Árfolyam és devizapiac
Slides prepared by Thomas Bishop
Tartalom • Az árfolyam és a nemzetközi műveletek • A devizapiac • A devizaeszközök kereslete • A devizapiaci egyensúly • Kamatlábak, várakozások és az egyensúly
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-2
Bevezetés • Valamely valuta (külföldi fizetőeszköz) egy másikban kifejezett árát valutaárfolyamnak nevezzük. • Az árfolyamot kétféleképen is kifejezhetjük: egy külföldi valuta dollárban (forintban) kifejezett értékeként vagy a dollár (forint) külföldi valutában mért áraként.
• Ha egy ország valutája leértékelődik, akkor a külföldiek számára olcsóbbá válik az ország exportja, mig a hazai lakosok számára megdrágul a külföldről származó import. 13-3
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
Belföld és külföldi árak • Az árfolyam megváltozását le-, illetve felértékelődésnek nevezzük • Minden más tényező változatlansága mellett az ország valutájának leértékelődése a külföldiek számára olcsóbbá teszi az ország termékeit. • Hasonlóképpen, minden más tényező változatlansága mellett az ország valutájának felértékelődése a külföldiek számára drágábbá teszi az ország termékeit. • Példa (Pulóver fontban mért ára 50 font, árfolyam 1,5$/font). A púlóver dollárban kifejezett ára 1,5*50=75$ • Eset (I) az árfolyam 1,25$/fontra csökken. A púlóver dollárban kifejezett ára 1,25*50=62.5$ • Eset (II) az árfolyam 1,75$/fontra növekszik. A púlóver dollárban kifejezett ára 1,75*50=87.5$ Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-4
Belföld és külföldi árak • Minden más tényező (ceteris paribus) változatlansága melett egy ország valutájának felértékelődése EXPORTJÁNAK relatív árát növeli, IMPORTJÁNAK relatív árát pedig csökkenti. • Fordítva is igaz: a leértékelődés hatására az ország exportja relatíve olcsóbbá, importja relatíve drágábbá válik.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-5
A devizapiac szereplői 1. Kereskedelmi bankok (bankbetéteken, számlákon keresztül a piaci és a bankközi kereskedelem számára)
2. Nem banki pénzügyi intézmények: nyugdíjalapok,stb. (bekapcsolódnak a devizakereskedelme) 3. Vállalatok (több országban is működő transznacionális vállalatok bevételei és kiadásai különböző pénznemben keletkeznek) 4. Központi bankok (devizapiaci intervenció során védik az ország fizetőeszközét) Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-6
A devizapiac jellemzői • A világok átfogó devizakereskedelm, különösen az utóbbi években, hatalmas méreteket öltött.
A közvetlen telefonvonal, a fax és az internet a devizakereskedelem legfontosabb központjait egyetlen hatalmas, éjjel-nappal üzemelő világpiaccá kapcsolja össze.
A pénzügyi piacok szoros integrációja azt jelenti, hogy nem alakulhat ki lényeges különbség országok, piacok között.
Az ún. Arbitrázs, azonnali kockázatmentes profitszerzés miatt nem alakulhat ki lényeges különbség az országok árfolyamjegyzései között térben és időben.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-7
Azonnali és határidős árfolyamok • A devizaügyletekben betöltött szerepe miatt a dollárt és az eurót gyakran közvetítő valutának is nevezik. • Azonnali árfolyam: a devizapiaci ügylet azonnal lejátszódik. Az azonnali tranzakció értéknapja – vagyis az a nap, amikor a felek ténylegesen hozzájutnak megvásárolt valutáikhoz – két nappal az üzletkötés után van. • A devizapiaci ügyletek néha 30, 90, 180 értéknapot jelölnek ki – határidős (forward) árfolyamok történik a tranzakció. Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-8
Spot and Forward Rates
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-9
A devizaswap, futures és forward ügylet • A devizaswap ügylet: egy valuta azonnali eladásának és határidős visszavásárlásának összekapcsolása. Általában alacsonyabb közvetítői díjjal jár mintha külön-külön kötnék.
A devizaswap ügyletek jelentős arányban részesednek a teljes devizakereskedelemből.
• Futures-ügylet: egy rögzített jövőbeli időpontban meghatározott mennyiségű devizával kereskedünk. Ez forward (termék)ügylet keretében is lehetséges, azonban a forward ügylet esetében mindenképpen teljesítenünk kell a lejáratkor a futures szerződést eladhatjuk a szervezett határidős piacon (tözsdén). Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-10
Deviza opciós ügylet • A devizaopció – megvásárlásával jogot szerzünk arra, hogy meghatározott mennyiségű devizát rögzített áron egy ugyancsak rögzített lejárati időpontig bármikor megvásároljunk vagy eladunk (amerikai típusú). • Európai típus – csak lejáratkor tehetjük ezt meg.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-11
A devizaeszközök kereslete • Egy devizaeszköz keresletét ugyanolyan megfontolások befolyásolják, mint bármely más aktíva (részvény, kötvény, ingatlan stb.) keresletét. • Egy aktíva vonzerejét hozama, azaz értékének adott időszak alatti százalékos változása alapján ítélhetjük meg. • Amikor arról döntünk, hogy milyen aktívában tartsuk a megtakarításunkat, a várható reálhozam alapján választunk. A reál hozam az aktíva értékváltozását valamely rendszeresen vásárolt termékekből álló (reprezentatív) kosárban fejezzük ki valamilyen egységes mértékegységben (dollárban). Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-12
Kockázat és likviditás • Minden más tényező azonossága mellett a gazdasági szereplők a magasabb várható reálhozamot biztosító aktívát részesítik előnyben. • A várható reálhozamon kívül: kockázat, likviditás befolyásolja a megtakarítási döntéseket • Likviditás – hogy tulajdonosuk milyen gyorsan és mekkora költséggel tud túladni rajtuk. Egy ingatlan például nem túl likvid eszköz. Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-13
Kockázat és likviditás • Kockázat – mekkora változékonyságot okoz a megtakarító vagyonában. Egy aktíva reálhozama csak nehezen jósolható meg, és utólag gyakran eltér attól amit a befektetők vásárláskor elvárnak.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-14
Kamatláb • Adott deviza kamatlába az az összeg amit egy egységnyi valuta egy évre való kölcsönadásával kereshetünk. • A dollárkamatláb egyszerűen a dollárbetét dollárban mért hozama.
dollárbetét 2%, eurobetét 4%.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-15
Árfolyam és aktívahozam • Az euro-hozam mikor magasabb? • Válasz: az árfolyam jövőbeli alakulásától is függ.
Mai árfolyam $1/€1, egy éven belül $0.97/€1.
$100 mai árfolyamon €100.
Egy éven belül €100 → €104 (100*1.04 (4%)).
€104 → $100.88
mert $0.97/€1 x €104 = $100.88
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-16
Árfolyam és aktívahozam • Az euró várt felértekelése ($0.97- $1)/$1 = -0.03 = -3%. • Eurobetét dollárhozama ($100.88-$100)/$100 = 0.88%.
Dollárbetét dollárhozama
($102-$100)/$100 = 2%
• Eurobetét dollárhozama alacsonyabb • A befektetők a dollárbetétet vállasztják.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-17
Egy egyszerű szabály • R€ + (Ee$/€ - E$/€)/E$/€ • R€ - az egyéves euróbetét mai kamatlába • E$/€ - a mai dollár/euró árfolyam • Ee$/€ - az egy év múlva várható dollár/euró árfolyam (várakozások) • R$ az egyéves dollárbetét mai kamatlába
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-18
A kétféle pénznemben denominált betétek hozamának különbsége • R$ - (R€ + (Ee$/€ - E$/€)/E$/€ ) = R$
expected rate of return = interest rate on dollar deposits
- R€
interest rate on euro deposits
- (Ee$/€ - E$/€)/E$/€ = expected exchange rate
current exchange rate
expected rate of appreciation of the euro
expected rate of return on euro deposits Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-19
A kétféle pénznemben denominált betétek hozamának különbsége • R$ - (R€ + (Ee$/€ - E$/€)/E$/€ ) = Ha a fenti különbség pozitív, akkora dollárbetét biztosít magasabb várható hozamot. Ha a fenti különbség negatív, akkora euróbetét biztosít magasabb várható hozamot.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-20
Egy egyszerű szabály
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-21
A devizapiaci egyensúly • Kamatparitás A devizapiac
akkor van egyensúlyban, ha valamennyi devizabetét várható hozama megegyezik
R$ = R€ + (Ee$/€ - E$/€)/E$/€
A különböző devizabetéteket egyformán vonzónak találják a tulajdonosaik. Miért csak akkor van a devizapiac
egyensúlyban ha teljesül a kamatparitás feltétele? Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-22
A kamatparitás • R$ > R€ + (Ee$/€ - E$/€)/E$/€ . Ilyen
esetben a beruházók nem érdekeltek az eurobetétekben, senki se lesz hajlandó a továbbiakban eurobetétet tartani
A kereslet
a dollár iránt növekszik, a dollár felértékelődik, az egyenlet jobb oldala növekszik, amíg egyensúly nem alakul ki
A devizapiac akkor van egyensúlyban, ha egyetlen betétből sincs túlkínálat vagy túlkereslet.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-23
Hogyan hat az aktuális árfolyam megváltozása a várható hozamra?
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-24
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-25
A dollár betét elvárt hozama (R$) Current exchange rate, E$/€ 1.07 1.05 1.03 1.02 1.00 0.031
0.050 R$
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
0.069
0.079 0.100 Expected dollar return on dollar deposits, R$ 13-26
Az egyensúlyi árfolyam
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-27
Az eurókamatláb emelkedésének hatása
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-28
A várakozások hatása az aktuális árfolyamra Minden más tényező változatlansága mellett a várható jövőbeni árfolyam emelkedése a jelenbeni árfolyam emelkedését okozza. Hasonlóan a várható jövőbeni árfolyam csökkenése a jelenbeni árfolyam csökkenését okozza.
Copyright © 2006 Pearson Addison-Wesley. All rights reserved.
13-29
Key terms • appreciation, p. 326 • liquidity, p. 335 • arbitrage, p. 330 • depreciation, p. 326 • exchange rate, p. 324 • rate of return, p. 334 • foreign exchange market, p. 328
• real rate of return, p. 335 • forward exchange rate, p. 332 • interest parity condition, p. 341 • interest rate, p. 336