SZAKDOLGOZAT. Rézné Zádory Zita 2007

SZAKDOLGOZAT

Rézné Zádory Zita 2007.

Budapesti Gazdasági Főiskola Külkereskedelmi Főiskolai Kar Public relations Szakirányú továbbképzés Levelező tagozat

Az egészséges életmódra való nevelés kommunikációjának hiánya a magyar sportéletben

Készítette: Rézné Zádory Zita

Budapest, 2007. -2-

Tartalom 1.

Bevezetés……………………………………………..…….. 4

2. Az egészséges életmódra való nevelés története…………….. 5 2.1. Az egészséges életmód nyolc alappillére………………..… 10 3. Helyzetelemzés…………………………………………...…… 13 3.1.Kisgyermekkor……………………………………….…… . 13 3.2.Iskoláskor………………………………………………….. .15 3.3.Felnőttkor………………………………………………….. 20 4. Pr tevékenység a magyar sportszervezeteken belül…………… 22 4.1. A megkérdezettek…………………………………….…… 22 4.2. Vélemények három nézőpontból…………………………… 27 5. Jövőkép és megoldások………………………………………… 42 6. Összegzés……………………………………………….……… 44

-3-

1. Bevezetés Szakdolgozatom témájául a sportszövetségek és sportegyesületek olyan irányú PR tevékenységét választottam, amely segítségével az egészséges életmódra való nevelést próbálják kommunikálni a népesség, lakosság nagy hányada felé. Azért esett választásom erre a témára, mert jómagam is testnevelőként végeztem és dolgoztam, és sajnos nagyon szembeötlő az a probléma, amivel a mai fiatalság, illetve lakosság küzd. Az egészséges életmódra való nevelést már a családon belül el kell kezdeni, és folytatni kell az óvodában, az iskolában, majd a felnőtt életben is. Ez a feladat az országos irányítás alatt álló sportbázisokra és egyesületekre hárul, amit sajnos nagyon sok esetben nem tudnak megoldani, illetve nem tudnak kigazdálkodni a szűkös támogatási keretből. Magyarországon a sportélet nagyban a versenysport felé irányul, ahol a már meglévő „anyagból” dolgoznak a szakemberek, edzők, és nekik már nincsen szükségük további toborozásra, reklámra, hirdetésre és tájékoztatásra. A lakosság tájékoztatása háttérbe szorul, ezért maradnak olyan intézmények, amelyek magukra vállalják ennek a tájékoztatásnak a feladatát és elismerik fontosságát. Számomra nem egyértelmű, hogy hogyan lehetne sikeresebben kommunikálni ezt az óriási problémát (persze pénz és támogatás nélkül), de azt gondolom, hogy a mai rohanó világban nagyon fontos helyet foglal el az egészség, az egészséges étkezés és a sport egy ember hétköznapi életében. Az a célom, hogy megismerjem és felkutassam azokat a PR módszereket, amelyeket a sportszövetségek arra használnak, hogy népszerűsítsék az egészséges életmódra való nevelést, és esetleg még saját ötletből merítve, lehetséges megoldásokat javasoljak a probléma megoldásához. E téma felkutatásához szükséges az, hogy megismerjük az egészséges életmódra való nevelés történetét a kezdetektől a mai napig. Azt, hogy hogyan kommunikálták őseink ennek fontosságát, milyen eszközökkel és milyen forrásból. Fontos azt is tudnunk, hogy mikor kell elkezdeni a nevelést, milyen keretek között, és meddig tartson a tájékoztatás. Ezek után pedig sikerült a két legnagyobb sporttal foglalkozó szövetség

-4-

főtitkárával és egy budapesti kosárlabda egyesület elnökével interjút készítenem arról, hogy ők hogyan látják a mai Magyarországon ennek fontosságát, ők milyen anyagi forrásokból támogatják ennek a célnak az elérését, és a jövőben milyen megoldást látnak az egészséges életmódra való nevelés népszerűsítésére.

2. Az egészséges életmódra való nevelés története

A ma embere számára szinte hihetetlen, ám tény, hogy Magyarországon már a 1617. században foglalkoztak egészségügyi felvilágosítással, egészségvédelemmel és azok ismereteinek terjesztésével. E munka első, írásos, magyarnyelvű emléke, a humanista polihisztor, Apáczay Csere János által, Utrechtben kiadott (1653.) Magyar Enciklopédia. A pedagógus, író,

filozófus

szerző

életmódbeli

tanácsai,

egészségmegőrzésre

buzdító

felszólításai meglepően modernek és ma is érvényesek: "Egészségedre mindazonáltal gondot viselj, mert nélküle dolgodban el nem járhatsz!"- ajánlja olvasóinak. Pápai Páriz Ferenc, a nagyenyedi kollégium jeles tanára, a szegénységben élő betegeskedőknek szánta, A test békéje (Pax Corporis) című könyvét. Ebben praktikus útmutatást nyújt az egészséges életmód elveinek megtartásához. A felvilágosodás korában már szinte bestsellernek számítanak a honi könyvkiadásban a különféle egészségnevelő, életmódtanácsokat taglaló könyvek. Ekkora már az orvosok is előszeretettel írnak ilyen tartalmú kiadványokat. A 19. század végi Magyarországon - köszönhetően főként két neves orvosnak, Fodor Józsefnek és Markusovszky Lajosnak - az addigi ismeretterjesztő, felvilágosító

"népnevelő"

munka

kiszélesedett

és

szervezettebbé

vált.

Megteremtették a magyar köz-, munka-, iskola-, és népegészségügy alapjait. Útjára bocsátották az Egészség című folyóiratot és megalapították az Országos Közegészségügyi Egyesületet. A hazai egészségnevelés szempontjából fontos állomás volt, az 1920-ban, önálló intézménnyé átszervezett Népegészségügyi Múzeum.

-5-

Intézetünk közvetlen szellemi és jogelődjének is tekinthető az 1925-ben, dr. Pollerman Artúr vezetésével megalakult Egészségügyi Reform Iroda Propaganda Központja. Annál is inkább, mert a Magyar királyi Népjóléti és Munkaügyi tárca 1926-tól törvényben fogalmazta meg a hazai egészségügyi felvilágosítás, nevelés létjogosultságát. A Reform Iroda feladata volt többek között, közérthető nyelven megfogalmazott kiadványok készítése, az egészségnevelést végző szervezetek, egyesületek módszertani tanácsokkal való ellátása. Az iroda feladatait később az Országos Közegészségügyi Intézet vette át, amely tovább szélesítette azok körét. A felvilágosító munka és a módszertani segítség mellett gondoskodott a felvilágosítást végzők oktatásáról is, továbbá aktív részt vállalt az akkoriban

elterjedő

filmhíradó

és

rádió

ismeretterjesztő

munkájában.

Megszerkesztették a vidéki lakosság széles rétegeit megszólító Magyar Anyák naptárát,

illetve

az

Országos

Stefánia

Szövetség

közreműködésével

megszervezték az anya- és csecsemővédelem felvilágosító programjait. Azt már elődeink is helyesen felismerték, hogy az egészséges életre nevelés, az egészség értékként való kezelésének megtanítása valójában a kora gyermekkorban sikeres, hiszen az iskolások a legfogékonyabbak az újfajta életszemlélet elsajátítására és felnőttkorban való megtartására. Az iskolák egészségügyi nevelő kötelezettségét 1879-ben, rendeletben rögzítették. Az egészséges életmód külön tárgyként való oktatása 1920-tól található meg az elemi iskolák tantervében. A középiskolák felsőbb osztályaiban heti két órában oktatták az egészségtant. A tárgyat, az erre szakosodott pedagógusok mellett, iskolaorvosok is oktatták. 1943ban, már iskola-egészségügyi szabályzat írta elő a tanári testület, a szülők és a gyerekek gondozóinak egészségügyi felvilágosítását. A II. világháború utáni néhány évre a régi egészségnevelő rendszer szétzilálása az új koncepció hiánya volt a jellemző. Különböző kisebb-nagyobb szervezetek, egymástól általában függetlenül, párhuzamosan tevékenykedtek. Többek között, a szervezetlenség számlájára is írható, hogy megromlott a közegészségügyi és járványügyi tevékenység hatékonysága. Leginkább csak a higiénés szabályok betartására és a védőoltások beadatására mozgósították a lakosságot. Ebben az időben az újraszervezett Magyar Vöröskereszt aktivistái, orvosai játszottak vezető szerepet a népegészségügy területén. Az 50-es évek elején, az általános

-6-

centralizálási törekvések a népegészségügyet is elérték, melynek teljes feladatkörét az egészségügyi tárca vette át. Megalakult az Egészségügyi Minisztérium Közegészségügyi Felügyeleti és Járványügyi Főosztályának Egészségügyi

Felvilágosítási

háttérintézmények

hiányában

Osztálya. -

Tevékenysége

kimerült

plakátok,

-

a

középszintű

kiadványok,

filmek

készítésében, kiállítások szervezésében, továbbá a rádiós tanácsadásban. Ebben az időben kezdődött a KÖJÁL hálózat megszervezése is. Az egészségnevelési tevékenységben a valódi és hatékony változás 1958-ban következett be, amikor megalakult az Egészségügyi Minisztérium Egészségügyi Felvilágosító Központja (EFK). A korábbi helyzethez képest lényeges a különbség: bár felügyelő és irányító szervként megmaradt a szaktárca, ám a központ önálló, szakmai intézeti státuszt kap. Ennek köszönhetően az intézmény országos hatáskört kapott az egészségnevelés szervező, irányító, tudományos kutatásainak területén, illetve nemzetközi kapcsolatokat tarthatott fenn az operatív feladatok területén. A változás magával hozta az összetett tevékenység elvégzésére megfelelő új szervezeti felépítést. A hatvanas évektől az intézet teljesen új feladatkört is kapott az elméleti tudományos kutatások, a módszertani és oktatás-továbbképzési munka területén. Elkezdődött az egészségnevelési felmérő és kutatómunka. 1960-tól évkönyvekben dokumentálta az intézet, az aktuális évben elvégzett munkát, továbbá kétévenként országos egészségnevelési konferenciákat szervezett. Erre az időre datálhat a Nemzetközi Egészségnevelési Unióval való kapcsolatfelvétel is. 1977-ben a központ nevét Országos Egészségnevelési Intézetre (OENI) változtatják. Szakmai háttérként a MOTESz (Magyar Orvos Társaságok Szövetsége) támogatja, illetve az annak keretében megalakult Egészségnevelési Szövetség. Az egészségnevelés korábbi feladatai mellé, olyan hosszabb távú, stratégiai tevékenység is az intézethez kerül, mint a helyes táplálkozás, a megfelelő higiénés magatartás és a rendszeres testmozgás témaköre. További kiemelt feladatköre a fiatalok családi életre való nevelése. 1986-ban újabb változás következik be az intézet életében, feladatai a kor tudományos eredményeinek és a nemzetközi trendeknek megfelelően alakulnak. Megjelennek az AIDS-elleni küzdelem feladatai. A rendszerváltás után a Szociális és

-7-

Egészségügyi Minisztérium több, hasonló tevékenységgel foglalkozó intézményt összevon és megalakítja - az OENI jogutódjaként - a Nemzeti Egészségvédelmi Intézetet (NEVI). Annak tevékenységében hangsúlyossá vált a problémák népességcsoportok szerinti megközelítése. Többek között megszervezik az Egészséges Kórház, az Egészségesebb Munkahely, illetve a Dohányzás, vagy Egészség, továbbá a sportot, a fizikai aktivitást, népszerűsítő programokat. Nemzetközi területen végzett kiemelkedő munkájáért az intézet 1996-ban elnyeri az Egészségügyi Világszervezet Egészségmegőrzés Együttműködési Központja címet. 2001-ben

újabb

átalakulás

következett:

a

NEVI

beolvadt

az

Állami

Népegészségügyi- és Tisztiorvosi Szolgálat (ÁNTSZ) szervezetébe, és azon belül Országos Egészségfejlesztési Központként működött tovább. Feladata a prevenciós, egészségvédelmi munka, a gyermek-egészségvédelem és a hátrányos helyzetűekkel való foglalkozás volt. 2003-ban újabb átalakítást élt meg a "soknevű" intézet; a gyermekegészségvédelmi vonal külön intézet formájában kivált belőle (Országos Gyermek Egészségügyi Intézet) és a felnőtt lakosság egészségfejlesztéséért felelős Országos Egészségfejlesztési Intézetként (OEFI); mint az Országos Egészségfejlesztési Központ jogutódja folytatja munkáját. A "soknevűség" - ebben az esetben - nem öncélú változtatási szándékokat tükröz, hanem azt, az utóbbi 3-4 évtizedben világszerte zajló és nyomon követhető fejlődési folyamatot, amely a közegészségügyi és egészségügyi felvilágosítástól, az egészségnevelésen, egészségvédelmen és egészségmegőrzésen át, az egészségfejlesztésig vezetett. Az elnevezések változása tartalmi és feladatbeli változásokat egyaránt hordoz; az egészségfejlesztés ugyanis már egyértelműen ágazatközi, azaz interszektoriális és interdiszciplináris tevékenység, amely magába foglalja az egészségügyi felvilágosítást, egészségnevelést, prevenciót és közegészségügyet egyaránt, azonban messze túl mutat mindezeken; ágazatközivé vált egészségpolitikát jelent, amely kinőtt az egészségügyi ágazat keretei és kompetencia határai közül. Feladatai, munkája összetett: a természeti, társadalmi, gazdasági és szociális környezet olyan irányú változásainak elősegítése, amelyek lehetővé teszik a lakosság egészségének megőrzését és visszanyerését; továbbá az egyén számára -8-

lehetőséget biztosítanak - az egészségkultúra fejlesztése, ismeretek elsajátítása, készségek és képességek fejlesztése révén - helyes döntések meghozatalához, saját egészségének megőrzése érdekében. (http://www.oefi.hu/tortenet.htm, 2007.04.17.) Ezekből az információkból is leszűrhetjük azt a megállapítást, hogy ugyan úgy ahogy manapság, régen sem volt igazi, működő PR-ja az egészséges életmódra való nevelésnek. Persze megtalálhatjuk ha felkutatjuk a régi anyagok között a következő eszközöket, amiket azért meg kell becsülnünk, mert az 1600-as évek közepén már számon tarthatunk felszólalásokat, amit valószínűleg sok ember meghallgatott, mert akkoriban nem volt más lehetőség a terjesztésre és ismeretátadásra. Egészségmegőrzésre buzdító felszólalások (1653). Életmódtanácsokat taglaló könyvek Egészség című folyóirat (19. század vége) Kiadványok, módszertani tanácsok, oktatások, filmhiradó és rádió (1926) Naptár, felvilágosító program Az iskolában külön tárgyként való oktatás (1920-tól) Egészségügyi felvilágosítás (1943) Plakátok, kiadványok, filmek készítése, kiállítások szervezése, rádiós tanácsadás (1950)

-9-

2.1 Az egészséges életmód nyolc alappillére Ahhoz, hogy felkutathassuk azokat a lehetséges PR eszközöket, amelyeket fel tudnánk használni az egészségre való nevelés ismertetéséhez, ahhoz előbb pontosítani kell, hogy mi is az egészséges életmódra való nevelés valójában! Mivel minden PR akcióhoz a legtökéletesebben hozzá illő eszközt szeretnénk megtalálni, ezért fontos a téma megismerése, körüljárása. Magyarország sajnos nem arról híres, hogy egészséges életet folytatna. A statisztikai adatok is azt mutatják, hogy a világon elsők között vagyunk a szív-és érrendszeri, a daganatos betegségek és a cukorbetegség tekintetében. Bár vannak olyan esetek is, amikor a tünetekért a genetikai meghatározottság felelős, de az esetek túlnyomó többsége a hibás életmódra vezethető vissza. Ezért fontos, hogy megismerjük az egészséges életmód 8 alapelvét, amely olcsó, mindenki által gyakorolható és könnyen megvalósítható a családban. A család szerepe azért is fontos az egészséges életmódra való nevelésben, mivel az életmódbeli szokásainkat jórészt otthonról hozzuk.

Táplálkozás A hagyományos magyar étrend túl sok húst, zsírt, kalóriát, de kevés növényi rostot tartalmaz. Emellett rosszak az étkezési szokásaink, mivel reggel szinte semmit, este pedig túl sokat eszünk. Az Egészségügyi Világszervezet ajánlása alapján az egészséges táplálkozás tejet és tojást fogyasztó, ún. lakto-ovovegetáriánus étkezés. Ugyanakkor bizonyított tény, hogy a teljes vegetáriánus (tisztán növényi) étrend is megfelelő lehet. Mindez arra int bennünket, hogy a hús helyett a növényeket (zöldség, gyümölcs, hüvelyesek) részesítsük előnyben, melyek védelmet nyújtanak a vastagbélrák és más rákfajták, valamint a szívinfarktus és agyvérzés kialakulásával szemben. Egyre több helyen hozzáférhetőek a modern vegetáriánus szakácskönyvek, melyek ötleteket és segítséget nyújtanak az étrendbeli váltáshoz.

- 10 -

Testedzés A mai modern világ egyik jellegzetessége a mozgásszegény életmód. Ennek számos káros következménye van az egészségre, pl. elhízás, magas vérnyomás, cukorbetegség. Talán kevesen tudják, de nem kell különösebben megterhelni a szervezetet, csupán naponta egy jó óra tempós sétára volna szükségünk ahhoz, hogy a testmozgás pozitív hatásait tapasztaljuk életünkben. Természetesen ennél többet szabad mozogni, de ennél kevesebbet nem…

Víz Egy felnőtt embernek naponta kb. 1,5-2 liter vizet kellene meginnia ahhoz, hogy a szervezet számára optimális körülményeket biztosítson. Ehhez képest az átlag ember fél liter folyadékot se iszik. Pedig a rendszeres és tudatos vízivással olyan panaszokat

lehet

megelőzni,

mint

a

fejfájás,

alacsony

vérnyomás,

vesekőképződés.

Napfény A XXI. század technikai vívmányai ugyan kényelmessé teszik életünket, de sajnos be is zárnak sokszor a szobába, a munkahelyre a számítógép vagy a televízió elé. Pedig a napsütés jótékony hatásait ki kellene használnunk. Természetesen hangsúlyozni kell azt is, hogy a nyár közeledtével egyre erősebb az ultraibolya sugárzás, így a napon való tartózkodásra leginkább alkalmas időpont a délelőtt 11 előtti és délután 5 utáni időpontok. Fontos a jó napszemüveg beszerzése, a nagyon olcsó darabok sokszor nem szűrik megfelelően a káros sugarakat.

Mértékletesség A legtöbb életmódbeli betegség a mértéktelen életvitel következménye. A mértékletesség nemcsak azt jelenti, hogy mindent csak bizonyos határig teszünk, hanem azt is, hogy egyes, nyilvánvalóan káros dologban egyáltalán nem veszünk részt. Így az egészséges életmód szempontjából a mértékletesség fogalma inkább önmegtartóztatást jelent. Ez magába foglalja az alkohol, a kávé fogyasztás teljes elhagyását, a dohányzás teljes mellőzését és természetesen a drogokkal való

- 11 -

visszaélést, vagy a gyógyszerek helytelen és indokolatlan használatát.

Levegő Talán keveset gondolunk arra, hogy milyen nagy szükségünk van a friss levegőre, illetve arra, hogy napjában többször kellene légző gyakorlatokat végeznünk ahhoz, hogy a szellemi és fizikai frissességünket fenntartsuk. Az ülő életmód, a görnyedt testtartás, a bezártság mind-mind az egészséges légzés ellen dolgoznak. Ha naponta 2-3x szakítunk időt, hogy 1-2 percig igazán mély lélegzeteket vegyünk, akkor tapasztalni fogjuk, hogy ez nemcsak felfrissít, hanem csökkenti az idegességünket is.

Pihenés A rohanó ember általában a pihenést igyekszik megspórolni, gondolván, hogy ezzel időt nyer. Pedig ez egyáltalán nem igaz. Minél fáradtabb valaki, annál több időre van szüksége ahhoz, hogy egy adott feladatot jól és hibátlanul elvégezzen. Ezért mindannyiunknak meg kell aludnunk a szükséges éjszakai alvásunkat. Ez valakinek csak 6 óra, másnak pedig akár 10 óra is lehet. Egy dologban azért egyformák vagyunk: a legfontosabb, hogy mindig éjfél előtt aludjunk el, mert ez az alvás legpihentetőbb módja.

Bizalom Manapság nagyon nehéz bízni az emberekben, a jövőben. Hol találhatunk olyan biztos pontot, ami nem változik, nem csap be, és nem kell csalódni benne? A Bibliában van egy szép gondolat: „Jézus krisztus tegnap és ma és mindörökké ugyanaz.” Ha tudunk bízni az isteni gondviselésben, abban, hogy Valaki mindig tud a gondjainkra megoldást, akkor ez is nagyon sokat jelent az egészség megőrzésében, mind fizikailag, mind pedig lelkileg. Tehát mint fent láthatjuk életünk minden területét behálózza az egészséges életmód követése, pedig nagyon sokan semmit sem teszünk ellene. (http://www.szaboferenc.hu/fme/200205-04.htm, 2007.04.17.)

- 12 -

3. Helyzetelemzés És amikor egy PR akció megtervezéséről esik szó, akkor nemcsak a téma fontos, hanem az is, hogy milyen színtereken folyik, folyhat e téma népszerűsítése, oktatása. Nem mindegy, hogy éppen egy kisgyermekes családhoz szólunk, vagy az iskola keretein belül próbáljuk megszólítani a tanulókat vagy felnőtt, értelmes emberekhez szólunk, és őket akarjuk elérni az üzenettel. Mindegyik esetben más a célcsoport, más kell hogy legyen az eszköz, amit alkalmazunk, bevetünk a cél érdekében. Természetesen felmerül egy másik probléma is, a városok, települések és falvak esetében, mert persze az sem mindegy, hogy milyen körülmények között szeretnénk népszerűsíteni a sportos és egészséges életmódot.

E téma vizsgálatához három korosztályt különböztetnék meg: 1.

Kisgyermekkor

2.

Iskoláskor

3.

Felnőttkor

3.1 Kisgyermekkor Ebbe a korcsoportba sorolnám a 0-7 éves korig tartozó gyermekeket, amikor még a család a meghatározó és irányt mutató közeg számukra. Ebben az életkorban talán a legfontosabb elkezdeni az egészséges életmódra való nevelést, megismertetni a gyermeket az egészséges ételekkel, sporttal és kialakítani benne az igényt, hogy a későbbiekben is fontosnak tartsa ezeket. Ebben az életkorban nem a gyermek a célcsoport, hanem a szülő, akit el kell érnünk PR eszközökkel és támogatnunk kell, hogy a megfelelő információkat adja át gyermekének és ő is kitűnő példával járjon a gyermek előtt. Ők azok, akiket minden érdekel, lelkesek, a gyermekük iránt teljesen elkötelezettek és mindenbe bevonhatók. Tehát őket lehet említeni a legfogékonyabb célcsoportnak a három közül. - 13 -

A nevelésbe itt természetesen bekapcsolódik az óvoda is, ahol az óvó néniken keresztül lehet tájékoztatni a piciket és elfogadtatni és megértettetni velük az egészséges életmód fontosságát. Az óvónők tehát egy másik célcsoport, akiknek persze tantervi irányvonal szablya meg a lehetőségeiket, de azt gondolom, hogy jópofa dolgokkal és elfoglaltságokkal őket is el lehetne érni, és arra ösztönözni, hogy ezt közvetítsék a gyermekek felé. " Az óvodai nevelés az alapelvek megvalósítása érdekében gondoskodik: az érzelmi biztonságot nyújtó derűs, szeretetteljes óvodai légkör megteremtéséről a testi, a szociális és az értelmi képességek egyéni és életkor specifikus alakításáról a gyermeki közösségben végezhető sokszínű az életkornak és fejlettségnek megfelelő tevékenységekről, különös tekintettel a mással nem helyettesíthető játékra e tevékenységeken keresztül az életkornak megfelelő műveltségtartalmak közvetítéséről a kisgyermek egészséges fejlődéséhez és fejlesztéséhez szükséges személyi, tárgyi környezetről." (http://www.bp22.hu/intezmenyek/bp22_ovoda_2007.pdf,2007.04.20.) (Részlet az Óvodai Nevelés Országos Alapprogramjából) Az óvodai nevelés országos alapprogramja tartalmazza azokat az általános pszichológiai, pedagógiai elveket, amelyeket a gyermek érdekében érvényesíteni kell. Az óvodai nevelés alapfeladata az óvodás gyermekek testi és lelki szükségleteinek kielégítése. Ezen belül: az egészséges életmód alakítása, az érzelmi nevelés és szocializáció biztosítása, az értelmi fejlesztés, nevelés megvalósítása. A kiegészítő program sajátosságait a célokból, feladatokból adódó nevelési hangsúlyok

adják.

A

sokféle

családi

értékrend

figyelembevételével,

kiegészítésével igyekszik felkészíteni a gyermekeket az együttműködésre, választásokra

és

döntésekre.

A

családok

bevonása,

a

szülőkkel

való

együttműködés kiemelt jelentőséggel bír az eredményesség szempontjából. Az egészség - óvodás korban is - szomatikus, pszichikus és szociális elégedettséget, harmóniát jelent. (http://www.szaboferenc.hu/fme/200205-04.htm, 2007.04.17.) - 14 -

Úgy gondolom, hogy ezt a célcsoportot a következő eszközökkel lehetne sikeresen elérni: ¾

Családi napok rendezése, játékokkal, sportversenyekkel

¾

Kiadványok terjesztése( szórólapok, hírújságok, mesefüzetek, színezők)

¾

Szülőknek, óvónőknek oktatási segédanyagok (bábok, füzetek)

¾

Táplálkozási fórumok, beszélgetések, kóstolóval egybekötve

¾

Kirakodóvásár

¾

Kirándulások

¾

Szabadidős program hírlevél az Interneten

2. Iskoláskor Ebbe a korcsoportba tartoznak a 7-18 éves közötti tanulók. Őket már személyesen is meg lehet keresni, el lehet érni. Ők már mint célcsoport szerepelhetnek a tervben, bár talán őszintén mondhatom, hogy ők a legnehezebben elérhető és tettre „kényszeríthető” korosztály. Ezt a célcsoportot nagyon meg kell ismerni, hogy az üzenetünk bármilyen formában eljusson hozzájuk és magukévá is tegyék. Ők egy nagyon nehezen kezelhető életkorban járnak, amikor nemcsak az egészség ellen tiltakoznak, hanem pont egy lázadó korszakukban járnak, ahonnan nagyon nehéz őket

- 15 -

kimozdítani. Az egészségfejlesztés leglényegesebb módszere az egészségnevelés. Célja, hogy az egészségkulturális szint növelésével, az életmód javításával elősegítse az egészség megtartását, a betegségek megelőzését. A hiányos egészségkultúra, az egészségtelen

életmód,

a

környezeti

tényezők,

a

hiányzó

prevenciós

tevékenységek közvetlenül befolyásolják a mai ember egészségi állapotát. Fontos tehát, hogy az iskolák egészségnevelési programot készítsenek, és következetesen végrehajtsák

az

abban

megfogalmazott

feladatokat.

Az iskolai egészségnevelés célja, hogy példával, ráutaló magatartással, közös ténykedéssel megtanítsa a fiatalokat, hogyan kell az egészség értékét megszerezniük, megőrizniük, védeniük és fejleszteniük. Az egészségnevelési program segítségével a tanulók megtanulhatják, hogy miként: -

állítsanak fel kötelező értékrendszert az egészség iránti elkötelezettségnek; - ismerjék meg az egészséges életmód legfontosabb szabályait; - legyenek tisztában az egészséges táplálkozás fontosságával; - tartsák szem előtt a testi higiénét, a rendszeres mozgás egészségét befolyásoló hatását; - legyenek képesek a problémákat, konfliktusokat megfelelően kezelni; - ismerjék meg a drog, az alkohol és a dohányzás egészségkárosító hatását; - érjék el személyiségük fejlettségének lehetséges felső határát.

(http://www.klg.sulinet.hu/iskolank/KLG%20EKNP.pdf, 2007.04.21.) Az egészségnevelési program tehát arra való, hogy kellő ismeretek átadásával hozzásegítse a tanulókat az egészséges életvitel kialakításához, a helyes értékrend felépítéséhez. Az iskolákban alkalmazott pedagógiai módszerek tárháza ma már számos

lehetőséget

biztosít

az

egészségnevelési

program

eredményes

megvalósítására. Az iskolának a tanulók egészséges életvitelének kialakítására gyakorolt hatása többrétegű: létezik egyrészt egy nyíltan megfogalmazott oktatási-nevelési terv; másrészt az – ezzel összefüggésben vagy ettől függetlenül ható – ún. „rejtett tanterv”. Utóbbi az iskolai mindennapok hozadéka, amelyben az iskola tárgyi környezete, az emberi viszonyok minősége egyaránt tükröződik. Az iskolában az - 16 -

egészségnevelés nem egy konkrét tananyag, hanem több tantárgy (biológia, kémia, testnevelés, környezetismeret és vizuális nevelés, osztályfőnöki órák stb.) témaköreiből

összeálló

ismeretanyagból

tevődik

össze.

Szinte minden tantárgynak van csatlakozási pontja az egészségfejlesztéshez: a biológiai tantervekben a táplálkozás, a betegségek felismerésével, kezelésével és megelőzésével foglalkozó tananyagok szerepelnek; kémiaórákon a tanulók a nikotin, az alkohol, a kábítószer élettani hatásaival és egészségkárosító tulajdonságaival foglalkoznak; a testnevelési óra és a mindennapos testedzés kiemelt

jelentőségű

az

egészségmegőrzés

szempontjából.

Az iskolai testnevelés és a sport keretei között az egészségnevelés, a csapatmunka, valamint

a

társakkal

történő

együttműködés

egyaránt

fejleszthető.

A

mozgásélmény öröme és az egyénhez mért követelményszintek ösztönzik a tanulókat képességeik és akaratuk fejlesztésére. Az állóképesség, az edzettség kifejlesztése, a jellemépítés, a jellemformálás a továbbtanulás szempontjából igen fontos. A rendszeres testmozgás kedvezően befolyásolja a fiatalok testfelépítését, erősíti a gerincet, növeli az izmuk tömegét, szabályozza annak működését, valamint a szervezet zsírtartalmát. Biztosítja az egyenletesebb, harmonikusabb testi fejlődést, ami különösen fiatalkorban fontos, mert ebben az időszakban fokozott

a

kiegyensúlyozatlanság

veszélye.

A középiskolákban és a gimnáziumokban divat lett – melyben sokszor egészséges hiúsági okok is közrejátszanak – a fittség megszerzése. A fiúk a hagyományosan közkedvelt labdajátékok mellett a testépítést, a leányok az aerobikot művelik. Növekszik az extrém sportok (BMX, görkorcsolya, triatlon stb.) követőinek száma. Ma már egyre népszerűbbek a nagyszabású futóversenyek, futógálák. Ugyanakkor látni kell, hogy a tanulóifjúság közel harmada alig, vagy egyáltalán nem sportol. A kedvezőtlen százalékos arány okai között a tanulók túlzott iskolai terhelését, az ifjúság körében népszerű egyéb szórakozási tevékenységeket (diszkó,

játékterem,

igénytelenséget

is

videó,

Internet

megtaláljuk.

stb.)

Ennek

és

bizonyos

további

oka

a

értelemben

az

testnevelési

és

sportpropaganda-munka gyengeségei, a szülői ráhatás negatív példái. Sajnos a testnevelés, a sport presztízse csökkent. Míg korábban jelentős motiváló erő volt az élsportolói pályára készülés, ma már ez – az egyéb lehetőségek és a túlzottan kemény,

időigényes

felkészülés - 17 -

miatt

–

erősen

visszaesett.

A családi életre történő nevelés során a tanulókat fel kell készíteni a felelősségteljes döntés képességére, amely a párválasztáshoz, a házassághoz, a szülői feladat vállalásához szükséges. Fontos feladat a szülői szerepek és a családi munkamegosztásban betöltött szerepek tudatosítása, a mai valóság tényeihez igazodó és a család emberformáló jelentőségének megfelelő kezelése. A nevelés során tudatosítani kell a tanulókban, hogy a hűség, a család: érték, és az ezért hozott áldozatvállalásnak értelme van. (http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsegi_szemle/a_fiatal_ge neracio_egeszseges, 2007.04.21.) Mennyire sürgős az egészségre nevelő tantárgy bevezetése az iskolákban?

4

Ö SSZES NEME fé rfi nő KO RCSO PO RT 18-29 é vese k 30-45 é vese k 46-59 é vese k 60 é vné l időse bbe k ISKO LAI VÉGZETTSÉG le gfelje bb 8 általános szakké pze tt é re ttsé giz e tt diplomás TELEPÜLÉSTÍPUS Budape st me gye i j. város e gyé b, 5000< e gyé b, 5000> CSALÁD gye reke s gye rme kte le n DO HÁNYZÁS re ndsz e re se n dohányz ik alkalmanké nt ne m dohányz ik PÁRTPREFERENCIA kormánypárti e lle nz é ki biz onytalan

4 4 4 3,9

4 3,9

3,9 4 4 3,9 4 2

3

4,2 4,1

3,7 3,6

1

4,1

4

4,4

4,1 4,1 4,1 4,2

4,2 5

6

átlag (1 - legsürgősebb / 7 - legkevésbé sürgős)

(http://www.nepegeszseg.net/dohanyzas_visszaszoritasa/MC_cigis_bovebb.ppt/22 .dia)

- 18 -

7

Ezt a táblázatot egy népegészségügyi felméréssel foglalkozó oldalról töltöttem le, ahol főként a dohányzás káros hatásairól volt szó. Megdöbbentő, hogy mennyire nem találják fontosnak a megkérdezett emberek az egészségre nevelő tantárgy bevezetését az iskolába. Pedig ebben a korban kellene a legtöbbet foglalkozni az egészséges életmódra való neveléssel, mert itt alakíthatjuk ki a gyermekekben a természetes igényt a sport iránt, az egészséges táplálkozás iránt. A legsürgetőbbnek a diplomás megkérdezettek találták, valószínűleg az oktatás során szerzett tapasztalatuk alapján és a már bennük kialakult igény miatt. A legkevésbé sürgősnek az általános iskolát el nem végzett vagy éppen elvégzett megkérdezettek tartották, sajnos valószínűleg ők sem kaptak ilyen típusú nevelést az iskolákban.

Elgondolásom szerint a következőkkel lehetne őket bevonni és cselekvésre bírni: ¾

Média (Internet, TV, rádió műsorok)

¾

Ingyenes sportszerek kiosztása az iskolákban (csuklóvédő, fejvédő, ugrókötél…)

¾

Sporthétvégék szervezése (sorversenyek, ugrálóvárak, kóstolók)

¾

Ingyenes lehetőségek különböző sportágak kipróbálására és űzésére - 19 -

¾

Tájékoztató füzetek

¾

Kifestő füzetek (alsó osztályban)

¾

Sportegyesületek bemutatói

¾

Iskolában külsős előadók szerepeltetése

3. Felnőttkor Ide tartoznak a 18 év felettiek, akik lehet, hogy még felsőoktatásban részt vesznek, de lehet, hogy már dolgoznak. A középkorúak és az idősebb lakosság is a célcsoport tagja, őket a koruknál fogva már talán könnyebb a helyes gondolkodás és magatartás felé irányítani.

Cél az egészségtudatos

gondolkodás kialakítása, hogy életük végéig fontosnak tartsák a mozgás örömét, a táplálkozás fontosságát, a dohányzás kerülését és utódaikat is ebben a szemléletben neveljék. Erre a feladatra ma Magyarországon az Országos Egészségfejlesztési Intézet vállalkozott, aki különös figyelmet fordít, a társadalmat fenyegető, széles tömegek egészségét érintő káros jelenségekre, illetve azok megelőzésére. A dohányzás, az alkohol, a kábítószer és az AIDS olyan egészségromboló népbetegségek, amelyek aktív és hatékony felvilágosító munkával megelőzhetők lennének. Csak úgy, mint korunk, egyre többeket érintő problémája az elhízás. Céljuk,

hogy

megértessék

az

emberekkel:

a

helytelen

táplálkozás,

a

mozgásszegény életmód következményeként kialakuló betegségek (magas vérnyomás, szív- és érrendszeri betegségek, mozgásszervi problémák, némely rákfajta stb.) elkerülhetők. Ezeknek, a napjaink halálozási statisztikájának élén álló

betegségeknek

a

megelőzése

érdekében,

különböző

programokkal,

felvilágosító kiadványokkal és előadásokkal fordulnak a lakossághoz. Különös figyelmet

fordítanak

a

lakosság

hátrányos

helyzetű

egészségfejlesztésére és mentálhigiénés helyzetének javítására. (http://www.oefi.hu/feladat.htm2007.04.28.)

- 20 -

rétegeinek

A felnőttek célcsoportját a következő módszerekkel lehetne a legjobban elérni: ¾

Munkahelyi sportkörök, edzések

¾

Idősebb korosztály számára versenyek, szabadidősport rendezvények szervezése

¾

Média (rádió, Tv, Internet)

¾

Plakátok, szórólapok

¾

Helyi sajtó, média

¾

Hajókirándulás, kirándulások szervezése

¾

Kvízjátékok, vetélkedők

- 21 -

4. Pr tevékenység a magyar sportszervezeteken belül Úgy terveztem, hogy kutatásomat az Országos Egészségfejlesztési Intézetben kezdem, ahol Monspart Sarolta is dolgozik és történetesen ő vezeti az Egészséges életmóddal foglalkozó osztályt. Miután sikerült őt elérnem telefonon, sajnos azt mondta, hogy ő személy szerint nem tud nekem segíteni, de rajta keresztül végül sikeresen eljutottam Szántó Évához, aki a Nemzeti Sportszövetség főtitkára, és Salga Péterhez, aki a Magyar Szabadidősport Egyesület főtitkára. A harmadik ember, akivel sikerült interjút készítenem Kiss Lenke, a Kiss Lenke Kosárlabda Suli elnöke. Mindhárom interjúalanyomat arra kértem, hogy személyes és hivatalos véleményüket is mondják el e témában, ami úgy gondolom, hogy nagyobb figyelmet érdemelne a társadalomban.

4.1. A megkérdezettek Először Szántó Évával sikerült beszélgetnem az egészséges életmódra való nevelés kommunikációjáról. Szántó Éva a Nemzeti Sportszövetség főtitkáraként dolgozik, és megpróbálja hatékonyan segíteni a sportági szakszövetségek munkáját. A Nemzeti Sportszövetségnek főbb feladati közé tartozik az, hogy:

•

Gondoskodik az állami támogatásnak a szakszövetségek és a Fogyatékosok Nemzeti Sportszövetsége közötti felosztásáról.

•

Képviseli az állami szervek, a helyi önkormányzatok, a MOB, a Nemzeti Szabadidősport Szövetség, a sportközalapítványok, a sportszövetségek és más társadalmi szervezetek irányába a szakszövetségek közös érdekeit;

•

Koordinálja a szakszövetségek tevékenységét;

•

Sportszakmai, gazdasági, jogi és egyéb szolgáltatásokat nyújt tagjai részére;

•

Együttműködik a miniszterrel, a Magyar Olimpiai Bizottsággal és a Nemzeti Szabadidősport Szövetséggel a magyar sport fejlesztésében;

•

Működteti a Sport Állandó Választott Bíróságot; ( http://www.nssz.hu, 2007.04.21.)

- 22 -

A következő riportalanyom Salga Péter, a Magyar Szabadidősport Szövetségének főtitkára volt, aki egészen más szemszögből nézi a magyar népegészségügyet, szívén viseli az állampolgárok jólétét és egészségét. Sajnálatára az országban eddig nem történtek olyan közjólétet szolgáló események, amelyekkel javítani lehetett volna az állampolgárok egészségén. Úgy gondolom, hogy Salga Péter szívvel lélekkel segítené az egészséges életmódra való nevelést a lakosság körében, ám ehhez olyan állami és szponzori támogatásokra lenne szükségük, amit most még nem kapnak meg. A szövetség programjával kapcsolatban a következőkről beszélgettünk: A Szövetség Középtávú programja I. A szövetség küldetése Hozzá járulunk ahhoz, hogy a magyar lakosság a szabadidő egészséges és hasznos eltöltése tekintetében is felzárkózzon az EU szabadidősport kultúrájához. Érdekvédelmi - érdekegyeztető tevékenységünk alapvető célja az, hogy ehhez a szükséges szakmai szabályozási és anyagi feltételeket megteremtésük. II. Jövőkép, avagy milyen szervezetet akarunk 4 év múlva 1)

Olyan szakmailag megkerülhetetlen szervezetet, melynek véleményét kikérik, és figyelembe veszik a szakterületen működő egyesületek, szövetségek, társszervezetek, országos hatáskörű szervezetek és állami szervek egyaránt;

2)

Melynek az érdekérvényesítés, érdekvédelem terén eséllyel kérhetik segítségét az arra rászoruló, a szakterületen működő sportszervezetek;

3)

Mely a szakmai elvárások teljesítésében nem korlátozott a feltételek szempontjából (gazdaságilag stabil, tartalékokkal bíró);

4)

Mely képes „mindenki sportjával” foglalkozni;

5)

Olyan szervezet, amely a) Hiteles; b) Kiegyensúlyozott; c) Független;

- 23 -

III. Az „út”, avagy mit kell tennünk e következő években azért, hogy olyanokká váljunk, amilyenekké szeretnénk. 1.

Fejlesztjük a lakosság, csoportok, egyének testkultúráját. Ennek érdekében: a) bekapcsolódunk a Nemzeti Népegészségügyi Program megvalósításába; b) az egészséges életmód terjesztése érdekében nagy tömegeket mozgató, több korosztályt, és szervezetet, érintő rendezvényeket szervezünk; c) a következő időszakban kiemelten foglalkozunk a „Szépkorúak Sportjának” szervezésével, koordinálásával. d) a napjainkra hagyományossá vált női sportfesztivál mellett- tagszervezeteink aktivitásának növelésével, a nők, lányok, asszonyok fokozott bekapcsolásával igyekszünk pozitívan befolyásolni a családok sportolását; e) A családok életmódjának sportossá tételét, sportolási szokásainak fejlesztését kezdeményezzük; f) a munkahelyekhez, illetve a munkahelyi kollektívákhoz kötődő sporttevékenység feltámasztását kezdeményezzük, ebben az időszakban elsősorban az országos hatáskörű nagy cégek körében; g) a sikeres, hagyományosnak tekinthető rendezvények szervezését, koordinálását tovább folytatjuk; h) kistelepülésekre, kiskörzetekre épülő téli-nyári felmenő rendszerű sportrendezvények szervezését kezdeményezzük; i) Szakmai összefogást, programalkotást kezdeményezünk a mozgásgazdag életmódra nevelés érdekében, a gyermekekkel foglalkozó sportszervezetek körében. Elsősorban az óvodás és kisiskolás korosztályra koncentrálunk, ebben a körben fesztivál jellegű rendezvények szervezését szorgalmazzuk országos és tagszervezeti szinten is.

2.

Javítjuk a szövetség érdekérvényesítési lehetőségét, technikáját, érdekeinek képviseletét és védelmét a szabadidősportban érintettek - kiemelten saját tagságunk – érdekében a) Céljaink megvalósításához kétirányú szervezetfejlesztésre van szükség: · Tovább kell növelni az MSZSZ országos lefedettségét és, · biztosítani kell a növekvő szervezet hatékony, a tagok és a tagszervezetek számára érzékelhető, működését. b) Képviselőink illetve szakértőink útján részt veszünk azokban a folyamatokban,

- 24 -

melyeknek célja a szakterülettel összefüggő jogalkotási munka; c) Képviselőnk útján részt veszünk a Nemzeti Szabadidősport Szövetség munkájában, közreműködünk az állami feladatok ellátásának társadalmi ellenőrzésében 3.

Minden lehetséges eszközzel javítjuk a szabadidősport szervezeti és működési feltételeit. Ezért a) Kapcsolatokat építünk és tartunk fenn · országhatáron belül a szabadidősportban érintett állami és társadalmi szervezetekkel, intézményekkel; - szakmai, ágazati műhelyekkel; - megyei, megyei jogú városi és helyi önkormányzatokkal, valamint önkormányzati szakmai szervezetekkel; - a tagszervezetekkel · országhatáron túl - a szabadidősport nemzetközi szervezetével a TAFISA-val; - a szomszédos országok országos szabadidősport szervezeteivel, b) Kiemelt rendezvényeinket bekapcsoljuk a nemzetközi szabadidősport rendszerbe. Olyan nemzetközi szabadidősport rendezvényeket szervezünk, amelyek hozzájárulhatnak a magyar szabadidősport megismertetéséhez.

4.

Népszerűsítjük a szabadidőben történő sportolást. Ezért a) kapcsolatokat építünk és ápolunk a meglévő, a szakterület iránt fogékony médiákkal, őket a tagszervezetek közreműködésével folyamatosan ellátjuk a szükséges információkkal; b) törekszünk új média lehetőségeket feltárni és a tagszervezetek segítségével őket információkkal ellátni; c) internetes honlapunkat és hírlevelünket a szabadidősport szervezetek közérdekű híreinek megjelentetésére is használjuk.

5.

Hatékonyan közreműködünk a szabadidősport szakmai színvonalának emelésében, tudományos kutatásában, szakembereinek képzésében, továbbképzésében. Ennek érdekében: a) kezdeményezzük, lehetőségünkhöz mérten finanszírozzuk, · a lakosság sportolási szokásaira vonatkozó, tudományosan értékelhető kutatási program megvalósítását; - 25 -

· a lakosság fittségi adataira vonatkozó, tudományosan értékelhető kutatási program megvalósítását; b) folytatjuk, · a szabadidősport szakemberek elméleti, és sportfinanszírozási gyakorlati képzésére, továbbképzésére létrehozott oktatási tevékenységét; · a szakterülettel összehangolt saját kiadványok megjelentetését; c) részt vállalunk szakmai rendezvények, konferenciák megrendezésében. 6.

Kidolgozzuk a szabadidősport minőségi követelményeinek javítására a szabadidősport szakterületének minőségbiztosítási követelmény- és minősítési rendszerét: a) szervezetekre; b) szabadidősport centrumokra; c) rendezvényekre (csak ott leszünk társrendezők, ahol rendezvény színvonalának feltételei megfelelnek az igényszintnek.

7.

Szolgáltatásokat nyújtunk tagszervezeteinknek és az érdeklődőknek a) a sportolási lehetőségekre vonatkozó, rendszeresen megnyilvánuló információs igényeket kielégíti; b) folyamatos, a szakterületre vonatkozó pályázati figyeléssel segíti tagszervezeteit és az érdeklődőket; c) folyamatos, a szakterületre vonatkozó jogértelmezéssel segíti a tagszervezeteit. Segítjük tagszervezeteink munkáját: a) szakmai információs és kapcsolatrendszer működtetésével; b) a rendszeresen megjelenő Hírlevél információival; c) társrendezőként közös rendezvényeket szervezünk. (http://www.masport.hu/1_kp.html, 2004.04.25.)

- 26 -

Harmadik partnerem a beszélgetések között Kiss Lenke volt, aki a KLKS elnökeként próbálja a gyerekek szemléletmódját megváltoztatni, és az egészséges életmódot követők táborába vonzani őket. Kevesebb-több sikerrel jár, de a mai napig nem adta fel azt a célját, hogy egy országos egyesületté nőjék ki magukat, ahol nem az a legfontosabb cél, hogy a gyerekek versenysportolók legyenek, hanem, hogy megszeressék a mozgást és ne egy beteg társadalomban kelljen élniük, hanem később ők közvetítsék az egészséges életmódot a fiataloknak. Mind a hármójuknak a következő kérdéseket tettem fel, illetve próbáltam feltenni, attól függően, hogy a beszélgetés milyen irányba terelődött. A kérdések irányvonalat adtak abban a tekintetben, hogy ne távolodjunk nagyon el a témától és próbáljunk rávilágítani az egészségre való nevelés szükségességére. Sajnos az interjúk után szomorúsággal töltött el az, hogy Magyarországon nincs az államnak pénze, vagy nem szán rá eleget, hogy a lakosságot az egészséges és boldog jövő felé terelje, kezdve egészen gyermekkortól a felnőttkorig.

4.2. Vélemények három nézőpontból A kérdéseim az alábbiak voltak: (még egyszer leszögezem, hogy kérdéseim irányadó kérdések, a válaszokban nem biztos, hogy csak a pontos válaszokat halljuk) 1)

A XY Sportszövetség miért, hogyan és mikor jött létre? Mi a célja?

2)

Mennyire célja az egészséges életmódra való nevelés kommunikálása a lakosság felé?

3)

Milyen eszközökkel, módszerekkel teszik ezt?

4)

Milyen gyakorisággal teszik meg?

5)

A lakosság milyen rétegeit célozzák meg ezzel (helyileg vagy társadalmilag vagy életkor szerint)?

6)

Milyen források állnak rendelkezésre? Ezek a források elegendőek-e?

7)

Milyen visszacsatolásokat kapnak illetve hogyan mérhető az egyes akciók sikeressége?

8)

Mennyi ember dolgozik ezen? Elegendőek-e az emberi források? Belső emberekkel vagy külsős cégekkel dolgoztat az egyesület vagy szövetség?

- 27 -

1) Az XY szövetség/egyesület miért, hogyan és mikor jött létre? Mi a célja? Szántó Éva: - 2001-ben alakult a Sporttörvény alapján, elsősorban a sportági szakszövetségek egy ernyő illetve érdekképviseleti szerveként. Számos feladata van, egyrészt a sportnak, a versenysportnak – olimpiai és nem olimpiai sportágak tekintetében – a képviselete, illetve az érdekek és az igények tolmácsolása a mindenkori állami sportvezetés felé. Ezen kívül egy szervezetként működő sportköztestület. Valamint olyan igényeknek egyrészt a formálása, másrészt a kiszolgálása, ami elsősorban a szövetségek szintjén jelentkezik, és ezeknek a segítése. Lemehetnénk apróbb részletekig is, természetesen ezek közé tartozik a sportnak mint egészségmegőrző tevékenységnek a propagálása és ennek népszerűsítése. Ez legyen szabadidős, versenysport, diáksport, egyetemi sport, tehát bármilyen típusú sporttevékenység. Ez talán kommunikációs feladat. Illetve a tevékenységünkkel próbáljuk azt elősegíteni, hogy ez el is tudjon jutni egyrészt a célcsoporthoz, másrészről pedig ahhoz adni támogatást a szövetségek részére, hogy az ilyen jellegű feladatokat meg tudják valósítani. Voltak kifejezetten erre irányuló pályázataink, amikből részesülhettek sportszövetségek, tehát ilyen bevételeket szerezhettek ismeretterjesztő anyagok készítésére.

Voltak az

Egészségügyi Minisztériummal közösen szervezett úgynevezett egészségnapok, amiben a Nemzeti Sportszövetség is részt vett. Az egyiknek az volt a címe, hogy „Hívd a nagyit!”. Ez tavaly volt, és kifejezetten a lakosságot megszólító esemény volt. Pontosan ilyen életmód tanácsadással és bemutatóval egybekötve. Ez az esemény ennek a szemléletnek az eszmei segítésére, népszerűsítésére alakult.

Salga Péter: - A rendszerváltás előtt 1989-ben létrejött az egészségügyi törvény, akkor

megalakult

a

szerveződés.

Elsősorban

mi

két

helyszínből,

az

önkormányzatokat célozzuk meg, tehát a lakóhelyet célozzuk meg. Most egyre inkább erősítjük a munkahelyi vonalat. A rendszerváltás nagyon visszavetette a dolgot, mert új tulajdonosok kerültek a cégek élére, a privatizáció miatt és az új munkavállalók nem foglalkoztak az egészséges életmód kialakításával, mert a piacon hatalmas munkaerő túlkínálat volt, így nyugodtan válogathattak is. A

- 28 -

sportpályák a privatizáció során áldozatul estek, mert ezek voltak a legértékesebb ingatlanok, mert itt nem voltak felépítmények. Ez nagyon nagy vérveszteséget okozott a hazai sportéletnek. A szövetség történetét Salga Péter ajánlásával a honlapról töltöttem le: A Magyar Szabadidősport Szövetség története A magyarországi politikai és gazdasági rendszerváltás időszakában, 1989. decemberében alakult meg a Magyar Szabadidősport Szövetség (Szövetség). A korábbi évtizedekben kialakult, az egypártrendszer feltételeihez igazodó sportstruktúrában a lakosság, a munkahelyek sportjában meghatározó szerepet játszó állami nagyüzemek megszűnésével, a szakszervezetek gyökeres átalakulásával és a fiatalok százezreit tömörítő egyetlen ifjúsági szervezet felbomlásával, százával szűntek meg a szabadidősport szervezésében meghatározó szerepet játszó sportklubok, sportszakosztályok. Ebben a helyzetben jött létre összefogás a fennmaradt sportszervezetek lelkes aktivistái közt, akik felvállalták egy új szövetség megalakítását, melyhez törvényi keretet az 1989. évi II. - a társadalmi egyesületekről szóló - törvény adott. A Szövetséget 38 szervezet képviseletében 68 alapító hozta létre. Tevékenysége, majd híre széles körben elterjedt, népszerűsége, ismertsége folyamatosan nőtt. 1992-ben megállapodást kötött az Országos Testnevelési és Sport Hivatal és a Magyar Szabadidősport Szövetség. Ekkor került a Szövetség szervezési hatáskörébe a Challenge Day, azaz a Kihívás Napja. 1993-96 között jelentősen gazdagodott a Szövetség szakmai programja, kialakult szakmai érdekképviseleti tevékenysége, elismertsége. Az állam sportban viselt szerepének változása nyomán Magyarország TAFISA tagsága 1996. január 1.-től a Szövetséghez került. 1996-ban Sporttörvényt fogadott el a magyar Országgyűlés, melyben a Szövetség már nevesítetten szerepelt. Egyidejűleg létrejött a sport legfelső nemzeti szintű társadalmi testülete a 13 tagú Sporttanács. Tagjai között az államigazgatás, a legjelentősebb országos sportszervezetek, valamint a sporttudomány vezetői - 29 -

kaptak helyet, közöttük a Magyar Szabadidősport Szövetség képviselője. A szabadidősport állami támogatására létrehozott Wesselényi Közalapítvány 9 fős kuratóriumában helyet kapott a Szövetség képviselője. 2000-ben újrafogalmazódott a sporttörvény, melyben ismét nevesítetten szerepel a Szövetségünk. A Szövetség kezdeményezője és egyik alapító tagja a 2001-ben alakult Nemzeti Szabadidősport Szövetségnek, amely a legjelentősebb magyar szabadidősport szövetségek ernyőszervezete. (http://www.masport.hu/1.html, 2007.05.04.) Kiss Lenke: - Egyesületünk 1997-ben alakult, kettős célunk, egyrészt a magyar kosárlabdázók

utánpótlásának

biztosítása,

másrészt

a

kosárlabdázás

tömegbázisának szélesítése. A szándékunk az volt, hogy mindenki eljöjjön kosárlabdázni. Olyan rendszerűvé alakítottuk ki az iskolát, hogy ne csak a válogatott és tehetséges gyerekek jöjjenek, hanem mindenkit szívesen látunk a kicsitől a nagyig, a kövértől a soványig, mindenkit, aki egészségesen szeretne élni és szeretné megismerni a kosárlabdát. Mindhárom szövetségben, egyesületben a válaszban megtaláltam az oly fontosnak tartott egészséges életmódra való nevelés fontosságát. Szerencsére mindegyik egyesület azért is alakult, hogy szebb és élhetőbb jövőt biztosítson a mai kor gyermekének, ifjúságának azzal, hogy próbálja őket megismertetni a sporttal, a helyes táplálkozással. A sportági szakszövetségek feladatai között ugyan sok más is szerepel, de ők is sok mindent megtesznek az egészséges életmód megismertetése érdekében.

2) Mennyire célja az egészséges életmódra való nevelés kommunikálása a lakosság felé? Szántó Éva: - Miután minden sportági szakszövetségnek az egyik alapvető feladata a versenysport, tehát a hazai versenyrendszerek működtetése, a válogatott keretek működtetése, a felkészüléshez a háttér biztosítása, illetve a világ- és - 30 -

európai szintű versenyeken a válogatottak versenyeztetése, ezért sportág típusonként változik, hogy ki, mennyi energiát és lehetőséget tud arra fordítani, hogy bevonja a lakosságot. Ezt több oldalról lehetne megközelíteni szerintem. Minden sportágnak égető és nagyon fontos problémája az utánpótlás kérdése. Tehát valahonnan kell utánpótlás merítési bázist kialakítani. Nagyon egyszerű lenne, ha úgy működne, hogy az iskolákban ott vannak és ott megismerkednek számos sportággal, kiválasztják ami nekik szimpatikus, illetve őket választják ki esetleg olyan sportágakra, ami antropometriai felmérés alapján mondjuk eredményekre is predesztinálja őket. Azt tudjuk, hogy ez jelen pillanatban nem így működik. De jó lenne, mert ez is egy irány, hogy az iskolákat célozzák meg. Nagyon sokan próbálkoznak úgy, szövetségi szinten is, hogy iskolákkal próbálnak különböző megállapodásokat kötni akár úgy, hogy testnevelési óra keretében, a sportegyesület infrastruktúráját kihasználva a gyerekek mondjuk délelőtt, amikor iskolai tanítási idő van, akkor tudnak ott sportolni, mozogni az egyesületi szakemberek részvételével illetve irányítása mellett, de inkább az egyesületi tagok veszik igénybe az infrastruktúrát, tehát ez egy járható út. Próbálkozások vannak ilyen irányban is. A másik megközelítés, ugye nagyon sok sportágban párhuzamosan működik és a szövetségnek is párhuzamosan feladata, hogy a versenysporttal, és ebbe tartozik az előbb felsorolt összes tevékenység, illetve a szabadidősport tevékenységgel is foglalkozzanak. Az alapszabályokban is sok esetben ez meg van határozva. Ezt is a legkülönfélébb módokon közelítik meg, tehát nyilván kell egy olyan széles bázis, akik akárcsak a sportág szeretete miatt maradnak, mert könnyebben kialakulhatnak olyan támogatói körök akik valamilyen szinten kötődnek a sportághoz. Tehát erre sokan figyelnek. Próbálják megtartani és lehetőséget teremteni a sportolni vágyóknak is.

Salga Péter: - Az emberek ott sportolnak, ahol élnek és dolgoznak. Tehát ott keresik a megoldás kulcsát. Ilyen értelemben egy országos szövetség, akár szakszövetség, akár olyanról van szó, mint a mi szövetségünk, közvetlen segítséget számunkra nem jelenthet. Példaértékkel járhat elő, propaganda eszközöket szervezhet, olyan típusú megmozdulásokat, ami ráirányítja a figyelmet a tevékenységünkre, és rávesz olyan embereket a sportra, akik már régóta nem

- 31 -

sportoltak. De nem ez az általános. Az általános az, hogy egy kisvárdai embernek Kisvárdán kell megmozdulásokat szervezni azoknak a szervezőknek, akiknek az a mazochizmusuk, hogy olyan embereket akarnak boldoggá tenni, akik nem biztos, hogy ezt akarják. Az állam felelőssége a választások idején kimerül. Amíg tartanak a választások, addig ígér, elmondja, hogy ez mennyire fontos, de utána már nem foglalkozik vele. Kiss Lenke: - Mindenképpen fontosnak tartom, hiszen az egészséges életmód a fő cél, ezért a nyári táboroztatásoknál is van egy turnus minden évben, ahová olyan gyerekeket viszünk le, akik nem feltétlenül versenysportolók szeretnének lenni, hanem az egészség és a jó közérzet fontos számukra. A pályázatoknál is figyelembe veszik, hogy a táboroknak egy ilyen céljuk is van, így nyomon követhető az egyesület ezen a téren végzett munkája. Ezen kívül átfogó előadásokat tartunk szakemberek segítségével. Mindegyik megkérdezett interjúalanyom tisztán látja és nélkülözhetetlennek tartja, hogy a szövetségnek vagy egyesületnek nagyon fontos feladata az egészséges életmódra való nevelés kommunikációja és tudja, hogy ezzel foglalkozniuk kell. Látják, hogy ezzel a témával eddig nagyon keveset foglalkoztak és foglalkoznak a mai napig is. Mivel mindegyik más szintű sportszervezetről, ezért mindegyikük tudja, hogy melyik az a célcsoport, akikkel nekik foglalkozniuk kell. Egy országos szervezet valószínűleg nagyobb területen fog szórólapozni, plakátokat elhelyezni, mint egy vidéki sportegyesület. Mindenkinek el kell döntenie, hogy mit akar ezzel a kommunikációval elérni, milyen céljai vannak.

3-4)Milyen eszközökkel, módszerekkel és milyen gyakorisággal teszik ezt? Szántó Éva: - Mindennel próbálkoznak. Tényleg csak az anyagi lehetőségek szablyák meg a formát, elsősorban azt kell, hogy mondjam. Az Internettel szinte mindenki elérhető, gyakorlatig már alig van olyan sportszövetség, akinek nincsen internetes oldala. A Nemzeti Sportszövetségnek is van egy saját honlapja. Ezen

- 32 -

keresztül mi is széles közönséget próbálunk megcélozni. Nem csak a tagszervezeteinket, hanem ezentúl minden sportot szeretőt. A televíziózás illetve a televízióban való megjelenés az elég ritka. Vannak olyan lehetőségek, amelyekkel meg is keresik a szövetségeket, de ha egy kicsit átgondoljuk, akkor megfontolandó. Korábban az evezős szövetség főtitkára voltam és ott is voltak konkrét tapasztalatok. Megkerestek minket egy sportcsatornától, hogy egy adott időpontban adnának 5-10 alkalommal egy spotot, és azt el is készítik, és ez nekünk mindössze ennyibe kerül. Egy nagyon kedvező összeg lett volna, de ha az ember megnézte egyrészt a műsor környezetét, tehát a struktúrát és az időpontot, és kiderült, hogy semmi értelme, hogy abban az időpontban, annak acélközönségnek konkrétan arról a sportágról spotot adjanak le, mert nem oda kell, hogy eljusson. Mert aki abban az időpontban a televízió előtt ül az nem az a fiatalság, nem az a döntéshozói kör, akitől az ember a támogatást várná. Ezeket is figyelembe kell venni. Salga Péter: - Azt gondolom, hogy egy nagyon átfogó társadalmi kampányra lenne szükség. Én nem tiltakozom a kampány szó ellen. A rendszerváltás óta a kampányt Magyarországon nagyon nehezen használják, de Nyugat-Európában elterjedt a használata. Ott használják az állatmegmentő kampányoknál stb. Tudomásul kell venni, hogy az embereknél szemléletet kell formálni, azt pedig a kampányokkal lehet. Bele kell adni apait-anyait, de a jogi környezetet kell megteremteni és a feltételeket természetesen. Az embereknek van egy olyan tulajdonságuk, hogy ha kilépnek a lakásukból, akkor egy bizonyos távolságig hajlandók elmenni egy szolgáltatásért, tovább egy lépéssel sem. Egy két kivétel van, őrültek, de hosszútávon nem. Ez a világon mindenhol így van, a magyar ember sem különbözik ettől. Erre viszont szolgáltatást kellene biztosítani. Ezzel viszont nagyon rosszul állunk és itt nemcsak létesítményre gondolok, hanem szervezett, speciális létesítményekre. Átlag létesítmények vannak, parkok, erdők léteznek és lehet menni futni. Az lenne a szemléletformálás része, hogy példát mutatnak a törvényhozók, nemcsak prédikálnak, nemcsak a választások idején élnek egészségesen. Ha megnézzük a költségvetést a vészesen alacsony számú igazolt sportoló viszi el a hazai költségvetés 99%-át. A többi az állampolgároké. Nagyon nagy az egyensúlytalanság, amit nagyon nehéz komolyan venni, azt, hogy - 33 -

egy sportoló nemzetnek ilyen a sportstratégiája. A mi szövetségünknek az a feladata, hogy a törvényben leírtak ellen harcoljon. Meglehetősen kudarcra ítéltek vagyunk, de ez ellen nagyon sokat vitázunk. Sokoldalas véleményeket írunk a törvények módosítására. Minket nem támogat a kormány, mert a mi oldalunkon a befektetés, egy hosszú távú befektetés. Nem térül meg 4 éves cikluson belül. Egy nemzetközi felmérés szerint 1 dollár befektetés az egészséges életmódba, 3,5 dollár megtakarítás a társadalombiztosítónak. Csak nem 4 éven belül, hanem 8-10 év a megtérülése, annyit meg nem várnak. Egyenlőre még senki nem mert kiállni a társadalom elé ezzel az üggyel. Azt gondolom, hogy igazából állami kampányokra lenne szükség. Kiss Lenke: - Manapság nagyon elterjedt az Internet használata, ezért nagyon sokan megtalálnak bennünket, ezen az úton keresnek, valamint szájhagyomány útján terjedünk. Igazán pénzünk komolyabb propagandára sajnos nincs.

A világháló korában látható volt mindhárom riportalanyomnál, hogy mindenki ezt az eszközt említette első helyen. Minden egyesületnek, szövetségnek vannak már jelenleg is működő honlapjai, weboldalai, amiken keresztül bombázni tudják a lakosságot új információkkal. Mivel a mai világban az Internetet használók köre nagyon megugrott, ezért nyugodtan lehet alapozni arra, hogy egy web-site-ot nagyon sokan elolvasnak majd. E kapcsolatrendszeren keresztül olyan embereket is elérnek, akik már regisztrált olvasói a honlapnak, így tovább bővül az információt elolvasók köre. Szabadidősportok esetében nagy jelentősége van a lokális megoldásoknak. A kampány tevékenység mindenhol sikeresen működik, mert az embereket csak úgy lehet „felébreszteni”, hogy több forrásból is kapják az információkat, tehát gondolok itt az egyidejű plakátokra, szórólapokra és személyes bemutatókra. Legnehezebben járható út a televíziózás, mert ott szinte megfizethetetlenek a hirdetések, spotok és fennáll a veszélye, hogy nem ahhoz a célközönséghez jut el, akit szeretnénk elérni.

- 34 -

5) A lakosság milyen rétegeit célozzák meg ezzel (helyileg vagy társadalmilag vagy életkor szerint)? Szántó Éva: - A családokat kell megszólítani, illetve a szülőket, de úgy gondolom, hogy fontos az iskolában a tanárokat is elérni. Ha feszegetjük azt a kérdést, hogy milyen az iskolai testnevelés helyzete, egyáltalán a sport, a mozgás beépítése a mindennapi életbe, akkor nagyon fontos a teljes tanári kar, az összes pedagógus szemlélete a sportot illetően. Már a pedagógusképzésben is meg kellene jelennie az egészséges életmódra való nevelésnek. Ott sem a megfelelő fókuszok vannak, hanem inkább a szakirányú képzésre koncentrálnak. Úgy komplex egy személyiség, ha a tudomány, a kultúra művészete. A kultúra magába foglalja a testkultúrát, tehát itt szintén csatlakozik az egészséges személyiség kialakításába. Ez nem múlhat egy pedagóguson, történetesen azon a testnevelés szakon végzett és vívja meg a csatáit a tantestület összes tanárával, hanem mindenkinek a szemléletében benne lenne. A személyes példa a gyerekeknél nagyon fontos. Salga Péter: - Mi néhány propaganda rendezvényt szervezünk (Challenge Day), aztán vannak tematikus rendezvényeink, (nyugdíjasoknak) nőknek, mert rájöttünk, hogyha valahogy manipulálni akarjuk a családokat, akkor a nőkön keresztül lehet. Sokáig azt gondoltuk, hogy csak a gyerekeken keresztül lehet, de nem. A diáksport föllendülését az hozhatja, hogy azt gondoljuk, hogyha most megszeretetjük a diákokkal a sportolást, akkor felnőttként sem fogják abbahagyni. De ha nem lesz meg a szolgáltatást nyújtó létesítmény, akkor nem fog sportolni. Az a tapasztalatunk, hogy ahogy a társadalmi terhelést megkapja a gyerek abban a pillanatban elfelejti, hogy ő szeretett sportolni, mert hogy a társadalom mást vár el tőle. A nők érzelmi alapon hamarabb felismerik ennek a fontosságát. Vannak női fesztiváljaink. Azt, hogy tömegsportot csináljunk ebben a társadalomban, azt nem gondoltam, hogy ennyire nehéz lesz. Hamarabb el lehet adni egy férfi rendezvényt, mint egy nőit. A szépkorúak nagyon fontosak a felnövő nemzedék számára. Nagyon fontos, hogy milyen példát lát maga előtt. Egy kukázó nyugdíjas, az egy elég rossz - 35 -

perspektíva. Nagyon sikeresek ezek a rendezvények, de nincsenek olyan cégek, akiknek a célcsoportja a nyugdíjas ember. Kiss Lenke: - Hivatalosan mi azt tűztük ki célul, hogy 8-18 éves korig bárki jöhet, úgyhogy ez egész széles skála. Most indítunk csoportokat piciknek, 7-8 éveseknek, mert nagyon kevés gyerek sportol mostanában, különösen érvényes ez a lányokra. Sajnos minden sportág ezzel a problémával küszködik, mert a lányok valamiért sokkal könnyebben elcsábulnak az egyéb, Internet adta lehetőségek felé. Ezen dolgozunk most a kosárlabda szövetségben is, mert tragikusan kevés a lány sportoló. A KLKS amikor indult akkor tagságunk 70%-ban lányokból, 30%-ban fiúkból állt, mostanra ez az arány sajnos megváltozott és átfordult. Különösen jellemző ez a bázisiskolákra. Ezt a kérdést én nagyon komplex problémaként értékelném. Mint nagycsaládos anyuka, három pici gyermekem van, egyetértek Szántó Évával, aki kiemelte a család

fontosságát

az

egészséges

életmód

kialakításában.

Mivel

kisgyermekkorban kellene, hogy beidegződjön a sportra és egészséges életmódra való igény, ezért a szülőkön keresztül lehetne megközelíteni a családokat. Ugyanakkor Salga Péterrel is egyet értek abban a problémában, hogy amíg az állami felsőbb vezetés nem látja be ennek fontosságát, addig sajnos nem lehet országos szintű változást elérni. A szülőket csak az országos kampányokon keresztül lehetne megfogni és buzdítani arra, hogy családon belül is kövessék a példát. Olyan sportrendezvényekre, sportnapokra, családi rendezvényekre lenne szükség, ahol minderről tájékoztatást kaphatnak és kérdéseikre is megtalálnák a választ. Amikor szétnézek a baráti körömben, sajnos nagyon kevés olyan családot látok, ahol a fontossági sorrendben előkelő helyet foglal el a sport és az egészséges táplálkozás. Mivel mi sportolók vagyunk, ezért nálunk ez egyértelmű igényként jelentkezett és a gyerekek is ezt látják. Remélem náluk már nem lesz szükség arra, hogy az iskolában tanulják meg, hogy mennyire fontos az egészséges életmód.

- 36 -

6) Milyen források állnak rendelkezésre? Ezek a források elegendőek-e? Szántó Éva: - Pályázatok útján is lehet, de keveset. Ami konkrétum, az valamennyi állami támogatás a sportszakmai feladatokra, illetve alapból kicsi működési támogatás. A Nemzeti Sportszövetség és a Magyar Olimpiai Bizottság tesz javaslatot, hogy milyen arányban történjen ennek az elosztása. Ez a költségvetésben meghatározott, hogy versenysportra mennyit szánnak. A Nemzeti Sportszövetség a működési támogatásokra tud javaslatokat tenni, A MOB a szakmai, olimpiai felkészülési támogatásra. A nem olimpiai sportágak nem is kapnak szakmai támogatást. Valami nagyon keveset azok, akik az AFFIS Világjátékokon szerepelnek. De ez nagyságrendekkel kisebb, mint a többi szövetségé. Most néhány éve egy új törvény született a Nemzeti Civil Alapprogram

létrehozásáról,

próbálunk

és

elég

sikeresen

pályáznak

a

sportszervezetek. Nekik szokott lenni kifejezetten olyan célzott pályázatuk ami kommunikációra, kiadványokra, 1 %-s kampányokra vonatkozik. Onnan lehet konkrétan ilyen típusú pénzeket szerezni és a támogatói, szponzori bevételekre lehet számítani. Ott van egy kölcsönös érdek viszony, hogy ott viszont az a célcsoport, akit a szponzor szeretne, hogy legyen a célcsoport. Kiss Lenke: - Forrásaink alaphelyzetben nincsenek, leginkább a tagdíjakból próbáljuk fenntartani magunkat, ami a költségeink 40%-át fedezi. A többit próbáljuk egyéb forrásból beszerezni, ami nagyon leszűkült az utóbbi időben, mert pályázatokon 100-200 ezer forintokat lehet pályázni, nekünk pedig az éves hiányunk olyan 7 millió forint. Kőkemény küzdelem azt a hiányzó pénzt összeszedni. Nincs egyéni támogatónk, szponzort találni nagyon nehéz, és egyre nehezebb, mivel a gazdasági szférában sincsen túl sok pénz, félnek a megszorító intézkedésektől. Sőt tendencia az, hogy aki eddig adott X forintot, annak most csak 40%-50%-át tudja adni. Számomra egyértelműen kiderült, hogy a magyar sportéletben csak a versenysportban van pénz, és ott is kifejezetten az olimpiai sportágakban. A Nemzeti

Sportszövetségnek,

mivel

egy

bizonyos

százalékban

államilag

finanszírozott, valamivel „könnyebb” dolga van, mint azoknak a kisebb - 37 -

egyesületeknek, akik csak a szponzoroktól vagy pályázatokból várhatnak némi anyagi támogatást. Mivel az anyagi háttér elég szűkös, ezért a PR eszközök tára is leszűkül. Gondolok

itt

reklámozhatják,

olyan

tevékenységekre,

propagálhatják

az

amivel

egészséges

az

egyesületek

életmódot,

magukat

toborozhatnak

utánpótlás korú gyermekeket. Ahhoz, hogy az egyesület sikeresebb legyen, több tagja legyenek szükséges egy olyan kampány levezetése, amely sajnos anyagi forrásokon múlik. Tehát úgy gondolom, hogy ez a 22-es csapdája, mert a tagoktól várhatjuk a bevételt, de amíg nincs bevétel addig nem tudunk toborozni, amíg nem tudunk toborozni, addig nem lesznek többen az egyesületben.

7-8)Milyen visszacsatolásokat kapnak illetve hogyan mérhető az egyes akciók sikeressége? Mennyi ember dolgozik ezen? Elegendőek-e az emberi források? Belső vagy külsős cégekkel dolgoztat a szövetség vagy egyesület?

Szántó Éva: - Ezeknél az eseményeknél mindig a helyszínen csapódik le, hogy mi ennek a hozadéka. A részvételi arányból lehet következtetni. Ami egy nagyobb sportesemény, tehát egy világ- vagy európabajnokság, amit itthon rendeznek, vagy egy nagyobb sikerű sportesemény, akár úgy, hogy nagy közönséget vonz, akár úgy, hogy van egy jó televíziós megjelenése, annak szokott lenni olyan hozadéka, és erről több sportágnál is hallottam, hogy csörögnek utána a telefonok a szövetségben, hogy látták a Tv-ben szeretnék vinni a gyereket, hol lehet jelentkezni. Ilyen nagyon sokszor van, tehát a sportközvetítéseknek a televízióban van egy ilyen járulékos hozama. Ez nagyon fontos és észrevétlenül dolgoznak. A gyerekek is ha látnak egy szimpatikus sportolót, akkor azt a mintát szeretnék követni, nem pedig a megkreált média sztárokat. És ezzel tényleg értéket követnek. Sajnos most ez egy ilyen világ, hogy a média az úr és akiket ott nyomatnak a gyerekeknek az a modell. A társadalomnak nem mindegy, hogy a gyerekeknek milyen a követendő modell. Szántó Éva: - Mindenre van példa. Van olyan, hogy saját alkalmazásban van saját kommunikációs munkatárs, vagy van olyan, hogy a munka outsource-olva van, megbíznak egy külsős céget. Van olyan, hogy önerőből próbálkoznak, a főtitkár - 38 -

próbál összehozni valamit, van olyan, hogy ez szakbizottsági szinten önkéntesi alapon

megoldódik.

Ez

sokféleképpen

működik,

de,

hogy

melyik

a

legcélravezetőbb ezt nem tudom megmondani. A kommunikációja nyilván a sikeres sportágaknak a legjobb. Mert ott van pénz rá. Egy ilyen szorosan összefüggésben és körforgásban lévő téma, mert ha van eredmény, nagyobb a támogatás, könnyebben lehet ilyen dolgokra költeni, ha jól meg tudod csinálni a marketinget és a kommunikációt, akkor szponzori bevételek is lesznek és ez által még jobban meg tudod finanszírozni azokat az alaptevékenységeket, amik az eredményeket generálják és így megy ez a körfogás. Nagyon nehéz ebbe belekapcsolódni. Van egy jelentőségteljes változás, ami most jelentkezik, hogy a hagyományosan ismert sportágak Magyarországon, ami tipikusan magyar sportágak, de amikor kilépünk a határokon kívül, akkor rádöbbenünk, hogy ezeket nem nevezhetjük globális sportágaknak, mert korlátozott számú országban űzik a világon. Itt kapcsolódik a média, hogy a külföldi sportcsatornák nem is foglalkoznak ezekkel, viszont ott teljesen más típusú sportágakat látnak a nézők és közvetítenek a csatornák. Valahol ez sincsen összhangban. Nekünk értékeke ezek a sportágak (vívás, öttusa, evezés, vízilabda), hagyományosan magyar sikersportágak. Sajnos a világban nincsen olyan nagy erejük. Például a vízilabda is ilyen, hogy van az a néhány ország a néhány masszív csapatával és kész. Gyakorlatilag mindegy, hogy a gyerekek mit sportolnak és mit csinálnak a felnőttek az egészségük megőrzése érdekében. A családokat kell megszólítani, illetve a szülőket, de úgy gondolom, hogy fontos az iskolában a tanárokat is elérni. Ha feszegetjük azt a kérdést, hogy milyen az iskolai testnevelés helyzete, egyáltalán a sport, a mozgás beépítése a mindennapi életbe, akkor nagyon fontos a teljes tanári kar, az összes pedagógus szemlélete a sportot illetően. Már a pedagógusképzésben is meg kellene jelennie az egészséges életmódra való nevelésnek. Ott sem a megfelelő fókuszok vannak, hanem inkább a szakirányú képzésre koncentrálnak. Úgy komplex egy személyiség, ha a tudomány, a kultúra művészete. A kultúra magába foglalja a testkultúrát, tehát itt szintén csatlakozik az egészséges személyiség kialakításába. Ez nem múlhat egy pedagóguson, történetesen azon, aki testnevelés szakon végzett, és vívja meg a csatáit a tantestület összes tanárával, hanem mindenkinek a szemléletében benne lenne. A személyes példa a gyerekeknél nagyon fontos.

- 39 -

Salga Péter: - Kérdőíveink vannak és látjuk a visszatérő vendégeket. Minden rendezvényen készítünk egy tetszési indexet. Mi mindig az „Érezd jó magad!” címszó alatt működtünk és működünk. Semelyik vendég nem mehet úgy haza, hogy nem érezte jól magát. Neki mindent szabad, minden őérte van. Salga Péter: - Is-is. Vannak szakembereink is, külsős szakemberek is. Majdnem minden rendezvény kapcsán dolgozunk külsős céggel is, általában a szponzor hozza magával. Ő ragaszkodik hozzá, hogy ki dolgozzon rajta. De persze nekünk is vannak szakembereink, akik hivatásosan megcsinálják, mert ha nem lennének, akkor már nem nyernénk meg az első csatát sem. Tehát az első csatáig kell a saját szakember, amíg megnyerjük a szponzort. Ez után már a szponzor úgyis leadja a megrendeléseit. Kiss Lenke: - Nálunk ez is, mint sok minden más szülői segítséggel működik. Van egy apuka, akivel régi a kapcsolatunk és nyomdája van, tehát a nyomdai munkákat ő felvállalja, mintegy támogatva a KLKS-t. A marketing résszel gyakorlatilag egy anyuka és én foglalkozunk. Ő újságíró végzettségével hozzá tud valami pluszt adni. Elmondhatok egy konkrét példát is. Amikor Újpesten tartottunk egy toborzó bemutató edzést sajnos egyetlen gyermek jelentkezett be, pedig megszórtuk az egész kerületet röplapokkal. A tanulság az, hogy a gyerekek után kell menni, komoly válogatás szükséges. Ezzel a módszerrel az iskolákban kell őket rábeszélni, hogy gyere el sportolni. Akik egyszer lejönnek és megszeretik ezt a játékot, azoknál nincs gond, ott maradnak, de nagyon nehezen lehet lecsábítani a gyerekeket. Ezt a két kérdést szétszedném egy kicsit, és külön boncolgatnám: 7) A Nemzeti Sportszövetségnek visszacsatolás kérdésében viszonylag könnyű dolga van, mert ha megnézünk egy EB-t vagy OB-t, akkor a reklám már akkor elkezdődik, amikor ezek az események a médiában megjelennek. Ezek a versenyek tulajdonképpen a sportág reklámjaiként is szerepelnek, mert aki megnézi, vagy meghallgatja ezeket a versenyeket, azok közül nagy számban - 40 -

kerülnek majd ki olyanok, akik ezt a sportot választják a jövőben vagy ismeretségükben terjesztik. Konkrét visszajelzések úgy történnek, hogy egy gyerek látja a versenyt a televízióban és a szülő felhívja a Sportszövetséget, hogy hol, kinél és milyen feltételek között tudja a gyereke elkezdeni ezt a sportot. Ez is egyfajta visszacsatolás, de a Sportszövetség konkrét felméréseket az akciók sikerességéről nem végez. Ha a versenyek után meg lesz az utánpótlás keret a nélkül, hogy ez a szakszövetségnek külön pénzébe került volna, az már sikernek könyvelhető el. A Szabadidősport Szövetség mivel teljesen magára van hagyva, ezért ők az azonnali visszacsatolást alkalmazzák, a helyben kitöltendő kérdőíveket. A szervezők a kérdőívek alapján elemezni tudják a résztvevők elégedettségét, és a kitöltött kérdőívek számából következtetni tudnak a résztvevők számára is. Persze vannak olyanok, akik rendszeresen látogatják ezeket a versenyeket, őket már, mint állandó résztvevő könyvelhetünk el. Egy kosárlabda egyesületben a visszajelzés személyes úton jelentkezik. Ha a gyermek lemegy edzésre, és legközelebb is lemegy, az már sikeres toborzás volt. Aki egyszer megismeri a kosárlabdázást, és megszereti az valószínűleg legközelebb is lemegy edzeni.

8) Mint beszélgetésünk során kiderült mind szövetségek, mind egyesületek szintjén nagyon nehéz a kommunikációs szakemberek felvétele illetve bevonása a belső munkába. Általában az a jellemző, hogy megpróbálják szervezeten belül megoldani a PR tevékenységet, már amennyire anyagi lehetőségek engedik, azután pedig ha esetleg nagyobb volumenű munkáról lenne szó, akkor adják ki külsős cégeknek. Illetve az első körben megoldják a kampány első részét az egyesületen belül, aztán pedig ha szponzort találnak, akkor a továbbiakban már a szponzor szablya a feltételeket és általában a szponzor az, aki kijelöli a külsős kommunikációs céget, akivel dolgozni szeretne. Egyesületek szintjén, pedig sajnos erre egyáltalán nincsen anyagi forrás, még a szponzori juttatás és tagdíjbevételek után sem, mivel az így befolyt összeg más célokra szolgál.

- 41 -

5. Jövőkép és megoldások Az elhangzott interjúkból és saját tapasztalatom alapján azt gondolom, hogy egy globális, államilag összefogó intézkedésre lenne szükség. A probléma ebben a tekintetben az, hogy ez nem egy rövidtávon megtérülő befektetés az állam részéről, mert mint Salga Péter mondta, az Egyesült Államokban kiszámolták, hogy 1 dollár befektetés most, az 3,5 dollár megtakarítás 8-10 év múlva az egészségügynek. Itt lenne szükség arra, hogy minden párt, függetlenül attól, hogy éppen ki van vezető pozícióban, támogassa a népegészségügyet ilyen szempontból is. Itt azt kellene figyelembe venni és előtérbe helyezni, hogy minél egészségesebb egy társadalom, annál termelékenyebb és boldogabb felnőtt embereket „termel”. Ez mindenkinek előnyére válik, mivel az ország sokkal sikeresebb lenne a gazdaság, a szellemi tőke területén. Az államnak hosszú távon időt és pénzt kéne arra szánnia, hogy támogassa az egyesületeket és a Sportszövetséget azért, hogy legyen tőkéjük, amit a kampányokra fordíthatnak. Most sajnos arra megy el az erejük, hogy a létfenntartásért

küzdenek,

miközben a

magyar

társadalomnak

próbálják

megteremteni a megfelelő sportolási környezetet és becsalogatni a gyerekeket egy kis mozgás erejéig. A szponzoroknak pedig arra a célra kellene fordítani a támogatásra szánt pénzösszeget, amellyel szimpatizál és a dolgozók egészséges életmódra való nevelését ezzel elő tudja segíteni. Olyan egyesületet, szervezetet, szövetséget kellene támogatnia, ahol adott a dolgozók testi és szellemi fejlődésének a feltétele. Ha így látnák ezt a kérdést, akkor megoldódna a bevétel problémája az egyesületeknek, és sokkal nyugodtabb feltételeket tudnának biztosítani a sportolni vágyóknak. E mellett megoldódna a kampányok kivitelezésének problémája, sokkal sikeresebben tudnák kommunikálni az egészséges életmódra való nevelést a nemzet felé. Sokkal több PR eszközzel tudnának dolgozni, gondolok itt a korcsoportonkénti felsorolásnál említettekre, például a családi sportnapokra, rendezvényekre, iskolai bemutatókra,

szórólapokra,

ajándékokra

támogatására.

- 42 -

és

a

dolgozók

egészségügyi

Megoldásként csak feltételezésekbe tudok bocsátkozni a téren, hogy mit tehetnének hatékonyabban az egyesületek, ha lenne erre anyagi forrásuk. Úgy gondolom, hogy fontos lenne egy belsős szakember foglalkoztatása, aki szakértő szemmel és hozzáértéssel egyengetné a kommunikációt a célcsoport és a megbízó között. Megtalálná a lehető leggazdaságosabb és leghatékonyabb módját annak, hogy hogyan juttathatnák el az üzeneteket, és milyen módon juthatnának visszacsatoláshoz. Külsős céggel, szakemberekkel dolgoztatni mindig veszélyesebb, mert nem biztos, hogy egy sportkampányokkal soha nem foglalkozott cég tud olyan segítséget nyújtani, mint azok, akik életük nagy részét ilyen téren való elfoglaltsággal töltötték.

(http://www.masport.hu/galeria.php3?kid=47&mutat=1, 2007.05.10.) A felsoroltakon kívül pedig talán a legfontosabb és legcélravezetőbb megoldás lenne az iskolai testnevelés forradalmasítása. Az utóbbi időben sajnos az a tendencia mutatkozik, hogy az iskolai testnevelés egyre jobban háttérbe szorul a - 43 -

többi elméleti tantárggyal szemben. Ma már heti 1-2 testnevelés órával kell gazdálkodni a testnevelőnek és a gyerekeknek egyaránt. Ez borzasztóan kevés ahhoz, hogy egy szemléletmód váltást lehessen elérni már kisiskolás korban a gyermekeknél. Ezért lenne fontos az, hogy a mindennapos testnevelés órák bevezetésre kerüljenek és ezáltal a felnövekvő generációt egy folytonos egészséges életmódra való neveléssel lehessen bombázni. A növekvő szervezet igényeihez alkalmazkodva a napi 1 óra mozgásnak nem szabadna luxussá válnia, de sajnos a mai rohanó világban erre már nincs idő.

6. Összegzés Tulajdonképpen a szakdolgozatom címének a szakszövetségek kommunikációját szántam, ami végül a kommunikáció hiánya lett. Sajnos észre kellett vennem, hogy az, amit a dolgozat elején kutatni kezdtem, nem létezik. Legalábbis nem olyan szinten, ami úgy gondolom említésre méltó lehet egy kutatási feladatban. Megpróbáltam találni olyan szerveket, amelyek komolyan foglalkozhatnának a társadalom egészséges életmódra való nevelésével és megtalálni azokat a PR eszközöket, amelyeket sikeresen és hosszú távon alkalmaznak. Erre a kérdésemre olyan visszajelzéseket és válaszokat kaptam, ami hosszú távon az embereknek nem nyújt perspektívát a jövőben egészségesebb életet illetően. A magyar sport annyira élsport centrikus, hogy még nem jutott el odáig, hogy az életmódszerű sportot is támogassa és hirdesse. Ez egy olyan feladata lenne minden egyesületnek és szövetségnek, amivel kapcsolatban nem szabadna lerázni magukról a felelősséget. Ki foglalkozzon ezzel a kérdéssel, ha nem ők? Úgy indultam neki az interjúknak, hogy olyan jó dolgokat fogok hallani, amivel majd nem győzőm megtölteni a szakdolgozatom lapjait, de pár tényleg jó kezdeményezésen kívül nem sok dologról adhatok számot. A határozottan jó kezdeményezések közé tartozik a Szabadidő Szövetségnek több olyan törekvése, amely az idősebbeket célozza meg, amelyek tömegeket szólítanak fel egy egész napos sportolásra ( Kihívás Napja ), és a munkahelyi sport elősegítése.

- 44 -

A Sportszövetség maga ugyan nem kezdeményez nagyon sok rendezvényt, de vannak sportágak, ahol még fontosnak tartják az utánpótlás nevelést, a gyerekek személyes megkeresését és sportra nevelését. Bár náluk inkább a versenysport foglal el központi helyet, de igyekeznek anyagi hátteret biztosítani az egészséges életmódra való nevelésnek is programjukban. Egyesületi szinten, pedig szinte csak a toborozás az, amire jut valamennyi anyagi keret, és természetesen a nyári edzőtáborok, ahol nagyon nagy hangsúly fektetnek a szakképzett edzők a gyerekek egészséges életmódra való nevelésére. Próbáltam nem a sport oldaláról megközelíteni ezt a témát, de nagyon nehéz volt PR-es szemmel azt figyelni, milyen módon küzdenének az egyesületek azért, hogy állami vagy szponzori támogatással többet tehessenek a gyermekek és felnőttek egészségéért.

- 45 -

Szakirodalom, hivatkozások: http://www.oefi.hu/tortenet.htm, 2007.04.17. http://www.szaboferenc.hu/fme/200205-04.htm, 2007.04.17. http://www.oefi.hu/color/megeloz23.htm, 2007.04.17. http://www.bp22.hu/intezmenyek/bp22_ovoda_2007.pdf2007.04.20. Óvodai Nevelés Országos Alapprogramja http://www.klg.sulinet.hu/iskolank/KLG%20EKNP.pdf, 2007.04.21. http://www.honvedelem.hu/hirek/kiadvanyok/uj_honvedsegi_szemle/a_fiatal_gen eracio_egeszseges, 2007.04.21. Elekes Attila: Egészségnevelési módszertan. Medicina Könyvkiadó,Bp. 1985. Fehérné Dr. Mérey Ildikó: Mozgás és egészség. Útmutató Kiadó, Bp. 1996. http://www.oefi.hu/feladat.htm2007.04.28. http://www.nssz.hu, 2007.04.21. http://www.masport.hu/1_kp.html, 2004.04.25. http://www.nepegeszseg.net/dohanyzas_visszaszoritasa/MC_cigis_bovebb.ppt, 2007.04.22. http://klks.hu, 2007.05.02. http://www.masport.hu/1.html, 2007.05.04. Nádori László: Az edzéselmélete és módszertana. Bp. 1991. http://www.masport.hu/galeria.php3?kid=47&mutat=1, 2007.05.10. http://www.bajza-ujpest.hu, 2007.05.02.

- 46 -

Mellékletek: 1.

Nemzeti Sportszövetség kiadványa: „Tied a pálya!” programterv

2.

Nemzeti Sportszövetség kiadványa: „Tiéd a pálya!”

3.

Nemzeti Sportszövetség kiadványa: „Hozd a nagyit!”

4.

Magyar Szabadidősport Szövetség kiadványa: „McDonald’s Kihívás napja”

5.

Kiss Lenke Kosárlabda Suli kiadványa

6.

Kiss Lenke Kosárlabda Suli kiadványa

- 47 -

1.sz. melléklet

- 48 -

2. sz. melléklet

- 49 -

3.sz. melléklet

- 50 -

4.sz. melléklet

- 51 -

5.sz. melléklet

KEDVES LÁNYOK ÉS FIÚK!

KISS LENKE KOSÁRLABDA SULI SOK SZERETETTEL VÁR MINDEN 7-14 ÉV KÖZÖTTI FIATALT, AKI KEDVET ÉREZ A KOSÁRLABDÁZÁSHOZ. NYÍLT NAPOT SZERVEZÜNK 2007. MÁRCIUS 03-ÁN SZOMBATON 10.00 ÓRAI KEZDETTEL A KÁROLYI ISTVÁN 12. ÉVFOLYAMOS GIMNÁZIUM TORNATERMÉBEN (1041 BUDAPEST, ERZSÉBET UTCA 69. SZÁM) A KOSÁRLABDA BEMUTATÓ UTÁN LEHETŐSÉG LESZ KIPRÓBÁLNI SAJÁT, TUDÁSOTOKAT, EZÉRT EDZŐCIPŐT MINDENKI HOZZON MAGÁVAL. LABDÁKAT, A SZÓRAKOZÁST ÉS JÓKEDVET KÖZÖSEN BIZTOSÍTJUK.

- 52 -

6.sz. melléklet

- 53 -