Zimányi Árpád
NYELVHELYESSÉGI GYAKORLATOK V. RÉSZ
AZ IGÉK ÉS AZ IGEKÖTŐK
Részletek a szerző Nyelvhelyességi gyakorlókönyv című munkájából (EKFT Líceum Kiadó, Eger, 1999)
A szerző engedélyével
TARTALOM 1. Felszólító mód – kijelentő helyett / 4 2. Mégis kell a felszólító mód! / 5 3. A felszólítás egyéb eszközei / 7 4. Mondanák vagy mondanék? / 7
Az előző részek tartalma (lásd a 2009-es és a 2010-es Tartalomjegyzéket) A helyes kiejtés 1. A magánhangzók időtartama 2. Szabályos időtartam-változások 3. A mássalhangzók időtartamának megkülönböztetése 4. A h hang kiejtése 5. Illeszkedés a vegyes hangrendű szavakban 6. Férfinak vagy férfinek? 7. A jóhangzás elve 8. Régies betűk családneveinkben 9. Idegen szavak kiejtése Szavak és szólások helyes használata 1. Hasonló alakú szavak 2. Hibakeresés 3. Idegen szavak 4. Igaz vagy nem igaz? 5. A divatszók 6. Divatszóvadászat a) „Döntő” b) „Konkrét” 7. Nagy kihívás ez a feladat! 8. Ne legyünk mindig nyitottak! 9. Nem kell mindent biztosítani! 10. A „szól” ige jelentésváltozata 11. Szókincsünk gazdagsága – a rokon értelmű szavak 12. Mondja másképpen! 13. A szavak stílusértéke 14. Stílustörés a mondatokban 15. A szólások 16. A szóláskeveredés 17. Csak pontosan! A szószaporítás esetei 1. A szófölösleg 2. Még mindig fölösleg! 3. A terpeszkedő kifejezések 4. Kerüljük a kerül-t! 5. Önálló gyűjtés 6. Nézzen utána 7. Mivel lehet rendelkezni? 8. Szövegjavítás
3
Az igék és az igekötők 1. Felszólító mód – kijelentő helyett A köznyelvben talán a legsúlyosabb nyelvhelyességi hiba, ha a -t végű igék tárgyas ragozású felszólító módú alakját kijelentő értelemben használják: Nem tudod, hogy ki tanítsa a magyart? (Helyesen: tanítja) Hamar fölépítsük a házat. (Helyesen: fölépítjük) Megjegyzendő, hogy több nyelvjárásban természetes ez a toldalékolás, de a köznyelvben és az irodalmi nyelv nem tűri meg az ilyen formákat. a) A következő mondatok egy részében helyes a felszólító módú igealak használata, másik részében viszont helytelen. Javítsa ki a hibás igealakokat! Az ember szerencsésnek mondhassa magát. Emeld föl a könyvet, hogy mindenki jól láthassa a képet! Fölemelem a könyvet, hogy mindenki jól láthassa a képet. Nem baj, ha nagyon szeressük a jó filmeket. A célom az, hogy megszeressétek a sportolást. A tervek szerint a bizottság elhalassza az ülést a jövő hétre. A tervek szerint el kell, hogy halasszák az ülést a jövő hétre. A feladás előtt ragassza föl a bélyeget a borítékra! Holnap megválasszuk az új felelősöket. Meg kell akadályozni, hogy olcsó, de silány termékek árasszák el az országot. Óvatosan kell vezetni a kocsit, mert éppen errefelé hajtsák a csordát. A cél az, hogy minél messzebbre hajítsátok a kislabdát. b) Döntse el, hogy a jelzett igealak kijelentő vagy felszólító alakja illik-e bele a mondatba! Egészítse ki a hiányzó igealakkal a mondatot! Az áruház bejáratánál (oszt: többes szám 3. személy) ................... a szórólapokat. Nem (tudhat: egyes szám 3. személy) .................... az ember, hogy mit hoz a jövő. Ha (kiborít: többes szám 2. személy) ..................... a dobozt, nektek kell mindent összeszedni.
4
Nem volt még arra időnk, hogy (kifüggeszt: többes szám 1. személy) ..................... a hirdetést a táblára. Ki (fordít: egyes szám 3. személy) .................................... le a következő mondatot? Nehogy (elszalaszt: többes szám 2. személy) ................... a kínálkozó lehetőségeket! Ha akarod, holnap (kitakarít: többes szám 1. személy) ...................................... a szobát. Már (bont: többes szám 3. személy) …………....................... a szemközti romos házat, hogy majd szállodát (épít: többes szám 3. személy) .............................................. a helyén.
2. Mégis kell a felszólító mód! Az összetett mondatoknak vannak olyan típusai, amelyeknek a mellékmondatában felszólító igealakot használunk annak ellenére, hogy a mondatnak nincs felszólító értelme. Itt három fő esetet mutatunk be. Felszólító módot alkalmazunk a célhatározói mellékmondatok többségében: Azért jöttem, hogy segítsek. Felszólító módot alkalmazunk a szükségesség kifejezésére és a kell, hogy (+ felszólító módú igealak) … mondatszerkezetben: Szükséges, hogy elgyertek. El kell, hogy menjetek az orvosi vizsgálatra. Felszólító módú igealak kerül valaminek a meglétét vagy hiányát kifejező mondatokba is: Most van időm arra, hogy meglátogassalak. Nincs pénzed, hogy vegyél egy kólát? Döntse el, hogy a kijelentő módú vagy a felszólító módú igealak illik-e bele a következő mondatokba! (Az egyik mondatban mindkét változat jó!) választjuk Lehet, hogy Zsoltot
meg gazdasági felelősnek. válasszuk 5
választjuk Javaslom, hogy Zsoltot
meg gazdasági felelősnek. válasszuk
sikerül Nagyon izgulok, hogy jól
a nyelvvizsgám. sikerüljön
elhalasztjuk Nagyon jó, hogy
a matematikadolgozatot. elhalasszuk
elolvashatja. Nagy betűkkel írj a táblára, és akkor mindenki elolvashassa.
elolvashatja. Nagy betűkkel írj a táblára, hogy mindenki elolvashassa.
féltek Igazán nincs okotok arra, hogy
egy ilyen kis kutyától. féljetek
alakulnak Bárhogy
is a dolgok, rám mindig számíthatsz. alakuljanak
6
3. A felszólítás egyéb eszközei Felszólító értelmet nemcsak felszólító módú igealakkal fejezhetünk ki, hanem másféle nyelvi eszközökkel is: Példa
A kifejezőeszköz
Légy szíves, gyere ide!
felszólító módú igealak
Azonnal idejössz!
.............. módú igealak
Ide azonnal!
határozószóval (hiányos mondatban)
Idejönni!
............... (szófaj)
Nem jössz ide azonnal?
............... (mondatfajta)
A legutolsó mondat formailag ...................., tartalmilag, értelmét tekintve, azaz a beszélő szándéka szerint .................. Ezt érzékeltethetjük úgy is, hogy a végére nemcsak kérdő-, hanem felkiáltójelet is teszünk: Nem jössz ide azonnal?! A negyedik mondatban a felszólítást ...........-vel (szófaj) fejezzük ki. Az ilyen felszólítások tömörségük folytán igen erőteljesek, határozottak, de személytelenségük miatt bántóak. Nyelvművelőink korábban sokszor helytelenítették használatukat, főleg idegenszerűségüket kifogásolták. De hiányos mondatnak is tekinthetjük az efféle példákat: [Tessék] idejönni! Alkalmazásuk olykor ugyan elképzelhető, de az udvarias hangú, főleg pedig az igényes beszédbe egyáltalán nem valók.
4. Mondanák vagy mondanék? A feltételes mód alanyi ragozásának egyes szám 1. személyében előfordulhat, hogy helytelenül toldalékolják az igét, és ez a köznyelvben súlyos vétség. Ebben az esetben nincs hangrendi illeszkedés, és mind a magas hangrendű, mind a mély hangrendű igékhez a -nék toldalék kapcsolódik. A mély hangrendű -nák csak a többes szám 3. személyének tárgyas ragozásában fogadható el. 7
a) Egészítse ki a táblázatot az előbbiek szerint! Feltételes mód alanyi ragozás egyes szám 1. személy
Feltételes mód tárgyas ragozás egyes szám 3. személy
magas hangrendű ige mély hangrendű ige (én) (én)
magas hangrendű ige (ők)
mély hangrendű ige (ők)
emelnék segítenék színez… …… ……
emelnék segítenék …… dönt… elfelejt…
mondanák olvasnák …… hangsúlyoz… ……
mondanék olvasnék hoz… …… kapcsol…
b) Egészítse ki a megfelelő toldalékokkal a mondatokat! Ha lenne bátorságom, szól… a szomszédoknak, hogy halkabban magnózzanak. Ha ilyent csinál…, én is kikap…. Jó lenne, ha ők is elmond… a véleményüket. Örülnék, ha ötöst kap… a dolgozatomra. Ha ők becsuk… a könyvüket és a füzetüket, én is becsuk… mindent, ami előttem van. Ezt már unom, szívesen játsz… valami mást. A nézők örülnének, ha a versenyzők lejátsz… az eső miatt félbeszakadt mérkőzést.
8
