SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

SIOK Széchenyi István Általános Iskola

A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

Siófok, 2009-05-09

1


Készítette: Gáthy Péterné minőségügyi vezető, alsós munkaközösségvezető Részt vettek: alsó tagozat: Szalai Zoltánné, Psenákné Ferenczi Marianna felső tagozat: matematika:Csepreginé Kovács Erzsébet munkaközösségvezető magyar: Nagyné Molnár Sarolta

2

SIOK Széchenyi István Általános Iskola Bevezetés A nemzetközi és hazai kompetenciamérések óta nagy hangsúlyt helyezünk a magyar és a matematika tantárgyak oktatására, a matematikai logika és a szövegértés kompetenciaterületek fejlesztésére. Alsó tagozaton lehetőséget biztosítunk a felzárkóztatásra (korrep.), a tehetséggondozásra (szakkör). Felső tagozatban nívócsoportban történik a matematika, magyar nyelv oktatása. Esélyteremtéssel, felzárkóztatással, tehetséggondozással igyekszünk segíteni diákjaink képességeinek kibontakoztatását. Az előző évek országos kompetenciamérés eredményeit látva az iskolavezetés – a nevelőtestület egyetértésével – úgy döntött, tudatosabban kell készülnünk ezekre a megmérettetésekre. Munkánkban még nagyobb hangsúlyt kapott az idegen nyelv, a matematika, az olvasás-szövegértés, valamint az informatika oktatása. Reméljük, ezek a fejlesztési irányok a tanulói teljesítmények növekedését fogják szolgálni. Munkánk során szem előtt tartottuk a Nat, a kerettanterv követelményeit, ezek figyelembevételével készítettük el a helyi tantervünket. Az intézmény pályázati úton elsők között csatlakozott a kompetencia alapú oktatás tanulásához, tanításához; ezt továbbra egyik is legfontosabb megőrzendő értékünknek tartjuk. Ebből következett a nevelőtestület módszertani megújulása, a korszerű tanulási formák bevezetése. Tanítási gyakorlatunk során elsődleges szempont a tevékenykedtetés, a tanulók minden irányú motiválása. A hagyományos munkaformákat felváltotta a csoportmunka, páros munka; természetesen megőriztük a képességekhez igazodó egyéni haladást segítő differenciálás lehetőségét is. A nem szakrendszerű oktatás keretein belül is megvalósul felső tagozaton a készség- és képességfejlesztés.

Az eredmények Mi a kompetencia? Az a képességünk és hajlandóságunk, hogy a bennünk lévő tudást (ismereteket, képességeket és attitűdbeli jellemzőket) sikeres problémamegoldó cselekvéssé alakítsuk. A kompetencia alapú oktatás ma olyan cél, amely alapvetően átalakítja az iskoláról, a tanításról és tanulásról való gondolkodást. Az Európai Unió arra törekszik, hogy a világ legversenyképesebb és legdinamikusabb tudás alapú gazdasága legyen. A cél eléréséhez a tudás alapú társadalom követelményeinek megfelelő, a magasabb szintű és színvonalú foglalkoztatás igényét kielégíteni képes oktatási és képzési rendszerekre van szükség. Ennek fő összetevője az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák elsajátítása, amelyek a személyiség kiteljesítéséhez, a társadalmi beilleszkedéshez és a foglalkoztathatósághoz nélkülözhetetlenek. A kompetencia a készségek, ismeretek és attitűdök együttese. A kulcskompetencia olyan kompetencia, amely az élet három összetevőjének valamelyike szempontjából döntő: o a személyiség kiteljesítése és az egész életen át tartó fejlődés (kulturális tőke); o aktív állampolgári szerepvállalás és beilleszkedés a társadalomba (társadalmi tőke); o foglalkoztathatóság (emberi tőke).

3

SIOK Széchenyi István Általános Iskola Az egész életen át tartó tanuláshoz szükséges kulcskompetenciák európai referenciakerete: o anyanyelvi kommunikáció o idegen nyelvi kommunikáció o matematikai, természettudományi és technológiai kompetenciák o digitális kompetencia o a hatékony, önálló tanulás o szociális és állampolgári kompetenciák o vállalkozói kompetencia o kulturális kompetencia Ma, amikor csökken a gyereklétszám, létérdekünk, hogy jó eredményeket mutassunk fel, amelyek arra indítják a szülőket, hogy hozzánk írassák be gyermekeiket. Az intézményről: Tanulói adatok: 2007/2008 tanév: 4. évfolyam : Két tanulócsoport/fő: 28-28. Az adatok elemzése 2008/2009 tanév (2008-as mérés) : 4. évfolyam Területek: Elemi olvasási Képes szóolvasás képesség 87,6% 4.a 89% 4.b Íráskészség 4.a 4.b

4.a 4.b

Számírás 97% 95%

Elemi gondolkodási képesség

Olvashatóság (átlag) 4 3,4

Szinonímaolvasás

Szójelentésolvasás

87,9% 87%

80,5% 82%

Külalak (átlag) 3,9 3,2

Leírt betűk száma (átlag) 324 193

Elemi számolási készség Mértékváltás Összeadás Kivonás 78% 98% 97% 69% 98% 90% Rendszerezés

Szorzás 99% 98%

Kombinatorika

Osztás 99% 98%

Idő 10 perc 13 perc

Idő 4


4.a 4.b Összesített: %

4.a 4.b

51% 49%

77% 64%

15 perc 24 perc

Elemi olvasási képesség

Íráskészség

Elemi számolási készség

85,3% 87%

3,95 3,3

96% 94%

Elemi gondolkodási képesség 58% 53%

Az előző jelentésből is, ebből a mérésből is az intézmény számára kiderült, hogy a tanulóink elemi gondolkodási képességének fejlesztése, ezen belül a rendszerezés képességének a fejlesztése a fő feladatunk. Az előző tanév során (2007/2008) egyik munkaközösségi foglalkozás témája volt ennek a területnek az elemzése; a fejlesztési pontok meghatározása. Megállapítható az is, hogy különbségek vannak az osztályok között a felhasznált időt tekintve (matematika), valamint az egyes feladatok átlagai között (magyar). Feladatunk továbbra is: a jó eredmények megtartása a továbbiakban is az egyéni képességekhez igazodó, személyre szabott fejlesztés megvalósítása a rendszerezés képességének fejlesztése a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségeinek kihasználása minden tanítási órán valamint tanítási órán kívüli időben is: versenyek, vetélkedők, könyvtári foglalkozások stb. kiaknázása; a mozgás fejlesztésén át történő lehetőségek erősítése mértékváltás erősítése csoportonként/egyénileg: szükségletek és igények szerint

6. évfolyam: Tanulócsoportok Tanulók száma

6.a 23

6.b 30

6.c 22

Matematika 1. Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása: Az összes intézménnyel való összehasonlítás során a városi iskolák lényegesen jobban teljesítettek , átlag fölött, míg a községi iskolák ehhez képest: átlag alatt.

A tanulók átlageredménye: Országos átlag

499 (498; 499)

5

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A mi intézményünk átlaga Községi ált. isk.

497 (482; 510)

Városi ált. isk.

509 (497, 527)

451 (429; 476)

2. A tanulók képességeloszlása:

3. Képességeloszlás a mi intézményünkben :

Csökkenteni szükséges az első szint alatti , valamint az első szinten elhelyezkedő tanulók számát, arányát. a) A tanulók képességszintek szerinti %-os megoszlása

6


Képességeloszlás: átlag: 509 (492; 527) Míg az első szint alatt teljesítők %-os aránya kedvezőbb, mint az országos átlag, valamint a városi iskolák aránya; addig az első szinten teljesítők aránya magasabb a városi átlagnál. A második szinten teljesítők kevesebben vannak; azonban a harmadik szintet elérők aránya meghaladja a többit; valamint a 4. szintet teljesítők aránya is magasabb. 4. A telephelyünk eredménye a becslés alapján elvárható eredmény tükrében: Tényleges eredmény

509 (492;509)

Várható eredmény

532

(a

tényleges eredmény ennél szignifikánsan gyengébb) 5.

A képességeloszlás néhány jellemzője telephelyenként

Az A a mienk, a B Nagyberény. 6.

Átlageredmény a CSH-index tükrében telephelyenként

7


( A telephely: Széchenyi I. Ált. Isk. B telephely: Nagyberény)

7. Képességeloszlás a saját intézményben:

8


a) A tanulók képességeloszlása az egyes osztályokban:

b) Képességeloszlás osztályonként:

9


Jól látható az egyes osztályok teljesítménye közötti különbség. Feladat: A beiratás során a tanulók osztályba sorolásánál az előre látható képességek /hiányok figyelembe vétele; a tanulók képességeinek alapos megismerése, személyre szabott fejlesztés, differenciált foglalkozás a 6.-os matematika tekintetében az átlag növelése, közelítés az elvárhatóhoz (2. szint) a matematika tanítása során a nívócsoport, az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás minden eszközét megragadva az első szint alattiak, az első szinten lévők számának csökkentése; törekednünk kell továbbá a harmadik, negyedik szinten teljesítők arányának növelése.

Szövegértés 1.

Az iskolák átlageredményeinek összehasonlítása:

10

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A tanulók átlageredménye: Országos átlag 519 (519; 520) 526 (511;539) A mi intézményünk átlaga Községi ált. isk. 460 (431;488) Városi ált. isk. 543 (525; 558) A 6.-os szövegértés jobb az országos átlagnál, míg elmarad a városi átlaghoz képest.

2. A tanulók képességeloszlása:

3. Képességeloszlás a mi intézményünkben :

Pozitívum, hogy első szint alatti nincs, továbbá kis számú tanuló teljesített az első szinten .

11


a) A tanulók eredményei az egyes osztályokban:

Szövegértésből jobbnak mondható a teljesítmény, mint matematikából, az egyes szint alattiak, valamint az egyes szintet elérők tekintetében.

12


4. A telephely átlageredményei

5. A tanulók képességeloszlása

6. Várható teljesítmény a CSH-index alapján

Tényleges eredmény

543 (525;558)

Elvárható eredmény

555

(a

tényleges eredmény ennél nem különbözik

13


szignifikánsan)

A szövegértést illetően jónak látszik a megkezdett út folytatása.

8.évfolyam Tanulócsoportok Tanulók száma

8.a 27

8.b 24

8.c 25

Matematika 8. évfolyam 1. A tanulók átlageredménye: Országos átlag: 497 (497;498) A mi intézményünk átlaga: 525 (513; 539) 2. A tanulói képességeloszlás:

A tanulói képességeloszlás az országos átlag fölött van. 3. Képességeloszlás:

14


Mivel a 2. szinttől kívánatos az alkalmazható tudás szintje, csökkentenünk kell az 1. szint alatti, valamint az 1. szinten lévők számát! a)

A tanulók képességszintek szerinti megoszlása:

Kedvező az első szint alatti, első szinten lévők aránya- egyaránt jobb az országos, valamint a városi átlagnál. Nagyobb arányú a 2., 3., 4. szinten teljesítők száma. Egyértelmű pozitívum. 4. A telephely átlageredménye

5. A tanulók képességeloszlása

6. Átlageredmény a CSH-index alapján 15


Tényleges eredmény

532 (516; 545)

Várható eredmény (a tényleges eredmény

528

ennél nem különbözik szignifikánsan)

A tényleges eredmény jobb, mint a várható eredmény. 7. Képességeloszlás:

Csökkent a 6.-hoz képest az első szint alatti, valamint az első szinten teljesítők aránya (fele), tehát a kimenetre közelít a megfelelőhöz a tanulók alkalmazható tudása. Szövegértés 8. évfolyam 1. Átlageredmények országos átlag: 506 (506; 506) A mi átlagunk: 538 (523; 550) 2. Tanulói képességeloszlás: 16


3. Képességeloszlás:

Kevesebb az első szint alatt és az első szinten teljesítők aránya; lényegesen nagyobb a 2., 3., 4. szinten teljesítők aránya. 4.

Átlageredmények:

Átlag: A 545; B 505

(A: SZIÁI; B:Nagyberény)

17


5. Képességeloszlás

6. Átlageredmény a csh-index tükrében

A tényleges eredmény: 545 Várható eredmény: 539 Nem különbözik szignifikánsan, bár az elért jobb a várhatónál. 7. A tanulók eredményei

A 8.- os magyar tekintetében szintén jónak látszik az eddigi munka, a megkezdett út folytatása.

18


Tervezett intézkedések: A munkaközösségek részletesebben, alaposabban megismerik a mérési eredményeket. Munkaközösségi szinten történjen meg a következő tanév elején az egyes tantárgyakra, egyes évfolyamokra vonatkozó konkrét feladat- meghatározás. Az intézmény által egyéni fejlesztésre, tehetséggondozásra szánt lehetőségek megtartása (korrep., fejlesztő órák, nívócsoport, szakkörök, tehetséggondozás) Az egyes évfolyamokra, tantárgyakra vonatkozó javaslatokat az anyag tartalmazza 4. évfolyam: Feladatunk továbbra is: a jó eredmények megtartása a továbbiakban is az egyéni képességekhez igazodó, személyre szabott fejlesztés megvalósítása a rendszerezés képességének fejlesztése a logikus gondolkodás fejlesztési lehetőségeinek kihasználása minden tanítási órán valamint tanítási órán kívüli időben is: versenyek, vetélkedők, könyvtári foglalkozások stb. kiaknázása; a mozgás fejlesztésén át történő lehetőségek erősítése mértékváltás erősítése csoportonként/egyénileg: szükségletek és igények szerint 6.évfolyam: Feladat: Matematika: a beíratás során a tanulók osztályba sorolásánál az előre látható képességek /hiányok figyelembe vétele a tanulók képességeinek alapos megismerése, személyre szabott fejlesztés, differenciált foglalkozás a 6.-os matematika tekintetében az átlag növelése, közelítés az elvárhatóhoz (2. szint) a matematika tanítása során a nívócsoport, az egyéni fejlesztés, a tehetséggondozás minden eszközét megragadva az első szint alattiak, az első szinten lévők számának csökkentése a tanulók teljesítményének nyolcadikos mérésig történő javítása törekednünk kell továbbá a harmadik, negyedik szinten teljesítők arányának növelésére.

19


8. évfolyam: matematika: Csökkent a 6.-hoz képest az első szint alatti, valamint az első szinten teljesítők aránya (fele), tehát a kimenetre közelít a megfelelőhöz a tanulók alkalmazható tudása. szövegértés: A 8.-os magyar tekintetében szintén jónak látszik az eddigi munka, a megkezdett út folytatása; ezen felül konkrét javaslatok: o Mondatalkotás gyakorlása írásban és szóban (Fejezd be az elkezdett mondatot!) o Írjon a tanuló egy-két mondatos szöveget az adott egyszerű témáról o Szókincsbővítés (szóértelmezés párosítással, szöveg- kiegészítés, szinonímagyűjtés) o A szöveg stílusának felismerése gyakorlással (csak 8. osztályban) o A hangnem felismerés gyakoroltatása irodalmi alkotások alapján (pl. irónia: nehéz felismerni a diákoknak)

20

SIOK Széchenyi István Általános Iskola A 2008-as évi kompetenciamérés eredményeinek intézményi hasznosítása; fejlesztési területek meghatározása

Recommend Documents