Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok

TÁMOP 6.1.2-11/2-2012-0002 Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok

Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok Magyar Sportmenedzsment Társaság

Magyar Sporttudományi Társaság

A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció

A projekt eredményei megtekinthetők a www.sportmenedzsment.hu honlapon

Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok Szerzők: Béki Piroska, Dr. Bognár József, Dechert Áron, Dolnegó Bálint, Dr. Gál Andrea, Dr. Géczi Gábor, Géczi Gergely, Dr. Gősi Zsuzsa, Gulyás Erika, Kassay Lili, Nagy József, Dr. Révész László Lektorok: Dr. Géczi Gábor, Dr. Sterbenz Tamás Projekt szakmai vezető, szerkesztő: Dr. Farkas Judit Grafikus, műszaki szerkesztő: Sütő Dávid Zsolt A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt A projektben sor kerül a sport nemzetközi - különösen európai - dimenzióinak megfelelő hazai tartalmak feltárására. Tudományos alapossággal megtörténik a szabadidős célú fizikai aktivitásban rejlő egészségfejlesztő, sportszociológiai, oktatáspolitikai, a társadalmi felelősségvállalás és kohézió erősítését szolgáló értékek magyarországi kiteljesítési lehetőségeinek azonosítása. Nemzetközi kitekintésben is bemutatásra kerül a jelenlegi és a célokat szolgáló ideális jogi/szakpolitikai eszközrendszer, humán-erőforrás és szervezeti adottságok, és a sportágazat elemzett célcsoportjaira jellemző országos felmérésekkel nyert adatok. Budapest, 2014

Magyar Sportmenedzsment Társaság Elérhetőségeink: Magyar Sportmenedzsment Társaság 1123 Budapest, Alkotás utca 44. Tel: +36 (1) 487- 9248 E-mail: [email protected] E-mail: [email protected] www.sportmenedzsment.hu

Magyar Sporttudományi Társaság Konzorciumi partnerünk elérhetőségei: Magyar Sporttudományi Társaság Magyar Sport Háza 1146 Budapest, Istvánmezei út 1-3. Tel: +36 (1) 460-6980 E-mail: [email protected] www.sporttudomany.hu


Tartalom: A Projektről általában

4

1. Hegyem

6

2. Egészségesebben a munkahelyen Győr

8

3. Idősek sportja Egerben

10

4. MERI sportnap

12

5. Egészséges Hegyvidék Program

14

6. Dunai regatta

16

7. Szolnoki boksz szakosztály

18

8. Életet az éveknek

20

9. Szabadidő, kerekesszékes vívás

22

10. Mátraszentistváni sívállalkozás

24

11. Holdsugár Program

26

12. Kincskereső program

28

13. Egészséges Tatabányáért

30

14. Mozgásjavító kupa

32

15. Északi leány kosárlabda sport klub

34


A Projektről általában A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása című, a Magyar Sporttudományi Társaság és a Magyar Sportmenedzsment Társaság konzorciuma által megvalósított TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt Egészségre nevelő és szemléletformáló életmód programok c. pályázati felhívás, a lakosság egészségfejlesztését szolgáló fizikai aktivitás szakmai támogatása és a szabadidő-sportolói közösségek bővítése célú konstrukció keretében valósul meg. A projekt célja, hogy olyan objektív, mérhető és aktuális eredményekkel, ösztönzőkkel szolgáljon a döntéshozók és szolgáltatók számára államháztartáson belül és kívül, amely egyrészt hivatkozhatóvá válik a stratégiaalkotási, döntéshozási folyamatokban, másrészt megerősíti a testmozgás, a fizikai aktivitás és a sport, mint jelentős nemzetgazdasági ágazat pozícióját a 2014 és 2020 közötti pénzügyi, tervezési és programozási időszakban. A fejlesztés célja, hogy a fizikai aktivitás és a sport magyarországi társadalmi és jogi környezethez illeszkedő tudományos és sportmenedzsment tartalmait és eszközeit feltárja. Cél továbbá, hogy e tartalmakkal és ismeretekkel a helyi önkormányzati, vagy területi államigazgatási feladatokat ellátó döntéshozók (pl. megyei önkormányzati képviselők, köz- és kormánytisztviselők, költségvetési intézményekben dolgozó közalkalmazottak) és a sportélet gyakorlati szervezésében részt vevő szakemberek megismerkedjenek, azokat elsajátítsák, és képessé váljanak azok átadására, személyes készségeikbe, illetőleg a szervezeti kompetenciákba építésére. A fejlesztés célja ezen túlmenően, hogy

4-5

figyelembe vegye a célcsoportba tartozók eltérő környezeti, szocio-kulturális, ill. korcsoportra jellemző adottságait, érdeklődését, valamint motivációjának lehetőségeit. A projekt legmeghatározóbb eredményeiként azon hiánypótló elemzések, ismeretanyagok, iránymutatások, ajánlások megszületése jelölhető meg, melyek az egészségfejlesztési célkitűzésekhez kapcsolhatók, közérthetőek, és sportszervezési szemszögből mutatják be elsősorban a sport- és a társadalomtudományok, a sportegészségügy, a köznevelés, a szakképzés és a felsőoktatás, valamint a közigazgatás és a sportszolgáltatások területén fennálló helyzetet, kitörési pontokat. Kutatási tématerületek 1. Az egészségfejlesztő testmozgás előmozdítását segítő módszerek feltárása. 2. Társadalmi befogadás a sportban és a sport által: hátrányos helyzetűek, fogyatékossággal élők és nők sportja. 3. Oktatás, képzés és képesítések a sportban és sportolói kettős karrier a köz- és felsőoktatásban. 4. Az önkéntesség és az aktív polgárság ösztönzése a sporton keresztül. 5. Jó kormányzás a sportban. 6. Jó gyakorlatok a sportszervezés és sportmenedzsment területén. 7. Innovatív és kreatív kommunikációs, média- és marketing tartalmak az egészségfejlesztést szolgáló fizikai aktivitás fokozásának szolgálatában. A projekt keretében a fenti hét téma mellett sor került

elősegítse a Sport XXI. Nemzeti Sportstratégiában a sporttudomány, a diák- és a szabadidősport kapcsán megfogalmazott célok és beavatkozások megvalósítását,

egy átfogó adatgyűjtésre a diák-, hallgatói és szabadidősport területén: sportlétesítmények, szervezeti és humán (sportszakember) adatok felmérése.

preventív jellegű válaszokat adjon a célcsoportra (is) egyre inkább jellemző közegészségügyi kihívásokra, mint például az egyre gyakoribb elhízásra, korai diabéteszre, és a kardiovaszkuláris betegségekre,

a módszertani eredmények ismertetésére és tudatosítását szolgáló érzékenyítő és szemléletformáló rendezvények szervezésére a megyei és fővárosi szintű döntéshozók-vezetők, igazgatási szakemberek számára.


egy önálló adatbázis alapú szabadidősport portál kifejlesztésére www.mozgasmonitor.hu címen amely tájékoztatást nyújt az egészségfejlesztő testmozgással összefüggő aktuális magyar adatokról, sportmenedzsment, sportszervezési és sporttudományi szempontból releváns információkról.

Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok A projektelem célja a sportmenedzsment és szervezési jó gyakorlatok feltárása és összegyűjtése, illetve a hazai sikeres, fenntartható szabadidős sportesemények és programok tapasztalatainak megismerése, a helyi igények feltárása és a fenntartási időszakban egyes megoldási modellek kialakítása a szabadidős sportesemények jó gyakorlatai által. A feladat 30 esettanulmány kidolgozása, egyenként min. 20 oldalnyi részletes leírással a következő szerkezetben: vezetői összefoglaló,

A projektelem módszertana a terepkutatás és az interjúk volt, reprezentatív mintán (magyarországi települések), azzal az elvárással, hogy az esettanulmányok minél szélesebben fedjék le a település típusokat és alábbi dimenziókat: település

község <5000 fő

kisváros 5000-20e fő

középváros 20e-100efő

nagyváros 100e-1000e fő

főváros országos

célcsoport

lakosság

fiatalok

idősek

hátrányos helyzetűek

fogyatékkal élők, nők

lebonyolító

önkormányzat

civil szervezet

oktatási intézmény

sportegyesület

vállalat

tevékenység

szabadidősport

egészségmegőrző tevékenység

sportjátékok

képzés

egyéb

időtartam

1 nap

2-3 nap

heti

havi

folyamatos

rendszeresség

évente

félévente

szezonális

havi

eseti

a projektgazda bemutatása (település, szervezet) a szervezet/település stratégiája, projekttervezés a projekt/tevékenység célja, célcsoportja a projekt lebonyolítása, tartalma pénzügyi háttér, finanszírozás a projekt kommunikációs sajátosságai eredmények a projekt hatásai, disszemináció források, irodalom, interjúkérdések.

Fontos, hogy a feltárt sportszervezési megoldások a maguk módján hozzájárulnak az egészségtudatos életmód kialakításához, ugyanakkor módszertani alap lefektetését is segítik, melynek elemei sikeres, érzékeny sportszervezési struktúrák, mert képesek reagálni a tradicionális, meglévő helyi történelmi, kulturális hagyományokra és természeti/épített környezeti adottságokra. Fontos továbbá, hogy egyes jó gyakorlatok leírása a teljesebb rendezvények megalapozását szolgálja, melyek több eszközzel ösztönzik a lakosságot, igazodnak a résztvevők aktuális fizikai állapotához, a település/térség fejlettségi szintjéhez (pl. infrastruktura, sportszakemberek száma), és jó mintákkal, hasznos tanácsokkal önálló és csoportos kezdeményezéseket, később hasznossá váló folyamatokat indítsanak el.


HEGYEM ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Közhasznú Nonprofit Kft. Projektgazda: dr. Gubacsi Attila, dr. Zsuga János Projekt témája: Harcművészek, küzdősportolók összefogása a hátrányos helyzetű gyermekek támogatására és társadalmi integrációjuk elősegítésére. Projekt időtartama, rendszeressége: 2010Projekt célcsoportja: A rossz életkörülmények között élő, harcművészettel vagy küzdősporttal foglalkozó 6-14 éves fiatalok, illetve azok a gyermekek, akik hátrányos körülményeik miatt nem tudnak bekapcsolódni a sport ezen ágaiba. VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Mozgalmat dr. Gubacsi Attila PhD, szociológus és dr. Zsuga János PhD, okleveles gázmérnök hívták életre 2010. elején. A két harcművész sporttársaik összefogását sürgette annak érdekében, hogy segítsenek azoknak a gyerekeknek, akik családjuk szegénysége, hátrányos helyzete miatt nem tudnak egészségesen táplálkozni, így nem kapják meg a fizikai és szellemi fejlődéséhez szükséges tápanyagokat, elsősorban azokat az aminosavakat, amelyek a normális idegrendszeri fejlődéshez elengedhetetlenek lennének. A hiányos táplálkozás elsősorban vidéken, az „elhagyott” területeken, a halmozottan hátrányos helyzetű lakosság gyermekeinek körében jelentkezik.

6-7

A Mozgalom elindulása után nem sokkal megalakult a Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Közhasznú Nonprofit Kft. is, mely hivatalos védőernyője lett a civil szerveződésnek. A HEGYEM stratégiája a harcművészetek olyan alapértékeire épít, mint a tisztességes harc, a kitartás, a külső és belső harmóniára való törekvés, és olyan elvekre, mint a szolidaritás, a segítségnyújtás, az elesettek, rászorulók felemelése. Karitatív tevékenységének lényege: a sporttal önzetlenül segít, a támogatóktól kapott segítséget pedig továbbadja az arra rászoruló gyerekeknek és családjaiknak. A segítségnyújtásban a legfontosabb szempont, hogy kinek mire van szüksége, melyek azok az eszközök, momentumok, amelyek a sportolás lehetőségének megteremtésén túl a rossz társadalmi helyzetből való elmozdulást is hatékonyan támogatják. A HEGYEM alapvetően a sporttal és élelmiszerrel segíti a gyerekeket, de a támogatás maga jelenthet étkezési, megélhetési támogatást, felszerelés-ellátást, utazási támogatást, táboroztatást, a versenyfelkészülést megkönnyítő támogatást, előadásokat, oktatásokat, a szellemi fejlődést elősegítő kiadványokat, tanfolyamokat is, de ennek lényege, hogy minden esetben pályázni kell rá. A pályázat pontos szempontrendszer szerint épül fel, és a rászorultságról a szervezet hozza meg a döntést. A pályázók lehetnek olyan 6-14 éves gyermekek, akik már valamilyen harcművészeti formát űznek, illetve olyanok, akik csatlakozni szeretnének valamelyik, harcművészetet


oktató klubhoz. Miután a HEGYEM kiemelten segélyezi azokat a fiatalokat, akik már komolyabb eredményeket értek el a harcművészetekben, egyrészt az élsportolói pályafutást segíti, másrészt lehetőséget teremt a sportolásra azoknak a gyermekeknek is, akiknek hátrányos helyzetük miatt erre nem nyílt korábban lehetőségük.

innovatív, a kölcsönösségre és a viszonosság elvére épülő támogatási modellt dolgozott ki.

A szervezet arra törekszik, hogy minél több HEGYEM-edzőtermet működtessen, amelyben harcművész mesterek és edzők vezetésével taníthatják ingyen a gyermekeknek az általuk választott harcművészeti ágat, valamint a budo filozófiáját. Amennyiben a gyermek versenyezni is szeretne, a mesterek ebben is segítenek.

A HEGYEM az elmúlt három évben közel háromezer gyereket támogatott a civil szervezet valamilyen formában. Jelenleg Borsod megyében hat, Heves megyében kettő, Gödöllőn egy, Szegeden kettő, Orosházán kettő, Orgoványban kettő - nem önálló - dojo-ja, vagyis edzőterme működik. Aktív tanítványainak száma 200- és 400 fő között mozog, ebből megközelítőleg ötvenen élsportolók, akik hazai és nemzetközi versenyeken érnek el kiemelkedő eredményeket.

A HEGYEM célja, hogy az ország minél több szegletébe eljusson, minél több pályázót tudjon támogatni, és hogy a „Küzdj másokért!” jelmondat minél több szimpatizáns és támogatót állítson az ügyük mellé. 2014 elején – alapelveinek megtartása mellett – a HEGYEM vezetősége stratégiaváltásra kényszerült, melynek hátterében elsősorban az áll, hogy a korábbi nagy támogatói kezdtek sorban visszalépni, így a nyertes pályázatok finanszírozása, a rászorulók további támogatása egyre bizonytalanabbá vált. Ők viszont nem akarják cserben hagyni azokat a gyerekeket, akik második családjukként tekintenek rájuk. Ezért a Harcművészek az Egészséges Gyerekekért Mozgalom Magyarországon szokatlan, ugyanakkor

Ugyancsak ebben az évben megalakult a HEGYEM SE, az a sportegyesület, amely kizárólag a sportolásra, sportoltatásra, versenyeztetésre koncentrálhat.

A HEGYEM nevel, sportra oktat és segíti a sportolást, mobilitási lehetőséget kínál a szegénységben élő fiataloknak, adományokkal segít a nehéz helyzetekben, és számtalan esetben egy egészen egyszerű, számunkra sokszor rutinszerű dolgot tesz: enni ad a családnak. A gyerekek pedig elsajátítanak egy olyan érték- és normarendszert, mellyel esélyük lehet a társadalmi helytállásra, s melyet addigi szocializációjuk során halmozottan hátrányos helyzetük miatt nem feltétlenül tekintettek követendőnek.


EGÉSZSÉGESEBBEN A MUNKAHELYEN GYŐR ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Egészségesebben a munkahelyen Projektgazda: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr (EESZI) Projekt témája: Munkahelyi egészségfejlesztés a sport, a táplálkozás és a mentális egészség témakörein keresztül Projekt időtartama, rendszeressége: egy év Projekt célcsoportja: EESZI munkavállalók VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Az Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény (EESZI) a Területi Gondozó Szolgálatot, Időskorúak Otthonait, a Fogyatékossággal élők Átmeneti és Napközi Otthonát foglalja magában. Így működésében ellátja Győr városának és környékbeli települések idősgondozásával összefüggő szociális alapszolgáltatási és szakellátási feladatait, emellett működteti a sérült felnőttek nappali és átmeneti ellátását biztosító intézményt is. A szociális ellátások mellett biztosítja a város felnőtt és gyermek háziorvosi, fogorvosi alapellátását, a háziorvosi és fogorvosi ügyeletet, a fogszabályozást, a fogászati prevenciót, valamint működteti a védőnői és az iskolaorvosi szolgálatot. Az EESZI célja, hogy megfelelő erőforrásokat csoportosítson olyan területekre, melyek sikeresen megvalósíthatóak a munkahelyi egészségfejlesztés keretein belül. A vezetés évek óta odafigyel a munkavállalók igényeire és szükségleteire. Ebben megmutatkozik, hogy a munka-

8-9

vállalók minél teljesebb támogatást kapjanak a munkaszervezés, a munkakörnyezet, az egészséges tevékenységek és a személyi fejlődés területein. Az EESZI egy modern, dinamikusan fejlődő intézmény. A vezetők szerint sikerének záloga dolgozói elkötelezett munkavállalásában és az intézmény vezetőinek rugalmas, innovatív megoldásokat támogató gondolkodásába rejlik. Az EESZI vezetése tisztában van azzal, hogy csak egészséges, szakmailag jól felkészült munkavállalókkal tudja szolgáltatásának minőségét megőrizni és fejleszteni. Az Egészségesebben a munkahelyen projektet az EESZI felső vezetése tervezte, meghallgatva a dolgozói véleményeket és igényeket. A projekt fókuszában a munkavállalók életminőségének javítása áll, amelyet az egészségtudatos magatartás kialakításával és az egészséges életmódhoz szükséges tudás, és készségek megszerzésének támogatásával szeretne elérni a munkáltató. A pályázati konstrukció keretében megvalósuló projekt kidolgozásánál döntő szempont volt, hogy olyan tevékenységeket válasszanak, amelyeket a célcsoport könnyen be tud fogadni és el tud sajátítani. Fő célként jelent meg, hogy az egészségtudatos magatartás iránti igény fakadjon minél előbb a munkavállalók belső motivációjából. A szakirodalom és az eddigi tapasztalatok szerint a lelki egészség megőrzése, a tudatos táplálkozás és a rendszeres testmozgás három olyan kiemelt terület, amelyekre szervezett, tudatos intervenció rövid időn belül pozitív eredményt hozhat. Az alább olvasható három választott tevékenyég a projektvezetés véleménye szerint alkalmas arra, hogy kitűzött céljaikat elérjék és számottevő pozitív változást érjenek el a munkavállalók életében: 1. A lelki egészség programjai: előadások és csoportfoglalkozások 2. A sport, fizikai aktivitás programjai: klubfoglalkozások, rendszeres klubtevékenységek, túrák, egészségügyi és fittségi állapotfelmérések 3. Az egészséges táplálkozás programjai: előadások és klubfoglalkozások


A családi egészségnap egybe foglalta mindhárom területet, lehetett sportolni, volt életmód és táplálkozási tanácsadás, testösszetétel mérés és masszázs is. A vezetés hisz abban, hogy dolgozók az egészséges életmód képviselőivé váljanak. Emellett központi szerepet szánnak az intézmény felső vezetésének, akik egyrészt személyes példájukon keresztül nagykövetévé válnak a projekttevékenységnek, másrészt vezetői pozíciójukban hozott döntéseiknél figyelembe veszik, hogy azok milyen hatással lesznek a projektben kitűzött célokra. A projekt a TÁMOP- 6.1.2-11/1-2012-1262 „Egészségre nevelő és szemléletformáló programok – lokális színterek” pénzügyi támogatásával jött létre. Ebben a pályázatban vállalták a különböző egészségügyi, sportos, mentálhigiénés és táplálkozásra irányuló programok lebonyolítását egy teljes évre. Ebben főleg a terembérlés, oktatók és szervezők bére, eszközcsomagok és alapanyagok kerültek bele. Emellett az infrastruktúra használata sokszor térítésmentesen történt, így a helyiségek, oktatótermek, laptop és projektor használat önerőként jelent meg a programban. A program során a következő kommunikációs csatornákat használta a projektvezetés: EESZI honlap, vezetői tájékoztatás, szórólapok és helyi média megjelenés. A rendszer kialakítása úgy történt, hogy egy állandó személy tájékoztatta a munkavállalókat és ő intézte a jelentkezéseket, valamint informált mindenkit a programokról és lehetőségekről. A pályázat megírásakor a projekt vezetői abban bíztak, hogy a közösségi élmény, az együtt végzett tevékenység motiválni fogja őket, mely részben sikerült is, de valamennyi passzivitás a térítésmentesen igénybe vehető programok ellenére is jelen van. Az EESZI, mint munkahely akkor felel meg a mai kor követelményeinek, ha kedvező a munkahelyi légkör, megfelelők a munkakörülmények, jó munkatársi kapcsolatok jellemzik, kielégítőek a különböző juttatások, a jövedelem a család gyarapodását is lehetővé teszi, valamint ha a munkafeladat a szükségesség és értékesség érzetéhez hozzájárul.

Rövid és hosszútávú céljaikon keresztül dolgozóink egészséges, magas életminőséggel és jó közérzettel egyre hatékonyabbá válnak. Kommunikáció és munkahelyi kapcsolatok javulnak, így mind a munkavállaló mind a munkáltató pozitív tapasztalatokkal gazdagodik és fejlődik.


„MERI” Sportnap ADATLAP: Projekt hivatalos neve: „MERI” Sportnap Projektgazda: Egyesített Egészségügyi és Szociális Intézmény Győr (EESZI)

főépületében. A hagyományoktól eltérően, ebben az évben először, a budapesti sportnap mintájára 6 további helyszínen, regionális központokban is megrendezték a sporteseményt az év későbbi időszakában, ezzel igyekeztek a mozgáskorlátozott és fogyatékos emberekhez még közelebb vinni a sportot, mint rehabilitáló, gyógyító, szociális eszközt.

Projekt témája: • a sport, mint rehabilitációs „eszköz” tudatosítása • a helyi és környékbeli sportolási lehetőségek bemutatása • az ép társadalom érzékenyítése, tudatformálása • a vidéki fogyatékos szervezetekkel való kapcsolatok erősítése • a mozgáskorlátozottak érdekvédelmének erősítése vidéken Projekt időtartama, rendszeressége: 1 nap, évente egy alkalom Projekt célcsoportja: az adott városok mozgáskorlátozott lakosai, szabadidősport egyesületek tagjai, rehabilitációs központok lakói VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ 2013 áprilisában ötödik alkalommal került megrendezésre a MERI Sportnap, melynek alapvető célja, hogy a mozgáskorlátozott, fogyatékos emberek megismerhessék és kipróbálhassák azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek. A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ) és az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) a Magyar Paralimpiai Bizottsággal közösen a rendezte meg a sportnapot az OORI XII. kerületi

10-11

A sporteseményekre kilátogatók (nem csak mozgáskorlátozottak és fogyatékosok, hanem épek is) közel húsz, a paralimpiák programjában is szereplő sportágat próbálhattak ki, így többek között a bocciát, a kerekesszékes kosárlabdát, az ülőröplabdát, a kerekesszékes vívást, a lovaglást, az íjászatot, a kerekesszékes karatét és a jógát. Egyes sportágakat paralimpikonok, világ- és Európa-bajnok parasportolók mutattak be, a tapasztalatok alapján az ő jelenlétük meglehetősen nagy vonzerőt és érdeklődést váltott ki a célcsoport tagjaiból. A sportnap házigazdája, Dani Gyöngyi ötszörös ezüstérmes paralimpikon vívó volt, de munkájában a MEOSZ és az OORI munkatársai, valamint rengeteg, jellemzően a gyógypedagógia és gyógytorna területéről érkező önkéntes segítette. A MEOSZ folyamatos évközi támogató és segítő tevékenysége mellett azért rendezi meg évről-évre a sportnapot, mert fontosnak tartja a közös mozgás, a sportolás ösztönzését, hiszen a sportnak a testre és lélekre gyakorolt pozitív hatásai mellett közösségteremtő és összetartó ereje van. A szövetség a sportnapokon keresztül igyekszik elérni azt a célját, hogy minél több mozgáskorlátozott fiatal


találjon az egyesületekben olyan közösségre, amelyben jól érzi magát, és amelynek aktív tagja szeretne lenni. Ráadásul a szervezők azzal a nem titkolt lehetőséggel is számolnak, és bíznak abban, hogy a regionális sportnapokra olyanok is eljönnek, akik kedvet kapnak a versenyszerű sportoláshoz és később a magyar paralimpiai csapat utánpótlását is erősíthetik. Az MERI sportnapok történetében már volt erre példa, hiszen a magyar kerekesszékes rögbi csapat, illetve a női ülőröplabda csapat éppen az egyik ilyen sportnap alkalmával állt össze, és azóta is együtt versenyeznek. Igaz a sportnapon évről évre több százan vesznek részt, mégis elmondható, hogy a kilátogatók egy eléggé behatárolható közösséget alkotnak, akik ugyan nyitottak akár az integrált sporttevékenység végzésére is, mégis az esemény tágabb körű népszerűsítése és elterjesztése nehézségekbe ütközik. Az eseményhez megrendezéséhez szükséges financiális háttér, Budapesten az OORI-ban, a helyszín kiváló adottságai (megfelelő létesítmények, teljes mértékű akadálymentesítés), illetve az önkéntesek odaadó munkájá-

nak köszönhetően, szerencsére igen alacsony, azonban szerencsés volna, ha bővülnének a rendelkezésre álló források, hiszen ezzel a sportnap méretében és elterjesztésében is előre lehetne még lépni. A vidéki, regionális helyszíneken azonban problémát okoz az akadálymentesítése, illetve az utaztatási költségek miatt is megugrik a sportnap költségtényezője. Szerencsére az önkormányzatok támogatásával azonban 2013-ban már sikerült 6 új helyszínen is megrendezni az eseményt. A MEOSZ további célja volna a regionális sportnapok megerősítése, ugyanis azok megrendezésének lehetősége például 2014-ben is kicsit bizonytalan, éppen az anyagi források hiánya miatt. További cél volna külön pénteki napra eső sportnap rendezése az iskolások számára, mely időpont mind a pedagógusoknak, mind pedig a gyerekeknek és szüleiknek alkalmasabb lenne. A MEOSZ ifjúsági tagozata nagy hangsúlyt fektet a mozgáskorlátozottak sportegyesületeivel való kapcsolattartásra és együttműködésre, a sportnapok sikere tehát közös érdekük is.


EGÉSZSÉGES HEGYVIDÉK PROGRAM ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Egészséges Hegyvidék Program Projektgazda: Budapest Főváros XII. kerület Önkormányzata együttműködve a területén található több intézménnyel és egyesülettel Projekt témája: Középtávú program, mely összefogja a különböző kerületi sport és népegészségügyi akciókat az egészségmegőrzés, a népbetegségek megelőzése és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében

letnek a korszerű, minden igényt kielégítő rendezésére és fenntartására. Jelenleg a sport területét a Hegyvidéki Önkormányzat Képviselő-testületének 8/2011. (III.29.) önkormányzati rendelete szabályozza, mely a helyi vezetés sporttal kapcsolatos feladatait, a sporttámogatás felosztását mutatja be. Ebben az élsport és a szabadidősport (ún. lakossági sport) támogatása együtt jelenik meg, mint kiemelt feladat a városrész civil életében. Ez teszi lehetővé az utánpótlás-nevelés, az eredményesség, a diáksport, a sportszövetségek, a szabadidősport, a rendszeres rendezvény- és az előre nem tervezett sportesemények támogatását a helyi viszonyoknak megfelelően. A sportlétesítmények működtetését, felújítását, fejlesztését és új sportlétesítmények építésének támogatását az önkormányzat külön egységként kezeli.

Projekt időtartama, rendszeressége: folyamatos Projekt célcsoportja: a Hegyvidék teljes lakossága VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Budapest Főváros XII. kerületét északon a II. kerület, keleten az I. kerület, délen a XI. kerület határolja. Budapest határa is egyben a kerület nyugati határa, a szomszédos települések Budakeszi és Budaörs. Maga a Hegyvidék 26,67 km2 területen terül el, teljes népessége 57.922 fő volt 2013. január 1-én, népsűrűsége 2.182 fő/km². A Hegyvidék sportéletének színvonala, szervezettsége komoly hazai és nemzetközi elismerést vált ki, elsősorban a megfelelő színvonalú, fejlett sportlétesítmény-hálózata, a sikeres diáksportja és utánpótlás-nevelése, valamint a széleskörű tömegsport mozgalma miatt. Nemrég a Normafánál egy közel 350 hektáros terület kezelését kapta meg az önkormányzat. Ezzel egy óriási lehetőség nyílik a XII. kerületiek számára, ennek a csodálatos terü-

12-13

A Hegyvidék alapvetően három háttérintézményt működtet különböző szervezeti formában, melyek a Hegyvidéki Szabadidősport Kft-t, a MOM Sportközpont Kft-t, és a Hegyvidék Sportegyesületet. A városvezetés 2013-ban indította el az Egészséges Hegyvidék Programot (EHP), mely komplex középtávú népegészségügyi programként minden kerületi lakónak lehetőséget kíván teremteni az egészséges életmód „megtanulására”, a betegségek megelőzésére, kiszűrésére, valamint az egészségfejlesztésre. A statisztikák szerint a XII. kerületben élők általános egészségi állapota a legjobbak között van országos viszonylatban. Az önkormányzat egészségmegőrző rendezvényei, az ingyenes ismeretterjesztő előadások, szű-


rések és a valamennyi korosztályt megszólító sportolási lehetőségek segítenek megtartani ezt az igen kedvező helyezést egészségügyi szempontból. Ezeket az előbb említett rendezvényeket 2013-tól már összehangoltan, rendszerbe foglaltan az Egészséges Hegyvidék Program fogja össze. Az EHP akkor tudja elérni a célját, ha a kerületben élők részére olyan felvilágosító programokat nyújt, melyek segítségével az érintettek megfelelő tájékoztatást kapnak az egészségük megőrzésének lehetőségeiről, a betegségek megelőzéséről az egészségügyi rendszerek hatékony működtetése mellett. A program működésének filozófiája az a már sokak által ismert axióma, mely szerint a megelőzés hosszútávon kifizetődőbb mindenki számára, mint a betegségek gyógyítása. A Budai Egészségközpont és az Országos Gerincgyógyászati Központ komoly szerepet vállalt a program beindításában, hiszen a közvetlen betegellátás, gyógyítás mellett társadalmi küldetésükként megfogalmazták az egészségtudatos életmód ösztönzését, az egészség megőrzésének támogatását, és a szükséges ismeretek széles körű terjesztését is. Számos tömegsport rendezvény népszerűsíti a mozgást, az egészséges életmódot, ilyen például az „Előzd meg a fogaskerekűt” rendezvény is, melynek rajtja a Szent János Kórháznál, míg a célba érkezése a Széchenyi hegyi Fogaskerekű vasút végállomásnál van. Lehet kerékpárral, futva, és gyalogosan is megtenni a nagyjából 4 km-es 325 méter szintkülönbséggel rendelkező távot, de néhány éve van KutyaFutta verseny is, ahol a kutyák a gazdáikkal együtt futnak a célig. A Hegyvidék tervezi egy „Serpa verseny” lebonyolítását is, melyben a hölgyek 30, míg a férfiak 60 kg-mal a testükön jutnak fel a kijelölt útvonalon. A sport területén kiemelkedik a diákolimpiai rendszer, hiszen ebben a versenysorozatban a kerület valamennyi diákja részt vesz. Ennek keretén belül szervezik meg az ötödikesek számára a Hegyvidéki Olimpiát, amely a rendhagyó, ugyanis a gyerekek korhű öltözetben és eszközökkel az ókori versenyszámokban mérhetik össze tudásukat. A Fitparádénak 2008 óta gazdája a kerület, melynek keretében mintegy 20.000 fő sportol évről évre a kerületből és az ország teljes területéről. Szintén jelentős esemény-

nek számít a Hopp Parádé, melyet a Magyar Atlétikai Szövetséggel közösen a Hegyvidék Napok keretein belül rendeznek meg már három éve. Az elmúlt években szinte valamennyi meghatározó magyar ugró, illetve csúcstartó versenyezett már Hopp Parádén; az eddigi versenyeken összesen hat világbajnok, egy vb ezüstérmes, és egy olimpiai bajnok indult. 2012-ben, a Hegyvidéki Napok alkalmával rendezett Hopp Parádé minden előzetes várakozást felülmúló izgalmakat hozott. A pekingi és sydney-i olimpián egyaránt hetedik helyezést elérő spanyol Luis Felipe Méliz az ideiglenesen atlétikapályává alakított Sirály sétányon kereken nyolc méterre javította a versenyrekordot. Ahogy korábban bemutattuk, az EHP-ban az egyes programok egymásra épülnek. A teljes projekt által kiváltott hatás és a megvalósítására fordított források hasznosulása a következő évek mérései után lesznek tényszerűen megállapíthatóak.


DUNAI REGATTA ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Dunai Regatta Projektgazda: Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont Alapítvány Projekt témája: Evezős verseny Projekt időtartama, rendszeressége: Egyetemisták Projekt célcsoportja: Egyetemisták VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Dunai Regattát 2013-ban hívták életre a szervezők Antall Péter ötlete nyomán. Már az ötlet megszületésekor célként jelent meg, hogy a rendezvény hagyománnyá váljon, és hogy minden évben megrendezésre kerüljön. Az alapjaiban evezős sportokra épülő (nyolc pár evezős és sárkányhajó) rendezvényt az Antall József Politika- és Társadalomtudományi Tudásközpont szervezi (AJTK). A szervezet a hagyományos alapítványi struktúrában működik. A Dunai Regatta megszületésének egyik mozgató rugója a Duna kihasználatlansága volt. Ennek nyomán alakult ki, hogy olyan sportesemény kerüljön megrendezésre, mely kapcsolható a Dunához. Így a Dunának központi szerepe van a rendezvényben. A legalkalmasabb sportok közül az evezős sportokra esett a választás, melyek külföldön – főleg nagy tradíciókkal rendelkező egyetemek Pl. Oxford, Cambridge- esetében már hagyományosnak mondhatóak. Az első rendezvény (2013) sikeres megvalósítása után stratégiai cél volt a Visegrádi országok egyetemeinek bevonása, mely a 2014-es évben meg is valósult, így nemzetközivé vált a rendezvény. További stratégiai cél Amerikai és Angol egyetemek bevonása, meghívása.

14-15

A Dunai Regatta fő céljai két területre oszthatók. Egyrészt megjelenik az evezőssport népszerűsítése, másrészt az egyetemi hallgatói élet fejlesztése. A fő cél a hallgatói élet fejlesztése, mely a hallgatók összehozása során valósul meg. Az evezőssport népszerűsítése is megvalósul a projekt által. Ez érinti a profi sportot is, hiszen a nyolcasok versenyében profi evezősök vesznek rész, míg a sárkányhajók versenyében amatőrök szállnak vízre. A rendezvény szervezési feladatai hét divízióban valósulnak meg. A legfőbb terület a projektvezetés és a szponzoráció. Ehhez kapcsolódik még a kommunikációs és a marketing területei, az egyetemi kapcsolattartás, az operatív ügyek, a sportügy, a pénzügy és a versenyszervezés. Ezen területeknek vezetői vannak, akik együttműködve a többi területtel dolgoznak a saját területükön. A szervezői háttér mindössze nyolc fő. Ez a csapat valósítja meg az operatív feladatokat. Minden területnek van külön vezetője, azonban a vezetők kooperálnak egymással. A Regatta költségvetése 15 millió Ft fölött van. A források három területre allokálhatók. A források pályázatokból, szponzorációból és egyéb támogatásokból jönnek öszsze. A teljes költségvetés 40%-a szponzorációból, 20%-a pályázatokból és a maradék 40% egyéb támogatásokból áll. A pályázati forrás egy része a Visegrádi Alapnak a pályázata, valamint a Lengyel Intézet pályázata. A szponzori környezet utóbbi években tapasztalható változása miatt elsősorban olyan cégek nyerhetők meg támogatónak, melyeket a hallgatóság érdekel, illetve a fiatalság potenciális piac lehet a cégek számára és emiatt hajlandóak áldozni a rendezvényre. A készpénz bevétel mellett


jelentős segítség a sok barter megállapodás az esemény szempontjából, melynek keretében elsősorban szolgáltatásokat kapnak a szervezők. Ezen szolgáltatások egy része a rendezvény lebonyolításához, a promócióhoz és a kapcsolódó nyereményjátékokhoz kapcsolódik. A rendezvénynek külön Facebook oldala van, melyre lényegében épül a kommunikáció. A célcsoportot tekintve az egyik legjobban kiaknázható terület, az érintettek legnagyobb részét ez által lehet elérni. A Facebook hatása nagyon erős, ugyanakkor sportnapokra és bulikra is elmennek a szervezők az esemény promóciója miatt. A program nem eseményként van fent a Facebookon, hanem külön oldalként. A Regatta profilja és megjelenése arculatában jól tervezett és egységes koherens egységet alkot. A Facebook mellett saját honlappal is rendelkezik az esemény. A weboldal interaktív, a web 1.0 mellet web 2.0 alkalmazások is megjelennek. 2014-ben összesen 11 csapat versenyez mind a sárkányhajó, mind a nyolcasok versenyében. A nyolcasokat profi evezősök alkotják, a sárkányhajókat lelkes amatőrök. A rendezvény több helyszínen zajlik, így a pontos résztvevői számot nehéz meghatározni. A 2013-as első versenyen nagyjából 5000- 6000 néző volt a különböző programokon. A 2014-es évben a látványos programoknak köszönhetően várhatóan 15-20 ezer látogató lesz a versenyen. A versenyben 350 fő fog részt venni, de az

aktív programoknak (pl. futás) köszönhetően a sporttevékenységben részt vevők száma várhatóan lényegesen nagyobb lesz. A projekt hatásait elemezve nehéz szétválasztani, hogy a média-megjelenések a célirányos munka eredményeként valósulnak meg, vagy a rendezvény direkt hatásaként jelentkeznek. Ez azért nehéz, mert nagyon sok médiumnak megküldik az beharangozó sajtóanyagokat, ugyanakkor sokan nem válaszolnak, csak megjelennek a rendezvényen. Valószínűbb, hogy inkább a saját szervezői munka eredménye miatt, mint az esemény nagyságrendje miatt. Nagyon sok az együttműködő partner és ők is továbbítják az információt saját csatornáikon. A rendezvénynek azonban nem csak sajtóhatása van. Hat a résztvevők és a nézők sportolási szokásaira és az életmódjára is. A rendezők véleménye szerint ennek óriási a jelentősége van az egészségesebb életmód kialakításában. A múlt évben például volt olyan, aki először csak a rendezvényen evezett és olyan jól érezte magát, hogy ennek hatására elkezdett rendszeresen sportolni. Volt olyan csapat is, akik külön edzéseket és csoportos futásokat szerveztek a várható jobb eredmény miatt. Amatőrök is jelentkezhetnek a sárkányhajóba, azonban a verseny előtt négy edzésen kötelező a részvétel a biztonságos versenyzés érdekében.


ORÖ SZOLNOKI BOKSZ OSZTÁLY ADATLAP: Projekt hivatalos neve: ORÖ Szolnoki boksz osztálya (boksszal az integrációért) Projektgazda: Országos Roma Önkormányzat Projekt témája: Sporttal az integrációért Projekt időtartama, rendszeressége: 2013.01.01-től folyamatosan Projekt célcsoportja: Roma származású és hátrányos helyzetű fiatalok 9-18 éves korig

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Szolnoki Ökölvívó Akadémia Szolnok megyei jogú város a sportban jelentős szerepet töltött be már az 1900-as évek elejétől, széles körű sportélet jellemezte. A „vidéki” város lakosai közül több ismert sportember került ki, számos sportágból. Főként a sportágak versenyzőinek utánpótlásában, nevelő szerepében volt jelentős, de kivívta magának a sportemberek foglalkoztatását biztosító pozíciót is. Manapság Szolnok több ismert sportcsapattal rendelkezik, egyre több sportlétesítmény biztosítja a sportolás lehetőségét a fiatalok számára és az élsportolók is megtalálják mindazokat a feltételeket, amelyek szükségesek a versenyszerű tevékenységükhöz. Szolnok kiemelten kezeli a sport ügyét, ami a támogatásokban is megmutatkozik. A Szolnokon létrehozott sportintegrációs program azért jött létre, hogy a sportot alkalmazza a társadalmi befogadás elősegítésére. Az Országos Roma Önkormányzat égisze alatt megszületett projekt a sportban, azon belül elsőként az ökölvívásban látja azt az erőt, amely segítséget nyújt az etnikai kisebbségnek a felzárkózáshoz, beilleszkedéshez a társadalomba. Szolnok a kezdeményezést befogadta, támogatja, hiszen lakosai jelentős részét érinti. A Kelet-Magyarországi régióban jellemzően több etnikai kisebbség él 1 , amelynek a társadalmi befogadása gondosságot igényel. A Szolnokon létrejött Ökölvívó Akadémia Magyarországon elsőként alkalmazta ilyen módon az ökölvívást a társadalmi befogadás eszközeként. Az ökölvívás egyrészt Szolnokon jelentős múltra tekint vissza, sikerei felmutathatóak, másrészt a roma etnikum körében elterjedt és kedvelt sportág. 1 Budapesten 12 266 fő roma származású etnikai kisebbség él, ami 7,19%, Nyugat-Magyarországon 29 511 fő, ami 17,30%, Kelet-Magyarországon 128 813 fő, ami 75,51%. A tanulmány a Szociális és Munkaügyi Minisztérium megrendelésére készült kutatásra támaszkodik.

A kutatásban közreműködött Gyenei Márta és Kemény István. Demográfia, 2007. 50. évf.1.szám 7–54., www.demografia.hu/letoltes/kiadvanyok/Demografia/2007_1/Hablicsek4.pdf, 17.old., letöltés ideje: 2013.11.28.

16-17


Az Országos Roma Önkormányzat fenntartásában lévő szolnoki Hegedűs T. András Iskola megfelelő infrastrukturális hátteret biztosít a programhoz. Rendelkezik olyan szakmai háttérrel, amely biztosítja a program működtetését, kollégiumi ellátást biztosít, amely az akadémiai rendszer egyik jelentős része, az oktatásban mentorálást nyújt, birtokában van a tantermeknek, ahol bonyolódhat a tanítás, a tornateremben pedig a sporteseményeknek, testnevelés óráknak, ökölvívó edzéseknek tud helyszínt biztosítani. E mellett intézményesen kezeli a sportintegrációs program elemeit. Az iskola oktatói szakmailag felkészültek az etnikai kisebbség kulturális különbségeit kezelni, ezáltal a program az igényekhez mérten végrehajtható. A program sikerességét jelzi a résztvevők növekedő létszáma, a program miatt a Hegedűs T. András Iskolába átjelentkezni szándékozók aránya hónapról hónapra emelkedik. Szolnokon hasonló kisebbséget támogató és a sportot kiemelten kezelő komplex program még nem valósult meg ezelőtt, ezért is kiemelt jelentőségű a térségben. Az EMMI Sportért és Ifjúságért Felelős Államtitkársága és az Európa Tanács közös nemzetközi Konfe-

renciáján bemutatásra is került a kezdeményezés, mint jó gyakorlat. A sportintegrációs program sikerességének elemei az oktatás és a sport együttes kezelése, fejlesztése. Azok a fiatalok, akik a program részvevői, olyan szocializációs mintát kapnak, amelyek megalapozzák a társadalmi viszonyulásukat, egészségtudatosságra neveli őket, esélyt teremt számukra a későbbiekben és olyan ismeretekhez juthatnak, amelyhez a programon kívül kevés lehetőségük adódna. A programban kötelezettséget vállaló fiatalok egy olyan életútmodellt ismerhetnek meg, amely kihat a további életükre a társadalmi, gazdasági és szociális területeken. A Szolnoki Ökölvívó Akadémia sportintegrációs programja az esélyegyenlőség megteremtéséhez is nagymértékben járul hozzá. A szolnoki program hatásáról még kevésbé lehet mondani, hiszen az eredmények értékeléséhez évek szükségesek. Ami látható, hogy elindult egy pozitív folyamat és az eddig eltelt idő alatt a résztvevők köre bővült, az elvárt teljesítményt elérték, úgy a sportteljesítményben, mint a tanulmányi előmenetelben.


„ÉLETET AZ ÉVEKNEK” ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Sport és szabadidő bizottság által koordinált sportversenye Projektgazda: Nyugdíjasok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége Projekt témája: Idősek, nyugdíjasok rendszeres sportolási, szabadidős tevékenysége Projekt időtartama, rendszeressége: Heti rendszerességgel, folyamatosan Projekt célcsoportja: Idősek, nyugdíjasok VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A „Nyugdíjasklubok és Idősek „Életet az éveknek” Országos Szövetsége 1989-ben alakult Knoll István alaptó elnök vezetésével, 139 klub részvételével. Az országos szövetség küldöttközgyűlése határozza meg a Klubszövetség irányvonalát, célkitűzéseit, melyek elérése az Alapszabály szerint megfogalmazott tevékenységeken keresztül válik valóra.

A Klubszövetség bizottsági rendszerben működik a kultúra, üdülés, sport területek feladatait koordinálva. Az egészségmegóvásban fontos szerepet játszó üdültetés mellett az egészséges életmóddal, szociális-egészségügyi-társadalompolitikai kérdésekkel foglalkozó előadásokat, illetve előadássorozatokra épülő szabadegyetemeket, életmód táborokat szerveznek. A Klubszövetség alapító tagja a Nyugdíjasok Országos Képviseletének, a Társadalmi Egyesülések Szövetségének. Képviselteti magát a helyi- és megyei önkormányzatokban, a megyei idősek tanácsaiban, továbbá az Országos Idősügyi Tanácsban. A Klubszövetség bizottságokban dolgozik. A kultúra bizottság alakult meg legelőször, és munkája a klubok közötti kapcsolatépítésen és barátságok kialakításán alapul. Az üdültetési bizottság jött létre másodikként a bizottsági születési sorban. Ezt követte a sport és szabadidős bizottság 2004. végi megalakítása A Klubszövetség sport és szabadidős bizottsága 2005től rendez versenyeket az időseknek, a nyugdíjasoknak. A versenyekkel sikerélményt akarnak adni a klubtagoknak, a résztvevőknek, és nem utolsó sorban megmutatni és egészséges életmódra szoktatni a tagságot A Klubszövetség sport és szabadidős bizottsága által koordinált sportversenyek, sportos jellegű szabadidős programok célcsoportja az idős és nyugdíjas korúak népes tábora. A versenyeken általában férfi és női kategóriákban, korosztályos megkötés nélkül szervezik. Ez alól kivétel a túraversenyek programsorozata, ahol az 5 fős csapatokban versenyzőket 70 évnél fiatalabb, illetve 70 évnél idősebb (egy fiatalabb lehet közöttük) korcsoportokba sorolják. Ugyanilyen versenybeli csoportosításra kell számítani az úszóversenyek esetében Az időseknek, nyugdíjasoknak szervezett versenyeket több sportágban és területi előversenyeket követően országos döntőkkel zárva rendezik. A nyugdíjasoknak szóló versenysportot tartják fontosnak. A sport és szabadidős bizottság az előző év novemberétől kezdve egyezteti a tagklubokkal a versenynaptárat. A bizottsági munkában

18-19


3 dunántúli és 3 kelet-magyarországi bizottsági tag vesz részt, kiegészülve a bizottsági elnökkel (aki maga egyébként dunántúli). A nyugdíjasklubok, nyugdíjas egyesületek, idősek klubjai önállóan működnek saját alapszabályuk és éves programjuk szerint. A klubok tagsági díjait az adott közösség maga határozza meg. Programjaikat az önkormányzatoktól, vállalkozóktól kapott támogatások mellett a művelődési házak, faluházak szakmai és anyagi támogatásával tudják megszervezni. Az egyes klubok a Klubszövetségnek tagdíjat fizetnek, mely tagdíj nagyságát a küldöttgyűlés évente és differenciáltan állapít meg. Központi költségvetésből, önkormányzati költségvetésből, valamint más gazdálkodótól származó támogatásokból szervezik az éves programokat. A havonta megjelenő „Életet az éveknek” Hírlevélben képekben és szóban egyaránt beszámol a Klubszövetség az eltelt időszak történéseiről. Egyrészt a klubok által szervezett eseményekről, illetve a Klubszövetség szervezeti egységeinek munkájáról. A híreket a támogatók által biztosított lehetőségek bemutatása zárja. A hírlevelet emailen keresztül (regisztráció a honlapon) vagy a honlapról letöltve tudják elolvasni a klubtagok. A közösségi médiában otthonosabban mozgó tagok számára a Klubszövetség már a Facebookon is elérhető. A legfontosabb információkat, programokat, pályázatokat, ajánlatokat az érdeklődők a Klubszövetség honlapján, a nyitóoldalon találják meg. A klubtagok száma az ország tizenkilenc megyéjéből verbuválódott, csaknem eléri az 1.200 klubot. A tagok száma pedig meghaladja a 120.000 főt. A sport és szabadidős bizottság a 2004 végi megalakulásától, a 2005-ös első szervezési évétől kezdődően egymás után indította el a nyugdíjasok, szépkorúak számára kiírt sportversenyek körzeti, terület majd országos döntővel záródó versenyeinek szervezését (túragyaloglás, sakkozás, kártyázás, tekézés, úszás, társastánc (megszűnt). „A táplálkozás, a fizikális és szellemi aktivitás, a szerepválasztás, társas és társadalmi kapcsolódás és tevékenység, a valakihez – valamihez – valahova tartozás megvalósítása, az élethosszig tartó tanulás, a

kreativitás, az életöröm, az életet vezérlő célok, stratégiák és adaptációs minták kialakítása, és végül, de nem utolsó sorban az életet stabilizáló Énfejlesztés, az érett személyiség érdekében. Az életmódhoz tartozik szorosan a frusztrációk kerülése épp úgymint levezetésük, a konfliktusmegoldó képesség fejlesztése, és az áthajlás életszakaszának, nem utolsó sorban a nyugdíjazásnak személyes kezelése.” (Iván László nyomán).


SZABADIDŐ-VÍVÁS ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Szabadidő-vívás Projektgazda: Magyar Vívó Szövetség, UTE, Törekvés SC Projekt témája: Szabadidő-vívás, kerekesszékes-vívás Projekt időtartama, rendszeressége: Folyamatosan Projekt célcsoportja: Szabadidős sportolók, kerekesszékesek VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Magyar Vívó Szövetség a sportág saját önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkező szervezete, az Alapszabályt elfogadó sportági sportszervezetek hozták létre. Feladatait a Sporttörvény és a Civil törvény, továbbá a saját Alapszabálya határozza meg. Az Újpesti Torna Egyletet (UTE) 1885-ben Goll János kereskedelmi iskolai tanár alapította meg barátaival Goll Deák utcai lakásában. Hivatalosan június 16-án alakult meg a piactéri iskola egyik tantermében. A tornaszakosztály megalakítását a vívószakosztály, majd az atlétika inforszakosztály életre hívása követte, jelenleg 18 szakosztályban van sportolójuk. A Törekvés Sport Egylet 1897-ben alakult. Három évvel később, 1900-ban a MÁV északi főműhelyében dolgozó vasutasok egyleteként kezdett alapszabályszerűen működni. Jelenleg birkózó, vívó és kerekesszékes-vívó, kosárlabda és kerekesszékes-kosárlabda, sakk, tájfutó, szabadidő klub (tenisz) és természetjáró szakosztályokat működtet. A tanulmány egyik apropóját adó kerekesszékes-vívás lehetőségét 1953-ban mutatta be Sir Ludwig Guttmann. Önálló versenyszámként 1960 óta résztvevője a Paralimpiai Játékoknak. Versenyszámai: egyéni és csapat, tőr, párbajtőr

20-21

(ﬃ, női), kard (ﬃ). A kerekesszékes-vívás a stratégiai célkitűzéseket megvalósítva integrált megközelítés mellett, a gyakorlatban is felmutatható eredmények mellett fejlődik. Jelenleg két egyesület vívószakosztályában – UTE, Törekvés SE – sportolhatnak kerekesszékes-vívók. Korábban Gödöllőn, Debrecenben, valamint Budapesten az OSC-ben, a VASAS-ban és a BHSE-ben is szervezett formában edzhettek, versenyezhettek a sportolók, de a feltételek jelentősen megromlottak, és a kerekesszékes-vívás a fent említett kettőn kívül valamennyi helyen megszűnt. A szövetség a 2012-ben megfogalmazott sportágfejlesztési stratégiájában kiemelt helyen kezeli a kerekesszékes-vívás fejlesztését. A szabadidős vívás célcsoportja kifejezetten széles, gyakorlatilag gyerekkortól kezdve bárki megszólítható, aki sportolni szeretne. Az UTE a versenysport és tanfolyami csoportjait a 8-18 évesek számára szervezi, de vannak ennél fiatalabb korosztályok és nekik szóló csoportok (ovisok és a 6 évesek) is. A szabadidő-sportolókon belül a sportághoz való viszony, illetve fizikai adottságok, lehetőségek alapján több leendő célközönséget különböztetnek meg. Noha az UTE vívószakosztályában az elsődleges figyelem az élsportra és annak utánpótlására irányul, 1996 óta tudatosan nyitott a szakosztály a szabadidősport felé. Ettől az évtől kezdve a központi, állami támogatás összege és mértéke jelentősen megcsappant, a szakosztályi túlélést jelentette és jelenti a nem-állami források megtalálása és biztosítása a működéshez. Szerencsés módon ez volt az az időszak, amikor a nagyközönség számára is értékké


(kezdett) válni a szabadidős sportolás, és egy széles réteg nem csak akarta, de finanszírozni is tudta a saját sportolását. A számukra szervezett szabadidősport-programokból tudták fedezni az edzők bérét, a szakosztályok működtetéséhez szükséges bevételeket, illetve kisebb létesítményfejlesztéseket saját hatáskörben megoldani.

székes kosárlabdát és akadálypályát, vak ping-pong és foci versenyeket, csörgőlabda bajnokságot, tandemkerékpározást, és nem utolsó sorban kerekesszékes-vívást.

A Magyar Vívó Szövetség a sportágfejlesztési keretéből új sporteszközökkel támogatja a kerekesszékes-vívókat is. Ebből az összegből új pástokat, székeket, találatjelzőket és egyéb felszereléseket kaptak budapesti és vidéki vívóegyesületek. Ennek következtében az egyik legsikeresebb paralimpiai sportág körülményei jelentősen javulnak.

A Baptista Szeretetszolgálat Regionális Szociális Központ kerekesszékes-vívás bemutató létrejöttét segítette a debreceni Békéssy Béla vívócentrumban a DHSE-PMD Vívóklub nyílt napján. Krajnyák Zsuzsa párbajtőröző világbajnok, tizennyolcszoros Európa-bajnok, a londoni Paralimpia kétszeres ezüst, egyszeres bronzérmese, illetve Dani Gyöngyi kilencszeres Európa-bajnok tőröző, London kétszeres ezüstérmese bemutatót tartottak, majd az érdeklődők kipróbálhatták, milyen a versenyzők ellen a vívás.

A Kézenfogva Alapítvány „Fogadd el, fogadj el!” országos kampánya 2014-ben már IX. alkalommal kerül megrendezésre. A fogyatékos emberek világának sporton keresztüli megismerésére és megismertetésére szervezett egész napos program Békéscsabán, Pécsett és Budapesten segíti a fogyatékos emberek megismerését, elfogadását. Elsősorban általános és középiskolai diákokat céloz meg a „Nem para a para!” sportnap, akik kipróbálhatják a fogyatékosok sportjait: ülőröplabdát, kerekesz-

A Mozgáskorlátozottak Egyesületeinek Országos Szövetsége (MEOSZ), az Országos Orvosi Rehabilitációs Intézet (OORI) és a Magyar Paralimpiai Bizottság (MPB) hatodik alkalommal rendezte meg a MERI sportnapot. A sportnap elsődleges célja, hogy a mozgáskorlátozott, fogyatékos emberek ismerjék meg és próbálják ki azokat a sportokat, amelyeket ők is űzhetnek. Közel húsz olyan sportággal ismerkedhetnek meg, amelyeket a fogyatékos emberek is űzhetnek.


MÁTRASZENTISTVÁNI SÍPARK ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Mátraszentistváni Sípark működése Projektgazda: Mátraszentimrei Önkormányzat, Felső-Mátrai Zakupszky László Általános Iskola, Digitrol Kft. Projekt témája: Sípark hasznos kihasználása, a sítagozatos Általános Iskola létrehozása, üzemeltetése Projekt időtartama, rendszeressége: 2003-tól a sípark működésének kezdete, 2009/2010es tanévtől az iskolai síosztály indult el; azóta folyamatos Projekt célcsoportja: Általános iskolai tanulók és szabadidős sportolók

a „sógorok” már évtizedek óta rendelkeznek, hogy ha kicsiben is, de megvalósítsuk azt, ami náluk már tökéletesen működik. Valószínű, hogy ezek a gondolatok születtek meg Mészáros István és Géczi István fejében is, amikor 1967-ben Kékestetőn megalapították a Kékesi Sas sportegyesületet, a kékestetői szanatórium Iskolájában, ahová kezdetben az ott dolgozók gyermekei jártak. Az iskolás gyerekek délelőtt tanultak, délutáni szabadidejüket pedig a sípályán töltötték. A havon töltött idő és a megfelelő szakmai irányításnak köszönhetően már a hatvanas évek végén több országos bajnokot adott a Mátra az alpesi sí sportnak. Híre ment a kékestetői iskolának, és a hetvenes, nyolcvanas években az ott dolgozók gyermekeihez a téli szezonra több fővárosi és vidéki versenyző fiatal is csatlakozott. Akkoriban virágzott a mátrai sí élet. A kékestetői északi pályán, a galyatetői szövetségi pályán és a Dózsa pályáján rengeteg országos versenyt rendeztek. A kilencvenes években elérhetővé váltak az osztrák pályák, így rengetegen utaztak ki az országból síelni, sőt az országos versenyeket is Ausztria lejtőin rendezik, pedig azóta itthon is történtek változások.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ

Az elmúlt évek fejlesztései nyomán elkészült hat új sípálya, közel 2000 méter hosszú csővezetékkel hóágyúrendszer és ezeket két víztározó tóval szolgálják ki.

Ausztria kiemelt sí régióiban szinte általános, hogy lehetőséget kapnak az iskolás gyermekek a sí sport elsajátítására. Ezt többféle módon is megtehetik: vagy az iskolai tanórák és sportfoglalkozások alatt tanulják meg a sízés alapjait, vagy külön síórákon foglalkoznak a síeléssel. Bármelyik módszert is veszszük figyelembe fontos megjegyeznünk, hogy a hely természeti adottságait pozitívan kihasználva jutnak előnyhöz az itt élő gyermekek, akik nemcsak a versenysportot, hanem a szabadidő hasznos eltöltését is megismerik a síelés alatt.

A fejlesztések hatására a pályán 10 darab hóágyú tudja ontani a havat, ha a hőmérő higanyszála -5 Celsius fok alá csökken. Az így előállított havat 2 darab hótaposógép rendezi el a pályákon, melyek mentén a legmodernebb Doppelmayer csákányos liftek szállítják a sízőket a hegy tetejére. A Sí- és Snowboard sportok népszerűsítésével és alpesi hangulatú, minőségi pályák kialakításával a Mátraszentistváni Sípark a havas sportok egyik fellegvárának számít Magyarországon. Jelenleg 7 felvonó és 9 (különböző nehézségű) pálya van, közel 4000 méteres pályahosszúsággal.

Magyarország nem kifejezetten sorolható az Alpesi országok közé. Mégis ha a helyi adottságokat vesszük figyelembe, vannak bizonyos területek, melyek nagyon hasonlítanak mind klímájukat, mind pedig természeti, földrajzi jellegüket tekintve Ausztriához. Miért ne vehetnénk át azokat a pozitív tapasztalatokat, melyekkel

A Sípark bekerült az osztrák OSTALPEN sírégióba, harmincharmadik síterepként Mátraszentistván része a közös pontrendszerű síbérlet rendszernek. A 2006/2007-tól megnyílt a Síoktató Park, ahol mindenki számára kínálnak megfelelő oktatást, ez Síóvodát is jelent, ahol SunKid Mesefigurák és varázskunyhó várja a legkisebbeket.

22-23


A hosszabb távú tervekben szerepel a Piszkéstető irányába, 900 méteres magasság fölötti sípályák kialakítása is. A mátraszentistváni Sípark 2003-ban kezdte meg működését és az elmúlt 5 évben nemzetközi szintű sípályává nőtte ki magát. Mi sem lehet erre jobb bizonyíték, minthogy 2009. január 24-31-ig a nemzetközi síoktatói kongresszusnak adott helyet. A projekt megvalósulásának szempontjából fontos tudni azt is, hogy a Felső-Mátrai Zakupszky László Általános Iskola a Síparktól 4 km-re lévő Mátraszentimrén működik. Az iskola tanulói jelenleg is részesülnek síoktatásban, mivel a téli szezonban a testnevelés órák nagyobbik részét a sípályán töltik a gyerekek. Így minden gyermek megtanul síelni, sőt lehetőséget biztosítanak a versenyzésre is. Az elmúlt évek tapasztalatai azt mutatják, hogy a fáradozások nem voltak hiábavalóak, hiszen ad megyei és az országos versenyeken rendre hozzák az eredményeket versenyzőik. A 2009/2010-es tanévtől az iskolát síiskolaként akkreditáltatták. Így a tantervbe beépítve, emelt óraszámmal foglalkoznak a sízéssel, mint külön tantárgy. Az iskola környezeti adottságai országos szinten egyedülállóak. Az iskola buszával a tanulók 5 perc alatt a Síparkban vannak, melynek tulajdonosa ingyenes pályahasználatot biztosított az iskolában tanuló és a diák sportegyesületben versenyző gyerekek számára. Így Magyarországon, egyedülálló módon hoztak létre egy olyan sí-tagozatos iskolát, ahol a gyermekek a tanulással összhangban gyakorolhatják ezt a téli sportot. Az általános sí órák mellett lehetőségük nyílik a versenyzésre a mindennapos edzésekkel anélkül, hogy közben napokig esetleg hetekig megszakítsák tanulmányaikat.


HOLDSUGÁR PROGRAM ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Holdsugár Program Projektgazda: Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület Projekt témája: hátrányos helyzetű fiatalok prevenciós célú sport általi nevelése Projekt időtartama, rendszeressége: 1999 óta folyamatosan, hétvégenként Projekt célcsoportja: hátrányos helyzetű fiatalok

didősport népszerűsítése és kedvező élettani és életmódbeli változások elérése a résztvevőknél. A projekt célja, hogy az idejüket az utcán eltöltő, hátrányos helyzetű fiataloknak nyújtson lehetőséget sportolni, meleg, világos és fűtött helyeN lenni, élelmiszerhez jutni, közösségbe tartozni és társat keresni, barátkozni. Családpótló jellege is van, mivel a résztvevők nagy részének családi problémái vannak. Célcsoportként a program a hátrányos helyzetű tinédzsereket jelölte meg, azonban mindenkit szívesen látnak rendezvényeiken. A program operatív részének megvalósítása a klubok szintjén valósul meg. A kluboknak saját erőből kell elindulni és működésük során szabad kezük van. Ahhoz, hogy a programban résztvevő klubok mégis egy irányba haladjanak, a program szervezői irányadónak 7 alapelvet határoztak meg: díjmentesség, étkeztetés, cigaretta-, káros szenvedélyektől mentes helyszín, esti-éjszakai nyitva tartás, rendszeresség, verseny és díjazás, sport jelleg.

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A projekt gazdája jelenleg a Magyarországi Éjféli Sportbajnokság Egyesület, amelyet 1999-ben alapítottak azzal a céllal, hogy az éjszakai sportbajnokságokat rendező klubokat összefogja, tevékenységüket segítse és koordinálja. A projekt maga a Holdsugár Program, amely hátrányos helyzetű fiatalok számára nyújt lehetőséget sportolásra, ismerkedésre, versenyzésre és szocializálódásra az alkohollal és kábítószerekkel való ismerkedés helyett. Az ötlet az Egyesült Államokból ered, Magyarországra dr. Faragó Sándor, a „pingpong doki” által került, aki 1993-ban megnyitotta a program első klubját. Mára a programnak 32 magyar és 5 külföldi klub a résztvevője. Az Egyesület két stratégiai célt határozott meg. Egyfelől az integráció, avagy erőtér növelés: a program növekedését célozza, amely által több klub működhet a program keretein belül. Másfelől, a program finanszírozási hátterének bővítése, amely újabb források és támogatások megszerzésére irányul. Írásban meg nem fogalmazott stratégiai célként megjelenik a marginalizálódás és kieresztettség elleni küzdelem, a szaba-

24-25

Az operatív tervezés és megvalósítás során felmerül néhány alapvető szükséglet a klubok üzemeltetéséhez. Szükség van helyiségre, amely bármi lehet iskolai aulától művelődési házig. Nem érdemes túl nagy helyiséget választani, mert egy nagy csarnokban elveszik a családias légkör. Szükség van eszközökre, minden olyan játékra és annak kiegészítőire, amelyekkel a fiatalok játszhatnak, sportolhatnak. A résztvevők a foglalkozások során díjmentesen enni és inni is kapnak (szendvics, tea), amelyhez a szervezők biztosítják az élelmiszereket. Szükség van a megvalósításhoz segítőkre is, akik


működik információs bázisként, eseménynaptárként. A másik preferált kommunikációs eszköz az Egyesület saját kiadású újsága, a Hírpong. A szervezők törekednek arra, hogy évente legalább 4 alkalommal kiadhassák. Hasznos információk, tapasztalatok találhatóak benne a klubok és a programban résztvevő emberek számára is. Az újság önmagában alkalmas a program terjesztésére is.

általában önkéntes alapon, elhivatottságból dolgoznak. A program operatív szintjén semmi sincs kőbe vésve, minden klubnál az adott körülmények határozzák meg a működést. A program által preferált sportág a pingpong. A program finanszírozása – tekintettel a díjmentességet előíró alapelvre – szinte teljes mértékben állami/önkormányzati támogatásokból valósul meg. A támogatások volumene 2011-ig lehetővé tette a program helyi szintű megvalósítását és a gyakorlat terjesztését is, utána viszont jogszabályi környezet megváltozása drasztikusan csökkentette le a program költségvetését. A törvényi változás értelmében 2011-től kikerült a mindenkori sportot felügyelő minisztérium költségvetéséből az a támogatási sor, amelyből a programot támogatták. Azóta az Egyesület csak pályázati úton szerezhet minisztériumi forrásokat. A pályázati feltételek teljesítéséhez állandó minimum 20 fő, versenyek esetén minimum 80 fő igazoltan hátrányos helyzetű résztvevővel kellene rendelkeznie. Az Egyesület általában nem tudja beszerezni az ehhez szükséges igazolásokat, mivel azt a szülő kérelmezheti és ő is kapja meg. Tekintettel arra, hogy a legtöbb résztvevő fiatal családi gondokkal küzd és a szülői vonakodás miatt nincs igazoló papírja hátrányos helyzetéről, 2011-től az Egyesület nem képes minisztériumi támogatást szerezni. 2008-tól 2010-ig az Egyesület éves szinten nagyságrendileg 25-30 millió forintból gazdálkodhatott, 2012-re ez a szám 2-3 millió forintra esett vissza. A program elsődleges kommunikációs eszköze a program weblapja, amely kettős célt szolgál: egyfelől a klubokkal való kapcsolattartást teszi lehetővé, másfelől a gyerekek számára

A program operatív munkájának eredményét nehéz mérni, mivel a programban résztvevő emberekről kevés információ áll rendelkezésre, továbbá a segítőknek nincs kapacitásuk ilyen adatokat felmérni. Általánosságban elmondható, hogy a program közvetlenül csökkenti az érintett fiatalok drog iránti érdeklődését, közvetett módon bűnözésüknek megelőzésében is segít. A program elterjedtsége önmagában eredménynek tekinthető, jelenleg Magyarország területén 10 megyében, 27 településen összesen 32 klub, míg a határon túl 4 országban (Ukrajna, Szlovákia, Románia és Szerbia) további 5 klub tagja a programnak. A program hatásai egyértelműen megmutatkozhatnak például az asztalitenisz sportág szabadidős sportolói bázisának növekedésében. Azok a gyerekek, akik a programon keresztül megismerik és megszeretik a pingpongot, később nagy eséllyel vesznek részt a sportág szabadidős sportrendezvényein. A program résztvevői rekreáció jellegű foglalkozásokon kiszakadhatnak a szürke mindennapokból és testi-lelki felfrissülést nyújtó, izgalmas programokon vehetnek részt, amely során pozitív élettani hatások érik őket a sport által. A program által előidézett sajtóhatás 2005-2006 körül volt a legnagyobb, több neves újság cikkezett róla. 2004 és 2010 között éves szinten tartott konferenciát az Egyesület. A 2004es konferencián kiadásra került a Pörögj velünk! című kiadvány, azzal a céllal, hogy módszertani iránytűként segítse új klubok létrehozását vagy meglévőek üzemeltetését. A program roadshow-t is szervezett, amelynek két legjelentősebb állomása a Fővárosi Állat- és Növénykert, illetve a Városligeti Műjégpálya voltak.


KINCSKERESŐ PROGRAM ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Kincskereső Program Projektgazda: Debreceni Sportcentrum Programvezető: Keczeli Danica Projekt témája: Utánpótlás nevelés Projekt időtartama, rendszeressége: 2006 évtől folyamatosan Projekt célcsoportja: utánpótláskorú fiatalok, 6-8 éves korosztály

VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Debrecen a sport fővárosa Magyarországon. Bár talán elsőre kicsit túlzónak tűnik ez a mondat, pedig ha azt nézzük, hogy a lakosság létszámához képest mennyi sporteseményt rendeznek egy városban, vagy mennyire szervezet keretek között zajlik az utánpótlás nevelése, akkor Debrecen joggal nevezhető a sport fővárosának hazánkban. Magyarország lakosságának többsége talán épp a rengeteg rendezvény miatt ismeri és tartja a sport egyik központjának Debrecent, pedig ha megnézzük a sportszervezetet felépítését és a szakosztályok működését, akkor példamutatónak valójában az utánpótlás nevelést, a tehetséggondozást tekinthetjük. A Debreceni Sportcentrum az a szervezet, amely alapját képzi a város sportjának. Debrecenben egymás mellett megtalálhatóak a tervezett és tudatos utánpótlás nevelés lépesei, szabadidős programok szervezés, társadalmi felelősségvállalás, és magas szintű eseményszervezési gyakorlatok. Jó gyakorlatként a Kincskereső program kerül bemutatásra, de a Sportcentrum egyéb eseményei is méltán példaértékűnek tekinthetők.

Veled Kerek a Világ Sportnap 2013 (forrás: www.dbsportcentrum.hu)

26-27


A város és a sportszervezet közös döntése alapján a Sportcentrum évről-évre rendez nemzetközi versenyeket. Ezen versenyek mellett rendszeresen, több sportágban is szerveznek országos bajnokságot, országos utánpótlás versenyeket és természetesen hazai, illetve házi versenyeket is. Az események közös célja az élmény által megszerettetni a sportot. A bemutatásra kerülő Kincskereső Programhoz is kapcsolódnak rendezvények, ezek közül a két legfontosabb talán a Kincsek átadása és az óvodásoknak rendezett sportnap.

Debrecenben az utánpótlás nevelése és a tehetséggondozás programja az elmúlt években, köszönhetően annak hogy a Sportcentrum és a Sportiskola közös irányítás alá kerül rendkívül sokat fejlődött.

Debreceni Sportcentrum és a Sportuszoda (forrás: www.dpsportcentrum.hu)

Az utánpótlás nevelés mellett, a folyamatosan épülő-szépülő létesítmények elősegítik a szabadidősport mozgás végzésének lehetőséget is. Debrecenben a Debreceni Egyetemmel közösen meg van az a lehetőség, hogy a fiataloknak a felsőfokú tanulmányok végéig lehetőséget teremtsen, és segítséget nyújtson.


EGÉSZSÉGES TATABÁNYÁÉRT PROGRAM ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Egészséges Tatabányáért Program (ETP) Projektgazda: Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata együttműködve a város több intézményével Projekt témája: Középtávú program, mely összefogja a különböző városi népegészségügyi akciókat az egészségmegőrzés, a népbetegségek megelőzése és az egészségben eltöltött életévek meghosszabbítása érdekében

A város sportvezetői abban hisznek, hogy a sportnak, mint társadalmi ügynek, a várostól a lehetőségek szerinti legnagyobb támogatásban kell részesülnie. Tatabánya város sportéletének színvonala, szervezettsége évtizedeken keresztül komoly hazai és nemzetközi elismerést váltott ki. Tatabánya Megyei Jogú Város Sportkoncepciója és Sportfejlesztési terve (2011) azt a célt kívánja segíteni, hogy a város sportéletének ne csak dicső múltja, hanem eredményes jelene és a társadalom számára hasznos jövője is legyen. Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata Közgyűlésének 14/2011. / III.25./ önkormányzati rendelete az Önkormányzat sporttal kapcsolatos részletes feladatáról és kötelezettségeiről az Önkormányzat sporttal kapcsolatos feladatait, a sporttámogatás felosztási kereteit mutatja be.

Projekt időtartama, rendszeressége: 2012-2016 Projekt célcsoportja: Tatabánya város lakossága VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Komárom-Esztergom megye legnagyobb lélekszámú települése a 72 000 lakosú Tatabánya. A környék életében kiemelkedő növekedés a XIX. század végén a szénbányászat megjelenése jelentette. A gazdasági fellendülés a lélekszámban, az életmódban, az építkezésekben s a kultúrában egyaránt jelentős fejlődést hozott. A régi tatabányai szénmedence bányáiban 1987-re a szénvagyon kimerült és a bányaüzemek megszűntek. A rendszerváltás után a piacgazdaságra való áttérés komplex szerkezetváltást tett szükségessé Tatabányán. Az 1989-es rendszerváltással járó társadalmi és gazdasági változások nehézségeit a város önkormányzata tudatos várospolitikával, tervszerű gazdaságfejlesztési munkával, és az itt élő polgárok aktív közreműködésével tudta áthidalni. Ennek köszönhetően Tatabánya gazdasága újjáéledt.

28-29

Ebben kiemelt szerepet kap a város sporttevékenységének támogatása, melyben az élsport és a szabadidősport (együtt lakossági sport) támogatása együtt jelenik meg. A régebbi Sportbizottság helyett ma Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzatának Szervezeti és Működési Szabályzatáról szóló 1/1991./II.14./ önkormányzati rendelet 83/C. §-a szerinti Sporttanács működik, mint sportszakmai tanácsadó testület. A civilekből, szakmabeliekből és önkormányzati képviselőkből álló 15 fős testület feladata a szakmai véleménynyilvánítás, forrás és pénzelosztás a település 83 sportegyesület 107 szakosztályának.


minden évben megvalósuló és folyamatos tevékenység segíti a program megvalósításának sikerét. A városi honlap (www.tatabanya.hu) kiemelten foglalkozik az Egészséges Tatabányáért Program céljaival és különféle eseményeivel. Rendszeresen magukért beszélő mosolygós és aktív lakosokat bemutató fényképekkel és élvezetes beszámolókkal jelentkeznek az adott programok után. A város honlapján megtalálhatóak a program különböző állomásai.

Tatabánya Megyei Jogú Város Önkormányzata elhivatott a tatabányai polgárok életminőségének javításáért. A városvezetés ezért indította el az Egészséges Tatabányáért Programot, mely egy komplex középtávú népegészségügyi program, mely mindenkinek lehetőséget kíván teremteni az egészséges életmód „megtanulására”, a betegségek megelőzésére, kiszűrésére, valamint az egészségfejlesztésre. Az Egészséges Tatabányáért Program keretében a 2013as esztendőben több alkalommal bebizonyosodott, hogy a tatabányaiak szeretnek sportolni. Az idei év a Mozgás Éve, ezért a szervezők fokozott figyelmet fordítanak arra, hogy mindenkinek megmutassák a sportolással járó életérzést és hangsúlyozzák, hogy az egészséges életvitel elválaszthatatlan része a sport. Ezt hagyományos (Gerecse 50, Kihívás Napja, Kispályás labdarúgó bajnokság, stb.), illetve újszerű programokkal (Októberi Futógála, Teremsport Fesztivál, Városi Kerékpáros Nap és más sportnapok, futóversenyek, kerékpáros versenyek, streetball verseny, stb.) próbálják megvalósítani. Az ETP kidolgozása Tatabánya lakosságának egészségügyi állapotáról szóló információk figyelembe vételével történt, kiemelt figyelmet fordítva a leggyakoribb megbetegedésekre és halálokokra. A program három alappillérjén (egészséges életmód kialakításának támogatása, egészségügyi szűréseken való részvétel, egészségügyben dolgozók munkájának segítése) kívül is több,

Az ETP keretein belül több hagyományos sportrendezvény részvételi csúcsot döntött: Gerecse 50, Decathlon 10-20 km-es túrák: 6.733 fő, Kihívás Napja: 51.808 fő végzett tizenöt perces sportaktivitást, Tatabányai futógála: kb. 700 fő részvevő, Teremsport Fesztivál: 370 regisztrált résztvevő, Városi Kispályás Labdarúgó Bajnokság 61 csapat. Ezek a számok egy Tatabánya méretű városban önmagukért beszélnek. A projekt által kiváltott hatás és ez által a projekt megvalósítására fordított források hasznosulása a következő évek programjai és mérései után állapítható meg tényszerűen. Ahogy korábban bemutattuk, az ETP többéves folyamatában az egyes programok egymásra épülnek. Mivel a különböző projektek más és más költségvetési forrásigényűek, tekintetbe véve az érintettek, a közreműködők, valamint a kapcsolódó támogatók közös érdekeire is, ezért a program hatásvizsgálata a későbbi időszak kiemelt feladata lesz.


MOZGÁSJAVÍTÓ KUPA ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Mozgásjavító Kupa Projektgazda: Mozgásjavító Diák Sport Egyesület Projekt témája: gyermek versenyek- szabadidő és diáksport Projekt időtartama, rendszeressége: évi hét esemény Projekt célcsoportja: 6- 22 éves korú látássérült és mozgáskorlátozott diákok VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ Sporttal a mozgáskorlátozott gyermekekért 1903-2014. A Mozgásjavító Óvoda, Általános Iskola, Szakközépiskola, EGYMI és Kollégium hosszú évek óta ad otthont különböző sportágaknak, illetve rendszeresen részt vesz a mozgáskorlátozott gyermekek számára rendezett hazai és nemzetközi sporteseményeken. Az intézmény központi feladata a mozgásfejlesztés, mozgásterápia, a habilitáció és rehabilitáció, melynek szerves részét képezi a komplex funkcionális mozgásfejlesztés, amire az adaptált sport is épülhet. A mai mozgásszegény és virtuális világban előtérbe helyezzük a testmozgáson alapuló fejlesztést, melyhez megfelelő tér áll rendelkezésre, a 25m-es uszodával, 2 nagy tornateremmel, több tornaszobával és terápiás eszközökkel felszerelt intézményben. Cél az egész napos mozgásnevelés, mely a tanórákon történő célzott mozgásterápián túlmutatva kiteljesedik a délutáni sportfoglalkozások, illetve az önellátáshoz-önállósághoz szüksé-

30-31

ges különböző tréningek formájában. Az alábbiakban először az intézmény sportfoglalkozásairól írunk röviden, majd egy későbbi alkalommal a mozgásterápiáról és a hozzá kapcsolódó mozgásprogramról lesz szó. A magyarországi mozgáskorlátozottak sportja szorosan kapcsolódik az Iskola jogelődjéhez: a Nyomorék Gyermekek Országos Otthonához. Az itt dolgozó szakemberek ismerték fel először hazánkban, hogy a sport pozitív hatással van a rehabilitációban részt vevő mozgáskorlátozott személyek életére. 1929-ben megalakították a Nyomorék Sport Egyesületet (NYSE), ahol eleinte hazai, majd később integrált versenyeket szerveztek labdarúgás és asztalitenisz sportágakban. Az 1960-as évektől, a háborúk után, újraindult a sportolás a tanórákon és a különböző sport szakkörökön. Ebben az időszakban jelentek meg az iskola tantervében a sajátos nevelési és oktatási célok, és a speciális tantárgy,


Egész napos mozgásnevelés Tanórán belüli tevékenységek

Tanórán kívüli tevékenységek

Sport

Kapcsolattartás

Reggeli és esti teendők

Tréningek

Öltözködés

Étkezés

Tisztálkodás

Közlekedés

1. ábra: az egész napos mozgásnevelés amit mozgásnevelésnek nevezünk. 1970-ben a sportszakkörök eredményes sportolói, valamint más mozgáskorlátozott személyek számára megalakult a Halassy Olivér Sport Club (HOSC), ahol asztalitenisz, íjászat, sakk, ülőröplabda, majd, úszás, teke és kispályás labdarúgás sportágakban edzhettek, versenyezhettek a sportolók. 1989-ben az iskola ismét történelmi eseménynek adott otthont, itt alakult meg a Magyar Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége (MMS), mely később Magyar Látássérültek és Mozgáskorlátozottak Sportszövetsége néven működött tovább. A HOSC az évek során egyre inkább csak a felnőtt sportolók számára adott sportolási lehetőséget így 2002-ben megalakította az iskola Mozgásjavító Diák Sport Egyesületet. (MDSE). Az MDSE célja a mozgáskorlátozott gyermekek, fiatalok számára sportolási lehetőségeken keresztül az egészséges életmódra és a szabadidő hasznos eltöltésére nevelés.

Az MDSE, megalakulása óta, szoros együttműködésben dolgozik az anyaintézménnyel, aminek eredménye, hogy ma már nyolc sportágban szervez edzéseket, szakköröket, versenyzési lehetőségeket, valamint évente sporttábort. Az MDSE feladatai közé tartozik továbbá a sportkapcsolatok kiépítése társintézményekkel, versenyek szervezése, mely a házi, hazai és nemzetközi versenyekre is kiterjed.


Versenyek- Versenysorozatok Az Iskola és az Egyesület mindig is fontos feladatának tartotta, hogy eljuttassa a gyermekeket a különböző sportversenyekre és sporteseményekre. 1976 óta minden paralimpiai játékon volt olyan sportoló, aki egykor iskola tanulója volt.

másik fő célja volt, hogy a versenysorozatban minden sportolni vágyó gyermek sérülésének megfelelően részt vehessen, és megismerkedjen egy számára új sportággal és szabályaival. Olyan versenysorozatot szerveztek, ami többfordulós versenyzési lehetőséget biztosít, sajátos szabályok szerint, úszásban két őszi és két tavaszi fordulóval, bocciaban egy őszi és egy tavaszi fordulóval.

1984-ben indult a „Sportolj Velünk”! gyermekverseny mozgalom azzal a céllal, hogy évente egyszer az ország minden részéről összegyűjtse a sportolni, versenyezni vágyó mozgáskorlátozott gyermekeket, akikből talán a hazai sportélet utánpótlás bázisát lehet felépíteni. A kétnapos rendezvényen résztvevő gyermekek többféle – állapotuknak és életkoruknak megfelelően adaptált – sport és testnevelési játékban, valamint úszás és boccia sportágban mérhették össze tudásukat, ügyességüket. A 25 éven keresztül minden évben megrendezett találkozók között volt olyan, amikor 250-300 gyermek versenyzett a Testnevelési Egyetem csarnokában. Az iskola minden egyes versenyen népes csapattal (az összlétszám kb. 60%-val) vett részt. A kezdetektől fogva az intézmény mozgásfejlesztő szakemberei találták ki, adaptálták illetve frissítették az alkalmazott játékokat. A versenyen szolgáltatták a szakmailag megfelelő játékvezetést, illetve hozzájárultak a rendezéshez szükséges tárgyi feltételrendszer biztosításához is. A „Játék határok nélkül” a nemzetközi tévés játék és vetélkedősorozat analógiájára jött létre. 1991-ben egy németországi (regensburgi) általános iskola rendezte meg az első adaptációs játékot mozgáskorlátozott gyermekek számára. Erre az eseményre Magyarország még nem kapott meghívást, de a következő versenyre – amit Csehország rendezett 1992-ben Plzenben – már iskola tanulói is utazhattak. Azóta 13 alaklommal játszottak együtt a cseh, belga lengyel, holland, magyar és német mozgáskorlátozott gyermekek. Ebben az évben-júliusban Wetterenben kerül megrendezésre ez az esemény, melyre ismét csapatot indít az iskola. „Mozgásjavító Kupa” - az iskola saját rendezésű versenysorozata. A 2009-2010-es tanévtől új versenysorozat indult „MOZGÁSJAVÍTÓ KUPA” néven. A versenysorozat célja, hogy paralimpiai versenysportágakban, mint úszás és boccia, valamint tájékozódási, ügyességi verseny formájában mérjék össze képességeiket a mozgássérült- illetve úszás sportágban, látássérült gyermekek is. Intézmény 32-33

2. ábra: mozgásjavító uszoda (forrás: MDSE) Az úszóverseny első fordulója egybeesett az uszoda megnyitójával 2009. december 12-én. Az ünnepségen a honi paralimpiai mozgalom régi és jelenlegi hírességei, paralimpikonok is megjelentek. Úszás sportágban a verseny rendszerét úgy alakították ki, hogy nem sérültségi kategóriák, hanem a nevezési idő alapján sorolták futamokba a gyerekeket, ami igazi versenyhelyzetet teremtett a közel azonos időeredmény alapján.


3. ábra: mozgásjavító minni boccia bajnokság (forrás: MDSE) A versenyen elért időeredményeket pontszámokhoz rendelték. Így alakult ki a végleges sorrend, mely a záró versenyeken került értékelésre. Az első versenyre 7 intézményből 46 fő nevezett, azóta a versenyeken átlagosan 50 körüli a versenyzői létszám.

Az I. fordulóban összesen hat intézmény 22 csapata 44 fővel vett részt. Egyszerre három pályán 33 mérkőzés zajlott 8 csoportban, körmérkőzéses rendszerben. Mára a junior korosztály számára is bővítették a versenyszámokat.

A Mini Boccia Bajnokságot a 2010/11-es tanévtől páros játék formájában, „mini” boccia pályán, a nemzetközi és hivatalosan ismert játéktér hosszától 2 méterrel rövidebb játéktéren, páros játék formájában hirdették meg. A szabályos 4 szettes játék helyett 2 szettben, a játék menetét felgyorsítva mérik össze tudásukat a gyerekek, valamint külön egyéni eredményeket is figyelembe vesznek, ezzel motiválva őket a pontosabb játékra.

A tájékozódási és ügyességi verseny célja, hogy a gyermekek sérültségük mértékétől függetlenül versenyszituációba kerüljenek csapatjáték formájában. Elmondható, hogy ilyen nagyszabású gyermekverseny mozgássérült gyermekek számára általában egy évben egyszer kerül megrendezésre országos szinten. Ezért ezen a versenyen való megjelenés minden intézménytől külön felkészülést igényel.

4. ábra: mozgásjavító kupa: ügyességi verseny (forrás: MDSE)


ÉSZAKI LEÁNY KOSÁRLABDA SPORT KLUB ADATLAP: Projekt hivatalos neve: Északi Leány Kosárlabda Sport Klub

sportinfrastruktúra, valamint az utánpótlás korú gyermekek száma adott lesz a jövőben, ezekben a térségekben. A projekt további újdonsága, hogy a magyar gyakorlattal ellentétben nem egy település területén végzett utánpótlásképzésben gondolkodik, hanem regionálisan, szinte egész Borsod-Abaúj-Zemplén megyét lefedve. Ez a gondolkodás még nem jelent meg a magyar sportban.

Projektgazda: Miskolci Tehetséges Kosarasokért és Röplabdásokért Alapítvány Projekt témája: kosárlabda utánpótlásképzés Projekt időtartama, rendszeressége: folyamatosan működő projekt Projekt célcsoportja: 8-13 éves leányok (felmenő rendszerben a célcsoport felső határának növekedése figyelhető meg) VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A Miskolci Tehetséges Kosarasokért és Röplabdásokért Alapítvány keretein belül megvalósuló, és jelen esettanulmányban bemutatott Észak Leány Kosárlabda Sport Klub egy olyan egyedülálló kezdeményezés hazánkban, amely céljául a magyar női kosárlabdázás bázisának növelését tűzte ki, mégpedig oly módon, hogy a kosárlabda sportág számára eddig fehér foltnak számító településeken, régiókban teremtette meg az utánpótlásképzés feltételeit. A jó gyakorlatnak számító projekt a sportágban, és a magyar utánpótlásképzésben is egy olyan egyedülálló modellt vezetett be, amely összhangban van és épít a közelmúltban kialakult új közigazgatási rendszerhez, amely keretében nagy hangsúlyt kapnak a járások, valamint a járási központok. A közigazgatási rendszerhez való idomulás előnyei közé tartozik, hogy az oktatási intézmények, a szükséges

34-35

A projekt által megszólítani kívánt célcsoport az adott kistelepüléseken, régiókban élő fiatal lányok, akiknek eddig nem volt lehetőségük a kosárlabda sportágba, vagy egyáltalán bármilyen sportaktivitásba történő bekapcsolódásra. Ezzel esélyegyenlőség-teremtő szerepet is betölt a projekt. Jelenleg 8-13 éves fiatalok ismerkednek a játék alapjaival, ám a céloknak megfelelően ezt felmenő rendszerben szeretné kiterjeszteni az alapítvány az összes utánpótlás korosztályra. A célcsoportot illetően fontos még megemlíteni, hogy a működési területet figyelembe véve Magyarország egyik hátrányos helyzetű régiójában működő projektről beszélünk, amely szintén kapcsolatba hozható az esélyegyenlőség eszméjével.


A projekt eddigi, két éves fennállása alatt több mint 300 fiatalt vont be rendszeres sportaktivitásba, ismertette meg velük a kosárlabdázás alapjait. Jelenleg a 2013/14es bajnoki szezonban 9 város, 15 csapata vesz részt az MKOSZ versenyrendszerében a projekt által. Az eredmények értékét tovább növeli, hogy a munkát az alapok lerakásával kellett kezdeni, hiszen sok esetben nem voltak meg az utánpótlásképzés alapfeltételei sem. Sportszakmai oldalról megközelítve láthatjuk, hogy a klub által egy olyan utánpótlásbázis alakul ki, amelyből a megyében található, első osztályú diósgyőri kosárlabda klub is profitálhat a jövőben. Távolabbi eredményként pedig a magyar női kosárlabda sportág versenyképessége is javulhat általa. A projekt hatásait figyelembe véve figyelembe kell venni az egyén szintjén elért sikereket. A projekt sikeressége nem csak a jövőben a felnőtt válogatottban bemutatkozó sportolók számában mérhető, hanem azok életvezetésében, későbbi sporthoz való viszonyulásában is, akik nem jutnak el a legfelsőbb szintig valami oknál fogva. Figyelembe véve, hogy ebben a csoportban többen lesznek, így megkerülhetetlen kérdés, hogy a projekt milyen hatásokat képes elérni a sport az érintettek társadalmi státusára, vagy miként alakul a fiatalok sporthoz történő szocializációja. A magyar kosárlabdázásra gyakorolt hatásoknál azt látjuk, hogy a projekt létrejötte nélkül hány gyermek esne ki a szövetség versenyrendszeréből, hány potenciális játékos nem kerülne kapcsolatba a kosárlabdával. Ezzel a tömegesítéssel mind a profi, mind az amatőr sport számára értéket teremt. A bemutatott projektről összességében elmondható, hogy képes ötvözni a sportág szakmai céljait társadalmi célokkal. Ezen túlmenően képes mind az egyén, a települések, a régió, és a sportág szintjén is pozitív hatásokat generálni.

Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok A fizikai aktivitás és a sport magyarországi dimenzióinak feltárása, TÁMOP-6.1.2/11/2-2012-0002 kódszámú projekt

ISBN 978-963-08-9727-3


Sportmenedzsment és -szervezési jó gyakorlatok

Recommend Documents