Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Nemzetgazdasági Minisztérium

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők 2015. évi tevékenységéről

Budapest Borsod-AbaújZemplén

421 Nógrád 17 Győr-Moson-Sopron KomáromEsztergom 51 69 Pest Fejér

Vas Veszprém 31

25

106

SzabolcsSzatmár-Bereg

52

19

Heves 15

HajdúBihar

Jász-NagykunSzolnok

42

42

39 Békés

Zala

Tolna

22 Somogy

11

BácsKiskun 23

8 Baranya 23

Csongrád 34

21

56 - 478

(3)

30 -

56

(7)

24 -

30

(1)

17 -

24

(6)

6 -

17

(3)

A működő munkaerő-kölcsönzők száma (székhely és telephely együtt) megyénként a 2015. december 31-i állaput szerint (db) Budapest 2016. július

Készült A Nemzetgazdasági Minisztérium Elemzési és Bérpolitikai Osztályán

Osztályvezető: Tajti József

Készítette: Putnoki Péter

2

Tartalomjegyzék I. Bevezetés ................................................................................................................................ 4 II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai ..................................................................................... 5 III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai ..................................... 9 IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai ................................. 12 V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői ................................................................................................................................... 17 VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok ......................................... 20 VII. Táblázatok......................................................................................................................... 23

3

I. Bevezetés A munkaerő kölcsönzése Magyarországon a Munka Törvénykönyve 2001. július 1-jei módosításával vált lehetővé. A munkaerő-kölcsönzők működését a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény, valamint a törvény alapján kiadott, a munkaerő-kölcsönzési és a magán-munkaközvetítői tevékenység nyilvántartásba vételéről és folytatásának feltételeiről szóló 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szabályozza, valamint az ezt módosító Korm. rendeletek: a 182/2009. (IX. 10.) Korm. rendelet, a 285/2009. (XII. 11.) Korm. rendelet, továbbá a 171/2011. (VIII. 24.) Korm. rendelet. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet szigorú feltételekhez köti a tevékenység gyakorlását, a nyilvántartásba vételt a székhely szerint illetékes kormányhivatal munkaügyi központjához rendeli. A nyilvántartás vezetésén kívül a munkaügyi központok végzik a feltételek fennállásával és a tevékenység gyakorlásával kapcsolatos hatósági ellenőrzést is. A munkaerő-kölcsönzés egy speciális atipikus foglalkoztatási forma, a foglalkoztatás három fél megállapodásával valósul meg: a munkavállaló, a kölcsönvevő, valamint a kölcsönző cég által. A kölcsönzött munkavállalót – a kölcsönvevőnél történő foglalkoztatás 184. napjától – ugyanazok a jogok illetik meg, mint a kölcsönvevő cég belső dolgozóit. A 118/2001. (VI. 30.) Korm. rendelet évenkénti adatszolgáltatási kötelezettséget ír elő a munkaerő-kölcsönzők éves tevékenységére vonatkozóan, amely kötelezettséget a tárgyévet követő január 31-éig kell teljesíteni. A 2011. évtől a munkaerő-kölcsönzőknek telephelyenként

kell

az

illetékes

kormányhivatal

munkaügyi

központjának

a

kormányrendeletben meghatározott adattartalmú adatlapokat eljuttatni. A megyei kormányhivatalok Foglalkoztatási Főosztályai a tárgyévet követő év március 31éig továbbítják az összegyűjtött adatokat a Nemzetgazdasági Minisztérium illetékes munkatársa részére.

4

II. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai A 2015. december 31-ei állapot szerint a munkaerő-kölcsönzők közül 776 db székhelyként, 300 db pedig telephelyként működött az országban, számuk együttesen 1076 db-ot tett ki. Ez utóbbi adat a 2014. december 31-ei állapothoz képest 3,9%-os csökkenést jelent. 2015-ben összesen 184 db székhely és 150 db telephely kérte nyilvántartásba vételét, 270 db székhely, 250 db telephely pedig törlésre került a nyilvántartásból. Az

adatszolgáltatási

kötelezettségnek

eleget

tevő

székhelyek

száma

628

db,

a telephelyek száma pedig 252 db volt, együttes számuk 880 db-ot tett ki. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek 3,5%-kal kevesebb munkaerő-kölcsönző tett eleget, mint egy évvel korábban. Az adatszolgáltató székhelyek közül 628 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás, ezen belül 22 db jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet volt. A telephelyek körében 270 db jogi személyiséggel rendelkező vállalkozás és 3 jogi személyiséggel rendelkező nonprofit szervezet

működött. Jogi személyiség nélküli gazdasági társaság

keretében 5 db kölcsönző székhely szerepelt a nyilvántartásban. A székhellyel vagy telephellyel rendelkező munkaerő-kölcsönzők összességének döntő hányada, 83,6%-a csak belföldre folytatott kölcsönzést, közel 12,6%-uk végezte belföldre és külföldre is ezt a tevékenységet, míg csak külföldre 3,8%-uk fókuszált 2015-ben. A tárgyévben csökkent a csak belföldre valamint csak külföldi irányba kölcsönző cégek aránya, igaz, ez a fogyás nem volt számottevő. Előbbi cégek esetben 0,8 százalékpontos, utóbbiaknál 0,2 százalékpontos fogyás realizálódott. Emellett 1 százalékponttal nőtt a külföldre és belföldre egyaránt kölcsönző vállalatok aránya 2015-ben. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők területi elhelyezkedésével kapcsolatban azt mondhatjuk, hogy számuk a korábbi évekhez hasonlóan – a székhelyek és a telephelyek számát együttesen nézve – Közép-Magyarországon volt a legnagyobb, ezen belül is a főváros súlyát kell kiemelnünk. Az adatszolgáltató és a működő kölcsönzők aránya ebben a régióban közel 42,7% volt. A fővárosban a működő munkaerő-kölcsönzők 33,3%-a, Pest megyében pedig 9,4%-a volt található. Az előző évhez képest csökkent a régió súlya az adatszolgáltatók arányát tekintve, de még így is ehhez a területhez tartoztak a legnagyobb arányban az adatszolgáltató cégek.

5

Ezt követően Közép-Dunántúlt és Nyugat-Dunántúlt emelhetjük ki, előbbi régióban található az adatszolgáltató székhelyek valamint telephelyek több mint 14%-a, míg utóbbi esetében ez az arány 10,9%. A két régión belül Komárom-Esztergom (6,9%) és Győr-MosonSopron (5,6%) megyék szerepe meghatározó. Meg kell még említeni ezen kívül az ÉszakAlföldi régiót, ahol a kölcsönző cégek aránya 3,6%-ponttal nőtt, főként Hajdú-Bihar és JászNagykun-Szolnok megyéknek köszönhetően. Az adatszolgáltató és a működő munkaerő-kölcsönzők fontosabb adatai megyénként a 2015. december 31ei állapot szerint Az összes működő munkaerőkölcsönző (székhely és telephely együtt) Régió/megye

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

száma

számának megoszlása

db

% 421 106 527 42 69 31 142 51 25 22 98 23 8 11 42 52 15 17 84 42 39 19 100 23 21 34 78 1071

39,3 9,9 49,2 3,9 6,4 2,9 13,3 4,8 2,3 2,1 9,2 2,1 0,7 1,0 3,9 4,9 1,4 1,6 7,8 3,9 3,6 1,8 9,3 2,1 2,0 3,2 7,3 100,0

Index, 2015/2014 (%)

88,1 98,1 89,9 93,3 83,1 110,7 91,0 91,1 108,7 73,3 89,9 92,0 133,3 110,0 102,4 100,0 100,0 100,0 100,0 175,0 108,3 126,7 133,3 121,1 100,0 117,2 113,0 95,6

Az összes adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző (székhely és telephely együtt) száma


db

% 293 83 376 39 61 28 128 49 25 22 96 23 8 10 41 45 14 14 73 42 37 16 95 20 21 30 71 880

Index, 2014/2013 (%)

33,3 9,4 42,7 4,4 6,9 3,2 14,5 5,6 2,8 2,5 10,9 2,6 0,9 1,1 4,7 5,1 1,6 1,6 8,3 4,8 4,2 1,8 10,8 2,3 2,4 3,4 8,1 100,0

82,8 95,4 85,3 108,3 88,4 121,7 100,0 96,1 113,6 73,3 93,2 92,0 133,3 100,0 100,0 102,3 116,7 100,0 104,3 175,0 119,4 145,5 143,9 117,6 110,5 115,4 114,5 96,6

6

Az előző évhez képest összességében visszaesés volt tapasztalható a kölcsönző cégek számában 2015-ben. A kölcsönző cégek számbavételekor fontos szempont, hogy elkülönítsük az

összes

működő

kölcsönzőtől

azoknak

a

számát,

amelyek

részt

vettek

az

adatszolgáltatásban. A működő kölcsönző cégből telephely és székhely szerint összesen 1071 volt. Ez az előző évhez képest 4,4%-os csökkenés. Az előző évhez képest különösen az ország keleti részén található régiók területén nőtt az ilyen kölcsönző tevékenységet végző cégek száma, míg a nyugati területeken – ahol a munkaerő-piaci helyzet kedvezőbb stagnálás vagy csökkenés volt a jellemző. 2014. évhez képest jelentősen csökkent a fővárosban tevékenykedő kölcsönző cégek száma, 11,9%-os fogyást állapíthatunk meg. Emellett Komárom-Esztergom és Zala megyében volt jelentős a cégek számának visszaesése. Előbbi esetében 16,9%-kal, míg utóbbinál 26,7%-kal kevesebb kölcsönző adatszolgáltató volt, mint egy évvel korábban. Igaz, ez a fogyás mértékét tekintve nem takar sok vállalatot. Számos megye esetében nőtt a működő kölcsönző cégek száma, leginkább az Észak-Alföldi régióban gyarapodott a működő székhelyek és telephelyek száma. Az itt található három megye mindegyikében nőtt a kölcsönző cégek száma, Jász-Nagykun-Szolnok megyében 8,3%-kal, Szabolcs-Szatmár-Beregben 26,7%-kal míg Hajdú Bihar megyében 75,0%-kal. A második legjelentősebb növekedés Dél-Alföldön következett be, ahol 2014-hez képest 13,0%kal több működő székhely és telephely volt. Ez a növekedés elsősorban Bács-Kiskun és Csongrád

megyében

található

székhelyek

és

telephelyek

számában

bekövetkező

gyarapodásnak volt köszönhető. A kölcsönzéssel foglalkozó és az adatszolgáltatásnak is eleget tevő működő székhelyek és telephelyek együttes száma országosan 3,4%-kal csökkent. Legjelentősebben a Középmagyarországi régióban esett vissza számuk ,itt 14,7%-os fogyást regisztráltunk a 2015-ös évben. Budapest valamint Komárom-Esztergom és Zala megyék esetében csökkent a leginkább míg arányaiban Somogy, Szabolcs-Szatmár-Bereg és Hajdú Bihar megyékben nőtt a legjobban az adatszolgáltató cégek száma 2014-hez képest. Az adatszolgáltatási kötelezettségnek eleget tevő cégek 2015-ben összesen több mint 200 milliárd forintnak megfelelő nettó árbevételt realizáltak1, amely a 2014. évinél 47,4%-kal magasabb összeget jelent. Így megállapíthatjuk, hogy bár a cégek létszámában visszaesés történt, ez nem magyarázható bevételek és a piac zsugorodásával. A gazdasági ágakat nézve kiemelhetjük, hogy az előző évvel szemben nem kettő, hanem négy ágban haladta meg az árbevétel a 10 milliárd forintot: a feldolgozóiparban, a kereskedelem és gépjárműgyártás, az információ, kommunikáció és az adminisztratív szolgáltatás területén. A feldolgozóiparba 1

A kölcsönző cég által, a kikölcsönzött munkavállalók után realizált nettó árbevétel. Ha a cég további tevékenységet, tevékenységeket is folytatott a kölcsönzés mellett, ezeket a további jövedelmeket ez az adat nem tartalmazza. 7

irányuló kölcsönzések összesen 130,4 milliárd forintnak (az összárbevétel 64,6%-ának) megfelelő árbevételt eredményeztek, a kereskedelem, gépjárműgyártás 14 milliárdot (az összárbevétel 6,9%-át), az információ kommunikáció 10,6 milliárdot (5,3%) az adminisztratív szolgáltatások ág területre történt kölcsönzések pedig 18,2 milliárd forintot (az összárbevétel 9%-át) tettek ki. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártását, az egyéb feldolgozóiparban az ipari gép, berendezés üzembe helyezését, javítását, a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártását, valamint a gumi, műanyag, nemesfém és ásványi termék gyártását és a járműgyártás ágazatokat emelhetjük ki, ahol a nettó árbevétel bőven 10 milliárd forint felett volt a tárgyévben. A 2014 és 2015 között tapasztalt növekedés főként a felsorolt négy ágazatnak köszönhető, a feldolgozóipar területén több mint 40 milliárddal nőtt a cégek árbevétele, de a kereskedelem és információ-kommunikáció ágazat esetében is jóval 6 milliárd felett nőtt az árbevétel a bázisévhez képest. Arányaiban jelentősen bővült több olyan ágazat bevétele is, amelyek korábban nem voltak domináns területei a magasabb bevételeknek. Megtízszereződött a humán és egészségügyi területre kölcsönző cégek bevétele, közel ötszörösére nőtt a szálláshely-szolgáltatás szektorba kölcsönzők, hétszeresére az oktatás, valamint több mint háromszorosára az ingatlanügyek területére kölcsönző vállalatok árbevétele. Egyetlen ágazat árbevétele zsugorodott a 2014-es évhez képest. Míg a kokszgyártás ágazatában 2014-ben több mint 15-szörösére nőtt a nettó árbevétel az előző évhez képest, addig az idei évben 30,8%-os visszaesésről beszélhetünk az ágazatban.. A cégek bevételeit az állománycsoportok szerinti megoszlás alapján vizsgálva az látjuk, hogy a munkaerő-kölcsönzők árbevételének 84,3%-a a fizikai foglalkozású (170,1 milliárd Ft), 15,7%-a pedig a szellemi foglalkozású munkavállalók (31,7 milliárd Ft) után keletkezett. A tárgyévben tehát az arányok tovább tolódtak a fizikai foglalkozásúak javára. A fizikaiak körében a betanított munkások (94,6 milliárd Ft), a szellemiek körében pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak (27,8 milliárd Ft) foglalkoztatása után realizálódott a legtöbb bevétel. A bázisévhez képest mind a fizikai foglalkozásúak, mind a szellemiek tekintetében jelentősen nőtt a cégek árbevétele. Előbbi csoport esetében több mint 50%-os, utóbbiak esetében 47,4%-os növekedésről beszélhetünk.

8

A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele állománycsoportonként (Ft)

2015

2014

Index, 2015/2014 (%)

Szakmunkás

53 232 894 503

37 056 271 482

143,7

Betanított munkás

94 596 220 809

62 707 194 184

150,9

Állománycsoport

Segédmunkás

22 267 697 135

13 080 463 986

170,2

Fizikai összesen

170 096 812 447

112 843 929 652

150,7

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott

27 799 674 067

21 897 916 044

127,0

Vezető, felső vezető, irányító

3 898 971 349

2 129 176 042

183,1

31 698 645 416 201 795 457 863

24 027 092 086 136871021738

131,9 147,4

Szellemi összesen Mindösszesen

2015-ben a munkaerő-kölcsönző cégektől kölcsönbevett munkavállalók (124 576 fő) közül a kölcsönbevevő foglalkoztatók összesen 24,2 ezer munkavállalót vettek át saját munkaerő állományukba, amely 19,4%-os arányt jelent. Területi szinten nézve azt mondhatjuk, hogy Veszprém, Vas és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében volt a legmagasabb a kölcsönvevő foglalkoztatók által átvett munkavállalók aránya, amely meghaladta a 40%-ot.

III. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók főbb adatai2 2015-ben összesen 4,8 ezer db belföldi foglalkoztatóval szerződtek a munkaerőkölcsönzők, közülük a legtöbben a feldolgozóipari cégek köréből kerültek ki, arányuk 75,2%át jelentette az összes szerződöttnek, amely 3,6 ezer db céget jelent. Így ennek a területnek a részesedése jelentősen, 7,8%-ponttal bővült. Ezen kívül az összes többi terület tekintetében zsugorodott mind a foglalkoztatók száma, mind aránya. Már az előző év folyamán is mérséklődött az adminisztratív, szolgáltatást nyújtó szektor részesedése, és ez idén is folytatódott. 2015-ben több mint ezerrel (85,1%-al) csökkent a területen a szerződött foglalkoztatók száma. Jelentősen csökkent a szerepe ezen kívül az egyéb szolgáltatások

(92,9%-os

csökkenés),

a szálláshely,

szolgáltatás

(84,4%-os

mérséklődés), az építőipar (83,6%-os) valamint a szakmai, tudományos tevékenységek (83,2%-os fogyás) területén működő foglalkoztatóknak, amelyek ily módon elégítették ki átmeneti vagy tartós munkaerőigényüket.

2

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók száma nettó létszámot jelöl, tehát egy foglalkoztató csak egyszer kerül figyelembe vételre, függetlenül attól, hogy az adott évben többször is kölcsönöztek részére munkavállalót. A korábbi években eltérő módszertannal készült az adatfelvétel, ezért e fejezet adatai a korábbi évek adataival nem összehasonlíthatók. 9

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként (2014)

Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

Foglalkoztatók száma (db) 33 3 3597 31 30 32 277 277 76 74 50 9 61 193 0 6 0 5 32 4786

A feldolgozóiparon belül három ágazat adta a teljes ágazat foglalkoztatóinak több mint 79%-át. Ezek a területek az egyéb feldolgozóipari tevékenység, a gép, gépi berendezés gyártása és a fémfeldolgozási termékek gyártása területek voltak. A legtöbb kölcsönző céggel szerződésben álló foglalkoztató az egyéb feldolgozási termékek ágazatban volt, ők adták az összes feldolgozóipari cég 61,5%-át, a fémfeldolgozási termékek gyártásával 9,5%-uk, míg gép, gépi berendezés gyártásával a feldolgozóipari foglalkoztatók 8,6%-a foglalkozott. 2015-ben, eltérően a korábbi évektől, a legtöbb a munkaerő-kölcsönzővel szerződött foglalkoztató Veszprém megyében volt található, az összes munkaadó közel 30%-a működött itt a tárgyévben. Az előző évben a főváros jelentős túlsúllyal bírt, és az foglalkoztatók több mint 80%-a Budapesten működött. A foglalkoztatók területi megoszlása így a tárgyévben sokkal kiegyenlítettebb volt, mint a megelőző években. Veszprém után továbbra is jelentős maradt a Budapest részesedése a foglalkoztatók számából, 17,4%-uk a főváros területén működött. Ezen kívül 4%, vagy afeletti aránya volt a szerződött foglalkoztatók számának megoszlása tekintetében Fejér, Győr-Moson-Sopron és Pest megyének is. Ezek az arányok annyiban térnek el az előző év során tapasztaltaktól, hogy a főváros túlsúlya látványosan 10

csökkent, és ezáltal jelentősen visszaesett a foglalkoztatók száma is. Ennek következtében a többi megye területén levő, kölcsönzőkkel szerződésben álló foglalkoztatók aránya növekedett. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma, megoszlása megyénként 2015-ben

Régió/megye

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve)

száma


db

% 835 299 1134 191 134 1415 1740 218 57 81 356 79 81 16 176 168 59 14 241 20 77 72 169 918 21 31 970 4786

17,4 6,2 23,7 4,0 2,8 29,6 36,4 4,6 1,2 1,7 7,4 1,7 1,7 0,3 3,7 3,5 1,2 0,3 5,0 0,4 1,6 1,5 3,5 19,2 0,4 0,6 20,3 100,0

Ha megvizsgáljuk a munkaerő-kölcsönzőkkel szerződő foglalkoztatók főbb mutatóit, az alábbi megállapításokat tehetjük:  Egy foglalkoztatóra országosan 7,7 db munkaerő-kölcsönző jutott 2015-ben. Megyei szinten nézve a legtöbb kölcsönző egy foglalkoztatóra vetítve Veszprém megyében (70,6 db), majd Bács-Kiskun (61,2 db), Somogy (17 db), és Szabolcs-Szatmár-Bereg megyében (14,4 db) volt található. A legkisebb mutatószámokkal Nógrád és HajdúBihar megye (1,4 db) valamint és Békés és Csongrád (1,8 db) megye rendelkezett. 11

 Egy

munkaerő-kölcsönzővel

szerződött

foglalkoztatóra

átlagosan

15,2

fő

foglalkoztatott jutott3 országos szinten. A legmagasabb ez a mutató Csongrád megyében (69,2 fő/foglalkoztató) és Hajdú-Biharban (40,1 fő/foglalkoztató), valamint a fővárosban (40,3 fő/foglalkoztató) volt. A legalacsonyabb értékek Győr-MosonSopron

megyében

(0,9

fő/foglalkoztató),

és

Bács-Kiskun

megyében

(1,6

fő/foglalkoztató) születtek.

IV. A munkaerő-kölcsönző cégekkel szerződött munkavállalók adatai 2015-ben 124 576 munkavállalónak volt munkajogi kapcsolata a munkaerő-kölcsönzőkkel, ez 19,8%-kal (több mint 20 ezer fővel) több, mint a 2013. évi adat. A korábbi évek adatait vizsgálva megállapítható, hogy a gazdasági válság hatására jelentősen visszaesett a kölcsönzött munkavállalók száma 2009-ben. Ez év adatához képest 2010-ben jelentős mértékben nőtt – 51 349 fővel – a kölcsönzött munkaerő-állomány, viszont 2010-et követően mindkét évben csökkenés volt regisztrálható. A 2013-as adat kiugróan magas volt a korábbiakhoz képest, míg a 2014-es évben visszatért a korábban tapasztalt csökkenő trend. Az idei évnél csak 2010-ben volt magasabb a kölcsönzőkkel szerződők száma.

3

A foglalkoztatottak számán jelen esetben a kölcsönzés keretében foglalkoztatott munkavállalók számát értjük. 12

A kölcsönzött munkavállalók aránya az összes kölcsönzött munkavállalóhoz viszonyítva a legnagyobb a fővárosban (38,6%), továbbá Fejér (10,1%), Pest (8,7%), és Borsod-AbaújZemplén (5,8%) megyében volt 2015-ben. A legkisebb arányszámokat ugyanakkor Somogy, Heves és Békés megyében találjuk, ahol a kölcsönzött munkavállalók aránya 1%-ot sem tett ki. Abszolút számokban nézve a kölcsönzötteket azt mondhatjuk, hogy mindössze öt megyében kölcsönöztek kevesebb munkavállalót 2015-ben, mint a bázisévben. Ezek közül egyedül Vas és Komárom-Esztergom megye esetében közelítette meg a fogyás az ezer főt. Előbbi esetében 998 (42,7%-os), utóbbinál 855 fős (13,6%-os) fogyást realizáltunk 2015-ben. A többi területi egységnél arányaiban jelentősnek tűnhet a fogyás, de a számok tekintetében aligha nevezhetjük a mérséklődést pregnáns változásnak. A nemzetgazdasági ágakat tekintve a munkavállalók 67,7%-át a feldolgozóiparba, 7,4%-át a kereskedelem, gépjárműgyártás, és 5,2%-át a szállítás, raktározás területekre kölcsönözték. Több, korábban kisebb létszámú terület esetében jelentkezett aránybeli növekedés. A legjelentősebben a feldolgozó ipar területén nőtt a kölcsönzött egyének száma, a bázisévhez képest 18,8 ezer fős változásról beszélhetünk. Ezen kívül a kereskedelem, gépjárműgyártás területén több mint 4 ezer fővel bővült a kölcsönzöttek létszáma (78,8%-os növekedés), míg az információ kommunikáció területén 76,4%-os, több mint 1700 fős pozitív irányú változás történt 2015-ben az előző évhez képest. Emellett a pénzügyi, biztosítási szolgáltatások területén is jelentősen nőtt a kölcsönzések száma, a változás meghaladta az 120%-ot. Ugyanakkor számos ágazat esetébe csökkent a kölcsönzött munkaerő létszáma a tárgyévben. Olyan ágazatokban is bekövetkezett ez, amelyek korábban jelentős létszámot képviseltek a kölcsönzésben, és a tavalyi évben még nőtt ezeken a területeken a kikölcsönzött munkaerő. Az adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenységek területén a több mint 7 ezer fős fogyást realizáltunk 2015-ben, ami azt jelentette, hogy 2014-hez képest közel felére csökkent a területen a kölcsönzések száma. Ezen az ágazaton kívül nem volt olyan terület, amelyet jelentősebben negatívan érintett volna a kölcsönzések számának változása. A bányászat területén ugyan több mint 400 fővel (17,5%-al) csökkent a kölcsönzések száma , ám ezen kívül nem volt olyan terület, ahol ez a szám meghaladta volna a kétszázat. A gazdasági ágak tekintetében tehát nem következett be jelentős átrendeződés. A komolyabb változások azt jelentették, hogy az adminisztratív és szolgáltatást biztosító tevékenységek területén - amely korábban kölcsönzés tekintetében jelentős ágazat volt – 13

csökkent a kölcsönzések száma. E tevékenység már kisebb aránnyal szerepelt az idei kölcsönzések tekintetében, az arányok pedig főként a feldolgozóipar javára tolódtak el. A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai nemzetgazdasági áganként

Nemzetgazdasági ág (TEAOR'08) Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

Kölcsönzött munkavállalók száma 2015-ben (fő)

Kölcsönzött munkavállalók számának megoszlása 2015-ben (%)

Kölcsönzött Kölcsönzött Kölcsönzött munkavállalók munkavállalók Index, munkavállalók számának számának 2015/2014 száma megoszlása változása (fő), (%) 2014-ban (fő) 2014-ban (%) (2015-2014)

613 88 84 360

0,0 0,0 66,2

775 502 65 529

0,7 0,5 63,0

-162 -414 18831

79,1 17,5 128,7

643

0,0

308

0,3

335

208,8

1 018 1 269

0,4 14,8

561 1 011

0,5 1,0

457 258

181,5 125,5

9 212 6 466

0,4 4,2

5 153 6 649

5,0 6,4

4059 -183

178,8 97,2

4 095

2,6

2 321

2,2

1774

176,4

2 885

0,0

1 952

1,9

933

147,8

2 071 68

0,0 0,0

910 19

0,9 0,0

1161 49

227,6 357,9

2 304

0,1

2 278

2,2

26

101,1

6 231

1,5

13 723

13,2

-7492

45,4

6 270

0,0 0,0

7 39

0,0 0,0

-1 231

85,7 692,3

8

0,0

2

0,0

6

400,0

155 2 814 124 576

0,0 9,7 100,0

194 2 035 103 968

0,2 2,0 100,0

-39 779 20608

79,9 138,3 119,8

A feldolgozóiparba a tárgyévben 84,4 ezer főt kölcsönöztek a munkaerő-kölcsönzők, ebből a legtöbb munkavállalót, 13,6 ezer főt az egyéb feldolgozóipari, 10,4 ezer főt gép, gépi berendezés gyártása, 10,3 ezer egyént fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása 9,8 ezer főt a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása és 9,4 ezer élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

ágazatokba kölcsönözték ki. A feldolgozó ipar területén tehát

átrendeződés történt. A fémalapanyag-gyártás és gép, gépi berendezés gyártása – ellentétben a 2014-ben tapasztaltakkal - jelentős ágazatokká váltak a kölcsönzések alapján.

14

A foglalkozási főcsoportok vizsgálatánál három főcsoportot kell kiemelnünk a 2015. év tekintetében, amelyekbe a kölcsönzött munkaerő 83,7%-a összpontosul. Az összes kölcsönzött munkavállaló 42,0%-a (52,3 ezer fő) a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások, 32,5%-a (40,5 ezer fő) a gépkezelők, összeszerelők, járművezetők főcsoportba sorolható. Ipari és építőipari foglalkozásokba a munkavállalók 9,3%-át (11,5 ezer főt) próbálták kölcsönbe adni. A 2014. évi adatokhoz képest a tárgyévben hat foglalkozási főcsoportba kölcsönöztek több munkavállalót, köztük a gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók (71,9%-kal), felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások (54,6%-kal), az ipari és építőipari foglalkozások (55,4%-kal), a gépkezelők esetében (40,2%-kal) és a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások főcsoportjába (27,7%-kal). A kölcsönbeadott munkavállalók száma csupán két foglalkozási főcsoportban csökkentt az előző évhez képest. A legnagyobb mértékben a kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozási csoportba csökkent (62,6%-kal) a kölcsönzött munkavállalók száma. Ez a fogyás közel 7 ezer fővel kevesebb kölcsönzési szándékot jelentett. Ezen kívül mérséklődött az egyéb felsőfokú végzettségű foglalkozásba kölcsönzöttek száma is (6,5%-kal).

A kölcsönzött munkavállalók 90,7%-a (közel 113 ezer fő) teljes munkaidőben dolgozott 2015-ben, 9,3%-a (11,6 ezer fő) pedig részmunkaidőben. A 2014. évi adattal összehasonlítva ez azt jelenti, hogy 10,9%-al csökkent a részmunkaidősök, és 24,6%-al nőtt a teljes munkaidőben foglalkoztatottak száma. 15

A teljes munkaidőben foglalkoztatottak 82,4%-a határozatlan idejű szerződéssel rendelkezett, míg a részmunkaidős foglalkoztatottak esetében ez az arány mindössze 62,3%. Továbbá mindkét csoport körében döntő többségében voltak a belföldre kölcsönzött munkavállalók. A teljes és részmunkaidőben foglalkoztatott munkavállalók számának megoszlása a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint, %

Foglalkoztatás formája

Munkaszerződés típusa szerint Kölcsönzés iránya szerint Határozatlan idejű Határozott idejű Külföldre Belföldre kölcsönzött munkaszerződéssel munkaszerződéssel kölcsönzött munkavállalók rendelkezők rendelkezők munkavállalók

Teljes munkaidőben foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Részmunkaidőben foglalkoztatottak számának megoszlása (%) Összesen

82,4

17,6

98,2

1,8

62,3

37,7

99,9

,1

80,6

19,4

98,3

1,7

A szerződést kötött 124,6 ezer munkavállaló 80,6%-a határozatlan idejű szerződéssel végzett kereső tevékenységet, ez 100,4 ezer fős létszámot jelent, és a 2014. évi adathoz képest 27,1%-al magasabb. A határozott idejű szerződéssel rendelkező munkavállalók száma pedig csupán 3,2%-al mérséklődött. A kölcsönzött munkavállalók döntő többségét belföldre adták kölcsön a munkaerőkölcsönzők, mindössze 1,7%-uk dolgozott külföldön. A 2014-es adat 0,2 százalékponttal volt alacsonyabb az ideitől. A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya 2015-ben a feldolgozóiparban, és a kereskedelem, gépjárműgyártás területén volt a legmagasabb. Ezen kívül jelentős aránnyal bírtak a szállítás-raktározás és az adminisztratív szolgáltatást támogató tevékenységek ágai. Az összes kölcsönzés tekintetében azt mondhatjuk, hogy a leggyakrabban a feldolgozóiparba, és határozatlan idejű szerződéssel kölcsönöztek munkavállalókat a tárgyévben, ide tartozik több mint 50%-uk. Összességében, a néhány fent említett kivételtől eltekintve a nemzetgazdasági ágak döntő többségében a határozatlan idejű szerződéssel történő foglalkoztatás a leginkább domináns, a munkavállalók legalább háromnegyede minden gazdasági ágban határozatlan idejű

16

szerződéssel rendelkezett. Egyedül az oktatásban és a feldolgozóipar egyes ágazataiban (fafeldolgozás, kokszgyártás) volt magasabb a határozott idejű szerződések száma. Foglalkozási főcsoportonként vizsgálva azt mondhatjuk, hogy csupán egyetlen csoportban voltak nagyobb arányban a határozott idejű szerződéssel rendelkezők. Az mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások területén a kölcsönzött munkavállalók több mint 52,9%-a volt foglalkoztatva határozott idejű munkaszerződéssel. Az összes többi foglalkozási főcsoport esetében a határozott idejű szerződéssel foglalkoztatottak aránya alacsonyabb volt.

V. A kölcsönzött munkavállalók állománycsoportok és demográfiai szempontok szerinti jellemzői 2015-ben a 124,6 ezer kölcsönzött munkavállaló 88,4%-a (111,3 ezer fő) fizikai, 10,6%-a (13,3 ezer fő) szellemi foglalkozású volt. A fizikaiak közül a betanított munkások és a szakmunkások voltak a legtöbben, a szellemiek közül pedig az ügyintézők, ügyviteli alkalmazottak. A

tárgyévben

az

egy

évvel

korábbihoz

képest

egyetlen

kivétellel

minden

állománycsoportban több munkavállalót adtak kölcsön a munkaerő-kölcsönző cégek. Csupán a segédmunkások száma csökkent 2014-heoz képest 4,1%-kal. A legjelentősebb változás a betanított és szakmunkások körében következett be. Előbbi csoportnál 4300 fős (16,2%-os), míg utóbbi esetében 15,6 ezer fős (30,0%-os) növekedés realizálódott a kölcsönzött munkavállalók számában. A kölcsönzött munkavállalók száma állománycsoportonként és a munkaszerződés típusa szerint (2015)

Állománycsoport

Munkaszerződés típusa szerint Határozott idejű Határozatlan idejű munkaszerződéssel munkaszerződéssel Összesen rendelkezők rendelkezők (fő) (fő)

Szakmunkás

26 190

4 844

31 034

Betanított munkás

53 660

13 723

67 383

Segédmunkás

10 502

2 395

12 897

Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen

90 352

20 962

111 314

9 172

3 181

12 353

827

82

909

9 999

3 263

13 262

100 351

24 225

124 576

Mindösszesen

17

A határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a fizikai foglalkozásúak körében alacsonyabb a szellemiekhez képest, előbbiek esetében 18,8%-os (20,9 ezer fő), utóbbiaknál pedig 24,6%-os (24,2 ezer fő). Ez főként annak köszönhető, hogy a szellemi foglalkozások közül az ügyintézők és ügyviteli alkalmazottak közel 25,7%-a dolgozott ilyen munkaszerződéssel. A munkaerő-kölcsönzőkkel 2015-ben munkajogi kapcsolatot létesítő munkavállalók több mint 75%-a a 25-49 éves korcsoportba tartozott, a 25 év alattiak több mint a tizedét tették ki az összes kölcsönzöttnek (15,6%), míg az 50 éves és afeletti korkategória aránya 8,4% volt. Ez annyiban tér el a 2014. évi adatoktól, hogy a 25 év alattiak aránya jelentősen csökkent, míg a 25-49 közöttieké jelentősen nőtt.. A kölcsönzött munkavállalók fontosabb adatai korcsoportok szerint (2015)

Kölcsönzött Kölcsönzött munkavállalók Index, Korcsoport munkavállalók számának 2015/2014, száma, (fő) megoszlása, (%) (%) 25 év alatti 25-49 éves 50 éves és 50 év feletti Összesen

31 455 78 751

15,6 75,9

117,8 125,6

14 370

8,4

98,6

124 576

100,0

119,8

Ha az egyes csoportokban megvizsgáljuk a határozott és határozatlan idejű szerződéseket, azt mondhatjuk, hogy a határozott idejű szerződéssel rendelkezők aránya a 25 év alattiaknál volt a legmagasabb (22,7%-os), másodikként az 50 éven felettieket említhetjük (19,3%-uk rendelkezett ilyen típusú szerződéssel), harmadikként pedig a középső korcsoportot (18,7%os volt az arányuk). A kölcsönzött munkavállalók 59,1%-a férfi, 40,9%-a pedig nő volt a tárgyévben. Mindkét nem esetében a létszámok változását vizsgálva megállapíthatjuk, hogy mind a férfiaknál, mind a nőknél 20% feletti növekedésről számolhatunk be. A nők esetében a létszámnövekedés a határozatlan és külföldre kölcsönzött munkavállalók körében volt jelentősebb.

18

Iskolai végzettség szerint nézve a munkavállalókat azt mondhatjuk, hogy a kölcsönzöttek 36,0%-ának (44,8 ezer fő) szakiskolai, szakmunkásképző végzettsége volt, a második domináns csoportot pedig azok alkották, akik legfeljebb 8 osztályos általános iskolai végzetséggel rendelkeztek. Ez utóbbi csoport a munkavállalók 28,7%-át (35,7 ezer fő) tette ki. A szakközépiskolai végzettséggel rendelkezők a 19,7%-át, a gimnáziumi végzettséggel rendelkezők a 10,0%-át, a felsőfokú végzettséggel rendelkezők a 3,8%-át, a technikummal rendelkezők pedig a 1,8%-át tették ki az összlétszámnak.

Az iskolai végzettségeknél is jól látszik, hogy minden egyes kategóriában a határozatlan idejű munkaszerződéses kölcsönzött munkavállalók a dominánsak. A határozott idejű szerződéssel bírók aránya

a szakiskolát, szakmunkásképzőt végzettek körében volt a

legmagasabb (22,7%-os) 2015-ban. Ezt követően a legfeljebb 8 általános iskolával rendelkezőket (17,6%), és a szakközépiskolai, gimnáziumi végzettségűeket említhetjük, akiknek együtt 23,9%-uk tartozik az említett csoportba. A 2014. évi adatokkal összehasonlítva kiemelhető, hogy nőtt a tárgyévben a kölcsönző cégek által kölcsönbe adott felsőfokú végzettséggel rendelkezők száma. Létszámuk több mint 28,9%-al nagyobb volt, mint 2014-ben. Ennél is jelentősebb arányban nőtt a technikummal és gimnáziummal rendelkező munkavállalók kölcsönbe adása, 2015-ben több mint 30%-al több foglalkoztatottat sikerült kölcsönbe adniuk a cégeknek. A legfeljebb 8 általános iskolai, vagy

19

szakközépiskolai végzettséggel rendelkező munkavállalók száma 34,1%-a emelkedett a kölcsönbeadott egyének esetében.

VI. A külföldre történt munkaerő-kölcsönzésre vonatkozó adatok 2015-ben összesen 2103 munkavállaló kölcsönzése történt külföldre, mindez azt jelenti, hogy az összes kölcsönzött 1,7%-át sikerült külföldi foglalkoztatónál elhelyezni. 2011-ben 0,6 ezer fő kölcsönzése történt külföldre, amelyhez képest a 2012. évi adat több mint háromszoros növekedést jelentett 1,8 ezer fővel, míg 2013-ra tovább folytatódott a növekedés, és 20,2%-os gyarapodást realizálható a külföldre kölcsönzött munkavállalók számában. A külföldre kölcsönzött munkaerő száma 2014-ben jelentősen visszaesett, és bár még mindig magasabb, mint 2011-ben és az azt megelőző időszakban, a tárgyévi adat a 2012es létszámot sem érte el. A kölcsönzött munkavállalók számával együtt azoknak az országoknak a száma is visszaesett amelyek területére valamely munkavállalót sikerült az év folyamán kölcsönbe adni. A korábbi 9 potenciális ország helyett 2013-ról 2014-re már csak 6 maradt, a 2015-ös évben a kölcsönzött munkavállalók száma nőtt, de a munkavállalókat fogadó országok sora tovább szűkült. A külföldre történő kölcsönzések esetében a célországok és a kölcsönzött munkavállalók száma (2008-2015)

Év 2008. év 2009. év 2010. év 2011. év 2012. év 2013. év 2014. év 2015. év

Külföldre történő kölcsönzésnél a Munkavállalók célországok száma, száma, (fő) (db) 11 206 12 290 9 235 5 579 13 1 846 9 2 216 6 1 558 5 2 103

2015-ben – ahogyan már korábban is említettük – összesen 4,8 ezer cégnek kölcsönöztek munkaerőt a munkaerő-kölcsönzők, emellett

229 cég volt a külföldi kölcsönbevevők,

foglalkoztatók száma. A legtöbb kölcsönbevevő cég Németországban (131 db) és Ausztriában (88 db) működött. A korábbi évek adatainak ismeretében azt mondhatjuk, hogy a legfontosabb három célország listája változott. Jelentősen csökkent a kölcsönző vállalatok száma, és Franciaország, ahová korábban több cég is kölcsönzött munkavállalókat, lekerült a kölcsönzők listájáról. 20

A legtöbb kölcsönbevevő külföldi foglalkoztató a feldolgozóipar (152 db), a szállítás, raktározás (39 db), az energiaipar (15 db) és az építőipar (23 db) területén működött. A feldolgozóiparban a fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása, és a gép, gépi berendezés gyártása ágazatban működő cégek voltak a meghatározók. A

külföldre

kölcsönzött

munkavállalók

99,2%-a

teljes

munkaidőben,

0,8%-a

részmunkaidőben végzett kereső tevékenységet a tárgyévben. A teljes munkaidőben foglalkoztatottak aránya 8,6%-ponttal magasabb, mint a belföldre kölcsönzöttek esetében. A külföldre kölcsönbeadott munkavállalók 96,8%-a fizikai foglalkozású volt, ezen belül a szakmunkások aránya a meghatározó (54,0%), másodsorban a betanított (26,0%), harmadsorban pedig a segédmunkásoké (16,8%). Megjegyzendő, hogy a belföldre kölcsönzött munkavállalókhoz képest a szellemi foglalkozásúak súlya rendkívül alacsony (3,2%). A szóban forgó munkavállalók több mint 46,9%-a ipari és építőipari, 41,4%-a szakképzettséget nem igénylő (egyszerű), 6,9%-ka pedig gépkezelő, összeszerelő, járművezető foglalkozásban végzett munkát kölcsönzött munkaerőként. A nemzetgazdasági ágakat tekintve elmondhatjuk, hogy a kölcsönzött munkaerő 66,2%-a a feldolgozóipar, 14,8%-a az építőipar, 9,7%-a az egyéb szolgáltatások területén került kölcsönbeadásra 2015-ben. A kölcsönzött munkavállalók demográfiai adatait az alábbiakban foglaljuk össze: 

A külföldre kölcsönzöttek döntő többsége (90,2%-a) férfi volt 2015-ben, amely erőteljesen eltér a belföldre kölcsönzöttek nemek szerinti szerkezetétől.



A munkavállalók több mint háromnegyede 25 és 49 év közötti, e korcsoport súlya itt jóval nagyobb a belföldre kölcsönzöttekéhez képest (75,9%-os e korkategória aránya). Ezzel párhuzamosan a legfiatalabb és a legidősebb korcsoport aránya nagyobb a belföldre kölcsönzöttekénél.



Az iskolai végzettséget nézve elmondható, hogy a külföldre kölcsönzöttek között 2015-ben közel másfélszer akkora volt a szakiskolával, szakmunkásképzővel rendelkezők aránya (59,1%), mint a belföldre kölcsönzött munkavállalók (35,6%) esetében. A legfeljebb 8 általánossal rendelkezők esetén éppen fordított a viszony, 21

ugyanis míg a külföldre kölcsönbeadottak

csupán 11,8%-ának volt ilyen

végzettsége, addig a belföldre kölcsönzött munkaerő esetében az arány 29%-a.

22

VII. Táblázatok

23

1. A munkaerő-kölcsönzők főbb adatai 2015-ben

Adatszolgáltató munkaerőkölcsönzők (székhely és telephely együtt)

293 83 376 39 61 28 128 49 25 22 96 23 8 10 41 45 14 14 73 42 37 16 95 20 21 30 71 880

33,3 9,4 42,7 4,4 6,9 3,2 14,5 5,6 2,8 2,5 10,9 2,6 0,9 1,1 4,7 5,1 1,6 1,6 8,3 4,8 4,2 1,8 10,8 2,3 2,4 3,4 8,1 100,0

293 87 380 39 61 27 127 49 25 22 96 23 8 10 41 45 14 14 73 42 37 13 92 20 21 30 71 880

0 0 0 0 0 1 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 1

89 28 117 6 22 5 33 13 11 7 31 6 1 2 9 15 4 4 23 13 6 5 24 2 8 13 23 260

104 13 117 13 11 10 34 22 15 9 46 12 4 1 17 0 4 0 4 7 7 0 14 10 2 9 21 253

0 0 0 0 1 0 1 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 0 2 0 0 2 1 1 1 3 6

mindkét irányba

A 2015. évben kölcsönzési tevékenységet végzők (székhely és telephely együtt)

A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött foglalkoztatók (székhely és telephely adatát együtt figyelembe véve)

folytat munkaerőkölcsönzést

száma


száma


db

db

%

db

%

db Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

csak külföldre

csak belföldre

%

közhasznú kölcsönzést végző cégek száma

db

munkaerő közvetítést is végző cégek száma


jogi személyiség nélküli gazdasági társaság 2015. évben kölcsönzési tevékenységet nem folytatókszáma

száma

jogi személy

Régió/megye

Az adatszolgáltatást benyújtó munkaerő-kölcsönzők közül (székhely és telephely együtt)

254 83 337 37 33 27 97 47 16 22 85 6 6 8 20 40 13 13 66 34 35 16 85 19 17 1 37 727

15 0 15 1 2 0 3 2 4 0 6 1 0 0 1 4 0 1 5 0 1 0 1 0 2 0 2 33

24 0 24 1 26 1 28 0 5 0 5 7 2 2 11 1 1 0 2 8 1 0 9 1 2 29 32 111

204 59 263 33 39 23 95 36 14 15 65 17 7 8 32 30 10 10 50 29 31 8 68 18 13 17 48 621

32,9 9,5 42,4 5,3 6,3 3,7 15,3 5,8 2,3 2,4 10,5 2,7 1,1 1,3 5,2 4,8 1,6 1,6 8,1 4,7 5,0 1,3 11,0 2,9 2,1 2,7 7,7 100,0

835 299 1134 191 134 1415 1740 218 57 81 356 79 81 16 176 168 59 14 241 20 77 72 169 918 21 31 970 4786

17,4 6,2 23,7 4,0 2,8 29,6 36,4 4,6 1,2 1,7 7,4 1,7 1,7 0,3 3,7 3,5 1,2 0,3 5,0 0,4 1,6 1,5 3,5 19,2 0,4 0,6 20,3 100,0

24

2. Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző szervezetek száma és indexei4 megyénként (2002-2015) Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek száma (db) Régió/megye

Az adatszolgáltató munkaerő-kölcsönző cégek számának indexei

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015. 2003.

2004.

2005.

2006.

2007.

2008.

években Budapest

2009.

2010. 2011. 2012.

2013.

2014.

2015.

az előző év %-ában

102

135

175

217

273

321

237

271

317

340

341

380

354

293

132,4

129,6

124,0

125,8

117,6

73,8

114,3

117,0

..

100,3

111,4

93,2

13

19

35

52

75

87

94

68

81

93

90

97

87

83

146,2

184,2

148,6

144,2

116,0

108,0

72,3

119,1

..

96,8

107,8

89,7

95,4

115

154

210

269

348

408

331

99,5

110,7

92,5

85,3

26

31

31

37

376 133,9 136,4 128,1 129,4 117,2 39 84,2 150,0 120,8 89,7 119,2

..

29

441 36

117,4

24

477 33

102,4

16

431 31

81,1

19

398 33

433

Fejér

339 37

100,0

119,4

89,2

..

83,8

106,5

109,1

108,3

Komárom-Esztergom

20

31

47

54

56

65

68

20

101

49

53

60

69

61

155,0

151,6

114,9

103,7

116,1

104,6

29,4

505,0

..

108,2

113,2

115,0

88,4

5

7

10

10

16

17

21

67

29

13

17

21

23

28

140,0

142,9

100,0

160,0

106,3

123,5

319,0

43,3

..

130,8

123,5

109,5

121,7

Közép-Dunántúl

44

54

81

93

98

113

120

27

26

50

128 122,7 150,0 114,8 105,4 115,3 106,2 103,3 131,5 49 130,0 169,2 109,1 100,0 112,5 96,3 80,8 114,3

100,0

24

128 51

112,3

24

114 48

112,9

22

101 50

102,0

13

163 24

..

10

124 21

99

Győr-Moson-Sopron

..

100,0

96,0

106,3

96,1

8

7

8

14

15

15

15

17

14

24

27

25

22

..

112,5

92,6

88,0

113,6

Pest Közép-Magyarország

Veszprém

Vas Zala

5

6

6

10

16

13

13

13

12

22

21

12

30

23

26

36

48

55

55

54

3

3

9

13

12

16

21

50 7

96

Baranya

51 16

19

98 21

85 20

103 25

Somogy

2

4

4

4

4

4

5

1

2

10

5

6

6

Nyugadt-Dunántúl

25

87,5

114,3

175,0

107,1

100,0

100,0

113,3

22

120,0

100,0

166,7

160,0

81,3

100,0

100,0

92,3

..

95,5

57,1

250,0

73,3

96 113,0 138,5 133,3 114,6 100,0 23 100,0 300,0 144,4 92,3 133,3

98,2

94,4

98,0

..

102,1

86,7

121,2

93,2

131,3

76,2

43,8

..

110,5

95,2

125,0

92,0

125,0

20,0

200,0

..

50,0

120,0

100,0

133,3

8

200,0

100,0

100,0

100,0

200,0

116,7

100,0

82,4

82,8

T olna

3

6

7

7

7

6

7

9

6

8

7

9

10

10

100,0

100,0

85,7

116,7

128,6

66,7

..

87,5

128,6

111,1

100,0

Dél-Dunántúl

8

13

20

24

23

26

33

15 26

37

35 47

41 44

41 162,5 153,8 120,0 45 17,4 975,0 89,7

95,8

113,0

126,9

78,8

57,7

..

89,2

106,1

117,1

100,0

23

4

39

35

36

35

30

26 22

40

33 42

102,9

97,2

85,7

73,3

118,2

..

105,0

111,9

93,6

102,3

Heves

5

8

8

5

11

14

15

10

4

13

13

13

12

14

160,0

100,0

62,5

220,0

127,3

107,1

66,7

40,0

..

100,0

100,0

92,3

116,7

Nógrád

7

10

18

19

24

26

31

19

1

11

15

0

14

14

142,9

180,0

105,6

126,3

108,3

119,2

61,3

5,3

..

136,4

0,0

0,0

1,0

35

22

65

59

71

75

76

31 13

64

60 19

70 24

73 42

62,9

295,5

90,8

120,3

105,6

101,3

67,1

60,8

..

109,4

85,7

116,7

104,3

Borsod-Abaúj-Zemplén

Észak-Magyarország

7

5

9

9

11

15

20

51 19

23

70 18

71,4

180,0

100,0

122,2

136,4

133,3

95,0

68,4

..

78,3

105,6

126,3

175,0

Jász-Nagykun-Szolnok

21

27

35

33

31

37

44

29

37

32

33

23

31

37

128,6

129,6

94,3

93,9

119,4

118,9

65,9

127,6

..

103,1

69,7

134,8

119,4

Szabolcs-Szatmár-Bereg

5

8

12

11

15

15

17

16

12

20

18

14

11

16

160,0

150,0

91,7

136,4

100,0

113,3

94,1

75,0

..

90,0

77,8

78,6

145,5

33

40

56

53

57

67

81

62 10

75

56 17

66 17

95 121,2 140,0 20 144,4 107,7

94,6

107,5

117,5

120,9

79,0

96,9

..

92,0

81,2

117,9

143,9

Hajdú-Bihar

Észak-Alföld

9

13

14

18

27

25

25

64 20

19

69 24

128,6

150,0

92,6

100,0

80,0

50,0

..

126,3

70,8

100,0

117,6

10

13

15

13

18

24

22

14

21

15

14

14

19

21

130,0

115,4

86,7

138,5

133,3

91,7

63,6

150,0

..

93,3

100,0

135,7

110,5

5

4

8

7

13

12

15

12

21

18

27

27

26

30

80,0

200,0

87,5

185,7

92,3

125,0

80,0

175,0

..

150,0

100,0

96,3

115,4

Dél-Alföld

24

30

37

38

58

61

71 125,0 123,3 102,7 152,6 105,2 101,6 880 120,2 149,0 115,6 121,6 113,4 94,0

114,5

805

62 911

106,9

710

58 885

89,2

584

65 867

125,0

505

52 856

..

339

52 771

113,0

282

46 701

74,2

Ö sszesen

62 757

92,6

110,0

..

101,3

102,1

102,9

96,6

Bács-Kiskun Békés Csongrád

4

A 2010. év és a 2011. év adatai nem hasonlíthatók össze, mert 2011-től az adatok gyűjtése telephelyenként történik. 25

2. Az alkalmazott munkavállalók száma (fő) (2002 – 2015)

Év

2002. 2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Betanított Fizikai Szakmunkás Segédmunkás munkás összesen 4 761 5 761 11 325 15 112 18 478 18 153 16 660 14 819 26 439 19 527 24 810 28 920 26712 31 034

18 360 25 978 30 390 42 320 56 046 54 847 65 365 38 181 64 944 56 882 51 679 61 267 51826 67 383

2 342 2 550 5 149 6 833 7 911 11 273 14 626 7 136 17 023 16 246 11 544 11912 13455 12 897

25 463 34 289 46 864 64 265 82 435 84 273 96 651 60 136 108 406 92 655 88 033 102 099 91 993

111 314

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott .. .. .. .. .. .. .. .. .. 17 821 12 804 17 797 11532 12 353

Vezető, felső vezető, irányító .. .. .. .. .. .. .. .. .. 568 648 807 443 909

Szellemi összesen

Mindösszesen

4 802 4 794 5 820 11 919 19 990 19 099 20 184 18 949 22 028 18 389 13 452 18 604 11975

30 265 39 083 52 684 76 184 102 425 103 372 116 835 79 085 130 434 111 044 101 485 120 704 103 968

13 262

124 576

3. Az alkalmazott munkavállalók számának indexei az előző év %-ában (2003 – 2015)

Év

2003. 2004. 2005. 2006. 2007. 2008. 2009. 2010. 2011. 2012. 2013. 2014. 2015.

Betanított Fizikai Szakmunkás Segédmunkás munkás összesen 121,0 196,6 133,4 122,3 98,2 91,8 88,9 178,4 73,9 127,1 116,6 92,4 116,2

141,5 117,0 139,3 132,4 97,9 119,2 58,4 170,1 87,6 90,9 118,6 84,6 130,0

108,9 201,9 132,7 115,8 142,5 129,7 48,8 238,6 98,4 71,1 103,2 113,0 95,9

134,7 136,7 137,1 128,3 102,2 114,7 62,2 180,8 85,5 95,0 116,0 90,1 121,0

Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott .. .. .. .. .. .. .. .. .. 71,8 139,0 64,8 107,1

Vezető, felső vezető, irányító .. .. . .. .. .. .. .. .. 114,1 124,5 54,9 205,2

Szellemi összesen 99,8 121,4 204,8 167,7 95,5 105,7 93,9 116,2 83,5 73,2 138,3 64,4 110,7

Mindösszesen

129,1 134,8 144,6 134,4 100,9 113,0 67,7 164,9 85,1 91,4 118,9 86,1 119,8

26

4. A munkaerő-kölcsönzők fajlagos mutatói megyénként 2015-ben

Régi/megye

Az egy Egy Egy kölcsönzőre Egy kölcsönzőre kölcsönzőre jutó kölcsönzőre jutó jutó foglalkoztatók jutó bruttó foglalkoztatottak munkanapok száma keresettömeg száma száma (db) (Ft/kölcsönző) (fő/kölcsönző) (nap/kölcsönző)

Budapest Pest

3,6

147,1

30 097

221 745 321

5,6

82,5

39 202

243 017 955

Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

4,0

134,9

31 808

225 743 369

6,2

245,5

59 038

401 518 702

Összesen

3,0

112,8

19 014

129 559 250

78,6

151,7

32 853

251 449 892

18,7

164,6

35 034

243 804 138

5,1

4,4

26 200

158 950 340

3,6

61,4

10 339

89 203 808

3,1

53,6

29 395

137 382 581

4,2

30,2

24 192

139 224 384

4,2

67,9

20 435

172 549 773

20,3

109,8

31 651

151 150 812

2,0

64,1

9 195

78 150 629

5,7

72,3

18 982

145 427 547

6,0

140,2

39 919

263 424 893

6,6

230,0

71 500

401 449 394

1,4

49,9

9 085

55 899 532

5,1

138,2

39 406

245 700 784

1,4

57,2

9 309

136 259 405

4,1

146,6

60 251

409 699 836

14,4

157,3

105 410

641 821 510

4,4

115,1

47 425

339 500 950

61,2

98,9

25 999

163 733 988

1,8

24,7

4 649

31 062 720

1,8

126,2

21 955

142 000 912

22,0

89,2

18 614

119 154 045

7,7

117,7

31 203

213 495 956

27

5. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók száma nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2015-ben

Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08)

Foglalkoztatók száma (db)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat

33 3

Feldolgozóipar

3 597 Ebből:

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

148

Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása

25

Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység

47

Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás

2

Vegyi anyag, termék gyártása

39

Gyógyszergyártás

25

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása

131 363 91

Gép, gépi berendezés gyártása

308

Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása

119

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar

67

2 232 31 30 32

Kereskedelem, gépjárműjavítás

277

Szállítás, raktározás

277

Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás

76

Információ, kommunikáció

74

Pénzügyi, biztosítási tevékenység

50

Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

9 61 193

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás

6

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

5 32 4 786

28

6. A munkaerő-kölcsönzőkkel szerződött belföldi foglalkoztatók fajlagos mutatói megyénként 2015-ben

Régi/megye

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-AbaújZemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-SzatmárBereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld Összesen

Egy Az egy Az összes foglalkoztatóra Az egy foglalkoztatóra foglalkoztatóra munkavállaló jutó jutó munkanapok száma jutó egy főre jutó foglalkoztatottak (munkanap/foglalkoztató) keresettömeg keresettömege száma (Ft/foglalkoztató) (Ft/fő) (fő/foglalkoztató) 40,3

8 254

60 813 986

1 507 531

14,6

6 949

43 076 761

2 946 467

33,6

7 910

56 137 240

1 672 818

39,9

9 582

65 167 957

1 635 192

37,1

6 243

42 541 843

1 148 159

1,9

418

3 198 656

1 657 826

8,8

1 872

13 030 911

1 481 255

0,9

5 168

31 352 590

35 784 632

17,2

2 902

25 039 666

1 451 944

17,2

9 435

44 098 112

2 562 372

7,2

5 776

33 241 777

4 608 284

16,3

4 915

41 499 313

2 542 495

5,4

1 563

7 464 238

1 376 476

32,1

4 598

39 075 314

1 218 723

12,7

3 343

25 615 079

2 011 087

23,4

6 653

43 904 149

1 879 401

35,1

10 907

61 238 043

1 745 432

35,6

6 489

39 928 237

1 120 231

26,9

7 685

47 916 751

1 778 357

40,1

6 516

95 381 583

2 380 909

36,2

14 867

101 094 765

2 795 080

10,9

7 320

44 570 938

4 080 238

25,9

10 664

76 337 492

2 950 346

1,6

425

2 675 392

1 655 015

14,1

2 656

17 750 125

1 259 299

69,2

12 040

77 871 468

1 125 604

4,0

844

5 404 926

1 335 869

15,2

4 042

27 657 228

1 814 170

29

Budapest Pest Közép-Magyarország Fejér Komárom-Esztergom Veszprém Közép-Dunántúl Győr-Moson-Sopron Vas Zala Nyugat-Dunántúl Baranya Somogy Tolna Dél-Dunántúl Borsod-Abaúj-Zemplén Heves Nógrád Észak-Magyarország Hajdú-Bihar Jász-Nagykun-Szolnok Szabolcs-Szatmár-Bereg Észak-Alföld Bács-Kiskun Békés Csongrád Dél-Alföld

Összesen

%

munkanap

Ft

Egy kölcsönzőre jutó bruttó keresettömeg

fő

Egy kölcsönzőre jutó munkanapok száma

megoszlása

Az egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatottak száma

száma

Egy kölcsönzőre jutó foglalkoztatók száma

Régi/megye

Kifizetett bruttó keresettömeg

Foglalkoztatottak

Teljesített munkanapok száma

7. Az egy főre, az egy munkanapra és az egy hónapra jutó keresettömeg alakulása a szerződés típusa szerint megyénként 2015-ben

33 684

46,2

6 892 146

50 779 678 574

3,6

147,1

30 097

4 371

6,0

2 077 714

12 879 951 624

5,6

82,5

39 202

243 017 955

38 055 7 612 4 965 2 730 15 307 191 983 1 394

52,2 10,4 6,8 3,7 21,0 0,3 1,3 1,9

8 969 860 1 830 178 836 607 591 359 3 258 144 1 126 618 165 429 764 272

63 659 630 198 12 447 079 775 5 700 606 994 4 526 098 059 22 673 784 828 6 834 864 635 1 427 260 935 3 571 947 093

4,0 6,2 3,0 78,61 18,7 5,1 3,6 3,1

134,9 245,5 112,8 151,7 164,6 4,4 61,4 53,6

31 808 59 038 19 014 32 853 35 034 26 200 10 339 29 395

225 743 369 401 518 702 129 559 250 251 449 892 243 804 138 158 950 340 89 203 808 137 382 581

2 568

3,5

2 056 319

11 834 072 663

4,2

30,2

24 192

139 224 384

1 289

1,8

388 266

3 278 445 690

4,2

67,9

20 435

172 549 773

439

0,6

126 602

604 603 247

20,3

109,8

31 651

151 150 812

513

0,7

73 563

625 205 029

2,0

64,1

9 195

78 150 629

2 242

3,1

588 431

4 508 253 966

5,7

72,3

18 982

145 427 547

3 925

5,4

1 117 721

7 375 897 011

6,0

140,2

39 919

263 424 893

2 070

2,8

643 503

3 613 044 545

6,6

230,0

71 500

401 449 394

499

0,7

90 845

558 995 315

1,4

49,9

9 085

55 899 532

6 494 801 2 785 787 4 373 1 484 296 2 145 3 925

8,9 1,1 3,8 1,1 6,0 2,0 0,4 2,9 5,4

1 852 069 130 320 1 144 763 527 052 1 802 135 389 989 55 784 373 233 819 006

11 547 936 871 1 907 631 668 7 784 296 885 3 209 107 548 12 901 036 101 2 456 009 813 372 752 635 2 414 015 512 5 242 777 960

5,1 1,4 4,1 14,4 4,4 61,2 1,8 1,8 22,0

138,2 39 406 57,2 9 309 146,6 60 251 157,3 105 410 115,1 47 425 98,9 25 999 24,7 4 649 126,2 21 955 89,2 18 614

245 700 784 136 259 405 409 699 836 641 821 510 339 500 950 163 733 988 31 062 720 142 000 912 119 154 045

72 963

100,0

19 345 964 132 367 492 587

7,7

117,7

213 495 956

31 203

221 745 321

30

8. A munkaerő-kölcsönzők nettó árbevétele nemzetgazdasági áganként, ágazatonként 2015-ben Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08)

Nettó árbevétel (Ft)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat

1 037 563 893

Bányászat

75 854 592

Feldolgozóipar

130 361 062 005 Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

8 627 324 670


997 728 659


6 491 856 475


177 743 769


3 655 243 135

Gyógyszergyártás

4 404 086 310

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

10 176 812 319

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

22 631 359 205

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

16 362 089 175

Villamos berendezés gyártása

7 698 240 863


14 128 366 520

Járműgyártás

15 957 482 800

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása

19 052 728 104

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás

1 474 775 303

931 116 448 2 321 650 075 13 969 728 468


8 683 011 319


3 830 174 771

Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység

10 609 537 076 2 739 598 516 207 242 945 3 698 731 650

Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység

18 198 876 832

Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás

14 199 272

Oktatás

3 266 878

Humán-egészségügyi, szociális ellátás

9 692 845

Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

196 508 471 3 432 866 504 201 795 457 863

31

9. Az alkalmazott munkavállalók száma állománycsoportonként, a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben

Munkaszerződés típusa szerint Állománycsoport

Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma (fő)

Kölcsönzés iránya szerint

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma (fő)

Összesen

Belföldre kölcsönzött munkavállalók száma (fő)

Külföldre kölcsönzött munkavállalók száma (fő)

Összesen

Szakmunkás

26 190

4 844

31 034

29 898

1 136

31 034

Betanított munkás

53 660

13 723

67 383

66 836

547

67 383

Segédmunkás

10 502

2 395

12 897

12 544

353

12 897

Fizikai összesen Ügyintéző, ügyviteli alkalmazott Vezető, felső vezető, irányító Szellemi összesen

90 352

20 962

111 314

109 278

2 036

111 314

9 172

3 181

12 353

12 302

51

12 353

827

82

909

893

16

909

9 999

3 263

13 262

13 195

67

13 262

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576

Mindösszesen

32

10. Az alkalmazott munkavállalók száma nemenként, korcsoportonként a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben

Munkaszerződés típusa szerint

Nem




Összesen



Összesen

férfi

60 707

12 941

73 648

71 750

1 898

73 648

nő

39 644

11 284

50 928

50 723

205

50 928

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576

Összesen

Munkaszerződés típusa szerint Korcsoport




Összesen



Összesen

25 év alatti

24 391

7 064

31 455

31 126

329

31 455

25-49 éves 50 éves és 50 év feletti Összesen

64 330

14 421

78 751

77 154

1 597

78 751

11 630

2 740

14 370

14 193

177

14 370

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576

33

11. Az alkalmazott munkavállalók száma iskolai végzettségenként a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben

Munkaszerződés típusa szerint

Iskolai végzettség

8 általános vagy kevesebb Szakiskola, szakmunkásképző




Összesen



Összesen

29 443

6 288

35 731

35 483

248

35 731

36 748

8 112

44 860

43 617

1 243

44 860

18 580

6 000

24 580

24 284

296

24 580

Gimnázium

9 874

2 523

12 397

12 215

182

12 397

Technikum

1 829

451

2 280

2 182

98

2 280

Egyetem, főiskola

3 877

851

4 728

4 692

36

4 728

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576

Szakközépiskola

Összesen

34

12. Az alkalmazott munkavállalók száma foglalkozási főcsoportonként a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben (fő) Munkaszerződés típusa szerint Foglalkozási főcsoport (FEOR'08)

Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdekképviseleti vezetők, törvényhozók Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

Határozatlan idejű Határozott idejű munkaszerződéssel munkaszerződéssel rendelkező rendelkező munkavállalók munkavállalók száma (fő) száma (fő)

Kölcsönzés iránya szerint Belföldre kölcsönzött munkavállalók száma (fő)

Összesen


Összesen

423

31

454

453

1

454

1 416

297

1 713

1 689

24

1 713

4 979

3 908

8 887

8 882

5

8 887

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások

3 730

1 171

4 901

4 892

9

4 901

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

3 030

1 105

4 135

4 073

62

4 135

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

95

107

202

201

Ipari és építőipari foglalkozások

10 310

1 236

11 546

10 561

986

11 547

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

34 199

6 261

40 460

40 315

145

40 460

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

42 169

10 109

52 278

51 407

871

52 278

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576

Összesen

201

35

13. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2015-ban az előző év %-ában foglalkozási főcsoportonként a munkaszerződés típusa szerint

Munkaszerződés típusa szerint Foglalkozási főcsoport (FEOR'08)

Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók

Összesen

Fegyveres szervek foglalkozásai Gazdasági, igazgatási, érdek-képviseleti vezetők, törvényhozók

87,5

12,5

100,0

Felsőfokú képzettség önálló alkalmazását igénylő foglalkozások

84,5

15,5

100,0

Egyéb felsőfokú vagy középfokú képzettséget igénylő foglalkozások

39,3

60,7

100,0

Irodai és ügyviteli (ügyfélkapcsolati) foglalkozások

75,1

24,9

100,0

Kereskedelmi és szolgáltatási foglalkozások

92,5

7,5

100,0

Mezőgazdasági és erdőgazdálkodási foglalkozások

93,3

6,7

100,0

Ipari és építőipari foglalkozások

90,6

9,4

100,0

Gépkezelők, összeszerelők, járművezetők

75,7

24,3

100,0

Szakképzettséget nem igénylő (egyszerű) foglalkozások

77,2

22,8

100,0

Összesen

75,9

24,1

100,0

36

14. Az alkalmazott munkavállalók száma nemzetgazdasági áganként a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben Munkaszerződés típusa szerint Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08)



Határozatlan idejű Határozott idejű munkaszerződéssel munkaszerződéssel rendelkező rendelkező munkavállalók száma (fő) munkavállalók száma (fő)


Összesen


Összesen

509

104

613

613

613

75

13

88

88

88

67 649

16 711

84 360

82 968

1 392

84 360

580

63

643

642

1

643

974

44

1 018

1 009

9

1 018

989

280

1 269

957

312

1 269


6 915

2 297

9 212

9 204

8

9 212


5 170

1 296

6 466

6 377

89

6 466


3 387

708

4 095

4 041

54

4 095


2 278

607

2 885

2 884

1

2 885


1 769

302

2 071

2 071

2 071

60

8

68

68

68

2 117

187

2 304

2 302

2

2 304

4 918

1 313

6 231

6 200

31

6 231

6

6

6

270

270

270

8

8

8 155

Bányászat Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar

Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

6 12

258

8 146

9

155

155

2 789

25

2 814

2 610

204

2 814

100 351

24 225

124 576

122 473

2 103

124 576 37

15. Az alkalmazott munkavállalók száma a feldolgozóipar ágazataiban a munkaszerződés típusa és a kölcsönzés iránya szerint 2015-ben Munkaszerződés típusa szerint Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08)

Feldolgozóipar




Összesen



Összesen

67 649

16 711

84 360

82 968

1 392

84 360

Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása

6 265

3 141

9 406

9 333

73

9 406


991

29

1 020

1 020


1 939

2 084

4 023

4 019

98

98

98

Ebből:


1 020 4

4 023 98


2 189

786

2 975

2 974

Gyógyszergyártás

1 587

330

1 917

1 917

Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása

5 104

1 516

6 620

6 605

15

6 620

Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása

9 579

711

10 290

9 308

982

10 290

Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása

6 877

2 997

9 874

9 874

Villamos berendezés gyártása

6 309

618

6 927

6 901

26

6 927


9 223

1 114

10 337

10 310

27

10 337

Járműgyártás

6 291

1 005

7 296

7 296

Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása

11 295

2 282

13 577

13 313

1

2 975 1 917

9 874

7 296 264

13 577

38

16. Az alkalmazott munkavállalók számának változása 2015-ben az előző év %-ában nemzetgazdasági áganként a munkaszerződés típusa szerint

Munkaszerződés típusa szerint Nemzetgazdasági ág (TEÁOR'08)


Határozatlan idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma

Határozott idejű munkaszerződéssel rendelkező munkavállalók száma

Összesen

77,6

87,4

79,1

Bányászat

416,7

2,7

17,5

Feldolgozóipar Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés Építőipar

139,8

97,4

128,7

212,5

180,0

208,8

179,7

231,6

181,5

116,4

173,9

125,5


170,8

207,9

178,8


102,0

82,1

97,2


180,3

160,2

176,4


184,3

84,8

147,8


297,3

95,9

227,6

Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás

545,5

100,0

357,9

106,0

66,5

101,1

43,8

52,4

45,4

85,7

85,7 661,5

692,3

0,0

400,0

77,7

150,0

79,9

Egyéb szolgáltatás

140,6

49,0

138,3

Összesen

127,1

96,8

119,8

Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő

39

17. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma a kölcsönzés országa szerint 2015-ben

Ország csoport/ország

EU tagországok

Ausztria Belgium Bulgária Ciprus Egyesült Királyság Csehország Dánia Észtország Finnország Franciaország Görögország Hollandia Írország

Foglalkoztatók száma (db) 88

4

3

Lengyelország Lettország Litvánia Luxemburg Málta Németország Olaszország Portugália Románia Szlovákia Szlovénia

131 3

Spanyolország Svédország Európán Egyéb, EU-n kívüli kívüli országok országok

Összesen

229

Összesen

Összesen

Mindösszesen

229

40

18. A külföldi kölcsönbevevők, foglalkoztatók száma nemzetgazdasági ágak, ágazatok szerint 2015-ben

Nemzetgazdasági ág, ágazat (TEÁOR'08)

Mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat Bányászat Feldolgozóipar Ebből: Élelmiszer, ital, dohánytermék gyártása Textília, ruházat, bőr, és bőrtermék gyártása Fafeldolgozás, papírtermék gyártása, nyomdai tevékenység Kokszgyártás, kőolajfeldolgozás Vegyi anyag, termék gyártása Gyógyszergyártás Gumi-, műanyag és nemfém ásványi termék gyártása Fémalapanyag és fémfeldolgozási termék gyártása Számítógép, elektronikai, optikai termék gyártása Villamos berendezés gyártása Gép, gépi berendezés gyártása Járműgyártás Egyéb feldolgozóipari; ipari gép, berendezés üzembe helyezése, javítása

Foglalkoztatók száma (db)

152 4 1 2 4 3 60 2 54

22

Villamos energia, gáz-, gőzellátás, légkondicionálás

3

Vízellátás; szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés

2

Építőipar Kereskedelem, gépjárműjavítás Szállítás, raktározás Szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás Információ, kommunikáció Pénzügyi, biztosítási tevékenység Ingatlanügyek Szakmai, tudományos, műszaki tevékenység Adminisztratív és szolgáltatást támogató tevékenység Közigazgatás, védelem, kötelező társadalombiztosítás Oktatás Humán-egészségügyi, szociális ellátás Művészet, szórakozás, szabad idő Egyéb szolgáltatás Összesen

23 2 39 4

2 2

229

41

Összefoglaló a munkaerő-kölcsönzők évi tevékenységéről

Recommend Documents