A MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA

MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA 2694 MAGYARNÁNDOR, ISKOLA U. 1. telefon/fax: +36-35/572-009 e-mail: [email protected] www.altisk-magyarnandor.sulinet.hu

A MAGYARNÁNDORI ÁLTALÁNOS ISKOLA PEDAGÓGIAI PROGRAMJA

Tartalom 1. Az iskola nevelési programja .............................................................................................. 3 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ............. 3 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ............................................. 6 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................. 9 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................................ 10 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok ............................................... 13 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység .................. 14 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje .................................... 22 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel ......................................... 22 1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ................................................................. 25 1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai................................................. 26 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai ................................................................................ 27 2. Az intézmény helyi tanterve .............................................................................................. 28 2.1 A választott kerettanterv megnevezése .............................................................................. 28 2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám ............................................................................ 29 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei ............... 30 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása ....... 31 2.5 Mindennapos testnevelés.................................................................................................... 32 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai .................... 33 2.7 Projektoktatás ..................................................................................................................... 33 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .......................................................... 33 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái.........34 2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ................. 36 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ....................................... 37 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek .............. 37 2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ................................................. 38 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ................. 41 3. Kiemelt pályázataink……………………………………………………………………..45 3.1 A TÁMOP 3.1.4. B-13/1-2013-0001 pályázat……………………………………………45 3.2 A TÁMOP 3.1.4. C-14-2015-0536 pályázat……………………………………………...45 Záradékok

2

1. Az iskola nevelési programja 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai elvek Az iskola, mint mentálhigiénés intézmény. A nevelő- oktató munkánk során a személyiségfejlesztés érdekében a következő pedagógiai elveket tartjuk szem előtt. 1. esélyegyenlőség elve 2. életkori és egyéni sajátosságok figyelembevételének elve 3. a pedagógus vezető szerepének elve 4. az egyenrangúság elve 5. a következetesség elve 6. nyitottság a másság iránt, elfogadás elve 7. pedagógiai humanizmus elve 8. közösséghez tartozás elve 9. külső hatások elve 10. bizalom elve 11. szemléletesség elve 1.1.2 Célok Pedagógiai tevékenységünk célja mindazoknak az intellektuális és emberi-erkölcsi értékeknek a kialakítása tanítványainkban, melyek birtokában az egyéni boldogulásukat megteremti.  Célunk, hogy a tanulóink megismerjék az egészséges életmód szabályait.  Ismerjék meg a drog egészségkárosító hatását.  Célunk, hogy a tanulóinkat érdeklődésüknek, képességüknek és tehetségüknek megfelelően készítsük fel a továbbtanulásra, hogy a 8 osztály elvégzése után minden tanulónk valamelyik közép-, vagy szakközépiskolában folytathassa tanulmányait.  A kiemelkedő képességű tanulóinknak biztosítani kell tehetségük kibontakoztatását. Ennek érdekében célunk az önbizalomnak, a megmérettetés igényeinek és bátorságának, a versenyszellemnek a kialakítása.  Célunk, hogy a hátrányos helyzetű tanulóinkat felzárkóztassuk, esélyt kell kapniuk a szociokulturális hátrányaik leküzdésére.  Megalapozzuk az élethosszig tanulás igényét.  Szülőket partnerként kezelve megnyerjük nevelési elveinknek, egységes szemléletet alakítsunk ki.  Célunk az önművelés, önmegvalósítás lehetőségének kialakítása, mások jogos igényeinek csorbítása nélkül.  Célunk, hogy meglássuk, megláttassuk és továbbfejlesszük minden gyermekben személyiségének értékeit.  Célunk az, hogy neveljük gyermekeinket toleranciára, a másság elfogadására, empátiára.  Tanulóinkat az egymás iránti elfogadásra, a kulturált együttélés szabályainak elfogadására és betartására neveljük. 1.1.3 Feladatok Pedagógiai munkánk alapvető feladata, hogy a gyermeki nyitottságra, fogékonyságra, érdeklődésre és aktivitásra építve a személyiségfejlődés szempontjából kiemelten fontos értékeket tanulóink elsajátítsák, ezek váljanak bennük meggyőződéssé és határozzák meg viselkedésüket, magatartásukat. 3

A céljaink sikeres megvalósulása érdekében alapvető feladataink a következők:  Nevelői példamutatás, a nevelő személyiségének pozitív kisugárzása.  A tanulás iránti motiváció kifejlesztése, fenntartása, tanulási módszerek elsajátíttatása.  A tanulási szokások megalapozása.  A tanulók felelősségtudatának, kitartás képességének fejlesztése, érzelemvilágának gazdagítása.  Alapvető képességek és készségek kifejlesztése.  Tanulóink személyiségének, képességeinek megismerése, az egyéni képességek, kibontakoztatása.  Tanulási nehézségekkel küszködő gyermekek felzárkóztatása, segítése az egyéni továbbhaladásban.  A tanulási tevékenységek közben az önuralom, önfegyelem, kulturált viselkedés, önértékelés, önismeret kialakítása.  A humánus magatartásminták, szokások erősítése.  A gyerekek megismertetése különböző csoportok szokásaival, kultúrájával, életmódjával.  A bizalomteljes légkör kialakítása.  Magatartási zavarokkal küzdő gyerekek megfelelő terápiához juttatása, megfelelő szakemberhez irányítással.  Gyermekeink felelősségtudatának, a kitartás képességének fejlesztése, érzelmeik gazdagítása. 1.1.4 Eszköz- és eljárásrendszer Nevelési módszereink, a kitűzött nevelési céljaink elérése érdekében a pedagógusaink által alkalmazott személyiségfejlesztésre irányuló eljárások, nevelési módszerek összessége. A pedagógus személyisége maga is munkaeszköz, modellértékű a gyermek számára. Módszereinket a nevelés folyamatában betöltött szerepük alapján csoportosítottuk. A meggyőzés, a felvilágosítás, a tudatosítás módszerei:  meggyőzés  minta  érzelmi kötődés  példakép, példakövetés  eszménykép  bírálat, önbírálat  beszélgetés  felvilágosítás  előadás  vita  beszámoló A tevékenység megszervezésének módszerei:  követelés  megbízás ellenőrzés  értékelés  játékos módszerek  gyakorlás  tanulói aktivitás

4

    

differenciálás egyéni képességfejlesztés projektoktatás motiváció tapasztalatszerzés

A magatartásra ható módszerek: A gyermek érzelmi, személyes kötődésbeli szempontok szerint viselkedik. Fegyelmező erő lehet ez a kötődés. a.) ösztönző módszerek  ígéret, ennek teljesítése  helyeslés  bíztatás  elismerés  dicséret  osztályozás  jutalmazás  szeretet, pozitív élményszerzés, humor b.) kényszerítő módszerek  felszólítás  követelés  parancs  büntetés c.) gátlást kiváltó módszerek  felügyelet  ellenőrzés  figyelmeztetés  intés  fenyegetés  tilalom  átterelés  elmarasztalás 1.1.5 Tanórán kívül alkalmazott eszközök, eljárások  hagyományőrző tevékenységek  ünnepek megünneplése  napközis, szabadidős tevékenységek  tehetséggondozó, felzárkóztató foglalkozás  iskolai könyvtár  sportkör  szakkörök  tanulmányi kirándulás  természettudományi nap  társadalomtudományi és művészeti nap

5

Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő és oktató munkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább a 90 %- a a nyolcadik évfolyam végén:  minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés- oktatás kerettanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek,  rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel, jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen,  ismeri a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés- és magatartásformákat,  elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A szakmai célok megvalósítása egy elkötelezett, hivatásszerető, szakmailag jól felkészült tanári testület segítségével történik. Az integráció speciális feladatokhoz kellő számú és felkészültségű segítő szakember alkalmazása szükséges. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskola célja a személyiségfejlesztés, maga az iskolai munka a személyiség szervezett tervszerű fejlesztése. A személyiségfejlesztés célja, hogy tanulóink önálló személyiséggé váljanak, pozitív személyiség-vonásokkal, viselkedési normákkal és értékekkel rendelkezzenek. Valamennyi tanulónk legjobb tudása és képessége szerint végezze el az általános iskolát. Célkitűzéseink  Tanulóink önállósága, öntevékenysége, alkotó részvétele a tanulásban.  Rendszeresség, fegyelem, pontosság kialakítása.  Önismeret, önelfogadás, önértékelés képességének fejlesztése, önálló döntésre képes ember nevelése.  Kitartás, szorgalom, céltudatosság kialakítása.  Együttműködési készség fejlesztése, egymás segítése és tisztelete.  A tanulók testi képességeinek fejlesztése, az állóképesség az egészséges életmódra nevelés.  Nemzeti hagyományaink, kultúránk, történelmünk ismerete, tisztelete és szeretete. Feladataink A tanulói személyiségfejlesztésre irányuló nevelő és oktató munka a tanulók közösségében, illetve a közösség által is, történik, ennek megszervezése, irányítása alapvető feladatunk.  A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.  A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében Feladata: A tanulói közösségek irányításánál a nevelőknek alkalmazkodniuk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz, a kisgyermek heteronóm személyiségének lassú átalakulásától az autonóm, önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig.  Az önkormányzás képességének kialakítása Feladata: A tanulói közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedni, illetve az elvégzett munkát értékelni.

6

 A tanulói közösségek tevékenységének megszervezése Feladata: A közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése, a közösségi együttéléshez szükséges magatartási és viselkedési formákhoz tapasztalatok megszerzésének biztosítása.  A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása. Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása. A személyiségfejlesztés feladatainak megvalósítását szolgáló tevékenységi rendszer és szervezeti formák a.) Tanítási órák keretében Az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamatban kiemelten fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását és a differenciálást.  Célunk, hogy tanulóink motiváltak legyenek a tanulási folyamatban, a meghatározott ismeret-, és készségrendszert úgy sajátítsák el, hogy kialakuljon igényük a további önálló ismeretszerzésre, és képességeik az önálló problémamegoldásra.  A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenységét, aktivitását biztosítják. Cselekvésre késztető érzelmek kialakításában a nevelő személyisége meghatározó.  Kiemelten fontos feladat a differenciálás, a lehetőségekhez mérten igazodni kell a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez, és az egyes tantárgyakból nyújtott teljesítményéhez. A nevelők az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítik az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat (önálló és csoportos formák). b.) Tanítási órákon kívüli keretben  Hagyományőrző tevékenységek Iskolai ünnepségek, megemlékezések rendezése történelmi évfordulóink tiszteletére (október 6. október 23., március 15., Nemzeti Összetartozás Napja) A tanulók érzelmi kötődésének fejlesztését is szolgálja a tanévnyitó, mikulás, karácsonyi, gyermeknapi, ballagási és tanévzáró ünnepély.  Diákönkormányzat A tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviseletére, szabadidős tevékenység segítésére hatékony forma. Az önállóság, együttműködés, céltudatosság kialakítása, fejlesztése nevelői segítséggel történik.  Napközi otthon, tanulószoba Kiegészíti, erősíti, elmélyíti a tanítási órákon folyó személyiségfejlesztő tevékenységet elsősorban az egyéni képességekhez igazodó munkaformákkal. Iskolánkban egy alsó és egy felső tagozati csoport működik. A tanórákra való felkészülésen túl változatos foglalkozásokat, nyugodt körülményeket, gondosan előkészített szabadidős programokat biztosítunk tanulóinknak, hogy személyiségük fejlődését pozitív irányba befolyásoljuk. A napirend helyes időbeli arányainak kialakítása érdekében megfelelő mértékű házi feladatot adunk. Igény esetén nyári napközit szervezünk.  Szakkörök A szakkörök működése a tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálja. Rendkívüli lehetőséget nyújthat az érzelmi, esztétikai nevelés és a közösségi nevelés területén. Szakkörök indításáról - az igények és lehetőségek figyelembevételével- minden tanév elején születik döntés.

7

 Iskolai sportkör A tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók testedzését, valamint a tanulók felkészítését az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Kiemelt szerepe van a testmozgás iránti igényfelkeltésében, az egészséges, edzett személyiség kialakításában.  Tanulmányi versenyek, vetélkedők, bemutatók Elsősorban a tehetséges tanulók, továbbfejlesztését segíti, értelmi, érzelmi, akarati, erkölcsi nevelés megvalósítására teremt kiváló lehetőséget. A személyiségfejlődés érdekében vetélkedőket, szemléket (természettudományi, társadalomtudományi és művészeti vetélkedő) szervezünk. Benevezünk más szervek által meghirdetett pályázatokra, versenyekre is. Ezeken a részvétel önkéntes, de helyi tevékenység részeként a gyermekek személyiségének fejlődését, az iskolai közösség épülését, az iskola hírnevének növelését kell szolgálniuk. Az egyes versenyekre bejutott tanulók utaztatását a fenntartó, vagy az intézmény, a tanulók kíséretét az iskola biztosítja.  Iskolai kirándulások Az iskola nevelői a tantervi követelmények eredményesebb teljesülése, a nevelőmunka hatékonyabbá tételének egyik lehetősége. A szülőhely a haza megismerésének, a nemzeti kultúra, hagyományok ápolásának megbecsülésének, tiszteletének kialakítására rendkívüli lehetőséget teremt. Az iskolai kiránduláson való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük.  Múzeumi, kiállítási, könyvtári és művészeti rendezvényekhez kapcsolódó foglalkozások Elsősorban az érzelmi és az esztétikai nevelés fontos területe, a kulturális értékek iránti igény felkeltésének alakításának lehetőségét teremti meg. Az e foglalkozásokon való részvétel – amennyiben költségekkel jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Rendszeresen megszervezzük a filharmóniai koncertsorozatot, az előadásokon az egész iskola részt vesz. A költségtérítéses csoportok működéséről az igények felmérése után az iskolavezetés dönt. Rendszeresen részt veszünk rendhagyó órákon, kiállításokon. Lehetőséget biztosítunk tanulóinknak, hogy a művelődési házban szervezett meseszínház sorozat előadásain részt vehessenek. A szülők és tanulók igényei szerint – nem kötelező részvétellel – segítünk megszervezni, színház- és mozi látogatást, kirándulást. Kíséretet biztosítunk ezekre, mivel jó színteret kínálnak a személyiség sokoldalú fejlesztéséhez.  Képesség kibontakoztató és felzárkóztató foglalkozások Az egyéni képességek fejlesztése, a gyenge teljesítményt nyújtó, tanulási nehézségekkel küzdő tanulók tanulási, továbbtanulási esélyeinek kiegyenlítését szolgálja. A szociális hátrányok enyhítését is segítő pedagógiai tevékenység. A tanulók személyiségfejlesztésének rendkívül hatékony területe. Értelmi, érzelmi, akarati, erkölcsi nevelésben a nevelővel való személyes kapcsolat példaértékű. Fejlesztő pedagógus alkalmazása kiemelten fontos.  Integrációs felkésztés A képesség kibontakoztató felkészítés integrációs felkészítésnek minősül, ha egy osztályban valósítjuk meg a fejlesztésre nem szorulókkal. Az iskola vezetés szükség esetén a 20/2012. EMMI rendelet 171-172.§-sa alapján megteszi a megfelelő intézkedéseket.

8

1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskola feladatai Az egészségfejlesztés – és annak egyik megvalósulási formája, a korszerű egészségnevelés – az egészségi állapot erősítésére és fejlesztésére irányul. Ide tartozik például az egészséges táplálkozás, a szabadidő aktív eltöltése, a mindennapos testmozgás, a személyi higiéné, a lelki egyensúly megteremtése, a harmonikus párkapcsolat és családi élet kialakítása, fenntartása, a családtervezési módszerek, az egészséges és biztonságos környezet kialakítása, az egészségkárosító magatartásformák elkerülése, a járványügyi és élelmiszer-biztonság megvalósítása. Az egészségfejlesztési feladatok megoldása során az iskola:  minden rendelkezésre álló módszerrel elősegíti a tanulók és a nevelőtestület egészségének védelmét, az egészség fejlesztését és az eredményes tanulást,  együttműködést alakít ki a pedagógiai, egészségügyi, gyermekvédelmi szakemberek, a szülők és a diákok között annak érdekében, hogy az iskola egészséges környezet legyen,  egészséges környezetet, iskolai egészségnevelést és iskolai egészségügyi szolgáltatást biztosít, ezekkel párhuzamosan együttműködik a helyi közösség szakembereivel és hasonló programjaival, valamint az iskola személyzetét célzó egészségfejlesztési programokkal,  kiemelt jelentőséget tulajdonít az egészséges étkezésnek, a testedzésnek és a szabadidő hasznos eltöltésének, teret ad a társas támogatást, a lelki egészségfejlesztést és a tanácsadást biztosító programoknak,  olyan nevelési gyakorlatot folytat, amely tekintetbe veszi a pedagógusok és a tanulók „jól-létét” és méltóságát, többféle lehetőséget teremt a siker eléréséhez, elismeri az erőfeszítést, a szándékot, támogatja az egyéni előrejutást,  törekszik arra, hogy segítse tanulóinak, az iskola személyzetének, a családoknak, valamint a helyi közösségek tagjainak egészségük megőrzését, együttműködik a helyi közösség vezetőivel, hogy utóbbiak megértsék, a közösség hogyan járulhat hozzá – vagy éppen hogyan hátráltathatja – az egészség fejlesztését. Az iskolai egészségfejlesztésnek ahhoz kell hozzájárulnia, hogy a tanulók kellő ösztönzést és tudást szerezhessenek egy személyes és környezeti értelemben egyaránt ésszerű, a lehetőségeket felismerő és felhasználni tudó, egészséges életvitelhez. Ehhez arra van szükség, hogy az egészséggel összefüggő kérdések fontosságát értsék, az ezzel kapcsolatos beállítódások szilárdak legyenek, s konkrét tevékenységekben alapozódhassanak meg. Az egészséges életmód, életszemlélet, magatartás szempontjából lényeges területeknek az iskola pedagógiai rendszerébe, összes tevékenységébe be kell épülnie. Ezek közé tartoznak az alábbiak:  önmagunk ismerete  egészségi állapotunk ismerete  a mozgás fontossága Az egészségfejlesztésben képzett pedagógus szakembernek támaszkodnia kell az osztályfőnökök és az iskolai egészségügyi szolgálat szoros együttműködésére, a szaktanárok és a munkaközösség-vezetők munkájára. A feladat jellege közös problémakezelést és egységes viszonyulást igényel a résztvevők között:  intézményvezető vagy megbízottja  egészségnevelő pedagógus  iskolaorvos, védőnő  diákönkormányzatot segítő pedagógus  napközis és tanulószobai csoportok vezetői.

9

1.3.2 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanírási órákon belül (osztályfőnöki, biológia és testnevelés óra) és délutáni csoportfoglalkozásokon valósul meg az óra részeként. Ezt a feladatot az ifjúsági védőnő látja el, aki ifjúsági védőnői szakdiplomával és egészségfejlesztő, mentálhigiénikus szakdiplomával is rendelkezik. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb célja  fejleszteni a beteg, sérült és fogyatékkal élő emberek iránti elfogadó és segítőkész magatartást,  megismertetni a környezet – elsősorban a háztartás, az iskola és a közlekedés, a veszélyes anyagok – egészséget, testi épséget veszélyeztető leggyakoribb tényezőit,  felkészíteni a veszélyhelyzetek egyéni és közösségi szintű megelőzésére, kezelésére. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái  Szervezetten, a biológia–egészségtan tanterv részeként, 8. évfolyamon „Összhangban a környezettel: az egészség megőrzése” című fejezet kiegészítéseként. A szaktanár a védőnő által összeállított óravázlat segítségével kéri számon a tanultakat.  Önkéntes jelentkezés formájában, tanórán kívüli csoportfoglalkozáson, tanfolyamon való részvétellel. Iskolánk kapcsolatot tart a Magyar Vöröskereszt helyi szervezetével, továbbá az elsősegélynyújtásban járatos szakemberekkel, akik a felmenő rendszerű elsősegélynyújtó versenyek megszervezésében, az utazás lebonyolításában segítik a közösségi munkát. 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A közösség olyan együttműködésre szerveződött emberi csoport, amelyet a közös érdek, közös cél, közös értékrend és közös tudat tart össze. Fontos az együttes élmény ereje, mert a közös szokások révén kialakult elvárások lesznek a szabályozók. Az igazi tanulói és más emberi közösség a legegyetemesebb emberi, kulturális, vallási, nemzeti és szociális értékek hordozója, közvetítője, amely messzemenően figyelembe veszi a közösség tagjainak egyéni sajátosságait. Célkitűzésünk A közösség segítse az egyének fejlődését, képességeinek kibontakozását úgy, hogy azok egyéni lehetőségeik maximumára jussanak el. A közösségi nevelés területei  a család,  az iskola,  az iskolán kívüli közösségek. Az iskola keretén belül működő közösségi nevelés területei  tanítási órák,  tanítási órán kívüli egyéb iskolai foglalkozások (pl. napközi, kirándulások, sportfoglalkozások)  diákok által szervezett, tanórán kívüli iskolai foglalkozások (diák-önkormányzati munka),  szabadidős tevékenység.

10

Nagyon fontos az oktatás és a szabadidős tevékenység gondosan megtervezett, átgondolt munkamegosztása, amely az egymásra épülés teljes rendszerét jelenti. Az iskolai szabadidős tevékenység jó teret biztosít a közösségfejlesztő munkának. A közösségfejlesztés az a folyamat, amely aktív, dinamikus kapcsolatot teremt az egyén és a társadalom között. Ebben a folyamatban alakul ki az egyén és társadalom konkrét, áttekinthető, értelmezhető, átélhető viszonya. Ebből adódik, hogy a tanulók közösségben, illetve közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása az iskola oktató-nevelő munkájának egyik alapvető feladata. A közösségi nevelés érdekében lehetőséget biztosítunk gyermekeinknek:  egyéni képességeiknek megfelelő, ezeket fejlesztő tevékenységre,  kezdeményező részvételre a közösségi élet megszervezésében,  fejlesztjük öntevékenységüket,  kifejlesztjük együttműködési szándékukat,  segítjük őket a közeli és távolabba környezettel való kapcsolatteremtésben,  finomíjuk fogékonyságukat a közösség problémái iránt,  felkeltjük érdeklődésüket a problémák megoldásában való aktív részvételre,  alkalmat teremtünk tapasztalatszerzésre,  segítjük a közéletbe való bekapcsolódásukat,  elemezzük a tanulságokat,  megosztjuk tapasztalatainkat,  lehetőséget nyújtunk az erkölcsi, magatartási szabályok érvényesítésére, gyakorlására,  segítjük erkölcsi érzelmeik fejlődését. Célkitűzésünk A gyerekekben alakuljon ki életkorral változó közösségi magatartás a kisgyermek heteronóm – a felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától az autonóm – önmagát értékelni és irányítani képes – személyiséggé válásig. Feladatunk Az önkormányzás képességének kialakítása a nemzeti köznevelési törvény szellemében, amely a nevelő-oktató munka lényegének tekinti a tanulók demokratikus szellemben való nevelését, bevonásukat az iskolai életbe. A gyermekközösségek folyamatos fejlesztésének eszköze a tanulók önkormányzatának működtetése. A diákönkormányzat működése a szűkebb közösség (osztály), és a tágabb (iskolai) közösség előremozgását segíti, másrészt a tanulóifjúságot bekapcsolja a felnőtt társadalom életébe (választhatóság, szavazások stb.).  segíti a gyermek felelősségtudatának kialakulását  közéleti gyakorlatot biztosít  állásfoglalásra késztet a közösséget vagy személyt érintő kérésekben  kialakítja, elmélyíti a közéleti munkában való részvétel kötelességét A fentiekből is kitűnik, hogy a diákönkormányzat fő feladata a tanulók és tanulóközösségek érdekeinek képviselete, ezen kívül a tanulók tanórán kívüli, szabadidős tevékenységének segítése az iskolában. Ezt a munkát a 1-8. osztályokban megválasztott küldöttekből álló diák önkormányzati vezetőség irányítja. Az iskolai önkormányzat nem működhet, létezhet a nevelőtestület és az egyes nevelők aktív részvétele nélkül.

11

Osztályszinten az osztályfőnökök, önkormányzati szinten az önkormányzatot segítő nevelő működnek közre. A DÖK feladata a közösségek tevékenységének megtervezése és szervezése az iskolai élet egyes területeihez (tanórákhoz, tanórán kívüli tevékenységekhez) kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelő fejlesztése. A tanulók ezekbe a tevékenységekbe bekapcsolódnak, azokban részt vesznek, a közösségi magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatokat gyűjtenek. Feladatunk még a munka általános emberi társadalom fenntartó jelentőségének megértetése, a munka szükségességének beláttatása, a munka szeretetére, megbecsülésére nevelés. A tanulók munkakultúrájának megalapozása kötelességtudatuk fejlesztése, a rendszeres, pontos fegyelmezett feladatvégzés szokásainak alakítása, az idővel való célszerű gazdálkodás képességének formálása. Eszközeink  osztály klubdélutánok  kirándulások  diákügyelet megszervezése  házirend  saját terület rendben tartása  osztályterem rendje  egymás segítése a tanulmányi munkában Célkitűzésünk A tanulók ismerjék meg szűkebb és tágabb társadalmi környezetük hagyományait, értékeit gyarapítsák. Feladatunk A valahova tartozás tudatának elmélyítésére, az értékek megbecsülésére és védelmére, a nemzet, a haza és a szűkebb közösség hagyományainak megismerésére, ápolására és megbecsülésére nevelés fontos feladatunk. Csak így válhatnak a tanulók hagyománytisztelőkké, a környezeti és társadalmi értékeket megőrző, illetve gyarapító diákokká, majd felnőttekké. A tanulóknak képessé kell arra válniuk, hogy a más etnikai csoportok tagjait is elfogadják, megértsék. Itt szintén az adott csoport hagyományainak, kultúrájának, szokásainak megismerése ad lehetőséget a másság elfogadására. Eszközeink Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során támaszkodni kell a nevelőtestület és tanulóközösség véleményére, javaslataira. Hagyományőrző tevékenységek Minden tanév folyamán iskolai ünnepségeket, megemlékezéseket, rendezvényeket tartunk:  tanévnyitó  aradi vértanúk napja  október 23-a; március 15-e ünneplése  mikulás

12

 karácsonyi ünnepély  farsang  gyermeknap  Nemzeti Összetartozás Napja  8. osztályosok ballagása Hagyományteremtő rendezvények  fotó-, rajz- és kortársművészeti kiállítások az iskola galériájában  természet-, vagy társadalomtudományi vetélkedő Célunk Nyitott, a másságot elfogadó, ismerő tanulók nevelése. Feladataink A gyerekek megismertetése különböző csoportok szokásaival, kultúrájával, életmódjával. Eszközeink  Kiállítások  Daltanulások, játéktanulás  Múzeumlátogatás Sikerkritériumok A diákönkormányzat 3-4 heti rendszerességgel ülésezzen, ahol a tagok 90% részt vesz. A tagok aktívan részt vesznek a programok szervezésében, lebonyolításában. A tanulók a rendezvényeken aktívan rész vesznek, magatartásukkal az iskola hírnevét öregbítik, az ünnepélyeken fegyelmezetten viselkednek. Az osztályközösségek összetartanak, egymást elfogadják, támogatják, a közösségből nem szorul ki senki származása, anyagi helyzete, körülményei miatt. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnöki feladatok A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg.  a tanítási órákra való felkészülés,  a tanulók dolgozatainak javítása,  a tanulók munkájának rendszeres értékelése,  a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése,  különbözeti, felvételi, osztályozóvizsgák lebonyolítása,  kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése,  a tanulmányi versenyek lebonyolítása,  tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok,  felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken,  iskolai kulturális és sportprogramok szervezése,  osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása,  az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása,  szülői értekezletek, fogadóórák megtartása,  részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken,  részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, 13

       

a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, buszkíséréskor tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon az igazgató által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása.

Az osztályfőnököt az igazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a pedagógiai alkalmasságot és a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre  Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire.  Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását.  Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével.  Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét.  Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti.  Szülői értekezletet tart.  Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása.  Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát.  Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével.  Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében.  Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére.  Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban. 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséges tanulók képességeinek kibontakoztatására, versenyekre való felkészítésére a pedagógusok szervezetten, illetve egyéni konzultáció keretein belül lehetőséget, támogatást nyújtanak. A tehetséggondozás elszakíthatatlan részét képezi a színvonalas oktatásnak. Iskolánkban ennek évtizedekre visszanyúló hagyománya van. Kollégáink és diákjaink akkor is végzik e tevékenységet, amikor nincs mód arra, hogy a tevékenységre fordított munkát az intézmény anyagilag is honorálja. A tehetséggondozás céljai intézményünkben  minden diákunk tehetségének felismerése és felkarolása,  tehetségfejlesztés, eredményes verseny-előkészítés,  a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása 14

A tehetséggondozás feladatai intézményünkben  egyéni és kiscsoportos tehetséggondozó órák, verseny-előkészítő foglalkozások,  hátrányos helyzetű diákok számára szervezett felzárkóztató foglalkozások,  szakköri foglalkozások 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának segítése a következő tevékenységek során történik:  az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, egyéni foglalkozás,  szoros kapcsolat a helyi óvodával, a nevelési tanácsadóval és a Tanulási Képességeket Vizsgáló Szakértői Bizottsággal,  inger gazdag környezet kialakítása,  a gyermek személyiségének átgondolt és reális megítélése  a tanuló testi-lelki állapotának minél teljesebb felmérése  ok-okozati összefüggések feltárása  negatív környezeti hatások kiszűrése  a részképesség-kiesések lehetőség szerinti korrigálása  a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatai  családlátogatások  a szülők, a családok nevelési gondjainak segítése  a továbbtanulás irányítása, segítése. 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése Iskolánkban egyre több kisgyerek van, akiről iskolába kerülve hamarosan kiderül, hogy valamilyen tanulási és/vagy magatartási, beilleszkedési zavarral küzd. A társas beilleszkedési zavar egyik tényezője a tanulási nehézség (kudarc, képességbeli elmaradás), amely a közösségi pozíció kedvezőtlen alakulásán és az önértékelési problémákon át az érzelmiindulati élet problémáit vonja maga után. Az alacsony szociokulturális hátterű családokból kikerülő gyermekek sokszor tanulási zavarokkal küszködnek, melynek hátterében legtöbbször funkciók zavara, hiányos működése áll, melyek teljesítményproblémákhoz vezetnek. Mindehhez rendszerint magatartási zavarok is társulnak. A magatartási zavarok gyakran tanulási nehézségekkel járnak együtt. A beilleszkedési nehézségek óhatatlanul elmaradást okoznak a tanulásban. Az iskolai tanulási probléma sűrűn jár együtt a társas kapcsolatok kedvezőtlen irányú változásával, a rossz tanulók nagyobb százaléka nem tud beilleszkedni közösségbe. A társas beilleszkedési nehézségeknek összefüggéseit a tanulási zavarokkal hozhatjuk kapcsolatba. Akinek a belső nyelvi közvetítő folyamatai nem megfelelően fejlettek, nehezebben irányítja akaratlagos magatartását. A gyermek az iskolába magával hozza mikrokörnyezete valamennyi jelenségét, így a gátlásokat, az agressziót, a többség normáitól eltérő viselkedésmódokat. Nevelésünk fontos része az emberi együttélés helyes normáinak megismertetése, elsajátítása, s ezzel együtt az emberi kapcsolatok egészséges kialakításának segítése, egy-egy adott korosztály adott szintjének megfelelően.

15

Első célkitűzésünk a társadalom változásából eredő nevelési problémákon segíteni.  Ennek megfelelően az iskolaérett, csoportba jól illeszkedő gyerekek között szellemileg ép, de magatartási, beilleszkedési nehézségekkel érkező gyerekeket szeretnénk felnevelni. Az egészséges közösség toleráló, befogadó, szabályozó készségének segítségével a magatartási, beilleszkedési nehézségekkel küszködő gyerekek viselkedésének korrekciója.  A család és más tényezők által tévútra vitt gyermeki személyiségfejlődés korrigálása, a gyermeki személyiség egészének fejlesztése.  Védettség atmoszférájának megteremtése, teljes elfogadó, szeretetteljes hozzáállás. Feladatunk  Megfelelő kapcsolat kialakítása pedagógus és diák között; meghatározó a pozitív színezetű interperszonális kapcsolat.  A pedagógusnak kapcsolatot, érzelmi kötődést kell kialakítania.  Alkalom biztosítása a közös élményszerű együttlétre. Eszközeink  osztálykirándulás  klubdélután  szakkör  egyéni beszélgetés  a pedagógus személyisége, magatartása  osztályfőnök személyisége Az osztályfőnök legfőbb feladatai  tanuló előéletének megismerése Eszköz: - óvodai jellemzés - iskolai bemeneti vizsgálat  a tanuló személyiségének közvetlen megismerése, megnyilatkozási formák megfigyelése, tünetek sokoldalú tanulmányozása és elemzése, tünetek kiváltó okainak feltárása, megismerése Eszköz: - tesztek - felmérő lapok - kérdőív - szociometriai vizsgálat - beszélgetés  egyéni, konkrét korrekciós terv elkészítése Eszköz: - a tanuló folyamatos figyelése, - az egyéni problémákhoz igazított bánásmód - a problémás tanulók családlátogatása - belső környezettanulmány Második célkitűzésünk a túlméretezett tananyag és tantervi követelmények csökkentése a teljesíthetőség szintjére Feladatunk  A tanulók napi igénybevétele legyen összhangban a gyermek fejlettségi szintjével és teljesítő képességével  A tanulók munkájának eredményesebbé tétele  Idő biztosítása a játékhoz és kikapcsolódáshoz  A tanulók sikerélményhez juttatása

16

 Tudatosan alkalmazott pótló nevelés, mely érzelmi, értelmi, motivációs deficiteket szüntetnek meg  Nyelvi kifejező készségek fejlesztése  Differenciált képességek fejlesztése Eszközeink  lépésenkénti problémamegoldás  egyéni vagy kiscsoportos foglalkozás tanórákon  korrepetálás: tantárgyfelosztás és órarend alapján tanítói, szaktanári egyéni vagy kiscsoportos formában  napközibe járó diákok egyéni felzárkóztatása tanulási időben  könyvtárlátogatás  színház és mozi látogatás  motiváció  játékos, mozgásos figyelem-memória fejlesztése Harmadik célkitűzésünk a tanulási nehézségek prevenciója.  a családdal való együttműködés, a gyermeki személyiségfejlődés korrigálása érdekében  a szülővel, a családdal bensőséges, bizalomteljes és a gyermek érdekeit szem előtt tartó kapcsolat kiépítése  negatív önértékelés megelőzése Feladataink  Szorosabb kapcsolat kialakítása azokkal a szülőkkel, akik személyiségüknél fogva alkalmatlanok helyes nevelésre.  A kedvezőtlen körülmények ellensúlyozása.  Elmélyült helyzetelemzés.  Óvodával való szorosabb kapcsolattartás, a gyermek megismerése. Eszközeink  állandó felvilágosító munka a gyermek felé, szülő felé  osztályfőnök feladatai: szülői értekezlet, fogadóóra, családlátogatás Feladatunk  Gyermekvédelmi felelősök bevonása a megelőzésbe Eszközeink  felvilágosító, ismeretterjesztő előadások  eredménytelen szülői kapcsolat esetén jelzés a Gyermekjóléti Szakszolgálat felé  kapcsolatfelvétel a Nevelési Tanácsadó pszichológusával Napjainkban nő a deviáns felnőttek száma s velük együtt szükségszerűen a beilleszkedési zavarokkal küzdő gyermekek száma, s ezért a toleranciára nagyobb szükség van, mint valaha. Támaszkodnunk kell a gyermektársak ösztönző, példát nyújtó hatására, hiszen nemcsak az egyes funkciók fejlesztése a cél, hanem a gyermek meglévő szellemi motivációs tartalékainak mozgósítása, érdeklődésének és ambíciójának felébresztése is. Feladatunk  Házirend tudatosítása, megbeszélése  tolerancia

17

Eszközeink  Viselkedési helyzetek elemzése  Szituációs játékok  Büntetés, jutalmazás  Kortárscsoport: alakítja a személyiséget és a szocializáció fontos részét képezi. Negyedik célunk a tanulók és felnőttek közötti pozitív érzelmi kapcsolat kialakítása Feladataink  Legyünk pontosak, következetesek, méltányosak.  Az érzelmileg elzárt, ellenállásban lévő gyermek érzelmi oldása, rokonszenvének és bizalmának megnyerése, illetve egyéb szociális tényezők kedvezőtlen hatásának ellensúlyozása.  A pedagógus azonosulása a tanulókkal. Eszközeink  Az egyik legfőbb nevelési területnek az érzelmi nevelést kell tekinteni.  A tanulókkal kialakított hamisítatlan, közvetlen viszony  Empatikus megértés  Megértő, elfogadó odafordulás Feladatunk  Tudatosan irányítani a gyermekek érzelmi életét, gondolatvilágát és akaratát Eszközünk  Önmaguk elfogadása és egy pozitív énkép kialakítása A gyermekek nagy részének önértékelése irreális, általában negatív, ennek függvényében viszonyulnak másokhoz, erkölcsi normákhoz, saját teljesítményükhöz.  Viselkedési normák megvitatása Feladatunk  Ezt az énképet igyekezni kell átformálni pozitív énképpé.  Elősegíteni, hogy lehetőség szerint minden tanuló tűnjék ki valamiben. Ötödik célunk a hiperaktív gyerekek megfelelő terápiához juttatása, szakemberhez való irányítása. A magatartászavarok egyik jellegzetes megjelenési formája a motoros túlfűtöttség, hiperaktivitással, figyelemzavarral jellemezhető, mely minden esetben valamilyen organikus eredetű rendellenességre vezethető vissza. Ez nem szellemi fogyatékosságot jelez, hanem valamiféle teljesítménydeficit, mely akkor válik nyilvánvalóvá, ha az iskolai elvárások előhívják. Feladatunk  Ha megengedjük a tanulóknak, hogy konstruktívan eresszék ki a gőzt, lehet, hogy nem éreznek majd késztetést arra, hogy saját módot keressenek a feszültség levezetésére. Eszközeink  Humor  Támogató - védő magatartás  Több dicséret  Kerüljük a fenyegetést  Elfogadni a gyerek gondolatait  Órai szabályok leszögezése és betartása  A szélsőséges ellentétek tisztázása kettesben

18

Kivételes szélsőséges esetben ritkán előfordul a kóros hiperkinetikus, vagy kóros aktivitással küzdő (sajátos nevelési igényű) tanuló is, akik a szakértői bizottság által megállapított diagnózisnak megfelelő orvosi, pszichológusi ellátást is igényelnek. Ebben az esetben létjogosultsága lehet a magántanulói jogviszony létesítésének is. Sikerkritériumok A gyerekek önállósága, kezdeményezőkészsége és társas viselkedése jó irányba mozdul el. Az érintett tanulók egyéni felelősségvállalása és az egyéni elkötelezettsége tudatosabbá válik. Kialakul a helyes önértékelésük, önismeretük, a tanuló aktív részese lesz saját fejlődésének, érzi benne felelősségét, szerepét. Kevesebben válnak évismétlővé. Az SNI tanulók ellátására készült helyi tanterv a pedagógiai program melléklete. 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása Az óvodai, iskolai gyermekvédelem az első és legfontosabb jelzőrendszer, hiszen a gyermekek minden problémája itt érzékelhető először (éhség, szorongás). Fontos a segítő másságot elfogadó gyermekszemlélet, a pedagógiai humanizmus. Célunk Iskolánk váljon az ide járó gyermekek érdekvédelmi centrumává. A problémás gyerekek végezzék el a 8 általánost, hogy legyen szakmájuk. Ezért fontos célunk a gyerekek problémáit minél korábban felismerni és minél hatékonyabban kezelni, megelőzve azok súlyosabbá válását. Feladatunk Fel kell ismerni, és fel kell tárni a tanulók problémáit  meg kell keresni a problémák okait  segítséget kell nyújtani a problémák megoldásához  jelzés az illetékes szakembereknek A tanulók fejlődését veszélyeztető okok megszüntetésének érdekében iskolánk együttműködik a területileg illetékes:  nevelési tanácsadóval (pszichológussal, logopédussal)  gyermekjóléti szolgálattal  polgármesteri hivatallal  gyermekorvossal  gyámüggyel  óvodákkal  szülőkkel  civil szervezetekkel Az ifjúságvédelem szorosan kapcsolódik az iskola pedagógiai tevékenységéhez. Olyan pedagógiai tevékenységet próbálunk kialakítani, amely eleve kizárja annak lehetőségét, hogy bármilyen gyerek bármilyen oknál fogva kitaszított helyzetbe kerüljön. A hátrányos és veszélyeztetett gyermekeknek a fejlődéséhez biztosítani kell a feltételeket, segíteni kell őket abban, hogy leküzdhessék a fennálló hátrányaikat. Eszközeink Iskolánk pedagógiai munkáján belül az alábbi tevékenységek, eszközök segítik céljaink megvalósítását  felzárkóztató foglalkozások  korrepetálások

19

           

differenciált oktatás pályaorientáció személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek) egészségvédő és mentálhigiéniás programok szervezése családi életre történő nevelés napközis foglalkozásokra motiválás iskolai étkezési lehetőségek nyújtása a tanulók szabadidejének szervezése a tanulók szociális helyzetének javítása szülőkkel való együttműködés tájékoztatás a családsegítő, gyermekjólét szolgáltatásairól rendkívüli szülői értekezlet, fogadóóra.

Az iskola gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenysége Napjainkban a családok egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, így az iskola feladata ezen a területen megnő. Egyre több a hátrányos helyzetű gyermekek száma. Iskolánkban minden pedagógus közreműködik ezeknek a feladatoknak az ellátásában. Feladataink  a tanuló és a szülők tájékoztatása a lehetőségeikről (személyekről, intézményekről)  családlátogatáson való részvétel a veszélyeztető okok feltárása érdekében  alkohol és a cigaretta káros hatásairól előadás szervezése  a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás, segélyek kérésének kezdeményezése  a veszélyeztetett és a hátrányos helyzetű gyerekeket felmérése  ezen tanulók figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedéstétel  a veszélyeztetettség megléte esetén segítségnyújtás a problémák megoldásában, a családsegítő szolgálatot értesítése  drog-, bűnmegelőzési programok szervezése  deviánsgyanús gyerekek szakemberhez való irányítása  a gyermekvédelemmel kapcsolatos jogszabályi változások figyelemmel kísérése  a gyermekvédelemmel kapcsolatos pályázatok figyelemmel kísérése és lehetőség szerint részvétel azokon  esettanulmányok, jelzőlapok írása Sikerkritérium A hátrányos és veszélyeztetett gyermekek többségének biztosítjuk a fejlődésükhöz szükséges feltételeket, hátrányaik csökkennek. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Az iskola eredményes működése egyik feltételének a szociális hátrányok csökkentését, kiegyenlítését, a tanulók társadalmi beilleszkedési esélyeinek javítását tartja. Szükséges a szociális hátrányokkal küzdő gyermekek feltérképezése, problémáik megismerése, a gondok enyhítése. Az elesett, szegény, rossz körülmények között élő gyermekekkel való törődés különleges nevelési felelősség.

20

Célunk  beilleszkedését az iskolai környezetbe  ismeretelsajátítását  egyéni ütemű fejlődését  széleskörű támogatását Feladatunk  családi, szociális ártalmak enyhítése  hiányok pótlása amennyire lehetséges  személyiség fejlődési, viselkedési, magatartási zavarok korrigálása  beszédében, értékrendjében megjelenő tünetek kezelése  sorozatos kudarc, leértékeltség, érzelmi elszigeteltség megszüntetése.  motiváltság kialakítása  képesség kibontakoztató felkészítés bevezetése A szociális hátrányok leküzdését segítő tevékenységek, eszközök    

Felzárkóztató illetve tehetséggondozó programok szervezése Drog és bűnmegelőzési programok Pályaorientációs tevékenység Felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórákon, családlátogatásokon  A szülők, családok nevelési életvezetési gondjainak segítése, szakemberhez való irányítás  Helyi országos támogatások megszerzésének ösztönzése  Motiválás arra, hogy a gyermek napközis ellátásban részesüljön  Kapcsolatfelvétel a szakszolgáltató intézménnyel, az áthelyező bizottsággal  Tankönyvtámogatás mértékének meghatározása  Pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon  Kis létszámú osztályok alsó tagozaton (családias hangulat)  Differenciált képességfejlesztés  Családlátogatás  Önálló ismeretszerzés, önművelés igényének kialakítása Jelenlegi támogatások  tankönyvtámogatás  ingyenes és kedvezményes gyermekétkeztetés  gyermekvédelmi támogatás  reggeli ügyelet, délutáni ügyelet  egészségügyi szűrővizsgálat. Sikerkritériumok A gyermekvédelmi támogatás igénylésével csökken a rendszertelenül étkező gyermekek száma. Szociális hátrányokkal küzdő tanulók egyéni ütemű fejlesztésével, a képesség kibontakoztató felkészítés beindításával csökken a bukások száma.

21

1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Az iskola életével kapcsolatos legfontosabb döntések a nevelőtestület hatáskörébe tartoznak. A jogszabályok szerint bizonyos döntések a fenntartó, mások az intézmény vezetőjének hatáskörébe tartoznak. A tanulók döntési joga a diák-önkormányzati munkában történő részvételre, annak szervezésére, szervezeti rendjének kialakítására korlátozódik a jogszabályok által meghatározott módon. A köznevelési törvényben és végrehajtási rendeletében meghatározottak szerint biztosítjuk annak lehetőségét, hogy a tanulók – a diákönkormányzat szervezeti keretei között – kifejthessék véleményüket a házirend, a szervezeti és működési szabályzat, valamint a pedagógiai program elkészítésekor. Ennek érdekében az osztályfőnökök és a diákönkormányzat patronáló tanára közreműködésével minden osztályban az életkornak megfelelő szinten és tartalommal ismertetjük a dokumentumok tartalmát, biztosítjuk az egyes tanulók és az osztályközösségek számára a véleménynyilvánítás lehetőségét. A dokumentumok tanulói véleményezése a diákönkormányzat hatásköre az annak szervezeti és működési szabályzatában foglaltak szerint. A diákönkormányzat bevonásával biztosítjuk az iskola tanulóközössége számára azt a lehetőséget is, hogy a tanulók számára fontos döntéseket megelőzően – a diákönkormányzat vezetőjének vagy patronáló tanárának előzetes kérése alapján – részt vehetnek a nevelőtestületnek azokon az értekezletein, amelyeken az iskola munkájának értékelése történik. 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák Az iskola és szülők, s ez által a gyermekek közötti kapcsolat legfontosabb eleme a bizalom. A bizalom kiépítésének érdekében a pedagógusnak kell megtennie az első lépéseket. Ha sikerül kialakítani a pedagógus - szülő közti jó kapcsolatot, a gyermekek harmonikus fejlődése is biztosítottá válik. Munkánk során kiemelt figyelmet fordítunk a gyermekközpontú szemlélet érvényesítésére, a szülők-nevelők partneri kapcsolatának ápolására. Célul tűzzük ki, hogy minél több szülő figyelmét ráirányítsuk az iskolában folyó tevékenységre. Lehetőség szerint igyekszünk bevonni őket az iskolai élet különböző színtereibe. Feladataink  A szülők és a pedagógusok együttműködési fórumainak megszervezése  Elérni a lehető legnagyobb arányú részvételt a szülői értekezleteken és különböző iskolai rendezvényeken.  Megfelelő tájékoztatást nyújtani a szülőknek az iskola minden irányú tevékenységéről  Jó együttműködési készség kialakítása, pedagógus - tanuló viszonylatban a tanórákon kívül is. Mindezek megvalósítását számos eszközzel igyekszünk biztosítani  Családlátogatás Feladata: a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében.  Szülői értekezlet Feladata: a szülők és a pedagógusok közötti folyamatos együttműködés kialakítása, szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, az országos és a helyi közoktatás - politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a 22

szaktanárok értékelő munkájáról, saját gyermekének tanulmányi előmeneteléről, iskolai magatartásáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, az iskolai és az osztályközösség céljairól, feladatairól, eredményeiről, problémáiról. Feladata továbbá szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé.  Fogadóóra Feladata a szülők és a pedagógusok személyes találkozása, illetve ezen keresztül egy-egy tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal. (Otthoni tanulás) A szülői értekezletek, fogadóórák időpontját az iskolai munkaterv évenként határozza meg. Az iskola működésében a következő szülői szerepek jelennek meg:  a szülő, mint a szolgáltatás megrendelője  a szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője  a szülő, mint az iskolai közélet szereplője A szülő, mint a szolgáltatás megrendelője kérheti  az ifjúságvédelem segítségét  a napközi otthoni ellátást  az étkeztetési hozzájárulás csökkentését A szülő, mint a tanulási - nevelési folyamat segítője eleget tesz a szülői kötelességeinek:  rendszeresen kapcsolatot tart a pedagógusokkal,  tiszteletben tartja az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait Tevékenykedhet:  Az iskola eszközparkjának gazdagításában  Az iskola esztétikai arculatának alakításában  Turisztikai rendezvények segítése Ennek formái: anyagi támogatás, tárgyi támogatás, szellemi és társadalmi munka A szülő, mint az iskolai közélet szereplője: Minden olyan szülői kezdeményezés iránt nyitottak vagyunk, mely az intézményünkben folyó oktatási - nevelési feladatainknak sikerességét támogatja, erősíti, színesíti. A szülők kérdéseiket, véleményeiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg vagy választott képviselőik útján közölhetik az iskola vezetésével, nevelői testületével. Bővült a szülői közösség jogköre: figyelemmel kíséri a tanulói jogok érvényesülését, a pedagógiai munka eredményességét, megállapításairól tájékoztatja a nevelőtestületet és a fenntartót; meghatározhatja a legmagasabb összeget a nem ingyenes szolgáltatások körébe tartozó programok megvalósításához. A pedagógust és a nevelő és oktató munkát közvetlenül segítő alkalmazottat titoktartási kötelezettség terheli a tanulóval és családjával kapcsolatos minden olyan tényt, adatot, információt illetően, amelyről a hivatásának ellátása során szerzett tudomást. Tanulói részvétel az iskolai szervezetben A tanulók, a tanulóközösségek és a diákkörök érdekeik képviseletére diákönkormányzatot hoznak létre. Az osztályközösségek a tanév elején választják meg az osztálytitkárt, akit delegálnak a diákönkormányzat vezetőségébe. A diákönkormányzat tevékenysége a tanulókat érintő valamennyi kérdésre kiterjed.

23

A nevelőtestületi értekezleten és az iskolavezetés értekezletein a diákönkormányzatot segítő tanár képviseli a diákok érdekeit. A pedagógus - tanuló együttműködésének lehetőségei A tanári hivatás értelme a személyiség kialakításában való részvétel. Igyekszünk személyes példamutatással, kapcsolattartással biztosítani a gyermekek személyiségfejlődésének optimális feltételeit. Lehetőséget kell adni a tanulók számára, hogy különféle élethelyzetekben, közösségekben szerezzenek tapasztalatokat. Jó tanár - diák viszony esetében egészséges együttműködés alakulhat ki. Ez kulcsfontosságú az optimális iskolai munkában. Igyekszünk szeretetteljes légkört kialakítani. Túl kell lépni az egyoldalú elvárásokon, partneri kapcsolatokat alakítsunk ki a gyerekekkel. Erre jó alkalom nyílhat a tanórán kívüli elfoglaltságokon:  klubdélutánok  kirándulások  színházlátogatások  könyvtárlátogatás  kiállítások  szakkörök, sportkörök  szabadidős tevékenységek Sikerkritériumok Mindezek tükrében sikeresnek tekintjük munkánkat:  ha a szülők részt vesznek az iskola által szervezett fórumokon, ha önkéntes vállalásként veszik ki részüket az iskola életéhez kapcsolódó tevékenységből,  a tanórán kívüli programokon a gyerekek nagy létszámban vesznek részt,  a diákönkormányzatban tevékenykedő gyerekek aktívan részt vesznek az iskolai programok előkészítésében, lebonyolításában. Az iskola vezetői folyamatos kapcsolatot tartanak fenn az írott és nyomtatott sajtóval, a tankerületi igazgatósággal. A sajtóval történő kapcsolattartás az intézményvezető feladatkörébe és felelősségi körébe tartozik. Sajátos kulturális programjaink és rendezvényeink szép számmal vannak, melyek nyitottak a község lakói előtt is (Mikulás disco, karácsonyi ünnep, farsangi bál, kiállítások, iskolai koncertek). Elmondható ezek alapján, hogy az iskola nem csupán a gyerekeké, ahol csak tanítás történik, hanem valóban a településé, és e település igényeinek, elvárásainak kíván megfelelni a jövőben is. 2004. május 1-jén Magyarnándor Község Önkormányzata és szlovákiai Vinica (Ipolynyék) Község Önkormányzata az Európai Unióhoz való csatlakozás napján testvérkapcsolati megállapodást írt alá, mely szerin a magyarnándori Körzeti Általános Iskola és az ipolynyéki Balassi Bálint Alapiskola közös szakmai, kulturális és sport programokat szervez tanulói és pedagógusai számára. Jó munkakapcsolat jellemzi az iskolát az óvodákkal (Magyarnándor, Cserháthaláp, Mohora közös rendezvények, óvoda-illetve iskolalátogatások). Kapcsolatunk a szülőkkel sokrétű. Minden hónapban szülői értekezletet vagy fogadóórát tartunk. A nevelők rendszeresen végzik a családlátogatásokat. Jó a kapcsolatunk az egyházzal, tanítási időben helyet biztosítunk a hittanóráknak, fontos segítőtársunk a tanulóifjúság nevelésében. 24

1.9 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata 1.

Iskolánkban az alábbi tanulmányok alatti vizsgákat szervezzük:  osztályozó vizsga,  különbözeti vizsga,  pótló vizsga,  javítóvizsga

2.

Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak a félévi és a tanév végi osztályzat megállapításához, ha  a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól fel volt mentve,  engedély alapján egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tehet eleget,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen a kétszázötven tanítási órát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet,  ha a tanulónak egy tanítási évben az igazolt és igazolatlan mulasztása együttesen egy adott tantárgyból a tanítási órák harminc százalékát meghaladja, és a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet.

3.

Pótló vizsgát tehet a tanuló, ha valamely vizsgáról neki fel nem róható okból elkésik, távol marad, vagy a megkezdett vizsgáról engedéllyel eltávozik, mielőtt a válaszadást befejezné.

4.

Javítóvizsgát tehet a tanuló, ha a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott.

5.

A tanulmányok alatti vizsgákat a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet előírásaiban szereplő szabályok szerint kell megszervezni.

6.

7.

A vizsgák időpontját, helyét és követelményeit az érintett tanulók szüleivel  osztályozó vizsga esetén a vizsgák időpontja előtt legalább két héttel,  javítóvizsga esetén a tanév végén (bizonyítványosztáskor) közölni kell. Az osztályozó és javítóvizsgák követelményeit az iskola helyi tantervében (a kerettantervben) szereplő követelmények alapján a nevelők szakmai munkaközösségei, illetve – amelyik tantárgynál nincs munkaközösség – a szaktanárok állapítják meg.

25

8.

A tanulmányok alatti vizsgákon az alábbi tantárgyakból kell írásbeli, szóbeli vagy gyakorlati vizsgarészeket tenniük a tanulóknak:

TANTÁRGY ALSÓ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport FELSŐ TAGOZAT Magyar nyelv Magyar irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem Természetismeret Fizika Kémia Biológia Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport

ÍRÁSBELI VIZSGA

SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI

GYAKORLATI

GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI SZÓBELI

ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI ÍRÁSBELI

GYAKORLATI SZÓBELI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI GYAKORLATI

1.10 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Ha az általános iskola a felvételi kötelezettsége teljesítése után további felvételi, átvételi kérelmeket is teljesíteni tud, a további felvételi kérelmek teljesítésénél előnyben kell részesíteni a halmozottan hátrányos helyzetű gyermekeket, tanulókat. A további felvételi kérelmekről a törvényi előírás alapján kell dönteni. Az átvételről való döntés - a beiskolázási körzeten kívüli tanulók esetében a Tankerület jóváhagyásának figyelembe vételével - az intézmény vezetőjének jogköre. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult

26

tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az állami fenntartású iskolákból történő átvételkor különbözeti vizsgát nem írunk elő. Lehetőség van arra, hogy – a tanuló, kiskorú tanuló esetén a szülő és a tanuló együttes kérésére – évfolyamismétléssel, eggyel alacsonyabb évfolyamú osztályba kerüljön a diák. 1.11 A felvételi eljárás különös szabályai Az adott évben tanköteles korba lépő gyermeket a szülő március1. és április 30. között – a kormányhivatal által közleményben vagy hirdetményben közzétett időpontban – köteles beíratni a lakóhelye szerint illetékes iskola első évfolyamára. A beiratkozáshoz szükséges dokumentumok:  A gyermek nevére kiállított személyi azonosító, amely egyben a lakcímet igazoló hatósági igazolvány is.  Az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolás. Nem az iskola körzetébe tartozó gyermekek beiskolázásáról a fenntartó által kijelölt bizottság, a felvételi kérelem elbírálása során dönt. Az intézmény vezetője a felvételi eljárásban a felvételről, átvételről tanulói jogviszonyt létesítő, vagy a kérelmet elutasító döntést hoz. Az intézmény vezetője köteles értesíteni a felvételi, átvételi kérelem elbírálásáról a szülőt, a döntést megalapozó indoklással, a fellebbezésre vonatkozó tájékoztatással, továbbá átvétel esetén az előző intézmény vezetőjét is. A tanuló átvételére a tanítási év során bármikor lehetőség van. Az iskolába felvett tanulót – beleértve a magántanulót is – az iskola tartja nyilván. Az iskola a vele tanulói jogviszonyban álló és a benyújtott kérelem alapján vendégtanulói jogviszony létesítésére engedélyt kapott tanulókról külön nyilvántartást vezet. Ha a tanköteles tanuló iskolát változtat, további nyilvántartása az átadó iskola értesítése alapján az átvevő iskola feladata. Az iskola nyilvántartásában marad az a tanköteles tanuló, aki iskolai tanulmányait külföldön folytatja. Az iskola kivezeti nyilvántartásából azt a tanulót, akinek tanulói jogviszonya kérelmére a tankötelezettség megszűnését követően megszűnik. Ha a tanköteles tanuló az általános iskola utolsó évfolyamának elvégzése után a középfokú iskolai felvételi eljárásban nem vett részt, az általános iskola igazgatója értesíti a tanuló lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerinti illetékes kormányhivatalt. A tanulók felvétele után a további felvételi kérelmek elbírálásánál előnyben kell részesíteni azokat a jelentkezőket, akinek a lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye azon a településen található, ahol az iskola székhelye, telephelye vagy feladat ellátási helye található. Ha az általános iskola az összes felvételi kérelmet helyhiány miatt nem tudja teljesíteni, az érintett csoportba tartozók között sorsolás útján dönt. A sorsolás lebonyolításának részletes szabályait a házirendben kell meghatározni. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulók felvételi, átvételi kérelmének teljesítése után, sorsolás nélkül is felvehető a sajátos nevelési igényű tanuló, továbbá az a tanuló, akinek ezt különleges helyzete indokolja. Különleges helyzetűnek tekintjük a jelentkezőt akkor, ha testvére is iskolánkba jár, továbbá, ha szülei a településen dolgoznak.

27

2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Iskolánk az ajánlott kerettantervek közül az „A” változatot választja. A 2014/2015. tanévben az 1.,2.,5.,6. évfolyamokon az alábbi táblázatokban szereplő óraszámok szerint tanítunk. A 3.,4.,7.,8. évfolyamokon a Helyi Tanterv óraszámai érvényesek. A szabadon tervezett órakeretet magyar nyelv és irodalom, matematika tantárgyakra fordítjuk, mely készségfejlesztésre és gyakorlásra irányul. A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.

Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

1. évf. 7

2. évf. 7

3. évf. 6

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 2 25

4 1 1 2 2 1 5 3 25

28

4. évf. 6 2 4 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc / Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4 3 4 1

6. évf. 4 3 3 1

7. évf. 3 3 3 1

8. évf. 4 3 3 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 2 28

5 1 3 31

2.2 A választott kerettanterv feletti óraszám A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 7+1 7+1 Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek 4+1 4+1 Matematika 1 1 Erkölcstan 1 1 Környezetismeret 2 2 Ének-zene 2 2 Vizuális kultúra 1 1 Életvitel és gyakorlat 5 5 Testnevelés és sport 2 2 Szabadon tervezett órakeret 25 25 Rendelkezésre álló órakeret

29

3. évf. 6+2 4+1 1 1 2 2 1 5 3 25

4. évf. 6+2 2 4+1 1 1 2 2 1 5 3 27

Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia–egészségtan Földrajz Ének-zene Hon és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezett órakeret Rendelkezésre álló órakeret

5. évf. 4+1 3 4+1 1

6. évf. 4+1 3 3 +2 1

7. évf. 3+2 3 3+1 1

8. évf. 4+1 3 3+2 1

2

2

2

2

2

2

1

2 1 2 1 1

1 2 1 2 1

1 1 1 5 1 3 28

1 1 1 5 1 3 31

1 1

1 1 1 1 5 1 3 28

5 1 2 31

2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Pedagógiai munkánk során csak olyan taneszközöket (tankönyv, munkafüzet, térkép, feladatgyűjtemény) használunk a tananyag felhasználásához, melyet a jogszabály hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynál egyéb eszközökre is szükség van: pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés. Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközössége, szaktanárok határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanévben szülői értekezleten tájékoztatja az iskola. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe:  a taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének;  az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók;  a taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk, új taneszköz használatát csak nagyon szükséges, az oktatás minőségét lényegesen jobbító esetben vezetünk be;  a taneszközök áránál a szülők anyagi helyzetéhez, a lehetőségekhez igyekszünk közelíteni.

30

Az iskola – pénzügyi lehetőségeihez mérten – egyéb támogatásokat felhasználva egyre több nyomtatott taneszközt szerez be az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket a nehéz helyzetű tanulók – a gyermek- és ifjúságvédelmi felelős nevelő és az osztályfőnök javaslata alapján – ingyenesen használhatják. Az iskolai tankönyvhasználat sarkalatos pontjai:  a tanár és a tankönyv közötti összhang, azonosulás vagy alkalmazkodás  a tankönyv szerepe a pedagógus felkészülésében, tanmenet és óraterv készítésében  a tankönyv tanórai kiaknázásának lehetőségei  a tankönyv, mint közös nevező a számonkérésben, értékelésben  a tantestület egysége, illetve a módszerek tudatosítása A választott tankönyvek használatára jól felkészült pedagógusok is sokat segíthetnek abban, hogy a gyermekek is hatékonyabban használják tankönyveiket. Taneszközök használata Minimális programnak tekinthető, hogy valamennyi neveléssel-oktatással foglalkozó személy elsajátítsa az alapvető oktatási eszközök kezelését. Tudjon minden nevelő egyszerű audiovizuális ismerethordozókat, diaképet, magnetofon hanganyagot, írásvetítő-transzparenseket, képmagnó felvételeket készíteni, használják a projektort, számítógépet, interaktív táblákat, tudják az említett eszközöket és anyagokat eredményesen alkalmazni a nevelési-oktatási folyamatban. Minden típusú taneszközre szükség van a tanítás-tanulás folyamatában ahhoz, hogy a nevelésoktatás minőségét, nagyobb hatékonyságát biztosítsuk. Ezen eszközök csak akkor segítik a munkánkat, ha kiválasztásuk tudatos pedagógiai munkával, módszertanilag megalapozott, célszerű kihasználással párosul. 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1–2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése.  fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait;  a mozgásigény kielégítésével, a mozgáskultúra, a mozgáskoordináció, a ritmusérzék és a hallás fejlesztésével; a koncentráció és a relaxáció képességének alapozásával; 2.4.2 A 3–4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik–negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a NAT elveiből következő motiválási és tanulásszervezési folyamat.

31

 a biztonságos szóbeli és írásbeli nyelvhasználat az alapvető képességek, készségek elsajátításával; a mentális képességek célirányos fejlesztésével; az önálló tanulás és az önművelés alapozásával az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával a családban, a társas kapcsolatokban, a barátságban, a csoportban  a kreativitás fejlesztése; az írásbeliség és a szóbeliség egyensúlyára való törekvés; a tanulók egészséges terhelése, érési folyamatuk követése, személyre szóló, fejlesztő értékelésük  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait 2.4.3 Az 5–6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása  A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása.  fokozatosan kialakítjuk az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, tovább bővítjük a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait 2.4.4 A 7–8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik–nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata – a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben – a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra.  az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni;  a tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása;  bővítjük az együttműködésre építő kooperatív- interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat;  új tanulásmódszertani ismeretek, önálló tanulási technikák elsajátítása A személyiség erkölcsi arculatának értelmi és érzelmi alapozása helyes magatartásformák megismertetésével és gyakoroltatásával, az egészséges életvitel kialakításához az egészségnevelési hónap rendezvényeivel, pályázatokkal, egészségnap szervezésével kívánunk hozzájárulni. 2.5 Mindennapos testnevelés 1. Az iskola a mindennapos testnevelést a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint szervezi meg. 2. Ennek alapján a 2012/13. tanévben 1. és 5. osztályban bevezetett mindennapos testnevelés folytatódik a 2014/2015. tanévben a 2.,3.,6.,7. osztályokban:

32

-

az iskola minden osztályban, megszervezi a mindennapos testnevelést heti öt testnevelés óra keretében, amelyből a tanuló legfeljebb heti két órát az alábbi módok valamelyikével teljesíthet:  a kerettanterv testnevelés tantárgyra vonatkozó rendelkezéseiben meghatározott tanórán való részvétellel,  iskolai sportkörben való sportolással,  kérelem alapján – sportszervezet, sportegyesület által kiállított igazolás alapján kiadott igazgatói engedéllyel – sportszervezet, sportegyesület keretei között szervezett edzéseken való sportolással.

2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. Ugyanakkor tantárgyfelosztásunknak biztosítania kell azt is, hogy minden pedagógus számára heti 22-26 óra tanítási órát vagy egyéb foglalkozás az előírt. Az iskola méretéből adódóan a pedagógusok szülői-tanulói oldalról történő kiválasztására ezért általában nincs lehetőség. A 2013/2014. tanévben bevezetett erkölcstan és hit-és erkölcstan oktatás a 2014/2015. tanévben folytatódik az 1.,2.5.,6. évfolyamokon. A 2013/2014. tanévtől választott tantárgyunk a hon-és népismeret az 5. osztályban. 2.7 Projektoktatás A korábban jól bevált, az iskola hagyományrendszerébe beépült tevékenységi formák alapján a pedagógiai program végrehajtása során sajátos pedagógiai módszereket is alkalmazunk. A projektoktatás során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és a pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésére épül. 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések A társadalmi tendenciák azt mutatják, hogy tanulóink egyre több negatív hatásnak, veszélynek vannak kitéve. Ezért iskolánk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. E feladatokat az alábbiakban határozzuk meg: a.) A rossz anyagi helyzetben levő, a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű diákok segítésének formái:  ingyenes tankönyvellátás a jogszabályok által meghatározott módon,  tanulmányi kirándulások anyagi támogatás,  kedvezményes ebéd,  javaslat tétele rendszeres gyermekvédelmi támogatás folyósítására. b.) Mentálisan sérült tanulók esetén pszichológus tanácsának kikérése, munkájának igénybevétele. c.) A tanulók jogainak fokozott védelme. d.) Az életmódprogram keretében rendszeres felvilágosító munka végzése az osztályfőnök, a szaktanárok és a védőnő segítségével (drog, alkohol, dohányzás). e.) Törekszünk arra, hogy minél több pedagógus szerezzen alapos ismereteket a sikeres kábítószer-ellenes program megvalósításához. f.) Rendszeres kapcsolattartás a tanulók szüleivel.  A veszélyeztetett, illetőleg hátrányos helyzetű tanulók helyzetének figyelemmel kísérése. 33

A fenti feladatok összefogását az igazgató végzi, aki folyamatosan kapcsolatot tart a Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat szakembereivel, illetve a gyermekvédelmi rendszerhez kapcsolódó feladatokat ellátó más személyekkel, intézményekkel és hatóságokkal. 2.9

Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái

A követelmények azt a teljesítményszintet jelzik, amelyek valamely anyagrész vagy egy-egy tantárgy tanulása során várunk el a tanulóktól. A teljesítmények értékelésében követelményszintek jelentik a viszonyítási alapot. A tanulók értékelésére, minősítésére az adott törvényi keretek mellet, a nevelői szabadság lehetőségével élve a következő lehetőséggel élünk:  szöveges értékelés  osztályzatok 1.Szöveges értékelés  az első évfolyamon év közben (negyedévi, félévi, és háromnegyed évi) és év végén szöveges értékelést adunk.  a második évfolyamon félévi szöveges, év végi érdemjegyes értékelést adunk.  a szöveges értékelésnél az „Értékelő csomag”-ban megfogalmazott elveket, időszakokat és területeket követjük a következő kategóriáknak megfelelő értékeléssel - kiválóan megfelelt (5-ös érdemjegynek megfelelő teljesítmény) - jól megfelelt (4-es érdemjegynek megfelelő) - megfelelt (3-as érdemjegynek megfelelő teljesítmény) - felzárkóztatásra szorul (2-es, l-es érdemjegynek megfelelő teljesítmény) adható. 2. Érdemjeggyel történő osztályozás Az értékelés egyik formája az osztályozás. Az osztályzat összefoglaló képet ad a tanuló összteljesítményéről, minősíti őt. A szorgalmi időben nem osztályozásról, hanem érdemjegyről beszélünk. Az érdemjegy visszajelző, informatív jellegű, értékű, a tanulói részteljesítmény és az adott témához tartozó tantervi követelmények összehasonlításának eredménye. A 3-8. évfolyamon, illetve a 2. évfolyam év végén a tanuló tudásának értékelésénél és minősítésénél a következő kategóriákat alkalmazzuk: jeles 5

jó 4

közepes 3

elégséges 2

elégtelen 1

A tanév végén jeles (5) helyett kitűnő minősítést kaphat az a tanuló, aki az adott tárgyból egyenletesen kimagasló eredményt nyújtott egész évben. Tanulóinkat félév és év végén legalább három-négy érdemjegy alapján osztályozzuk. A heti l órás tantárgynál is minimum három jegyre van szükség az osztályozáshoz. A szöveges értékelés és az érdemjegyek szerzésének alapjai, módjai:  szóbeli felelet félévenként legalább egyszer (tények, leírások, fogalmak, szabályok, törvények összefüggések, kísérletek),  önálló kiselőadás, 34

     

gyűjtőmunka, részvétel különböző versenyeken (tanulmányi, sport) írásbeli munkák, (írásbeli feleletek, témazáró dolgozatok, tudásszint mérése) óraközi munka, teljesítmény megfigyelése alapján gyakorlati tevékenység gyakorlati projekt

Az érdemjegyek, osztályzatok beírása az osztálynaplóba kék színnel történik. A témazáró dolgozatok jegyeit piros színnel különböztetjük meg. A gyűjtőmunka, a szorgalmi tevékenység, a memoriterek és az órai teljesítményre adott osztályzatot zöld színnel írjuk a naplóba. A különböző színeket az „Értesítő füzet”-ben is jelöljük a szignózás alkalmával. Feladatlap, ellenőrző-témazáró csak abban az esetben osztályozható és vehető figyelembe, amennyiben azt értékelve a gyermekek visszakapják, javítják, elvégezve a megfelelő korrekciókat. Az év végi osztályzat az évi összteljesítményt értékelje, és ne az érdemjegyek középarányosaként jelentkezzen. Tükrözze az egész éves fejlődést is. A témazáró dolgozatok jegyei nagyobb súllyal számítandók a félévi és év végi osztályzatokba. A „kétes” jegyeknél döntőek lehetnek. A kötelességteljesítés elmulasztása és a helytelen viselkedés (felszerelés, házi feladat hiánya) miatt szaktárgyi elégtelen osztályzat nem adható. Osztályzatok Jeles (5) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, alkalmazni is képes. Pontosan, szabatosan fogalmaz. Lényegre mutatóan definiál, saját szavaival is vissza tudja adni a szabályt. Tud szabadon, önállóan beszélni. Az életkori jellemzőket, sajátosságokat mindig vegyük figyelembe! Jó (4) Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apróbb bizonytalanságai vannak. Közepes (3) Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, több hibával eleget tesz, nevelői segítségre (javítás, kiegészítés, segítő kérdés) többször rászorul. Ismeretei felszínesek. Kevéssé tud önállóan dolgozni, beszélni. Segítséggel képes megoldani szóbeli feladatát. Rövid mondatokat mond (párbeszéd alakul ki a tanár és a tanuló között.) Elégséges (2) Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányosságokkal tesz eleget, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Egyszavas válaszokat ad, fogalmakat nem ért. Gyakorlatban képtelen önálló feladatvégzésre. Elégtelen (1) Ha a tantervi követelményeknek nevelői útbaigazítással sem tud eleget tenni. A minimumot sem tudja. Az iskolai írásbeli beszámoltatások formái és rendje  írásbeli felelet (1, max. 3 tanóra tananyagát számon kérő felelet)  témazáró dolgozat (több tanóra anyagát tartalmazó, lezáró ismeretek, összefoglaló rész felmérése)  beszámoló

35

A tanulók egyenletes terhelése következtében szükséges megegyezni az egy napon írható témazáró dolgozatok mennyiségében. Egy napon két témazáró dolgozattól többet nem írhatnak a tanulók. A témazáró dolgozat írásáról a tanulókat a dolgozat megírását megelőző órán tájékoztatni szükséges. A dolgozatot írató nevelő kötelessége az osztályban tanító nevelőkkel egyeztetni az írásbeli beszámoltatásokkal kapcsolatban A magasabb évfolyamra lépés feltételei A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az iskola által elfogadott és adaptált, vagy átalakított helyi tantervben meghatározott minimum követelményeket az adott évfolyamon minden tantárgyból teljesítette. A Köznevelési törvény mindenkori rendelkezései érvényesek a magasabb évfolyamra lépés meghatározásához. Betegség vagy egyéb hosszú időtartamú távollét esetére a törvényi előírások az irányadók. A továbbhaladásról az egész tanév során adott érdemjegyekkel összhangban, az osztályfőnök és a szaktanárok javaslata alapján az osztályozó értekezlet teljes felelősséggel dönt. Ha az évközi, folyamatos értékelés azt tükrözi, hogy a tanuló a minimum követelményeknek sem tesz eleget, erről az osztályfőnök vagy a szaktanár legkésőbb április végéig értesíti a szülőket. Az elégtelen osztályzatot kapott tanulók a továbbhaladáshoz, augusztus végén javítóvizsgát tehetnek. A 250 óránál többet mulasztott tanulók és a magántanulók esetében az osztályozó vizsga tantárgyai a következők: 1-4. évfolyam 5-6. évfolyam

7-8. évfolyam

magyar nyelv és irodalom, matematika, környezetismeret magyar nyelv, magyar irodalom, történelem, matematika, idegen nyelv, természetismeret, informatika modul magyar nyelv, magyar irodalom, kémia, földrajz, történelem, matematika, fizika, idegen nyelv, biológia, informatika,

2.10 Az otthoni felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai  A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk.  Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból.  A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1,5-2 óránál. 

36

A tanulók számára feladott házi feladatok a tanórai ismeretek elmélyítését, gyakorlását célozzák meg. Ezért az írásbeli házi feladatok feladásánál arra kell törekedni, hogy a feladatok a tanulók képességeihez mértek legyenek, ösztönözzenek és segítsék elő az önálló tanulást, a tanórákra való biztos, megalapozott felkészülést. Az elsajátítandó és megoldandó feladatok mennyisége, minősége vegye figyelembe a tanulók életkori sajátosságait. Az alapozó szakasz évfolyamain sem lehet 2 tananyagrésztől többet feladni az egyik tanóráról a másik tantárgyi órára való felkészülésben. A kötelezően választandó tantárgyak ismereteinek elsajátíttatásához, produktum elkészítéséhez is vegyük figyelembe az életkori sajátosságokat, s hagyjunk elegendő időt a bevésésre, megszilárdításra. A hétvégére, tanítási szünetek idejére is adható házi feladat, gyakorlás, ismeret-elsajátítás céljából. Ebben az esetben csökkentsük a hétközi házi feladatokhoz mért mennyiséget. 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskolánkban szükség szerint csoportbontásban tanítjuk az idegen nyelvet, az informatikát, a matematikát. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, hogy több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és a tanulók tudásának megalapozására. Az egyéb foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik foglalkozást választják. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt foglalkozást. A választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik, és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás tekintetében az eljárás ugyanaz, mint kötelező tanórai foglalkozás esetén. 2.12 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek A tanulók fizikai állapotának mérése iskolánkban kétféle módon történik:  az iskolaorvosi vizsgálatok jogszabályokban meghatározott módszereivel,  a testnevelési órákon az alábbiakban ismertetett módon. A testnevelés helyi tanterveiben szerepeltetjük a tanulók fizikai állapotának évente legalább egyszer történő mérésének kötelezettségét. A mérést évenkénti gyakorisággal végezzük el a testnevelési órákon a Netfit mérési rendszer alkalmazásával. A korosztálynak megfelelő követelményeket a tornaterem folyosóján kifüggesztjük, hogy azt a tanulók bármikor megtekinthessék. A felmérések a tanulók állapotának rögzítését célozzák, ezért azokra a diákok osztályzatot nem kaphatnak. A felmérést követő időszakban értékelhető azonban osztályzattal a tanulók a mért eredményekhez képest felmutatott fejlődésének mértéke. A felmérések eredményeit a testnevelő tanárok kötelesek vezetni úgy, hogy az egyes osztályokban tanuló diákok fizikai állapotának követéséhez szükséges adatok évről évre hozzáférhetőek legyenek. Az adatbázis rendszeres vezetésének ellenőrzése a az igazgató feladatkörébe tartozik. A tanulók fizikai állapotának, edzettségének mérését minden tanév március és április hónapjában bonyolítjuk le. A mérés alapján a nevelők a tanulók fizikai állapotát, általános teherbíró képességét minősítik, az évente kapott eredményeket összehasonlítják, és ezt a szülők tudomására hozzák.

37

2.13 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.13.1 Az iskola egészségnevelési elvei Az egészséges életmódra nevelés keretében kívánjuk fejleszteni – elsősorban osztályfőnöki órákon, másrészt a szociálisan hátrányos helyzetű diákokkal való egyéni foglalkozás alkalmával – az alábbi képességeket és készségeket:  érzelmek alkotó kezelése,  stresszkezelés,  önismeret, önbecsülés megerősítése,  célok megfogalmazása és kivitelezése,  konfliktuskezelés,  problémamegoldás, döntéshozás,  kortárscsoport nyomásának kezelése,  segítségkérés és segítségnyújtás módjának megismerése,  elutasítási készségek fejlesztése. Egészségfejlesztési tevékenységünk célja az egészséggel kapcsolatos egyéni és közösségi érzékenység fokozása, az egészséges életstílusok elterjesztése és olyan környezeti körülmények kialakítása, melyek elősegítik az egészség feltételeinek létrejöttét. Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk:  egészséges táplálkozás,  rendszeres testmozgás,  higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. Iskolánk tanulóinak jelentős hányada olyan családi háttérrel és szociális körülményekkel rendelkezik, ahol nem jelenik meg elsődleges célként az egészséges életmódra nevelés. A megélhetési gondokkal küzdő családok száma emelkedik. A családok összetartó erejének lazulásával gyengült védő-óvó funkciója, szocializációs szerepe. Célunk a tanulók egészségvédelme, egészségfejlesztése és az egészséges életmódra történő felkészítése. Gyermekeink megértsék a saját egészségvédelmük jelentőségét, rendelkezzenek azokkal a szükséges ismeretekkel, jártasságokkal, amelyek környezetünk, egészségi feltételeik javítását szolgálják. Egészséges, pozitív életvezetés kialakítása Feladataink  Az egészséges táplálkozás érvényesítése. Tudatosan egészséges táplálékot fogyasztani tudó, szelektáló nemzedék nevelése. Figyelemmel kell kísérni a gyermek iskolában elfogyasztott táplálékát. Törekedni kell a közétkeztetésbe való minél nagyobb beleszólásba. Törekedni kell arra, hogy a konyhát üzemeltető vállalkozó vegye figyelembe javaslatainkat, észrevételeinket. A szülőkkel a kommunikációs színterek kiszélesítése, tájékoztatás, felvilágosítás.  Az aktív testmozgás elterjesztése. Váljon életszükségletté, épüljön be a tanulók napirendjébe a mozgás, a sport. Az iskolai testnevelésórák legfontosabb színterei a testi nevelésnek, ezért a kerettantervben meghatározott óraszám felett szükséges. Mindennapos testnevelés az 1-4. osztályokban a testnevelés órai és napközis foglalkozásokkal együtt valósul meg.

38

Tömegsport, foglalkozásokon biztosítani az érdeklődési köröknek megfelelő játékos vetélkedés, aktív mozgás lehetőségét, versenyzést. Az iskolai sportköri foglalkozásokon a sportágak ismereteinek elmélyítése, gyakoroltatása. Tehetséggondozás.  A káros szenvedélyek (alkohol, drog és dohányzás) visszaszorítása A tanulók egészségmegőrző szokásainak és a káros szenvedélyektől mentes életmód kialakítása. Az iskola feladata elsődlegesen a prevenció. A tanulók megismerése a devianciákkal és szenvedélybetegségekkel kapcsolatban. Az élet irányításához szükséges magabiztosság és kompetencia kifejlesztése. Pontos ismeretek átadása a káros szerek, a legális és illegális drogokkal összefüggő ártalmakról. Folyamatos kapcsolattartás a szülőkkel.  Lelki egészségvédelem megerősítése Önismeret, kommunikációs képességek fejlesztése, mely alapvető feltétele a szociális készségnek, a másokkal való kapcsolatnak, a viselkedés változásnak. Önbizalom és a kompetencia magasabb szintjére jutása, juttatása. Egészséges önbizalom kialakítása. Stresszhelyzetek kezelése.  Egészséget támogató környezet biztosítása A környezet és az egészség egymástól el nem választható fogalmak. A természet, környezet óvása, védelme nélkül nem beszélhetünk egészséges emberi életről sem. A közegészségügyi előírásoknak való megfelelés. (közétkeztetés körülményei, iskolaorvosi ellátás, baleset megelőzés, betegellátás, munkavédelem). Iskolai helységekre vonatkozó előírások betartása. Személyi higiénés szokások kialakítása, gondozása (tisztaság, öltözködés). Termek, folyosók, mellékhelységek, udvar tisztasága és esztétikus kialakítása. (Növények, élősarok, akvárium). Anyag-és energiatakarékos, környezetbarát iskolaműködtetés. Pedagógusok és technikai dolgozók példamutatása. Tevékenységek A helyi tantervek és mellékletei, az éves munkatervek tartalmazzák részletesen.  Tanórák: szaktárgyak  Osztályfőnöki órák  Sportnap  Tanulmányi kirándulások  Tanórán kívüli szakkörök  Vetélkedők  Sportrendezvények  Pályázatok  Szabadidős programok  Szülői fórumok Erőforrások Belső: tanárok, diákok, technikai dolgozók, iskolaorvos, védőnő, gyermekvédelmi felelős.  Pedagógusok: programok szervezése, lebonyolítása, dekoráció, ügyelet  Technikai dolgozók: programok segítése, az iskola tisztasága, karbantartása, beszerzések  Iskolaorvos, védőnő: a tanulók egészségügyi és higiéniai szűrővizsgálata, ellenőrzése  Tanulók: tantermek, zöld területek havonkénti rendezése, hulladékgyűjtés, ügyelet Külső: szülők, és egyéb partnerek  Iskolai tanulói keret  Tanfolyami bevételek  Pályázatok

39

Segítő kapcsolatok:  Szülők, család, szülői munkaközösség  Iskolaorvos, védőnő, háziorvos  Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat  Gyermekvédelmi Központ  Gyámhivatal  Rendőrség  Művelődési Ház  ÁNTSZ  Vöröskereszt  Sportegyesületek  Alapítványok, karitatív szervek 2.13.2 Az iskola környezeti nevelési elvei A környezeti nevelés csak az iskolai oktatással egységben, attól el nem különítve értelmezhető, mivel a tanulók teljes személyiségére hat. A motiváció kialakítása, megőrzése és fejlesztése minden életkori szakaszt átívelő célunk, mely egyben biztosítja is a folyamatosságot a környezeti nevelés során. A célok meghatározásánál figyelembe vettük a pedagógusok véleményét is, kiemelt hangsúlyt adva a gyakorlatnak, mivel fontosnak tartjuk, hogy elérhető, teljesíthető célokat tűzzünk ki magunk elé. Első és második évfolyam:  fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát  játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre  elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára  kielégíteni a gyermek kíváncsiságát  érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel  kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre  az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása Harmadik és negyedik évfolyam:  fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát  tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket  mintákat adni a természet megismeréséhez  kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét  az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét  kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert Ötödik és hatodik évfolyam:  képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést  stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat  lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során  megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit  tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét  kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan

40

Hetedik és nyolcadik évfolyam:  elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult érzelmi kötődést  a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést  fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán  kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét  a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal  a természet közelisége igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása 2.14 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.14.1 A magatartás értékelésének elvei A magatartás és szorgalom helyi követelményeit a nevelőtestület állapítja meg, figyelembe véve a diákönkormányzat véleményét, javaslatait. A követelményeket az iskolai házirendnek is tartalmaznia kell. A magatartás és szorgalom elbírálásánál alapelvünk, hogy a tanuló a kritériumok többségének megfeleljen. A tanulók magatartását és szorgalmát a pedagógiai célok alapján, a gyakorlatban várható és a tényleges megnyilvánulások szerint értékeljük Az osztályban tanító valamennyi nevelő és az osztályközösség véleményének figyelembe vételével az osztályfőnök havonta érdemjeggyel minősítik a tanulók magatartását, szorgalmát. A tanulók teljesítményét, magatartását, közösségi munkáját szaktanári, osztályfőnöki vagy igazgatói dicséretekkel, illetve elmarasztalásokkal is értékeljük. E területeken is érvényesül a nevelői szabadság, de ügyeljünk arra, hogy az egyes fokozatok értéke ne devalválódjon. A havi érdemjegyek megállapításánál figyelembe kell venni az adott időszakban kapott írásbeli dicséreteket, elmarasztalásokat is. A magatartás és szorgalom értékelésének szempontjai MAGATARTÁS SZORGALOM önfegyelem képességeknek megfelelő eredmények tisztelettudó viselkedéstársakkal való tanuláshoz való viszony együttműködés házi feladatok, felszerelés aktivitás, feladatvállalás a közösségen belül plusz feladatok vállalása (kiselőadás, nyíltság, őszinteség gyűjtőmunka) versenyeken való részvétel

41

MAGATARTÁSI KÖVETELMÉNYEK Példás (5) a tanuló magatartása  kötelesség- és tisztelettudó; iskolai és iskolán kívüli viselkedése kulturált  társainak példát mutat, betartja a házirendet  a közösségben jó munkával, jó kezdeményezéseivel kitűnik  környezete tisztaságára igényes  igazolatlan mulasztása nincs Jó (4) a tanuló magatartása  kötelesség- és tisztelettudó, a házi rendet betartja  iskolai és iskolán kívüli viselkedése kulturált  a közösségi munkában részt vesz, de nem kezdeményező  környezete tisztaságára igényes  igazolatlan mulasztása nincs Változó (3) a tanuló magatartása  kötelességteljesítése, rendszeretete ingadozó, de igyekszik a házirendet betartani  a közösségi munkában alkalmanként vesz részt  nem ügyel környezete tisztaságára  a megelőző időszakban igazolatlan mulasztása volt Rossz (2) a tanuló magatartása  hanyag munkával és fegyelmezetlenségével tűnik ki  társainak rossz példát mutat  a közösség fejlődését súlyosan hátráltatja  környezetét rongálja  több igazolatlan mulasztása volt 2.14.2 A szorgalomjegyek megállapításának elvei SZORGALMI KÖVETELMÉNYEK Példás (5) a tanuló szorgalma  kötelességteljesítése kifogástalan, többletfeladatokat szívesen végez  adottságaihoz képest jól felkészül a tanítási órákra  a tanítási órákon tevékenyen részt vesz  írásbeli munkáinak külalakja rendes  tanszereit rendben tartja Jó (4) a tanuló szorgalma  az órákra jól felkészül, de nem mutat aktivitást, többlet feladatokat nem vállal  felszerelései és írásbeli munkái általában rendesek  tanulmányi eredményét megtartja  rendszerető Változó (3) a tanuló szorgalma

42

   

kötelességét csak figyelmeztetés után teljesíti sokszor otthon hagyja a szükséges felszerelést, többször nincs kész a házi feladata írásbeli munkáinak külalakja, és rendszeretete kifogásolható tanulmányi eredményében a megelőző időszakhoz képest egy-két tárgyból visszaesés tapasztalható

Hanyag (2) a tanuló szorgalma  feladatait nem látja el, munkájában megbízhatatlan  felszereléseit nem tartja rendben, házi feladata sokszor nincs kész 2.14.3 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei Azt a tanulót, aki képességeihez mérten  példamutató magatartást tanúsít,  vagy folyamatosan jó tanulmányi eredményt ér el,  vagy az osztály, illetve az iskola érdekében közösségi munkát végez,  vagy az iskolai, illetve az iskolán kívüli tanulmányi, sport, kulturális stb. versenyeken, vetélkedőkön, vagy előadásokon, bemutatókon vesz részt,  vagy bármely más módon hozzájárul az iskola jó hírnevének megőrzéséhez és növeléséhez az iskola jutalomban részesíti. Az iskolában – a tanév közben – elismerésként a következő dicséretek adhatók:  szaktanári dicséret,  napközis nevelői dicséret,  osztályfőnöki dicséret,  igazgatói dicséret,  nevelőtestületi dicséret. A dicséreteket minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Az egész évben példamutató magatartást tanúsító és kiemelkedő tanulmányi és közösségi munkát végzett tanulók a tanév végén:  szaktárgyi teljesítményért,  példamutató magatartásért,  kiemelkedő szorgalomért,  példamutató magatartásért és kiemelkedő szorgalomért dicséretben részesíthetők. A dicséretet a tanuló bizonyítványába be kell jegyezni. Az a nyolcadik osztályos tanuló, aki nyolc éven át kitűnő tanulmányi eredményt ért el oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet a tanévzáró ünnepélyen az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolai szintű versenyek első három helyezettje oklevelet és könyvjutalmat kap, melyet az iskola közössége előtt vehet át. Az iskolán kívüli versenyeken, vetélkedőkön, illetve előadásokon, bemutatókon eredményesen szereplő tanulók igazgatói dicséretben részesülnek. A kiemelkedő eredménnyel végzett együttes munkát, az egységes helytállást tanúsító tanulói közösséget csoportos dicséretben és jutalomban lehet részesíteni. A tanulókkal szembeni fegyelmező intézkedések Azt a tanulót, aki  tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti,  vagy a tanulói házirend előírásait megszegi,  vagy igazolatlanul mulaszt büntetésben lehet részesíteni.

43

Az iskolai büntetések formái  nevelői figyelmeztetés,  szaktanári figyelmeztetés,  napközis nevelői figyelmeztetés,  osztályfőnöki figyelmeztetés,  osztályfőnöki intés,  osztályfőnöki megrovás,  igazgatói figyelmeztetés,  igazgatói intés,  igazgatói megrovás,  tantestületi figyelmeztetés,  tantestületi intés,  tantestületi megrovás. Az iskolai büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben a vétség súlyától függően el lehet térni. A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el kell tekinteni, s a tanulót azonnal legalább az „osztályfőnöki megrovás” büntetésben kell részesíteni. Súlyos kötelességszegésnek minősülnek az alábbi esetek:  az agresszió, a másik tanuló megverése, bántalmazása;  az egészségre ártalmas szerek (dohány, szeszesital, drog) iskolába hozatala, fogyasztása;  a szándékos károkozás;  az iskola nevelői és alkalmazottai emberi méltóságának megsértése;  ezeken túl mindazon cselekmények, melyek a büntető törvénykönyv alapján bűncselekménynek minősülnek. A büntetést minden esetben írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. A tanuló gondatlan, vagy szándékos károkozása esetén a tanuló szülője a magasabb jogszabályokban előírt módon és mértékben kártérítésre kötelezhető. A kártérítés pontos mértékét a körülmények mérlegelése után – az iskolai diákönkormányzat véleményének figyelembe vételével – az iskola igazgatója határozza meg. Ha a tanuló a kötelességeit vétkesen és súlyosan megszegi, ellene a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény rendelkezései alapján fegyelmi eljárás indítható. A tanuló a fegyelmi eljárás alapján, írásbeli határozattal fegyelmi büntetésben részesíthető.

44

3. Kiemelt pályázataink 3.1 A TÁMOP 3.1.4. B-13/1-2013-0001 pályázat A pályázat 2014. júliusában indult intézményünk számára, amikor nagyon részletes előkészítést követően elkezdtük tervezni intézményfejlesztési feladatainkat, melyek szükségeltettek a pályázat megvalósításához. A közel 12 millió forint értékű pályázat lehetővé tette iskolánk számára, hogy diákjaink kompetenciaértékeinek fejlesztését élménypedagógiai módszerekkel és eszközökkel, különböző programok megvalósításával végezzük el. A nevelőtestület pedagógusai, mint szakmai megvalósítók az alábbi programokat biztosították a diákok számára.  sportjáték (tollaslabda alapok)  drámajáték  szabadidős kosárlabda foglalkozás (szülők és volt diákok bevonásával)  Kreatív Anyukák Klubja (kézműves foglalkozás szülők és volt diákok bevonásával)  sütés-tortadekorálás  ékszerkészítés  készségfejlesztő foglalkozás  jobb agyféltekés rajzolás  agyagozás  játékos sorversenyek, falmászás, tájfutás  gyöngyfűzés  sudoku-szókereső  helyzetgyakorlatok, logikai játékok  „Tájak-műemlékek-üzemek” – kirándulások  Palócföld képzőművészete – múzeumlátogatás  „tanuljunk informatikául!” – tabletkezelés a tanórákon  játékos angol nyelvi fejlesztés  vártúrák (túra 4 nógrádi várhoz)  a természet képekben A pályázat fenntartási időszakában (2016-2020) iskolánk pedagógusai folytatják választott foglalkozásaik megtartását. A kompetenciafejlesztés – mint kiemelt feladat – jelen tanévtől órarendbe szerkesztetten történik szövegértés, matematika és angol nyelvi területeken. Mindezeken túl minden pedagógus feladata a tanórákon való kompetenciafejlesztő feladatok alkalmazása. A pályázat lehetőséget biztosított eszközparkunk (sportszerek, rajz-és kézműves eszközök, egészségügyi eszközök, könyvek, fejlesztő játékok stb.) fejlesztésére is. 3.2 A TÁMOP 3.1.4. C-14-2015-0536 pályázat A 2015. márciusában meghirdetett TÁMOP 3.1.4-C Innovatív iskolák fejlesztése 2. ütem pályázatra a Balassagyarmati Tankerület több iskolájához hasonlóan intézményünk is beadta dokumentációját. A pályázat eredményét 2015. májusában kaptuk kézhez: eldőlt, hogy sikeresen belefoghatunk pályázati projektjeinkbe, melyet a kiíró döntése szerint 12 millió forintos támogatással valósíthatunk meg.

45

3.2.1 Céljaink, feladataink A projekt elindítását elsősorban a kompetenciamérések eredményei indukálták: a 2013-as mérésben egy mutatónk értéke nem érte el az országos határértéket. Nagy szerepet játszott ebben az a tény, hogy iskolánk tanulói közül sokan nem motiváltak a mérésekben való eredményes részvételben, továbbá képességeik, készségeik fejlesztésében. Reményeink szerint az élménypedagógiai módszerek, a számos, különféle típusú program növeli tanulóink motivációs szintjét, elősegíti a kompetenciák fejlődését, valamint eredményességet indukál. Diákjaink nagy része még nem járt erdei iskolában, nyári táborozásukat a szülők többsége nem tudja finanszírozni, így közösségi élményekben nincs része általános iskolai tanulmányai alatt. Ezért minden, a projekt keretében tervezett programunk nagymértékben szolgálja a közösségépítést. Célunk továbbá a környezettudatos magatartás kialakítása és fejlesztése, az egészség védelme, a fizikai erőnlét javítása, az érdeklődés felkeltése az önálló ismeretszerzésre és tanulásra, az önismeret fejlesztése. Hangsúlyos célunk intézményünk kompetenciaérési eredményeinek javítása, majd szinten tartása, melyeket a pályázatban szereplő programok segítségével kötetlenebb formában, élménypedagógiai módszerekkel méginkább meg tudunk valósítani. Fejlesztési feladatainkat elsősorban a saját munkánk, illetve annak eredményessége indukálja(ta). Fontosnak tartjuk és mindennapi oktatási gyakorlatunkat is alárendeljük a képességek és készségek fejlesztésének, a tanulóink személyiségfejlesztését. A manapság nélkülözhetetlen és az oktatási szabályozók által meghatározott kompetenciaelemek kialakítása, erősítése egy vidéki kisiskolában még fokozottabb erőfeszítést igénylő feladat, hiánypótló tevékenység, tekintettel a tanulóink szociokulturális helyzetére. A lemorzsolódás arányának csökkentése, a munkavállaláshoz szükséges alapkompetenciák kialakítása, és nem utolsó sorban azoknak a lehetőségeknek és esélyeknek a biztosítása, melyet a pályázat nyújt, talán az egyetlen alkalom arra, hogy diákjaink megfelelő szintű felkészültséggel induljanak választandó életpályájukon. E tevékenységek megvalósításához, a fenntarthatóság érdekében fontos a pedagógusok módszertani képzése, ezért a programtervünkhöz illeszkedő képzéseket – konfliktuskezelés, környezeti nevelés – választottunk, melyeket a pedagógusok nagy része elvégzett. Sikerkritériumként fogalmazzuk meg a kompetenciamérés eredményeinek javulását, és hosszú távon a határértékek feletti tartását. 3.2.2 Programjaink A TÁMOP 3.1.4.-C segítségével az iskolánk által szervezett programjainkon diákjaink térítésmentesen vehetnek részt. Az október 31-ig tartó pályázati időszakban az alábbi programok valósultak/valósulnak meg:  egy hetes nyári sporttábor Alsóőrsön (29 diákunk vett részt, két pedagógus kollegánkkal),  kirándulás a Nyírjesi Füvészkert és Vadasparkba az iskola valamennyi diákjának részvételével,  erdei iskola a 2 és 4. osztályosok számára Nógrádgárdonyban (36 diákunk vett részt, három pedagógus kollegával),  természetvédő túra két alkalommal a Rézparti víztározóhoz, vízvizsgálattal, kísérletekkel (15 diákunk vett részt, két pedagógus kollegánkkal),  erdei iskola a 8. osztályosok számára Salgóbányán (16 diákunk vett részt, két pedagógus kollegával),

46

   

nyelvi tábor Nógrádgárdonyban a 3. osztályosok számára (20 diákunk vesz részt, két pedagógus kollegával, nyelvtanár közreműködésével), elsősegélynyújtó tanfolyam heti rendszerességgel (20 diákunk vesz részt rajta, két pedagógus kollegával, szakképzett előadó és segítő közreműködésével), egészségnapot tartunk az iskola valamennyi diákja számára október hónap folyamán, iskolánk pedagógusai két akkreditált továbbképzésen vettek részt: konfliktuskezelés és környezeti nevelés témakörökben.

3.2.3 A programok beépítése a nevelési-oktatási folyamatba Valamennyi programunkat úgy terveztük meg, hogy beépíthetőek legyenek iskolánk nevelésioktatási folyamataiba. Részint maguk a programok, részint pedig a programtartalmak által kínált fejlesztési lehetőségek. Pedagógusaink nevelőtestüeleti értekezleteken osztották meg tapasztalataikat, ötleteiket, terveiket a jövőre vonatkozóan.  az erdei iskolák a természet-és a környezetvédelemmel foglalkoznak kiemelten,  a természetvédő kirándulások során a kísérletekre, megfigyelésekre fektetjük a hangsúlyt, hiszen ezekre az oktatási folyamatban kevesebb a lehetőségünk,  az elsősegélynyújtó tanfolyam “hozományaként” iskolánk legalább egy csapattal benevez az évenkénti elsősegélynyújtó megyei versenyre,  nyelvi táborunkat hosszú távon a mindenkor belépő 3. osztályosoknak tartjuk a nyelvi alapok megkedveltetése céljával,  egészségnapunk – eddig is hagyomány volt intézményünkben - témáit évről-évre változtani fogjuk: az eddigi táplálkozási témát kiegészítve foglalkozunk a testmozgással, a káros szenvedélyektől mentes élettel, a mentális egyensúlyunk fenntartásának szükségességével,  nyári spottáborunk megrendezését a szülők hozzájárulásával, és/vagy támogatások felkutatásával segítjük,  a pedagógus továbbképzésekhez kapcsolódó oktatási anyagot beépítjük a természetismeret, környezetismeret, földrajz, biológia és osztályfőnöki órák éves programjába. 3.2.4 Fenntartási időszak A pályázat fenntartási időszakában (2016-2020) valamennyi programunkat meg tudjuk valósítani. Amennyiben anyagi lehetőségeink nem engedik meg az utazásokat, helyben megvalósíthatóra tervezik pedagógusaink az egyes tartalmi elemeket.

47

Záradék

A Magyarnándori Általános Iskola Pedagógiai programját – a módosítást követően – a nevelőtestület a mai napon elfogadta. Indoklás Az intézmény Pedagógiai programja a működő TÁMOP 3.1.4-C pályázat miatt átdolgozásra került. A nevelőtestület döntési jogával élve az intézményvezető által elkészített módosított Pedagógiai programot a mai napon elfogadta.

Magyarnándor, 2015. október 7.

Karkusz Rita intézményvezető

48

Záradék

A Magyarnándori Általános Iskola Pedagógiai programját – a módosítást követően – az intézmény szülői munkaközösség vezetője és diákönkormányzati képviselője jóváhagyásra javasolta. Indoklás Az intézmény Pedagógiai programja a működő TÁMOP 3.1.4-C pályázat miatt átdolgozásra került. A szülői munkaközösség vezetője és a diákönkormányzat képviselője élve véleménynyilvánítási jogával az intézményvezető által elkészített módosított Pedagógiai programot jóváhagyásra javasolta.

Magyarnándor, 2015. október 7.

Takács Judit SZMK vezető

Venczel Lilla DÖK képviselő

49