Segédlet óvodai gyakorlati megfigyelési jegyzőkönyvek elkészítéséhez

Segédlet óvodai gyakorlati megfigyelési jegyzőkönyvek elkészítéséhez

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] Utolsó verzió: 2016.09.09.

ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév

Budapest

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév

Utolsó verzió: 2016. szeptember 8.

Tartalom I. A megfigyelési jegyzőkönyvek típusai ................................................................................................ 3 1. Narratív jegyzőkönyvezés ............................................................................................................... 3 1.1. Anekdotikus feljegyzések ........................................................................................................ 4 1.2. Teljes jegyzőkönyv .................................................................................................................. 5 1.3. Szelektív jegyzőkönyv ............................................................................................................. 7 2. További jegyzőkönyvformák .......................................................................................................... 8 2.1. A gyermek játékszerválasztása és érdeklődési irányultsága önállóan megválasztott beltéri játék során ................................................................................................................................................ 8 2.2. Környezetelemzés1: Játékleltár.............................................................................................. 10 2.3. Környezetelemzés2: A játéktér kialakítása ............................................................................ 12 II. Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez ................................ 15 1. Egy választott gyermek játékának megfigyelése .......................................................................... 15 2. Egy választott játékhelyszín megfigyelése ................................................................................... 15 3. Egy választott játékszer megfigyelése .......................................................................................... 16 4. Átmeneti tárgy .............................................................................................................................. 16 5. Elválási rítusok.............................................................................................................................. 16 6. Gyakorlójáték................................................................................................................................ 17 7. Konstruáló játék ............................................................................................................................ 17 8. Szerepjáték .................................................................................................................................... 17 9. Játék az alkotásban ........................................................................................................................ 18 10. Gyermekek játékszerválasztása................................................................................................... 18 11. Szerepjátékra ösztönző játékszerek ............................................................................................. 18 12. Játékleltár .................................................................................................................................... 19 13. Játékterek .................................................................................................................................... 19 14. Magányos gyermek ..................................................................................................................... 20 15. Együttesség ................................................................................................................................. 20 16. Konfliktusok a játékban .............................................................................................................. 20 17. Pedagógus megfigyelése: nyugodt légkör megteremtése ........................................................... 21 18. Pedagógus megfigyelése: játéksegítés ........................................................................................ 21 19. Pedagógus megfigyelése: részvétel a játékban ........................................................................... 21 20. Gyermeki interakciók a pedagógus irányában ............................................................................ 22

2



I. A megfigyelési jegyzőkönyvek típusai Amikor a gyermekek viselkedését megfigyeljük, szeretnénk rögzíteni a fontos részleteket. A rögzítésnek több különböző formája létezik. Azokat tekintjük át, melyek az óvodapedagógus képzés során fontosak.

1. Narratív jegyzőkönyvezés Narratív = elbeszélő jellegű. Ezekben a jegyzőkönyvtípusokban a viselkedést szavakkal írjuk le, írásban rögzítjük. A jegyzőkönyveket megkülönböztetjük a) elkészítési időpontjuk tekintetében: - Az események időpontjában készített jegyzőkönyvek: teljes jegyzőkönyv, ill. szelektív jegyzőkönyv. - Utólag készített jegyzőkönyv: anekdotikus feljegyzések b) részletgazdagságuk tekintetében: - minden részlet rögzítésére törekedő jegyzőkönyv: teljes jegyzőkönyv - csak bizonyos részleteket rögzítő jegyzőkönyvek: szelektív jegyzőkönyv, ill. anekdotikus feljegyzések A megfigyelési jegyzőkönyveknek vannak kötelező formai elemei: -

a jegyzőkönyvvezető neve, megfigyelt gyermekek monogramja, (etikai okokból nem írjuk le a nevüket) a megfigyelt gyermekek kora: életkor években;hó pl. (3;4) = 3 éves és 4 hónapos korú a megfigyelt gyermekek neme, ♂=fiú, ♀=leány A megfigyelés időpontja A megfigyelés helyszíne

Milyen rövidítéseket használhatunk: -

a megfigyelési jegyzőkönyvben szereplő személyeket keresztnevük kezdőbetűjével rövidítjük A – C: „Szeretnél te is festeni?” C – A: bólint. Ebben a jelölési módban „A – C” azt jelenti, hogy A személy szólt C személyhez.

Verbális és nem verbális történéseket valamilyen módon meg kell egymástól különböztetni, erre több lehetőség van: -

() a nem verbális történések kerülnek a zárójelbe Dőlt betű: a verbális megnyilatkozásokat jelöljük dőlt betűvel „”: a verbális megnyilatkozások kerülnek az idézőjelbe. a magyar nyelv szabályai szerint párbeszéd jelzésére: – A bölcsődében hagyományosan használt jegyzőkönyvben a verbális és nem verbális megnyilatkozásokat külön oszlopban tüntetik fel.

Objektivitás

A jegyzőkönyv szövege következtetések nélküli, értelmezésre váró szöveg legyen – amikor az események zajlanak, elsősorban adatot gyűjtünk, az elemzést hagyjuk későbbre. A jegyzőkönyvírás közben úgy kell leírni az eseményeket, hogy az értelmezést még nem szőjük bele a szövegbe.

Kimaradt részletek

Elképzelhető, hogy a jegyzőkönyvből valami kimarad, hiszen az életben a történések gyors egymásutániságban következnek. Inkább vállaljuk fel, hogy egy jegyzőkönyv hiányosra sikerült, mintsem kitaláljunk olyan dolgokat, melyek a valóságban nem történtek meg.

3



1.1. Anekdotikus feljegyzések Forrás:

Bruce, T.; Louis, S.; McCall, G. (2014): Observing Young Children. London – Thousand Oaks –New Delhi – Singapore: SAGE. XIII-XIV. Herr, J. (2008): Working with Young Children. 6th Edition. H.n.: Goodheart-Willcox. 3. fejezet: https://www.g-w.com/pdf/sampchap/9781590708132_ch03.pdf

A rögzítés mikéntje:

Az anekdotikus feljegyzések során – mivel nem nyílik lehetőségünk az események azonnali rögzítésére – az események lejátszódását követően, később visszaemlékezve írjuk le a történéseket, egy-egy gyermeki megnyilatkozás beleszövésével, ha ezekre emlékszünk.

Szükséges felszerelés:

---

Formája:

Az anekdotikus feljegyzés sokszor hasonlít egy rövid történetre, melynek van eleje, közepe, befejezése. A megfigyelési formák közül ez hasonlít a legjobban a mindennapokra való visszaemlékezésre, azonban a mindennapos történetmesélésektől ez annyiban különbözik, hogy értelmezést nem tartalmaz. Az interpretációkat a kívülről megfigyelhető eseményektől elválasztva, az elemzésben írjuk csak le. Az anekdotikus feljegyzések kiegészíthetnek fotókat, gyermeki alkotásokat is. Mivel visszaemlékezésből történik az események leírása, ezért sokszor csak megközelítőleg tudjuk megmondani, hogy mikor történtek a megfigyeltek (dátum, napszak). Amennyiben egy-egy részlet esetében bizonytalanok vagyunk, hogyan is történt, akkor ezt érdemes a bizonytalanságunkat belefoglalni a leírásba, mintsem valótlant leírni. Ez a megfigyelési forma teszi lehetővé azoknak az eseményeknek rögzítését, melyben a megfigyelő maga is részt vett.

Példa: Megfigyelés időpontja: 2016.09.03. koradélután

Megfigyelést végezte: családtag

Megfigyelést leírta: Gyöngy Kinga 2016.09.04.

Megfigyelt személyek: D. (3;11 ♀), B (3;8 ♂), L. (6;2 ♂), NM=nagymama Ebéd után a gyermekek fagylaltot kaptak, majd repetát is, de a második adag után a nagymamájuk megtagadta a további porciókat. Befejeződött az ebéd, s ekkor a nagymama megkérte D.-t, hogy vegyen szandált, a kislány azonban ellenállt. Végül a szandál felkerült a kislány lábára, s a gyerekek elmentek játszani a homokozóba. Egy idő elteltével megjelentek egy-egy homoktortával a nagymama számára: - Hoztunk süteményt, kóstold meg! A nagymama játékból úgy tett, mintha megkóstolná a homoksüteményt: - Hm, nagyon finom! Mire D. felkacagott: - De mérgezett volt!

4



1.2. Teljes jegyzőkönyv Forrás:

Tassoni, P.; Beith, K,; Eldridge, H.; Gough, A. (2002): Diploma in Child Care and Education. Oxford: Heinemann 2. fejezete (Observation and assessment) Forrás: Bruce, T.; Louis, S.; McCall, G. (2014): Observing Young Children. London – Thousand Oaks –New Delhi – Singapore: SAGE Falus I. (2014): A megfigyelés in: Falus I.; Tóth Istvánné Környei M.; Bábosik I.; Réthy E.né; Szabolcs É.; Nahalka I.; Csapó B.; Mayer Miklósné Nádasi M. (2014): Bevezetés a pedagógiai kutatás módszereibe. Elektronikus tananyag. Educatio Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. 6. fejezet: http://www.tankonyvtar.hu/en/tartlom/tamop425/2011_0001_531_pedagogia/ch 06.html

A rögzítés Adott idő alatt folyamatosan figyelve a gyermek(ek) tevékenységét, írásban folyamamikéntje: tosan rögzítjük a cselekménysort. Szükséges felszerelés:

papír (elegendő!) és írószer, alátét, hogy írni tudjunk rajta, óra lehetőség szerint másodpercmutatóval

Formája:

Írásbeli pillanatfelvétel készítése egy rövid időtartam alatt arról, hogy a gyermek épp mit tesz, mond. Egy folyamatosan változó cselekménysort próbálunk rögzíteni, egyszerre írni és odafigyelni az eseménysorra.

Ajánlott módszerek a gyorsan zajló történések rögzítéséhez

A megfigyelési időszak alatt, írás közben is a gyermeket érdemes nézni. Az első jegyzetek elkészítésekor érdemes első sorban a verbális megnyilatkozásokat rögzíteni szó szerint, illetve, ha lényeges nonverbális történés esik meg, akkor azt rögzíteni. Lejegyzendő érzelmi állapotok számára legyen egy rajz, mely gyorsabb, mint leírni szavakat:  = nagyon jó kedvű, nevet;  = jó kedvű;  = semleges;  = inkább rossz a hangulata;  = egyértelmű distressz, sírás. Ezek fogódzót nyújtanak aztán a kiegészítésekhez. Vannak, akik a jegyzőkönyv formátum szerint vezetik rögtön a történéseket, mások piszkozatpapírra írnak, ahol elég helyet tudnak hagyni maguknak, hogy rövidítéseiket a megfigyelési időszakok közti szünetekben kiegészítsék.

A megfigyelés időtartama:

Le kell írni, hogy mennyi ideig tartott a megfigyelés. A bölcsődei hagyomány szerint 5 perces egy megfigyelés egysége, azonban ha a hallgatónak nehezére esik 5 percig jegyzetelni és visszaemlékezni a történésekre, akkor inkább célszerű 2 percről indítani a megfigyelési jegyzőkönyv készítését. Vannak, akik azt mondják, a megfigyelés időtartama attól függ, hogy mikor kezdődik és mikor ér véget egy játék a gyermek számára, azonban, ha hosszas elmélyült vagy nagyon kidolgozott játékról van szó, ez igen fárasztó lehet egy kezdő megfigyelő számára.

A jegyzőkönyvírás ritmusa

2-5 percnyi megfigyelések alatt a gyermekeket figyelve írjunk le lehetőleg minden releváns információt, mely a megfigyelési szemponthoz tartozik. A verbális megnyilatkozásokat mindenképp szó szerint próbáljuk rögzíteni. A megfigyelést egy 5-10 perces kiegészítési időszak kövesse, mely alatt a gyermeket nem figyeljük, csak saját jegyzeteinkre koncentrálunk, hogy az apró részletek is rögzítésre kerüljenek, melyeket a megfigyelés ideje alatt nem volt időnk rögzíteni. A jegyzetelési időszak után térjünk vissza a következő megfigyelési jegyzőkönyv elkészítéséhez. Ezzel a ritmussal óránként legalább négy jegyzőkönyv elkészítésére nyílik lehetőségünk. A jegyzőkönyv letisztázására még lehetőleg aznap kerítsünk sort.

5

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév Bevonódás kerülése


A megfigyelés végzése alatt passzív módon a háttérbe igyekszünk olvadni. Érdemes egy olyan helyet választanunk, mely közel van a gyermekek játékteréhez, hogy halljuk, mit beszélgetnek, de próbáljuk a távolságot tartani annyira, hogy a gyermekeket ne feszélyezzük. Érdemes pár percig várni az írás elkezdésével, hogy a gyermekek megszokhassák jelenlétünket. Természetesen számolunk azzal, hogy a gyermekekre hatással lesz jelenlétünk, de célunk a kívülmaradás. Ez segít ahhoz, hogy megtapasztalhassuk, hogy a gyermekek hogyan játszanak önállóan, csoportban, milyen helyzetekben kérik a számukra ismert óvodapedagógusuk segítségét.

Példa1: Jegyzőkönyvet készítette: Jeffrey Trawick-Smith (magyarra fordította Gyöngy Kinga) Megfigyelt személyek: A. (középsős vagy nagycsoportos ♀), L. (középsős vagy nagycsoportos ♀)

Dátum: ……………Helyszín…………… A megfigyelés időpontja …..-tól ……-ig

A.: (ülést épít óriás fa építőkockákból) Rendben, az autó kész. Menjünk, L. Szállj be, oké? L.: De ez nem is autó. A.: (felnőttes hangon) Ó, dehogynem. Ülj be, drágám, vagy elkésünk. Az nem lehet, hogy elkésünk. L.: Nem, mert A.? Tegyük fel, hogy ez egy teherautó. A.: (csípőre teszi a kezét, és nagyot sóhajtva kifújja a levegőt – mint egy anyuka) Figyelj, édes! Szállj már be! L.: (beül A. kocsijába) Oké, de ez egy teherautó. A.: Ez egy autó és egy teherautó, rendben? A.: Oké, én leszek a mama, és te a baba. L.: Nem, én nem leszek baba. Legyünk mi az anyukák és ez a kisbabánk. (Hoz egy babát a babasarokból) Mindkét lány: Brrrrr (kocsihangot utánozva) A.: Menjünk New Yorkba, rendben, drágám? L.: Ó ne. Túl zsúfolt ma. Menjünk inkább a McDonald’sba. A.: Rendben, előbb elmegyünk a McDonald’sba, aztán New Yorkba, a színházba. Mindkét lány: Brrrr (kocsihangot utánozva) A.: Iszom egy sört. Te is? (Utánozza a dobozos sör felnyitásának mozdulatát és hangját: Pssssz) L.: (megdöbbenve) Nem, A., anyukák nem isznak sört. A.: Dehogynem. Az anyukám iszik sört, egész nap. L. (elfogadja a képzelt sört A.-tól) Mindkét lány: (folytatják útjukat, miközben isznak és vezetnek.) Forrás: 2015 TIMPANI Press Conference 2015 dec. 10. https://www.youtube.com/watch?v=IwbsuFy_3nQ

Példa2: A megfigyelést végezte: Tardos Anna Megfigyelt személy(ek): P. (1;6 ♂)

Megfigyelés időpontja: év, hó, nap, …..-tól ….-ig

P. a kertben egy műanyag talicskával van elfoglalva; belenyúl, felemeli, fejére húzza, leteszi, felborítja, oldalra billenti, a kerekekre állítja, majd a talicskával együtt (nagy kacagások közepette) ő is eldől. A kerekével is megismerkedik, finom ujjmozgásokkal pergeti, majd föláll és először hátrafelé, később előre is tolja a talicskát. Forrás: Tardos A. (1975): Neveléstan II. csecsemő- és gyermekgondozónő, gyermekápolónőképző egészségügyi szakiskolák hallgatói részére. Budapest: Egészségügyi Minisztérium Középfokú Oktatási Osztálya. 128. oldal.

6



1.3. Szelektív jegyzőkönyv Forrás:

Tassoni, P.; Beith, K,; Eldridge, H.; Gough, A. (2002): Diploma in Child Care and Education. Oxford: Heinemann 2. fejezete (Observation and assessment)


Egy szempont előfordulását keressük. Tehát a kérdés az, hogy a teljes (pl. 1,5 órás) megfigyelési időszak alatt hányszor fordul elő egy adott dolog (optimális esetben rögzítjük az előfordulás időpontját és hosszát is)


papír (elegendő!) és írószer, alátét, hogy írni tudjunk rajta, óra lehetőség szerint másodpercmutatóval

Formája:

A jegyzőkönyvvezetéshez szükséges egy azonnali kiértékelés a helyzetről, hogy a jelenség a megfigyelési szempont kritériumába illik. Azaz, ha például az a feladat, hogy a nevelő érzelmi biztonságot teremtő tevékenységeit figyeljük meg, akkor a nevelőnek mindazon viselkedésformáit rögzítjük, melynek érzelemszabályzó funkciója van a gyermekek számára, de más viselkedéseit nem írjuk le.

Példa1: Megfigyelési szempont: A szociális szabályok betartását célzó nevelői magatartás játékhelyzetben Jegyzőkönyvet készítette: Tardos Anna, Dehelán Éva, Szeredi Lili Megfigyelésben szerelő személyek: gyermek: V. (1;7 Megfigyelés időpontja: 1970-es évek hó, ♀), A.(1;7 ♀) E. (1;7 ♀) T.(1;4 ♂) P=pedagógus nap 1 órán keresztül az óvodaházban A. a kályha felé nyúl. P.–A.: (ijedten) Hű, az meleg. Be van fűtve. V. egy óvatlan pillanatban éppen az A. által már korábban kiválasztott könyvet veszi kézbe. P.–A.: (barátságos hangon) V., ez az A. könyve. Elvetted, itt a tiéd. (közben egy másik még gazdátlan könyvet kínál) T., aki a többiektől eltérően ekkor van először a kisházban, kidobja a babát a babaágyból. P. – T.: Ledobtad. Vedd fel a babát. T. felemeli, de az üres babaággyal van elfoglalva, közben a babát ismét leejti a földre. Majd felemeli, beteszi az ágyba, kiveszi és ismét a földre ejti. A baba nagyot koppan a földön, miközben T. tovább nézi, vizsgálja a babaágyat. Ezután újra felveszi a babát, és ismét befekteti az ágyba. P.: (kedves, bátorító hangon) Betetted a babát az ágyba. P. a xylofont kalapáló E-nak a kalapácsos játék dugóinak kalapálását ajánlja. A kalapácsos játékhoz tartozó dugót külön hozza A. P.-nek. P. – A.: Kijött a dugója (és P. visszahelyezi a helyére). Az egyik gyermek kidobja orrtörlés után a papírzsebkendőt a szemetesbe. E., akinek úgyszintén megtörölte P. az orrát, szorongatja a zsebkendőt kezében. P. – E.: E., te majd később dobod ki! Forrás: Tardos A., Dehelán É., Szeredi L. (1977): A szociális szabályok betartását célzó nevelői magatartás Magyar Pszichológiai Szemle, 34, 3: 269-276.

Példa2: Megfigyelési szempont: Példák mintha- vagy fantáziajátékra Jegyzőkönyvet készítette: Jean Piaget Megfigyelésben szerelő személyek: gyermek: J. (kora a jegy- Megfigyelés időpontja: 1926-1927 zőkönyvben a megfigyelések elején olvasható) ♀, A=anya 1;1 (20). J. a fali tapétát kaparja ott, ahol egy madár rajza van, majd összecsukja a kezét, mintha benne lenne a madár, és elindul az anyja felé. J – A: Nesze (kinyitja a tenyerét, és úgy tesz, mintha adna valamit).

7



A – J: Mit hozol nekem? J – A: Madaj (=madár). 2;0 (8). Ugyanez a játék a tapéta egy virágával, majd egy napsugárral; úgy tesz, mintha odavinné és fel is kínálja. J – A: Egy kicsi világos. 2;0 (16). Egy doboz tetején sirály látható. J. úgy tesz, mintha felrepítené: Gyere (széttárja a karját), majd úgy tesz, mintha követné a szobában, és hozzáteszi: Nem jön. Forrás: Piaget, J. (1978): Szimbólumképzés a gyermekkorban. Budapest: Gondolat. 222-223.

2. További jegyzőkönyvformák A narratív jegyzőkönyvvezetésen kívül sok egyéb rögzítési módra van lehetőség. Ezek közül mutatunk be három olyat, melyhez nincs szükség hosszas előtanulmányokra.

2.1. A gyermek játékszerválasztása és érdeklődési irányultsága önállóan megválasztott beltéri játék során Forrás:

Herr, J. (2008): Working with Young Children. 6th Edition. H.n.: Goodheart-Willcox. 3. fejezet: https://www.g-w.com/pdf/sampchap/9781590708132_ch03.pdf Kósáné Ormai V. (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. H.n.: Okker Kiadó. 116-117.


Ez tipikusan egy szkennelési feladat, nem elmélyült megfigyelést kíván a pedagógustól, csak a megfigyelés minden 5. percében egy pillanatfelvétel készítését arról, hogy a gyermekcsoport tagjai épp milyen játékszerrel, -tevékenységgel foglalatoskodnak.


Papír – előre elkészített táblázattal és rövidítések listájával, alátét, írószerszám

Formája:

Ennek a megfigyelési formának a lényege, hogy a gyermekek mely játéktárgyakhoz vagy tevékenységekhez vonzódnak. Ez a megfigyelés nem alkalmas a játék fejlettségi szintjének rögzítésére. Tudni kell ugyanis, hogy egy játékeszközzel éppúgy lehet gyakorlójátékot is játszani, mint szerepjátékot pl. a babakocsit lehet üresen is tologatni a babakocsi tologatás kedvéért (ez esetben gyakorlójátékról van szó), és lehet úgy is tolni, hogy benne van egy baba, és közben a gyermek úgy tesz, mintha ennek a babának az anyukája lenne (ez esetben szerepjátékról van szó).

8



A megfigyelési jegyzőkönyvben rövidítések használatára lesz szükség, melyeknek jelentése: A = Művészeti [ART]/alkotó tevékenységek: rajzolás, gyurmázás, gyöngyfűzés, pötyi, kézimunka és barkácsolás D = Didaktikai játékok: logikai, ügyességi, kirakó, Montessori játékok – ahol rá kell jönni a megoldás módjára és a játéknak van egy (vagy limitált számú) helyes megoldása ÉP = Építőjátékok: rakosgatásra, építkezésre alkalmas játékeszközök: lego, dupló, építőkocka, hasábok K = Könyvnézegetés M = Mozgásos játék, mozgásfejlesztő játékeszközök: labda, egyensúlyozó tölcsér, alagút, csúszda stb. SZ = Szerepjáték kellékei: babakonyha, fésülködő sarok eszközei, egyes foglalkozások kellékei, jelmezek, babák, autók, vonatok, bábok stb. SZAB = Szabályjáték: társasjáték, körjáték EGY = Egyéb:, a fentiek közt nem szereplő tevékenység pl. beszélgetés a pedagógussal, szemlélődés X = A gyermek nincs a csoportszobában: hiányzik, mosdóban, csoportszobán kívüli fejlesztésen van a megfigyelés alatt Amennyiben a gyermekek olyan tevékenységet folytatnak, mely NEM BESOROLHATÓ a fenti kategóriákba, új kategóriát célszerű létrehozni, saját rövidítéssel, és meghatározással, példával.

A gyerme- 5. perc kek monogramja

10. perc

15. perc

20. perc

25. perc

30. perc

A. C.

SZ

SZ

SZ

SZ

K

K

B. L.

SZ

M

K

M

ÉP

K

Cs. F.

SZ

SZAB

SZAB

SZAB

D

D

K. A.

ÉP

ÉP

ÉP

SZ

SZ

M

M. H.

ÉP

ÉP

SZ

SZ

SZ

M

… …

9



2.2. Környezetelemzés1: Játékleltár Forrás:

Kósáné Ormai V. (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. H.n.: Okker Kiadó. 114-115.

A rögzítés A játékleltár összeírásakor a tárgyi környezet leírására korlátozzuk a megfigyelést. mikéntje: A játékkészlet elemzéséhez szükséges további információ a csoportlétszám. Szükséges felszerelés:

Papír segítségképpen a játékszerek csoportosítási szempontjaival, alátét, írószerszám – amennyiben a pedagógus engedélyezi, fényképezőgép a játékszerek lefényképezéséhez. A fényképen gyermekek NEM szerepelhetnek.

Formája:

Csak azt a játékkészletet soroljuk fel, mely beltéri játék során folyamatosan a gyermekek rendelkezésére áll, számukra elérhető helyen. A játékkészletről tételesen soroljuk fel, hogy a különböző típusú játékokból hányféle és körülbelül hány db van.

Az alábbi példa a rendszerezés módját szemlélteti, korántsem teljes játék-leltár. Játékszertípus

Alkategória

Alkotó művé- Írószer szeti tevékenységekre alkalmas játékok

Kategórián belül típus vagy db gyártó Színes ceruza (vastag markolatú)

Egy doboznyi, kb 40 db vegyesen

Zsírkréta

Doboznyi, kb 50 db

Filctoll

Kerek ceruzatartónyi kb 30 db

Papírlap

fehér, egyik oldalán nyomtatott Egy halomnyi, szöveggel, A4 kb 50 db

Mágnestábla

Színes geometriai formákkal

1 db tábla, 20 db mágnes

Gyöngyfűző készlet

Nagyméretű, színes fa gyöngyök

4 db készlet

Pötyi kirakójáték Didaktikai játé- Kirakó kok

4 tábla Formakirakó tábla, különböző ne- 4 tábla hézségi fokozat Puzzle, 12 db-os, 24 db-os, 50 db- 4 készlet os

Montessori eszközök

Montessori torony

2 db

Logikai párkereső

Kisvakond fa lotto képpárosító fa- 1 játék árnyékképekkel Képpárosító kártyajáték

1

Kép alapján építés

Éjjel-nappal logikai fajáték

1

Golyóvezető

Mágneses golyóvezető tábla

1

10

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév Mozgásfejlesztő

Könyv

Építőjátékok

babzsák

Házilag készített

30 db

Egyensúlyozó eszközök

Egyensúlyozó lap

1

Egyensúlyozó tölcsér

1

Lépegető

Házilag készített

3 pár

Keménytáblás

Leporelló

2

Lapozó

4

Böngésző

2

Képes mesekönyv

Illusztrált mesekönyv, verses- 30 könyv

Ismeretterjesztő

Sok ábrás tesz-vesz

Gyűjtemények, antológiák

…

3

…

…

…

…

…

…

…

Járművek

…

…

Foglalkozási eszközök

…

…

Jelmezek

…

…

…

…

…

…

…

…

…

Szerepjáték kel- Babázás kellékei lékei Játékkonyha, üzlet

Bábok

Szabályjáték kel- Társasjáték lékei Hangszerek


…

11

ismeretterjesztő, 20



2.3. Környezetelemzés2: A játéktér kialakítása Forrás:

Prescott, E. (1987): The Environment as an Organizer of Intent in Child-Care Settings. In: Weinstein, C. S.; David, T. D. (szerk.): Spaces for Children. The Built Environment and Child Development. New York – London: Plenum. 73-88. Pálfi S. (2009): Az óvodai játék környezetkultúrája. http://ofi.hu/az-ovodai-jatekkornyezetkulturaja 2009. jún. 17.

A rögzítés A játéktér elemzésének célja, hogy leírjuk a térkialakítást, melyben a gyermekek jámikéntje: téka megvalósul. Szükséges felszerelés:

Az alaprajz készítéséhez: milliméterpapír, vonalzó, írószerszám, alátét. Amennyiben a pedagógus engedélyezi, fényképezőgép a csoportszoba lefényképezéséhez, a fotók egymás mellé illesztéséhez szoftver. A fényképen gyermekek NEM szerepelhetnek.

Formája:

Készülhet fénykép a csoportról, ha az óvodapedagógusok engedélyezik a csoportszoba lefényképezését. A térelemzéshez készített fényképen NE szerepeljenek gyermekek. A térkialakítás elemzésének alapját az alaprajz szolgáltatja, melyen tüntessük fel: -

Az ajtókat, ablakokat A berendezési tárgyakat, funkciójukat megnevezve A térhatároló elemeket: térhatárolóként működő polc, nagy szőnyeg, burkolatváltás, függöny A gyermekek számára elérhető játékszereket típus szerint

A térelemzéshez szükséges további információ a csoportlétszám. A játékterek határait tüntessük fel az alaprajzon.

1 Óvodai csoportszoba panorámaképe az öltözőajtóból körbetekintve

2 Szerepjáték sarok

12

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév Óvodai csoportszoba alaprajza:

13




3 Óvodai csoportszoba térrészeinek feltüntetése, az elemzéshez beazonosíthatóvá tétele

14



II. Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez Óvodapedagógus szak, 1. félév Feladat leírása: Megfigyelés – jegyzőkönyvvezetés – elemzés. A hallgatók óvodai csoportban megfigyelést végeznek. A megfigyelési feladat alapján jegyzőkönyvet vezetnek. Ezt követően utólagos elemzésre, feldolgozásra van szükség. Az elemzést nagyon fontos a jegyzőkönyv szövegétől elválasztani. Az elemzéshez szükség van a jegyzőkönyv lényeges elemeinek beazonosítására (a piszkozatban aláhúzhatjuk saját magunk számára). Ezeket, mint példákat kell felhasználni az elemzésben a következtetések levonásához, és ezeket kötjük össze a szakirodalommal, pontosan hivatkozva a szerzőket. A megfigyelést az alábbi szempontok egyike alapján végezzük:

1. Egy választott gyermek játékának megfigyelése Feladat:

Figyeljen meg egy gyermeket játék közben többször a rendelkezésre álló megfigyelési időszak alatt!

Jegyzőkönyv:

Teljes jegyzőkönyv

Szempontok az elemzéshez:

Hányféle játéktartalom jelenik meg egy gyermek játékában? Milyen típusú játékot látunk ugyanannál a gyermeknél az ismételt megfigyelések során (gyakorló játék, konstrukciós játék, szerepjáték, szabályjáték)? Látunk-e szimbolikus reprezentációkat a játék során? A gyermek felvesz-e szerepeket a játék során? Szociális szempontból hogyan alakul az adott gyermek játéka? (Magányos játék, párhuzamos játék, páros játék, csoportos játék?) Volt-e kooperáció a gyermekek játékában? Társas interakciók tekintetében használja-e a gyermek a nyelvet a játék során?

Forrás:

Center for Early Childhood Education at Eastern Connecticut State University (2013): The Importance of Play. https://www.youtube.com/watch?v=vnH4Ijen7OI

2. Egy választott játékhelyszín megfigyelése Feladat:

Válassza ki a csoportszoba egy játékterét (pl. babakonyha, építősarok vagy asztalok) és időben ismételt megfigyelést alkalmazva figyelje meg, a gyermekek játékát ebben a térben!

Jegyzőkönyv:



Milyen játékformákat látunk a tér adott részén (gyakorlójáték, konstruáló játék, szerepjáték, szabályjáték)? Különböző gyermekek másképp használják-e ugyanazt a játékteret? Milyen intenzitású mozgásformákat látunk a térnek ezen a részén? Vannak-e olyan pontok ebben a térrészletben, ahol zsúfoltság alakul ki?

15



3. Egy választott játékszer megfigyelése Feladat:

Válasszon egyet a csoportszoba gyakran használatos játékeszközei közül, és figyelje meg 3-4 egymást követő megfigyelési időszak alatt, hogy a különböző gyermekek hogyan használják ezt a játékeszközt!

Jegyzőkönyv:



Milyen típusú játékhoz használják a gyermekek a játékeszközt (gyakorlójáték, konstruáló játék, szerepjáték, szabályjáték)? Használnak-e a gyermekek problémamegoldó gondolkodást a játékeszközzel való foglalatoskodás közben? Hányféle módon használják a gyermekek a játékot? Látunk-e kreatív, szokatlan játékhasználatot? Mennyire segíti a játék a közös együttjátszást? (Volt-e több ugyanolyan darab az adott játékból, vagy megosztható volt-e a játék?)Mennyire segíti a játék a kitartást, figyelmet? Milyen hosszú ideig foglalatoskodott egy gyermek a játékkal vagy milyen hosszú ideig birtokolta egy-egy gyermek az adott játékot? Mennyire segíti a játék a gyermekek közti nyelvhasználatot?

Forrás:

TIMPANI Toy Study www.easternct.edu/cece/timpani

4. Átmeneti tárgy Feladat:

Figyelje meg az otthonról behozott átmeneti tárgyak szerepét!

Jegyzőkönyv:

Szelektív jegyzőkönyv


A gyermekek közül hányan hozzák be magukkal a csoportba átmeneti tárgyukat vagy otthonról hozott játékukat? Milyen szerepet töltenek be a kisgyermekek számára ezek a tárgyak? Hogyan jelennek meg az egész csoport viszonylatában ezek a tárgyak: befolyásolja-e a játéktartalmakat, beszélgetéseket, a csoportosulásokat a játéktárgy? Mik az adott csoport szokásai az otthoni tárgyakkal, játékszerekkel kapcsolatban?

Forrás:

Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4.

5. Elválási rítusok Feladat:

Figyelje meg a gyermekek érkezését az óvodai csoportba! (Nyugodtan elhelyezkedhet a bejárat közelében, amennyiben ezt a szempontot választotta/kapta.)

Jegyzőkönyv:



Van-e olyan kisgyermek, aki reggelente játékkal, vagy valami apró tárggyal érkezik az óvodába? Milyen szerepet töltenek be vajon ezek a tárgyak a gyermek számára? Milyen rítusok figyelhetőek meg a szülőtől való elbúcsúzásnál és melyek a reggeli megérkezéssel kapcsolatos szokások a csoportban? (például: integetés, köszönés, interakciók)

Forrás:


16



6. Gyakorlójáték Feladat:

Gyűjtsön példákat mozgásos, gyakorló játékra! Válasszon közülük egyet, írja le részletesen!

Jegyzőkönyv:

Anekdotikus feljegyzések


Elemezze a megfigyelt játék érzékszervi, mozgásos összetevőit! Mi adta a gyakorló játékok örömét?

Forrás:


7. Konstruáló játék Feladat:

Gyűjtsön példákat építő vagy konstruáló játékra! Válasszon közülük egyet, írja le részletesen!

Jegyzőkönyv:


Szempontok az Mit készítenek a gyermekek? Milyen eszközökkel dolgoznak? Megjelennek-e elemzéshez: fantáziaelemek a játékukban? Milyen ötleteik vannak a gyerekeknek és ezt milyen formában juttatják kifejezésre? Mennyi ideig játszanak? Forrás:


8. Szerepjáték Feladat:

Gyűjtsön példákat szerepjátékra (legalább hármat), fantáziajátékra! Egyet írjon le részletesen!

Jegyzőkönyv:


Szempontok az Mi a játék témája? Mely élmények (családi, óvodai, TV, mese stb.) jelennek meg elemzéshez: a játékban? Milyen játékszereket, eszközöket használnak a gyermekek? Milyen szerepek fordulnak elő a játékban? Ki melyik szerepet tölti be? Mi alapján egyeznek meg a gyermekek, hogy ki melyik szerepet töltse be? Hogyan alakult a gyermekek részvétele a játékban (vezető, ötletadó, alkalmazkodó, elfogadó és más viselkedés)? Mely emberi (felnőtt, gyerek) viszony jelenik meg a játékban? Forrás:

Kósáné Ormai V. (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. H.n.: Okker Kiadó. 118-119.

17



9. Játék az alkotásban Feladat:

Figyelje meg a rajzoló, mintázó, kézimunkázó gyerekeket (amennyiben ez a játéktípus fel van kínálva a gyermekeknek és élnek is a lehetőséggel)!

Jegyzőkönyv:


Szempontok az Mit készítenek, milyen eszközökkel dolgoznak a gyermekek? Megjelennek-e fanelemzéshez: táziaelemek a játékukban, ha igen, hogyan jut az kifejezésre? Elemezze, milyen jelei vannak annak, hogy a gyermekek a játszás során egymásra hatással vannak, befolyásolják egymás „alkotásait”. Szabadon alkotnak vagy sablonokat használnak fel? Forrás:


10. Gyermekek játékszerválasztása Feladat:

A szabad játék egy fél órájában minden 5. percben jegyezze fel, hogy a gyermekek épp milyen játéktevékenységet végeznek a csoportban!

Jegyzőkönyv:

Gyermekek játékszerválasztása és érdeklődési irányultsága önállóan megválasztott beltéri játék során


Melyek az egyes gyermekek kedvelt játékszerei? A gyermek által választott tevékenységek összhangban vannak-e fejlődési szükségleteikkel? Az óvodapedagógussal való megbeszélés során kérdezzen rá, hogy van-e olyan gyermek, akinek egy-egy készségterületen lemaradása van. Tükröződik-e a gyermek önálló játékszerválasztásában, hogy a számára gyengébb képességterületet hanyagolja?

Forrás:

Herr, J. (2008): Working with Young Children. 6th Edition. H.n.: GoodheartWillcox. 3. fejezet: https://www.gw.com/pdf/sampchap/9781590708132_ch03.pdf Kósáné Ormai V. (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. H.n.: Okker Kiadó. 116-117. Gyöngy K. (2015): A képzőművészeti tevékenységek hatásai kisgyermekkorban. In: Gyöngy K. (szerk.): Első lépések a művészetek felé I. A vizuális nevelés és az anyanyelvi-irodalmi nevelés lehetőségei kisgyermekkorban. Budapest-Pécs: Dialóg Campus Kiadó. 232-264.

11. Szerepjátékra ösztönző játékszerek Feladat:

Készítsen listát azokról a csoportszobai játékszerekről, amelyek szerepjátékra, fantáziajátékra inspirálják a gyermekeket! Kiegészítésképpen készítsen egy megfigyelést az egyik szerepjátékra alkalmas játékszerrel való játékról!

Jegyzőkönyv:

Környezetelemzés1: Játékleltár (szelektív) + Teljes jegyzőkönyv


A választott játékot elemezze, miért alkalmas a gyermek képzeletének mozgósítására! Milyen játéktartalmak jelentek meg a gyermekek játékában, akik ezzel a tárggyal játszottak? Milyen további játékformák jutnak az Ön eszébe ezzel a játékeszközzel kapcsolatban?

18

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév Forrás:


Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4

12. Játékleltár Feladat:

Milyen játékszerek és játékra használható eszközök találhatók a csoportszobában, melyek a gyermekek számára folyamatosan elérhetők?

Jegyzőkönyv:

Környezetelemzés1: Játékleltár


Jelölje meg azokat a játékszereket, amelyekkel a hospitálás során játszottak a gyermekek! A játékkészlet hányadával játszottak a gyermekek a megfigyelés alatt? A csoportlétszám arányában elegendő mennyiségű, minőségű játékszer állt a gyermekek rendelkezésére? Milyen arányban oszlottak meg a játékok a játékleltár különböző típusai közt? Beszélgessen az óvónővel, és jegyezze le, milyen szempontok alapján vásárolnak játékeszközöket, van-e lehetőség a frissítésre, alkalmaznak-e rotációt, van-e a szülőknek szerepe a játékszerek beszerzésében, javításában?

Forrás:

Kósáné Ormai V. (2001): A mi óvodánk. Neveléspszichológiai módszerek az óvodában. H.n.: Okker Kiadó. 114-115. Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4

13. Játékterek Feladat:

Készítse el a csoportszoba alaprajzát, és határolja körbe a játéktereket!

Jegyzőkönyv:

Környezetelemzés2: A játéktér kialakítása

Szempontok az A tér elkülönülő játékterekre oszlik? Hány térre oszlik fel a csoportszoba? Ezek elemzéshez: egymástól jól elkülönülnek-e? Belátható-e a csoportszoba a pedagógus számára? Van-e a csoportszobának a gyermekektől elzárt része? A terem elrendezése olyan, amely lehetővé teszi, hogy a gyerekek könnyen és biztonságosan mozogjanak? Van-e lehetősége a gyermekeknek a játéktér kialakítására, átrendezésére? A terem elrendezése mind az egyéni, mind a kiscsoportos és nagyobb csoportos játékot lehetővé teszi? Van-e a csoportszobában „csendes”, elvonulós, ejtőző sarok? A csendes és zajos részek elkülönülnek-e, hogy a gyerekek ne zavarják egymást? A teremben vannak kényelmes, puha bútorok, szőnyegek, párnák, takarók a pihenéshez elvonuláshoz? Az asztalok és székek a játszóhelyek igényéhez igazítva vannak-e elhelyezve? Van-e a teremben helyet foglaló, a játék céljaira nem felhasználható berendezések? A gyerekek játékai és azok produktumai az ő szemmagasságukban vannak elhelyezve? A játékterek által nyújtott játéklehetőségek száma arányos-e a csoport létszámával? Forrás:

Pálfi S. (2009): Az óvodai játék környezetkultúrája. http://ofi.hu/az-ovodai-jatekkornyezetkulturaja 2009. jún. 17. Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4

19



Prescott, E. (1987): The Environment as an Organizer of Intent in Child-Care Settings. In: Weinstein, C. S.; David, T. D. (szerk.): Spaces for Children. The Built Environment and Child Development. New York – London: Plenum. 7388.

14. Magányos gyermek Feladat:

Figyelje meg van-e olyan gyermek a csoportban, aki hosszabb ideig egyedül játszik, vagy nem játszik, csak szemlélődik. Figyelje meg őt!

Jegyzőkönyv:



Amennyiben egy idő után játékba kapcsolódik, mi volt, ami segítette? Amennyiben volt olyan gyermek a hospitálás ideje alatt, aki végig egyedül volt és játékszerrel játszótárs nélkül játszott vagy nem játszott, gondolják át mi lehetett ennek az oka, a gyermek és a szituáció kontextusában.

Forrás:

Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4

15. Együttesség Feladat:

Válasszon a csoportszobában együtt játszó gyermekeket és figyelje meg őket! Készítsen legalább két megfigyelési jegyzőkönyvet a csoportosan játszó gyermekekről!

Jegyzőkönyv:

Narratív jegyzőkönyvezés (folyamatos jegyzőkönyv)

Szempontok az Az együttműködés és a barátkozás milyen jegyei figyelhetőek meg a gyermekek elemzéshez: játékában? Milyen volt az együttesség minősége (egymás mellett játszást, együttmozgás, tárgy körüli összeverődés, összedolgozás, tagolódás=együttműködés, a szerepek leosztása, „munkamegosztás”)? Forrás:


16. Konfliktusok a játékban Feladat:

Figyelje meg a játék során kialakuló konfliktusokat!

Jegyzőkönyv:

Szelektív jegyzőkönyvezés

Szempontok az Mi volt, mi lehetett a kiváltó oka a konfliktusnak? Milyen szabályok vannak a elemzéshez: csoportban, melyek megelőzik/megelőzhetik ezt a konfliktust? Hogyan fejezték ki a résztvevő gyerekek a nézőpontjukat? Mi lett a megoldás? Milyen életkori sajátosságot figyelhetett meg a viselkedésben, a gondolkodásban? Forrás:


20



17. Pedagógus megfigyelése: nyugodt légkör megteremtése Feladat:

Írja le a pedagógus mindazon nonverbális és verbális megnyilatkozásait, melyek révén nyugodt légkört teremt a csoportban!

Jegyzőkönyv:



Hogyan biztosítja a pedagógus a nyugodt, biztonságos légkört a csoportban? Próbálja megtalálni és megfogalmazni az óvodapedagógus nonverbális és verbális kommunikációjának azokat az elemeit, melyekkel megteremti, fenntartja az érzelmi biztonságot.

Forrás:


18. Pedagógus megfigyelése: játéksegítés Feladat:

Figyelje meg a pedagógus azon viselkedéseit, melyekkel a gyermekek játékát követi, segíti!

Jegyzőkönyv:


Szempontok az Jegyezze fel tapasztalatait, mit tett a mentor pedagógus: a játék továbblendítése, elemzéshez: segítése, szemlélődő jelenlét, szükség esetén beavatkozás a játékba, konfliktus feloldása, belépés a játékba a gyermek kérésére vagy saját döntése alapján stb. Beszéljék meg, tudatosítsák, megfelelően értelmezte-e az óvodapedagógus viselkedése mögötti szándékot. Forrás:


19. Pedagógus megfigyelése: részvétel a játékban Feladat

Figyelje meg azokat az eseteket, amikor az óvodapedagógus a játékba kapcsolódik!

Jegyzőkönyv:



Mi miatt lépett be a játékba a pedagógus? Játékba hívták a gyerekek vagy Ő döntött úgy, hogy belép? Milyen szerepben vett részt a játékban – egyenrangú társ vagy felnőtt? Milyen típusú játékba kapcsolódott be az óvodapedagógus? Jegyezze le, mi lehetett Ön szerint és kérdezze meg, mi volt valójában a motivációja? Részvétele mellett biztosítja-e a pedagógus a játék szabadságát? -

A játéktevékenység kiválasztásában A játékeszközök megválasztásában A játszóhely megválasztásában és kialakításában A játékötlet megválasztásában és kialakításában A társak megválasztásában A játékötlet, elgondolás megvalósulásában

21

A segédletet készítette: Gyöngy Kinga [email protected] ELTE –TÓK Óvodapedagógus szak, nappali tagozat, 1. félév Forrás:


Kolosai N.; B. Lakatos M.: (2015): Szempontok az óvodás gyermekek játékának megfigyeléséhez, elemzéséhez – óvodapedagógus szak, 1. félév In: Tájékoztató az ELTE TÓK nappali tagozatos, óvodapedagógia szakos hallgatóinak 1. féléves Óvodai gyakorlatáról 2015/2016. tanév, őszi félév. Kézirat. 3-4. Kovácsné Bakosi É.(2009): Az óvodapedagógus szerepe a játékban. http://ofi.hu/az-ovodapedagogus-szerepe-jatekban

20. Gyermeki interakciók a pedagógus irányában Feladat:

Jegyezze fel azokat a megnyilvánulásokat, amikor a gyermekek a pedagógushoz közeledtek a játék során! Ide tartoznak a szóbeli megnyilvánulások, a kérések, kérdések, közlések, valamint az olyan szavak nélküli megnyilvánulások is, mint a közelségkeresés, az odabújás, a felnőtt tekintetének keresése.

Jegyzőkönyv:


Szempontok az Emeljen ki a megfigyeltekből néhány esetet, és elemezze, milyen motívumok húelemzéshez: zódhattak a gyermekek közeledésének hátterében. Számlálja meg, hány közeledésre lát példát a megfigyelés ideje alatt. Forrás:


22

Segédlet óvodai gyakorlati megfigyelési jegyzőkönyvek elkészítéséhez

Recommend Documents