SPECIÁLIS HELYZETŰ CSOPORTOK A MUNKAERŐPIACON BENKEI-KOVÁCS BALÁZS – HEGYI-HALMOS NÓRA: MUNKAERŐPIAC ÉS FOGLALKOZTATÁSPOLITIKA
Munkaerő-piaci szempontból speciális csoportok
6.
Alacsony iskolai végzettségűek Roma népesség Megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők Nők Fiatalok Idősek
7.
Halmozottan hátrányos helyzetű csoportok
1. 2. 3. 4. 5.
1
1. Alacsony iskolai végzettségűek Magas munkanélküliségi ráta és alacsony foglalkoztatási ráta Abszolút alacsony végzettségűnek nevezi, akinek iskolai végzettsége egy meghatározott minimum szintet sem ér el. Ők a még 8 általánost sem végzettek, vagy akik elvégezték ugyan az általános iskolát, de semmilyen további szakképesítéssel nem rendelkeznek. Relatívan alacsony végzettségűek csoportja, egy adott populációhoz viszonyítva fejezhető ki. Ha a magyar társadalomban minden második embernek egyetemi végzettsége lenne, a gimnáziumi érettségi relatívan alacsony végzettségnek volna tekinthető. Nemzetközi mércével mérten alacsony végzettségű, aki a megnyílt európai munkaerőpiacon végzettségével nem tudna érvényesülni, miközben itthon viszonylag jól boldogul
2. Roma népesség Pontos adatok beszerzése nehézkes – becslések Foglalkoztatási szint kevesebb mint fele, munkanélküliségi rátájuk 3-5szöröse, egy főre jutó eltartottak száma 3-szorosa. Egymást erősítő tényezők: Alacsonyan iskolázottak aránya magas Elavult szakmai képzettség Munkaerő-piaci szempontból hátrányos régiók (K, ÉK, DNY) kistelepülései Diszkrimináció Etnikus szegénység – tartósan kívül reked a társadalomból – átörökít Hátrányok tényleges felszámolása: összehangolt, komplex programok!
2
3. Megváltozott munkaképességűek és fogyatékkal élők Fogyatékkal élők kb. 9%-a foglalkoztatott. Hátrányok halmozódása: - alacsony iskolai végzettség - hátrányos helyzetű régiók - diszkrimináció - fizikai és kommunikációs akadálymentesítés hiánya Rokkantnyugdíjasok a munkaképeskorúak 6,8%-a (közel félmillió ember!) - Rossz általános egészségi állapot - ellátó és szolgáltató rendszer jellemzői és kijátszása - nem a munkaképességre, hanem az egészségkárosodásra koncentrál - ismételt munkába állást nem segíti, tanácsadási rendszer elégtelen
4. Nők Foglalkoztatottak aránya alacsonyabb, mint a férfiak között. Gyes, gyed igénybe vétele. Bizonytalanabb munkaerőpiaci helyzetű nők tovább maradnak otthon – szakmai képességeik kopnak, munkáltatóval való kapcsolat lazul Részmunkaidő kevés Atipikus foglalkoztatási formák ritkák
3
5. Fiatalok 15-24 éves kor közöttiek Alacsony aktivitás, kevés foglalkoztatott vagy álláskereső Okok: Hosszan tanulnak, kitolódik a munkába állás időpontja Oktatási expanzió Általános képzettségi szint növekedése - de nem a gazdasági igényeihez igazodó szerkezetben, - elhelyezkedési nehézségek (akár diplomával is), - középiskolai lemorzsolódás - munkahelyek hiánya - gyakorlat hiánya
6. Idősek 55-64 éves kor közöttiek Foglalkoztatásuk jelentősen elmarad az EU-s átlagtól 55 év felettiek egyharmada van jelen a munkaerőpiacon (foglalkoztatott vagy álláskereső) Nehezen alkalmazkodnak Tartós munkanélküliek Tudásuk, képességeik gyakran elavultak Megromlott egészségi állapot Diszkrimináció
4
7. Egyéb halmozottan hátrányos helyzetű csoportok Hajléktalanok Gyermekvédelmi gondoskodásból kikerülők Szabadságvesztésüket töltők Börtönviseltek Szenvedélybetegek Pszichés – mentális betegségben szenvedők Tartós ápolásra, kórházi kezelésre szorulók
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása
5
Megváltozott munkaképességűek foglalkoztatása Megváltozott munkaképességűek fogalma az 1991. év IV. törvény a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szerint: „aki testi vagy szellemi fogyatékos, vagy akinek az orvosi rehabilitációt követően munkavállalási és munkahely-megtartási esélyei testi vagy szellemi károsodása miatt csökkennek” A megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól és egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXCI. Törvény szerint: „megváltozott munkaképességű-ként definiálható az a személy, akinek az egészségi állapota a komplex minősítési eljárás során 60 százalékos vagy annál kisebb mértékű, és meghatározott biztosítási idővel rendelkezik” A 2011-es népszámlálás definíciója szerint fogyatékos az a személy, akinek saját bevallása szerint végleges, egész életére kiható testi, szellemi, mentális illetve érzékszervi fogyatékossága van, függetlenül attól, hogy ez akadályozza-e társadalmilag elvárható tevékenységek végrehajtásában.
Európai Uniós elvek 1997. Európai Szociális Karta - az első közösségi dokumentum, amely célként fogalmazza meg az emberek szociális biztonságának megerősítését. Római Szerződés 134. cikkelye kimondja a fogyatékos emberek diszkriminációjának tilalmát. Az Európai Tanács 2000-ben két irányelvet bocsátott ki: 2000/78/EK irányelv a foglalkoztatás és a munkavégzés során alkalmazott egyenlő bánásmód általános kereteinek létrehozásáról; 2000/43/EK irányelv személyek közötti, faji vagy etnikai származásra való tekintet nélküli egyenlő bánásmód elvének alkalmazásáról. 2009. Európai Uniós Alapjogi Charta - kimondja a munkavállaláshoz való jogot, a fogyatékkal élő személyek jogát az önállóságuk, társadalmi és foglalkozási beilleszkedésük biztosítását célzó intézkedésekre.
6
Hátránykezelés fő eszközei az EU-ban A fogyatékkal élők munkához való jogának biztosítása, foglalkoztatásuk támogatása, minél nagyobb számban történő alkalmazásuk a nyílt munkaerőpiacon. Európa 2020 – Európai Fogyatékosságügyi Stratégia (2010-2020): célja „hogy erősítse a fogyatékossággal élők pozícióját annak érdekében, hogy teljes mértékben élhessenek jogaikkal, és teljes körűen részt vehessenek a társadalomban és az európai gazdaságban”. Unió támogatást ad: fogyatékos személyek munkaerő-piaci helyzete elemzésében az aktív munkaerő-piaci politikák kidolgozásában az akadálymentesítésben munka-közvetítésben Finanszírozásban segít: Európai Szociális Alap
Uniós cél, hogy minél több fogyatékkal élőt integráljanak a munkaerőpiacra az aktív politikák révén.
Forrás: Infoszolg/Eurostat
7
Magyar szabályozás A magyar szabályozás különbséget tesz a fogyatékkal élő és a megváltozott munkaképességű személyek között. 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról. -
-
a foglalkoztatás, mint az esélyegyenlőség biztosításának célterülete jelenik meg integrált, vagy ha az nem lehetséges, akkor védett foglalkoztatást kell biztosítani speciális munkahelyek biztosításával.
2011. évi CXCI. törvény a megváltozott munkaképességű személyek ellátásairól. • megszűntette a korábbi rokkantsági rendszert és új komplex rehabilitációs modellt épített ki (2012.jan) • Rehabilitációs ellátást maximum három évig azok kapnak, akiknek a foglalkoztathatósága rehabilitációval helyreállítható • Rokkantsági ellátásban azok részesülnek, akiknek a rehabilitációja nem javasolt vagy nem rehabilitálhatóak
Forrás: Munkaerőpiaci Tükör 2014. 261.o
8
Foglalkoztatás növelésének ösztönzői 1. Minden munkáltató rehabilitációs hozzájárulás köteles fizetni, ha a foglalkoztatottak száma magasabb, mint 25 fő, és az általa foglalkoztatott megváltozott munkaképességű személyek száma nem éri el az 5%-ot. 1. Foglalkoztatási támogatások: akkreditált munkáltatók részére (a minimum 30 fő (vagy a foglalkoztatottak 25 százaléka) megváltozott munkaképességű személyt foglalkoztató és a Nemzeti Rehabilitációs és Szociális Hivatal eljárásában annak minősített munkáltató) támogatás a munkahely rehabilitációs célú átalakításához bér- és költségtámogatás 2015-ben több mint 30 375 fő foglalkoztatását támogatták 34 milliárd Ft-ból munkabér és járulékai 60 százalékának állami támogatása munkahelyteremtés támogatása 2. Rehabilitációs foglalkoztatás atipikus foglalkoztatási forma tartós vagy tranzit foglalkoztatást biztosítnak
Foglalkoztatás növelésének ösztönzői 2. 3. Adókedvezmény Rehabilitációs kártyával rendelkező megváltozott munkaképességű személy alkalmazása esetén a munkaadó a 2004. évi CXXIII. törvény alapján szociális hozzájárulási adókedvezményt vehet igénybe. Ilyen típusú adókedvezményt körülbelül 30 ezer fő után vettek igénybe 2015-ben
4. Munkaerő-piaci szolgáltatások információs szolgáltatások, tanácsadások, képzések, állásbörzék 2015-ben a 23,5 milliárd forintnyi összeget fordítottak rehabilitációs szolgáltatásokra és képzésekre
9
Pályakezdők a munkaerőpiacon
Pályakezdők a munkaerőpiacon Expanzió - a frissen végzett diplomások száma 1995 és 2004 között megduplázódott. 2000-es évek eleje: a diplomás munkanélküliség megjelenése diplomások arányának növekedése a felsőfokú végzettséget nem igénylő foglalkozásokban A fiatal diplomások munkanélküliségének növekedése az utóbbi években lelassult. Megnőtt az álláskeresés átlagos időtartama. Napjainkban: folyamatosan változnak a munkaerő-piaci elvárások Legjobb megoldásnak a tanulás tűnik – kitolódik a munkába állás időpontja
10
Pályakezdő fiatal A 2004. évi CXXIII. törvény a pályakezdő fiatalok foglalkoztatásának elősegítéséről szerint „pályakezdő fiatal: a huszonötödik életévét – felsőfokú végzettségű személy esetén a harmincadik életévét- be nem töltött, foglalkoztatásra irányuló jogviszony létesítéséhez szükséges feltételekkel és érvényes START kártyával rendelkező személy.” Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma: http://www.ksh.hu/docs/hun/xstadat/xstadat_evkozi/e_qlf057.html
Pályakezdők helyzetének okai negatív demográfiai változások iskolarendszer egyre több fiatalt tart hosszabb ideig az intézményes keretek között fiatal munkaerő-kínálatban sajátos ciklikusság figyelhető meg, a pályakezdők döntő többsége a tanév vége után jelenik meg a munkaerő-piacon munkaerőpiac folyamatos szűkülése
11
Legveszélyeztetettebb csoportok általános és középiskolából lemorzsolódó fiatalok érettségizettek, akik nem nyertek felvételt a felsőoktatásba túlképzett pályakezdő diplomások bizonytalan életúttal rendelkezők munkatapasztalattal nem rendelkezők irreális célokat dédelgetők
Diplomás pályakezdők A diplomások esetében a legmagasabb a foglalkoztatási ráta. A diplomások körében a legalacsonyabb a munkanélküliségi ráta. Friss diplomások átlagos álláskeresési ideje: 4 hónap (pályakezdőké: 6 hónap) A friss diplomások között a munkanélküliek aránya 1999-től kb. két és félszeresére nőtt.
12
Első munkahely garancia program Program célja: a 25 év alatti pályakezdőket sújtó munkaerő-piaci feszültség kezelése. Célcsoportja: Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában szereplő, a foglalkoztatás elősegítéséről és a munkanélküliek ellátásáról szóló 1991. évi IV. törvény 58. §. (5) bekezdés k) pont szerinti 25 év alatti pályakezdő álláskeresők (kiemelten: szakképzetlenek, tartós álláskeresők) A program elemei: Munkaerő-piaci szolgáltatás Bérköltség-támogatás (6 hónapos időtartam) Munkába járáshoz szükséges utazási költség megtérítése
Alacsonyan iskolázottak a munkaerőpiacon
13
Gazdasági válság hatása az alacsonyan képzettek foglalkoztatására Az ezredforduló óta csökkenő tendenciát mutat az abszolút létszámok és a teljes foglalkoztatáshoz mért arányok tekintetében egyaránt 2.1. ábra Az alacsony és alsó középszintű iskolázottságú foglalkoztatottak számának és arányának változásai (2001-2011)
14
