közterületek

Hálózati szerep

Tervezési osztály

gyalogos utak

B.VIII. B.VI.d.D

kiszolgáló (lakó-) utak



7. melléklet Honos fafajok 1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 11. 12. 13. 14. 15. 16. 17. 18. 19. 20. 21. 22. 23. 24.

38

Berkenye, barkóca Berkenye, BorbásÉger, enyves Fűz, fehér Hárs, ezüst Hárs, kislevelű Hárs, nagylevelű Juhar, hegyi Juhar, korai Juhar, mezei Kőris, magas Kőris, magyar Kőris, virágos Meggy, zelnice Nyár, fehér Nyár, fekete Nyír, közönséges Szil, mezei Szil, vénic Tölgy, cser Tölgy, kocsányos Tölgy, kocsánytalan Tölgy, molyhos Vadkörte

Sorbus torminalis Sorbus borbasii Alnus glutinosa Salix alba Tilia argentea Tilia cordata Tilia platyphyllos Acer pseudoplatanus Acer platanoides Acer campestre Fraxinus excelsior Fraxinus angustifolia ssp. Pannonica Fraxinus ornus Padus avium Populus alba Populus nigra Betula pendula Ulmus minor Ulmus laevis Quercus cerris Quercus robur Quercus petraea Quercus pubescens Pyrus pyraster



8. melléklet Hatályban maradó kerületi szabályozási tervek Sorszám

Rendeletszám

TRT/X/2 TRT/X/4 TRT/X/5 TRT/X/6 TRT/X/9

38/1999. (XII. 7.) 29/1999. (X. 5.) 21/2004. (V. 20.) 30/1999. (X. 5.) 32/2000. (VII. 11.)

TRT/X/11

40/2003. (IX. 18.)

TRT/X/12 TRT/X/13 TRT/X/14 TRT/X/16 TRT/X/17 TRT/X/21 TRT/X/22 TRT/X/24 TRT/X/26 TRT/X/27

26/2005. (V. 20.) 41/2000. (IX. 19.) 42/2003 (IX. 18.) 23/2005. (IV. 22.) 5/2001. (I. 23.) 34/2001. (VII. 10.) 39/2005. (VII. 8.) 54/2005. (XI. 18.) 40/2001. (IX. 18.) 32/2005. (VI. 17.)

TRT/X/28

6/2005. (II. 25.)

TRT/X/29

18/2003. (IV. 17.)

TRT/X/30 TRT/X/31 TRT/X/32 TRT/X/33 TRT/X/34 TRT/X/35 TRT/X/36 TRT/X/37

51/2001. (XII. 18.) 3/2002. (I. 22.) 20/2002. (VII. 11.) 9/2006. (III. 01.) 41/2003. (IX. 18.) 7/2002. (III. 12.) 42/2008. (IX. 19.) 18/2007. (IV. 20.)

TRT/X/39

65/2004. (XII. 17.)

TRT/X/40 TRT/X/41 TRT/X/42 TRT/X/43 TRT/X/44 TRT/X/45 TRT/X/46 TRT/X/47 TRT/X/48 TRT/X/49 TRT/X/50 TRT/X/51 TRT/X/52

38/2002. (XII. 19.) 37/2002. (XII. 19.) 1/2003. (I. 23.) 3/2003. (II. 20.) 12/2003. (III. 20.) 11/2003. (III. 20.) 17/2003. (IV. 17.) 29/2003. (VI. 19.) 28/2003. (VI. 19.) 12/2006. (III. 17.) 38/2003. (IX. 18.) 46/2003. (X. 16.) 51/2003. (XI. 20.)

TRT/X/53

3/2005. (I. 21.)

Tervezési terület Tündérfürt utca - Eszterlánc utca - Ezüstfa utca - Napmátka utca Kõér utca 2/d szám alatti MÁV telephely Gergely utca - Szlávy utca - Petrõczy utca - Alkér utca Jászberényi út - Fátyolka utca - Meténg utca - Kozma utca Kabai utca - Paprika utca - Váltó utca - Keresztúri út Tavas utca - Bányató utca - Újhegyi út - Gyömrõi út - 42300 hrsz.-ú ingatlan Gergely utca Tarkarét utca - Bogáncsvirág utca - Csillagvirág utca - Ezüstfa utca Maglódi út - Sibrik Miklós út - Sörgyár utca - Szentimrei utca Jászberényi út - Maláta utca - Mádi utca - Gitár utca - Maglódi út Maglódi út - Bodza utca - Sörgyár utca - Kada utca Kõrösi Csoma Sándor út - Maláta utca - Nyitra utca - Mádi utca Sibrik Miklós út - Mádi utca - Kiskert utca - Sörgyár utca Sibrik Miklós út - Gergely utca - (42300/1) hrsz. - Gyömrõi út Fehér út - Gyakorló utca - Keresztúri út - MÁV terület Dér utca - Szlávy utca - Óhegy utca - Kõér utca Basa utca - Ferihegyi repülõtérre vezetõ út - 38303/48 hrsz.-ú ingatlan Népliget és környéke; a Hungária körút - Üllõi út - Ceglédi út - Bihari út - Horog utca - Kõbányai út Kerepesi út - Sárgarózsa utca - Pesti határút - erdõterület - Rákos-patak - Tárna utca Újhegyi út - Korall utca - Dolomit utca - Mádi utca Kõér utca - Basa utca - Ferihegyi repülõtérre vezetõ út Ceglédi út - Gém utca - Zágrábi utca - Somfa Basa utca - Kõér utca - Üllõi út - Száva utca Szlávy utca - Petrõczy utca - Márga utca - Gergely utca Gitár utca - Mádi utca - Téglavetõ utca - Harmat utca Kerepesi út - MÁV körvasút pálya - Méhes utca - Rákos-patak árapasztó meder Újhegyi út - Harmat utca - Hangár utca - Bányató utca Akna utca - Gránátos utca - Tárna utca - Jászberényi út - Kozma utca - Újhegyi út (Sírkert utca ) Maglódi út Gergely utca - Kada utca - Cserkesz utca - Alkér utca Sörgyár utca - Gitár utca - Mádi utca - Téglavetõ utca Jászerényi út - Fátyolka utca - Bogáncsvirág utca - Tarkarét utca Kada utca - Sörgyár utca - Bodza utca - Mádi utca Mázsa utca - Barabás utca - (38403/4) hrsz.-ú közterület Harmat utca - Újhegyi út - Bányató utca - Tavas utca Fogadó utca - Száva utca - Zágrábi utca - Gém utca Gyömrõi út - Noszlopy utca - Szacsvay köz - Vasgyár utca Diósgyõri utca - Cserkesz utca - Noszlopy utca - Gyömrõi út Gép utca - Pongrác út - Pongrác köz - Kõbányai út Szállás utca - Száva utca - Horog utca - Bihari út Kerepesi út - Pogány utca - Pesti Gábor utca - Pilisi utca Újhegyi út - Korall utca - Ökrös utca - Harmat utca Maglódi út - (42414/188) hrsz.-ú közterület - Kovakõ utca - 42414/176 hrsz.-ú ingatlan - Korall utca - Zsombék utca



Sorszám

Rendeletszám

TRT/X/54 TRT/X/55 TRT/X/56 TRT/X/57 TRT/X/58 TRT/X/59

53/2003. (XII. 18.) 25/2005. (V. 20.) 9/2004. (III. 11.) 10/2004. (IV. 22.) 12/2004. (IV. 22.) 26/2006. (V. 19.)

TRT/X/60

10/2006. (III. 01.)

TRT/X/61

60/2004. (XI. 19.)

TRT/X/62

43/2006. (IX. 15.)

TRT/X/63 TRT/X/64 TRT/X/65 TRT/X/66 TRT/X/68 TRT/X/69 TRT/X/70 TRT/X/71 TRT/X/72 TRT/X/73 TRT/X/74 TRT/X/75 TRT/X/76

66/2004. (XII. 17.) 8/2005. (II. 25.) 7/2005. (II. 25.) 9/2005. (II. 25.) 22/2005. (IV. 22.) 27/2005. (V.20.) 37/2005. (VII. 8.) 36/2005. (VII. 8.) 38/2005. (VII. 8.) 9/2008. (III. 21.) 50/2005. (X. 21.) 44/2005. (IX. 16.) 55/2005. (XI. 18.)

TRT/X/78

61/2005. (XII.21.)

TRT/X/79 TRT/X/80 TRT/X/81

25/2007. (VII. 13.) 8/2006. (III. 01.) 2/2006. (I. 20.)

TRT/X/82

11/2006. (III. 17.)

TRT/X/83 TRT/X/84 TRT/X/85 TRT/X/86 TRT/X/87 TRT/X/88 TRT/X/89 TRT/X/90

13/2006. (III. 17.) 17/2006. (IV. 14.) 19/2006. (IV. 14.) 18/2006. (IV. 14.) 22/2006. (V. 19.) 23/2006. (V. 19.) 24/2006. (V. 19.) 30/2006. (VI. 16.)

TRT/X/91

31/2006. (VI. 16.)

TRT/X/92 TRT/X/93 TRT/X/94 TRT/X/95 TRT/X/96 TRT/X/97

63/2008. (XI. 21.) 42/2006. (IX. 15.) 37/2006. (VII. 14.) 38/2006. (VII. 14.) 57/2006. (XII. 22.) 7/2007. (II. 16.)

40

Tervezési terület Mádi utca - Gitár utca - Harmat utca - 144. utca Rákosvölgyi u. - Keresztúri út - Túzok u. - Rákos-patak (Keresztúri 1-5.) Maglódi út - Kocka u. - Sörgyár u. - Téglavetõ u. Városszéli telep: Jászberényi út - 42541 hrsz-ú véderdõ terület - Tündérfürt utca Újhegyi stny. - Sütöde u. - Tavas u. - Gergely u. Fertõ u. - Ceglédi út - Balkán u. - Bihari u. Kõbánya-Ligettelek: Kolozsvári u. - Harmat u. - Kõrösi Csoma Sándor út - Szent László tér - Állomás u. - Korponai u. Basa utca - Száva utca - Fogadó utca - Gém utca Kõbánya - Óhegy: Román u. - Káplona u. - Kápolna tér - Óhegy u. - Kõér u. Gergely u. - Kelemen u. - Cserkesz u. - Lámp Bajcsy-Zsilinszky Kórház: Maglódi út - Szentimrey utca - Sörgyár utca - Lavotta utca Jászberényi út - Téglavetõ u. - Maglódi út - Gitár u. Mádi u. - Újhegyi út - Harmat u. Tavas u. Gergely u. - Sibrik Miklós út - Gyömrõi út - Noszlpoy u. Maglódi út - Újhegyi út - Korall u. - 42414/267 hrsz. - Kovakõ u. - 42414/268 hrsz. Kõbányai út - Monori út - Szállás u. É-D metróvonal - kerülethatár (Ferihegyi repülõtérre vezetõ út) Gyömrõi út - Sibrik Miklós út - Vaspálya u. - Vasgyár u. Tündérfürt u. - Bogáncsvirág u. - Tarkarét u. Korall u. - Korányi u. - Maglódi út - Felsõcsatári út - Hangár u. - Harmat u. - Ökrös u. Kabai u. - Nemes u. - belterületi határ - Keresztúri út - Váltó u. - Paprika u. Kelemen u. - Gergely u. - Kõér u. - Cserkesz u. Hizlaló tér Kõrösi Csoma Sándor út - Elõd utca - Bebek utca - Harmat utca - Ihász utca Kápolna tér - Kápolna utca - Halom utca Új köztemetõ és környéke MÁV vasútvonal - XIX. kerület határa Maglódi út - Téglavetõ utca - Sörgyár utca - Gitár utca Keresztúri út - Túzok utca - Rákos-patak - 42844 hrsz. és annak meghosszabbított telekhatára Maláta utca - 144. utca - Mádi utca - Nyitra utca Harmat - Nyitra - Mádi - MÁV iparvágány (41302/2 hrsz.) Sárosi - Vasgyár - Vaspálya - Noszlopy Horog - Pongrác - Gép - Kõbányai Pesti határút - kerülethatár - Rákos-patak - L4-es övezeti terület Állomás utca - Szent László tér - Kõrösi Csoma Sándor út - MÁV vasútvonal Örmény - Cserkesz - Alkér - Gyömrõi - Noszlopy - Vaspálya - Gyömrõi Szállás köz - Szállás utca - Bihari utca - Horog utca Méhes utca - körvasút - Keresztúri út - Ladányi utca - Malomárok utca (árapasztó árok) Kocka utca - Sörgyár utca - Sörös utca - Kis Sörgyár utca Hungária krt. - Hõs utca - Zách utca - Salgótarjáni út Maglódi út - Téglavetõ u. - Jászberényi út - Algyógyi u. Gyömrõi út - Újhegyi út - Vaspálya utca - Sibrik Miklós út Mádi u. - Tavas u. - Sütöde u. - Újhegyi stny. - Gergely u. - Sibrik Miklós út Mádi utca - Sibrik M. út - Harmat utca - Lavotta utca



Sorszám

Rendeletszám

TRT/X/98

14/2007. (III. 30.)

TRT/X/99

17/2007. (IV. 20.)

TRT/X/100

29/2007. (IX. 21.)

TRT/X/101 TRT/X/102 TRT/X/103 TRT/X/104 TRT/X/105 TRT/X/106 TRT/X/107 TRT/X/108 TRT/X/109 TRT/X/110

42/2007. (XII. 19.) 43/2007. (XII. 19.) 44/2007. (XII. 19.) 41/2008. (IX. 19.) 7/2008. (III. 21.) 8/2008. (III. 21.) 21/2008. (V. 23.) 22/2008. (V. 23.) 28/2009. (IX. 25.) 33/2008. (VI. 20.)

TRT/X/112

47/2008. (X. 17.)

TRT/X/113

62/2008. (XI. 21.)

Tervezési terület Kõrösi Csoma Sándor út - Halom utca - Kápolna utca Mádi u. - Bodza u. - Harmat u. - Csombor u. - Száraz u. - Szlávy u. - Dér u. Téglavetõ u. 40988/47 hrsz.-ú ingatlan – (40988/12) hrsz.-ú közterület – (40988/25) hrsz.-ú közterület – Jászberényi út Szacsvay köz - Vasgyár utca - Sárosi utca - Noszlopy utca Korányi Frigyes utca - Kozma utca - Maglódi út Kerepesi út - Fehér út - Albertirsai köz - Albertirsai út (MÁV vasútvonal) Kerepesi út - Gyakorló köz - Gyakorló utca - Fehér út Kõér utca - Gergely utca - Szlávy utca - Cserkesz utca Keresztúri út - (39212/3) hrsz.-ú közterület - MÁV körvasút Kerepesi út - Malomárok utca - Vízimalom utca - Keresztúri út Gyömrõi út - kerülethatár - Ferihegyi repülõtérre vezetõ út Ceglédi u. - Bihari u. - Balkán u. - Somfa köz - Zágrábi u. - Száva u. - Üllõi út Gergely u. - Sibrik Miklós út - Harmat u. - Csombor u. - Noszlopy u. Kápolna tér - Ihász u. - Harmat u. - Olajliget u. - Dausz Gyula park - Kõér köz Óhegy u. - Kápolna u. Maglódi út - Akna u. - Gránátos u. - Tárna u.



9. melléklet Karaktervizsgálat tartalmi és formai követelményei A karaktervizsgálatot nem csak az érintett épülettel közvetlenül határos telkekre és az azokon álló épületekre, hanem a szomszédos közterületrészekre és a közterületrészekkel közvetlenül határos, a vizsgált épület közvetlen környezetének tekinthető ingatlanokra kiterjesztve kell kidolgozni. Az illetékes építésügyi hatóság a sajátos viszonyok esetén ettől eltérően is kijelölheti a vizsgálandó környezetet, és a műemlékvédelmi szakhatósággal egyetértés esetén eltekinthet a karaktervizsgálat kidolgoztatásától. A karaktervizsgálat tartalma az alábbi: – utcakép – építészeti megjelenés (homlokzati elemek, tömegképzés tagoltsága, jellegzetes homlokzati- és tetőidomok (zárterkély, kupola, torony, oromfal kiképzés, anyaghasználat minősége – kő, kerámia stb., egyéb (például: vasrács stb.), – beépítés jellege (légtérarány, telken belüli beépítés sűrűsége, utca-, tér jellege, zöldfelületi jelleg), – funkció (jelenlegi, korábbi/eredeti) meghatározottsága, jellegzetességei – a jelenlegi funkcióval járó környezetterhelés, laksűrűség. A karaktervizsgálat eredményét dokumentációban kell rögzíteni, amelyet csatolni kell a bontási engedélyezési tervhez. A karaktervizsgálat az alábbi munkarészekből áll: a) fotódokumentáció a terület bemutatására és b) szöveges munkarészek: 1) leíró jellegű munkarész, mely ismerteti a terület jellegzetességeit, és építészettörténeti vizsgálatot tartalmaz, 2) a kiinduló állapotot és a változásokat bemutató kiegészítő számszerű adatok (például: laksűrűség, forgalmi adatok stb.).

42


Közlekedés: Pető Zoltán K1d Lelkes Mihályné TRk-T

Recommend Documents