A REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA

A REMETEKERTVÁROSI ÁLTALÁNOS ISKOLA 1028 Budapest Máriaremetei út 71. OM: 034800

Szervezeti és Működési Szabályzat

2013. október

I. Bevezetés A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 25. § (2) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján a Remetekertvárosi Általános Iskola 1028 Budapest, Máriaremetei út 71. belső és külső kapcsolataira vonatkozó rendelkezéseket jelen szervezeti és működési szabályzat (továbbiakban: SZMSZ) határozza meg. [Nkt. 25. § (1) bekezdés] 1. A SZMSZ célja, tartalma A SZMSZ célja, hogy a törvényben foglalt jogilag szabályozott magatartások minél hatékonyabban érvényesüljenek a köznevelési intézményben. A SZMSZ tartalma nem állhat ellentétben jogszabályokkal, sem egyéb intézményi alapdokumentumokkal, szabályozókkal, nem vonhat el törvény vagy rendelet által biztosított jogot, nem is szűkítheti azt, kivéve, ha maga a jogszabály erre felhatalmazást ad. A szervezeti és működési szabályzat határozza meg a köznevelési intézmény szervezeti felépítését, az intézményi működés belső rendjét, a belső és külső kapcsolatokra vonatkozó megállapításokat és mindazon rendelkezéseket, amelyeket jogszabály nem utal más hatáskörbe. A szervezeti és működési szabályzat a kialakított cél- és feladatrendszerek, tevékenységcsoportok és folyamatok összehangolt működését, racionális és hatékony kapcsolati rendszerét tartalmazza. 2. Jogszabályi háttér A SZMSZ szabályozási körét meghatározó jogszabályok: a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény (a továbbiakban: Kt.) a tankönyvpiac rendjéről szóló 2001. évi XXXVII. törvény (továbbiakban: Tpr.) az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) a közalkalmazottakról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról a közoktatási intézményekben tárgyú 138/1992. (X. 8.) Korm. rendelet (továbbiakban: Korm. r.) a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (a továbbiakban: R.) a tankönyvvé nyilvánítás, a tankönyvtámogatás, valamint az iskolai tankönyvellátás rendjéről szóló 23/2004. (VIII. 27.) OM rendelet a katasztrófák elleni védekezés és a polgári védelem ágazati feladatairól szóló 44/2007. (XII. 29.) OKM rendelet További, az adott intézmény működését meghatározó fontosabb jogszabályok: Magyarország központi költségvetéséről szóló mindenkori törvények

az államháztartásról szóló 2011. CXCV. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény a nemzetiségek jogairól szóló 2011. évi CLXXIX. törvény a szakképzésről szóló 2011. évi CLXXXVII. törvény a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény az illetékekről szóló 1990. évi XCIII. törvény az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény a köziratokról, a közlevéltárakról és a magánlevéltári anyag védelméről szóló 1995. évi LXVI. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 1959. évi IV. törvény az egyes vagyonnyilatkozat-tételi kötelezettségekről szóló 2007. évi CLII. törvény az oktatási igazolványokról szóló 362/2011. (XII. 30.) Korm. rendelet az államháztartás szervezetei beszámolási és könyvvezetési kötelezettségének sajátosságairól szóló 249/2000. (XII. 24.) Korm. rendelet a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011. (XII. 31.) Korm. rendelet a pedagógus-továbbképzésről, a pedagógus-szakvizsgáról, valamint a továbbképzésben résztvevők juttatásairól és kedvezményeiről szóló 277/1997. (XII. 22.) Korm. rendelet a Nemzeti alaptanterv kiadásáról szóló 130/1995. (X. 26.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 243/2003 (XII. 17.) Korm. rendelet a Nemzeti Alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről, és alkalmazásáról szóló 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelet az Országos Képzési Jegyzékről és az Országos Képzési Jegyzék módosításának eljárásrendjéről szóló 150/2012. (VII. 6.) Korm. rendelet a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény végrehajtásáról szóló 20/1997. (II. 13.) Korm. rendelet a nemzeti köznevelési törvény végrehajtásáról szóló 229/2012. (VIII. 28.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Nkt. Vhr.) a szabályozott elektronikus ügyintézési szolgáltatásokról és az állam által kötelezően nyújtandó szolgáltatásokról szóló 83/2012. (IV. 21.) Korm. rendelet a munkavédelemről szóló 1993. évi XCIII. törvény egyes rendelkezéseinek végrehajtásáról szóló 5/1993. (XII. 26.) MüM rendelet a két tanítási nyelvű iskolai oktatás irányelvének kiadásáról szóló 26/1997. (VII. 10.) MKM rendelet a Kollégiumi nevelés országos alapprogramjának kiadásáról szóló 46/2001. (XII. 22.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 2/2005. (III. 1.) OM rendelet a Sajátos nevelési igényű gyermekek óvodai nevelésének irányelve és a Sajátos nevelési igényű tanulók iskolai oktatásának irányelve kiadásáról szóló 32/2012. (X. 8.) EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 17/2004. (V. 20.) OM rendelet

a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről, valamint egyes oktatási jogszabályok módosításáról szóló 28/2000. (IX.21.) OM rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet a pedagógiai szakszolgálati intézmények működéséről szóló 15/2013. (II. 26.) EMMI rendelet az Országos képzési jegyzékről szóló 37/2003. (XII. 27.) OM rendelet az iskola-egészségügyi ellátásról szóló 26/1997. (IX. 3.) NM rendelet a munkaköri, szakmai, illetve személyi higiénés alkalmasság orvosi vizsgálatáról és véleményezéséről szóló 33/1998. (VI. 24.) NM rendelet az oktatásért felelős miniszter mindenkori rendelete a tanév rendjéről 3. A SZMSZ személyi és időbeli hatálya A SZMSZ hatálya kiterjed az intézménnyel jogviszonyban álló személyekre, valamint mindazokra, akik belépnek az intézmény területére, használják helyiségeit, létesítményeit. A SZMSZ előírásai érvényesek az intézmény területén a benntartózkodás, valamint az intézmény által külső helyszínen szervezett rendezvényeken a rendezvények ideje alatt. E szabályoktól eltérni csak nevelőtestületi döntéssel, jóváhagyással lehet. A SZMSZ-t a nevelőtestület fogadja el a szülői szervezet, a diákönkormányzat és az intézményi tanács véleményének kikérésével. A SZMSZ a nevelőtestület jóváhagyásával lép hatályba és határozatlan időre szól. Ezzel egyidejűleg hatályon kívül helyeződik az intézmény előző szervezeti és működési szabályzata.

II. Intézményi alapadatok 1. Intézményi azonosítók 1.1.1. Az intézmény neve Remetekertvárosi Általános Iskola 1.1.2. Az intézmény feladatellátási helye Az intézmény székhelye: 1028 Budapest, Máriaremetei út 71. 1.2.1. Alapító szerv neve és székhelye Emberi Erőforrások Minisztériuma 1054 Budapest, Akadémia utca 3. 1.2.2. Alapítói jogkör gyakorlója emberi erőforrások minisztere 1.3. Fenntartó neve és székhelye Klebelsberg Intézményfenntartó Központ 1051 Budapest, Nádor utca 32. 1.4.

OM azonosító:

034800

1.5. Működtető neve és székhelye Budapest Főváros II. Kerületi Önkormányzat 1024 Budapest, Mechwart liget 1. 2. Az intézmény (költségvetési szerv) alapításáról szóló jogszabály megnevezése [Ámr. 13. § (1) bekezdés a) pont] 3. Az intézmény tevékenységei 3.1 Az intézmény alaptevékenységei általános iskolai nevelés-oktatás nappali rendszerű iskolai oktatás alsó tagozat, felső tagozat sajátos nevelési igényű tanulók integrált nevelése-oktatása (beszédfogyatékos, egyéb pszichés fejlődés zavarral küzdők) 3.2 Oktatáshoz kapcsolódó kiegészítő tevékenységek iskolai könyvtár saját szervezeti egységgel 3.3 Vállalkozási tevékenység Az intézmény az állami közszolgálati feladatok ellátása mellett vállalkozási tevékenységet nem folytat. 4. Működési területe: Az intézmény körzeti feladatokat lát el a körzetében lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező gyermekek tekintetében. 5. Maximálisan felvehető tanulók száma: 400 fő 6. Sajátos nevelési igényű tanulók létszáma Sajátos nevelési igényű tanuló csoportonként maximum 2 fő lehet. 7. Az intézményvezető megbízása 8. A munkáltatói jogkör gyakorlása

III. Szervezeti felépítés A szervezeti egységek (intézményi közösségek) megnevezése 1. Vezetők, vezetőség (a fenntartó által jóváhagyott tantárgyfelosztással, munkabeosztással egyezően) A szervet az intézményvezető irányítja, ő a legfelsőbb vezető. A szerven belül megtalálható: az alá- és fölérendeltség

azonos szinten belül a mellérendeltség. A szerven belül alá- és fölérendelt viszonyban működnek az egyes vezetői szintekhez tartozó vezetők vezetőkhöz tartozó beosztottak. Az azonos vezetői szinthez tartozó munkakörök között mellérendeltségi viszony van. A szerv szervezeti felépítése, struktúrája a következő: Lehetséges szervezeti szintek 1. Legfelsőbb vezetői szint 2. Magasabb vezetői szint

A szervezeti szintnek megfelelő vezető beosztások intézményvezető Intézményvezető helyettesek

3. Középvezetői szint

Munkaközösség vezetők

A konkrét vezetői beosztások megnevezése intézményvezető Pedagógiai igazgatóhelyettes Operatív igazgatóhelyettes munkaközösség vezetők

A munkahelyek számát a fenntartó határozza meg és írásban közli. 1.1. Az intézmény vezetési kapcsolattartás rendje

szerkezete,

vezetők

közötti

feladatmegosztás,

a

Az intézmény szervezeti felépítését és vezetési szerkezetét az SZMSZ 1. sz. melléklete tartalmazza. Az intézmény az alábbi szervezeti egységekre tagolódik: Alsó tagozat: 1-4. évfolyam Felső tagozat: 5-8. évfolyam Az intézmény működését segíti: Iskolatitkár Rendszergazda Pedagógiai asszisztens A szervezeti egységek élén az alábbi felelős beosztású vezetők, középvezetők állnak: Pedagógiai igazgatóhelyettes Operatív igazgatóhelyettes Munkaközösség vezetők Az intézmény szervezeti felépítését, vezetői szintjeit a magas színvonalú tartalmi munkavégzés, a racionális és gazdaságos működtetés, a helyi adottságok, körülmények határozzák meg. A kapcsolattartás formái: személyes megbeszélés értekezlet írásos tájékoztatók, dokumentumok átadása. A kapcsolattartás rendje: vezetők hetente kibővített vezetői havi rendszerességgel, ill.szükség szerint. 1.2. Az intézményvezető

Az intézmény élén az intézményvezető áll, aki vezetői tevékenységét két igazgatóhelyettes közreműködésével látja el. Az állami intézményfenntartó központ által fenntartott köznevelési intézmény vezetőjét nevelési-oktatási intézmény esetében a nevelőtestület, a fenntartó, az intézmény székhelye szerint illetékes vagy az intézményt működtető települési önkormányzat véleményének kikérésével - az oktatásért felelős miniszter bízza meg öt évre. Az igazgató jogállását a magasabb vezető beosztás ellátásával megbízott közalkalmazottakra vonatkozó rendelkezések határozzák meg. Ellátja továbbá a jogszabályok által a vezető hatáskörébe utalt - és át nem ruházottfeladatokat. Döntési jogkörét a jogszabályban előírt egyeztetési kötelezettség megtartásával gyakorolja. Az intézmény vezetője rendkívüli szünetet rendelhet el, ha rendkívüli időjárás, járvány, vagy más elháríthatatlan ok miatt a nevelési-oktatási intézmény működtetése nem biztosítható, vagy az intézkedés elmaradása jelentős veszéllyel, kárral járna. Intézkedéséhez be kell szereznie a fenntartó egyetértését, vagy ha ez nem lehetséges, akkor a fenntartót haladéktalanul értesítenie kell. Az intézményvezető jogkörét esetenként vagy meghatározott ügykörben a helyettesre, a szervezeti munkaközösség-vezetőre, vagy az intézmény más alkalmazottjára átruházhatja. Az intézményvezetőt a fenntartó bízza meg feladatainak ellátásával, döntése előtt azonban be kell szereznie az intézmény alkalmazotti közösségének, az iskolai szülői szervezetnek, a diákönkormányzatnak a véleményét. Az intézményvezető jogköre Az intézményvezető feladatait, jogkörét, felelősségét a köznevelési törvény, valamint a fenntartó határozza meg. Az intézményvezető felelőssége Az intézmény vezetője - a közoktatási törvénynek megfelelően – egy személyben felelős az alábbiakért: a szakszerű és törvényes működésért az ésszerű és takarékos gazdálkodásért önálló költségvetéssel nem rendelkező intézmény esetében a működtetővel kötött szerződésben foglaltak végrehajtásáért; az intézményi szabályzatok elkészítéséért; a pedagógiai munkáért; a nevelőtestület vezetéséért; a nevelőtestület jogkörébe tartozó döntések előkészítéséért, végrehajtásuk szakszerű megszervezéséért és ellenőrzéséért; nemzeti és intézményi ünnepek munkarendhez igazodó, méltó szervezéséért; a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásáért; a nevelő- és oktatómunka egészséges és biztonságos feltételeinek megteremtéséért; a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzattal, a szülői szervezettel való megfelelő együttműködésért,

a tanuló- és a gyermekbalesetek megelőzéséért; a gyermekek, tanulók rendszeres egészségügyi vizsgálatainak megszervezéséért; a pedagógus etikai normáinak betartásáért és betartatásáért. Az intézményvezető kiemelt feladatai a nevelési-oktatási intézmény működéséhez szükséges személyi és tárgyi feltételek biztosítása; a munkáltatói jogkör gyakorlása a jogszabály által átruházott esetekben, valamint a kötelezettségi jogkör gyakorlása; a köznevelési intézmény képviselete; a döntés -- az egyeztetési kötelezettség megtartásával -- az intézmény működésével kapcsolatban minden olyan ügyben, amelyet jogszabály nem utal más hatáskörbe; a tankönyvrendelés szabályozása; az intézmény Pedagógiai Programjának jóváhagyása; a pedagógiai munkáért való felelőssége körében szakmai ellenőrzést indíthat az intézményben végzett nevelő és oktató munka, egyes alkalmazott munkája színvonalának külső szakértővel történő értékelése céljából A nevelési-oktatási intézményvezető munkáját a nevelőtestület és a szülők közössége a vezetői megbízásának második és negyedik évében személyazonosításra alkalmatlan kérdőíves felmérés alapján értékeli. Az országos pedagógiai-szakmai ellenőrzés az intézményvezető munkájának ellenőrzése és értékelése során a kérdőíves felmérés eredményét is figyelembe veszi. 1.3. Az intézményvezető helyettesek Az intézményvezető-helyettes magasabb vezetőnek számít. Az intézményvezető helyettesek jogköre és felelőssége: Az igazgató munkáját igazgatóhelyettesek segítik. Az intézményvezető-helyettesi megbízás legfeljebb 5 évig terjedő határozott időre szól. Felsőfokú végzettséggel, valamint legalább öt év pedagógiai munkakörben szerzett gyakorlattal rendelkező személy. A vezető beosztás ellátásával megbízott igazgatóhelyettesek vezetői tevékenységüket az igazgató irányítása mellett, egymással együttműködve és egymással mellérendeltségi viszonyban látják el. Felelőssége kiterjed a munkaköri leírásban található feladatkörökre, ezen túlmenően személyes felelősséggel tartozik az intézményvezetőnek. Beszámolási kötelezettsége kiterjed az intézmény egész működésére és pedagógiai munkájára, a belső ellenőrzések tapasztalataira, valamint az intézményt érintő megoldandó problémák jelzésére. Nevelési intézményvezető-helyettes

A nevelő-oktatómunka irányítása Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. Részt vesz az iskola éves munkatervének előkészítésében. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területeken figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő- oktató munkát, felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a folyamatosan tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén elemzést készít. Tantestületi értekezletekre (félévi, év végi), beszámolókhoz szükséges adatlapokat készít,a statisztikai adatokat összesíti, feldolgozza, tendenciákról szükség szerint beszámol. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segíti a diákönkormányzat munkáját, szükség szerint részt vesz üléseiken, tájékoztatja a diáktanácsot az iskolavezetés és a nevelőtestület őket érintő döntéseiről Segíti és szükség szerint ellenőrzi a rendezvények, ünnepélyek, kulturális versenyek rendjét, színvonalát. Felelős a vizsgák (félévi osztályozó, különbözeti, javító, év végi osztályozó) és a tanulmányi versenyek zökkenőmentes lebonyolításáért Az alsós félévi és év végi osztályozó értekezletet felügyeli. Felelős a helyettesítések megszervezéséért. Gondoskodik arról, hogy a helyettesítésekkel, a Tik-kel kapcsolatos információkat megismerjék a pedagógusok. Ellenőrzi az iskolaépület, tantermek, udvarok rendjét és biztonságát, szükség esetén pedagógiai vagy munkáltatói intézkedést kezdeményez. Gondolkodik arról, hogy minden szükséges információt, hirdetést megismerjenek a pedagógusok Szükség szerint irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: o pályaválasztási felelős, o fejlesztőpedagógus, o pedagógiai asszisztens Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kedvezményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. Mérésekkel (OKÉV, DIFER) kapcsolatos feladatokat koordinálja, szükség szerint adatokat szolgáltat, elemzést készít. Nyilvántartja a részképesség-zavaros, magatartási és beilleszkedési zavarral küzdő gyermekek adatait, szakvélemények iktatását vezetteti, figyelemmel kíséri fejlesztésüket, fejlődésüket Részt vesz az éves óraterv és tantárgyfelosztás készítésében. Az elsős beiratkozást szervezi, a beíratást törvényi előírásoknak megfelelően végezteti. Az adatokat nyilvántartja. Tantárgyfelosztást és óratervet készít,melyeket egyeztet az igazgatóval. Szervezi a tanórán kívüli foglalkozásokat. Személyzeti-munkáltatói feladatok Munkaterületére vonatkozóan elkészíti a munkaerő-gazdálkodási tervet.

Hivatali-adminisztratív feladatok Ellenőrzi az osztálynaplókat, törzslapokat, bizonyítványokat, tanórán kívüli naplókat, részt vesz a vizsga- és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetésének ellenőrzésében. A munkamegosztás szerinti ügyek elintézését figyelemmel kíséri, s az ezekkel kapcsolatos iratokat iktattatja. Nyilvántartja a tanítási időkeretet, s elvégzi az ezzel kapcsolatos adminisztrációkat.(nyilvántartó lap készítése, havonkénti időkeret kiszámolása) Felelős a statisztikák elkészítéséért. A normatíva igényléshez szükséges adatokat szolgáltat munkaköréhez kapcsolódóan. Felügyeli a tanuló nyilvántartást. Szülői kérésekre, kérvényekre válaszol, szükség szerint határozatokat hoz. Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Javaslatot tesz jutalmazásra, ha arra lehetőség van. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére Szervezeti kapcsolatok Iskolán belül Az igazgatóval szükség szerinti gyakorisággal tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról Rendelkezésre áll munkatársainak. Iskolán kívül A szülőkkel való kapcsolatában: szükség szerint látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart Jelen van az ÁNTSZ ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedést Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). Az óvodával közösen szervezi az iskolalátogatási alkalmakat a leendő elsősöknek Szervezi a minőségi programnak megfelelően az óvónők számára az óralátogatásokat. Kapcsolatot tart a Pedagógiai Intézettel, a Pedagógiai Szakszolgálattal Operatív intézményvezető-helyettes A nevelő-oktatómunka irányítása Részt vesz a pedagógiai program kialakításában, az igazgatóval és vezetőtársaival együtt kialakított munkarend szerint kidolgozza annak egy részterületét. Részt vesz az iskola éves munkatervének előkészítésében. A vezetői munkamegosztásban megjelölt területeken figyelemmel kíséri a nevelők munkáját, óralátogatásokat végez, szakmai tanácsaival segíti a nevelő- oktató munkát, felméréseket végez, ellenőrzi az adminisztrációs munkát. Tapasztalatairól a folyamatosan tájékoztatja az igazgatót, szükség esetén elemzést készít.

Tantestületi értekezletekre (félévi, év végi), beszámolókhoz szükséges adatlapokat készít, a statisztikai adatokat összesíti, feldolgozza, tendenciákról szükség szerint beszámol. Folyamatosan törekszik szakmai tudásának gyarapítására, a legkorszerűbb szakmai ismeretek elsajátítására. Segít a helyettesítések megszervezésében A felsős félévi és év végi osztályozó értekezletet felügyeli. Közvetlenül irányítja és felügyeli a következő felelősök és dolgozók munkáját: o gyermekvédelmi felelős, o tankönyvfelelős, o könyvtáros. Részt vesz a nevelők minősítésében, ellenőrzési tapasztalatait (a felelősségre vonás vagy elismerés kezdeményezésével is) közli az intézmény igazgatójával. Személyzeti-munkáltatói feladatok Elkészíti a dolgozók munkaköri leírását Elkészíti a pedagógusok továbbképzésével kapcsolatos középtávú tervet az igazgatói egyeztetés után. A tanévenkénti pedagógus továbbképzést nyilvántartja, javaslatot tesz a kollégáknak a továbbképzésekhez, lehetőségekről tájékoztatja őket, szükség szerint ezzel kapcsolatban adatokat szolgáltat. Tanulmányi szerződést készít elő. Részt vesz a munkaerő-gazdálkodási terv elkészítésében Hivatali-adminisztratívfeladatok Részt vesz az osztálynaplók, törzslapok, bizonyítványok, vizsga-és egyéb jegyzőkönyvek pontos vezetésének ellenőrzésében. Részt vesz a statisztikák elkészítésében. A munkamegosztása szerinti ügyek elintézését figyelemmel kíséri, s ezekkel kapcsolatos iratokat iktattatja. Részt vesz a tanítási időkeret havonkénti nyilvántartásában, azok rögzítésében, a túlórák elszámolásának előkészítésében

Gazdálkodással kapcsolatos feladatok Javaslatot tesz jutalmazásra, ha arra lehetőség van. A nevelőktől összegyűjtött információk alapján javaslatot tesz a szemléltető eszközök rendelésére. Részt vesz a terem gazdálkodással kapcsolatos szervezési feladatokat ellátásában. Szervezeti kapcsolatok Iskolán belül Az igazgatóval szükség szerint tájékoztatják egymást a végzett munkáról és a feladatokról.

Rendelkezésére áll munkatársainak. Iskolán kívül A szülőkkel való kapcsolatában: szükség szerint látogatja a szülői értekezleteket, egyéni fogadóórát tart. Jelen van az ÁNTSZ ellenőrzésein, az ellenőrzési jegyzőkönyvek alapján megteszi a szükséges intézkedéseket. Az igazgató felkérésére képviseli az intézményt a különböző szakmai, társadalmi és érdekvédelmi szervezetek rendezvényein (alkalmanként meghatározott tárgyalási, javaslattételi, döntési, aláírási jogkörrel). 1.4. Az iskola menedzsmentje – „nagy vezetői kör” Tagjai: Intézményvezető Intézményvezető-helyettesek Munkaközösség-vezetők A diákönkormányzat felnőtt képviselője A közalkalmazotti tanács tagjai A minőségirányítási csoport vezetője Gazdasági ügyintéző Az igazgató által összeállított éves munkaprogram alapján, szükség szerint tanácskoznak. Az iskolavezetőségi ülést bármelyik tag kezdeményezheti. Az iskola vezetősége az iskolai élet egészére kiterjedő konzultatív, véleményező és javaslattevő joggal rendelkező testület. Az iskolavezetőség megbeszéléseit az igazgató készíti elő és vezeti. Az iskola vezetőségének tagjai a belső ellenőrzési szabályzatban foglaltak szerint ellenőrzési feladatokat is ellátnak. Tapasztalataikról beszámolási kötelezettségük van a közvetlen vezetőjük és az intézmény vezetője felé. A vezetői értekezleten hozott döntésekről, feladatokról kötelesek tájékoztatni az általuk képviselt közösséget a legrövidebb időn belül munkaértekezlet formájában. 1.5. A helyettesítés rendje Az intézményvezetőt akadályoztatása esetén teljes felelősséggel a nevelési intézményvezetőhelyettes helyettesíti, az általa megszabott munkarendben. Gazdálkodási és pénzügyi kérdésekben ki kell kérnie a gazdasági ügyintéző véleményét. A nevelési intézményvezető-helyettes távolléte esetén az operatív intézményvezető-helyettes látja el a helyettesítést. Az intézményvezető és a helyettesek távolléte esetén a megbízott Szervezeti munkaközösség-vezető, vagy más megbízott munkaközösség-vezető látja el a vezetői feladatokat. 1.6. A vezetők közötti kapcsolattartás formái Az igazgató és a közvetlen munkatársai (iskolavezetés) rendszeresen, a szükségletek szerint, a

munkatervnek és a belső ellenőrzési tervnek megfelelően vezetői megbeszéléseket tart. Munkamegbeszélés Célja: a következő időszak, de maximum a következő 1hónap szakmai, szervezési feladatai Ideje: havonta, és szükséglet szerint. Értékelő megbeszélés Célja: egy-egy szakterület szakmai munkájának értékelése feladatok megjelölése a szakterületen dolgozók munkájának értékelése Ideje: a munkaterv, a belső ellenőrzési terv, a Minőségügyi csoport tervei alapján időszakosan Fejlesztő jellegű megbeszélés Célja: az iskola szakmai programjának értékelése, az elkövetkezendő szakmai, fejlesztési elképzelések kialakítása, előkészítése. Ideje: legalább évente egyszer. 1.7. Az iskolavezetés és a nevelőtestület, alkalmazotti közösség kapcsolattartásának formái Rendszeres információcserét biztosító fórumok: Tanévzáró értekezlet, tanévnyitó értekezlet, félévi értekezlet, nevelési értekezlet, munkaértekezlet, szakmai délután. Célja: általában A szervezet működési folyamatainak és a pedagógiai folyamatok értékelése, fejlesztése. A szakmai, pedagógiai programban leírtak értékelése. Fejlesztési, pedagógiai, szakmai feladatok. Munkatervek. Általános élet- és munkakörülményeket érintő kérdések. Kiemelt szervezési feladatok. Aktuális, nagy volumenű oktatáspolitikai nevelési kérdések középpontba helyezése 1.7.1. Rendszeres megbeszélés átlagban hetente egyszer: Szakmai délután (havonta egy alkalommal, szükség esetén többször) kedd: 14:00 – 16.00 célja: aktuális pedagógiai, fejlesztési és szervezési feladatok meghatározása, kérdések áttekintése, problémák azonosítása, elemzése, megoldásuk tervezése, szervezése. Résztvevők: minden pedagógus, kivéve a délutános műszakban lévők. Őket a Napközis csoportvezető képviseli. Amennyiben munkaidőben lévő konkrét kollégát érinti a

megbeszélés tárgya, jelenlétét helyettesítéssel biztosítjuk, Tartalma: Aktuális kérdések, belső továbbképzés, szakmai fejlesztési feladatok, szervezetfejlesztő folyamatok generálása, probléma megoldás, csapatépítés. Ez a legjelentősebb fórum az iskolai információcserét illetően. Nagyvezetői kör találkozója (havonta egy alkalommal) aktuális pedagógiai, fejlesztési és szervezési feladatok meghatározása, kérdések áttekintése, problémák azonosítása, elemzése, megoldásuk tervezése, szervezése a vezetői feladatokban. Rendkívüli megbeszélés (szünetekben, délután) Halasztást nem tűrő, egyedi esetekben. Havi program Időrendben tartalmazza az adott hónap előre látható tanórán kívüli eseményeit, szervezési feladatait, a tanári hirdetőtáblán elhelyezve. 1.7.2. A vezetés kapcsolatai a különböző szervezetekkel Munkaközösségek A munkaközösségi üléseken a munkaközösség-vezetővel rendszeresen a felelős vezető tart kapcsolatot. Érdekképviseletek A döntései meghozatala előtt a jogszabályban előírt módon az igazgató egyeztet. Más iskolák Az igazgató és az igazgatóhelyettes szakmai megbeszéléssel, levelezés, személyes találkozás útján. Szakmai műhelyek A feladatnak megfelelően az igazgató, a helyettes és a munkaközösség-vezetők, és a projektvezető pedagógus. A Szülői Szervezet Szülői Fórum évente kétszer (novemberben, márciusban) felelős: igazgató. Tartalma:általános tájékoztatás, információcsere, problémák feltárása. A szülői szervezet iskolaszintű képviselőjével az iskola igazgatója tart kapcsolatot. A szülői munkaközösség képviselőjét, a nevelőtestületi értekezlet véleményezéssel érintett napirendi pontjainak tárgyalásához meg kell hívni. Az osztályok szülői képviselőivel az osztályfőnökök tartanak kapcsolatot. A

szülői

szervezet,

Szülői

Munkaközösség

dönt

saját

működési

rendjéről,

munkatervének elfogadásáról, tisztségviselőinek megválasztásáról. A szülők A munkatervben meghatározott időben az osztályfőnök szülői értekezletet tart. Az osztály első szülői értekezletén bemutatkoznak az osztályban tanító új tanárok. A 4. évfolyamon legkésőbb a tanév utolsó szülői értekezletén ismertetni kell a leendő 5. évfolyam osztályfőnökeit, szaktanárait. Ekkor a személyes bemutatás is javasolt. A szülői szervezetnek véleményezési joga van: A működési szabályzatnak a szülőket is érintő rendelkezéseiben. A házirend megállapításában. A szülőket anyagilag is érintő ügyekben. Diákság Az igazgató, kéthavonta az Iskolagyűlésen, az évente kötelezően megtartott DÖK közgyűlésen, ünnepségeken, esetenként. Az iskola tanulóközösségének az Iskolagyűlés és a DÖK közgyűlés a legmagasabb tájékoztató fóruma. A DÖK közgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Tanévenként legalább egy alkalommal kell DÖK közgyűlést tartani, amelyen az iskola tanulói, vagy – a diákönkormányzat döntése alapján – a diákok küldöttei vesznek részt. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Diákönkormányzat: általános helyettes: a DÖK segítő tanár révén és félévente közvetlen találkozás útján.

Az intézményi közösségek Dolgozók szakmai és érdekvédelmi közösségei Alkalmazotti közösség, Nevelőtestület, Minőségfejlesztési csoport, Szakmai munkaközösségek, Nevelő-oktató munkát segítők közössége, Nem pedagógus munkakörben dolgozók közössége, Közalkalmazotti tanács, Szakszervezet Szülői közösségek Szülői közösségek osztály szinten, Szülői választmány intézményi szinten.

Tanulók közösségei Osztályközösségek, Napközis csoportok közösségei, Diákönkormányzat. Az intézmény különböző közösségeinek tevékenységét - a megbízott vezetők és a választott közösségi képviselők segítségével - az intézményvezető fogja össze. 1.7.3. A kapcsolattartás rendszeres formái: Különböző értekezletek, fórumok, megbeszélések, bizottsági ülések, intézményi gyűlések, nyílt napok, fogadóórák. A kapcsolattartás rendszeres és konkrét időpontjait az intézmény éves munkaterve tartalmazza, melyet az iskolai faliújságon ki kell függeszteni (a kapcsolattartás helyszíneit valamennyi esetben az intézmény biztosítja). Az iskolai tájékoztatási rendszer fontos eszközei a bejáratnál és a tanáriban található faliújságok, az iskola honlapja, szülőknek küldött levelek. 2. Az intézményi közösségek jogai Az egyes közösségeket, illetve azok képviselőit jogszabályokban meghatározott esetekben: részvételi, javaslattételi, véleményezési, egyetértési, döntési jogok illetik meg. Részvételi jog illeti meg az intézmény minden dolgozóját, tanulóját, a tanulók szüleit azokon a programokon, amelyekre meghívást kapnak. Javaslattételi jog illeti meg az intézmény életével kapcsolatban a dolgozókat, azok közösségét, tanulói közösségeket, az iskolával kapcsolatban álló szülőt, munkáltatót. Véleményezési jog illeti meg az egyes személyt és közösséget. Az elhangzott véleményt a döntés előkészítése során a döntési jogkör gyakorlójának mérlegelnie kell. A döntési jogkör gyakorlójának az elhangzó véleménnyel kapcsolatos álláspontját a véleményezővel közölni kell. Az egyetértési jog az intézkedés meghozatalának feltétele. A jogkör gyakorlója az adott kérdésben csak akkor rendelkezhet, ha az egyetértésre jogosult személy, közösség azzal ténylegesen egyetért. A döntési joggal rendelkező személy, vagy testület számára kizárólagos intézkedési jog, amelyet jogszabályok rögzítenek. Személyes jogkör esetén a jogkör gyakorlója teljes felelősséggel egy személyben, testületi jogkör esetén a testület abszolút (50% + 1) többség alapján dönt. A testület akkor határozatképes, ha 2/3 része jelen van.

Az alkalmazotti közösség Az alkalmazotti közösség az intézménynél közalkalmazotti jogviszonyban álló dolgozókból pedagógusokból és egyéb alkalmazottakból - áll. A teljes alkalmazotti közösséget az intézményvezető hívja össze mindazon esetekben, amikor ezt jogszabály előírja, vagy az intézmény egész működését érintő kérdések tárgyalására kerül sor. Az alkalmazotti közösség értekezletein jegyzőkönyvet kell vezetni. A nevelőtestületet és az intézmény szakmai munkaközösségeit a pedagógus munkakörrel rendelkező közalkalmazottak alkotják. Tevékenységükkel és kapcsolattartásuk módjával az SZMSZ önálló része foglalkozik. Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottainak közösségét, kapcsolattartását, a gazdasági ügyintéző fogja össze. A közalkalmazottak a napi munkavégzéshez szükséges közvetlen kapcsolatot tartanak az intézmény dolgozóival. A szülői közösségek A közoktatási törvény értelmében a szülők meghatározott jogaik érvényesítésére és a kötelességük teljesítése érdekében szervezetet hozhatnak létre. A szülői közösség dönt saját szervezeti és működési rendjéről, képviseletéről (szülői választmány, stb.). Az intézmény SZMSZ-e az alábbi jogokat állapítja meg a szülői közösségek számára, a törvényben biztosított jogkörön túlmenően: Az SZMK választmányának elnöke az iskola igazgatójával, a diákönkormányzat segítő pedagógusaival közösen minden tanév elején munkatervet készít, amely tartalmazza, hogy az adott tanévben a szülők milyen módon kívánnak az iskola szabadidős tevékenységében részt vállalni. Az SZMK választmánya véleményezési joggal élhet a tanítás nélküli napok megszervezésében. Javaslattételi joga van a szabadidős tevékenységek megszervezésében. Az SZMK a mindenkori iskolai programok felelőseivel együttműködve részt vehet a programok szervezésében és lebonyolításában. Egy osztály tanulóinak szülei, szülői közösséget alkotnak, akikkel az osztályfőnök közvetlen kapcsolatot tartanak. A szülők a tanév első szülői értekezletén két képviselőt választanak maguk közül az iskolai Szülői Választmányba. A szülői választmányt az intézményvezető az éves munkatervben rögzített időpontokban tanévenként legalább kétszer összehívja. Tájékoztatást ad az intézmény munkájáról és feladatairól. Konkrét együttműködésben az SZMK elnöke közvetlenül az intézményvezetővel tart kapcsolatot. Az SZMK elnöke vagy megbízottja tanévenként beszámol a nevelőtestületnek a szülői választmány tevékenységéről. Rendkívüli eseményekről az igazgató írásban értesíti a szülői közösség vezetőit. Szükség esetén értekezlet összehívását kezdeményezi. Az intézmény vezetője az iskola éves munkatervének kivonatát minden tanév október elején eljuttatja a szülőkhöz. A gyermekközösségek (osztályok, csoportok) szülői közösségével a kapcsolatot közvetlenül tartja a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető), aki az intézmény pedagógiai programjába illeszkedő szülői kezdeményezéseket segíti. A szülői

munkaközösségek véleményét, javaslatait a szülői munkaközösség vezetői, vagy a választott SZMK-elnök juttatja el az intézmény vezetőségéhez. Az osztályok szülői szervezetét az egy osztályba járó tanulók szülei alkotják. Ők a kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat az osztályban választott elnök, vagy az osztályfőnök segítségével juttathatják el az iskola vezetőségéhez. A Szülői Választmány osztályképviselői úgy döntöttek, hogy nem kívánnak létrehozni iskolaszéket. Három képviselőből megválasztották az iskolai Szülői Választmány vezetőségét: elnök, két elnökhelyettes. Az iskolai Szülői Választmány elnöke közvetlenül az iskola igazgatójával tart kapcsolatot. A Szülői Választmány döntési jogkörébe tartozik folyamatosan: működési rendjének, munkaprogramjának megállapítása a képviseletében eljáró személyek megválasztása a rendelkezésre álló pénzeszközökből az iskolának nyújtandó anyagi támogatás mértékének, felhasználási módjának megállapítása. A Szülői Választmány véleményezési jogkört gyakorol: a jogszabályban meghatározott kérdésekben a Szervezeti és Működési Szabályzat elfogadásakor a Házirend elfogadásakor a vállalkozás alapján folyó oktatás és az azzal összefüggő szolgáltatás igénybevétele feltételeinek meghatározásakor. A Szülői Választmány javaslattevő jogkörrel rendelkezik a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, különös tekintettel a nevelési-oktatási intézmény irányítását, a vezető személyét, az intézmény egészét vagy a tanulók nagyobb csoportját (a Házirend határozza meg) érintő kérdésekben. A Szülő Választmányt minden olyan jogkörrel felruházzuk, amelyre a jogszabály felhatalmazást ad. 3. A szülők, a tanulók és a pedagógusok kapcsolattartásának, együttműködésének és a tájékoztatásának formái és rendje A szülők a pedagógusokkal évente min. 3 szülői értekezleten találkoznak. Ezen kívül kéthavonta fogadóórát tart minden pedagógus. Az intézményvezetőnek és helyettesének hetente van fogadóórája. Az intézményvezető évente 2 alkalommal közvetlenül találkozik az érdeklődő szülőkkel a Szülői Fórumon. A Szülői Fórumon az osztályok SZMK vezetői képviselik a tanulók és szülők érdekeit. A Szülői Fórumra az iskola minden tanulójának szülője meghívót kap. A Fórumon a DÖK vezető tanára is jelen van. A tanulók érdekérvényesítésének legfőbb színtere a Diákönkormányzat. Vezetőik képviselik a tanulók érdekeit az Iskolagyűlésen, melyet kéthavonta szervezünk. Ezen minden tanuló és pedagógus is jelen van, igény szerint szülők is részt vehetnek. Ezen a fórumon hangoznak el az előző időszak eredményei, problémái. Mindenkinek joga van a közösséget érintő kérdéseit felvetni, szükség esetén a tanulóközösség döntéseket is hozhat. A szabályozott időn kívül, egyeztetés alapján minden iskolahasználónak van lehetősége megbeszélést kérni bármely féltől.

Az együttműködés konkrét elemei A tanulókat az iskola életéről, az iskolai munkatervről, illetve az aktuális feladatokról az iskola igazgatója, a diákönkormányzat felelős vezetője és az osztályfőnökök tájékoztatják: az iskola igazgatója legalább évente egyszer a diákközgyűlésen, valamint a diákönkormányzat vezetőségének ülésén, a diákönkormányzat vezetője havonta egyszer a diákönkormányzat vezetőségének ülésén és a diákönkormányzat faliújságján keresztül, az osztályfőnökök folyamatosan az osztályfőnöki órákon. A tanulót és a tanuló szüleit a tanuló fejlődéséről, egyéni haladásáról a szaktanárok folyamatosan (szóban, illetve a tájékoztató füzeten keresztül írásban) tájékoztatják. A tanulók kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, a nevelőkkel, a nevelőtestülettel vagy az iskolaszékkel. A szülőket az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, az aktuális feladatokról az iskola igazgatója és az osztályfőnökök tájékoztatják. Az iskola igazgatója legalább félévente egyszer a szülői munkaközösség választmányi ülésén vagy az iskolai szintű szülői értekezleten, a Szülők Fórumán tájékoztat. Az osztályfőnökök folyamatosan az osztályok szülői értekezletein. Családlátogatás Szükség esetén az osztályfőnök, különösen problémás esetekben az osztályfőnök és a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős együtt, a szülővel előre egyeztetett időpontban családot látogat. Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Az osztályok szülői közössége számára a szülői értekezletet az osztályfőnök tartja. A szülők a tanév rendjéről, feladatairól a szeptemberi első szülői értekezleten kapnak tájékoztatást. A leendő első évfolyamosok szülei számára a beiratkozás előtt Iskolanyitogató foglalkozássort tartanak a leendő 1. osztályos tanítók. A foglalkozások célja: bemutatkozás, tájékoztatás az iskola nevelési – oktatási rendszeréről, az alkalmazott módszerekről,, az óvoda – iskola átmenet problémáinak kiküszöbölése. Az ötödik évfolyamba lépők számára összevont szülői értekezletet tartanak a felsős munkaközösségek a belépő új tantárgyak, emelt szintű és helyi tantárgyak, tantárgyi követelmények megismertetése céljából, valamint a 4 – 5. évfolyamváltás átmeneti problémáinak csökkentése céljából. Osztály szülői értekezleten a tanév végén, a 4. évfolyam szülői körének bemutatjuk az 5. osztályok tervezett osztályfőnökeit és szaktanárait.

Rendkívüli szülői értekezletet hívhat össze az intézményvezető, az osztályfőnök és a szülői munkaközösség vezetője a gyermekközösségben felmerülő problémák megvitatására, megoldásra. A szülői értekezletek feladata a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, a szülők tájékoztatása, az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás politika alakulásáról, változásairól, a Pedagógiai Program céljairól, és a Helyi Tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. A szülői fogadóórák Az iskola valamennyi pedagógusa, a munkatervben meghatározott gyakorisággal szülői fogadóórát tart. Ilyenkor fogadja az előre bejelentkezett szülőket, és szóbeli tájékoztatást ad a tanulókról. Az első és a második félévet legalább egy hónappal megelőzően a gyengén és bukásra álló tanulók szüleinek külön értesítést küldünk. Ez a szaktanárok és osztályfőnökök feladata. A tanulmányaiban jelentősen visszaeső tanuló szüleit az osztályfőnök írásban is behívja az intézményi fogadóórára. Amennyiben a gondviselő a munkatervben rögzített időpontú fogadóórán kívül is találkozni szeretne gyermeke pedagógusával, telefonon vagy írásban időpontot kell egyeztetni az érintett pedagógussal. Feladata: a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, továbbtanulás stb.) Nyílt tanítási nap Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órákat vezető pedagógusok munkáját, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.

4. A rendszeres írásbeli tájékoztatás formái és rendje Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról. A szülői értekezletek, a fogadóórák és a nyílt tanítási napok időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. A szülők kérdéseiket, véleményüket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőik, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola igazgatóságával, nevelőtestületével. Az intézmény a tanév során rendszeres írásbeli tájékoztatást ad, a gyermekek tájékoztató füzetében, az intézmény faliújságjain és iskola honlapján keresztül. Minden pedagógus köteles a tanuló munkájára vonatkozó érdemjegyet az osztálynaplóban, a tanuló ellenőrzőjében aznap beírni, amikor az értékelés keletkezett. A tanuló köteles az ellenőrzőjét, tájékoztató füzetét magánál tartani. Az osztályfőnök kötelessége minden hét végén ellenőrizni a hiányzások, értékelések pontos bejegyzését minden dokumentumban. Az ellenőrzőben a pedagógus minden bejegyzést dátummal és kézjeggyel lát el (a szóbeli feleleteket aznap, az írásbeli teljesítményeket a kiosztás napján). A bejegyzések tudomásul vételét a szülők aláírásukkal jelzik. A pedagógus elmarasztalását vagy dicséretét minden esetben rövid indoklással jegyzi be. 5. A tanulók közösségei Az osztályközösségek, tanulócsoportok Az azonos évfolyamra járó és közös tanulócsoportot alkotó tanulók egy osztályközösséget alkotnak. Az osztályközösségek diákjai a tanórák (foglalkozások) túlnyomó többségét az órarend szerint közösen, egyes órákat csoportban látogatják. Tanulócsoport érdeklődés vagy tanulmányi szint szerint egy évfolyamon belül több osztály tanulóiból is alakulhat. Az osztályközösség, mint az intézmény diákönkormányzatának legkisebb egysége, megválasztja küldöttjét az intézmény Diákönkormányzatának vezetőségébe. Az osztályközösség ily módon önmaga diákképviseletéről dönt. Az osztályközösség élén az osztályfőnök áll. Az osztályfőnököt az igazgatóhelyettes és az osztályfőnöki munkaközösség-vezető javaslatát figyelembe véve az igazgató bízza meg. Napközis és tanulószobás csoportok A nyugodt tanulás és felkészülés érdekében - az erre rászoruló gyermekek részére – napköziotthont működtetünk. A foglalkozások célja, hogy a pedagógusok a gyengébb tanulókat is segítsék, és munkájukat ellenőrizve biztosítsák a tanulmányi előmenetelüket. A tanulás mellett alkalmuk nyílik szabadidős programokon való részvételre, kiállítások, könyvtár látogatására. A napközis csoportot vezető pedagógus köteles évente foglalkozási tervében rögzíteni a tervezett szabadidős tevékenységek körét, jellegét. Köteles napra, órára kész

nyilvántartást vezetni a tanulók napközis csoporton kívüli időbeosztásáról, szülők írásbeli kérése alapján történő hazaengedéséről. A tanulószoba vezetője köteles a csoport napirendjét kialakítani, amely tanulási és pihenő időből áll. Biztosítania kell a tanulási idő alatt a munkához szükséges feltételeket. Köteles napra, órára kész nyilvántartást vezetni a tanulók időbeosztásáról, szülők írásbeli kérése alapján történő hazaengedéséről. A diákönkormányzat A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed. A diákönkormányzat munkáját felnőtt segíti, aki a diákönkormányzat megbízása alapján – eljárhat a diákönkormányzat képviseletében. Megbízását az igazgató adja a nevelőtestület és a diákok véleményezése után. A diákönkormányzat – a nevelőtestület véleményének kikérésével – dönt saját működéséről, anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról. A diákönkormányzat szervezeti és működési szabályzatát a választó tanulóközösség fogadja el, és a nevelőtestület hagyja jóvá. A DÖK feladatainak ellátásához térítésmentesen használhatja az iskola helyiségeit, berendezéseit. A diákönkormányzat véleményezési jogot gyakorol A szervezeti és működési szabályzat elfogadásakor és módosításakor A tanulókat érintő pénzeszközök felhasználásakor A házirend elfogadásakor, módosításakor.

A tanulók szervezett véleménynyilvánításának, a tanulók rendszeres tájékoztatásának rendje, formája: A tanulók szervezett véleménynyilvánításának fóruma a DÖK küldöttgyűlése, iskolagyűlése. Az iskolagyűlésen jelen vannak a nevelőtestület tagjai. A felvetődött kérdésekre az illetékes vezető ad érdemi választ. A rendkívüli iskolagyűlés összehívását a diákönkormányzat vezetője a javasolt napirend megjelölésével a segítő tanár útján kezdeményezi az igazgatónál. Az iskolagyűlés az iskola tanulóinak legmagasabb tájékozódó-tájékoztató fóruma, amely a tanulóközösségek által megválasztott küldöttekből áll. A diákközgyűlés nyilvános, azon bármelyik tanuló megteheti közérdekű észrevételeit, javaslatait. A diákközgyűlés az igazgató által, illetve a diákönkormányzat működési rendjében meghatározottak szerint hívható össze. Évente legalább egy alkalommal diákközgyűlést kell tartani, amelyen az iskola tanulói vagy a diákönkormányzat döntése alapján a diákok küldöttei vesznek részt. (Ekkor küldöttgyűlés a neve).

E közgyűlésen a diákönkormányzat és az iskola igazgatója beszámol az előző diákközgyűlés óta eltelt időszak munkájáról, a tanulói jogok helyzetéről, érvényesüléséről, a házirendben meghatározottak végrehajtásáról. A közgyűlésen a tanulók kérdéseket intézhetnek a diákönkormányzat és az iskola vezetéséhez, kérhetik gondjaik, problémáik megoldását. A diákok kérdéseire, kéréseire az igazgató 30 napon belül érdemi választ ad. A diákközgyűlés napirendjét a közgyűlés rendezése előtt 15 nappal nyilvánosságra kell hozni. Rendkívüli diákközgyűlés is összehívható, ha ezt a diákönkormányzat vezetője vagy az iskola igazgatója kezdeményezi. Az iskola vezetése és a diákönkormányzat a tanulókat a diákküldötteken keresztül tájékoztatja.

A diákönkormányzat működéséhez szükséges feltételek biztosítása Az intézmény tanévenként megadott időben és helyen biztosítja a diákönkormányzat zavartalan működésének feltételeit (helyiség, eszközök stb.). A diákönkormányzat az iskola helyiségeit, berendezéseit az SZMSZ-ben előírtak, valamint a Házirend szabályai szerint veheti igénybe.

6. A belső kapcsolattartás rendje és formái A belső kapcsolattartás általános szabálya, hogy különböző döntési fórumokra, nevelőtestületi, alkalmazotti értekezletekre a vonatkozó napirendi pontokhoz a döntési, egyetértési, és véleményezési jogot gyakorló közösségek által delegált képviselőt meg kell hívni, nyilatkozatukat jegyzőkönyvben kell rögzíteni. Az iskola különböző közösségeinek tevékenységét, a kapcsolattartás rendszeres formáit a megbízott pedagógus vezetők és a választott diákképviselők segítségével az intézményvezető fogja össze. Az intézmény közösségeinek kapcsolattartásában a rendszeres időpontokat az iskola éves munkaterve tartalmazza. Belső kapcsolattartási formák Különböző értekezletek, szakmai délutánok, fórumok, megbeszélések, bizottsági ülések, iskolagyűlések, nyílt napok, diáktanácskozás, iskolai rendezvények, ünnepségek, stb. Évente legalább három alkalommal egyeztető megbeszélést tartanak a szakmai munkaközösségek A Szervezeti munkaközösség minimum kéthavonta ülésezik. Nevelési problémák esetén az osztályfőnök megbeszélést kezdeményez az adott osztályban tanító pedagógusok bevonásával (mikro-értekezlet). A Közalkalmazotti Tanács és a Szakszervezet

A Közalkalmazotti Tanács és az igazgató munkakapcsolatát a Közalkalmazotti szabályzat rögzíti. A folyamatos kapcsolattartás, a tájékoztatás, a Közalkalmazotti szabályzat módosításának előkészítése a KT elnöke és az igazgatóhelyettes feladata. A reprezentatív szakszervezet és az igazgató munkakapcsolatát szerződés rögzíti. A szerződés előkészítéséért az adott szakszervezet felelős.

Az intézményen kívüli kapcsolattartás Intézményünk a zavartalan és színvonalas működés, a nevelő-oktató munka hatékonysága, a tanulók szociális-, gyermekvédelmi és nevelési ellátása, valamint az iskola- és pályaválasztás érdekében rendszeres kapcsolatot tart fenn más intézményekkel. Az intézményt külső kapcsolataiban az intézményvezető képviseli. Az intézményvezető ezen feladatát megoszthatja, átadhatja a külső kapcsolattartás jellegétől függően közvetlen munkatársainak és más személyeknek eseti vagy állandó megbízás alapján. Az iskola rendszeres kapcsolatot tart a fenntartóval, az iskolát támogató Alapítvány kuratóriumával, a kerület óvodáival, a kerület többi általános iskoláival, a középfokú iskolákkal, a helyi kulturális és sportegyesületekkel, Pedagógiai Szakszolgálattal, Pedagógiai Intézettel, a Gyermekjóléti Szolgálattal, a Nevelési Tanácsadóval, az iskolaorvossal, védőnővel. a képviselőtestület bizottságaival, a II. Kerületi Önkormányzat Művelődési és Sport Irodájával egyházak (hittan tanítás), óvodákkal, zeneiskolával, a kerületi művelődési házakkal, patronáló intézményekkel és más jogi személyekkel, valamint országos szakmai szervezetekkel, egyetemekkel. Az intézmény esetenkénti kapcsolatot tart fenn az alábbi jogi személyekkel: Polgármesteri Hivatal Pénzügyi, Vagyongazdálkodási, Műszaki osztálya, II. Kerületi Rendőrkapitányság, Vöröskereszt helyi szervezete, MÁK, Gyámügy, stb. 7. Az intézmény nevelőtestülete és a szakmai munkaközösségek

Az intézmény nevelőtestülete és jogkörei A nevelőtestület a jogszabály alapján "a nevelési-oktatási intézmény pedagógusainak közössége, nevelési és oktatási kérdésekben az intézmény legfontosabb tanácskozó és határozathozó szerve. A nevelőtestület tagja a nevelési-oktatási intézmény valamennyi pedagógus munkakört betöltő alkalmazottja, valamint a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő felsőfokú végzettségű dolgozója". A nevelőtestület a nevelési és oktatási kérdésekben, a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos ügyekben, valamint a közoktatási törvényben és más jogszabályokban meghatározott kérdésekben döntési, egyébként pedig egyetértési, véleményező és javaslattevő jogkörrel rendelkezik. A Közoktatási törvény szerint a nevelőtestület döntési jogkörébe tartozik a foglalkozási, illetve a pedagógiai program és módosításának elfogadása; a szervezeti és működési szabályzat, valamint a házirend és módosításának elfogadása; az intézmény éves munkatervének elkészítése; az intézmény munkáját átfogó elemzések, értékelések, beszámolók elfogadása; a nevelőtestület képviseletében eljáró pedagógus kiválasztása; a tanulók magasabb évfolyamba lépésének megállapítása; a tanulók fegyelmi ügyeiben való döntés, a tanulók osztályozó vizsgára bocsátása; az intézményvezetői pályázathoz készített vezetési programmal összefüggő szakmai vélemény kialakítása; a foglalkozási, illetve a pedagógiai program, valamint a szervezeti és működési szabályzat, házirend fenntartói jóváhagyásának megtagadása esetén a döntés ellen a bírósághoz történő kereset benyújtása; jogszabályban meghatározott más ügyek. A nevelőtestület véleményt nyilváníthat vagy javaslatot tehet a következő kérdésekben: a nevelési-oktatási intézmény működésével kapcsolatos valamennyi kérdésben, a tantárgyfelosztás elkészítése előtt, az egyes pedagógusok külön megbízásainak elosztása során, az igazgatóhelyettesek megbízása, illetve a megbízás visszavonása előtt, a nevelési-oktatási intézmény költségvetésében szakmai célokra rendelkezésre álló pénzeszközök felhasználásának megtervezésében, a nevelési-oktatási intézmény beruházási és fejlesztési terveinek megállapításában, abban, hogy a nevelési-oktatási intézmény helyiségeit használatra kinek engedi át. A nevelőtestület értekezletei

A nevelőtestület a tanév folyamán rendes és rendkívüli értekezletet tart. A nevelőtestület rendes értekezleteit az intézmény munkatervében meghatározott időpontokban az intézményvezető hívja össze. Rendkívüli nevelőtestületi értekezletet kell összehívni, ha az igazgató illetve a nevelőtestület egyharmada kéri. Ha az iskolai szülői munkaközösség, iskolai diákönkormányzat kezdeményezi a nevelőtestület összehívását, a kezdeményezés elfogadásáról a nevelőtestület dönt. A nevelőtestületi értekezlet tárgyalja a Pedagógiai és minőségirányítási program, a Szervezeti és működési szabályzat, a Házirend, a munkaterv, az iskolai munkára irányuló átfogó elemzés, beszámoló elfogadásával, valamint a diákönkormányzat Szervezeti és működési szabályzatának jóváhagyásával kapcsolatos napirendi pontokat, és a nevelő-oktató munkával összefüggő tárgyköröket. A nevelőtestületi értekezlet vonatkozó napirendi pontjaihoz a véleményezési jogot gyakorló szülői közösség és a diákönkormányzat tanulói képviseletét meg kell hívni. A nevelőtestület azon értekezletein, ahol az intézmény munkáját érintő döntés születik, emlékeztető feljegyzés (jegyzőkönyv) készül az elhangzottakról. A nevelőtestületi értekezlet jegyzőkönyvét kijelölt pedagógus vezeti. A jegyzőkönyvet az intézményvezető, a jegyzőkönyvvezető és a nevelőtestület egy tagja, mint hitelesítő írja alá. Az intézmény nevelőtestülete az alábbi állandó értekezleteket tartja a tanév során: tanévnyitó és tanévzáró értekezlet, félévi és év végi osztályozó és a szakmai munkát elemző, értékelő értekezlet, őszi és tavaszi nevelési értekezlet, havonta minimum egyszer szakmai megbeszélés, a szervezet fejlődésének érdekében pl. a Minőségbiztosítási csoport vagy a Szervezeti munkaközösség által, vagy valamelyik vezető által kezdeményezett és vezetett nevelőtestületi értekezlet.

A nevelőtestület döntései, határozatai A nevelőtestület döntéseit és határozatait - a jogszabályokban meghatározottak kivételével nyílt szavazással és egyszerű szótöbbséggel hozza. Titkos szavazás esetén szavazatszámláló bizottságot jelöl ki a nevelőtestület. A szavazatok egyenlősége esetén az intézményvezető szavazata dönt.

A nevelőtestület által átruházott feladatkörök és a beszámoltatás rendje Az egyes feladat- és jogkörök átadása: Intézményünk nevelőtestülete egyes jogköröket átruházott bizottságokra, munkacsoportokra, szakmai munkaközösségekre. A nevelőtestület a feladatkörébe tartozó ügyek előkészítésére vagy eldöntésére tagjaiból meghatározott időre vagy alkalmilag - bizottságot hozhat létre, illetve egyes jogköreinek gyakorlását átruházhatja a szakmai munkaközösségre, a tagozatokra, a minőségfejlesztési csoportra vagy a diákönkormányzatra. Az átruházott jogkör gyakorlója a nevelőtestületet tájékoztatni köteles azokról az ügyekről, amelyekben a nevelőtestület megbízásából eljár. Az intézmény nevelőtestülete - feladatkörének részleges átadásával - a következő állandó bizottságot hozza létre tagjaiból az alábbi feladat és hatáskörrel, jogosultságokkal: Fegyelmi bizottság feladata, ha a tanuló Házirend szabályit sérti: a Házirendet súlyosan megszegő tanulók fegyelmi ügyeinek vizsgálata, az érintettek meghallgatása után tárgyilagos döntés hozatala. A Fegyelmi Bizottság tagjai: az intézmény vezetője, vagy az intézményvezető helyettese az érintett tanuló osztályfőnöke egy, a fegyelmi ügyben független pedagógus egy, a tanuló által felkért pedagógus a Diákönkormányzat képviselője a tanuló gondviselője. A létrehozott bizottságok, csoportok beszámolási kötelezettséggel tartoznak a nevelőtestület felé az éves munkatervben rögzített értekezletek valamelyikének időpontjában. A nevelőtestület egy-egy kisebb gyermekközösség (osztály, csoport) neveltségi szintjének elemzését és tanulmányi munkájának értékelését az adott közösség problémáinak megoldását az érintett közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusokra ruházza át. Jelen feladatkör ellátása kapcsán az adott tanulói közösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) hívhat össze szükség esetén - a felelős vezetőhelyettes tudtával - úgynevezett nevelői mikro-értekezletet.

A nevelői mikro-értekezleten csak az adott közösséggel közvetlen kapcsolatban álló pedagógusok vesznek részt kötelező jelleggel. A nevelőtestület felé való beszámolási kötelezettség a gyermekközösségért felelős pedagógus (osztályfőnök, csoportvezető) feladata a legközelebbi nevelőtestületi értekezlet időpontjában. A nevelőtestület a minőségirányítási programmal kapcsolatos feladatok ellátásával a munkatervben meghatározottak szerint - teljes körű együttműködése mellett - a minőségfejlesztési csoport tagjait bízza meg. A csoport alapvető feladata: A minőségirányítási program működtetésének tervezése,szervezése, irányítása; A partnerközpontú működésből kiindulva az intézményi folyamatok, tevékenységek szabályozásának segítése; a szervezeti kultúra fejlesztésének előmozdítása; Belső értékelési rendszer hatékony működtetésének irányítása, segítése; A folyamatos belső továbbképzések, önképzés működésének, a támogató szervezet folyamatos bővítésének és a különböző intézményi erőforrások (humán, tárgyi, gazdasági) leghatékonyabb felhasználásának elősegítése; Az intézmény minőségügyi dokumentációs rendszerének vezetése, karbantartása. Középvezetők A középvezetők szakmai segítséget nyújtanak - a beosztott pedagógusoknak, - az iskolavezetésnek. Középvezetői szintek: A nevelőtestület szakmai munkaközösségei Az azonos műveltségi területen tevékenykedő pedagógusok a közös minőségi és szakmai munkára, annak tervezésére, szervezésére szakmai munkaközösséget hoznak létre. A szakmai munkaközösség tagjai közül kétévenként a munkaközösség saját tevékenységének koordinálására munkaközösség-vezetőt választanak, akit az intézményvezető bíz meg a feladatok ellátásával. A jogszabály alapján, a szakmai munkaközösségek szakmai, módszertani kérdésekben segítséget adnak az intézményben folyó oktató-nevelő munka tervezéséhez, szervezéséhez, értékeléséhez és ellenőrzéséhez. A szakmai munkaközösségek vezetői az éves ellenőrzési terv, és az intézmény teljesítményértékelési szabályzata alapján összeállított éves minőségfejlesztési terv szerint, részt vesznek az intézményben folyó szakmai munka belső ellenőrzésében. Segítik az intézményvezető munkáját, gondoskodnak a pedagógus-munkakörben foglalkoztatottak és a gyakornokok támogatásáról, szakmai segítéséről. A vertikálisan felépülő munkaközösségek vezetői szinten havonta egyeztetik a felmerülő témákat, együttes döntéssel hoznak határozatokat, javaslatokat készítenek elő az iskola egészét érintő kérdésekben.

A szakmai munkaközösségek mindegyikében kiépült a felelősi rendszer: tanulmányi versenyekért, mérésekért, tantervfejlesztésért felelős pedagógusok, illetve a minőségügyi csoportba delegált minőségügyi felelős. Az adott feladatokhoz szerveződnek a felelősök csoportjai, melybe minden szakmai munkaközösség delegálja a szakfelelőst. Ezáltal feladatcentrikusan újra-struktúrálódnak a szakmai közösségek, ha erre szükség van. A felelősök csoportja általában kéthavonta, de min. háromhavonta találkozik. Az intézményben jelenleg működő munkaközösségek Szervezeti munkaközösség 1-8. évfolyam A napi operatív tevékenységek szervezése, az osztályfőnökök csoportjának és a napközi, tanulószoba csoportjainak irányítása. Anyanyelvi és idegen nyelvi szakmai munkaközösség 1-8. évfolyam Magyar nyelv és irodalom, tánc és dráma, angol nyelv és irodalom tantárgyak tanításának szervezése, szakmai fejlesztése, tanítása. Matematika és informatika szakmai munkaközösség 1-8. évfolyam Matematika, informatika tantárgy tanításának szervezése, szakmai fejlesztése, tanítása. Humánökológiai szakmai munkaközösség 1-8. évfolyam Környezetismeret, természetismeret, biológia, földrajz, kémia, fizika, testnevelés tantárgy tanításának szervezése, szakmai fejlesztése, tanítása. Társadalomismeret, művészetek szakmai munkaközössége 1-8. évfolyam Történelem, hon és népismeret, rajz tantárgyak tanításának szervezése, szakmai fejlesztése, tanítása. A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetésében, és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait. Ezen túlmenően tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség-vezető feladatait a munkaköri leírás tartalmazza. A szakmai munkaközösségek feladatai: A munkaközösségek a magas színvonalú munkavégzés érdekében: fejlesztik a szakterület módszertanát, helyi tanterveit és az oktató munkát, javaslatot tesznek, a speciális irányok megválasztására és a költségvetés szakmai előirányzatainak felhasználására, javaslatot tesznek a pedagógusok továbbképzésére, önképzésére, támogatják a Gyakornoki Szabályzta szerint a pályakezdő pedagógusok munkáját, összehangolják az egységes intézményi követelményrendszert, felmérik és értékelik a tanulók tudásszintjét, és fejlesztési terveket dolgoznak ki, összeállítják a vizsgák (különbözeti, osztályozó, javító, helyi stb.) feladatait és tételsorait, kiírják és lebonyolítják az iskolán belüli pályázatokat, a tanulmányi és egyéb versenyeket, végzik a nevelőtestület által átruházott feladatokat, így közreműködnek a munkaközösség tagjainak szakmai ellenőrzésében, értékelésében,

a Pedagógiai Programban rögzített alapelvek szerint kiválasztják az iskolában használható taneszközöket, tankönyveket (tantárgyak, osztályok, csoportok és évfolyamok szerint). a munkaközösségek tagjai részt vesznek a kerületi szintű továbbképzésekben, a munkaközösségek segítik a pedagógus-álláshelyek pályázati anyagának véleményezését a munkaközösségek figyelemmel kísérik a gyakornokok munkáját segítő szakmai vezetők munkáját, és segítik a gyakornokokat. A szakmai munkaközösség vezetők jogai és feladatai A szakmai munkaközösség vezetője képviseli a munkaközösséget az intézmény vezetősége felé és az iskolán kívül. Állásfoglalásai, javaslatai előtt köteles meghallgatni a munkaközösség tagjait, valamint tájékoztatja őket a vezetői értekezletek napirendi pontjaival kapcsolatban. A munkaközösség vezető további feladatai és jogai: a munkaközösség tevékenységének irányítása, szakmai munkáért való felelősség, munkaterv szerint értekezletek összehívása, a pedagógus értékelés beosztására javaslatokat tesz, szervezi a bemutató foglalkozásokat, elbírálja, és jóváhagyásra javasolja a munkaközösség tagjainak helyi tantervhez igazodó tanmeneteit, ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, a tanmenetek szerinti előrehaladást, annak eredményességét; hiányosságok esetén intézkedést kezdeményez az intézményvezető felé, összeállítja a pedagógiai program és munkaterv alapján a munkaközösség éves munkaprogramját, beszámol a nevelőtestületnek a munkaközösség tevékenységéről; az éves munkatervben rögzített rendes nevelőtestületi értekezleteken az átruházott hatáskörök gyakorlásáról. javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésre, közalkalmazotti átsorolásra, stb. részt vesz a pedagógus-teljesítményértékelés rendszerében, szakmai ellenőrző munkát végez a hatékonyabb munkavégzés, az oktató-nevelő munka színvonalának javítása érdekében, a munkaközösségek vezetői havi rendszerességgel konzultálnak egymással a munkaközösségek vezetői félévente beszámolási kötelezettséggel tartoznak az intézmény vezetője felé. A Szervezeti Munkaközösség vezető jogai és feladatai A munkaközösség javaslata alapján az igazgató megbízásából végzi tevékenységét. A munkaközösség-vezető fő feladatai:

Segíti az igazgatót az ellenőrzésben, ő maga is ellát ellenőrzési feladatokat az igazgatóval történt előzetes megbeszélés alapján Gondoskodik az osztályfőnöki adminisztráció elvégzéséről, a határidők betartásáról A továbbtanulás, pályaválasztás irányítása A versenyeket figyelemmel kíséri Folyamatos kapcsolatban van az igazgatóval, a vezetés valamennyi fázisában a tervezés, szervezés, ellenőrzés, értékelés, döntés idején Segíti a munkaközösség tagjait a nevelési eredményvizsgálati technikák elsajátításában, szociológiai felmérések előkészítésében Segíti a pályakezdő kollégáit az osztályfőnöki teendők ellátásában Figyelemmel kíséri az aktuális továbbképzéseket, s arról tájékoztatja kollégáit Összeállítja az intézmény pedagógiai programja és munkaterve alapján a munkaközösség éves programját Irányítja a munkaközösség tevékenységét, felelős a munkaközösség szakmai munkájáért, a szaktárgyi oktatásért Módszertani és szaktárgyi értekezleteket tart, bemutató – tanórákat szervez, segíti a szakirodalom felhasználását Javaslatot tesz a tantárgyfelosztásra, a szakmai továbbképzésekre, a munkaközösségi tagok jutalmazására, kitüntetésére Ellenőrzi a munkaközösségi tagok szakmai munkáját, munkafegyelmét Összefoglaló elemzést, értékelést, beszámolt készít a munkaközösség tevékenységéről a nevelőtestület számára, igény szerint az intézményvezető részére A munkaközösség vezetőjének munkáját, a munkamegosztás szerint az igazgatóhelyettes irányítja Osztályfőnök jogai és feladatai Az igazgató megbízása alapján, a munkaközösség-vezetők segítségével végzi a feladatát. Fő feladatai: Tanulmányi eredmények egyénenkénti és osztályszintű folyamatos vizsgálata, elemzése, értékelése, a gátló tényezők feltárása és lehetőség szerinti felszámolása Szülőkkel való jó kapcsolattartás A tanulók és az osztály közösséggé fejlesztése A tanulókkal kapcsolatos tanügy-igazgatási feladatok ellátása (felvétel, kimaradás, napló, bizonyítvány, törzslap, hiányzások, vizsgára, továbbtanulásra vonatkozó iratok) Ismerteti az iskolai szabályzatokat és törekszik azok betartatására. Az intézmény pedagógiai elvei szerint neveli osztályának tanulóit, a személyiségfejlődés tényezőit figyelembe véve Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Rendkívüli esetben órát látogat az osztályban. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az intézmény ifjúságvédelmi felelősével. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatait. Javaslatokat tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz az osztályfőnöki munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását.

Fogadóórát és szülői értekezletet tart, szükség esetén családot látogat, a tájékoztató füzet, az ellenőrzőkönyv útján rendszeresen tájékoztatja a szülőket a tanulók magatartásáról, tanulmányi előmeneteléről Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Gyermekvédelmi, ifjúságvédelmi felelős Az igazgató bízza meg. Munkáját az adott esetnek megfelelően, mindig a tanuló érdekeit szem előtt tartva végzi. Fő feladata a hátrányos és veszélyeztetett helyzetben lévő tanulók segítése, az ilyen helyzet kialakulásának lehetőség szerinti megakadályozása. Rendszeres kapcsolatot tart a Pedagógiai Szakszolgálattal, a Gyermekjóléti Szolgálattal, és a Nevelési Tanácsadóval. A jogszabály alapján, ha az intézmény a gyermeket, tanulót veszélyeztető okokat pedagógiai eszközökkel nem tudja megszüntetni, vagy a tanulóközösség védelme érdekében indokolt, segítséget kérhet a gyermekjóléti szolgálattól vagy más, az ifjúságvédelmi, családjogi területen működő szolgálattól. Amennyiben további intézkedésekre van szükség, a gyermekjóléti szolgálat javaslatot tesz arra, hogy a gyermekvédelmi rendszer keretei között az intézmény milyen intézkedéseket tehet. Az iskola gyermekvédelmi felelőse rendszeres, napi kapcsolatot tart a gyermekjóléti szolgálattal, a gyermekjóléti szolgálat által szervezetett havi esetmegbeszéléseken részt vesz, s tájékoztatja a szolgálat vezetőjét, az iskola problémáiról, illetve segítséget, támogatást kér a szükséges esetekben. A jelzőrendszer működése az intézmények közötti megfelelő kapcsolattartás, kommunikáció segíthet a veszélyeztető okok elhárításában, illetve megszüntetésében. Az intézmény vezetője gondoskodik a gyermek-és ifjúságvédelmi felelős munkájához szükséges feltételekről. A gyermekvédelmi felelős, a veszélyeztetett tanulóknál szükség esetén, családlátogatáson vesz részt. Gyermekbántalmazás vélelme esetén, az intézmény vezetőjével együtt a gyermekjóléti szolgálathoz fordul. A tanuló anyagi veszélyeztetettsége esetén kezdeményezi, hogy az iskola igazgatója indítson eljárást rendszeres vagy rendkívüli gyermekvédelmi támogatás megállapítása érdekében. Gyermek- és ifjúságvédelem A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Az iskolában a gyermek- és ifjúságvédelmi feladatok segítésére Gyermek- és ifjúságvédelmi csoport működik. Tagjai: gyermekvédelmi felelős, külső munkatársként fejlesztő pedagógus, iskolapszichológus, logopédus, gyógytestnevelő, védőnő, az érdekelt osztályfőnök, szaktanárok, külső segítő szervezetek képviselői. A Csoport éves munkaterv alapján dolgozik, havi rendszerességgel áttekinti feladatait. Vezetője a gyermekvédelmi felelős. A gyermek- és ifjúságvédelmi felelős alapvető feladata, hogy segítse a pedagógusok gyermek- és ifjúságvédelmi munkáját.

Ezen belül feladatai közé tartozik különösen: a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, szükség esetén összehívja és működteti a Gyermekvédelmi csoportot, melynek rajta kívül tagjai: iskolapszichológus, fejlesztő pedagógusok, szülő, gyermek és az őt tanító pedagógusok, valamint egyéb külső segítő szervezetek, családlátogatásokon vesz részt a veszélyeztető okok feltárása érdekében, a veszélyeztető okok megléte esetén értesíti a gyermekjóléti szolgálatot, segíti a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezi, tájékoztatást nyújt a tanulók részére szervezett szabadidős programokról, gondoskodik az SNI és BMTZ gyermekek szakvéleményében leírt javaslatok és vélemények ismertetéséről a tanítók, tanárok számára, a Csoport tagjaként segíti a szakvéleményekben leírt javaslatok tanítási órákon történő megvalósulását, elkészíti a vizsgálatok nyilvántartását, számon tartja a határidőket, melyekről tanév elején tájékoztatja az érintett pedagógusokat, figyelemmel kíséri az SNI és BMTZ gyermekek jogainak érvényesülését. Az iskola gyermekvédelmi tevékenység három fő feladata: a gyermek fejlődését veszélyeztető okok megelőzése, feltárása, megszüntetése. A gyermekvédelmi problémák feltárásának az a célja, hogy a gyermekek problémáit az iskola a gyermekjóléti szolgálat segítségével minél hatékonyabban tudja kezelni, megelőzve ezzel súlyosabbá válásukat. Iskolánk alapvető feladatai a gyermek- és ifjúságvédelem területén: fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit, meg kell keresni a problémák okait, segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához, jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:

okok

megszűntetésének

érdekében

iskolánk

nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, védőnővel, gyermekorvossal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal, alapítványokkal. Az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:

a felzárkóztató foglalkozások, képesség-kibontakoztató felkészítés és integrációs felkészítés, sajátos nevelési igényű tanulók szakszerű ellátása a tehetséggondozó foglalkozások, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre történő nevelés, a napközis és a tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkezési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (segély, természetbeni támogatás), a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és a gyermekjóléti szolgálatokról, szolgáltatásokról. A diákmozgalmat segítő tanár A diákság véleménye alapján az igazgató bízza meg. Fő feladatai : A diákönkormányzat munkájának szakmai segítése. A diák-érdekképviselet jogi keretek közötti segítése. (Kt. 63.p.) Jogait, feladatait a DÖK SZMSZ szabályozza.

IV.

Az intézmény működési rendje

1. A közalkalmazottak munkarendje A közoktatásban alkalmazottak körét a köznevelési törvény, az alkalmazás módját, körülményeit a KJT és a Munka Törvénykönyve, valamint a Közalkalmazotti Szabályzat szabályozza. Az utóbbi hiányában, a törvényes lehetőségek között az alábbi munkarend alapján, az igazgató dönt. 2. A pedagógusok feladata, munkarendje A pedagógusok az iskola Pedagógiai Programjának a jogszabályi előírások szerint és módon, magas szintű, eredményes oktató-nevelő munkát végeznek. Munkaidő: napi 8 óra, heti 40 óra. A teljes munkaidő a kötelező órákból, a nevelő-, illetve a nevelő és oktató munkával vagy a gyermekekkel, a szakfeladatának megfelelő foglalkozással összefüggő feladatok ellátásához szükséges időből áll (pl. óralátogatás). A pedagógus munkakörbe tartozik a foglalkozásra, tanítási órákra való felkészülés, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, az iskola kulturális és sportéletének szervezésével összefüggő feladatokban való részvétel, továbbá minden olyan feladat, amely pedagógiai szakértelmet kíván (pl. tanulmányi kirándulás, felügyelet, ügyelet, tanulókíséret, stb.). A pedagógus munkáját felkészülten, tervszerűen, a tanmenetek és az érvényes dokumentumok alapján, hivatásának megfelelő erkölcsi normák szerint, a pedagógusetika betartásával végzi. A tantárgy sajátosságainak figyelembevételével arra törekszik, hogy: Változatos módszertani kultúrát alkalmazva a tananyagot a tanórán a megértés, illetve jártasság, készség szintjére juttassa. Az ok-okozati összefüggések vizsgálatával logikus gondolkodásra neveljen. A tanulói sikerélményhez jussanak, elfogadják, szeressék a tantárgyat. Tanulóit félévenként legalább 3-4 érdemjegy alapján osztályozza. Egyórás tantárgyaknál félévenként minimum 3 érdemjegy alapján osztályozza. Tanulóit a kölcsönös tisztelet és megbecsülés elve alapján nevelje. Változatos módon, rendszeresen kérjen számon és jelezze a tanulónak, szülőnek a tanuló előmenetelét. Az írásbeli munkákat 10 munkanapon belül kijavítja. Megadjon minden segítséget a tanulók tanórára, felvételire való felkészüléséhez. A napi munkarendet az órarend, a teremrend valamint a napköziben a Hetirend, és a helyettesítési rend alapján az igazgatóhelyettes állapítja meg. A pedagógus a tanítási, foglalkozási beosztása szerinti órája előtt 15 perccel a munkahelyén köteles megjelenni. Óráit a mindenkori csengetésnek megfelelően pontosan kezdi és fejezi be. A munkából való távolmaradását a pedagógus lehetőleg előző nap, de legkésőbb az adott nap reggel 7óra 15- ig köteles jelenteni az iskolavezetésnek, hogy helyettesítéséről intézkedni

tudjanak. Hosszabb hiányzás esetén a pedagógus köteles a hiányzás kezdetekor a tanmeneteit leadni, illetve eljuttatni az igazgatóhelyettesnek, hogy a helyettesítő szaktanárok a tanmenetek szerint haladjanak tovább a tanulókkal. Óracserére 1 nappal előbb engedélyt kell kérni az igazgatóhelyettesektől, a tanóra elhagyását az igazgató v. igazgatóhelyettes engedélyezhetik. A hiányzó pedagógus lehetőség szerint juttassa el a helyettesítő tanárnak, vagy a munkaközösség-vezetőnek, vagy az igazgatóhelyettesnek a helyettesítendő tananyagot. Az adminisztrációs és gazdasági ügyek intézése az iskolatitkárnál és a gazdasági irodában történik. Titkárság és a gazdasági iroda 8-16-ig tart nyitva. A vezetők benntartózkodása: az iskola nyitvatartási idején belül 7.30 óra, és délután 18 óra között az igazgató és helyettesei közül egy vezetőnek az iskolában kell tartózkodnia. Mindkettőjük akadályoztatása esetén, a belső helyettesítési rend lép, vagy megbízás lép életbe. A tanulók a tanítási órák idején csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérésére, az osztályfőnöke (távolléte esetén az igazgató vagy az igazgatóhelyettes), illetve a részére órát tartó szaktanár engedélyével hagyhatja el az iskola épületét. Rosszullét vagy baleset esetén a problémát észlelő szaktanár köteles jelezni az iskolavezetésnek (igazgató, igh.) a történteket. Az iskolavezetés tagjai, vagy osztályfőnök, vagy az iskolatitkár megteszi a szükséges intézkedéseket, értesíti a szülőket. Az iskola a tanítási szünetekben a hivatalos ügyek intézésére külön ügyeleti rend szerint tart nyitva. Az ügyeleti rendet az iskola igazgatója határozza meg, és azt a szünet megkezdése előtt a szülők, a tanulók és a nevelők tudomására hozza. A nyári szünetben az irodai ügyeletet hetente vagy kéthetente kell megszervezni. 3. A munkaidő és a tanítási időkeret nyilvántartása A pedagógusok jogszabályban meghatározott heti munkaideje 40 óra. A munkaidő áll a tanítási időkeretből és az egyéb munkaköri feladatokból. A tanítási időkeret nyilvántartása a „Pedagógus teljesítmény nyilvántartó lap” című nyomtatványon történik. A pedagógusok folyamatosan vezetik, a végzett munkájuknak megfelelően. A munkaidőkeret-összesítő lapra csak olyan adatok kerülhetnek, melyek oktatási dokumentációval alátámasztottak és ellenőrizhetőek. A hónap elteltével a pedagógusok által rögzített adatokat az igazgatóhelyettes ellenőrzi a dokumentumok alapján, és összesíti a nyomtatványon szereplő adatokat. A nyomtatványt pénzügyi bizonylatként kell kezelni és őrizni az intézmény irattárában. A munkaköri feladatok rögzítése a pedagógusok részére, a munkaköri leírásban történik. 4. Az intézmény működési rendjét meghatározó dokumentumok Az intézmény törvényes működését az alábbi dokumentumok határozzák meg:

Alapító Okirat Pedagógiai Program (Nevelési Program és Helyi Tanterv), Éves Munkaterv, Tanulók Házirendje, IMIP egyéb: jelen Szervezeti és Működési Szabályzat mellékletei és függelékei, Közalkalmazotti Szabályzat, Intézményi megállapodás egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások. Alapító Okirat Az alapító okirat (jogosító okirat) tartalmazza az intézmény legfontosabb jellemzőit. Aláírása biztosítja az intézmény nyilvántartásba vételét, jogszerű működését. Az alapító okirat megtalálható az iskola honlapján. Pedagógiai Program Az intézmény pedagógiai programja képezi az intézményben folyó nevelő-oktató munka szakmai alapjait. A Közoktatási tv. biztosítja az intézmény szakmai önállóságát és iránymutatást ad az intézmény pedagógiai és foglalkozási programjáról. Az iskolai Pedagógiai Program meghatározza: az iskolában folyó nevelő-, oktató munka pedagógiai alapelveit, céljait, feladatait, eszközeit és eljárásait, az iskolai egészségnevelés és környezetnevelési programot, a fogyasztóvédelemmel összefüggő iskolai feladatokat, személyiségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, közösségfejlesztéssel kapcsolatos feladatokat, az iskola helyi tantervét, ennek keretén belül az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyakat, a kötelező és választható tanórai foglalkozásokat és azok óraszámait, az előírt tananyagot és követelményeit, az alkalmazható tankönyvek, tanulmányi segédletek és taneszközök kiválasztásának elveit, az iskola magasabb évfolyamába való lépés feltételeit, az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének formáit és követelményeit, a tanuló tudásának értékelési és minősítési módját továbbá jogszabály keretei között - a tanuló teljesítménye, magatartása és szorgalma értékelésének, minősítésének formáját, a tehetség, képesség kibontakoztatását, a szociális hátrányok, a beilleszkedési, magatartási, tanulási nehézségek enyhítését segítő tevékenységeket, a gyermek- és ifjúságvédelemmel összefüggő tevékenységet, továbbá a tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatását segítő programot, iskolánk életét tanórán kívül,

a közvetlen partnerek együttműködésének formáit. A pedagógiai programot a nevelőtestület fogadja el, és a fenntartó jóváhagyásával válik érvényessé. A pedagógiai programot nyilvánosságra kell hozni, azt a szülőkkel meg kell ismertetni. Az érdeklődő szülők a könyvtárban található példányt megtekinthetik, illetve elolvashatják az iskola honlapján A pedagógusok és intézményi munkatársak a tanáriban elhelyezett példányt olvashatják. Az éves munkaterv Az iskola éves munkatervét, az Oktatási és Kulturális Minisztérium által kiadott, a tanév rendjére vonatkozó rendelete alapján kell meghatározni. Az éves munkaterv az intézmény hivatalos dokumentuma, amely az intézményi célok, feladatok megvalósításához szükséges tevékenységek, munkafolyamatok időre beosztott cselekvési terve a felelősök megjelölésével. A munkatervben kell meghatározni az alábbiakat: tanítási szünetek, ünnepélyek rendje, szülői értekezletek, fogadó órák rendje, iskolanapok programja, egyéb rendezvények Az intézmény éves munkatervét a nevelőtestület készíti el, véglegesítésére, elfogadására a tanévnyitó értekezleten kerül sor. A tanév helyi rendje a munkaterv részét képezi, ennek elfogadásakor be kell szerezni a Szülői Munkaközösség és a Diákönkormányzat véleményét. A munkaterv egy teljes példánya a tanári szobában a nevelőtestület és az alkalmazottak rendelkezésére áll. A szülők az iskola hirdetőtábláján, s honlapján tájékozódhatnak az éves programról. Házirend A törvényeknek és a helyi sajátosságoknak megfelelően szabályozza az iskola belső életét, valamint rögzíti a tanulói jogokat, illetve kötelességeket. Intézményi Minőségirányítási Program - IMIP Az iskola hatékony törvényes és szakszerű feladat végrehajtásának folyamatos javítása, fejlesztése céljából meghatározta minőségpolitikáját. Ennek végrehajtása érdekében minőségfejlesztési rendszert működtet az iskolai minőségfejlesztési program alapján. Egyéb belső szabályzatok, igazgatói utasítások Az intézmény ügyintézési -, munkaügyi –, gazdálkodási folyamatot szabályozó dokumentumai, védelmi jellegű szabályzatok és igazgatói utasítások, melyeket az intézményvezető saját hatáskörében rendel el.

5. Osztályozó-, és javító vizsgák lebonyolítására vonatkozó helyi szabályok

Javítóvizsga Javítóvizsga augusztus 21. és 31. között szervezhető. A tanév végén a javítóvizsgára utaló tanár a javítóvizsgázó nevét, osztályát a tantárgy(ak) megjelölésével leadja az igazgatóhelyettesnek. A javítóvizsga pontos idejét a nyári szünet kezdetekor kívülről is jól látható helyen ki kell tenni. A javítóvizsga megszervezése az igazgató feladata. Javítóvizsgára akkor kerülhet sor, ha a tanuló tanév végén, a tantárgyak számától függetlenül elégtelen osztályzatot kapott. Ha a tanuló a javítóvizsgán nem teljesíti a továbbhaladás feltételeit, tanulmányait évismétléssel folytathatja. Decemberben és május elején a szaktanár és az osztályfőnök megbeszélése után a szaktanár az ellenőrzőn keresztül értesíti az elégtelen osztályzatra álló tanulók szüleit.

Osztályozó vizsga Nem köteles osztályozóvizsgát tenni: - Az a tanuló, aki külföldön érvényes bizonyítványt szerez, és annak hiteles fordítását bemutatja. - Ha a tanuló az idegen nyelvet, amelyet osztályában tanítanak, korábban nem tanulta, a tanulási képességeket vizsgáló Szakértői Bizottság javaslata alapján az igazgató dönt arról, hogy az idegen nyelv tanulása alól a tanulót felmenti-e.

Osztályozó vizsgát köteles tenni az a tanuló, akinek igazolt és igazolatlan mulasztása együtt a magasabb jogszabályban előírtakat eléri, és a nevelőtestület az osztályozóvizsgát engedélyezi.

Egyéb tantárgyak osztályzása ill. látogatása alóli felmentést Szakértői Bizottság, vagy a Nevelési Tanácsadó véleménye alapján az igazgató adhat.

Szülői kérésre a tanuló iskolába járási kötelezettségét magántanulóként is teljesítheti. A kérés elbírálása után a Gyermekjóléti Szolgálat véleményének figyelembe vételével, engedélyt az igazgató adhat. Az engedélyezési eljárást évente meg kell ismételni, és a hozott határozat egy példányát a szülőnek meg kell küldeni. A magántanuló, az igazgató által meghatározott időpontban osztályozó vizsgát köteles tenni. Az osztályozóvizsga időpontja az utolsó tanítási hetet követő hét, vagy a javítóvizsgák ideje.

A negyedik-nyolcadik évfolyamon a magasabb évfolyamba történő lépéshez, a tanév végi osztályzat megállapításához a tanuló minden tantárgyból osztályozó vizsgát tehet, ha: az iskola igazgatója felmentette a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól; az iskola igazgatója engedélyezte, hogy egy vagy több tantárgyból a tanulmányi követelményeket az előírtnál rövidebb idő alatt teljesítse; magántanuló volt, egy tanítási évben 250 óránál többet mulasztott; ha hiányzásainak mértéke egy tantárgyból a tanítási órák 30 %-át meghaladja. 6. A nevelő-oktató munkát közvetlenül segítő és más alkalmazottak feladata, munkarendje Az intézmény nem pedagógus közalkalmazottjainak munkarendjét a hatályos jogszabályok betartásával az intézményvezető állapítja meg, az intézmény zavartalan működése érdekében. Munkaköri leírásukat az igazgató készíti el, napi munkarendjüket az igazgató határozza meg. Iskolatitkár Alapvető feladata: Az intézményi dokumentáció naprakész vezetése. A tanári oktató-nevelő munka adminisztratív segítése, a személyi titkárnői feladatok ellátása. A munkavégzés fő szempontjai: A dokumentáció szakszerű kezelése. A tanulói felvételi, verseny- és továbbtanulási ügyek határidő szerinti adminisztrálása. Tanulói jogviszonyokkal kapcsolatos igazolások szervezett kiadása. A közalkalmazotti munkaviszony létrejöttével, ill. megszűnésével kapcsolatos ügyiratok pontos, szakszerű intézése. 7. A létesítmények és helyiségek használati rendje A tanulók igényei alapján, előzetes megbeszélés után, lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan használják. Az iskola létesítményeit, helyiségeit rendeltetésüknek megfelelően, az állagmegóvás szem előtt tartásával kell használni. Az iskola minden dolgozója és tanulója felelős: A közösségi tulajdon védelméért, állagának megőrzéséért. Az intézmény rendjének, tisztaságának megtartásáért. Az energiahasználattal való takarékoskodásért. A tűz-, baleset- és munkavédelmi szabályok betartásáért. Az iskolai SZMSZ-ben és tanulói házirendben megfogalmazott előírások betartásáért.

Az iskola helyiségeinek tanulókra vonatkozó használati rendjét a Házirend tartalmazza. A tanulók az iskola létesítményeit, helyiségeit csak pedagógus felügyeletével használhatják. Tanítási idő után tanuló csak szervezett foglalkozás keretében tartózkodhat az iskolában. Vagyonvédelmi okok miatt az üresen hagyott tantermeket, szertárakat zárni kell. A tantermek, szertárak bezárása az ott órát tartó pedagógus, illetve a takarítás után a technikai dolgozók feladata. Az iskola Diákönkormányzata az intézmény helyiségeit, berendezéseit az iskolavezetéssel való egyeztetés után szabadon használhatja. Nem iskolai célra, az igazgató engedélyével vehetők igénybe a létesítmények. Az iskola területén idegen személy csak engedéllyel tartózkodhat. Az egyes helyiségek berendezéseit, felszereléseit, eszközeit elvinni csak az igazgató engedélyével szabad. Az iskola helyiségeit elsősorban a hivatalos nyitvatartási időn túl és a tanítási szünetekben külső igénylőknek külön megállapodás alapján át lehet engedni, ha ez az iskolai foglalkozásokat, rendezvényeket nem zavarja, az iskola helyiségeit használó külső igénybe vevő csak a megállapodás szerinti időben és helyiségekben tartózkodhatnak az épületben. Az igénybe vevőket vagyonvédelmi kötelezettség terheli és kártérítési felelősséggel tartoznak. 8. Az óratervi és tanórán kívüli foglalkozások rendje Tanítási idő: A tanítási év szorgalmi idejét a köznevelési törvény és évente a tanév rendje határozza meg. A tanítási idő óratervi órákból és tanórán kívüli szervezett foglalkozásokból áll. Az óratervi órákat a pedagógiai program és a tagozatonként érvényes óraterv szabályozza. A tanórák beosztását: a tantárgyfelosztás, az órarend, a teremrend tartalmazza. A tantárgyfelosztást az igazgató és a helyettes készíti el, az igazgató hagyja jóvá. Az órarend és a teremrend külön megbízás alapján készül. Az órarendkészítés szempontjait az igazgató határozza meg, melyet a készítők kötelesek szigorúan betartani. Óratervi órának számít: a szabadon választott óra is. A szabadon választott óra választása egy tanévre szól, ahonnan kilépni a szülő kérésére, az igazgató engedélyével lehet. A szabadon választott órák lehetősége a Pedagógiai Programban rögzített. A beiratkozott tanulók gondviselői a beiratkozáskor azokat kötelező érvényűnek tekintik. A gyógytestnevelés: az iskolai testi nevelés és fejlesztés egyik formája. A gyógytestnevelés órákra az iskolaorvos évenkénti felülvizsgálat alapján utalja a tanulót. A napi munkarendet az órarend és a csengetési rend határozza meg. A tanítási órák általában az 1-6. tanórában tartandók. (de szervezési okokból megengedhető a 0. óra is, a DÖK, és a Szülői Munkaközösség engedélyével.)

9. A tanórán kívüli foglalkozások szervezeti formája és rendje Az intézményben az alábbi tanórán kívüli szervezett foglalkozási formák vannak: szakkörök, versenyre való előkészítők, korrepetálások, fejlesztő foglalkozások, iskolai sportkör, tanulmányi és sportversenyek, felvételi előkészítők, tanfolyam. A fenti foglalkozások helyét és idejét a munkaközösség-vezetőkkel történő egyeztetés után az igazgatóhelyettes rögzíti a tanórán kívüli órarendben, teremrenddel együtt. Szakkörök: a tanulók érdeklődésétől függően, a munkaközösség-vezető javaslata alapján az igazgató engedélyezheti. A szakkörök vezetőit az igazgató bízza meg. A foglalkozások előre meghatározott tematika alapján történnek. Erről és a látogatottságról, szakköri naplót kell vezetni. A szakkörök térítésmentesek. A versenyre való előkészítőket és a korrepetálásokat a munkaközösség-vezetők javaslata alapján, a mindenkori költségvetés függvényében az igazgató engedélyezi. A fejlesztő foglalkozásokra a tanulók a szakmai bizottságok szakvéleménye alapján járnak. A tanulók számára ezek térítésmentesek, finanszírozásukat a fenntartó döntése alapján az intézmény költségvetése fedezi. Az iskolai sportkör foglalkozások a tanulók testnevelés órán kívüli testedzési, mozgási lehetőségeit biztosítja, az órakeretet az igazgató határozza meg. Az iskolai sportkör (mint szervezeti forma) lehetőséget nyújt sportköri foglalkozásokon, versenyeken való részvételre. Tanfolyamok: a tanulók érdeklődésének és a szaktanár vállalkozásának, vagy külső vállalkozók szervezésének függvényében indíthatók, a feltételeit szerződés rögzíti A tanfolyamokon való részvételt a szülő írásban kéri a tanfolyamvezetőtől, a térítési díjat megállapodás szerint fizeti. Napközi otthon, tanulószoba A közoktatási törvény előírásainak megfelelően, – amennyiben a szülők igénylik – az iskolában tanítási napokon a délutáni időszakban az 1-4. év-folyamon napközi otthon, az 5-8. évfolyamon tanulószoba működik. A tanítási szünetekben a munkanapokon összevont napköziotthon csoport üzemel, ha ezt a szülők legalább tíz gyermek számára igénylik. A napköziotthon csoportjainak tevékenységét az éves csoport munkaterv rögzíti. A napköziotthon – a szülők kérésétől függően – minden évfolyamon szervezhető. A napközis foglalkozásokra való felvétel iránti kérelmek elbírálásának elveit, szabályozását, a házirend tartalmazza. A szülő igénye alapján minden felügyeletre szoruló tanuló részére biztosított a napközi otthonba (igény szerint tanulószobára) való felvétel. A napközis, tanulószobás ellátás 16 óráig tart, ezt követően 17 óráig összevont napközi működik. A napközi rendjére vonatkozó szabályok a házirendben találhatók. A napközis foglalkozásról való eltávozás csak a szülő személyes, vagy írásbeli kérelme alapján történhet a napközis nevelő engedélyével. Rendkívüli esetben – szülői kérés

hiányában – az eltávozásra az igazgató, vagy az igazgatóhelyettes engedélyt adhat. Diákétkeztetés A napköziotthonba felvett tanulók napi háromszori étkezésben (tízórai, ebéd, uzsonna) részesülhetnek. A napközibe nem járó tanulók számára – igény esetén – ebédet (menzát) biztosít az intézmény. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat a fenntartó által meghatározott módon kell befizetni. Tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások segítik. Az egyes tantárgyakból gyenge teljesítményt nyújtó tanulók képességeinek fejlesztésére az érvényes Közoktatási Törvény és a fenntartó szabályozása alapján felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A 8. évfolyamon a továbbtanulás, a középiskolai felvétel elősegítésére a tanulók részére képességfejlesztő foglalkozásokat tartunk. További tehetséggondozó és felzárkóztató foglalkozások indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. A felzárkóztató foglalkozások sajátos formái az egyéni foglalkozások. Az egyéni foglalkozásokon a Közoktatási Törvény előírása alapján szervezzük. Iskolai sportkör Az iskolai sportkör tagja az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. A tanulók tanórán kívüli sporttevékenységét elsősorban a testnevelő tanár szervezi. A tanulók részvétele önkéntes. A tanulók tanórán kívüli szervezet, egyesület, intézmény munkájában részt vehetnek, amelyről az osztályfőnököt tájékoztatni kell. Az igazgató mentesíti azokat a tanulókat a tanítási órákon való részvétel alól – akik területi, megyei, országos versenyeken vesznek részt – a verseny idejére. Az igazgató gondoskodik arról, hogy a különböző versenyeken elért helyezéseket, eredményes szerepléseket az iskolaközösséggel megismertesse. Mindennapi testedzés Az iskola a mindennapi testedzést, a tanórai foglalkozás mellett a diáksportkörök, a gyógytestnevelés, kézilabda, kosárlabda működtetésével támogatja. Szakkörök, önképzőkörök A különféle szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. A szakkörök jellegüket tekintve lehetnek művészetiek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör, hobbi alapján is. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején

az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör, önképzőkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, melyeket az iskolában évente rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők megszervezését, illetve a tanulók felkészítését a különféle versenyekre a nevelők szakmai munkaközösségei vagy a szaktanárok végzik. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. Tanulmányi kirándulások Az osztályfőnökök a tantervi követelmények teljesülése, a nevelőmunka elősegítése érdekében évente két nap erejéig osztályaik számára tanulmányi kirándulást szerveznek. A tanulmányi kirándulásra rendelkezésre álló tanítási napok számát az iskola éves munkatervében kell meghatározni. A kirándulás tervezett helyét, idejét az osztályfőnököknek az osztályfőnöki tanmenetben kell rögzíteniük. Az iskola nevelői, szülői, az igazgató előzetes engedélyével a tanulók számára táborokat, túrákat, kirándulásokat szervezhetnek. Az iskola a tehetséges tanulók fejlődésének elősegítése érdekében tanulmányi, sport és kulturális versenyeken, vetélkedőket szervez. A versenyek megszervezéséért, a résztvevő tanulók felkészítéséért a szakmai munkaközösségek, illetve a szaktanárok a felelősek. A tanulmányi kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fedezik. Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás A tantárgyi témák feldolgozását segítik, kiegészíthetik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon tett csoportos látogatások. Az e foglalkozásokon való részvétel – ha az költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat azzal felkészíteni, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház- és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények stb.). A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. A külföldi utazásokra vonatkozó közös szabályok: Tanítási idő alatt, szorgalmi időben egyéni és csoportos utazáshoz - amelynek célja továbbképzésen, kulturális, sport és tudományos rendezvényen való részvétel – az anyagi fedezet biztosítása mellett az igazgató engedélye szükséges. A tanulók csoportos utazása esetén az engedély megadásához szükséges kérelmet az utazó csoport vezetője az utazás előtt egy hónappal az igazgatónak írásban nyújtja be. A kérelemnek tartalmaznia kell a külföldi tartózkodás időpontját, útvonalát, a szálláshelyet, a résztvevő tanulók számát, kísérő tanárok

nevét és a várható költségeket. A résztvevő tanulók szülei számára legkésőbb az utazás megkezdése előtt egy héttel tájékoztató megbeszélést tart a csoport vezetője. Hit- és vallásoktatás A hit-és vallásoktatáson való részvétel a tanuló számára önkéntes, vagy adott évfolyamokon szabadon választható. Az intézmény együttműködik a területileg illetékes történelmi egyházakkal. A foglalkozásokhoz tantermet biztosít az intézmény a tanítási rendjéhez igazodva. A tanulók hit-és vallásoktatását az egyházi jogi személy által kijelölt hitoktató végzi. 10. A rendszeres egészségügyi felügyelet és az ellátás rendje Az iskolaorvos feladatait a jogszabály szerint végzi. A tanulók rendszeres egészségügyi felügyelete és ellátása érdekében a fenntartó az iskola igazgatójával közösen megállapodást köt a kijelölt gyermekorvossal és fogorvossal. A megállapodásban rögzítendő, miszerint  az iskolaorvos tanévenként egyszer ellenőrzi a tanulók egészségügyi állapotát  fogászati szűrés évente egyszer (szükség esetén visszarendeli)  belgyógyászati szűrés évente egyszer (szemészet)  a tanulók fizikai állapotának mérése évente egy alkalommal  a továbbtanulás, pályaválasztás előtt álló tanulók általános orvosi vizsgálata  tanulók a védőnő irányítása alatt higiéniai-tisztasági szűrővizsgálata évente egyszer, illetve szüksége szerint megtörténik. A vizsgálatok ideje alatt nevelői felügyeletet az intézmény igazgatója biztosít. Az iskola tanulói évenként egy alkalommal (1. oszt., 2. oszt., 3. oszt., 4 oszt., 5. oszt., 6. oszt., 7. oszt., 8.oszt.,) szervezett fogorvosi, szemészeti, belgyógyászati szűrésen vesznek részt. A védőnő hetente egyszer, az orvos a rendelési időpontban áll a tanulók rendelkezésére. Az iskolaorvos, a tanulók fizikai állapotának (évente egyszer) nyomon követését szűrővizsgálatát a meghatározott ütem szerint elvégzi. Biztosítja a házi és szakorvosokkal való kapcsolattartást. Az életkornak megfelelő védőoltások szervezéséről és végrehajtásáról gondoskodik, ellenőrzi a járványügyi intézkedések végrehajtását. Az iskolaorvos a pályaválasztás előtti alkalmassági, táborozás előtti orvosi vizsgálatokat minden tanulónál elvégzi. Az iskolaorvos a testnevelésórákkal kapcsolatos gyógytestnevelési, könnyített, felmentett, illetve normál testnevelési csoportokba való besorolást a tanévet megelőző május 15-ig elvégzi. A védőnő rendszeres tisztasági ellenőrzést tart a tanulóknál. A védőnő bekapcsolódik az egészséges életmódra nevelés tanórái, szabadidős foglalkozások, versenyek, lebonyolításába. A felsorolt munkákkal kapcsolatos dokumentációkat vezeti. A védőnő elvégzi a szűrővizsgálatokat megelőző ellenőrző méréseket: vérnyomás, testsúly, magasság, hallásvizsgálat. Kapcsolatot tart a segítő intézményekkel: pedagógiai szakszolgálat, gyermekjóléti szolgálat, nevelési tanácsadó, családsegítő szolgálat, drogambulancia. Az iskola üzemorvosa havonta egyszer az intézmény dolgozóinak rendelkezésére áll. 11. Az iskolai könyvtár működési rendje

A tanulók egyéni tanulását, önképzését a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti. „A korszerű iskolarendszerben az iskolai könyvtár információs-tanulási forrásközponttá, nyitott szellemi műhellyé válik. Gyűjteménye széleskörűen tartalmazza azokat az információkat és információhordozókat, amelyeket az intézmény hasznosít, befogadva és felhasználva a különféle rögzítési, tárolási, átviteli és kereső technikákat. Saját és a hálózaton elérhető információs és dokumentációs bázisával stratégiai fontosságú szerepet tölt be a tartalomszolgáltatásban, a kibővülő ismeretszerzési lehetőségek megismertetésében, és biztosítja széles körű alkalmazásukat a tanulásban és a mindennapi tájékozódásban. A könyvtár használata minden ismeretterületen nélkülözhetetlen, hiszen informatikai szolgáltatásai az iskolai tevékenység teljességére irányulnak. Használatának technikáját, módszereit – az önálló ismeretszerzés érdekében – a tanulónak el kell sajátítania. Ez a kompetencia magába foglalja az informatika egyéb területein szerzett tudás integrált alkalmazását is.” Az iskolai könyvtár nem utolsó sorban a kikapcsolódás, a kulturális szórakozás színtere is egyben, nagy hangsúlyt kapnak az olvasási, és a kultúrával kapcsolatos egyéb életviteli szokások kialakításai. Az iskolában, a nevelő-oktató munka és a tanulók önálló ismeretszerzésének elősegítése érdekében működik iskolai könyvtár. Az iskolai könyvtár feladata a tanításhoz és a tanuláshoz szükséges dokumentumok rendszeres gyűjtése, feltárása, nyilvántartása, őrzése, gondozása, e dokumentumok helyben használatának biztosítása, kölcsönzése, tanórai és tanórán kívüli foglalkozások tartása. Az iskolai könyvtár tartós tankönyveket és a tanulók által alkalmazott segédkönyveket szerez be, melyeket a rászoruló tanulók számára egy-egy évre kikölcsönöz, szülői nyilatkozat és anyagi felelősség vállalása mellett. A könyvtár működéséért, feladatainak ellátásáért a könyvtáros tanár a felelős. Az iskolai könyvtár gyűjteményének gyarapítása az SZMSZ mellékletében található gyűjtőkori szabályzat alapján a nevelők és a szakmai munkaközösségek javaslatának figyelembe vételével történik. Az iskolai könyvtár szolgáltatásait ingyenesen igénybe vehetik az iskola dolgozói, a tanulók és azok csoportjai. Az iskolai könyvtár szolgáltatásai:  Tájékoztatás az iskolai könyvtár dokumentumairól és szolgáltatásairól  A tanórai és a tanórán kívüli foglalkozásos tartása  A könyvtári dokumentumok helyben történő használatának biztosítása  Könyvtári dokumentumok kölcsönzése. Az iskolai könyvtár hetente 20 órát tart nyitva. A könyvtáros adminisztráció végzésére heti 2 órát fordít. Az iskolai könyvtár dokumentumait (a tartós könyvek kivételével) 4 hétre lehet kikölcsönözni. A kölcsönzési idő egy alkalommal meghosszabbítható. 12. A tanulók felvétele 1. Iskolánk a beiskolázási körzetéből – melyet a fenntartó határoz meg – minden jelentkező tanköteles korú tanulót felvesz.

2. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse, vagy ha ezt csak december 31. napjáig tölti be, a szülő kérje gyermeke felvételét az iskolába. 3. Az első évfolyamba történő beiratkozáskor be kell mutatni:  a gyermek születési anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  a gyermek lakcímkártyáját;  a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt (ha a gyermek óvodás volt);  a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményét (ha a gyermek nem voltóvodás, vagy ha az óvoda a nevelési tanácsadó vizsgálatát javasolta);  a gyermek egészségügyi könyvét a gyermekorvos felvételi javaslatával;  szükség esetén a szakértői bizottság véleményét. 4. A második-nyolcadik évfolyamba történő felvételnél be kell mutatni:  a tanuló anyakönyvi kivonatát;  a szülő személyi igazolványát;  az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt;  az előző iskola által kiadott távozási lapot. 5. Az iskola beiratkozási körzetén kívül lakó tanulók felvételéről a szülő kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola igazgatója dönt, szükség esetén az jogszabályban rögzített sorsolási eljárást alkalmazza. 6. Más iskolából, más településről érkező 2-8. évfolyamra beiratkozni kívánó tanulók felvételének kritériumai:  magatartása és szorgalma legalább jó minősítésű legyen  a tanulmányi munkában legalább közepes szintet érjen el  magyar, matematika és angol tantárgyakból szükség esetén szintfelmérőt írjon 13. Az intézmény dolgozóinak feladatai a tanuló- és gyermekbalesetek megelőzésében Az iskola minden dolgozójának alapvető feladatai közé tartozik, hogy a tanulók részére az egészségük, testi épségük megőrzéséhez szükséges ismereteket átadja, valamint ha észleli, hogy a tanuló balesetet szenvedett, vagy ennek veszélye fennáll, a szükséges intézkedéseket megtegye. Az iskola minden dolgozójának ismernie kell és be kell tartania az SZMSZ mellékletében található munkavédelmi szabályzat, a tűzvédelmi utasítás és a tűzriadó terv rendelkezéseit. A NAT és az iskola helyi tanterve alapján minden tantárgy keretében oktatni kell a tanulók biztonságának és testi épségének megóvásával kapcsolatos ismereteket, rendszabályokat és viselkedési formákat. Az osztályfőnököknek, az osztályfőnöki órákon a tanulókkal ismertetni kell az egészségük és testi épségük védelmére vonatkozó előírásokat, az egyes foglalkozásokkal együtt járó veszélyforrásokat, a tilos és elvárható magatartásformákat. Az osztályfőnököknek feltétlenül foglalkozniuk kell a balesetek megelőzését szolgáló szabályokkal a következő esetekben:

Tanulmányi kirándulások előtt. A tanév megkezdésekor az első osztályfőnöki órán, melynek során ismertetni kell:  Az iskola környékére vonatkozó közlekedési szabályokat  A házirend balesetvédelmi előírásait  A rendkívüli esemény (baleset, tűzriadó, bombariadó, természeti katasztrófa stb.) bekövetkezésekor szükséges teendőket, a menekülési útvonalat, a menekülés rendjét. A tanév végén a nyári idénybalesetek veszélyeire kell felhívni a tanulók figyelmét. Az iskola igazgatója az egészséges és biztonságos munkavégzés tárgyi feltételeit munkavédelmi ellenőrzések keretében rendszeresen ellenőrzi. A tanulóbalesetek bejelentése a tanulók és a pedagógusok számára kötelező. A balesetek jegyzőkönyvezését és nyilvántartását az igazgató által megbízott munkavédelmi felelős végzi. A pedagógusok és az egyéb alkalmazottak számára az intézmény munkavédelmi felelőse minden tanév elején tűz-, baleset-, és munkavédelmi tájékoztatót tart, melyet dokumentálni kell, s azt az alkalmazottak az aláírásukkal igazolják. 14. Intézményi védő, óvó előírások rendkívüli esemény, tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, stb. esetén Rendkívüli esemény tűz, természeti katasztrófa, bombariadó, árvíz stb. esetén az épület kiürítését, a szükséges intézkedések megtételét az SZMSZ mellékletében szereplő tűzriadó terv előírásai szerint kell elvégezni. A tűzriadó tervben meg kell határozni:  A rendkívüli esemény jelzésének módját  A dolgozók, tanulók riasztásának módját  A dolgozóknak a rendkívüli esemény esetén szükséges tennivalóit (kiürítés, mentés, rendfenntartás, rendőrség, tűzoltóság értesítése, fogadásuk előkészítése, biztonsági berendezések kezelése)  Az iskola helyszínrajzát  Az épület szintenkénti alaprajzát (a menekülési útvonalakkal, a vízszerzési helyekkel) Az iskola épületében bomba elhelyezésére utaló jelet észlel bárki, vagy telefonüzenetet vesz, a rendkívüli eseményt azonnal bejelenti az iskolavezetésnek. A vezető a bejelentés valóságtartalmának vizsgálata nélkül köteles elrendelni a bombariadót, s azonnal értesítenie kell a rendőrséget. A rendőrség megérkezéséig tilos az épületben tartózkodni. A bombariadó miatt kiesett tanítási időt, az iskola vezetője a tanítás meghosszabbításával, vagy pótlólagos tanítási napokkal köteles pótolni. 15. Az iskola dolgozóinak feladatai a tanulóbalesetek esetén A tanulók felügyeletét ellátó nevelőnek, a tanulót ért bármilyen baleset, sérülés, vagy rosszullét esetén haladéktalanul meg kell tennie a következő intézkedéseket:  A sérült tanulót elsősegélyben kell részesítenie, ha szükséges orvost kell hívnia  A balesetet, sérülést okozó veszélyforrást a tőle telhető módon meg kell szüntetnie  Minden tanulói balesetet, sérülést, rosszullétet azonnal jeleznie kell az igazgatójának. Az iskolában történt mindenféle balesetet, sérülést az iskola igazgatójának kell vizsgálnia. A vizsgálat során tisztázni kell a balesetet kiváltó okokat és azt, hogy hogyan lett volna elkerülhető a baleset. A tanulóbalesetet az előírt nyomtatványon nyilván kell tartani. A 3

napon túl gyógyuló sérülést okozó tanulóbaleseteket haladéktalanul ki kell vizsgálni, és e balesetekről az előírt nyomtatványon jegyzőkönyvet kell felvenni. A jegyzőkönyv egy példányát meg kell küldeni a fenntartónak, egy példányt át kell adni a szülőknek. 16. Térítési díj befizetése A Házirend módosításával átkerül a szabályozás a Házirendbe. A tanuló a nevelési-oktatási intézményben igénybe vett étkezéséért jogszabályban meghatározottak szerint térítési díjat fizet. A térítési díjak megállapításakor adható szociális kedvezményeket az önkormányzat rendelete állapítja meg. Az étkezési térítési díjakat minden hónap 15-éig kell befizetni az iskola gazdasági irodájában. Az iskola az igénybe nem vett étkezésekre előre befizetett díját, túlfizetésként a következő hónapra elszámolja. 17. A tankönyvrendelés szabályai A tankönyvrendelés elkészítését az igazgató által megbízott tankönyvfelelős végzi. Gondoskodik arról, hogy a hivatalos tankönyvek segédanyagok és jegyzékek a szakmai munkaközösségek, illetve a pedagógusok rendelkezésére álljanak. A megbízott felelős a tankönyvrendelést időben elvégzi, anyagi vonatkozású feladatukat ellátja. Az iskola igazgatója a tankönyvjegyzék megjelenése után kikéri a Szülői Munkaközösség véleményét, hogy melyik az a legmagasabb beszerzési ár, amely felett tankönyv, illetve segédkönyv kiválasztását nem javasolja a pedagógusoknak. Az iskolai tankönyvfelelős minden évben november 15-ig felméri, hogy kik jogosultak normatív támogatásra. A normatív kedvezményre való jogosultság igazolásához a következő okiratok bemutatása szükséges:  a családi pótlék folyósításáról szóló igazolás  tartósan beteg tanuló esetén szakorvosi igazolás  sajátos nevelési igény esetén a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye  rendszeres gyermekvédelmi támogatás esetén az erről szóló határozat A tankönyv vásárlásához biztosított állami támogatás szétosztásának módjáról és mértékéről évente a tantestület dönt. (A tankönyvtámogatás 25 százalékát tartós tankönyvek vásárlására kell fordítani.) A szülőknek február 15-ig kell bejelenteniük, ha nem tartanak igényt a tankönyvekre. Ebben az esetben az iskola nem rendeli meg a könyveket. A bejelentés elmulasztása esetén, a szülő köteles átvenni, kifizetni a tankönyveket. A tankönyvrendelés végleges elkészítése előtt az iskolának lehetőséget kell adnia arra, hogy a szülők megismerhessék a tankönyvek listáját. Így a szülők nyilatkozhatnak arról, hogy az összes könyvet kívánják megvásárolni, illetve egyes tankönyveket használt könyvekkel váltanának ki. Az iskola könyvtárosának minden tanév végén kötelessége gondoskodni azon könyvek listájáról, melyeket a tanulók az iskolai könyvtárból kikölcsönözhetnek. (tankönyvek, ajánlott és kötelező olvasmányok) 18. Az intézményi hagyományok ápolása, az iskolai ünnepségek rendje

Az iskola hagyományainak ápolása, ezek fejlesztése és bővítése, valamint az iskola jó hírnevének megőrzése, öregbítése az iskolaközösség minden tagjának joga és kötelessége. A tradicionális rendezvényekkel, ünnepségekkel kapcsolatos teendőket, időpontokat és a felelősöket a nevelőtestület az éves munkatervében határozza meg. A hagyományápolás külsőségekkel is megnyilvánul. Ennek megfelelően a tanulók az ünnepi megemlékezéseken a rendezvényekhez méltó, ünneplő ruházatban kötelesek megjelenni. Az intézmény hagyományos kulturális és ünnepi rendezvényei a következők:         

tanévnyitó ünnepély az első tanítási napon az első órában október 6., az aradi vértanúk napja október 23., az 1956-os forradalom és szabadságharc évfordulója, nemzeti ünnep karácsonyi ünnepély március 15. az 1848-as forradalom és szabadságharc évfordulója Föld Napja gyermeknap ballagás tanévzáró ünnepély.

Fontos feladat az iskola alapítójának, Klebelsberg Kúnó emlékének ápolása. Ezt szolgálja az évenkénti megemlékezés az alapítóról, a különféle iskolai és Pesthidegkúton szervezett rendezvényeken való részvétel. Alkalmanként az iskola tevékenységét, munkáját összefoglaló iskolai évkönyv kerül kiadásra. Iskolánkban a lakóhelyünkön fellelhető neveléstörténeti, helytörténeti és néprajzi emlékeket őrző iskolatörténeti gyűjtemény, iskolamúzeum működik, melynek további bővítését tervezzük. 19. A kiemelkedő teljesítmények elismerése Kiemelkedő tevékenységért az iskolánk tanulói, közösségei és csoportjai jutalmazásokban részesülhetnek. A végzett kiemelkedő munka általában tanévenként kerül jutalmazásra. A diákok jutalmazása tanév közben szóbeli és írásbeli dicséretekkel történik, szaktanári, osztályfőnöki, igazgatói és nevelőtestületi szinten. A tanulmányi- és sportversenyeken jól szereplő tanulóink az iskola diáksága előtt könyvjutalmat kapnak. A körzeti versenyen elért 13., a megyei versenyeken 1-6. és az országos versenyeken 1-10. helyezést elérő tanulókat jutalmazzuk. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztesei, az év tanulója, az év sportolója, iskolai szintű kiemelkedő közösségi munka, stb.), jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át az intézmény vezetőjétől. A jutalmazásokat az intézmény faliújságján, honlapján, évkönyvében is kihirdetjük. Az osztályközösségben egész évben kiemelkedő szorgalmú, magatartású, kiváló tantárgyi munkát végzett tanulók nevelőtestületi dicséretét a bizonyítványba, törzslapba kell bevezetni.

Ezek a tanulók a tanév végén könyvvel, oklevéllel, tárgyjutalommal jutalmazhatók. A jutalmak odaítéléséről - az osztályfőnökök döntenek. Egyéni jutalmazások A jutalmazások formái: Azt a tanulót, aki tanulmányi munkáját képességeihez mérten kiemelkedően végzi, kitartó szorgalmat, vagy példamutató közösségi magatartást tanúsít, hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez, az iskola dicséretben részesíti, jutalmazza. Iskolánkban az alábbi dicséretek adhatók: szaktanári, tantárgyi, osztályfőnöki, igazgatói, nevelőtestületi, napközis nevelői, diákönkormányzati, alapítványi.  Szaktanári dicséret: Szaktanár adja, a félévi vagy egész évi az adott tantárgy területén nyújtott kimagasló teljesítményéért.  Osztályfőnöki dicséret: A tanulmányi munka, a közösségformálás területén huzamosabb ideig nyújtott jó teljesítményért, megyei, városi versenyeken nyújtott színvonalas szereplésért.  Igazgatói dicséret: Az a tanuló, aki a jutalmazás elvei alapján intézményi szinten is – kiemelkedő teljesítményt nyújtott, igazgatói dicséretben részesül.  Nevelőtestületi dicséret: Az osztályfőnök javaslata alapján a nevelőtestület dicséretben részesítheti a tanulót, kiemelkedő tanulmányi eredményért, kiváló szorgalmáért, kimagasló versenyeredményéért, s négy tantárgyból meglévő tantárgyi dicséret esetén. A határozatot a tantestület a tanév végi osztályozó értekezleten hozza.  Tantárgyi dicséret: Egy tantárgyból nyújtott kimagasló teljesítmény esetén a szaktanár adja a tanulónak.  Napközis nevelői dicséret: A napközis nevelők adják a tanulóknak, példamutató magatartásért, közösségi munkáért.  Diákönkormányzati dicséret: A DMS tanár adja a tanulóknak közösségi munkáért, iskolai programok szervezésében való aktív részvételért.  Alapítványi dicséret: Az iskola a „ ” Alapítvány kuratóriumával egyeztetve ítéli oda minden tanév végén.

Egyéb jutalmazások Az egész évben kiemelkedő munkát végző tanuló dicséretét a bizonyítványba is be kell vezetni. Az ilyen tanulót az iskola közössége előtt kell megdicsérni. Az a tanuló, akinek intézményi szinten is kiemelkedő a teljesítménye (tanulmányi és kulturális versenyek győztese, az év tanulója, sportolója), könyvjutalomban is részesíthető, a jutalom odaítéléséről a tantestület dönt, jutalmát a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt nyilvánosan veszi át. Csoportos jutalmazási formák Jutalomkirándulás, kulturális hozzájárulás, pénzjutalom. Osztályközösségek jutalmazásai  Az alsó tagozaton a tisztasági verseny győztes osztályának egy jutalom szabadnap jár. II. helyezett tárgyi jutalomban részesül.  Felső tagozaton a tisztasági verseny győztes osztálya tárgyi jutalomban részesül.  Felső tagozaton a tanulmányi verseny győztes osztályának jutalom szabadnap jár.  Hulladékgyűjtő verseny (műanyag, papír): minden osztálynak pénzjutalom jár a tanév során gyűjtött műanyag és papír mennyisége alapján, amit az osztályok a tanulmányi kirándulásaikon használhatnak fel 20. Az intézményi belső ellenőrzési rendje A pedagógiai munka belső ellenőrzése: Az ellenőrzés elvei  a pedagógiai munka ciklikusságának elve  rendszeresség, folyamatosság elve  komplexitás elve  objektivitás elve  folyamatos fejlesztés elve Az ellenőrzés szempontjai:  a nevelő-oktató munka hatékonysága a tanórákon és tanórán/iskolán kívüli foglalkozásokon (óravezetés, munkafegyelem, differenciálás, egyéni bánásmód, eredményesség, időkihasználás, stb.)  osztályfőnöki tevékenység megfigyelése;  az egyéni tanulás irányítása a tanórákon, foglalkozásokon, egyéni bánásmód; differenciált foglalkoztatás;  az ügyeleti rend megtartása,  fegyelem, osztály, tanulócsoport neveltségi szintje;  a pedagógus adminisztrációs tevékenysége;  a tanórákon, foglalkozásokon túli életébe való bekapcsolódás mértéke, eredményessége. Az ellenőrzés rendszere A nevelő-oktató munka belső ellenőrzésének megszervezéséért és működtetéséért az igazgató

felelős. Az ellenőrzés konkrét területeit, tartalmát, módszerét az ellenőrzési terv tartalmazza. Az ellenőrzési terv nyilvános, az éves munkaterv része. Eseti ellenőrzések lefolytatásáról az igazgató dönt. Az ellenőrzés tapasztalatait a pedagógusokkal egyénileg meg kell beszélni - szükség esetén a munkaközösség tagjaival. Az általánosítható tapasztalatokat - a feladatok egyidejű meghatározásával - tantestületi értekezleten összegezni, értékelni kell. Az intézmény belső ellenőrzési rendjét külön e célra szerkesztett szabályzat határozza meg. E szabályzat az igazgató utasítások körébe tartozik. Ő a felelős a teljes belső ellenőrzés koordinálásáért, végrehajtásáért. Az ellenőrzés célja:  Segítse elő az iskola feladatkörében a minél hatékonyabb oktatást  Támogassa a helyes kezdeményezéseket, ugyanakkor kellő időben figyelmeztessen az intézmény működésében felmerülő megalapozatlan vagy helytelennek minősülő intézkedésekre, tévedésekre, hibákra, hiányosságokra is  Segítse a vezetői intézkedések végrehajtását  Járuljon hozzá a hibák, hiányosságok, szabálytalanságok megelőzéséhez, a gazdálkodási fegyelemhez és a gazdálkodás javításához  Segítse az iskolai munka hatékonyságának megítélését, és mutasson rá a fejlesztés lehetséges útjaira. Az ellenőrzésre jogosult  Az intézmény vezetője  Az igazgatóhelyettes  A gazdasági vezető  A munkaközösség-vezetők A belső ellenőrzési területei: Nevelő-oktató munka Az igazgató és a helyettes a szervezeti és működési szabályzatban meghatározott tantárgyak, nevelési területek vonatkozásában felelős, a tartalmi munka és a tanügyi dokumentáció ellenőrzéséért. Az ellenőrzés módjai: Órák, tanórán kívüli foglalkozások, szülői értekezletek meglátogatása, konzultáció az osztályfőnökökkel és a szaktanárokkal. A tanügyi dokumentáció célellenőrzése, (naplók, bizonyítványok, ellenőrzők, anyakönyvek, helyettesítési napló stb.) A nevelő-oktató munka tartalmi ellenőrzésében az igazgató és a helyettese támaszkodnak a munkaközösség-vezető véleményére. A munkaközösség-vezetők az igazgató utasítása alapján az éves munkaterv, az intézmény teljesítményértékelési szabályzata alapján részt vesznek az ellenőrzésben. Az ellenőrzést ellenőrzési terv szerint kell végezni. Az osztályzatok számainak alakulását, dokumentálását kéthónaponként ellenőrizni kell. Az ellenőrzés típusai

 Vezetői ellenőrzés: igazgató, igazgatóhelyettes, gazdasági vezető, munkaközösség vezető végzi.  Csoportos ellenőrzés: munkaközösség, ellenőrzésre alakult munkacsoport végzi.  Egyéni ellenőrzés: önellenőrzés.  Külső szakértő által vezetett (végzett) ellenőrzés. Az ellenőrzés módszerei  megfigyelés (spontán vagy tervezett)  írásos kikérdezés (kérdőív)  interjú (egyéni vagy csoportos)  tanulók munkáinak vizsgálata  tanulói teljesítmények felmérése (mérés)  dokumentumok elemzése A belső ellenőrzés fő területei (Táblázatmellékelve) 21. A belépés és benntartózkodás rendje azok részére, akik nem állnak tanulói jogviszonyban az iskolával: Az iskolában portaszolgálat működik, így azok a személyek, akik nem állnak tanulói jogviszonyban az iskolával, az iskolába való belépéskor a portással találkoznak először, aki az idegeneket az igazgatói irodába kell, hogy vezesse. Az iskolavezetőség tagjai eldöntik, hogy az iskolával tanulói jogviszonyban nem álló személlyel folytatnak- e tárgyalásokat, egyáltalán szükséges-e a meghallgatása, találkozhat-e a tantestülettel. Idegenek az épületben nem tartózkodhatnak, a tanítást nem zavarhatják, a pedagógusokat a tanári szobában nem zaklathatják, nem kereshetik. 22. Reklámtevékenység szabályai az iskolában Az iskolában tilos a reklámtevékenység, kivéve, ha a reklám a gyermekeknek, tanulóknak szól és az egészséges életmóddal, a környezetvédelemmel, a társadalmi közéleti tevékenységgel, illetve a kulturális tevékenységgel függ össze. Bármilyen reklámozási tevékenység (nyomtatványok, szórólapok, plakátok stb.), az intézményben csak az igazgató engedélyével történhet. Engedély nélkül történő reklámtevékenységben közreműködő alkalmazott, illetve tanuló fegyelmi felelősségre vonható. 23. Különös közzétételi lista A 11/1994. (VI. 8.) MKM rendelet 10. számú melléklet alapján, intézményünk (2010. jan. 1től) az alábbi különös közzétételi listát lépteti életbe  Az intézmény alapdokumentumai: Alapító okirat, SZMSZ, Házirend, Pedagógiai Program, Minőségirányítási program.  A pedagógusok iskolai végzettsége és szakképzettsége hozzárendelve a helyi tanterv tantárgyfelosztásához.  A nevelő és oktató munkát segítők száma, feladatköre, iskolai végzettsége és szakképzettsége.  Az országos mérés-értékelés eredményei évenként feltüntetve.

 Az intézmény lemorzsolódási, évismétlési mutatói.  A volt tanítványok nyolcadik-kilencedik évfolyamon elért eredményei, évenként feltüntetve, a középiskolai, szakiskolai továbbtanulási mutatókat.  Szakkörök igénybevételének lehetősége, a mindennapos testedzés lehetőségei.  A hétvégi házi feladat szabályai, az iskolai dolgozatok szabályai.  Az iskolai tanév rendje.  Az iskolai osztályok száma, illetve az egyes osztályokban a tanulók létszáma.

24. Az iskola dokumentumainak hozzáférhetősége A szülők és más érdeklődők az iskola pedagógiai programjáról, szervezeti és működési szabályzatáról és házirendjéről az iskola igazgatójától, valamint igazgatóhelyettesétől, az iskolai munkatervben évenként meghatározott igazgatói, igazgatóhelyettesi fogadóórákon kérhetnek tájékoztatást. Az iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára elérhető lefűzött illetve digitális formában. A pedagógiai program és az intézményi SZMSZ egy-egy példánya a következő személyeknél, illetve a fenntartónál található meg:      

az iskola fenntartójánál az iskola honlapján az iskola irattárában az iskola könyvtárában a tanári szobában az iskola igazgatói irodájában.

25. A kiadmányozás szabályai Az intézményben bármilyen területen kiadmányozásra, a kiadványok továbbküldhetőségének és irattározásának engedélyezésére az intézményvezető jogosult. Kimenő leveleket csak az intézmény vezetője írhat alá. Az intézményvezető akadályoztatása esetén a kiadmányozási jog gyakorlója az intézményvezető által – aláírásával és az intézmény bélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatban – megjelölt magasabb vezető beosztású alkalmazottja az intézménynek. Az intézmény ügyintézésével kapcsolatban keletkező ügyiratoknak az alábbiakat kell tartalmazniuk: az intézmény adatai (név, cím, irányítószám, telefonszám, faxszám, e-mail cím) az irat iktatószáma az ügyintéző neve A kiadvány jobb felső részében a következőket kell feltüntetni: az irat tárgya

az esetleges hivatkozási szám a mellékletek száma A kiadványokat eredeti aláírással vagy hitelesített kiadványként lehet elküldeni. Ha a kiadványozó eredeti aláírására van szükség, a kiadvány szövegének végén, a keltezés alatt, a kiadványozó nevét, alatta pedig a hivatali beosztását kell feltüntetni. A hitelesítést a kiadvány jobb oldalán kell elvégezni. A keltezés alatt a kiadványozó nevét „s.k." toldattal valamint alatta a hivatali beosztását kell szerepeltetni. Bal oldalon „A kiadvány hiteles" záradékkal kell ellátni. A hitelesítést végző a záradékot aláírásával és bélyegzővel hitelesíti.

26. A képviselet szabályai A köznevelési intézmény képviseletére az intézményvezető jogosult, aki ezt a jogát meghatározott esetekben átruházhatja más személyre vagy szervezetre. Az intézmény képviseletéről a fenntartó – indokolt esetben – meghatározott ügyek tekintetében saját döntése alapján rendelkezhet. Az intézményvezető a képviseleti jogát – aláírásával és az intézmény körbélyegzőjével ellátott írásos nyilatkozatában – az általa kijelölt személyre ruházhatja át, kivéve a jogviszony létesítésével, módosításával és megszüntetésével kapcsolatos nyilatkozatok megtételét. A képviseleti jog átruházásáról szóló nyilatkozat hiányában – amennyiben az ügy elintézése azonnali intézkedést igényel – a nyilatkozattételre az a személy jogosult, akit erre a szervezeti és működési szabályzat helyettesítésről szóló rendelkezései az intézményvezető helyett történő eljárásra feljogosítanak. A képviseleti jog az alábbi területekre terjed ki: 1.1 jognyilatkozatok megtétele az intézmény nevében tanulói jogviszonnyal az intézmény és más személyek közötti szerződések megkötésével, módosításával és felbontásával, munkáltatói jogkörrel összefüggésben; 1.2 az intézmény képviselete személyesen vagy meghatalmazott útján 1.2.1

hivatalos ügyekben települési önkormányzatokkal való ügyintézés során állami szervek, hatóságok és bíróság előtt

az intézményfenntartó és az intézmény működtetője előtt 1.2.2

intézményi közösségekkel, szervezetekkel való kapcsolattartás során a nevelési-oktatási intézményben működő egyeztető fórumokkal, így a nevelőtestülettel, a szakmai munkaközösségekkel, a szülői szervezettel, a diákönkormányzattal, az óvodaszékkel, iskolaszékkel és kollégiumi székkel, az intézményi tanáccsal más köznevelési intézményekkel, szakmai szervezetekkel, nemzetiségi önkormányzatokkal, az intézmény fenntartásában és működtetésében érdekelt gazdasági és civil szervezetekkel az intézmény belső és külső partnereivel megyei, helyi gazdasági kamarával az intézmény székhelye szerinti egyházakkal munkavállalói érdekképviseleti szervekkel

1.3 sajtónyilatkozat megtétele az intézményről a nyomtatott vagy elektronikus média részére kifejezett rendelkezéssel arról, hogy mit és hogyan hozhatnak a nyilatkozatból nyilvánosságra; 1.4 az intézményben tudományos kutatás vagy szépirodalmi művek elkészítésének céljából történő információgyűjtés engedélyezéséről szóló nyilatkozat megtétele. 2. Az anyagi kötelezettségvállalással járó jogügyletekben való jognyilatkozat-tételről, annak szabályairól fenntartói, működtetői döntés vagy külön szabályzat rendelkezik. 3. Ha jogszabály úgy rendelkezik, hogy a jognyilatkozat érvényességéhez két képviseleti joggal rendelkező személy nyilatkozata szükséges, azon az intézmény igazgatója és valamelyik magasabb vezetői beosztásban lévő alkalmazottjának együttes aláírását kell érteni.

27. A tanulóval szemben lefolytatott fegyelmi eljárás részletes szabályai 1.1 Az elsőfokú fegyelmi jogkör gyakorlója a nevelőtestület, melynek nevében az igazgató jár el. 1.2 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület a kötelezettségszegésről való tudomásszerzéstől számított három hónapon belül dönt. A határozatot írásba kell foglalni, melyet az igazgató ír alá, s a nevelőtestület két szavazati jogú tagja aláírásával hitelesít. 1.3 A szülői szervezet és a diákönkormányzat közös kezdeményezésére biztosítani kell, hogy az intézményben a szülői szervezet és a diákönkormányzat közösen működtesse a

fegyelmi eljárás lefolytatását megelőző egyeztető eljárást. Az egyeztető eljárás célja a kötelességszegéshez elvezető események feldolgozása, értékelése, ennek alapján a kötelességszegő és a sértett közötti megállapodás létrehozása a sérelem orvoslása érdekében. 1.4 A fegyelmi eljárás megindításáról a nevelőtestület döntését követően az intézmény vezetője a diákönkormányzat választmányát a diákönkormányzatot segítő pedagógus révén, a szülői szervezet vezetőjét a helyben szokásos módon, a sértett és a kötelességszegő tanulót illetve törvényes képviselőjét az osztályfőnök útján haladéktalanul értesíti, melyben felhívja a figyelmet az egyeztető eljárás lefolytatásának lehetőségére. 1.5 Fegyelmi egyeztető eljárás lefolytatására akkor van lehetőség, ha azzal a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő, valamint a kötelességszegő, kiskorú kötelességszegő esetén a szülő egyetért. A tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő – az értesítés kézhezvételétől számított öt tanítási napon belül – írásban bejelentheti, hogy kéri az egyeztető eljárás lefolytatását. A fegyelmi eljárást folytatni kell, ha az egyeztető eljárás lefolytatását nem kérik, továbbá ha a bejelentés iskolába történő megérkezésétől számított tizenöt napon belül az egyeztető eljárás nem vezetett eredményre. 1.6 Harmadszori kötelességszegés esetén a nevelőtestület az egyeztető eljárás alkalmazását megtagadhatja. A döntése előtt be kell szerezni, a diákönkormányzat, a szülői szervezet és az intézményi tanács – ennek hiányában az iskolaszék – véleményét. 1.7 Az egyeztető eljárás lefolytatására a nevelőtestület olyan pedagógust bíz meg, akinek személyét mind a kötelességszegő, mind a sérelmet szenvedett tanuló elfogadja. 1.8 Az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy az igazgatóval való konzultáció után jelöli ki az eljárás helyszínéül szolgáló termét az iskolának, valamint az egyeztető eljárás időpontját, melyről az érintett feleket levélben értesíti. 1.9 Az egyeztető eljárásról készített jegyzőkönyv vezetésére az egyeztető eljárás lefolytatásáért felelős személy kéri fel az intézmény valamely alkalmazottját. 1.10 Az egyeztető eljárást a fegyelmi eljárás megindítását követő tizenöt napon belül le kell folytatni. 1.11 Ha a kötelességszegő és a sértett az egyeztetési eljárásban megállapodott a sérelem orvoslásában, közös kezdeményezésükre a fegyelmi eljárást a sérelem orvoslásához szükséges időre, de legfeljebb három hónapra fel kell függeszteni. Ha a felfüggesztés ideje alatt a sértett, kiskorú sértett esetén a szülő nem kérte a fegyelmi eljárás folytatását, a fegyelmi eljárást meg kell szüntetni. Ha a sérelem orvoslására kötött írásbeli megállapodásban a felek kikötik, az egyeztető eljárás megállapításait és a megállapodásban foglaltakat a kötelességszegő tanuló osztályközösségében meg lehet vitatni, továbbá az írásbeli megállapodásban meghatározott körben nyilvánosságra lehet hozni.

1.12 Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető. A fegyelmi eljárás megindítása és lefolytatása kötelező, ha a tanuló maga, illetve a kiskorú tanuló szülője gyermeke ellen kéri. 1.13 A fegyelmi büntetés megállapításánál a tanuló életkorát, értelmi fejlettségét, az elkövetett cselekmény súlyát, közösségre gyakorolt hatását figyelembe kell venni. 1.14

A fegyelmi büntetést a nevelőtestület egyszerű szótöbbséggel hozza.

1.15 Az diákönkormányzat véleményét a fegyelmi eljárás során be kell szerezni és írásba kell foglalni, melyet az eljárás során a diákönkormányzatot segítő pedagógus ismertet. 1.16 A fegyelmi büntetés lehet a) megrovás; b) szigorú megrovás; c) meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, megvonása, mely szociális kedvezményekre és juttatásokra nem vonatkoztatható; d) áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, mely utóbbi akkor alkalmazható, ha az iskola igazgatója megállapodott a másik (fogadó) iskola igazgatójával; e) eltiltás az adott iskolában a tanév folytatásától, mely nem alkalmazható akkor, ha a tanév végi osztályzatok már megállapításra kerültek, viszont a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos; f) kizárás az iskolából, mely a tanköteles tanuló esetén csak akkor alkalmazható, ha a fegyelmi vétség rendkívüli vagy ismétlődő jellegű és igen súlyos. 1.17 A fegyelmi eljárás lefolytatásával az igazgató – a nevelőtestület véleményének kikérését követően – olyan pedagógust bíz meg, akitől az ügy tárgyilagos elbírálásában való részvétel elvárható. 1.18 A fegyelmi eljárás megindításáról - az indok megjelölésével - a tanulót és a kiskorú tanuló szülőjét a fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus értesíti, s gondoskodik arról, hogy az eljárás során a tanuló meghallgatására sor kerüljön, és álláspontját, védekezését elő tudja adni. 1.19 Kiskorú tanuló esetén a fegyelmi eljárásba a szülőt minden esetben be kell vonni. A fegyelmi eljárásban a tanulót és a szülőt meghatalmazott is képviselheti. 1.20 A fegyelmi eljárás lefolytatásával megbízott pedagógus - az igazgatóval való egyeztetést követően – kijelöli a fegyelmi eljárás (meghallgatás, tárgyalás) helyét, időpontját, gondoskodik a technikai feltételek biztosításáról, az érintett felek illetve az eljárási cselekmények más résztvevőinek értesítéséről.

1.21 Ha az eljárás alá vont tanuló vitatja a terhére rótt kötelezettségszegést, vagy a tényállás tisztázása végett arra szükség van, fegyelmi tárgyalást kell tartani. 1.22 A fegyelmi tárgyalást a fegyelmi eljárás lefolytatásával a nevelőtestület által egyszerű szótöbbséggel megbízott öttagú pedagógusokból álló bizottság folytatja le a fegyelmi eljárás megindításától számított igazgatói döntést követő harminc napon belül. A fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság saját tagjai közül egyszerű szótöbbséggel elnököt választ. 1.23 A fegyelmi tárgyalás nyilvános. A fegyelmi tárgyalást levezető bizottság dönthet úgy, hogy a nyilvánosságot a tanuló illetve képviselője kérésére korlátozhatja vagy kizárhatja. 1.24 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyaláson a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke szóban kihirdeti. A kihirdetéskor ismertetni kell a határozat rendelkező részét és rövid indokolását. Ha az ügy rendkívüli bonyolultsága vagy más fontos ok szükségessé teszi, a határozat szóbeli kihirdetését a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság legfeljebb nyolc nappal elhalaszthatja. 1.25 A fegyelmi eljárást határozattal meg kell szüntetni, ha a) a tanuló nem követett el kötelességszegést, b) a kötelességszegés nem indokolja a fegyelmi büntetés kiszabását, c) a kötelességszegés elkövetésétől számított három hónapnál hosszabb idő telt el, d) a kötelességszegés ténye nem bizonyítható, e) nem bizonyítható, hogy a kötelességszegést a tanuló követte el. 1.26 A fegyelmi határozatot a fegyelmi tárgyalást lefolytató bizottság elnöke a kihirdetést követő hét napon belül írásban meg kell küldeni az ügyben érintett feleknek, kiskorú fél esetén a szülőjének. Megrovás és szigorú megrovás fegyelmi büntetés esetén a határozatot nem kell írásban megküldeni, ha a fegyelmi büntetést a tanuló - kiskorú tanuló esetén a szülő is - tudomásul vette, a határozat megküldését nem kéri, és az eljárást megindító kérelmezés jogáról lemondott. 1.27 Az elsőfokú határozat ellen a tanuló, kiskorú tanuló esetén pedig a szülő is nyújthat be fellebbezést. A fellebbezést a határozat kézhezvételétől számított tizenöt napon belül kell az igazgatóhoz írásos kérelemben beadni. A kérelem beérkezésétől számított nyolc napon belül az intézmény igazgatója a kérelmet az ügy összes iratával együtt a fenntartóhoz továbbítja. 1.28 A tanuló – a megrovás és a szigorú megrovás kivételével – fegyelmi büntetés hatálya alatt áll. A fegyelmi büntetés hatálya nem lehet hosszabb: meghatározott kedvezmények, juttatások csökkentése, illetve megvonása fegyelmi büntetés esetén hat hónapnál; áthelyezés másik osztályba, tanulócsoportba vagy iskolába, fegyelmi büntetések esetén tizenkettő hónapnál.

1.29 A fegyelmi büntetés végrehajtása – különös méltánylást érdemlő körülményekre és a fegyelmi vétség alapjául szolgáló cselekmény súlyára való tekintettel – legfeljebb hat hónap időtartamra felfüggeszthető. 1.30 A fegyelmi ügy elintézésében és a határozat meghozatalában nem vehet részt a sértett vagy a kötelességszegő tanuló közeli hozzátartozója osztályfőnöke illetve osztálytanítója napközis nevelője felsős tanuló esetén volt osztálytanítója a fegyelmi vétség sértettje akitől az ügy tárgyilagos elbírálása egyéb okból nem várható el. 1.31 A fegyelmi eljárásra egyebekben a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 58. § alapján a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-60. §-ai az irányadók.

28. Elektronikus úton előállított papíralapú nyomtatványok hitelesítésének rendje Az elektronikus úton előállított nyomtatványokat a digitalizálást végző személy köteles papíralapú formában is előállítani. Az elektronikus nyomtatványt – az igazgató utasítása szerinti gyakorisággal – papíralapon is hozzáférhetővé kell tenni, azaz ki kell nyomtatni. A papíralapú nyomtatványt kinyomtatását követően: -

el kell látni az igazgató eredeti aláírásával és az intézmény bélyegzőjével,

-

az iraton fel kell tüntetni a dokumentum eredeti adathordozójára való utalást: „elektronikus nyomtatvány”,

-

az elektronikus és a nyomtatott (hitelesített) kiállítás dátumát,

-

az vonatkozó jogszabályi rendelkezés szerint meghatározott ideig az irattárazási szabályzat alapján irattári dokumentumként kell lerakni.

A papír alapú irattárazás tekintetében a személyiségi, adatvédelmi és biztonságvédelmi követelmények megtartásáért az intézményvezető felel, valamint a hitelesítésről az intézményvezetőnek kell gondoskodnia. 29. A

vezetők és az intézményi tanács közötti kapcsolattartás formája, rendje

1. A nemzeti köznevelési törvény alapján a helyi közösségek érdekeinek képviseletére a szülők, a tanulók, a nevelőtestület, az intézmény székhelye szerinti települési önkormányzat, a történelmi egyházak, a helyi gazdasági kamara és az intézményfenntartó képviselőiből alakult intézményi tanács a nevelési-oktatási intézménynek a működését érintő valamennyi kérdésben véleményt nyilvánító egyeztető fóruma. 2. Az iskola intézményi tanáccsal való kapcsolattartásáért az igazgató a felelős. 3. Az intézményi tanácsot működési rendjében meghatározott tisztségviselője illetve tagja képviseli az iskolával való kapcsolattartás során. 4. Az igazgató félévenként egy alkalommal beszámol az intézményi tanácsnak az iskola működéséről. 5. Az intézményi tanács elnöke számára a nevelőtestület félévi és a tanévi pedagógiai munkájának hatékonyságáról szóló elemzését elvégző értekezletéről készített jegyzőkönyvet a tanév rendjéről szóló miniszteri rendeletben meghatározott határidőn belül az igazgató elküldi. 6. Az intézményi tanács képviselőjét meg kell hívni az szülői választmány és a diákönkormányzat vezetősége valamint az iskolaszék vezetője részére tartandó tájékoztató értekezletre, melyet az iskola igazgatója és igazgatóhelyettesei évente három alkalommal (tanév elején, félév végén és a tanév szorgalmi időszakának végén) hívnak össze. Az értekezleten az igazgató véleményezteti az éves iskolai munkatervet, a tanév helyi rendjéről szóló nevelőtestületi javaslatot, szól a tanév kiemelt feladatairól, valamint a tanulmányi munka értékeléséről, a munkatervben rögzített feladatok teljesítéséről. 7.

Szükséges esetben az intézményi tanács képviselője az iskolavezetőség, valamint a nevelőtestület értekezleteire is meghívhatóak.

8. Az intézményi tanács és az iskola vezetősége közötti kapcsolattartás egyéb szabályait az éves iskolai munkaterv és az intézményi tanács működési rendje, valamint munkaprogramja határozza meg.

IV. Záró rendelkezések Az intézmény eredményes és hatékony működéséhez szükséges további rendelkezéseket a mellékletekben foglaltak szabályozzák. Az SZMSZ módosítása csak a nevelőtestület elfogadásával, a jogszabályban előírt közösségek egyetértésével, a fenntartó jóváhagyásával lehetséges.

VI. Legitimációs záradékok 1. A SZMSZ hatálybalépése A SZMSZ ....2013... év .........október.... hó ..8....... napján a nevelőtestület általi elfogadásával lép hatályba, és visszavonásig érvényes. A felülvizsgált szervezeti és működési szabályzat hatálybalépésével egyidejűleg érvényét veszti az előző SZMSZ. 2. A SZMSZ felülvizsgálata A SZMSZ felülvizsgálatára sor kerül jogszabályi előírás alapján, illetve jogszabályváltozás esetén, vagy ha módosítását kezdeményezi az intézmény nevelőtestülete, a diákönkormányzat, az intézményi tanács, ennek hiányában az iskolaszék, óvodaszék, kollégiumi szék, ennek hiányában a szülői szervezet. A kezdeményezést és a javasolt módosítást az intézményvezetőhöz kell beterjeszteni. A SZMSZ módosítási eljárása megegyezik megalkotásának szabályaival.