Az interkulturális projektek sikeres megvalósításához szükséges interkulturális kompetencia Kiss Balázs Artemisszió Alapítvány
• INTERKULTURÁLIS PROJEKT… Mi lehet az? • Interkulturális minden olyan projekt, ami: – a kulturális diverzitás el0nyeire próbálja felhívni a figyelmet, úgy, hogy ezt dimenziót fel is használja a projekt lebonyolításában; – Amelyiknek célja, hogy kisebbségi és többségi csoportokat közelítsen egymáshoz, nem pusztán bemutatva az egyiknek a másik kultúráját, hanem interakciót szorgalmazva közöttük; – Amelyik y a kisebbségi g kultúrák g gazdagságára g g hívja j fel a figyelmet, gy és hozzá próbál járulni azok jobb elfogadásához; – Amelyiknek az a célja, hogy a globalizációval járó növekv0 kulturális heterogenitással az egyes társadalmak jobban tudjanak együtt élni;
• De nem csak!
– interkulturális i k l áli projekt j k minden i d olyan l projekt, amelyik különböz0 típusú szerepl0k (cégek, civil szervezetek vagy m9vészek-szociális munkások, stb.) partnerségére épül, hiszen a partnerségben eltér0 szervezeti kultúrák, kultúrák szubkultúrák, és adott esetben etnikai, nemzeti kultúrák találkoznak.
• Az interkulturális kompetencia egyfajta érzékenység és tudatosság kialakítását feltételezi, egy olyan beállítódás ami figyelmet fordít ezekre a beállítódás, különbségekre. Egy olyan felfogás, amely nem csak akadálynak fogja fel a különbséget, hanem tanulási
lehet0ségnek.
• Egy képesség a különbség relativizálására, arra hogy ne a másik egzotikusságához g g akarjunk j közelebb kerülni,, hanem megtanuljuk kívülr0l látni a saját szabályrendszerünket és a különbséget ne a másikban ragadjuk meg, hanem a viszonyban.
Egy interkulturális találkozás…
• Vagyis a másik kultúrájához való közel kerülés csak akkor sikerülhet, sikerülhet ha megtanuljuk a kultúrát általában, de különösen a saját kultúránkat relatívan értelmezni. • Ehhez segítséget kapunk a Másiktól, csak észre kell venni…
Mi is a kultúra?
• • • • • • • • •
Színház? I d l ? Irodalom? Festészet? Építészet? Az ókori görög kultúra? Testkultúra? Francia borkultúra? Kultúrált ember? Kulturális program?
A kultúra… • Azoknak a képességeknek és szokásoknak az összessége, amelyeket az ember, mint társadalmának tagja sajátít el. • Egy életmód • Társadalmi örökség • A túléléshez szükséges adaptációk összessége • Egy E értelmezési ét l é i keret k t • Egy cselekvési rendszer (a lehetséges és elfogadott cselekedetek rendszere) • Az identitás legfontosabb gyökere
Melyik kultúra kifejezései lehetnek? • „„Gyalogkakukkoltam y g az Astoriától a Blaháig g mert
begyászolt a gép, amikor megfeccöltem egy Demszky-karót a Gyászberényin Katapult után.” • „Stéerben raktam a Királyon, aztán dobtam egy balost illegálba a Csengén” • „Gyíkgyász melót toltak a központból. Negyven perc volt, amíg nyélen megraktam a Ferihegyt0l a Gyászberényiig.” • „Hurcásokkal ragtuk végig lánctalpban a körúton a hatos vili mögött…”
De mi is történt valójában j a hallal? Meglep0dött Kíváncsi volt Csak részben értette meg a küls0 világot
Az interkulturális tapasztalás akadályai Az etnocentrizmusok • Az univerzalizmus • Az exotizmus
„Az egyik legnehezebb dolog az volt, hogy a helyiek gyakran az alapján ítéltek meg engem, ahonnan jö ök A magyaroknak jövök. k k az a ké képük ük É Észak-Európáról, k E ó á ól hogy az maga a tejjel-mézzel folyó Kánaán, hogy ott mindenki nagyon gazdag, és mindent fedez a társadalombiztosítás. Nehéz volt nekem, hogy folyamatosan azt hajtogatták, hogy „na persze, a te országodban minden tökéletes!”. Pedig az a régió, ahonnan én származom, nagyon is szegény. Sokszor úgy éreztem, hogy az emberek nem azt látták, aki vagyok, hanem olyasvalakit, akit elképzeltek korábban.”
A kulturális tanulás „A A kultúrák egymáshoz képest ébrednek magukra: a különbségek felnagyítódnak a folyamatban. A kultúrát csakis a „kulturális sokk” jelenségében érhetjük tetten, a más kultúrákkal való találkozásban. találkozásban.” (Hastrup:1995)
Mi az a kultúrsokk? A mindennapi találkozások során a kultúrsokknak ilyen tünetei lehetnek: • a dolgok nem akarnak úgy m9ködni, mint azt megszoktuk… • nem értenek meg minket • a másik ember viselkedését furcsának találjuk • nem találunk talál nk értelmet abban, abban ami körülöttünk történik… • valaki nem szándékosan/tudatosan lett megsértve
Gyakran ilyen reakciókat válthat ki... • Meglep0dünk • Kényelmetlenül érezzük magunkat • Irritál • Sokkol • Dühösek leszünk • Megszégyenülünk • Nevetseges helyzetbe kerülünk
Egy-két példa a kultúrsokkra… • Olasz és svéd fiatalok laknak egy l ká b lakásban. Konfliktusok:
– cip0használat-tisztaság, valamint: – szórakozási, alkoholfogyasztási szokások
• Magyar gy fiatalok svédországi g szakmai gyakorlaton vesznek részt. Konfliktus: – „brahiból” elkötnek egy hómobilt…
Egy történet…
Személyes referenciakeret
A 3 nagy lépés… •
« Decentráció »: A saját szocio-kulturális referenciakeretünknek (értelmezési kereteinknek), a tudatosítása, a kulturális másság keltette identitás-fenyegetések felismerése, hogy ennek segítségével megközelítsünk egyfajta „kulturális semlegességet ”. Ez tehát E t hát nem az identitásunk id titá k tagadása, t dá hanem h önreflexió ö fl ió mely l lehet0vé l h t0 é teszi t i a nyitást itá t a másik felé.
•
A másik referenciakeretének felfedezése, a maga egyediségében abból a célból, hogy megértsük a migráns « ügyfelek » kéréseinek jelentését. Sok kognitív, érzelmi szint9 akadály nehezíti ezt a folyamatot, melyeket érdemes feltérképezni, hogy képesek legyünk a másik valódi meghallgatására, elismerésére, és igényeinek, problémáinak reális értékelésére
•
Negociáció – mediáció, párbeszéd kialakítása a szakember, a szakember intézményi kerete, a bevándorló és családja között. Ez egy elkerülhetetlen els0 lépés a fogadó társadalom és a migránsok értékei, kódjai közötti konfliktusok feloldásához, csakúgy, mint a kommunikációs félreértések tisztázásához, és nem utolsó sorban egy olyan szakmai megújuláshoz / innovációhoz vezet0 úton, melyben a szakmai modellek, keretek képesek lesznek a hagyományos, vagy nem nyugati társadalmakból érkez0khöz alkalmazkodni.
Margalit Cohen-Emerique
Szociális munkásként dolgozik valahol Európában. Egy afrikai kliense arról panaszkodik, hogy a sógorn0je rontást hozott rá. Erre az a bizonyítéka hogy a villanyt9zhelye váratlanul bizonyítéka, elromlott. Mint szociális munkásnak, mi a legf0bb feladata? • a.) Kerítek egy pszichológust • b.)) Kerítek egy gy villanyszerel0t y • c.) Megpróbálom lefordítani a probléma meghatározását, olyan módon, hogy kezelni tudjam a szociális munka módszereivel. • d.) Kerítek egy javasasszonyt, aki leveszi a rontást
Az interkulturális kompetencia tehát valójában egy látásmód, a kooperáció olyan megközelítése, kö lí é amely l arra indít, i dí hogy h felismerjük a szerepl0k (kulturális) identitásának hatását az interakciókra – beleértve a saját magunkét is – és kreatív megoldásokat találjunk a különbségek áthidalására.
Egy olyan érzékenység kialakítása amely segít kialakítása, rájönni az értékeink, el0feltevéseink meghatározottságára (=rádöbbenni személyes referenciakeretünk létezésére, és felépítésére/tartalmára…)
• Rájönni, hogy a szépség-ideál (és más esztétikai kategóriák) függnek a kortól, kortól földrajzi helyt0l, helyt0l adott társadalmi csoporttól, stb.
• Rájönni, hogy sok minden, amit egyedinek, kizárólagosan a mi kultúránkra jellemz0nek h hiszünk, k megtalálható lálh ó más á népek, é k más á csoportok kultúrájában is…
• Tudatára ébredni annak, hogy egy-egy ruházat, ékszer, szimbólum egészen más jelentéssel bírhat egy másik kultúrában…
Tradicionális arcdíszítést visel0 yanomami indián fiú divatos testékszereket visel0 fiú Bristolból
• Tudatára ébredni annak, hogy egy-egy gesztusnak, jelnek egészen más jelentése lehet egy gy másik kultúrában…
• Megtanulni megkérd0jelezni olyan dolgokat, amik magától értet0d0nek, egyértelm9nek t9nnek els0 látásra…
Melyik négyzet sötétebb A vagy B? • a.) Az A nényzet sötétebb. • b.) b ) A B négyzet é sötétebb é bb • c.) A két négyzet egyforma szín9, de az agyunk átfordítja azt amit látunk, aszerint, amit értelmez. • d.) A két négyzet egyforma szín9, de a B négyzetre rávetül0 árnyék miatt nem tudunk helyes képet kapni a tábláról.
A rajzon a két bels0 kör közül az els0 nagyobbnak látszik. Miért?
• a.) mert az els0 kör nagyobb • b.) mert a világos tárgyak mindig nagyobbnak látszanak, mint a sötétek • c.) mert azt, hogy mit látunk, befolyásolja a kontextus • d.) mert két hasonló formájú tárgyból mindig az els0 látszik nagyobbnak
Merre néznek a kockák fekete oldalai? Felfelé vagy lefelé? Mi kell ahhoz, hogy észrevegye a lefelé és felfelé néz0 kockákat? • a.) Az hogy ne fixáljam az ábrát, engedjem elkalandozni a gondolataimat. d l t i t • b.) A kérdés rossz. A rajz szerint a kockák fekete oldalukkal lefelé állnak. • c.) A kérdés rossz. A rajz szerint a kockák fekete oldalukkal felfelé állnak • d.) Az, hogy képes legyek megváltoztatni a néz0pontot akkor, amikor már egyet elfogadtam.
Összefoglalva… • Az interkulturális kompetencia annak a képessége, hogy megértsünk és meg tudjunk felelni olyan k k é kihívásoknak konkrét kihí á k k amelyek l k interkulturális i k l áli szituációkból adódnak. • Ezek a szituációk szükségszer9en magukban foglalják a kultúrák közötti kommunikációt, és szükségessé teszik az új környezethez való alkalmazkodás, a kulturálisan ismeretlen környezetben való kiigazodás, valamint egy kulturálisan vegyes környezetben való kooperáció és dolgozás képességét.
Az interkulturális tanulás… EGYÉNI SZINTEN:
• Tudatára ébredni olyan dolgoknak, amelyek mindig i di iis ott voltak, l k d de eddig ddi sosem lá láttuk k 0ket, érzékenyebbé válni, eddigi szemüvegünket újra cserélni. • Megtanulni és elfogadni, hogy mi is, mások is követünk el hibákat, nincs tökéletes kommunikáció. • Megtanulni az embert látni a kultúrája mögött, de a kultúráját is látni az ember mögött.
Az interkulturális tanulás… „Nagyon sok haszna van annak a sok-sok rossz dolognak is, ami külföldö történt külföldön ö é velem. l R Rengeteget változtam. ál Úgy Ú érezem é most sokkal tudatosabb vagyok azzal kapcsolatban, ami történik velem. Egy csomót tanultam magamról. Már látom a saját határaimat, és megtanultam ezeken belül mozogni. És már nem akarok mindenáron folyton átlépni rajtuk.”
Az identitás csak a dialógusban, interakcióban létezik Nem létezik N lét ik kizárólag ki á ól személyes él id identitás. titá A Az É Én a másikhoz való viszonyban teremti meg magát, a másik tekintetével való szembesülés élményében.
„tükrök vagyunk egymásnak, visszatükrözzük az elhaladó másikat másikat” (Cooley:1922)
Az interkulturális tanulás… „Azt tanultam, hogy lázadhatok persze egy csomó dolog ellen, folyamatosan sajnáltathatom magam, de igazából minden helyzet egyszerre egyszer9 és bonyolult is. Csakis az én attit9djeimt0l függ, hogy hogyan is érzem magam az adott helyzetben. Valahogyan… ez a tapasztalat megtanít alázatosnak lenni. Megérteti veled, hogy amit adsz, azt kapod vissza százszor i Az is. A emberek b k jobban j bb figyelnek fi l k rád, ád és é nem csak k azért, é t mertt egy külföldi vagy, hanem azért is, mert érzik a jelenlétedet, érzik, hogy ott akarsz lenni, hogy kíváncsi vagy rájuk, érzik azt a valamit, ami munkál benned: azt a vágyat, ami arra ösztönöz, hogy minél többet próbálj megérteni a dolgaikból.”
Az interkulturális élmény hátrányos helyzet9 fiatalok számára… Lépés hátrányból kisfilm itt…
• • • •
Felhasznált irodalom jegyzéke
Szántó Diana ‘introduction to culture theories from an anthropoligical point of view’. Elektronikus dokumentum: www.skole.karmoy.kommune.no/justice/Handbook.doc sko e ka oy ko u e o/just ce/ a dbook doc Camilleri Grima, A. (2002) How Strange! The use of anecdotes in the development of intercultural competence. European Centre for Modern Languages/Council of Europe. Udvarhelyi Éva Tessza (2007) ‘Vándorok kultúrák között’. Artemisszió Alapítvány, Budapest Centre for Intercultural Learning
http://www.dfait-maeci.gc.ca/cfsi-icse/cil-cai/what_is_intercultural_effectiveness-en.asp?lvl=3
•
• •
COOLEY, Charles (1922) ‘The looking-glass COOLEY looking glass self’. self’ In ‘Human Nature and the Social Order’, New York: Charles Scribner's Sons, revised edn HASTRUP, Kirsten. (1995) ‘A Passage to Anthropology: Between Experience and Theory’. London: Routledge Byram, M. (1992) ‘Foreign Language Learning for European citizenship’. In Language Learning Journal, 6, September, 10-12.
Köszönöm megtisztel0 figyelmüket!
