Növényrendszertan gyakorlatok 4. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2012 Magnoliidae (Aristolochiaceae, Nymphaeaceae), Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Hamamelididae (Cannabaceae, Urticaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Chenopodiaceae, Amaranthaceae)
1, 2, 3 – Ph 4, 5 – Ch 6-9 - He 10, 11 - Ge 12 - Th 13-15 - HH
Raunkiær-féle életforma-osztályozás 1. • a rügyek kedvezőtlen időszakban (hidegben, szárazságban) való elhelyezkedése szerint: • Phanerophyta (Ph) – fás szárú növények, áttelelő szerveik fedett rügyek a talaj felett; magasság szerint tovább oszthatók: – megafanerofiton (MM) fák: 5 m<, törzs+korona – mikrofanerofiton (M) cserjék: 0,5-5 m, törzs nincs vagy csak rövid – nanofanerofiton (N) törpecserjék: <0,5 m, baziton elágazódás, teljes mértékben fásodott; elfekvő típus a rácscserje – hemifanerofiton (NH) félcserjék: csak az alsó része fásodik a szárnak
• Kamefiton (Ch) – évelő lágyszárúak, több évig élő földfeletti hajtás; a talaj felszínén található fedetlen rügy, a hótakaró védi • Hemikriptofiton (He) – évelő lágyszárúak szárúak, a föld feletti hajtás elpusztul; átvészelő szerv a talaj felszínén, vagy közvetlenül az alatt található fedetlen rügy, avar, elszáradt levelek védik, tőrózsa, tősarj vagy földbeli hajtás..
Raunkiær-féle életforma-osztályozás 2. • Kriptofiton – föld vagy a víz alatt (hagymás, gumós, gyöktörzses növények): • Geofiton (Ge) – áttelelő szerveik száraz talajban • Hemigeofita – ősszel kihajtanak, és vegetatív állapotban telelnek át. • Hidatohelofiton (HH) – vízi és mocsári növények • Hemiterofiton (TH) (kétévesek, kétnyáriak) – 1. évben ált. nem virágoznak, áttelelnek, fedetlen rügy, 2. évben maghozás után elpusztulnak, csak magjaik maradnak meg. • Terofiton (Th) (egyévesek, egynyáriak) – mag • Epifiton (E) – fákon élő
Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 1. • T1: ősszel kelő, áttelelő, kora tavaszi egyévesek (pl. pásztortáska, tyúkhúr); • T2: ősszel és tavasszal is csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. pipacs, kék búzavirág); • T3: tavasszal csírázó, nyár eleji egyévesek (pl. vadrepce, mezei tarsóka, füstike nemzetség); • T4: tavasszal csírázó, nyárutói egyévesek (pl. disznóparéj nemzetség, parlagfű).
Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 2. • H1: bojtos gyökérzetűek (pl. mocsári gólyahír, réti boglárka); • H2: indás évelők (pl. kúszó boglárka, soványperje); • H3: szaporodásra képes gyökerűek (pl. gyermekláncfű, fekete nadálytő); • H4: szaporodásra nem képes karógyökerűek (pl. mezei iringó, tövises iglice); • H5: ferde gyöktörzsűek (pl. útifű nemzetség, fekete üröm).
Az Ujvárosi-féle gyomnövényéletformarendszer 3. • G1: szártarackosok (pl. tarackbúza, nagy csalán); • G2: gumósok (pl. mezei menta, mocsári tisztesfű); • G3: szaporítógyökeresek (pl. apró szulák, útszéli zsázsa); • G4: hagymások és hagymagumósok (pl. gumós perje, őszi kikerics).
Ökológiai igények • gyakran széles ökológiai spektrum valamely tényezőre • speciális tényezőket csak meglétük esetén említjük • vízigény: – szárazságtűrő: elviselik (xeromorf bélyegek mutatják) – közepes vízigényű: üde talajt, kiegyenlített vízellátottságot igényel – vízigényes: többletvizet igényel • fényigény: – fényigényes: fejlődéshez, virágzáshoz követlen fényt igényelnek – mérsékelten fényigényes ill. mérs. árnyéktűrő – árnyéktűrő: közvetlen fényben visszahúzódnak, elpusztulnak • hőigény: – melegigényes – hidegtűrő – fagyérzékeny
Ökológiai igények • talajigény – pH: • mészkerülő (acidofil): mészmentes, savanyú talajon (szilikát alapkőzet) • mészkedvelő (bazifil): mésztartalmú, lúgos talajon (meszes alapkőzet) • indifferens: ált. a semleges kémhatású talajokon a leggyakoribbak, de nem szélsőségesen savanyú és meszes talajon is – tápanyag: • tápanyagigényes: főleg nitrogénben gazdag, gyakran bolygatott helyeken • tápanyagszegény körülményeket igénylő: savanyú, humuszban szegény talajon – szerkezet • kötött • közepesen kötött: jó víz- és tápanyaggazdálkodású • laza – sótűrő: nátriumsók jelenlétét elviselő fajok
A fátlan élőhelyek áttekintése • Vízi, mocsári, lápi élőhelyek – Vízi- vagy hínárnövényzet (úszó, lebegő és gyökerező hínárok) – Mocsarak (nádasok, magassásosok, parti mocsárnövényzet) – Lápok (forráslápok, átmeneti lápok, dagadólápok)
• Nedves és üde rétek – Nedves rétek (láprétek, mocsárrétek, magaskórósok) – Üde rétek – Sovány gyepek
• Száraz gyepek – – – –
Löszgyepek Homoki gyepek (mészkerülő és mészkedvelő gyepek) Sziklagyepek (alapkőzet szerint továbbcsoportosíthatók) Sztyeprétek (=lejtőgyepek, lejtősztyepek) és félszáraz gyepek
• Szikesek • Gyomtársulások – – – – –
Vetési gyomnövényzet Ruderális gyomnövényzet Taposott gyomnövényzet Mocsári és ártéri gyomnövényzet Vágásnövényzet
A fás élőhelyek áttekintése •
• •
•
• Száraz erdők Ligeterdők • Bokorerdők • Bokorfüzesek • Mész- és melegkedvelő tölgyesek • Puhafás (fűz-nyár) ligeterdők • Cseres-tölgyesek • Keményfás (tölgy-kőris-szil) ligeterdők • Erdőssztyep erdők • Patakmenti (éger) ligeterdők • Sziklaerdők Láperdők • Cserjések • Égerlápok • Kultúrerdők • Fűz- és nyírlápok • Fenyvesek Üde erdők • Akácosok • Bükkösök • Nemes nyárasok • Gyertyános-tölgyesek • Egyéb kultúrerdők • Szurdokerdők • Törmeléklejtő-erdők Mészkerülő erdők • Mészkerülő tölgyesek • Mészkerülő gyertyános-tölgyesek • Mészkerülő bükkösök • Fenyőelegyes tölgyesek
Zárvatermők törzse - Magnoliophyta •virág •zárt magházban fejlődő termés •kettős megtermékenyítés •284 000 faj, Mo. 2200 •rendszerük: •alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida •egyszikűek o. - Liliopsida •valódi kétszikűek o. - Rosopsida
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 1. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. – Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. – Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae Borsvirágúak r. – Piperales Farkasalmafélék cs. – Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum) Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Boglárkavirágúak r. – Ranunculales Boglárkafélék cs. – Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. – Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. – Fumariaceae (Corydalis)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 2.
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 3. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae (1. rész) Malpigiavirágúak r. – Malpigiales Orbáncfűfélék cs. – Hypericaceae (Hypericum) Ibolyafélék cs. – Violaceae (Viola) Kutyatejfélék cs. – Euphorbiaceae (Euphorbia, Mercurialis) Tökvirágúak r. – Cucurbitales Tökfélék cs. – Cucurbitaceae (Echinocystis, Bryonia) Repcevirágúak r. – Brassicales Keresztesvirágúak cs. – Brassicaceae (Alliaria, Cardamine, Capsella, Lunaria)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 4. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae (2. rész) Erikavirágúak r. – Ericales Erikafélék cs. – Ericaceae (Pyrola, Monotropa) Kankalinvirágúak r. – Primulales Kankalinfélék cs. – Primulaceae (Primula, Lysimachia) Mályvavriágúak r. – Malvales Szuharfélék cs. – Cistaceae (Helianthemum, Fumana) Mályvafélék cs. – Malvaceae (Lavathera) Kőtörőfűvirágúak r. – Saxifragales Kőtörőfűfélék cs. – Saxifragaceae (Chrysosplenium) Varjúhájfélék cs. – Crassulaceae (Sedum)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 5.
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 6. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae (4. rész) Hüvelyesek r. – Fabales Pillangósvirágúak cs. – Fabaceae (Genista, Cytisus, Melilotus, Trifolium, Coronilla, Lathyrus, Vicia) Mirtuszvirágúak r. – Myrtales Füzényfélék cs. – Lythraceae (Lythrum) Ligetszépefélék cs. – Onagraceae (Circea, Epilobium, Chamaenerion, Trapa) Szappanfa-virágúak r. – Sapindales Rutafélék cs. – Rutaceae (Dictamnus) Madársóskavirágúak r. – Oxalidales Madársóskafélék cs. – Oxalidaceae (Oxalis) Gólyaorrvirágúak r. – Geraniales Gólyaorrfélék cs. – Geraniaceae (Geranium)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 7. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae (1. rész) Markgraviavirágúak r. – Marcgraviales Nebáncsvirágfélék cs. – Balsaminaceae (Impatiens) Ernyősvirágúak r. – Apiales Ernyősök cs. – Apiaceae (Aegopodium,Anthriscus, Chaerophyllum, Conium, Eryngium, Heracleum, Laser, Peucedanum, Pimpinella, Smyrnium, Sanicula) Tárnicsvirágúak r. – Gentianales Buzárfélék cs. – Rubiaceae (Galium) Meténgfélék cs. – Apocynaceae (Vinca, Asclepias, Vincetoxicum)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 8. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae (2. rész) Mácsonyavirágúak r. – Dipsacales Loncfélék cs. – Caprifoliaceae (Sambucus) Pézsmaboglárfélék cs. – Adoxaceae (Adoxa) Macskagyökérfélék cs. – Valerianaceae (Valeriana) Mácsonyafélék cs. – Dipsacaceae (Dipsacus, knautia, Scabiosa) Borágóvirágúak r. – Boraginales Érdeslevelűek cs. – Boraginaceae (Lithospermum, Myosotis, Pulmonaria, Symphytum, Echium)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 9. Alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida Egyszikűek o. - Liliopsida Valódi kétszikűek o. – Rosopsida Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae (3. rész) Árvacsalán-virágúak r. – Lamiales Ajakosok cs. – Lamiaceae (Ajuga, Teucrium, lamium, Galeopsis, Salvia, Mentha, Ballota, Betonica, Clinopodium, Galeobdolon, Glechoma, Melittis, Origanum, Stachys, Tymus) Görvélyfűfélék cs. – Scrophulariaceae (Verbascum, Scrophularia; Digitalis,Veronica; Lathrea, Melampyrum) Útifűfélék cs. – Plantaginaceae (Plantago) Burgonyvirágúak r. – Solanales Burgonyfélék cs. – Solanaceae (Atropa, Solanum) Szulákfélék cs. – Convolvulaceae (Calystegia, Convolvulus)
A Magnoliophyta – Zárvatermők törzsének rendszere 10.
Farkasalmafélék – Aristolochiaceae
• Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge) • Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők
Kapotnyak – Asarum europaeum
• Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. • Termése kerekded tok • Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken • Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)
Kapotnyak – Asarum europaeum
Kapotnyak – Asarum europaeum
Farkasalma – Aristolochia clematitis •40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. • Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. •Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. •Termése lecsüngő, húsos falú, „körteszerű” tok. • Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. • Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken.
Geofiton (Ge)
Farkasalma – Aristolochia clematitis
Farkasalma – Aristolochia clematitis
Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae
Sárga vízitök – Nuphar lutea •Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). •Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. •A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. • Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok • Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. • Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Boglárkafélék – Ranunculaceae • lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) • szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás • virágképlet: P3+3 v. 2+2 ill. K5 C5 A∞ G∞ • spirociklikus virágok • aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág • a virágtakaró egynemű (P) • csészeszerű lepel: Helleborus • sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla • különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus • tüsző, aszmag vagy bogyó termés
Békabogyó – Actea spicata • Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) • Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak • Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. • Termés: fekete bogyó • Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen • Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)
Békabogyó – Actaea spicata
Békabogyó – Actaea spicata
Békabogyó – Actea spicata
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum • 20-45 cm magas évelő (He) • Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz • Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum
Illatos hunyor – Helleborus odorus • 20-50 cm magas évelő (He) • Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek • Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens • 20-50 cm magas szárú évelő (He) • A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek • Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis • Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett.
Hemikriptofiton (He)
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens
Helleborus sp. virág keresztmetszet
Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor)
Helleborus odorus (illatos hunyor)
Gólyahír – Caltha palustris • 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) • levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld • Lepel: fénylő élénksárga. III-V. • Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor • Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon • Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt • több alfaj
Hemikriptofiton (He)
Gólyahír – Caltha palustris
Gólyahír – Caltha palustris
Gólyahír – Caltha palustris
Sisakvirág fajok - Aconitum spp.
• Közepes vagy nagy termetű évelők (He) • Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak • Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van • Termés: felfelé álló tüszőcsokor • Virágzás nyár közepén • Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett !
• Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, levelei tenyeresen osztottak, virágai vajsárgák. •Méregölő s. (A. anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, • a többi faj (karcsú s. – A. variegatum, kárpáti s. – A. moldavicum) virágai sötétlilák. • Fényigényes, szárazságtűrő (A. anthora), hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő (többi faj) • Száraz erdők (A. anthora), szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek (többi faj) • Előfordulás: A. anthora: ÉK, Mecsek; A. vulparia: magasabb dombés hegyvidékeinken; Másik két fajuk az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkasága • Igen mérgezőek (akonitin) !
Sisakvirág Aconitum spp.
Sisakvirág Aconitum spp.
méregölő sisakvirág – Aconitum anthora
karcsú sisakvirág – Aconitum variegatum
farkasölő sisakvirág – Aconitum vulparia
Galambvirág – Isopyrum thalictroides • Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) • Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek • Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. • Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken
Geofiton (Ge)
Galambvirág – Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág – Isopyrum thalictroides
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides • 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) • Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V. • Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon. • Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori
Geofiton (Ge)
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
• 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge) • Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. • Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon • Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt
Geofiton (Ge)
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
• 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) • Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas. • Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. • Termés: aszmagcsoport • Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. • Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett!
Geofiton (Ge)
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
Májvirág – Hepatica nobilis • 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) • Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű • Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV. • Termés: aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj • Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a DélDunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)
Májvirág – Hepatica nobilis
Májvirág – Hepatica nobilis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis • 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) • Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös • Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. • Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) • Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! Hemikriptofiton (He)
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Egyenes (felálló) iszalag – Clematis recta • Magas termetű, felálló szárú évelő (He). • Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű • Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII • Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel • Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő
Hemikriptofiton (He)
Felálló iszalag – Clematis recta
Felálló iszalag – Clematis recta
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
• Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) • Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos • Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. • Termés: aszmagcsoport • Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő • Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus • Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral. • Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott • Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. • Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak • Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő • Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus
• Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű
Réti boglárka – Ranunculus acris
• Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott • Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X). • Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek • Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken •Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Hemikriptofiton (He)
Réti boglárka – Ranunculus acris
Réti boglárka – Ranunculus acris
Réti boglárka – Ranunculus acris
Salátaboglárka – Ficaria verna • Alacsony évelő (He), gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia és ssp. bulbifera) • Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos • Virág: aranysárga. III-V. • Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal • Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő • Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban Geofiton (Ge)
Salátaboglárka – Ficaria verna
Salátaboglárka – Ficaria verna
Tavaszi hérics – Adonis vernalis • 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). • Levél: sallangosan szeldelt, kopasz • Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. • Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek • Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! • Hemikriptofiton (He)
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Mákfélék – Papaveraceae • Lágyszárú növények • Szórt levélállás, pálhák nincsenek • Tejnedvet tartalmazhatnak • Termés: tok v. makkocska • A csésze virágnyíláskor gyakran lehull • Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) • Nemzetség: Chelidonium, Corydalis
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus • Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt • Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak • Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) • Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. • Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő • Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban, bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Odvas keltike – Corydalis cava • 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) • Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek •Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok • Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges. Geofiton (Ge)
Odvas keltike – Corydalis cava
Odvas keltike – Corydalis cava
Fumariaceae – Füstikefélék cs. • • • • •
lágyszárú szórt, pzigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor
Ujjas keltike – Corydalis solida • 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge) • Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek • Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok • Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges
Geofiton (Ge)
Ujjas keltike – Corydalis solida
Ujjas keltike – Corydalis solida
Kenderfélék cs. – Cannabaceae
• lágyszárú növények • keresztben átellenes levélállás, pálha van • kétlakiak: P(5) A5 ill. P(5) G(2) • makkocska termés • nemzetség: Humulus (komló)
Komló – Humulus lupulus • Liánszerűen felkapaszkodó szárú, érdes szőrű, kétlaki évelő (He) • Levél: keresztben átellenes, felsők tenyeresen karéjosak, alsók tagolatlanok, durván fogasak • Porzós virágzat kettős bogokat viselő fürt, a termős tobozszerűen gömbös, az egyes virágok aprók, sárgásak VIII-IX. • Termés: gömbszerű makkocska • Félárnyéktűrő, nedves, tápanyagban és nitrogénben gazdag talajon, bolygatástűrő. • Liget- és láperdőkben, gyakori • Gyógyszer- és sörgyártás alapanyaga, termesztik
Hemikriptofiton (He)
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Komló – Humulus lupulus
Csalánfélék cs. – Urticaceae
• főként lágyszárú növények • keresztben átellenes vagy szórt levélállás, pálhák vannak • keresztben átellenes levélállás: Urtica • szórt levélállás: Parietaria • ♂P2+2 A2+2
ill.
♀P2+2 G(2)
• makkocska termés • többnyire egylakiak, de kétlaki fajok is vannak
Nagy csalán – Urtica dioica • 40-150 cm magas, tarackoló évelő (Ge). Hajtásai szőrösek, aprón fullánk- és serteszőrösek (hangyasav) • Levél: keresztben átellenes, nyeles, tojásdad, durván fogas • Kétlaki, virágok levélhónalji füzérekben, aprók, zöldesek. V-XI. • Termés: tojásdad makkocska • Fény- és tápanyagigényes, nitrofil, üdefélnedves termőhelyeken, bolygatástűrő • Ligeterdők, üde lomb- és kultúrerdők, magaskórosok, gyomtársulások. Közönséges.
Geofiton (Ge)
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Nagy csalán – Urtica dioica
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis • 50-120cm, ritkán elágazó szárú évelő (He). • Levél: szórt állású, ép, tojásdad v. lándzsás, fénylő sötétzöld. Pálha, csalánszőr nincs. • Egylaki, levélhónalji virágzatai gömbösek, VI-IX. • Termés: makkocska • Közepesen árnyéktűrő, nitrogén-, tápanyag- és nedvességigényes, bolygatástűrő • Üde lomberdők, bolygatott, nedves, árnyas erdei társulások. Főként hegyvidéken.
Hemikriptofiton (He)
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Közönséges falgyom – Parietaria officinalis
Alkörmösfélék cs. – Phytolaccaceae
• főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak • szórt levélállás, pálhák nincsenek • P4-5 A8 v. 10 G∞ • bogyótermés • nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)
Amerikai alkörmös – Phytolacca americana • Magas, ágas szárú évelő (He) • Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek • Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. • Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó • Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő • Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény
Hemikriptofiton (He)
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Libatopfélék - Chenopodiaceae
• újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják • főleg lágyszárú növények • szórt levélállás, pálha nélküli levelek • P5 A1-5 G(2) • egymagvú toktermés • virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres • nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium
Camphorosma annua - Bárányparéj • Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) • Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik • Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. • Termés: lapított tok. • Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája • Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei („vakszik”), szórványos
Therofiton (Th)
Camphorosma annua - Bárányparéj
Camphorosma annua – Bárányparéj élőhelye
Fehér libatop – Chenopodium album • 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) • Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú • Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. • Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak • Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom • Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)
Chenopodium album – fehér libatop cm, erős karógyökerű, 20-150 sűrűn ágas
♠
T4
nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, , a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes
június-november, lisztes, gomolyos fürt
növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak)
országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon
szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek
levélalakja, virágzata változatos
Chenopodium album – fehér libatop
T4
Chenopodium album – fehér libatop
T4
Chenopodium sp. – Libatop faj
Chenopodium sp. – Libatop faj
Disznóparéjfélék - Amaranthaceae
•főleg lágyszárú növények •szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel •egylakiak: ♂P3-5 A5
ill. ♀P3-5 G(2-3)
•tok termés (egymagvú) •a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek •nemzetsége (Th): Amaranthus
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj T 4 15-150 cm, pelyhes szőrű, erős karógyökerű
♠
hosszú nyelű, tojásdad, ép
június-október, sűrű, tömött füzérekben álló virágok kupakkal nyíló tok, növényenként 500 000 mag
savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges, kapálás után újra kikel
parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében
fiatalon jó takarmány
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
T4
Amaranthus retroflexus – szőrös disznóparéj
T4
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj
T4
15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz
♠
hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő
június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak
kupakkal nyíló tok
savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj
T4
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj T4
A gyomnövények fontossági sorrendje (I.-IV. Országos Gyomfelvételezések eredményei)
1947-53 1969-71 1987-88 1996-97 parlagfű köz. kakaslábfű szőrös disznóparéj fehér libatop mezei aszat apró szulák ebszékfű csattanó maszlag karcsú disznóparéj fenyércirok
21. 9. 17. 3. 2. 1. 66. 179. 105.
8. 1. 5. 3. 7. 2. 26. 59. 18. 94.
4. 1. 3. 2. 8. 5. 6. 19. 13. 18.
1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10.
Amaranthus retroflexus – Szőrös disznóparéj