Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített. vármegyék népházügye a Horthy-korszakban

LÁSZLÓ GÉZA:

Szabolcs és Ung közigazgatásilag egyelőre egyesített vármegyék népházügye a

Horthy-korszakban

1. A népház fogalma, célja, történeti visszatekintés

A népház olyan épület, amelyben közművelődési és népjóléti intéz­ mények egyaránt megtalálhatók és általában egyesületi alapon jön létre. Elhelyezhető benne a népkönyvtár, színpad, klub, valamint foglalkoztató műhely munkanélküliek számára. Helyet adhat előadásoknak és esti tan­ folyamoknak — olvashatjuk a Révai lexikonból.(1) Az 1926. évről szóló kormányjelentés szerint a népházak, kultúrhá­ zak a falusi kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeit hivatottak szolgálni.(2) Névelős Gyula(3) a népházakat, kultúrházakat a népművelési tevé­ kenységek igazi otthonainak tartja.(4) M i a következőkben próbáljuk körülhatárolni a fogalmat: A népház, kultúrház a falusi lakosság, de elsősorban a kisexistenciák, kis és törpe­ birtokosok, napszámosok stb. iskolánkívüli művelődését szolgáló intéz­ mény. Feladata: a lakosság világnézeti, politikai irányítása, illetve álta­ lános és szakmai műveltségének emelése, lehetőségnyújtás a társasélet formáinak kialakítására és szórakozásra. Épületében a lehetőségekhez képest helyet ad a különböző falusi társadalmi, gazdasági egyesületek, gazdakör, olvasókör, Hangya Szövet­ kezet stb., valamint a népjóléti intézmények helyi szerveinek pl. Munkás­ biztosító Pénztár, Zöldkereszt stb., műkedvelő csoportoknak, műsoros es­ teknek, ismeretterjesztő előadásoknak, kiállításoknak, zeneesteknek, nép­ könyvtárnak és folyóirat olvasásnak stb. Mivel a népházak legfőbb támogatója nem a Vallás és Közoktatás­ ügyi Minisztérium,(5) hanem a Földművelésügyi Minisztérium(6) volt, ezért a népház, kultúrház szinonimák mellett még a gazdasági népház, valamint a székház—népház fogalom is elterjedt. A népház, kultúrház és gazdasági népház funkciója között a tárgyalt korszakban különbség nem tapasztalható, amit kezelési szabályzatuk azonossága is bizonyít. Ellen­ ben a székház—népház kettős funkciót töltött be: egyrészt a fenntartó egyesület, kör működésének feltételét, állandó helyiségét, székházát szol-

gálta, másrészt az előzőekben tárgyalt népház feladatait is teljesítette. Ez utóbbira az anyagi támogatással egyidőben kötelezettséget kellett vállal­ ni az egyesületnek. A népházkezelési szabályzatban a népház létrehozásának célja a kö­ vetkező módon nyert megfogalmazást: hivatása, hogy a községben' gaz­ dasági foglalkozású lakosság társadalmi, szellemi és gazdasági haladásá­ nak központja legyen és otthonul szolgáljon minden olyan törekvésnek, amely a fent körülírt célt szolgálj a. (7) Az iskolánkívüli népművelésnek mindenkor, a falu lakosságát szol­ gáló gazdasági és kulturális egyesületeknek pedig alkalomszerűen helyet kellett biztosítani benne.(8) A népházak építésének anyagi segítségével lehetőség nyílt arra, hogy a falusi lakosság iskolánkívüli művelődésének tárgyi feltételei javuljanak. Ugyanis az iskolánkívüli népművelésnek országosan nagy problémája volt a megfelelő előadótermek hiánya. Szabolcs megyében is nagy nehézséget okozott a helyszűke. „Az is­ kolatermek talán elég nagyok lettek volna egy kisebb létszámú tanfolyam befogadására, de nem elég az esti előadások hallgatóinak s még a m ű ­ kedvelő előadások, ünnepségek lebonyolítására. Különben az iskola sok irányban lefoglalt. Aztán az iskola: a felnőtt lakosság nemigen szeret újból iskolába járni."(9) — írja J á k v á r y Kálmán a vármegyei iskolánkí­ vüli népművelési bizottság titkára. Hogy a népházra, vagyis egy olyan épületre, amelyben belépődíj nélkül vagy csekély belépődíj ellenében szórakozhat, művelődhet, össze­ gyűlhet a község lakossága, milyen nagy szükség van, azt a népházse­ gély és kölcsön iránti kérelmek indoklásai is bizonyítják: „A rendelke­ zésre álló terem befogadóképessége 200 személy. Egy-egy ismeretterjesz­ tő előadásról, népművelési estéről százával mennek az emberek vissza, mert nem tudjuk őket elhelyezni"(10) — írja a Tiszalöki Földműves és Gazdakör vezetősége. A z előbb említett létszám nagyságát kritikával kell kezelnünk, mert feltehető, hogy a kérelmező a népházépítéshez kért se­ gély megszerzése érdekében némi túlzásba bocsátkozhatott. Viss községben is azért kellett az iskolánkívüli népművelési előadá­ sokat az egyházaknak átvállalnia, mert a község nem tudott helyet biz­ tosítani ilyen célra.(11) Más községek a népház felépülésétől a község n é ­ pi kultúrájának önálló irányítását és fejlesztését, a helyi társadalom öszszefogását, nevelését, az önművelődéssel kapcsolatos társadalmi élet meg­ valósítását, a súlyos anyagi gondokkal küzdő lakosság helyes politikai irányban való tartását várják.(12) A népházak történeti előzményének tekinthetjük az angol, amerikai

városok szegény kerületeiben keletkezett népháztípust, amely az 1880-as években a settlement(13) mozgalom nyomán keletkezett. Ezek a szabad­ oktatási feladatokon túl népjóléti funkciókat is betöltöttek. A z előzőek és a német népotthonok is a londoni Toynbee Hall-t(14) tekintik mintaké­ püknek. A németek közül a hamburgi Volksheimet(15) említhetjük meg.(16) Hazánkban, jellegében ezekhez közel álló népház Budapesten volt, amely 1911-ben nyílt meg. A millenáris alapból létesítette a főváros. A z ötödik kerületi közjótékonysági egyesület tartotta fenn.(17) A század elején lezajlott népházépítési mozgalmunk, amelynek leg­ főbb anyagi támogatója és összefogója az F M volt, csak nevében azonos a settlement mozgalom népházaival. A népgondozó káderek mintegy „ki­ települése" a népházakba itt szóba sem került éppen azok hiánya miatt. E népházépítési akció a „gazdálkodással foglalkozók kulturális és szociális helyzetének javítása céljából" jött létre.(18) Ennek során az országban több község kapott népházához támogatást. Szabolcs megyében ilyen pél­ dául Űjfehértó község népháza, amelyet az F M 1909-ben 10 000 korona ál­ lamsegéllyel támogatott, s azt 1910-ben adták át rendeltetésének.(19)

2. A népházépítési mozgalom újra indítása és országos szervezői A z ellenforradalmi rendszerben fontos szerep jutott a kultúrpolitiká­ nak. Ezt m i sem bizonyítja jobban, mint Klebelsbergnek 1929-ben tett kijelentése: „A magyar hazát ma elsősorban nem a kard, hanem a k u l ­ túra tarthatja meg és teheti ismét naggyá."(20) A korszakon végigvonuló, lényegében azonos kultúrpolitikai törek­ vések tartalmát a neonacionalizmusban, a keresztény nemzeti gondolat­ ban, a kultúrfölény megvalósításában, a szocializmus, a forradalom-, az internacionalizmus eszméje elleni harcban foglalhatjuk össze. „A nemzet csak úgy egész, ha organizmusának minden szerve meg­ kapja a neki megfelelő műveltséget" — vallotta Kornis Gyula, a rend­ szer egyik legismertebb kultúrpolitikusa és kultúrfilozófusa.(21) A fenti célok megvalósításához k i kellett alakítani a megfelelő i n ­ tézményeket. E program keretében valósult meg a népházépítési akció, amelynek feladata, a falusi n é p számára kijelölt általános és szakmai is­ meretanyag közvetítésének szolgálata volt. Ez az intézmény egyrészt a falusi szegényparasztságért, másrészt a középréteghez tartozó kisgazdá­ k é r t szerveződött, ugyanis az ellenforradalmi rendszer egyik fontos po­ litikai célja volt ez utóbbiak megnyerése a nagytőke és nagybirtok hatal­ mának konszolidálásához, tömegbázisuk szélesítéséhez.

A fenti célok megvalósításán túl esetenként a dolgozó osztályok ha­ ladó mozgalmainak tömegbázisát igyekeztek csökkenteni a népházakkal. P l . a Büdszentmihályi Földművelők Szövetsége székház—népháza fel­ építésének állami támogatásakor figyelembe vették, hogy a községben a. szociáldemokratáknak már van székházuk és ezzel odavonzzák a szegé­ nyeket. Remélték, felépülése majd ellensúlyozza azt.(22) Hasonló cél szolgálatáért támogatta az F M a Polgári Keresztény Gazdasági Egyesület székház—népházát.(23) A népházépítési mozgalom újra indítása a tárgyalt korszakban 1922. május 8-án kezdődött. A z F M ekkor valamennyi vármegye alispánjának és törvényhatósági joggal felruházott város polgármesterének leiratot küldött azzal a céllal, hogy az elődei által félbehagyott népházépítési ak­ ciót folytatni kívánja. Ezért kéri, 1923. július l - i g tegyen jelentést arról, „hogy az ilyen kulturális és szociális tevékenység kifejtésére a vezetésére bízott törvényhatóság egyes községeiben (városaiban) megfelelő helyiség áll-e r e n d e l k e z é s r e ? . . . mely községben (r.t. városban) áll népház?" és abban milyen intézmények nyertek elhelyezést? „Ahol jelenleg népház nincs, a földbirtokosok vagy erkölcsi testületek által, e célra megfelelő épület rendelkezésre bocsátatnék-e, és ha igen, milyen feltételek mellett?"(24) A z előző kérdőívekre tett jelentések sajnos nem maradtak fenn. Arról, hogy a népházak szervezése melyik minisztériumhoz tartoz­ zon, a Minisztertanács 1926. november 12-i ülésén döntött. Itt Bethlen István miniszterelnök javaslatára úgy határoztak, hogy a közművelődési népkönyvtárak szervezésével a V K M , míg a népházak ügyével az F M foglalkozzon. Ugyanakkor kimondták: az F M által segélyezett népháza­ kat az iskolánkívüli népművelési előadások számára is rendelkezésre kell bocsátani.(25) Az előzőek gyakorlati érvényre jutását bizonyítja a V K M 1927. L 11-én kelt levele,(26) amelynek mellékleteként 17 hozzá érkezett k u l t ú r ­ házépítési segély iránti kérelmet a következőkkel küldi át az FM-hez: „ . . . mivel a tárcám javára iskolánkívüli népművelési célokra engedélye­ zett összeget legnagyobb részben népkönyvtárak létesítésére kell fordíta­ nom, s mivel a hasznos beruházási hitelből Nagyméltóságod . . . rendelke­ zésére bocsátott nagyobb összegből ezen kultúrházak építési költségei is fedezhetők, ezért a kultúrházépítési segélyek fedezésére Nagyméltósá­ godat vagyok bátor kérni."(27) Arról, hogy az F M e kérésre mit válaszolt, nem tudunk, de közvetve arra következtethetünk, hogy egyetértett a V K M - m e l és átvállalta az ahhoz beérkező építési segély iránti kérelmek teljesítését. Ugyanis az

előbb említett 17 kérelem között volt a Szabol.cs megyei Rakamaz köz­ ségben épített népházé is, amelyről viszont tudjuk, hogy többször is ka­ pott segélyt az FM-től, sőt az egyik nagyobb összeget a levél átküldése után néhány hónappal, 1927. áprilisában kapta meg.(28) A gyakorlati megvalósulást bizonyítja az a tény is, hogy az F M az általa segélyezett népházérdekeltségekkel olyan kötelezvényt Íratott alá, amely szerint azok kötelesek voltak helyiségeiket rajta kívül más minisztériumokhoz tartozó szerveknek is, így a V K M alá rendelt iskolán­ kívüli népművelésnek „bármilyen kulturális és más célra teljesen ingye­ nesen, bármikor rendelkezésre" bocsátani.(29) A V K M népházépítő tevékenységéről sem megyei, sem országos vo­ natkozásban nincs tudomásunk.(30) Az FM-hez érkezett kölcsön és segély iránti kérelmek szaporodása után a miniszter igyekezett a központi támogatást szabályozni. A már korábban tárgyalt minisztertanácsi határozat nyomán 76.769/1926. szám alatt állásfoglalást tett közzé: , , A népházak (gazdasági) létesítésének tá­ mogatása és működésük ellenőrzése" címen.(31) A z F M anyagi segítsége az építési költségeknek csak maximum 40 százalékát érinthette. Ez államsegély, vagy alacsony (4 százalék) kamato­ zású hitel, esetleg mindkettő formájában valósulhatott meg. A z F M anya­ gi támogatásával létesült népházaknak a létrehozó erkölcsi testület által elfogadott, és a miniszter által jóváhagyott kezelési szabályzat szerint kellett működnie. Ez rögzítette a népház célját, fenntartóját, felügyele­ tét, az igazgatást végző választmányt, s azt, hogy abban milyen szervek, intézmények helyezhetők el. Továbbá tartalmazta használatának szabá­ lyait.(32) A szabályzat egyes pontjait részletesebben tárgyaljuk a meg­ felelő fejezetekben. A népházak felett a minisztérium, illetve az általa megbízott szerv felügyeleti és ellenőrzési jogkörrel rendelkezett. Ha ellenőrzésük so­ rán arról győződtek meg, hogy a népház működése az F M által j ó ­ váhagyott kezelési szabályzattól eltér, vagy közérdekbe ütközik, akkor az annak igazgatását végző választmány működésének felfüggesztésére, és új választmány kiküldésére adhattak utasítást, illetve javaslatot.(33) Az 1898-ban alapított Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet(34) „feladata különöseni a falusi lakosság fogyasztásának megszervezése helyi szövetkezetek alapításával, de nem csupán a fogyasz­ tásra irányul a gazdasági tevékenysége, hanem támogatja az egyéni gaz­ dálkodást a szükséges nyersanyagok és eszközök szervezésével is."(35) A falusi lakosságból ténylegesen csak a középbirtokosokra és módos parasztokra számított, és a hivatalos kormányzat gazdaságpolitikájának

megfelelően működött. Ilyen társadalmi bázisra támaszkodva indította el népházépítési akcióját azzal, hogy vidéken lévő fiókjait olyan székház­ építésekben is támogatta, amelyek székházukba népház céljait is szolgáló helyiségeket terveztek. Sőt szorgalmazta az ilyen jellegűek építését. M i ­ vel a korábbi anyagi fedezetet jelentő hitelforrásokból 1937-re már nem tudták kielégíteni a szaporodó székház-támogatások iránti kérelmeket, ezért a Hangya Központ kapcsolatot próbált teremteni az FM-mel. így 1937. július 26-án kelt levelében arra kéri a földművelésügyi minisztert, hogy költségvetési keretében a kultúrházak építésére fordítható összeg­ ből, a Hangya Szövetkezetek részére egyelőre hatvanezer pengőt enge­ délyezzen olyan építkezések támogatására, amikor azok a község vezető­ ségével egyetértésben, saját céljait szolgáló helyiségeken kívül kultúrhelyiségeket is építenek.(36) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban tervmellékletekkel ellá­ tott kiadványt(37) adott közre Szövetkezeti ház—kultúrház címmel, amelyben elképzeléseit vázolta. Eszerint egy épületben lennének elhe­ lyezve a Hangya, a hitel- és tej szövetkezetek, valamint a kulturális he­ lyiségek. Szerinte a népházak csak abban az esetben tudják betölteni h i ­ vatásukat, ha „szoros kapcsolatba kerülnek a községben működő olyan más szervezetekkel, melyek szociális és gazdasági munkája nem kizárólag a népház vezetésére irányul, hanem állandó kapcsolatot tud teremteni a község lakosságával is."(38) E kooperáció a rendelkezésre álló anyagi for­ rások jobb kihasználását tette lehetővé. Az F M jól járt, mert azokban a falvakban, amelyekben ilyen típusú Hangya-székházak épültek, olcsóbban megoldotta a népház hiányának problémáját mint máshol, nem egyedül kellett a népház létesítéséről gon­ doskodnia. De jól járt a Hangya Szövetkezet is, mert így az FM-től ka­ pott állami összegekkel megnövelhette a székházépítésre fordítható anya­ gi erőt. A népházépítési akció másik támogatója az 1898-ban alapított Or­ szágos Központi Hitelszövetkezeti39) volt. A kötelékébe tartozó hitelszö­ vetkezetek az elsősorban kisiparosokból és módos parasztokból álló tag­ jaik számára nyújtottak hiteleket. Trianon után hazánkban 2677 község­ ben működtek hitelszövetkezeti fiókok.(40) A Hitelszövetkezeti Központ székházait igyekezett úgy építtetni, hogy azok egyben falusi népház, kultúrház céljait is szolgálhassák. A Hangya Központhoz hasonlóan 1937-ben ő is az FM-hez fordult, és kér­ te a falusi népházak, kultúrházak céljait is szolgáló hitelszövetkezeti székházak anyagi támogatását.(41) 1937. október 1-én kelt kimutatása szerint(42) az országban lévő 1009 hitelszövetkezetből 340 rendelkezik székházzal, s ezek közül 19 felel meg a népház céljainak is.

Szabolcs megye 15 hitelszövetkezeti székházából 1937-ben még csak a Nyírlugosi és a Tiszadadai Hitelszövetkezeté népház is egyben. Arról, hogy az F M a Hangya Szövetkezet Központjának és az O K H nak hozzá küldött javaslataira mit válaszolt, nincs tudomásunk. De kap­ csolatuk meglétére bizonyíték pl. a Nyírlugosi Hitelszövetkezet népházá­ nak az FM-től kapott segélye.(43) A z 1923-ban alakult Falu Magyar Gazda és Földmíves Szövetség(44) a földműves lakosság politikai, gazdasági és kulturális megszer­ vezését tűzte k i célul. Elsősorban a módos parasztságot és a középbirto­ kosságot kapcsolta be tevékenységébe. Központi irányító munkáját a kormányban lévő kisgazdapárt céljai határozták meg. Irredentizmus, álnépiesség, földreform-demagógia jellemezték tevékenységét.(45) A z előzőekben vázolt célok megvalósításának egyik formája a k u l ­ túrházakció volt. A Faluszövetség is támogatta, hogy minél több köz­ ségben létesüljön népház, kultúrház, vagy legalább egy nagyobb terem­ mel rendelkező épület, amelyet később azzá lehet fejleszteni.(48) Egy 1926 ban általa készített felmérés(47) a falvak társadalmi, gazdasági, k u l ­ turális helyzetét akarta feltérképezni. Ennek egyik kérdőpontja a hábo­ rú óta felépült, illetve tervbe vett népházak felől érdeklődik. A kérdő­ ívek összesítéséből kiderül, hogy Szabolcs megyében Nyírbogdány és Rakamaz községben m á r ekkor állt a népház, míg 6 községben(48) csak tervezték annak felépítését.(49) j

A Faluszövetség helyi szerveinek áldozatkészsége és munkájának eredményeképpen évente több népházat avatott fel.(50) A z egyesületek és községek részére adott részletes útmutatás mellett, községfejlesztési osztályuk díjmentesen készítette el a megoldás stádiumába jutott kul­ túrházak pontos mérnöki tervrajzát és költségvetését. Ezáltal mentesítet­ ték a falvakat a nagy összegre rugó tervezői és költségvetési munkák ho­ noráriumától.(51) Az F M „a kultúrház-akció előkészítését, a kérések jogosultságának felülbírálatát és ellenőrzését, a tervezetek és költségvetések elkészítését, a kultúrház használatára és kezelésére szolgáló szabályzat elkészítését, a felépített kultúrházak használatának ellenőrzését"(52) a Faluszövetségre bízta, ahol ezeket a teendőket a népművelési osztály látta el. A Hangya Szövetkezet, az O K H és a Faluszövetség ugyanazt a t á r ­ sadalmi réteget: a módos parasztokat, a nagy és kisgazdákat támogatta. Ez egybeesett az állam hivatalos, középréteget erősítő politikájával, ezért az F M anyagilag mindhárom szervezet székház—népház építését segí­ tette.^) Annak bizonyítására, hogy a fentiekben említett országos szervek

Szabolcs megyében is jelentősen bekapcsolódtak a népházak létesítésébe^ itt közöljük az alábbi táblázatot. A Horthy-korszakban felépült, vagy tervbe vett Szabolcs megyei népházak megoszlása a fenntartók szerint(54) Fenntartó

Önálló

Társ

Összesen

Egyház 6 — 6 Falu Országos Földmíves Szövetség helyi fiókja 2 3 5 Földmíves és Gazdakör 10 3 13 Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet helyi fiókja 11 4 15 Község 15 5 20 Olvasókör, Olvasóegylet, Önképzőkör 2 2 4 Országos Központi Hitelszövetkezet helyi fiókja 3 3 6 Levente Egyesület — 2 2 A jelen tanulmányban a Hangya Szövetkezet, az O K H és Faluszö­ vetség székházépítési tevékenységével csak annyiban foglalkozunk, amennyiben ezek népház céljait is szolgálták és ennek során valamilyen anyagi támogatásért az FM-hez fordultak.

3. A népházak létesítésének anyagi körülményei Az F M évenkénti költségvetésében a 13. rovaton{55) rendelkezésre bocsátott összegből elégítette ki a népház-érdekeltségek segély és hitel kérelmeit. A z általa nyújtott népház támogatás az 1926. évtől vett na­ gyobb lendületet, mert a törvényhozás 1 millió aranykoronát bocsátott rendelkezésére.(56) Az 1926/27—1929/30. költségvetési években a tárca részére összesen 3 160 000,— pengő (a továbbiakban P) hasznos beruházási népházhitelt engedélyeztek.(57) A későbbiekben is évenként, átlagban közel 100 000,— P-t biztosítottak ilyen célra.(58) A pénzügyi műveletek elvégzésével az F M a Magyar Földhitelinté­ zetek Országos Szövetségét bízta meg.(59) Egy 1931. június 6-án kelt je-

lentés szerint az említett pénzintézetnek addig 890 879,— P elszámolan­ dó hitelt bocsátott rendelkezésére.(60) A Földhitelintézetek Szövetsége az általa nyújtott kölcsönök után befolyt tőketörlesztési összegeket és fo­ lyószámla kamatokat további népházak létesítéséhez tartalékolta.(61) A pénzintézet félévenként, minden év június 30-án és december 31-én öszszesítette a be- és kifizetéseket, és az egyenleg állását jelentette az F M nek. Ugyanilyen időközönként kimutatást készített a népházépítési köl­ csönökben fennálló hátralékokról is.(62) A z F M rendelkezésére bocsátott összegből az igények teljes kielégí­ tésére nem volt lehetőség. A teljesíthető kérelmek számát még tovább csökkentette, hogy költségkeretének csak egy részét adhatta k i új nép­ házak létesítéséhez, mert másik hányadát a m á r felépültek kamatter­ heinek enyhítésére, vagy a korábbi kölcsönök segéllyé való átváltoztatá­ sára kellett fordítania.(63) Ezt igazolja az F M 1939. IV. 24-én kelt levele a pénzügyminiszter­ hez, amelyben a kövexkezőket írja: „a folyó költségvetési évben a ren­ delkezésemre bocsátott 160 000,— P-t kitevő költségvetési hitelnek csak mintegy fele volt új népházak létesítésére fordítható, s az említett öszszegnek kb. másik fele részét az önhibájukon kívül anyagi válsággal küszködő néphazérdekeltségek szanálására kellett fordítani."(64) A fenti problémák enyhítésére az F M éveken keresztül hiteltúllépésekért folya­ modott a pénzügyminiszterhez, majd a Minisztertanácshoz, amelyet leg­ többször meg is kapott.(65) Ezt csak oly módon engedélyezték, ha egy másik rovaton ugyanilyen összeget megtakarított. Mielőtt az F M a népházérdekeltségek kölcsön és segélykérelmeit elbírálta volna, az illető vármegye főispánja útján tájékozódott az aláb­ biakról : — lesz-e mód arra, hogy a népház a közeljövőben felépüljön; — az érdekeltségnek milyen értékben, mennyi építkezési anyag és más hozzájárulás áll rendelkezésére; — mennyi a telek hatósági tanúsítvánnyal igazolt értéke; — mennyi államsegély kellene a népház felépítéséhez; — államkölcsön esetén annak visszafizetése biztosított-e.(66) Továbbá kérte, hogy készíttessen a kérelmező községekkel építési tervet és részletes költségvetést. Közölje velük, hogy csak gazdasági fog­ lalkozású kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeit előmozdító n é p ­ házak létesítéséhez nyújt támogatást. Ezt az állami segítséget csak akkor adja, ha a kérelmező népházérdekeltség, az alábbi kitételek teljesítésére kötelezettséget vállal: a) ,,ha a gazdasági népház létesítési költségeinek legalább 60 szá-

zalékát az érdekeltség, akár természetbeni szolgáltatás útján, akár kész­ pénzben a sajátjából fedezi"; b) az építkezési tervet az F M Gazdasági Műszaki Hivatalával véle­ ményeztetik; c) az építkezés megkezdéséről és befejezéséről a Gazdasági Műszaki Hivatal főnökét értesítik; d) az államsegélyt csakis a népház létesítési költségeinek fedezetére fordítják; e) a kapott államkölcsön és államsegély erejéig jelzálogul lekötik a tulajdonukat képező ingatlant az azon létesülő népházzal együtt; f) az ingatlan az F M előzetes hozzájárulása nélkül el nem idegenít­ hető, meg nem terhelhető; g) rendeltetésétől el nem vonható; h) a kölcsön kiutalása esetén kötelezik magukat, hogy azt legkésőbb 10 év alatt, félévi utólagos, egyenlő részletekben visszafizetik; i) a mindenkori tőkehátralék után ugyancsak utólagos, félévi rész­ letekben évi 4 százalék kamatot fizetnek; j) a törlesztési részletek és kamatok minden év január 1-én és j ú ­ lius 1-én fizetendők; k) késedelmes fizetés esetén 2 százalék késedelmi kamatot fizetnek; 1) az államsegély és kölcsön felhasználásáról okmányolt elszámolást készítenek, és azt felterjesztik az FM-hez; m) a jelzálogul lekötött ingatlanon lévő épületet állandóan jókarban tartják, tatarozzák, és tűzkár ellen biztosítják; n) a népház kezelésére szabályzatot alkotnak, s azt láttamozás v é ­ gett 5 példányban felterjesztik hozzá; o) a népházban elhelyezik a népkönyvtárat, a községi dalárdát, o l ­ vasótermet, gazdasági és háziipari tanfolyamokat, téli foglalkoztatót, va­ lamint a háziipari műhelyt, helyet adnak a Községi Gazdasági Bizott­ ságnak és az iskolánkívüli népművelésnek; p) lehetővé teszik az állami szervek felügyeletét és eüenőrzését.(67) Amennyiben a népházérdekeltség a fenti feltételeket írásbeli n y i ­ latkozatban elfogadta, az F M a főispánt és a vármegyei gazdasági fel­ ügyelőséget értesítette döntéséről, és az állami támogatás összegét a vár­ megye alispánja címére utalványozta. A z alispán a pénzt a főispánnal egyetértésben, nyugta ellenében kifizethette. A z államsegély felhaszná­ lását igazoló elszámolást, a feltételek teljesítésére vonatkozó jelentést, a telekkönyvi végzést, az államsegély felvételét igazoló nyugtát és a népházkezelési szabályzat 5 aláírt példányát az FM-hez fel kellett terjeszteni.(68) Ezek megérkezése után az, a népházkezelési szabályzatot láttamozta és négyet visszaküldött az alispánnak, hogy egyet helyeztes-

sen el saját irattárában, 1—1 példányt a helyi elsőfokú közigazgatási ha­ tóságnál, a vármegyei gazdasági felügyelőségnél és az illető népházkezelőségnél.(69) A Horthy-korszakból Szabolcsban 40 településen található, 59 darab népház felépüléséről vagy tervezéséről tudunk. Ebből tizennégy(70) nem kapott az FM-től állami támogatást és ezekről adataink is nagyon hiá­ nyosak. Azt tudjuk, hogy az előzőekből a Faluszövetség Apagyi Fiókja és az Űjfehértói Gazdakör építkeztek, és valószínűleg el is készítették népházukat, míg Nyírbogdány község és a Tiszadadai Hitelszövetkezet fel is építette azokat. A megye 32 községében lévő 45 népházérdekelt­ ségnek viszont összesen 273 277,66 P állami támogatást adott az F M . Ebből 244 970,— P volt az államsegély, és 28 307,66 P pedig a kiutalt kölcsönök összege, amelyeket általában 4 százalékos kamatlábbal terhelt meg. A fenti támogatásból a 45 Szabolcs megyei népházérdekeltség az alábbiak szerint részesült.(71) A kapott támogatás formája Csak segély Csak kölcsön Segély is, kölcsön is

Népházérdekeltség száma

A támogatás összege P-ben

39

162 310,— 6 507,66 104 460,— Ebből Ebből segély kölcsön 82 660,— 21 800 —

1 5

A kiutalt F M támogatást hat népházérdekeltség(72), összesen 15 700,— P értékben visszautasította, amelyből 3000,— P kölcsön, a töb­ bi segély volt. Az elutasítás oka elsősorban a rossz anyagi helyzetben rejlik. K ü ­ lönösen érthető ez akkor, amikor a visszamondás időpontját vizsgálva kiderül, hogy ez egyrészt az 1929—1933-as világgazdasági válság, m á s ­ részt pedig a második világháború idejére esik. Ezentúl, mint korábban említettük az F M csak a költségek 40 százalékáig adott támogatást, a többit a népházérdekeltségnek kellett előteremtenie. Ezt általában k ü ­ lönböző pénzintézetektől vették fel magas kamattal, rövid határidőre, bizonytalan visszafizetési feltételekkel, amelyet nem minden népházér­ dekeltség mert magára vállalni. S ez utóbbi csoportba tartozik a fent említett 6 szabolcsi kezdeményezés is. Tehát az F M által támogatott 45 népházérdekeltségből csak 39 fo­ gadta el annak anyagi segítségét és fogott hozzá népháza létrehozásához.

Megyénk népházainak gyarapodásáról adunk képet az alábbi táblá­ zattal, amelynek összeállításánál a Magyar Királyi Kormány jelentései­ re támaszkodtunk. A darabszám hullámzása azzal magyarázható, hogy bi­ zonyos években azokat a helyiségeket is figyelembe vették, amelyek nem népházakban voltak, de az iskolánkívüli népoktatás céljaira hasz­ nálták, máskor viszont eltekintettek ezektől.(73) Az iskolánkívüli népművelés céljára használt objektum Népház Népház Népház Népház Népház Népház Népház Kultúrház és népművelési Népház Kultúrház és népművelési Kultúrház és népművelési Népház Kultúrház és népművelési

^

Összes db szám

1929 1930 1931 1932 1933 1934 1935

6 11 11 11 12 16 16

előadóterem

1936 1937

31 17

előadóterem

1938

17

előadóterem

1939 1940

22 17

előadóterem

1941

19

Ha a segélyek és kölcsönök odaítélésének idejét vizsgáljuk, a következőt tapasztalhatjuk: — az anyagi támogatás — annak megkezdésétől, 1926-tól a korszak végéig, 1943-ig folyamatos volt. E támogatás nagysá­ ga, folyamatossága mellett nem volt egyenletes az egész korszakban. Az évenkénti segélyek összegét vizsgálva megállapíthatjuk, hogy nagy el­ térés mutatkozik közöttük. Általában érvényes, hogy a segélyek a kor­ szak elején jóval magasabb összegűek, mint annak végén. Évi átlaguk 10 000,— P körül mozgott. Ha hároméves periódusokat veszünk alapul, akkor láthatjuk, hogy az 1927-től 1929-ig terjedő időben kapott államsegélyek összege a leg­ magasabb, összesen több mint 85 000,— P. Amíg a legkevesebb az 1936 —1938 közötti időszakra esik (kb. 15 000 — P.). Ez elsősorban a háborús előkészületekkel és a kulturális költségvetés

fokozatos c s ö k k e n é s é v e l m a g y a r á z h a t ó . H a az F M által a m e g y é n e k j u t ­ tatott kölcsönöket v i z s g á l j u k , akkor m e g á l l a p í t h a t j u k , hogy az 1920-as é v e k közepétől 1935-ig a t á m o g a t á s f o l y a m a t o s s á g á t csak az 1931, 1932, 1934-es é v e k s z a k í t j á k meg. A z é v e n k é n t k i u t a l t kölcsönök á t l a g o s ö s z szege 3500,— P k ö r ü l mozgott. A legnagyobb k i u t a l á s 8000,— P a k o r ­ szak elején, m í g a legkisebb 200,— P annak m á s o d i k felében található. A n é p h á z é r d e k e l t s é g e k t á m o g a t á s iránti k é r e l m e i t az F M m a j d n e m m i n d i g csak részben teljesítette. A k é r t ö s s z e g n e k csak felét, k é t h a r m a ­ dát u t a l t a k i , a többi részét a n é p h á z é r d e k e l t s é g n e k kellett fedeznie. E z á l t a l á b a n ú g y állt össze, hogy v a l a m e l y i k t á r s a d a l m i egyesület(74), v a g y a k ö z s é g adta a telket. A falu l a k o s s á g a i n g y e n m u n k á t ajánlott fel, p l . az ö s s z e s építkezési anyag befuvarozását,(75) az e g y e s ü l e t i tagok meg­ a d ó z t a t t á k magukat.(76) és elvétve a k ö z s é g is adott n é m i segélyt. A m é g hiányzó összeget v a l a m e l y pénzintézettől v e t t é k fel, hitel f o r m á j á b a n . Szabolcs m e g y é b e n az így felvett kölcsönök ö s s z e g e 101 830,— P volt. Ezek á t l a g o s n a g y s á g a 8000,— P k ö r ü l mozgott. A legnagyobb a 20 000,— P-t is meghaladta, m í g a legkisebb k b . 1000,— P-t tett ki.(77) A f e n t i kölcsönöket 5—12 s z á z a l é k o s kamattal v e t t é k fel. Ezek rö­ vidlej á r a t ú a k voltak, és ezért nagy m e g t e r h e l é s t jelentettek a n é p h á z é r ­ d e k e l t s é g e k n e k . A v á l l a l t kötelezettségeket l e g t ö b b j ü k n e m is tudta t e l ­ jesíteni. O l y a n nagy volt az évi kamat, hogy e s e t e n k é n t m é g annak f i ­ zetése is k o m o l y n e h é z s é g e k b e ütközött, n e m h o g y m é g a t ő k e t a r t o z á s t is l é n y e g e s e n csökkenteni tudták v o l n a . K ü l ö n ö s e n fennállt ez a z o k n á l a n é p h á z a k n á l , a m e l y e k n é l az é r d e k e l t s é g anyagi e r e j é n magasan felül ter­ vezett, és í g y tetemes kölcsönt vett fel. E r r e j ó p é l d a a B ü d s z e n t m i h á l y i G a z d a k ö r , ahol csak a kamatok é v e n k é n t i ö s s z e g e meghaladta az 1000,— P-t. A törlesztések e l m a r a d á s a miatt a n é p h á z a k ú g y eladósodtak, hogy többen a forgalmi é r t é k ü k egészéig be voltak t á b l á z v a . Á l l a n d ó a n fenye­ gette őket az e l á r v e r e z é s veszélye. U j a b b és ú j a b b t á m o g a t á s é r t f o r d u l ­ tak az F M - h e z , hogy szorult h e l y z e t ü k b e n l e g a l á b b az e s e d é k e s k a m a t o k s e g é l y k é n t v a l ó k i u t a l á s á v a l s e g í t s e n elkerülni az á r v e r e z é s t . A z F M előtt két v á l a s z t á s i lehetőség állt: a) v a g y ragaszkodik ahhoz, hogy csak a létesítési költség 40 s z á z a ­ lékáig ad anyagi t á m o g a t á s t , és í g y s o r s á r a h a g y v a k o r á b b i t á m o g a t o t t ­ jait, tétlenül nézi azok p u s z t u l á s á t , s elárverezését, t u d o m á s u l veszi, hogy csődöt mondott az e g é s z népházlétesítési a k c i ó ; b) vagy felad a 40 százalék t á m o g a t á s i h a t á r r a l , és t o v á b b i s e g é l y e k ­ k e l igyekszik megmenteni azokat. A m i n i s z t é r i u m anyagi erejéhez m é r t e n ez u t ó b b i f o r m á b a n p r ó b á l t segíteni az 1930-as é v e k elejére o r s z á g o s viszonylatban, válságos hely­ zetbe k e r ü l t n é p h á z é r d e k e l t s é g e k e n .

A hozzá ez ü g y b e n s ű r ű n érkező k é r v é n y e k e l b í r á l á s a előtt 1933. december 5-én az o r s z á g v a l a m e n n y i v á r m e g y e i g a z d a s á g i f e l ü g y e l ő j é h e z leiratot küldött.(78) Ebben arról ír, hogy t á j é k o z ó d á s t k í v á n szerezni a jelzett n é p h á z é r d e k e l t s é g e k jelenlegi anyagi helyzetéről. E z é r t k é r i a f e l ­ ü g y e l ő s é g e t , hogy vegye f e l a kapcsolatot az illető n é p h á z é r d e k e l t s é g ve­ zetőségével és az illetékes k ö z s é g i elöljáróságokkal, s ez u t ó b b i a k s e g í t ­ s é g é v e l m i n d e n n é p h á z é r d e k e l t s é g r e v o n a t k o z ó a n tegyen j e l e n t é s t egy 10 pontos kérdőív(79) a l a p j á n . T o v á b b á á l l a p í t s a meg, hogy m e k k o r a az a legkisebb ö s s z e g ű állami t á m o g a t á s , amelyre s z ü k s é g lenne ahhoz, hogy a n é p h á z f e n n á l l á s a és zavartalan m ű k ö d é s e t o v á b b i á l l a m i támogatás nélkül biztosítva legyen. A beérkezett j e l e n t é s e k a l a p j á n állította össze a m i n i s z t é r i u m az 1934. áprilisában kelt „ s z a n á l a n d ó n é p h á z é r d e k e l t s é g e k " jegyzékét.(80) Itt m e g y é n k é n t i b o n t á s b a n sorolja fel a n é p h á z a k a t terhelő t a r t o z á s o k összegét az évi kamatterhek nélkül. O r s z á g o s a n ez az összeg 404 571,53 P.(81) Ebből Szabolcs megye népházérdekeltségeit(82) ö s s z e s e n 53 652,64 P t a r t o z á s terheli.(83) A z a d ó s s á g o k b ó l való k i l á b a l á s egyik ú t j á t a Tiszántúli és a D u n a — Tisza-közi M e z ő g a z d a s á g i K a m a r á k abban látják, hogy azokat az ipar­ testületi s z é k h á z a k h o z h a s o n l ó a n kellene rendezni. U g y a n i s a k ö z e l m ú l t ­ ban a k o r m á n y 2 millió P-t bocsátott az ipartestületi s z é k h á z a k létesíté­ séből fennálló a d ó s s á g o k k o n v e r t á l á s á r a , s így az i p a r o s s á g terhes tarto­ zásait h o s s z ú l e j á r a t ú k e d v e z m é n y e s k a m a t ú kölcsönökké a l a k í t o t t a át.(84) A n é p h á z a k szorult a n y a g i k ö r ü l m é n y e i n e k általános és v é g l e g e s r e n d e z é s é r e tesz ajánlatot, a M a g y a r O r s z á g o s K ö z p o n t i T a k a r é k p é n z t á r az F M - h e z címzett 1934. m á r c i u s 28-án k e l t levelében.(85) Véleménye szerint 400 ezer P kellene a teljes m e g o l d á s h o z . Ezért az F M ezt az ö s z szeget helyezze el intézetüknél betétként. Ök m a j d összesen u g y a n e n y n y i hitelt folyósítanak. A f ö l d m ű v e l é s i t á r c á n a k köteleznie k e l l m a g á t ar­ ra, hogy k ö l t s é g v e t é s é b e 20 é v e n át é v e n k é n t 20 ezer P - t beállít, és azt é v e s vagy féléves részletekben fizeti be. T o v á b b á az egyes n é p h á z t u l a j ­ donosoknak b e l e e g y e z é s ü k e t k e l l adniuk ahhoz, hogy a r é s z ü k r e nyúj­ tott hiteleket t e l e k k ö n y v i l e g is biztosíthassa. A 400 ezer P b e t é t oly r é s z ­ letekben és akkor lesz tőlük kivehető, a m i l y e n részletekben és a m i k o r az F M a 20 ezer P kamatteher h o z z á j á r u l á s h o z teljesíti n á l u k a fizetéseket. Arról, hogy az F M m e g e g y e z é s r e jutott-e a M a g y a r O r s z á g o s K ö z p o n t i T a k a r é k p é n z t á r r a l , nincs t u d o m á s u n k . A v á l s á g o s helyzetben l é v ő n é p h á z é r d e k e l t s é g e k gondjait az F M nem tudta v é g l e g e s e n rendezni. 1934-ben o r s z á g o s a n 87 050,— P s e g é l y t engedélyezett s z á m u k r a , a m e l y b ő l 12 850,— P k a m a t s e g é l y volt.(86) H a ezek összegét ö s s z e v e t j ü k a k o r á b b a n m á r kimutatott t a r t o z á s o k k a l , ak-

kor láthatjuk, hogy az ennél jóval több. Így az FM-nek az egész korszak­ ban foglalkoznia kellett ezzel a problémával, s az új népházak létesítése mellett kamatsegélyekre is tartalékolhatta költségkeretének egy részét. A korszakban Szabolcs megye népházainak 13 660,— P kamatsegélyt utalt ki a pénzintézetek szorításainak enyhítésére. Ez összeg legnagyobb részét 10 660,— P-t a Büdszentmihályi Gazdakör székház—népháza kap­ ta, amely ezzel éveken keresztül fedezte a pénzintézetektől felvett hite­ lek kamattörlesztéseit.(87) A Hangya Szövetkezet székházai építéséhez bankkölcsönökből és ta­ karékbetétekből merítette hitelforrásait. 1938-ban pl. 202 900,— P ked­ vezményes kamatozású és lejáratú kölcsönt folyósított ilyen célra,(88) de az igények szaporodásával egyre kevésbé tudta ezeket kielégíteni, v Ugyancsak 1938-ban országosan 1400 kis falusi szövetkezet kérte tőle székházépítési problémájának megoldását.(89) Sokan össze akarták azt kötni kultúrházépítéssel. 1937-ben 38 az ilyen érdekeltségek száma,(90) s ebből hat szövetkezet Szabolcs megyei.(91) Az OKH Igazgatósága 1937. március 13-án tartott ülésén határozta el, hogy az intézeti alapszabályok 4. pontja alapján a falu művelődésé­ nek és jólétének előmozdítását szolgáló alapból a jövőben, országosan, évenként mintegy 20—25 olyan hitelszövetkezetet részesítenek majd székházépítési segélyben, amelyek saját tartalékukból is képesek hozzá­ járulni annak építéséhez. Ezt az alapot az éves üzleti feleslegből dotál­ ták.^) A Faluszövetség is sürgette, hogy a szövetkezeti központok által tervezett vidéki székházépítéseket kapcsolják egybe népházépítéssel, il­ letve kultúrterem létesítésével.(93) 4. A népházak épülete, berendezése, személyzete Az F M az általa segéllyel és kölcsönnel segített népházérdekeltsé­ geknek kikötötte, hogy a gazdasági népház építkezésnek, a minisztérium hatáskörébe tartozó Gazdasági Műszaki Hivatal által jóváhagyott, illetve elkészített tervek és műszaki leírás alapján kell történnie.{94) 1927-ben „Kisközségi népház terve" címen készíttetett A, B, C, D típusú terveket(95) előbbi hivatalával, és ezt a népház iránt érdeklődők­ nek szétküldte. Mind a négy típusba terveztek egy nagy termet színpad­ dal és ruhatárat. A B típus kivételével valamennyiben található gondno­ ki lakás, amely 1 szobából, konyhából és kamrából állt. Az A típus be­ lépőterét a többinél társalgóvá alakították. A D típusú népház különálló színpaddal és öltözővel különbözik a többitől. (Lásd az 1—4. számú mel­ lékleteket.)

K15KÍ5ZSÉ6Í NÍFMM TLWl 1. sz. melléklet: FM kisközségi népház sémája, A, B, típus.

ALTERNATÍVÁK A TÚLOLQALI +100 LéPTÉ KÜ TERV EGYSZE­ R Ű S Í T É S É R E É S KIBŐVÍTÉSÉ­ RE f-500 L É P T É K B E N

ATULOLOALl TERV SÉMÁJA ÉPITÉ9I KÖLTSÉG «100-18.100 R

LAKÁS NÉLKÜL, TÁRSALGÓVÁ KIBŐVÍTETT E L Ő T É R R E L ÉPÍTÉSI K Ö L T S É G

io.ooo-fö80op

•

2. sz. melléklet: FM kisközségi népház sémája, C, D típus.

©

MINT (§) DE LAKAE>6AL BŐVJTVE ÉPÍTÉSI KÖLTSÉG -13.600-10,000 P.

mm

M INT <§)DE ÖLTÖZŐVEL ée> SZÍNPADDAL BŐVÍTVE EPITE5I KÖLTSÉG 17400-2A.oooP. AZ. ÉPÍTÉSI KÖLT5EQ A HELYI V1SZDNYOKTÓL É5 AZ EP1TES NÁDJÁTÓL. FÜGG.LEGK1SEBS VALVOQ- E S E T LEG KÓEPÜLETNÉL.LEGMAGA5ABB A JÓ K M TELŐ TÉGLAÉPÜLETNÉL.

K szekció

l/l

#

3. sz. melléklet: FM kisközségi népház terve, A típus homlokzata.

4. sz. melléklet: FM kisközségi népház terve, A típus alaprajza.

Ezek a típustervek Szabolcs megye népházérdekeltségeihez is elju­ tottak. Konkrétan a Büdszentmihályi Földmíves Szövetségnél<96) és a Büdszentmihályi Gazdakörnél(97) találunk erre utalást, de megvalósulá­ sukról nincs tudomásunk. A Hangya Szövetkezeti Központ a közös szövetkezetiház—kultúrház­ zal kapcsolatban általános elvként szögezi le, hogy azt a falu központjá­ ban kell felépíteni, a könnyű megközelíthetőség érdekében. Továbbá a telek a falu nagyságától függően legalább 500—1000 négyszögöl legyen, hogy a későbbiekben lehessen bővíteni.{98) A Hangya Szövetkezeti Központ 1938-ban két típustervet tett közzé.(99) Mindkettőre jellemző, hogy azokban fogyasztási és értékesítő, hi­ tel- és tej szövetkezetek kapnak helyet. Az A tervezetben az előzőeken túl, van egy nagyterem színpaddal, női—férfi öltözővel. A kultúrterem­ ben elhelyezhető a vetítőgép. Található még benne olvasó és könyvtár­ szoba is. A másik tervezet az előzőnél jóval szerényebb, itt már csak egy nagytermet szántak kulturális célokra. Az OKH székházait úgy építette, hogy az egyben a falusi népház vagy kultúrház céljait is szolgálhassa. Ezt elsősorban egy nagyterem biztosításával próbálták elérni.(100) Amint korábban már említettük a Faluszövetség községfejlesztési osztálya díjtalanul készített kultúrház tervrajzokat, 1927-ben népház tí­ pusterveket. Az A típusú(lOl) egy nagyteremből, az abból leválasztott színpadból és vetítőrészből, egy könyvtárszobából, olvasóteremből és előtérből állt. összesen 1207 légköbméter, és építési költsége 29 000,— P. Ez a Tiszalö­ ki Földmíves és Gazdakörhöz jutott eL,(102) de nem nyert megvalósítást. A B típustervük is szóba kerül a Nyírábrányi Faluszövetségi Fiók kapcsán.<103) Ez az A típustól, háziipari teremmel, öltözővel és folyosóval több. Az említett faluszövetségi fiók népházának átalakítása a B típusú terv felhasználásával készült.(104) A Szabolcs megyei népházakra általában jellemző, hogy majdnem minden kultúrházban van beépített, állandó színpad, egy nagyterem, amely 15—20 méter hosszú, 6—7 méter széles, egy kisebb szoba 6x5 mé­ ter és egy folyosó. Amennyiben Hangyával vagy OKH-val közösen épült, akkor még a nekik szükséges helyiségekkel is gyarapodott.(105) Gyakran találunk bennük külön helyiséget a könyvtár vagy olvasóterem, vagy mindkettő részére.(106) A legtöbb népházat kölcsönből rendezték be.(107) Részletesen ír er­ ről Jákváry Kálmán: „Egy kultúrház felépítése nagyon sok ügyességet igényel. Kérés itt-ott, minden címen, míg meg van a 3—4000 pengő, az ingyen munka, a telek. Berendezésre rendszerint egy krajcár sem ma-

rad, pedig már mindent kieszeltek a pénzszerzésre. Ujabb kísérlet, pró­ ba, valahogy mégiscsak megteremtődött a berendezés. Szabolcsban a k u l ­ túrház berendezése elég egyszerű: padok, székek, egy-két ajándékozott régi szekrény, rádió asztalkával."(108) A z előzőeket igazolja a nyírmihálydi népház berendezése is, amely 10 asztalból és néhány lócából állt.(109) A Büdszentmihályi Gazdakör székházának berendezését 1930-ban még székekkel, fogasokkal, villanylámpákkal kellene kiegészíteni, de er­ re csak 1938-ban kap segélyt az FM-től.(llO) Bár a népházak egy részében a nagyterem mellett vetítőkamra is lé­ tesült, készülékre alig találunk példát. A z építtetők valószínűleg arra számítottak, hogy majd később fel tudják azt szerelni, és mozielőadások rendezésével jövedelemre is szert tehetnek. Másrészt a vármegyei isko­ lánkívüli népművelési bizottságnak is voltak vetítőgépei, amelyeket a v i ­ déken tartott előadásokhoz adott kölcsön. A Rakamazi Faluszövetségi Fiók 1928-ban rendezte be mozgófény­ kép előadásra népházát.(lll) Rádióra találunk példát a Kemecsei Gazda­ kör székház—népházában, amely ennek vásárlására kb. 1932-ben kapott segélyt az FM-től. A gazdasági népház felett az az erkölcsi testület rendelkezett, amely államsegéllyel felépítette. Több részvétele esetén ez a jog a hozzájárulás arányában oszlott meg. A z igazgatás a választmány hatáskörébe tarto­ zott. Ez 6—12 tagból állhatott, amelyet a népházat létesítő erkölcsi tes­ tület 3 évre választott. Feladatkörébe tartozott a népház fenntartására és rendeltetésszerű használatára vonatkozó minden ügy (pl. jogában állt a házirend ellen vétők kitiltása a kultúrházból). Neki kellett megválasztani a különböző tisztségviselőket (gondnok, jegyző, ellenőr). A gondnok feladatkörébe tartozott a berendezési tárgyak leltárbavé­ tele, a gazdasági népházalap kezelése (ez a népház vagyona: használati díjak, adományok, stb.) a bevételekkel és kiadásokkal járó adminisztrá­ ció, az évi költségvetés és zárszámadás összeállítása, s ez utóbbinak a választmány részére való bemutatása. A gondnok e munkák elvégzé­ séért tiszteletdíjat kaphatott. Munkáját a választmány elnöke, vagy k ü ­ lön ellenőr vizsgálta felül.(112) A jegyző vezette a választmányi üléseken a jegyzőkönyvet, ő bo­ nyolította le a levelezéseket és végezte a népház könyvtárával kapcsola­ tos teendőket.(113) A népházak takarítását a szolgára bízták, aki ezért lakást(114) vagy díjazást(llö) kapott. Sok esetben a népházak csak időszakosan voltak nyitva. Megoldat­ lan volt a vezetés kérdése, amely talán éppen a rendszeres anyagi t á m o ­ gatás elmaradásából adódott.

5. A népházak hasznosítása, látogatottsága A népházakban mindig helyet kapott a gazdasági népkönyvtárul 16) hiszen erre a kezelési szabályzatban kötelezettséget is vállaltak, és sok­ szor itt helyezték el a V K M által telepített közművelődési népkönyvtárat is.(117) E népkönyvtárakból a község minden 16. évét betöltött lakosa kölcsönözhetett, ha felelősséget vállalt a könyvek épségéért, és évente 1 pengő használati díjat fizetett. A kezelési szabályzatban a népháztulajdonosok még kötelezték ma­ gukat, hogy helyet biztosítanak a Községi Gazdasági Bizottságnak, a Községi Néphivatalnak, ingyenes jogvédelemnek, az Országos Gazdasági Munkáspénztár helyi bizottságának. Zöldkeresztnek, a községi dalárdának, a háziipari és népművelési tanfolyamoknak, alkalmilag a község lakossá­ gának gazdasági, kulturális érdekeit szolgáló iskolánkívüli népművelés­ nek.(118) Legtöbbször itt talált elhelyezést a Polgári Olvasókör, az O K H , a Faluszövetség fiókja stb.(119) A népházat igénybe vették jótékony célra is, ekkor a használati dí­ jat mérsékelték vagy teljesen elengedték. A Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók népházszékházát pl. bárki díjtalanul vehette igénybe, ha a község lakossága részére gazdasági vagy egyéb speciális jellegű előadást tartott. A fentieken túl a népház volt a színi- és műkedvelő előadások tere. Ugyanis a kultúrházak elmaradhatatlan része volt a színpad.(120) A népházakban bonyolították le az iskolánkívüli népoktatást. Itt tartották a m á r korábban említett ismeretterjesztő tanfolyamokat, házi­ ipari, téli gazdasági előadásokat stb. Innen lehetett a kisgazdák szellemi és gazdasági téren való irányítását megoldani.(121) Itt hallgatták a téli hónapokban, a szakemberek által tartott különböző előadásokat.(122) A vármegyei gazdasági felügyelő jelentése szerint ezeket általában vasár­ nap és ünnepnapokon rendezték, máshol „télen hetenként kétszer, h á ­ romszor összegyűltek a gazdák, hogy ügyes-bajos dolgaikat megbeszéljék, gondolataikat kicseréljék. Itt gyakran tartottak előadást a gazdasági fel­ ügyelőség szervei vagy okleveles gazdák, földbirtokosok, bérlők és ezek alkalmazottai."(123) A kultúrházban tárgyaltak meg a község gazdái sok mezőgazdasággal kapcsolatos kérdést.(124) Amennyiben vetítőgép volt, itt rendezték a mozielőadásokat. Erre példa a Rakamazi Hitelszövetkezet és Faluszövetségi Fiók székház—népháza, ahol 1925—1929 között különö­ sen nagy volt az érdeklődés a vetített filmek iránt.(125) Hasonló közkedveltségnek örvendett a nyírmihálydi népház mozija is.(126) Ez adott otthont a gazdasági foglalkozású kisexistenciák rádiós oktatásának, pl. Kemecsén.(127)

A falusi népház volt az egyedüli lehetőség, ahol az érdeklődők n é ­ hány újságot átnézhettek és gazdasági ismereteiket részben ezzel, rész­ ben a népkönyvtári könyvek elolvasásával bővíthették.(128) PL a Buji Olvasóegylet tagjai bevitték a nekik járó napilapokat, hogy azokat a t ö b ­ biek is átnézhessék.(129) A népház volt a színhelye a falunapoknak is. A z 1930. október 25— 26-án megrendezettnek Nyírmihálydiban volt az országos megnyitója, és mivel programját az Országos Faluszövetséggel egyeztetve állította öszsze feltételezhető, hogy máskor is hasonlóan zajlottak le. A falunap programjával a lakosság elsősorban módosabb rétegének szakismereteit gyarapították, a gazdasági versenyek győztesei számára kiosztott díjak­ kal a még jobb eredmények elérésére ösztönöztek. Ugyanakkor az ü n ­ nepségek műsorszámai azt is bizonyítják, hogy ez a népművelési forma egy eszköz, egy alkalom volt a falusi tömegek politikai, ideológiai mani­ pulációjához, neonacionalista neveléséhez. A falunap falufejlesztési é r t e ­ kezletből, a Faluszövetség helyi fiókjának alakuló közgyűléséből, felvonu­ lásból (ezen iskolás gyermekek, magyar ruhás lányok, leventék, tűzoltók stb. vettek részt), istentiszteletből, a helyi mezőgazdasági kiállítás meg­ nyitásából, leventeversenyből és önkéntes tűzoltó verseny bemutató gya­ korlataiból állt.(130) A falunap keretében nyitották meg a népházat is, amelynek avató ünnepsége erősen hazafias és egyházi szellemben zajlott le — ezt prog­ ramja is tükrözi.(131) A népházakban rendezték a táncmulatságokat.(132) Sőt sok esetben megfelelő vezetés hiányában csupán bálok, mulatságok, legfeljebb m é g műkedvelő előadások céljaira vették igénybe, és az év legnagyobb részé­ ben bezárva állt. Máshol személyi ellentétek, viszályok tették lehetetlen­ né annak kihasználását, amelyhez gyakran politikai, vallási, világnézeti ellentétek is adódtak.(133) A gazdasági népházat jövedelemszerzés céljából, csupán a kész k i ­ adások megtérítése ellenében senki és semmiféle intézmény sem hasz­ nálhatta, a bevétel egy bizonyos százalékát be kellett fizetni a népház­ alap javára. A z F M kikötötte, mit nem lehet csinálni az általa anyagilag támogatott népházban. Így tiltotta a nyereséggel járó szerencsejátékokat, istent, hazát, vallást gyalázó beszédet, ilyen iratok felolvasását, ilyen k é ­ pek közszemlére állítását, veszekedést, sértegetést, az állam és társadalmi rend vagy a hatóság elleni izgatást, a szeszes italok árusítását korcsma­ szerű jelleggel. Ez utóbbit csak az illetékes hatóságoktól kapott engedély feltételeinek és a gazdasági népház házirendjének betartásával lehetett végezni.(134) Arról, hogy ezt miként lehetett megvalósítani abban az eset­ ben, ha a népházban Hangya fiók is elhelyezést nyert, nincs tudomásunk,

de Szabolcs vármegye gazdasági felügyelője erről a kapcsolatról így ír 1930. október 29-én: „mindenesetre jobb hatást váltana k i általában, ha a népházak korcsma, italmérő helyiségekkel nem volnának kapcsolatban és a népházaktól éppen úgy, mint az iskolák és templomoknál szabályoz­ ható volna azok távolsága . . . erkölcsi és népművelési szempontból ez volna kívánatos."(135) Sajnos anyagi okokból erre nem volt lehetőség. A probléma visszakapcsolható a Hangya Szövetkezeti Központhoz, amely viszont előnyösnek tartotta a közös szövetkezeti kultúrházat, mert a nagy­ teremben tartott „mulatságok alkalmával beszedett díjak, továbbá a fo­ gyasztás haszna, a kultúrterem igénybevétele esetén ismét a falu gazda­ sági és kulturális céljait fogják szolgálni."(136) A népházak zömmel a falvakban létesültek, az ottani kisexistenciák gazdasági és kulturális érdekeinek előmozdításáért, ezért látogatói első­ sorban e körből kerültek k i . A használók táborának szűkülését idézte elő az a tény, hogy a m i ­ nisztérium a költségeknek csak maximum 40 százalékáig adott támoga­ tást. Így a népházat létesítő testületeknek, egyesületeknek is jelentős anyagi összeggel (önmegadóztatás, magas tagdíjak fizetése stb.) kellett részt vállalni annak megszerzésében. Ezt pontosan a legszegényebb réte­ geket tömörítő egyesületek nem, vagy csak ritkán tudták teljesíteni. E z ­ zel magyarázható, hogy Szabolcsból csak kettőről tudunk, amelyek n é p ­ házsegély ügyben az FM-hez folyamodtak. Egyik a Büdszentmihályi Földmívelők Szövetsége, amely házat vásárolt és azt alakította át szék­ ház—népház céljaira. „Itt a község törpebirtokosai és napszámosai szok­ tak összejönni, akik kb. 250-en vannak, és anyagi erejük nem nagy" — írja a főispán az FM-nek.(137) A másik a Földmívelő és Népkör Polgár községből. Tagjai a m á r meglévő székházuk tatarozására kértek segélyt. Indokaikat olvasva bete­ kintést n y e r ü n k belső életükbe. „A Polgári Földmívelő és Népkör az egyetlen hely, hová polgári törpebirtokosok és földmunkások vasárna­ ponként összegyülekezhetnek, megbeszélhetik ügyes-bajos dolgaikat, el* olvashatják az újságokat, s így némileg kultúrszükségletüket is kielégít­ hetik. A körnek 200—300 tagja van* kiknek túlnyomó többsége földmun­ kás."(138) A továbbiakban leírják, hogy ezek még a tagsági díjat sem tudják fizetni, így az önerőből való tatarozás megoldhatatlan. „Félő, hogy hajlék hiányában e kör tagjai elpártolnak a szociáldemokratákhoz, akiknek Polgáron pártszervezetük és székházuk is van" — írja a népkör vezetősége .(13 9) Az egyesületi székház—népházakat elsősorban a vagyonos kis- és nagygazdák építették és használták, s ha át is engedték a községnek b i ­ zonyos alkalmakra, azért használati díjat kértek, pl. a Tiszalöki Földmí-

ves és Gazdakör székház—népháza.(140) így a bérlőknek belépődíjat kel­ lett szedni a közönségtől. A látogatók viszonylagos szűk körét a parasztság vagyoni rétegződé­ se is befolyásolta. Ezt bizonyítja az is, hogy Büdszentmihályon a fent említett szegényebb réteget tömörítő Földmívelők Szövetsége külön székházat vásárolt magának, pedig m á r a községben ott állt a gazdakör székház—népháza. A falusi népházak nagy részében ingyen hallgatta a közönség az ismeretterjesztő előadásokat. Ezeken a hallgatóság többségét azok tették ki, akiknek nem állt módjukban belépődíjas előadásokon részt venni. A z ilyen rendezvényeknek különösen nagy volt a sikerük. Sokszor zsúfolá­ sig teltek a termek. Tiszalök község a következőket írja az FM-nek: „A földmívesköri székházban tartott egy-egy ismeretterjesztő előadáson ab­ ban a helyiségben, ahova legfeljebb 200—250 egyén férne, 500—700 em­ ber szorongott."((141) A népházban tartott rendezvények általában télen, valamint vasárnap és ünnepnapokon voltak keresettekéi42) A népházak hasznosításáról és látogatottságáról J á k v á r y Kálmán a következőket írja: „Ezekben az épületekben színelőadás és táncmulatsá­ gokon kívül — ami az egyedüli fenntartási bevétel — a komoly tárgyú előadásokat is szívesen hallgatják, főként, ha ügyes az előadó és meg van a felekezeti békesség. Néhol, pl. a ligetaljai járásban nincs minden kultúrház kellőképpen kihasználva, itt természetesen nem a kultúrházban van a hiba."(143) De a népházak nagy része, különösen azok, amelyek váltókölcsönből épültek, súlyos anyagi gondokkal küzdöttek. Ez jelentős mértékben aka­ dályozta munkájukat. Ennek elkerülése érdekében az FM-nek szigorúbb feltételeket kellett volna kikötnie az anyagi támogatásnál, pl.: — egy településen csak egy népházat támogat; — a község nagyságához igazodva, maximum mekkora népház építését segíti; — a 60 százalék saját erőből esetleg 20 százalék legyen csak pénzintézeti hitel; •— kamatsegélyt nem fizet. A fentiekkel az F M biztosította volna: — saját költségvetésében a népház céljára tervezett összeg hatékonyabb felhasználását; — továbbá, hogy a népházérdekeltségek anyagi erejük szigorú figyelem­ bevételével tervezzenek. A Horthy-korszakban újraéledő, a hivatalos kultúrpolitika szolgála­ tában álló népházépítési mozgalommal, az állam igyekezett megteremteni a falusi nép művelődésének egyik legfontosabb tárgyi feltételét, az ál-

landó épületet vagy helyiséget. Ugyanakkor biztosította szabadidejük hasznos eltöltésének lehetőségét. Itt a falusi nép olyan ismeretekkel gyarapodhatott, amelyek birtoká­ ban szakszerűbben gazdálkodhatott, magasabb terméseredményeket ér­ hetett el, s ezzel javíthatta anyagi- és életkörülményeit. Ellenben a n é p ­ házak a politikai és ideológiai befolyásolás alkalmainak, rendezvényei­ nek is helyet biztosítottak. Amikor a gazdasági, egészségügyi és kulturális ismeretek hiánya szinte katasztrofálisan sújtotta a falusi népet, amikor a községek nagy részében megfelelő helyiség hiányában az iskolatermekbe szorult a tu­ dásra éhes fiatalabb és idősebb földműves társadalom hiányosságai elle­ nére is különösen nagy jelentőséget tulajdoníthatunk e népházépítési ak­ ciónak. ?

*

*

*

Községi adattár a népházügyhöz A P A G Y : 1. Fenntartó: Falu Országos Földmíves Szövetség Apagyi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. A z átadás időpontja: 1933—1934. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek fel­ vételének időpontjai: a) az FM-től: nem kapott anyagi támogatást; b) pénzintézeti kölcsön: 5000,— P 5 százalékos kamat 1933. 6. Összes kölcsön és segély: 5000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1934. 76. t. 66715. asz. 90856/1931. isz., 66715/1934. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1262/1934. asz. 1262/1934. isz. A hetedik esztendő munkája az iskolán kívüli népoktatás terén. = Szabolcsi Tanító. 6. évf. 1928. 13. sz. 204—205. p. BALKÁNY: 1. Fenntartó: Országos Központi Hitelszövetkezet B a l kány és vidéke fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. A z átadás időpont­ ja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1940. 6. Összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkeze­ lési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 606/1930. asz. 505/1930. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 802/1940. asz. 802/1940. isz. BALKÁNY: 1. F e n n t a r ó : község. (A lakosság összetétele: 95 száza­ lék törpebirtokos, mezőgazdasági napszámos, különböző szerződményes). 2. Típus: népház. 3. A z átadás időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás for­ mája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének

időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1940. 6. Összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeret­ len. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1941. 76. t. 192720. asz. 77373/1936. isz. 165779/1940. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1362/1940. asz. 1362/1940. isz. B E N K : 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. A z átadás idő­ pontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1928. augusztusában kért államsegélyt, de annak válasza ismeretlen. 6. Öszszes kölcsön és segély. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeret­ len. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 581/1928. augusztus 22-i iktatókönyvi bejegyzés. BÖKÖJtfY: 1. Fenntartó: község. 2. Típusa: népház. 3. A z átadás idő­ pontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költ­ ségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P ál­ lamsegély 1940. 6. összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített n é p ­ házkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 1361/1940. isz. 1361/1940. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 117/1941. asz. 117/1941. isz. B U J : 1. Fenntartó: Falu Országos Földmíves Szövetség Buji Fiók­ ja. 2. Típus: székház—népház. 3. A z átadás időpontja: 1927-től kb. 1938-ig bérelték a görög katolikus egyház iskolájának tantermét. 4. A lét­ rehozás formája: bérelt helyiség átalakítása. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 2400,— P államsegély. 6. összes kölcsön és segély: 2400,— P. 7. Hitelesített népházkezelési sza­ bályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt, IV. B. 401. 205/1927. asz. 205/1927 isz., 787/1927. isz. A hetedik eszten­ dő munkája az iskolán kívüli népoktatás terén. — Szabolcsi Tanító. 6. évf. 1928. 13. sz. 204—205. p. B U J : 1. Fenntartó: Falu Országos Földmíves Szövetség Buji Fiók­ ja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1942. 4. A létre­ hozás formája: vásárlás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvéte­ lének időpontjai: a) az FM-től 2500,— P államsegély 1941.; b) pénzinté­ zeti kölcsön: 4000— P 1942. 6. összes kölcsön és segély: 6500 — P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1942. 76. t. 110811. asz. 110811/1942. isz.) 8. A népház tervrajza ismeret­ len. Jegyzet: OL. K 184. 1942. 76. t. 110811. asz. 288223/1941. isz., 110811/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1596/1941. asz. 1596/1941. isz. A Buji Faluszövetségi Fiók az adattárban kétszer szerepel, mert 1927-es megalakulása után csak bérelt helyiségben tevékenykedhetett. Saját székházat csak később, 1941-ben sikerült vásárolnia.

B U J : 1. Fenntartó: Polgári Olvasóegylet. 2. Típus: székház—népház. 3. A z átadás időpontja: kb. 1939—1943 között. 4. A létrehozás formája: vásárlás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 2500,— P államsegély 1942.; b) pénzintézeti kölcsön: 1100,— P 1939. 6. összes kölcsön és segély: 3600,— P. 7. Hitelesített népházkeze­ lési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1943. 76. t. 212073. asz. 268273/1942. isz.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1943. 76. t. 212073. asz. 135878/1939. isz., 115507/1942. isz., 212073/1943. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 455/1942. asz., 455/1942. isz. BÜDSZENTMIHÁLY: 1. Fenntartó: Földmívelők Szövetsége. (Tag­ jainak összetétele: szegényebb sorsú kisgazdák, törpebirtokosok, és földmívelési napszámosok). 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának idő­ pontja: 1933. 4. A létrehozás formája: vásárlás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 3000,— P államsegély 1930, 1934.; b) pénzintézeti kölcsön: 2200,— P 1932. 6. összes kölcsön és segély: 5200,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Le­ lőhelye: SzSzmLt. IV. B . 411. 9664/1933. isz. 11362/1931. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 31038. asz. 57734/1933. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1935. 76. t. 31038. asz. 89193/1930. isz.) Jegyzet: OL. K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. O L . K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 66424/1934. isz. OL. K 184. 1935. 76. t. 31038. asz. 68763/ 1934. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 9664/1933. asz. 665/1931. isz., 11256/1933. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1867/1936. asz. 831/1930. isz., 960/1930. isz., 38/1931. isz., 860/1934. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung v á r m e ­ gyék alispánjának jelentése a vármegyék közigazgatásának 1931. évi ál­ lapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. BÜDSZENTMIHÁLY: 1. Fenntartó: Gazdakör. (Tagjainak összeté­ tele: kisbirtokosok és gazdák). 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1929. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 12 000,— P államse­ gély 1928. 10 660 — P kamatsegély 1934, 1935, 1936, 1938, 1939, 1940, 1943. 4000 — P kölcsön 1928—1932.; b) pénzintézeti kölcsön: 20 850,— P 1928—1932. 6. összes kölcsön és segély: 46 310 — P. 7. Hitelesített n é p ­ házkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 29234/1930. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 70210/1932. isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 82500/ 1933. isz. 66424/1934. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 82307/1929. isz., 88887/1933. isz., 42137/1934. isz., 67098/1934. isz., 2978/1935. isz., 81651/1936. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 54824/1937. isz.

r

76596/1939. isz. 122489/1940. isz., 218594/1943. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. SzSzmLt, IV. B . 401. 1405/1935. asz. 1405/ 1935. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 524/1939. asz. 524/1939. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1606/1932. asz. 560/1928. isz. 171/1935. isz., 1867/1936. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 664/1938. asz. 664/1938. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 737/1944. asz. 992/1941. isz., 9051/1941. isz., 737/1944. isz. A közigazgatá­ silag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjá­ n a k . . . jelentése a vármegyék közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. BÜDSZENTMIHÁLY: 1. Fenntartó: görög katolikus egyházközség. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 3000,— P államsegély 1942. 6. ÖssZes kölcsön és segély: 3000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 2442/ 1942. asz. 2442/1942. isz. GÁVA: 1. Fenntartó: Országos Központi Hitelszövetkezet Gávai Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1938. 6. Öszszes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabály­ zata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 909/1938. asz. 909/1938. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1231/1938. asz. 1231/1938. isz. GYULAHÁZA: 1. Fenntartó: Földmíves és Gazdaifjúság Gazdaköre. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A lét­ rehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvéte­ lének időpontjai: a) az FM-től 2000,— P államsegély 1940. 6. Összes köl­ csön és segély: 2000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata is­ meretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 1712/1940. asz. 1712/1940. isz. IBRÁNY: 1. Fenntartó: Hangya Termelő, Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Ibrányi Fiókja. (Tagjainak összetétele: 88 százalék földműve­ lő, 6 százalék iparos, 6 százalék tisztviselő és közalkalmazott). 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 3000,— P államsegély 1937. Mivel a telekkönyvi bekebelezés évekig elhúzódott, az építkezési anyagok árának gyors emel­ kedésére hivatkozva, az érdekeltség 1941. augusztus 25-én lemond a se­ gélyről. 6. összes kölcsön és segély: — 7. Hitelesített népházkezelési sza-

bályzata ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1941. 76. t. 190661. asz. 64942/ 1938. isz.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1941. 76. t. 190661. asz. 55269/1936. isz., 64942/1938. isz., 200982/1941. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 2100/1941. asz. 28167/ 1937. isz. 32438/1937. isz., 4956/1940. isz., 17381/1941. isz. OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/ 1937. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1091/1937. asz. 1091/1937. isz. KÁLLÓSEM J É N : 1. F e n n t a r t ó : község. 2. Típus: népház. 3. Átadásá­ nak időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A lét­ rehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 6507,66 P kölcsön kb. 1930-as évek eleje. 6. Összes kölcsön és segély: 6507,66 P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 24108/1934. isz. K E M E C S E : 1. Fenntartó: Gazdakör. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1933 előtt. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az F M től 150,— P államsegély rádióra. 6. összes kölcsön és segély: 150,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház terv­ rajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1934. 76. t. 24747. asz. 37686/1932. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 30762. asz. 33487/1935. isz. KENÉZLÖ: 1. Fenntartó: Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Kenézlői Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1937-ben foglalkozott a népházépítés gondolatával. 4—8. Ada­ tai ismeretlenek. Jegyzet: O L . K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. LÓNYA: 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának idő­ pontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1938. 6. összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 1226/1938. asz. 1226/1938. isz. MÁNDOK: 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: 1926-ban tervezik a népház építését. 4—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára, III. 6866. Szabolcs megye Tiszai járás, Mándok község kérdőívének 1. pontja. 1926. júl. 7. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése. A hetedik esztendő munkája az iskolánkívüli népoktatás terén. = Szabolcsi Tanító. 6. évf. 1928. 13. sz. 204—205. p. N A P K O R : 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának idő­ pontja: 1926-ban tervezik a népház építését. 4—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára III. 6866. Szabolcs

megye, Nagykállói járás, Napkor község kérdőívének 1. pontja. 1926. júl. 1. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése. NYlRÁBRÁNY: 1. Fenntartó: Falu Országos Földmíves Szövetség Nyírábrányi Fiókja, az Országos Központi Hitelszövetkezet Nyírábrányi Fiókja, község, a Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Nyírábrányi Fiókja. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: 1933. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek fel­ vételének időpontjai: a) az FM-től 11 000 — P államsegély 1929, 1940. 6. összes kölcsön és segély: 11 000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 26872/ 1930. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 21904/1933. isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 82578/1929. isz., 26872/1930. isz., 21904/1933. isz., 122831/1940 isz., 71010/1932. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 70210/1932. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 925/1929. asz. 925/1929 isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 703/1930. asz. 703/1930. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 794/1932. isz., 827/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1728/1940. asz. 1728/1940. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 92/1930. jan. 20-i iktatókönyvi bejegyzés — irat nincs. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung várme­ gyék alispánjának . . . jelentése a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. N Y l R A D O N Y : 1. Fenntartó: Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasz­ tási Szövetkezet Nyíradonyi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadá­ sának időpontja: 1933. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 10 000,— P államsegély 1929.; b) pénzintézeti kölcsön: 20 000,— P. 6. összes köl­ csön és segély: 30 000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata is­ meretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 238/1928. asz. 960/1926. isz., 184/1927. isz. 553/1928. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 362/1929. asz. 465/1929. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1043/1932. asz. 827/1932. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának . . . jelentése a vármegye közigazgatásának 1929. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1930. A közigazgatásilag ideiglenesen egye­ sített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának . . . jelentése a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. A köz­ igazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispán­ jának . . . jelentése a vármegye 1933. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1934. 55. p., 75. p. NYÍRBÁTOR: 1. Fenntartó: Földmíves és Gazdakör. (Tagjainak öszszetétele: kisgazdák). 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpont­ j a : 1927. november 20. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás

költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 23 200,— P államsegély 1927; 5600,— P kölcsön, 1927, 1928. 6. összes kölcsön és se­ gély: 28 800,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Le­ lőhelye: OL. K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 56768/1933. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 10676/1936. asz. 1312/1933. isz.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: OL. K 184. 1934. 76. t. 22149. asz. 37510/1928. isz., 70542/1929. isz., 79789/1929. isz., 26665/1930. isz., 65144/1934. isz. OL. K 184. 1935. 76. t. 31726. asz. 31726/1935. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 52893/1927. isz., 59331/1927. isz. 33660/1928. isz., 33343/1935. isz., 76053/ 1936. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 83619/1936. isz., 87312/1935. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 38/1927. asz. 368/1927. isz. 38/1927. isz. SzSzmLt. IV. B. 404. X I V . 118/1927. asz. 3911/1927. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 823/ 1927. asz. 823/1927. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 871/1930. asz. 871/1930. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 526/1935. asz. 526/1935. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 10676/1936. asz. 13372/1927. isz. 10676/1936. isz. A hetedik esztendő mun­ kája az iskolánkívüli népoktatás terén. = Szabolcsi Tanító. 6. évf. 1928. 13. sz. 204—205. p. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának . . . jelentése a vármegye közigazgatásá­ nak 1927. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1927. 127. p. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának . . . je­ lentése a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. NYlRBOGDÁNY: 1. Fenntartó: Hangya Termelő, Értékesítő és F o ­ gyasztási Szövetkezet Nyírbogdányi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 2500,— P államsegély 1936. Ezt a katonai bevonulásokra való h i ­ vatkozással 1941-ben visszamondják, az építkezést pedig elhalasztják. 6—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1941. 76. t. 201084. asz. 128402/1936. isz., 73100/1941. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 438/1937. asz. 438/1937. isz. NYlRBOGDÁNY: 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadá­ sának időpontja: 1920—1926 között. 4. A létrehozás formája: építkezés. 5—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára III. 6866. Szabolcs megye, Nyírbogdányi járás, Nyírbogdány község kérdőívének 1. pontja. 1926. jún. 20. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése. NYÍREGYHÁZA: 1. Fenntartó: Gazdaszövetség. 2. Típus: s z é k h á z népház. 3. Átadásának időpontja: 1929—1939 között. 4. A létrehozás for­ mája: a kb. 1910 körül épült székház bővítése. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 12 000,— P államse-

gély 1928, 1935, 1938. 6000,— P kölcsön 1928. 6. Összes kölcsön és se­ gély: 18 000,— P. 7. Hiteles népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 76. t. 221149. asz. 79789/1929. isz., 26665/1930. isz., 59374/1930. isz. 33885/1931. isz., 90890/ 1931. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 31726. asz. 31726/1935. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 123080/1940. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 365/1928. asz. 839/1928. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 916/1938. asz. 506/1935. isz. 916/1933. isz., 918/1935. isz. NYÍREGYHÁZA: 1. Fenntartó: Iparos Ifjak Önképző Egyesülete. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1934—1935 között. 4. A létrehozás formája: vásárlás és átalakítás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 400,— P segély 1935. 6. Összes kölcsön és segély: 400,— P. 7. Hitelesített népházkezelési sza­ bályzata ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1935. 76. t. 30512. asz. 70963/ 1935. isz.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: OL. K 184. 1935. 76. t. 30512. asz. 99149/1934. isz., 30512/1935. isz. SzSzmLt. I V . B . 401. 217/ 1935. asz. 1908/1934. isz., 217/1935. isz. NYÍREGYHÁZA—KIRÁLYTELEK—SZŐLŐSKERT: 1928. január 30-án Nyíregyháza polgármestere gazdasági népház építéséhez 10 000,— P államsegélyt kért. A z F M 1930. február 18-án kelt, főispánhoz cím­ zett leiratában megfelelő fedezet hiányában elutasítja a kérelmet. A n é p ­ ház felépüléséről nincs tudomásunk. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 245/ 1930. asz. 93/1928. isz. 245/1930. isz. SzSzmLt. V . B. 186. XIII. 169/1928. asz. 3063/1928. isz. NYÍRGELSE: 1. Fenntartó: Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasz­ tási Szövetkezet Nyírgelsei Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadá­ sának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létre­ hozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1938ban a 89082. sz. F M rendelettel ismeretlen összegű anyagi támogatást kaptak. 2000,— P államsegély 1941. 6—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1695/1941. asz. 1695/1941. isz. NYÍRGELSE: 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létreho­ zás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 5500,— P államsegély 1940, 1941. 6. Összes kölcsön és segély: 5500,— P. 7. H i ­ telesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 1597/1941. asz. 1597/1941. isz. NYÍRGELSE—SZALMADPUSZTA: 1. Fenntartó: Római Katolikus Egyházközség. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4.

A létrehozás formája: a már korábban meglévő népházának átalakítása és kibővítése. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 6500 — P államsegély 1940, 1941, 1942. 6. Összes kölcsön és segély: 6500,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata is­ meretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 1305/1941. asz. 1305/1941. isz. SzSzmLt. IV. B.. 401. 2400/1942. asz. 2400/1942. isz. NYÍRGYULAJ: 1. Fenntartó: Gazdakör Levente Egyesület. (A gazda­ kör tagjainak összetétele: kisgazdák.) 2. Típus: székház—népház. 3. Át­ adásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az F M től 3000,— P államsegély 1943. 6. Összes kölcsön és segély: 3000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: SzSzmLt. IV. B. 411. 738/1944. asz. 14869/1944. isz.) 8. A népház tervrajza isme­ retlen. Jegyzet: O L . K 184. 1943. 76. t. 212848 asz. 212848/1943. isz., 21854/1943. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 738/1944. asz. 14869/1944. isz., 738/1944. isz. A Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára III. 6866. Sza­ bolcs megye. Nyírbátori járás, Nyírgyulaj község kérdőívének 1. pontja. 1926. július 1. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése. NYÍRLUGOS: 1. Fenntartó: Országos Központi Hitelszövetkezet Nyírlugosi Fiókja, Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szövetke­ zet Nyírlugosi Fiókja, község. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1932—-1937 között. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létre­ hozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 6000 — P államsegély 1932. 6. Összes kölcsön és segély: 6000 — P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 71010/1932. isz., OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 70210/1932. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 57488. asz. 57488/1937. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 91/1932. asz. 628/193T. isz. 781/1931. isz. 91/1932. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 794/ 1932. isz., 827/1932. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Sza­ bolcs és Ung vármegyék közönségéhez . . . jelentése a vármegyék alis­ pánjának a vármegyék közigazgatásának 1932. évi állapotáról. Nyíregy­ háza, 1933. 66. p. NYÍRMADA: 1. Fenntartó: község. 2—8. Adatai ismeretlenek. Jegy­ zet: IV. B . 401. 800/1941. június 17-i iktatókönyvi bejegyzés. NYlRMIHÁLYDI: 1. Fenntartó: község, a Falu Országos Földmíves Szövetség Nyírmihálydi Fiókja, a Hangya Termelő, Értékesítő és Fo­ gyasztási Szövetkezet Nyírmihálydi Fiókja (1943, vagy 1944-től csak ez utóbbi a fenntartó.) (Tagjainak összetétele: a helyi gazda és munkástár-

sadalom.) 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1930. ok­ tóber 26. 4. A létrehozás formája: átalakítás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 18 800,— P államsegély 1929, 1935, 1943. 200 — P kölcsön 4 százalékos kamattal 1929. b) pénzin­ tézeti kölcsön: 2500,— P 11 százalékos kamattal 1931. 1500,— P 12 szá­ zalékos kamattal 1931. E kölcsönöket később az FM-től kapott anya­ gi támogatásból, amely az előzőekben részletezve van, még 1931-ben viszszafizette. 6. Összes kölcsön és segély: 23 000,— P. 7. Hitelesített n é p ­ házkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 21428/1933. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 2467/1943. asz. 9567/1933. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 77114/1936. isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 79661/ 1929. isz., 81217/1929. isz., 89553/1930. isz., 90898/1931. isz., 91975/1935. isz, 77114/1936. isz. OL. K 184. 1935. 76. t. 31726. asz. 83282/1933. isz., 56650/1933. isz. 31726/1935. isz. O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 83619/1936. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 2467/1943. asz. 28879/1929. isz., 333/1930. isz., 27225/1930. isz., 15006/1931. isz., 19148/1931. isz., 12/1936. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 681/1929. asz. 830/1929. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjának jelenté­ se . . . a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegye alispánjának jelentése . . . a vármegyei közigazgatás 1929. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1930. 100—101. p. Magyar Mezőgazdasági Mú­ zeum Adattára III. 6866. sz. Szabolcs megye Ligetaljai járás, Nyírmihálydi község kérdőíve 1. pont. 1926. július 2. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése. N Y l R P A Z O N Y : 1. Fenntartó: Hangya Termelő Értékesítő és Fo­ gyasztási Szövetkezet Nyírpazonyi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: kb. 1929. 4. A létrehozás formája: vásárlás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az F M 1930. március 3-án a főispánhoz címzett leirata szerint, fedezet hiánya miatt nem tudott anyagi segítséget nyújtani a már megvásárolt ház átalakítá­ sához. 6—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 292/1930. asz. 311/1929. isz., 292/1930. isz. OROS: 1. Fenntartó: Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szö­ vetkezet Orosi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának idő­ pontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: ismeretlen. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 3000,— ál­ lamsegély 1930. 3000,— P kölcsön 1930. 1931-ben a nehéz gazdasági hely­ zet és a szövetkezet üzletmenetének megcsappanása miatt elhalasztják az építkezést, lemondanak a segélyről és a kölcsönről. 6—8. Adatai ismeret-

lenek. Jegyzet: O L . K 184. 76. t. 41971. asz. 27455/1930. isz., 95564/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 4635/1932. asz. 16104/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 895/1930. asz. 895/1930. isz. OROS: 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának idő­ pontja: 1935. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 7000,— P államsegély 1933, 1934. 6. Összes kölcsön és segély: 7000— P. 7. Hitelesített népház­ kezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1936. 76. t. 41971. asz. isz. nélkül.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1936. 76. t. 41971. asz. 56389/1933. isz., 77210/1934. isz., 111000/1935. isz., 61590/1933. isz. OL, K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 24108/1934. isz., 76643/1934. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 502/1934. asz. 697/1933. isz. 529/ 1934. isz. 702/1934. isz. 1317/1934. isz. OROS: 1. Fenntartó: Római Katolikus Egyházközség. 2. Típus: nép­ ház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: épí­ tés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1938. 6. Összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 1229/1938. asz. 1229/ 1938. isz. OROS—BORBÁNYA: 1. Fenntartó: Katolikus Agrárifjúsági Legény­ egylet. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összeg felvételének időpontjai: a) az FM-től 2000,— P államsegély 1940. Továb­ bi fedezet hiányában 1942-ben felfüggesztette a segélyt, elhalasztotta az építkezést. 6—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1943. 76. t. 218640. asz. 112513/1940. isz., 163591/1940. isz., 113773/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 736/1944. asz. 36175/1940. isz., 7334/1942. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1726/1940. asz. 1726/1940. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 922/1942. asz. 922/1942. isz. P A S Z A B : 1. Fenntartó: Hangya Termelő Fogyasztási és Értékesítő Szövetkezet Paszabi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1939. 6. összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 56/1939. január 5-i iktatókönyvi bejegyzés, irat nincs. SzSzmLt. IV. B . 401. 740/1939. május 4-i iktatókönyvi bejegy­ zés, irat nincs. POLGÁR: 1. Fenntartó: Földmívelő és Népkör. (Tagjainak összeté­ tele: törpebirtokosok, földmunkások.) 2. Típus: székház—népház. 3. Á t -

adásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: meglévő szék­ ház tatarozása. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1931. Mivel a segély feltéte­ leinek elfogadására vonatkozóan a kör részéről egy évig nem érkezett válasz, a minisztérium azt tárgytalannak tekintette. 6—8. Adatai isme­ retlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1932. 76. t. 38445. asz. 86895/1930. isz., 91363/1931. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 399/1932. asz. 399/1932. isz. POLGÁR: 1. Fenntartó: Hangya Termelő Értékesítő és Fogyasztási Szövetkezet Polgári Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: 1937-ben tervezik a k u l ­ túrház építését. 5—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. POLGÁR: 1. Fenntartó: Keresztény Gazdasági Egyesület. (Tagjainak összetétele: törpebirtokosok és kisgazdák.) 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1928. 4. A létrehozás formája: átalakítás. 5. A lét­ rehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 7000— P államsegély 1931, 1938. 1000— P kamatsegély 1931, 1935. b) pénzintézeti kölcsön: 9540,— P kb. 1933. 6. Összes kölcsön és segély: 17 540,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1935. 76. t. 36161. asz. 91433/1931. isz.) 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: OL. K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 825000/1933. isz. 66424/1934. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 36161. asz. 67097/1934. isz. 36161/1935. isz., 71761/1935. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 211093. asz. 63271/1938. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 581/1931. asz. 581/1931. isz. SzSzmLt. I V . B . 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1144/1935. asz. 1144/1935. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 822/1938. asz. 822/1938. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék a l i s p á n j á n a k . . . je­ lentése a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. P R U G Y : 1, Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának idő­ pontja: ismeretlen. 4. Létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költsé­ gei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 8000,— P állam­ segély 1927. 6. Összes kölcsön és segély: 8000,— P. 7. Hitelesített n é p ­ házkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vár­ megyék alispánjának. . . jelentése a vármegye közigazgatásának 1929. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1930. 100. p. SzSzmLt. IV. B. 401. 186/1927. asz. 1006/1926.. isz., 351/1927. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 774/1927. asz. 1024/1927. isz.

R A K A M A Z : 1. Fenntartó: Országos Központi Hitelszövetkezet R a kamazi Fiókja, a Falu Országos Földmíves Szövetség Rakamazi Fiókja, Polgári Olvasókör. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1925. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az öszszegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 5360,— P államsegély 1926, 1937. 500 — P kamatsegély, b) pénzintézeti kölcsön: 7740,— P kb. 1924. 6. Összes kölcsön és segély: 13 600,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 39862/1928. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 109074/1926. isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 82500/1933. isz. 66424/1934. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 54439/1927. isz. 90869/1931. isz. 67018/1934. isz. 83437/1936. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 737/1944. asz. 9890/1938. isz., 23008/1938. isz. 6702/1939. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 77/1927. asz. 77/1927. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 536/1926. asz. 536/1926. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 377/1938. asz. 857/1934. isz. 135/1937. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 830/ 1932. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 524/1939. asz. 524/1939. isz. A közigazga­ tásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung vármegyék alispánjá­ nak . . . jelentése a vármegye közigazgatásának 1931. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1932. 76. p. Magyar Mezőgazdasági Múzeum Adattára. III. 6866. Szabolcs megye, Dadái felső járás, Rakamaz község kérdőívének 1. pontja 1926. szeptember. 10. A Falu Országos Földmíves Szövetség fel­ mérése. RÉV A R A N Y O S : 1. F e n n t a r t ó : Görög Katolikus Egyházközség. 2. Típusa: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás for­ mája: az egyházközség iskolatermének gazdasági népház céljaira való al­ kalmassá tétele. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 4000,— P államsegély 1941, 1942. 6. Összes kölcsön és segély: 4000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 780/ 1941. asz. 780/1941. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1094/1942. asz. 1368/1941. isz., 1341/1942. isz. S Z A K O L Y : 1. Fenntartó: község, Hangya Termelő Értékesítő és Fo­ gyasztási Szövetkezet Szakolyi Fiókja, Levente Egyesület. (A lakosság Összetétele: kisebb részben kisgazdák, nagyobb részben nincstelen zsel­ lér.) 2. Típus: népház leventeotthonnal. 3. Átadásának időpontja: isme­ retlen. 4. A létrehozás formája: átalakítás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontja: a) az FM-től 1000,— P segély 1940. b) testnevelési alap 4000,— P segély. 6. összes kölcsön és segély: 5000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház alap­ rajza ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1942. 76. t. 267023. asz. 129947/1940.

isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1942. 76. t. 267023. asz. 129947/1940. isz., 267592/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 352/1944. asz. 30783/1940. isz. 36641/1940. isz., 11457/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1371/1940. asz. T I S Z A D A D A : 1. Fenntartó: Országos Központi Hitelszövetkezet T i szadadai Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1937. október 1. előtt. 4. A létrehozás formája: építés. 5—8. Adatai is­ meretlenek. Jegyzet: O L . K 184. 1937. 76. t. 57488. asz. 57488/1937. isz. T I S Z A D O B : 1. Fenntartó: község. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: átalakítás. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1200,— P államsegély 1937. b) magánszemélytől: 11 400,— P kölcsön 7,5 százalékos kamattal 1939. A magas telek és építkezési árakra hivatkozva, 1943-ban lemond a segélyről és elhalasztja az építkezést. 6—8. Adatai ismeretle­ nek. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 411. 736/1944. asz. isz. nélkül, 27630/1939. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1112/1937. asz. 1112/1937. isz. TISZAESZLÁR: 1. Fenntartó: Hangya Termelő Értékesítő és Fo­ gyasztási Szövetkezet Tiszaeszlári Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: O L . K 184. 1937. 76. t. 56478 asz. 56478/ 1937. isz. Szabolcs vármegye alispánjának jelentése . . . a vármegye köz­ igazgatásának 1938. évi október havától 1939. évi május haváig terjedő időszakára vonatkozó állapotáról. Nyíregyháza, 1939. 55. p. TISZAESZLÁR: 1. Fenntartó: Olvasó és Gazdakör. 2. Típus: székház —népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1000,— P államsegély 1938. 6. Összes kölcsön és segély: 1000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház terv­ rajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 821/1938. asz. 821/1938. isz. TISZAESZLÁR: 1. Fenntartó: Római Katolikus Egyházközség. 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás for­ mája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 5000,— P államsegély 1942. 6. összes kölcsön és se­ gély: 5000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B. 401. 652/1942. asz. 652/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1751/1942. asz. 1751/1942. isz. TISZALÖK: 1. Fenntartó: Földmíves és Gazdakör — község (1942, IV. 21-től csak a község a fenntartó.) (Tagjainak összetétele: főleg kisgaz­ dák és földművesek.) 2. Típus székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1929. 4. A létrehozás formája: vásárlás, átalakítás. 5. A létrehozás költ­ ségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 14 500,— P ál-

lamsegély 1929, 1937, 1939, 1940. b) pénzintézeti kölcsön: 16 000,— P 1928. 6. összes kölcsön és segély: 32 000,— P. 7. Hitelesített népházkeze­ lési szabályzata ismert. (Lelőhelye: OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 110484/1942. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 481/1943. asz. 27015/1930. isz., 26237/1941. isz.) 8. A népház tervrajza ismert. (Lelőhelye: O L . K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 32697/1935. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 481/1943. asz. 14965/1942. isz.) Jegyzet: O L . K 184. 1933. 76. t. 21633 asz. 21633/ 1933. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 33140/1928. isz. 84325/1929. isz., 16587/1930. isz. 19633/1933. isz. 81280/1933. isz. 93473/1935. isz. 54825/1937. isz. 163685/1940. isz., 201057/1941. isz. 267428/1942. isz. O L . K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 66424/1934. isz. O L . K 184. 1934. 76. t. 24747. asz. 37686/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 832/1928. asz. 1042/1929. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 280/1939. asz. 859/1934. isz. 1933/1935. isz., 1113/1937. isz. 280/1939. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 84/1941. asz. 84/1941. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 481/1943. asz. 37920/1929. isz. 31555/1935. isz., 28509/1937. isz., 2712/1939. isz., 2628/1940. isz. 18437/1940. isz., 20372/ 1940. isz., 991/1941. isz., 4833/1942. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. SzSzmLt. I V . B . 411. 19917/1929. asz. 5383/1928. isz. 19917/1929. isz. ÜJFEHÉRTÓ: 1. Fenntartó: Gazdakör. (Tagjainak összetétele: kis­ gazdák.) 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeret­ len. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az F M 1930 február 15-én fedezet hiányában, anyagi segítség iránti kérvényét elutasítja, b) község 1600,— P segély. 6. Összes kölcsön és segély: 1600,— P. 7. Hitelesített népházkezelési sza­ bályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. isz. nélkül. 52433/1927. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 23767/1927. asz. 38346/1927. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 229/1930. asz. 229/1930. isz. ÜJFEHÉRTÓ: 1. Fenntartó: Görög Katolikus Agrárifjúsági Legény­ egylet. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: átalakítás. 5. A létrehozás költségei, s az össze­ gek felvételének időpontjai: a) az FM-től 1500,— P államsegély 1942. 6. összes kölcsön és segély: 1500,— P. 7. Hitelesített népházkezelési sza­ bályzata ismeretlen. 8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 1093/1942. asz. 1093/1942. isz. VENCSELLÖ: 1. Fenntartó: Földmíves és Gazdakör. 2. Típus: szék­ ház—népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás for­ mája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének idő­ pontjai: a) az FM-től 3000,— P államsegély 1942. 6. összes kölcsön és segély: 3000,— P. . Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 7

8. A népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: SzSzmLt. IV. B . 401. 1095/ 1942. asz. 1095/1942. isz. VISS: 1. Fenntartó: Hangya Termelő, Értékesítő és Fogyasztási Szö­ vetkezet Viss Községi Fiókja. 2. Típus: székház—népház. 3. Átadásának időpontja: 1937-ben tervezték a felállítását. 4—8. Adatai ismeretlenek. Jegyzet: OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. VISS: 1. Fenntartó: község. (A lakosság összetétele: 95 százalékuk szegény sorsú földműves napszámos.) 2. Típus: népház. 3. Átadásának időpontja: ismeretlen. 4. A létrehozás formája: építés. 5. A létrehozás költségei, s az összegek felvételének időpontjai: a) az FM-től 11 000,— P államsegély 1940, 1941, 1942, 1943. 6. Összes kölcsön és segély: 11 000,— P. 7. Hitelesített népházkezelési szabályzata ismeretlen. 8. Á népház tervrajza ismeretlen. Jegyzet: O L . K 184. 1943. 76. t. 218640. asz. 129432/1940. isz. 198229/1941. isz. 113773/1942. isz. 218640/1943. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 736/1944. asz. 989/1941. isz. 33570/1941. isz. 14181/ 1942. isz. 15961/1942. isz. 32723/1942. isz. 736/1944. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 83/1941. asz. 83/1941. isz. SzSzmLt. IV. B. 401. 1618/1941. asz. 1618/ 1941. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 922/1942. asz. 922/1942. isz. Magyar M e ­ zőgazdasági Múzeum Adattára. III. 6866. Szabolcs megye, Dadái felső járás, Viss község kérdőívének 1. pontja 1926. július 2. A Falu Országos Földmíves Szövetség felmérése.

Jegyzet 1. Révai nagy lexikona. A z ismeretek enciklopédiája. 14. köt. Bp. é. n. 413. p. 2. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1926. évi működéséről és az ország közállapotairól szóló jelentés és statisztikai évkönyv. Bp. 1927. 98. p. 3. Névelős Gyula (1880—) pedagógus, a Vallás és Közoktatásügyi M i ­ nisztériumban az iskolánkívüli népművelési ügyosztály főnöke volt. 4. Pedagógiai lexikon. Szerk: Fináczy Ernő, Kornis Gyula, Kemény Ferenc. Bp. 1936. 967. has. 5. A továbbiakban V K M . 6. A továbbiakban F M . 7. Országos Levéltár (a továbbiakban OL.) K 184. 1935. 76. tétel a (to­ vábbiakban t.)30512 alapszám (a továbbiakban asz.) 70963/1935. ik­ tatószám (a továbbiakban isz.) Szabolcs-Szatmár megyei Levéltár (a továbbiakban SzSzmLt.) IV. B. 411. 9664/1933. aktaszám (a to-

8. 9. 10. 11. 12.

13.

14.

15. 16. 17. 18. 19.

20. 21.

vábbiakban asz.) 11362/1931. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 738/1944. asz. 14869/1944. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 2467/1943. asz. 9567/1933. isz, OL. K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 31169/1928. isz. Szabolcs vármegye. (Szabolcs és Ung közigazgatásilag] e[gyelőre] e[gyesített] vármegyék.) Szerk.: Dienes István. Bp. 1939. 286. p. OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 55519/1937. isz. (Tiszalök 1937ben kelt népházépítési segély iránti kérelme). O L . K 184. 1943. 76. t. 218640. asz. 129432/1940. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 218640. asz. 198229/1941. isz. E községek: Buj, Nyírábrány, Oros—Borbánya, Szakoly, Tiszapol­ gár, Űjfehértó. O L . K 184. 1942. 76. t. 267023. asz. 129947/1940. isz. O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 71010/1932. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 110811. asz. 110811/1942. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 218640. asz. 163591/1940. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 211093. asz. 63271/1938. isz. O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 36204/1928. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 23767/1927. asz. 24246/1910. isz. O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 71010/1923. isz. Settlement: Művelt emberszerető egyéneknek szegény lakosságú környezetben való letelepedése. Célja, a nagyvárosi nyomortanyák életviszonyainak tanulmányozása és a szegényeknek főleg lelki fel­ emelése. Oxfordi egyetemi körökből az 1870-es években kiindult mozgalom. Forrása a társadalmi idealizmus. Megindítója: E. Denicon (1847—1870). Toynbee Hall: A Settlement mozgalom legnevesebb képviselője. A . Toynbee volt (1852—1883). Róla nevezték el az első egyesületi ala­ pon álló londoni Settlementet, a Toynbee-Hallt, amely a legszegé­ nyebbek oktatásával, gyermekvédelemmel, jogsegélyadással foglal­ kozott. Volksheim: n é m e t szó, jelentése: népház. Ugyanott (a továbbiakban uo.) mint (a továbbiakban m.) az 1. Uo. m. az 1. OL. K 184. 1922. 31. t. 67900. asz. 67900/1922. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 23767/1927. asz. 24246/1910. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 23767/1927. asz. 622/1910. isz. SzSzmLt. IV. B. 411. 23767/1927. asz. 8015/1910. isz, O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 31169/1928. isz. K L E B E L S B E R G Kunó: A z a sokat emlegetett kultúrfölény, = Pes­ ti Napló, 1929. augusztus 4. K O R N I S Gyula: Kultúrpolitikánk irányelvei. = Kultúra és politi­ ka. Bp. 1928.

22. 23. 24. 25. 26. 27. 28. 29. 30.

31. 32. 33. 34. 35. 36. 37. 38. 39. 40. 41. 42. 43. 44. 45. 46. 47. 48. 49. 50. 51.

SzSzmLt. IV. B. 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. SzSzmLt. IV. B . 401. 1043/1932. asz. 858/1932. isz. Uo. m. a 18. O L . K 27. Miniszterelnökség, Minisztertanácsi jegyzőkönyv kézírásos fogalmazványa. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 50620/1927. isz. Uo. m. a 26. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 54439/1927. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 211093. asz. 169813/1940. isz. A z OL-ban a V K M népművelési ügyosztályának anyaga szinte tel­ jesen hiányzik, ezért csak a más területeken lecsapódott iratanyag­ ban lehetett kutatni. Magyari Zoltán: A magyar közigazgatás tükre. Bp. 1931. O L . K 184. 1935. 76. t. 30512. asz. 70963/1935. isz. Uo. m. a 32. A továbbiakban Hangya Szövetkezet. Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. 2. köt. 1930. 225. POL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. Szövetkezeti ház—kultúrház. Kiad.: a Hangya Szövetkezeti Köz­ pont. Bp. 1938. Egyetemi ny. 23 p. 5 t. O L . K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 52770/1937. isz. A továbbiakban O K H . Révai kereskedelmi, pénzügyi és ipari lexikona. 2. köt. Bp. 1930. 274. p. O L . K 184. 1937. 76. t. 57488. asz. 57488/1937. isz. Uo. m. a 41. O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 71010/1932. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212093. asz. 70210/1932. isz. A továbbiakban Faluszövetség. S A S Judit, H . : A magyar népművelés története (1920—1948). 2. köt. Bp. 1963. 92—93. p. O L . K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 52570/1937. isz. Magyar Mezőgazdasági Múzeum III. 6866. (A Falu Országos Föld­ míves Szövetség felmérése). Büdszentmihály, Mándok, Napkor, Nyírgyulaj, Nyírmihálydi és Viss. Uo. m. a 47. Uo. m. a 46. A „Falu" Országos Földmíves Szövetség harmadik közgyűlési jelen­ tése. Bp. 1926. 20. p.

52. Uo. m. az 51. 20—21. p. 53. Szabolcs megyéből pl. a következők: Hangya Fogyasztási és Értéke­ sítő Szövetkezet Ibrányi, Nyíradonyi, Nyírbogdányi, Nyírgelsei, Orosi, Paszabi, Szakolyi Fiókja. O K H Balkány és vidéke, Gávai Fiókja. A Falu Országos Földmíves Szövetség Buji Fiókja. 54. A táblázatot a dolgozat végén lévő községi adattár alapján állítot­ tam össze. 55. E rovat címe: Gazdasági munkaügyi igazgatás. Átmeneti kiadások. Állami hozzájárulás a mezőgazdasági irányú társadalmi tevékeny­ séghez. 56. Uo. m. a 2. 57. O L . K 184. 1934. 76. t. 22149. asz. 68520/1931. isz. 58. A z 1933/34. költségvetési évben 86743,87 P-t. A z 1934/35. költség­ vetési évben 91794,10 P-t. A z 1935/36. költségvetési évben 91302,65 P-t. O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 76643/1934. isz. O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 87312/1935. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 83619/1936. isz. 59. OL. K 184. 1934. 76. t. 22149. asz. 68520/1931. isz. 60. Uo. m. az 59. 61. Uo. m. az 59. 62. Országosan a következő módon alakultak az FM-nek térítendő tő­ ketartozások: a) 1937. X I I . 31. 180 756,15 P. b) 1938. V I . 30. 161 077,02 P. c) 1938. XII. 31. 33 729,16 P. d) 1939. V I . 30. 39 897,24 P. e) 1939. X I I . 31. 75 860,58 P. f) 1940. V I . 30. 49 760,32 P. g) 1940. XII. 31. 51 736,81 P. h) 1941. X I I . 31. 61 797,86 P. a) O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 62095/1938. isz. b) O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 88508/1938. isz. c) O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 176429/1938. isz. d) O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 123080/1940. isz. e) OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 121565/1940. isz. f) O L . K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 164623/1940. isz. g) OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 190166/1941. isz. h) OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 289635/1941. isz. 63. P l . az 1934/35. költségvetési évben a követelésként nyilvántartott kölcsönökből 111 730,— P-t íratott le az F M államsegély címén. OL. K 184. 1942. 76. t. 110755. asz. 87312/1935. isz. 64. OL. K 184. 1941. 76. t. 190193. asz. 130064/1939. isz. 65. A hiteltúllépés összege: a) 1936-ban 10 000— P. b) 1937-ben 10 000,— P. c) 1939-ben 40 000,— P. d) 1940-ben 70 000,— P. a) OL. K 184. 1937. 76. t. 57305. asz. 84323/1936. isz. b) O L . K 184. 1937. 76. t. 57305. asz. 57492/1937. isz. c) O L . K 184. 1941. 76. t. 190193. asz. 130064/1939. isz. O L . K 184. 1941. 76. t. 190193. asz.

66. 67.

68. 69. 70.

71. 72.

73.

130831/1939. isz. d) O L . K 184. 1941. 76. t. 190193. asz. 169639/1940. isz. O L . K 184. 1941. 76. t. 190193. asz. 190193/1941. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 109324/1926. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 108921/1926. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212073. asz. 268273/1942. isz. OL. K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 88299/1930. isz. OL. K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 109324/1926. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 108921/1926. isz. O L . K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 82578/1929. isz. O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 26872/1930. isz. O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 31169/1928. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 89553/1930. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 9664/1933. asz. 665/1931. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 56768/1933. isz. Ezek: Faluszövetség Apagyi Fiókja, Benk község, Hangya Szövet­ kezet Kenézlői Fiókja, Mándok község, Napkor község, Nyírbogdány község, Nyíregyháza—Királytelek—Szőlőskert város, Nyírmada köz­ ség, Hangya Szövetkezet Nyírpazonyi Fiókja, Hangya Szövetkezet Polgári Fiókja, O K H Tiszadadai Fiókja, Hangya Szövetkezet Tiszaeszlári Fiókja, Űjfehértói Gazdakör, Hangya Szövetkezet Viss Köz­ ségi Fiókja. A táblázatot a községi adattárnál felsorolt iratokból állítottam öszsze. Ibrányi, Nyírbogdányi és Orosi Hangya Szövetkezet, Oros—Borbá­ nyai Katolikus Agrárifjúsági Legényegylet, a Polgári Földmívelő és Népkör és Tiszadob község. Lásd (a továbbiakban ld.) a községi adattárat. A M[agyar] Kirfalyi] Kormány 1930. évi működéséről jelentés . . . 282. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1931. évi működéséről je­ lentés . . . 291. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1932. évi m ű k ö d é ­ séről jelentés . . . 300 p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1933. évi működéséről jelentés . . . 325. p. A M[agyar] Kir[ályi] K o r m á n y 1934. évi működéséről jelentés . . . 828. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1935. évi működéséről jelentés . . . 848. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1937. évi működéséről jelentés . . . 328. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1938. évi működéséről jelentés . . . 316. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1939. évi működéséről jelentés . . . 197. p. A M[agyar] Kir[ályi] Kormány 1940. évi működéséről jelen­ tés . . . 189. p. A M [agyar] Kir[ályi] Kormány 1941. évi működésé­ ről jelentés . . . 233. p. JÁKVÁRY Kálmán: Szabolcsi népművelés 10 éve. =*= Szabolcsi Szemle, 1943. 1—3. sz. 187. p.

74. P l . Rakamazon a Hitelszövetkezet. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 52290/1927. isz. 75. P l . Nyírábrány község lakossága 4000,— P értékű igás és kézi mun­ kát ajánlott fel. O L . K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 26872/1930. isz. Az Űjfehértói Gazdakör népházához 4000,— P értékű fuvart bizto­ sítottak. O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 52433/1927. isz. 76. P l . az Űjfehértói Gazdakör tagjai 1927-ben. O L . K 184. 1929. 76. t. 79370. asz. 52433/1927. isz. 77. Az előzőekben közölt számadatokat a községi adattár alapján állí­ tottam össze. 78. OL. K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 82500/1933. isz. 79. A kérdőív pontjai a következők voltak: 1. összesen mennyit tettek ki a népház létesítésének költségei? 2. Mennyi a népházingatlan je­ lenlegi forgalmi értéke? 3. Mennyi a népház évi átlagos bevétele és kiadása? 4. Mennyi a népházingatlant terhelő tartozások összege? 5. M i a tartozások keletkezésének oka? 6. Név szerint kik a hitele­ zők és mekkora a hitelezők javára külön-külön ma is fennálló tar­ tozások összege? 7. Milyen kamatláb mellett állanak fenn a tarto­ zások és mennyi az együttes évi kamatteher összege? 8. A tartozá­ sok személyi (váltó) vagy jelzálogos tartozások-e? 9. A tartozáso­ kért vannak-e gazdák személyes kezességgel érdekelve, s ha igen szám szerint hányan és milyen összeg erejéig? 10. A tartozások telekkönyvileg be vannak-e kebelezve, s ha igen milyen Összeg ere­ jéig a kezességet vállalt gazdák ingatlanaira? O L . K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 82500/1933. isz. 80. OL. K 184. 1934. 76. t. 66304. asz. 64444/1934. isz. 81. Uo, m. a 80. 82. Ezek a következők: Tiszalöki Földmíves és Gazdakör, a Büdszentmihályi Gazdakör, a Polgári Keresztény Gazdasági Egyesület, a R a kamazi Hitelszövetkezet, a Büdszentmihályi Földmíves Szövetség. 83. Uo. m. a 80. 84. OL. K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. 85. OL. K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 66424/1934. isz. 86. Uo. m. a 80. 87. Az említett pénzösszegeket a községi adattár alapján összesítettem. 88. OL. K 184. 1939. 76. t. 133389. asz. 133389/1939. isz. 89. Uo. m. a 88. 90. OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 56478/1937. isz. 91. Ezek a következők: Ibrány, Kenézlő, Nyírgelse, Polgár, Tiszaeszlár, Viss. 92. OL. K 184. 1937. 76. t. 57488. asz. 57488/1937. isz.

93. 94. 95. 96. 97. 98. 99. 100. 101. 102. 103. 104. 105. 106.

107.

108. 109. 110. 111. 112. 113. 114. 115. 116. 117. 118. 119. 120. 121. 122.

O L . K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 52570/1937. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 88299/1930. isz. O L . K 184. 1938. 76. t. 62057. asz. 78362/1929. isz. Uo. m. a 68. O L . K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 73281/1929. isz. O L . K 184. 1939. 76. t. 133389. asz. 133389/1939. isz. Uo. m. a 37. O L . K 184. 1937. 76. t. 57488. asz. 57488/1937. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 70203/1929. isz. Uo. m. a 101. O L . K 184. 1942. 7*6. t. 267529. asz. 91903/1931. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 87983/1930. isz. Uo. m. a 9. 287. p. Ezek a következők: Büdszentmihályi Földmívelők Szövetsége, Büdszentmihályi Gazdakör, Nyírábrányi Faluszövetségi Fiók népháza. OL. K 184. 1935. 76. t. 31038. asz. 57734/1933. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 54824. asz. 29234/1930. isz. OL. K 184. 1942. 76. t. 267529. asz. 91903/1931. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 109074/1926. isz. A közigazgatásilag ideiglenesen egyesített Szabolcs és Ung várme­ gyék alispánjának jelentése . . . a vármegyék közigazgatásának 1933. évi állapotáról. Nyíregyháza, 1934. 76. p. Uo. m. a 105. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 88345/1930. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 54824/1937. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 88345/1930. isz. O L . K 184. 1934. 76. t. 24747. asz. 37686/1932. isz. Uo. m. a 7. P l . a Buji Faluszövetségi Fiók népháza. O L . K 184. 1942. 76. t. 110811. asz. 110811/1942. isz. P l . a Nyírábrányi Faluszövetségi Fiók népháza. L d . a kezelési szabályzatokat. Jeney István: A népkönyvtárak térhódítása. = Nemzetnevelés, 1928. 10. évf. 84—114. p. Uo. m. a 4. 377—378. has. Uo. m. a 7. O L . K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 109699/1926. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 30512. asz. 70963/1935. isz. O L . K 184. 1934. 76. t. 66424. asz. 82500/1933. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 76053. asz. 109324/1926. isz. O L . K 184. 1943. 76. t. 212849. asz. 217976/1943. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 36161. asz. 71761/1935. isz.

123. 124. 125. 126. 127. 128. 129. 130. 131.

132. 133. 134. 135. 136. 137. 138. 139. 140. 141. 142. 143.

OL. K 184. 1942. 76. t. 110097. asz. 110097/1942. isz. OL. K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 211074. asz. 83437/1936. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 77114/1936. isz. OL. K 184. 1934. 76. t. 24747. asz. 37686/1932. isz. OL. K 184. 1933. 76. t. 21633. asz. 21633/1933. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 212073. asz. 135878/1939. isz. O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 77114/1936. isz. A nyírmihálydi népház megnyitási ünnepségének programja: „ 1 . Hiszek egy istenben. Előadja az énekkar. 2.^ Felavató ima. Elmond­ ja: Molnár István ref. lelkész. 3. Alkalmi ünnepi beszéd. Tartja: Szombathy István községi jegyző. 4. Magyar miatyánk. Szavalat. 5. A Faluszövetség kiküldöttének üdvözlő beszéde. 6. A táltos ál­ ma. Szavalat. 7. A nyírmihálydi levente és önkéntes tűzoltó egylet járási bajnoki díjainak átadása. 8. Gazdaverseny és a helyi mező­ gazdasági kiállítás kitüntetéseinek átadása." O L . K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 77114/1936. isz. SzSzmLt. IV. B . 411. 352/1944. asz. 36641/1940. isz. O L . K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 52570/1937. isz. O L . K 184. 1935. 76. t. 30512. asz. 70963/1935. isz. OL. K 184. 1936. 76. t. 40379. asz. 88345/1930. isz. OL. K 184. 1939. 76. t. 133389. asz. 133389/1939. isz. OL. K 184. 1935. 76. t. 31098. asz. 89193/1930. isz. OL. K 184. 1932. 76. t. 38445. asz. 91360/1931. isz. Uo. m. a 138. OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 163685/1940. isz. OL. K 184. 1943. 76. t. 212039. asz. 54825/1937. isz. OL. K 184. 1937. 76. t. 56478. asz. 52570/1937. isz. Uo. m. a 9. 287. p.