TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék
A SPORT KÖZJOGA • • • • •
I. Alkotmányjog II. Közigazgatási alapok III. Testnevelés és sportigazgatás IV. A sport-munkajog V. Büntetőjogi kapcsolatok
Dr. Nemes András
TF
Az alkotm ány és a sport Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Mi az alkotmány? Általános értelemben: egy társadalmi közösség belső szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályok összessége. (köznapi alkotmányfogalom)
ÖNKORMÁNYZAT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET PÁRT
}
Alapszabálya / „alkotmánya”
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Mi az alkotmány? Általános értelemben: egy társadalmi közösség belső szervezeti és működési rendjét meghatározó szabályok összessége. (köznapi alkotmányfogalom)
ÖNKORMÁNYZAT ÉRDEKVÉDELMI SZERVEZET PÁRT
}
Alapszabálya / „alkotmánya”
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Az államelmélet és az alkotmányjog szerint: Tágabb értelemben:
Szűkebb értelemben:
Írásba foglalt vagy az állami szervek gyakorlatából eredő szabályok, amelyek alapvető en rendezik
Az állami, közhatalmi berendezkedés alapkérdéseinek szabályozása, amely biztosítékokat foglal magában arra vonatkozóan, hogy
- az állami szervek létrehozását
-az állampolgárok gyakorolhatnak
- mű ködését - egymáshoz való viszonyát
befolyást
-az állami szervek létrehozására -mű ködésére -jogvédelemre a közhatalom visszaéléseivel szemben
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Az alkotmányozás története: Uralkodó megoldás: Egyetlen törvénybe kodifikált alkotmány (az állam alaptörvénye)
XVIII-XIX. Század:
constitutio
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Tartalmi szempontból, jellege szerint az alkotmány: • az uralkodó politikai nézetek kifejező je (politikai dokumentum • legitim legitimá áció ciós szá sz ámára
funkció funkció
a
hatalom
• az uralkodó politikai nézeteket állami akarattá transzformáló jogintézmény • jogszabály a jogrendszer élén • Jellinek definíciója: (19oo) Azon jogtételek összefoglalása, amelyek az állam legfelső bb szerveire vonatkoznak , rögzítik azok egymáshoz való kapcsolatát és mű ködési körét, valamint az egyén viszonyát az államhatalomhoz.
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Formális értelemben az alkotmány: 1. történeti / szokásjogi alkotmány – általában íratlan, de írott is lehet pl.: (Nagy Britannia máig /Magna Carta 1215, Petition of Rights 1628, Habeas Corpus Act 1679, Bill of Rights 1689, Act of Settlement 1701, Act of Parliament 1911, 1949, Westminsteri statútum a brit nemzetközösségrő l 1931/ Magyarország alkotmánya 1949 elő tt 2. írott alkotmány : (Kartális -ünnepélyes törvénybe foglalt- valamint több alkotmánytörvényt magában foglaló „csomag” pl.: Francia alk. 3 alkotmánytörvénye 18761940, Csehszlovák alkotmány 1960-1990, Jugoszláv alkotmány 19501953.)
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Formális értelemben az alkotmány: 3. merev alkotmány: (bonyolult a módosítás, az új alkotmány több cikluson átível, pl.USA., 1947: Olasz alkotmány, 1958: francia alkotmány) 4. hajlékony alkotmány : (megváltoztatás, elfogadás közönséges törvényhozás útján történik, pl., Olasz alkotmány 1848-1944. 5. technicizált (az állami fő hatalom gyakorlását részletesen szabályozó) alkotmány : (pl. weimari alkotmány 1919, Francia alkotmány 1946, indiai alkotmány 1949.)
Dr. Nemes András
Az alkotm ány és a sport Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Formális értelemben az alkotmány: 6. tömör, nem technicizált alkotmány: (pl. az elmúlt évtizedek polgári alkotmányai) 7. Fiktív papíros alkotmány : (önkényuralmi, diktatórikus. Formálisan nem sérti meg az alkotmányt a végrehajtó hatalom, de a valóságban önkényuralmat gyakorol.) 8. Oktrojált alkotmány : (az alkotmányt nem demokratikus úton fogadják el, hanem a diktátortól szorosan függővezetőtestület „adományozza” a társadalomnak.)
Dr. Nemes András
Az élsport alkotmányos specialitásai Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Nem érvényesül a Montesquie-i modell: Nincs benne hatalom-megosztás, de mégis tapasztalható: (pl. A nemzetközi sportági szakszövetségek alkotják a sport „jogát” (lex sportiva), ő k felelő sek a végrehajtásért de ő k a jogviták eldöntésének a fórumai is. Az Élsport „Egyesült Államai” (Unites States of Topsport) (a virtuális ” F o o t b ó l i a” mindenhatósága és annak okai: - általános alávetési nyilatkozat, - szervezeti alá-fölérendeltség. - sport-globalizáció - hagyománytisztelet
FOOTBÓLIÁBAN TEHÁT „KIRÁLYSÁG” VAN (abból is a legrosszabb DESPOTIZMUS) amelyben a bírói út igénybevétele tipikusan a Választott Bíróság igénybevételét (SÁV) jelenti Nemzetközi jogviták: CAS (Court Arbitration for Sport- Lausanne)
of
ELŐZMÉNYEK • Szent István II. dekrétuma • 1868. évi polgári törvénykezési rendtartás (szerződés, eljárás, jogorvoslatok) • 1911. évi Pp. (német osztrák mintára) • 1952.évi Pp. (hallgat róla) • 1988. évi VI. tv (Gt): A gazdasági társaság és tagja közötti jogvitában járhat el. (belföldi magánszemélyek számára) • 1990. évi VI. tv (tőzsdei Választott Bíróság) • 1993. évi XCII. tv (Ptk 7.§.(2)) • 1994. évi LXXI. tv (Pp – új tv.)
Dr. Nemes András
Az élsport alkotmányos specialitásai Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
A SPORT ÁLLANDÓ VÁLASZTOTT BÍRÓSÁG (SÁV) - 2000. évi Sporttörvény 2001. aug 1.-től - 2004. évi Sporttörvény 47. § - elnök és legalább 15 tag 4 évre - A NSSZ elnöksége választja alakuló ülés: 2001 október 5. - 1994. évi LXXI. Tv 2.§(3) : Magyar sport egészére kiterjedő intézményes Választott Bíróság. Ha a felek között állami polgári peres bírósági eljárásra kerülne sor
A jogvita eldöntésének „mindenható” fórumrendszere és annak feltételei / Vbt. 3.§ (1) / - legalább a felek egyike gazdasági tevékenységgel hivatásszerűen foglalkozó személy legyen és a jogvita e tevékenységgel kapcsolatos legyen; - a felek az eljárás tárgyáról szabadon rendelkezhetnek - választott bírósági szerződésben kötötték ki
Dr. Nemes András
Az élsport alkotmányos specialitásai Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
A SÁV HATÁSKÖRE: Stv 47. § (2):Választott bíróság, ha a Stv eltérően nem rendelkezik. Eljárás tárgyáról szabadon rendelkezik Gazdasági jellegű Nem gazd. Ügyet Vb hatáskörébe utal Versenyengedély kiadása ill. visszavonása sportszöv. Hat. megt Igazolási, átigazolási sportszöv. Hat. Megt. Sportfegyelmi hat. Megt. Indulással kapcs. Sportszöv. Hat. Megt. Kizárólag érintett sportoló sportszakember, sportszervezet kérelmére
Dr. Nemes András
Az élsport alkotmányos specialitásai Semmelweis Egyetem Testnevelési és Sporttudományi Kar (TF)
Az Ideológiai alap: a kölcsönös alávetés /: Stv. 47. § (1) :/ - sporttal kapcsolatos jogvita - fellebbezésnek helye nincs - közrendi záradék megsértése Fő városi Bíróság - a Pp. nem mögöttes jogterület /!/ - szilárd eljárásjogi szabályok /?/ - egyezségre törekvés - sportszövetségek és tagjaik, tagok egymás közötti jogvitája - sportszövetségek és sportolók ill. sportszakemberek közötti jogviták. - sportszervezetek és a sportolók ill. sportszakemberek közötti jogviták. (polgári jogi) - Sport-munkaügyi viták /?/ (Kivéve: a sportszövetségek egymás közötti és a nemzeti sportszövetséggel való jogvitái. - gyorsaság, érdekegyeztetés, szakértelem.
