A SIOK Széchenyi István Általános Iskola HELYI TANTERVE 2010. május
A SIOK Széchenyi István Általános Iskola helyi tanterve 1. Az alapfokú nevelés-oktatás kerettantervi céljai, tartalma, kötelező és közös követelményeinek összefüggései a nevelési tervvel……………………………………………...................................2 2. A nemzeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok…………………………………………………….……………………………………..5 3 Kiemelt fejlesztési feladatok ………..………………………………………………………......9 4. A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás megszervezése …………………………… 12 5. A felső tagozat tantárgyi és óraterve (ciklus) …………………………………………………15 6. Az alsó tagozat tantárgyi és óraterve (ciklus) ………………………………………………...17 7. Rendelkezésre álló órakeret – Kerettanterv (ciklusi) módosított ……………………………..19 7.1.1 A szöveges értékelés alapelvei……………………………………………………….....24 7.1.2 Az érdemjeggyel történő értékelés alapelvei………………………………………...…24 7.2. Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya..............................................................................................................25 7.3. A tanulók magatartás-szorgalom értékelése......................................................................26 7.4. Az iskolai jutalmazás formái.............................................................................................29 7.5. Az iskolai büntetések formái.............................................................................................30 8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei.......................................................................30 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek...............................................31 10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai................................................................................................33 11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei...................................................................34 12. Kiemelt célok az oktatás terén – a kompetenciamérések eredményei alapján …………...….35
2
SIOK Széchenyi István Általános Iskola helyi tanterve
Az
alapfokú nevelés-oktatás kerettantervi céljai, követelményeinek összefüggései a nevelési tervvel.
tartalma,
kötelező
és
közös
Pedagógiai programunk kiemelt nevelési-oktatási célja a kreatív, sokoldalú, önmegvalósításra képes emberré nevelés; rugalmas ismeretszerzés; szilárd, továbbépíthető alapismeretek (magyar, matematika); a bázisintézményben emelt óraszámú és szintű nyelvoktatás. A megvalósítás egyik legfontosabb eszköze a Siófok város Önkormányzata által biztosított +5 %, illetve a KTV-ben a választható tanórai foglalkozásokra adott órakeret differenciálásra, csoportbontásra való felhasználása, illetve a modulok egyes szaktárgyakhoz való integrálása. Az új pedagógiai módszereket használó, kulcskompetenciákat fejlesztő programcsomagok alkalmazása. Ezek a tananyagban szereplő ismereteket a hagyományostól eltérő módon, a képességek folyamatos és tudatos fejlesztését középpontba állítva közvetítik, önkifejező – önfejlesztő elemekkel gazdagítják. Az alapfokú nevelés-oktatás első szakaszát (1-4.évfolyam) iskolaotthonos nagyfelmenő rendszerben szervezzük. Ez a tanítási-tanulási forma a tantárgycsoportos oktatással kiegészülve megkönnyíti a tanórai és szabadidős foglalkozások egymásra épülését. Optimális lehetőséget teremt arra, hogy a tanulók elsajátítsák az új ismereteket, tananyagot, és a következő tanítási napokra is felkészüljenek. Teret ad a színes, sokoldalú iskolai életnek, tanulásnak, a mindennapos testedzésnek, játéknak, munkának.
Az iskolaotthonos oktatás idősávjai Időpont 45
00
7 -8 800-845 900-945 945-1045 1100-1145 1155-1240 1240-1315 1315-1400 1400-1445 1545-1530 1530-1615
Foglalkozás Iskolaotthon: ráhangolódás Tanóra Tanóra Iskolaotthon Tanóra Tanóra Iskolaotthon Iskolaotthon Tanóra Iskolaotthon Iskolaotthon
3
A rendelkezésre álló tanórai órakeret felosztásának meghatározó szempontja, hogy biztosítsa a szilárd alapkészség, képesség, írni-, olvasni-, számolni tudás, a tanulók „én” tudatának, a környező világban való tájékozódás képességének kialakítását. Az ismeretközpontú oktatás megreformálásával a más jellegű, rugalmas, általánosan jól mozgósítható alapkompetenciák (szövegértés-szövegalkotás, matematika, szociális, életviteli és környezeti) fejlesztését az egyéni képességekhez jobban igazodó, az egyéni fejlődési és haladási ütemet jobban figyelembe vevő, konvertálható tudás kiépítésére törekszünk a készségtárgyak időkeretének egyharmadában is. A mindennapi testedzés lehetőségét az 1-4. évf. testnevelés óraszámainak kiegészítésével rugalmasan építjük be (de-du.) a tanulók mindennapi munkarendjébe. A szakirányú felkészítést (RG, úszás) külső edzők bevonásával biztosítjuk. A tanulók személyiségfejlesztését (önismeretét, együttműködési készségét, akaratát, értékekkel történő azonosulás fokozatos kialakítását) a választható iskolaotthonos óraszámba beépített felzárkóztató és tehetséggondozó foglalkozások (kézügyesség, tánc, RG, báb, rajz, matematika, informatika, magyar, idegen nyelv) szolgálják. A 3. évfolyamon tanórai keretben heti 2 órában angol, illetve német nyelv tanulása választható, míg az olvasási, helyesírási, illetve számolási problémákkal küzdőknek ez idő alatt anyanyelvi, matematika felzárkóztatást biztosítunk. Az alapfokú nevelés-oktatás 2. szakaszát (5-8. évfolyam) szaktárgyi rendszerben szervezzük: 5-6.évfolyamon a nem szakrendszerű oktatás (szövegértés, logikus gondolkodás fejlesztése) az egyes tárgyak órakeretének 2o%-ában jelenik meg az adott szaktárgy óráiba beépítve – a tanmenetekben elkülönítetten (képességfejlesztés) -, a műveltségi terület sajátosságaihoz igazodva. A naplókban jelölésként az NSZO mozaik szót használjuk. Az alsóban megkezdett alapkompetenciák fejlesztése az életpálya-építéssel, idegennyelv, valamint információs és kommunikációs technológiával (IKT) bővül. Az IKT-val támogatott tanulásszervezés: Azok a hagyományos (instruktív) és konstruktív pedagógia elveire épülő, az információs társadalom kompetenciáinak fejlesztését megvalósító tanulási-tanítási módok, módszerek, amelyek alkalmazásakor az info-kommunikációs technológia, mint eszköz és taneszköz jelenik meg a tanulás - tanítás folyamatában. Ezáltal új pedagógiai gyakorlatok kialakítására, vagy a meglévők módosítására nyílik lehetőség. A 7-8.évfolyamon folytatódik a logikus gondolkodás, a tantárgyak közötti orientációs, kommunikatív, gyakorlati készségek kialakítása, folyamatos fejlesztése, mely segíti tanulóinkat az egész életen át tartó tanulás alapjainak megszerzésében, illetve a későbbi munkaerőpiacra való belépés zökkenőmentes megvalósításában. A magyar, illetve a matematika tanítására rendelkezésre álló óraszám, illetve a nem kötelező tanórai foglalkozások órakeretéből a tehetség kibontakoztatására, a hátrányos helyzetű tanulók
4
felzárkóztatására, a továbbtanulás előkészítésére szolgáló foglalkozások szervezése segíti az egységes, szilárd alapismereteket nyújtó továbbhaladást. Az idegen nyelv órák a kommunikációs kultúra színesítését, a nemzetközi kapcsolatok ápolásában részt vállaló fiatalok nevelését szolgálják. Az osztálykeretek felbontásával, az órák sávosításával biztosítjuk a tanulók képességüknek megfelelő differenciált továbbhaladását az átjárhatóság beépítésével. Nyelvi tagozatos csoportjaikban – választható – a tanulók ciklusi 10 órában foglalkoznak az angol, illetve a német tanulásával. A belépő természettudományi tárgyak feladata (5-6. osztály természetismeret, 7.osztály biológia, földrajz, fizika, kémia) a hétköznapi életben előforduló, az emberre ható folyamatok hangsúlyozása – a környezet és egészségvédelem kiemelésével - úgy, hogy a megszerzett ismeretek más tanórákon is hasznosíthatók legyenek. Történelemtanításunk meghatározója az önálló ismeretszerzésre vélemény és ítéletalkotásra való nevelés a történelmi események segítségével. A természeti és társadalmi környezettel való harmonikus kapcsolat kialakításának, a hazához való kötődés erősítésének eszköze az 5-6. évfolyam tananyagába beépülő hon- és népismeret modul. Az ének-zene (5-6. évfolyam tánc, dráma modul) és vizuális kultúra (8. évfolyam mozgókép, média modul) tanítása tömbösítve történik, a tanulók esztétikai nevelését, tudatos, kreatív, alkotó tevékenységeit segíti elő bővítve általános műveltségüket és intelligenciájukat. Fejleszti gyerekeink nyitottságát a különböző szokások, életmódok, kultúrák, a másság elfogadása iránt. A technika és az informatika anyagát tanulóink 5. osztálytól csoportbontásban sajátítják el úgy, hogy egy félévben informatikát tanulnak, míg a másikban a hagyományos technikai ismeretek, illetve a háztartástan oktatása folyik, segítve az új információs környezetben eligazodó és azt kritikai módon használó fiatalok nevelését. A testnevelés- és tömegsportórák feladata a mindennapi testedzés, az egészséges testi fejlődéséhez szükséges intenzitás, a sikerélmények, az aktív egészség biztosítása a tanulók öröm és élményszerzésre, következetességre, rendszerességre nevelése által. A tanórai keretben szervezett könnyített vagy gyógytestnevelés segíti a tanuló egészségi állapotának megfelelő testmozgást, sportolást az állóképesség megőrzése, illetve mielőbbi helyreállítása érdekében. Az osztályfőnöki órák szerepe a tanulók harmonikus személyiségfejlődéséhez szükséges segítségnyújtás a visszajelzések biztosításával. A helyi tanterv módosítását többek között indokolja, hogy a helyi önkormányzat a Siófoki Integrált Oktatási Központ nevében A TÁMOP 3.1.4. pályázaton nyert; a tagintézményeknek be kell építeni a programjukba a bevezetett változásokat. A Széchenyi István Általános Iskola az 2005. évben a városban elsőként vezette be a HEFOP 3.1.2. elnyert: „A kompetencia alapú tanítási-tanulási programok elterjesztése a Dél-dunántúli régióban című projekt” pályázat keretén belül a kompetencia alapú oktatást. Így nevelő –oktató munkánk középpontjában a kompetencia alapú oktatás áll: olyan ismeretek, készségek, képességek, attitűdök fejlesztése, amely megszilárdítja az egész életen át tartó
5
tanuláshoz szükséges képességeket, és biztosítja a sikeres munkaerő-piaci alkalmazkodáshoz nélkülözhetetlen tudás kialakulását.
A nem zeti alaptantervben meghatározott kulcskompetenciák és a kiemelt fejlesztési feladatok
A kulcskompetenciák fejlesztése
Az iskolai műveltség tartalmát a társadalmi műveltségről alkotott közfelfogás, a gazdaság, a versenyképesség és a globalizáció kihívásai is alakítják. A kulcskompetenciák rendszere tartalmazza azokat a tudásokat és képességeket, amelyek birtoklása alkalmassá teheti tanulóinkat egyrészt a gyors és hatékony alkalmazkodásra a változásokkal átszőtt, modern világhoz, másrészt aktív szerepvállalásra e változások irányának és a tartalmának a befolyásolásához. Ezért lett az iskolai műveltség tartalmának irányadója a kulcskompetenciák meghatározott rendszere.
Kulcskompetenciák: azok a kompetenciák, amelyekre minden egyénnek szüksége van személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Mindegyik kompetencia egyformán fontos, mivel mindegyik hozzájárulhat a sikeres élethez egy tudás alapú társadalomban. Felértékelődik az egyén tanulási kompetenciájának fejlesztése, mert az emberi cselekvőképesség az egész életen át tartó tanulás folyamatában formálódik. Sok kompetencia részben fedi egymást, és egymásba fonódik: az egyikhez szükséges elemek támogatják a másik terület kompetenciáit. Számos olyan fejlesztési terület van, amely mindegyik kompetencia részét képezi: ilyen a kritikus gondolkodás, a kreativitás, a kezdeményezőképesség, a problémamegoldás, a kockázatértékelés, a döntéshozatal, az érzelmek kezelése.
6
A kulcskompetenciák a következők: - Anyanyelvi kommunikáció.
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az anyanyelvi kommunikáció az anyanyelv elsajátításának eredménye, amely természeténél fogva kapcsolódik az egyén kognitív képességének fejlődéséhez. Az anyanyelvi kommunikáció feltétele a megfelelő szókincs és a nyelvtan ismerete. Az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy különféle kommunikációs helyzetekben, szóban és írásban kommunikálni tud, kommunikációját figyelemmel kíséri és a helyzetnek megfelelően alakítja. A pozitív attitűd magában foglalja a kritikus és építő jellegű párbeszédre való törekvést, az esztétikai minőség tiszteletét és mások megismerésének az igényét.
- Idegen nyelvi kommunikáció
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: Az idegen nyelvi kommunikáció feltételezi a szókincsnek és a funkcionális nyelvtannak, valamint a szóbeli interakciók főbb típusainak és a nyelvi stílusoknak az ismeretét. Az idegen nyelvi kommunikációhoz szükséges képességek felölelik a szóbeli üzenetek megértését, beszélgetések kezdeményezését, folytatását és lezárását, valamint a szövegolvasást, -értést és. alkotást az egyéni igényeknek megfelelően. A pozitív attitűd magában foglalja a kulturális sokféleség tiszteletben tartását és a nyelvek, kultúrák közötti kommunikáció iránti érdeklődést és kíváncsiságot.
- Matematikai kompetencia: Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A matematika terén szükséges ismeretek magukban foglalják a számok, mértékek és struktúrák, az alapműveletek és alapvető matematikai
7
reprezentációk fejlődő ismeretét, a matematikai fogalmak, összefüggések és koncepciók és azon kérdések megértését, amelyekre a matematika választ adhat. A matematikai kompetencia birtokában az egyén rendelkezik azzal a képességgel, hogy alkalmazni tudja az alapvető matematikai elveket és folyamatokat az ismeretszerzésben és a problémák megoldásában, a mindennapokban, otthon és a munkahelyen. A matematika terén a pozitív attitűd az igazság tiszteletén és azon a törekvésen alapszik, hogy a dolgok logikus okát és érvényességét keressük.
- Természettudományos kompetencia Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A természettudományok esetében elengedhetetlen a természeti világ alapelveinek, az alapvető tudományos fogalmaknak, módszereknek, a technológiai folyamatoknak, valamint a mindezek emberi alkalmazása során kifejtett tevékenységek természetre gyakorolt hatásának az ismerete. A természettudományos kompetencia birtokában az egyén képes mozgósítani természettudományos és műszaki műveltségét a munkájában és a hétköznapi életben felmerülő problémák megoldása során. A természettudományos kompetencia kritikus és kíváncsi attitűdöt az etikai kérdések iránti érdeklődést, különösen a tudományos és technológiai fejlődés saját magunkra, családunkra, közösségünkre és az egész Földre gyakorolt hatásával kapcsolatban.
- Digitális kompetencia: Információs társadalmi technológia
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A digitális kompetencia a természetnek, az IST szerepének és lehetőségeinek értését, alapos ismeretét jelenti a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában. A szükséges képességek felölelik az információ megkeresését, összegyűjtését és feldolgozását, a kritikus alkalmazást, a valós és a virtuális kapcsolatok megkülönböztetését. Az IST használata kritikus és megfontolt attitűdöket igényel az elérhető információ és az interaktív média felelősségteljes használata érdekében.
8
- A hatékony, önálló tanulás
A munka-vagy karriercélok teljesítését szolgáló tanuláshoz az egyénnek megfelelő ismeretekkel kell rendelkeznie a szükséges kompetenciákról. A hatékony és önálló tanulás feltétele, hogy az egyén ismerje és értse saját tanulási stratégiáit, készségeinek és szaktudásának erős és gyenge pontjait, valamint képes legyen megtalálni a számára elérhető oktatási és képzési lehetőségeket, útmutatást/támogatást. A hatékony és önálló tanulás olyan alapvető képességek meglétét igényli, mint az írás, olvasás, számolás, valamint az IST-eszközök használata. A pozitív attitűd tanulás iránti motiváció feltételez, folyamatos fenntartásához elengedhetetlen, hogy korábbi tanulási és élettapasztalatainkat felhasználjuk, új tanulási lehetőségeket kutassunk fel, és a tanultakat az élet minden területén széles körben alkalmazzuk.
- Szociális és állampolgári kompetencia
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A személyes és szociális jólét megköveteli, hogy az egyén rendelkezzék saját fizikai és mentális egészségre vonatkozó ismeretekkel, megértse az egészséges életvitelnek ebben játszott meghatározó szerepét. Elengedhetetlen a normatudat, a viselkedési és az általánosan elfogadott magatartási szabályok megértése. Fontos az egyénnel, a csoporttal, a munkaszervezettel, a nemek közti egyenlőséggel, a megkülönböztetés-mentességgel, a társadalommal és a kultúrával kapcsolatos alapvető koncepciók ismerete. E kompetencia alapja az a képesség, hogy különféle területeken hatékonyan tudjunk kommunikálni, figyelembe vesszük és megértjük a különböző nézőpontokat, tárgyalópartnereinkben bizalmat keltünk, és empatikusak vagyunk. Idetartozik még a stressz és a frusztráció kezelése, a változások iránti fogékonyság. Az attitűdök vonatkozásában az együttműködés, a magabiztosság és az integritás a legfontosabb. A pozitív attitűdök az emberi jogok teljes körű tiszteletén alapulnak, ideértve az egyenlőség és a demokrácia tiszteletét, a vallási és etnikai csoportok kulturális sokszínűségének megértését.
9
- Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia
Szükséges ismeretek, képességek, attitűdök: A szükséges ismeretek egyrészt az egyén személyes, szakmai és/vagy üzleti tevékenységeihez illeszthető lehetőségek, kihívások felismerését, értelmezését, másrészt a gazdaság működésének átfogóbb megértését, a pénz világában való tájékozódást foglalják magukban. Az egyénnek tudatában kell lennie a vállalkozások pénzügyi és jogi feltételeivel is. Olyan készségek, képességek tartoznak ide, mint tervezés, szervezés, irányítás, vezetés, delegálás, az elemzés, kommunikálás, a tapasztalatok értékelése, kockázatfelmérés és vállalás, egyéni és csapatmunkában történő munkavégzés. A pozitív attitűdöt a függetlenség, a kreativitás és az innováció jellemzi a személyes és társadalmi életben, valamint a munkában egyaránt.
- Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség
Szükséges
ismeretek,
képességek,
attitűdök:
Az esztétikai
– művészeti tudatosság
és
kifejezőképesség feltételezi a helyi, a nemzeti, az európai és az egyetemes kulturális örökségnek, értő és beleérző ismeretét. Olyan képességek tartoznak ide, mint művészi önkifejezés, műalkotások és előadások elemzése, saját nézőpont összevetése mások véleményével, a kulturális tevékenységben rejlő gazdasági lehetőségek felismerése és kiaknázása. A pozitív attitűdök alapját a művészi önkifejezés sokfélesége iránti nyitottság és az esztétikai érzék fejlesztésére való hajlandóság képezi.
Kiemelt fejlesztési feladatok
10
A Nemzeti alaptanterv kiemelt fejlesztési feladatai a kulcskompetenciákra épülnek. Összekötik a műveltségterületek bevezetőit és fejlesztési feladatait.
Énkép, önismeret Az egyén önmagához való viszonyának alakításában alapvető célként tűzhető ki az önismerés és önkontroll, a felelősség önmagunkért, az önállóság, az önkifejezés igénye és az erre irányuló tevékenységek, valamint mindezek eredményeként a személyes méltóság.
Hon- és népismeret Elengedhetetlen, hogy a tanulók ismerjék népünk kulturális örökségének jellemző sajátosságait, nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit. Fontos feladat a harmonikus kapcsolat elősegítése a természeti és társadalmi környezettel, a nemzettudat magalapozása, nemzeti önismeret, a hazaszeretet elmélyítése és ettől elválaszthatatlan módon a hazánkban és szomszédságunkban élő más népek, népcsoportok értékeinek, történelmének, hagyományainak megbecsülése.
Európai azonosságtudat – egyetemes kultúra Európa a magyarság tágabb hazája. A tanulók magyarságtudatukat megőrizve váljanak európai polgárokká. Ismerjék meg az egyetemes emberi civilizáció legjellemzőbb, legnagyobb hatású eredményeit.
Aktív állampolgárságra, demokráciára nevelés A demokratikus jogállamban a társadalom fejlődésének és az egyén sikerességének, boldogulásának s nem ritkán boldogságának is egyik fontos feltétele az egyén részvétele, a civil társadalom, a lakóhelyi, szakmai, kulturális közösség életében és/vagy, politikai életben. Az aktív állampolgári léthez ismeretek, képességek, megfelelő beállítottság és motiváltság szükséges.
Gazdasági nevelés A gazdálkodás és a pénz világára vonatkozó tudás nélkül nem érthetjük meg a bennünket körülvevő világ számunkra fontos folyamatainak jelentős hányadát.
11
Az iskolai nevelésnek alapvető, szerepe van abban, hogy a tanulók tudatos fogyasztókká váljanak, mérlegelni tudják a döntéseikkel járó kockázatokat, a hasznot vagy a költségeket.
Környezettudatosságra nevelés A nevelés átfogó célja, hogy elősegítse a tanulók magatartásának, életvitelének kialakulását annak érdekében, hogy a felnövekvő nemzedék képes legyen a környezetmegóvásra, elősegítve ezzel az élő természet fennmaradását és a társadalmak fenntartható fejlődését.
A tanulás tanítása A tanulás a pszichikum tartós módosulása külső tényezők hatására, tehát nem csupán ismeretelsajátítás és figyelem, emlékezet működtetése, hanem valamennyi értelmi képesség és az egész személyiség fejlődését magában foglalja. A pedagógus fontos feladata, hogy megismerje a tanulók sajátos tanulási módjait, stratégiáit, stílusát, szokásait.
Testi és lelki egészség Az iskola nagy feladata és felelőssége, hogy a felnövekvő nemzedékeket egészséges életmódra nevelje, valamint minden tevékenységével szolgálni kell a tanulók egészséges testi, lelki és szociális fejlődését. Személyi és tárgyi környezetével segítse azoknak a pozitív beállítódásoknak, magatartásoknak és szokásoknak a kialakulását, amelyek a gyerekek, fiatalok egészséges életvitellel kapcsolatos szemléletét és magatartását fejlesztik.
Felkészülés a felnőtt lét szerepeire Fontos eleme a pályaorientáció, amelynek célja, hogy segítse a tanulók további iskola-és pályaválasztását. Az iskolának átfogó képet kell nyújtania a munka világáról. Kiemelt figyelmet igényel a rugalmasság, az együttműködés és a bizonytalanság kezelésének a képessége egyéni és társadalmi szinten egyaránt. A tanulók hatékony társadalmi beilleszkedéséhez, az együttéléshez és a részvételhez elengedhetetlenül szükséges a szociális és állampolgári kompetencia tudatos, pedagógiailag tervezett fejlesztése.
12
A szakrendszerű és nem szakrendszerű oktatás megszervezése
A közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény 8. §-a határozza meg a nevelő-oktató munka pedagógiai szakaszait. A bevezető és a kezdő szakaszban – az 1-4-évfolyamon – nem szakrendszerű oktatás keretében kell az oktatást megszervezni, még az alapozó szakaszban – az 5-6. évfolyamon – részben nem szakrendszerű oktatás, részben szakrendszerű oktatás keretei között. A kt. előírásait módosító 2003. évi LXI. törvény előírja, hogy a kötelező tanórai foglalkozások 2550%-ában nem szakrendszerű oktatást kell szervezni az 5-6.évfolyamon felhasználható időkeretbe bevonta a kötelező tanórai foglalkozások mellé a nem kötelező tanórai foglalkozásokat is. Az 5. és 6. évfolyamon (az alapozó szakaszban) a rendelkezésre álló tanítási időkeret 25-50%-át nem szakrendszerű oktatás keretében, az iskolai alapozó funkciók hatékonyságának a növelésére kell fordítani a kt.8§(3).alapján. Ez azt jelenti, hogy az alapozó funkciók tanítása az alapozó szakaszban (az 5-6.évfolyamokon) a korábbinál több időben történik, és esélyt ad arra, hogy eredményesebb is legyen. A kötelező és nem kötelező tanórai foglalkozásokra rendelkezésre álló időkeret fennmaradó 75-50%-ában pedig a korábbi évek gyakorlatához képest csökkent időben kezdődik el, illetve folyik a tantárgyi (szakrendszerű) tanítás az 5.és 6- évfolyamon. A kt. 133.§(1) bekezdése alapján az ötödik évfolyamon első ízben a 2008/2009. tanévben, majd azt követően felmenő rendszerben kell megszervezni a nem szakrendszerű oktatást. Szakrendszerű az oktatás, ha az egyes tantárgyakat, műveltségi területeket, tantárgyi modulokat (a továbbiakban együtt tantárgy) több, az egyes tantárgyak oktatására jogosító megfelelő végzettséggel és szakképzettséggel rendelkező pedagógus tanítja.
13
A tartalmi elemek konkrét megfogalmazása: A kompetencia alapú oktatás bevezetésének céljai: sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése a kompetencia alapú oktatás bevezetése a kompetencia alapú oktatás megvalósításához illeszkedő módszertan széleskörű megismerése és megvalósítása a nevelőközösség módszertani kultúrájának fejlesztése a tanulók képességeinek és a kulcskompetenciáknak egyénre szabott fejlesztése az esélyegyenlőség érvényesítése újszerű tanulásszervezési eljárások bevezetése szegregációmentes együttnevelési környezet kialakítása egyéni fejlesztési tervek készítése digitális írástudás elterjesztése
Ezek konkrét megvalósulása intézményünkben:
minden osztály képességek fejlesztése lásd táblázat kompetencia alapú oktatás bevezetése módszertan széleskörű megismerése és alsó tagozaton teljes körű: minden pedagógus alkalmazza a változatos, tevékenységközpontú megvalósítása módszereket, változatos munkaformákat alkalmaz: csoportmunka, páros munka, tevékenységközpontú módszerek (lásd óralátogatási feljegyzések) teljes mértékben megtörtént az elmúlt öt év módszertani kultúrájának fejlesztése során tanulók képességeinek és a törekszünk rá, hogy minél szélesebb körben, és kulcskompetenciáknak egyénre szabott minél változatosabb formában megtörténjen a differenciálás: fejlesztése, felzárkóztatás, fejlesztése tehetséggondozás az intézmény esélyegyenlőségi tervet készített, esélyegyenlőség érvényesítése illetve törekszik a tanulók esélyegyenlőségének a biztosítására újszerű tanulásszervezési eljárások együttműködésen alapuló tanulási módszerek: kooperatív tanulás, páros munka bevezetése szegregációmentes együttnevelési a HH/HHH tanulók aránya és száma mutatja, hogy kialakítottuk a szegregációmentes tanulási környezet kialakítása 14
egyéni fejlesztési tervek készítése
digitális írástudás elterjesztése
környezetet a fejlesztést végző pedagógusok egyéni fejlesztési tervek alapján végzik a munkájukat. törekszünk a minél szélesebb körű bevonásra mind a tanulók, mind a pedagógusok tekintetében
A kompetencia alapú oktatáshoz az Educatio Társadalmi Szolgáltató Kht. által fejlesztett programcsomagokat alkalmazzuk.
A KTV, a NAT (a kerettanterv), az Európai Uniós elvárásoknak megfelelően intézményi szinten törekszünk a tanulói igényeknek, életkori sajátosságuknak megfelelő fejlesztésre, illetve az aktív tanulói részvétel lehetőségének biztosítására. Az önálló tanulási képesség kialakításával, a megtanult ismeretek gyakorlatban történő alkalmazásával segítjük gyermekeinknek a megszerzett tudás hasznosságának megélését.
15
2. A felső tagozat tantárgyi és óraterve (ciklus)
tantárgy Magyar Irodalom Magyar nyelv Történelem és államp.ism. Hon- és népismeret Idegennyelv Matematika Informatika Informatika modul Környezetismeret Természetismeret Egészségtan modul Fizika Biológia és egészségnevelés Társ.ismeret és etika Kémia Földrajz Ének-zene Tánc és dráma modul Rajz és vizuális kult. Mozgókép média modul Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki KÖTELEZŐ ÓRASZÁM
Ktv választható Ktv. felzárkóztatás tehetséggondozás Önkormányzati 5% Összesítve
5.
6.
7.
4 5 4 1 5 8 1,5
4 5 4 1 5 7 1,5
3
3 1
8. 4 4 4
4 5 4
5 7 1,5
5 7 1,5
3 3 1 3 3 2
3 3 1 3 3 2
2
2 1 2
2 1 2
1,5 5 2 45
1,5 5 2 45
1,5 5 1 50
1 1 1,5 5 1 50
11,25
11,25
15
15
5,4 5,4 6 5,636 5,636 7,5 67,276 67,276 78,5
6 7,5 78,5
Csak a választhatók összesítve
22
Napközis csoportok
30
22,5 28,5
28,5
30
A nem kötelező, válaszható, felzárkóztató, tehetséggondozó és az önkormányzati 5%-os órakeret Keretében az egyes osztályokban adható tantárgyak felsorolása évfolyamonként ciklusi óraszámban
16
5. osztályok: Matematika korrepetálás: Matematika tehetséggondozás: Idegen nyelv emelt óraszám: Tömegsport: Énekkar: Technika választható Számítástechnika választható Második idegen nyelv (német, orosz)
2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 10 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 3 óra/ciklus/ évfolyam 1óra/ciklus/ évfolyam 1 óra/ciklus/évfolyam 2 óra/ ciklus/ évfolyam
6. osztályok: Matematika korrepetálás: Matematika tehetséggondozás: Matematika szabadon választható Idegen nyelv emelt óraszám: Tömegsport: Számítástechnika szakkör Technika választható Számítástechnika választható Második idegen nyelv (német, orosz)
2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 3 óra/ ciklus/ évfolyam 10 óra/ciklus /évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 1óra/ciklus/ évfolyam 1 óra/ciklus/évfolyam 1 óra/ ciklus/ évfolyam
7. osztály: Matematika korrepetálás: Matematika felvételi előkészítő: Idegen nyelv emelt óraszám: Magyar felvételi előkészítő Magyar korrepetálás Rajz szakkör Tömegsport: Technika választható Számítástechnika választható Technika és életvitel szakkör Idegen nyelv tehetség gondozó Történelem szakkör
2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 10 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 2 óra/ciklus /évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 1óra/ciklus/ évfolyam 1 óra/ciklus/évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ ciklus /évfolyam:
8. osztály: Matematika korrepetálás: Matematika felvételi előkészítő: Idegen nyelv emelt óraszám: Magyar felvételi előkészítő
2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 10 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam
17
Magyar korrepetálás Énekkar Számítástechnika választható Technika választható Tömegsport: Technika és életvitel szakkör Magyar nyelv választható Idegen nyelv tehetséggondozó Történelem szakkör
2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 1 óra/ciklus/évfolyam 1 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ciklus/ évfolyam 2 óra/ ciklus/ évfolyam
2. Az alsó tagozat tantárgyi és óraterve (ciklus)
Tantárgy Magyar irodalom Magyar nyelv Történelem és államp. ism. Hon- és népismeret modul Idegen nyelv Matematika Informatika Informatika modul Környezetismeret Természetismeret Egészségtan modul Fizika Biológia és egészségnevelés Társ. ismeret és etika Kémia Földrajz Ének-zene Tánc és dráma modul Rajz és vizuális kult. Mozgókép média modul Technika és életvitel Testnevelés és sport Osztályfőnöki
1. 8 8
KÖTELEZŐ ÓRASZÁM
2. 8 8
3. 8 7
4. 7 7
9
9
8
5 8 2
2
2
3
3
2
2
3
2
3
3
3
3
2 6
2 6
2 6
2 6
40
40
40
45
Választható tantárgyak – attól függően, hogy a szülők, a tanulók az adott tanítási évben mit választanak: − idegen nyelv, 18
− −
számítástechnika, művészetek (rajz, technika, tánc, dráma)
Önkormányzati 5% felhasználása: 1. évfolyam: 2x2 óra/ ciklus: - egyéni fejlesztésre 2 óra - művészetekre 2 óra 2. évfolyam: 2x2 óra/ ciklus: - egyéni fejlesztésre 2 óra - úszásoktatásra 2 óra 3. évfolyam: 2x2 óra/ ciklus: - csoportbontásra 2 óra - tehetséggondozásra1 óra - művészetekre 2 óra 4. évfolyam: 3x2,25/ ciklus: - csoportbontásra 2 óra - tehetséggondozásra 2,25 óra - művészetekre 1,5 óra
Mindennapi testnevelés: délelőtt heti 3 tanítási óra mellett, délután az iskolaotthonos tömegsport keretében játékos testmozgás azokon a napokon, amikor délelőtt nincs testnevelés. A mindennapi testnevelés megtartásához a heti 1,5/ciklusi 3 óra az iskolaotthon keretein belül került tömegsportként megtartásra. A kompetencia alapú programcsomagok vagy módszerek bevezetésének, majd későbbi implementációjának ütemezése 1. évf. 2005/2006. 2006/2007. 2007/2008. 2008/2009. 2009/2010 2010/2011
X X X
2. évf. X X X X X X
3. évf. X X X X X
4. évf. X X X X
5. évf. X X X X X X
6. évf.
7. évf.
8. évf.
X X X X X
X X X X
X X X
A 2005/2006-os tanévben a HEFOP 3.1.2. pályázaton nyert intézményünk, amikor is a táblázatban látható osztályokban és évfolyamokon kezdődött meg a kompetencia alapú oktatás bevezetése. Az ezt követő években megtörtént a felső tagozaton részben; az alsó tagozaton a teljes körű módszertani megújulás; óralátogatások, valamint tagozati szintű továbbképzések keretében az új módszerek és új oktatási formák bevezetése. Módszertanilag a testület nagy része megújult. Ismereteinket tovább bővítettük: a nem szakrendszerű oktatási továbbképzésen több fő vett részt az előző tanévben, alsós, felsős egyaránt.
19
tevékenységközpontú oktatást tanult az alsó tagozaton több kolléga ebben a tanévben; A TÁMOP 3.1.4. Kompetencia alapú oktatás, egyenlő hozzáférés – innováció keretében a pályázatban részt vevő tagintézményeknél hospitálásokon, bemutató órákon veszünk részt, tanítók – tanárok közti tapasztalatcseréken bővítjük, mélyítjük meglévő ismereteinket.
Rendelkezésre álló órakeret - Kerettanterv (ciklusi) módosított Évfolyamok Kötelező tananyagra 52.§ 3.pont Önkormányzati 5 % 1.sz. melléklet 3.rész II/7. 52.§ 7.pont 1-4.évf. (10%) 52.§ 7.pont 5-6.évf. (25%) 52.§ 7.pont 7-8.évf. (30%) 52.§ 11/c pont tehetséggond, felzárkóztatás egys. 12 % 52.§ 8.pont gyógyt. c. 6 óra 53.§ 4.pont napközi, tsz 1-4.évf. (napi 4,5 óra) 53.§.4.pont napközi, tsz. 5-8.évf. (napi 3 óra) 52.§ 13.pont heti 10 óra/fő Összesen:
1 40
2 40
3 40
4 45
5 45
2 2 4 4,8
2 2 4 4,8
2 2 4 4,8
2,25 2 4,5 5,4
45
45
45
-
-
-
97, 8
97, 8
97, 8
45
7 50
8 50
Össz. 355
2,25 2 11,25 5,4
2,25 2 11,25 5,4
2,5 2 15 6
2,5 2 15 6
17,75 16 16,5 22,5 30 42,6
45
-
-
-
6 -
6 180
-
30
30
-
-
60
10 105,9
10 105,9
10 85, 5
104,1 5
6
10 40 91, 786,35 5
3. A nem kötelező tanórai foglalkozások Az intézményben részben az emelt szintű idegennyelv-oktatás kiépítését szolgálja. A helyi tanterv követelményeinek teljesítése csak a magasabb óraszámban valósítható meg, vagyis a felvétel a nem kötelező tanítási órákon való részvétel vállalását is jelenti. Kilépésre csak - indokolt esetben - az adott témakör zárása után van mód. A hatékony és differenciált képességfejlesztés érdekében idegen nyelv, matematika, informatika és technika órákon csoportbontást alkalmazunk.
20
Módosított kerettanterv Nem köt. órák 1. /ciklus/ Idegen nyelv 4 Csoportbontásból eredő: Idegennyelv Matematika Technika Inform. /óratervi/ Inform./szab.tervezet./ 2 Inform. modul Összesen 6
2.
3.
4
8 4
2
2
6
14
Évfolyamok 5. 6. 7.
8.
Összesen
10
10
10
10
56
20
20
25
20
20
109
2
3 3
4,5 4,5
3 3
3 3
13,5 15,5 6
22
36
44
36
36
200
4.
4. A tanórán kívüli foglalkozások Az alapkészségek, a kulcskompetenciák fejlesztését, illetve a tanulók egyéni képességét, érdeklődését szem előtt tartva differenciált továbbhaladást, illetve a továbbtanulást, előkészítő foglalkozásokat tartunk az esélyegyenlőség biztosítása, az alkalmazásképes tudás elérése, az egész életen át tartó tanulásra való felkészülés érdekében. Ezek az alsó tagozaton az iskolaotthonos munkaformába épülnek be. A felső tagozaton napközis csoportok működnek; a tömegsport, a differenciált képességfejlesztés szakköri keretben, vagy egyéni fejlesztéssel valósul meg. A tevékenységek köre a partnerek igényeit figyelembe véve évente változhat.
5. A tantárgyi tantervek A Széchenyi István Általános Iskola tantárgyi tantervként olyan mintaterveket használ, melyek a Kerettantervi szabályozás figyelembevételével egységes koncepció szerint tervezik meg a tananyag feldolgozás menetét az alapfokú oktatás 1-8. évfolyamára. Az alsó tagozat környezetismeretből a Mozaik, ének-zenéből a Nemzeti Tankönyvkiadó, matematikából, magyarból, technikából, testnevelésből és rajzból az Apáczai Kiadó kerettantervét adaptálja. A felső tagozaton magyar irodalomból és nyelvből, német nyelvből, történelemből, technika és életvitel tantárgyból a Nemzeti Tankönyvkiadó kerettantervét alkalmazzuk. A következő tantárgyak kerettantervét a Mozaik Kiadótól vesszük át: matematika, természetismeret, fizika, biológia és egészségnevelés, kémia, földrajz, ének. A rajz és vizuális kultúra, a testnevelés és sport és a hon-és népismeret az Apáczai Tankönyvkiadótól kerül beépítésre azzal az eltéréssel, hogy 58.évfolyamon az úszás oktatása kimarad, helyébe a röplabda oktatása lép. Az osztályfőnöki kerettantervet a Paus-Westermann tantervcsaládból vesszük át. A egészségtan, a társadalomismeret 21
és etika, a tánc és dráma, a mozgókép és média modulok kerettantervét egységesen a Nyíregyházi tantervcsaládból vettük át. Az angol nyelv oktatásánál a Longman Kiadó tanmeneteit használjuk. A társadalomismeret és etika modul 7. és 8. évfolyamon az osztályfőnöki órák témáiba, a hon- és népismeret modul 5-6.évfolyamon a történelem és állampolgári ismeretekbe, az egészségtan modul a 6.évfolyamos természetismeretbe, tánc és dráma modul az 5-6.évfolyam ének-zenébe, mozgókép és média modul 8.évfolyamos rajz és vizuális kultúra tantárgyba kerül úgy, hogy a szaktárgy anyagában önálló témaként jelenik meg. Ezek értékelése megfelelt és nem felelt meg bejegyzéssel történik. 6. Az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elvei. - A Széchenyi István Általános Iskolában az oktató munka során a készségtárgyak kivételével elsősorban olyan nyomatott taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásához, melyet a művelődési és közoktatási miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés) - Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. - A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben az iskola tájékoztatja. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. - A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe: A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének. - Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnybe részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. - A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk: új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetjük be. - Az iskola - a pénzügyi lehetőségeihez mérten - saját költségvetési keretből, illetve egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. - Az iskola a tankönyvpiac rendjéről a törvény 8.§ 4. bekezdése szerint gondoskodik az ingyenes tankönyvellátás megszervezéséről.
A kompetenciaalapú oktatás megvalósításához szükséges tanári és tanulói eszközök
A tanulók által használt programcsomagok és azok mellékletei: könyvek, munkafüzetek, feladatgyűjtemények és ezek digitális változatai, Modulleírások, A,B,C programcsomag Feladatkártyák, hívóképek, szóképek, szótag- és betűkártyák, mese-és versgyűjtemények Lénárt–gömb CD-k és DVD-k: hangok, zörejek, zenék, filmek; Eseményképek, apró tárgyak, játékok, eszközök a mozgáskoordináció fejlesztéséhez, Eszközök a kézműves technikák gyakorlásához, 22
Szoftverek az interaktív tartalmakhoz Informatikai eszközök, amelyek alkalmasak a digitális tananyagtartalmak megjelenítésére, mint pl. hordozható számítógép, projektor, mobil és fix digitális tábla, stb.
7. A tanulók értékelése 7.1 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az iskola a nevelő és oktató munka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését. Az előírt követelmények teljesítését az egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája, vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményre is. A következő elméleti jellegű tantárgyak: alsó tagozat: magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret 4-8. évfolyam: idegen nyelv (3. évfolyam választott) 5-8. évfolyam: történelem, magyar, matematika 5-6. évf.: természetismeret 7.-8. évfolyam: fizika, kémia, biológia, földrajz a tanulók munkáját szóban, vagy írásban egy-egy témakörön belül is ellenőrzik, az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak Kiemelten fontos, hogy a tanulók szóbeli kifejezőképességének fejlesztése érdekében minél többször ellenőrizzük a követelmények elsajátítását szóbeli felelet formájában, ennek érdekében minden tanuló legalább egyszer így felel: az előző pontban felsorolt tantárgyak esetében negyedévente, ének-zene, vizuális kult., technika tantárgyból félévente.
A testnevelés követelményeinek elsajátítását csak gyakorlati tevékenység révén ellenőrizzük; itt kiemelt szempont, hogy a tanuló képességei, eredményei hogyan változnak, fejlődtek vagy hanyatlottak az előző értékelés óta, ill. saját fejlettségükhöz viszonyítva. Az elsőtől a negyedik évfolyam félévéig minden tantárgy esetében szöveges értékelést alkalmazunk, a Mozaik kiadó szöveges értékelése alapján.
7.1.1 Szöveges értékelés alapelvei: - magyar, matematika, környezetismeret: feleletválasztós, illetve nyílt mondatok formájában kiemelve a leglényegesebb területekről kialakított képet - a készségtárgyaknál a viszonyulást, a hozzáállást vesszük figyelembe - alkalmazott metódus: vegyes típusú - megjelenítés formája:– tájékoztató füzet - gyakorisága: 1. évfolyamon:félévkor, év végén 2-3. évfolyamon: - félévkor, év végén 4. évfolyamon: - félévkor
23
- Félévkor és a tanév végén a tanuló bizonyítványába: kiválóan megfelelt, jól megfelelt, megfelelt, felzárkóztatásra szorul minősítő kategória kerül. - Kiválóan megfelelt minősítés akkor kerül a tanuló bizonyítványába, ha a tantárgyak felénél eggyel több tantárgyból kiválóan teljesített. - Jól megfelelt minősítést akkor kap a tanuló, ha a tantárgyak fele legalább jól megfelelt. - Megfelelt minősítés akkor kap a tanuló, ha a fő tantárgyakból nyújtott teljesítménye (magyar, matematika, környezetismeret, idegen nyelv) többségében megfelelő. - Felzárkóztatásra szoruló minősítést akkor kap a tanuló, ha valamely tantárgyból nem teljesítette a továbbhaladás feltételeként meghatározott tantervi követelményt.
A minősítés kategóriáit magyar, matematika, környezetismeret tantárgyakból a következőképpen határozzuk meg: kiválóan teljesített: az a tanuló, akinek minden évfolyam szintű felmérése 90-100 % közötti jól teljesített: az a tanuló, akinek évfolyam szintű felmérési átlagai 75-89 % közöttiek megfelelően teljesített: az a tanuló, akinek évfolyam szintű felmérési átlagai 45-74 % közöttiek felzárkóztatásra szorul: az a tanuló, évfolyam szintű felmérési átlagai 0-44 % közöttiek A 4 mérésnek tartalmaznia kell a helyi tantervben megállapított minimum-optimum követelményeket oly módon, hogy a minimum követelményeket megjelenítő feladatok pontszáma az össz. pontszám 45 %-a legyen. - A minimum követelményeket tartalmazó felméréseket csak diagnosztizálás céljára használjuk. - Ének-zene, technika, rajz, testnevelés tantárgyakból a szöveges értékelésnél alkalmazott kategóriák a meghatározóak. - Ha a tanuló „felzárkóztatásra szorul” minősítést kap, egyéni felzárkóztató foglalkozáson való részvételt biztosítunk.
Az idegen nyelv szöveges értékelése 3. évfolyam félév, 3. évfolyam év vége; 4. évfolyam félév Angol/német Beszéd: helyes esetenként hibás többnyire hibás hibás Olvasás: biztos megfelelő gyenge Írás: hibátlan kevés hibával ír sok hibával ír Munkájának külalakja: tiszta rendes hanyag Munkához való viszonya: aktív együttműködő irányításra vár figyelmetlen passzív
24
A számítástechnika szöveges értékelése 4. évfolyam félév Ismerje a számítógép üzemeltetésének rendjét. Ismerje és tartsa be az egészség-, vagyon- és balesetvédelemmel kapcsolatos szabályokat. Tudjon egyszerű folyamatokat algoritmikus elemekre bontani. Ismerje a Logo programnyelv legfontosabb építőelemeit. Tudjon a megismert programokkal egyszerű produktumot (szöveget, rajzot) létrehozni. Ismerjen és értelmezzen egyszerű jeleket, piktogramokat. Ismerje a számítógép legfontosabb részeinek nevét, a legalapvetőbb informatikai fogalmakat. Tudja az alkalmazott programokat elindítani, használni, bezárni. Ismerje az alfanumerikus billentyűzetet, tudja az egeret kezelni. Alapszinten tudjon tájékozódni grafikus környezetben.
Kiválóan teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit megbízhatóan elsajátította, tudását alkalmazni képes. Jól teljesített, ha a tanuló helyi tanterv tantárgyi követelményeit kisebb hiányosságokkal alkalmazni képes tudását. Megfelelően teljesített, ha a tanuló a helyi tanterv tantárgyi követelményeit pontosan, felszínesen sajátította el, tudását csak segítséggel képes alkalmazni. Felzárkóztatásra szorul, ha a tanuló helyi tanterv tantárgyi követelményeit csak minimálisan sajátította el, önálló munkavégzésre nem képes, kizárólag nevelői segítséggel képes feladatvégzésre.
7.1.2 Az érdemjeggyel történő értékelés alapelvei – A 4.évfolyam 2.félévétől, valamint az 5-8.évfolyamokon az egyes tantárgyakból a pedagógus a tanulók teljesítményét, előmenetelét, tanítási év folyamán rendszeresen érdemjeggyel értékeli, félévkor és a tanév végén osztályzattal minősíti. A félévi és az év végi osztályzatot az érdemjegyek alapján kell meghatározni. – Az egyes tantárgyak érdemjegyei és osztályzatai a következők: jeles (5), jó (4), közepes (3), elégséges (2), elégtelen (1). – A tanulók munkájának, előmenetelének folyamatos értékelése érdekében minden tantárgyból egy-egy témakörön belül minden tanulónak legalább egy érdemjegyet kell szereznie. – A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A bejegyzéseket az osztályfőnök, a magatartás értékelésekor ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja.
25
– A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, feladatlapjainak, tesztjeinek értékelésekor az elért teljesítmény (pontszám) érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján történik: - Ha a felmérés a tanított tananyag egészére terjed ki, a felmérés pontszámát úgy kell megállapítani, hogy a minimum követelményeket megjelenítő feladatok pontszáma 1/3 rész legyen, így az értékelés 0 - 35 % 36 – 49 % 50 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %
1 2 3 4 5
- Csak minimum követelményt tartalmazó felméréseknél 74 % az elégséges, mivel ezek általában nem osztályozásra íródnak, de ha mégis osztályozzuk a 75 – 100 % közötti részt osztjuk fel a kettes és az ötös között - A 4. évfolyam végén, valamint az 5-8. évfolyamon a félévi értesítőben és az év végi bizonyítványban a következő tantárgyakból elért eredményeket minősítik: A.) A kötelező tanítási órák tantárgyai közül: 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, idegen nyelv, környezetismeret, ének-zene, technika és életvitel, testnevelés és sport, rajz és vizuális kultúra, 5. és 6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, természetismeret, ének-zene, technika, informatika, testnevelés és sport, rajz és vizuális kultúra,
7. és 8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, idegen nyelv, matematika, történelem és állampolgári ismeretek, fizika, kémia, földrajz, biológia és egészségnevelés, ének-zene, technika, informatika, testnevelés és sport, rajz és vizuális kultúra,
A tanulók testnevelésből kapott minősítése a „hozzáadott értéket” méri.
7.2 Az írásbeli beszámoltatás formái, rendje, korlátai, a tanulók tudásának értékelésében betöltött szerepe, súlya – A témazárók időpontját a nevelők legalább 1 héttel előbb jelzik a tanulók számára és az osztálynaplók haladási részébe előre bejegyezve biztosítják azt, hogy egy tanítási napon két témazárónál több nem írható. – Ha a témazáró dolgozat megíratására nem került sor nagyobb időszaki szünet előtt, akkor a szünet után legalább 1 óra ismétlés, gyakorlás után lehet megíratni. – A félévi, év végi minősítés szempontjából a témazáró dolgozatok osztályzatai az irányadók. 26
–
Az írásbeli felelet és a szóbeli feleletek egyenértékűek.
7.3 A tanulók magatartás-szorgalom értékelése Alsó tagozat: – –
– az iskola helyi tanterve szerint a Mozaik kiadó értékelése alapján havi szinten történik. Itt a félévi, illetve év végi minősítés is szöveges. Szorgalom: Értékelt területek: Tanuláshoz való viszony Házi feladat Felszerelés Szorgalom, minősítése:
Példás – Jó – Változó - Hanyag
Itt kiemelten kezeljük a tanulók munkavégzését, annak intenzitását és minőségét, és az ezt megerősítő vagy gyengítő figyelem szerepét. Ez a morális értékeket is tartalmazza. Ezen belül kerül elő a szűkebb értelemben vett hazaszeretet fogalma, amely a közvetlen környezethez való viszonyt jelöli. Ebből a mikrovilágból, ennek az óvásából, védéséből, az érte érzett felelősségvállalásból kiindulva jut el a személy oda, hogy kialakuljon benne a haza iránti kötelessége. A tanulókkal fel kell ismertetni, hogy feladatuk van, és tudatosítani kell azt, hogy ezt is el kell végezni. Ez csak példaadás és gyakorlás során lehetséges. Ilyen előzmény után juthat majd el a felnőtt korára arra a szintre, hogy külső kényszer nélkül is képes legyen feladat felismerésre és feladatvállalásra. Magatartás Értékelt területei: Társas kapcsolatok Felnőttekhez való viszony Tanórai, tanórán kívüli viselkedés Minősítés:
Példás – Jó – Változó - Rossz
Itt kiemelten kezeljük a gyerekek konfliktushelyzetben fellépő reakcióit, hiszen ki kell alakítani a tanulókban, hogy az adott szituációkban helyesen tudjanak cselekedni, kerüljék a durva viselkedést és beszédet. Tanulóinkban tudatosítani kell, hogy az ember társas lény, így szüksége van a közösségre. A nevelés során pedig arra kell törekedni, hogy tartalmas emberi kapcsolatok jöjjenek létre, amelyek tiszteleten és tolerancián alapulnak.
27
Feladatunk, hogy megtanítsuk diákjainkat kiegyensúlyozott érzelmi életet élni /életkoruknak megfelelő szinten, mert csak ez teszi képessé őket arra, hogy értékes, tartós emberi kapcsolatokat tudjanak kialakítani.
Felső tagozat: A tanulók magatartásának értékelésénél és minősítésénél az ötödik-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), rossz (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. Az ötödik -nyolcadik évfolyamon a tanuló magatartását az osztályfőnök minden hónap végén érdemjegyekkel értékeli. A magatartás félévi és év végi osztályzatát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Iskolánkban a magatartás értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - a tanórán és a tanórán kívül példamutatóan, rendesen viselkedik; - kötelességtudó, feladatait teljesíti; - önként vállal feladatokat és azokat teljesíti; - tisztelettudó; - társaival, nevelőivel, a felnőttekkel szemben udvariasan, előzékenyen, segítőkészen viselkedik; - az osztály és az iskolai közösség életében aktívan részt vesz; - óvja és védi az iskola felszerelését, a környezetet; - nincs írásbeli figyelmeztetése, intője vagy megrovása; b) Jó (4) az a tanuló, aki: - a házirendet betartja; - tanórán vagy a tanórán kívüli foglalkozásokon rendesen viselkedik; - feladatait a tőle elvárható módon teljesíti; - feladatokat önként nem, vagy ritkán vállal, de a rábízottakat teljesíti; - az osztály- vagy az iskolaközösség munkájában csak felkérésre, biztatásra vesz részt; - nincs írásbeli intője vagy megrovása. c) Változó (3) az a tanuló, aki. - az iskolai házirend előírásait nem minden esetben tartja be; - a tanórán vagy tanórán kívül többször fegyelmezetlenül viselkedik; - feladatait nem minden esetben teljesíti;
28
- előfordul, hogy társaival, a felnőttekkel szemben udvariatlan, durva; - a közösség, az iskola szabályaihoz nehezen alkalmazkodik; - igazolatlanul mulasztott; - osztályfőnöki intője van. d) Rossz (2) az a tanuló, aki: - a házirend előírásait sorozatosan megsérti; - feladatait egyáltalán nem, vagy csak ritkán teljesíti; - magatartása fegyelmezetlen, rendetlen; - társaival, a felnőttekkel szemben rendszeresen udvariatlanul, durván viselkedik; - viselkedése romboló hatású, az iskolai nevelést, oktatást akadályozza; - több alkalommal igazolatlanul mulaszt; - több szaktanári figyelmeztetést kapott, illetve van osztályfőnöki megrovása vagy ennél magasabb fokozatú büntetése. A magatartás elbírálásakor az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges. A tanulók szorgalmának értékelésénél és minősítésénél az ötödik-nyolcadik évfolyamon a példás (5), jó (4), változó (3), hanyag (2) érdemjegyeket illetve osztályzatokat használjuk. A tanulók szorgalmát az első évfolyamon a félév és a tanítási év végén az osztályfőnök osztályzattal minősíti, és azt az értesítőbe, illetve a bizonyítványba bejegyzi. Az ötödik - nyolcadik évfolyamon a tanuló szorgalmát az osztályfőnök az érdemjegyek és a nevelőtestület véleménye alapján állapítja meg. Vitás esetben az osztályban tanító nevelők többségi véleménye dönt az osztályzatról. A félévi és az év végi osztályzatot az értesítőbe és a bizonyítványba be kell jegyezni. Az iskolában a szorgalom értékelésének és minősítésének követelményei a következők: a) Példás (5) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - tanulmányi feladatait minden tantárgyból rendszeresen elvégzi; - a tanórákon aktív, szívesen vállal többlet feladatokat is, és azokat elvégzi; - munkavégzése pontos, megbízható; - a tanórán kívüli foglalkozásokon, versenyeken önként részt vesz; - taneszközei tiszták, rendesek, és ezeket a tanítási órákra mindig elhozza. b) Jó (4) az a tanuló, aki: - képességeinek megfelelő, viszonylag egyenletes tanulmányi teljesítményt nyújt; - rendszeresen, megbízhatóan dolgozik; - a tanórákon többnyire aktív; - többlet feladatot, tanórán kívüli foglalkozáson vagy versenyeken való részvételt önként nem vagy ritkán vállal, de az ilyen jellegű megbízatást teljesíti; - taneszközei tiszták, rendezettek. c) Változó (3) az a tanuló, akinek: - tanulmányi eredménye elmarad képességeitől; - tanulmányi munkája ingadozó, a tanulásban nem kitartó, feladatait nem mindig
29
teljesíti; - felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik; - érdemjegyeit, osztályzatait több tárgyból is lerontja; - önálló munkájában figyelmetlen, a tanórán többnyire csak figyelmeztetésre, felügyelettel dolgozik. d) Hanyag (2) az a tanuló, aki: - képességeihez mérten keveset tesz tanulmányi fejlődése érdekében; - az előírt követelményeknek csak minimális szinten felel meg; - tanulmányi munkájában megbízhatatlan, figyelmetlen; - feladatait többnyire nem végzi el; - felszerelése hiányos, taneszközei rendetlenek; - a tanuláshoz nyújtott nevelői vagy tanulói segítséget nem fogadja el, annak ellenszegül; - félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. A szorgalom elbírálásakor az egyes érdemjegyek illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább háromnak az együttes megléte (vagy megsértése) szükséges.
Az értékelés menete: A gyerekek önértékelése alapján az osztályközösség javaslatot tesz a tanulók havi minősítésére. Szöveges megjelenítés a tájékoztató füzetben. 7.4 Az iskolai jutalmazás formái: Az iskolában tanév közben elismerésként a következő dicséretek adhatók: szaktanári dicséret napközis nevelői dicséret osztályfőnöki dicséret igazgatói dicséret nevelőtestületi dicséret A dicséretet írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására hozni. - Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő munkát végzett tanulók a tanév végén dicséretben részesíthetők. - Az egyes tanévek végén kitűnő eredményt elért tanulók, ill. a megyei versenyek 1-3. helyezettjei, az országos versenyeken 1-10 szereplők oklevelet és könyvjutalmat kapnak, nevüket a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt felolvassuk. - Az iskolai szintű versenyek első három helyezettjei oklevelet és tárgyjutalmat kapnak, melyet az iskola közössége előtt vehetnek át karácsonykor, illetve gyermeknapon. - Az iskolai, illetve kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. - Az egyénileg végzett kimagasló munkát iskolapolgári címmel / kitűzővel/ jutalmazzuk. - „Jó tanuló - jó sportoló” címet évente 1 fiú és 1 lány kaphatja, ha tanulmányi eredménye legalább minden tárgyból jó, magatartás értékelésében minden minősítés legalább jó, és legalább egy sportágban országos 1-10,vagy megyei 1-3 helyezést ért el. A címmel oklevél és tárgyjutalom jár. - A Széchenyi István Szabadidő és Sportegyesület díját kapja: az év folyamán „legaktívabban” és legsokoldalúbban résztvevő tanuló kapja az évzáró ünnepélyen. - Az év folyamán a szabadidős tevékenységekben (háziversenyek, kirándulások) résztvevők aktuálisan a versenyek után díjazásban részesülhetnek.
30
-
-
A Szülői Választmány által alapított Széchenyi emlékplakettel jutalmazunk minden évben a tanévzárón elsősorban azokat a 4. és 8. évfolyamos tanulókat, akik 4 éves tevékenységükkel öregbítették az iskola hírnevét, legalább megyei 1-3., vagy országos 1-10. helyezést szereztek, magatartásuk legalább jó. A közösségi munkában kiemelkedők – osztályonként 2-2 fő – a Szülői Választmány vagy a „Széchenyi István Általános Iskola Tanuló Ifjúságáért Alapítvány” támogatásával 1 napos jutalomkiránduláson vehetnek részt.
7.5 Az iskolai büntetések formái: szaktanári figyelmeztetés, osztályfőnöki figyelmeztetés, intés, megrovás, igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás, tantestületi figyelmeztetés, intés, megrovás. Azt a tanulót, aki: tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait tudatosan megszegi, vagy bármely módon árt az iskola jó hírnevének, büntetésben lehet részesíteni. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyára való tekintettel el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni.
8. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltételei. -
-
-
A tanuló az 1-3. évfolyamon csak abban az esetben utasítható évfolyamismétlésre, ha a tanulmányi követelményeket az iskolából való igazolt és igazolatlan mulasztás miatt nem tudta teljesíteni. Az első évfolyamra felvett tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi – a Tanulási Képességet Vizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottság vagy a Nevelési Tanácsadó szakértői véleménye alapján – az igazgató mentesíti az értékelés és minősítés alól, vagy részére egyéni továbbhaladást engedélyez különböző évfolyamokig, de legkésőbb a 4. évfolyam végig. Nem utasítható évfolyamismétlésre a tanuló – az évfolyamtól függetlenül – ha idegen nyelvből kapott elégtelent, a nyelvtanulás első évében. A 4-8. évfolyamon minden tantárgyból az „elégséges” és végi osztályzatot kell megszereznie a tanulóknak a továbbhaladáshoz. Ha a tanuló a 4-8. tanév végén a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javító vizsgát tehet. A 4-8. tanév végén egy, vagy két tantárgyból szerez “elégtelen” minősítést, a következő tanévet megelőző augusztus hónapban javítóvizsgát tehet. A tanuló a szülő kérésére - az évfolyamra előírt követelmények teljesítése esetén is bukásmentesen évet ismételhet. A magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi szöveges minősítés vagy osztályzat megállapításához a tanulónak osztályozó vizsgát kell tennie, ha: - ha egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, és ezen belül az igazolatlan órák száma meghaladja az igazolt órák számát.
31
250 órát meghaladó mulasztás esetén a testület szavazhat az osztályozó vizsgát illetően, amennyiben az igazolt órák száma meghaladja az igazolatlan órák számát. az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy, vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott, magántanuló volt A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika 2.-3. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, 4. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, környezetismeret, idegen nyelv 5.-6. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, természetismeret, történelem, idegen nyelv 7.-8. évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, matematika, történelem,fizika, kémia, biológia, földrajz, idegen nyelv -
Magántanuló esetén, ha a tanuló más országban az adott évfolyamra vonatkozó érvényes bizonyítványt szerzett, az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4.évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom 5-8.évfolyamon: magyar nyelv, magyar irodalom, történelem 9. A tanulók fizikai állapotának méréséhez szükséges módszerek Az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, és tudatosítása érdekében minden fiatal részére – képesség szerinti differenciált terheléssel, szükség esetén felzárkóztató program biztosításával – segítjük, hogy az egészséges létezéshez szükséges fizikai, fitness szint „megkívántság” vagy „kell” értéket elérje és megtartsa. Az általános fizikai teherbíró képesség egységes mérése, értékelése és minősítése céljából csatlakozva az országosan egységes adatszolgáltatáshoz – tanév elején és végén mérjük a fizikai állapot minősítéséhez szükséges motorikus próbákon elért teljesítményt az alábbiak szerint:
Dimenzió
7-8 évesek számára (1+3 motorikus próba értékelésével)
9 éves kortól „HUNGAROFITT” (1+6 motorikus próba értékelésével)
Személyi adatok
Név Életkor Nem 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 1609 m (1 mérföld)
A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap: Neme: 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 2000 m síkfutás
ALAPMÉRÉSEK AZ ÁLTALÁNOS FIZIKAI
9 éves kortól „MINI HUNGAROFITT” (1+4 motorikus próba értékelésével) A vizsgált személy neve: Születési év, hó, nap: Neme: 1. Aerob, vagy alapállóképesség mérése: - Cooper-teszt, vagy - 2000 m síkfutás
32
TEHERBÍRÓKÉPESSÉG MINŐSÍTÉSÉHEZ
síkfutás Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal A dinamikus dobóerőt nem méri.
Megjegyzés: A dinamikus erő – állóképességet mérő próbákat folyamatosan kell végezni, kifáradásig. Egyes próbákban a max.pontszám eléréséhez kb. 3-4 perc szükséges.
Dinamikus erő – állóképesség 2. A csípőhajlító és a hasizom-erő állóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 3. A hátizmok erőállóképességének mérése - Hason fekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan, kifáradásig
ALAP ÉS KIEGÉSZÍTŐ MÉRÉSEK, VIZSGÁLATOK A TESTÖSSZETÉTEL MEGHATÁROZÁSÁHOZ
Az egészségi állapot minőségét jelző optimális testtömeg és az attól való eltérés meghatározása: -Möhr-féle módszer - Kaup-féle testtömeg index
Egyéb kiegészítő mérés
Maligen-teszt:
Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal
Izomerő mérése Dinamikus ugróerő 1. Az alsó végtag dinamikus erejének mérése: - Helyből távolugrás páros lábbal
Dinamikus dobóerő 2. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése: - Kétkezes labdadobás (vetés) hátra, fej fölött tömött labdával
A dinamikus dobóerőt nem méri.
3. A kar-, törzs-, és a lábizomok együttes dinamikus erejének mérése: - Egykezes labda lökés helyből az ügyesebb kézzel, tömött labdával Dinamikus erőállóképesség 4. A vállövi- és a karizmok erőállóképességének mérése: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 5. A csípőhajlító és a hasizom erőállóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 6. A hátizmok erőállóképességének mérése -Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig
- Testmagasság - Testsúly -Csuklókerület - Nyugalmi pulzus - Alappulzus - Terhelés utáni pulzus - Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésével Maligen-teszt:
Dinamikus erőállóképesség 2. A vállövi- és a karizmok erőállóképességének mérése: - Mellső fekvőtámaszban karhajlítás és nyújtás, folyamatosan kifáradásig 3. A csípőhajlító és a hasizom erőállóképességének mérése - Hanyattfekvésből felülés térdérintéssel, folyamatosan kifáradásig 4. A hátizmok erőállóképességének mérése -Hasonfekvésből törzsemelés és leengedés folyamatosan, kifáradásig - Testmagasság - Testsúly -Csuklókerület - Nyugalmi pulzus - Alappulzus - Terhelés utáni pulzus - Testzsírtartalom: a négy bőrredő mérésével Maligen-teszt:
33
A mozgékonyság mérése
- Törzshajlítás előre
- Törzshajlítás előre
- Törzshajlítás előre
Az általános fizikai teherbíróképesség fejlettsége akkor tekinthető kiegyensúlyozottnak/harmonikusnak, ha a próbázó a vizsgálat során elért összes pontszámainak legalább a felét az aerob állóképesség mérésére alkalmazott próbákon szerzi meg. Az értékelés mennyiségi mutatókkal, pontértékelés alapján, szóbeli, írásbeli értékelés formájában történik.
Életkor
Faktor
A fizikai fitness-szint pontértékelése 7 éves korig
Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség Optimális testtömeg Kardiorespiratórikus állóképesség Általános izomerő, erőállóképesség
A fizikai fitness-szint pontértékelése 7-19 éves korig A fizikai fitness-szint pontértékelése 7-19 éves korig
„HUNGAROFITT”
„MINI HUNGAROFITT” Maximum 10 pont Maximum 77 pont Maximum 63 pont (3x21)
Maximum 10 pont Maximum 77 pont
Maximum 10 pont Maximum 77 pont
Maximum 63 pont (6x10,5)
Maximum 63 pont (21 3x14) Maximum 10 pont Maximum 77 pont
Maximum 10 pont Maximum 77 pont Maximum 63 pont (6x10,5)
Maximum (21+3x14)
63
pont
Az általános fizikai teherbíró- képesség minősítése Az általános fizikai képesség minősítése kategóriák szerint
teherbíró fittségi
Kardiórespiratórikus állóképesség és az Általános izomerő-erőállóképesség
Az általános fizikai teherbíró képesség minősítése százalékban kifejezve
Kardiórespiratórikus állóképesség és az Általános izomerő-erőállóképesség
Igen gyenge = 0.0 – 20. pontig Gyenge = 20.5 – 40.0 pontig Kifogásolható = 40.5 – 60.0 pontig Közepes = 60.5 -80.0 pontig Jó = 80.5 – 100.0 pontig Kiváló = 100.5 – 120.0 pontig Extra = 120.5 – 140.0 pontig 10 %-os = 0.0 – 14.0 pontig 20 %-os = 14.5 – 28.0 pontig 30 %-os = 28.5 – 42.0 pontig 40 %-os = 42.5 – 56.0 pontig 50 %-os = 56.5 – 70.0 pontig 60 %-os = 70.5 – 84.0 pontig 70 %-os = 84.5 – 98.0 pontig 80 %-os = 98.5 – 112.0 pontig 90 %-os = 112.5 – 126.0 pontig 100 %-os = 126.5 – 140.0 pontig
34
–
10. Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározásának elvei és korlátai – Az otthoni (napközis és tanulószobai) felkészüléshez elvárt felkészülési időt úgy kell meghatározni, hogy: - az 1., 2.osztályos tanulók valamennyi feladatát 45 perc alatt - a 3-4. osztályban 60 perc alatt - 5-6. osztályban 75 perc alatt - 7-8. osztályban 90 perc alatt minden átlagos munkatempójú tanuló el tudja végezni. – A felső tagozatos tanulóknak egy tantárgyból annyi feladat adható, amennyit egy átlagos képességű tanuló 20 perc alatt el tud végezni. A házi feladat lehet: szóbeli tanulás, írásbeli munka, gyakorlás és gyűjtés, gyűjtőmunka. – A hétvégi házi feladat alsó tagozaton csak szorgalmi vagy gyűjtőmunka lehet, a felső tagozaton nem lehet több, mint egyébként egyik óráról a másikra. 11. Az iskolába jelentkező tanulók felvételének elvei
Az iskola beiskolázási körzetéből - melyet a fenntartó határoz meg- minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét május 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 30. napjáig tölti be, a szülő kérje az első évfolyamra történő felvételét. A beiratkozáskor be kell mutatni: A gyermek születési anyakönyvi kivonatát. A gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt. A nevelési tanácsadó felvételét javasló szakvéleményét (ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta). Szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. A 2.-8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: Az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt. Az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. Az emelt szintű idegen nyelvi-csoportba jelentkező tanulóknak - az iskola helyi tantervében meghatározott követelmények alapján összeállított- szintfelmérő vizsgát kell tenni. A felvételről vagy elutasításról a munkaközösség vezetővel történő egyeztetés után az iskola vezetője dönt. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről: A szülő kérésére az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola vezetője dönt. Ha a körzeten kívül lakó tanuló az 1. évfolyamra jelentkezik, azt a tanulót kell előnybe részesíteni, akinek a testvére az iskola magasabb évfolyamának tanulója. Az iskolában dolgozók gyermekeinél a körzethatárt nem vesszük figyelembe. A döntésről a szülőt értesíteni kell.
35
12. Kiemelt célok az oktatás terén – a kompetenciamérések eredményei alapján Az intézményre vonatkozó feladatok az ÖMIP alapján: - a színvonalas oktató-nevelő munkát megtartva, ápolva a hagyományokat, megőrizni és fejleszteni az eredményeket - a jólneveltségi szint emelése, az esélyegyenlőség biztosítása a demokratizmus elve alapján - a gyerek, szülő, nevelő együttműködésének erősítése A kompetenciamérések eredményei folyamatosan elemzésre kerülnek. Intézményi garanciák a fenti célok, feladatok teljesítésére A teljes körű minőségirányítási rendszer működtetése során megvalósul a partnerközpontú működés. Intézményi működésünk, oktató-nevelő tevékenységünk során egyaránt rendszeresen alkalmazzuk a PDCA logikát, törekszünk a folyamatos fejlesztésre az alábbi modellt követve: „Modell-leírás” Helyzetfeltárás (adatgyűjtés stb.) ↓ Okok feltárása, elemzése ↓ Fejlesztési célok megfogalmazása; rangsor Intézkedési tervek a javításra Végrehajtás ↓ Mérés, ellenőrzés, értékelés ↓ OK → NEM - Problémamegoldás ↓ IGEN Standardizálás: új, egységes követelmény felállítása; elérendő szint kijelölése. Kezdés elölről.
36
37
