Növényrendszertan gyakorlatok 8. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2014
Rosidae (Rosaceae, Cannabaceae, Urticaceae, Fabaceae, Lytrhaceae, [Trapaceae], Onagraceae, Rutaceae, Oxalidaceae, Geraniaceae) Asteridae (Balsaminacae, Apiaceae)
A rózsaalkatúak alo. – Rosidae rendszere 2. Rózsavirágúak r. – Rosales Rózsafélék cs. – Rosaceae Gyöngyvesszőfélék alcs. – Spireoideae (Aruncus) Almafélék alcs. - Maloideae Rózsafélék alcs. – Rosoideae (Geum, Potentilla, Waldsteinia, Rubus, Fragaria, Rosa, Agrimonia, Sanguisorba) Szilvafélék alcs. – Prunoideae Kenderfélék cs. – Cannabaceae (Humulus) Csalánfélék cs. – Urticaceae (Urtica, Parietaria) Hüvelyesek r. – Fabales Pillangósvirágúak cs. – Fabaceae (Genista, Cytisus, Melilotus, Trifolium, Coronilla, Lathyrus, Vicia) Mirtuszvirágúak r. – Myrtales Füzényfélék cs. – Lythraceae (Lythrum) [Sulyomfélék cs. – Trapaceae (Trapa)] Ligetszépefélék cs. – Onagraceae (Circea, Epilobium, Chamaenerion,) Szappanfa-virágúak r. – Sapindales Rutafélék cs. – Rutaceae (Dictamnus) Madársóskavirágúak r. – Oxalidales Madársóskafélék cs. – Oxalidaceae (Oxalis) Gólyaorrvirágúak r. – Geraniales Gólyaorrfélék cs. – Geraniaceae (Geranium)
cs: Rózsafélék – Rosaceae •fás- vagy lágyszárú növények •szórt levélállás, pálhák rendszerint vannak •a virágok öttagúak, ötkörösek •apokarp termőtáj acs: Gyöngyvesszőfélék – Spiraeoideae •főleg cserjék, ritkán lágyszárúak •a pálhák hiányoznak •K5 C5 A10+10+10 G2-5
tüsző termés
•apró virágok, dús virágzat •nemzetsége: Aruncus
acs: Almafélék – Maloideae (Pomoideae) •fásszárú növények •K5 C5 A10+5+5 G −5-1 alma vagy almácska termés
acs: Rózsafélék – Rosoideae
•cserjék, félcserjék és lágyszárú növények •K5 C5 A∞ G −∞ v. G∞ szeder termés
szamóca, csipkebogyó ill. aszmag,
•külső csészekör (K5+5) is van: Fragaria, Geum, Potentilla, Waldsteinia •aszmag termés: Geum, Potentilla, Waldsteinia
•szeder termés: Rubus (csonthéjas alapterméssel) •szamóca termés: Fragaria (aszmag alapterméssel) •csipkebogyó termés: Rosa (aszmag alapterméssel) •egyedi áltermés: Agrimonia, Sanguisorba acs: Szilvafélék – Prunoideae
•fásszárú növények •K5 C5 A10+10+10 v. 10+5+5 G −1 csonthéjas
Tündérfürt – Aruncus sylvestris •80-150 cm magas, dúsan ágas, erős szárú évelő (He). • Levelei többszörösen szárnyasan összetettek, a levélkék szabálytalan tojásdadok vagy lándzsásak, karéjosak vagy fűrészesek. •A virágok aprók, fehérek (kétlaki), fürt részvirágzatokban állnak. •A termés apró tüszőcsokor. •Virágzás VI-VIII, termésérés VIII-X.
•Fényigényes; hűvös, szivárgóvizes termőhelyen. •Bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, égerligetek, főleg a Nyugat-Dunántúlon és a magasabb középhegységekben. Védett: 2000 Ft.
Tündérfürt – Aruncus sylvestris
Tündérfürt – Aruncus sylvestris
Tündérfürt – Aruncus sylvestris
Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria •40-120 cm magas, szőrös évelő (He).
•A levelek félbeszárnyaltak, 5-9 nagyobb levélkéjűek, 10-15 cm hosszúak. • A virágok akár 20 cm-es füzérben nyílnak, 6-12 mm átmérőjűek, sárgák. •Áltermése a vacokkal összenőve kehelyszerű, peremén horgas tüskék állnak. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fényigényes, szárazságtűrő, bolygatástűrő. •Erdőszéleken, cserjésekben, felhagyott legelőkön az ország egészén gyakori.
Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria
Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria
Közönséges párlófű (apróbojtorján) – Agrimonia eupatoria
Erdei szamóca – Fragaria vesca •5-25 cm-es, indás évelő (He).
•A levél 3 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás tojásdadok, durván fűrészesek. •A virágok 10-15 mm átmérőjűek, fehérek, álcsészét viselnek. •Termése bókoló szamócatermés.
•Virágzás IV-VI, termésérés VVII. •Üde talajokon, mérsékelten fényigényes. •Üde lomberdők szegélyein, cserjésekben, vágásterületeken.
Erdei szamóca – Fragaria vesca
Erdei szamóca – Fragaria vesca
Erdei szamóca – Fragaria vesca Indiai dísszamóca – Potentilla indica
Fehér pimpó – Potentilla alba •Alacsony termetű, elfekvő és a csúcsán kissé felegyenesedő szárú növény (He). •A levél 5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék keskeny visszás-lándzsásak, épek vagy nagyon finoman fűrészesek, fonákjukon fehéren rásimulóan szőrösek. •A virágok levélhónaljiak, a szirmok fehérek. •Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-VI, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, inkább mészkerülő faj. •Cseres-tölgyesekben, szárazabb lomberdőkben, ill. a helyükön létrehozott kaszálókon, gyepekben él, főleg hegy- és dombvidéken.
Fehér pimpó – Potentilla alba
Fehér pimpó – Potentilla alba
Fehér pimpó – Potentilla alba
Homoki pimpó – Potentilla arenaria •5-10 cm-es heverő szárú, fásodó gyöktörzsű évelő (Ch-He).
•A levél 3-5 levélkéből tenyeresen összetett. A levélkék visszás-lándzsástojásdadok, durván fűrészesek, fonákukon csillagszőrösek, fehérek. •A virágok 2-4-esével nőnek, a könnyen lehulló szirmok színe mély sárga.
•Termése aszmagcsoport. •Virágzás III-V, termésérés V-VII. •Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, inkább mészkedvelő. •Jellemzően száraz gyepekben, néha száraz lomberdők tisztásain.
Homoki pimpó – Potentilla arenaria
Homoki pimpó – Potentilla arenaria
Homoki pimpó – Potentilla arenaria
Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides •elfekvő, a virágzatnál felemelkedő, 20-30 cm magas évelő (He).
•Tőlevelei hosszú nyelűek, ráncosak, 3-5 szabálytalan karéjúak, durván fűrészesek. A szárlevelek ülők, felfelé kisebbedők. •A virágok néhány tagú virágzatban nyílnak, élénksárgák. •Termése aszmagcsoport.
•Virágzás IV-V, termésérés V-VII. •Félárnyéktűrő, mészkedvelő; szárazfélszáraz, sekély talajú termőhelyeken. •Északi-középhegység, Mecsek, meszes talajú gyertyános-tölgyesekben, bükkösökben, sziklás erdőkben.
Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides
Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides
Waldstein-pimpó – Waldsteinia geoides
Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum •30-80 cm magas, felálló, elágazó szárú, elszórtan szőrös évelő (He). • Tőlevelei szárnyasak, a levélkék durván fűrészesek vagy karéjosak. A szárlevelek hármasak, legfelül már egyszerűek. •Szirmai sárgák, a csésze kétkörös. • Termése aszmagcsoport, a részterméskék megnyúltak, csúcsukon a bibeszál maradványával. •Virágzás V-IX(-XI), termésérés VII-XI. •Félárnyékos helyeken, üde, nyirkos, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Bármilyen üde vagy nedves talajú faállományban, erdőszegélyeken, erdőszéli gyomtársulásokban.
Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum
Erdei gyömbérgyökér – Geum urbanum
Erdei gyömbérgyökér Geum urbanum
Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis •30-140 cm magas, felálló, elágazó szárú, tőlevélrózsás évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyaltak, 4-5 levélkepárosak, a levélkék kerekdedek vagy elliptikusak, fűrészes szélűek. • A virágok gömbös vagy megnyúlt fejecskeszerű virágzatokban helyezkednek el; a szirmok hiányoznak, a csészenemű virágtakaró pirosas vagy bordó színezetű. •Termése a megmaradó vacokkehelybe zárt, tojásdad aszmag. •Virágzás VI-X(-XI), termésérés VIII-XI. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagban szegény talajokon. •Nedves rétek (láprétek, kaszálórétek).
Őszi vérfű Sanguisorba officinalis
Őszi vérfű – Sanguisorba officinalis
Őszi vérfű Sanguisorba officinalis
Őszi vérfű Sanguisorba officinalis
Maculinea teleius Maculinea nausithous
Kenderfélék cs. – Cannabaceae
• lágyszárú növények
• keresztben átellenes levélállás, pálha van • kétlakiak: P(5) A5 ill. P(5) G(2) • makkocska termés • nemzetség: Humulus (komló)
Komló – Humulus lupulus • Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He) • Levél: keresztben átellenes, felsők tenyeresen karéjosak, alsók tagolatlanok, durván fogasak • Porzós virágzat kettős bogokat viselő fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak VIII-IX. • Termés: gömbszerű makkocska
• Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. • Liget- és láperdőkben, gyakori
• Gyógyszer- és sörgyártás alapanyaga, termesztik
Hemikriptofiton (He)
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Csalánfélék cs. – Urticaceae
• főként lágyszárú növények • keresztben átellenes vagy szórt levélállás, pálhák vannak • keresztben átellenes levélállás: Urtica • szórt levélállás: Parietaria • ♂P2+2 A2+2
ill. ♀P2+2 G(2)
• makkocska termés
• többnyire egylakiak, de kétlaki fajok is vannak
Nagy csalán – Urtica dioica • 40-150 cm magas, tarackoló évelő (Ge). Hajtásai szőrösek, aprón fullánk- és serteszőrösek (hangyasav) • Levél: keresztben átellenes, nyeles, tojásdad, durván fogas • Kétlaki, virágok levélhónalji füzérekben, aprók, zöldesek. V-XI. • Termés: tojásdad makkocska • Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üdefélnedves termőhelyeken, bolygatástűrő • Ligeterdők, üde lomb- és kultúrerdők, magaskórosok, gyomtársulások. Közönséges.
Geofiton (Ge)
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis • 50-120cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). • Levél: szórt állású, ép, tojásdad v. lándzsás, fénylő sötétzöld. Pálha, csalánszőr nincs. • Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, VI-IX. • Termés: makkocska • Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő • Üde lomberdők, bolygatott, nedves, árnyas erdei társulások. Főként hegyvidéken.
Hemikriptofiton (He)
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Pillangósvirágúak – Fabaceae (Leguminosae) •fás- vagy lágyszárú növények •N-gyűjtő baktériumok élnek a gyökereiken (Rhizobium spp.) •szórt levélállás, pálhák vannak • K(5) C5 A10 v. (10) v. (9)+1 G1
hüvely termés
•gyakoriak az összetett levelek
•Levéltípusok: egyszerű: Genista, hármas: Cytisus, Melilotus, Trifolium, páratlanul szárnyalt: Coronilla, párosan szárnyalt: Lathyrus, Vicia •Terméstípusok: cikkes hüvely: Coronilla, felfújt hüvely: Colutea, szabályos hüvely: a többi nemzetségnél •Életformák: MM (fák), M (cserjék), NH (félcserjék): Cytisus, Genista, He, Ge (évelő lágyszárúak): Coronilla, Lathyrus, Trifolium, Vicia, TH v. Th (két- vagy egyévesek): Melilotus, Th (egyévesek): Trifolium, Vicia
Sváb rekettye – Genista germanica •20-60 cm magas, elágazó, alul hegyes tövisű, tövén fásodó szárú félcserje (NH). • Levelei egyszerűek, lándzsásak, bozontosan szőrösek.
•Virágai fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla jóval rövidebb a csónaknál. •Termése selymesen szőrös, fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, erősen mészkerülő faj. •Mészkerülő erdőkben, erdeifenyvesekben, illetve szegélyeiken a csapadékosabb dombés hegyvidékeken él.
csak EMH
Sváb rekettye – Genista germanica
Sváb rekettye – Genista germanica
Selymes rekettye – Genista pilosa •15-40 cm magas, dúsan elágazó, földre terülő, tövén fásodó szárú félcserje (NH). • A szár tövistelen. Levelei egyszerűek, aprók (1-3 cm hosszúak), tompás-lándzsásak, fehéren selymes szőrzetűek. •Virágai a levelek hónaljában 1-2-esével nyílnak, aprók, világossárgák. •Termése fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás IV-V, termésérés VI-VII. •Fényigényes, erősen szárazságtűrő, meszes és mészmentes talajokon.
•Sziklakibukkanásokon, sziklagyepekben, ill. sekély talajú, száraz erdőkben, hegy- és dombvidéken.
Selymes rekettye – Genista pilosa
Selymes rekettye – Genista pilosa
Selymes rekettye – Genista pilosa
Festő rekettye – Genista tinctoria •40-120 cm magas, egyszerű vagy elágazó, tövén fásodó szárú félcserje (NH).
•Levelei egyszerűek, lándzsásak. •Virágai ágvégi fürtvirágzatban nyílnak, sárgák, a vitorla olyan hosszú, mint a csónak. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely.
•Virágzás V-VII, termésérés VII-IX. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, kissé mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, üde réteken az országban mindenütt megtalálható.
Festő rekettye – Genista tinctoria
Festő rekettye – Genista tinctoria
Festő rekettye – Genista tinctoria
Fürtös zanót – Cytisus nigricans •80-150 cm magas, fásodó, elágazó félcserje (NH). • Levelei hármasak, a hajtással együtt rányomottan selymes szőrűek, a levélkék tojásdadok vagy elliptikusak, megszárítva megfeketedők. •Virágzata végálló, sokvirágú fürt, a virágok sárgák. •Termése kopasz, fekete, kevés magvú hüvely. •Virágzás VI-VIII, termésérés VII-IX.
•Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig, enyhén mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, mészkerülő tölgyesekben, illetve szegélyeiken és vágásterületeiken, főleg hegy- és dombvidéken.
Fürtös zanót – Cytisus nigricans
Fürtös zanót – Cytisus nigricans
Fürtös zanót – Cytisus nigricans
Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis •20-50 cm magas, minden részében rásimuló, selymes szőrű, elfekvő vagy felálló ágú (NH).
•A levelek hármasak, a levélkék visszástojásdadok, fehéresen szőrös fonákúak. •A virágok 1-2-esével a szár felső részében, levelek hónaljában ülnek, élénk aranysárgák. •A termés lapos hüvely. •Virágzás IV-V, termésérés V-VII. •Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő. •Száraz gyepekben, bokorerdőkben, sekély talajú száraz tölgyesekben.
Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis
Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis
Selymes zanót – Cytisus ratisbonensis
Hegyi here – Trifolium montanum •20-50 cm magas, felálló szárú évelő (He). •Levelei hármasak, a levélkék szabályos elliptikusak, aprón fogazottak, fonákuk szőrös. •A fejecskék hosszú kocsányúak, gömbösek, aljukon fellevél nélküliek, a virágok fehéresek, elvirágzás után barnásak. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, szárazságtűrő, bázikus és gyengén savanyú alapkőzeten egyaránt. •Réteken, száraz gyepekben, erdőszegélyekben, ritkás erdőkben.
Hegyi here – Trifolium montanum
Bérci here – Trifolium alpestre •20-40 cm magas, felálló szárú évelő (He). •Hajtása rányomottan szőrös, a levelek hármasak, a levélkék lándzsásak, igen aprón fűrészesek. •Fejecskéi gömbölyűek, alapjukon gallérozó lomblevelekkel, a szirmok bíborpirosak, a csésze csöve kopasz. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX.
•Fényigényes, szárazságtűrő, talajkémhatásra közömbös. •Főként száraz-félszáraz, gyakran kissé mészkerülő jellegű hegy- és dombvidéki tölgyesekben, illetve ezek szegélyein.
Bérci here – Trifolium alpestre
Réti here (lóhere, vörös here) – Trifolium pratense •Kis v. közepes termetű, 10-60 cm magas, felálló szárú évelő (He), de kultúrformái kétévesek (TH). •Levelei és szára kopaszak, a levelek hármasak, a levélkék tojásdadok vagy elliptikusak, aprón fűrészes szélűek, a lemez közepén gyakran fehéres márványozottság van. •Virágfejecskéi gömbölyűek, alapjukon gallérozó lomblevelekkel, a szirmok rózsaszínek, a csésze csöve szőrös. •Virágzás V-X, termésérés VII-XI. •Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő faj. •Üde réteken, üde gyomtársulásokban, útszéleken él, országosan gyakori. Fontos kultúrnövény, egyes fajtáit vetik.
csak TVMH
a levelek szélessége, alakja, mintázata! Bérci here (Trifolium alpestre) és réti here –Trifolium pratense
Réti here – Trifolium pratense
Édeslevelű csűdfű – Astragalus glycyphyllos • Közepes termetű, 40-120 cm hosszú, heverő s csak a virágzatoknál felemelkedő szárú kopasz évelő (He). • A levelek páratlanul szárnyaltak, 4-6 levélkepárral. A levélkék elliptikusak • A virágzat hosszú kocsányú, fejecskeszerű, 8-30 tagú fürt; a virágok világossárgák • A termés kopasz, hengeres hüvely • Virágzás VI-VII, termésérés VII-X.
• Fényigényes, a nedvesség szempontjából tág tűrésű • A szélsőségesen száraz ill. nedves társulások kivételével bárhol megtalálható erdei faj, felnyíló foltokon, nyiladékokon, tisztásokon,bolygatástűrő, az Alföld belseje kivételével az egész országban gyakori
Orvosi somkóró – Melilotus officinalis •Nagy termetű, 1-1,5 m-es magasságot elérő, felálló szárú •egy- vagy kétéves növény (Th vagy TH). A levél hármasan összetett. •Virágai hosszú kocsányú, levélhónalji fürtökben nyílnak, sárgák. •Termése apró, kopasz, ráncos felületű hüvely. •Virágzás VI-IX, termésérés VIIX. •Fény- és tápanyagigényes, bolygatástűrő faj. •Parlagokon, legelőkön, szántókon országosan gyakori.
csak TVMH
Orvosi somkóró – Melilotus officinalis
Orvosi somkóró – Melilotus officinalis
Szarvaskerep – Lotus corniculatus •10-50 cm hosszú, elfekvő vagy felemelkedő, terpedten elágazó szárú évelő (He). •Levelei hármasan összetettek, a levélkék visszás-tojásdadok, kihegyezettek, a pálhák feltűnően nagyok. •Virágai 2-7 virágú, laza fejecskében nyílnak, mélysárgák.
•Termése 2-3 cm hosszú, hengeres, sokmagvú hüvely. •Virágzás V-X, termésérés VII-XI. •Fényigényes, tág tűrésű, szinte mindenféle talajon. •Fátlan társulásokban a nedves rétektől a szántókig és sziklagyepekig.
Szarvaskerep – Lotus corniculatus
Szarvaskerep - Lotus corniculatus
Szarvaskerep Lotus corniculatus
Szarvaskerep Lotus corniculatus
Tarka koronafürt – Coronilla varia •20-80 cm magas, felegyenesedő vagy elfekvő szárú évelő (He). •Levelei páratlanul szárnyasak, 6-10 párosak, a levélkék keskeny-elliptikusak. •Virágai 12-20 virágú fejecskében állnak. A csónak és az evezők fehérek, a vitorla rózsaszín. •Termése 2-8 cm-es cikkes hüvely. •Virágzás V-VIII, termésérés VII-X. •Fényigényes, a száraztól az üde termőhelyekig előforduló, tág tűrésű faj. •Száraz lomberdőkben és szegélyeiken, száraz gyepekben, nedves réteken, parlagokon, gyomtársulásokban.
Tarka koronafürt – Coronilla varia
Tarka koronafürt – Coronilla varia
Vitéz bükköny – Vicia cassubica •20-60 cm magas, felálló vagy kapaszkodó szárú, évelő (Ge). • Levelei sok (8-12) párosak, rányomottan szőrösek, a pálhák épek.
•Virágzata levélhónalji, sokvirágú fürt, a virágok fehéren mintázott ibolyásak. •Termése lapított, kevés magvú hüvely. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, száraz-félszáraz termőhelyeket jelző, kissé mészkerülő faj. •Száraz lomberdőkben, elsősorban hegy- és dombvidéken.
Vitéz bükköny – Vicia cassubica
Vitéz bükköny Vicia cassubica
Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca •30-150 cm hosszú, elfekvő vagy kapaszkodó szárat növesztő, tarackos évelő (Ge). •Levelei 10-12 párosak, a levélkék keskeny lándzsásak. •A virágfürtök 20-50 virágúak, világoskékek vagy ibolyásak.
•Termése 4-8 magvú hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes, más tekintetben tág tűrésű faj. •Üde- és félszáraz gyepekben, parlagokon.
Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca
Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca
Kaszanyűg bükköny – Vicia cracca
Gyepűbükköny – Vicia sepium • Közepes termetű, növényekre felkúszó szárú, 30-80 cm magas évelő növény (He)
• Levelei 4-7 párosak, a pálhák fogasak •A virágok 3-6 tagú, rövid kocsányú fürtökben nyílnak, barnás-lilásak (elnyílva sárgásak) • A hüvelytermés lapított, kopasz, 2-3 cm hosszú • Virágzás V-VIII, termésérés VI-X.
• Félárnyéktűrő; üde-félnedves termőhelyek tápanyagigényes faja • Elsősorban erdőszegélyekben és vágásterületeken, szinte bármilyen üdébb erdőtársulásban
Zalai bükköny – Vicia oroboides •30-40 cm magas, felálló szárú évelő (He).
•A levelek 1-3 párosak, a levélgerinc szálkában végződik, a levélkék tojásdad lándzsásak, nagyok (-7 cm). •A virágok a levelek hónaljában, majdnem ülő fürtben állnak, nyíláskor világossárgák, később megbarnulnak. •Termése lándzsás hüvely. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Árnyas, üde erdei termőhelyeken. •A Dunántúl délnyugati része szubmediterrán bükköseinek és gyertyánostölgyeseinek jellegzetessége, szigetszerűen a Zselicben is felbukkan. Védett: 5000 Ft!
csak EMH
Zalai bükköny Vicia oroboides
Zalai bükköny Vicia oroboides
Fekete lednek – Lathyrus niger •30-80 cm magas évelő (He). Gyökérágai koloncosan megvastagodtak. •Levelei párosan szárnyaltak, végükön szálkában végződnek, a levélkepárok száma 4-6. Az egyes levélkék szabályosak, elliptikusak, a pálhák kicsinyek. A növény elszáradva, lepréselve megfeketedik. •Virágai hosszú kocsányú, sokvirágú levélhónalji fürtökben találhatók, bíborpirosak. •Termése hüvely. •Virágzás V-VII, termésérés VI-IX. •Félárnyéktűrő, közepes fény- és hőigényű, száraztól az üde termőhelyekig. •Száraz lomberdők, nem ritkán üde lomberdők, főleg a domb- és hegyvidékeken.
Fekete lednek – Lathyrus niger
Fekete lednek – Lathyrus niger
Fekete lednek – Lathyrus niger
Fekete lednek – Lathyrus niger
Tavaszi lednek – Lathyrus vernus •20-40 cm, felálló, egyszerű szárú évelő (He). Gyökere koloncosan megvastagodott. • Levelei párosan szárnyasan összetettek, 2-3 levélkepárral, a levélgerinc szálkában végződik. A levélkék tojásdadok, csúcsuk felé kihegyesedők. •Virágzatai hosszú kocsányú levélhónalji fürtök, sok virággal. A virágok kezdetben bíborszínűek, később sötétkékké válnak. Termése kopasz hüvely. A tarka lednek virágai világosabb rózsaszínűek, termése mirigyszőrös. •Virágzás (III-)IV-V, termésérés VI-VIII. •Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszos termőhelyen. •Üde lomberdők, keményfás ligeterdők, ritkábban fenyvesek és cseres-tölgyesek faja.
Tavaszi lednek – Lathyrus vernus
Tavaszi lednek – Lathyrus vernus
Tavaszi lednek – Lathyrus vernus
Tarka lednek – Lathyrus venetus •20-40 cm, egyszerű szárú évelő (He). • Levelei párosan szárnyasan összetettek, 2-3 levélkepárral. A levélkék széles tojásdadok, csúcsuk felé kihegyesedők, a legalsók lekerekített csúcsúak.
•Virágzata pelyhes szőrű, virágai világosabb rózsaszínűek, 15 mm-nél kisebbek. •Termése mirigyszőrös. •Virágzás IV-V, termésérés VI-VIII. •Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszos termőhelyen. •Bükkösökben, Bakonyban, Balatonvidéken. Védett: 2000 Ft!
Tarka lednek – Lathyrus venetus
Füzényfélék – Lythraceae •fás- vagy (nálunk) lágyszárú növények •keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •K6 C6 A6 G(2-6) • tok termés •gyengén zigomorf virágok •a magház korsó alakú vacokba (hypanthium) süllyedt •jellemző a heterosztilia •nemzetsége: Lythrum
Lythrum salicaria – Réti füzény •40-200 cm, felálló szárú vastag gyöktörzsű évelő (Ge(h)). •Levelei keresztben átellenesek, ülők, szíves vállból keskeny-lándzsásak vagy lándzsásak. •Virágai álörvökben nyílnak (ezek a füzérré sűrűsödnek), 6 tagúak, a szirmok bíborpirosak. •Termése a vacokban bezárva maradó két kopácsú tok, számos apró maggal. •Virágzás VI-IX(-X), termésérés VIII-X. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes növény. •Nedves réteken, nyílt ligeterdőkben az ország egész területén megtalálható.
Lythrum salicaria – Réti füzény
Lythrum salicaria – Réti füzény
Lythrum salicaria Réti füzény
[Sulyomfélék – Trapaceae] • egyéves vízi növények • levélrózsába tömörült keresztben átellenes levelek • az úszó levélnyél hólyagszerűen felfújt, a víz alá merült levelek keskeny szeletűek (gyökérszerűek) heterofillia • K(4) C4 A4 G-(2) makk termés • nemzetsége: Trapa • Megjegyzés: újabban a családot a Lythraceae családba olvasztották be
Sulyom – Trapa natans •Iszapban gyökerező növény, keresztben átellenes levélállású víz alatti szárral és a víz felszínén úszó levelekkel (HH). A víz alatti levelek fésűsen szeldeltek; a vízen úszók felfújt nyelűek, lemezük rombos, elől fogazott, bőrnemű. Virágai 4 tagúak, a csúcsi levelek hónaljában magánosan nyílnak, fehérek. Termése 3-4 cm-es, több „szarvat” viselő gesztenyebarna makk. •Eutróf, tiszta állóvizek melegigényes hínárnövénye. •Tiszta vizű holtágak, tavak hínártársulásainak növénye, amely nálunk elsősorban az Alföldön, kisebb számban a Dunántúl dombvidékein él. A számára megfelelő élőhelyek drasztikus léptékű megszűnése miatt egyre ritkábbá válik. Védett! Természetvédelmi értéke 2000 Ft.
csak TVMH
Sulyom – Trapa natans
Sulyom – Trapa natans
Sulyom – Trapa natans
Sulyom – Trapa natans
Ligetszépefélék – Onagraceae •többnyire lágyszárú növények, kevés a fásszárú képviselő •szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •K2 v. 4 C2 v. 4 A2 v. 4+4 G −4 • tok vagy makkocska termés
•a magház korsó alakú vacokba (hypanthium) süllyedt •2-tagú virágtakaró és porzótáj: Circaea •4-tagú virágtakaró és porzótáj: Chamaenerion, Epilobium •szórt levélállás: Chamaenerion •keresztben átellenes levélállás: Circaea, Epilobium •tok termés: Chamaenerion, Epilobium •makkocska termés: Circaea
Erdei füzike - Epilobium montanum •30-100 cm magas, felálló, egyszerű vagy alig elágazó szárú évelő (He). •A levelek átellenesek, hegyes tojásdadok, fogazottak, rövid nyelűek, 3-10 cm hosszúak. •A virágok kevés tagú füzérben nyílnak, a szirmok 8-12 mm-esek, rózsaszínűek. •A termés rányomottan szőrös ill. mirigyszőrös tok. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fény- és tápanyagigényes, üde talajokat kedvelő pionír jellegű növény („vágásnövény”). •Üde lomberdők szélein, vágásterületein, inkább domb- és hegyvidéki faj.
Erdei füzike Epilobium montanum
Erdei füzike – Epilobium montanum
Erdei füzike Epilobium montanum
Borzas füzike – Epilobium hirsutum •1-2 méteres, lágy szőröktől bozontos és rövid mirigyszőrös évelő (He). •Szirmai 1-2 cm hosszúak (a hazai fajok között messze a legnagyobbak), bíborpirosak. •Leveleik keskeny-lándzsásak vagy lándzsásak, szabálytalanul fogazott szélűek. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-XI. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes faj. •Mocsarakban, nádasokban, patakmenti magaskórósokban, ligeterdőkben.
Borzas füzike – Epilobium hirsutum
Borzas füzike Epilobium hirsutum
Borzas füzike – Epilobium hirsutum
Borzas füzike Epilobium hirsutum
Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium •50-150 cm magas, egyszerű szárú, tarackos évelő (Ge). • Levelei szórt állásúak (néha látszólag átellenesek), keskeny-lándzsásak, igen rövid nyelűek, szélük távol fogas. • Virágai fürtben nyílnak, kissé zigomorfak, a 4 szirom bíborpiros.
•Termése hosszú, hengeres tok, szárnyas maggal. •Virágzás VI-IX, termésérés VIII-X.
•Fényigényes, hidegtűrő, mészkerülő faj, tápanyagszegény talajokon, tömegesen terjedhet. •Mészkerülő erdők, üde lomberdők, fenyvesek szélein, vágásterületein, főként középhegységeinkben és a Nyugat-Dunántúlon
Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium
Erdei deréce Chamaenerion angustifolium
Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium
Erdei deréce – Chamaenerion angustifolium
Erdei varázslófű – Circaea lutetiana •20-60 cm magas, elágazó, vékony tarackos évelő (Ge). •Levelei keresztben átellenesek, hosszú nyelűek, lekerekített vállúak; szélük ritkásan fogas. • Virágzata hosszú fürt, a virágok 2 tagúak, a szirmok rózsaszínűek vagy fehérek. • Termése hosszú, lehajló kocsányú, szőrös makkocska.
•Virágzás V-VII, termésérés VII-IX. •Félárnyékos, üde vagy nedves, humuszos talajokon.
•Liget- és láperdőkben, illetve szegélyeiken, üde lomberdőkben, hegy- és dombvidékeinken.
Erdei varázslófű – Circaea lutetiana
Erdei varázslófű – Circaea lutetiana
Erdei varázslófű – Circaea lutetiana
Rutafélék – Rutaceae •főként fásszárú növények, ritkábban lágyszárúak •szórt vagy keresztben átellenes levélállás, pálhák nincsenek •a levelek szkizolizigén járatoktól pontozottak, sajátos illóolaj tartalmaznak • v. ·|· K4-5 C4-5 A4+4 v. 5+5 G(4-5) • tok, bogyó vagy lependék termés •a virágokban mézfejtőgyűrű (diszkusz) található •zigomorf, 5-tagú virágok, tok termés: Dictamnus
Nagyezerjófű – Dictamnus albus •50-120 cm magas, erősen illatos évelő (He). •Levelei szórt állásúak, páratlanul szárnyaltan összetettek, a levélgerinc szárnyas. A levélkék áttetszően pontozottak, szélük fűrészes. •Virágzata fürt; a virágok zigomorfak, a szirmok fehéres rózsaszínűek, sötétebb piros erezettel, a porzók feltűnően hosszúak, íveltek.
•Termése öthasábú tok. •Virágzás V-VII, termésérés VIII-IX. •Fényigényes, meleg- és mészkedvelő, erősen szárazságtűrő. •Száraz lomberdőkben, bokorerdőkben, meleg, napsütötte szegélycserjésekben, főleg középhegységeinkben gyakori. Védett: 5000 Ft!
Nagyezerjófű – Dictamnus albus
Nagyezerjófű Dictamnus albus
Nagyezerjófű Dictamnus albus
Nagyezerjófű – Dictamnus albus
Nagyezerjófű – Dictamnus albus
Madársóskafélék – Oxalidaceae
•elsősorban tőlevélrózsás lágyszárú növények, kalcium-oxalát kristályokkal savanykás íz •többnyire szórt levélállás, pálhák nincsenek •a levelek hármasával vagy négyesével összetettek, fényingerre mozognak, a levélkék visszás szív alakúak •K5 C5 A5+5 G(5)
tok termés
•nemzetsége: Oxalis
Erdei madársóska – Oxalis acetosella •5-10 cm-es, kúszó, vékony, fehéres szárú évelő (Ge). •Levelei hosszú nyelűek, hármasak. A levélkék visszás szív alakúak. •Virágkocsányai levélhónaljiak, magánosak. A szirmok fehér vagy halvány lilás alapszínűek, sötétebben erezettek. •Termése megnyúlt tojásdad felnyíló tok. •Virágzás IV-VI, termésérés VI.
•Erősen árnyéktűrő, (üde-) félnedves termőhelyet igénylő faj •Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők, hegyvidéki faj
Erdei madársóska – Oxalis acetosella
Erdei madársóska – Oxalis acetosella
Erdei madársóska Oxalis acetosella
Gólyaorrfélék – Geraniaceae •lágyszárú növények
•szórt levélállás, pálhák vannak •K5 C5 A5+5 G(5)
tok termés
•nemzetsége: Geranium
Erodium moschatum
•30-80 cm magas, elágazó szárú, szőrös-mirigyes évelő (He).
•A levelek hosszú nyelűek, tenyeresen hasadtak, a közepükön gyakran bíboros foltozással, a levéllemez 5-10 cm átmérőjű, ráncos-eres felszínű. •A virágok sötét bíborszínűek, a szirmok visszatörtek, a bibeszál feltűnően kiálló. •A termés 2-3 cm-es, a részterméskék ráncosak. •Virágzás V-VI, termésérés VI-VIII. •Félárnyéktűrő, nedvesség- és tápanyagigényes.
•Hegy- és dombidéki égerligetek, bükkösök és gyertyános-tölgyesek
Fodros gólyaorr – Geranium phaeum
Fodros gólyaorr – Geranium phaeum
Fodros gólyaorr – Geranium phaeum
Fodros gólyaorr – Geranium phaeum
Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum •10-60 cm), tövétől ágas, kellemetlen illatú, egyéves (Th). •Levelei tenyeresen hármasak, a levélkék szabálytalanul szárnyasan tagoltak, bíborosra-pirosra színeződhetnek. •Virágai sötét rózsaszínűek.
•Termése hosszú csőrös („gólyaorrtermés”), éréskor 5 részterméskére esik szét. •Virágzás (IV-)V-X, termésérés VI-XI. •Félárnyéktűrő, tápanyag- és nedvességigényes
•Üde lomberdők és kultúrerdők
Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum
Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum
Nehézszagú gólyaorr Geranium robertianum
Nehézszagú gólyaorr – Geranium robertianum
Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr
Th
10-60 cm, ágas, felálló szárú, mirigyes, szőrös, kellemetlen illatú, bíbor színű lehet
♠
tenyeresen összetett
április-október, rózsaszín szirmok, ernyő virágzat
gólyaorr termés, 5 résztermés
árnyéktűrő, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatás esetén tömeges
akácosok, kultúrerdők, üde lomberdők
Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr
T2
Geranium robertianum – nehézszagú gólyaorr
T2
Piros gólyaorr – Geranium sanguineum •15-50 cm magas, elágazó szárú, borzas szőrű évelő (He). •Levelei kerekdedek, tenyeresen szeldeltek; a szeletek szálas-lándzsásak, általában hármas csúcsban végződnek. •Virágai hosszú kocsányúak, magánosak; a szirmok feltűnően nagyok (15-20 mm), bíborpirosak. •Termése hosszú csőrű, 5 részterméskéből áll. •Virágzás V-VIII, termésérés VII-IX. •Fény- és melegigényes, mészkedvelő növény. •Száraz lomberdők és szegélyeik növénye.
Piros gólyaorr – Geranium sanguineum
Piros gólyaorr – Geranium sanguineum
Piros gólyaorr – Geranium sanguineum
Piros gólyaorr – Geranium sanguineum
A forrtszirmúak alo. – Asteridae rendszere 1. Markgraviavirágúak r. – Marcgraviales Nebáncsvirágfélék cs. – Balsaminaceae (Impatiens) Ernyősvirágúak r. – Apiales Ernyősök cs. – Apiaceae (Aegopodium,Anthriscus, Chaerophyllum, Conium, Eryngium, Heracleum, Laser, Peucedanum, Pimpinella, Smyrnium, Sanicula) Tárnicsvirágúak r. – Gentianales Buzárfélék cs. – Rubiaceae (Galium) Meténgfélék cs. – Apocynaceae (Vinca, Asclepias, Vincetoxicum) Mácsonyavirágúak r. – Dipsacales Loncfélék cs. – Caprifoliaceae (Sambucus) Pézsmaboglárfélék cs. – Adoxaceae (Adoxa) Macskagyökérfélék cs. – Valerianaceae (Valeriana) Mácsonyafélék cs. – Dipsacaceae (Dipsacus, Knautia, Scabiosa) Borágóvirágúak r. – Boraginales Érdeslevelűek cs. – Boraginaceae (Lithospermum, Myosotis, Pulmonaria, Symphytum, Echium)
A forrtszirmúak alo. – Asteridae rendszere 2. Árvacsalán-virágúak r. – Lamiales Ajakosok cs. – Lamiaceae (Ajuga, Teucrium, lamium, Galeopsis, Salvia, Mentha, Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon, Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Tymus) Görvélyfűfélék cs. – Scrophulariaceae (Verbascum, Scrophularia; Digitalis,Veronica; Lathrea, Melampyrum) Útifűfélék cs. – Plantaginaceae (Plantago) Burgonyvirágúak r. – Solanales Burgonyfélék cs. – Solanaceae (Atropa, Solanum) Szulákfélék cs. – Convolvulaceae (Calystegia, Convolvulus) Fészekvirágzatúak r. – Asterales Harangvirágfélék cs. – Campanulaceae (Campanula) Fészkesek cs. – Asteracae Nyelvesvirágúak alcs. – Cichorioideae (Hieracium, Lapsana, Mycelis, Prenanthes, Taraxacum) Csövesvirágúak alcs. – Asteroideae (Chrysanthemum, Erigeron, Matricaria, Senecio, Solidago, Tussilago, Ambrosia, Artemisia, Centaurea, Cirsium, Conyza, Eupatorium, Petasites)
Nebáncsvirágfélék – Balsaminaceae
•lágyszárú növények, üvegesen áttetsző, lédús szárral
•szórt levélállás, pálhák nincsenek • K5 C(4)+1 A(5) G(5)
tok termés (érintésre felpattan)
•a csészék színesek, az alsó csészelevél sarkantyús, öblös •nemzetsége: Impatiens
Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera •100-200 cm, vaskos, üreges, szárú egyéves (Th). •Levelei átellenesek v. örvösek, keskeny lándzsásak, 10-20 cm hosszúak, élesen fogazottak. A levél nyelén mirigyek ülnek. •A virágok 5-20 tagú szárvégi fürtökben nyílnak, 3-4 cm hosszúak, élénk bíborosak (ritkán fehérek). •A termés hosszúkás, 3-5 cm-es, éréskor érintésre felpattanó tok.
•Virágzás VII-IX, termésérés VIII-X. •Fény-, nedvesség- és tápanyagigényes. •Folyók és patakok partján, időszakosan elöntést kapó magaskórósokban él, Adventív.
Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera
Bíbor nebáncsvirág – Impatiens glandulifera
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág T 4 100-250 cm, egyszerű vagy
elágazó, vörös, áttetsző, üveges
♠
5-8 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélnyél mirigyes
július-október, 2,5- 4 cm-es
bíborszínű párta, színes csésze
húsos, dinamochor toktermés
nagy nedvességigényű, félárnyéktűrő, tápanyagban gazdag öntéstalajokon
folyó- és ligeterdők, patakpartok, árterek, magaskórósok
őshazája: Nyugat-Himalája
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Impatiens glandulifera – bíbor nebáncsvirág
T4
Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere •50-140 cm, törékeny, áttetsző szárú egyéves (Th). •Levelei elliptikusak, csipkés szélűek. •Virágai 1-4 tagú, lecsüngő levélhónalji fürtben állnak, 2-3 cm-esek, görbült sarkantyúsak, sárgák. •Termése hosszúkás, éréskor érintésre felpattanó, 2-3 cm-es tok. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-X. •Árnyéktűrő; üde vagy nedves, tápanyagban gazdag talajokon. •Üde lomberdők szivárgóvizes részein, ligeterdőkben
Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere
Erdei nebáncsvirág – Impatiens noli-tangere
Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora •30-60 cm magas, törékeny, áttetsző szárú egyéves (Th). •Levelei elliptikusak, csipkés szélűek, világoszöldek. •Virágai 4-10 tagú, lecsüngő levélhónalji fürtben állnak, legfeljebb 1 cm-esek, egyenes sarkantyúsak, halványsárgák. •Termése hosszúkás, éréskor érintésre felpattanó 1,5-2 cm-es tok. •Virágzás V-X, termésérés VII-X(-XI). •Árnyéktűrő; üde vagy nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajokon. •Adventív, kelet-ázsiai származású. Üde lomberdőkben és ligeterdőkben.
Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora
Kisvirágú nebáncsvirág – Impatiens parviflora
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
20-60 (150) cm, egyszerű vagy elágazó, áttetsző, üveges szárú
♠
3-10 cm hosszú, tojásdad, fűrészes, a levélváll mirigyes
július-november, 1- 1,5 cm-es halványsárga párta
húsos, dinamochor toktermés
üde, mérsékelten tápanyaggazdag talajokon, félárnyéktűrő
üde lomberdők, erdőszélek, patakpartok, folyópartok
őshazája: Közép-Ázsia
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Impatiens parviflora – kisvirágú nebáncsvirág
T4
Ernyősvirágzatúak – Apiaceae (Umbelliferae) •elsősorban lágyszárú növények, szórt levélállás, pálhák vannak
•a levelek rendszerint tagoltak v. összetettek •a levélalap hüvelyszerű •a hajtásokban, gyökerekben, termésekben gyakoriak az olajjáratok
•K5 C5 A5 G ikerkaszat termés •redukált csésze, fejlett diszkusz (mézfejtő gyűrű) ( 2)
•az ernyőcske peremén álló virágok gyakran zigomorfak (sugárzók) •a virágzat általában összetett ernyő, gallér ill. gallérka fellevelek •egyszerű levelek, fehér virágok: Sanicula, sárga virágok: Smyrnium •összetett levelek, fehér (rózsaszínű v. pirosló) virágok: Aegopodium, Anthriscus, Chaerophyllum, Conium, Eryngium, Heracleum, Laser, Peucedanum, Pimpinella, •összetett levelek, sárga virágok: Peucedanum, Smyrnium
Gombernyő – Sanicula europaea •20-50 cm, tőlevélrózsás évelő (He). •A levelek hosszú nyelűek, a levéllemez sötétzöld, tenyeresen tagolt (osztott vagy szeldelt), fűrészes. •A virágok apró, tömött, gömbszerű ernyőcskében állnak, fehéresek. •A termés 4-5 mm átmérőjű, horgas tüskéjű ikerkaszat.
•Virágzás V-VI, termésérés VI-IX. •Árnyéktűrő, közepesen nedvességés tápanyagigényes növény.
•Bükkösök, gyertyános-tölgyesek félszáraz-üde típusaiban.
Gombernyő – Sanicula europaea
Gombernyő – Sanicula europaea
Mezei iringó (ördögszekér) – Eryngium campestre csak TVMH •
•
•
• •
Közepes termetű, 30-40 cm magas, terebélyes, sűrűn elágazó szárú évelő (He) Levelei szürkészöldek, merevek, a tőlevelek kétszeresen szeldeltek, a szeletek tüskésen fogasak, a szárlevelek egyszerűbbek, kisebbek. A virágzat gömbszerű, dús összetett ernyő, a gallér- és gallérkalevelek tüskések, utóbbiak egyszerűek, lándzsásak. Fényigényes, szárazság- és taposástűrő faj. Legelőkön, taposott száraz gyepekben országosan gyakori. Elszaporodása a túllegeltetés egyik biztos indikátora.
Zamatos turbolya – Anthriscus cerefolium •20-50 cm magas, dúsan elágazó, törékeny szárú egyéves (Th). •A szár sima, hengeres, levelei háromszorosan szárnyaltak, háromszög alakúak, a harmadrendű szárnyacskák fogazottak, karéjosak vagy szeldeltek, világoszöldek. •Virágzata összetett ernyő, a gallérlevelek hiányoznak, a gallérkalevelek megvannak, visszahajlók. Szirmai fehérek •Termése ikerkaszat, sima, fénylő felszínű.
•Virágzás IV-V, termésérés VI-VII. •Fényigényes; üde, tápanyagokban és nitrogénben gazdag talajokon, bolygatástűrő faj. •Akácosokban, gyomtársulásokban
Zamatos turbolya – Anthriscus cerefolium
Anthriscus cerefolium – zamatos turbolya
T1
30-70 cm magas, hengeres szárú, ánizsillatú
♠
világoszöld, háromszög alakú, szárnyasan összetett
április-június, fehér szirmú, a gallérlevél hiányozhat, a gallérka szálas-lándzsás
kopasz vagy serteszőrös ikerkaszat
árnyéktűrő akácosok, erdőszélek, gyümölcsösök, sövények fűszer- és gyógynövény (vizelethajtó, emésztésserkentő)
Anthriscus cerefolium – zamatos turbolya
T1
Erdei turbolya - Anthriscus sylvestris •50-150 cm, elágazó évelő, répaszerű gyökérrel (He). •Szára bordás; levelei háromszorosan szárnyaltak, háromszög alakúak, fogazottak, karéjosak vagy szeldeltek, sötétzöldek. •Virágzata összetett ernyő, a gallérlevelek hiányoznak, a gallérkalevelek visszahajlók. Szirmai fehérek. •Termése ikerkaszat, sima, fénylő felszínű. •Virágzás IV-VII, termésérés VI-IX. •Fényigényes; üde vagy nedves, tápanyagokban és nitrogénben gazdag talajokon, bolygatástűrő. •Üde és nedves réteken, ligeterdőkben, nedves gyomtársulásokban
Erdei turbolya Anthriscus sylvestris
Erdei turbolya – Anthriscus sylvestris
Anthriscus sylvestris – erdei turbolya
H3
30-150 cm magas, a szár barázdált, magvastagodott gyökerű
♠
3-szorosan szárnyalt, fényes, zöld, a levélkék csúcsa hegyes
június-augusztus, fehér szirmú, a gallérlevél hiányozhat, a gallérka lándzsás
ikerkaszat
nitrogénjelző, fényigényes khg.-ben, a Dunántúlon gyakori
erdőszélek, ligeterdők, utak menete, árokpartok
enyhén mérgező, rossz ízű, az állatok nem legelik
Anthriscus sylvestris – erdei turbolya
H3
Anthriscus sylvestris – erdei turbolya
H3
Anthriscus sylvestris – erdei turbolya
H3
Zamatos turbolya – Anthriscus cerefolium subsp. trichosperma Erdei turbolya – Anthriscus sylvestris
Vadmurok – Daucus carota •30-60 cm magas, erős karógyökerű kétvagy (szántókon) egyéves faj (TH v. Th). •Minden része hosszú szőröktől borzas; levelei háromszorosan szárnyaltak.
•Virágzata összetett ernyő, virágzás után összehajlik; a gallérlevelek sallangosak , a virágok fehérek, az ernyő közepén lévő virág nagyobb, sötét bíborszínű. •Termése ikerkaszat, 3 sor horgas végű tüskét visel. •Virágzás VI-XI, termésérés VIII-XI. •Fény- és tápanyagigényes; szárazságtűrő, üde vagy nedves helyeken is növő, bolygatástűrő. •Száraz gyepekben, parlagokon, útszéleken
Vadmurok – Daucus carota
Vadmurok – Daucus carota
Daucus carota – (vad)murok
♠
TH
30-60 cm magas, mély karógyökerű, ágas, barázdált, főleg alul szőrös szár, egyéves is lehet 1-3-szorosan szárnyalt, a levélkék tompán karéjosak június-október, fehér szirmú, a gallér- és a gallérkalevél szeldelt, szálas, az ernyő virágzás előtt és után összehajlik
sertés, tüskés ikerkaszat
száraz – üde, bolygatott területeken, országszerte
utak mente, parlagok, rétek,
legelők, kaszálók, szántóföldek
a sárgarépa (D. c. ssp. sativus) őse
Daucus carota – (vad)murok
TH
Daucus carota – (vad)murok
HT
Daucus carota – (vad)murok
TH
Daucus carota – (vad)murok
TH
Bódító baraboly – Chaerophyllum temulum •30-100 cm magas, elágazó szárú, röviden szőrös kétéves (TH). •A szár a csomók alatt megvastagodott, vörösen foltos. A levelek 2-3-szorosan szárnyasan összetettek, a levélcimpák a Torilis-énál szélesebbek. •Az összetett ernyős virágzat 6-12 ernyőcskéből áll, mindegyiknek 4-8 pillás szélű gallérkalevele van. A virágok fehérek vagy rózsaszínűek.
•A termés 5-7 mm-es, csőr nélküli, kopasz felszínű ikerkaszat. •Virágzás V-VII, termésérés VI-VIII.
•Félárnyéktűrő, tápanyagigényes; félszáraz-üde helyeket kedvelő, bolygatástűrő faj. •Főként zavart talajú üde lomberdőkben.
Bódító baraboly – Chaerophyllum temulum
Bódító baraboly Chaerophyllum temulum
Bódító baraboly Chaerophyllum temulum
Chaerophyllum temulum – bódító baraboly TH
30-100 cm magas, orsógyökerű, a szár szőrös, töve pirosas vagy piros foltos, a csomók alatt meg vastagodott
♠
2-szeresen szárnyalt, a levélkék tompán karéjosak, szőrösek
május-július, fehér szirmú, a gallérlevél hiányozhat, a gallérka szálas-lándzsás, pillás
ikerkaszat
nitrogéndús, kötött vagy laza talajokon, hegyvidéken, Dunántúlon gyakoribb
árnyas erdők, erdőszélek, utak mente, parlagok mérgező
Chaerophyllum temulum – bódító baraboly
TH
Chaerophyllum temulum – bódító baraboly
TH
Bojtorjános tüskemag – Torilis japonica •30-120 cm, elágazó szárú, rányomottan szőrös egy- vagy kétéves (Th v. TH). •A levelek 2-3-szorosan szárnyasan összetettek, a végső cimpák hegyesek és keskenyek. •Az összetett ernyő 4-12 ernyőcskéből áll, hegyes gallérkalevéllel. A virágok fehérek vagy rózsaszínűek. •A termés 2-3 mm-es, hajlott tüskés ikerkaszat. •Virágzás VI-IX, termésérés VII-X. •Fényigényes, tápanyagigényes, nedvesség szempontjából tág tűrésű, bolygatástűrő. •Száraz, zavart talajú tölgyesekben, kultúrállományokban
Bojtorjános tüskemag – Torilis japonica
Bojtorjános tüskemag – Torilis japonica
Bojtorjános tüskemag Torilis japonica
Őzsaláta - Smyrnium perfoliatum •50-120 cm, elágazó szárú kétéves (TH), répaszerű gyökérrel. •A tőlevelek 1-2-szeresen szárnyasan összetettek, fényes sötétzöldek. A szárlevelek tagolatlanok, csipkés szélűek, szíves vállal szárölelők, a szár felső részén sárgás színezetűek.
•A virágzat összetett ernyő, a szirmok élénksárgák. •A termés 3-4 mm hosszú, fényes, feketés ikerkaszat. •Virágzás IV-VI, termésérés VI-VIII. •Fényigényes, melegkedvelő, tápanyagigényes növény. •Száraz tölgyesekben és szikladomborzatú erdőkben
Őzsaláta – Smyrnium perfoliatum
Őzsaláta Smyrnium perfoliatum
Őzsaláta Smyrnium perfoliatum
Őzsaláta Smyrnium perfoliatum
Podagrafű – Aegopodium podagraria •50-100 cm magas, elágazó, gyöktörzses évelő (Ge). •Levelei egy- vagy kétszeresen hármasak, a levélkék tojásdadok vagy széles-lándzsásak, durván, szálkásan fűrészesek, néha karéjosodók. •Virágzata összetett ernyő, a gallér- és gallérkalevelek hiányoznak. Szirmai fehérek vagy rózsaszínesek.
•Termése ikerkaszat, a részterméske oldalról összenyomott, bordás. •Virágzás V-IX, termésérés VII-X.
•Félárnyéktűrő; üde, nedves, tápanyagban gazdag talajokon, bolygatástűrő. •Üde lomberdők nedves részein, ligeterdőkben
Podagrafű – Aegopodium podagraria
Podagrafű – Aegopodium podagraria
Podagrafű – Aegopodium podagraria
Podagrafű – Aegopodium podagraria
Aegopodium podagraria – podagrafű
G1
30-60 (100) cm magas, a szár barázdált, ágas, üreges
♠
összetett, a levélkék fűrészes szélűek
május-szeptember, fehér szirmú, a gallér és gallérka hiányzik
ikerkaszat
árnyéktűrő, üde, nedves nitrogéndús talajokon
erdőszélek, vágásterületek, árokpartok, parkok, kertek
ehető, gyógynövény (reuma)
Aegopodium podagraria – podagrafű
G1
Aegopodium podagraria – podagrafű
G1
Szarvaskocsord - Peucedanum cervaria •50-150 cm magas évelő (He). •A levelek 2-3-szorosan összetettek, a levélgerinc nem törik meg a levélkék elágazásánál. A végső szárnyacskák durván fogasak, szürkészöldek, a citromkocsordénál jóval nagyobbak. •A gallér- és gallérkalevelek visszatörtek, a virágok fehérek. •Virágzás VI-IX, termésérés VIII-X. •Fény- és tápanyagigényes, mész- és melegkedvelő. •Sztyepréteken, száraz mészkedvelő tölgyesekben, bokorerdőkben.
Szarvaskocsord – Peucedanum cervaria
Szarvaskocsord Peucedanum cervaria
Szarvaskocsord – Peucedanum cervaria
Citromkocsord – Peucedanum oreoselinum •30-100 cm magas évelő (He). •A levelek 2-3-szorosan szárnyasak, a levélgerinc megtört. A végső szárnyacskák hegyesen fogasak vagy karéjosak, szürkészöldek.
•Az összetett ernyő 10-25 ágú, a gallér- és gallérkalevelek visszatörtek. A virágok fehérek v. rózsásak. •Termése 5-8 mm-es, lapos, ovális, szárnyas szélű ikerkaszat. •Virágzás VI-IX, termésérés VIII-X. •Fényigényes, szárazságtűrő, meszes és mészmentes, talajon is. •Száraz tölgyesekben, napos erdőszegélyekben, sztyepréteken.
Citromkocsord – Peucedanum oreoselinum
Citromkocsord – Peucedanum oreoselinum
Citromkocsord – Peucedanum oreoselinum
Citromkocsord – Peucedanum oreoselinum
Medvetalp – Heracleum sphondylium •80-250 cm magas, elágazó, serteszőrös évelő vagy kétéves (He v. TH). •Levelei általában 3-5 levélkéből összetetten páratlanul szárnyaltak, durván fogasak, karéjosak, sőt szeldeltek is, a végálló levélke gyakran három hasábú. •Virágai 10-20 sugarú összetett ernyőben nyílnak, színük fehér, (sárga vagy rózsaszín). •Termése ikerkaszat, a részterméske oldalról lapított, csaknem kerek, sima felületű. •Virágzás VI-X, termésérés VII-XI. •Közepesen fényigényes, nitrogén- és tápanyagigényes, bolygatástűrő. •üde lomberdőkben, ligeterdőkben, nedves réteken, gyomtársulásokban
Medvetalp – Heracleum sphondylium
Medvetalp Heracleum sphondylium
Medvetalp – Heracleum sphondylium
Medvetalp – Heracleum sphondylium
Heracleum sphondylium – közönséges medvetalp TH 50-200 cm magas, vastag karógyökerű, bordás, serteszőrös szár, néha kopasz
♠
változatos tagoltságúak, 3-5-7 levélkéből összetett, a végső levélke három hasábú, a levélhüvely felfújt
június-október, fehér szirmú, a gallér ált. hiányzik, a gallérkalevél lándzsás, az ernyő átmérője kb. 20 cm
majdnem kerek ikerkaszat
üde, nedves, tápanyagdús, bolygatott terülteken, országszerte
utak mente, parlagok, rétek, erdőszélek, kertek, kaszálók
nedve bőrgyulladást okozhat, fiatal hajtása ehető
Heracleum mantegazzianum – kaukázusi medvetalp
Heracleum sphondylium – közönséges medvetalp
TH
Heracleum sphondylium – közönséges medvetalp
TH
Heracleum sphondylium – közönséges medvetalp
TH
•60-100 cm, erőteljes hengeres szárú, kevés, de erőteljes oldalágú évelő (He). •A levelek 2-3-szorosan hármasak, a levélkék három lekerekített karéjúak, szürkészöldek, kopaszak. •A virágok 10-20 cm átmérőjű összetett ernyőben nyílnak (melynek a gallér- és gallérka-levelei is hiányoznak), fehérek. •A termés lapos, elliptikus, bordás felszínű ikerkaszat. •Virágzás V-VII, termésérés VII-IX. •Fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő faj, főleg mészkő- és dolomithegységekben él. •Bokorerdőkben, mészkedvelő tölgyesekben, cseres-tölgyesekben
Sujtár – Laser trilobum
Sujtár – Laser trilobum
Sujtár Laser trilobum