Szolnoki Tudományos Közlemények XV. Szolnok, 2011.
Savella Orsolya1 – Kalmárné Rimóczi Csilla2
EGÉSZSÉGTUDATOSSÁG, FIZIKAI AKTIVITÁS, STRESSZKEZELÉS A civilizáció adta lehetőségek sok tekintetben könnyebbé és biztonságosabbá tették az emberek életét, azonban számos egészségromboló, stresszkeltő hatást is létrehoztak. Az egészségi állapot fejlesztése tudatos életmód kialakításával nem garantáltan, de jelentősen befolyásolható. A testi-lelki egyensúly a környezetkárosító tényezőinek „átmeneti” kiiktatásával, erőtartalékaink feltöltésével és relaxációs gyakorlatokkal nagymértékben fokozható. A Szolnoki Főiskola hallgatói körében 2009/2010. tavaszi félévében kezdett empirikus kutatás eddigi eredményei a fizikai aktivitás és a táplálkozási szokások – mint egészséget befolyásoló külső tényezők összefüggéseit vizsgálta. A felmérés azonban e két összetevőn túl a stressz jelenlétére és a stresszkezelés módjára vonatkozó kérdéseket is tartalmazta, amelyek alapján idén a hallgatók egészségtudatos magatartásának további kapcsolatait kívánjuk feltárni. Vizsgálatunkban az egészségi állapot, fizikai aktivitás, inaktivitás és stresszkezelés kapcsolatait elemezzük. Választ keresünk arra, hogy vajon a magukat egészségesnek és fizikailag aktívnak valló hallgatók, stresszkezelési szokásai terén is különbséget mutatnak inaktív társaikkal szemben. HEALTH AWERENESS, PHYSICAL ACTIVITY, STRESS MANAGEMENT Possibilities of civilization has done our life easier and safer, but many of these facilities create stress and attenuate our health. Improvement of health with healthy way of life is no guarantee for complete health but is significantly influenced.” Temporary” disengaging of factors – with relaxation techniques - that destroy our organism can be a way for developing our physical and mental balance. Our empirical research among students of University College of Szolnok started in semester of 2009/2010. spring has focused to coherence of external factors for health such as physical activity and nutrition. But our questionnaire also includes questions for presence of stress and way of stress treatment and by them we search further connection of students’ health behavior. In research of us relationship of health state, physical activity, and stress management were analyzed. Whether healthy and physically active students vary in the way of their stress treatment opposite of inactive students?
STRESSZ ÉS EGÉSZSÉG „Az egészség olyan állapot, melyet jellemez az anatómiai integritás, a teljesítményre való képesség, a személyes értékek, a családi munka és közösségi szerep, a fizikai, biológiai és társadalmi stresszel való megküzdés képessége, a jólét érzése, továbbá a betegség és korai halál rizikóitól való mentesség,” (WHO, 1986.) 1 2
Szolnoki Főiskola, Email:
[email protected] Szolnoki Főiskola, Turizmus-Vendéglátás Tanszék, főiskolai tanársegéd, Email:
[email protected] A cikket lektorálta: Dr. Szabó Attila PhD.
A stresszes helyzetek, egy hosszabb ideig tartó feszült időszak közvetve fokozott rizikótényezőt jelent a helyes életmódnak megfelelő viselkedés elhanyagolásában. Ez a hol hosszabb, hol rövidebb ideig tartó életmódbeli változás jelentős hatást gyakorol a szervezet ellenállóképességére, melynek eredménye különböző betegségek kialakulása lehet.3 A testmozgás, a táplálkozáskontroll, a stresszkezelés mind az aktív egészségvédő magatartás olyan megnyilvánulási formája, melyek tudatosan vagy kevésbé tudatosan végzett tevékenységként egészségmegőrző vagy fejlesztő hatással bírnak.4 A helyes életvitel időszakos elhanyagolása halmozottan igaz azokra a főiskolás, egyetemista hallgatókra akik a vizsgaidőszak „terhei” alatt gyakorta éjszakáznak és táplálkozásuk is csak nassolásra korlátozódik. Ugyan a stressz okozta tünetegyüttes (stresszreakció) normális és hozzátartozik az egészséges emberi szervezet működéséhez, azonban állandósulása esetén komoly veszélyt jelent. A stresszhelyzetben kialakult szapora légzés, feszült izomtónus, megemelkedett vérnyomás és pulzus, megváltozott hormonműködés mind energiamozgósítás érdekében történik, ám krónikussá válása jelentős veszélyt jelent a szervezet számára. 5 Mivel a huzamosabb ideig tartó feszült állapot akadályozza a gondolkodást és a problémamegoldást, fontos a teljesítőképesség fenntartása és a pihenés közötti egyensúly kialakítása. Ebben nyújtanak segítséget a különböző relaxációs módszerek, melyek rendszeres gyakorlása akaratlagosan csökkenti az izomtónust és a pszichés feszültséget. 6 A relaxációs eljárások a testi-lelki gátak felszabadítása révén járulnak hozzá az általános jó közérzet és a kiegyensúlyozottság kialakításához. 7 Ezen fontossága abban rejlik, hogy az elért alfa állapot nemcsak a pillanatnyi hatása révén okoz megnyugvást a szervezet számára, hanem rendszeres ismétlése (kondícionálása) által éber állapotban is előhívhatóvá válik. Anyag és módszer Az adatgyűjtést (kérdőívkitöltést) tantermi keretek között végeztük. Az adatfelvétel főbb jellemzői a következők voltak: - 255 fős minta; - 100 %-os írásbeli személyes kérdezés; - nem biztosított egyetlen szempont szerint sem a reprezentativitás; - önkényes mintavétel; - információkiegészítési, tájékozódási célokat szolgálhat. A kérdőíveket formailag és tartalmilag ellenőriztük, zárt számítógépes rendszerben rögzítettük, az adatbázist a viszonylag kevés elemszám miatt nem tisztítottuk, minden felhasználható adat bekerült az elemzésre kerülő adatbázisba. Az adatok az SPSS 14.0 verziójával kerültek elemzésre, az ábrák Microsoft Office Excel 2007 program segítségével A kérdőív kérdései az általános egészségi állapotot, a táplálkozási szokásokat, a fizikai aktivitást és a stresszkezelés módját tartalmazta. Fizikai aktivitás terén a mozgásos tevékenység 3
Atkinson, R. L. – Atkinson, C. A. – Smith, E. E. – Bem, D. J.: Pszichológia, Osiris Kiadó,1997., Budapest, p.436. Dr. Pikó Bettina: Az életmód elemei: a szabadidő és az egészségmagatartás In.:Barabás Katalin (szerk.): Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könyvkiadó, 2006. Budapest, pp. 275-276. 5 Fritz Péter:Rekreáció mindenkinek, Bába Kiadó, Szeged, 2006. p.122 6 Dr. Jakabházi László: Fittkontroll I., Magyar Testnevelési Egyetem, 1997., Budapest p.363 7 Fritz Péter: Rekreáció mindenkinek, Bába Kiadó, Szeged, 2006. p.123. 4
2
gyakoriságára és típusára fektettük a hangsúlyt. A stresszkezelési szokások felmérése viszont csak az esetlegesen alkalmazott technikák módjára irányult. A szervezet optimális működéséhez elengedhetetlen a megfelelő mennyiségű és minőségű testmozgás, a tudatos táplálkozás valamint passzív vagy aktív pihenés.8 A kérdőívben szereplő kérdések összeállításának vezérfonalát Cooper egyensúlyi elve adta, melyet stresszel és stresszkezeléssel kapcsolatos kérdésekkel bővítettünk ki. Hipotézisek A témával kapcsolatos hipotéziseinket a következőképpen fogalmaztuk meg: 1. A fizikailag aktív hallgatók nagy valószínűséggel az aktív pihenés (testmozgás, relaxációs technikák) formáit alkalmazzák stresszkezelésre. 2. A fizikailag inaktív hallgatók nagy valószínűséggel a passzív pihenés egyes formáit alkalmazzák stresszkezelésre. 3. Pozitív irányú kapcsolatot feltételezünk az önmagukat egészségesnek érző, fizikailag aktív válaszadók és az általuk használt aktív stresszkezelési technikák között. A szabadidő eltöltésének módja egészség-magatartásunkkal szorosan összekapcsolódva, olyan magatartásformákból tevődik össze, amelyek pozitív vagy negatív irányban hatást gyakorolnak egészségünkre. Az egészség-magatartási minták vagy koherens összefüggő életmódot feltételeznek, vagy komplex jelenségként nem mindig tudatos döntés eredményei. (Donovan et al. 1993) Egészségvédő magatartásunkat tudatosan vagy kevésbé tudatosan, aktívan vagy passzívan egészségünk megőrzése vagy fejlesztése köré szervezzük. (Pikó, 2006.) Cooper egyensúlyi elve szerint a szervezet optimális működéséhez, megfelelő mennyiségű és minőségű testgyakorlásra van szükség, meghatározott mennyiségű és típusú ételt kell fogyasztani, és adott mennyiségű alvást és pihenést kell a szervezet számára biztosítani. Kutatásunk vizsgált területeit Cooper egyensúlyi elve alapján állítottuk össze, ám azok tartalmát a téma részletesebb vizsgálata érdekében a mozgásos rekreációs tevékenységekkel (Kovács, 2004.) és a helyes táplálkozás alapelveivel (Barabás-Kósa, 2006.) bővítettük ki. Eredmények Az első kérdés a diákok egészségi állapotára vonatkozott, 1-10 skálán jelölhette be a hallgató, hogy milyennek érzi jelenlegi egészségi állapotát. Az 1. diagram alapján elmondható, hogy a válaszadók 72%-a 7 vagy annál magasabb szinten érzi egészségi állapotát.
8
Dr. Kenneth Cooper: A tökéletes közérzet programja, Sport, Budapest.
3
1. diagram. A válaszadók egészségi állapota Forrás: saját kutatás
2. diagram. Végez-e bármilyen mozgásos tevékenységet? Forrás: saját kutatás
A fizikai aktivitás hiánya a fiatalok körében súlyos és átható közegészségügyi probléma. A 2. diagram alapján elmondható, hogy a válaszadók 88%-a végez bármilyen mozgásos tevékenységet vagy rendszeresen, vagy alkalomszerűen. Rendszeresen sportolók csoportjába azok tartoznak, akik heti 3 vagy annál többször mozognak, a kutatás alapján a hallgatók 35%-a tartozik ebbe a csoportba. A hobbi vagy egyéb alkalom okán sportolók százalékos aránya 53%. A stressz értelmezése különféleképpen jelent meg a válaszadók eredményeiben. A megkérdezett hallgatók közel azonos arányban a negatív feszültséggel (31%) és nyomás hatására kialakult állapottal (32) azonosították a stressz jelentését.
4
3. diagram. Mit jelent Ön számára a stressz? Forrás: saját kutatás
A következő diagramm (4. diagramm) a megkérdezett hallgatók stressz hatására megjelenő reakcióit összegzi. A válaszadó hallgatók 28%-a negatív érzelmeket vált ki a stressz és a megkérdezettek 19%-a megpróbálja megoldani a kiváltó tényezőket. Viszonylag kevesen, 7% próbálja a stressz hatását gondolatai elkerülésével reagálni.
4. diagram. Ön hogyan reagál stressz hatására? Forrás: saját kutatás
Nem meglepő a következő eredmény, melyből a stressz hatást kiváltó tényezőket láthatjuk a főiskolai hallgatók körében. 170 válasz érkezett arra, hogy elsődlegesen a vizsgázás, a vizsgaidőszak vált ki stresszt a hallgatóból. Ehhez közvetlenül is kapcsolható a második leggyakrabban megjelenő válasz az időhiány, mely valószínűsíthető, hogy a vizsgára való felkészüléssel áll összefüggésben. Ugyanakkor jónak értékelhető az a tény, hogy a megkérdezett Szolnoki Főiskolások csak utolsó tényezőként említették az iskolai légkört, mint stresszt kiváltó tényezőt.
5
5. diagram. Melyek váltanak ki stresszt az Ön életében? Forrás: saját kutatás
A következő kettő diagram (6., 7. diagram) egy összehasonlító elemzés, mely kettő különböző minta válaszainak az eredményét tükrözi. Jól látható, hogy másképpen kezelik és próbálják leküzdeni a stresszt a fizikailag aktívak, az inaktívak. Fizikailag aktív hallgatók mintájába kérdőívünk logikája alapján azokat a hallgatókat soroltuk, akik rendszeresen sportolnak, tehát legalább hetente háromszor végeznek bármilyen mozgásos tevékenységet. Inaktív hallgatók mindezek alapján azok, akik ennél kevesebbszer, vagy egyáltalán nem végeznek mozgásos tevékenységet. Míg a megkérdezett, fizikailag aktív hallgatók elsődlegesen az aktív stresszkezelési forma egyikét, a testmozgást említették a stressz leküzdésére. Addig a fizikailag inaktívak egyértelműen a passzív stresszkezelési technikákat részesítik előnyben, mint pl: önnyugtatás, lazítás.
6. diagram. Hogyan próbálja leküzdeni a stresszt (fizikailag aktívak)?
6
7. diagram. Hogyan próbálja leküzdeni a stresszt (inaktívak)? Forrás: saját kutatás
A 3. hipotézisünk szerint pozitív irányú a kapcsolat a fizikailag aktív hallgatók egészségi állapota és az általuk használt aktív stresszkezelési technika (testmozgás) között. A Pearson korrelációs együttható eredményei is (r) egyértelműen bizonyították feltevésünket. Pozitív irányú, és legszorosabb a kapcsolat a fizikailag aktív hallgatók egészségi állapota és a testmozgás, mint stresszkezelési technika között (1. táblázat). N=40 megpróbálja elkerülni a stresszt előre felkészül a stresszre lazítással készül fel a stresszre alvással, pihenéssel küzdi le a stresszt önnyugtatással küzdi le a stresszt Pearson megpróbálja elterelni a figyelmet a Correlation stressz leküzdésére testmozgással küzdi le a stresszt relaxációs technikákkal küzdi le a stresszt gyógyszerfogyasztással küzdi le a stresszt gyógytea vagy egyéb természetes anyag fogyasztásával küzdi le a stresszt
egészségi állapot -,125 ,071 ,163 ,131 ,148 ,111 ,329 ,108 ,036 -,173
1. táblázat. Pearson korreláció az egészségi állapot és a stressz leküzdésére használt technikák között
7
KÖVETKEZTETÉSEK Kutatásunk választ keresett arra, hogy a Szolnoki Főiskola nappali tagozatos hallgatói végeznek-e bármilyen mozgásos tevékenységet mindennapjaikban illetve milyen technikákkal küzdik le a stresszhelyzeteket. Első hipotézisünk beigazolódott. Azok a hallgatók, akik fizikailag aktívak, tehát legalább hetente háromszor végeznek bármilyen mozgásos tevékenységet, ők az aktív stresszkezelési technikák közül elsősorban a testmozgást alkalmazzák a stressz leküzdésére. A második hipotézisünk is beigazolódott. Azok a hallgatók, akik nem végeznek vagy csak alkalomszerűen végeznek mozgásos tevékenységet, ők a passzív stresszkezelési technikákat, az alvással, pihenéssel próbálják elsősorban leküzdeni a stresszhelyzeteket. A harmadik hipotézisünk is bizonyítást nyert. Pozitív irányú a kapcsolat a fizikailag aktív hallgatók egészségi állapota és az aktív stresszkezelési technika, testmozgás között. A kutatás számtalan kérdést még nyitva hagyott a feltárté elemzett problémákon kívül. Megválaszolásuk a további kutatások eredményeiből várható. FELHASZNÁLT IRODALOM [1] ATKINSON, R. L. – ATKINSON, C. A. – SMITH, E. E. – BEM, D. J.: Pszichológia, Osiris Kiadó,1997., Budapest, p.436. [2] Dr. PIKÓ Bettina: Az életmód elemei: a szabadidő és az egészségmagatartás In.:Barabás Katalin (szerk.): Egészségfejlesztés – Alapismeretek pedagógusok számára, Medicina Könyvkiadó, 2006. Budapest, pp. 275-276. [3] FRITZ Péter:Rekreáció mindenkinek, Bába Kiadó, Szeged, 2006. p.122 [4] Dr. JAKABHÁZI László: Fittkontroll I., Magyar Testnevelési Egyetem, 1997., Budapest p.363 [5] FRITZ Péter: Rekreáció mindenkinek, Bába Kiadó, Szeged, 2006. p.123. [6] Dr. KENNETH Cooper: A tökéletes közérzet programja, Sport, Budapest.
8