THUMA ORSOLYA* A mentális lexikon szervezıdése The Organization of the Mental Lexikon How are words organized in our mental system? How do we produce and understand language? How and where are words represented in the mind? The present lecture gives an overview of the mental organization of language and the basic processes of understanding and speech production, especially as far as the mental lexicon is concerned. In addition, some typical experimental methods used in psycholinguistic studies are presented, and the most important results are discussed.
A nyelvpszichológia tárgya A pszicholingvisztika vagy nyelvpszichológia azt vizsgálja, hogyan reprezentálódik vagy képzıdik le a nyelv az elménkben, mi történik az idegrendszerünkben, amikor beszélünk, és amikor mások beszédét megértjük. Tehát egyrészt a nyelv idegrendszeri reprezentációját, másrészt az ingerfeldolgozás folyamatát igyekszik feltárni (GERNSBACHER, 1990). Nézzük elıször, hogy milyen fıbb összetevıkre bontható a nyelv.
A nyelv elemei Fonémák. Az adott nyelv beszédhangjai, amelyek minden nyelven meghatáFonémák rozott fonológiai szabályok szerint alkothatnak láncolatot. A lehetséges hangkombinációknak csak egy részét használjuk morfémákként, illetve szavakként. Például: Megengedett hangsor, létezı szó: alma, sepreget. Megengedett hangsor, nem létezı szó: kasmag, prütymög. Magyar nyelven nem megengedett hangsor: krtigve. lexikon. A morfémák a legkisebb értelmes szóegységek (szótöMorfémák és lexikon vek, ragok, képzık). A morfológiai szabályoknak megfelelıen a morfémákból szavakat, szóalakokat alkothatunk. Például: ki-virág-zás-kor. Szintaxis. A szavak összekapcsolásának a szabályrendszere, más szóval a Szintaxis nyelvtan. A mondatok nyelvtani helyessége független az értelmüktıl, mint az a következı, nyelvtanilag helyes mondatban látható: Zöld mosolyok álmodnak vad magokat. A nyelvtan határozza meg, hogy a szavak adott sorrendjét hogyan értelmezzük. Az alábbi két mondat mindössze a tárgyrag helyében tér el, ami a mondat jelentését alapvetıen megváltoztatja: A lány megölte a tigrist. A lányt megölte a tigris. Szemantika. Jelentéstan. Mind a szavakhoz, mind a mondatokhoz köthetı Szemantika jelentés. Jellemzıen egy-egy nyelv szavaihoz több jelentés, jelentésárnyalat * BGF Kereskedelmi, Vendéglátóipari és Idegenforgalmi Fıiskolai Kar, Pedagógiai Intézet, fıiskolai adjunktus.
332
THUMA O.: A MENTÁLIS LEXIKON SZERVEZİDÉSE kapcsolódik. Egy szó denotációja az a dolog, amit jelöl. Ez lehet elvont fogalom (szabadság), valós tárgy (szék), vagy akár képzeletbeli dolog (sárkány). A szavak konnotációján a szubjektív, érzelmi jelentésüket értjük.
A szavak és fogalmak kapcsolata A világ számtalan egyedi jelenségét hasonlóságaik alapján néhány tízezer (százezer) fogalom alá soroljuk. Ez az információk gazdaságos kezelését biztosítja (DAMASIO, DAMASIO, 1992). A szavak ezekbıl az alapvetı fogalmi összetevıkbıl épülnek fel. Egy szó tulajdonképpen kognitív tömörítés. A „csavarhúzó” szó például magába foglalja a szerszám fogalmát, rendeltetését, sajátos alkalmazási körét, fogását, a hozzá kapcsolódó kézmozdulatokat, a húzni igéhez kapcsolódó képzeteket, a csavarok képzetét, sıt akár meghatározott érzelmeket és egyedi emléknyomokat.
A nyelvi folyamatok A beszéd folyamata A beszéd folyamata elménk belsı világából indul, ahol megfogalmazódik egy gondolat, amelyet szeretnénk szavakban kifejezni (FODOR, 1983; GARRETT, 1990; EYSENCK, KEANE, 1992). Ezután megkeressük hozzá a megfelelı szavakat, mondatszerkezetet, fonémákat, és a mozgató idegrendszer kiadja a parancsot a hangképzı szervek izmainak, amelyek létrehoznak egy összetett hanghullámot.
1. ábra
333
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005
A megértés folyamata Az összetett hanghullám rezgésbe hozza fülünkben az alaphártyát, amelynek rezgésmintázatát az idegsejtek kódolják és az idegrendszernek a hangingerek feldolgozását végzı részébe szállítják. A beszédmegértésben szerepet játszó agyterületek ezt az összetett hanghullámot felbontják fonémákra (beszédhangok), ezeket szavakká főzik (Hol a zár? Hol az ár? a-k-i-s-a-j-t- beszédhangok folyamát szavakká bontják, példádul „aki sajt…”, „a kis ajt…”), és megalkotják a mondatszerkezetet, majd ezek alapján kiszámítódik a mondatok jelentése. Ezzel eljutottunk a mondat értelmezéséhez, a közölni kívánt gondolat megértéséhez.
2. ábra Természetesen a folyamat során számtalan ponton történhetnek zavarok. A valóságban gyakran elıfordul, hogy amikor beszélünk, nem találjuk a megfelelı szavakat, nyelvtanilag helytelen, töredékes mondatokat alkotunk, vagy megbotlik a nyelvünk, például hangokat vagy szótagokat felcserélünk, rosszul ejtünk ki. Mások beszédének feldolgozása közben idınként egyes hangokat félrehallunk, a mondatokat félreértelmezzük. Valójában a beszélı szándékai szerint kifejezett jelentés és a hallgatóban megszületı értelmezés többé-kevésbé mindig eltér egymástól. Az anyanyelven a beszédfolyamatok jelentıs része, és a mondatfeldolgozás automatikusan, szinte erıfeszítés nélkül zajlik (FODOR, 1983). Csak akkor tudatosul bennünk, hogy valójában milyen nehéz és összetett feladatról van szó, amikor egy idegen nyelvet kezdünk tanulni. Egy idegen nyelv tanulásakor felnıtt fejjel átélhetjük, hogy milyen nehéz a fonémák elkülönítése, kiejtése, a beszédfolyam szavakká tagolása, a nyelvtan megtanulása és alkalmazása.
334
THUMA O.: A MENTÁLIS LEXIKON SZERVEZİDÉSE
A nyelv idegrendszeri reprezentációja
3. ábra1 A nyelvi funkciókat az emberek túlnyomó többségénél a bal agyfélteke látja el. A jobbkezesek 96%-ánál a beszédközpont a bal agyféltekében helyezkedik el. A balkezesek 70%-ánál úgyszintén a baloldalon találhatók a nyelvfeldolgozó területek. A balkezesek fennmaradó 15%-ánál mindkét, további 15%-ánál pedig a jobb agyféltekéhez kötött a beszédközpont. A balkezesség aránya 8-15% körül van a népességben. A beszéd és a megértés számos agyterület megfelelı mőködését igényli. Amikor például színekrıl beszélünk, aktiválódik a szó és mondatalkotó terület, a
1
Forrás: Tudomány, 1992. november.
335
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 mozgatókéreg, és az adott fogalmaknak megfelelı asszociációs kéreg, jelen esetben a látási asszociációs mezık (DAMASIO, DAMASIO, 1992). Az agykérgi sérülések feltérképezése azt mutatja, hogy bizonyos típusú szavak behatárolható kérgi területhez kötıdnek. Amikor a terület sérül, a beteg nem képes többé használni a szavak adott körét. Léteznek olyan betegek, akik sérülésük után a tulajdonneveket nem képesek használni, miközben a köznevekkel, tulajdonságokkal, és tevékenységekkel kapcsolatos fogalmakkal semmi gondjuk nincs. Más betegeknél a helyzet éppen ennek a fordítottja. Egyes betegek szerszámokat és egyéb használati eszközöket jól meg tudnak nevezni, de állatok, illetve gyümölcsök képeit nem. Megint más agyterületek károsodásakor a személy a fogalom minden részével tisztában van, mégsem képes azt megnevezni. Például egy róka képét látva tudja, hogy az egy ragadozó állat, amely ravasz, és a mesékben gyakran elıfordul, de nem tudja mégsem megnevezni (DAMASIO, DAMASIO, 1992; CAPLAN, 1996).
4. ábra1 1
Forrás: Tudomány, 1992. november.
336
THUMA O.: A MENTÁLIS LEXIKON SZERVEZİDÉSE
A mentális lexikon sajátosságai A hagyományos szótárak alfabetikus sorrendben adják meg a nyelv szavainak – a szótöveknek és a belılük képzett szavaknak – a listáját. A nyelvészeti szótárak a ragozott alakokat nem tüntetik fel, mert ezek a nyelvtani szabályok ismeretében egyértelmően megalkothatók. Vajon a fejünkben is hasonló módon szervezıdnek a szavak? A nyelvpszichológiai kutatások a mentális lexikon számos sajátos vonását tárták fel (FELDMAN, 1995; SCHREUDER, BAAYEN, 1997; CREE et al, 1999; FORSTER, 1999). Nézzük, hogy a nyelvpszichológiai vizsgálatok alapján milyen eltérések mutathatók ki a papír szótárak, illetve a mentális szótár felépítésében. • • • • •
Papír szótárak alfabetikus sorrend; szólista; csak szótövek és képzett alakok; gyakoriságot nem mutatja; kb. 100 000 szó.
Mentális szótár
• jelentés vagy használat alapú szervezıdés; • hálózat, asszociációk; • szótövek és képzett alakok mellett a használat gyakoriságától függıen ragozott alakok is; • szóalakok gyakoriságát reprezentálja; • anyanyelven 30-40 000 szó passzív, 5-8000 aktív.
A mentális lexikon mőködésének vizsgálata Szókiolvasás Egészséges emberek esetében a mentális lexikon mőködésének egyik legygyakrabban alkalmazott módszere a számítógép által vezérelt szókiolvasás. A kísérleti személy feladata az, hogy a képernyın megjelenı szavakat, amilyen gyorsan csak tudja, olvassa ki egy mikrofonba. A számítógép rögzíti a szó megjelenése és kiolvasása között eltelt idıt, ami a mért kiolvasási reakcióidı (ALLEN, BADECKER, 2002; FORSTER, 1999; MARSLEN-WILSON et al. 1994). A kutatások eredménye szerint, azonos hosszúságú szavak esetében, minél gyakoribb egy szó, annál rövidebb a kiolvasási reakcióidı. Tehát a mentális szótárban a szavak részben a gyakoriságuk szerint rendezıdnek. A gyakrabban használt szavak könnyebben hozzáférhetık (SCHREUDER, BAAYEN, 1997).
Elıfeszítés Szókiolvasási reakcióidık mérésével a szavak közötti asszociatív kapcsolatok is vizsgálhatók. Amennyiben az egyik szó erıs asszociatív kapcsolatban áll egy másik szóval, akkor egymást automatikusan aktiválják, más szóval elıfeszítik (THUMA, PLÉH, 1995).
337
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 Elıfeszítı inger
Kiolvasandó célinger
Kiolvasási reakcióidı
+
ápolónı
530 ms
orvos
ápolónı
450 ms
Kétértelmő szavak A kétértelmő szavakkal végzett kísérletek tanúsága szerint, a mondatfeldolgozás során egy rövid ideig (300 ms) a szavak mindkét jelentése aktiválódik (THUMA, PLÉH, 1995; THUMA, PLÉH, 2000; THUMA, PLÉH, 2001). A jellegzetes vizsgálati helyzetben a személyek kétértelmő szóra végzıdı mondatokat hallgatnak, majd a szó valamelyik jelentéséhez asszociált szavakat kell kiolvasniuk a képernyırıl. Mérhetıen gyorsabban olvassák ki a személyek mindkét jelentés asszociátumait, összehasonlítva a semleges, elıfeszítı szót nem tartalmazó kontroll helyzettel. Hallott mondat Kiolvasandó szó A falon mászik a poloska.
Péter ügyesen dob.
hangya
(odaillı jelentés)
kém
(nem odaillı jelentés)
hangszer
(kontroll szó)
hajít
(odaillı jelentés)
hangszer
(nem odaillı jelentés)
kém
(kontroll szó)
5. ábra
338
THUMA O.: A MENTÁLIS LEXIKON SZERVEZİDÉSE Habár a kétértelmő szavak mindkét jelentése automatikusan aktiválódik, a szövegkörnyezet megszorító hatása is kimutatható. Amennyiben a szövegkörnyezet nagyon erıs várakozást kelt, akkor csak a neki megfelelı jelentés aktiválódása mérhetı.
Mondatmegértés és elıfeszítés Kimutatható, hogy a mondat értelmébe beleillı szójelentések, illetve jelentésárnyalatok a feldolgozás egész ideje alatt aktiváltak, azaz a kiolvasási idejük lerövidül. Végül az aktivált szójelentésekbıl állítjuk össze a mondat értelmezését (TAXLER, FOSS, 2000; FOSS, 1982).
Összefoglalás Tehát a mentális lexikon eltér a papír lexikonoktól több lényeges vonatkozásban, hálózatot alkot, az érzelmek és a gyakoriság meghatározza egy szó elérhetıségét. Emellett központi szerepet játszik a nyelvi folyamatokban, hiszen a szavakhoz kötınek a fonetikai szabályok, a morfológiai szabályok, a nyelvtani szabályok is csak szavakra alkalmazhatók, és végül a jelentés, a megértés, ami a nyelvi folyamatok lényege, szintén a szavakhoz kapcsolódik.
Irodalomjegyzék ALLEN, M. és BADECKER, W. (2002) Inflectional Regularity: Probing the Nature of Lexical Representation in a Cross-Modal Priming Task, Journal of Memory and Language, 46, 705-722. CAPLAN, D. (1996) Language: Structure, Processing, and Disorders, The MIT Press, London. CREE, G. S., MCRAE, K., MCNORGAN, C. (1999) An Attractor Model of Lexical Conceptual Processing: Stimulating Semantic Priming, Cognitive Science, Vol 23 (3), 371-414. DAMASIO, A. R. és DAMASIO, H. (1992) Az agy, a nyelv és a beszéd, Tudomány, VIII. évf. 11. szám, 45-51. old. EYSENCK, M. W. és KEANE, M. T. (1992) Cognitive Psychology, LEA Publishers, London. FELDMAN, L. B. (1995) Morphological Aspects of Language Processing, LEA Publishers, Hillsdale. FODOR, J. (1983) The Modularity of Mind, MIT Press, Cambridge, MA. FORSTER, K. I. (1999) The Microgenesis of Priming Effects in Lexical Access, Brain and Language, 68, 5-15. FOSS, D.J. (1982) A Discourse on Semantic Priming, Cognitive Psychology, 14, 590-607.
339
BUDAPESTI GAZDASÁGI FİISKOLA – MAGYAR TUDOMÁNY NAPJA, 2005 GARRETT, M. F. (1990) Sentence Processing, In: Osherson, D.N., Lasnik, H. (eds.) Language, An invitation to cognitive science, Vol. 1, MIT Press, Cambridge, MA: 133-175. GERNSBACHER, M. A. (1990) Language Comprehension as Sructure Building, Lawrence Erlbaum Associates, Hillsdale, N.J. MARSLEN-WILSON, W., TYLER, L. K., WAKSLER, R., OLDER, L. (1994) Morphology and Meaning in the English Mental Lexicon, Psychological Review, Vol. 101, No. 1, 3-33. SCHREUDER, R. és BAAYEN, R. H. (1997) How Complex Simplex Words Can Be, Journal of Memory and Language, 37, 118-139. THUMA, O., PLÉH, CS. (1995) Lexikális elıfeszítés a mentális lexikonban az anyanyelv és egy tanult második nyelv között, Magyar Pszichológiai Szemle, 5-6, 293-304. THUMA, O., PLÉH, CS. (2000) Ambiguity and morphological decomposition in Hungarian, In: Schaner-Wolles, C., Rennison, J. R., Neubarth, F. (eds.) Naturally! Linguistic studies in honour of Wolfgang Ulrich Dressler presented on the occasion of his 60th Birthday, Rosenberg and Sellier, Torino. THUMA, O., PLÉH, CS. (2001) Kétértelmőség és dekompozíció a magyar nyelvben, In: Pléh, Cs., Lukács, Á. (eds.) A magyar morfológia pszicholingvisztikája, BIP-Osiris Kiadó, Budapest. TRAXLER, M. J. és FOSS, D. J. (2000) Effects of Sentence Constraint on Priming in Natural Language Comprehension, Journal of Experimental Psychology: Learning, Memory and Cognition, Vol. 26, No. 5, 1266-1282.
340
