Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae) Magnoliidae (Aristolochiaceae) Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae])
Az alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida rendszere Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. – Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. – Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae Borsvirágúak r. – Piperales Farkasalmafélék cs. – Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum)
Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae
Sárga vízitök – Nuphar lutea •Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). •Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. •A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. • Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok • Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. • Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Sárga vízitök – Nuphar lutea
Farkasalmafélék – Aristolochiaceae
Farkasalma – Aristolochia clematitis •40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. • Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. •Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. •Termése lecsüngő, húsos falú, „körteszerű” tok. • Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. • Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken.
Geofiton (Ge)
Farkasalma – Aristolochia clematitis
Farkasalma – Aristolochia clematitis
• Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge)
• Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők
Kapotnyak – Asarum europaeum
• Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. • Termése kerekded tok • Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken
• Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)
Kapotnyak – Asarum europaeum
Kapotnyak – Asarum europaeum
A valódi kétszikűek o. – Rosopsida rendszere Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae
Az alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae rendszere Boglárkavirágúak r. – Ranunculales Boglárkafélék cs. – Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. – Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. – Fumariaceae (Corydalis)
Boglárkafélék – Ranunculaceae • lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) • szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás • virágképlet: P3+3 v. 2+2 ill. K5 C5 A∞ G∞ • spirociklikus virágok
• aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág • a virágtakaró egynemű (P) • csészeszerű lepel: Helleborus • sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla • különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus • tüsző, aszmag vagy bogyó termés
Békabogyó – Actea spicata • Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) • Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak • Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. • Termés: fekete bogyó
• Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen • Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)
Békabogyó – Actaea spicata
Békabogyó – Actaea spicata
Békabogyó – Actea spicata
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum • 20-45 cm magas évelő (He) • Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz • Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum
Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum
Illatos hunyor – Helleborus odorus • 20-50 cm magas évelő (He) • Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek • Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Illatos hunyor – Helleborus odorus
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens • 20-50 cm magas szárú évelő (He) • A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek • Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis • Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett.
Hemikriptofiton (He)
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens
Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens
Helleborus sp. virág keresztmetszet
Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor)
Helleborus odorus (illatos hunyor)
Mocsári gólyahír – Caltha palustris • 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) • levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld • Lepel: fénylő élénksárga. III-V. • Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor • Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon • Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt • több alfaj Hemikriptofiton (He)
Gólyahír – Caltha palustris
Gólyahír – Caltha palustris
Gólyahír – Caltha palustris
Sisakvirág fajok - Aconitum spp.
• Közepes vagy nagy termetű évelők (He) • Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak
• Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van • Termés: felfelé álló tüszőcsokor • Virágzás nyár közepén • Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett !
• Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, levelei tenyeresen osztottak, virágai vajsárgák. •Méregölő s. (A. anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, • a többi faj (karcsú s. – A. variegatum, kárpáti s. – A. moldavicum) virágai sötétlilák. • Fényigényes, szárazságtűrő (A. anthora), hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő (többi faj) • Száraz erdők (A. anthora), szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek (többi faj) • Előfordulás: A. anthora: ÉK, Mecsek; A. vulparia: magasabb dombés hegyvidékeinken; Másik két fajuk az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkasága • Igen mérgezőek (akonitin) !
Sisakvirág Aconitum spp.
Sisakvirág Aconitum spp.
méregölő sisakvirág – Aconitum anthora
karcsú sisakvirág – Aconitum variegatum
farkasölő sisakvirág – Aconitum vulparia
Galambvirág – Isopyrum thalictroides • Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) • Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek
• Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. • Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen
• Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken
Geofiton (Ge)
Galambvirág – Isopyrum thalictroides
Galambvirág Isopyrum thalictroides
Galambvirág – Isopyrum thalictroides
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides • 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) • Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V.
• Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon.
• Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori
Geofiton (Ge)
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides
Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
• 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge)
• Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. • Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon • Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt
Geofiton (Ge)
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
• 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) • Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas.
• Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. • Termés: aszmagcsoport • Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. • Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris
Májvirág – Hepatica nobilis • 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) • Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű • Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV.
• Termés: aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj
• Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a DélDunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)
Májvirág – Hepatica nobilis
Májvirág – Hepatica nobilis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis • 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) • Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös • Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. • Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) • Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! •Az év vadvirága 2011-ben Hemikriptofiton (He)
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis
Egyenes (felálló) iszalag – Clematis recta • Magas termetű, felálló szárú évelő (He). • Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű • Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII • Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel
• Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő
Hemikriptofiton (He)
Felálló iszalag – Clematis recta
Felálló iszalag – Clematis recta
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
• Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) • Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos
• Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. • Termés: aszmagcsoport
• Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő • Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
Kúszó boglárka – Ranunculus repens
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus • Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral.
• Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott • Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. • Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak
• Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő • Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus
Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus
• Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű
Réti boglárka – Ranunculus acris
• Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott • Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X).
• Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek • Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken •Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Hemikriptofiton (He)
Réti boglárka – Ranunculus acris
Réti boglárka – Ranunculus acris
Réti boglárka – Ranunculus acris
Salátaboglárka – Ficaria verna • Alacsony évelő (He), gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia és ssp. bulbifera) • Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos
• Virág: aranysárga. III-V. • Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal
• Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő • Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban Geofiton (Ge)
Salátaboglárka – Ficaria verna
Salátaboglárka – Ficaria verna
Tavaszi hérics – Adonis vernalis • 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). • Levél: sallangosan szeldelt, kopasz • Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. • Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek • Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! • Az év vadvirága 2012-ben Hemikriptofiton (He)
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Tavaszi hérics – Adonis vernalis
Mákfélék – Papaveraceae • Lágyszárú növények • Szórt levélállás, pálhák nincsenek
• Tejnedvet tartalmazhatnak • Termés: tok v. makkocska
• A csésze virágnyíláskor gyakran lehull • Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) • Nemzetség: Chelidonium, Papaver
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus • Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt • Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak • Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) • Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. • Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő • Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban,
bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus
Pipacs – Papaver rhoeas •Kis v. közepes termetű, 20-80 cm •felálló szárú, mindenütt serteszőrös, • egyéves faj (Th). •szárlevelek szárnyasak, a szárnyak durván fogasak vagy karéjosak, a felső levelek egyszerűek. •Virágai magánosak, hosszú kocsányúak, 4 sziromlevele égő vörös, tövén fekete folttal. •A csésze korán lehull. •Termése visszás-tojásdad tok, tetején 10 karéjú bibepajzzsal. •Virágzás V-X, termésérés VI-X. •Az árnyékolást nem tűrő, száraztól az üde termőhelyekig előforduló, egyébként a talaj iránt nem igényes faj. •Gyomtársulások, szántók, parlagok, útszélek növénye, az ország egész területén gyakori.
csak TVMH
Therofiton (Th)
Pipacs – Papaver rhoeas
Pipacs – Papaver rhoeas
Fumariaceae – Füstikefélék cs. • • • • •
lágyszárú szórt, pzigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor
Odvas keltike – Corydalis cava • 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) • Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek
•Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok • Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges.
Geofiton (Ge)
Odvas keltike – Corydalis cava
Odvas keltike – Corydalis cava
Ujjas keltike – Corydalis solida • 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge)
• Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek • Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok
• Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges
Geofiton (Ge)
murvalevelek! Odvas keltike (Corydalis cava) és ujjas keltike – Corydalis solida
Ujjas keltike – Corydalis solida
A szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. – Caryophyllales Karmazsinfélék cs. – Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. – Amaranthaceae (Amaranthus, Camphorosma, Chenopodium) Szegfűfélék cs. – Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. – Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. – Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. – Polygonales Keserűfűfélék cs. – Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. – Plumbaginaceae (Limonium)
Alkörmösfélék cs. – Phytolaccaceae
• főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak • szórt levélállás, pálhák nincsenek • P4-5 A8 v. 10 G∞ • bogyótermés
• nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)
Amerikai alkörmös (karmazsinbogyó) – Phytolacca americana • Magas, ágas szárú évelő (He) • Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek • Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. • Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó • Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő • Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény
Hemikriptofiton (He)
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Phytolacca americana és Ph. esculenta
Alkörmös – Phytolacca americana
Alkörmös – Phytolacca americana
Disznóparéjfélék - Amaranthaceae
•főleg lágyszárú növények •szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel •egylakiak: ♂P3-5 A5
ill. ♀P3-5 G(2-3)
•tok termés (egymagvú) •a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek
•nemzetsége (Th): Amaranthus
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj T4
15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz
♠
hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő
június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak
kupakkal nyíló tok
savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj
T4
Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj T4
Amaranthus retroflexus – Szőrös disznóparéj
[Libatopfélék – Chenopodiaceae]
• újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják • főleg lágyszárú növények • szórt levélállás, pálha nélküli levelek • P5 A1-5 G(2) • egymagvú toktermés
• virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres • nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium
Fehér libatop – Chenopodium album • 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) • Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú • Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. • Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak • Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom • Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)
Chenopodium album – fehér libatop cm, erős karógyökerű, 20-150 sűrűn ágas
♠
T4
nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, , a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes
június-november, lisztes, gomolyos fürt
növényenként 200 000 magot is hozhat (barna és fekete magvak)
országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon
szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek
levélalakja, virágzata változatos
Chenopodium album – fehér libatop
T4
Chenopodium album – fehér libatop
T4
Chenopodium sp. – Libatop faj
Chenopodium sp. – Libatop faj
Camphorosma annua - Bárányparéj • Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) • Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik • Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. • Termés: lapított tok.
• Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája • Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei („vakszik”), szórványos
Therofiton (Th)
Camphorosma annua - Bárányparéj
Camphorosma annua – Bárányparéj élőhelye
Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) parlagfű köz. kakaslábfű fehér libatop mezei aszat fakó muhar apró szulák szőrös disznóparéj ebszékfű csattanó maszlag termesztett köles karcsú disznóparéj nagy széltippan közönséges taratckbúza fenyércirok ragadós galaj szulákkeserűfű lapulevelű keserűfű napraforgó varejúmák mezei szarkaláb
1947-53 21 9 3 2 7 1 17 66 177 199 105 56 27 137 14 29 206 25 19
1969-71 8 1 3 7 4 2 5 26 59 192 18 36 12 94 50 6 16 119 11 23
1987-88 4 1 2 8 7 5 3 6 19 23 13 14 20 18 12 11 10 16 17 40
1996-97 1 2 4 5 19 7 3 6 8 13 9 17 12 11 10 16 15 18 22 31
2007-08 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20