Takács Péter Mezővárosok Szabolcs vármegyében a 18-19. században A z oppidumok vagy m e z ő v á r o s o k a rendi korszaknak a pagus és a civitas, a földesúri falvak és a szabad királyi v á r o s o k k ö z é é k e l ő d ő , á t m e n e t i településformái. A K á r p á t - m e d e n c e 13-14 ezer t e l e p ü l é s e közül a 64-70 civitas és 13 ezernyi pagus, possessio mellett az oppidumok szá ma közelítette, olykor meg is haladta a 800-at. K ö z ü l ü k azonban nem mindegyik rendelke zett a l a k o s s á g kiváltságait pontosan rögzítő királyi kiváltságlevéllel. S z á m o s esetben a vásár tartást e n g e d é l y e z ő privilégium sem a t e l e p ü l é s c o m m u n i t á s á t , inkább csak annak egyik vagy m á s i k földesurát, vagy egyszerre több földesurát illette. Volt m e z ő v á r o s vagy rendezett taná csú v á r o s - nem is egy - amelyik egy-egy etnikai vagy foglalkozásbéli n é p c s o p o r t kollektív p r i v i l é g i u m á b ó l eredeztette városi j o g á t (jászkunok, hajdúk), aminek a szabad b í r ó - és esküdt választás, az a u t o n ó m alsó szintű igazságszolgáltatás volt a lényege. A r e n d i s é g k o r á r ó l lévén szó, az oppidumok és a rendezett t a n á c s ú v á r o s o k lényegi kritériumait valahol itt kell megra gadnunk. Abban a mozzanatban, amelyik ilyen vagy olyan m é r t é k b e n egy-egy l a k ó k ö z ö s s é get, c o m m u n i t á s t függetlenített a földesúr b í r á s k o d á s i h a t a l m á t ó l . 1
2
Ez t e r m é s z e t e s e n nem azt jelenti, hogy a t e l e p ü l é s környezetéhez való viszonyát, a telepü lés és a l a k ó - és g a z d á l k o d ó k ö z ö s s é g l e g k ü l ö n b ö z ő b b előjelű és indíttatású funkcióit m e l l ő z h e t n é n k . A funkciók, a s z e r e p k ö r ö k e g y é b k é n t szorosan összefüggtek a település demográfiai állapotával és viszonyaival, amik a legritkább esetben voltak csak függetleníthetőek a földes úr úriszéki h a t a l m á n a k érvényesülésétől. E ponton kell m e g e m l í t e n ü n k a szolgálatra, úriszéki alávetésre nem kötelezhető szabad emberek - nemesek, s z e g ő d m é n y e s e k , t a k s á s o k k ö z ö s s é ge - lakta településeket. F ü g g ő e n attól, hogy milyeh s z e m s z ö g b ő l k ö z e l í t ü n k a m e z ő v á r o s o k h o z , a l e g k ü l ö n b ö z ő b b i s m é r v e k m e g l é t é t vagy hiányát állapíthatjuk meg. A legújabb városkutatás - elhanyagolva vagy teljesen m e l l ő z v e egy-egy korszak strukturális, szociológiai, kulturális és j o g i j e l l e m z ő it - a t e l e p ü l é s e k mai funkcióit visszavetítve az ipari forradalom előtti l a k ó k ö z ö s s é g e k r e , fon tossági rangsort próbál rájuk erőltetni, nem t ö r ő d v e azzal, hogy a mai városi funkciók z ö m e a praeindustriális korszakokban - legalábbis a K á r p á t - m e d e n c é b e n - alig ad valamire is választ a r e n d i s é g k o r á b a n , lévén a mostani s z e r e p k ö r ö k akkor értelmezhetetlenek. Ezért semmiféle l é n y e g e s történelmi és funkcionális szerepkörre nem adnak választ, m é g k e v é s b é teszik lehe tővé a t e l e p ü l é s e k urbanizációs r a n g s o r á n a k felállítását. A K á r p á t - m e d e n c e r e n d i s é g korabeli települései mentálisan, gazdasági, igazgatási, kulturális és önszerveződési s z e r e p k ö r ü k e t te kintve i n k á b b tagadják, semmint erősítik a polgári korszak v á r o s s z e r v e z ő d é s i és funkcionális szerepköreit. B i z o n y o s s á g g a l tehát csak annyit állíthatunk, hogy a társadalom p o l g á r o s o d á s á n a k , urbani zációs településszerveződési folyamatának az oppidumok voltak a regionális lenyomatai. K ö z t e s településformát k é p e z t e k a falu, a pagus és a síkvidéki vagy alföldi v á r o s o k , a civitások között. Jellegzetes arculatuk a 14. s z á z a d végétől a 16. század elejéig formálódott k i . Előrevetítették egy városiasodó M a g y a r o r s z á g ígéretét. A s z á m u k a 15. s z á z a d v é g é n 1
2
BÁCSKAI, 1965.; FÉNYES, 1847.; FÉNYES, 1851.; GALAMBOS - KUJBUSNÉ, 2001.; BÁCSKAI, 2002. B A L O G H , 1982.; BÁCSKAI, 1965.; BÁCSKAI, 2002.; GYIMESI, 1975.; NÓVÁK, 1979.; N Ó V Á K SELMECZI, 1986.
-
n y o l c s z á z r a tehető. R é s z b e n az árutermeléssel összefüggő speciális m e z ő g a z d a s á g i kultúrákat m e g h o n o s í t ó tájegységeken - s z ő l ő m ü v e l é s , marhatartás, egy-egy háziipari ágazat (fazekas ság, f é m m ű v e s s é g , faeszközök készítése, szénégetés, b á n y á s z a t ) - , részben a természetföld rajzi adottságokkal összefüggő regionális árucsere-kényszerek találkozási pontjain - síkvidé kek és h e g y s é g e k t a l á l k o z á s a - sűrűsödtek, de gyakran emelkedtek oppidumi rangra a k é z m ű veseket vonzó uradalmak igazgatási központjai, a taksás, armalista nemeseket v o n z ó telepü lések is. A köréjük s z e r v e z ő d ő vásári v o n z á s k ö r z e t n é l is d o m i n á n s a b b j e l l e m z ő j ü k volt, hogy l a k ó i k valamilyen m é r t é k i g - t ö b b n y i r e 6 - 1 2 - 2 0 forintig terjedő büntetési tételig - függetlenítet ték magukat a földesúri j o g h a t ó s á g , az úriszék ítélkezése alól. B e l s ő a u t o n ó m i á j u k a statútuma l k o t ó jogban és az a u t o n ó m belső b í r á s k o d á s egy viszonylag j e l e n t ő s szintjében, az ítéletet h o z ó k , a bíráskodók - bírók, e s k ü d t e k - viszonylag szabad választásának lehetőségében, illet ve közösségi ü g y e i k írásos b o n y o l í t á s á b a n van jelen. A legtöbb m e z ő v á r o s c o m m u n i t á s á n a k - ősfoglalás, h a g y o m á n n y á vált s z o k á s révén, föl desúri engedelemmel vagy zálogjogon - j o g i s z e m é l y i s é g ű tulajdona volt a település belterü letén, a szántókban, rétekben, szőlőkben, g y ü m ö l c s ö s ö k b e n , halászó, nádló helyeken vagy er d ő k b e n . Ezeknek a haszonvételeit vagy árendába adták, vagy választott vezetőiknek, megfo gadott j e g y z ő j ü k n e k a honorálására, a közfeladatok finanszírozására fordították. Elterjedt szo k á s volt a m e z ő v á r o s o k b a n a földesúri regálék - a kocsma, malom, m é s z á r s z é k - communitas általi bérlése is. A falvaknál sokszorosan e r ő s e b b n é p e s s é g v o n z ó h a t á s u k k ö v e t k e z t é b e n feltöltődtek kontárés háziiparosokkal, taksás zsellérekkel, armális nemesekkel és n a p s z á m b ó l , fuvarozásból, al k a l m i m u n k á b ó l élőkkel. A n é p e s s é g ü k magasabb s z á m a , a b i z t o n s á g o s a b b és j o b b m e g é l h e tést biztosító honorácior-eltartó k é p e s s é g ü k miatt v o n z ó v á váltak a p l é b á n o s o k , prédikátorok és rektorok számára. Ennek k ö v e t k e z t é b e n m ű v e l t e b b , felelősségteljesebb h o n o r á c i o r o k fára doztak lakóik m o r á l i s és alfabetikus m ű v e l t s é g i s z í n v o n a l á n a k e m e l é s é n . 4
A 15. század v é g é n , az akkor demográfiailag telített K á r p á t - m e d e n c é b e n - egy hadi, e g é s z s é g ü g y i és meteorológiai katasztrófáktól mentes történelmi p e r i ó d u s b a n - a m e z ő v á r o s o k la k o s s á g t ö m ö r í t ő s z e r e p ü k k e l k é n y s z e r ű e n felgyorsították volna a társadalmi munkamegosz tást, elősegítették volna az iparosodást, a kereskedelem és az árutermelés térhódítását. Ezt a K á r p á t - m e d e n c e i lehetőséget a 16. század k ö z e p é t ő l a 18. század m á s o d i k évtizedéig az ország síkvidéki t é r s é g e i b e n szétzilálta a t ö r t é n e l e m . A Rákóczi-féle s z a b a d s á g h a r c o t le z á r ó szatmári b é k e után Szabolcs v á r m e g y é b e n mindent újra kellett kezdeni. M i n d e n e k e l ő t t megtelepíteni a p u s z t á n maradt falvakat: N y í r e g y h á z a , Tiszabűd, Szentmihály, Vencsellő, Rakamaz, Nyírgyulaj, Pócspetri, G á v a , K á l l ó s e m j é n . . . N e folytassuk a sort! 5
A 18. század v é g é r e , a 19. század elejére a Szabolcs v á r m e g y e akkori természetföldrajzi é s infrastrukturális lehetőségei között i m m á r véglegesen m e g n é p e s e d e t t falvak, hajdani m e z ő v á rosok újjászervezték azokat a gazdasági és társadalmi kapcsolatrendszereket, amelyek l e h e t ő v é tették a m e z ő g a z d a s á g i - főleg az állattartásban keletkezett - fölöslegek forgalmát, és viszonylag b i z t o n s á g o s s á tették a z ö m m e l regionális a d o t t s á g o k k a l összefüggő kényszerű áru csere megvalósítását.
3 HÁRSFALVI, 1982.; MAKAY, 1954.; IVÁNYI, 1926.; KUJBUSNÉ, 2003.; LUKÁCS, 1886. BÁCSKAI, 1965.; GYIMESI, 1975.; SOÓS, 1975.; Z I M M E R M A N N , 1904.; SZEREMLEI, 1913.; FÉNYES, 1847.; FÉNYES, 1851.; RÁCZ, 1988. BOROVSZKY, SZABOLCS; BÁRSONY, 1993. 193-240.; B A L O G H , 1986.; ENTZ - SZALONTAI, 1959.; LUKÁCS, 1886.; N . KISS, 1988. 87-103. 4
5
Egy-egy település ö n s z e r v e z ő d é s e , jogilag biztosított rangja és s z e r e p k ö r e 1848-ig nagy m é r t é k b e n függött a település l a k ó i n a k rendi hovatartozásától. Amennyiben j o b b á g y o k voltak, földesúri alávetettségben éltek. A j o b b á g y i szolgáltatások kötelező teljesítése mellett peres ü g y e i k intézésében is k i voltak szolgáltatva az úriszéknek. A falubíró és hites társainak a ha t á s k ö r e legfeljebb a s z o m s z é d o k fülemüle-füttyös p e r p a t v a r k o d á s á n a k stb... a megítéléséig terjedt. N e m terjedt k i azonban a földesúr igazságszolgáltatási hatalma az armalistákra, az egytelkes nemesekre, a hajdúkiváltságokkal é l ő k utódaira, a manumittált, felszabadított vagy magu kat m e g v á l t ó j o b b á g y o k r a . K i v o n h a t t á k magukat az úriszéki b í r á s k o d á s alól - legalábbis egy szintig - az árendások, feles és harmados művelők, a szabad m e n e t e l ű j o b b á g y k ö z ö s s é g e k , ha a földesúri szolgáltatást szabad alku szerint taksára cserélték. Szabolcs v á r m e g y é b e n ilyen taksás települések voltak a n é m e t j o b b á g y o k a t befogadó Bal m a z ú j v á r o s és Rakamaz, az 1635. évi 68. törvénycikkel hajdújogot vesztett Tiszabűd, Szentm i h á l y és r é s z b e n Ujfehértó, a K á r o l y i famíliával „aranyos viszonyra" lépő Nyírgyulaj. Ezeknek a t e l e p ü l é s e k n e k a c o m m u n i t á s a i 12 forint felső határig éltek bíráskodási, ezzel együtt bíró- és esküdtválasztási j o g u k k a l . E települések c o m m u n i t á s a i a j e g y z ő k k ö z r e m ű k ö d é s é v e l m e z ő v á r o s i funkciót láttak el, b á r vásár- és piactartási joggal a r e n d i s é g korában nem rendelkeztek. M á s i k típusa az újonnan keletkezett m e z ő v á r o s o k n a k , a közösségi p r i v i l é g i u m m a l fel nem ruházott, de m e g h a t á r o z ó t ö b b s é g ü k b e n nemesek által lakott települések. N á d u d v a r , F ö l d e s , H a j d ú s á p , Ujfehértó, Balkány, Tiszalök és Tiszadob tartoztak e k a t e g ó r i á b a . M i v e l lakóik t ö b b s é g e fölött úriszék nem ítélkezhetett, elvileg a megyei t ö r v é n y h a t ó s á g előtt indíthatták pe reiket, de a k ö z n a p i lét ezernyi á g a - b o g a nem tűrte a rendi bíráskodás v é g nélküli h u z a v o n á ját. E z é r t a k ö z i g a z g a t á s és a helyi igazságszolgáltatás terén meg kellett s z e r v e z n i ü k magukat. Bíró helyett főbírót, nemesi hadnagyot vagy kapitányt választva, s t a t ú t u m o t kellett alkotniuk a k í v á n a t o s b e l s ő rendről és k ö z b i z t o n s á g r ó l , a határhasználatról, a k ö z f ö l d e k usuálásáról, a halászat, vadászat, valamint a korcsma-, m é s z á r s z é k - és m a l o m t a r t á s rendjéről, a gyújtogatok, késelők, v e r e k e d ő k , erőszakos határfoglalók stb... büntetéséről. Ezek mellett e települések la kói az ingóságaikról, életükben szerzett z á l o g o s ingatlanaikról és a d ó s s á g a i k r ó l szabadon v é g rendelkeztek. H a g y a t é k i akaratukat írásban kellett rögzíteni. Ehhez joghoz is értő j e g y z ő k r e , ü g y v é d e k r e volt szükség. F u n k c i ó j u k a t tekintve ezeknek a t e l e p ü l é s e k n e k a c o m m u n i t á s a i m e z ő v á r o s i j o g k ö r t gyakoroltak. N e m feledkezhetünk meg a h a g y o m á n y o s , m á r a k ö z é p k o r b a n privilegizált valóságos o p p i d u m o k r ó l sem, mint N y í r b á t o r , K i s v á r d a , N y í r m a d a és N a g y k á l l ó . E települések a k ö z é p k o r i g visszavezetett p r i v i l é g i u m a i k r a alapozták beligazgatási autonómiájukat, amellett privilegizált v á s á r o z ó helyek is voltak. K ö z é p k o r i fényét - N a g y k á l l ó kivételével - a 18-19. s z á z a d b a n egyiknek sem sikerült visszaszereznie. N y í r b á t o r veszített j e l e n t ő s é g é b ő l a legtöb bet. A B á t h o r i a k hajdani fészke a K á r o l y i famíliával folyatott p e r é b e n e m é s z t ő d ö t t , s a r é g e n 6
6
7
8
9
7
8
9
ENTZ, 1986-1987. 2. köt. 133-152. Nyírbátor IV. Lászlótól csütörtöki hetivásár tartására kapott jogot. A 14. szá zadban már jelentős földesúri mezőváros volt. 1330-tól pallosjoga, 1332-től árumegállító joga volt. Lásd még BOROVSZKY, SZABOLCS ENTZ, 1986-1987. 2. köt. 15-27. Kisvárda a 14. századtól uradalmi központ. 1337-ben emlékezet előtti időktől tartott hetivásár-jogában erősítik meg. 1456-ban olyan iskolamesteréről tesznek említést, aki Rómát is megjárta. Uo. 200-204. Nyírmada a 16. század végén kapott vásárjogot. 1595-ben már oppidumként említik. Uo. 99-112. Nagykáliónak 1325-ben a már korábban élvezett vásártartási jogát megerősítették, amelyről egy szá zad múlva, mint országosan nevezetes vásárról esett szó, ahol nagy értékű áruk, főleg posztók, szövetek cseréltek gazdát.
v i r á g z ó hetipiacából, évi n é g y o r s z á g o s vásárából a 18. s z á z a d b a n é v e n k é n t csak egy vásárt tudott életben tartani. N a g y k á l l ó t - évenkénti n é g y vásárával, k é z m ű v e s e i v e l , céheivel - a me g y e g y ű l é s e k és az itt m e g é p ü l t m e g y e h á z tartották felszínen. K i s v á r d a a beregi h e g y v i d é k er dei termékei, a nyírségi s z a r v a s m a r h á k és a gabona regionális árucseréje helyszíneként őriz hette meg gazdasági szerepkörét. Ugyanez a szerepkör tartotta é l e t b e n N y í r m a d a n é g y orszá gos vásárát is. A s z a p o r o d ó mezővárosi k ö z ö s s é g e k szabadsággyökereit, s z a b a d s á g t ö b b l e t é t és g a z d a s á g i , társadalmi fejlődésük j e l l e m z ő i t valahol ott kell megragadnunk, ahol N y í r e g y h á z a commun i t á s á n a k a földesúri hatalomtól m a g á t gyors ritmusban függetlenítő t ö r t é n e l m e zajlott. A B é k é s v á r m e g y é b ő l 1753-ban é r k e z ő szabad menetelű j o b b á g y o k m á r az első contractusukban kikötötték, hogy főbenjáró b ű n ö k esetében elfogadják ugyan a pallosjoggal rendel k e z ő Károlyi grófok úriszéki bíráskodását, de ragaszkodnak a 20 forintig terjedő büntető ü g y e k b e n a maguk választotta b í r ó k és esküdtek ítélkezéséhez. A taksás viszony, a határ egé s z é n e k usuálása mellett ez a s z a b a d s á g teremtette meg N y í r e g y h á z a j o g i e m e l k e d é s é n e k a le hetőségét. 10
N y í r e g y h á z a szabad k ö l t ö z é s ű j o b b á g y s á g a , a taksa miatt á r u t e r m e l é s r e , p é n z g a z d á l k o d á s ra k é n y s z e r ü l ő lakossága e b b ő l a pozícióból indult a m e z ő v á r o s s á e m e l k e d é s , majd a rende zett tanácsú városi privilégium m e g s z e r z é s e felé vezető történelmi p á l y á n . Ehhez társult sze r e n c s é s többletként a potenciális közlekedésföldrajzi helyzet. Ezt m á r csak betetőzte, hogy a nagy c s a l á d s z á m ú közösség s z á m o s k é z m ű i p a r i foglalkozás helyhez kötését igényelte. A köz ü g y e k írásos vitele, a m e g h o n o s o d ó s z a k m á k t ö b b s é g é n e k elsajátítása és az ezzel együtt j á r ó társadalmi mobilitás lehetősége m e g k í v á n t a az alfabetikus m ű v e l t s é g m e g h o n o s í t á s á t . Ez hoz ta m a g á v a l az iskolakultúra felvirágzását. N a g y s á g r e n d e k k e l kisebb é s k o r á n t s e m olyan fényes pályát megfutva, de hasonló utat járt be a részben n é m e t e k által m e g t e l e p í t e t t B a l m a z ú j v á r o s és Rakamaz. A török és kuruc idők ben elnéptelenedett települések szabad m e n e t e l ű j o b b á g y a i - a h a t á r u k b a n folyó majorkodás ellenére - nemcsak k é p e s e k voltak, hanem rá is kényszerültek a m e z ő v á r o s i szintű önrendel k e z é s megszervezésére. A t e l e p ü l é s b e l s ő rendjének, igazgatási h a r m ó n i á j á n a k fenntartása v é gett a szabad költözésű p a r a s z t s á g e helyeken is ragaszkodott a szabad b í r ó - és esküdtválasz tás j o g á h o z . A választott t e s t ü l e t e k n e k itt is hatalmukban állt 12 forint büntetés kirovásának az erejéig az ítélkezés g y a k o r l á s a . Vásártartási j o g u k 1850-ig nem is volt, de az említett jogok funkcionális m e z ő v á r o s s á e m e l t é k őket. H a s o n l ó volt a helyzete S z e n t m i h á l y n a k , Tiszabüdnek, Tiszadobnak, Tiszalöknek, Új fehértónak. A m e z ő v á r o s i státus k i h a r c o l á s a terén a 18. század elejétől, k ö z e p é t ő l nem a vásártartási j o g m e g s z e r z é s e volt az e l s ő d l e g e s m o z g a t ó , motiváló tényező. A vásártartási jogot b á r m e l y i k arisztokrata megszerezhette birtokára anélkül, hogy az j o b b á g y a i n a k bármiféle ö n r e n d e l k e z é si jogot e n g e d m é n y e z e t t volna. E n n é l fontosabb volt a település, a c o m m u n i t á s bírójának és esküdtjeinek szabad, a földesúri akarattól és befolyástól független m e g v á l a s z t á s a , a statutum a l k o t ó j o g és az úriszéki b í r á s k o d á s alóli m e n t e s s é g m é r t é k e . Ehhez társult a település igazgatási és igazságszolgáltatási ü g y e i n e k írásos intézése. Ez a fe lelősség és hitelesség o k á n e g y ü t t járt a bíró és a hites testület rendszeres tanácskozásával, az együttes bíráskodással, a d ö n t é s e k írásba foglalásával és a hitelesítés során a testületi pecsét használatával. A z ügyek v i t e l é n e k és a d ö n t é s e k n e k h a r m o n i z á l n i kellett a törvényekkel, a
1 0
LUKÁCS, 1886.; KUJBUSNÉ, 2003.; BALOGH, 1976. 14-17.; B A L O G H , 1982. 93-131.; CSERVENYÁK, 1974.; CSERVENYÁK - M E Z Ő , 1987.; DIENES, 1931. 68-115.; G A L A M B O S - KUJBUSNÉ, 2001.; HÁRS FALVI, 1982.; BÁCSKAI - NAGY, 1984.
rendi a l k o t m á n y o s s á g g a l . Ezért a jogban n é m i j á r t a s s á g g a l r e n d e l k e z ő nótáriust kellett fogad nia minden oppidumnak. Velejárója volt a m e z ő v á r o s i p r i v i l é g i u m n a k a lakók szabad végren delkezési joga - kivéve a földesúr tulajdonát k é p e z ő telkeket és azok appertinentiáit. A m e z ő v á r o s o k választott testülete intézte az árvaügyeket, hitelesítette a hagyatékolási eljárásokat, végrendeleteket. A feudalizmus k o r á b a n ezek a kritériumok a r e n d i s é g bizonyos rétegei esetében nemcsak megszerezni óhajtott p r i v i l é g i u m o k , hanem teljesítésre v á r ó kötelezettségek is. Szabolcs me g y é b e n ilyen kötelezettség j e g y é b e n keletkeztek azok a m e z ő v á r o s o k , melynek lakói z ö m m e l egytelkes vagy armális nemesek voltak, akik nem tartoztak az ú r i s z é k hatósága alá, s minden apró-cseprő dolgukkal nem fordulhattak a nemesi v á r m e g y é h e z sem. F ö l d e s , N á d u d v a r , Balkány, Új fehértó, H a j d ú s á p , Tiszalök, Tiszadob tartoztak ebbe a k ö r b e , ahol annyi volt az armalista, a contractualista, a feles, a harmados m ű v e l ő , az á r e n d á s , a p u s z t a b é r l ő k ö z ö s s é g n é m i túlzással és Arany Jánostól kölcsönzött hasonlattal élve - , mint égen a csillag, erdőben a fa, réten a fűszál. A z említett települések k ö z ü l az 1840-es é v e k i g egyiknek sem volt vásár tartási joga. M ö g ö t t ü k foglaltak helyet a v á r m e g y e t e l e p ü l é s s z e r k e z e t é b e n az alkalmi vásártartó telepü lések. Ilyen volt az évi öt alkalommal vásárt tartó T i s z a s z e n t m á r t o n , a minden e s z t e n d ő első napján az ungi g a b o n a v á s á r l ó k s z á m á r a vásározási lehetőséget biztosító Tornyospálca vagy az 1838-ban a Vayak által megszerzett vásártartási joggal r e n d e l k e z ő Vaja. Ez utóbbi települések lakói, a vásártartási lehetőség ellenére sem voltak k é p e s e k igazgatásukat, igazságszolgáltatá suk alsó szintjét függetleníteni a földesúri hatóságtól. Ö n s z e r v e z ő d é s ü k j e l e n t é k t e l e n mértékű volt. A b e l s ő a u t o n ó m i a , az igazgatási és igazságszolgáltatási ö n r e n d e l k e z é s ellen indított földes úri t á m a d á s virágzó szabadalmakkal rendelkező c o m m u n i t á s o k a t is képes volt eljelentékteleníteni, amit Szabolcs v á r m e g y e esetében P o l g á r hajdúvárosi kiváltságainak m e g s e m m i s í t é se példázott. A n é l k ü l , hogy m e g k í s é r e l n é n k a M a x Weber által kifejtett g a z d a s á g és ideológia összefüg géseit profanizálni, a protestáns etika és p o l g á r o s o d á s összefüggéseit abszolutizálni, é r d e m e s lenne egyszer komoly e l e m z é s tárgyává tenni, hogy a Szabolcs megyei m e z ő v á r o s o k b a n a protestáns egyházi igazgatás testületi a u t o n ó m i á i , a p r e s b i t é r i u m o k , k o n z i s z t ó r i u m o k és a me zővárosi c o m m u n i t á s o k választott testületeinek m ű k ö d é s e között m i l y e n összefüggések ala kultak k i . A z egyetlen P o l g á r és a viszonylag j e l e n t é k t e l e n szerepet j á t s z ó Tiszabűd kivételé vel ugyanis a Szabolcs megyei m e z ő v á r o s i funkciókat, s z e r e p k ö r ö k e t magukhoz r a g a d ó com m u n i t á s o k lakóinak z ö m e kivétel nélkül reformált hitvallású volt, és k ö z ö t t ü k m i n d e n ü t t je lentős arányt képviseltek a 18. s z á z a d v é g é n , a 19. század elején e településekre nagy szám ban b e k ö l t ö z ő zsidók.
Felhasznált irodalom BÁCSKAI - NAGY, 1984 BÁCSKAI, 1965. BÁCSKAI, 2002. BALOGH, 1976.
Bácskai Vera - Nagy Lajos: Piackörzetek, piacközpontok és városok Ma gyarországon 1828-ban. Bp., 1984. Bácskai Vera: Magyar mezővárosok а XV. században. Bp., 1965. Bácskai Vera: Városok M agyarországon az iparosodás előtt. Bp., 2002. Balogh István: Nyíregyháza az újjátelepülés után. In: Tanulmányok Nyíregy háza újabbkori történetéből. Szerk. Hársfalvi Péter - Mann Miklós. Nyíregy háza, 1976. 14-17.
B A L O G H , 1982.
B A L O G H , 1986. BÁRSONY, 1993.
BOROVSZKY, SZABOLCS CSERVENYÁK MEZŐ, 1987 CSERVENYÁK, 1974. DIENES, 1931. ENTZ - SZALONTAI, 1959. ENTZ, 1986-1987. FÉNYES, 1847. FÉNYES, 1851. GALAMBOS KUJBUSNÉ, 2001. GYIMESI, 1975. HÁRSFALVI, 1982. IVÁNYI, 1926. KUJBUSNÉ, 2003. LUKÁCS, 1886. MAKAY, 1954. N . KISS, 1988.
N O V A K - SELMECZI, 1986. NÓVÁK, 1979.
RÁCZ, 1988. SZEREMLEI, 1913. Z I M M E R M A N N , 1904.
Balogh István: Az újratelepített Nyíregyháza első félszázada (A nyíregyházi bírák évkönyvei, 1753-1803). In: Szabolcs-Szatmár megyei helytörténetírás, 3-4. Szerk. Gyarmathy Zsigmond. Nyíregyháza, 1982. 93-128. Balogh István: Szabolcs-Szatmár megye története, I I . In: Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1. köt. Szerk. Entz Géza. B p , 1986. 131-180. Bársony István: Mohácstól az úrbérrendezésig. In: Szabolcs-Szatmár-Bereg megye monográfiája. 1. köt. Szerk. Cservenyák László. Nyíregyháza, 1993. 193-240. Magyarország vármegyéi és városai. Szabolcs vármegye. Szerk. Borovszky Samu. Bp., é. n. [1900.] Nyíregyháza története. Szerk. Cservenyák László - Mező András. Nyíregy háza, 1987. Cservenyák László: Nyíregyháza örökváltsága. Nyíregyháza, 1974. Dienes István: Nyíregyháza és népe. In: Nyíregyháza és Szabolcs megye községei. Szerk. Hűnek Emil. B p , 1931. Entz Géza - Szalontai Barnabás: Nyírbátor. B p , 1959. Szabolcs-Szatmár megye műemlékei. 1-2. köt. Szerk. Entz Géza. B p , 1986-1987. Fényes Elek: Magyarország leírása. 1-4. köt. Pest, 1847. Fényes Elek: Magyarország geographiai szótára. 1-4. köt. Pest, 1851. Nyíregyháza mezőváros tanácsa által határoztatott... (1793-1837). Szerk. Galambos Sándor - Kujbusné Mecsei Éva. Nyíregyháza, 2001. Gyimesi Sándor: Városok a feudalizmusból a kapitalizmusba való átmenet időszakában. B p , 1975. Hársfalvi Péter: Az önkormányzat Nyíregyházán a X V I I I - X I X . században. Nyíregyháza, 1982. Iványi Béla: Göncz szabadalmas mezőváros története. Karcag, 1926. Kujbusné Mecsei Éva: Nyíregyháza önkormányzata (1753-1848). Nyíregy háza, 2003. Lukács Ödön: Nyíregyháza szabad, kiváltságolt város története. Nyíregyhá za, 1886. Makay László: Kisvárda története 1703-ig. In: Kisvárda történetéből. Szerk. Éri István. Kisvárda, 1954. 13—43. N . Kiss István: Nyírbátor, mint szabad-paraszti oppidum 1708-171 l-ben. In: Fólia Historica et Ethnographica, 2. köt. Szerk. Dám László. Nyírbátor, 1988. 87-103. Falvak, mezővárosok az Alföldön. Szerk. Nóvák László - Selmeczi László. Nagykőrös, 1986. Nóvák László: Pest-Pilis vármegye alföldi vidékeinek településrendszerei a X V I I I . században. In: Bács-Kiskun megye múltjából. 2. köt. Szerk. Iványosi-Szabó Tibor. Kecskemét, 1978. 481^189. Rácz István: Városlakó nemesek az Alföldön 1541-1848 között. B p , 1988. Szeremlei Samu: Hód-Mező-Vásárhely története. Hódmezővásárhely, 1913. Zimmermann Rezső: A nemességnek a városokba való telepedése a X V I - X V I I . században. Klny. a nyíregyházi ág. hitv. ev. Főgimnázium XXXX-dik Értesítője az 1903-1904-dik iskolai évről című kiadványból. Nyíregyháza, 1904.
