THUMA ORSOLYA1 Boldogság és társadalom Happiness and Society The paper presents a new trend within psychological studies: positive psychology and happiness research. We discuss the long-term benefits of happiness. We analyze the relationship between macroeconomy, society and happiness, and we explain the notion of ’happiness economics’. We give an overview of the main happiness indeces used in international studies (Satisfaction with Life, Happy Years, Happy Planet Index, Gross National Happiness), and we look at the inernational results and Hungary’s position in the rankings. We examine the main factors contributing to happiness both on the level of the individual and the national culture and economy. We shortly discuss the main happinness boosting technics.
A boldogság az ember számára úgy nevezett végsô cél. Valójában azért szeretnénk gazdagabbak lenni, családban élni, szebbnek, sikeresebbnek lenni, mert ez által boldogabbá szeretnénk válni. Bár a boldogság keresése alapvetô fontosságú az ember életében, a boldogság tudományos kutatása mindössze néhány évtizedre nyúlik vissza a pszichológiában. Ennek egyik oka talán a fogalom nehéz megközelíthetôsége és meghatározhatósága, a másik ok a pszichológia történeti fejlôdésében keresendô. Hosszú ideig a pszichológiában két megközelítés uralkodott. Az egyik a freudi pszichoanalízisbôl indulva az elme betegségeit, zavarait kutatta és igyekezett gyógyítani. A másik kutatási irány az emberi elme normális mûködését vizsgálta a természettudományok hagyományos redukcionista módszereivel. Mindkét megközelítés egyaránt fontos és alapvetô ismeretekkel szolgál az emberi elme egészséges mûködésérôl és a lehetséges zavarairól. Néhányan gondolkodó azonban úgy érezte, hogy hiányzik egy olyan megközelítés, amely a redukcionizmussal szemben a teljes embert vizsgálja vágyaival, érzéseivel együtt, és az önmegvalósítás, az emberi kibontakozás lehetôségét kutatja. Ezt az új irányzatot nevezték el humanisztikus pszichológiának, amelybôl késôbb megszületett a pozitív pszichológia (Bagdy, 2010). A pozitív pszichológián belül mûködô gondolkodók fô célkitûzése, hogy az emberi boldogság fokozásának lehetôségét vizsgálják, így elsôsorban az emberi boldogság tényezôit kutatják természettudományos módszerekkel. Leginkább a tudományos kísérletezô módszer különbözteti meg a boldogság kutatásának ezt a formáját a vallásos, spirituális, biológiai, vagy filozófiai nézôpontoktól.
A boldogság meghatározása és mérése A boldogság meglehetôsen szubjektív fogalom. Jóformán minden ember számára kicsit mást jelent boldognak lenni. Bár a fogalmat nehéz definiálni, a tudományos kutatómunkához mégis szükség van erre. A pszichológia legszélesebb körben elfogadott meghatározása szerint a boldogságnak három összetevôje van: az élettel való elégedettség, a pozitív érzelmek magas szintje, és a negatív érzelmek alacsony szintje (Szondy, 2010). 1
BGF, Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Kar, Üzleti szakoktató és pedagógiai tanszék, fôiskolai docens, PhD.
481
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A boldogságot általában szubjektív önkitöltôs skálákkal mérik, nagyobb vizsgálatok részeként gyakran egyetlen kérdéssel, máskor több kérdéses tesztekkel. Például azt a kérdést teszik fel, hogy: „Mindent összevetve, mennyire érzi magát elégedettnek az életével?” Vagy „Mindent összevetve, mennyire tartja magát boldognak?” A válaszokat általában 5-10 fokú skálán mérik. A szubjektív teszteket érô kritikák ellenére úgy tûnik, hogy ezek megbízhatóak. Amikor a tesztek validitásának vizsgálatára megkérdezik az ismerôsök (családtagok, barátok) véleményét, vagy mérik az agyhullámokat, akkor ezek eredményei egybeesnek a szubjektív önminôsítésekkel (lásd Layard, 2007).
1. Ábra: Az átlagos boldogságszint eloszlása 45 országban, összesen mintegy 1,1 millió ember megkérdezése alapján. A válaszadók 1-tól 10-ig pontozták boldogságukat, az 5 a semleges állapotot fejezi ki (Myers, 2000 alapján) Forrás: Szondy, 2010. Ahogy az 1. ábrán látható, a boldogság pontszámok nem normál eloszlást mutatnak, a görbe erôsen pozitív irányba tolódik. Átlagos, vagy az alatti pontszámot nagyon kevesen adnak maguknak, az emberek többségére az jellemzô, hogy meglehetôsen boldognak érzi magát. Érdemes az ábrát észben tartani, amikor a konkrét vizsgálati eredményeket
482
THUMA ORSOLYA elemezzük. Magyarországon például a népességre számított átlagos boldogság pontszám 5,7 körül áll, ami ebben az esetben nem az átlagot jelenti, hanem a haranggörbe negatív leszálló ágának az alját.
A boldogság haszna A boldogság azon túl, hogy egy kellemes szubjektív érzés, számos kézzelfogható és mérhetô haszonnal jár az egyén szintjén. A kutatások azt igazolják, hogy a boldogabb emberek tovább élnek, mint a boldogtalanok. Ez egyaránt igaz az egészséges és a beteg emberekre. Rákos és gerincvelô sérült betegek közül években mérhetôen tovább élnek azok, akik gyakrabban élnek át pozitív érzelmeket a vizsgálat kezdetén (Szondy, 2010). Számos kutatás bizonyítja, hogy a boldogság egészségesebbé tesz, kihat az immunrendszer mûködésére és a gyógyulás folyamatára. Jó hangulatban a természetes ölôsejtek aktívabbak, így az immunrendszer hatékonyabban mûködik (Bagdy, 2010; Bánky, 1994). A pozitív hangulat gyorsítja, a rossz hangulat lassítja a gyógyulást (Szondy, 2010). A boldog emberek több támogató kapcsolattal rendelkeznek (Lyubomirsky, 2008). Ennek részben az lehet a magyarázata, hogy a boldogabb emberek pozitívabban látják a többi embert, kevésbé kritikusak az ismerôseikkel és az idegenekkel szemben. Emellett a boldogabb embereket általában testileg vonzóbbnak, intelligensebbnek, barátságosabbnak, melegebb szívûnek, önérvényesítôbbnek és önzetlenebbnek látjuk, mint a boldogtalanabbakat (Szondy, 2010). A boldogabb emberek nagyobb valószínûséggel találnak maguknak párt és hamarabb házasodnak meg (lásd Lyubomirsky, 2008). Egy vizsgálatban a Facebook oldalon elemezték egyetemi hallgatók kapcsolatrendszerét. Akiket a mosolygós fotóik alapján a boldogabb csoportba soroltak, több kapcsolattal rendelkeztek, akik a feltöltött fotóikon nem mosolyogtak, inkább a perifériára szorultak. Emellett azt is megfigyelték, hogy a boldogabb és boldogtalanabb emberek jellemzôen a hozzájuk hasonlókkal álltak kapcsolatban (lásd Szondy, 2010). A boldogság kedvezôen hat a munkahelyi sikerességre is. Egy vizsgálat például azt mutatta ki, hogy a 18 éves korban mért pozitív érzelmek kihatnak a 26 évesen vizsgált munkahelyi státuszra (lásd Lyubomirsky, 2008). Akik 18 évesen több pozitív érzelmet éltek át, azok 26 éves korukban nagyobb valószínûséggel rendelkeztek munkahellyel és voltak anyagilag függetlenek. Egy másik kutatásban azt figyelték meg, hogy az egyetemista korukban boldogabb emberek 16 évvel késôbb mintegy 30 százalékkal többet kerestek, mint a boldogtalanabb társaik (Diener et al., 2002).
A boldogságot meghatározó tényezôk A pszichológiai kutatásokban számos tényezô boldogságra gyakorolt hatását vizsgálták. A kutatásokat összegezve Lyubomirsky (2008) azt a következtetést vonta le, hogy egy személy boldogságát nagyjából 50 százalékban a génjei, 10 százalékban a körülményei, és a fennmaradó 40 százalékban a saját viselkedése, szokásai, és gondolkodásmódja határozza meg.
483
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 A hétköznapi életünk és a tudományos eredmények között a legjelentôsebb eltérés talán a körülmények szerepének a megítélésében figyelhetô meg. A gazdag fejlett országok fogyasztói kultúrájában az emberek legjellemzôbb törekvése, hogy a körülményeiken igyekeznek javítani. Több pénzt szeretnének keresni, nagyobb házat, szebb, erôsebb, fiatalosabb külsôt, jobb autót akarnak szerezni, és ennek érdekében tesznek jelentôs erôfeszítéseket. A boldogság kutatás számtalan eredménye mind egybehangzóan azt mutatja, hogy a körülmények javulása hosszú távon nem tesz boldogabbá. Talán paradoxnak tûnik az állítás, hogy az anyagi helyzet javulása hosszú távon nem fokozza a boldogságot, hiszen, ha megemelnék a fizetésünket, valószínûleg boldogabbnak éreznénk magunkat. A látszólagos paradoxon magyarázata abban rejlik, hogy a külsô körülmények változását hamar megszokjuk, és a boldogság érzet visszaáll az alapszintre - ezt nevezi a szakirodalom hedonikus adaptációnak. Ez a kellemetlen és a kellemes események jó részére egyaránt igaz. Például egy vizsgálatban lebénult emberek és Lottó nyertesek boldogságát követték nyomon, és azt figyelték meg, hogy a kezdeti boldogság növekedés, illetve csökkenés hatása néhány hónap alatt elmúlt (lásd Szondy, 2010). A személyek boldogság érzete nagyjából visszaállt a változás elôtti értékre. Az anyagi javak hajszolása és a természetes adaptáció együtt eredményezi az úgy nevezett hedonikus taposómalom jelenséget, amelyen azt értik, hogy akik a körülményeik javításában keresik a boldogságukat, azoknak állandóan újabb javakat kell szerezniük, hogy idôlegesen megemeljék a boldogság szintjüket, majd hamar hozzászoknak, és valami újabbért kell küzdeniük. Talán az adaptáció és a hedonikus taposómalom kényszere magyarázza, hogy a körülmények, a tárgyak, több pénz, nagyobb lakás, szebb külsô nem járul hozzá jelentôs mértékben és tartósan a boldogsághoz. Sôt a tudományos vizsgálatok azt mutatják, hogy az anyagias természetû emberek boldogtalanabbak, mint a nem anyagias személyek, és gyakrabban fordul elô náluk testi és lelki betegség (Kasser, 2005). A genetikai meghatározottság és a kialakult szokásaink miatt a boldogságunk alapszintje viszonylag állandó, de hosszú távon a szokások átalakításával megváltoztatható. A boldogságfokozó technikákról és begyakorlásukról részletesen olvashatnak Lyubomirsky (2008) és Bagdy (2010) könyvében, itt csak egy rövid összefoglalást adunk róluk. •A boldogság fokozás egyik fô útja, hogy a saját gondolkodásunkon változtatunk. Ilyen módszer például a hálaérzet és az optimizmus gyakorlása, a kényszeres rágódás és a társas összehasonlítás elkerülése, az élet apró örömeinek a kiélvezése, a negatív gondolkodási minták átformálása. • Egy másik fontos út az emberi kapcsolatok javítása, a társas ismeretségek ápolása, a mások javát szolgáló jó cselekedetek végrehajtása. • Egy következô fontos módszer a boldogság fokozásához a problémák hatékonyabb kezelése, olyan stratégiák elsajátítása, amelyek segítségével megbirkózhatunk a nehézségekkel, a konfliktusokkal, és a stresszel, valamint megtanulhatunk megbocsátani. Pennebaker (2005) például azt javasolja, hogy írjuk le életünk nyomasztó eseményeit, mindent, ami bánt, mert ez segíti a feldolgozást. Vizsgálataiban azok a személyek, akik több héten át minden nap írtak a sérelmeikrôl, hamarabb épültek fel (pl. a munkanélküliség traumája után hamarabb találtak munkát és álltak sikeresen a saját lábukra újra).
484
THUMA ORSOLYA • Egy további út azoknak a tevékenységeknek a növelése, amelyek valóban boldogabbá tesznek. Ilyen a személy számára értelmes célok követése, az áramlatélmény fokozása, a spirituális élet és meditáció, a rendszeres testmozgás, és sok nevetés. A rendszeres sportolás kedélyjavító hatású a termelôdô örömhormonok (endorfinok) miatt, és emellett ellenállóbbá tesz a stresszel szemben, a stresszhormon szintet csökkenti (Bagdy, 2010; Bánky, 1994). A kacagás segíti a jó emésztést, fokozza az örömhormon termelést, javítja a vérkeringést, segíti az immunrendszert, antidepresszáns hatású (Bagdy, 2010). A tudományos felismerések nyomán létezik már boldogság tréning, Nemzetközi Hahota Klub, valamint a Bohócdoktorok intézménye. Általánosan igaz, hogy az anyagi javak helyett az élményeket érdemes gyûjteni, ugyanis ezekhez kevésbé szokunk hozzá.
A boldogság és a társadalom Bár az egyén szemszögébôl úgy tûnik, hogy a tárgyi körülmények változása nem változtatja meg jelentôsen a boldogság szintjét, a társadalmakat összehasonlítva igaznak látszik, hogy bizonyos országokban mégiscsak boldogabbak az emberek. Többféle módszerrel mérik és számolják a boldogság mutatókat, amelyek alapján összevetik az egyes országokat. Ezek közül a nemzetközileg legszélesebb körben használt mutatókat tekintjük át. A Leicester Egyetem pszichológusa, Adrian G. White alkotta meg az Élettel Való Elégedettség Mutató-t, amelynek alapján 178 ország átlagos boldogság szintjét hasonlította össze. A 2006os adatok alapján Magyarország a 107. helyen áll. Megelôzik hazánkat a nyugat-európai országok, a Karib-szigetek, a csendes-óceáni szigetek többsége, az összes közép-, dél-, és észak-amerikai ország, valamint a gazdag arab országok. Mögénk sorolódik India, a szegényebb arab országok, az afrikai nemzetek és az egykori szocialista országok néhány utódállama. Ugyanakkor Szlovénia a 67., Kína a 68., és a Cseh Köztársaság a 77. helyen áll. 1. Táblázat: Az elsô és az utolsó tíz ország nemzetközi rangsora 2006-ban az Élettel Való Elégedettség Mutató alapján Sorszám
Ország
Sorszám
Ország
1.
Dánia
169.
Grúzia
2.
Svájc
170.
Belorusz Köztársaság
3.
Ausztria
171.
Türkmenisztán
4.
Izland
172.
Örményország
5.
Bahama-szigetek
173.
Szudán
6.
Finnország
174.
Ukrajna
7.
Svédország
175.
Moldova
8.
Bhután
176.
Kongói Demokratikus Köztársaság
9.
Brunei
177.
Zimbabwe
10.
Kanada
178.
Burundi
485
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Más mérések is megerôsítik, hogy Magyarországon különösen elégedetlenek az emberek. A GfK Hungária legfrissebb 2011 nyarán végzett felmérése szerint a világ 25 országát vizsgálva Magyarországon a legmagasabb azok aránya, akik nem számítanak arra, hogy anyagi helyzetük jobb lesz egy év múlva, mint most. Magyarországon a pesszimisták aránya 42 %, ezzel szemben Csehországban 14 %, Lengyelországban 16 %, az EU országok átlaga 10 %. A vizsgált országokat tekintve a világ lakosságának 60 %-a arra számít, hogy jobb lesz a helyzete egy év múlva. Magyarországon az egyértelmûen bizakodók aránya messze a 60 %-os világ alatt áll: mindössze 26 %. Az Eurobarometer 2011 júliusi felmérése hasonló eredményt mutat. Az uniós országok között a legelégedettebbek a helyzetükkel az emberek Luxemburgban, Ausztriában, Hollandiában, Svédországban és Dániában. A rangsor végén áll Portugália, Litvánia, Bulgária, Magyarország, Románia és Görögország a felsorolás sorrendjében. Az egyszerû elégedettség mérések tovább fejlesztése a Várható Boldog Élettartam mutató (Veenhoven, 1996). Ennek kiszámításához felhasználják az egyes országokban jósolt várható élettartam hosszát, feltételezve, hogy minél tovább élnek egy adott országban a lakosok, feltehetôen annál jobbak ott az életkörülmények. Majd ezt az értéket súlyozzák a lakosság körében mért átlagos boldogság értékkel. Mivel a boldogság pontszámok, és a várható élettartam önmagában nem korrelál, ez a mutató jól jelzi, hogy melyik országban lehet boldogan és hosszan, egészségesen élni. Kis értéket kapnak azok az országok, ahol rövid az élettartam és boldogtalanok az emberek. Magas értéket mutatnak azok a nemzetek, ahol hosszú ideig élnek a lakosok és egyben boldogok is. A kilencvenes években 48 országra vonatkozó vizsgálat eredményei azt mutatták, hogy a boldog várható élettartam a nyugat-európai országokban a legmagasabb, az afrikai országokban a legalacsonyabb. A boldog és hosszú élet mutatójával erôsen korrelál az egy fôre jutó átlag jövedelem, valamint a társadalmi biztonság (munkanélküliség), az egészségügy színvonala, a szabadság, a polgárjogok gyakorlása, közügyekben való részvétel, az emberi kapcsolatok stabilitása (bizalom, válások aránya), és a szabadidô mennyisége. A Boldog Bolygó Mutató (Happy Planet Index) egyszerre veszi figyelembe az egészséges, boldog élet megvalósulását és a természetes erôforrások megôrzését, amelyet az ökológiai lábnyom kiszámításával mérnek. A boldogság fokozása természetesen nemes cél, de nem mehet a földi élet rovására. Jelenleg az egész bolygót tekintve 2,3 hektáros lábnyomot hagy az emberiség, ami már most meghaladja a fenntartható 2,1 hektárt. A mutató magas értéke azt jelzi, hogy az adott országban boldogabbak és hosszabb életûek a lakosok, miközben a természeti erôforrásokat sem merítik ki, vagyis kicsi ökológiai lábnyomot hagynak. Ideálisnak tekintik, ha a várható élettartam 75 év felett, az elégedettség 7 pont felett, az ökológiai lábnyom egy bolygó (2,1 ha) alatt áll. Komoly problémának minôsül, ha a várható élettartam 60 év alatt, az elégedettség 5,5 alatt, az ökológiai lábnyom 2 bolygó felett van. Egyetlen ország sincs, amely mind a három szempontból ideálisnak lenne minôsíthetô. A legutóbbi mérés 2009-ben történt 143 országot bevonásával. A világ országai közül elsô helyen áll Costa Rica 76,1 ponttal (a maximális 100-ból) és az elsô 10 országból 9 latinamerikai (az egyetlen kivétel Vietnam). Ezekben az országokban a várható élettartam hosszú, a lakosság körében mért boldogság pontszámok átlaga magas, a számított
486
THUMA ORSOLYA ökológiai lábnyom ugyanakkor viszonylag alacsony. A legutolsó 10 helyen a Szaharától délre fekvô afrikai országok állnak. A legalacsonyabb pontszámot Zimbabwe érte el (16,6 a százból). Magyarország a 90. helyet foglalja el. A boldogságmérésekben hagyományosan jól szereplô nyugat-európai és angolszász országok ebben a megközelítésben a középmezônybe sorolódnak, mivel a hosszú élettartam és magas boldogság értékek mellett erôsen környezet pusztító a gazdasági életük. A nyugati nemzetek közül Hollandia áll az élen (43. helyen), míg az USA a 114. helyre szorult. Miközben Hollandiában egy évvel hosszabb a várható élettartam, mint az USA-ban, az egy fôre számított ökológiai lábnyoma fele akkora (Hollandia = 4,4; USA = 9,4). A világon jelenleg a várható élettartam a Japánban (82,3 év) és Hongkongban (81,9 év) a leghosszabb. Ezt követik az európai és az angolszász államok. A várható élettartam erôsen összefügg a gazdagsággal. A 35 ország közül, ahol a várható élettartam 77 évnél magasabb, csak négy ország GDP-je kevesebb 20 000 dollárnál (Málta 79,1 év és 19189$; Costa Rica 78,5 év és 10180$; Chile 78,3 év és 12027$; Kuba 77,7 év és 6000$). A kivételek ugyanakkor azt mutatják, hogy a hosszú élet nem csak a gazdag országokban lehetséges. Több afrikai országban a várható élettartam alig éri el a 42 évet. Az élettel való elégedettség mérésekben általában a gazdag nyugati országok állnak az élen, bár ebben a rangsorban az elsô 35 ország egy harmadában 20 000$-nál alacsonyabb a GDP. Az élettel való elégedettség szempontjából Costa Rica áll az élen 8,5 ponttal (a max 10-bôl), és 8,1 ponttal követi Írország, Norvégia és Dánia. Ha a két értéket összeszorozva kiszámítjuk a Várható Boldog Élettartamot, akkor a rangsort Costa Rica vezeti 66,7 évvel, második Norvégia 64,6 évvel, és harmadik Kanada 64 évvel. A 2. ábrán az látható, hogy a GDP szorosan együtt jár a várható boldog élettartammal körülbelül 10 000$-os egy fôre jutó GDP szintig, e fölött a görbe ellaposodik, a további gazdagodás nem mutat egyértelmû összefüggést a boldogsággal.
2. Ábra: A Várható Boldog Évek (Happy Life Years) és az amerikai dollárban számított egy fôre jutó GDP (GDP per capita) összefüggése 134 ország adatai alapján. Forrás: www.happyplanetindex.org 487
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Az ökológiai lábnyom szempontjából legrosszabb a helyzet Luxemburgban (10,2 ha), az Egyesült Arab Emirátusokban (9,5 ha) és az Egyesült Államokban (9,4 ha). Általában a gazdagabb országokban nagyobb, a szegényebbekben kisebb ökológiai nyomot hagynak a lakosok. Az egészséges boldog élet viszont nem feltétlenül függ össze az ökológiai lábnyommal. A Fülöp-szigeteken például a várható élettartam viszonylag magas (71 év), miközben az egy fôre számított ökológiai lábnyom mindössze 0,9. A 2. táblázatban látható néhány ország összehasonlítása a Boldog Bolygó Mutató alapján, a teljes lista elérhetô a hivatalos web oldalon (www.happyplanetindex.org). 2. Táblázat: Néhány ország rangsora a Boldog Bolygó Mutató alapján 2009-ben. Sorszám
Ország
Várható Élettel való Ökológiai élettartam (év) elégedettség (1-10) lábnyom (ha)
Boldog Bolygó Mutató (HPI)
1.
Costa Rica
78,5
8,5
2,3
76,1
2.
Dominikai Köztársaság
71,5
7,6
1,5
71,8
20.
Kína
72,5
6,7
2,1
57,1
43.
Hollandia
79,2
7,7
4,4
50,6
66.
Szlovénia
77,4
7,0
4,5
44,5
77.
Lengyelország
75,2
6,5
4,0
42,8
90.
Magyarország
72,9
5,7
3,5
38,9
108.
Oroszország
65,0
5,9
3,7
34,5
114.
USA
77,9
7,9
9,4
30,7
122.
Luxemburg
78,4
7,7
10,2
28,5
143.
Zimbabwe
40,9
2,8
1,1
16,6
Forrás: www.happyplanetindex.org
488
THUMA ORSOLYA
Boldogság gazdaság A gazdasági fejlôdés jelzôjeként a második Világháború után a bruttó hazai össztermék (GDP) mérése terjedt el, amely a mai napig népszerû, az egyes országok összehasonlítására alkalmas mérôeszköznek bizonyult. A folytonos anyagi gyarapodás szorgalmazása mögött az országok közötti versengésen kívül az a feltételezés áll, hogy a jólét növeli a boldogságot. A több évtizedes vizsgálatok viszont azt mutatják, hogy az anyagi jóléttel nem nôtt a lakosság boldogság szintje. Az Easterlin paradoxonnak is nevezett jelenséget a 3. ábra szemlélteti.
3. Ábra: Az egy fôre jutó átlag jövedelem (average income) és a boldog emberek arányának (very happy people) alakulása az USA-ban 1957 óta. Forrás: www.worldwatch.com A GDP fokozás kényszerét egyre több kritika éri, mivel a GDP-t olyan tételek is növelik, amelyek egyértelmûen nem szolgálják a jólét fokozását (pl. a bûnüldözés vagy a környezeti károk helyreállításának kiadásai). Emellett a GDP-ben mérhetô folyamatos fejlôdés kényszer eredménye részben a jelenlegi gazdasági válság, és a környezeti értékek pusztítása. Mivel a GDP a jóléti fejlôdés egyetlen mutatójaként több szempontból kritizálható, de legalábbis igen egyoldalú, ezért olyan mutatókat igyekeznek a tudósok kialakítani, amelyek egyesek szerint felválthatnák, mások szerint inkább kiegészíthetnék a hagyományos mérôeszközöket. Egy új fogalom is született – a boldogság gazdaság -, amelynek hirdetôi szerint nem a GDP-t vagy a profitot kellene a gazdaságban maximalizálni, hanem a boldogságot. A fentebb felsorolt mutatók a leggyakrabban használtak, de a környezettudatos fejlôdés szempontját komolyan véve, a Boldog Bolygó Mutató tûnik közülük a legrealistábbnak és leginkább célszerûnek.
489
BUDAPESTI GAZDASÁGI FÔISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY ÜNNEPE, 2011 Van a világon egy olyan ország, ahol a boldogság gazdaság nem csak elméleti szinten létezik, hanem a gyakorlatban is megvalósult. A világon Bhután volt az elsô ország, ahol a gazdasági teljesítményt kifejezô bruttó hazai össztermék (GDP) mellett 1972-ben bevezették a Bruttó Hazai Összboldogság fogalmát. A bruttó hazai összboldogság négy értéken alapszik: a fenntartható szocioökonómiai fejlôdésen, a kulturális értékek megôrzésén és fejlesztésén, a természeti környezet megóvásán, továbbá a jó kormányzaton. A gyakorlatban 9 mutatót mérnek: (1) a pszichológiai jólétet, (2) az idôkihasználást, (3) a közösségi életet, (4) a hagyományos kulturális értékek megôrzését, (5) az egészségi állapotot, (6) az oktatás minôségét, (7) a természeti környezet állapotát, (8) az életminôséget, és (9) a kormányzás minôségét. A projekt sikerességét mutatja, hogy a szegényebb országok közül egyedül Bhutan került az elsô 10 helyezett közé 2006-ban az élettel való elégedettséget vizsgáló nemzetközi felmérésben. A Boldog Bolygó Mutató alapján 2009-ben az elôkelô 17. helyen álltak. Részletek a www.grossnationalhappiness.com oldalon olvashatók. A kezdeményezés iránt egyre nô az érdeklôdés. Eddig öt konferenciát szerveztek és már több ország csatlakozott az elképzeléshez (például az Egyesült Királyság, Ausztrália, Kanada, Kína, Franciaország, Thaiföld), hogy kidolgozza saját bruttó nemzeti összboldogság mutatóját, és azt legalább részben beépítse saját gazdaságpolitikájába. Mindenesetre számos ország fontosnak tartja, hogy a polgárok boldogságát és elégedettségét figyelemmel kísérje. Amerikában például a Gallup Intézet méri folyamatosan az ország hangulatát, az Európai Unióban az Eurobarometer – mindkettô adatai az érdeklôdôk számára a világhálón hozzáférhetôek. Tekintve a magyar lakosság kirívóan alacsony boldogság értékeit, hazánkban is elengedhetetlen lenne a felelôs gazdaságpolitikai döntések meghozatalához egy hasonló kezdeményezés.
Következtetések A nemzetközi vizsgálatok azt mutatják, hogy egy nemzet átlagos jóllétét és boldogságát a GDP egy szintig valóban jól bejóslója, de ez a korreláció eltûnik körülbelül 10 000 $ egy fôre jutó GDP fölött. A 2009-es adatokat nézve, Magyarország ezen a határon felül áll a 12 000 $ egy fôre jutó GDP-jével. Ennek ellenére a boldogság mutatók egybehangzóan azt jelzik, hogy a magyar lakosság kifejezetten elégedetlen és boldogtalan, és ez nem csupán az elmúlt évek politikai és gazdasági válságával függ össze. A mutatók tendenciája évtizedek óta változatlan. A gazdaságpolitikai döntések szintjén fontos lenne a GDP mutató mellett figyelembe venni a lakosság boldogságának és elégedettségének szintjét jelzô mutatók eredményeit is. A gazdag fejlett országok példája azt mutatja, hogy a jólét és a boldogság növelése önmagában önpusztítóvá válhat, ha a földön hosszú távon fenntartható boldogság szempontját (például az életvitelünk ökológiai lábnyomát) nem vesszük számításba. Szerencsére a világon számos kezdeményezés látott napvilágot, amely az ökológiai szempontokat (fenntarthatóság) ötvözi a boldog, hosszú élet emberi céljával és keresi a gazdasági megoldásának a lehetôségeit.
490
THUMA ORSOLYA
IRODALOMJEGYZÉK BAGDY, E. (2010): Hogyan lehetnénk boldogabbak? Kulcslyuk Kiadó, Budapest. BÁNKY M. CSABA (1994): Az agy évtizedében, Biográf Kiadó, Budapest. DIENER, E., NICKERSON, C., LUCAS, R. E., SANDVIK, E. (2002): Dispositional affect and job outcomes, Social Indicators Research, 59, 229-259. J. W. PENNEBAKER (2005): Rejtett érzelmeink, valódi önmagunk, Háttér Kiadó, Budapest. KASSER, T.(2005): Az anyagiasság súlyos ára, Ursus Libris, Budapest. LAYARD, R. (2005): A boldogság – Fejezetek egy új tudományból, Lexekon Kiadó, Gyôr. LYUBOMIRSKY, S. (2008): Hogyan legyünk boldogok? Ursus Libris, Budapest. MYERS, D. G. (2000): The funds, friend and faith of happy people, American Psychologist, 55 (1), 56-67. SZONDY, M. (2010): A boldogság tudománya, Jaffa Kiadó, Budapest. VEENHOVEN, R. (1996): Happy Life-Expectancy, A comprehensive measure of quality-of-life in nations, Social Indicators Research, www.grossnationalhappiness.com www.happyplanetindex.org
491
