TF Sportmenedzsment és rekreáció Tanszék
Testnevelési és Sportjogi tételes szabályozás
A magyar sportjog történeti fejlődése
1777: Ratio Educationis – a XVIII. század testnevelési koncepció ja (iskolai testnevelés programja, bár a testnevelés tantárgyként való tanításáró l nem rendelkezik);
1849: a testgyakorlás, mint kö zépiskolai rendkívüli tantárgy bevezetésre kerül (német hatás);
1868: testnevelés – köteles tantárgy az elemi és polgári oktatásban külön ös tekintettel a katonai gyakorlatokra – honvédelem fontossága (1868 évi XXXVIII. törvénycikk);
A gimnáziumokban is kötelezőa testnevelés oktatása (1883. évi XXX. tö rvénycikk);
a vall ási és közoktatási miniszter 51 869/1891. VKM rendelete a tornajátékok, kirándulások és a korcsolyázás fokozottabb mértékűgyakorlását szorgalmazta; 1913. évi XIII. tö rvénycikk: a ló versenyek jövedelmének 2%át a testnevelés és sport céljaira kell fordítani; a testnevelé testnevelésrő sről szó szó ló 1921. évi LIII. tö törvé rvé nycikk (az első első magyar sporttörvény): „a testnevelés feladata: az egyének testi éps égének megóv ása, lelki és testi erejének, ellen álló képességének, ügyességének és munkabírásának kifejlesztése által javítani a közegészség állapotát, gyarapítani a nemzet munkaerejét ” Mindezek érdekében az állam gondoskodik „mindké t nembeli” tanulóifjúság rendszeres testneveléséről, a főiskolákon pedig a rendszeres testnevelés lehetőségéről. Iskolát elhagyók testedzésének biztosítása az által, hogy abban „a 21. életévének betö ltéséig a nemzetnek minden férfi tagja kö telezően részt vegyen”. A 4. § rendelkezik a Testnevelési Főiskola létrehozásáról.
Belügyminiszter kö rrendelete (1921): a községek testnevelési szükségleteinek fedezéséről a kö zségek „háztartási” költségvetésében kell gondoskodni; 1941. évi XII. törvénycikk a h áborús helyzetnek megfelelően centralizálta a sportirányítást, megszüntette a szövetségek és sportegyesületek ön álló ságát; 1950. évi I. törvény: a tanácsrendszer bevezetése szovjet mintára, a sportigazgatás központi szerve a Minisztertanács közvetlen alárendeltségébe került, a sport társadalmi jellegének teljes kiszorítása, az állam közvetlen irányítása, Országos Testnevelési és Sportbizottság (OTSB), helyi sportfeladatokat a megyei tanácsok irányították; 1958: Magyar Testnevelé Testnevelési és Sporttaná Sporttanács (MTST), ennek hivatali szerve a Magyar Testnevelé si és Sporthivatal – meger ősödött sportpolitikai propaganda funkciója, az állami támogatás az élsportra ö sszpontosul, elszegényedett a diáksport, a tömegsportot a mennyiségi szemléletűkampányszerűség jellemezte, a sport egészsé gügyi, életmód-alakító funkció ja háttérbe szorul;
kádári konszolidáció – a társadalmi szervezetek a sportban is átvették az állami szervek egyes funkció it;
1963: Magyar Testnevelési és Sportszövetség (MTS) és területi, helyi egységei. Ez a „t ársadalmi” szervezet olyan ir ányítási, felügyeleti és ható sági jogkö röket kapott, amelyek kvázi államigazgatási szervvé tették. MST 1968-tó l papíron a sportegyesületek szövetsége – kényszert ársulás;
1970-es évek: mutatkoznak az „áttársadalmiasítás” h átrányai (pl. költségnö vekedés)- visszaállamosítás;
1973: Országos Testnevelési és Sporthivatal, a Minisztertanács közvetlen irányít ása alatt - hamisíthatatlan államigazgatási szerv;
A tanácsrendszer felbomlásával megszűnt a sport egységes, 19511990-ig tartó szakigazgatási szervezetrendszere, amely ellátta megyei, települési szinten is a sport irányítását; Helyi önkormányzatokról szó ló 1990. évi LXV. törvény fakultatív önkormányzati feladatként határozta meg a testnevelési és sportszervezési feladatokat;
OTSH kö zvetlen kormányirányítás alá került, felügyelő kormánytag: belügyminiszter;
1992-től szervezetileg ön álló hivatal az OTSH (kö zponti sportirányítás), míg megyei szinten kettősség – települési önkormányzatok sportigazgatási szervei és az OTSH megyei sportigazgató ságai;
az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény (társadalmi szervezetek a sportegyesületek, amelyek felett megszű nt a közvetlen állami irányít ás); a sportró l szó ló 1996. é vi LXV. tö rvény: a sporttal kapcsolatos állami és ö nkormányzati feladatokat, a sportigazgatás rendjét, a MOB, a sportági szakszövetségek, a sportk özalapítványok hatáskö rét szabályozta érintve a sportfinanszírozás rendjét; 1998 é vi XXXI. tö rvény az OTSH jogutó djaké nt létrehozta az Ifjúsági és Sportminisztériumot (1999. január 1-től); a sportró l szó ló 2000. é vi CXLV. törvé ny jogágilag teljessé tette a sport tö rvényi szintűszabályozását, megteremtette a sport szükséges mért ékűpiacosít ásának jogi alapjait (szponzorálási szerződés), létrehozta a Sport Á llandó Választottbíróságot, törekedett pénzügyileg biztosítani a sport versenyrendszerét (sportegyesület felszámolható sága, hivatásos szakosztály elkülö nítése). Azonban túlszabályozott volt, t úlzott állami beavatkozást jelentett az autonó m civil sporttevékenységbe és a sportvállalkoz ások üzleti tevékenységébe. a sportró l szó ló 2004. é vi I. törvény (Sporttörvény) a jelenleg hatályos sporttö rvény
Az Európai Sport Charta A Sporttörvé ny preambuluma: az Országgyűlés az Euró pai Sport Chartával ö sszhangban alkotja meg a törvényt A Charta célja: Mindenki számára lehető vé tenni a sportolást, ennek keretében biztosítani
a testnevelé testnevelési oktatá oktatásban való való részvé szvételt; a sportszervezetekkel együttmű ködésben a sportolási és rekreációs lehető lehető séget; a sportteljesítmény javításának lehető s égét (társadalmi elismerés kivívása).
A sport erkölcsi, etikai alapjainak fejleszté se, a sportoló emberi méltóságának és biztonságának védelme (politikai, p énzügyi manipuláció, dopping)
A Charta hatálya:
Sport: Olyan fizikai tevékenység, amely esetenként vagy szervezett formában a fizikai és szellemi erőnlét fejlesztését szolgálja társadalmi kapcsolatok teremtése vagy külö nbözőszintű versenyeken eredmény elérése céljáb ól. Sporttevékenys ég (Sporttörv ény szerint): Meghatározott szabályok szerint a szabadidőeltö ltéseként kötetlen ül vagy szervezett formában, illetve versenyszerűen végzett testedzés vagy szellemi sportágban kifejtett tevékenység, amely fizikai erőnlét és a szellemi teljesítőképesség megtartását, fejlesztését szolgálja. A Chartát ö sszhangban kell használni: - A sportrendezvényeken megnyilvánul ó n éző t éri erőszakról szó ló Strasbourgi Európa Tanácsi Egyezménnyel (kihirdette a 2003. évi LXIII. törvé ny); - A tiltott teljesítmé nyfokozó szerek é s mó dszerek elleni Strasbourgi Európa Tanácsi Egyezménnyel (kihirdette a 2003. évi LXXVIII. tö rvény).
A kormányzati szervek feladata :
a sportmozgalom támogatása; szoros együttműködés nem-kormányzati sportszervezetekkel; sportszervezetek támogatása; a társadalmi sportszervezetek autonóm dönté shozatali mechanizmusainak biztosítása (jogszabályok által).
Sportlé Sportlétesí tesítmé tmények és haszná használatuk: latuk:
A diszkriminalizáció tilalma (faj, szín, nyelv, vall ás, politikai nézet, nemzeti és társadalmi származás, nemzeti kisebbsé ghez tartozás, stb. alapján); a sportlétesítmények tervezése és kialakítása alapvetően állami feladat; a tulajdonosok kö kö telesek a fizikai, illetve szellemi fogyaté fogyatékosok számára lehetővé tenni használatukat.
A fiatalok sportolásra ösztönzése:
iskolai testnevelé testnevelés biztosí biztosít ása (lé (létesí tesítmé tmény); szakké pzett testnevelőtanárok; a tanórán kívüli testnevelés biztosít ása; sportetikai nevelés; az oktatási intézmények és a sportszervezetek közö tti kapcsolattartás ösztönzése.
A lakosság minden rétegének sportolásra ösztönzése:
szabadidős, rekreáció s sport ösztönzése; egészségügy okok; teljesítmény-n övelési cél.
Az élsport támogat ása:
tehetségkutatás; létesítmények biztosítása; sportorvosi és sporttudom ányos támogatás; edzők és sportszakemberek oktatásának támogatása; sportszervezetek támogatása; sportolók társadalmi beilleszkedésének segít ése a sportkarrier után.
Finanszírozás :
a célok elérését kö zponti, regionális és helyi önkormányzati forrá forrásokbó sokbó l kell biztosí biztosítani; ösztönö zni kell a magánszektor támogatását; ösztönö zni kell a fejlődéshez szükséges saját források ön álló kitermelé sét.
További alapelvek: a
képzés ösztönzése; sport és környezetvédelem (pl. sportlétesítmények tervezésénél); informá információ ciócsere és kutatá kutatásfejleszté sfejlesztés; ködés (köz- és hazai és nemzetközi együttmű privátszféra, valamint a sport és a társadalom más területei (pl. egészségügy, területfejlesztés) között.
A sportoló jogállása
Sportoló: Az a természetes szemé ly, aki sporttevékenységet végez. Sporttevékenység: t örvényi definíció t ld. korábban!
legszű kebb értelemben: az a „komoly sportteljesítmény”, amit a hivatá sos sportoló kifejt; tágabb értelemben: rendszeres testmozgá s, amelynek eredménye összevethet őmásokéval (amatő r sportoló is); legtágabb értelemben: minden tevékenység, amely (tudatosan vagy hatás ában) testedzésre irányul sportnak tekintendő , az ezt kifejtőszemély pedig sportoló sportolónak (szabadidő (szabadidő s sportoló sportoló is).
Versenyszerűen sportoló (versenyző): Aki a sportszövetség által kiírt, szervezett vagy engedélyezett versenyeken vagy versenyrendszerben részt vesz. Amatőr vagy hivatásos sportoló . Hivatásos sportoló : az a versenyző, aki jö vedelemszerzési céllal, foglalkozásszerűen folytat sporttevékenységet. Minden más versenyzőamatőr sportoló.
A versenyzőjogai: a sportszervezet köteles biztosí tani a sportá g jellege szerinti biztonságos sporttevékenység folytatásához szükséges feltételeket; a sportteljesítményéhez igazodó mértékben igényelheti a sportszervezetétől az eredm ényes sporttevékenységhez szükséges felkészülési, versenyzési lehetőség biztosítását; a fogyatékos versenyzőfelkészüléséhez és versenyeihez egészségi, illetve fogyatékossági állapotának megfelelő külön feltételeket igényelhet.
A versenyzőkötelezettségei: - a tisztességes játék (fair play) elvei szerint felkész ülni és versenyezni; a sportá g jellegének megfelelősportorvosi alkalmassá gi, illetve szűrővizsgálatokon részt venni (sportegészségügyi ellenőrzés); a sportá g hazai és nemzetközi versenyszab á lyzatában, valamint egyéb szabályzataiban foglaltakat betartani; sporttevékenysége sorá n sportszervezetének (sportszövetségének) érdekeit is figyelembe venni; a tiltott teljesítményfokozó szerek, készítmények, módszerek tilalmát betartani; doppingvizsgálaton való részvétel.
Versenyengedély: A
sportszövetség által kiállított, a törvényi rendelkezéseknek megfelelő, a versenyrendszerben, illetve versenyeken való részvételre jogosító sportolói igazolvány. A sportszövetség visszavonja, ha kiadásának nem voltak meg a jogszabályi, valamint a sportszövetség szabályzatában foglalt feltételei
A sportszövetség versenyszabályzata: Tartalmazza: a versenyrendszer keretében folytatott sport- é s az ahhoz kö zvetlenül kapcsoló dó szakmai tevékenység szabályait; a versenyrendszerben részt vevősportoló, sportszervezet, sportszakember általános és sportági jogait és kö telezettségeit; a sportszö vetség eljárásának szabályait; a versenyengedé versenyengedély kiadá kiadására, nyilvá nyilvántartá ntartására és visszavoná visszavonására vonatkozó részletes szabályokat; mely verseny esetén elő felt étele a versenyengedély kiadásának a sportoló sporttevékenységével összefüggőbiztosítás. Lehető Lehetővé teheti, hogy a sportszö vetség által, vagy kö zremű k ödésével szervezett versenyen az amatőr- és a szabadidős sportoló egy versenyre (mé rkőzésre) szóló versenyzési engedéllyel (rajtengedéllyel) vegyen részt.
A versenyengedély csak (a sportegészségügyi ellenőrzés adatait tartalmazó) sportorvosi engedéllyel együtt érvényes. A versenyengedély kiadásá t a sportszövetség szabályzatban megállapított díj megfizetéséhez kötheti.
A versenyengedély kiadásának megtagadása vagy a versenyengedély visszavonása (határozat formájában) → 8 napon belül panasz a sportszövetség eln ökségéhez → ha az elnö elnöksé kség 15 napon belü belül nem ad helyt a panasznak → a határozat kézbesítésétől számított 30 napon belül (jogvesztőhatáridő) keresettel bírósághoz vagy a Sport Állandó Választottbírósághoz lehet fordulni. (Ugyanez irányadó az igazolással, átigazolással kapcsolatos jogvitákra is.)
Az amatőr sportoló Sportolhat: sportegyesület keretében: tagként; dés alapján; sportszerző egyidejű leg tagként és sportszerződés alapján.
sportvállalkozás keretében:
sportszerződés alapján.
A sportiskola tanulója és az iskolai sportkör tagja tanulói jogviszony alapján minősül amatőr sportolónak.
Sportszerződés: a sporttevékenységgel kapcsolatos együttműködés feltételeiről szóló megállapodás a sportszervezet és az amat őr sportoló kö zött. Jelentősége:
nevelő nevelőegyes egyesü ület vonatkozá vonatkozásában (egymá (egymás kö közö tti kapcsolatrendszer szabá szabá lyoz lyozáása); sportversenyekre felké felkész szüülésn snéél (sportszervezet ré részesedé szesedése a szponzori pénzekb nzekbő ő l, juttatá juttatá sok a sportoló sportoló sikere eseté esetén).
A sportvállalkozás keretei közö tt sportszerződés alapján való sportolás kö vetkeztében nem válik a versenyzőhivatalos sportolóvá. A Polgári Tö rvénykö nyvről szóló 1959. évi IV. törvény megbízási szerződésre vonatkozó rendelkezései irányadó ak rá. (értelmezés és kiegészítés esetén). Ír ásba kell foglalni. Határozott időre (legfeljebb 5 évre) kö thető.
Az amatőr sportoló sporttevékenységéért nem részes ülhet díjazásban. (sem a l, sem más természetes és jogi személytő sportszövets égétő l) Nem minő sül díjazásnak (ha a sportszö vetség szabá lyzata má sként nem rendelkezik): felk felkéészü szüléssel és versenyzé versenyzéssel összef sszefüügg ggő őindokolt és igazolt kö költs ltséégek megtérítése, illetve az ezzel kapcsolatos természetbeni juttatás (pl. utazá si és szá llásköltség); eredményessé gi elismerés (pé nzbeli elismer és, érem, aj ándéktá rgy stb.); a szponzorálá si szerző dés keretében nyújtott támogatás. A sportszövetség versenyszabályzatában határozza meg, hogy az amatő r sportoló milyen felté feltételekkel vehet ré részt hazai, illetve nemzetkö nemzetkö zi (kü (külfö lföldi) pé pénzd nzdííjas versenyen, tová továbbá bbá hivat hivatáásos versenyrendszerben (open (open--típus pusú ú versenyek). A tagsá tagsági viszony, illetve a sportszerző sportszerző dés lé létrej trejö ötté ttével az amatő amatő r sportoló sportoló já tékjog kjogáának haszná haszná lat latáát e jogviszony fenná fenná lllláásának idő idő tartamáára tartam sportszervezetének ingyenesen átengedi. Az amatőr sportoló a sportszövetség versenyrendszerében csak akkor vehet részt, ha versenyengedéllyel rendelkezik . (célszerű s ég, átláthatósá g) A versenyengedély iránti kérelmet az amatő r sportoló csak a sportszervezetén keresztü kereszt ül ny nyú újthatja be a sportszö sportszövetsé vetséghez.
Az amatőr sportoló igazolása, átigazolása Ha sportszerződés alapján sportol, e szerződés fennállásának időtartama alatt csak a sportszervezete előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolhat át másik sportszervezethez. A sportszervezet a hozzájárulás megadását költségtérítés (nevelési költségtérít és) fizetéséhez kötheti. (lehetőség) A kö ltségtérítés mért ék ét a sportsz övetség szabályzatban meghatározhatja, ennek hiányában a költségtérítés mértékére az érintett sportszervezetek egymás közötti megállapodása az irányadó.
Kö ltségtérít és nem fizethetőa korábbi sportszervezetnek, ha r sportoló nem sportszerződés alapján sportol; az amatő sportszerző désének id őtartama már lejárt; a sportszerző sportszerződé s jogszerű jogszerű en megszű megszű nt. Az ezzel ellentétes megállapodás semmis, úgy kell tekinteni, mintha a felek meg sem kötötték volna. A sportszerződés alapján sportoló amatőr sportoló sportszerződése fennállása alatt csak előzetes írásbeli hozzájárulásával igazolható át - ideiglenesen (kölcsönadás) vagy véglegesen - más sportszervezethez. A sportoló a hozzájárulás megadását ellenérték fizetéséhez nem kötheti. (a törvé ny ez esetben nem rendelkezik semmisségről)
A hivatásos sportoló A sportvállalkozá ssal kötött munkaszerző dés alapján fejti ki sporttevékenységét. Sportegyesületben csak akkor végezhet sporttevékenységet, ha ezt a sportszövets ég szabályzata lehető vé teszi. Sporttevékenységgel összefü ggőmunkaviszonyá ra a Munka Törv énykönyvéről szó sz ó ló 1992. évi XXII. tö törv rvéény rendelkez rendelkezéései vonatkoznak az alá alábbi eltéérésekkel: elt -
a munkaszerző munkaszerző dés csak hatá hatá rozott idő idő tartamra tartam ra kö köthető thető(megsz (megszüünteté ntetése kö közös megegyezéssel vagy rendkívüli felmondással);
-
próbaid őnem köthetőki;
ha versenyengedélyét a sportszövetség a hivatá sos sportoló önhibájából visszavonja, a munkáltató a munkaviszonyt megszü ntetheti. Ebben az esetben a hivatá sos sportoló a szerző déséből még hátral évőidő szakra - az egészségügyi alkalmatlansá g esetét kivéve - az átlagkereset megtérítésére nem tarthat igényt;
-
munkaszüneti napokon is rendszeresen foglalkoztatható. a pihenő nap legfeljebb hathavonta - részben vagy egészben - összevontan is kiadhat ó;
-
a hivatá hivatásos sportoló sportoló csak a munká munká ltat ltató ó elő elő zetes írásbeli hozzá hozzáj árul ruláásá val lé létes tesííthet sporttevéékenys sporttev kenysééggel össze nem fü függő ggőtová további munkaviszonyt. munkaviszonyt. (sé (sérül ésveszé sveszély, a sségvonás alól) munká ltató engedélye mentes ítheti a sportolót az esetleges felelő Sporttevékenység folytatá sá ra sportágában tov ábbi jogviszonyt nem létesíthet (nem lehet hivatásos labdarúg ó 2 élvonalbeli csapatban), más sportá gban való sporttevéékenys sporttev kenyséégre vonatkozó vonatkozó tová további jogviszony lé létesí tesítéséhez a munká munká ltat ltató ó el elő ő zetes írásbeli hozzá hozzájá rul ruláása sz szü üksé kséges;
-
a nemzeti válogatott keretben t örtén őszereplésére a kirendelésre vonatkozó szabá lyokat kell alkalmazni azzal, hogy a kirendeléshez a hivatásos sportoló elő zetes hozzááj árul hozz ruláása szü szüks ksééges. ges. (kirendelé (kirendelés: ideiglenes jelleggel má más sportszervezetné sportszervezetnél tö tört rtéénő munkavéégzé munkav gzés) A kirendelé kirendelés ö sszes idő időtartama egy naptá naptári éven belü belül 44 munkanapná munkanapnál hosszabb is lehet. (a munká ltatói jogok gyakorl ásá ról megegyeznek a felek, enélkül a sportszö vetség gyakorolja azokat azzal, hogy a munkaviszonyt nem szüntetheti meg);
-
csak a já já tékjog haszná használati jogá jogának ideiglenes átad tadáása eseté esetén rendelhető rendelhetőki munkavéégzé munkav gzésre má má s sportszervezethez. sportszervezethez. A kirendelé kirendelés idő idő tartama ebben az esetben egy naptá ri éven belü l 44 munkanapnál hosszabb is lehet.
A hivatásos sportolóval kötött munkaszerződés csak akkor jön létre, ha az Mt.-ben foglalt kötelezőtartalmi elemeken (munkavégzés helye, munkabér, munkakör) túlmenően tartalmazza a munkavégzés módjára, a munka- és pihenő időre, a szabadság kiad ásá ra, a munka dí jazá sára vonatkozó megállapodást.
Semmis az a szerz ődés, amellyel a sportszervezet a hivatásos sportoló részére a sporttevékenységére kötött munkaszerződésben foglaltakon túl anyagi előnyt biztosít.
A hivatá hivatásos sportoló sportolónak a munkaviszony kereté keretében kifejtett sporttevékenysége sorá n történt balesete üzemi balesetnek minő sül. (a tb. jogszabályokban foglalt kedvezményekre jogosult, mint baleseti táppénz, baleseti járadék) A munkáltató - amennyiben a sportszövetség szabályzata ezt elő el ő írja - köteles a hivatá hivatásos sportoló sportoló jav javáára életlet- és sportbalesetsportbaleset-biztosí biztosítást kötni. (a sportoló egzisztenciális biztonságá t garantálja)
Ha a köztartozás fenná llása miatt vagy más okból a sportszervezet nem indulhat a versenyrendszerben, illetve abbó abból utó utóbb kizá kizárj rjáák, ez a munká munká ltat ltató ó súlyos szerző szerző désszeg sszegéésének minő minő sül, és ezé ezért a munkaviszonyt a sportoló sportoló rendkíívüli felmondá rendk felmondással megszü megszüntetheti. A felmondá felmondás utá utá n a sportoló sportoló szaktól - azonnal igazolhatóvá válik. Ezt függetlenül az esetleges á tigazolá si idő a szabályt kell megfelel ő en alkalmazni a sportszerző déssel rendelkezőamatő r sportoló sportol ókra is.
A hivatá hivatásos sportoló sportolónak hivat hivatáásos sportoló sportolói versenyengedé versenyengedéllyel kell rendelkeznie.. A versenyengedé rendelkeznie versenyengedélyt a sportszö sportszövetsé vetség a hivatá hivatá sos sportol sportoló ó kérelm relméére adja ki.
A sportoló sportoló hivatá hivatásos sportol sportoló ó i munkaszerző munkaszerző dést sportszervezettel csak hivatáásos versenyengedé hivat versenyengedély birtoká birtokában kö köthet. thet.
A hivatásos sportoló igazolása, átigazolása Igazolás A játékjog a sportoló tevékenységéhez fű ződőfizikai és szellemi képességei sporttevékenység keretében tö rtén ő felhasználásának joga (személyhez fűződővagyoni értékűjog). Ezzel a sportoló , mint tulajdonos rendelkezik (tulajdonosi jogosítványai: birtoklás, használat, rendelkezés). A hivatásos sportoló játékjogának használatát a sportszervezettel kö tött munkaszerződésben, a munkaviszony fennállásának időtartam ára ruházza át a sportszervezetre. Ez a hivatásos sportoló igazolásának minősül, amelyet a sportszervezet bejelent a sportszö vetsé g részére. A sportszö vetség az igazolást nyilvántartásba veszi. A játékjog használat áért a hivatásos sportoló a munkaszerződésben megá megállapí llapított külön ellené ellenérté rtékre tarthat igé igényt. nyt.
A munkaszerződés időtartamának lejártával, illetve a munkaszerződés jogszerűmegszű nése esetén a játékjog használati joga ingyenesen visszaszáll a hivatásos sportolóra. (garanciális szabály, hogy az ezzel ellentétes megállapodás semmis) Semmis az a szerződés, amely a játékjog mint személyhez fűződővagyoni értékűjog elidegenítésére vagy megterhelésére irányul. Ez a rendelkezés az amatőr sportoló játékjog ára is irányadó. Az igazol igazoláási dí díj a já játékjog haszná használati joga átruhá truházásának ellenértéke.
Átigazolás A munkaszerződés fennállása alatt a játékjog használati jogát megszerzősportszervezet - a hivatásos sportoló előzetes írásbeli hozzájárul ásával - ezt a használati jogot ideiglenesen vagy véglegesen másik sportszervezetre átruh ázhatja (átigazolás). A hozzájárul ás megadásáért a hivatásos sportoló az átruházó sportszervezettől a megállapodásuk szerinti ellenértékre tarthat igé nyt. Az ideiglenes átigazolás (kölcsönad ás) a hivatásos sportoló munkaszerződé sét nem érinti (kirendelés). Végleges átigazolás esetén új munkaszerződést kell kötni. A játékjog használatának ideiglenes vagy végleges átruh áz ásáért a sportszervezet a másik sportszervezettől ellenértékre tarthat igé nyt, amelynek m ért ékét a két sportszervezet kö zötti megállapodás határozza meg. Ezt írásba kell foglalni, és be kell jelenteni a sportszövetségnek, amely az átigazolást nyilvántartásba veszi.
A hivatásos sportoló igazolás ával, illetve átigazolásával kapcsolatos szerző szerz ődések kereskedelmi ügynö gynök kö közvetí zvetítésével akkor kö köthető thető k meg, ha az ügyn gynö ököt a sportszö sportszövetsé vetség nyilvá nyilvántartá ntartásba veszi, vagy ha az ügyn gynö ök a nemzetközi sportszövets ég nyilvántartásában szerepel. A k özvetítésért az ügynököt jutalék illeti meg. Az ügynöki jutalék, valamint a sportszövetségnek fizetendőhozzájárulások kivételével semmis minden olyan meg állapodás, amely a hivatásos sportolón, illetve a haszná használati jogot ideiglenesen vagy vé véglegesen átruh truháázó sportszervezeten kí kívül másnak biztosí biztosít ré részesed szesedéést a já játékjog haszná használati jogának átruházásáért fizetett ellenértékből. Az igazoló sportszervezet az igazol ásért fizetett ellenérték
egy százalékának megfelelőösszeget kö teles a sportszövetségnek befizetni négy szá százal zalééknak megfelelő megfelelőösszeget kö köteles az utá utánpó npótl tláás -nevel neveléést tá mogat mogató ó sportszö sportszövetsé vetségi alapba köteles befizetni.
Sportfegyelmi felelősség A jogbiztonság alkotmányos elve miatt alapvet őkövetelm ény, hogy az állampolgárok alapvetőjogai és kötelezettségei tö rvényi szinten legyenek meghatározva. A Sporttörvé ny a sportfegyelmi felelősséggel érintett szem élyi körre, a büntetés mértékére, időtartamára és a fórumrendszerre tartalmaz rendelkezéseket. A sportfegyelmi felelősségről szó ló 39/2004. (III. 12.) Korm. rendelet szabályozza részleteiben az eljárási szabályokat. A sportfegyelmi felelő felelőss sséég 3 szemé szemé lyi kö kö rrel szemben érvényesíthető. Sportfegyelmi eljárást lehet lefolytatni:
- sportolóval (versenyző vel), sportszakemberrel (külön ösen az edző , a csapatvezető , a mérkő zésvezető , a versenybí versenybíró, a sportorvos, a gyú gyúró, tová továbbá bbá a sportszö sportszövets vetséég szabá szabá lyzat lyzatáában hatá határozza meg, hogy az adott sportá sportágban kik minő minősülnek még sportszakembernek), sportszervezettel szemben.
Versenyző vel és sportszakemberrel szemben akkor folytatható le, ha a sportszövetség verseny-, igazolási vagy egyéb szab ályzataiban foglalt kötelezettségét vétkesen megszegik. a versenyző re és sportszakemberre kiszabhat ó fegyelmi büntetések: szó szóbeli figyelmezteté figyelmeztetés; í rásbeli megrová megrová s; sportszö sportszövetsé vetség által adott kedvezmé kedvezmények legfeljebb egy év idő idő tartamra tö tört rtéénő megvoná megvonása (csö (csökkenté kkentése); Pé nzbünteté s. a versenyző re kiszabható fegyelmi büntetések: a sportszö sportszövetsé vetség versenyein tö törté rténőrészv szvéételt teltő ő l legfeljebb öt évre való való eltilt eltiltáás; az igazol ási szabályok megsé rté se eseté n az átigazol ásból legfeljebb ké t é vre t ört rtéénőkizá kizár ás. a sportszakemberre kiszabható fegyelmi büntetés: a sportszö sportszövetsé vetség versenyrendszeré versenyrendszerében tö törté rténősportszakmai tevé tevékenys kenyséégt gtő ő l legfeljebb öt évre való eltiltás.
A pénzbüntetés mértéke a hivatá sos sportoló sporttevékenységbő l, illetve a sportszakember szakmai tevé tevékenys kenyséégb gbő ő l szá származ rmazó ó éves átlagjö tlagjövedelmé vedelmének hat havi összeg sszegéét nem haladhatja meg. meg. Amat Amatő őr sportoló sportolóra, vagy ingyenes megbízási szerz ő dés alapján tevékenykedősportszakemberre pénzbüntet és nem szabható ki .
Sportszervezettel szemben akkor folytatható le, ha a sportszövetség alapszabályá ban vagy má s szabályzataiban foglalt kötelezettségét vétkesen megszegi. A sportszö sportszövetsé vetség a sportfegyelmi eljá eljárást tagjaival, illetve az általa kií kiírt vagy szervezett versenyen részt vevősportszervezettel szemben folytathatja le. a sportszervezetre kiszabható fegyelmi büntetések:
í rásbeli figyelmeztetés; a sportszö sportszövetsé vetség által adható adható juttatá juttatások csö csökkent kkentéése, megvoná megvonása; a rendező i létszám felemel ésére k ötelezés; sportszövetségi ellenő r fogadására és eljár ási költségeinek viselésére kötelezés; a sportrendezvé sportrendezvény né néző k né nélk lkü ül, zá zárt sportlé sportlétesí tesítm tméényben tö tört rtéénőmegtart megtartáásának elő elő írá sa vagy szektor lezá lezárásának elrendelé elrendelése; a pá pá lyav lyaváálaszt lasztáási jog megvoná megvoná sa; a mérkő zés eredményének megsemmisítése, bajnoki pontok levonása; bü ntet ntető ő pontok megá megállapí llapít ása; nemzetközi sportrendezvényen történőrészvételtő l eltiltá s; sportoló sportoló igazol igazoláásá hoz (á (átigazol tigazoláásához) való való jog megvoná megvonása; a versenyrendszer alacsonyabb osztá osztályá lyába sorolá sorolás; meghat ározott számú versenybő l vagy versenyrendszerbő l történőkizárás; a sportszö sportszövetsé vetségi eljá eljárá s kö költsé ltségeinek viselé viselésére kö kötelezé telezés; a sportszövetségbő l kizárá s; legfeljebb ötvenmillió tvenmillió forint pé pénzbü nzbüntet ntetéés.
Fórumrendszer: Elsőfok: sportszövetség fegyelmi bizottsága vagy területi, szervezeti egységének sportfegyelmi bizottsága. Másodfok: A sportsz övetség sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szerv (elnökség, fellebbviteli bizottság).
A Sport Állandó Választottbíró sághoz vagy bírósághoz fordulhat a határozat l számított 30 napon belül (jogvesztőhatáridő kézbesítésétő ) a versenyző
a sportszakember
pénzbü nzbünteté ntetés; a sportszövetség versenyein történőrészvételtő l legfeljebb öt évre való eltiltá s; az igazol ási szabályok megsértése esetén az átigazol ásból legfeljebb két évre t örténőkizár ás esetén. pénzbü nzbünteté ntetés; a sportszö sportszövetsé vetség versenyrendszeré versenyrendszerében tö törté rténősportszakmai tevé tevékenys kenyséégt gtő ő l legfeljebb öt évre való való eltilt eltiltáás eseté esetén.
a sportszervezet
a sportszövetség által adhat ó juttatások csökkentése, megvonása; a sportrendezvény néző k nélkül, zárt sportlétesítményben történőmegtartá sának elő írá sa vagy szektor lezárásának elrendelése; a pá pá lyav lyaváálaszt lasztáási jog megvoná megvoná sa; nemzetkö nemzetközi sportrendezvé sportrendezvényen tö törté rténőrészv szvéételtő teltő l eltiltá eltiltá s; sportoló igazolá sá hoz (átigazolá sához) val ó jog megvonása; a versenyrendszer alacsonyabb osztá osztályá lyába sorolá sorolás; meghat ározott számú versenybő l vagy versenyrendszerbő l történőkizárás; a sportszö sportszövetsé vetségbő gbő l kizá kizárá s; pénzbü nzbünteté ntetés eseté esetén.
Fontosabb eljá eljárási szabá szabályok A sportfegyelmi eljá eljá rá st a sportsz sportszö övetsé vetség, illetve - ha a sportszö sportszövetsé vetség sportfegyelmi szabá szabályzata lehető lehető vé teszi - els első őfokon a sportszö sportszövets vetséég terü területi szervezeti egysége folytatja le. Az eljáró szerv az els őfokú eljárás lefolytatás ára sportfegyelmi bizotts ágot, továbbá a sportszövetség a másodfokú eljárás lefolytatásá ra sportfegyelmi szabályzatában meghatározott fellebbviteli szervet köteles mű ködtetni. Jogorvoslat, fellebbvitel Az elsőfokú sportfegyelmi határozat ellen az eljárás alá vont, illetve az, akinek jogáát vagy jogos érdeké jog rdekét a hatá határozat érinti a ké kézbesí zbesítéstő stől szá szá mított tizenö tizenöt napon belü belül jogorvoslati ké kérelmet terjeszthet elő elő. A jogorvoslati ké kérelmet az első els őfokú fokú hatá hatá rozatot hozó hozó sportfegyelmi bizottsá bizottsá g elnö elnökénél kell benyú benyújtani, aki azt tizenö tizenöt napon belü belül az eljá eljárás sorá során keletkezett iratokkal együ együtt továábbí tov bbítja a sportszö sportszövetsé vetség fellebbviteli szerve vezető vezető jének. A má másodfok sodfokúú elj eljáárás sorá során a sportszö sportszö vets vetséég fellebbviteli szerve az első elsőfokú fokú határozatot megsemmisíti és az elsőfokon eljárt sportfegyelmi bizottságot új eljárásra utasítja, az elsőfokú határozatot megváltoztatja, vagy helybenhagyja. A sportfegyelmi eljá rá s lefolytatá sával összefüggők öltsé geket az eljáró szerv viseli. Azonban, ha az eljá eljárás alá alá vont sportfegyelmi felelő felelő ssé sségét jogerő jogerő sen megáállap meg llapíítottá tottá k, az eljá eljárás alá alá vont kö kö teles megté megtéríteni az általa indí indítv tváányozott eljáárási cselekmé elj cselekmények, illetve a ré rész széérő l igé igénybe vett jogi ké képvisel pviselő őkölts ltséégeit.
A sportszervezetek jogállása A sportszervezetek típusai:
Sportegyesület Sportvállalkozás
Sportegyesület
A sportegyesület az egyesülési jogró l szóló 1989. évi II. törvény (Et.), illetve a Ptk. szab ályai szerint m ű kö dőolyan társadalmi szervezet, amelynek alaptevé kenysége a sporttevé kenység szervezé szervezése, se, valamint a sporttevé sporttevékenysé kenység felté feltételeinek megteremtése. A sportegyesület a magyar sport hagyományos szervezeti alapegysége, a szabadidősport, a versenysport, a tehetséggondozás és az utánp ótlás-nevelés mű helye. Sportegyesület közvetlenül is részesíthetőállami (ö nkormányzati) támogatásban. Az egyesületekről vezetett bíró sági nyilvántartásban a sportegyesület sportegyesületi jellegét kifejezetten fel kell tüntetni.
A sportegyesület:
lését évente legalá bb egyszer össze kell hívni (a folyamatos mű közgyű ködés feltéételeinek megteremté felt megteremtése); sporttal ö ssze nem fü függ ggő őtevé tevékenys kenysééget, valamint sporttevé sporttevékenys kenyséégével összef sszefü ügg ggő őkereskedelmi tevé tevékenys kenysééget (ideé (ideértve a sportegyesü sportegyesület vagyoni érté rtékűjogainak hasznosí hasznosítását is) csak kiegé kiegészí szítőtev tevéékenysé kenységk gkéént folytathat; sportegyesü sportegyes ület a szakosztá szakosztály lyáát, illetve má má s szervezeti egysé egységét alapszabá alapszabály lyáában foglalt felhatalmazás alapján kö zgyű lési határozattal jogi személlyé nyilváníthatja; a sportegyesület jogutód nélküli megszű nése esetén a szakosztály jogi szeméélyis szem lyiséége is megszű megszű nik. A jogi szemé személy szakosztá szakosztály kö kötelezetts telezettséégeié geiért a sportegyesü sportegyes ület kezesi felelő felelő ssé sséggel tartozik; a sportegyesü sportegyesületre megfelelő megfelelő en alkalmazni kell a cső cső deljáárásr delj sró ól, a felszá felszámolá molási eljárásról és a végelszámolásról szóló 1991. évi IL. törvény szabályait (hitelező (hitelez ő k jogvé jogvédelme és a megfontolt gazdá gazdálkodá lkodás elő elő segí segítése); a sportegyesü sportegyesület bí bírósági feloszlatá feloszlatása eseté esetén a hitelező hitelező k kielé kielégítése utá után fennmaradó fennmarad ó vagyon állami tulajdonba kerü kerül, és azt kö közérdekű rdekűsportc sportcéélra kell fordítani.
Sportvállalkozás
Sportvállalkozásnak min ősül az a gazdasági társaság, amelynek a cégnyilvánosságról és a bíró sági cégeljárásról és a végelszámolásró l szó ló 2006. évi V. törvény alapján a cégjegyzé gjegyzékbe bejegyzett főtevé tevékenysé kenysége sporttevé sporttevékenysé kenység, továbbá a gazdasági társaság célja sporttevékenység szervezése, valamint a sporttevékenység feltételeinek megteremtése egy vagy több sportágban. Sportvállalkozás korlátolt felelősségűtársasági, illetve részvénytársasági formában alapítható , illetve mű kö dhet a gazdasági társaságokró l szó ló 2006. évi IV. törvény szabályai szerint. A fogyatékosok sportja, illetve a szabadidősport területén sporttevékenység közhaszn ú t ársaság keretében is szervezhető.
Sportszövetség A sportszö vetségek meghatározott sporttevékenységek kö rében a sportversenyek szervezésére, a tagok érdekvédelmére és a részükre való szolgáltat ásokra, valamint a nemzetközi kapcsolatok lebonyolítására létrehozott, jogi személyiséggel és önkormányzattal rendelkezőt ársadalmi szervezetek. A sportszö vetségek típusai: országos sportági szakszö vetségek; sportági szövetségek; szabadidő szabadidősport szö szövetsé vetségek; fogyatékosok sportszö vetségei; iskolai-egyetemi sport sportszövetségei. diák - é s fő A sportszö vetség sportszövetségi jellegét és típusát a bíró sági nyilvántartásban fel kell tüntetni.
Az országos sportági szakszövetség (szakszövetség) A szakszö vetség olyan sportszö vetsé g, amely sportágában kizáró lagos jelleggel lát el jogszabályokban meghatározott feladatokat, és törvényben (Sporttörvény) megállapított külö nleges jogosítványokat gyakorol. A szakszö vetség önkormányzattal és nyilvántartott tagsággal rendelkezőszervezet, amelyet a sportágban működő sportszervezetek hozhatnak létre a Sporttö rvényben meghatározott feltételekkel. A szakszö vetségnek kizárólag olyan sportszervezetek lehetnek tagjai, amelyek az adott sportág versenyrendszerében részt vesznek. A sportágban tevékenykedő sportszervezetek felvé felvétele a szakszö szakszövetsé vetségbe nem tagadható tagadható meg, ha a sportszervezet magára nézve kötelezőnek elfogadja a szakszö vetség alapszabályát. A szakszö vetségre az Et. társadalmi szervezetekre és a Ptk. egyesületekre vonatkozó szabályait kell megfelelően alkalmazni. Egy sportágban csak egy szakszö vetsé g működhet.
Szakszö vetség csak olyan sport ágban hozható létre: amely a Nemzetközi Olimpiai Bizotts ág által elismert sportág, vagy amelyben a sportág nemzetkö zi szövetségét felvett ék a Nemzetközi Sportszö vetségek Szö vetségébe (AGFIS). Szakszö vetségnek az előzőeken túl csak olyan sportszövetség minősülhet, amelynek: legalább t íz, az adott sportágban tevékenykedősportszervezet a tagja; legalább h árom éve folyamatosan országos versenyrendszert (bajnokságot) működtet; versenyrendszerében rendszeresen legalább száz fő , sportági versenyengedéllyel rendelkezősportoló vesz részt. A szakszö vetséget a Fővárosi Bíró ság hatáskörrel é s kizár ólagos illetékessé ggel külön jogi személy típusként veszi nyilvántartásba. A szakszö vetség közhaszn ú, illetve kiemelkedően közhaszn ú szervezetnek minősíthető.
A szakszö szakszövets vetséég alapvető alapvetőfeladata feladata::
szabályzatok kiadá szabá kiadá sával biztosí biztosítani a sport sportáág rendelteté rendeltetésszerű sszerűmű ködését; a sportá sportág nemzetkö nemzetközi szabá szabályaival összhangban kialakí kialakítani a sportá sportág versenyrendszerét, e versenyrendszer alapján szervezni a sportág versenyeit, meghatározni a sportág hazai versenynaptárát és nemzetközi versenyeken, mérkő zéseken való részvételét; részt venni a sportág nemzetkö zi szövetségének munkájában, szervezni a sportáág ré sport részvé szvétel teléét a nemzetkö nemzetközi sportkapcsolatokban; mű ködtetni a nemzeti vá vá logatott kereteket, kereteket, elő elő segííteni a sportá seg sportág ához tartozó tartozó sportolók részvételét a nemzetközi sporteseményeken; meghatározni a sportág stratégiai fejlesztési koncepci óit (ideértve az utáánp ut npó ótl tláás-nevel neveléés fejleszté fejlesztését is) és gondoskodni ezek megvaló megvalósításáról; képviselni a sportá sportág érdekeit az állami szervek, a kö köztestü ztestületek, a tö többi sportszö sportsz övetsé vetség, illetve má más tá társadalmi szervezetek elő elő tt, valamint a nemzetkö nemzetk özi sporté sportéletben; az alapszabá alapszabályá lyában meghatá meghatá rozott mó módon szolgá szolgáltat ltatáásokat nyú nyújtani tagjainak, ködni a tagok közö tti viták rendezésében, elő segíteni a sportág ában közremű mű ködősportszakemberek képzését és tov ábbképzését; meghatározni a sportág utánpótl ás-fejlesztési koncepcióját és gondoskodni annak vé végrehajt grehajtáásáról.
A szakszö vetség ellátja az alapszabályában, a sportága nemzetkö zi szö vetségének szabályzataiban, illetve a jogszabályokban meghatározott egyé b feladatokat:
gondoskodik a sport ágában a versenyzők nyilvántartásáró l, igazolásáró l, átigazolásáról; megadja vagy megtagadja a sportági nemzetközi szövetsége, illetve a külföldi sportszövetség által megkívánt hozzájárulást magyar versenyzők külfö ldi, valamint a külfö ldi versenyzők Magyarországon tö rténőversenyzéséhez; sportfegyelmi jogkö rt gyakorol; érvényesíti a doppingtilalmat; meghatározza a sportlétesítmények haszn álatával, illetve a sporteseményekkel kapcsolatos sportági kö vetelményeket.
A sportág céljainak elé rése érdekében a szakszö vetség szponzorálási és más kereskedelmi szerződéseket köthet, ideértve a sportági sportrendezvé sportrendezvényekkel kapcsolatos vagyoni é rt rtéék űjogok hasznosítását is.
A szakszö szakszö vetsé vetség az alá alábbi sporttevé sporttevékenysé kenységgel ö sszef sszefü üggő ggő szabályzatokat kö teles megalkotni: versenyszabályzat, igazolási (nyilvántartási) és átigazolási szabályzat, sportfegyelmi szabályzat. A versenyszabályzatban kell rendelkezni a sportág jellegének megfelelően a sportoló k élet-, sportbaleset- és vagyonbiztosításának rendszeréről. A szakszö vetség bevételei: A szakszö vetség első sorban a tagdíjakból, szponzori bevételekből, a kereskedelmi jogai ért ékesítéséből származó bevételekből, valamint kö zponti költs égvetési, ö nkormányzati, köztestületi, kö zalapítványi és egyéb támogatásokból gazdálkodik. Törvényességi felügyelet: ködése felett a t örvényességi felügyeletet az A szakszö vetség mű ügyészsé g gyakorolja.
A szakszö szakszövets vetséég szervezeti felé felépítése se::
A szakszö szakszövets vetséég szervezeti felé felépítésére az Et Et.. elő elő írásai vonatkoznak (a Sporttörvényben foglalt eltérésekkel). A szakszövetség legfelső bb szerve a tagok képviselő ibő l álló közgyű lés (küüldö (k ldöttgy ttgyű ű lés), amelyet évente legalá legalább egyszer össze kell hí hívni. vni. A szakszö szaksz övetsé vetség kö közgyű zgyű lésének legalá legalább há három tagbó tagbó l álló lló ellen ellenő ő rző rzőtestü testületet kell vá vá lasztania a szakszö szakszövetsé vetség gazdá gazdálkodá lkodásának ellenő ellenő rzé rzésére. Ha a szakszövetség hivatásos vagy vegyes (nyílt) versenyrendszert (bajnokságot) mű ködtet, az ellenő rz őtestület mellett könyvvizsgálót is kell alkalmaznia. A szakszövetség egyes szervezeti egységeit - péld ául tagozatait, területi szervezeteit, szaká szakágait - jogi szemé személyis lyisééggel ruhá ruházhatja fel. fel. A jogi szemé személy szervezeti egysé egység vezeté vezetésének és mű mű ködés ének rendjé rendjét a szakszö szakszövets vetséég állap llapíítja meg. A jogi szemé személy szervezeti egysé egység kö kötelezetts telezettséégeié geiért a szakszö szaksz övetsé vetség kezesi felelő felelő ssé sséggel tartozik. tartozik. Ha a szakszö szakszövets vetséég hivatá hivatásos bajnoksáágot rendez, kö bajnoks köteles hivatá hivatá sos tagozatot lé létrehozni, és azt jogi személlyé nyilvánítani. A hivatásos tagozatban a szakszö vetség minden olyan tagja részt vehet, amely indul a hivatá sos bajnoksá gban.
A sportági szövetségek A sportági szövetség az Et. alapján mű ködő társadalmi szervezetek szövetsége, amelynek tagjai kizárólag sportszervezetek lehetnek. Egy sportágban egy országos sportági sz övetség alapítható, de sportági szövetség nem csak országos jelleggel mű ködhet.
Szakszövetségi feladatokat ellátó országos sportági szövetségek Bejegyzésének feltétele : sportá gában szakszövetség nem mű ködik; sportá gában legalább három f öldrészr ő l, tizenöt tagországgal sportági nemzetközi szaksz övetség és legalább öt éve világ- vagy Európa-bajnoki versenyrendszer mű ködik, amelynek tagja; legalább a sportágában tevékenykedőtíz sportszervezet tag gal rendelkezik, é s versenyrendszeréében rendszeresen legalá versenyrendszer legalább szá száz - versenyenged versenyengedééllyel rendelkező rendelkez ő- versenyz versenyző ővesz ré részt; legal legaláább három éve folyamatosan orszá országos jellegű jellegűversenyrendszer versenyrendszertt mű mű ködtet; szerepel az illeté illetékes bí bírósá g tá társadalmi szervezeti nyilvá nyilvántart ntartáás ában, ban, és alapszabályá n kívül rendelkezik az e törvényben és a külön jogszabályokban vé tett szabályzatok kal. megállapított, a szakszövetségek részére kötelező Megfelelő en megilletik és terhelik a szakszövetségekre meghatározott jogok és kötelezettségek. Állami támogatásban részesíthető . Szakszövetségi feladatot ellátó országos sportági a bírósági nyilv ántartásban kifejezetten fel kell tüntetni.
A szabadidősport szövetségek és a fogyatékosok sportszövetségei A szabadidősport szövetségek nem feltétlen ül sportágak szerint szerveződő, a szabadidős sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. A fogyatékosok sportszövetségei alapvetően a fogyatékossági ágak szerint sérülés -specifikusan szerveződő, a fogyatékosok verseny- és szabadidősportját szolgáló, sporttevékenységre létrehozott országos sportszövetségek. A fogyatékosok országos sportszövetségei elláthatják mindazon feladatokat, és gyakorolhatják mindazon jogköröket, amelyeket a szakszövetségek ellátnak és gyakorolnak.
A diák- és a főiskolai-egyetemi sport sportszövetségei A diá diák- és fő fő iskolai--egyetemi sport sportszö iskolai sportszövetsé vetségei a diá diák- és fő fő iskolai-iskolai egyetemi sport versenyeinek szervezésére, illetve az abban való közremű ködésre létrehozott országos sportszö vetségek. Az országos diák- és fő iskolai-egyetemi sport sportszövetségei által, illetve közremű zremű ködésükkel szervezett diá diáksport versenyeken ré résztvevő sztvevősportoló sportoló a s ül függetlenül tanuló i, hallgatói jogviszonya alapján diáksportolónak minő s sportoló. attól, hogy versenyzővagy szabadidő A diáksport versenyek elkülönülnek a szakszövetség vagy az országos sportági szö sz ö vets vetséég versenyrendszeré versenyrendszerében szervezett versenyektő versenyektől. A diá diáksport versenyeket a diá diák- és fő fő iskolaiiskolai-egyetemi sport sportszö sportszövets vetséégei önálllló óan - az adott sportá sportág szö szövets vetséégével egyeztetve - írjá rjá k ki.
