Növényrendszertan gyakorlatok

Növényrendszertan gyakorlatok 6. gyakorlat Erdőmérnöki és természetvédelmi mérnöki szak 2013 Magnoliopsida: Nymphaeaidae (Nymphaeaceae) Magnoliidae (Aristolochiaceae) Rosopsida: Ranunculidae (Ranunculaceae, Papaveraceae, Fumariaceae), Caryophyllidae (Phytolaccaceae, Amaranthaceae, [Chenopodiaceae])

Az alapi helyzetű zárvatermők o. – Magnoliopsida rendszere Őslágyszárúak alo. – Nymphaeidae Tündérrózsa-virágúak r. – Nymphaeales Tündérrózsfélék cs. – Nymphaeaceae (Nuphar, Nymphaea) Magnóliaalkatúak alo. – Magnoliidae Borsvirágúak r. – Piperales Farkasalmafélék cs. – Aristolochiaceae (Aristolochia, Asarum)

Tündérrózsafélék - Nymphaeaceae

Sárga vízitök – Nuphar lutea •Az iszapban kúszó gyöktörzsű, a víz színén úszó levelű hínárnövény (HH). •Levelei oválisak, válluk bevágott. Az oldalerei fácskaszerűen elágazóak, a levélszél közelében nem érnek egymásba. •A virágtakaró sárga, a szirmok mézfejtőkké alakultak. Virágzás VI-VIII. • Termése megnyúlt, sokmagvú, körte alakú tok • Álló vagy lassan folyó, eutróf vizekben fordul elő. • Tavak, holtágak, lassan áramló csatornák növénye, az Alföldön és egyes alacsonyabb dombvidékeken (pl. Belső-Somogy) gyakori. Hidatohelofiton (HH): Vízinövények

Sárga vízitök – Nuphar lutea



Farkasalmafélék – Aristolochiaceae

Farkasalma – Aristolochia clematitis •40-100 cm magas, felálló, egyszerű szárú, tarackos évelő. • Levelei nyelesek, háromszögűek, vesés vállúak, tompa csúcsúak. •Virágai kétoldalian részarányosak, hosszú csövűek, sárgák; a 6 porzó a bibeszállal összenőtt. Rovarcsapda. Virágzás V-VI. •Termése lecsüngő, húsos falú, „körteszerű” tok. • Fényigényes, tápanyagban gazdag, bolygatott, üde, nedves talajokon. • Eredetileg ártéri ligeterdők növénye volt, ma ezen kívül kultúrerdőkben, árokpartokon országosan elterjedt, leginkább a síkvidéken.

Geofiton (Ge)

Farkasalma – Aristolochia clematitis

Farkasalma – Aristolochia clematitis

• Vékony, kúszó gyöktörzses, 5-15 cm, kevés levelet viselő szárú évelő (Ge)

• Levél: hosszú nyelű, vesés, sötétzöld, a hazánkban gyakori törzsalaknál (ssp. europaeum) fénylők és áttelelők

Kapotnyak – Asarum europaeum

• Magános virágai levélhónaljiak, háromtagú forrt leplűek, vöröses sötétbarnák. III-V. • Termése kerekded tok • Árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken

• Üde lomberdők, ritkábban ligeterdők faja. Hegy- és dombvidékeinken elterjedt, az Alföldön igen szórványos Geofiton (Ge)



A valódi kétszikűek o. – Rosopsida rendszere Alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae Szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae Rózsaalkatúak alo. – Rosidae Forrtszirmúak alo. – Asteridae

Az alapi helyzetű valódi kétszikűek alo. – Ranunculidae rendszere Boglárkavirágúak r. – Ranunculales Boglárkafélék cs. – Ranunculaceae (Aconitum, Caltha, Isopyrum, Helleborus, Adonis, Anemone, Clematis, Ficaria, Hepatica, Pulsatilla, Ranunculus, Actea) Mákfélék cs. – Papaveraceae (Chelidonium, Papaver) Füstikefélék cs. – Fumariaceae (Corydalis)

Boglárkafélék – Ranunculaceae • lágyszárúak, kevés faj fás szárú (pl. Clematis) • szórt, ritkán keresztben átellenes (pl. Clematis) levélállás • virágképlet: P3+3 v. 2+2 ill. K5 C5 A∞ G∞ • spirociklikus virágok

• aktinomorf, ritkán zigomorf (pl. Aconitum) virág • a virágtakaró egynemű (P) • csészeszerű lepel: Helleborus • sziromszerű lepel: Aconitum, Actaea, Anemone, Caltha, Clematis, Hepatica, Isopyrum, Pulsatilla • különnemű (K és C): Adonis, Ficaria, Ranunculus • tüsző, aszmag vagy bogyó termés

Békabogyó – Actea spicata • Közepes termetű, felálló, elágazó szárú évelő (He) • Levél: 2-3-szorosan összetettek, a levélkék élesen, durván fogazottak • Virág: szártetőző, kevés virágú fürt, korán lehulló fehér szirmok. V-VII. • Termés: fekete bogyó

• Üde-félnedves, humuszban gazdag, árnyékos termőhelyen • Üde lomberdők (bükkösök, gyertyános-tölgyesek, szurdokerdők, keményfás ligeterdők), domb- és hegyvidéken, Alföldön ritka Hemikriptofiton (He)

Békabogyó – Actaea spicata

Békabogyó – Actaea spicata

Békabogyó – Actea spicata

Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum • 20-45 cm magas évelő (He) • Tőlevelek/alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. A levél nem áttelelő, kopasz • Virágtakarója zöld, a lepel átmérője 2-5 cm, nem fedik egymást. III-IV. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusának tagja; Dt.-i khg.ben és a Dt. dombvidékein Hemikriptofiton (He)

Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum

Kisvirágú hunyor – Helleborus dumetorum

Illatos hunyor – Helleborus odorus • 20-50 cm magas évelő (He) • Levelei áttelelők, fonákukon az erek mentén szőrösek. A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek • Virágtakaró: zöld, a lepel átmérője 5-7 cm. II-IV • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; D-Dt. (Mecsek, Villányihg., Külső-Somogy, Völgység, Drávamenti-sík) Hemikriptofiton (He)

Illatos hunyor – Helleborus odorus





Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens • 20-50 cm magas szárú évelő (He) • A tőlevelek és alsó szárlevelek ölbefogottak, a szeletek keskenylándzsásak, sűrűn fűrészesek, a felső szárlevelek és a murvalevelek tövig szeldeltek. Levelei részben áttelelnek • Virágtakaró: vöröses-ibolyás, a virág átmérője 4-7 cm. III-V. • Termés: tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, félszáraz v. üde, humuszban gazdag termőhelyeken. • Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában; Északi-khg. (Bükk, Börzsöny), Visegrádi-hg., Pilis • Az É-i és K-i Kárpátok endemikus faja, védett.

Hemikriptofiton (He)

Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens

Pirosló hunyor – Helleborus purpurascens

Helleborus sp. virág keresztmetszet

Horizontális földrajzi vikariálás: a Helleborus nemzetség fajai hazánkban Helleborus purpurascens (pirosló hunyor) Helleborus dumetorum (kisvirágú hunyor)

Helleborus odorus (illatos hunyor)

Mocsári gólyahír – Caltha palustris • 20-80 cm magas, elágazó szárú évelő (He) • levél: tagolatlan, nagy, szíves-vese alakú, csipkés v.fogas, fényes, sötétzöld • Lepel: fénylő élénksárga. III-V. • Termés: tüszőkből álló tüszőcsokor • Félárnyéktűrő; nedves, tápanyagban gazdag talajon • Liget- és láperdők, nedves rétek, mocsarak, országosan elterjedt • több alfaj Hemikriptofiton (He)

Gólyahír – Caltha palustris



Sisakvirág fajok - Aconitum spp.

• Közepes vagy nagy termetű évelők (He) • Leveleik tenyeresen szeldeltek vagy osztottak

• Virág: zigomorf, sisak formájú, mézfejtő van • Termés: felfelé álló tüszőcsokor • Virágzás nyár közepén • Hegyvidéki fajok, az összes hazai faj védett !

• Farkasölő sisakvirág (A. vulparia) 60-120 cm magas, levelei tenyeresen osztottak, virágai vajsárgák. •Méregölő s. (A. anthora) alacsonyabb, levelei tövig szeldeltek, virágai halványsárgák, • a többi faj (karcsú s. – A. variegatum, kárpáti s. – A. moldavicum) virágai sötétlilák. • Fényigényes, szárazságtűrő (A. anthora), hűvös, párás klímát igénylő, árnyéktűrő, üde talajokat kedvelő (többi faj) • Száraz erdők (A. anthora), szurdokerdők, hegyvidéki bükkösök, égerligetek (többi faj) • Előfordulás: A. anthora: ÉK, Mecsek; A. vulparia: magasabb dombés hegyvidékeinken; Másik két fajuk az Északi-középhegység legmagasabb részeinek növényritkasága • Igen mérgezőek (akonitin) !

Sisakvirág Aconitum spp.

Sisakvirág Aconitum spp.

méregölő sisakvirág – Aconitum anthora

karcsú sisakvirág – Aconitum variegatum

farkasölő sisakvirág – Aconitum vulparia

Galambvirág – Isopyrum thalictroides • Kis termetű vékony gyöktörzsű évelő (Ge) • Tőlevél: 1-2x hármasan összetett, szárlevelek egyszerűek

• Virág: murvalevelek hónaljában magánosan áll, fehér sziromszerű leplű. III-V. • Termés: 1-3 tagú tüszőcsokor • Félárnyékos-árnyékos, üdefélnedves, humuszos termőhelyen

• Üde lomberdők kora tavaszi aszpektusában, elsősorban a domb- és hegyvidékeken

Geofiton (Ge)

Galambvirág – Isopyrum thalictroides

Galambvirág Isopyrum thalictroides

Galambvirág – Isopyrum thalictroides

Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides • 10-20 cm magas kúszó gyöktörzses évelő (Ge) • Száron a virág alatt három, örvösen álló, ülő, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú aranysárga lepel. III-V.

• Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajokon.

• Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékeinken gyakori

Geofiton (Ge)

Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides

Bogláros szellőrózsa – Anemone ranunculoides

Berki szellőrózsa – Anemone nemorosa

• 15-25 cm, kúszó gyöktörzses évelő (Ge)

• Száron a magános virág alatt 3, örvösen álló, 1-3cm-es nyelű, hármasan szeldelt, fogas szélű gallérozó levél • Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. III-V. • Termés: szőrös aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde és nedves, humuszos talajon • Koratavaszi aszpektusban, üde lomberdők nedvesebb részein, ligeterdőkben, hegy- és dombvidékein elterjedt

Geofiton (Ge)



Erdei szellőrózsa – Anemone sylvestris

• 25-45 cm-es, kúszó gyöktörzsű évelő (Ge) • Nyeles, tenyeresen szeldelt tőlevél, a virág alatt 2-3 kisebb ülő levél. Szár gyapjas.

• Virágtakaró: 5 tagú fehér lepel. IV-V. • Termés: aszmagcsoport • Napsütéses, meleg domboldalak, száraz, meszes, sekély termőrétegű talajokat kedvelő erdőszegély-faj. • Hegy- és dombvidéki (ritkán síkvidéki) száraz tölgyesek, erdőszegélyek, gyepek visszaszorulóban lévő növénye. Védett! Geofiton (Ge)



Májvirág – Hepatica nobilis • 10-15 cm, tőkocsányos évelő (He) • Levél: hosszú nyelű, bőrnemű, áttelelő, három karéjú, ép szélű • Virágtakaró: 6-8 tagú kék lepel, csészeszerű fellevelekkel. III-IV.

• Termés: aszmagcsoport • Árnyéktűrő, üde-félszáraz talajokon, mészkedvelő erdei faj

• Hegy- és dombvidéki bükkösök, gyertyános-tölgyesek növénye, a DélDunántúlon gyakori, a Dunántúliközéphegységben ritka. Védett! Hemikriptofiton (He)

Májvirág – Hepatica nobilis

Májvirág – Hepatica nobilis

Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis • 8-20 cm magas, sűrű szőrű évelő (He) • Levél: 2-3x páratlanul szárnyasan szeldelt, dúsan selymesen szőrös • Virág: tőálló, a 6 tagú lepel ibolyáskék, elvirágozva hosszú szárú. III-IV. • Termés: aszmagcsoport, repítőszőrös aszmagokkal (megnyúlt bibeszálból alakul) • Erősen fényigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek) főleg a középhegységekben és dombvidékeken. Védett! •Az év vadvirága 2011-ben Hemikriptofiton (He)

Leánykökörcsin – Pulsatilla grandis



Egyenes (felálló) iszalag – Clematis recta • Magas termetű, felálló szárú évelő (He). • Levél: keresztben átellenes, páratlanul szárnyaltan összetett, ép szélű • Virágzat: bogernyő, a lepel fehéres. V-VII • Termés: aszmagcsoport, tollas repítőkészülékkel

• Fény- és melegigényes, szárazságtűrő, mészkedvelő • Hegy- és dombvidéki száraz tölgyesek, bokorerdők, erdőszegélyek. Néha ligeterdők szélein és nedves réteken. Szórványos vagy ritka (Alföld), kímélendő


Felálló iszalag – Clematis recta

Felálló iszalag – Clematis recta

Kúszó boglárka – Ranunculus repens

• Legyökerezően indás, felálló virágos szárú évelő (He) • Levél: hármasan összetett, durván fogazott vagy karéjos

• Virág: élénksárga sziromlevelek, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-IX. • Termés: aszmagcsoport

• Nyílt és félárnyékos helyeken él, nedvességigényes, erősen bolygatástűrő • Liget- és láperdők, árkok, nedves gyomtársulások, közönséges. Hemikriptofiton (He)



Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus • Magas, évelő (He), erőteljesen ágas, felálló szárral.

• Levél: karéjos/hasadt, bozontos-szőrös, gyakran sötéten foltozott • Virág: nagy (2-3cm átmérőjű), élénksárga V-VI. • Aszmag terméscsoportjában a terméskék horgasan bekunkorodtak

• Nedvesség- és tápanyagigényes, árnyéktűrő • Égerligetek, keményfás ligeterdők, bükkösök, sziklaerdők Hemikriptofiton (He)

Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus

Gyapjas boglárka – Ranunculus lanuginosus

• Rövid gyöktörzses évelő (He), a szár kopasz v. rövid rásimuló szőrű

Réti boglárka – Ranunculus acris

• Levél: tőálló, hosszú nyelű, tenyeresen osztott • Virág: sárga, a szőrös csészelevelek a szirmokra simulnak. IV-VIII(-X).

• Aszmag terméscsoportjában a termések oldalról összenyomottak, rövid csőrben végződnek • Fényigényes, de tág tűrésű, üde és nedves termőhelyeken •Elterjedt, gyakori. Nedves-üde rétek, de nyílt erdők, árokpartok, hegyi kaszálók is Hemikriptofiton (He)




Salátaboglárka – Ficaria verna • Alacsony évelő (He), gyökérágai gumósan megvastagodtak. Két alfaj (ssp. calthifolia és ssp. bulbifera) • Levél: hosszú nyelű, szíves-kerekded, fénylő, ép szélű v. hullámos

• Virág: aranysárga. III-V. • Termés: aszmagcsoport, gömbös, csőrtelen aszmagokkal

• Félárnyéktűrő, üde-nedves, tápanyagokban gazdag talajon, bolygatástűrő • Gyakori üde lomberdőkben, ligeterdőkben nedves réteken, parkokban, akácosokban Geofiton (Ge)

Salátaboglárka – Ficaria verna

Salátaboglárka – Ficaria verna

Tavaszi hérics – Adonis vernalis • 10-30 cm magas, elágazó szárú évelő (He). • Levél: sallangosan szeldelt, kopasz • Virág különnemű: nagy aranyságra szirmok, szőrös csészelevelek III-V. • Aszmag terméscsoportjában a részterméskék szőrösek, horgas csőrűek • Fényigényes, szárazságtűrő, meszes, laza alapkőzeten • Száraz gyepek (sziklagyepek, sztyeprétek), néha száraz lomberdők (főleg bokorerdők) tisztásain. Védett! • Az év vadvirága 2012-ben Hemikriptofiton (He)

Tavaszi hérics – Adonis vernalis



Mákfélék – Papaveraceae • Lágyszárú növények • Szórt levélállás, pálhák nincsenek

• Tejnedvet tartalmazhatnak • Termés: tok v. makkocska

• A csésze virágnyíláskor gyakran lehull • Magvaikat hangyák terjesztik (elaioszóma / hangyakalács) • Nemzetség: Chelidonium, Papaver

Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus • Magas, elágazó, elállóan szőrös szárú évelő (He). Megtörve sárga tejnedvet ereszt • Levél: elálló finom szőrű, szárnyalt, a levélkék szabálytalan alakúak • Virág: laza bogernyőkben, a 4 szirom mélysárga. V-VIII(-X) • Termés: becőszerű, keskeny, nyeles tok. • Félárnyéktűrő, tápanyag- és nitrogénigényes, üde talajokon, bolygatástűrő • Gyakori akácosokban, gyomtársulásokban, parkokban,

bolygatott lomberdőkben Hemikriptofiton (He)

Vérehulló fecskefű – Chelidonium majus





Pipacs – Papaver rhoeas •Kis v. közepes termetű, 20-80 cm •felálló szárú, mindenütt serteszőrös, • egyéves faj (Th). •szárlevelek szárnyasak, a szárnyak durván fogasak vagy karéjosak, a felső levelek egyszerűek. •Virágai magánosak, hosszú kocsányúak, 4 sziromlevele égő vörös, tövén fekete folttal. •A csésze korán lehull. •Termése visszás-tojásdad tok, tetején 10 karéjú bibepajzzsal. •Virágzás V-X, termésérés VI-X. •Az árnyékolást nem tűrő, száraztól az üde termőhelyekig előforduló, egyébként a talaj iránt nem igényes faj. •Gyomtársulások, szántók, parlagok, útszélek növénye, az ország egész területén gyakori.

csak TVMH

Therofiton (Th)

Pipacs – Papaver rhoeas

Pipacs – Papaver rhoeas

Fumariaceae – Füstikefélék cs. • • • • •

lágyszárú szórt, pzigomorf, sarkantyús virág tok v. makkocska myrmekochor

Odvas keltike – Corydalis cava • 20-30 cm magas, egyszerű szárú évelő, üreges, föld alatti gumóval (Ge) • Levél: kékeszöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek

•Virágzat: fürt, a murvák épek. A virág hosszú sarkantyús, bíboroslila/ rózsaszínű/fehér. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok • Árnyéktűrő; üde, humuszos erdőtalajokon • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges.

Geofiton (Ge)

Odvas keltike – Corydalis cava

Odvas keltike – Corydalis cava

Ujjas keltike – Corydalis solida • 10-20 cm magas, egyszerű szárú évelő, tömör föld alatti gumóval (Ge)

• Levél: szürkészöld, kétszeresen hármas, a levélkék tagoltak, épek • Virágzat: fürt, a murvák ujjasan tagoltak. A virágok hosszú sarkantyúsak, kékeslilák. (II-)III-V. • Termés: becőkeszerű, lapított tok

• Árnyéktűrő; félszáraz-üde, humuszos talajokon, inkább mészkerülő • Üde lomberdők és keményfás ligeterdők kora tavaszi aszpektusában, domb- és hegyvidékeken, gyakran tömeges

Geofiton (Ge)

murvalevelek! Odvas keltike (Corydalis cava) és ujjas keltike – Corydalis solida

Ujjas keltike – Corydalis solida

A szegfűalkatúak alo. – Caryophyllidae rendszere Szegfűvirágúak r. – Caryophyllales Karmazsinfélék cs. – Phytolaccaceae (Phytolacca) Disznóparéjfélék cs. – Amaranthaceae (Amaranthus, Camphorosma, Chenopodium) Szegfűfélék cs. – Caryophyllaceae Habszagfűfélék alcs. – Silenoideae (Dianthus, Lychnis, Melandrium, Silene, Viscaria) Lúdhúrfélék alcs. – Alsinoideae (Moehringia, Stellaria) Keserűfűvirágúak r. – Polygonales Keserűfűfélék cs. – Polygonaceae (Bilderdykia, Polygonum, Reynoutria, Rumex) Istácfélék cs. – Plumbaginaceae (Limonium)

Alkörmösfélék cs. – Phytolaccaceae

• főleg trópusi növények, fás- és lágyszárúak • szórt levélállás, pálhák nincsenek • P4-5 A8 v. 10 G∞ • bogyótermés

• nemzetség: Phytolacca (alkörmös, karmazsinbogyó)

Amerikai alkörmös (karmazsinbogyó) – Phytolacca americana • Magas, ágas szárú évelő (He) • Levél: nagy (-20-25cm) ép szélű, tojásdadlándzsás, felfelé kisebbednek • Virágzat: hengeres fürtökben állnak, a lepel zöldesfehér, a termésen megpirosodik. V-IX. • Termés: 10 rekeszű, vöröses-fekete bogyó • Laza talajt, félárnyékot kedvel, tápanyagigényes, bolygatástűrő • Adventív (észak-amerikai), dísz- és festéknövényként használták. Homokterületeken, zavart erdőkben (pl. kultúrfenyvesek) erősen terjedő özönnövény


Alkörmös – Phytolacca americana


Phytolacca americana és Ph. esculenta



Disznóparéjfélék - Amaranthaceae

•főleg lágyszárú növények •szórt levélállás, pálha nélküli levelekkel •egylakiak: ♂P3-5 A5

ill. ♀P3-5 G(2-3)

•tok termés (egymagvú) •a virágtakaró hártyás, murvalevelei fejlettek

•nemzetsége (Th): Amaranthus

Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj T4



15-150 cm, erős karógyökerű, a szár nagy része kopasz

♠

hosszú nyelű, tojásdad, ép, kopasz, fénylő



június-november, sárgászöld, karcsú, alul szaggatott virágzat, az előlevelek a lepelleveleknél hosszabbak

 kupakkal nyíló tok

 

savanyú és meszes talajon is előfordul, laza talajon tömeges parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek, erdősítések első évében

Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj

T4

Amaranthus clorostachys – karcsú disznóparéj T4

Amaranthus retroflexus – Szőrös disznóparéj

[Libatopfélék – Chenopodiaceae]

• újabban a családot az Amaranthaceae családba olvasztják • főleg lágyszárú növények • szórt levélállás, pálha nélküli levelek • P5 A1-5 G(2) • egymagvú toktermés

• virágtakaró zöldes, sárgás v. fehéres • nemzetségek (Th): Camphorosma, Chenopodium

Fehér libatop – Chenopodium album • 30-200 cm magas, erőteljes, egyéves (Th) • Levél: különböző alakú, ép vagy fogas; fonákuk lisztes bevonatú • Virág: ágvégi, sűrű gomolyos fürtökben állnak, leplei aprók, zöldek. VI-X. • Termés: tok, magvai lapos lencse alakúak • Fény- és meleg-, tápanyag- és nitrogénigényes gyom • Gyomtársulások, törmelékes, szemetes helyek, árokpartok, kertek, közönséges Terofiton (Th)

Chenopodium album – fehér libatop cm, erős karógyökerű,  20-150 sűrűn ágas

♠

T4

nyeles, ékvállú, lándzsás, tojásdad, egyenlőtlenül fogazott, , a felsők keskenyek, épek, a levélfonák lisztes

 június-november, lisztes, gomolyos fürt

növényenként 200 000 magot is  hozhat (barna és fekete magvak)



országszerte gyakori, különösen nedves, kötött talajokon

 szántóföldek, parlagok, utak mente, bolygatott területek, csemetekertek

 levélalakja, virágzata változatos

Chenopodium album – fehér libatop

T4

Chenopodium album – fehér libatop

T4

Chenopodium sp. – Libatop faj

Chenopodium sp. – Libatop faj

Camphorosma annua - Bárányparéj • Földön szétterülő, elágazó egyéves (Th) • Levél: szálas v. fonalas, fiatalon szürkészöld, kissé pozsgás, szőrös, később lekopaszodik, vörösödik • Virág: levélhónalji, apró, csontfehér leplű. VIII-IX. • Termés: lapított tok.

• Fényigényes, a szélsőségesen száraz, erősen szikes talajfelszínek specialistája • Alföldi szikesek legszélsőségesebb termőhelyei („vakszik”), szórványos

Therofiton (Th)

Camphorosma annua - Bárányparéj

Camphorosma annua – Bárányparéj élőhelye

Szántóföldjeink gyakorlatilag jelentős gyomfajai (I.-V. Országos Gyomfelvételezések eredményei) parlagfű köz. kakaslábfű fehér libatop mezei aszat fakó muhar apró szulák szőrös disznóparéj ebszékfű csattanó maszlag termesztett köles karcsú disznóparéj nagy széltippan közönséges taratckbúza fenyércirok ragadós galaj szulákkeserűfű lapulevelű keserűfű napraforgó varejúmák mezei szarkaláb

1947-53 21 9 3 2 7 1 17 66 177 199 105 56 27 137 14 29 206 25 19

1969-71 8 1 3 7 4 2 5 26 59 192 18 36 12 94 50 6 16 119 11 23

1987-88 4 1 2 8 7 5 3 6 19 23 13 14 20 18 12 11 10 16 17 40

1996-97 1 2 4 5 19 7 3 6 8 13 9 17 12 11 10 16 15 18 22 31

2007-08 1 2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17 18 19 20

Növényrendszertan gyakorlatok

Recommend Documents