TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék
II. A SPORT MAGÁNJOGA (POLGÁRI JOG I.)
Dr. Nemes András Sportmenedzsment Tanszék
1. A polgári jog fogalma A polgári jog az egymástól elkül önült, egyenrangú és mellérendelt feleknek a vagyoni, illetve egyes személyi viszonyait szabályozó jogá g, amely a vagyoni viszonyok tekintetében alapvető szabályokat fogalmaz meg, míg a vagyoni viszonyokhoz kapcsolódó személyi(ségi) jogok tekinteté ben kisegítő védelmet nyú jt.
A
magyar polgári jog legfontosabb jogforrása az 1959. évi IV. törvény (Polgári Törvénykönyv), A (Ptk.) 6 részbő l áll: I. rész: Bevezetőrendelkezések II. ré rész: A szemé személyek III. rész: A tulajdonjog IV. rész: Kötelmi jog V. rész: Öröklési jog VI. rész: Záró rendelkezések
2. A polgári jog tárgya elsősorban a vagyoni/ áru viszonyok, másodsorban a személyi(ségi) jogok.
2.1 szabályozási módszer: a) főszabályozás b) kisegítővédelem
a) „egymásnak mellérendelt felek” b) a vagyoni viszonyok három ágazata:
- tulajdoni és használati jogok, - kötelmi jog, - öröklési jog.
c) a személyi(ségi) viszonyok
kisegítővédelem: (a
személyiségi jog védelme elsősorban alkotmányi és büntet őjogi szabályozás tárgya. A Ptk tehát csak „mellékesen” foglalkozik vele. Ide tartozik az úgynevezett szellemi alkotá alkotások joga.
Ptk. I. rész ALAPELVEK Irányító eszmék, gondolatok, amelyek valamennyi jogszabály közös nevezőjét.
magukban
hordozzák
A tételes jogban vannak olyan, paragrafusokban le nem írható elváárások, amelyeket a jogalkotó elv jogalkotó alapelvekben fogalmaz meg. Az alapelveknek ugyanakkor hé hézagp zagpó ótl tló ó jelent jelentő ő sége is van, nevezetesen azokban az esetekben, ahol egyegy-egy jogesetre nem tudunk rá ráilleszteni egy adekvá adekvát jogszabá jogszabályt, megmutatja a jogalkalmazá jogalkalmazás irá irányvonalá nyvonalát. Az alapelvek az értelmezé rtelmezésben is szerepet já játszanak, hiszen a jogalkalmazó úgy köteles értelmezni a törvényt, ahogyan az az alapelvekből következik.
A POLGÁRI JOG ALAPELVEI: A
szükséglet kielé gítés alapelve Ptk. 1. § (1) bek Az alanyi jog, a tulajdon védelm ének alapelve Ptk. 2. §, 3. § A jóhiszemű ség, a tisztessé g és a kölcsönös együttműködés alapelve Ptk. 4. § Rendeltetésszer űjoggyakorlá s alapelve Ptk. 5. § A ká rmegelő zés alapelve Ptk. 6. § A Ptk értelmezési alapelve Ptk. 1. § (1)-(2) bek.
A DOLOG FOGALMA ÉS FAJAI: minden testi tárgy, ami érzékszerveinkkel felfogható és birtokba vehető OSZTÁLYOZÁSI SZEMPONTOK: 1) aszerint, hogy részt vehetnek-e a dolgok a piaci forgalomban, vagy sem: forgalomképes , forgalomképtelen
és korlátoltan forgalomképes dolgokat ismerünk
OSZTÁLYOZÁSI SZEMPONTOK folyt.: 2) aszerint, hogy a dolgok a fö földdel szilá szilárd összekö sszeköttet tteté ésben vannakvannak- e: ingatlan és ingó k. 3) aszerint, hogy egy dolog a rendeltetésszer űhasználata által továbbra is megmarad, vagy elenyé elenyészik, elhaszn álható , vagy el nem haszná használhat lható ó dolgok
4) A dolgok helyettesí thető sége szempontj ából lehetnek helyettesí helyettesíthető thetők és nem helyettes íthetők. 5) A dolgok oszthat osztható ósága szerint megkü megkülönb nbö öztet ztetü ünk osztható és oszthatatlan dolgokat.
A TULAJDONJOG A tulajdonosi triász: Birtoklás Használat A
és hasznok szedésének joga
rendelkezés joga
RÁÉPÍTÉS-TÚLÉPÍTÉS
1) A jóhiszeműtelekhatáron túli építés szankci ói: a szomszé szomszéd - v álasztá lasztása szerint - követelheti, hogy
a tú túl épí tőa beé beé pí tett ré rész haszná használat latáé áért rt é s a beé beé píté ssel okozott érté rtékcs kcsö ökkené kkenés ért adjon kártalanítást, vagy azt k övetelheti, hogy a beé pített részt v ásárolja meg (amennyiben a telek megosztható megosztható), illetve azt k övetelheti, hogy a t úl épít őaz egész f öldet v ásárolja meg. A szomszéd az eg ész földjé ldjének megvá megvásárl rlá ását csak akkor kö követelheti a tú túlé pí tőtől, ha a telek fennmaradó fennmaradó r észe a t úl épít és következtében használhatatlanná válik, illetőleg a telkével kapcsolatos valamely foglalkozá foglalkozás gyakorlá gyakorlása a tú túlépí tés kö kö vetkezt vetkezté é ben lehetetlenné lehetetlenné, vagy kö költs ltsé égesebbé gesebbé v
2) A rosszhiszemű rosszhiszeműtúlépítés szankció szankciói:
ha a szomszé szomszéd a tú t úlé píté s ellen mé még idejekorá idejekorán tiltakozott, akkor a szomszé szomszé d azt is k övetelheti, hogy a tú túl épít őbocs bocsáássa a szomszé szomszé d tulajdoná tulajdonába a sajá saját telké telkét az é pülettel együtt. Ekkor azonban term észetesen a gazdagodás megtér ít ése ellen ében a tú túl épí tőt pé pénzbeli megvá megvált ltáás illeti meg. az épületet lebontá lebontását k érheti a szomszé szomszé d. Ennek egy korlá korlátja van: az okszerű okszerű gazd álkodás kö vetelményeivel nem ellenkezhet. A lebontás és az eredeti állapot helyreá helyreállí llításának kö költs ltsé égei a tú túl épí tőt terhelik; (a beé beé pített anyag elvitelé elvitelé nek a joga mellett).
A tulajdon keletkezése és megszűnése
A tulajdon keletkezése a tulajdonjogviszony létrejöttét jelenti, (valamely dolog és valamely személy között elsajátítási jogviszony keletkezik. A tulajdon az arra vonatkozó jog megszerzésével keletkezik, és egy másik tulajdonos jogszerzésével szű nik meg.
A tulajdonjog megszerzése A dolog tulajdonjogát a tulajdonos eredeti módon, vagy valakitő l származtatott (származékos) módon szerezheti meg.
Eredeti módon szerzi meg a tulajdont az, akinek a jogszerzése nem alapszik más korábbi személy tulajdonjogán. (Amennyiben tehát a dolog korábban nem volt senki tulajdonában (gazdátlan javak elsajátít ása, újonnan gyártott termék létrehoz ása nyersanyag feldolgozásával előállított új termék tulajdonjoga Mindazonáltal az is eredeti szerz ésmód, ha volt ugyan a dolognak korá kor ábban is tulajdonosa, de a szerzé szerzés mé mégsem a korá korábbi tulajdonostó tulajdonostól száármazik. Bizonyos megszorí sz megszorításokkal ilyen a talá találás, vagy az az eset, amikor más tulajdona elválaszthatatlanul vegyü lt más tulajdonával. Az eredeti mó módon szerző szerző sohasem jogutó jogutódja az esetleges korá korábbi tulajdonosnak..
Származékos szerzésmód Ha a tulajdonjog más személy tulajdonjogán alapszik, vagyis a megszerzett ú j tulajdonjog a régi tulajdonostól származik, (az ú j tulajdonos egy korábbi tulajdonos tulajdonjogát szerzi meg) Amennyiben a korábbi „tulajdonos” nem volt tulajdonos (csupán jó- vagy rosszhiszeműbirtokos), a főszabály szerint az új tulajdonos sem lesz az. (M égis: a jóhiszemű vevő, - amennyiben a dolgot a kereskedelmi forgalomban vette, akkor is tulajdonossá válik, ha az eladó nem is volt tulajdonos, és azzal semmiféle kapcsolatban sem állt).
A szü net után: Lássuk a Ptk legszebb részét, a KÖTELMI JOG-ot!
[email protected]
K Ö TELMI JOG A szerző szerző désb sbő ől kötelezettsé telezettség keletkezik a szolgá szolgáltat ltatá ás teljesí teljesít ésére és
jogosultság a szolgá jogosultsá szolgáltat ltatá ás kö követel veteléésére.( Ptk 198.§ 198.§ ) A szerző szerződés két vagy tö több, de meghatá meghatározott szá számú szem szeméély között keletkező keletkez őjogviszony, amelyhez a tö törv rvéény joghat joghatá ásokat fű fűz. A szerző szerződés relatí relatív szerkezetű szerkezetűjogviszony, mivel nem vé végtelen szá számú szeméély kö szem között keletkezik. A szerző szerző dés tá tárgya valamilyen szolgá szolgáltat ltatáás, olyan magatartá magatartás, amelyet az egyik fél (a jogosult) a másiktól (a kötelezettől) követelhet. A törvény által biztosított joghatás pedig az, hogy kötelezettség keletkezik a szolgáltatás teljes ítésére és jogosultság a szolg áltatás követelésére. Valamennyi szerződésben legalább két fél szerepel: egyik oldalon a jogosult, má másik oldalon a kö kötelezett. A jogosult a szolgá szolgáltat ltatáást kö követelheti, mí míg a kö kötelezett a szolgá szolgáltat ltatá ást teljesííteni tartozik. Lé teljes Léteznek nem visszterhes szerző szerződések is, amelyekben a szolgáltatást ellenszolgáltatás nélkül nyújtják (pl. alándékozási szerződés). A szerző désekben írt szolgáltatások által ában vagyonértékűek. A szolgáltatások adásra, tevésre, helyt állásra vonatkoznak, ill. létezik olyan szerződéstípus is, amely későbbi szerződéskötésre irányul (elő szerződések, kapacitás-lekötési szerződések).
KÖTELMI JOG (folyt.)
A felek szabadon dö dönthetnek arró arról, milyen tartalommal kö kötnek szerződést, ám a forgalombiztonság miatt bizonyos esetekben a jogszabály kötelezővé teszi a szerző déskötést (pl. közszolgáltatás teljesíítésére szerző teljes szerződéskö skötési kö kötelezettsé telezettség terheli a kö közszolg zszolgááltat ltató ót.) A szerző szerző désk skö ötésre kö kötelezett fé fél megtagadhatja a szerző szerződés teljesíítését, ha az szá teljes számára sú súlyos érdeks rdekséérelemmel já járna vagy nem képes a szerző szerződés teljesí teljesítésére. A szerző szerződési szabadsá szabadság jelenti egyré egyrészt, hogy a felek szabadon döntenek a szerző szerződés megkö megkötése ké kérd rdéésében, má másré srészt azt is, hogy a jogszabáályi keretek kö jogszab között a szerző szerződés tartalmá tartalmát is szabadon állapí llapítj tjá ák meg. A felek szabadon köthetnek vegyes szerződéseket, ill. nem déseket is. Ha azonban a Ptk szerinti szabályozott típusú szerző sítésétől nem térhetnek el. szerződést kötik meg, akkor annak jogi minő A szerző dések szabályai lehetnek diszpozitívak ill. kötelez ő en alkalmazandó alkalmazand óak ( kogensek kogensek). ). Az elő elő bbiné bbinél a felek szabadon állapí llapíthatjá thatják meg a szerző szerző dés elemeit, megá megállapodhatnak olyan kérdésekben, amelyek a törvényben kül ön nincsenek szabályozva. Az utóbbinál az eltérést maga a törvény zárja
SZERZŐDÉSTÍPUSOK Polgári
jogunkban nincs semmiféle típuskényszer. déstípusokat nevesít a jogszabály, Egyes szerző másokat nem említ, azok a felek akaratából léteznek Tipikus és atipikus szerző dések (= nevesített és nem nevesített szerző dések)
Adási (dare) tipusú szerződések Jellemzői: a szerződőfelek egymásnak valamit (dolgot, szolgáltatást)adnak
ADÁ SVÉTELI SZERZŐDÉSEK lényeges elemei: a
szerző szerz ő dőfelek megnevezé megnevezése kialkudott vé vétel teláár, a fizeté fizetés helye, mó mó dja és ideje a birtokbaadá birtokbaadás helye, ideje és mó módja kellék- ,és jogszavatossági nyilatkozat k ötelembiztosítékok és mellék kötelmek
Adási (dare) tipusú szerződések AZ
ADÁSVÉTEL KÜLÖNÖS NEMEI:
MEGTEKINTÉ SRE
(PRÓB ÁRA)VÉTEL; MINTA SZERINTI VÉ TEL; ELŐVÁS ÁRLÁSI JOG; VISSZAVÁSÁRL ÁSI JOG; VÉTELI JOG (OPCIÓ) R ÉSZLETVÉTEL; ÁRVERÉ S
Adási (dare) tipusú szerződések CSERE SZERZŐDÉS; BIZOMÁNYI SZERZŐDÉS; ÜGYNÖKI SZERZŐDÉS; ARCULATÁTVITELI SZERZŐDÉS; SZPONZORÁLÁSI SZERZŐDÉS; REKLÁM-ÉS
SZERZŐDÉS;
PIACÉPÍTÉSI
MÉDIASZERZ ŐDÉSEK;
Tevési (facere) tipusú szerződések Jellemző i:
a
tevés ; vagy nem tevés; vagy a tűrés
Tevési (facere) tipusú szerződések MEGBÍZÁSI SZERZŐDÉSEK Jellemző Jellemzője:
csak a „gondos” gondos” eljá eljárásra kö kötelez
VÁLLALKOZÁSI SZERZŐDÉSEK;
eredmény („ opusz ”) produkálására kötelez
je: Jellemző
Helytállási (praestare) tipusú szerződések BIZTOSÍTÁSI SZERZŐDÉSEK; Jellemző i: Veszélyközö sség-
kockázatközö sség; Jö vő beli bizonytalan (?!) eredmény elhárít ása; Díjfizet és - helyt állási szolg áltatás; Mentesülés a „felelő ssé g” aló l…
ELŐSZERZŐDÉSEK Elméleti
viták zajlanak
a típusba sorolását illetően: , Védhető : pl.
a foglaló szerződébe foglalási kötelezettsé telezettségével (az elő előszerző szerződés is szerző szerződés)
TÁRSASÁGI SZERZŐDÉSEK
TÁ RSASÁGI SZERZŐDÉS
ALAPÍTÓ OKIRAT
Jogi személyiség nélkü li társaságok; Közkereseti társaság Betéti t ársaság Jogi személyiségűtársaságok Korlá tolt Felelő sségűTársaság (Kft); Zá rtkörű en mű ködőRészvénytá rsaság (ZRt); Nyilv ánosan mű ködőRészvénytársaság (NyRt ); Hatályos GT: ( a Gazdasági tá rsaságokról szóló 2006 évi IV. törvény) Kooperációs T ársasá g egyesülé as
A Sportvállalkoz ásokban is kötelezően megszű nik a Kht (helyette nonprpfit Kft alapítható)
ALAPÍTVÁNY-KÖZALAPÍTVÁNY A
(magán)alapítvány jellemző i:
- magánszemély/jogi személy/j.sz.nélküli g.t. alapítja -„pia causa”; - tartós közérdekűcél A
Közalapítvány Jellemző i:
- Országgyű lés, Kormány, Önkormányzat alapítja -„pia causa”; - közfeladat ellátásának folyamatos biztosítása
Közhasznú szervezetek A
közhasznú szervezetekrő l szóló 1997.évi CLVI. Törvény szabályozza Közhasznú zhasznú,
illetve kiemelkedő kiemelkedően kö közhasznú zhasznú szervezetek lehetnek: a Magyarországon nyilvántartásba vett Társadalmi szervezetek Alap ítványok és
kö zalapítványok Köztestületek (ha a létesítőjogszabály nem tiltja)
A SZERZŐDÉS TELJESÍTÉSE A
szerző dések főés mellék kötelmei A kikényszeríthető ség és szerző dési szabadság Együttm ű ködési kötelezettség (pactum de contrahendo) Vitás kérdések feloldása perben vagy peren kívül dési biztosítékok Szerző dést biztosító mellékkötelmek Szerző
A SZERZŐDÉST BIZTOSÍTÓ mellékkötelmek Foglaló; Kö tbér; Zálogjog;
kézi zálogjog Jelzálogjog
Ingókon ingatlanokon
Óvadék Kezesség
egyszerűkezesség készfizet őkezesség
A szerződések érvénytelensége Formai
és tartalmi hibák (érvénytelenségi okok) Semmisség és megtámadhatóság (elméletileg hibás diszkrepancia, de a gyakorlatban így van) Ipso iure – vigilantibus iura; Tilos Lehetetlenszerző dések Erkölcsi elvárásokba (jó erkölcsbe)ütköző
A szerződés szegés
A kötelezett késedelme;
A kötelezett egyáltalán nem teljesít ; lehetetlenülés; megtagad megtagadáás; átmeneti
teljesí teljesítési nehé nehézsé zség;
A kötelezett késedelmesen teljesít ;
A jogosult késedelme; Objektív okb ól; Szubjektív okb ól; Hibás teljesítés
A szerződés szegés (folytatás) Vétlen
szerződésszegés;
(senki
Hibás
sem felelős)
teljesítés;
-ki mit kell, hogy bizonyítson a jogvitában? -szavatosság (kellék-, és jog…) -jótállás
Hölgyeim és Uraim! Dő ljenek hátra kényelmesen, mert egy igen szép témával A felelősségi kérdésekkel folytatjuk :
