Siófok Város Önkormányzata 8600 Siófok, Fő tér 1., Tel.: (84) 504-100, Fax.: (84) 504-102, email:
[email protected], web: www.siofok.hu
Siófok Város Önkormányzatának Helyi Esélyegyenlőségi Programja
DÁTUM 2013-2018
Tartalom Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP) .............................................................................................................3 Bevezetés ................................................................................................................................................................... 3 A település bemutatása ........................................................................................................................................ 4 Értékeink, küldetésünk ........................................................................................................................................ 6 Célok .......................................................................................................................................................................... 11 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE) ........................................................ 14 1. Jogszabályi háttér bemutatása ............................................................................................................... 14 2. Stratégiai környezet bemutatása........................................................................................................... 19 3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége........................................ 46 4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység................................................ 78 5. A nők helyzete, esélyegyenlősége ......................................................................................................... 84 6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................................. 90 7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége ................................................................................ 97 8. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása.................................................................................................................. 107 9. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága........................................................................ 107 A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) ..................................................... 109 1. A HEP IT részletei ..................................................................................................................................... 109 A helyzetelemzés megállapításainak összegzése .......................................................................... 109 Jövőképünk .................................................................................................................................................. 112 Az intézkedési területek részletes kifejtése .................................................................................... 119 2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) .... 118 3. Megvalósítás ............................................................................................................................................... 125 A megvalósítás előkészítése .................................................................................................................. 125 A megvalósítás folyamata ...................................................................................................................... 125 Monitoring és visszacsatolás ................................................................................................................ 128 Nyilvánosság ............................................................................................................................................... 128 Érvényesülés, módosítás ........................................................................................................................ 130 4. Elfogadás módja és dátuma .................................................................................................................. 132
2
Helyi Esélyegyenlőségi Program (HEP)
BEVEZETÉS Az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvényt 63. §-ának (5) bekezdése az alábbiak szerint rendelkezik: (...) A települési önkormányzat helyi esélyegyenlőségi programot fogadhat el, amelyben elemzi a településen élő hátrányos helyzetű csoportok helyzetének alakulását, és meghatározza az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő célokat, kiemelt figyelmet fordítva a lakhatásra, oktatásra, egészségügyre, foglalkoztatásra, valamint a szociális helyzetre. A helyi esélyegyenlőségi program tartalmazza a célok megvalósításának forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését; a települési önkormányzat a tárgyévet követő év június 30-ig ütemterve teljesítéséről éves jelentést fogad el. (…) Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete és szervei döntésein keresztül fejezi ki elkötelezettségét az esélyegyenlőség területén, hiszen a jogszabályokban meghatározott, ilyen irányú kötelező feladatok ellátásán túl a város nem önkormányzati fenntartású intézményeivel, társszervekkel, civil szerveződéseivel, egyházaival, önszerveződéseivel, társulásaival, egyesületeivel és alapítványaival közösen (gyakorta azok anyagi támogatása mellett) törekszik érvényre juttatni az esélyegyenlőség eszméjét a társadalmi élet minden területén. Siófok
Város
Önkormányzat
Képviselő-testülete
az
esélyegyenlőséggel
kapcsolatos
tevékenysége során mindent megtesz annak érdekében, hogy az egyes projektek kidolgozásában az érdekelt civil szerveződések is aktív szerepet játszanak, elősegítve ezzel a város lakosságának ilyen irányú szemléletváltását is. Az esélyegyenlőségi program részét képező helyzetelemzés egyrészt a települési önkormányzat intézményei és társszervei által nyújtott adatszolgáltatás, valamint a EMMI 2/2012. számon kiadott rendelet Módszertani Segédlet és Gyakorlati Útmutató Helyi Esélyegyenlőségi Programok Megalkotásához című útmutató alapján – annak adattáblái felhasználásával – a hatályos jogszabályoknak és önkormányzati dokumentumoknak megfelelően készült
3
A TELEPÜLÉS BEMUTATÁSA SOMOGY MEGYE BEMUTATÁSA
Természetes határai nyugaton a Zalai-dombvidék, keleten a Mezőföld és a Tolna-Baranyaidombvidék, északon a Balaton és délen a Dráva, valamint Horvátország határolja, így jelentős tranzitforgalmat bonyolít le. Területe: 6035,86 km2, lakóinak száma 330 ezer. A nagy területű, északról délre hosszan elnyúló megye számtalan kulturális és gasztronómiai programmal, látnivalók sokaságával várja az üdülni és a kikapcsolódni vágyókat. A táj dombságokat lombos erdők borítják, az összes földterület közel 30 százaléka erdő. A balatoni idegenforgalomnak köszönhetően a megyében a szolgáltató ágazat fejlett, az országos átlagnál nagyobb súlyt képvisel. A megye Az út és vasúthálózat kiépített. A megyeszékhely Kaposvár, de itt található a Balaton fővárosának tartott Siófok is. Somogy megye területére esik a Dunántúl legszebb tájainak egyike, a mintegy 3500 hektár területű Dél-Balatoni borvidék, ahol már a római időkben is magas színvonalú szőlőtermesztés folyt. Somogyban számos egyházi vonatkozású nevezetességet találni. Köztük az egyik legjelentősebb az egykori bencés apátság romja Somogyváron.
4
SIÓFOK A Balaton keleti medencéjének déli partján fekszik, ott, ahol a Sió ered a tóból. Északról a Balaton, keletről a Mezőföld szélét képező hullámos fennsíkok, délről és nyugatról pedig Külső-Somogynak a Balaton déli oldalára jellemző szelíd lejtésű dombsorai határolják. Az 1950-es megyerendezésig a Sió határvonal volt Veszprém és Somogy vármegye között; jelenleg Siófok Somogy megyéhez tartozik, annak második legnagyobb városa, egyben a Balaton-part legnagyobb települése. A 20. század során határát többször kiterjesztették, így ma a déli part 70 km-es szakaszából 17 km tartozik hozzá. Megközelíthető Budapestről és Nagykanizsa felől az M7-es autópályán, vagy a 7-es számú úton, Szekszárd (Tamási) felől pedig a 65-ös számú főútvonalon. Megyeszékhelyével, Kaposvárral viszont nincs közvetlen első- vagy másodrendű közúti összeköttetése. Vasúti csomópontként is három irányból (a Budapest–Székesfehérvár–Nagykanizsa-vasútvonalon, és a Kaposvár–Siófok-vasútvonalon) fogadja a személy- illetve teherforgalmat. Vízi úton a Balaton északi partjával (Balatonfüred), a Tihanyi-félszigettel és a nyugati medence kikötőivel van összeköttetése. A város területén (a Balatonkiliti nevű településrész mellett) repülő tér is működik. Siófok környéke már rómaiak korában is lakott terület volt. Fuk, mint falunév először 1137-ben szerepel írásban az adózó helységek között, míg a Siófok szóösszetétel 1790 óta ismeretes. A tatárjárás után Fok újratelepült, majd 1552-ben a törökök kerítették hatalmukba Fokot és környékét. Mezővárosi rangot, azaz országos vásártartási engedélyt 1865-ben kapott a település. Ekkor 200 házat és 1500 lelket számláló község volt Siófok. 1958-tól indult meg a turisztikai, idegenforgalmi fejlesztés, újra megjelentek a külföldi vendégek. 1962-ben a szállodasor épült, a hatvanas évek közepén megélénkült a lakásépítés is. 1968 – Siófok várossá válásának időpontja. 1968. december 31. Siófok várossá válásának időpontja. Ezelőtt nem sokkal felépült a 400 ágyas kórház, majd utána a dél-balatoni feladatokat ellátó kulturális központ és könyvtár. 5
1971-ben elérte a várost az M7-es autópálya bal oldali szakasza. 1975-től már csak Balatonaligáig kellett autóúton közlekedni Budapest felé. (A teljes autópálya elkészültéig még 27 évet kellett várni.) A rendszerváltást követő 1990-es helyhatósági választások óta 18 tagú képviselőtestület irányította a várost. A 2010-es helyhatósági választásokat követően a város képviselő-testülete 12 tagú, melyből 8 fő egyéni választókörzetből, 3 fő pedig listán kerültek be a testületbe, a 12. a polgármester, akit közvetlenül választottak meg a polgárok. 2010. október 11-étől 1 fő főállású alpolgármester lát el tisztséget az Önkormányzatban. A képviselő-testület működését 5 szakbizottság: a Pénzügyi és Tulajdonosi Bizottság, a Városfejlesztési és Környezetvédelmi Bizottság, az Idegenforgalmi és Rendészeti Bizottság az Összeférhetetlenségi és Etikai Bizottság, valamint a Nemzeti Erőforrás Bizottság segíti. A bizottságok tagjai választott képviselők, illetve külső tagok.
ÉRTÉKEINK, KÜLDETÉSÜNK Siófok a Balaton fővárosa, hazánk és a régió egyik legjelentősebb idegenforgalmi központja. Azzá teszi jó megközelíthetősége, 17 kilométeres, változatos képet nyújtó, sekély vizű partja, lakóinak vendégszeretete. A város azonban már régóta nem csak nyaralások célpontjaként, hanem wellness–szolgáltatásokban és a konferenciaturizmusban is erős desztinációként jelenik meg a hazai utazási térképen. Fejlett idegenforgalmi infrastruktúra, évről-évre bővülő programkínálat vonzza Siófokra a hazai és külföldi vendégeket. Mára már kilenc négycsillagos wellness- és konferenciaszálloda valamint a legkényesebb igényeket is kielégítő élmény- és termálfürdő gondoskodik arról, hogy a nyári szezont követő hónapokban is érdemes legyen a városba látogatni akár csak egy hosszú hétvégére is. A minőségi beruházásoknak köszönhetően Siófok a Dél-Dunántúl első számú konferencia-központjává lépett elő. A wellness- és konferenciaturizmus igényeinek magas színvonalú kiszolgálását tűzte ki céljául számos siófoki szálloda. Közös erényük, hogy európai színvonalú szolgáltatásaikat egyedi, kreatív megoldásokkal ötvözve, a wellness céljait szolgáló városi és természeti környezetbe ágyazva kínálják vendégeiknek.
6
A szakemberek törekvéseit igazolják az elmúlt két évi belföldi szállásfoglalások alapján Siófok a legnépszerűbb hazai úti cél. Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Jelen esélyegyenlőségi helyzetelemzés és az azt követő intézkedések kiemelt hátrányos helyzetű társadalmi csoportjainak a romákat és mélyszegényeket, a nőket, az időseket, a gyerekeket, és a fogyatékkal élő személyeket tekinti. A helyzetelemzéshez és az intézkedések megtervezéséhez elsősorban tehát, az ezekbe a célcsoportokba tartozó emberekre vonatkozóan szükséges az adatokat és információkat gyűjtöttük össze és azok elemzésével dolgoztuk ki az ő helyzetüket javító program javaslatot. Az esélyegyenlőség érvényesülésének problémája a különböző településeken további hátrányos helyzetű társadalmi csoportok (pl. pszichiátriai betegek, hajléktalan személyek) különböző élethelyzetben lévő egyének esetében is felmerülhet. Ennek megfelelően az esélyegyenlőségi program által célzott hátrányos helyzetű társadalmi csoportok köre a helyi sajátosságokra reagálva – az esélyegyenlőségi törvény szempontjait figyelembe véve – bővíthető. Oktatás, nevelés Az oktatási intézmények bizonyos paraméterek mentén eltérő környezetben, más és más szakmai (személyi) feltételek között működnek. Ennek következtében (megfogalmazott vagy látens) intézményi szakmai hitvallással rendelkeznek, melyet helyi nevelési és pedagógiai programjuk tartalmaz. Az adott lehetőségeik, pedagógiai háttérváltozóik (bemenet) mentén a hozzáadott pedagógiai értékek segítségével biztosítják az esélyegyenlőséget tanulóik számára. A városi bölcsőde (napjainkban Csicsergő Bölcsőde néven) 2004. évben már több mint 20%-al túllépte a férőhelyek maximumát (73 kisgyermeket gondoztak). 2012 szeptemberétől 122 férőhellyel, 10 csoporttal működik. Életkori összetétel alapján 10 hónap - 3 éves korig.
7
A bölcsőde épülete, elhelyezése, berendezése és a szabadban való tartózkodás feltételei a kisgyermekek gondozására, nevelésére kiválóan alkalmasak. A személyi és tárgyi feltételek adottak minden kisgyermek számára a neki megfelelő gondozáshoz. Siófok város 9 telephelyen működtet óvodát, melyek kihasználtsága nem tér el egymástól jelentősen. A felvételnél főleg a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű gyermekek egyenletes elosztását veszi tekintetbe. A személyi és tárgyi feltételek adottak a gyermekek egyéni képességeihez igazodó differenciált fejlesztésre, tehetséggondozásra, a hátrányos helyzetű gyermekek felzárkóztatására és a szociokulturális környezetből adódó hátrányok kompenzálására. A településen 3 általános iskola látja el az alapfokú nevelés-oktatás feladatát. 2013. január 1jétől az általános iskolák állami fenntartásba kerültek (Klebelsberg Intézményfenntartó Központ), ettől az időponttól Siófok Város Önkormányzata az intézmények működését biztosítja. A középiskolai képzést egy gimnázium, két szakközép – szakképző intézmény látja el. 1996-ban kezdődött meg a felsőfokú képzés a Kodolányi János Főiskolán, majd ezt követően a felsőfokú képzés a kaposvári egyetem keretei között folytatódik.
8
Egészségügy, szociális helyzet A Siófok város és környékének általános egészségügyi ellátása a Balaton-parti településeken megfelelő, a Balaton parttól távolabb eső településeken kielégítő. A háziorvosi hálózat személyi és tárgyi feltételei adottak, a kistérség háziorvosi hálózata így átlagos kiépítettség. A 10 településből 4-ben rendel háziorvos, a többiből pedig a szomszédos településre járnak a betegek. Az időskorúak gondozásáról, az önmagukat ellátni nem tudó betegekről, a szellemi és testi fogyatékosokról a tartós bentlakásos és átmeneti elhelyezést nyújtó intézmények gondoskodnak. A kistérségben mindössze Siófokon működnek ilyen intézmények. Ezek közül kiemelkedő a Siófoki Város Kórház és Rendelőintézete, a Siófok Város Gondozási Központjának működése. A Siófoki Városi Kórház ellátási területe a város 50 km-es körzetére terjed ki. A körzeti feladatok ellátásán kívül a nyári idegenforgalmi szezonban a térségbe látogató turisták egészségügyi ellátását is biztosítja. Kórházunk a Balaton fővárosában, a sokak számára kedvelt üdülőhely, Siófok nyugati részén, kellemes parkosított környezetben helyezkedik el. Az 1968-ban létesült intézmény, mely egyidős Siófok várossá avatásával, a folyamatos fejlesztés eredményeként ma meghatározó helyet foglal el a terület betegeinek gyógyításában. Az intézmény a Balaton déli partjának Balatonvilágostól Fonyódig terjedő szakaszán és Somogy megye hozzárendelt többi településén élőknek, valamint a szabadságukat itt töltő turisták és idényjellegű munkavállalók egészségügyi ellátását végzi. Az intézmény 327 ágyon, 8 fekvőbeteg osztályon, 15 szakmában, illetve 794 heti szakorvosi óraszámmal biztosítja a térség lakosai részére a fekvő- és járóbeteg ellátást. A városi kórház az Államnak történő átadására a 2012 év végével került sor, de a város által megkezdett beruházás, az intézmény korszerűsítése, bővítése tovább folytatódik. Siófok Város Gondozási Központja 1998 óta működik Siófokon, melynek alaptevékenysége elsősorban Siófok város lakói részére komplex személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátás biztosítása. A személyes gondoskodás keretében általános és szakosított ellátási formák igénybevétele is biztosított. A siófoki Családsegítő Központ 1991 márciusában kezdte meg működését, és szociális és mentálhigiénés feladatokat látott el. Fő tevékenységi köre a családsegítés, gyermekjóléti 9
szolgáltatás és a hajléktalan ellátás volt, mely feladatokat a Siófoki Integrált Oktatási Központ, majd a 2012. december 31-ei közoktatási törvény által bevezetett változások következtében átalakuló intézményszerkezet miatt Siófok Város Gondozási Központja lát el, a családsegítés és gyermekjóléti feladatok ellátásának biztosítása terén a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalhoz tartozó Siójut község tekintetében is egy összevont Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálat keretében. A Gondozási Központ integrált szociális intézmény. Siófok területén biztosítja az időskorúak és hajléktalan személyek részére a személyes gondoskodás keretébe tartozó alap- és szakosított ellátási formákat. Az intézmény fő feladata az önmagukat ellátni képtelen vagy csak segítséggel képes, gondozást nélkülöző, szociális helyzetüket tekintve rászoruló egyénekről, családokról való gondoskodás. Siófok Város Gondozási Központja által biztosított ellátások formái: étkeztetés házi segítségnyújtás családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás idősek nappali ellátása (idősek klubja) nappali melegedő Szakellátások: idősek otthona emelt szintű idősek otthona éjjeli menedékhely Egészségügyi alapellátás: védőnői szolgálat központi ügyeleti szolgálat Siófok Város Gondozási Központja tekintetében a hajléktalan ellátás infrastukturális feladatainak fejlesztése jelenti a legnagyobb feladatot a 2014 év folyamán, amely a TIOP – 3.4.2-11/1-2012-0079
számú
„Hajléktalan
ellátás
infrastrukturális
és
szolgáltatási
feltételeinek fejlesztése” nyertes pályázati finanszírozás során sor kerül a hajléktalan szálló felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére. A 2013. októberig megvalósult kivitelezések (rámpa kiépítése, Braille írás, indukciós hurok, mozgáskorlátozott mosdó, mozgáskorlátozott szoba) hozzájárulnak az esélyek javulásához, biztosítva azok folyamatos bővülését a projekt zárásáig (2014 júliusa).
10
Célok A HELYI ESÉLYEGYENLŐSÉGI PROGRAM ÁTFOGÓ CÉLJA Siófok Város Önkormányzata az Esélyegyenlőségi Program elfogadásával érvényesíteni kívánja: az egyenlő bánásmód, és az esélyegyenlőség biztosításának követelményét, a közszolgáltatásokhoz történő egyenlő hozzáférés elvét, a diszkriminációmentességet, szegregációmentességet, a foglalkoztatás, a szociális biztonság, az egészségügy, az oktatás és a lakhatás területén a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A köznevelési intézményeket – az óvoda kivételével – érintő intézkedések érdekében együttműködik az intézményfenntartó központ területi szerveivel (tankerülettel). A HEP helyzetelemző részének célja Elsődleges célunk számba venni a 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet 1. § (2) bekezdésében nevesített, esélyegyenlőségi szempontból fókuszban lévő célcsoportokba tartozók számát és arányát, valamint helyzetét a településen. E mellett célunk a célcsoportba tartozókra vonatkozóan áttekinteni a szolgáltatásokhoz történő hozzáférésük alakulását, valamint feltárni az ezeken a területeken jelentkező problémákat. További célunk meghatározni az e csoportok esélyegyenlőségét elősegítő feladatokat, és azokat a területeket, melyek fejlesztésre szorulnak az egyenlő bánásmód érdekében. A célok megvalósításának lépéseit, azok forrásigényét és végrehajtásuk tervezett ütemezését az HEP IT tartalmazza.
11
A HEP IT célja Célunk a helyzetelemzésre építve olyan beavatkozások részletes tervezése, amelyek konkrét elmozdulásokat eredményeznek az esélyegyenlőségi célcsoportokhoz tartozók helyzetének javítása szempontjából. További célunk meghatározni a beavatkozásokhoz kapcsolódó kommunikációt. Szintén célként határozzuk meg annak az együttműködési rendszernek a felállítását, amely a programalkotás és végrehajtás során biztosítja majd a megvalósítás, nyomon követés, ellenőrzés-értékelés, kiigazítás támogató strukturális rendszerét, vagyis a HEP Fórumot és a hozzá kapcsolódó tematikus munkacsoportokat. Az esélyegyenlőség minden állampolgár számára fontos érték. Az esélyegyenlőség érvényesítése nem pusztán követelmény, hanem az önkormányzatoknak is hosszú távú érdeke, hiszen azt a célt szolgálja, hogy mindenkinek esélye legyen a munkavállalásra, a karrierre, a jó minőségű szolgáltatásokra – függetlenül attól, hogy nő vagy férfi, egészséges vagy fogyatékossággal él, milyen a származása vagy az anyagi helyzete. Az esélyegyenlőség megvalósításának alapfeltétele a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség. Az esélyegyenlőségi programnak a településen élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. A helyi esélyegyenlőségi programnak kiemelt figyelmet kell fordítania: az egyenlő bánásmód követelményének érvényesítésére a helyi önkormányzat döntéshozatalában, illetve az általa fenntartott vagy támogatott intézményekben, és az önkormányzat által ellenőrzött szolgáltatások körében; a nevelés, oktatás területén a jogellenes elkülönítés megelőzésére; a közszolgáltatásokhoz, valamint az egészségügyi szolgáltatásokhoz való egyenlő esélyű hozzáférés biztosítására; munkaerő-piaci szegregáció visszaszorítására, a hátrányos helyzetűek munkaerő-piaci hátrányainak csökkentésére, foglalkoztatási esélyeik javítására; a lakóhelyi szegregáció felszámolására; a hátrányos helyzetű csoportok tagjai részvételének elősegítésére a döntéshozatalban, a közügyek irányításában. Cél, hogy Siófok olyan település legyen, ahol érvényesül az elsődleges alapelv, mely szerint minden embert egyenlőnek kell tekinteni. Közvetlen vagy közvetett diszkrimináció vagy 12
hátrányos megkülönböztetés Siófok városban senkit ne érjen sem faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint. Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programjának célja a helyi viszonyokhoz igazodó, a hátrányos helyzetben élő állampolgárokat segítő, támogató feladatok Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja rendszerezése, ütemezése, az eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása. Ezen belül: Az összetartó, szolidáris társadalom erősítése, a hátrányos megkülönböztetés megszüntetése, az esélyegyenlőség, egyenlő bánásmód biztosítása a hátrányos helyzetű csoportok számára. A megfelelő pénzbeli, természetbeni juttatásokhoz való hozzájutás, valamint az önkormányzat intézményeiben a különböző közszolgáltatásokhoz való egyenlő hozzáférés biztosítása. A foglalkoztatási, oktatási, egészségügyi, szociális, igazgatási és területfejlesztési célok összehangolása az esélyegyenlőség biztosítása érdekében. Az esetleges szegregációs és szelekciós mechanizmusok lehetőségének kiszűrése. A hátrányos helyzetű egyének és csoportok esélyegyenlőségének előmozdítása társadalmi folyamatokban, a már eddig jól bevált hagyományok megerősítése, megtartása, valamint szükség esetén új támogató szolgáltatások bevezetése, melyek csökkentik a meglévő hátrányokat, hozzájárulnak a siófoki polgárok életminőségének javításához. A diszkriminációmentesség és szegregációmentesség biztosításával a társadalmi integráció támogatása.
13
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Helyzetelemzése (HEP HE)
1. JOGSZABÁLYI HÁTTÉR BEMUTATÁSA 1.1 A program készítését előíró jogszabályi környezet rövid bemutatása Az egyenlő esélyek biztosítása az Európai Unió egyik legfontosabb politikai célja. Az egyenlő esélyek biztosítására irányuló közösségi politika változó tartalommal ugyan, de az európai integráció kezdete óta a Közösség napirendjén szerepel. A közösségi munkajog és a munkahelyi egészség- és biztonságvédelem mellett a közösségi szociális jog azon területe, ahol a tagállamok szabályozásának harmonizációjára került sor. Az egyenlő esélyek politikája szempontjából a Közösség története három, erősen különböző időszakra bontható: 1957 és 1975 között a Közösség kizárólag az egyenlő munkáért egyenlő bér elvének biztosítására törekedett, kevés sikerrel. 1975 és a 80-as évek vége között fokozatosan a közösségi szociálpolitika legkidolgozottabb és legsikeresebb területévé vált az egyenlő bánásmód tagállami szabályainak harmonizálása, amely újabb és újabb területeken érezteti hatását. A 80-as évek végétől napjainkig egyre markánsabban megjelenő esélyegyenlőségi koncepció túllép az egyenlő bánásmód garantálásán, és pozitív programokkal, valamint pozitív diszkriminációval igyekszik valódi esélyegyenlőséget biztosítani. Az Európai Bizottság 2004 májusában tette közzé az "Esélyegyenlőség és diszkriminációmentesség a kibővített Európai Unióban" című Zöld Könyvet, amelyben konzultációra hívta az érintett szervezeteket, szereplőket. Ezek a konzultációk megerősítették azt az álláspontot, amely szerint kiemelkedően fontos mind az esélyegyenlőség, mind a diszkrimináció elleni küzdelem terén megvalósuló közösségi akciók kezdeményezése, beleértve az Európai Unió antidiszkriminációs jogalkotása hatásának maximalizálását. A diszkrimináció elleni fellépéssel és az esélyegyenlőséggel kapcsolatos törekvéseket a mindenki számára irányadó Esélyegyenlőségi Keretstratégia foglalta magába. Ennek nyomdokaiba lépett a 2007-től 2013-ig terjedő időszakra vonatkozó egységes szerkezetbe foglalt, egy közösségi akcióprogramként megfogalmazott PROGRESS közösségi program.
14
Az esélyegyenlőség jogszabályi háttere A települési esélyegyenlőségi program célja, hogy felmérje a településen élő marginalizálódott csoportok helyzetét, egyben meghatározza azokat a fejlesztési irányokat, melyek e célcsoportok életminőségében jelentős változásokat érnek el. Az egyenlő bánásmód követelményének érvényesülése és az esélyegyenlőség előmozdítása, mint szabályozási tárgy nem előzmények nélküli a magyar jogban. A törvény megalkotásáig azonban a hatályos szabályozás nélkülözte az egységes fogalomhasználatot, és nem biztosított megfelelő eszközöket a jogsértésekkel szembeni fellépéséhez. Ezért volt szükség egy olyan általános antidiszkriminációs törvény megalkotására, amely egyrészt a már meglévő szabályokat koherenssé teszi, másrészt kitölti azokat a réseket, amelyek a szabályozásban mutatkoztak, harmadrészt pedig megfelelő eljárási rendelkezéseket biztosít a jogsértésekkel szembeni fellépéshez. Az egyenlő bánásmód követelménye a kötelezettektől azt kívánja meg, hogy tartózkodjanak minden olyan magatartástól, amely bizonyos tulajdonságaik alapján egyes személyek vagy személyek
egyes
csoportjaival
szemben
közvetlen
vagy
közvetett
hátrányos
megkülönböztetést, megtorlást, zaklatást vagy jogellenes elkülönítést eredményez. Alapvetően tehát az egyenlő bánásmód követelménye az egyik oldalon negatív kötelezettséget jelent: a kötelezettek nem sérthetik meg mások egyenlő emberi méltóságát. A jogosultak vonatkozásában ugyanakkor ez azt eredményezi, hogy mindenkinek jogosultságként Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programja kikényszeríthető igénye van arra, hogy IT egyenlő méltóságú személyként kezeljék. Ennek megfelelően az államnak az egyenlő bánásmód követelménye tekintetében a jogsérelmet elszenvedők számára elsősorban a jogsérelmekkel szembeni fellépés eszközrendszerét kell biztosítania. A helyi önkormányzat, az államháztartás alrendszereiből, az európai uniós forrásokból, illetve a nemzetközi megállapodás alapján finanszírozott egyéb programokból származó, egyedi döntés alapján nyújtott, pályázati úton odaítélt támogatásban csak akkor részesülhet, ha az Ebktv. rendelkezéseinek megfelelő, hatályos helyi esélyegyenlőségi programmal rendelkezik. [Ebktv. 63/A. § (6)] E rendelkezéseket a 2010. évi LXXVII. törvény 1. § b) bekezdése szerint a 2011. december 31ét követően meghirdetett pályázatokra kell alkalmazni. Az
esélyegyenlőségi
önkormányzatnak,
törvény
valamint
értelmében
többcélú
2010.
kistérségi
október
társulásnak
31-től öt
minden
évre
szóló
helyi helyi
esélyegyenlőségi programmal kell rendelkeznie. 15
Az esélyegyenlőségi programnak a település területén élő hátrányos helyzetű csoportokra kell irányulnia, akik számára a sikeres élet és társadalmi integráció esélye a helyi társadalmat célzó fejlesztések és beruházások ellenére korlátozott marad a különböző területeken jelentkező hátrányaikat kompenzáló esélyegyenlőségi intézkedések nélkül. Bár az egyenlő bánásmód megsértése más hátrányos védett csoportok esetében is megfigyelhető jelenség, a fogyatékos személyek, a nők és a romák esetében a hátrányos helyzettel és szegénységgel is erőteljesen összefüggő jelenségekről van szó. Az egyenlő bánásmód követelménye alapján a Magyar Köztársaság területén tartózkodó természetes személyekkel, ezek csoportjaival, valamint a jogi személyekkel és a jogi személyiséggel nem rendelkező szervezetekkel szemben e törvény rendelkezései szerint azonos
tisztelettel
és
körültekintéssel,
az
egyéni
szempontok
azonos
mértékű
figyelembevételével kell eljárni. A Program jogszabályi alapjai Hatályos vonatkozó jogszabályok: 2011 Magyarország Alaptörvénye (2011. április 25) 1990. évi LXV. törvény a helyi önkormányzatokról 1993. évi LXXVII. törvény a nemzeti és etnikai kisebbségek jogairól 1993. évi LXXIX. törvény a közoktatásról 1997. évi XXXI. törvény a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról 1998. évi XXVI. törvény a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról 2003.
évi CXXV.
törvény az egyenlő bánásmódról és
az esélyegyenlőség
előmozdításáról 362/2004. (XII. 26.) Kormányrendelet az Egyenlő Bánásmód Hatóságról és eljárásának részletes szabályairól 119/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet az Országos Esélyegyenlőségi Szakértői Névjegyzékről, az esélyegyenlőségi szakértői tevékenység végzéséről és annak feltételeiről, a szakértő működéséről 120/2010. (IV. 16.) Korm. rendelet a helyi esélyegyenlőségi program elkészítésének szempontjairól Az Európai Parlament és a Tanács 771/2006/EK határozata (2006. május 17.) az Esélyegyenlőség mindenki számára európai évéről (2007) – az igazságos társadalom irányában. 16
Az Alkotmány 70/A. §-a az emberi méltósághoz való joggal összefüggésben az egész jogrendszer tekintetében az állam kötelezettségévé teszi minden személy egyenlő méltóságának tiszteletben tartását és védelmét: „(1) A Magyar Köztársaság biztosítja a területén tartózkodó minden személy számára az emberi, illetve az állampolgári jogokat, bármely megkülönböztetés, nevezetesen faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerinti különbségtétel nélkül. (2) Az embereknek az (1) bekezdés szerinti bármilyen hátrányos megkülönböztetését a törvény szigorúan bünteti.” Az Alkotmánybíróság a 61/1992. (XI. 20.) AB határozatban fogalmazta meg az alábbiakat: „az állam mint közhatalom s mint jogalkotó köteles egyenlő elbánást biztosítani a területén tartózkodó minden személy számára. Ebben az összefüggésben nem tehet különbséget közöttük faj, szín, nem, nyelv, vallás, politikai vagy más vélemény, nemzeti vagy társadalmi származás, vagyoni, születési vagy egyéb helyzet szerint.” [61/1992. (XI. 20.) AB határozat, ABH 1992. 280, 281.] Az Esélytv. előírásai szerint: „4. § Az egyenlő bánásmód követelményét a) a magyar állam, b) a helyi és nemzetiségi önkormányzatok, ezek szervei, …jogviszonyaik létesítése során, jogviszonyaikban, eljárásaik és intézkedéseik során kötelesek megtartani.” Az Esélytv. 63/A. §-a az alábbiakról rendelkezik: „(1) A helyi önkormányzat, valamint a többcélú kistérségi társulás – a külön jogszabályban meghatározott szempontok figyelembevételével – öt évre szóló helyi esélyegyenlőségi programot fogad el. (2) A helyi esélyegyenlőségi programban helyzetelemzést kell készíteni a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok oktatási, lakhatási, foglalkoztatási, egészségügyi és szociális helyzetéről, illetve meg kell határozni a helyzetelemzés során feltárt problémák komplex kezelése érdekében szükséges intézkedéseket. A programalkotás során gondoskodni kell a helyi esélyegyenlőségi program és a helyi önkormányzat által készítendő
egyéb
fejlesztési
tervek,
koncepciók,
továbbá
a
közoktatási
esélyegyenlőségi terv összhangjáról.”
17
1.2 Az esélyegyenlőségi célcsoportokat érintő helyi szabályozás rövid bemutatása.
A 2003. évi az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló CXXV. törvényben a munkáltató számára előírt kötelezettségek végrehajtásának szakszerű előkészítése, valamint azok jogszabályoknak megfelelő végrehajtásának koordinálása érdekében a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalban esélyegyenlőségi referens kijelölésére került sor. Az esélyegyenlőségi referens a hivatal esélyegyenlőséggel kapcsolatos feladatait látja el, továbbá részt vesz az Önkormányzat ilyen irányú hosszú távú programjainak kidolgozásában is.
18
2. Stratégiai környezet bemutatása Munkaerőpiac Az évközi intézményi adatgyűjtés szerint – amely a megyei székhelyű, legalább 5 főt foglalkoztató vállalkozások, létszámkorlát nélkül a költségvetési intézmények, valamint a kijelölt nonprofit szervezetek alkalmazottaira vonatkozik – mind a foglalkoztatotti létszámban, mind az átlagkeresetekben növekedés következett be 2012-ben. A megfigyelésbe vont somogyi szervezeteknél 69 541 fő alkalmazásban állót regisztráltak, a megelőző évhez képest 1,3%-kal többet. (Országosan ezzel ellentétes irányú változás történt, átlagosan 0,6%kal fogyatkozott az alkalmazottak köre.) Az öt vagy több főt foglalkoztató somogyi vállalkozásoknál 1,6%-os növekedést követően 44 035-en álltak alkalmazásban. A költségvetési intézményeknél 0,3%-kal többen (23 677-en) szerepeltek az állományi létszámban. A nonprofit és egyéb nem nyereségérdekelt szervezeteknél 1828 dolgozót tartottak nyilván. A teljes alkalmazotti állományból a fizikai munkakörűek száma 2,5%-kal nőtt, ezzel szemben a szellemieké 0,4%kal csökkent a bázisidőszakhoz képest. Az összetételt tekintve a fizikaiak hattizedes arányt képviseltek. A teljes munkaidős foglalkoztatottak 63 317 fős száma az összlétszám 91%-át tette ki. A 2012. évben a havi bruttó átlagkereset 177 125 Ft volt Somogyban, 5,5%-kal magasabb, mint a megelőző évben. (Nemzetgazdasági szinten a 222 990 Ft-os bruttó kereset 4,6%-kal haladta meg a 2011. évi összeget.) A somogyi versenyszférában 9,4%-kal, 181 955 Ft-ra nőtt az alkalmazottak keresete. Ezzel ellentétben a költségvetési szervezeteknél 1,6%-kal kevesebbet (169 008 Ft-ot) fizettek, mint egy évvel korábban. A nonprofit szféra 167 250 Ftos átlagkeresete 8,7%-kal haladta meg a bázisidőszakit. Az ezer fő felett foglalkoztató gazdasági ágakat vizsgálva az átlagában legjobban fizető terület a szállítás, raktározás (320 651 Ft) volt, majd a vízellátás, szennyvíz gyűjtése, kezelése, hulladékgazdálkodás, szennyeződésmentesítés
(223
994
Ft)
és
a
közigazgatás,
védelem,
kötelező
társadalombiztosítás (219 155 Ft), következett a sorban. A legalacsonyabb kereseteket a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (127 964 Ft), illetve a humán-egészségügyi, szociális ellátás (132 550 Ft) ágakban fizették ki. A somogyi foglalkoztatottak – családi kedvezmény nélkül számított – havi nettó átlagkeresete nominálisan 0,9%-kal (115 122 Ft-ra)
19
emelkedett, ezen belül a fizikai dolgozóké 2,1%-kal (87 395 Ft-ra) csökkent, míg a szellemi foglalkozásúaké 5,0%-kal (154 106 Ft-ra) nőtt. (Országos átlagban 2,0%-kal, 144 040 Ft-ra emelkedett az alkalmazottak nettó átlagkeresete.) A munkaerő-felmérés 15–74 éves népességre vonatkozó adatai alapján 2012 IV. negyedévében Somogyban 4,6 ezer fővel (4,1%-kal) növekedett a foglalkoztatottak száma a megelőző év azonos időszakához képest, így 116,3 ezer főre emelkedett a létszámuk. Munkanélkülit 10,5 ezer főt írtak össze, 21%-kal kevesebbet, mint egy évvel korábban. Ezen létszám
alapján
8,3%-os
munkanélküliségi
rátát
számítottak,
2,3
százalékponttal
alacsonyabbat, mint 2011 utolsó negyedévében. A somogyi mutató 2,4 százalékponttal kedvezőbb az országos átlagnál. A gazdaságilag inaktívak csoportja 3,6%-kal, 116,4 ezer főre mérséklődött. Ezek a munkaerő-piacon nem szereplő személyek a vizsgált korcsoport népességének közel felét tették ki. A Nemzeti Foglalkoztatási Szolgálat nyilvántartásában a 2012. decemberi zárónapon 25 682 Somogy megyei álláskereső szerepelt, 1391 fővel (5,7%-kal) több, mint egy évvel korábban. A dél-dunántúli régión belül Baranyában ugyan csak kismértékben (0,7%-kal), de csökkent, Tolnában viszont 6,9%-kal növekedett az állást keresők létszáma. (Az ország egészében 3,1%kal több állástalant tartottak nyilván, mint egy évvel korábban.) A tartósan, több mint egy éve megszakítás nélkül a megyei nyilvántartásban szereplők száma 25%-kal (7255 főre) emelkedett. Ez a csoport a teljes állomány 28%-át tette ki. A 25 év alatti korosztályból 3826 fiatal keresett munkát, ők az összlétszám 15%-át képviselték. Az álláskeresők listáján 2792 pályakezdő szerepelt, 21%-kal több, mint 2011 decemberében. Érettségivel 36, szakmunkásképző, illetve szakiskolai bizonyítvánnyal 22, felsőfokú végzettséggel 3,6%-uk rendelkezett.
20
A nyilvántartott álláskeresők számának alakulása, december
Az ellátások közül álláskeresési, illetve vállalkozói járadék kifizetése a zárónapon 2524 személynek volt folyamatban, az ellátásban érintett december havi bruttó létszám pedig 3605 főt tett ki. Ezen személyek egy főre eső átlagos havi ellátása 61 447 Ft volt. Álláskeresési segélyben a zárónapon 295-en részesültek. A 2012. decemberi zárónapon 416 üres álláshelyre vártak jelentkezőket a munkáltatók. Egy betöltetlen pozícióra mintegy 62 regisztrált álláskereső jutott.
21
Gazdasági szervezetek 2012. december 31-én több mint 60 ezer megyei székhellyel rendelkező gazdasági szervezetet tartottak nyilván Somogyban. Számuk egy év alatt csekély mértékben, 1,3%-kal bővült, az országos növekedéshez (0,9%) hasonlóan. Főtevékenységük alapján a legnagyobb számbeli növekedés a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat, míg a legnagyobb fogyás a pénzügyi, biztosítási tevékenység területén történt az előző év azonos időszakához képest. Az országos tendencia a somogyihoz hasonlóan alakult, bár ott az egyéb tevékenységgel és a pénzügyi, biztosítási tevékenységgel foglalkozó regisztrált szervezetek száma kisebb mértékű visszaesést szenvedett el. A regisztrált gazdasági szervezetek számának változása gazdasági áganként, 2012. december 31.
Somogyban a regisztrált szervezetek 92%-a vállalkozásként került bejegyzésre, a megyei 55 ezret meghaladó vállalkozásszám az országos állomány 3%-át jelentette. Gazdálkodási formájukat tekintve 79%-os arányban egyéniként, 21%-ban pedig társas formában 22
szerepeltek a nyilvántartásban. Előbbiek száma közel másfél, míg utóbbiaké alig egy százalékos növekedést mutatott a 2011. december 31-i adatokhoz képest. A bejelentett, közel 44 ezer egyéni vállalkozás a munkavégzés jellegét tekintve 43–31–26%os arányban mellékfoglalkozásban, főfoglalkozásban, valamint nyugdíj mellett folytatta tevékenységét. A megyei székhelyű egyéniek valamivel több mint kétötödét (41%) a mezőgazdaság, erdőgazdálkodás, halászat nemzetgazdasági ágba sorolták, emellett jelentős részük a szálláshely-szolgáltatás, vendéglátás (18%) és az ingatlanügyletek (10%) főtevékenységi körbe tartozott. A somogyi vállalkozások egyötödét képviselő társas formában működők száma 2012. év végén megközelítette a 11 500-at. Ezen belül 99%-ukat kisvállalkozásként (50 fő alatti) jelentették be, a közép- (50–249 fős) és nagyvállalkozásokból (250 fő felettiek) 93-at, illetve 18-at regisztráltak. Legnagyobb arányban (22%) a kereskedelem, gépjárműjavítás nemzetgazdasági ágban regisztráltatták cégüket, de meghatározónak bizonyult még a szakmai, tudományos, műszaki tevékenység (13%) és az építőipar (10%) területe is. 2012 decemberének végére 1,8%-kal emelkedett a megyei székhelyű nonprofit szervezetek száma a bázisidőszakhoz képest. A több mint 4100 szervezet közel felét az egyéb szolgáltatás, negyedét az ingatlanügyletek, ötödét pedig a művészet, szórakoztatás, szabadidő ágazatba sorolták. Költségvetési és társadalombiztosítási szervezetből több mint 700-at, egyéb szervezetből 43at regisztráltak Somogyban.
23
A regisztrált gazdasági szervezetek számának alakulása, december 31.
Somogyban a vállalkozási aktivitási mutató – az ezer lakosra jutó vállalkozások száma alapján – 2012. december 31-én 177 volt, mely meghaladta az országos 168-as mutatóértéket. Beruházás A Somogy megyei székhelyű, 4 fő felett foglalkoztató vállalkozások, létszámhatár nélkül a költségvetési szervek és a megfigyelt nonprofit szervezetek 2012-ben új beruházásokra 48 milliárd Ft-ot fordítottak, mely összeg az országos teljesítményérték 1,6%-át tette ki. A bázisidőszakhoz képest, folyó áron számítva is jelentős, 24%-os visszaesés történt. (Országosan a beruházásérték nominálisan 5,9%-kal maradt el az előző év azonos időszakitól.) A megyében egy lakosra 152 ezer Ft beruházási összeg jutott, az országos átlag (308 ezer Ft) fele, a 19 megye átlagának (240 ezer Ft) is alig kétharmada. A megyék rangsorát Győr-Moson-Sopron vezette, mutatószáma az országosénak közel háromszorosa, a somogyinak pedig majdnem hatszorosa volt. A lista 15. helyét foglalta el Somogy, Tolna három, Baranya négy pozícióval előzte meg. Anyagi-műszaki összetétel szerint a somogyi beruházásérték 55%-át épületekre és egyéb építményekre fordították. Gépek és berendezések, valamint járművek belföldi beszerzése 20%-os, míg azok importja 22%-os hányadot képviselt. Ültetvények, erdők, tenyész- és igás állatok beszerzése az összes beruházásérték 2,7%-át tette ki.
24
A nemzetgazdasági ágak közül az iparban aktiválták a beruházások legnagyobb hányadát (31%-át), értékben 14,8 milliárd Ft-ot. Jelentős beruházások történtek még a szállítás, raktározás (8,4 milliárd Ft) valamint a mezőgazdaság (7,9 milliárd Ft) ágakban, melyek 18, illetve 16%-os arányt képviseltek a megye összes teljesítményértékében. Mezőgazdaság A fontosabb növényi kultúrák 2012. évi előzetes terméseredményeit tekintve Somogyban a búza betakarított területének 2,4%-os csökkenése és termésmennyiségének (207,4 ezer tonna) 3,1%-os növekedése következtében a hektáronkénti termésátlag 5,5%-kal emelkedett. Kukoricát közel négytizedével kevesebbet (345,1 ezer tonna) takarítottak be az előző évhez képest. A terület 2,7%-os fogyatkozása mellett a termésátlag a termésmennyiséggel azonos mértékben csökkent. A cukorrépa-termés (118,3 ezer tonna) 12%-kal alatta maradt a 2011. évinek, annak ellenére, hogy a terület 18,4%-kal bővült. A termésátlag egynegyedével visszaesett. Napraforgóból
közel
másfélszer
nagyobb
területről
csak
egynegyedével
nagyobb
termésmennyiséget (47,5 ezer tonnát) takarítottak be, így a termésátlag 14%-kal mérséklődött. Repcéből 2011-hez képest bő egyharmadával nagyobb termésmennyiséget (48,2 ezer tonnát) raktároztak be úgy, hogy a terület kismértékben bővült, a termésátlag pedig több mint háromtizedével nőtt. Lucernaszénából (8,7 ezer tonna) az előző évinél 1,7%-kal nagyobb termésmennyiséget gyűjtöttek be. A betakarított terület kétötödével, a termésátlag pedig egyharmadával növekedett. A burgonya betakarított mennyisége (12,7 ezer tonna) 2,4%-kal kevesebb volt az előző évinél, a termésátlag pedig 14%-kal visszaesett.
25
A fontosabb növények terméseredményei, 2012*
Az állatállományok vonatkozásában Somogy megye gazdaságaiban 2012 decemberében 29 ezer szarvasmarhát és 122 ezer sertést regisztráltak, ami az egy évvel korábbi állatlétszámokhoz képest a szarvasmarhák esetében nagyobb arányú növekedést jelentett, mint a sertéseknél. Az anyaállatok száma 2011 decemberéhez viszonyítva mindkét állatfajnál változatlan maradt. A szarvasmarha-állomány növekedése az év során folyamatos volt, míg a sertéseknél inkább ingadozás volt jellemző. Mindezzel együtt több év tendenciája a szarvasmarháknál stagnálást, a sertéseknél csökkenést mutatott.
26
Állatlétszámok, december 1.
2012. december 1-jén a somogyi állatállománynak még 25 ezer darab juh és 458 ezer darab tyúkféle is részét képezte. Az előbbiek száma 2011 végéhez képest valamelyest mérséklődött, míg az utóbbiaké alig változott. Ezzel együtt hosszú távon a juhok számát stagnálás, a tyúkfélékét pedig csökkenés jellemezte. Ipar 2012 január–decemberében a Somogy megyében telephellyel rendelkező 4 főnél többet foglalkoztató ipari vállalkozások 467,2 milliárd forint termelési értéket állítottak elő. Ez összehasonlító áron számítva 11%-kal bizonyult kevesebbnek, mint az előző év hasonló időszakában. Ugyanakkor Tolna megye 6,0, Baranya pedig 5,1%-kal növelni tudta ipari termelését, ezáltal a régióban végbemenő volumencsökkenés (2,1%) mértéke az országoshoz (1,7%) hasonlóan alakult. A vizsgált időszakban a megyék közül mindössze kettőben (Veszprém és Bács-Kiskun) figyeltek meg 10% fölötti volumennövekedést, nyolcban pedig az alattit. A többi 9 megyében csökkenés történt, melynek mértéke háromban is elérte a 10%-ot.
27
Az ipari termelés egy lakosra jutó értéke és volumenindexe, 2012*
Somogyban az egy lakosra jutó ipari termelés 1483 ezer Ft-os értéke az országos átlag 64%-át tette ki. Ezzel a fajlagos mutatójával Somogy – a fővárost is számba vevő csökkenő megyei rangsorban – a 14. helyet foglalta el. 2012-ben csökkenő teljesítményről adtak számot a somogyi székhelyű, legalább 50 főt foglalkoztató vállalkozások is. Az ide tartozó 57 szervezet valamennyi magyarországi telephelyén összesen 541,4 milliárd forint értékű termelési értéket realizáltak, összehasonlító áron számítva 16%-kal kevesebbet az egy évvel korábbinál. (Ehhez képest országosan mindössze 1,8%-os volumencsökkenést regisztráltak.) A somogyi székhelyű adatszolgáltatói kör ipari tevékenységének nettó árbevétele 541,2 milliárd forintot tett ki, volumenében 16%kal maradt el az előző évitől. Az összes értékesítésen belül 87%-os részesedéssel bíró export összehasonlító áron közel 17, míg a jóval kisebb súlyú belföldi eladások 11%-kal bizonyultak kevesebbnek, mint 2011-ben.
28
A feldolgozóipari szervezetek termelésének főbb mutatói, 2012* (előző év = 100,0)
A somogyi székhellyel rendelkező, a víz- és hulladékgazdálkodás nélkül számba vett iparban tevékenykedő cégek döntő többsége (98%-a) a feldolgozóipar valamely ágazatában volt érdekelt. E nemzetgazdasági ág 2012. évi termelési és értékesítési volumene egyaránt 16%kal elmaradt az előző évi bázisszinttől. A megfigyelt feldolgozóipari szervezetek termékeik 87%-át a külföldi piacokon értékesítették. Az élelmiszer, ital, dohánytermékek gyártásával foglalkozó vállalkozások számára továbbra is a hazai piac jelentette a biztos jövedelmet, értékesítésük négyötöd részben belföldön valósult meg. Ezzel szemben a megyei feldolgozóipar termelési értékének 85%-át adó gépipar két legjelentősebb ágazata közül a számítógép, elektronikai, optikai termék gyártásában 96%, míg a villamos berendezés gyártásban 88% volt a kivitel aránya.
29
2.1 Kapcsolódás helyi stratégiai és települési önkormányzati dokumentumokkal, koncepciókkal, programokkal Az Önkormányzat az országos szabályozás szerint alakította ki saját szabályozását, ezáltal megvan a helyi esélyegyenlőségi célok eléréséhez szükséges jogszabályi környezet. Költségvetési koncepció – évente, e dokumentum, valamint az ebben foglaltak alapján kidolgozott éves költségvetési rendeletben kerülnek megjelölésre és számszerűsítésre az adott évben megvalósítandó fejlesztések. Pénzügileg kedvező években több célcsoportot érintő fejlesztések is megvalósulhatnak, de sok esetben a települési közszolgáltatások minimális szintjének biztosatása is csak nagy erőfeszítéek árán biztoítható. Gazdasági program – az önkormányzat hosszú távú fejlesztési elképzeléseit tartalmazza, adott évre vonatkozó megvalósítandó elemei a költségvetési koncepcióban illetve a költségvetési rendeletben jelennek meg. Köznevelés-fejlesztési terv – A helyi önkormányzati feladat-ellátási rendszerben minden községi, városi, fővárosi kerületi önkormányzatnak feladata, kötelezettsége volt, hogy gondoskodjék a településen élők részére arról, hogy az óvodai nevelés és az általános iskolai nevelés és oktatás a rendelkezésükre álljon anélkül, hogy annak igénybevétele a szülők, illetve gyermekeik részére aránytalan teherrel járna. A köznevelésről szóló törvény alapján az állam gondoskodási kötelezettsége – az óvodai nevelés kivételével – megfogalmazódik. Már nem a kormányhivatalok készítik el a feladat-ellátási intézményhálózat-működtetési és köznevelésfejlesztési tervet, hanem az oktatásért felelős miniszter. Az oktatásért felelős miniszter az Oktatási Hivatal előterjesztése alapján a kormányhivatalok közreműködésével és a helyi önkormányzatok véleményének kikérésével és közreműködésével készíti el megyei szintű bontásban az intézményhálózat-működtetési és köznevelési-fejlesztési tervet. A települési önkormányzat kötelezettsége, hogy beszerezze a településen működő köznevelési intézmények nevelőtestületei, alkalmazotti közösségei, a szülői és diákszervezetei véleményét. Az oktatási hivatal s feladata az is, hogy a köznevelés-fejlesztési terv elkészítésekor a nemzetiséget érintő kérdésekben beszerezze az érintett települési, területi és országos nemzetiségi önkormányzatok egyetértését (Forrás : Iskolaszolga, XXIII. 3., 2012. november)
30
Településrendezési eszközök Településrendezési terv – Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény (továbbiakban 1997. évi LXXVIII. tv.) 6. §-a alapján a települési önkormányzat – a fővárosban a fővárosi és a kerületi önkormányzatok a külön jogszabályban meghatározott hatáskörük szerint – a településrendezési feladatukat a helyi építési szabályzat, valamint a településrendezési tervek elkészíttetésével és azok elfogadásával látják el. Településszerkezeti terv - Az 1997. évi LXXVIII. törvény 10. §-a szerint a településszerkezeti terv meghatározza a település alakításának, védelmének lehetőségeit és fejlesztési irányait, ennek megfelelően az egyes területrészek felhasználási módját, a település működéséhez szükséges műszaki infrastruktúra elemeinek a település szerkezetét meghatározó térbeli kialakítását és elrendezését, az országos és térségi érdek, a szomszédos vagy a más módon érdekelt többi település alapvető jogainak és rendezési terveinek figyelembevételével a környezet állapotának javítása vagy legalább szinten tartása mellett. A településszerkezeti tervet a települési önkormányzatnak legalább tízévenként felül kell vizsgálnia, és szükség esetén a terv módosításáról vagy az új terv elkészítéséről kell gondoskodnia. A tízévenkénti szükséges felülvizsgálat során gondoskodni kell az időközben történt módosítások egységes tervbe foglalásáról. Településfejlesztési koncepció - az 1997. évi LXXVIII. törvény értelmében a fejlesztés összehangolt megvalósulását biztosító és a településrendezést is megalapozó, a település közigazgatási területére kiterjedő önkormányzati településfejlesztési döntéseket rendszerbe foglaló, önkormányzati határozattal elfogadott dokumentum, amely a település jövőbeni kialakítását tartalmazza. A fejlesztési koncepció elsősorban településpolitikai dokumentum, amelynek kidolgozásában a természeti-művi adottságok mellett a társadalmi, a gazdasági, a környezeti szempontoknak és az ezeket biztosító intézményi rendszernek van döntő szerepe. A törvény 7. §-a értelmében a településfejlesztési koncepcióban foglaltak megvalósítása érdekében a városok és több település közös fejlesztési tervezése esetén integrált településfejlesztési stratégiát kell készíteni. Az integrált településfejlesztési stratégia meghatározza a települések településfejlesztési tevékenységét, összehangolja a különböző szakpolitikai megközelítéseket, összefogja és ütközteti az érintett partnerek (üzleti szektor, civil szektor, közszféra szereplői, lakosság) céljait, elvárásait, meghatározza a fejlesztési célokat, azok finanszírozási módját, továbbá a megvalósítás és fenntartás módját is összefüggéseiben kezeli.
31
Siófok Város Önkormányzat Települési Esélyegyenlőségi Programja készítése során az alábbi stratégiák, fejlesztési tervek, koncepciók kerültek áttekintésre, biztosítva az önkormányzati dokumentumok összhangjának megteremtését: Siófok Város Településrendezési terve; Siófok Város Integrált Városfejlesztési Stratégiája; SIOK Közoktatási Esélyegyenlőségi Helyzetelemzése és Terve 2011. áprilisi adatok alapján; Siófok Város Önkormányzatának helyi rendeletei.
32
2.2 A helyi esélyegyenlőségi program térségi, társulási kapcsolódásainak bemutatása SIÓFOKI KISTÉRSÉG TERÜLETE
A Siófoki Többcélú Kistérségi Társulás ugyan 2013. június 30. napjával megszűnt, de meghatározó szerepet töltött be az önkormányzat kötelező feladatainak társulásos formában történő ellátásában, ezért az esélyegyenlőségi helyzetelemzésben nem tekinthetünk el részletesebb ismertetésétől amellett, hogy a kistérségi szerkezet egy erősebb csoportosulást jelentetett és jelent ma is az egymás mellett fekvő települések tekintetében, tehát mint a déldunántúli régión belüli összefüggő területi egységet vizsgáljuk. A siófoki kistérséget magába foglaló Dél-Dunántúl Régió Magyarország délnyugati részén fekszik, határainak döntő többsége természeti. Nyugaton a Zala-Somogyi határárok, keleten a Duna, északon a Balaton, délen pedig a Dráva választja el a szomszédos Horvátországtól. A Tolna-, Somogy- és Baranya megyék alkotta térség a Dunántúl legnagyobb régiója, s bár itt található a legtöbb település (2001-ben 653), ez egyben a legalacsonyabb népsűrűségű régió. Somogy megye - amely a Dél-Dunántúl szinte felét teszik ki -, a Balatontól egészen a Dráváig nyúlik. Hatezer-harminchat négyzetkilométernyi területével az ország legnagyobb megyéi közé tartozik - nagysága szerint az ötödik - az ország összterületének mintegy 6,5 százalékát foglalja magába. Észak–déli kiterjedése jelentős, meghaladja a 120 kilométert. Északon Veszprém, északkeleten Fejér, keleten Tolna, dél-keleten Baranya megye, délen Horvátország, nyugaton pedig Zala megye határolja. A megye népességszáma 331.802 fő, amelynek 1/5-e a székhelyen, Kaposváron él. A lakosság közel fele 13 városban, másik fele 232 községben él. A siófoki kistérség a megye északkeleti részén helyezkedik el. A kistérség természeti hátárait északon a Balaton alkotja. A kistérség nyugati települései már a Somogyi dombság Külső Somogyi dombjai között helyezkednek el, míg településeinek nagy része a Mezőföld Sió által 33
kialakított legnyugatabbi nyúlványain helyezkednek el. Délen egyértelműen a Somogyi dombság éles határt nem képező elvégződő lankái képezik a kistérség határát. A kistérség központja Siófok, közigazgatási határait északon a Balaton túloldalán található balatonalmádi és balatonfüredi, keleten az enyingi, délen a tamási és tabi, míg nyugaton a balatonföldvári kistérségek alkotják. A siófoki kistérség településhálózatát 10 település alkotta. A kistérség központja város, a kistérség többi településének népességszáma messze elmarad Siófokétól. Ádánd, Balatonendréd, Balatonszabadi, Nagyberény, Ságvár – az 1.000–3.000 közötti népességszámú kisközségek csoportjába tartozik. A fennmaradó három település közül Siójut és Som az apró-, Nyim a törpefalvak kategóriájába tartozik. Som község kettő lakott külterületi hellyel is rendelkezik: Daránypuszta és Simonmajor. Zamárdi város, de lakosságszáma elmarad Siófokétól. A Balatonhoz közeli községek népessége viszonylag magasabb a háttértelepülésekhez képest. A térségközpontban - a maga közel 25.000 fős lakosságával - él a kistérség lakosságának több mint fele. A 60-as évek végén, a 70-es évek elején zajlott a települési struktúra átalakítása is, amikor államilag szabályozták és határolták be egy-egy település jövőjét. Körzetközponti szerepkört Siófok kapott. A kistérségben található Somogy megye lakásállományának 12 százaléka, szám szerint 16207 lakás. A siófoki kistérség lakásállomány számát tekintve csak a kaposvári kistérség haladja meg, azonban az új lakások építésének mértéke Somogy megye kistérségei közül itt a legmagasabb. 2004-ben a siófoki kistérségben volt a legtöbb az épített lakások száma, illetve a megyei átlagnak mintegy háromszorosa az 1.000 lakosra jutó épített lakások száma. Kedvezőnek mondható, hogy a megyei átlag alatt van a 100 lakásra jutó lakosok száma (233 fő), vagyis egy lakásban átlagosan 2,33 ember lakik. Úgyszintén megyei átlag alatti a 100 épített lakásra jutó megszűnt lakás.
34
Somogy megyei statisztikai évkönyv, 2004 Összességében jónak ítélhető meg a kistérség lakásállományának - elsősorban a - bővülési adatai, de a település-szintű adatok egyértelműen kimutatják, hogy a kistérségen belül igen nagy differenciák vannak, főként a térségközpont és a Balaton parttól távolabb eső települések tekintetében. A kistérség lakásállományának 67 százaléka Siófokon található, tehát meghatározó mindaz, ami a város lakásállományával történik. A kistérség lakásállomány-változásában történő kedvező folyamatok, a nagymértékű újlakás-építés, döntően a siófoki építkezésekkel függ össze. A 4. táblázatban látható, hogy egy év alatt a térségben épült házak közel 84 százaléka a térség központjában épült fel. A Balaton parttól távolabb eső településeken nem, vagy csak kismértékű állományváltozás történt. A népességszám alakulása A dél-dunántúli népességszám változása az országos átlagnál kedvezőtlenebbül alakult. A régió lélekszáma évről évre csökken, s tíz év alatt a populáció 2,3 %-os fogyást produkált. Somogy megye népességmozgalmi adatai még az országos és regionális indexeknél is negatívabbnak bizonyultak. A megyén belül csupán a siófoki kistérség mutatott biztató népességmozgalmi tendenciát. Az 1970-es adatokhoz képest a kistérség településeinek jelenlegi lakosságszáma növekvő népességszámot jelez. 35
Ez a növekedési irány nagy arányban a Siófoki populáció gyarapodásának köszönhető, amely ellensúlyozta a környező községekben tapasztalható kismértékű lélekszámesést is. A kistérségben a lakónépesség száma 2003 és 2005 között eltelt időszakban lényegesen nem változott sem negatív, sem pozitív irányba. A kistérség össznépessége az elmúlt négy étvized során 30 552-ről 37 814-re növekedett.
Halálozási és élve születési adatok A Dél-Dunántúli régióban az 1000 lakosra jutó élve születések számának aránya (9,1%) elmarad az országos (10,7%) aránytól. Ugyanez az arányszám Somogy megyében, még ennél is szomorúbb képet mutat, egy százalékponttal alacsonyabb, mint a regionális átlag. A kistérségek többségében ez az érték 9-10 ‰ körül mozog. a legkedvezőtlenebb arányokkal a mohácsi és a Balaton melletti kistérségek rendelkeznek. A Siófoki kistérség élve születési mutatói jelentősen romlottak az utóbbi évtizedekben. A 2. diagramon figyelemmel kísérhető, hogy a kistérség születésszámának megcsappanását jórész, Siófok város élve születési arányának csökkenése okozta.
36
A
régió
halálozási
rátája
(14,4‰)
ugyanúgy,
mint
az
élve
születési
arányok
kedvezőtlenebbek, mint az országos átlag (14,1‰), de az a tendencia mérséklődni látszik. A hosszabbodó átlagos életkor és az alacsony termékenységi mutatók miatt, jelentősen torzult a népesség életkor szerinti összetétele. 2000 és 2004 között megnőtt a 60 éves és idősebb korcsoport aránya a 14 éves és fiatalabb csoporthoz képest. A népesség elöregedése a vizsgált időszakban előre halad a megyében. A kistérség összes településére a negatív népszaporulat jellemző, bár a 2000. évi és a 2004. évi adatok biztatóak, hisz a halálozások száma - bár még mindig magasabb, mint a születéseké – stagnált vagy csökkent, s a születések száma növekedett. Ez a növekedés azon nem szignifikáns, így fel kell készülni az elöregedő társadalom kihívásaira. Élve születések Regionális
száma
természetes halálozások szaporodás száma
(fő)
2008
8566
12821
-4255
2009
8371
13020
-4649
2010
7783
13188
-5405
2011
7560
12667
-5107
37
Siófokon anyakönyvezett születések száma: 2012.
710 fő
2013.
701 fő
Siófokon anyakönyvezett halálozások száma: 2012.
607 fő
2013.
641 fő
Tájékoztatásul a Siófokon kötött házasságok száma: 2012.
108
2013.
137
38
Élve Somogy
természetes
születések
halálozások
szaporodás
száma
száma
(fő)
2008
2787
4513
-1726
2009
2743
4741
-1998
2010
2559
4665
-2106
2011
2513
4455
-1942
Mobilitás A népességszám alakulását lényegében a természetes népmozgalom alakítja ki, de a változáshoz jelentősen hozzájárulnak a mobilitási szokások is. Míg a régióban az 1990 és 2001 közötti évek átlagában 24 kistérségből 20-at még vándorlási nyereség jellemzett, addig 2003ban ez csak öt kistérségről volt elmondható. Meg kell jegyeznünk, hogy a pozitív vándorlási egyenleggel rendelkező kistérségek közül négy, Somogy megyében található. A siófoki kistérség 2003-as értékek szerint 1.000 lakosra jutó belföldi vándorlási különbözete + 0,773 ‰, ami a régiós és megyei szinten is a legmagasabb pozitív indexnek számít. Figyelembe kell azonban vennünk a mobilitási trendet, ami az utóbbi évtizedben komoly visszaesésről tanúskodik a kistérségen belül.
39
A siófoki kistérség diagramra vetített, migrációs adatain érezhető a mobilitási trend változása. A települések összesített migrációs mutatói szerint 2004-ben, a vándorlási különbözet még mindig pozitív irányba tolódott el. A legnagyobb számú befelé történő migráció, Siófok és Ságvár irányú volt, míg a vándorlás vesztes települései, Ádánd és Nagyberény. A fiatalok elvándorlása, különösen az alacsony lélekszámú településekről megboríthatja a helyi korfa egyensúlyát. állandó Regionális
jellegű
elvándorlás
egyenleg
odavándorlás 2008
24910
26582
-1672
2009
22629
23855
-1226
2010
22226
23354
-1128
2011
21457
22682
-1225
állandó Somogy
jellegű
elvándorlás
egyenleg
odavándorlás 2008
9069
9484
-415
2009
8232
8477
-245
2010
8299
8388
-89
2011
7962
8190
-228
A népesség korösszetétele és a nemek aránya A Dél-dunántúli régióban, az országos tendenciához igazodva, fokozottan megjelenik az elöregedő társadalom problémája. A régióban mért 1980-as adatok szerint a 60 évesek és idősebbek népességen belüli aránya 17% volt, 2010-re, ez az arány 19,7 %-ra emelkedett. Ezzel párhuzamosan a gyermekkorúak aránya a népességen belül 21,5%-ról 16,2 %-ra csökkent. Somogy megyében az elmúlt négy év alatt az öregedési index (az idős népesség arányát a gyermek népességhez viszonyítva) 10,1 % ponttal növekedett. A Siófoki kistérség lakosságának korösszetétele, a megye kistérségei közül a leginkább elöregedőbb társadalom képét mutatja. Ennek oka az alacsony születésszám illetve a jelenlegi korstruktúra,
de
a
befelé
történő
migrációban
résztevő
idősebb
korcsoportok 40
felülreprezentáltsága is befolyásolja ezeket a statisztikákat. A Siófoki kistérség korfáját, 2003as adatok alapján kirajzoló ábrán, szépen látszik, hogy az elöregedési tendencia nagyjából tizenöt év múlva fog betetőzni, amikor a jelenleg 45 és 55 éves korosztály nyugdíjassá válik. A korfa „törzse”, a kistérség jelenleg 10-25 éves korosztálya, komoly társadalmi és gazdasági kihívásokkal néz szembe a jövőben.
KSH népesség továbbszámítási adatbázis A népesség iskolázottsága A Dél- Dunántúli régióban az iskolázottság szintje az utóbbi időben javuló tendenciát mutatott, ám még így is le van maradva, mind az országos mind a vidéki átlagtól. Mint a 10. táblázatból leolvasható, a Siófoki kistérség iskolázottsági szintje lényegesen magasabb színvonalú, mint a megyei iskolázottsági szint. A nyolc általásnál is kevesebb osztállyal rendelkezők csoportjának aránya (0,8%) alulreprezentált a megye hasonló iskolai végzettséggel rendelkező csoportjához (2,2%) viszonyítva. A kistérség lakosságának felsőfokú végzettséggel rendelkező rétege két százalékkal meghaladja a megyei átlagot. A középfokú végzettségűek arányában van a legnagyobb eltérés a Siófoki kistérség javára, ahol a 15- 64 éves korcsoport tagjainak több mint 30%-a rendelkezik középfokú végzettséggel, a megyei átlaggal szemben, ami 22, 6%-ot mutat. Mind megyei, mind kistérségi szinten a szakmunkás végzettségűek jelennek meg legnagyobb számban.
41
Ha az országos adatokhoz viszonyítjuk a megyei szinten kielégítő kistérségi adatokat, akkor azt kell megállapítanunk, hogy a kistérség képzettségi szintje elmarad az országosétól. Az érettségizettek aránya a (18–X éves legalább középiskolai érettségivel a megfelelő korúak százalékában-összesen index) alapján csupán 25,23%, ami,az országos átlagnak alig több mint a fele. Ugyanilyen rossz a 25 évesnél idősebb népességben az egyetemi, főiskolai végzettséggel rendelkezők aránya is. A népesség etnikai és vallási megoszlása A Dél-Dunántúli régióban, megyei szinten vizsgálva, a nemzeti vagy etnikai kisebbség arányát, elmondható, hogy Baranyában található meg legnagyobb százalékban (11%), Tolnában 7% és a Somogy megyében mindössze 4%-ban. A kistérségben élő nemzeti és etnikai kisebbségek közül a cigány (roma) és a német kisebbség számottevő. A cigány (roma) nemzetiségi csoport a térség lakosságának 1,38%-át teszi ki. Jellemzően Siófokon, Ádándon, Nagyerényben és Somban találhatunk roma csoportokat, bár nem hagyhatjuk figyelmen kívül azt a tényt, hogy a roma lakosság, gyakran a diszkriminációtól tartva illetve önérzeti indíttatásból, nem vallja magát kisebbséghez tartozónak. A német kisebbség a második legnagyobb lélekszámmal rendelkező kisebbség a vizsgált térségben. Lényegesen kisebb, de a kulturális sokszínűség szempontjából, nem elhanyagolható lélekszámban képviselteti magát a horvát, ukrán, lengyel, román, szlovák és a szlovén (vend) kisebbség. Érdekképviselettel (nemzetiségi önkormányzattal) a cigány és az örmény kisebbség rendelkezik. A kistérség lakosságának 66,48 százaléka vallja magát a katolikus egyházhoz tartozónak. A vizsgált településeken a római katolikus felekezet a legjelentősebb (23.925 fővel), de jellemző a református felekezetek jelenléte is (4.898 fővel), ami a kistérség lakosságának 13,51%-át jelenti. Kisebb számban a görög ortodox, az adventista és az izraelita egyház tagjai is 42
megtalálhatóak. Mindezek mellett néhány kisegyház gyülekezete is jelen van a kistérség egyes településein. Vallási intoleranciát nem tapasztaltunk a településeken, mindenki szabadon gyakorolhatja hitét a kistérségben. A népesség, mint munkaerő, a kistérség munkaerőpiaca A munkaerő piaci helyzet az 1990-es évtizedben – a megváltozott társadalmi-gazdasági körülmények függvényében – jelentősen átalakult. Ez a folyamat a számottevően csökkenő foglalkoztatott létszám és ezzel egyidejűleg az erősödő munkanélküliség megjelenésében nyilvánult meg. A változás az aktív népességet a Siófoki kistérség községeiben különbözőképpen érintette. Jelentős létszámleépítés történt a Balaton parttól távolabb eső településeken a válságba került mezőgazdaság miatt. Ezen a területen dolgozók jelentős hányada – a megváltozott körülmények miatt – állás nélkül maradt, vagyis munkanélkülivé vált. A Dél-Dunántúli régió, foglalkozatási szempontból jelentős eltéréseket mutat. Míg a centrum térségekben a munkanélküliség jellemzően az országos átlag alatt stagnált, addig vannak olyan elmaradott térségek, ahol a munkanélküliség több mint háromszorosa a régiós központ átlagának. A régió munkanélküliségi indexe a 2003-as felmérés szerint Baranya (13,7%) és Somogy (14,2%) megyékben a legrosszabb, így az ország ötödik illetve negyedik legkedvezőtlenebb helyzetű megyéi a foglalkoztatottság szempontjából. A negatív képet erősíti, a tartós munkanélküliek folyamatos növekedése az elmúlt időszakban, mely tendencia megfigyelhető a régió mindhárom megyéjében. A munkanélküliségi ráta átlagos értéke a kistérségre vonatkozóan a 15-29 éves korcsoportnál, 10,9%, ami jóval alacsonyabb, mint a Somogy megyei 17,1%-os érték. Ezzel párhuzamosan az 50 év feletti korcsoport munkanélküliségi rátája (13,3 %) jelentősen alacsonyabb a megyei átlagnál, ami több mint tizenöt százalék. Ebben az esetben is figyelnünk kell a kistérség belső tendenciáit. Az 2011. év végi adatok szerint a megyében 24501 munkanélkülit regisztráltak, ami 10%-os emelkedést jelent a 2008-es adatokhoz képest. A foglakoztatási struktúra labilitására utal, hogy a 30-49 éves korcsoport tagjai közül annyian váltak munkanélkülivé, mint a 15-29 és az 50-60 éves korcsoport tagjai közül összesen. A roma lakosság foglalkoztatottsági pozíciója kedvezőtlen mind megyei, mind kistérségi szinten.
43
Regionális
15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő
férfi
nyilvántartott álláskeresők száma
összesen
nő
%
férfi
%
összesen
%
2008
347 622 343 646
691268
29366
8,45
32695
9,51
62061
10,62
2009
345 518 276 160
621678
33965
9,83
39444
14,28
73409
11,39
2010
344 210 341 524
685734
33429,
9,71
37361,
10,94
70790,
10,32
Somogy
15-64 év közötti lakónépesség (fő) nő
férfi
nyilvántartott álláskeresők száma
összesen
nő
%
férfi
%
összesen
%
2008
117 616 116 575
234 191
11348
9,65
12909
11,07
24257
10,36
2009
116 966
93 815
210 781
12965
11,08
15100
16,10
28065
13,31
2011
115 924 115 458
231 382
11903
10,27
12598
10,91
24501
10,59
18-29 évesek száma
Somogy
Nyilvántartott pályakezdő álláskeresők száma
nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
fő
%
fő
%
fő
%
2008
24778
25912
50690
1003
4,05
928
3,58
1931
3,81
2009
24275
25459
49734
1215
5,01
1186
4,66
2401
4,83
2010
23799
25074
48873
1157
4,86
1158
4,62
2315
4,74
2011
23604
24760
48364
1130
4,79
1205
4,87
2335
4,83
év
nő
Férfi
összesen
Kistérségi és megyei szinten a férfiak és a nők aránya a munkanélküliek körében lényeges eltérést nem mutat. Figyelemre méltó, hogy az iskolai végzettség növekedésével nem nő arányosan a foglalkoztatottság. A szakmunkás végzettségűek és a középfokú végzettségűek egyenlő arányban (csoportonként 31,25%) teszik ki a regisztrált munkanélküliek legnagyobb hányadát. A munkanélküli ellátásba soha be nem került, vagy bizonyos időn túl kikerült népesség számadataira csupán becsléseket tehetünk. A fekete munka fokozottan jelen van a kistérségben, főként a harmadik szektorra, azon belül is az idegenforgalmi szolgáltatásokra
44
jellemző szezonalitás miatt. A kistérségben foglalkoztatottak gazdasági szektoronkénti megoszlását a következő diagram ábrázolja.
A foglalkoztatottak legnagyobb része, 70%-a, a tercier szektorban vállal munkát. Az iparban és az építőiparban 23%-uk dolgozik, míg a mezőgazdaságban a foglalkoztatottaknak csupán 7%-a. 2.3 A települési önkormányzat rendelkezésére álló, az esélyegyenlőség szempontjából releváns adatok, kutatások áttekintése, adathiányok kimutatása A város állandó népessége 2011. január 1-én 24.347 fő volt. A népesség korcsoport szerinti eloszlása:
45
3. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége 3.1 Jövedelmi és vagyoni helyzet A romák helyzetének vizsgálatakor óhatatlanul felmerülő alapprobléma, hogy hivatalos etnikai adatok nem, vagy csak korlátozott mértékben állnak rendelkezésre. A települési önkormányzatnak a hatályos adatvédelmi jogszabályok betartásával arra kell törekednie, hogy minél több adatot gyűjtsön be a településen élő romák helyzetével kapcsolatban. A magyarországi romák kétségkívül az ország legkiszolgáltatottabb társadalmi csoportjai közé tartoznak. A mintegy 6-700 ezres roma népesség négyötöde él létminimum alatt, többségük társadalmi és fizikai értelemben is szegregált, vagy szegregálódó településeken, településrészeken, lakáskörülményeik évtizedekre vannak a magyarországi átlagtól, oktatási és munkaerő-piaci esélyeik többtízszer alacsonyabbak a nem romákénál, egészségügyi helyzetük katasztrofális. A romák helyzetét pusztán a fenti jellemzőkkel meghatározni - az őket körülölelő társadalmi előítéletek hatásának számbavétele nélkül - pontosan mégsem lehet. A szociális létbizonytalanság mellett a kirekesztettség a legtöbb roma közös jellemzője, és e két jellemző 46
együtthatója az a kilátástalan élethelyzet, amely jó eséllyel egész életükben távol tartja őket a társadalmi fősodortól. 3.2 Foglalkoztatottság, munkaerő-piaci integráció Foglalkoztatás, munkanélküliség Egy település gazdasági (és ezen keresztül népességmegtartó -) erejének jó fokmérője a települési munkahelyek száma és a településen foglalkoztatottak aránya. Az alábbi táblázat a különböző területi egységeken élő lakosság gazdasági aktivitását szemlélteti.
(Forrás: Munkaügyi Központ 2011. december)
47
A gazdaságilag nem aktív (inaktív+eltartott) népesség aránya szám 6,8 %, amely magában foglalja : saját jogú nyugellátásban, nyugdíjszerű ellátásban, járadékban részesülőket, hozzátartozói jogon folyósított nyugdíjban, vagy egyéb ellátásban részesülőket, gyermekgondozás (nevelés) címen ellátásban részesülőket, olyan munkanélküli-ellátásban részesülőket, akik nem minősülnek munkanélkülinek (pl. nem keresnek munkát), vagyonukból vagy egyéb, nem munkával kapcsolatos jövedelemből élőket (pl. földdel, nyaralóval, bérbe adható lakással rendelkezőket). Ha tehát a gazdaságilag nem aktív népesség számából levonjuk a nyugdíj ellátásban részesülők számát, és hozzáadjuk az álláskeresők számát, akkor becsülni tudjuk azt a létszámot, ami a város látens munkaerő tartalékát jelenti. Ez az érték körülbelül 1100 fő főre tehető, melynek ismerete különösen fontos a városba betelepülni kívánó vállalkozások (mint leendő munkaadók) számára. 3.2.2. számú táblázat - Regisztrált munkanélküliek száma korcsoport szerint 2008 2009 2010 2011 nyilvántartott álláskeresők száma fő 1660 1361 1321 1228 összesen fő 31 51 34 23 20 éves és fiatalabb % 1,9% 3,7% 2,6% 1,9% fő 109 175 176 166 21-25 év % 6,6% 12,9% 13,3% 13,5% fő 285 151 148 130 26-30 év % 17,2% 11,1% 11,2% 10,6% fő 285 192 171 143 31-35 év % 17,2% 14,1% 12,9% 11,6% fő 242 172 154 171 36-40 év % 14,6% 12,6% 11,7% 13,9% fő 242 175 169 157 41-45 év % 14,6% 12,9% 12,8% 12,8% fő 123 155 162 167 46-50 év % 7,4% 11,4% 12,3% 13,6% fő 151 175 161 144 51-55 év % 9,1% 12,9% 12,2% 11,7% fő 96 110 138 122 56-60 év % 5,8% 8,1% 10,4% 9,9% fő 96 5 8 5 61 év felett % 5,8% 0,4% 0,6% 0,4%
2012 1252 37 3,0% 160 12,8% 145 11,6% 129 10,3% 147 11,7% 156 12,5% 155 12,4% 155 12,4% 157 12,5% 11 0,9%
48
A foglalkoztatottak összevont foglalkozási főcsoportok szerinti megoszlásának vizsgálatakor kiderül, hogy A foglalkoztatottak megoszlása a munkavégzés helye szerint: Siófokon a városban lakó foglalkoztatottak többsége helyben talál munkát; alacsony a más városban dolgozó siófoki lakosok aránya (ami a lakosság kismértékű mobilitásával magyarázható)
nyári
turisztikai
szezonban
magasabb
a
más
településről
érkező
foglalkoztatottak. A következő táblázatból jól látható, hogy a településen a szolgáltatásban foglalkoztatottak aránya 64%-ot tesz ki, ez az arány is jól mutatja Siófok turisztikai jelentőségét.
(Forrás: KSH népszámlálás 2001.) Összességében tehát elmondható, hogy a város saját lakosain kívül a kistérségen belüli egyéb települések lakói számára is képes munkát biztosítani, mely még inkább kiemeli térségi szerepkörét. nyilvántartott álláskeresők száma nő
férfi
összesen
fő
fő
fő
2008
602
435
1037
2009
698
663
1361
2010
711
610
1321
2011
661
567
1228
2012
678
574
1252
49
3.2.3. számú tábla - A munkanélküliek és a 180 napnál régebben regisztrált munkanélküliek száma és aránya nemenként nyilvántartott/regisztrált
180 napnál régebben regisztrált
munkanélküli összesen
munkanélküli
fő
fő
%
nő
férfi
összesen
nő
férfi
összesen
Nő
férfi
összesen
2008
602
435
1037
202
122
324
33,5
28
31,2
2009
698
663
1361
277
201
478
39,6
30,3
35,1
2010
711
610
1321
310
210
520
43,6
34,4
39,3
2011
661
567
1228
246
202
448
37,2
35,6
36,4
2012
678
574
1252
201
130
331
29,6
22,6
26,4
Forrás: TeIR, Nemzeti Munkaügyi Hivatal
Év
A nyilvántartott álláskeresők megoszlása iskolai végzettség szerint nyilvántartott álláskeresők száma 8 általánosnál alacsonyabb 8 általános végzettség összesen végzettség Fő
fő
fő
2008
1037
43
261
2009
1361
56
333
2010
1321
50
310
2011
1228
51
304
2012
1252
62
324
50
Közmunkaprogram A közmunka olyan foglalkoztatási programok indítását jelenti, amelyek a munka és a gyakorlati képzés összekapcsolásával a munkavállalási hátrányok leküzdését, az álláskeresők képzettségi
szintjének
növelését,
készségeik
fejlesztését,
gyakorlati
tapasztalatok
megszerzését teszik lehetővé. Az áttekinthető, nyilvános pályázati rendszerben elérhető programok egyidejűleg helyi, illetve térségi és országos célok megvalósítását segítik átgondolt, megtervezett és ellenőrzött értékteremtő foglalkoztatással. A határozott idejű, legalább 3-8 hónapos közmunkaprogram helyi, nemzeti vagy nemzetgazdasági szempontból fontos állami vagy önkormányzati feladat ellátását célozza. A támogatás előzetesen benyújtott és elbírált közmunkaprogram megvalósítására nyújtható. A programok lehetnek jellegüktől függően nyílt, vagy meghívásos lebonyolításúak. Közmunkatámogatásban kizárólag regisztrált álláskeresőket alkalmazó munkáltatók meghatározott köre részesülhet: önkormányzat és társulása(i) önkormányzati vagy állami feladatok ellátására vagy foglalkoztatásra alapított közhasznú társaság (nonprofit gazdasági társaság), ha alapítója, és/vagy többségi tulajdonosa önkormányzat vagy társulása központi költségvetési szerv olyan gazdálkodó szervezet, amely állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével, fenntartásával van megbízva. Gazdálkodó szervezetek esetében a foglalkoztatás nem terjedhet ki a nyereségérdekelt tevékenységre, program kizárólag az állami vagy önkormányzati tulajdon kezelésével összefüggő feladatok ellátására, elkülönített, nonprofit elszámolással szervezhető. A támogatás legalább 80 %-ban bérekre és járulékaikra igényelhető, de a foglalkoztatással és a felnőttképzéssel összefüggő valamennyi alapvető költségre és juttatásra, kötelező szolgáltatásra is kiterjedhet. Meghatározott (10%-nál nem nagyobb) hányadát lehet csak a munkavégzést közvetlenül szolgáló eszközök beszerzésére fordítani. Siófok Városban 2011-ben 252 fő (157 féri, 95 nő) vett részt a közmunka programban.
51
3.3
Pénzbeli
és
természetbeni
szociális
ellátások,
aktív
korúak
ellátása,
munkanélküliséghez kapcsolódó támogatások I.
FELNŐTT SEGÉLYEZÉS (2013. szeptemberi adatok)
1./ Aktív korúak ellátásában részesített személyek száma:
399 fő
Ebből Foglalkoztatást helyettesítő támogatásban részesített személyek száma: Egészségkárosodott személyek száma: Aktív korúak rendszeres szociális segélyében részesített személyek száma:
331 fő 17 fő 51 fő
2./ Átmeneti szociális segélyben részesített személyek száma:
0 fő
3./ Temetési segély, köztemetés Temetési segélyben részesült személyek száma: Köztemetés:
19 fő 3 fő
4./ Közgyógyellátásban méltányossági alapon részesített személyek száma összesen:
6 fő
5./ Lakásfenntartási támogatásban részesült személyek száma:
477 fő
II.
GYERMEKSEGÉLYEZÉS
1./ Rendszeres gyermekvédelmi kedvezményre jogosult gyermekek száma:
806 fő
2./ Rendkívüli gyermekvédelmi támogatásban részesült személyek száma: Támogatásban részesített családok száma: Támogatásban részesített gyermekek száma:
1 fő 1 fő 1 fő
3./ Térítési díjban részesült személyek száma:
60 fő
4./ Óvodáztatási támogatásban részesült személyek száma:
45 fő
Felnőtt segélyezés: -
aktív korúak ellátásában 399 főt részesítettünk
-
temetési segélyre, köztemetésre támogatás 22 fő számára biztosítottunk;
-
közgyógyellátásban méltányos alapon 8 fő részesült;
-
átmeneti segély nem került megállapításra
-
lakásfenntartási támogatást 447 fő kapott; 52
Gyermek segélyezés: -
rendszeres gyermekvédelmi támogatás keretében természetbeni támogatás, pénzbeli ellátás kifizetésre nem került
-
térítési díjat 60 gyermek kapott;
-
óvodáztatási támogatásban 45 gyermek részesült;
A Siófok Város Önkormányzata által biztosított szociális és gyermekvédelmi ellátásokról, a bölcsődés korú gyermeket nevelő családok támogatásáról, valamint a szociális igazgatásról szóló Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének 12/2013. (IV. 02.) számú rendelet 20. §-a alapján a gyermekintézményekben megállapított étkezési térítési díjhoz való hozzájárulás kifizetése a szülő kérelmére megállapított jogosultságok alapján a következők szerint alakult: -
41 fő általános iskolás tanulók részére megállapított jogosultság alapján 1.555.200.-Ft
-
4 fő középiskolás tanulók részére megállapított jogosultság alapján 125.400.-Ft A 2014. január 1-jétől hatályos önkormányzati rendeleti szabályozás:
Az önkormányzati segély kialakításával összefüggő törvénymódosításról szóló 2013. évi LXXV. törvény alapján a települési önkormányzat képviselő-testülete rendeletében meghatározott feltételek szerint önkormányzati segélyt nyújt. A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény módosítása alapján az átmeneti segély, a temetési segély és a rendkívüli gyermekvédelmi támogatás összevonásával önkormányzati segély megállapításának helyi szabályait állapította meg a képviselő testület. 3.4 Lakhatás, lakáshoz jutás, lakhatási szegregáció Siófok Város Önkormányzata a lakásgazdálkodással kapcsolatos feladatokat a lakások és helyiségek bérletére, valamint az elidegenítésükre vonatkozó egyes szabályokról szóló 1993. évi LXXVIII. törvény, a lakáscélú állami támogatásokról szóló 12/2001. (I.21.) Korm. rendelet, valamint Siófok Város Önkormányzata Képviselő-testületének az önkormányzat tulajdonában lévő lakások és helyiségek bérletéről szóló 3/1994. (II.17.) önkormányzati rendelete, valamint a hatályos vagyonrendelete alapján biztosítja. 53
Az életminőség jelentős elemét képezik a lakhatás körülményei, melyek szoros összefüggést mutatnak a lakosság jövedelmi helyzetével és igényszintjével. A lakásállomány nagysága illeszkedve a növekvő lakónépességhez, folyamatosan emelkedő tendenciát mutatott az utóbbi években. A lakások többsége 1970 és 1990 között épült, ami minden bizonnyal összefüggésben áll az ebben az időszakban gyakori lakásépítési támogatások nyújtásával. Az épületek nagy része jó állapotban van, lakóik megfelelő anyagi színvonala biztosítja hosszú távú fenntartásukat. A rendszerváltás óta továbbra is épülnek társasházak főleg a Balaton partján. Siófok Városban 9620 db lakás található, ebből mindössze 9 %, amely alacsony komfort fokozattal
rendelkezik.
A
településen
a
közművekkel
való
ellátottsága,
valamint
tömegközlekedéssel való megközelíthetősége kiemelkedő. 3.5 Telepek, szegregátumok helyzete Az alábbi kartogram a város egészére vonatkozóan mutatja be az alacsonyabb státuszú területeket. Siófok áttekinti kartogramján pirossal (pink) vannak azok a területek jelölve, ahol a szegregációs mutató 50-100 % értéket ér el. A 40-49 % közötti mutató a feketével jelzett területeket jellemzi. A kartogram olyan területeket is megjelöl, melyek eleget tesznek ugyan a szegregációs mutató kritériumának, de az alacsony népességszámuk miatt mégsem tekinthetik valódi szegregátumoknak. Azon területek tekinthetik szegregációs területnek (szegregátumnak), amelyek 50 főnél nagyobb lakosságszámmal bírnak, és a szegregációs mutató 50-100 % között van. Ebből a szempontból Siófokon egy terület mutatható ki.
54
Siófok áttekintő kartogramján látható, hogy a szegregációs mutató szempontjából kedvezőtlennek minősülő kisebb, határérték alatti terület a város több pontján található. A Siófok 1. jelű kartogramon Töreki és Kiliti városrészek térsége látható. Ezen településrészek között Papkuta pusztán, és a kiliti városrészek 1. pontján található alacsony szegregációs mutatóval jellemezhető területrész, ezek azonban pontszerűek, méretüknél fogva nem jelentősek.
A Siófok 2. jelű kartogram mutatja Széplak, Foki-hegy, a belváros, és az iparterület részeket.
55
A Siófok 2. jelű kartogramon több ponton találkozunk 50-100 % közötti szegregációs mutatóval jellemezhető területrésszel. Ezek közül vannak határérték alattiak, amelyek a Balaton-part és a Sió-part egy-egy pontján helyezkednek el. Ugyanezen a kartogramon látható az a terület is, amely méreténél fogva, és a szegregációs mutató számszerűsége következtében szegregátumnak minősül. A Siófok 3. jelű kartogramon Balatonszabadi-fürdő és Balatonszabadi-sóstó városrészek láthatók. Bár itt is találunk 50-100 % közötti szegregációs mutatóval jellemezhető pontszerű területeket, azok határérték alattiak.
56
A városrészek népszámlálás adatai is megerősítik a fentebb közölt kartogramokból levonható következtetéseket.
A bemutatott adatok alapján Siófok város területén egy szegregátum található. A terület a Klapka Gy. u. – Alsó u.- Tessedik S. u. – Rét u. – Gyufa u. – Irinyi u. által határolt rész. Az antiszegregációs terület a Belváros dél-keleti részén, az autópályához közel helyezkedik el.
57
A szegregátum lehatárolását az alábbi kartogram szemlélteti:
A területen élő népesség demográfiai és szociális helyzete a KSH adatai alapján jellemezhető. Állandó népesség száma 207. A lakónépesség száma 218, melyből a 0-14 évesek aránya 32,6, a 15-59 évesek aránya 56, a 60 éven felüliek aránya 11,5 %. A legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 76,2 %. Rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 79,5 %. Legfeljebb általános iskolai végzettséggel rendelkezők és rendszeres munkajövedelemmel nem rendelkezők aránya az aktív korúakon belül 67,2 %. Foglalkoztatottak aránya a 15-64 éves népességen belül 19,9 %, foglalkoztatott nélküli háztartások aránya 63,3 %, a segélyezettek aránya 70 % felett van. Lakásállomány tekintetében a szegregátum területén összesen 39 darab található, komfortfokozatuk alacsony, nagy a komfortnélküliek aránya. A komfort nélküli, félkomfortos és szükséglakások aránya a lakott lakásokon belül a Történelmi üdülőközpontban 14 %, míg a szegregátumon belül 56,4 %. 58
A lakáskörülmények nem jók. A területen élők saját tulajdonában vannak a telkek és a telkeken álló lakóházak. Gyakori, hogy egy telken több generáció, előfordul, hogy négy család is él. Általában a nagyszülők telkére több kisméretű, komfortnélküli lakást épít a következő generáció, így egy telken húszan is laknak. A terület infrastrukturális ellátottsága közepes. Az útburkolatok állapota nem kielégítő, van olyan utca, ahol szilárd burkolatú járda kialakítása szükséges.
Az egészségre káros környezeti tényezők nincsenek, a fő problémát a lakások alacsony komfortfokozata, illetve komfortnélkülisége jelenti.
A közszolgáltatások elérhetősége biztosított, általában a pénzügyi feltételek hiánya miatt nem, vagy csak részben veszik igénybe a lakosok a közszolgáltatásokat, holott a város területén országos összehasonlításban is jól szervezett hulladékgyűjtés és köztisztasági szolgáltatások vannak. A terület elérhetősége, a város központi részeivel a közlekedési kapcsolata jó. Maga a terület is a város szövetében elhelyezkedő terület, a Belváros dél-keleti
59
részén, de a városközponttól nem nagy távolságra található. A város többi részéhez burkolt utakon és jó közlekedési feltételek mellett juthatnak el az itt élők.
Az itt élő gyermekek számára az oktatási – nevelési szolgáltatások igénybevétele biztosított. A terület közelsége miatt gyalogosan könnyedén megközelíthetők az oktatási intézmények.
Esélyegyenlőség a közoktatásban A közoktatás terén megvalósuló esélyegyenlőség előmozdítása érdekében általánosságban a fenntartó és intézményei fogadókészségének területén olyan körülményeket kell kialakítani, hogy megvalósuljon - a megkülönböztetés megszüntetése, - az egyenlő bánásmód, - az emberi méltóság tiszteletben tartása, - a társadalmi szolidaritás. Minden tervezett infrastrukturális és tartalmi, szakmai fejlesztés esetén kiemelt figyelmet kell fordítani a hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, a sajátos nevelési igényű tanulók nevelési - oktatási helyzetének javítására a beruházások megvalósítása során. Ezek alapján csak olyan fejlesztés kaphat támogatást, mely hozzájárul a társadalmi egyenlőtlenség csökkentéséhez, előtérbe helyezi az integrációt, megszünteti a diszkriminációt és a szegregációt, és elősegíti a védett csoportok sikerességét. A Siófok és térsége Települési és Kistérségi Közoktatási Esélyegyenlőségi Program helyzetelemzése tárgyában készült szakértői vizsgálat 70 oldal terjedelemben mutatja be az oktatásra jellemző tendenciákat és folyamatokat Siófokon és a kistérségben. Vizsgálja a bölcsődei és óvodai feladatellátást, az általános iskolai, és tanórán kívüli foglalkozások, valamint az intézményi létszámok, a bejárók, a gyermekcsoportok társadalmi összetételét. Vizsgálja továbbá a sajátos nevelést igénylő tanulók helyzetét az intézményi létszámokat, valamint az épületállományt, felszereltséget. 2013. június 30. nappal megszűnt a kistérség, így a nevelési – oktatás intézmények ezt követően a Siófok Város Önkormányzatának területét érintik. Az óvodai nevelés tekintetében a siófoki székhelyű óvodák ingyenesen fogadják a Siójut község közigazgatási területéről érkező kisgyermekeket is.
60
Intézmények: 1. SIÓFOK VÁROS ÓVODÁJA ÉS BÖLCSŐDÉJE Óvodák: Nyolcszínvirág Katicabogár Pitypang Pillangó Micimackó Napraforgó Pöttyös Napsugár Nyitnikék 2. ÁLTALÁNOS ISKOLÁK Siófoki Beszédes József Általános Iskola Siófoki Széchenyi István Általános Iskola Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola 3. KÖZÉPISKOLÁK Siófoki Perczel Mór Gimnázium Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye Somogyi TISZK Közép- és Szakiskola Baross Gábor Tagintézménye A főiskolai képzést a Kodolányi János Főiskola Siófoki Oktatási Központjának megszűnése után a kaposvári egyetem fogja biztosítani. Óvodák: Siófok Város 9 óvodájába összesen 956 gyermek befogadására képes az Alapító okirat szerint. A hátrányos helyzetű gyermekek esélyegyenlőségének záloga a megfelelő minőségű és időtartamú óvodáztatásuk. Az iskoláskor kezdetéig a gyerekek fejlődésének üteme messze meghaladja a későbbi életszakaszok fejlődésének sebességét. Az élet első évei meghatározó jelentőségűek az idegrendszer, a tanulás, az adaptációs készségek alakulásában. Az alapvető 61
készségek, melyek a sikeres iskolakezdés feltételei, kisgyermekkorban, óvodáskorban az agyi érési folyamatok lezárulásáig – megterhelés nélkül – rendkívül fejleszthetőek. A hátrányos helyzetű családok gyermekei öt éves korukra lényegesen elmaradnak kognitív fejlődésükben kedvezőbb helyzetű társaikhoz képest. Az elmaradás oka a gyermeki fejlődés nem megfelelő ösztönzése a szülők korlátozott erőforrásai, a megélhetési nehézségek okozta terheltség és az otthoni környezet hiányosságai miatt. Tudatos óvodai pedagógiai munkára van szükség ahhoz, hogy a hátrányokat az óvodai nevelés csökkenteni tudja. Hazai és nemzetközi tapasztalatok azt mutatják, hogy a hátrányos helyzetből származó lemaradások – szakszerű, a gyermek társadalmi helyzetére érzékeny pedagógiai szemlélettel és módszerekkel, a szülőket partnerré téve, velük együttműködve – sikeresen ellensúlyozhatóak. Ezért az óvodai nevelés célja, hogy biztosítsa o az esélyteremtést, az intézményen belüli szegregációmentességet o támogató lépések, szolgáltatások megvalósítását a hátrányos helyzetű gyerekek hátrányainak kompenzálása érdekében o az esélyegyenlőség előmozdítását az intézmény minden tevékenysége során:
a beiratkozásnál, csoportba sorolásnál
a gyerekek egyéni fejlesztésében
az ismeretközvetítés gyakorlatában
a az óvodai programok kiválasztásában, alkalmazásában és fejlesztésében
az életminőséget javító, integrációt elősegítő, speciális tehetséggondozó programokba való részvételben
az intézményi szolgáltatásokhoz való hozzáférés lehetőségének egyenlőségében
az egyenlő bánásmód elvének teljes körű érvényesülésében
az iskolai továbbhaladás előkészítésében
a humánerőforrás-fejlesztésben, pedagógusok szakmai továbbképzésében
a partnerség-építésben és kapcsolattartásban a szülőkkel, segítőkkel, a szakmai és társadalmi környezettel.
Intézményenkénti megvalósulás: a) Nyolcszínvirág Óvoda - Siófok, Bókay J. utca 2. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, 62
mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége o hallássérült (enyhe fokban hallássérült, hallásukat műtéti úton helyreállított hallássérült, hangos beszéd kialakulása után hallássérültté vált gyermek) b) Katicabogár Óvoda - Siófok, Bókay J. utca 2/A. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége o autista c) Pitypang Óvoda - Siófok, Csárdaréti út 7. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége d) Pillangó Óvoda - Siófok, Asztalos utca 20. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége o értelmi fogyatékos e) Micimackó Óvoda - Siófok, Kossuth Lajos utca 20. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége 63
o a megismerő funkciók rendellenessége
vagy
a
viselkedés
fejlődésének
súlyos
f) Napraforgó Óvoda - Siófok, Fő utca 130. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenesség g) Pöttyös Óvoda - Siófok, Áchim A. utca 1. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége o értelmi fogyatékos h) Napsugár Óvoda - Siófok, Say F. utca 1. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos rendellenessége i) Nyitnikék Óvoda - Siófok, Fő utca 218. o beszédfogyatékos (megkésett beszédfejlődés, diszfázia, diszlália, orrhangzós beszéd, beszédritmus zavara, diszfónia, disarthria, mutizmus, súlyos beszédészlelési és beszéd megértési zavar, vagy ezek halmozott előfordulása) o a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége a megismerő funkciók vagy a viselkedés fejlődésének súlyos
64
Általános iskolák: (Siófok város területén, a Siófoki Integrált Oktatási Központ irányítása alatt működő általános iskolák mutatói a 2012. évi októberi statisztika alapján.) Tanulólétszám az oktatási szint szerint Intézmény neve
Tanulólétszám
Normál tanterv
Emelt szintű oktatás
Gyógypedagógiai tagozat
össz. SIOK
Beszédes
ebből
ebből
HHH
SNI
össz.
ebből
ebből
HHH
SNI
össz.
ebből
ebből
HHH
SNI
össz.
ebből HHH
588
40
60
531
3
3
-
-
-
57
37
604
83
9
604
83
9
-
-
-
-
-
515
22
5
615
22
5
-
-
-
-
-
összesen
1707
145
74
1650
108
17
57
37
százalékos forma
100
8
4
100
7
1
100
64
József Általános Iskola, Speciális Tagozat
és
Módszertani Központ SIOK
Széchenyi
István Általános Iskola SIOK
Vak
Bottyán
János
Általános Iskola és
Alapfokú
Művészetoktatási Intézmény
%
A normál tantervű oktatási szinten a HHH – s gyermekek százalékos aránya a Széchenyi Iskola kivételével 10 % alatt marad, míg utóbbiban 14 %. A Beszédes Iskola gyógypedagógiai tanterv alapján tanulók tagozatán a 64 % -os arány nagy feladatot ró a hátrányok megszűntetésére. A tagozaton tanulók egyéni fejlesztést igényelnek Sajátos nevelési igényüknek megfelelően ( SNI ) , ezért a Somogy Megyei Önkormányzat Tanulási Képességet Vizsgáló és Beszédvizsgáló Szakértői és Rehabilitációs Bizottságának kijelölő határozata alapján kerülnek az intézmény gyógypedagógiai tagozatára.. Integráltan nem oktathatóak. 65
SNI= Sajátos nevelési igényű gyermek, tanuló: Aki a szakértői és rehabilitációs bizottság szakvéleménye alapján A tagozaton 6 osztályban 8 évfolyamon folyik a nevelés – oktatás SNI A
SNI B
BTMN
- testi
- a megismerő funkciók
- Beilleszkedési,
- érzékszervi
vagy a viselkedés
tanulási, magatartási
- értelmi
fejlődésének organikus nehézséggel küzdő
- beszédfogyatékos
okra vissza nem
- autista
vezethető tartós és
- halmozottan fogyatékos
súlyos
- a megismerő funkciók vagy
rendellenességével
a viselkedés fejlődésének
küzd (A megismerő
organikus okra
funkciók vagy a
visszavezethető tartós és
viselkedés fejlődésének
súlyos rendellenességével
súlyos
gyermek:
küzd (A megismerő funkciók rendellenessége) vagy a viselkedés fejlődésének tartós és súlyos rendellenessége) Az alsó tagozaton összevont keretek közt az 1. – 2. osztály illetve a 3. – 4. osztály alkot egy – egy tanulócsoportot. A felső tagozaton 4 csoportban összevonás nélkül, a fejlesztő csoportban a középsúlyosok fejlesztésével folyik az oktatás. A tanulók különleges gondozási igénye biológiai, pszichológiai és szociális tulajdonságegyüttes, amely nevelhetőségük, oktathatóságuk, képezhetőségük az átlagtól eltérő jellegzetes különbségeit fejezi ki, amely a közöttük fennálló egyéni adottságokból és igényekből adódik.
66
Hátrányaik csökkentésére különleges gondozás keretében gyógypedagógiai ellátásban részesülnek, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs és rehabilitációs ellátást kapnak, felzárkóztató foglalkozásokon vesznek részt, amely továbbtanulásuk előkészítése is egyben. A tagozaton dolgozó 7 fő gyógypedagógus, 2 fő tanító, 2 fő gyógypedagógiai asszisztens együttes nevelő – oktató – fejlesztő munkájának célja, hogy a differenciált tanulásszervezésen, ismeretelsajátíttatáson túl a tagozatról kikerült tanulók sajátítsák el az együttműködési módokat, ennek segítségével esélyeiket javítva beilleszkedjenek, boldoguljanak a felnőtt társadalomban. Az oktatási intézmények HH és HHH-s siófoki lakosú tanulókra vonatkozó mutatói ( 2012. – 2013.): Alapfokú Alapfokú Középfokú Középfokú időszak össz. össz. Óvoda Óvoda int. int. intézmény intézmény HH HHH HH HHH HH HHH HH HHH 2012./10. 645 153 176 35 450 113 19 5 2013./10. 487 21 112 0 332 19 43 2 csökkenés 25 86 37 100 26 83 nő 226 % 40 % A hátrányos helyzet (HH) és halmozottan hátrányos helyzet (HHH) fennállásának megállapítása az 1997. évi XXXI. tv.-ben (Gyvt.) kerültek szabályozásra. A szabályozás célja a gyermekek hátrányainak kompenzálása, esélyeinek növelése kora gyerekkortól fiatal koráig, minél sikeresebb társadalmi integrációjának elősegítése érdekében. A csökkenés aránya nem releváns minden esetben, mivel a szülő nem minden esetben tette meg a törvényben előírt alacsony iskolai végzettségéről a nyilatkozatát. Siófok Város Önkormányzata által nyújtott közoktatási támogatások az esélyteremtés jegyében: 1. BURSA HUNGARICA FELSŐOKTATÁSI ÖNKORMÁNYZATI ÖSZTÖNDÍJRENDSZER A Bursa Hungarica Felsőoktatási Önkormányzati Ösztöndíjrendszer célja az esélyteremtés érdekében a hátrányos helyzetű, szociálisan rászoruló fiatalok felsőoktatásban való részvételének támogatása. A Nemzeti Erőforrás Bizottság előzetesen véleményezi a
67
pályázatokat, és javaslatot tesz a képviselő-testületnek a bírálati szempontok megállapítására és ennek megfelelően a pályázók támogatási sorrendjére. A bírálati szempont jellemzően a pályázók családjában 1 főre eső nettójövedelem. 6 KATEGÓRIA (1 TANÉVRE/10 HÓNAPRA) 1. kategória: 8 000,- Ft/fő/hó (10 000,- Ft, vagy ezen összeg alatti egy főre eső nettó jövedelem a családban) 2. kategória: 7 000,- Ft/fő/hó (10 eFt-ot meghaladó egy főre eső nettó jövedelemtől-20 eFt-ig) 3. kategória: 6 000,- Ft/fő/hó (20 eFt-ot meghaladó egy főre eső nettó jövedelemtől -30 eFt-ig) 4. kategória: 4 500,- Ft/fő/hó (30 eFt-ot meghaladó egy főre eső nettó jövedelemtől -40 eFt-ig) 5. kategória: 4 000,- Ft/fő/hó (40 eFt-ot meghaladó egy főre eső nettó jövedelemtől -60 eFt-ig) 6. kategória: 3 500,- Ft/fő/hó (60 eFt-ot meghaladó egy főre eső nettó jövedelemtől -80 eFt-ig)
2. SIÓFOK VÁROS ÖSZTÖNDÍJA A bírálati szempontokat a Siófok város ösztöndíjáról szóló 19/1993. (VII. 22.) önkormányzati rendelet tartalmazza: „2. § (1) Ösztöndíjban részesíthető az a tanuló, aki legalább 1 éves állandó siófoki lakóhellyel rendelkezik
a) és nappali tagozaton gimnáziumban, szakközépiskolában a tanulmányi eredménye az elbírálást megelőző félévben a 4,75-ös átlagot meghaladta, vagy b) az első diploma megszerzése érdekében felsőfokú oktatási intézményben, nappali tagozaton és államilag finanszírozott képzésben tanulmányokat folytat és az első évfolyam első félévét sikeresen befejezte úgy, hogy az elbírálás megelőző félévben a (3) bekezdésben meghatározott módon számított tanulmányi átlaga a 4,5-ös átlagot meghaladta. (2) Az (1) bekezdés a) és b) pontjaiban meghatározottakon túl az ösztöndíj megítélésének feltétele, hogy a tanuló családjában az egy főre jutó nettó jövedelem nem haladhatja meg a mindenkori minimálbér összegének másfélszeresét és a család nem rendelkezik a lakhatás, illetve a megélhetés alapvető szükségleteit meghaladó vagyonnal. A jövedelem, család és vagyon fogalmakra a szociális igazgatásról és ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 4. § (1) bekezdés a)-f) pontjaiban szabályozott fogalom-meghatározásokat kell alkalmazni.”
68
Városi ösztöndíjat a Nemzeti Erőforrás Bizottság 2 tagjából és elnökéből, valamint Siófok Város Alpolgármesteréből és a Siófoki Tankerület Igazgatójából álló bíráló bizottság állapítja meg. Támogatási kategóriák a tanulmányi eredmények alapján: KÖZÉPFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ PÁLYÁZÓ ESETÉN: KITŰNŐ
5000,-
4,81-4,99
4000,-
4,76-4,80
3000,-
FELSŐFOKÚ OKTATÁSBAN RÉSZT VEVŐ PÁLYÁZÓ ESETÉN: KITŰNŐ
10000
4,9-
9000
4,8-
8000
4,7-
7000
4,6-
6000
4,51-
5000
3. ARANY JÁNOS TEHETSÉGGONDOZÓ PROGRAM A Hátrányos Helyzetű Tanulók Arany János Tehetséggondozó Programja keretében lehetőség nyílik arra, hogy a hátrányos helyzetű tehetséges gyerekek olyan középiskolákban, kollégiumokban tanuljanak, nevelődjenek, amelyek célul tűzték ki a tehetséggondozást és a felsőfokú tanulmányokra való eredményes felkészítést. Az önkormányzatok által benyújtott pályázatokat a programhoz tartozó középiskolák bírálják el. Ebben az esetben a Nemzeti Erőforrás Bizottság előzetesen dönt arról, hogy javasolja-e a pályázó támogatását a képviselő-testületnek vagy sem.
69
3.6 Egészségügyi és szociális szolgáltatásokhoz való hozzáférés
(Forrás: Siófok Város Gyermekjóléti és Családsegítő Szolgálat, 2011) 70
a) Siófok lakosságának egészségügyi ellátásáról 10 háziorvos és 5 házi gyermekorvos rendel a településen. A településen járóbeteg - szakellátás működik. A lakosság gyógyszerekkel és gyógyászati segédeszközökkel való ellátását több gyógyszertár biztosítja, közülük 1 24 órás ügyelet tart.
(Forrás: Siófok Város Kórház- Rendelőintézet, 2011)
(Forrás: Siófok Város Kórház- Rendelőintézet, 2011)
71
(Forrás: Siófok Város Kórház- Rendelőintézet, 2011) b) prevenciós és szűrőprogramokhoz (pl. népegészségügyi, koragyermekkori kötelező szűrésekhez) való hozzáférés c) A mai felfogás szerint a szociális feladatok körébe tartoznak a szociális (társadalmi) rehabilitáció eszközei és intézményei. A társadalomba való be-, illetve visszailleszkedés érdekében segítségre szorulnak a társadalom mindazon tagjai, akik bármilyen oknál fogva (betegség,
fogyatékosság,
munkaképesség
megváltozása,
munkanélküliség,
családi
körülmények vagy a család hiánya, szenvedélybetegségek stb.) társadalmi beilleszkedési zavarokkal küzdenek. A szociális gondoskodás egy átfogó tevékenység, általában egy-egy korcsoport (gyermekkorúak, időskorúak) vagy népréteg (pl. hajléktalanok) életmódjának javítását célozza. A gondozás a gondoskodás gyakorlati megvalósítása az eszközök és módszerek szintjén. Célja és feladata a gondozásra szoruló ember szükségleteihez igazodó segítségnyújtás, melynek mértékét és fajtáját mindenkor a segítségre szoruló ember testi, lelki és szociális állapota határozza meg. A szociális védőháló „megszövése” nem egyetlen intézményrendszer, hanem szervezetrendszerek együttműködésének feladata. Az állami és önkormányzati feladatvállalás meghatározó elve ebben a rendszerben a szubszidiaritás, amely több szinten is megjelenik. Ennek harmadik szintje a rászorultsági szint, amelyen az állami (és önkormányzati) segítés akkor lép működésbe, ha az egyén létfeltételei másként nem biztosíthatók. Ehhez szükséges ellátási igények felmérése, a célcsoportok felkutatása, a meglévő feladatok ellátási igények figyelembe vételével történő bővítése, valamint az intézmények infrastruktúrájának megfelelő szintre hozása. A megvalósítás érdekében tervezett feladatok: célcsoportok felmérése pályázati források igénybevétele együttműködő szervezetek felkutatása az ellátások infrastruktúrájának megteremtése civil szervezetekkel ellátási szerződés megkötése szociális térkép elkészítése 72
együttműködés a környező települések önkormányzataival Várható hatásai és eredményei: a szociális védőháló „befoltozása” és kiterjesztése és az ellátási igények kielégítése. A Kedvezményezettek köre, célcsoportok: fogyatékos személyek, szenvedélybetegek, rászoruló idősek, valamint a gyermekek. A végrehajtás főbb szereplői: Siófok Város Önkormányzata, civil szervezetek, egyházak, kistérségi önkormányzatok. d) A helyi önkormányzatok számára törvény írja elő a sporttal kapcsolatos kötelező feladatokat, és emellett illetékességi területükön a helyi gyermek- és ifjúsági sport, az utánpótlás-nevelés, a nők és a családok sportjának, a hátrányos helyzetű társadalmi csoportok és a fogyatékosok sportjának, illetve a tömeges részvétellel zajló sportrendezvények lebonyolításának támogatását. A 46/2013. (XII.13.) önkormányzati rendelet értelmében a Siófok Város Önkormányzata a testnevelés
és
sportfeladatai
sportszervezeteket
(egyesületek,
ellátása
érdekében
vállalkozások)
sportlétesítményeket
támogat.
tart
Önkormányzati
fenn,
tulajdonú
sportlétesítmények: Önkormányzati tulajdonú, más szervezet által üzemeltetett sportlétesítmények: 1. TENISZCENTRUM, Jókai Park (hrsz 6700)- Siófoki Spartacus SE tartja fenn 2. Foki hegyi SPORTCENTRUM (hrsz 9697/72)– Siófok Kézilabda Club Kft üzemelteti 3. Csárdaréti úti LABDARÚGÓ PÁLYA (hrsz 11187)– Balatoni Vasas SE tartja fenn 4. Révész Géza utcai Labdarúgó STADION (hrsz 4519/3)- Siófoki Bányász SE tartja fenn 5. Vak Bottyán utcai füves, műfüves LABDARÚGÓ PÁLYÁK (10083/1 hrsz)- Siófoki Bányász SE tartja fenn Önkormányzati tulajdonú és használatú, sportlétesítmények : 1. Koch Róbert u. 15/B hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDAPÁLYA 2. Koch Róbert u. 21 ASZFALTOS RÖPLABDA ÉS TENGÓ PÁLYA 3. Koch Róbert u. 20 hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDA, ILL. FOCIPÁLYA 4. Minta Lakótelep hálóval bekerített ASZFALTOS KÉZILABDA, ILL. FOCIPÁLYA 5. Siófoki Beszédes József Általános Iskolánál lévő udvari sportpályák Önkormányzati tulajdonú, köznevelési intézmények használatában lévő sportlétesítmények : 1. Somogyi TISZK Közép – és Szakiskola Krúdy Gyula Tagintézménye sportkomplexum 2. Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola tornaterme 73
3. Somogyi TISZK Baross Gábor Közép- és Szakiskola sportudvar Önkormányzati tulajdonú, sportlétesítmények :
köznevelési
intézménnyel
közös
használatban
lévő
1. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola tornaterme 2. Siófoki Vak Bottyán János Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola sportudvara 3. Siófoki Széchenyi István Általános Iskola tornaterme 4. Siófoki Széchenyi István Általános Iskola udvari sportpálya 5. Siófoki Széchenyi István Általános Iskola tornacsarnoka 6. Siófoki Széchenyi István Általános Iskola salakos pálya 7. Siófoki Beszédes József Általános Iskola tornacsarnoka 8. Siófoki Beszédes József Általános Iskola Speciális tagozat tornaszoba 9. Siófoki Perczel Mór Gimnázium tornaterme 10. Siófoki Perczel Mór Gimnázium sportudvar Gazdasági társaság által fenntartott létesítmény: A Siófok Városgazdálkodási Holdingba tartozó Balaton-parti Kft (100 % önkormányzati tulajdonú) által fenntartott SIOTOUR Galerius Fürdő. 3.7 Közösségi viszonyok, helyi közélet bemutatása A város életének fontos közösségi színtere a közművelődés, hagyományok ápolása, természeti, művészeti értékek kihasználása. A közművelődési és kulturális ellátások hozzáférhetőségének további biztosítása, támogatása a jövőben is fontos feladat. Siófok város közművelődési ellátását a Kálmán Imre Kulturális Központ, valamint a Balatoni Regionális Történeti Kutatóintézet Könyvtár és Kálmán Imre Emlékház biztosítja. A kulturális központ légkondicionált színházterme mindösszesen 482 férőhellyel várja a kultúrára éhes vendégeket. A kulturális központ a saját szervezésű évről évre ismétlődő népszerű fesztiváljai mellett, színházi előadásokkal, koncertekkel, táncelőadásokkal, kiállításokkal, kulturális rendezvényekkel és gyerekprogramokkal kedveskedik a helybélieknek és a látogatóknak. A 2011. évi adatok szerint a településen az adott évben megrendezésre került nagyobb volumenű kulturális rendezvények száma 6 db volt, melyeken több mint 30 ezer fő vett részt. Ehhez hozzávesszük még a Kulturális Központ által szervezett többi kisebb rendezvényt, programot és a résztvevők számát, akkor több mint 85 rendezvényről beszélünk és a
74
résztvevők száma meghaladja a 35 ezret. Ez a számadat egy közel 24 ezres település részéről kifejezetten jó. 2010-ben újult meg a Balaton legnagyobb szabadtéri színpada. Az 1576 néző befogadásra alkalmas legendás létesítményben a munkálatok során nagyobb alapterületet és teljes lefedést kapott a színpad, új köntösbe öltözött a nézőtér mögötti háromszintes technikai épület, valamint a korszerű színpadtechnika része egy mobil forgószínpad és a kibővített zenekari árok, amelyek a korábbiaknál professzionálisabb színpadtechnikai megoldásokat tesznek lehetővé. Az akadálymentesített létesítményben a kerekesszékes nézők is biztonságosan közlekedhetnek. A Siófoki Nyári Esték című programsorozat keretében számos, országos hírű produkció látható a színpadon. A szervezők olyan színvonalas színházi és zenei produkciókat hívnak meg a siófoki előadóhelyre, amelyek nemcsak a belföldi, hanem a külföldi vendégek érdeklődésére is számot tarthatnak. A BRTK Könyvtár alapítása óta ötödik helyén működik. A költözéseket a növekvő területigény, a szolgáltatások bővülése, a könyvtárnak a község, majd a város és a régió életében betöltött növekvő szerepe indokolta. Az új épületet 2011. november 25-én nyitottuk meg a város szívében. A könyvtártervezőknek szembe kellett nézniük a rohamos technikai fejlődés okozta kihívásokkal. Olyan épületet kellett tervezniük, mely alkalmazkodni képesek a ma még nem tisztán kivehető jövőhöz. A Kálmán Imre Emlékház a zeneszerző életét bemutató állandó kiállítás mellett az emlékház emeleti részén képzőművészeti galéria működik. Időszaki kiállításokon magyar művészek alkotásait tekinthetik meg a látogatók.
3.8 A cigány nemzetiségi önkormányzat célcsoportokkal kapcsolatos esélyegyenlőségi tevékenysége, partnersége a települési önkormányzattal Szervezetten és eredményesen működik Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata. Az elnökséggel rendszeresek az egyeztetések, véleményüket az Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete minden lényeges döntésnél kéri. Nagyon fontos szervezeti keretét jelenti ez az együttműködés az anti-szegregációs törekvéseknek. Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata részére az önkormányzat segítséget nyújt irodahelyiség biztosításával, valamint a városi költségvetésben elkülönített működési költség 75
rendelkezésre bocsátásával. Az elnök rendszeresen meghívást kap a város képviselő testületének üléseire, ahol tanácskozási joggal vesz részt, valamint a nemzetiségi önkormányzat két tagja a Nemzeti Erőforrás Bizottság külső tagjaként vesz részt a bizottsági munkában. Minden lényeges önkormányzati döntésnél, előterjesztésnél az elnök elmondja véleményét, javaslatait, amit a döntéshozók figyelembe is vesznek. Az együttműködés másik fontos formája, hogy Siófok önkormányzata megbízásából a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal Hatósági Osztály Igazgatási Csoportvezetője rendszeresen részt vesz a CNÖ ülésein, az ott felmerült kérésekről, igényekről rövid úton tájékoztatja a város vezetését. Az együttműködés, és a vezető testületek ülésén a képviselet tehát kölcsönös, és oda-vissza alapon működik. Ez a fontos szervezeti keret a tapasztalatok szerint jól szolgálta az anti-szegregációs célokat, a következő időszakban is indokolt a fenntartása, és lehetőség szerinti tovább fejlesztése.
76
3.9
Következtetések:
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
meghatározása. A mélyszegénységben élők és a romák helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek. A roma lakosság számáról pontosabb adatok begyűjtésében részt kell, hogy vegyenek a Hiányos vagy elavult adatok város oktatási és szociális egészségügyi intézményei Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (közös önkormányzati Munkanélküliség hivatal, óvodák, és más intézmények) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány nemzetiségi önkormányzattal. Az önkormányzatnál esélyegyenlőségi Helyi esélyegyenlőségért felelős ember feladatokra kijelölt, és ezen a területen hiánya képzett munkatárs alkalmazása. Az önkormányzat által fenntartott, illetve A cigány kultúra és társadalom ismeretének támogatott közművelődési intézmények és hiányossága a többségi társadalom tagjai kulturális programok kínálatában jelenjenek számára. meg a roma kultúrát, mint értéket bemutató elemek. Helyi civil szervezetek, cigány nemzetiségi önkormányzat, a védőnők és a körzeti Higiéniás problémák orvosok együttműködésében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról. Az önkormányzatok segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell Éhezés szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése az óvodák nevelési programjába (az óvodától a középiskoláig); Egészségügyi problémák és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása.
77
4. A gyermekek helyzete, esélyegyenlősége, gyermekszegénység
4.1. A gyermekek helyzetének általános jellemzői (pl. gyermekek száma, aránya, életkori megoszlása, demográfiai trendek stb.)
Siófok város lakossága 2013. január 1-jén: 24 653 fő A Siófoki Járási Tankerület siófoki iskoláiba beíratott gyermekek száma: 1817 gyermek fő 2H-s gyermekek száma: 519 fő 3H-s gyermekek száma: 155 fő Az adatok folyamatos frissítésre szorulnak, mivel egyre több család kerül olyan helyzetbe, hogy szüksége van a rendszeres gyermekvédelmi kedvezmény igénybe vételére és ez magával hozza azt, hogy bekerül az úgynevezett 2H-s /hátrányos helyzetű/ gyermekek közé, ezzel emelve az összlétszámhoz viszonyított %-os arányt. A 3H- s gyermekek szüleinek nyilatkoztatása még mindig gondot okoz. Tapasztalataik szerint a veszélyeztetett gyermekek többsége is a 2 és 3H- s gyermekek közül kerül ki. A gyermekjóléti szolgáltatás gondozási tevékenysége
78
A gyermekjóléti szolgáltatások a kezelt probléma típusai szerint
4.2
Szegregált,
telepszerű
lakókörnyezetben
élő
gyermekek
helyzete,
esélyegyenlősége 2011. évben a 0-14 év közötti, azaz gyermekkorúakra vonatkozóan 2 gyermeket érintő jelzés érkezett a rendőrségtől, mint szabálysértési hatóságtól. A védelembe vételi eljárás esetükben megszüntetésre került, a gyermekkorúakról a továbbiakban alapellátás keretein belül gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat. A 0-14 éves korosztály tekintetében bűncselekmény elkövetése miatt 2 esetben a rendőrség élt jelzéssel a gyámhatóság felé. A gyermekkorúak által elkövetett bűncselekmények 1 esetben zsarolás, 1 esetben lopás voltak. A gyámhatóság a fenti esetek közül mindkettőben az alapellátás igénybevételét rendelte el. Annak ellenére, hogy a gyermekkorú fiatalok által elkövetett szabálysértést és bűncselekményeket a gyámhatóság viszonylag enyhe súlyúnak ítélte, mindenképpen negatív ténynek értékelhető előfordulásuk, bár a jelzések száma az előző évhez képest csökken ezen korcsoporton belül. A 14-18 éves korosztály tekintetében bűncselekmény elkövetése miatt a rendőrség 13 esetben élt jelzéssel a gyámhatóság felé. A fiatalkorúak által elkövetett leggyakoribb bűncselekmények a vagyon elleni bűncselekmények, ezen belül is elsősorban a lopás. Előfordult garázdaság, kábítószerrel való visszaélés vétsége, ittas állapotban történő közúti járművezetés, jogtalan elsajátítás vétsége. A gyámhatóság összesen 65 esetben eljárást indított. A 0-14 éves korosztályban 16 esetben került sor védelembe vételre, 10 esetben alapellátás elrendelésére. A 14-18 éves közül 15 fiatalkorút vett a jegyző védelembe, és 3 esetben alapellátásban gondoskodik a gyermekjóléti szolgálat a fiatalkorúról. 79
4.3 A hátrányos, illetve halmozottan hátrányos helyzetű, valamint fogyatékossággal élő gyermekek szolgáltatásokhoz való hozzáférése
védőnők száma 0-3 év közötti gyermekek száma átlagos gyermekszám védőnőnként 2008
11
913
83,00
2009
11
907
82,45
2010
12
923
76,92
2011
12
894
74,50
A családi napközi 1-5 főig, de állandó segítővel legfeljebb 7 gyermek részére a gondozó saját háztartásában, vagy más a családi körülményeket mintázó gondozási helyen biztosít napközbeni felügyeletet a családban élő 20 hetestől 14 éves korú gyermekek számára. A családi környezet, az alacsony gyermeklétszám miatt ez a gyermekjóléti alapellátási forma különösen alkalmas a kisgyermekek gondozására, de lehetőséget teremt nagyobb, iskoláskorú gyermekek
fejlődésének
segítésére
is.
Kistelepüléseken,
ahol
gyermekintézmények
fenntartása nem lenne gazdaságos, illetve nagyobb településeken a gyermekintézmények mellett, azok kapacitását kiegészítve, szolgáltatásokat kínálva segítheti a gyermekek gondozását, nevelését, a szülők számára lehetőséget nyújt a munkavállalás és családi kötelezettségek összehangolására. A családi napköziben folyó napközbeni ellátás egy olyan összetett tevékenység, amely egyrészt a gondozó saját privát terében történik. Az egész társadalom érdeke az, hogy a családi napközi gondozás során a gyermekek olyan ellátásban részesüljenek,
amiről
elmondható,
személyiségük
kibontakozásához,
a
hogy tanulási
szükségleteiknek folyamat
megfelelő,
zavartalanságához,
hozzájárul testi-lelki
jóllétükhöz. Javaslatként megfogalmazható, hogy kistérségi szinten összefogva a kistérségi napközbeni gyermekellátásban hálózatszerűen létrehozható családi napközik minőségi ellátást jelenthetnek. A családi napközik előnyei: A lakókörnyezetben bármilyen kisszámú igény kielégítésére alkalmas. A kis gyermeklétszám miatt gyorsabban, rugalmasabban tud alkalmazkodni a változó igényekhez. Működési engedélyhez kötött, a helyi önkormányzat felügyeletével, definiált elvárások és - feltételek szerint, ellenőrzötten működik. Munkalehetőséget teremt a helybeli lakosok (nők!) számára. Családias légkört és környezetet biztosít. 80
A településen 2 db családi napközi működik nem önkormányzati fenntartásban.
A gyermekjóléti szolgálat a már a Gyermekvédelmi törvény hatályba lépése előtt az országban az elsők között 1997. január elején kezdte meg működését a Családsegítő Központ integrált intézményeként önálló szakmai egységként. A szociális ellátórendszer egyik legfiatalabb intézménye, történelmi múlttal, hagyományokkal nem rendelkezik, úttörő szerepet tölt be a hazai gyermekvédelemben. A gyermekjóléti szolgálat a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban Gyvt.) 39-40. §-a alapján gyermekjóléti szolgáltatást végez, a Gyvt. 45. §-a alapján gyermekek átmeneti gondozásaként helyettes szülőt működtet. A gyermekjóléti szolgáltatás olyan a gyermek érdekeit védő speciális személyes szociális szolgáltatás, amely a szociális munka módszereinek és eszközeinek felhasználásával szolgálja a gyermek testi és lelki egészségének, családban történő nevelkedésének elősegítését, a gyermek veszélyeztetettségének megelőzését, a kialakult veszélyeztetettség megszüntetését, ill. a családjából kiemelt gyermek visszahelyezését. A gyermekjóléti szolgálat – összehangolva a gyermekeket ellátó egészségügyi és nevelésioktatási intézményekkel – szervezési, szolgáltatási és gondozási feladatokat végez. A gyermekek családban történő nevelkedésének elősegítése érdekében a gyermekjóléti szolgálat feladata az is, hogy olyan szabadidős programokat szervezzünk, melyeket a szülők maguk – rossz szociális helyzetük miatt – nem tudnak a gyermekük számára biztosítani, továbbá olyan szabadidős tevékenységeket, melyek a családban jelentkező nevelési problémák és hiányosságok káros hatásainak enyhítését célozzák. Siófok Város Gondozási Központjában 1 fő szakmai vezető (vezető családgondozó), és 9 fő családgondozó dolgozik, ebből a létszámból 5 fő látja el a gyermekjóléti feladatokat. Családsegítés és gyermekjóléti szolgáltatás A szolgáltatás célja, feladata Szociális és mentálhigiénés problémák, ill. egyéb krízishelyzet miatt segítségre szoruló személyek, családok számára az ilyen helyzethez vezető okok megelőzése, a krízishelyzet megszüntetetése, valamint az életvezetési képesség megőrzése céljából nyújtott szolgáltatás.
81
Családok segítése érdekében veszélyeztetettséget és krízishelyzetet észlelő rendszer működik. A családsegítő szolgálat a kapott jelzés alapján feltérképezi az ellátási területen élő szociális és mentálhigiénés problémákkal küzdő családok, személyek körét, és személyesen felkeresve tájékoztatja őket a családsegítés céljáról, tartalmáról. A 2012. évben biztosított szolgáltatások köre: családgondozás, gyermekjóléti szolgáltatás családlátogatás egyéni esetkezelés tanácsadás ügyintézés konfliktuskezelés (mediáció) adományszervezés és osztás (ruha, cipő, élelmiszer, bútor) szociális információ nyújtása csoportfoglalkozás (önismereti, személyiségfejlesztő tréning, magányos klub) Védőnői Szolgálat 7 fő védőnő és 2 fő iskola-egészségügyi védőnő látja el a feladatokat. A szolgáltatás célja, feladata: A család- és nővédelmi gondozás: célja a gyermekvállalás optimális biológiai és pszichés körülményeinek elősegítése a fogamzás előtti gondozás és genetikai tanácsadás, valamint a várandós anya gondozása, a magzat születés előtti gondozása, a gyermekágyas és szoptató anya gondozása. Ezen kívül családtervezési ismeretek nyújtása, a nők biológiai sajátosságaihoz igazodó egészségvédelem. Az ifjúság-egészségügyi gondozás: melynek részét képezi – a külön jogszabályban meghatározottak szerint – az iskola-egészségügyi ellátás. Az ifjúság-egészségügyi gondozás célja a kiskorúak harmonikus testi és lelki fejlődésének elősegítése. A Védőnői Szolgálat az alábbi telephelyen működik: 8600 Siófok, Semmelweis u. 1/A.
82
4.4 A kiemelt figyelmet igénylő gyermekek/tanulók, valamint fogyatékossággal élő gyerekek közoktatási lehetőségei és esélyegyenlősége BESZÉDES JÓZSEF ÁLTALÁNOS ISKOLA SPECIÁLIS TAGOZAT Ebből gyógypedagógiai összesen:
2012. 10.01. STATISZTIKAI ADAT
tanul:
57
57
Enyhe fokban értelmi fogyatékos
47+1
48
Középsúlyos értelmi fogyatékos
9
9
SNI gyermekek, tanulók létszáma összesen:
ebből
csoportban, tagozaton
A szakvélemény alapján a többi gyermekkel, tanulóval közösen is részt vehet az óvodai nevelésben, iskolai nevelésben, oktatásban
3
A Beszédes József Általános Iskolába 47 pedagógus van. Közülük 12-en tanítanak a speciális tagozaton, 7 főállású gyógypedagógus van. A tagozatra járó gyermekek a környező településekről is fogadja az iskola. A 60 fő SNI diák közül 3 főt tanítanak integráltan, a többiek gyógypedagógiai tagozaton tanulnak. Az 57 fő SNI tanuló 64 %-a HHH. Szembetűnő, hogy ezen tanulók 86 %-a más településről érkezik. Iskolai ellátásukat, fejlesztésüket kiemelt feladatként kell kezelni, ezért az iskola pályázataiban és terveiben nagy aránnyal szerepelnek az SNI inklúziót támogató programok és azok a módszertani fejlesztések, amelyek a számukra összeállított
modern
pedagógiai
eszköztár
hatékony
alkalmazását
segítik
elő.
A
gyógypedagógiai tagozaton párhuzamos osztályok nincsenek. A Mivel a diákok több mint 50%-a vidékről érkezik, számukra a tanórán kívüli fejlesztési lehetőségek szervezett biztosítása elengedhetetlen a jövőben is napköziben való felkészítéssel illetve tartalmas szabadidős tevékenykedtetéssel.
83
4.5
Következtetések:
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
meghatározása. A gyerekek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
fejlesztési lehetőségek Megfelelő fórumokon meg kell ismertetni a
Anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő
lakosságot a lehetőségeivel.
Szülők, család életvitele Csellengő gyermekek
Családgondozás erősítése
Nevelési hiányosságok káros hatásainak
Tartalmas szabadidős programok biztosítása
enyhítése
5. A nők helyzete, esélyegyenlősége 5.1 A nők gazdasági szerepe és esélyegyenlősége A nemek egyenlősége vizsgálata kapcsán az önkormányzat és intézményei – hasonlóan a fogyatékos célcsoporthoz - rendkívül kevés adattal rendelkeztek. A nők és férfiak közötti egyenlőség vizsgálatához azonban a lehető legrészletesebb adatok, információk szükségesek az önkormányzat tevékenysége szempontjából releváns területeken és témakörökben. A nők elleni hátrányos megkülönböztetést nem mindig könnyű észrevenni: sokszor maguk a nők – különösen, ha vezető pozíciót töltenek be – tiltakoznak a leghevesebben, amikor arról esik szó, hogy az otthoni, a munkahelyi vagy a közéleti szférában személyesen ők maguk, vagy a nők általában hátrányt szenvednének el a férfiakhoz képest. A nemek egyenlőségének elemzését, vizsgálatát az is nehezíti, hogy a nagy adatgyűjtő szervek – munkaügyi központok, KSH, NAV vagy OEP – sem kérik kellő részletességgel ezen adatokat. A nemek közötti hátrányos megkülönböztetést tiltó jogszabályi hivatkozás: Alkotmány 66. § és 70. §; Munka Törvénykönyve 5. §; EbTv), Azonban a nők és férfiak között a társadalmi élet minden területére kiterjedő egyenlőtlenség természetének, okainak feltárását és persze felszámolását nem írja elő jogszabály. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Ahhoz, hogy egyáltalán szembenézhessünk a problémákkal, első 84
és legfontosabb lépésként érzékeny háttérelemzéseket kell készíteni. Látnunk kell, hogy egy sor gazdasági, szociális, gyermekvédelmi, munkaügyi, bűnözési, egészségügyi problémának a megoldása lehet, ha érzékenyen kezeljük ezt a fontos kérdést. A férfiakhoz képest hátrányos helyzetű, s ezért viszonylag nehezebben foglalkoztatható női munkaerő munkaerőpiacra való bevonását, illetve benntartását gátolja: a munkahelyi és a többnyire a nők által ellátott családi kötelezettségek összehangolásának nehézsége, valamint az, hogy a társadalmi előítéletek miatt a nők foglalkoztatása kevésbé valószínű, mint a férfiaké. A kistelepüléseken élő nők, a roma nők, a kisgyermeket nevelő, a sokgyermekes, vagy gyermeküket egyedül nevelő anyák, valamint a 45 év feletti nők különösen, többszörösen is hátrányos helyzetben vannak a munkaerőpiacon. Ennek oka egyebek között a magyar társadalom hagyományos családmodelljében keresendő: még ma is sokan vallják, hogy a nők helye a ház körül, a családban van, nem a munkaerőpiacon. Ezt a szemléletet tovább súlyosbítják a nőkkel kapcsolatos negatív sztereotípiák. A kisgyerekes anyáknak „állandóan beteg a gyerekük”, „beszűkülnek a gyes alatt”, „nem elég rugalmasak”, míg a 45 év feletti nőknek úgymond „elavult a tudásuk, kompetenciájuk”, és „járatlanok a változó világban”. Noha valóban semmiféle szabály, rendelet vagy törvény nem írja elő, a valóság az, hogy a gyermekgondozással, háztartással, házkörüli munkákkal, idős- és beteggondozással kapcsolatos feladatok elsöprő többségét ma is még mindig a nők végzik, akár dolgoznak emellett fizetést biztosító munkahelyen is, akár nem. A férfiak és nők egyenlőtlen családi-társadalmi szerepvállalását a gyermekellátó és szociális, valamint egészségügyi szolgáltatások viszonylagos kialakulatlansága vagy egyenlőtlen eloszlása, netán visszaszorulása vagy leépülése is súlyosbítja. A családi problémák – összhangban a közvélekedéssel, miszerint a család összetartása a nők feladata – többnyire a nők vállán nyugszanak. A családi, magánéletbeli feladatok és felelősségek általában egyoldalúan a nőket terhelik. (Mivel általában túlnyomórészt ők látják el a gyerekeket és az időseket, sőt, magukat a dolgozó vagy nem dolgozó férfiakat is, sokkal érzékenyebbek a munkahely távolságára, a megkövetelt fegyelemre stb.). A nők és férfiak közötti egyenlőtlenségek részben – ahogy a politikai vagy gazdasági döntéshozatalban, ahogy a munkaerő-piacon és a gazdaságban – a család keretei között jelennek meg és okoznak nem is egyszer súlyos problémákat. A nők és férfiak közötti társadalmi egyenlőtlenség minden bizonnyal a legmélyebben gyökerező, legnehezebben tetten érhető, a társadalom részéről a leginkább, a legtisztább lelkiismerettel támogatott igazságtalanság. Nem könnyű fellépni ellene. Pedig a nemek közötti egyenlőtlenséget – mint a 85
társadalmi egyenlőtlenségeket általában – nem csupán azért érdemes leküzdeni, mert igazságérzetünk, emberi szolidaritás-érzésünk ezt diktálja, hanem azért is, és elsősorban azért, mert az egyenlőtlenség: pazarlás. Siófok demográfiai és közszolgáltatási adatainak vizsgálatából az alábbi összefüggéseket tudjuk feltárni: a település összlakosságszámának (fő)53,7 %-a nő (13091 fő); a női lakosok több, mint fele 19-61 éves tehát aktív korú (11096 fő); aktív korú nők közül FHT-ban részesülők száma: 167 fő; közcélú foglalkoztatásban 2011-ben résztvevő nők száma: 19 fő; ápolási díjban részesülő 62 fő; családsegítést 507 fő nő vesz igénybe; a nyugdíjas nők száma 3758 fő. Fentiek is megerősítik, hogy az esélyegyenlőség biztosítása kiemelt feladat az aktív korú nők körében, különösen a foglalkoztatás terén. Magyarország a nők foglalkoztatottságában rendkívül rosszul áll, a kisgyermekes anyák foglalkoztatási aránya hazánkban a legkisebb. Sokszor esély sincs arra, hogy a munkahelyre visszatérhessenek a nők/anyák, hiszen annyi idő alatt, amíg az édesanya otthon van gyermekével - ha még testvér is születik, csak nő ez az idő -, sajnos sok esetben a munkahely megszűnik, vagy a munkakör átalakul. Előfordul, hogy az édesanyák különböző képzéseken, átképzéseken vesznek részt annak reményében, hogy a GYES lejártakor nagyobb eséllyel térhetnek vissza a munkaerőpiacra. Természetesen mindehhez szükséges, hogy gyermekeik számára biztosított legyen a napközbeni ellátás valamely formája. Az alábbiakban a Gyvt. gyermekek napközbeni ellátási formáit mutatja be a program, azzal a céllal, hogy választási lehetőséget biztosítson a települési önkormányzatnak e közszolgáltatási feladat biztosításának megválasztására: 5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) A SIOK siófoki óvodáiba beíratott gyermekek száma: 822 gyermek – év végére 919 fő, a 850 óvodai férőhelyre 2H-s gyermekek száma: 173 fő 3H-s gyermekek száma: 40 fő
86
óvodai
3-6 éves
óvodai
korú
gyermek-
gyermekek
csoportok
száma
száma
2008
635
33
825
9
758
0
2009
663
34
850
9
781
0
2010
675
34
850
9
797
0
2011
698
34
850
1
828
0
óvodai
feladat-
férőhelyek
ellátási
száma
helyek
óvodába beírt gyermekek
száma
száma
óvodai gyógypedagógiai csoportok száma
b) nők részvétele foglalkoztatást segítő és képzési programokban A településen önkormányzati, civil vagy egyéb szervezet foglalkoztatást segítő és képzési programot nem szervezett. A nők és férfiak foglalkozási szegregációja, és az ún. „üvegplafon” (a behatárolt előmeneteli lehetőség) az egyenlőtlen bérezést és általában a javakhoz, kompetenciákhoz és lehetőségekhez való egyenlőtlen hozzáférést eredményezi. A nők jellegzetesen az alacsony fizetésű munkakörökbe szorulnak. A település nem rendelkezik információkkal a férfiak és nők bérezését illetően. A várandós és kisgyermekes anyák visszatérése biztosított és támogatott az önkormányzati munkahelyeken. Munkaerőpiaci helyzetükről azonban nem készült felmérés. c) alacsony iskolai végzettségű nők elhelyezkedési lehetőségei A településen magasabb iskolai végzettséget igénylő munkahelyek megléte nem jellemző. Az elhelyezkedést nem az iskola végzettség alacsony szintje, sokkal inkább a munkahelyek szezonális foglalkoztatottsága jellemzi. d) hátrányos megkülönböztetés a foglalkoztatás területén (pl. bérkülönbség) A foglalkoztatás területén jelentkező, a nőket érő hátrányos megkülönböztetésről az önkormányzathoz jelzés nem érkezett.
87
5.2 A munkaerő-piaci és családi feladatok összeegyeztetését segítő szolgáltatások (pl. bölcsődei, családi napközi, óvodai férőhelyek, férőhelyhiány; közintézményekben rugalmas munkaidő, családbarát munkahelyi megoldások stb.) Nincs férőhelyhiány 5.3 A nőket érő erőszak, családon belüli erőszak A statisztikai adatok azt mutatják, hogy a nők ellen elkövetett bűncselekmények között egyértelműen a családon belüli erőszak a leggyakoribb halálozási ok. A helyzetet tovább nehezíti, hogy a családban, az otthon falai között folyó erőszak a privát szféra sérthetetlenségénél fogva gyakran láthatatlan, ami az áldozat számára jelentősen megnehezíti a segítségkérést, a környezet számára pedig a segítségnyújtást. Az adatok azt mutatják, hogy minden ötödik nő él, vagy élt olyan kapcsolatban, ahol partnere rendszeresen testileg bántalmazta őt. Ezt az adatot tovább súlyosbítja, hogy a folyamatos lelki erőszakban élő nők száma ennél jóval magasabb. A nőket érő erőszakról, családon belüli erőszakról az önkormányzathoz jelzés nem érkezett. 5.4 Krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások (pl. anyaotthon, családok átmeneti otthona) A családsegítő és gyermekjóléti szolgáltatás útján a segítségnyújtás, tanácsadás, a megfelelő intézmények elérhetőségéről megoldott. Célzottan a női erőszak családon belüli erőszak áldozataival foglalkozó ellátás a városban nem folyik. A krízishelyzetben igénybe vehető szolgáltatások helyben érhetők el. 1995. január 12-én nyitotta meg kapuit a „Árvácska” Református Anya- és Csecsemőotthon a Dunántúli Református Egyházkerület Tanácsa elhatározására. A költségekhez a Népjóléti Minisztérium, és a svájci egyházak segélyszervezete, a HEKS nyújtott jelentős támogatást. Azóta 482 anyának és ezernél is több gyermeknek nyújtott hónapokra, olykor évekre átmeneti otthont. A Reménység Gyermeksegély és Rehabilitációs Alapítvány 1992 óta építi és fejleszti a szociális szakterületei mellett a gyermek- és családvédelmi ágazatát is. A 2011-s év során szociális váltsághelyzetben lévő várandós anyával két esetben kellet foglalkozni.
88
5.5
Következtetések:
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
meghatározása. A nők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák
Adatszolgáltatási hiányosságok Tudatos családtervezés A gyermekvállalás nehezíti a nők visszajutását a munkaerőpiacra
Nemi sztereotípiák
fejlesztési lehetőségek Annak érdekében, hogy a településről pontos kép alakuljon ki, újabb felmérést indokolt készíteni a jelenlegi helyzetről. Felvilágosítás, propaganda, kampányok. Fontos szereplők lehetnek a közösségi, kulturális intézmények, az egyházak. Vállalatokkal, munkaerő piaci szervezettel közös program, együttműködés erősítése a szervezetekkel; Óvodáztatás, napközbeni gyermekfelügyelet, gondozószolgálat, munkába járó közlekedés szervezése, család-, ill. gyermekbarát munkahelyek támogatása. A nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszaki-természettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok
89
6. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége 6.1 Az időskorú népesség főbb jellemzői (pl. száma, aránya, jövedelmi helyzete, demográfiai trendek stb.) Az ismert demográfiai adatok alapján hosszabb távon az időskorúak számának és arányának növekedése
prognosztizálható.
A
hagyományos
család-modellek,
a
többgenerációs
együttélések felbomlása és a társadalmi szolidaritás visszaszorulása miatt az idős korosztály egyre inkább külső segítségre lesz utalva, ez prognosztizálja a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások iránti fokozott igényüket. Egzisztenciális problémáik és napi életvezetésük egyedüli megoldását sok esetben csak az intézményi ellátási formák igénybevétele jelentheti, amely jelentős kihívás elé állítja a szociális ellátórendszert. A lakosság elöregedése természetszerűleg vonja maga után a demens betegek számának folyamatos emelkedését, amelynek hátterében az esetek többségében az Alzheimer kór áll. Magyarországon becslések szerint 160 000 Alzheimer beteg él. A kór olyan betegség, amely nem kizárólag a beteget, hanem családját is kiszakítja a megszokott életéből. Az Alzheimer kór ún. „páros betegség”, ugyanis az esetek 75%-ában a házastárs, 15%-ban a gyermek, 5%-ban távolabbi rokon ápolja a beteget. Bár a kór lefolyása lassítható, súlyosbodása megállíthatatlan, így a gondozóra háruló terhek idővel egyre elviselhetetlenebbek. Fontos és egyre hangsúlyosabb problémaként merül fel a nyugdíjak nagyságának alakulása. Az idős népesség bizonyos csoportjainál fokozottabb a szegénység kockázata. A nyugdíjasok között a nemzeti átlagot jelentősen meghaladja az egyszemélyes háztartások aránya. Ezen egyszemélyes háztartások nagy részét alacsony jövedelemmel rendelkező özvegy nők alkotják. Az elkövetkezendő években fog nyugdíjba menni az a korosztály, amelyik a rendszerváltást követően alacsony iskolai végzettsége, kora, illetve elsősorban a mezőgazdasági kapacitások leépülése miatt elvesztette munkahelyét, ezáltal az utolsó közel 20 évben nem rendelkezett jelentős, munkából származó jövedelemmel, így a nyugdíja is minimális lesz. A bentlakásos elhelyezést biztosító szociális intézményeinkben már érvényesül ez a tendencia, az utóbbi egy évben tapasztaltak alapján egyre alacsonyabb jövedelemmel rendelkező személyek igénylik a szociális otthoni elhelyezést.
90
nyugdíjban, nyugdíjszerű ellátásban
nyugdíjban, nyugdíjszerű
összes
részesülő férfiak száma
ellátásban részesülő nők száma
nyugdíjas
2008
2756
4468
7224
2009
2741
4413
7154
2010
2749
4301
7050
2011
2769
4308
7077
6.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés Siófok Város Gondozási Központjának feladata az időskorúak ellátása, támogatása területén Siófok városban önkormányzati fenntartású tartós bentlakásos ellátás idősek otthona működik, melyek 99 fő számára biztosítanak elhelyezési lehetőséget (2011-s adatok szerint). A kapacitás-kihasználtság 96 % - s, a férőhelyek száma elegendőnek mondható. A közeljövőben tehát előreláthatólag nem lesz szükség kapacitás – bővítésre, az intézmény fenntartása és dolgozóinak folyamatos képzése azonban továbbra is aktív tevékenységet feltételez az önkormányzat részéről. 64 év feletti lakosság száma nappali ellátásban részesülő időskorúak száma fő
fő
%
2008
616
16
2,60%
2009
4268
9
0,21%
2010
4329
7
0,16%
2011
4413
7
0,16%
Étkeztetés A szolgáltatás célja, feladata Keretében azoknak a rászorultaknak a napi egyszeri meleg étkezéséről kell gondoskodnunk, akik azt önmaguk illetve eltartottjaik részére tartósan vagy átmeneti jelleggel nem képesek biztosítani. Az ellátási területen élő, koruk, egészségi állapotuk, fogyatékosságuk, pszichiátriai- vagy 91
szenvedélybetegségük, valamint hajléktalanságuk miatt rászoruló és hozzánk forduló egyéneknek biztosítani tudjuk ezt a fajta segítséget. Személyi feltételek: Az Idősek Otthonában az étkezéssel kapcsolatos teendőket 4 fő konyhai dolgozó végzi. Az intézmény saját főzőkonyhával nem rendelkezik, a meleg ételt vállalkozóval kötött szerződés útján biztosítjuk. A kiszállítást a vállalkozó saját gépjárműveivel végzi. A Gondozási Központ minden telephelyére egységesen, így a Városi Konyha részére is az ebédeket az S-Food Gastronomy Kft. biztosítja. Házi segítségnyújtás A szolgáltatás célja, feladata: Az ellátás fő feladata az önmagukat ellátni képtelen, gondozást nélkülöző szociális helyzetüket tekintve rászoruló idős emberekről való gondoskodás. A házi segítségnyújtás olyan gondozási forma, amely az igénybe vevő önálló életvitelének fenntartását- szükségletének megfelelőenlakásán, lakókörnyezetében biztosítja. A házi segítségnyújtás magába foglalja: az alapvető gondozási ápolási feladatok elvégzését, az önálló életvitel fenntartásában az ellátott és lakókörnyezete higiéniás körülményeinek megtartásában való közreműködést, a vészhelyzetek kialakulásának megelőzésében, illetve azok elhárításában való segítségnyújtást. Idősek nappali ellátása (Idősek klubja) A szolgáltatás célja, feladata Az Idősek Klubja a szociális és mentális támogatásra szoruló, önmaguk ellátására részben képes időskorúak, illetve 18. életévét betöltött, egészségi állapota miatt támogatásra szoruló személy napközbeni ellátására, gondozására szolgál.
92
Személyi feltételek A Gondozási Központ integrált intézmény ezért az idősek klubja, idősek otthona valamint emelt szintű idősek otthona gondozói feladatainak ellátásában ugyanazon dolgozók vettek részt műszakbeosztásuk szerint. Idősek Klubja, Idősek Otthona,
} 2 fő
Emelt szintű idősek otthona
mentálhigiénés munkatárs
20 fő
gondozó
Tárgyi feltételek Az ellátás helye Siófok, Korányi S. u. 1/A. Az engedélyezett férőhelyek száma 30 fő. A jelentkező igényeket az intézmény azonnal ki tudta elégíteni. Az ellátás folyamatosan, a hét minden napján biztosított, 07.00 -19.00 h között. Gondozási tevékenység A Gondozási Központ keretén belül működő klub lehetőséget nyújt a napközbeni tartózkodásra, háromszori étkezésre, a társas kapcsolatok ápolására valamint az alapvető higiéniai szükségletek kielégítésére. Az ellátást igénybevevők részére folyamatosan biztosított a gondozói felügyelet, illetve szükség esetén az orvosi ellátáshoz való hozzáférés. Az igénylőknek hétköznapokon mentálhigiénés foglalkozás biztosított. Az egészségügyi ellátás körében felvilágosító előadásokat szerveztünk az igénybevevőket leginkább érdeklő témákból. Az intézmény az ellátottak részére sajtótermékeket, könyveket, kártya- és társasjátékokat, tömegkommunikációs eszközöket biztosított, rendezvényeket szervezett. Tájékoztatásul a 2012 éves forgalmi adatok Férőhely (engedélyezett)
30 fő
Férőhely (költségvetésben tervezett)
12 fő
Felvett ellátottak száma
6 fő
Naponta beírt jelenlét
3 fő 93
Kihasználtság %- a férőhely Nyitvatartási napok száma Üzemelt napok száma x eng. férőhely Tervezett létszám Tényleges étkezési napok száma: Kihasználtság %- a költségvetésben tervezetthez Kihasználtság %- a férőhelyhez viszonyítva
20 % 365 nap 10 980 nap 4 392 fő 1 056 nap 24 % 9%
Idősek Otthona A szolgáltatás célja, feladata A bentlakásos intézményi elhelyezés az idős ember számára régi, önálló életvitelének teljes megváltozását jelenti. Az ellátás célja, megteremteni annak lehetőségét, hogy a végleges otthont jelentő intézményben az idős emberek békében, környezetükkel megelégedve, ahhoz jól alkalmazkodva éljenek. Az ellátottak köre a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és napi 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkeznek. Tájékoztatásul a 2012 éves forgalmi adatok Férőhely (engedélyezett)
82 fő
Férőhely (költségvetésben tervezett)
59 fő
Felvett ellátottak száma
68 fő
Naponta beírt jelenlét
64 fő
Kihasználtság %- a férőhely
82 %
Nyitvatartási napok száma Üzemelt. napok száma x eng. férőhely Tervezett létszám Tényleges étkezési napok száma
366 nap 30 012 nap 21 594 fő 23 325 nap 94
Kihasználtság %- a Költségvetésben tervezetthez Kihasználtság %- a férőhelyhez viszonyítva
108 % 77 %
Emelt szintű idősek otthona A szolgáltatás célja, feladata Ezt az ellátási formát nem csak siófoki állandó lakcímmel rendelkező idősek vehetik igénybe. Az ellátás célja, hogy a vagyonnal rendelkező, de valamilyen okból egyedül maradt, segítségre szoruló emberek is megfelelő szintű ápoláshoz, gondozáshoz juthassanak. Az ellátottak köre a nyugdíjkorhatárt vagy 18. életévét betöltött és betegsége miatt önmaga ellátására nem vagy csak folyamatos segítséggel képes személyek, akik a közösségi életvitelre alkalmasak, rendszeres gyógyintézeti kezelést nem igényelnek és 4 órát meghaladó gondozási szükséglettel rendelkeznek az egyszeri belépési díjat megfizetik. Tájékoztatásul a 2012 éves forgalmi adatok Férőhely (engedélyezett)
17 fő
Férőhely (költségvetésben tervezett)
40 fő
Felvett ellátottak száma
20 fő
Naponta beírt jelenlét
20 fő
Kihasználtság %- a férőhely Nyitvatartási napok száma
117 % 366 nap
Üzemelt. napok száma x eng. Férőhely
6 222 nap
Tervezett létszám
14 640 fő
Tényleges étkezési napok száma
7 358 nap
Kihasználtság %- a Költségvetésben tervezetthez Kihasználtság %- a férőhelyhez viszonyítva
50 % 118 %
95
Gondozási tevékenység az idősek bentlakásos ellátási formáinál A normál ápolást gondozást biztosító idősek otthonában valamint az emelt szintű idősek otthonában az ellátottak teljes körű ellátásban részesülnek, mely magában foglalja: 24 órás folyamatos ellátást, az igénybevevő szociális, testi, szellemi állapotának megfelelő egyéni bánásmódot, az egészségi állapot megőrzését, helyre állítását segítő ápolást-gondozást, a mentálhigiénés ellátást, az életkornak és az egészségi állapotnak megfelelő foglalkoztatás lehetőségét, lakhatást ( férőhely, víz, villany, fűtés szolgáltatás, telefon csatlakozás) napi 3x-i étkezést, melyből legalább egy meleg étel (orvosi javaslat alapján egészségi állapotnak megfelelő diétás, illetve pépes étrendet) textíliával való ellátást (csak abban az esetben, ha az igénylő nem rendelkezik ezzel ), tisztálkodási szerek biztosítását (amennyiben az igénybevevőnek nincs lehetősége ezek megvásárlására illetve beszerzésére) mosatást, a szobák takarítását, a közösségi helyiségek használatának lehetőségét. 6.3
Következtetések:
problémák
beazonosítása,
fejlesztési
lehetőségek
meghatározása. Az idősek helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézsége
fejlesztési lehetőségek betegszállítási szolgáltatások, gyógyszerellátás a házi segítségnyújtás részeként,
Az egyedüllétből és a nem a kornak megfelelő diszpécserszolgálat, technikai tudásból erdő problémák
jelzőrendszerek
központi elemeinek működtetése; help-desk szolgáltatás élelmezési szolgáltatás
foglalkoztathatóság
munkaerő-kiajánlás
96
7. A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége
7.1 A településen fogyatékossággal élő személyek főbb jellemzői, sajátos problémái Somogy megyében hozzávetőleg 18 600 fő fogyatékos személy él, közülük a legtöbb, csaknem 8 000 fő mozgásfogyatékos, a hallásszervi fogyatékosok száma közel 4 000 fő, a látásszervi fogyatékosok száma közel 3 000 fő, az értelmi fogyatékosok száma pedig 2 300 főre tehető. Ez utóbbi csoport – a súlyos-, középsúlyos értelmi fogyatékosok, valamint a halmozottan fogyatékos személyek – képezik az intézményi szolgáltatások igénybevevőinek többségét. A társadalom valamennyi területén érvényesítendő elvek: fogyatékos személyt nem érhet hátrányos megkülönböztetés, nem részesülhet ránézve sérelmes elbírálásban, kirekesztésben, fogyatékossága miatt nem lehet korlátozott a más emberek számára elérhető közjavakhoz való hozzáférésben. Miután a fogyatékos személyek, az őket mindenki mással egyenlően megillető jogaikkal állapotukból fakadóan kevésbé tudnak élni, ezért indokolt, hogy előnyben részesüljenek. (Az Országgyűlés 10/2006. (II.16.) OGY határozata az új Országos Fogyatékosügyi Programról). Fogyatékos emberek és családjaik világszerte a legsérülékenyebb társadalmi csoportot alkotják, évszázadok óta a szociális élet peremére sodródva élnek, boldogulásukat ezernyi tényező hátráltatja. Az Európai Unióban közös feladatunk annak lehetővé tétele, hogy egyenlő esélyekkel érvényesülhessenek a mindennapi életünk során – a fizikai és szellemi környezetben, a lakhatás és közlekedési eszközök használata, a szociális és egészségügyi ellátás, az iskoláztatási és munkalehetőségek, a kulturális és társadalmi élet valamint a sport és a szórakozás területén is. Kiemelt prioritásként a minőségi közszolgáltatások (oktatás, egészségügy, szociális ügyek, közlekedés stb.) egyenlő hozzáférésének megteremtése fogalmazható meg. A fogyatékosságügy – és általában az esélyegyenlőség – talán legfontosabb feladata, hogy az államigazgatás területén meghonosodjon a mainstreaming elve, vagyis az a szemlélet, hogy a fogyatékos emberek ügye nem (csak) szociális kérdés: valamennyi ágazat, minden közigazgatási szereplő kötelessége és felelőssége, hogy a saját területén érvényesítse a fogyatékos emberek esélyegyenlőségének szempontjait, és megtegye az ehhez szükséges szakmapolitikai lépéseket. 97
Az adatgyűjtés során a településről adat nem érkezett a fogyatékossággal élő állampolgárokról, vélelmezhetően ismeret hiány miatt. Ezért jelen esélyegyenlőségi programban egyrészt összefoglaló elemzést nyújtunk a fogyatékossággal élők jogait, érdekeit képviselő magyar és uniós elvárásokról, mintegy nyomatékot adva e célcsoport esélyegyenlősége fontosságának; másrészt a hiányos települési adatszolgáltatás helyett a KSH népszámlálási adatainak bemutatásával határozzuk meg a célokat e célcsoport tekintetében. Magyarországon a legutóbbi népszámlálás adatai szerint 577 ezer fogyatékos ember van, az aktív korú, megváltozott munkaképességű személyek számát pedig a NYUFIG adatai alapján mintegy 700 ezer főre tehetjük. Az Európai Unióban e populáció 40%-a dolgozik, ez az arány ma Magyarországon 7-9%, amely rendkívül alacsony, különösen amellett, hogy az aktív korú célcsoport 80 - 85%-a akar és tudna is dolgozni, védett, vagy nyílt munkaerő-piaci körülmények között. A fogyatékos személyek körén belül: a testi fogyatékos és mozgássérült emberek aránya együttesen 43,6% a vak és gyengén látó emberek aránya 14,4%. hallás-, beszédzavar-fogyatékosságban kb. 10%-uk szenved. Az egyéb fogyatékosságban szenvedők aránya 21,6% (Forrás: 10/2006. (II. 16.) OGY határozat Az Új Fogyatékosügyi programról) A magyar országgyűlés 1998-ban fogadta el a fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. XXVI. Törvény, mely kimondja, hogy: „a fogyatékos emberek a társadalom egyenlő méltóságú, egyenrangú tagjai, akik a mindenkit megillető jogokkal és lehetőségekkel csak jelentős nehézségek árán vagy egyáltalán nem képesek élni.” A törvény célja a fogyatékos személyek jogainak, a jogok érvényesítési eszközeinek meghatározása, továbbá a fogyatékos személyek számára nyújtandó komplex rehabilitációs szabályozása, és mindezek eredményeként a fogyatékos személyek esélyegyenlőségének, önálló életvitelének és a társadalmi életben való aktív részvételének biztosítása. További lépést jelentett az, hogy a parlament 2007. évi XCII. törvénnyel kihirdette a fogyatékossággal élő személyek jogairól szóló ENSZ Egyezményt és az ahhoz kapcsolódó Fakultatív Jegyzőkönyvet. Az Egyezmény definíciója szerint „fogyatékossággal élő személy minden olyan személy, aki hosszan tartó fizikai, értelmi, szellemi vagy érzékszervi károsodással él, amely számos egyéb akadállyal együtt korlátozhatja az adott személy teljes, hatékony és másokkal egyenlő társadalmi szerepvállalását.” A definíció szélesebb aspektusból közelíti meg a fogyatékosság tényét, mint a hazai jogszabályok, előrevetítve azt a kívánalmat, melyet ebben a 98
tanulmányban is képviselünk, a fogyatékosok társadalmi részvétel lehetőségének segítését, esélyeik szintre hozását. A gyógypedagógia a fogyatékosságnak az alábbi fő csoportjait különbözteti meg: értelmi fogyatékosok, hallási fogyatékosok, látási fogyatékosok, beszédfogyatékosok, mozgásfogyatékosok, érzelmi, akarati fogyatékosok, halmozottan fogyatékosok. A jogalkotók (legpontosabb definíciót a 141/2000.(VIII.9.) Korm. rendelet a súlyos fogyatékosság minősítésének és felülvizsgálatának, valamint a fogyatékossági támogatás folyósításának szabályairól szóló jogszabályban kaphatjuk) a szakma véleményére (orvosi dokumentációk, szakvélemények) alapozva határozták meg azon személyek körét, kik a pénzbeli ellátások folyósításával kapcsolatosan fogyatékosnak minősülnek az alábbi főcsoportokon belül. A KSH adatai szerint a fogyatékossággal élő emberek létszáma 1990. évben 368.000 fő volt, a népességen belüli arányuk 3.5%. A 2001. évben végzett népszámlálás során –amint erre már hivatkoztunk- 577.000 fő nyilatkozott arról, hogy fogyatékos, népességen belüli arányuk 5.7%-ra emelkedett. A fogyatékos emberek és családjaik (szűkebben és tágabban értelmezve is) az egyik legsérülékenyebb csoport társadalmunkban. Számukra, velük együtt közösen kell megteremteni a lehetőséget arra, hogy a társadalom aktív tagjaivá váljanak. Célunk elérésének egyik akadálya lehet a társadalom által tanúsított intolerancia, negatív diszkrimináció, ezért fontos feladatnak tekintem a szemlélet formálását, az elfogadás erősítését. További kiemelt prioritásként fogalmazhatjuk meg azon szolgáltatások, intézményrendszerek fejlesztését, melyek közvetlenül vagy közvetve elősegítik az érintettek életminőségének javítását, példaként említve: oktatás, szociális szolgáltatások, egészségügy. A fogyatékossággal élők számát, élethelyzetét kutató kérdések megválaszolatlanok maradtak, ezzel megerősítve azt a feltételezést, hogy az önkormányzatnak nagyon kevés információja van e célcsoportról. a) Az esélyegyenlőség biztosításának egyik alapfeltételeként a települési önkormányzatnak elsősorban szükséges a célcsoporttal kapcsolatos releváns adatok begyűjtése! Az adatgyűjtésben segítséget tudnak nyújtani feladatellátásukból adódóan az alábbi szociális és egészségügyi szolgáltatók: 99
Siófok Város Gondozási Központja házi orvosok, védőnők. b) A fogyatékos munkavállaló beilleszkedését segítő programokban való részvétel. c) Fogyatékos munkavállaló alkalmazása az önkormányzatnál, önkormányzati fenntartású intézményekben legalább a kvóta mértékéig. d) A településen/térségben működő foglalkozási rehabilitációs szolgáltatókkal (munkaügyi központtal és rajta keresztül egy civil szolgáltatóval) való folyamatos kapcsolattartás. e) Vezetői szinten el kell készíteni az intézmények/önkormányzat humánerőforrás stratégiáját,
amibe be
kell építeni a
fogyatékos (megváltozott
munkaképességű)
munkavállalók felvételével, továbbképzésével, f) Akadálymentes fizikai környezet biztosítása a közszolgáltatások terén g) Esélyegyenlőségért felelős személy kijelölése a településen, h) Egészségügyi/önkormányzati dolgozók képzése, továbbképzése a fogyatékos emberekkel kapcsolatos ismeretekről. i) Az Önkormányzat részéről együttműködés kialakítása a helyi közlekedési vállalatokkal, támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének elősegítése érdekében. j) Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes közszolgáltatást nyújtó intézményeknél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében ütemterv készítése a források, felelősök, határidők megjelöléséve 7.2 A közszolgáltatásokhoz, közösségi közlekedéshez, információhoz és a közösségi élet gyakorlásához való hozzáférés lehetőségei, akadálymentesítés A közlekedésfejlesztési célkitűzéseink során a társadalom valamennyi rétegének igényeit figyelembe kell vennünk. Kiemelt területként kell kezelnünk a fogyatékkal élők akadálymentes közlekedése feltételeinek megteremtését. Ennek megvalósítása érdekében a korlátozott közlekedőképességű emberek (a kerekesszékkel közlekedők, a vakok és csökkentlátók, a korlátozott mozgásképességűek, a középsúlyos mozgásfogyatékosok, hiányos mozgásszervű
testi
fogyatékosok,
illetőleg
egészségkárosodás
miatt
korlátozott
mozgásképességű személyek, valamint a nehezen járó időskorúak, a terhes, illetve gyerekkocsit toló nők, a gyermekek 6 éves korig és az értelmi fogyatékosok) számára akadálymentes, épített környezetet kell kialakítani, amely kényelmes, biztonságos és önállóan használható. 100
Az új építésű utakat és egyéb közlekedési létesítményeket a településrendezési tervvel és a közlekedés-fejlesztési koncepcióval összhangban úgy kell építenünk, hogy minden tekintetben megfeleljenek az akadálymentes közlekedés feltételeinek. A meglévő utak felújításakor és korszerűsítésekor is figyelembe kell vennünk ezeket a követelményeket. Akadálymentes közlekedéshez kerekesszék használatkor – elvben - a gyalogos forgalmi sávtól szélesebb felületet kell biztosítani a város számos utcáján, figyelembe véve a kerekes székek találkozásának esetére kellő szélességű kitérési lehetőséget. A meglévő közterület-szélesség nem mindig teremt lehetőséget, de a felújítások során törekedtünk arra, hogy a járdák szélessége legalább az utca egyik oldalán elérje a szabvány szerinti szélességet. Ahol a geometriai viszonyok lehetővé teszik, ott már teljesült ez a feltétel, ahol pedig jelenleg nincsenek meg ezek az adottságok, ott a hálózat rekonstrukciós programban szerepeltetjük ezek kialakítását. A nagy forgalmú utak mentén egy-két kivétellel olyan járdafelületek vannak, amelyek alkalmasak arra, hogy kerekes székkel is közlekedni lehessen, így a városban nem kényszerülnek az úttesten közlekedésre. Az út rekonstrukciók és útépítések során minden olyan szelvényben kiépített gyalogos átkelőhelyet biztosítunk következetesen gondoskodunk az akadálymentes áthaladás feltételeinek a megteremtéséről beleérthető ebbe a kapcsolódó járda szakaszokat is. A mozgáskorlátozottak, továbbá nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók stb. érdekében a járda építések során következetesen kerüljük a számukra közlekedési akadályt képező (tégla, fejkő vagy egyéb nagy diletációs hézaggal kialakítandó) burkolatok alkalmazását. A biztonságos közlekedés érdekében a forgalmi utak, valamint a fogyatékosok által gyakran használt útvonalak mentén fontos a járda elválasztása az útburkolattól. A vakok és csökkentlátók folyamatos vezetésére a beépítési vonal beugrásainál szükséges a szegély kiemelése, az érintés útján való tájékoztatás, veszélyes helyre történő figyelmeztetés, hangjelzős közlekedési lámpák felszerelése. Ez utóbbi szempont Siófok területén működő, a gyalogosok forgalmát irányító fényjelző készülékek túlnyomó többségének esetében – a nagyobb forgalmú csomópontokban érvényesült már eddig is. Szükséges és indokolt a többi gyalogos jelzőlámpa átalakítása is, valamint az esetlegesen a későbbiek során telepítendő további jelzőlámpák is hangjelzős kivitelben kerülnek felszerelésre. A belvároson és az üdülő övezeten kívül is biztosítani kell az akadálytalan közlekedést, ami a járdán történő parkolás megakadályozását (pl. parkolásgátló oszlopok) jelenti. A helyi tömegközlekedés vonalain, különösen azokon a vonalakon, ahol nagyobb számban idősebbek közlekednek, rendszeresen bővíteni igyekszünk az alacsony autóbuszok számát. A 101
mozgáskorlátozottak, továbbá a nehezen közlekedők, gyerekkocsit tolók, stb. érdekében, új csomópont építésénél a kiemelt szegélyt az átkelőhely teljes szélességében, átépítésre nem kerülő csomópontnál a kiemelt szegély egy részét kell lesüllyeszteni. A vakok és csökkentlátók közlekedésének elősegítésére a járdán a burkolatot úgy kell kiképezni, hogy járás közben és/vagy botjukkal érzékelve megállapíthassák, hogy gyalogos átkelőhely közelében vannak. Mind a közúti, mind pedig a vasúti gyalogos-átkelőhelyeknél a gyalogosforgalmat irányító fényjelző készülékkel együtt hangjelző berendezéseket is fel kell szerelni. Külön szintű gyalogosátvezetések esetében a kerekesszékkel közlekedők részére egyenes egykarú lejtőt, vagy pihenővel megtört többkarú lejtőt kell építeni. Közhasználatú parkolóban a közlekedésében akadályozott fogyatékos személyek számára - a külön jogszabály szerint - megfelelő számú és alapterületű parkolóhely kialakításáról kell gondoskodni. Új közhasználatú építmények elhelyezése során biztosítani kell a mozgásukban korlátozott személyek részére is a biztonságos és akadálymentes megközelíthetőséget. Az akadálymentesen kialakított
létesítmények,
berendezések használatát
megfelelő
tájékoztató-útbaigazító jelzéssel kell elősegítenünk. A segítséggel élők életminőségének javítása érdekében folytatni kell az akadálymentesítési programot, biztosítani kell, hogy minél több középület és szolgáltatás elérhető legyen a fogyatékos személyek számára is. Az akadálymentesítés alapvető célkitűzése, hogy a város közintézményeinek használata mindenki számára – kismamák, idős emberek, fogyatékos emberek, turisták stb. – kényelmesebbé váljon, az akadálymentesítés egy olyan folyamat legyen, melyet minden társadalmi réteg közvetlen előnyöket jelentő fejlődésnek éljen meg. Az alábbi jogszabályi előírásoknak kell megfelelni: Az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997. évi LXXVIII. törvény A fogyatékos személyek jogairól és esélyegyenlőségük biztosításáról szóló 1998. évi XXVI. törvény Az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII.20.) Korm. rendelet (OTÉK) A mindenki számára akadálymentesen hozzáférhető környezet és közszolgáltatások megteremtetéséhez szükséges kormányzati intézkedésekről szóló 1015/2005.(II.25.) Korm. határozat A hatályos jogszabályok szerint a már meglévő középületek akadálymentessé tételének határideje
2005.
január
1.
volt.
A
közterületek,
utak,
járdák,
tömegközlekedés
akadálymentessé tételének határideje 2010. január 1-re módosult.
102
Az 1998. évi XXVI. törvény szerint minden közhasználatú intézményt utólag alkalmassá kell tenni a biztonságos és akadálymentes használatra, függetlenül attól, hogy az épületek adottságai lehetővé teszik-e az átalakítást minden tekintetben. Mivel az épületekre vonatkozó fenti határidőt egyetlen önkormányzatnak sem sikerült maradéktalanul betartani, országosan megfogalmazott az-az elképzelés, hogy egy településen belül legalább, intézményi típusonként 1-1 épületben valósuljon meg a teljes körű akadálymentesítés. Meglévő épületeknél mindenhol meg kell oldani az épületbe való bejutást és legalább az első szint akadálymentes használatát (közlekedők, mozgássérült illemhely). 7.4 Következtetések: problémák beazonosítása, fejlesztési lehetőségek meghatározása A fogyatékkal élők helyzete, esélyegyenlősége vizsgálata során településünkön beazonosított problémák fejlesztési lehetőségek az önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, szolgáltató épületek Középületetek, munkahelyek, parkok, járdák, lakóépületek, akadálymentesítettsége közlekedési eszközök, akadályozottsága munkahelyek akadálymentesítettsége közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások,stb.) pozitív diszkrimináció (hátránykompenzáló juttatások, szolgáltatások)
8. Hajléktalan személyek támogatása Szükségesnek tartottuk megvizsgálni a hajléktalan személyek támogatását is a városban tekintettel arra, hogy a hajléktalanság érintheti az időseket, nőket, fogyatékkal élőket is. A város jelentős pályázati beruházásba fogott, a városban működő úgynevezett „hajléktalan szálló” fejlesztésével, bővítésével, komlpex akadálymentesítésének kialakításával. Siófok Város Önkormányzata a Gondozási Központ irányítása alatt támogatja a hajléktalan személyeket az alábbi szolgáltatások biztosításával: A hajléktalan személyek részére a népkonyhán (Városi Konyha) biztosítunk lehetőséget a napi 103
egyszeri meleg étkezésre, míg az ebédet saját otthonukba kérő rászorultak, időskorúak ellátását az étel házhoz szállítatásával oldjuk meg (területi étkeztetés). Tárgyi feltételek A népkonyhai étkeztetést a Siófok, Bajcsy-Zs. u. 224. szám alatt biztosítjuk. A 95/1999.(VI.24.) sz. Képviselőtestületi határozat alapján maximum 40 férőhelyen hajléktalan vagy egyéb krízishelyzetben levő felnőtt, és kiskorú személyek napi egyszeri étkeztetése, az étel hazaszállításának biztosítása nélkül. A népkonyhai étkeztetés a Városi Konyhán helyben fogyasztással történik, kivéve kiskorúak esetében. Részükre a szülő/törvényes képviselő éthordóban viheti el az ebédet. A népkonyhai ellátás munkanapokon 11.30-13.30 közötti időszakban vehető igénybe. Diétás étkezés nem biztosított. Ünnepnapokon (karácsony, újév, húsvét) anyagi lehetőségeinkhez mérten szeretetvendégség keretében, meleg ételt vagy hideg élelmet biztosítunk az arra rászorulóknak. Így a több napos ünnepek idején sem maradnak ellátatlanul a rászorulók. Nappali Melegedő A szolgáltatás célja, feladata A Nappali Melegedő elsősorban a hajléktalan személyek nappali tartózkodására nyújt lehetőséget. A nappali ellátás keretein belül lehetőséget biztosít a közösségi együttlétre, pihenésre, személyi tisztálkodásra, a személyes ruházat tisztítására valamint az étel melegítésére, tálalására és elfogyasztására. A szolgáltatás célja a fizikai állapot szinten tartása, javítása és ezzel a munkavállalás esélyének növelése. Az ellátottak köre Siófokon hajléktalanná vált és a városban életvitelszerűen tartózkodó személyek, továbbá azok a siófoki lakosok, akiknek otthonában a mosatás, tisztálkodás nem biztosított, az utcán élő hajléktalan személyek. Tájékoztatásul a 2012 éves forgalmi adatok Férőhely (engedélyezett)
20 fő
Férőhely (költségvetésben tervezett)
20 fő 104
Naponta beírt jelenlét
38 fő
Kihasználtság % -a férőhely
191 %
Üzemelt napok száma
251 nap
Üzemelt napok száma x eng. férőhely
5 020 nap
Tevezett létszám
5 020 fő
Tényleges jelenlét
9 562 fő
Kihasználtság %-a költségvetésben tervezetthez
191 %
Kihasználtság %-a férőhelyhez
191 %
Éjjeli Menedékhely A szolgáltatás célja, feladata Az intézmény fő feladata a szociális helyzetük miatt segítségre szoruló személyek ellátása. Az Éjjeli Menedékhely az önellátásra képes és a közösségi együttélés szabályainak betartására hajlandó hajléktalan személyek éjszakai pihenését, valamint krízishelyzetben éjszakai szállás biztosítását lehetővé tévő szolgáltatás. Célja az életveszély (fagyás, kihűlés, éhhalál) kialakulásának megelőzése. Az ellátottak köre elsősorban Siófokon hajléktalanná vált, és a városban életvitelszerűen tartózkodó hajléktalan személyek, krízishelyzetbe került és otthontalanná vált 18. életévüket betöltött személyek. Gondozási tevékenység Az Éjjeli Menedékhely biztosítja az ellátást igénybevevő ágyneműjét, a tisztálkodáshoz szükséges eszközöket, a személyes használati tárgyak biztonságos megőrzését és az elsősegélynyújtáshoz szükséges felszerelést. Napi négy órában, szociális munka körében szociális információt, tanácsadást és mentálhigiénés gondozást végeztünk. Az egészségügyi alapellátáshoz való hozzájutást a VIII.. számú háziorvosi körzettel kötött együttműködési megállapodásban rögzítettek szerint biztosítjuk. Azon ellátottaink akik igényelték, térítésmentesen megkapták az influenza és a tüdőgyulladás elleni védőoltást. Tájékoztatásul a 2012 éves forgalmi adatok
105
Férőhely (engedélyezett)
29 fő
Férőhely (költségvetésben tervezett)
32 fő
Naponta beírt jelenlét
37 fő
Kihasználtság %-a férőhely
127 %
Üzemelt napok száma
182 nap
Üzemelt napok száma x engedélyezett férőhely
5 336
Tervezett létszám
5 336
Tényleges jelenlét
6 759
Kihasználtság %-a a költségvetésben tervezetthez
127 %
Kihasználtság %-a a férőhelyhez
127 %
Siófok Város Gondozási Központja tekintetében a hajléktalan ellátás infrastukturális feladatainak fejlesztése jelenti a legnagyobb feladatot a 2014 év folyamán, amely a TIOP – 3.4.2-11/1-2012-0079
számú
„Hajléktalan
ellátás
infrastrukturális
és
szolgáltatási
feltételeinek fejlesztése” nyertes pályázati finanszírozás során sor kerül a hajléktalan szálló felújítására, bővítésére, akadálymentesítésére. A 2013. októberig megvalósult kivitelezések (rámpa kiépítése, Braille írás, indukciós hurok, mozgáskorlátozott mosdó, mozgáskorlátozott szoba) hozzájárulnak az esélyek javulásához, biztosítva azok folyamatos bővülését a projekt zárásáig (2014 júliusa).
106
9. Helyi partnerség, lakossági önszerveződések, civil szervezetek és for-profit szereplők társadalmi felelősségvállalása
Az önkormányzati fenntartású szociális intézmény mellett lassan ugyan, de növekedést mutat az egyházi és nem állami fenntartású szociális szolgáltató tevékenysége. A városban az alábbi működési engedéllyel rendelkező nem önkormányzati intézmények működnek.
Örömteli változás, hogy az elmúlt években bővült a civil és egyházi szervezetek által nyújtott szolgáltatások száma, mely az önkormányzat ellátási kötelezettsége, illetve a városi intézményi férőhelyek növekedése szempontjából is jelentős eredménynek számít.
10. A helyi esélyegyenlőségi program nyilvánossága
Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programját az egyenlő bánásmódról és az esélyegyenlőség előmozdításáról szóló 2003. évi CXXV. törvény (továbbiakban: Ebktv.) és a helyi esélyegyenlőségi programok elkészítésének szabályairól és az esélyegyenlőségi mentorokról szóló 321/2011. (XII. 27.) Korm. rendelet településeket érintő rendelkezései alapján készült el. A program személyi és területi hatálya kiterjed Siófok közigazgatási területén működő közös önkormányzati hivatalra (Siófoki Közös Önkormányzati Hivatal), a települési önkormányzat által működtetett intézményekre, valamint a településen működő civil szervezetekre. A program értékelése, felülvizsgálata: A programban megfogalmazott célok és feladatok teljesítését a Képviselő-testület kétévente felülvizsgálja.
107
A program nyilvánosságra hozatala: Siófok Város Esélyegyenlőségi Programja nyilvános. A város honlapján megtekinthető. Papíralapú formátumban hozzáférhető a Siófoki Közös Önkormányzati Hivatalban. Legitimáció: Siófok Város Települési Esélyegyenlőségi Programját és tervét a szakmai és társadalmi egyeztetéseket követően Siófok Város Önkormányzat Képviselő-testülete megtárgyalta és a …/2014. (…) számú határozatával elfogadta.
108
A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT)
1. A HEP IT részletei A helyzetelemzés megállapításainak összegzése
Következtetések Célcsoport
problémák beazonosítása
fejlesztési lehetőségek meghatározása
rövid megnevezéssel
rövid címmel
Hiányos vagy elavult adatok
Munkanélküliség
Romák és/vagy mélyszegénységben élők
Helyi esélyegyenlőségért felelős ember hiánya
A cigány kultúra és társadalom ismeretének hiányossága a többségi társadalom tagjai számára.
Higiéniás problémák
A roma lakosság számáról pontosabb adatok begyűjtésében részt kell, hogy vegyenek a város oktatási és szociális egészségügyi intézményei Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (közös önkormányzati hivatal, óvodák, iskolák, intézmények) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány nemzetiségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel. Az önkormányzatnál esélyegyenlőségi feladatokra kijelölt, és ezen a területen képzett munkatárs alkalmazása. Az önkormányzat által fenntartott, illetve támogatott közművelődési intézmények és kulturális programok kínálatában jelenjenek meg a roma kultúrát, mint értéket bemutató elemek. Helyi civil szervezetek, cigány nemzetiségi önkormányzat, a védőnő és a körzeti orvos együttműködésében tájékoztató fórumok tartása a szűrővizsgálatok fontosságáról.
109
Éhezés
Egészségügyi problémák
Anyagi, megélhetési, lakhatással összefüggő
Az önkormányzatok segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására. Az egészségvédelemre, egészségtudatos életvitelre és a megelőzésre vonatkozó ismereteket beépítése a közoktatási intézmények nevelési, oktatási programjába (a közoktatás minden szintjén, óvodától a középiskoláig); és az óvodás és iskolás korosztályt közvetlenül célzó helyi egészségvédelmi programok megvalósításának ösztönzése és támogatása. Megfelelő fórumokon meg kell ismertetni a lakosságot a lehetőségeivel. Gyermekjóléti szolgáltatás,
Szülők, család életvitele Gyermekek
hátrányos helyzetű gyermekek étkezésének biztosítása nyári szünidőben hátrányos helyzetű gyermekek tanulásának, továbbtanulásának támogatása
családgondozás erősítése pályázat benyújtása nyári gyermekétkeztetéshez Csatlakozás a Bursa Hungarica ösztöndíjpályázathoz, városi ösztöndíj pályázat meghirdetése méhnyakrák elleni védőoltás
nem kötelező védőoltás biztosítása egészségügyi ellátáshoz való hozzáférés nehézsége
biztosítása betegszállítási szolgáltatások gyógyszerellátás a házi
Idősek
Az egyedüllétből és a nem a kornak
segítségnyújtás részeként,
megfelelő technikai tudásból eredő problémák
110
nyugdíjas egyesületek támogatása
diszpécserszolgálat, jelzőrendszerek központi elemeinek működtetése; help-desk szolgáltatás élelmezési szolgáltatás foglalkoztathatóság
Adatszolgáltatási hiányosságok Tudatos családtervezés
A gyermekvállalás nehezíti a nők visszajutását a munkaerőpiacra
Nők
Nemi sztereotípiák
Fogyatékkal élők
Középületetek, munkahelyek, parkok, járdák, közlekedési eszközök, akadályozottsága
munkaerő-kiajánlás Annak érdekében, hogy a településről pontos kép alakuljon ki, újabb felmérést indokolt készíteni a jelenlegi helyzetről. Felvilágosítás, propaganda, kampányok. Fontos szereplők lehetnek a közösségi, kulturális intézmények, az egyházak. Vállalatokkal, munkaerő piaci szervezettel közös program, együttműködés erősítése a szervezetekkel; Óvodáztatás, napközbeni gyermekfelügyelet, gondozószolgálat, munkába járó közlekedés szervezése, család-, ill. gyermekbarát munkahelyek támogatása Kismamák utazási támogatása (ingyenes bérlet támogatás helyi tömegközlekedési eszközre) A nemi sztereotípiákat, megrögzött nemi szerepeket oldó rendszeres programok (pl. lányok műszakitermészettudományos orientácója) a közoktatási intézményekben minden korosztálynak a megfelelő szinten háztartási munkák társadalmasításával kapcsolatos programok települési önkormányzati tulajdonban lévő középületek akadálymentesítettsége folyamatos 111
közszolgáltatásokhoz, kulturális és sportprogramokhoz való hozzáférés lehetőségei, fizikai, információs és kommunikációs akadálymentesítettség, lakóépületek, szolgáltató épületek akadálymentesítettsége munkahelyek akadálymentesítettsége közösségi közlekedés, járdák, parkok akadálymentesítettsége fogyatékos személyek számára rendelkezésre álló helyi szolgáltatások (pl. speciális közlekedési megoldások, fogyatékosok nappali intézménye, stb.)
Jövőképünk Olyan településen kívánunk élni, ahol a romák a korábbi évek gyakorlata szerint éljenek együtt a település lakóival. Fontos számunkra, hogy a mélyszegénységben élők ne jelenjenek meg településünkön. Kiemelt területnek tartjuk a gyerekek részére a települési átlag életszínvonalához való felzárkózását. Folyamatosan odafigyelünk az idősek közötti életszínvonal különbség csökkenésére. Elengedhetetlennek tartjuk a nők esetén a munkanélküliség csökkenését. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élők közszolgáltatásokhoz, középületekhez, információhoz való hozzáférés megkönnyítésére. Kiemelt területnek tartjuk a gyermekek nevelését, oktatását, ezért olyan oktatási nevelési intézményekre van szükség, amelyek elvégzésével fiataljaink tisztességes munkát és megélhetést találhatnak. Siófokon esélyt kap mindenki! A tudás megszerzése, a boldogulás nem múlhat a szülők anyagi lehetőségein, célunk, hogy a gyermekvállalás a családok számára ne jelentsen szegénységi kockázatot. Siófokon kiemelt feladat továbbá az idősek megbecsülésének és biztonságának erősítése. Különös figyelmet fordítunk a fogyatékkal élőkre, a velük való törődés emberségünk fokmérője, az akadálymentesítésnél szem előtt tartjuk, hogy minden, ami jó a fogyatékossággal élő embertársaink számára, jó a kismamáknak, a kisgyermeket nevelőknek, a nehezen mozgó időseknek, az egészségügyi problémákkal küzdő embertársaink számára is. 112
Az intézkedési területek részletes kifejtése
Cím:
A munkanélküliség felszámolása
Leírás:
Az önkormányzatnak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és közhasznú munkák során értékteremtő közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is.
Felelős és határidő:
Dr. Melnyák Viktória - 2015. 09. 30. (szerda)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
a munkanélküliség csökkentése
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
Az intézkedés tartalma:
Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben (közös önkormányzati hivatal, óvodák, más intézmények stb.) roma szakképzett és nem szakképzett munkaerőt alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány nemzetiségi önkormányzattal, vagy roma civil szervezettel
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
A munkába bevont munaknélküliek (és ezen belül a romák) száma.
Az intézkedés megvalósításához szükséges Pályázat, önkormányzati önrész erőforrások (humán, pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
folyamatos
Cím:
Gyermekétkeztetés támogatása
Leírás:
Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására.
Felelős és határidő:
Dr. Melnyák Viktória - 2015. 01. 01. (csütörtök)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester 113
Kategória:
II. A gyermekek esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
önkormányzati segély megállapítható a rászoruló gyermekek étkezési térítési díj-megfizetéséhez támogatásként
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni az alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására.
Az intézkedés eredményességét mérő az igénybe vevők száma indikátor(ok): Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
pályázati pénz, önerő
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
folyamatos
114
Cím:
Nők tehermentesítése
Leírás:
A 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok részére, kérelemre, a helyi tömegközlekedés ingyenes igénybevételéhez önkormányzati utazási támogatás biztosítása.
Felelős és határidő:
Dr. Melnyák Viktória - 2014. 02. 01. (hétfő)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
III. A nők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
Kisgyermekes szülők foglalkoztatását könnyítő szolgáltatások támogatása (közlekedés szervezés stb.) annak érdekében, hogy a mindennapi ügyeiket könnyebben tudják intézni.
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
ingyenes havi bérlet juttatás
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
a szolgáltatást igénybe vevők száma
Az intézkedés megvalósításához szükséges erőforrások (humán, pénzügyi, technikai):
önerő
Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
folyamatos
115
Cím:
Idősek közlekedésének akadálymentesítése
Leírás:
Együttműködés kialakítása a helyi közlekedési szolgáltatóval, támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének elősegítése érdekében
Felelős és határidő:
Dr. Melnyák Viktória - 2014. 05. 31. (szombat)
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
IV. Az idősek esélyegyenlősége
Együttműködés kialakítása a helyi közlekedési szolgáltatóval, Az intézkedéssel elérni kívánt támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének cél: elősegítése érdekében A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal: Az intézkedés tartalma:
Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes intézményeknél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében pályázatfigyelés.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
sikeres akadálymentesítések száma
pályázati pénz ((TIOP – 3.4.2-11/1-2012-0079) A 2013. októberig megvalósult kivitelezések (rámpa kiépítése, Az intézkedés Braille írás, indukciós hurok, mozgáskorlátozott mosdó, megvalósításához szükséges mozgáskorlátozott szoba) hozzájárulnak az esélyek erőforrások (humán, pénzügyi, javulásához, biztosítva azok folyamatos bővülését a projekt technikai): zárásáig 2014. 05. 31.), önerő Az intézkedés eredményeinek folyamatos fenntarthatósága:
116
Cím:
Közlekedés akadálymentesítése
Leírás:
Alacsony padlós buszok beszerzése
Felelős és határidő:
Megvalósult a 2013. évben.
Megjegyzések: Az intézkedés felelőse:
Polgármester
Kategória:
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
Az intézkedéssel elérni kívánt cél:
Alacsony padlós buszok beszerzése megtörtént.
A célkitűzés összhangja egyéb stratégiai dokumentumokkal:
Az intézkedés tartalma:
Fel kell mérni az önkormányzat fenntartásában működő tömegközlekedési rendszerek akadálymentességét, és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek nem megfelelő eszközöket, épületeket és szolgáltatásokat akadály mentesíteni kell. A felmérés és az átalakítás során az akadálymentesség valamennyi, a korábbi pontokban tárgyalt aspektusát vizsgálni kell, illetve az ott megfogalmazott valamennyi követelménynek meg kell felelni. Meg kell felelniük mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesség követelményeinek a járműveknek, a megállóknak és azok környékének, az egyéb utasforgalmi létesítményeknek (várótermek, pályaudvarok, jegyirodák, stb.),a szolgáltatás során történő bárminemű információközlésnek és kommunikációnak, valamint a szolgáltatás minden egyéb elemének.
Az intézkedés eredményességét mérő indikátor(ok):
Akadálymentes eszközök száma A 2013-ban beszerzett 4 db KRAVTEX N 12 típusú alacsony padlós autóbusz. Kettő közülük a beszerzés időpontjától, kettő pedig 2014. januárjától segíti a rászorulókat az utazásban. Továbbá a DDOP – 5.1.2/B-11-2012-0001 számú Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton térségében c. projekt keretein belül elkészült az akadálymentesítő rámpa a buszvárókban.
Az intézkedés megvalósításához szükséges pályázati pénz (DDOP – 5.1.2/B-11-2012-0001 számú erőforrások (humán, „Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton térségében”, önerő pénzügyi, technikai): Az intézkedés eredményeinek fenntarthatósága:
folyamatos
117
2. Összegző táblázat - A Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Terve (HEP IT) 3. melléklet a 2/2012. (VŐ. 5.) EMMI rendelethez A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai)
I. A mélyszegénységben élők és a romák esélyegyenlősége
1
Az önkormányzatn ak törekednie kell arra, hogy a közmunkák és A közhasznú a munkanélküli munkák során munkanélkülisé ség értékteremtő g csökkentése felszámolása közmunka lehetőséget biztosítson a roma munkanélküliek számára is.
Az önkormányzatnak törekednie kell, hogy foglalkoztatóként maga is közvetlenül növelje a romák foglalkoztatási arányát, pl. azáltal, hogy intézményeikben(közös hivatal, óvodák, intézmények) roma szakképzett és nem Polgárme 2015.09.30. szakképzett munkaerőt ster alkalmaz, és ennek kialakítására együttműködési megállapodást köt a helyi cigány nemzetiségi önkormányzattal.
A munkába bevont Pályázat, munaknélkülie önkormányza folyamatos k (és ezen ti önrész belül a romák) száma
II. A gyermekek esélyegyenlősége 118
A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
1
Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt Gyermekétkez figyelmet kell tetés szentelni az fejlesztése alultáplált gyerekek családjainak akár természetbeni támogatására.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai)
Az önkormányzat segélyezési gyakorlatában kiemelt figyelmet kell szentelni Polgárme 2015.01.01. az alultáplált gyerekek ster családjainak akár természetbeni támogatására.
az igénybe vevők száma
önerő
folyamatos
III. A nők esélyegyenlősége 119
A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
1
A 3 évesnél fiatalabb gyermeket nevelő családok részére, kérelemre, a Nők helyi tehermentesít tömegközlekedé ése s ingyenes igénybevételéhe z önkormányzati utazási támogatás biztosítása.
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai)
Kisgyermekes szülők foglalkoztatását könnyítő szolgáltatások támogatása Polgárme (közlekedés szervezés 2014.02.01. ster stb.) annak érdekében, hogy a mindennapi ügyeiket könnyebben tudják intézni.
a szolgáltatást igénybe vevők önerő, száma
folyamatos
120
A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai)
IV. Az idősek esélyegyenlősége
1
Együttműködés kialakítása a helyi közlekedési Idősek szolgáltatóval, közlekedésén támogató ek szolgálattal a akadálymente fogyatékos sítése emberek közlekedésének elősegítése érdekében
Együttműködés kialakítása a helyi közlekedési vállalatokkal, támogató szolgálattal a fogyatékos emberek közlekedésének elősegítése érdekében
Az önkormányzati fenntartású, nem akadálymentes intézményeknél biztosítani az egyenlő esélyű hozzáférést, a fizikai és infokommunikációs akadálymenetesítés megvalósítása érdekében ütemterv készítése a források, felelősök, határidők megjelölésével
Polgárme 2014.05.31. ster
sikeres akadálymentes ítések száma A 2013. októberig megvalósult kivitelezések (rámpa kiépítése, Braille írás,indukciós hurok, mozgáskorláto zott mosdó, mozgáskorláto zott szoba) hozzájárulnak az esélyek javulásához, biztosítva azok folyamatos bővülését a projekt zárásáig 2014. 05. 31.)
pályázati pénz, (TIOP – 3.4.2-11/1-
folyamatos
2012-0079) önerő
121
A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai)
V. A fogyatékkal élők esélyegyenlősége
1
Közlekedés Alacsony padlós Alacsony padlós akadálymente buszok buszok sítése beszerzése beszerzése
Fel kell mérni az önkormányzat fenntartásában működő tömegközlekedési rendszerek akadálymentességét, és az egyenlő esélyű hozzáférés követelményeinek nem megfelelő eszközöket, épületeket és szolgáltatásokat Polgárme 2015.12.31. akadálymentesíteni ster kell. A felmérés és az átalakítás során az akadálymentesség valamennyi, a korábbi pontokban tárgyalt aspektusát vizsgálni kell, illetve az ott megfogalmazott valamennyi követelménynek meg kell felelni. Meg kell
Akadálymente s eszközök száma - 2013-ban beszerzésre került 4 db KRAVTEX - N 12 típusú alacsony padlós autóbusz. Kettő közülük a beszerzés időpontjától, kettő pedig 2014. januárjától segíti a rászorulókat az utazásban. - A „Közösségi közlekedés fejlesztése a Balaton
pályázati pénz, (a DDOP – folyamatos 5.1.2/B-112012-0001 számú „önerő
122
A
B
C
D
A A célkitűzés helyzetelemzés Intézke Az Az összhangja következtetése dés intézkedés intézkedéssel egyéb iben feltárt sorszá címe, elérni kívánt stratégiai esélyegyenlősé ma megnevezése cél dokumentumo gi probléma kkal megnevezése
E
Az intézkedés tartalma
felelniük mind a fizikai, mind az infokommunikációs akadálymentesség követelményeinek a járműveknek, a megállóknak és azok környékének, az egyéb utasforgalmi létesítményeknek (várótermek, pályaudvarok, jegyirodák, stb.),a szolgáltatás során történő bárminemű információközlésnek és kommunikációnak, valamint a szolgáltatás minden egyéb elemének.
F
G
H
I
J
Az intézkedés Az megvalósítá Az Az intézkedés intézkedés sához Az intézkedés intézked eredményess megvalósítás szükséges eredményeinek és égét mérő ának erőforrások fenntarthatósága felelőse indikátor(ok) határideje (humán, pénzügyi, technikai) térségében” c. projekt keretein belül elkészültek az akadálymentes ítő rámpák a buszvárókban. )
123
3. Megvalósítás A megvalósítás előkészítése Önkormányzatunk az általa fenntartott intézmények vezetői számára feladatul adja és ellenőrzi, a településen működő nem önkormányzati fenntartású intézmények vezetőit pedig partneri viszony során kéri, hogy a Helyi Esélyegyenlőségi Programot valósítsák meg, illetve támogassák. Önkormányzatunk azt is kéri intézményeitől és partnereitől, hogy vizsgálják meg, és a program elfogadását követően biztosítsák, hogy az intézményük működését érintő, és az esélyegyenlőség
szempontjából
fontos
egyéb
közszolgáltatásokat
meghatározó
stratégiai dokumentumokba és iránymutatásokba épüljenek be és érvényesüljenek az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó azon kötelezettségek, melyek az önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjában részletes leírásra kerültek. Önkormányzatunk elvárja, hogy intézményei a Helyi Esélyegyenlőségi Program Intézkedési Tervében szereplő vállalásokról, az őket érintő konkrét feladatokról intézményi szintű akcióterveket és évente cselekvési ütemterveket készítsenek. Önkormányzatunk a HEP kidolgozására és megvalósítására, továbbá értékelésére, ellenőrzésére és az ennek során nyert információk visszacsatolására, valamint a programba történő beépítésének garantálására Helyi Esélyegyenlőségi Programért Felelős Fórumot hoz létre és működtet. A fentiekkel kívánjuk biztosítani, hogy az HEP IT-ben vállalt feladatok településünkön maradéktalanul megvalósuljanak. A megvalósítás folyamata A Helyi Esélyegyenlőségi Programban foglaltak végrehajtásának ellenőrzése érdekében HEP Fórumot hozunk létre. A HEP Fórum feladatai:
- az HEP IT megvalósulásának figyelemmel kísérése, a kötelezettségek teljesítésének nyomon követése, dokumentálása, és mindezekről a település képviselő-testületének rendszeres tájékoztatása, - annak figyelemmel kísérése, hogy a megelőző időszakban végrehajtott intézkedések elősegítették-e a kitűzött célok megvalósulását, és az ezen tapasztalatok alapján esetleges új beavatkozások meghatározása - a HEP IT-ben lefektetett célok megvalósulásához szükséges beavatkozások évenkénti felülvizsgálata, a HEP IT aktualizálása, - az esetleges változások beépítése a HEP IT-be, a módosított HEP IT előkészítése képviselő-testületi döntésre - az esélyegyenlőséggel összefüggő problémák megvitatása - a HEP IT és az elért eredmények nyilvánosság elé tárása, kommunikálása Az
esélyegyenlőség
fókuszban
lévő
célcsoportjaihoz
és/vagy
kiemelt
problématerületekre a terület aktorainak részvételével tematikus munkacsoportokat alakítunk az adott területen kitűzött célok megvalósítása érdekében. A munkacsoportok vezetői egyben tagjai az Esélyegyenlőségi Fórumnak is, a munkacsoportok rendszeresen (minimum évente) beszámolnak munkájukról az Esélyegyenlőségi Fórum számára. A munkacsoportok éves munkatervvel rendelkeznek.
125
Romák/ mélyszegénységben élők esélyegyenlőségével foglalkozó munkacsoport
Fogyatékkal élők
Idősek esély-
esély-
egyenlőségével
egyenlőségével
foglalkozó
HEP Fórum
foglalkozó
munkacsoport
tagjai:
munkacsoport
munkacsoportok vezetői, önkormányzat, képviselője, partnerek képviselője
Nők esély-
Gyerekek esély-
egyenlőségével
egyenlőségével
foglalkozó
foglalkozó
munkacsoport
munkacsoport
A HEP Fórum működése: A Fórum legalább évente, de szükség esetén ennél gyakrabban ülésezik. A Fórum működését megfelelően dokumentálja, üléseiről jegyzőkönyv készül. A Fórum javaslatot tesz az HEP IT megvalósulásáról készített beszámoló elfogadására, vagy átdolgoztatására, valamint szükség szerinti módosítására. A HEP Fórum egy-egy beavatkozási terület végrehajtására felelőst jelölhet ki tagjai közül, illetve újabb munkacsoportokat hozhat létre.
126
Monitoring és visszacsatolás A Helyi Esélyegyenlőségi Program megvalósulását, végrehajtását a HEP Fórum ellenőrzi, és javaslatot készít a HEP szükség szerinti aktualizálására az egyes beavatkozási területek felelőseinek, illetve a létrehozott munkacsoportok beszámolóinak alapján.
Nyilvánosság A program elfogadását megelőzően, a véleménynyilvánítás lehetőségének biztosítása érdekében nyilvános fórumot hívunk össze. A véleményformálás lehetőségét biztosítja az Helyi Esélyegyenlőségi Program nyilvánosságra hozatala is, valamint a megvalósítás folyamatát koordináló HEP Fórum első ülésének mihamarabbi összehívása. A nyilvánosság folyamatos biztosítására legalább évente tájékoztatjuk a program megvalósításában elért eredményekről, a monitoring eredményeiről a település döntéshozóit, tisztségviselőit, az intézményeket és az együttműködő szakmai és társadalmi partnerek képviselőit. A HEP Fórum által végzett éves monitoring vizsgálatok eredményeit nyilvánosságra hozzuk a személyes adatok védelmének biztosítása mellett. A nyilvánosság biztosítására az önkormányzat honlapja, a helyi média áll rendelkezésre. Az eredményekre felhívjuk a figyelmet az önkormányzat és intézményeinek különböző rendezvényein, beépítjük kiadványainkba, a tolerancia, a befogadás, a hátrányos helyzetűek támogatásának fontosságát igyekszünk megértetni a lakossággal, a támogató szakmai és társadalmi környezet kialakítása érdekében.
Kötelezettségek és felelősség Az esélyegyenlőséggel összefüggő feladatokért az alábbi személyek/csoportok felelősek: A Helyi Esélyegyenlőségi Program végrehajtásáért az önkormányzat részéről kijelölt személy felel.
127
-
Az ő feladata és felelőssége a HEP Fórum létrejöttének szervezése, működésének sokoldalú támogatása, az önkormányzat és a HEP Fórum közötti kapcsolat biztosítása.
-
Folyamatosan együttműködik a HEP Fórum vezetőjével.
-
Felelősségi körébe tartozó, az alábbiakban felsorolt tevékenységeit a HEP Fórum vagy annak valamely munkacsoportjának bevonásával és támogatásával végzi. Így o Felel azért, hogy a település minden lakója és az érintett szakmai és társadalmi partnerek számára elérhető legyen a Helyi Esélyegyenlőségi Program. o Figyelemmel kíséri azt, hogy az önkormányzat döntéshozói, tisztségviselői és intézményeinek dolgozói megismerik és követik a HEP-ben foglaltakat. o Támogatnia kell, hogy az önkormányzat, illetve intézményeinek vezetői minden ponton megkapják a szükséges felkészítést és segítséget a HEP végrehajtásához. o Kötelessége az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben meg tennie a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményezni, és a jogsértés következményeinek elhárításáról intézkedni
A HEP Fórum vezetőjének feladata és felelőssége: -
a HEP IT megvalósításának koordinálása (a HEP IT-ben érintett felek tevékenységének összehangolása, instruálása),
-
a HEP IT végrehajtásának nyomon követése,
-
az esélyegyenlőség sérülésére vonatkozó esetleges panaszok kivizsgálása az önkormányzat felelősével közösen
-
a HEP Fórum összehívása és működtetése.
A település vezetése, az önkormányzat tisztségviselői és a települési intézmények vezetői -
felelősek azért, hogy ismerjék az egyenlő bánásmódra és esélyegyenlőségre vonatkozó jogi előírásokat, biztosítsák a diszkriminációmentes intézményi szolgáltatásokat, a befogadó és toleráns légkört, és megragadjanak minden alkalmat, hogy az esélyegyenlőséggel kapcsolatos ismereteiket bővítő képzésen, egyéb programon részt vegyenek.
128
-
Felelősségük
továbbá,
hogy
ismerjék
a
HEP
IT-ben
foglaltakat
és
közreműködjenek annak megvalósításában. -
Az esélyegyenlőség sérülése esetén hivatalosan jelezzék azt a HEP IT kijelölt irányítóinak.
-
Az
önkormányzati
gondoskodjanak
intézmények
az
vezetői
Esélyegyenlőségi
intézményi
Programban
akciótervben
foglaltaknak
az
intézményükben történő maradéktalan érvényesüléséről. Minden, az önkormányzattal és annak intézményeivel szerződéses viszonyban álló, számukra szolgáltatást nyújtó fél felelőssége, hogy megismerje a HEP IT-t, magára nézve kötelezőként kövesse azt, és megfeleljen az elvárásainak, amelyre vonatkozó passzust a jövőben bele kell foglalni a szerződésbe. Szükséges továbbá, hogy a jogszabály által előírt
feladat-megosztás,
önkormányzattal
együttműködési
kapcsolatban
álló
kötelezettség
szereplők
ismerjék
alapján a
a
települési
HEP-ot,
annak
megvalósításában aktív szerepet vállaljanak. (Ld. pl. a köznevelési intézmények fenntartása és működtetése.) Érvényesülés, módosítás Amennyiben a kétévente előírt – de ennél gyakrabban, pl. évente is elvégezhető felülvizsgálat során kiderül, hogy a HEP IT-ben vállalt célokat nem sikerül teljesíteni, a HEP Fórum 30 napon belül jelentést kér a beavatkozási terület felelősétől, amelyben bemutatja az indikátorok teljesülése elmaradásának okait, és a beavatkozási tevékenységek korrekciójára, kiegészítésére vonatkozó intézkedési tervjavaslatát annak érdekében, hogy a célok teljesíthetők legyenek. A HEP Fórum a beszámolót a benyújtástól számított 30 napon belül megtárgyalja és javaslatot tesz az önkormányzat képviselő-testületének a szükséges intézkedésekre. A program szándékos mulasztásból fakadó nem teljesülése esetén az HEP IT végrehajtásáért felelős személy intézkedik a felelős(ök) meghatározásáról, és – szükség esetén – felelősségre vonásáról. Az egyenlő bánásmód elvét sértő esetekben az HEP IT végrehajtásáért felelős személy megteszi a szükséges lépéseket, vizsgálatot kezdeményez, és intézkedik a jogsértés következményeinek elhárításáról.
129
Az HEP IT-t mindenképp módosítani szükséges, ha megállapításaiban lényeges változás következik be, illetve amennyiben a tervezett beavatkozások nem elegendő módon járulnak hozzá a kitűzött célok megvalósításához.
130
4. Elfogadás módja és dátuma
I. Siófok város Helyi Esélyegyenlőségi Programjának szakmai és társadalmi vitája megtörtént. Az itt született észrevételeket a megvitatást követően a HEP Intézkedési Tervébe beépítettük. III.
Ezt
követően
Siófok
Város
Önkormányzat
Képviselő-testülete
a
Helyi
Esélyegyenlőségi Programot (melynek része az Intézkedési Terv) megvitatta és a …/2014. (…) számú határozatával elfogadta. Siófok, 2014. ……………………………. …………………………………………………………….. Dr. Balázs Árpád polgármester
A Siófoki Önkormányzat Helyi Esélyegyenlőségi Programjának partnerei ismerik a Helyi Esélyegyenlőségi Programot, és annak megvalósításában tevékenyen részt kívánnak venni. Siófok, 2014. ………………………… …………………………………………………………….. Németh Zsolt elnök Siófok Város Cigány Nemzetiségi Önkormányzata
131
