SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a évi országos népszavazáson

VÁLASZTÁSI FÜZETEK 153.

SEGÉDLET a jegyzők felkészüléséhez a 2008. évi országos népszavazáson

Budapest, 2008.

A „Választási füzetek” című sorozat szerkesztője: RYTKÓ EMÍLIA az Országos Választási Iroda vezetője

Összeállította: Dr. Berta Zsolt Dr. Bodnár Eszter Dr. Bősze Andrea Drozdják Judit Dr. Luczai Zsuzsanna Dr. Szegedi Krisztián Dr. Tóth Attila Zubor András Pál

Lektorálta: Rytkó Emília

Nyomdai előkészítés: Ladikné Szabó Marianna

ISSN: 1216-5530 Állami Nyomda Nyrt.

TARTALOMJEGYZÉK 1. Hogyan tanuljunk ...................................................................................................... 7 1.1. Általános ismertető................................................................................................ 7 1.2. Jelölésrendszer ...................................................................................................... 8 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? ......................................................................... 9 1.4. Az osztályozásról .................................................................................................. 9 1.5. Segítségkérés....................................................................................................... 10 1.6. Multimédiás oktatóanyag használata .................................................................. 10 1.7. Önellenőrző kérdések.......................................................................................... 10 1.8. A következő lépés ............................................................................................... 11 2. Az országos népszavazás jogi háttere..................................................................... 13 2.1. Az országos népszavazás alkotmányos alapjai ................................................... 13 2.2. Az országos népszavazásra vonatkozó egyéb jogszabályok ............................... 13 3. Névjegyzék összeállítása, továbbvezetése, lezárása............................................... 15 3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban .... 15 3.2. A névjegyzék és az értesítő elkészítése............................................................... 15 3.3. A névjegyzék közszemlére tétele ........................................................................ 17 3.4. A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat ...................................... 17 3.5. A településszintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazási lehetősége ......................................................................................................... 18 3.6. Igazolás kiadása, igazolással szavazás ................................................................ 18 3.7. A névjegyzék továbbvezetése a szavazás napjáig............................................... 19 3.8. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése..... 21 3.9. A névjegyzék zárása............................................................................................ 21 3.10. A névjegyzék vezetése a szavazás napján......................................................... 22 3.11. A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során ........................... 22 3.12. A külképviseleti névjegyzék ............................................................................. 23 3.13. Kapcsolódó OVB állásfoglalás ......................................................................... 24 3.14. Önellenőrző kérdések........................................................................................ 25 4. Választási szervek .................................................................................................... 29 4.1 A választási bizottságok....................................................................................... 29 4.1.1. Választott tagok ........................................................................................... 29 4.1.2. A választási bizottságok megbízott tagjai.................................................... 30 4.1.3. A választási bizottságok feladata, hatásköre............................................... 30

4.1.4. A választási bizottságok működése ..............................................................32 4.2. A választási irodák...............................................................................................33 4.2.1. A népszavazáson működő választási irodák: ............................................... 33 4.2.2. A választási iroda tagjai ..............................................................................34 4.2.3. A választási irodák feladatai........................................................................34 4.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások........................................................................35 4.4. Önellenőrző kérdések ..........................................................................................36 5. Lakossági tájékoztató tevékenység .........................................................................41 5.1. Nyilvánosság .......................................................................................................41 5.2. Lakossági tájékoztatás .........................................................................................41 5.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban..................................................................41 6. Választási kampány..................................................................................................43 6.1. A választási kampány ..........................................................................................43 6.1.1. A kampányra vonatkozó főbb szabályok ......................................................43 6.1.2. Gyűlés ..........................................................................................................43 6.1.3. Plakát ...........................................................................................................43 6.2. Közvélemény-kutatás ..........................................................................................44 6.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalás............................................................................44 6.4. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 45 7. Jogorvoslatok ............................................................................................................47 7.1 A jogorvoslatok fajtái ...........................................................................................47 7.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása...............................................................47 7.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása.........................................................49 7.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem.......................................................... 50 7.2. Speciális jogorvoslatok........................................................................................52 7.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országos népszavazáson .....................................52 7.4. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai ................................53 7.5. Kapcsolódó OVB állásfoglalások........................................................................53 7.6. Önellenőrző kérdések .......................................................................................... 54 8. A jegyzőkönyvvezető feladatai ................................................................................59 8.1. A jegyzőkönyvvezető jogállása ...........................................................................59 8.2. A jegyzőkönyvvezető feladatai ...........................................................................59 8.2.1. A szavazás előkészítése ................................................................................60 8.2.2. A szavazás megkezdése ................................................................................60 8.2.3. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben ....................................................61 8.2.4. A szavazás ....................................................................................................61 4

8.2.5. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok........ 63 8.2.6. Az urna felbontását követő feladatok .......................................................... 64 8.2.7. A szavazatok első megszámlálása ............................................................... 64 8.2.8. Az adatlap továbbítása ................................................................................ 65 8.2.9. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása..................................................... 65 8.2.10. A szavazatszámlálást követő feladatok...................................................... 66 8.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ....................................................................... 67 8.4. Önellenőrző kérdések.......................................................................................... 68 9. A napközbeni jelentések, az adatlapok és a jegyzőkönyvek feldolgozása........... 71 9.1. Napközbeni jelentés ............................................................................................ 71 9.2. Az adatlapok........................................................................................................ 71 9.3. A jegyzőkönyvek ................................................................................................ 72 10.

A 2008. évi országos népszavazás informatikai támogatása....................... 73

10.1. Névjegyzék, értesítőszelvény készítés .............................................................. 73 10.2. Tájékoztató Rendszer ........................................................................................ 73 10.3. Integrált Választási Szolgáltató Rendszer ......................................................... 74 10.4. Választási Ügyviteli Rendszer .......................................................................... 74 10.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer..................................................................... 75 10.6. Önellenőrző kérdések........................................................................................ 76 11.

Választások tervezése, pénzügyi lebonyolítása és elszámolása ................... 81

11.1. Önellenőrző kérdések........................................................................................ 83 12.

Szervezési, logisztikai feladatok .................................................................... 85

12.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya ......................................................... 85 12.2. A jogszabályi követelmények ........................................................................... 85 12.3. A logisztikai feladatokban résztvevő szervezetek............................................. 86 12.4. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága .............................. 87 12.5. Önellenőrző kérdések........................................................................................ 93 13.

Mellékletek ...................................................................................................... 97

13.1. Az önellenőrző kérdések megoldásai................................................................ 97 13.2. Fogalmak......................................................................................................... 100 13.3. Jogszabályok ................................................................................................... 108

5

6

1.

HOGYAN TANULJUNK

1.1. Általános ismertető Ez a tananyag a 2008. évi országos népszavazás lebonyolításában közreműködő szervek feladataival és hatásköreivel kapcsolatos igazgatási ismeretek elsajátítását segíti elő. A tananyagot távoktatási formában javasoljuk feldolgozni, ami azt jelenti, hogy nagyrészt egyedül, oktató segítsége nélkül, viszont tetszőleges tempóban, idejét szabadon beosztva készülhet. Fontos, hogy a tanulás során kollegáival együtt dolgozza fel a tananyagot, egymást segítve és bátorítva. Ha ennek ellenére megakad az anyag elsajátításában, segítséget nyújtunk Önnek tutor hálózatunkon keresztül. A tutor a képzés tartalmi kérdéseiben lehet segítségére, informatikai problémái esetén az OVI Technikai Támogatás Csoportja áll a rendelkezésére. A tanfolyam eredményes elvégzésének feltétele ƒ

két teszt sikeres megoldása.

A képzés eredményes elvégzését a tananyagban található kérdések, feladatok elhelyezésével próbáltuk segíteni. A kurzus tananyagát nyomtatva és elektronikus formában is átadtuk Önnek. Ennek megfelelően a tanfolyam kezdetekor az alábbi anyagokat kellett, hogy kézhez kapja: ¾ Tájékoztató levél, mely az alábbiakat tartalmazza: ¾ Nyomtatott tananyag, amely kivonatos formában tartalmazza a legfontosabb ismereteket. (A mellékletben megjelölt anyagok csak a CD-n olvashatók!) − A tanfolyam elvégzéséhez javasolt időütemezést, − Az Önt segítő tutor nevét és telefonszámát, − A tesztekre rendelkezésre álló időkeretet, − A multimédiás CD telepítési információit, − Az OVI Technikai Támogatás Csoport elérhetőségét, ¾ Multimédiás CD, mely a teljes távoktatási tananyagot tartalmazza

Kérjük ellenőrizze hogy, valóban megkapta-e ezeket az anyagokat! Amennyiben nem, úgy azonnal hívja tutorát! A tananyag elsajátítása 35-40 órát vesz igénybe. Az ismeretek feldolgozását olyan anyagrészek elkészítésével is segítettük, melyek szerepe a tudásszint mérésében, és az önellenőrzésben kiemelt. Az egyes anyagrészek 7

tárgyalása után közvetlenül olyan feladatok következnek, melyek segítenek az anyag megértésében, az ismeretek elmélyítésében. A tananyag feldolgozása során az alábbi fogalmak gyakran ismétlődnek. Önellenőrző kérdések Az ellenőrző kérdések szerepe, hogy teszteljék az Ön eddig megszerzett ismereteit, azt, hogy azokat mennyire érti. Ezek általában csak néhány percet vesznek igénybe az idejéből. Az ellenőrző kérdések un. „választósak”, azaz a felsorolt lehetséges megoldásokból kell kiválasztania az egy jó megoldást. A jó megoldásokat a könyv végén megadjuk, illetve a multimédiás változatban a kérdések végén azonnal közöljük a helyes választ.

Kérjük, ne hagyja ki ezeket a kérdéseket, mert ezek megoldása a tanfolyam sikeres elvégzésének a kulcsa! Tesztek A tananyag feldolgozása során a résztvevőknek két tesztet kell megoldaniuk, amely eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. A tesztek az önellenőrző kérdésekből kerültek összeállításra.

Központi tudáspróba A központi tudáspróba a teszthez hasonló, a teljes tananyagban szereplő kérdésekből áll össze. 1.2. Jelölésrendszer A tananyag feldolgozását, vizuális áttekinthetőségét segítségével igyekeztünk megkönnyíteni.

különböző

piktogramok

Az alábbi piktogramokat, illetve különleges jelöléseket használjuk a tananyagban.

Figyelmeztetés Ez a piktogram olyan részek mellett található, melyek elolvasására a tananyag készítői külön fel kívánják hívni az Ön figyelmét. Az ilyen részek vastag betűkkel találhatók a nyomtatott tananyagban.

Önellenőrző kérdések Ez a piktogram az önellenőrző kérdéseket jelöli az anyagban.

8

Teszt Ez a piktogram jelzi, hogy most olyan teszt következik, amelynek eredménye rögzítésre kerül a központi adatbázisban. 1.3. Hogyan segítjük az Ön tanulását? A tanfolyamra történő beiratkozásától kezdve az Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoportja, valamint egy konzulens, távoktatási szakszóval tutor fogja Önt a tanulásban segíteni. Az OVI Technikai Támogatás Csoportja a felmerülő informatikai problémáiban, a tutor a tananyaggal kapcsolatos tartalmi kérdéseiben fogja Önt segíteni. A kézhez kapott tájékoztató levélben közöltük Önnel, hogy mely telefonszámon érheti el tutorát, illetve az OVI Technikai Támogatás Csoportját. Bármilyen problémája van, ne habozzon felhívni Őt! A tutor feladata, hogy Önt segítse, nyugodtan éljen ezzel a lehetőséggel! Előfordulhat, hogy a tutor a kérdésére esetleg nem tud azonnal választ adni, de gondoskodni fog arról, hogy a kérdése eljusson a megfelelő szakértőhöz, és megválaszolásra kerüljön. 1.4. Az osztályozásról A tananyag elsajátítását a tanfolyam alatt a résztvevőknek egy teszt, illetve a tanfolyam végén tudáspróba sikeres megoldásával kell bizonyítaniuk. A tesztet legalább ’megfelelt’ szinten kell teljesítenie, ez feltétele a tudáspróba megkezdésének. Sikertelen teszt esetén lehetősége van új tesztet megoldania, sikeres teljesítés esetén a megelőző sikertelen kísérletek törlésre kerülnek. A tanfolyam végén kapott minősítés az alábbi fokozatokra bomlik: nem felelt meg, vagy megfelelt Nem felelt meg az a hallgató, aki a tesztet nem tudta ’megfelelt’ szinten teljesíteni, illetve a tudáspróba során ’nem felelt meg’ minősítést kapott. Ne feledje, hogy a tudáspróbát csak az kezdheti meg, aki a tesztet ’megfelelt’ szinten teljesítette!

Megfelelt minősítést akkor kap, ha a tesztet, illetve a tudáspróbát is ’megfelelt’ szinten teljesítette. Feltétlenül javasoljuk, hogy a teszteket önállóan oldja meg, sikertelen teszt esetén is önállóan próbálkozzon tovább. A tesztek a tudáspróbára való felkészülés leghatásosabb eszközei!

9

1.5. Segítségkérés A képzés során előfordulhat, hogy Önnek valamilyen okból segítségre van szüksége. Ilyen esetekben – mint ezt már említettük – először a tutorhoz forduljon. Amennyiben a teszt és vizsgarendszerbe történő belépési kísérlete valamilyen okból nem sikeres, úgy ne a tutort, hanem a tájékoztató levélben megadott Országos Választási Iroda Technikai Támogatás Csoport telefonszámát hívja. 1.6. Multimédiás oktatóanyag használata A multimédiás oktató CD használata a következő: ¾ Tegye be a CD-t a CD meghajtóba! ¾ Az oktató anyag automatikusan indul. ¾ Amennyiben az oktatóanyag nem indult el, úgy az alábbi lépéseket hajtsa végre: 1. A Windows START menüjéből válassza ki a Futtatás menüpontot! 2. A megjelenő ablakba pontosan az alábbiakat írja: D:\NSZ_2008 (Ha a CD meghajtó nem a D: meghajtó, akkor a CD meghajtó betűjelét üsse be a D: karakterek helyett!) 3. Kattintson az Ok gombra! Ezzel elindult az oktató szoftver. A további ismereteket maga a program közli. 1.7. Önellenőrző kérdések 1. Ki a tutor? (b) a. A tanfolyamon résztvevő hallgató. b. A személy, aki segít a tananyaggal kapcsolatos problémáim megoldásában c. A nagypapa latin neve 2. Mi az önellenőrző kérdés? (c) a. Kifejtő választ igénylő feladat b. Olyan feladat, melynek eredménye beleszámít a vizsgába. c. Az adott anyagrész elsajátítását mérő kérdés, melynek megoldása megtalálható a könyv végén. 3. Hány tesztet kell sikeresen megoldania a tanfolyam során? (b) a. Egyet b. Kettőt c. Hármat

10

4. Hányszor kísérelheti meg egy teszt megoldását? (c) a. Csak egyszer b. Maximum ötször c. Ahányszor csak akarja 5. Kihez kell először segítségért fordulnom informatikai gond esetén? (b) a. A tutorhoz b. Az OVI Technikai Támogatás Csoportjához c. A hivatalvezetőhöz 1.8. A következő lépés Ha a tájékoztató levélben leírt összes anyagot kézhez kapta, úgy már el is kezdheti a tanulást. Amennyiben hiányt vél felfedezni, úgy azonnal hívja a tutorát! Javasoljuk, hogy a szoftvert is próbálja azonnal elindítani. Bármilyen hiba merül fel a futtatás során, azonnal forduljon az OVI Technikai Támogatás Csoportjához! Reméljük, hogy a tananyag elsajátítása közben hatékonynak találja ezt az oktatási formát. Az Országos Választási Iroda nevében sok sikert és eredményes munkát kívánok Önnek!

Rytkó Emília az Országos Választási Iroda vezetője

11

12

2.

AZ ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS JOGI HÁTTERE

2.1. Az országos népszavazás alkotmányos alapjai A Magyar Köztársaság Alkotmányáról szóló 1949. évi XX. törvény (a továbbiakban: Alkotmány) 2. § (2) bekezdése két hatalomgyakorlási formát nevesít: a közvetett hatalomgyakorlást választott képviselők útján, és a közvetlen hatalomgyakorlást. Utóbbi egyik eszköze az országos népszavazás. Az Alkotmány „Alapvető jogok és kötelességek” című XII. fejezetében politikai alapjogként határozza meg a népszavazáshoz való jogot. A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy országos népszavazásban és népi kezdeményezésben részt vegyen. (Alkotmány 70. § (1) bekezdés) Az Alkotmány értelmében az ügydöntő országos népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Az eredményes népszavazáson hozott döntés az Országgyűlésre kötelező. 2.2. Az országos népszavazásra vonatkozó egyéb jogszabályok Az országos népszavazásra vonatkozó szabályokat az alábbi jogszabályok tartalmazzák: ƒ

1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről

ƒ

1997. évi C. törvény a választási eljárásról (a továbbiakban: Ve.)

ƒ

5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazáson történő végrehajtásáról (a továbbiakban: Vhr.)

ƒ

6/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

ƒ

7/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. évi országos népszavazások költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

ƒ

10/1998. (II. 20.) BM rendelet a választási adatszolgáltatásokért fizetendő igazgatási szolgáltatási díjakról

A jogszabályok kapcsolódó szövege megtalálható mellékletben a CD-n.

13

14

3.

NÉVJEGYZÉK ÖSSZEÁLLÍTÁSA, TOVÁBBVEZETÉSE, LEZÁRÁSA

3.1. A választójogosultság, a lakóhely és lakcím fogalma a választási eljárásban Az országos népszavazáson az Alkotmány 70. §-a szerint választójoggal rendelkezik a Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező nagykorú magyar állampolgár.

Nincs választójoga annak, aki jogerős bírói ítélet alapján cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyektől való eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. A Ve. 149. §-ának q) pontja szerint lakóhelynek tekintendő annak a lakásnak, vagy ennek hiányában – a külföldön élő magyar állampolgár kivételével – szükségből használt helyiségnek, szálláshelynek a címe, amelyet a választópolgár életvitelszerűen otthonául használ, amennyiben azt a személyiadat- és lakcímnyilvántartásba lakcímként bejelentette. A Magyarországon élő sem magyarországi, sem külföldi lakóhellyel nem rendelkező választójogosultat bejelentett érvényes tartózkodási helyének címe szerint kell a névjegyzékbe felvenni. 3.2. A névjegyzék és az értesítő elkészítése A Ve. IV. fejezetében, valamint a Vhr.-ben foglaltaknak megfelelően a helyi választási iroda (a továbbiakban: HVI) vezetője gondoskodik a településen, illetve fővárosi kerületen belül szavazókörönként a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének (a továbbiakban: névjegyék), valamint a névjegyzékbe való felvételről szóló értesítőknek az elkészítéséről (elkészíttetéséről). A választójoggal rendelkező állampolgárok névjegyzéke a polgárok személyiadat- és lakcímnyilvántartásának, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásának adatai alapján készül. A névjegyzék tartalmazza a választópolgár –

családi és utónevét (születési családi és utónevét is),

–

lakóhelyét,

–

a névjegyzékbeli sorszámát,

–

a személyi azonosítóját (csak a közszemlére nem kerülő példányon szerepel).

Abban az esetben, ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel, akkor a névjegyzék tartalmazza a választópolgár születési idejét is. A névjegyzék a választópolgárok adatain kívül tartalmazza még a megye, település megnevezését és a szavazókör sorszámát.

15

A Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (a továbbiakban: KEKKH) a névjegyzék és az értesítő elkészítéséhez előállítja a választójoggal rendelkező magyar állampolgárok névjegyzékre kerülő adatait, kiegészítve a körzetadatokkal. A névjegyzék és az értesítő a)

a HVI megbízásából a közigazgatási hivatalban, Budapest és a Pest megyei települések esetén a KEKKH-ban nyomtatható, vagy

b)

a HVI készíti vagy más HVI-vel készítteti el, ekkor a közigazgatási hivatal a HVI rendelkezésére bocsátja a település névjegyzékének elkészítéséhez szükséges adatállományokat.

A névjegyzék és az értesítők elkészítéséhez a KEKKH a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a fővárosi kerületek és a Pest megyei települések számára közvetlenül, a többi település számára a közigazgatási hivatal útján adja át. A HVI a jegyzék elektronikus formátumú átadását is igényelheti. Azon HVI-k számára, amelyek a névjegyzéket a közigazgatási hivatallal készíttetik, a közigazgatási hivatal legkésőbb a névjegyzék átadásával egy időben rendelkezésre bocsátja a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét. A HVI vezetője a névjegyzéket papíron vagy helyi számítógépen vezetheti tovább. Ha a továbbvezetéshez helyi számítógépet használ, akkor e döntéséről – a nyomtatványellátás megszervezése érdekében – a TVI útján értesíti az OVI-t. Ha a HVI vezetője -

a névjegyzéket papíron vezeti tovább, akkor a választójoggal rendelkezők névjegyzékét 2 példányban készíti vagy készítteti el. A névjegyzék első példánya nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. A névjegyzék második példánya a választópolgárok személyi azonosítóját is tartalmazza. Az esetleges további példány(ok) saját költség terhére rendelhető(k), készíthető(k). A közszemlére tételre a névjegyzék első – személyi azonosítót nem tartalmazó – példánya szolgál, melyről a Ve. 45. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz – továbbvezetésének megkezdése előtt – másolatot kell készíteni.

-

a névjegyzék továbbvezetéséhez helyi számítógépet használ, akkor a választójoggal rendelkezők névjegyzékét 1 példányban nyomtatja ki, mely nem tartalmazza a választópolgárok személyi azonosítóját. Az esetleges további munkapéldány(ok) saját költség terhére rendelhető(k), készíthető(k). A közszemlére tételre a névjegyzék e példánya szolgál, melyről a Ve. 45. § (2) bekezdése szerinti adatszolgáltatáshoz másolatot kell készíteni. A szavazókörökbe a névjegyzékzáráskor az újra kinyomtatott, személyi azonosítót nem tartalmazó névjegyzék kerül.

A HVI vezetője a névjegyzék összeállításával egyidőben elkészíti vagy elkészítteti a választópolgárok névjegyzékbe történt felvételéről szóló értesítőket, melyeket a szavazás napja előtti 16. napig zárt borítékban küld meg részükre.

16

Tekintettel arra, hogy a külképviseleti névjegyzékbe vételi kérelem benyújtásának véghatárideje szintén a szavazás napját megelőző 16. nap, az értesítők kiküldését olyan ütemezéssel kell elvégezni, hogy a választópolgároknak reális esélyük legyen kérni a külképviseleti névjegyzékbe vételüket. 3.3. A névjegyzék közszemlére tétele

A Ve. 123. §-ában foglaltak szerint a településeken, fővárosi kerületekben a névjegyzéket a szavazás napja előtt 18 nappal, nyolc napra közszemlére kell tenni. A HVI vezetője gondoskodik arról, hogy a névjegyzék a polgármesteri hivatal olyan helyiségében (pl. ügyfélszolgálati irodában, jegyzői titkárságon, népesség-nyilvántartás irodájában, választási információs szolgálaton, stb.) kerüljön elhelyezésre, ahol az minden érdeklődő állampolgár kérésére megtekinthető. A közszemlére tétel idejéről és helyéről a lakosságot a helyben szokásos módon tájékoztatni kell. 3.4. A névjegyzék összeállításával kapcsolatos jogorvoslat A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt lehet kifogást benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetőleg törlés, vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt. A kifogást a helyi választási iroda vezetőjéhez kell benyújtani, aki a kifogásról legkésőbb a beérkezését követő napon dönt. Ha a HVI vezetője -

a kifogásnak helyt ad, a névjegyzéket módosítja,

-

a kifogásnak nem ad helyt, azt legkésőbb a beérkezését követő napon megküldi a helyi bíróságnak, Budapesten a Pesti Központi Kerületi Bíróságnak. A bírósági eljárásban ügyvédi képviselet nem kötelező. A bíróság a kifogásról a beérkezését követő három napon belül dönt. Ha a bíróság a kifogást alaposnak tartja, elrendeli a névjegyzék módosítását, ellenkező esetben a kifogást elutasítja.

A helyi választási iroda vezetőjének döntését és a bíróság határozatát az érintettel és azzal, aki a kifogást benyújtotta, a bíróság határozatát a helyi választási iroda vezetőjével is közölni kell. A HVI vezetője a névjegyzék közszemlére tételét követően is köteles a névjegyzéket kiegészíteni vagy pontosítani, ha akár saját maga észleli, akár felhívják a figyelmét arra, hogy a névjegyzék hibás.

17

3.5. A településszintű lakcímmel rendelkező választópolgárok szavazási lehetősége Az a választópolgár, aki sem érvényes lakóhellyel, sem érvényes tartózkodási hellyel nem rendelkezik, csak akkor szavazhat, ha az adott településen a választás előtt településszintű lakóhelyet létesít. A HVI vezetője felveszi – az egynél több szavazókörrel rendelkező települések esetén az általa kijelölt szavazókör – névjegyzékére azokat a választópolgárokat, akiknek lakcíme a lakcímbejelentésre vonatkozó jogszabály értelmében csak az adott település megnevezését tartalmazza. 3.6. Igazolás kiadása, igazolással szavazás Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakcímétől távol más magyarországi településen kíván szavazni, a lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől igazolást kérhet. Igazolást személyesen vagy meghatalmazott útján lehet kérni. Igazolás ajánlott levélben is kérhető, feltéve, hogy az legkésőbb a szavazást megelőző ötödik napon megérkezik a illetékes helyi választási irodához. A levélben meg kell jelölni a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván. Az igazolás kiadása iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! Az igazoláskérés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a www.valasztas.hu internetes oldalon Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre.

Igazolást legkésőbb a szavazást megelőző második napon lehet kiadni. A levélben kért igazolást a választópolgár számára az általa megjelölt címre tértivevényesen kell megküldeni.

Igazolás faxon vagy e-mail útján nem kérhető és nem továbbítható! A lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, egyidejűleg feltünteti a névjegyzéken annak a településnek a nevét, ahol a választópolgár igazolással szavazni kíván, és felveszi őt az igazolás kiadása miatt a névjegyzékből törölt választópolgárok jegyzékére (T). A „T” jegyzékre történő felvétel – az eddigi gyakorlattól eltérően – az informatikai rendszerbe történő rögzítéssel valósul meg. Az igazolás az informatikai rendszer e funkciójának rendelkezésre állását követően a rendszerből kinyomtatható. Az igazolásban a választópolgár nyilatkozata alapján meg kell jelölni azt a települést, ahol szavazni kíván, valamint az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét is. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör címét minden településre vonatkozóan az informatikai rendszer tartalmazza. A kijelölt szavazókörök címei ezen kívül megtalálhatók a www.valasztas.hu honlapon. Az igazolás átvételét a választópolgár, illetőleg az általa meghatalmazott személy az aláírásával elismeri.

18

A szavazás napja előtt a tartózkodási hely szerinti illetékes választási iroda vezetője – kérelemre – az igazolás, valamint a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas igazolvány alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékre, valamint az igazolás alapján névjegyzékre vett választópolgárok jegyzékébe (F), egyidejűleg az igazolást bevonja. Az „F” jegyzékbe történő felvétel – az eddigi gyakorlattól eltérően – az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg. Azok az igazolással rendelkező választópolgárok, akik a szavazást megelőzően nem jelezték szavazási szándékukat az adott településen a HVI vezetőjénél, a szavazás napján az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottságtól kérhetik névjegyzékbe vételüket. A szavazatszámláló bizottságnak a névjegyzékbe vétel előtt ellenőriznie kell, hogy az igazoláson a szavazás helyeként az a település szerepel-e, ahol a szavazókör van. Az igazolást be kell vonni és a választópolgárt az igazolással szavazók „F” jelű jegyzékére is fel kell venni. Az SZSZB az „F” jegyzéket papíron vezeti. Annak adatait a szavazást követően be kell rögzíteni az informatikai rendszerbe. A szavazás napját követően az „F” lapokat az informatikai rendszerből ki kell nyomtatni és a szavazási iratok között meg kell őrizni. 3.7. A névjegyzék továbbvezetése a szavazás napjáig A névjegyzéket a HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16 óráig továbbvezeti a KEKKH által rendelkezésére bocsátott, a személyiadat- és lakcímnyilvántartáson átvezetett változásokat tartalmazó segédlista felhasználásával. A segédlista a választás számítógépes információs rendszeréből, az okmányirodai és az anyakönyvi szolgáltató rendszerhez telepített, a KEKKH számítóközpontjával összeköttetésben álló számítógépeken egyaránt előállítható. A HVI vezetője az érintett polgár lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőt értesíti a nála lakóhellyel – ennek hiányában tartózkodási hellyel – nem rendelkező polgár elhalálozásáról, kiskorú házasságkötéséről, nagykorú névváltoztatásáról. Értesítést küld továbbá az érintett polgár volt lakóhelye, ennek hiányában tartózkodási helye szerint illetékes jegyzőnek a hozzá új lakóhely – ennek hiányában új tartózkodási hely – létesítése miatt bejelentkező polgárról. A HVI vezetője a tartózkodási hely szerint illetékes jegyzőt értesíti, ha a nála lakóhelyet bejelentő polgár a bejelentkezéskor csak tartózkodási hellyel rendelkezik, függetlenül attól, hogy azt egyidejűleg megszünteti-e vagy sem. A névjegyzék továbbvezetése: a) A HVI vezetője a hozzá a KEKKH-tól, illetve más HVI vezetőjétől érkezett, a személyi adatokban és lakcímekben bekövetkezett változásokról, valamint a választójoggal nem rendelkező polgárok adataiban bekövetkezett változásokról kapott értesítések, továbbá az illetékességi területén teljesített lakcímbejelentések, és bekövetkezett egyéb adatváltozások alapján továbbvezeti a névjegyzék valamennyi példányát: 1. felveszi a névjegyzékbe a választójogosultság ellenőrzését követően − az illetékességi területén lakóhelyet – ennek hiányában tartózkodási helyet – (a továbbiakban együtt: lakóhely) létesített választópolgárt, − az időközben magyar állampolgárság megszerzése révén választójogosulttá vált polgárt, 19

− a házasságkötés révén választójogosulttá vált polgárt, − a külképviseleti névjegyzékből a szavazást megelőző 16. napig előterjesztett kérelmére törölt választópolgárt, valamint − a választójogát időközben visszanyert polgárt; 2. törli a névjegyzékről − az illetékességi területén lakóhelyét megszüntető választópolgárt (a településen belüli lakcímváltozás kivételével), − az időközben elhalálozott választópolgárt, − azt a polgárt, akinek magyar állampolgársága megszűnt, − a külképviseleti névjegyzékre felvett választópolgárt, továbbá − azt a polgárt, aki választójogát elvesztette; 3. átvezeti az illetékességi területén lakóhellyel rendelkező polgárok tekintetében − a névváltozásokat, − a településen belüli lakcímváltozásokat. b) A HVI vezetője értesítést küld az érintett polgár korábbi lakóhelye szerint illetékes jegyzőnek a hozzá új lakóhely létesítése miatt bejelentkező, általa névjegyzékbe vett polgárról a névjegyzékből való törlése érdekében. A korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője hivatalból tájékoztatja az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjét arról, hogy a polgár 1. a névjegyzékben szerepelt, vagy 2. a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában szerepelt, feltüntetve ennek okát is, vagy 3. igazolást kapott, vagy 4. a külképviseleti névjegyzékben szerepelt, vagy 5. sem a névjegyzékben, sem a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában sem a külképviseleti névjegyzékben nem szerepelt. − Az 1. és 2. pontban foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes HVI vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, illetőleg a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásából. − A 2. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a polgárt törli a névjegyzékből, felveszi a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásába, és erről a polgárt értesíti. − A 3. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről a polgárt értesíti. − A 4. pontban foglalt esetben a korábbi lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt nem törli a külképviseleti névjegyzékből. Az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője a választópolgárt törli a névjegyzékből, és erről, valamint arról, hogy továbbra is a külképviseleti névjegyzékben szerepel, a polgárt értesíti. − Az 5. pontban foglalt esetben az új lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetője ellenőrzi a polgár választójogát, majd dönt a névjegyzékbe vételéről.

20

c)

A HVI vezetője – kérelemre – az igazolás alapján felveszi az igazolással szavazni kívánó polgárt az igazolással történő szavazásra kijelölt szavazókör névjegyzékére, valamint az F jegyzékbe, és tőle egyidejűleg az igazolást bevonja. Az „F” jegyzékre történő felvétel – az eddigi gyakorlattól eltérően – az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg.

d)

A HVI vezetője törli a választópolgárt a névjegyzékről, egyidejűleg feltünteti a névjegyzéken, hogy mely településen kíván a választópolgár igazolással szavazni, ha részére igazolást ad ki. Az igazolás kiadásakor a választópolgárt fel kell venni a T jegyzékbe. A „T” jegyzékre való felvétel – az eddigi gyakorlattól eltérően – az informatikai rendszerbe történő berögzítéssel valósul meg.

e)

A HVI vezetője a polgár által benyújtott kifogásnak helyt adó jegyzői vagy bírósági döntés alapján – a döntésnek megfelelően – az érintettet a névjegyzékre felveszi, abból adatait törli, vagy abban adatait helyesbíti. Az előzőeknek megfelelően jár el a HVI vezetője abban az esetben is, ha a hibát a névjegyzék ellenőrzése közben észlelte. A felvételről, törlésről, helyesbítésről a választópolgárnak értesítést kell küldeni.

3.8. A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékének vezetése A választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartásában bekövetkezett változásokat tartalmazó megyei/fővárosi bontású állományokat a KEKKH a szavazást megelőző 5. napon hálózaton továbbítja a közigazgatási hivatalok részére, amelyek haladéktalanul elkészítik és a szavazást megelőző 3. napig a HVI-k részére átadják a változásjegyzékeket. Pest megye és a főváros tekintetében a változásjegyzéket a KEKKH készíti el és adja át a közigazgatási hivatalnak. A HVI vezetője a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok jegyzékét a közigazgatási hivataltól kapott változásjegyzék segítségével felülvizsgálja, majd a szükséges korrekciókat az alábbiak szerint végzi el: − törli a jegyzékből azokat, akik választójogukat visszanyerték; − felveszi a jegyzékbe azokat, akik választójogukat elveszítették; − ha a választójogát elveszített polgárnak ezt megelőzően igazolást adott ki, értesíti az illetékes jegyzőt a polgár választójogának elvesztéséről. 3.9. A névjegyzék zárása A HVI vezetője a szavazást megelőző nap 16 óra után a névjegyzéket az utolsó sorszám után következő sor áthúzásával lezárja, felvezeti rá a zárásig töröltek és felvettek, valamint a névjegyzéken a záráskor szereplő választópolgárok számát, továbbá aláírásával és pecsétjével hitelesíti. Ezt követően a HVI vezetője: − 1 példányban kitölti a „Zárólap”-ot, és adattartalmát rögzíti az informatikai rendszerben − kitölti az „Összesítő lap” fejrészét, valamint 1., 2., 3. oszlopait a település valamennyi szavazókörére, és a napközbeni jelentések számának megfelelő számú példányban lemásolja a napközbeni jelentéshez;

21

A HVI vezetője a lezárt és hitelesített névjegyzéket a szavazatszámláló bizottság elnökének adja át. 3.10. A névjegyzék vezetése a szavazás napján A névjegyzéket az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az SZSZB mellett működő jegyzőkönyvvezető vezeti tovább.

FIGYELEM!!! A szavazatszámláló bizottság (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör szavazatszámláló bizottsága kivételével) a névjegyzékbe – az eddigi gyakorlattól eltérően – nem vehet fel választópolgárt. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben a jegyzőkönyvvezető az SZSZB döntése alapján felveszi a névjegyzékre azokat a polgárokat, akik azt igazolás alapján kérik Az igazolás és a személyazonosság és lakcím igazolására alkalmas érvényes igazolványok egyidejű bemutatását követően kell felvenni a névjegyzékre azt a választópolgárt, aki igazolással rendelkezik (egyidejűleg az igazolást el kell venni és a választópolgárt az F jegyzékre is fel kell venni). A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja. A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a választópolgárt, aki a) nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni, b) nem szerepel a névjegyzékben és ba) nem rendelkezik igazolással, bb) rendelkezik igazolással, de nem az igazolással szavazásra kijelölt szavazatszámláló bizottságtól kéri névjegyzékbe vételét. A visszautasítottak jegyzékét az SZSZB döntése alapján a jegyzőkönyvvezető vezeti. A szavazás befejeztével a jegyzőkönyvvezető a névjegyzéket lezárja. 3.11. A személyazonosság és a lakcím igazolása a szavazás során

A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b) lakcímigazolvánnyal és − személyazonosító igazolvánnyal, − útlevéllel, − 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

22

3.12. A külképviseleti névjegyzék Az országos népszavazáson a külföldön tartózkodó, de Magyarországon választójoggal rendelkező állampolgárok a Magyar Köztársaság külképviseletein (nagykövetség, főkonzulátus) adhatják le szavazatukat. A külképviseleten az a választópolgár élhet választójogával, aki a szavazást megelőzően, a törvényben megállapított határidőig, az ott megállapított rendelkezéseknek megfelelően kérte a külképviseleti névjegyzékbe történő felvételét.

A külképviseleti névjegyzékbe történő felvételt a lakcím szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjénél kell kérni, személyesen vagy teljes bizonyító erejű magánokiratba foglalt meghatalmazással rendelkező meghatalmazott útján a szavazást megelőző 16. napig. A meghatalmazás teljes bizonyítóerejű magánokiratba foglaltnak minősül, ha a választópolgár azt saját kezűleg írta és aláírta, vagy két tanú a meghatalmazáson aláírásával igazolja, hogy a választópolgár a nem általa írt meghatalmazást előttük írta alá, vagy aláírását előttük sajátkezű aláírásának ismerte el. Ez esetben a meghatalmazáson a tanúk olvasható nevét és lakóhelyét is fel kell tüntetni. A meghatalmazásnak tartalmaznia kell azt a tényt is, hogy az a külképviseleti névjegyzékben való felvétel iránti kérelem benyújtására vonatkozik. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel ajánlott levélben is kérhető, ebben az esetben a levélnek a szavazást a megelőző 16. napig kell megérkeznie a helyi választási irodába. A külképviseleti névjegyzékbe való felvétel iránti kérelem adattartalmát a törvény pontosan meghatározza. Kötelezően használandó nyomtatványminta nincs! A jelentkezés megkönnyítése érdekében azonban formanyomtatvány került a www.valasztas.hu internetes oldal Letölthető nyomtatványok menüpontjában elhelyezésre. A kérelemben kötelező feltüntetni a kérelmező: –

családi és utónevét,

–

személyi azonosítóját,

–

születési helyét és idejét,

–

anyja nevét,

–

magyarországi lakcímét,

–

annak a külképviseletnek a megjelölését, ahol a kérelmező a választójogát gyakorolni kívánja.

Amennyiben a felsorolt adatokat a kérelem nem tartalmazza, úgy azt el kell utasítani. A kérelem alapján a HVI vezetője a választópolgárt felveszi a külképviseleti névjegyzékbe, és egyidejűleg törli a lakóhelye szerinti névjegyzékből. Erről, illetve a kérelem elutasításáról a HVI vezetője magyarországi lakcímén értesíti a választópolgárt. A választópolgár kérheti, hogy az értesítést az általa megjelölt külföldi címre küldje.

A külképviseleti névjegyzékbe történő felvétel az informatikai rendszerbe történő haladéktalan berögzítéssel valósul meg! 23

A külképviseleti névjegyzékbe felvett választópolgár a szavazást megelőző 16. napig kérheti, hogy az eredetileg megjelölt külképviselet helyett másik külképviseleten szavazhasson. Kérheti azt is, hogy a lakóhelye szerinti jegyző törölje őt a külképviseleti névjegyzékből és vegye vissza a lakcíme szerinti névjegyzékbe.

A külképviseleti névjegyzék adatai rögzítésének haladéktalanul meg kell történnie, de legkésőbb a szavazást megelőző 8. napig van a rögzítésre lehetőség. A külképviseleti névjegyzéket az így továbbított adatok alapján az OVI állítja elő külképviseletenkénti bontásban, és juttatja el a szavazást megelőzően a külképviseletekre. A külképviseleti névjegyzék nem módosítható! Ez a szabály jelent garanciát arra, hogy a külképviseleten csak olyan választópolgár adhassa le a szavazatát, aki előzetesen felvételre került a külképviseleti névjegyzékre, azaz megfelel a külképviseleti névjegyzékbe vétel követelményeinek. Jogorvoslat: Akit a külképviseleti névjegyzékbe felvettek, vagy akinek a külképviseleti névjegyzékbe vételét elutasították, az erről szóló értesítés kézhezvételét követő három napon belül nyújthat be kifogást. A jogorvoslati eljárás szabályai a belföldi névjegyzékre vonatkozó jogorvoslattal azonosak. 3.13. Kapcsolódó OVB állásfoglalás ƒ

24

1/2008. (I. 22.) OVB állásfoglalás a határidők, határnapok számításáról

3.14. Önellenőrző kérdések 6. Ki rendelkezik választójoggal az alábbiak közül? a. előzetes letartóztatásban lévő személy b. szabadságvesztés büntetését töltő személy c. büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését töltő személy 7. A választójoggal rendelkező polgárok névjegyzékének közszemlére tett példánya milyen adatokat tartalmaz a választópolgárról? a. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, születési családi és utónév, személyi azonosító b. családi és utónév, születési családi és utónév, lakóhely, névjegyzékbeli sorszám c. névjegyzékbeli sorszám, családi és utónév, lakóhely 8. Mikor kell feltüntetni a névjegyzéken a születési dátumot? a. minden választópolgárnál fel kell tüntetni b. ha egy lakcímen két azonos nevű személy szerepel c. nem kell feltüntetni, elég a személyi azonosító 9. A névjegyzéken a választópolgárok adatain kívül milyen más adat szerepel? a. a megye, település megnevezése b. a település megnevezése, a szavazókör sorszáma c. a megye, település megnevezése, a szavazókör sorszáma 10. Országos népszavazás alkalmával a szavazást megelőző hányadik napig kell a HVI vezetőjének összeállítani a névjegyzéket? a. 18. nap b. 29. nap c. 16. nap 11. Hány napra kell közszemlére tenni a névjegyzéket? a. 18 napra b. 8 napra c. 16 napra 12. Az igazolással rendelkező választópolgár melyik szavazókörben szavazhat? a. az igazoláson feltüntetett szavazókörben b. bármelyik szavazókörben c. a település bármelyik szavazókörében 25

13. Milyen módon kérhet igazolást a választópolgár? a. csak személyesen b. telefonon elég bejelenteni c. személyesen, ajánlott levélben, meghatalmazott útján 14. Mit jelent az, hogy a választópolgár település-címre bejelentett? a. lakcíme egyben a település önkormányzatának a címe is b. lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza c. lakcíme egyben a szavazókör címe, ahol szavaznia kell 15. Ki vezeti át a településen választójoggal nem rendelkező polgárok nyilvántartásában történt változásokat? a. a közigazgatási hivatal vezetője b. az Országos Választási Iroda tagja c. a helyi választási iroda vezetője 16. Igazolás milyen módon nem kérhető? a. faxon b. a választópolgár meghatalmazottja útján c. ajánlott levélben 17. Milyen esetben kell a „T” és „F” jegyzékre a választópolgárokat felvenni? a. minden, a névjegyzéket módosító ok miatt b. igazolással összefüggő névjegyzék-módosítás esetén c. a választójog elvesztése vagy visszanyerése esetén 18. A HVI vezetője mikor zárja le a névjegyzéket? a. a szavazás előtti második napon 16.00 órakor b. nem zárja le, folyamatosan vezeti c. a szavazást megelőző nap 16.00 órakor 19. Mit tehet a választópolgár, ha mégsem kíván igazolással szavazni? a. a lakcíme szerinti SZSZB-től kérheti a névjegyzékbe vételét, ha az igazolást visszaadja b. ha igazolást kért, már csak ott szavazhat, ahová az igazolása szól c. az igazolás leadásával a szavazást megelőző 3. napig kérheti a lakóhelye szerinti HVI vezetőjétől a névjegyzékbe való visszavételét

26

20. Mit tehet a választópolgár, ha csak a szavazás napján észleli, hogy nem szerepel a névjegyzékben? a. az SZSZB-től kéri a felvételét, a személyazonosság és a lakcím igazolására alkalmas igazolvány felmutatásával b. a HVI vezetőjétől kérheti felvételét c. már nem tehet semmit, korábban kellett volna intézkednie 21. Mikor lehet benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt. b. A közszemlére tételtől számított három napon belül. c. A közszemlére tétel napjáig. 22. Hová kell benyújtani a névjegyzékből való kihagyás, illetve felvétel miatt kifogást? a. A helyi választási bizottsághoz. b. A helyi választási iroda vezetőjéhez. c. A területi választási bizottsághoz.

27

28

4.

VÁLASZTÁSI SZERVEK

A választási szervek két nagy csoportja a választási bizottságok és a választási irodák. 4.1 A választási bizottságok A választási bizottságok a választópolgárok független, kizárólag a törvénynek alárendelt szervei. A választási bizottságok választott és megbízott (delegált) tagokból állnak. A bizottságok pártatlan működését a törvény összeférhetetlenségi szabályok megfogalmazásával biztosítja.

A választási bizottságnak nem lehet tagja: a köztársasági elnök, állami vezető, közigazgatási hivatal vezetője, képviselő (országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselőtestületének tagja, megyei közgyűlés tagja, fővárosi közgyűlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, jegyző, főjegyző, választási iroda tagja, a választási bizottság illetékességi területén működő közigazgatási szerv köztisztviselője. Az olyan választási bizottságoknak, amelyek a jogorvoslati eljárásban egymással döntési, döntést felülbíráló kapcsolatba kerülhetnek, nem lehetnek tagjai az egymással hozzátartozói kapcsolatban álló személyek. 4.1.1. Választott tagok A 2006. évi általános választásokat megelőzően a választási bizottságok megújultak. A választási bizottságokba új tagok választására ezért csak akkor kerülhet sor, ha időközben a választási bizottság tagjának megbízatása megszűnt és nincs póttag sem, aki a megüresedett helyet a testületben betölti. A választási bizottság tagjának megbízatása megszűnik: − ha megbízatás törvényes feltételei megszűntek, − ha a választási bizottság megállapította tagjának összeférhetetlenségét, − lemondással, − a megbízatás visszavonásával és − a tag halálával. Tekintettel arra, hogy előre nem látható a delegált bizottsági tagok száma, fontos annyi póttag rendelkezésre állását biztosítani, hogy a bizottság munkája a delegált tagok nélkül se lehetetlenüljön el!

29

4.1.2. A választási bizottságok megbízott tagjai A választási bizottságokba közösen egy tagot bízhatnak meg a népszavazási kezdeményezést benyújtók, azaz a Fidesz-Magyar Polgári Szövetség és a Kereszténydemokrata Néppárt. A kezdeményezésben részt nem vevő, országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártoknak (Magyar Demokrata Fórum, Magyar Szocialista Párt, Szabad Demokraták Szövetsége) is van lehetőségük pártonként egy-egy fő delegálására.

A választási bizottságok megbízott tagjait a szavazást megelőző 9. napon 16 óráig lehet bejelenteni. A bejelentés a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság és a területi választási bizottság esetében a bizottság elnökénél, a szavazatszámláló bizottsági tagok esetében a helyi választási iroda vezetőjénél történik. A bejelentésre nincs kötelező jelleggel használatos formanyomtatvány. Tekintettel azonban arra, hogy a megbízott tag csak választópolgár lehet, a választójogának ellenőrzéséhez szükséges adatait meg kell adnia. A delegáláskor a delegálásra jogosult szervezet képviselője vagy meghatalmazásával más személy jelentheti be a delegáltat. A választási bizottság delegált tagjának megbízatása a népszavazás végleges eredményének közzétételével szűnik meg. A megbízatás megszűnésének egyéb esetei a választott tagokéval azonosak. Amennyiben a delegált tag megbízatása megszűnik, a delegáló szervezet jogosult új tagot megbízni a választási bizottságba.

A választott és megbízott tagok jogai és kötelezettségei azonosak, azzal az eltéréssel, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj. 4.1.3. A választási bizottságok feladata, hatásköre A választási bizottságok elsődleges feladata a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának, törvényességének biztosítása, a pártatlanság érvényesítése és szükség esetén a választás törvényes rendjének helyreállítása. A népszavazáson működő választási bizottságok:

30

–

a szavazatszámláló bizottságok (SZSZB), (az egy szavazókörrel rendelkező településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság (HVB))

–

a 19 megyében és a fővárosban területi választási bizottságok (TVB)

–

az Országos Választási Bizottság (OVB)

Szavazatszámláló bizottság A szavazatszámláló bizottság: –

ellenőrzi a szavazóhelyiséget, levezeti a szavazást, gondoskodik a szavazás törvényes lebonyolításáról,

–

dönt a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben,

–

megszámlálja a szavazatokat, és megállapítja a szavazókörben a szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki.

–

indítványozza az illetékes választási bizottságnak a szavazás szavazóköri eredményének megsemmisítését, ha olyan törvénysértést észlel, amely azt érdemben befolyásolta.

A szavazatszámláló bizottság legalább 5 tagból áll. Az igazolással szavazás lebonyolítására kijelölt szavazókör SZSZB-je legalább 7 tagból áll. Ha a szavazatszámláló bizottság tagjainak száma a szavazás napján kevesebb, mint 5 (igazolással szavazóknak kijelölt szavazókörben 7), a helyi választási iroda vezetője a póttagok vagy más szavazatszámláló bizottság tagjai közül a bizottságot kiegészíti. Területi választási bizottság A területi választási bizottság: –

dönt a népszavazással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról,

–

dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazás lebonyolításával kapcsolatos, illetőleg a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott határozata elleni fellebbezésről,

–

a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését.

Országos Választási Bizottság Az Országos Választási Bizottság a népszavazás lebonyolítása során: –

jóváhagyja az országos népszavazás szavazólapjának adattartalmát,

–

megszámlálja a külképviseleteken leadott szavazatokat és megállapítja a külképviseleti szavazás eredményét, amiről jegyzőkönyvet állít ki,

–

dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási iroda hatáskörébe,

–

dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről, dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

–

megsemmisíti a szavazás eredményét, ha olyan törvénysértést állapít meg, amely azt érdemben befolyásolta,

–

megállapítja és közzéteszi a népszavazás eredményét, 31

–

a tudomására jutott törvénysértés esetén kezdeményezi a hatáskörrel rendelkező szerv döntését,

–

beszámol az Országgyűlésnek az országos népszavazásról.

Az Országos Választási Bizottság feladata a választással kapcsolatos jogszabályok egységes értelmezésének biztosítása és az egységes joggyakorlat kialakítása. Ennek érdekében iránymutató jellegű állásfoglalást adhat ki. Az állásfoglalást a Magyar Közlönyben közzé kell tenni, ellene jogorvoslatnak helye nincs. 4.1.4. A választási bizottságok működése A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjaik pedig hivatalos személynek minősülnek. A bizottságot az elnök képviseli. A bizottság testületként működik, a határozatképességhez a tagok többségének jelenléte szükséges. A választási bizottság üléséről jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyvben rögzíteni kell a szavazás során kisebbségben maradtak véleményét is annak indokaival együtt. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a választási bizottság – kérésükre, ingyenesen – átadja a megbízott tagoknak. A választási bizottságok működése és tevékenysége, valamint a választási bizottságok rendelkezésére álló adatok – törvényben megállapított kivétellel – nyilvánosak. A választási eljárás nyilvánossága azonban nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat.

A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok ülésén, figyelemmel kísérhetik a szavazatszámlálást is, a bizottsági munkát azonban nem zavarhatják. 4.1.5. A választási bizottság döntése A választási bizottság határozattal dönt, döntéséhez a tagok többségének jelenléte és a jelen levő tagok többségének azonos tartalmú szavazata szükséges. Csak igennel vagy nemmel lehet szavazni, tartózkodásra nincs mód. Ha a választási bizottság szavazása során egyenlő az igen és nem szavazatok száma, a vitát addig kell folytatni, amíg nem sikerül többségi álláspontot kialakítani, a választási eljárás ugyanis nem ismer kisegítő rendelkezést szavazategyenlőség esetére. A határozatot – meghozatala napján – írásba kell foglalni. A választási bizottság köteles a döntéshozatalhoz szükséges tényállást megállapítani. Minden olyan bizonyíték (az irat, a kérelmező nyilatkozata, tanú nyilatkozata stb.) felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére. A választási bizottság a bizonyítékokat egyenként és összességükben értékeli, és az ezen alapuló meggyőződése szerint állapítja meg a tényállást. A választási bizottság által hivatalosan ismert és köztudomású tényeket nem kell bizonyítani. A választási bizottság a kérelmező kérésére biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ugyanezt a jelenlévő ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni. A határozatnak tartalmaznia kell:

32

–

a választási bizottság megnevezését, a határozat számát,

–

a kérelmező nevét és lakóhelyét (székhelyét),

–

az ügy tárgyának megjelölését,

–

a rendelkező részben a választási bizottság döntését, a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást,

–

az indokolásban a megállapított tényállást és az annak alapjául elfogadott bizonyítékokat, a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást és a mellőzés indokait, valamint azokat a jogszabályhelyeket, amelyek alapján a választási bizottság a határozatot hozta.

A választási bizottság határozatának egy példányát a delegált tag részére ingyenesen, kérés nélkül át kell adni. A határozat rövid úton való közlése történhet: –

jelen lévők részére – az átvétel elismerése mellett – a határozat átadásával,

–

telefaxon,

–

elektronikus dokumentum formájában e-mail vagy

–

kézbesítési megbízott útján.

A határozat rövid úton történő közlésének módját (módjait) a kérelmező jelöli meg. A határozatot a személyes átadás esetét kivéve postai úton tértivevényes küldeményként is kézbesíteni kell a kérelmező részére. A határozatot, ha rövid utas elérhetősége ismert, a meghozatal napján kell közölni azzal is, akire a döntés jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. A rövid utas elérhetőség hiányában részére a határozatot postai úton kell kézbesíteni. A határozat rövid utas közlésének és kézbesítésének tényét és módját az iratra fel kell jegyezni, az azt igazoló dokumentumot pedig az ügyiratban el kell helyezni. Ha a választási bizottság határozatában név-, szám- vagy más elírás van, a bizottság a hibát kérelemre vagy hivatalból kijavíthatja. Számítási hibát tartalmazó határozat kijavítására csak akkor kerülhet sor, ha az nem hat ki az ügy érdemére.

A választási bizottság határozatát nyilvánosságra kell hozni, a határozatban szereplő személyes adatok kivételével. 4.2. A választási irodák A választási irodák a választások előkészítésével, szervezésével, lebonyolításával, a választópolgárok pártsemleges tájékoztatásával, választási adatkezeléssel, a technikai feltételek megteremtésével, a törvényes feltételek meglétének és a szakmai szabályok betartásának ellenőrzésével összefüggő állami feladatot ellátó szervek. 4.2.1. A népszavazáson működő választási irodák: –

helyi választási iroda (HVI),

33

–

külképviseleti választási iroda (KÜVI),

–

országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda (OEVI),

–

területi választási iroda (TVI),

–

Országos Választási Iroda (OVI).

Minden választási bizottság mellett – kivéve a szavazatszámláló bizottságot – választási iroda működik. A szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezetőként működik.

a

helyi

választási

iroda

egy

tagja

Azokon a külképviseleteken, ahol legalább egy választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben, külképviseleti választási iroda működik. 4.2.2. A választási iroda tagjai A választási iroda tagjává köztisztviselő és közalkalmazott bízható meg. A helyi és országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda vezetője az illetékes jegyző, a területi választási iroda vezetője a főjegyző. A választási iroda tagjait a választási iroda vezetője, az Országos Választási Iroda vezetőjét és tagjait az önkormányzati és területfejlesztési miniszter, a külképviseleti választási iroda vezetőjét és tagjait az Országos Választási Iroda vezetője bízza meg határozatlan időre. A választási iroda tagjai és vezetői működésük megkezdése előtt esküt tesznek.

Összeférhetetlenség A választási irodának nem lehet tagja képviselő (országgyűlési képviselő, települési önkormányzat képviselőtestületének tagja, megyei közgyűlés tagja, a fővárosi közgyűlés tagja, helyi kisebbségi önkormányzat tagja), megyei közgyűlés elnöke, polgármester, választási bizottság tagja. 4.2.3. A választási irodák feladatai A választási irodák: − ellátják a népszavazás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat, − gondoskodnak a választópolgárok tájékoztatásáról, ellátják az egyéb tájékoztatási feladatokat, − közreműködnek a szavazatok összesítésében a népszavazás eredményének megállapításában, − az informatikai biztonság és adatvédelem követelményeinek biztosításával működtetik a népszavazás lebonyolításához szükséges számítógépes rendszereket, 34

− biztosítják a választási szervek működésének és a szavazás lebonyolításának tárgyi, technikai feltételeit, szükség esetén gondoskodnak a választási bizottságok kiegészítéséről, új tagok választásának előkészítéséről, − gondoskodnak a választási szervek tagjainak oktatásáról, − ellátják a választási bizottságok titkársági feladatait, döntésre előkészítik a választási bizottságok hatáskörébe tartozó ügyeket, − a benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítják az elbírálásra jogosult választási bizottság mellett működő választási irodához, illetőleg bírósághoz, − gondoskodnak a népszavazási iratok kezeléséről, biztonságos őrzéséről, továbbá a levéltárnak történő átadásáról, illetőleg megsemmisítéséről. A választási irodák szakmai tevékenységét az önkormányzati és területfejlesztési miniszter az OVI vezetője útján irányítja. Az OVI vezetője a többi választási iroda vezetője részére, a területi, az országgyűlési egyéni választókerületi, valamint a helyi választási iroda vezetője az illetékességi területe szerinti választási irodák vezetőinek a választással kapcsolatos feladatok ellátására vonatkozóan közvetlen utasítást adhat.

A választás lebonyolításával kapcsolatban a választási irodák vezetőinek és tagjainak a polgármester, a képviselő-testület, illetőleg a közgyűlés és annak tisztségviselője utasítást nem adhat. 4.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ƒ

2/2004. (III. 24.) OVB összeférhetetlenségéről

ƒ

3/2002. (II. 1.) OVB állásfoglalás összeférhetetlensége tárgyában

állásfoglalás

a a

választási

bizottságok

tagjainak

választási

bizottságok

tagjainak

35

4.4. Önellenőrző kérdések 23. Mely választási bizottságok működnek az országos népszavazáson? a. szavazatszámláló bizottság, egy szavazókörös településen helyi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság b. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság c. szavazatszámláló bizottság, külképviseleti szavazatszámláló bizottság, helyi választási bizottság, országgyűlési egyéni választókerületi választási bizottság, területi választási bizottság, Országos Választási Bizottság 24. Mely településeken működik a helyi választási bizottság az országos népszavazáson? a. minden településen b. egy szavazókörrel rendelkező településeken c. több szavazókörrel rendelkező településeken 25. Hol működik külképviseleti szavazatszámláló bizottság? a. azon a külképviseleten, amelynek névjegyzékébe – a törvényben megállapított határidőig - legalább egy választópolgárt felvettek b. minden külképviseleten c. sehol sem, a választáson külképviseleti választási iroda működik 26. Mi a különbség a választási bizottság delegált és választott tagjai között? a. azonos jogokkal és kötelezettségekkel rendelkeznek, azzal, hogy a megbízott tagok részére nem jár tiszteletdíj b. a megbízott tagok nem rendelkeznek szavazati joggal c. a választott tagok nem rendelkeznek szavazati joggal 27. Meddig tart a választott választási bizottsági tagok megbízatása? a. az országos népszavazás végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 45. napig 28. Meddig tart a megbízott választási bizottsági tagok megbízatása? a. az országos népszavazás végleges eredményének közzétételéig b. a következő általános választásra létrehozott választási bizottság alakuló üléséig c. a szavazást követő 90. napig 36

29. Mi a választási bizottságok elsődleges feladata a választásokkal kapcsolatban? a. a törvényesség biztosítása, pártatlanság érvényesítése b. gondoskodnak a választási szervek tagjainak oktatásáról c. a választási eredmény megállapítása, a választások tisztaságának törvényességének biztosítása, pártatlanság érvényesítése, ha szükséges a választás törvényes rendjének helyreállítása* 30. Ki bízhat meg tagot a választási bizottságokba az országos népszavazáson? a. választópolgárok b. egyesületek c. a népszavazási kezdeményezést benyújtók közösen és az országgyűlési képviselőcsoporttal rendelkező pártok 31. A választási bizottságok megbízott tagjait meddig lehet bejelenteni? a. a szavazás napját megelőző 15. napon 16 óráig b. a szavazás napját megelőző 9. napon 16 óráig c. a szavazás napját megelőző 10. napig 32. A választási bizottságnak választott tagja nem lehet… a. Rt elnöke b. választási iroda tagja c. közalkalmazott 33. A választási bizottságnak megbízott tagja nem lehet… a. Rt elnöke b. Kft ügyvezetője c. választási iroda tagja 34. Az országos népszavazáson az alábbi választási irodák működnek a. helyi választási iroda, külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda b. külképviseleti választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda c. helyi választási iroda, országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, területi választási iroda, Országos Választási Iroda 35. Ki lehet a helyi választási iroda tagja? a. az önkormányzatnál vállalkozási szerződés alapján munkát végző személy b. köztisztviselő és közalkalmazott c. polgármester 37

36. Hány tagból áll legalább – az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör kivételével – a szavazatszámláló bizottság? a. 5 b. 7 c. 3+2 37. A választási bizottság határozatainak érvényességéhez… a. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők többségének azonos tartalmú szavazata szükséges b. a tagok 2/3-ának szavazata szükséges c. a tagok többségének jelenléte és a jelenlévők 2/3-ának szavazata szükséges 38. A választási iroda a feladatkörében… a. a benyújtott jogorvoslati kérelmeket haladéktalanul továbbítja az annak elbírálására jogosult választási bizottság mellet működő választási irodához, illetőleg bírósághoz b. határozatot hoz c. kifogásokat bírál el 39. Ki nevezi ki a helyi és a területi választási iroda tagjait? a. a választási iroda vezetője b. az önkormányzati és területfejlesztési miniszter c. az Országos Választási Iroda vezetője 40. A tényállás megállapításához… a. csak tanúbizonyítás, közokiratba foglalt nyilatkozat, illetve tárgyi bizonyíték használható fel b. csak írásbeli nyilatkozat használható fel, tanúbizonyításra nincs mód c. minden olyan bizonyíték felhasználható, amely alkalmas a tényállás megállapításának megkönnyítésére * 41. Milyen feltételekkel lehet átadni a választási bizottság üléséről készült jegyzőkönyvet a jelöltek képviselőinek? a. kérésükre másolati példányt kell biztosítani térítés ellenében b. kérésükre ingyenes másolati példányt kell átadni c. megtekintésre át kell adni az eredeti jegyzőkönyvet, másolat nem készíthető

38

42. A választási bizottság határozatának nem kell tartalmaznia: a. a kérelmező által megjelölt, de mellőzött bizonyítást b. a fellebbezés (bírósági felülvizsgálat iránti kérelem) lehetőségéről való tájékoztatást c. a kisebbségi véleményt, illetve annak indokait * 43. A határozatban lévő, az ügy érdemére ki nem ható név-, szám- vagy más elírás… a. csak kérelemre javítható b. kérelemre és hivatalból is javítható * c. csak jogorvoslati eljárás keretében módosítható

39

40

5.

LAKOSSÁGI TÁJÉKOZTATÓ TEVÉKENYSÉG

5.1. Nyilvánosság A választási eljárás nyilvánossága a szabad, tiszta választások egyik legfőbb garanciáját jelenti. Ennek megfelelően biztosítani kell a választópolgároknak, a médiának, hogy a választások kitűzésétől a jegyzőkönyvek levéltárba adásáig minden adat rendelkezésükre álljon, a törvényes kereteken belül. Nyilvános a választási bizottságok működése, tevékenysége. A rendelkezésükre álló adatok megismerhetőek, ennek kizárólag a szavazás titkosságához, illetve a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogok szabnak határt. A sajtó képviselői jelen lehetnek a választási bizottságok munkájánál, tevékenységüket azonban nem zavarhatják. A népszavazás számítógépes adatai Interneten hozzáférhetőek, egyébként azokat azonos feltételekkel, díjfizetés ellenében bárki igényelheti. 5.2. Lakossági tájékoztatás A választási irodák gondoskodnak arról, hogy a választópolgárok a választási tudnivalókról, a szavazás módjáról általános tájékoztatást, és kérdéseikre felvilágosítást kapjanak. A lakossági tájékoztatás célja, hogy a választópolgárok felkészülten, a népszavazásra vonatkozó ismeretek birtokában adhassák le szavazatukat. A választási iroda jogszabályban előírt kötelessége a választópolgárok tájékoztatása, melynek érdekében a következő feladatokat látja el: –

hirdetményt tesz közzé a választási tudnivalókról,

–

közleményt ad ki a szavazás helyéről és idejéről, a névjegyzék közszemlére tételéről, a szavazás módjáról,

–

közzéteszi a választási bizottságok tagjainak és a választási iroda vezetőjének nevét, a választási szervek hivatali helyiségének címét,

–

megszervezi a választási szervek tagjainak oktatását,

–

biztosítja a választópolgárok semleges tájékoztatását,

–

működteti a választások információs rendszereit.

A választási iroda feladatkörében közszolgálati kiadványt, hirdetményt adhat ki. 5.3. Az Internet szerepe a tájékoztatásban Az Országos Választási Iroda honlapján (www.valasztas.hu) megtalálhatók a népszavazással kapcsolatos tudnivalók. Itt találhatók a népszavazásra vonatkozó jogszabályok, az Országos Választási Bizottság állásfoglalásai és határozatai.

41

A honlapon külön menüpontban találhatók meg a népszavazáshoz kapcsolódó legfontosabb nyomtatványok letölthető formátumban. A választási naptár segítségével nyomon követhetők az eljárás egyes mozzanatai. A polgárok tájékoztatását szolgálják a fogalom-meghatározások és a gyakran ismétlődő kérdésekre adott válaszok. Az érdeklődők a szavazás napján folyamatosan nyomon követhetik a részvételi adatokat, a rendkívüli eseményeket, majd a szavazatok összesítésének folyamatát. Megtekinthetik a népszavazás előzetes, később végleges eredményét.

42

6.

VÁLASZTÁSI KAMPÁNY

6.1. A választási kampány A népszavazásra bocsátott kérdés támogatói és elutasítói egyaránt jogosultak a kampányidőszak alatt nézeteiket népszerűsíteni. A törvény a fontosabb kampánytevékenységeket (plakátragasztás és szórólapok osztogatása, gyűlések tartása, média igénybevétele) szabályozza. 6.1.1. A kampányra vonatkozó főbb szabályok A választási kampány a népszavazás kitűzésétől a szavazást megelőző nap 0 óráig tart. A szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig választási kampányt folytatni tilos (kampánycsend). A kampánycsend megsértésének minősül a választópolgárok választói akaratának befolyásolása, így különösen: a választópolgárok számára a kampánytevékenységet folytatók által ingyenesen juttatott szolgáltatás, pártjelvények, zászlók, pártszimbólumok, a jelölő szervezet nevét tartalmazó tárgyak osztogatása, választási plakát elhelyezése, a választói akarat befolyásolására alkalmas információk szolgáltatása elektronikus vagy más úton. 6.1.2. Gyűlés

A választási gyűlések nyilvánosak. A rend fenntartásáról a gyűlés szervezője gondoskodik. A kampány céljára az állami és önkormányzati költségvetési szervek azonos feltételekkel bocsáthatnak rendelkezésre helyiséget és egyéb szükséges berendezést. Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületben kampányt folytatni, gyűlést tartani tilos, kivéve az ötszáznál kevesebb lakosú településen, feltéve, hogy más közösségi célú épület nem áll rendelkezésre. 6.1.3. Plakát A választási kampány végéig a választási kampány résztvevői engedély nélkül készíthetnek plakátot. A plakát olyan sajtóterméknek minősül, amely engedély és bejelentés nélkül előállítható. Egyebekben a plakátra a sajtóról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. Épület falára, kerítésre plakátot elhelyezni kizárólag a tulajdonos, a bérlő, illetőleg – állami vagy önkormányzati tulajdonban lévő ingatlan esetén – a vagyonkezelői jog gyakorlójának hozzájárulásával lehet. Egyes középületeken vagy közterület meghatározott részén plakát elhelyezését a helyi önkormányzat, a fővárosban a fővárosi önkormányzat műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból rendeletben megtilthatja.

43

Állami vagy önkormányzati hatóság elhelyezésére szolgáló épületen vagy azon belül plakátot elhelyezni tilos. A választási kampányt szolgáló önálló hirdető berendezés elhelyezésére a közterülethasználatról szóló jogszabályokat kell alkalmazni. A plakátot úgy kell elhelyezni, hogy az ne fedje más érintett szervezet vagy személy ugyanazon kérdéssel kapcsolatos plakátját, és károkozás nélkül eltávolítható legyen.

A plakátot az, aki elhelyezte, vagy akinek érdekében elhelyezték, a szavazást követő 30 napon belül köteles eltávolítani! 6.2. Közvélemény-kutatás Közvélemény-kutatás az alábbiaknak megfelelően folyhat a szavazás napján: − csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat, − a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe, − a választópolgárokat semmilyen módon nem zaklathatják, csak a kilépőket kérdezhetik meg. 6.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalás ƒ

44

2/2007. (III. 19.) OVB állásfoglalás a kampánycsend egyes kérdéseiről

6.4. Önellenőrző kérdések 44. Mely alapvető jogok érvényesülése szab határt a választási adatok nyilvánosságának? a. a közérdekű adatok megismeréséhez való jog b. a személyes adatok védelméhez való jog c. a magántitok védelméhez való jog 45. Kinek a feladata a választópolgárok tájékoztatása? a. a szavazatszámláló bizottságok delegált tagjaié b. a választási irodáé c. a külképviseleti megfigyelőké 46. Mely internetes oldalon találhatóak a választás napján a részvételi adatok? a. www.valaszt.hu b. www.valasztas.hu c. www.visz.hu 47. Mettől meddig tart a kampánycsend? a. a szavazást megelőző nap 0 órától a szavazás befejezéséig b. a szavazást megelőző 8. naptól c. a szavazás napján reggel 6 órától 19 óráig 48. Középületen vagy közterület egy részén milyen okra hivatkozva lehet megtagadni a plakát kihelyezését? a. a település esztétikai értékének megőrzése céljából megtiltható b. közbiztonsági okokból c. műemlékvédelmi, környezetvédelmi okból* 49. Melyik állítás nem igaz? a. közvélemény-kutatás csak a szavazás napján végezhető* b. a közvélemény-kutatás csak névtelen lehet és az önkéntességen alapulhat c. a közvélemény kutatók nem léphetnek be a szavazóhelyiségbe 50. Jelen lehet-e a sajtó a választási bizottság munkájánál? a. jelen lehet, de a bizottság tevékenységét nem zavarhatja* b. nem, a sajtót a bizottság tájékoztatja c. a szavazatszámlálás során már nem lehet jelen

45

51. Ki felel a választási gyűlés rendjéért? a. a gyűlés szervezője b. a rendőrség c. a helyi választási iroda vezetője 52. Hol nem lehet kampányrendezvényt tartani? a. művelődési ház b. polgármesteri hivatal a törvényben foglalt kivétellel* c. sportcsarnok

46

7.

JOGORVOSLATOK

7.1 A jogorvoslatok fajtái A kifogás a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással benyújtható jogorvoslati eszköz, amellyel bárki élhet. A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozata ellen nyújtható be, azt bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy előterjesztheti. Kizárt a fellebbezés a másodfokon eljárt választási bizottság, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be bármely választópolgár, jelölt, jelölő szervezet, illetőleg az ügyben érintett jogi személy által. A bíróság határozata ellen további jogorvoslatnak helye nincs. A jogorvoslati kérelmek benyújtására a választási eljárásban általában 3 napos határidő áll az érintettek rendelkezésére. A határidőt naptári napokban kell számítani, mégpedig a jogsértés elkövetésétől vagy a sérelmezett választási bizottsági döntés meghozatalának napjától. A határidő jogvesztő, melynek lényege, hogy a késedelem kimentésére, illetve igazolás előterjesztésére nincs mód. Az elkésettség vizsgálatakor azt az időpontot veszik figyelembe, amikor a jogorvoslati kérelem a választási bizottsághoz megérkezett. Így a postai úton előterjesztett jogorvoslati kérelem esetén a postai küldemény késedelmére, a feladás időpontjára hivatkozni nem lehet. A választási bizottság a jogorvoslati ügyben hozott döntését a meghozatal napján írásba foglalja. 7.1.1. A kifogás benyújtása és elbírálása A kifogás választási jogszabály, a választás és a választási eljárás alapelvei (Alkotmány 71. § (1) bekezdése és Ve. 3. §) megsértése esetén nyújtható be.

A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított három napon belül megérkezzen! Ha a kifogást nem az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz nyújtják be, a választási bizottság az ügyet legkésőbb a beérkezését követő napon átteszi az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz – amely köteles az ügyben eljárni. Ilyen esetben a jogorvoslati határidő vizsgálatakor azt az időpontot kell figyelembe venni, amikor a kifogás az első választási bizottsághoz megérkezett. A törvény lehetőséget biztosít arra, hogy a választási bizottság áttételi jogkörét elnökére ruházza át. Ebben az esetben az áttételről a bizottság elnöke dönt. Amennyiben a

47

törvényi határidőn belül a választási bizottság (átruházás esetén annak elnöke) nem él az áttétel lehetőségével, köteles eljárni az ügyben.

A törvény értelmében a kifogásnak tartalmaznia kell: –

a jogszabálysértés megjelölését;

–

a jogszabálysértés bizonyítékait;

–

a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

–

a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A választási bizottság a kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. Áttétel esetén az elbírálási határidő a kifogásnak az elbírálásra jogosult választási bizottsághoz való megérkezésétől számít. A kifogás a választási bizottság határozatának meghozataláig visszavonható, azonban a bizottság az ügyben az eljárást hivatalból folytathatja.

A választási bizottság érdemi vizsgálat nélkül utasítja el a kifogást, ha az: –

elkésett;

–

nem tartalmazza a jogszabálysértés megjelölését;

–

nem tartalmazza a jogszabálysértés bizonyítékait;

–

nem tartalmazza a kifogás benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét. Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a kifogás, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. Ilyenkor azonban a beadványozó megfosztja magát a határozat rövid úton való közlésének lehetőségétől, és előfordulhat, hogy a rövid jogvesztő határidőre tekintettel nem tud fellebbezést benyújtani. Ha a választási bizottság helyt ad a kifogásnak: –

megállapítja a jogszabálysértés tényét;

–

a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől;

–

a választási eljárást vagy annak a jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti.

Ha a választási bizottság a kifogásnak nem ad helyt, azt elutasítja.

48

7.1.2. A fellebbezés benyújtása és elbírálása A fellebbezés a választási bizottság elsőfokú határozatának felülvizsgálatára irányul. Fellebbezést jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen lehet benyújtani. Nincs helye fellebbezésnek a másodfokon eljáró választási bizottság által hozott határozat, valamint az Országos Választási Bizottság határozata ellen.

A fellebbezést úgy kell benyújtani a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál – szavazatszámláló bizottság döntése esetén a területi választási bizottságnál –, hogy az a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen. A határidő jogvesztő! Ha a fellebbezést nem a megtámadott határozatot hozó, hanem a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottságnál nyújtják be, ez nem lehet az elutasítás oka. Ha a beadványozó fellebbezését más választási bizottsághoz (pl. a területi választási bizottság helyett az Országos Választási Bizottsághoz) nyújtja be, áttételnek nincs helye, azt érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. A törvény értelmében a fellebbezésnek tartalmaznia kell: − a fellebbezés jogi alapját, azaz a jogszabályértés megjelölését, a mérlegelésre hivatkozást; − a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − a fellebbezés benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét; A fellebbezésben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bizottság az eddig felmerültekkel együtt értékel. A fellebbezést az ügy összes iratával a beérkezése napján fel kell terjeszteni a fellebbezés elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A felterjesztés során az első fokon eljáró választási bizottság a fellebbezésről kialakított álláspontjáról is nyilatkozhat. A fellebbezésről az azt elbíráló választási bizottság a beérkezéstől számított három napon belül dönt. A fellebbezés – a kifogáshoz hasonlóan – a döntés meghozataláig visszavonható, azonban az eljárás hivatalból való folytatásának ez esetben is helye van. A választási bizottság a fellebbezést érdemi vizsgálat nélkül utasítja el, ha az: − elkésett; − nem tartalmazza a fellebbezés jogi alapját;

49

− a fellebbezés benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét; − továbbá a fellebbezés benyújtásának helye témakörében fentebb ismertetett esetben. Nem utasítható el érdemi vizsgálat nélkül a fellebbezés, ha benyújtója elmulasztotta megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A fellebbezés alapján a másodfokon eljáró választási bizottság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A választási bizottság az elsőfokú határozatot: –

helybenhagyja vagy

–

megváltoztatja.

A bizottságnak tehát érdemben kell döntenie, a sérelmezett döntés megsemmisítésének és az első fokon eljárt választási bizottság új eljárásra utasításának nincs helye. A fellebbezési eljárás során hozott határozatot a másodfokon eljárt választási bizottság közli a fellebbezővel és azokkal, akikkel az elsőfokú határozatot közölték. A másodfokon eljáró választási bizottság a fellebbezés elbírálása érdekében megküldött iratokat a határozat meghozatalát – bírósági felülvizsgálat iránti kérelem benyújtása esetén az annak elbírálását – követően öt napon belül visszaküldi a határozattal együtt az első fokon eljáró választási bizottsághoz. 7.1.3. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem a választási bizottság másodfokú (fellebbezést elbíráló) határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen nyújtható be jogszabálysértésre hivatkozással, illetve a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata ellen. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemre csak akkor kerülhet sor, ha a választási eljárásban a fellebbezési jogot kimerítették, vagy a fellebbezés a törvény rendelkezései szerint kizárt.

A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított három napon belül megérkezzen a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz. Ez alól a szabály alól kivételt jelent az Országos Választási Bizottságnak a szavazólap adattartalma jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálat iránti kérelem, amelyet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a választási bizottság döntését követő napon megérkezzen. A határidő jogvesztő!

50

Ha a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet nem a sérelmezett döntést hozó választási bizottsághoz, hanem pl. másik választási bizottsághoz nyújtják be, azt érdemi vizsgálat nélkül kell elutasítani. A kérelem nem utasítható el, ha a kérelmet az elbírálására jogosult bíróságnál – határidőben – terjesztik elő. Ilyenkor a bíróság gondoskodik az ügy iratai és a felülvizsgálat iránti kérelemről kialakított bizottsági álláspont beszerzéséről.

A törvény értelmében bírósági felülvizsgálat iránti kérelemnek tartalmaznia kell: –

a kérelem jogalapjának megjelölését;

–

a kérelem benyújtójának nevét, lakcímét (székhelyét) és – ha a lakcímétől (székhelyétől) eltér – postai értesítési címét;

–

a kérelem benyújtójának választása szerint telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét. A bírósági felülvizsgálati eljárásban az ügyvédi képviselet kötelező, azonban a jogi szakvizsgával rendelkező személy saját ügyében ügyvédi képviselet nélkül is eljárhat. Az ügyvédi meghatalmazást (jogi szakvizsga letételét igazoló iratot) csatolni kell. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelemben új tények és bizonyítékok is felhozhatók, amelyeket a bíróság az eljárásban már ismert tények és bizonyítékok körében, egyenlő súllyal mérlegel. A kérelem benyújtójának lehetősége van a kérelem visszavonására, ez esetben a bíróság az eljárást megszünteti. A bíróság a kérelemről nemperes eljárásban, három hivatásos bíróból álló tanácsban határoz. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelem alapján a bíróság a sérelmezett határozatot, valamint az azt megelőző eljárást megvizsgálja. A bíróság a kérelmező részére – annak kérésére – biztosítja a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. Ez esetben az ellenérdekű fél számára is lehetővé kell tenni a szóbeli nyilatkozattételt. A bíróság a megtámadott határozatot –

helybenhagyja vagy

–

megváltoztatja.

A bíróság döntése jogerős, ellene további jogorvoslatnak helye nincs! A bírósági felülvizsgálat során hozott határozatot a kérelmezővel és azokkal, akikkel a másodfokú határozatot közölték, a bíróság közli. A határozatok közlésére vonatkozó az alábbiakban ismertetésre kerülő szabályok a bírósági eljárásra is érvényesek.

51

7.2. Speciális jogorvoslatok Az általánostól részben eltérő szabályok érvényesülnek a médiával, a névjegyzékkel, külképviseleti névjegyzékkel, a külképviseleti szavazással, valamint a választás eredményével kapcsolatos jogorvoslatok során. Az oktatási anyag egyes – a konkrét témával foglalkozó – fejezetei az eltérő szabályokat ismertetik. Azokban a kérdésekben, amelyekre nézve a konkrét fejezet nem tartalmaz útmutatást, az általános szabályok – azaz az e fejezetben ismertetett rendelkezések – irányadók. 7.3. Jogorvoslati fórumrendszer az országos népszavazáson Az országos népszavazáson jogorvoslati fórumként eljáró választási bizottságok a következők: A területi választási bizottság ƒ

dönt a népszavazással kapcsolatos, kizárólag az illetékességi területét érintő kifogásról;

ƒ

dönt a szavazatszámláló bizottság határozatai elleni fellebbezésről: ¾ a szavazóhelyiség ellenőrzése, a szavazás törvényes lebonyolításáról való gondoskodás, illetőleg ¾ a szavazás folyamán felmerült vitás kérdésekben hozott döntések esetében; elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást körzeti műsorszolgáltatás esetében.

ƒ

Az Országos Választási Bizottság ƒ

dönt a külképviseleti választási iroda tevékenységével kapcsolatos kifogásról, továbbá minden olyan kifogásról, amely nem tartozik a területi választási bizottság hatáskörébe;

ƒ

dönt a szavazatszámláló bizottságnak a szavazóköri eredmény megállapításával kapcsolatos döntése elleni fellebbezésről, dönt a területi választási bizottság határozata elleni fellebbezésről,

ƒ

elbírálja a sajtó választási kampányban történő részvételével kapcsolatos kifogást országos terjesztésű időszaki lap, hírügynökség, illetőleg országos műsorszolgáltatás esetében.

Az országos népszavazás során jogorvoslati fórumként eljáró bíróságok: Megyei (Fővárosi) Bíróság ƒ

elbírálja a területi választási bizottság másodfokú határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

Legfelsőbb Bíróság ƒ

52

elbírálja az Országos Választási Bizottság első és másodfokú határozatai ellen benyújtott bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet.

7.4. A választási irodák jogorvoslatokkal kapcsolatos feladatai A választási bizottságok titkársági feladatait a választási irodák látják el. Gondoskodnak a bizottsági ülések megszervezéséről, az ülés nyilvánosságáról, a határozatok közléséről és kézbesítéséről, nyilvánosságra hozataláról. Fogadják a jogorvoslati kérelmet elbíráló bizottság, illetőleg bíróság által visszaküldött iratokat és azokat irattározzák. 7.5. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ƒ

26/2006. (XII. 5.) OVB állásfoglalás a jogorvoslattal kapcsolatos határidők számításáról

ƒ

8/2006. (III. 28) OVB állásfoglalása a kifogás benyújtására nyitvaálló határidőről folyamatos tevékenység esetén

ƒ

5/2006. (II. 23.) OVB állásfoglalás a kifogás benyújtására jogosultak köréről

ƒ

4/2006. (II. 16.) OVB állásfoglalás a választási eljárás határidőiről

ƒ

1/2006. (II. 2.) OVB állásfoglalás a választási bizottságok határozatainak a jogorvoslattal kapcsolatos tájékoztatásáról

53

7.6. Önellenőrző kérdések 53. Melyek a választási bizottságok által elbírálható jogorvoslati kérelmek formái? a. panasz és kifogás b. kifogás és fellebbezés c. kifogás, fellebbezés, felülvizsgálati kérelem 54. Milyen eset(ek)ben dönt a területi választási bizottság döntése elleni fellebbezésről az Országos Választási Bizottság? a. A területi választási bizottság minden döntése ellen a megyei(fővárosi) bírósághoz lehet fordulni. b. A szavazatszámláló bizottságnak a szavazás levezetése, a szavazás törvényes rendjének fenntartása körében, illetőleg a szavazás folyamán felmerülő vitás kérdésekről hozott döntései ellen benyújtott fellebbezésről hozott határozata ellen lehet az Országos Választási Bizottsághoz fordulni. c. A területi választási bizottság által elbírált kifogás ellen benyújtott fellebbezésről dönt az Országos Választási Bizottság. 55. Mely választási szervhez kell benyújtani a fellebbezést? a. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál (SZSZB döntése elleni fellebbezés esetén az elbírálásra jogosult választási bizottságnál) kell előterjeszteni. b. A fellebbezést a lakóhely szerint illetékes szavazatszámláló bizottságnál kell előterjeszteni. c. A fellebbezést az elbírálásra jogosult választási bizottságnál kell előterjeszteni. 56. Mik a kifogás érdemi elbírálásának alapvető feltételei? a. A jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétől (székhelyétől) eltérő postai értesítési címe. b. A kifogás bizonyítékainak megjelölése és az értesítési cím. c. A jogszabálysértés megjelölése, annak bizonyítékai, illetve a kifogás benyújtójának neve, lakcíme (székhelye) és lakhelyétől (székhelyétől) eltérő postai értesítési címe, valamint a kifogás benyújtójának választása szerint telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme, illetőleg kézbesítési megbízottjának neve és telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme.

54

57. Mi a jogkövetkezménye annak, ha a kifogás benyújtója a beadványban elmulasztja megjelölni telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét, illetőleg kézbesítési megbízottjának nevét és telefaxszámát vagy elektronikus levélcímét? a. A kifogást érdemi vizsgálat nélkül el kell utasítani. b. A határozatot – ha a kifogás benyújtója a bizottság ülésén nincs jelen – nem lehet rövid úton közölni c. A jogorvoslati határidő a kézbesítés idejével meghosszabbodik. 58. Mi a jogorvoslati kérelmek elbírálásának általános határideje? a. A kérelmet a benyújtásától számított három napon belül kell elbírálni. b. Legkésőbb a jogorvoslati kérelem benyújtását követő napon el kell bírálni. c. Az államigazgatási eljárásra irányadó harmincnapos határidőt kell alkalmazni. 59. Mi a bíróság eljárásának speciális feltétele? a. Az illeték megfizetése. b. A kötelező ügyvédi képviselet. c. A fellebbezési jog kimerítése. 60. Mik a jogkövetkezmények, ha az eljáró bizottság a kifogásnak helyt ad? a. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárást vagy annak jogorvoslattal érintett részét megsemmisíti és megismételteti. b. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől, a választási eljárás vagy annak jogorvoslattal érintett része megsemmisítése és megismételtetése céljából továbbítja a kifogást a hatáskörrel rendelkező bíróságnak. c. Ha a választási bizottság a kifogásnak helyt ad, megállapítja a jogszabálysértés tényét, a jogsértőt eltiltja a további jogszabálysértéstől. 61. Mi a határozatok közlésének határideje? a. A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat. b. A határozatot annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel, illetve azzal, akire a határozat jogot vagy kötelezettséget keletkeztet vagy származtat.

55

c. A határozatot – ha jelen van vagy ha telefaxszáma vagy elektronikus levélcíme rendelkezésre áll – annak meghozatala napján közölni kell a kérelmezővel. 62. Mi az Országos Választási Bizottság szavazólap adattartalmának jóváhagyásával kapcsolatos döntése elleni bírósági felülvizsgálati kérelem benyújtásának határideje? a. Úgy kell benyújtani, hogy a felülvizsgálati kérelem az OVB döntését követő 3 napon belül megérkezzen. b. A felülvizsgálati kérelmet legkésőbb a határozatról való tudomásszerzést követő napon be kell nyújtani. c. A felülvizsgálati kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a határozat meghozatalát követő napon megérkezzen. 63. Van-e eltérés az általános és az eredmény elleni fellebbezéssel kapcsolatos határidők esetében? a. Nincs. b. Igen, a határidő ebben az esetben nem jogvesztő. c. Igen, a fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb az eredményt megállapító döntést követő napon megérkezzen. 64. Mely választási szerv bírálja el a külképviseleti választási iroda működésével kapcsolatos kifogást? a. Az Országos Választási Iroda. b. A kifogástevő lakóhelye szerinti területi választási iroda. c. Az Országos Választási Bizottság. 65. Kifejtheti-e véleményét a bírósági eljárásban a megtámadott határozatot hozó bizottság? a. Igen, megküldheti a bíróságnak a kérelemről kialakított álláspontját tartalmazó nyilatkozatot. b. Igen, kötelező a felterjesztett iratokhoz mellékelni a bizottsági véleményt. c. A törvény pontosan előírja a felterjesztés tartalmát, ettől a választási bizottság nem térhet el, így semmilyen iratot nem mellékelhet a felterjesztéshez. 66. Ki nyújthat be kifogást a választási törvények megsértésére hivatkozva? a. A jelölő szervezet és az érintett választópolgár, illetve jogi személy. b. A népszavazást kezdeményező illetve képviselője. c. Bárki.

56

67. Bírósági felülvizsgálat iránti kérelem esetén mi a felterjesztés határideje és tartalma? a. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet a sérelmezett határozattal, legkésőbb a beérkezést követő napon kell felterjeszteni. b. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot, a bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet beérkezése napján fel kell terjeszteni. c. A felterjesztésnek tartalmaznia kell az ügyben keletkezett összes iratot. A bírósági felülvizsgálat iránti kérelmet úgy kell felterjeszteni, hogy a bíróság az ügy elbírálásához rendelkezésre álló határidőn belül dönthessen. 68. Mi a bírósági felülvizsgálat iránti kérelem jogalapja? a. Jogszabálysértés vagy a választási bizottság mérlegelési jogkörben hozott határozata. b. A választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértése. c. Nem kell a jogalapot megjelölni, elég utalni arra, hogy a kérelmező nem ért egyet a döntéssel. 69. A bírósági eljárásban… a. a megtámadott határozat helybenhagyható vagy megváltoztatható, illetőleg a megtámadott határozatot hozó választási bizottság új eljárásra utasítható. b. a megtámadott határozatot hozó választási bizottság új eljárásra utasítható. c. a megtámadott határozat helybenhagyható vagy megváltoztatható. 70. A bírósági döntés ellen milyen jogorvoslat vehető igénybe? a. A bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani az Alkotmánybírósághoz. b. A bíróság döntése ellen felülvizsgálati kérelmet lehet benyújtani a Legfelsőbb Bírósághoz. c. A bíróság döntése ellen további jogorvoslatnak helye nincs. 71. Mi a választás eredményét megállapító határozat elleni felülvizsgálati kérelem elbírálásának határideje? a. A beérkezéstől számított három nap. b. Egy munkanap. c. A megérkezést követő egy nap.

57

72. A területi választási bizottság által elbírált kifogás, fellebbezés esetében hová kell benyújtani a további jogorvoslati kérelmet? a. A területi választási bizottsághoz. b. A megyei bírósághoz. c. Az Országos Választási Bizottsághoz. 73. A hiányosan benyújtott kifogás… a. esetében a benyújtót hiánypótlásra fel kell szólítani. b. elutasítható. c. érdemi vizsgálat nélkül elutasítandó. 74. A jogorvoslati kérelem benyújtója tehet-e szóbeli nyilatkozatot? a. A választási bizottság kérésére köteles meghallgatni a kérelmezőt, ebben az esetben – ha jelen van – az ellenérdekű fél számára is biztosítani kell a szóbeli nyilatkozattétel lehetőségét. b. A választási bizottság köteles meghallgatni a kérelem benyújtóját. A szóbeli nyilatkozattétel joga az ellenérdekű felet csak kérelme esetén illeti meg. c. A választási bizottság eljárása szigorúan írásbeli, szóbeli nyilatkozattételre nincs lehetőség.

58

8.

A JEGYZŐKÖNYVVEZETŐ FELADATAI

8.1. A jegyzőkönyvvezető jogállása A szavazatszámláló bizottság munkáját jegyzőkönyvvezető segíti. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda tagja, akit a helyi választási iroda vezetője határozatlan időre bíz meg. A jegyzőkönyvvezető a helyi választási iroda vezetője előtt esküt tesz. Jegyzőkönyvvezetővé köztisztviselő vagy közalkalmazott bízható meg.

A jegyzőkönyvvezető a vele szemben felmerült kizárási okot (Ve. 37. § (2) bekezdés) haladéktalanul köteles közölni a helyi választási iroda vezetőjével, aki őt megbízatása alól felmenti. A jegyzőkönyvvezetőnek a népszavazási feladatok ellátásával kapcsolatban a polgármester, a képviselő-testület és annak tisztségviselője nem adhat utasítást. A jegyzőkönyvvezető köteles feladatait a helyi választási iroda vezetőjének utasításai szerint munkaidőn túl is ellátni, és a szakmai felkészülését segítő oktatásban, illetőleg a szavazás igazgatási próbáján részt venni. 8.2. A jegyzőkönyvvezető feladatai A jegyzőkönyvvezető feladatai két csoportra oszthatók. Egyrészt segítséget nyújt a szavazatszámláló bizottság tevékenységéhez, másrészt önálló felelősséggel végez bizonyos feladatokat. A jegyzőkönyvvezető: –

Közreműködik a szavazóhelyiség szabályszerű berendezésében (pl. szavazófülke megfelelő elhelyezése, urnák szabályszerű lezárása), biztosítja a szavazatszámláló bizottság munkájának feltételeit.

–

Előkészíti és rögzíti a szavazatszámláló bizottság döntéseit, intézkedéseit (jegyzőkönyvben, illetve határozati formában).

–

A szavazatszámláló bizottság döntése alapján kezeli a névjegyzéket, vezeti a visszautasítottak és a mozgóurnát kérők jegyzékét.

–

A szavazatszámlálás eredményének megfelelően – a szavazatszámláló bizottság utasítása szerint – kitölti a szavazóköri jegyzőkönyvet.

–

Elkészíti – szükség esetén kézi másolással – a szavazóköri jegyzőkönyv másolatát a delegált tagok részére.

–

Közreműködik a szavazóurnának és a választási iratoknak a helyi választási irodához történő beszállításában.

59

–

Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben a szavazatszámláló bizottság döntése alapján vezeti az igazolással szavazók jegyzékét.

–

Vezeti a napközbeni jelentéshez szükséges számlálólapot és 7.00, 9.00, 11.00, 13.00, 15.00 és 17.30 órakor adatot szolgáltat a helyi választási irodának.

–

A szavazás közben történt rendkívüli eseményekről a helyi választási iroda vezetőjét tájékoztatja, az erről szóló jegyzőkönyv másolatát részére továbbítja.

–

Kitölti, aláírja és továbbítja az adatlapot.

Fontos, hogy a jegyzőkönyvvezető jó munkakapcsolatot alakítson ki a bizottság elnökével és tagjaival, és úgy segítse munkájukat, hogy az ne tűnjék a döntésekbe történő beavatkozásnak! 8.2.1. A szavazás előkészítése A szavazás napján reggel a jegyzőkönyvvezető – a helyi választási iroda vezetőjének utasítása szerint – közreműködik a választási iratok szavazókörbe szállításában. A szavazás megkezdése előtt a szavazatszámláló bizottság tagjaival együtt megvizsgálja, hogy a helyiség berendezése alkalmas-e a szavazás lebonyolítására, ellenőrzi a szükséges iratok és nyomtatványok meglétét.

FIGYELEM! A választási iratok, nyomtatványok elhelyezését követően a szavazás megkezdéséig az SZSZB és a választási iroda tagjain kívül más nem tartózkodhat a szavazóhelyiségben! 8.2.2. A szavazás megkezdése A jegyzőkönyvvezető ügyel arra, hogy a szavazóhelyiség 6.00 órakor kinyithasson. A szavazás megkezdésének időpontját a jegyzőkönyvvezető felvezeti a szavazóköri jegyzőkönyv A oldalára. A jegyzőkönyvvezető az elsőként szavazó választópolgár megérkezésekor szükség esetén felhívja a figyelmet az urnák hitelesítésére, az ellenőrzőlap kitöltésére és urnába helyezésére. Az ellenőrző lap hiányában ugyanis a szavazás nem tekinthető kétséget kizáróan érvényesnek. A jegyzőkönyvvezető az elsőként szavazó választópolgár szavazását követően aláíratja szavazóköri jegyzőkönyv A oldalát a szavazatszámláló bizottság jelen lévő tagjaival, majd az erre biztosított helyen maga is aláírásával látja el a jegyzőkönyv A oldalát. FIGYELEM! A szavazóköri jegyzőkönyv D oldalát ekkor még tilos aláírni!

60

8.2.3. A rend fenntartása a szavazóhelyiségben

Az SZSZB elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és környékén a rendet fenntartsák, ennek érdekében mindenkire kötelező intézkedést tehet. A szavazóhelyiséget a szavazás alatt nem lehet bezárni, és a szavazást nem lehet meghosszabbítani, vagy – rendkívüli esemény kivételével – szüneteltetni. Ha a szavazás napján az SZSZB tagjainak száma három (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je négy) fő alá csökken, vagy a szavazás más elháríthatatlan külső ok folytán lehetetlenné válik, a szavazást fel kell függeszteni, az urnát, továbbá az iratokat zárolni, és a felfüggesztés tényéről a HVI vezetőjét haladéktalanul értesíteni kell. Az SZSZB és a választópolgárok részére a szavazóhelyiségben és a szavazófülkében (rögzítve) tollat kell elhelyezni. Az SZSZB a szavazóhelyiségben csak a hivatalosan elhelyezett, megfelelő módon rögzített tollat használhatja. E toll és a hivatalos iratok kivételével az SZSZB a szavazás alatt más, adatrögzítésre vagy adattovábbításra alkalmas eszközt nem használhat. 8.2.4. A szavazás A szavazás ideje alatt a választópolgárok a szavazóhelyiségben csak a választójoguk gyakorlásához szükséges ideig tartózkodhatnak. A választópolgár az erre kijelölt szavazóhelyiségben, vagy – kivételes esetben, mozgóurnával – ott szavazhat, ahol éppen tartózkodik. A szavazóhelyiségben az a választópolgár szavazhat, aki a névjegyzékben szerepel.

FIGYELEM! A Ve. 2007. évi módosítása következtében (az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör kivételével) az SZSZB nem vehet fel választópolgárt a névjegyzékbe! Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je pedig csak az oda szóló igazolással rendelkezőket veheti fel a névjegyzékbe. A Ve. 2007. évi módosítása szerint a mozgásában gátolt választópolgár csak írásban kérheti, hogy mozgóurnával szavazhasson. Az írásbeli kérelmet a szavazás napja előtt a HVI vezetőjéhez, a szavazás napján az SZSZB-hez kell eljuttatni. A mozgóurnát az SZSZB legalább két tagja viszi ki, és csak az SZSZB illetékességi területén belülre. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókörben az eredetileg is a szavazókör névjegyzékébe tartozó választópolgárok tekintetében az SZSZB szintén csak illetékességi területén belülre viheti ki a mozgóurnát, az igazolással rendelkező választók esetében azonban az egész településen köteles ezt teljesíteni. A jegyzőkönyvvezető vezeti a mozgóurnát kérők nyilvántartását. Az SZSZB megállapítja a szavazni kívánó polgár személyazonosságát, lakcímét és azt, hogy szerepel-e a névjegyzékben.

61

A választópolgár a személyazonosságát és a lakcímét a következő, magyar hatóság által kiállított, érvényes igazolványok bemutatásával igazolhatja: a) a lakcím igazolására is alkalmas, érvényes személyazonosító igazolvánnyal; b)

lakcímigazolvánnyal és − személyazonosító igazolvánnyal, − útlevéllel, − 2001. január 1-jét követően kiállított (kártya formátumú) vezetői engedéllyel.

Az SZSZB visszautasítja azt a polgárt, aki nem tudja személyazonosságát és lakcímét megfelelően igazolni vagy nem szerepel a névjegyzékben, illetőleg igazolással nem az erre kijelölt szavazókörben kíván szavazni. Az igazolással szavazásra kijelölt szavazókör SZSZB-je visszautasítja a polgárt akkor is, ha az nem szerepel a névjegyzékben és igazolást sem tud bemutatni, vagy igazolása másik településre szól. A visszautasításról az SZSZB döntést hoz, melyet határozati formában kell rögzíteni és a visszautasított polgárt fel kell venni a visszautasítottak jegyzékére. Amennyiben a szavazásnak nincs akadálya, az SZSZB a választópolgár jelenlétében lepecsételi a szavazólapokat, majd azokat a borítékkal együtt részére átadja. A szavazólap átvételét a választópolgár a névjegyzéken saját kezű aláírásával igazolja. Írásképtelen választópolgár helyett – e tény feltüntetésével – az SZSZB két tagja írja alá a névjegyzéket. Amennyiben a választópolgár nem írásképtelen, de mégsem hajlandó aláírni a névjegyzéket, célszerű őt külön tájékoztatni azért, hogy a többi szavazópolgárt a szavazásban ne akadályozza. Ilyenkor az SZSZB tájékoztatja őt arról, hogy az aláírás célja a szavazólap átvételének igazolása. Ha a választópolgár a névjegyzéket ekkor sem hajlandó aláírni, a szavazólapokat ettől függetlenül oda kell adni neki. Ilyen esetben az aláírás megtagadásának tényét az SZSZB a névjegyzékre rávezeti, s két tagja aláírja. Az SZSZB szükség esetén – a választópolgár befolyásolása nélkül – elmagyarázza a szavazás módját. A választópolgárnak a szavazáshoz szavazófülke áll rendelkezésre, azonban ennek használatára nem kötelezhető. A szavazólap kitöltésének ideje alatt csak a szavazó tartózkodhat a szavazófülkében. Az a választópolgár, aki nem tud olvasni, vagy akit testi fogyatékossága vagy egyéb ok akadályoz a szavazásban, más választópolgár – ennek hiányában az SZSZB két tagjának – segítségét igénybe veheti. Ha a választópolgár a borítéknak az urnába helyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, egy alkalommal kérheti annak cseréjét. A rontott szavazólapot ekkor be kell vonni. Az SZSZB elnöke a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárja. Azok a választópolgárok, akik a szavazóhelyiségben vagy annak előterében tartózkodnak, még szavazhatnak. Ezt követően a szavazást le kell zárni.

62

Ha a szavazóhelyiségben fénymásolási lehetőség nincs, a szavazás befejezéséig a jegyzőkönyvvezető a szavazóköri jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányokat készít elő (az SZSZB megbízott tagjai részére készítendő másolati példányhoz). 8.2.5. A szavazás lezárását követő, az urna felbontását megelőző feladatok

FIGYELEM! Az SZSZB jelen lévő tagjai együttesen kötelesek a szavazatok megszámlálásában részt venni! A következő feladatok végrehajtásáról az itt leírt sorrendben kell gondoskodni. ƒ

Az SZSZB a jegyzőkönyv D oldalán feltünteti, hogy a szavazás mikor fejeződött be.

ƒ

Az SZSZB a fel nem használt szavazólapokat kérdésenként megszámolja, külön-külön kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A fel nem használt szavazólapok számát kérdésenként beírja a szavazóköri iratok visszaadására szolgáló átvételi elismervény megfelelő rovataiba.

ƒ

Az SZSZB elcsomagolja a fel nem használt borítékokat.

ƒ

Az SZSZB a rontott szavazólapokat megszámlálja, ezt a számot – mindegyik kérdésre vonatkozóan külön-külön – feltünteti a jegyzőkönyv C oldalán, a rontott szavazólapokat kötegbe foglalja, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül abból szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni.

ƒ

A jegyzőkönyvvezető a névjegyzék alapján kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv A, B, C és D rovatait, valamint a visszautasított polgárok jegyzéke alapján az E rovatot. o Az A rovatba a szavazás megkezdésekor a névjegyzéken szereplő választópolgárok száma kerül. o A B rovatba a szavazás napján a szavazatszámláló bizottság által a névjegyzékbe felvett választópolgárok számát kell beírni. Ez a szám az igazolással szavazásra ki nem jelölt szavazókör esetében nulla. o A C rovatba a névjegyzékben a szavazás befejezésekor szereplő választópolgárok számát kell beírni. (C=A+B) o A D rovatba kerül a visszautasított választópolgárok száma, mely a visszautasítottak jegyzékén szereplő személyek számával azonos. o Az E rovatba kerül a szavazóként megjelentek száma. Ez nem más, mint azon választópolgárok száma, akik saját kezű aláírásukkal ellátták a névjegyzéket illetőleg (írásképtelen vagy aláírást megtagadó választópolgár esetén) helyettük a SZSZB két tagja aláírta azt.

ƒ

Az SZSZB ellenőrzi az urna sértetlenségét.

63

8.2.6. Az urna felbontását követő feladatok Az SZSZB felbontja és kiüríti az urnát, és meggyőződik az ellenőrző lap meglétéről. Ha az urnában nincs benne az ellenőrző lap, az SZSZB dönt arról, hogy az urnában lévő szavazólapokat érvényteleníti-e, vagy az ellenőrző lap hiánya ellenére azokat megszámlálja, és figyelembe veszi az eredmény megállapításánál. Az SZSZB döntését határozatban rögzíti. 8.2.7. A szavazatok első megszámlálása

FIGYELEM! A következő feladatokat minden népszavazási kérdés tekintetében külön-külön el kell végezni, az alábbi sorrendben. –

Az SZSZB kérdésenként megszámolja az urnában lévő szavazólapokat, azok számát a jegyzőkönyvvezető beírja az adatlap és a jegyzőkönyv F rovatába.

–

A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap és a jegyzőkönyv G rovatát.

–

Az SZSZB a szavazólapokból két csoportot képez:

Az 1. csoportba az érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek. A 2. csoportba az érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok kerülnek. A 3. csoportba azok a szavazólapok kerülnek, amelyekről nem tudja az SZSZB az első vizsgálatkor eldönteni, hogy az 1. vagy a 2. csoportba tartozik. 1.

2.

3.

érvénytelen szavazatot tartalmazó szavazólapok

érvényes szavazatot tartalmazó szavazólapok

Vitatott szavazólapok

oka: –

nincs lebélyegezve

–

–

az IGEN és NEM válaszra egyaránt szavazott

a szavazólap bélyegezve

–

a választópolgár az IGEN vagy NEM válasz alatti körbe tollal elhelyezett egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott (A szavazat érvényességét nem befolyásolja, ha a választópolgár a kérdést vagy a választ áthúzta, vagy aláhúzta, bármilyen megjegyzést írt a szavazólapra, ha egyébként

–

az IGEN és NEM válasz egyikére sem szavazott

–

nem az IGEN vagy NEM válasz alatti körben elhelyezett, egymást metsző két vonallal (+ vagy X) szavazott

64

le

van

–

toll helyett ceruzát használt

szabályosan szavazott.)

–

Az SZSZB megszámlálja az érvénytelen és az érvényes szavazólapokat, valamint a vitatott szavazólapokat (ha van ilyen).

–

A jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap H és I és L rovatát.

–

Az SZSZB az érvényes szavazatokból további két csoportot (IGEN-NEM) képez, és megszámlálja azokat: IGEN szavazatok

–

NEM szavazatok

A számlálás eredményének megfelelően a jegyzőkönyvvezető kitölti az adatlap J és K rovatait.

8.2.8. Az adatlap továbbítása Ha a szavazatok első megszámlálása valamennyi népszavazási kérdés tekintetében megtörtént, és az adatlap teljes mértékben kitöltésre került, a jegyzőkönyvvezető az adatlapot aláírja, lebélyegzi és annak adatait - a helyi választási iroda vezetője utasítása szerint – telefonon, telefaxon vagy az adatlapok továbbításával haladéktalanul megküldi a helyi választási irodához. Telefonon történő adatközlés esetében az adatvédelem biztosítása érdekében mind a szavazatszámláló bizottság mellett működő jegyzőkönyvvezetők, mind a választási iroda tagjai az alábbiak szerint kötelesek eljárni: Adatközlés a hívó és a hívott fél közötti azonosítási utasítás betartásával történik. Az azonosítás az adatközlő és az adatot fogadó jogosultságának megállapítására szolgál. A hívó és a hívott fél azonosítása során be kell mondani a jegyző által előre megadott jelszót. Ezeknek egyezőségét ellenőrizni kell. Az adatlap teljes adattartalmának bemondása, illetve leírása után az adatokat a hívott félnek a hívó részére vissza kell olvasni és szükség esetén azokat pontosítani kell. 8.2.9. A jegyzőkönyvi eredmény megállapítása

FIGYELEM! A következő feladatokat minden népszavazási kérdés tekintetében külön-külön el kell végezni, az alábbi sorrendben. – Az SZSZB dönt a vitatott szavazólapokról és azokat – minősítésük alapján – hozzáadja az érvénytelen, illetőleg érvényes (azon belül IGEN-NEM minősítésű) szavazólapokhoz. –

Az SZSZB ismételten megszámlálja az érvénytelen szavazatokat tartalmazó szavazólapokat, majd az érvénytelenség okát minden érvénytelen szavazólap hátoldalára rávezeti, és azt az SZSZB jelen lévő tagjai aláírják.

–

A jegyzőkönyvvezető kitölti a jegyzőkönyv H rovatát. 65

–

Az SZSZB kötegbe foglalja az érvénytelen szavazólapokat, és a köteget lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.

–

Az SZSZB ismételten megszámlálja a válaszonként (IGEN-NEM) csoportosított érvényes szavazólapokat.

–

A számlálás eredményét a jegyzőkönyvvezető a szavazóköri jegyzőkönyv I, J és K rovatában rögzíti.

–

Az SZSZB az érvényes szavazólapokat válaszonként (IGEN-NEM) kötegbe foglalja, és a kötegeket lezárja úgy, hogy a pecsét megsértése nélkül szavazólapot ne lehessen kivenni, illetőleg betenni. A kötegekre rá kell írni a szavazókör sorszámát és a kötegben lévő szavazólapok számát.

Előfordulhat az az eset, hogy az urnában az adott kérdéshez több szavazólapot találnak, mint ahány polgár szavazott (G rovatok értéke pozitív). Ekkor a következő módosításokat kell elvégezni: –

Az érvényes "IGEN" (J rovatok) és az érvényes "NEM" (K rovatok) szavazatok számából le kell vonni a többlettel egyező számú érvényes szavazatot.

–

Ha így akár az "IGEN", akár a "NEM" válaszra leadott szavazatok száma 0 alá csökkenne: az "IGEN" és a "NEM" szavazatokból ugyanannyit kell levonni, de egyik sem csökkenhet 0 alá.

–

Az érvényes szavazatok számát csökkenteni kell a ténylegesen levont szavazatok számával, míg az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel meg kell növelni.

A fentiek végrehajtásáról az eset leírásával, a számok pontos feltüntetésével külön jegyzőkönyvet kell felvenni, és azt a szavazóköri jegyzőkönyvhöz kell mellékelni. A szavazatokat legalább kétszer meg kell számlálni. Eltérés esetén az ismételt számlálást addig kell folytatni, amíg annak eredménye valamely megelőző számlálás eredményével azonos nem lesz. Az SZSZB saját elhatározásából is elrendelheti a szavazólapok további ismételt megszámlálását. A szavazatok megszámlálásainak számát (beleértve az adatlap kitöltését megelőző és az azt követő számlálásokat is) a szavazóköri jegyzőkönyv C oldalán rögzíteni kell. 8.2.10. A szavazatszámlálást követő feladatok A jegyzőkönyvek D oldalát az SZSZB jelen lévő tagjai és a jegyzőkönyvvezető aláírják, majd azt le kell bélyegezni. A jegyzőkönyv egy-egy másolati példányát a szavazatszámláló bizottság átadja a megbízott tagoknak. A másolati példány átvételét a megbízott tag jegyzőkönyv D oldalán aláírásával igazolja. A másolatokat minden esetben az SZSZB elnöke hitelesíti (aláírással és bélyegzővel látja el). Ha fénymásolási lehetőség nincs, a másolatot a jegyzőkönyvvezető kézírással készíti el. (E célból a jegyzőkönyvnyomtatványból tartalék példányok állnak rendelkezésre.) 66

Az SZSZB a szavazás során felhasznált és fel nem használt (az előzőekben írtak szerint kötegelt és pecséttel lezárt) szavazólapokat az urnába, az egyéb választási iratokat a szállítódobozba helyezi, és a jegyzőkönyvekkel együtt a helyi választási irodához szállítja. A szavazatszámláló bizottság, mint testület felel az iratok hiánytalan beszállításáért, így együttesen kell ezt elvégezniük! 8.3. Kapcsolódó OVB állásfoglalások ƒ

10/2006. (III. 30.) az adatrögzítő és adathordozó eszközök használata a szavazatszámláló bizottságokban

ƒ

9/2006. (III. 30.) OVB állásfoglalás a szavazólapok szavazóhelyiségen kívülre viteléről

ƒ

19/2002. (IV. 18.) OVB állásfoglalás a szavazás titkosságának egyes kérdéseiről

67

8.4. Önellenőrző kérdések 75. Tagja - e a jegyzőkönyvvezető a szavazatszámláló bizottságnak? a. igen b. igen, de a döntések meghozatalában nem vehet részt c. nem, a helyi választási iroda tagjaként dolgozik a bizottság mellett 76. A felsoroltak közül ki nem lehet jegyzőkönyvvezető? a. a polgármesteri hivatal költségvetési ügyintézője b. az általános iskola pedagógusa c. a települési vízmű Kft könyvelője 77. A szavazókörben olyan választópolgár szavazott, aki a szomszédos helyiségben működő szavazókör névjegyzékén szerepel. Mi a teendő? a. semmit sem kell tenni, egy szavazatnak nincs jelentősége b. a szavazatok megszámlálásakor minden kérdésre leadott érvényes IGEN és NEM szavazatok számát egy - egy szavazattal csökkenteni, az érvénytelen szavazatok számát ugyanennyivel emelni kell c. az ügyet meg kell beszélni a másik szavazatszámláló bizottság elnökével 78. A szavazás napján 19 óra előtt néhány perccel egy választópolgár feleségével üzen a szavazatszámláló bizottságnak, hogy közlekedési dugóba került, kb. 19.15-re megérkezik, kéri tegyék lehetővé a szavazást. a. a bizottság a szavazást határozatával 19.15-ig meghosszabbítja b. tájékoztatják, hogy a szavazás meghosszabbítására törvényes lehetőség nincs, csak akkor szavazhat, ha 19.00 óráig odaér c. közlik a feleséggel, hogy a szavazóhelyiséget 19.00 órakor bezárják, de csak kopogjon be a férje, majd beengedik és szavazhat 79. Az igazolással szavazók jegyzékére fel kell venni: a. minden választópolgárt, akik a szavazatszámláló bizottság a szavazás napján felvett a névjegyzékbe bármely szavazókörben b. csak az igazolással lakóhelyüktől távol szavazó választópolgárokat, és csak abban a szavazókörben, amely az igazolással szavazásra ki van jelölve c. azokat, akiknek lakcíme csak az adott település megnevezését tartalmazza

68

80. A szavazatszámláló bizottság egyik megbízott tagja kéri a szavazatszámláló bizottság elnökét, hogy részére a kitöltést követően a szavazókörben haladéktalanul adják át a jegyzőkönyvet, mert az utolsó vonatot el kell érnie. A szavazatszámláló bizottság elnöke: a. megkéri a jegyzőkönyvvezetőt, hogy fénymásoló hiányában kézírással töltsön ki egy másolati példányt a megbízott tag részére b. elutasítja a kérést azzal, hogy a szavazást követő három napon belül a helyi választási iroda vezetőjétől lehet kérni a másolatot c. megtagadja a kérést, mert nincs a szavazókör épületében fénymásoló 81. A szavazatszámláló bizottságnál bejelenti egy választópolgár, hogy a választói akaratát befolyásoló plakátokat látott a szavazóhelyiséghez vezető úton. Kéri ezek eltávolítását. a. az SZSZB a kérést hatáskör hiányában megtagadja b. az SZSZB 2 tagja eltávolítja a plakátokat c. az SZSZB felfüggeszti a szavazást, hogy meggyőződjön a bejelentés valódiságáról 82. Az idős választópolgár a szavazóhelyiségben lévő iskolapadban foglal helyet és így akarja kitölteni a szavazólapot. a. a szavazatszámláló bizottság tudomásul veszi, hogy nem kívánja a fülkét használni b. a szavazatszámláló bizottság elnöke felszólítja a választópolgárt a fülke használatára c. a szavazatszámláló bizottság két tagja a választópolgárt a fülkébe kíséri, mert annak használata kötelező 83. A szavazóhelyiségben ismerősök találkoznak. Bevárják egymást, és szavazás után leülnek a szavazóhelyiség sarkában lévő asztalhoz beszélgetni. a. a szavazatszámláló bizottság nem teszi szóvá a dolgot, mert halkan beszélgetnek, nem zavarnak senkit b. a szavazatszámláló bizottság elnöke udvariasan figyelmezteti a választópolgárokat, hogy csak szavazatuk leadásához szükséges ideig tartózkodhatnak a szavazóhelyiségben c. a szavazatszámláló bizottság egyik tagja figyelmezteti őket, hogy beszélgetésük sérti a kampánycsendet

69

84. Mozgóurnát igényel a településen lévő szociális otthon néhány gondozottja. A szavazatszámláló bizottság mozgóurnát szállító két tagjától olyanok is kérik hogy szavazhassanak, akik azt nem jelentették be a szavazatszámláló bizottságnak. a. a mozgóurnát kezelő két szavazatszámláló bizottsági tag tájékoztatja az érintetteket, hogy a mozgóurnás szavazást írásban a bizottságtól kell igényelni b. a náluk lévő - rontott szavazólapok cseréjét szolgáló - tartalék szavazólapok felhasználásával megengedik a szavazást c. csak az ágyban fekvő, láthatóan mozgásképtelen személyek szavazását teszik lehetővé 85. Az idős választópolgár csökkent látása miatt a szavazólapot egyedül nem tudja kitölteni. Kéri, hogy a kíséretében levő - választójoggal rendelkező - unokája segítségét vehesse igénybe. a. a szavazatszámláló bizottság a kérést tudomásul veszi b. a szavazatszámláló bizottság elnöke közli, hogy erre nincs lehetőség c. az unoka, mint hozzátartozó befolyásolhatja a szavazót, ezért a szavazatszámláló két tagjának segítségét kell igénybe vennie 86. A választópolgár kifogásolja, hogy a szavazatszámláló bizottság nem adott a szavazólap mellé borítékot. a. egyszerűbb, gyorsabb a szavazatszámlálás, ha nem kell a szavazólapot kiszedegetni a borítékból b. a jegyzőkönyvvezető javaslatára takarékossági okból nem adnak borítékot c. a szavazatszámláló bizottság elnöke elnézést kér, a hiányt pótolja és gondoskodik arról, hogy minden választópolgár részére adjanak borítékot is 87. A választópolgár a szavazólapot tartalmazó borítékot bedobja az urnába, majd közli, hogy a kitöltést elrontotta, és új szavazólapot kér. a. a szavazatszámláló bizottság új szavazólapot ad ki részére b. az esetről jegyzőkönyvet vesz fel, azt a választópolgárral aláíratja, majd átadja részére az új szavazólapot c. a szavazatszámláló bizottság a kérést elutasítja, tájékoztatja a választópolgárt, hogy csak az urnába történő bedobás előtt cserélheti ki a szavazólapot

70

9. A NAPKÖZBENI JELENTÉSEK, AZ ADATLAPOK ÉS A JEGYZŐKÖNYVEK FELDOLGOZÁSA

A napközbeni jelentések, illetőleg az adatlapok fogadásához az ügyviteli folyamat pontos megszervezése szükséges. A helyi adottságok számbavételével a várható adatmennyiség feldolgozására a lehető leggyorsabb adattovábbítási folyamatot kell kidolgozni, a működési feltételeket meg kell teremteni: –

a bizonylatok megfelelő időben történő előállítása, az előre kitölthető adatok beírása, a szükséges mennyiségű másolati példány előállítása,

–

a jelentési rendszer feltételeinek pontos ismerete (jelszórendszer az adatküldő és az adatfogadó azonosítására),

–

a választási irodákban megfelelő számú adatfogadó személyzet biztosítása, munkabeosztásuk megszervezése (ki, hol és mikor fogadja a beérkező adatokat),

–

adatfogadás módjának meghatározása (azonosítókkal előre kitöltött bizonylatok előkészítése, a telefonon vagy faxon érkezett adatok felvezetése a bizonylatokra),

–

üzemképes technikai eszközök biztosítása megfelelő számban (telefonvonalak, telefax készülékek, számítógép, iratmásoló stb.),

–

segédanyagok biztosítása a zökkenőmentes lebonyolításhoz (pl. tartalék faxpapír, másolópapír stb.).

9.1. Napközbeni jelentés A napközbeni jelentések összesítője a HVI vezetője, aki a szavazóköri adatokat az "Összesítő lap”-on gyűjti. A HVI az adatokat számítógépen összesíti és továbbítja. A HVI a hálózat vagy az eszköz üzemképtelensége esetén a jelentéseket rögzítésre a TVI vezetője által kijelölt adatfeldolgozó helyre továbbítja. 9.2. Az adatlapok A HVI a szavazást megelőző napon kinyomtatja az Integrált Választási Szolgáltató Rendszerből az adatlapot. A HVI a szavazás napján 19.00 órától fogadja a szavazókörökből beérkező adatlapokat. Ellenőrzi azok kitöltését, majd az országos számítógépes szavazatösszesítő rendszerben haladéktalanul rögzíti az adatokat. Hibás adatlap nem kerül a rendszerben feldolgozásra. Amennyiben adathiány van az adatlapon, vagy az adatrögzítés során a rendszer összefüggés-hibát, vagy egyéb hibát jelzett, a HVI vezetője azonnal intézkedik az adatlap javításáról és ezt követő rögzítéséről. A javítást a HVI az adatlapot kiállító jegyzőkönyvvezetővel egyetértésben végzi. Az adatlapokkal egy időben a HVI-től már beérkezett jegyzőkönyvek is rögzíthetők.

71

A HVI a hálózat vagy az eszközök üzemképtelensége esetén az adatlapot haladéktalanul a TVI vezetőjének rendelkezése szerinti tartalék helyszínre juttatja feldolgozásra. Az adatlapok rögzítését a szavazás napján az OVI vezetőjének intézkedésére kell befejezni. 9.3. A jegyzőkönyvek A szavazóköri jegyzőkönyvek központi előállítású nyomtatványok, melyeket a HVI – szavazókörönként 2-2 példányban – a központi szállítódobozban kap meg. A nyomdából a TVI-kbe történő szállításról az OVI vezetője, a TVI-ből a HVI-khez történő szállításról a TVI vezetője rendelkezik. A szavazás napja előtt a HVI vezetője a jegyzőkönyvekre felvezeti a szavazóköri azonosítókat a számítógépes rendszerből kinyomtatott szavazóköri lista felhasználásával. A szavazást követően jogi és számszaki szempontból ellenőrzi a beérkezett szavazóköri jegyzőkönyvek rovatainak pontos kitöltését. A hibásan vagy hiányosan kitöltött jegyzőkönyvre felhívja az SZSZB figyelmét. A HVI a szavazóköri jegyzőkönyveket haladéktalanul feldolgozza, üzemzavar esetén a szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait a TVI vezetőjének rendelkezése szerinti feldolgozási helyre szállítja. Az adatrögzítés során a rendszer jelzi a jegyzőkönyvben lévő hibákat. A HVI ezt követően felhívja az SZSZB figyelmét a hibára, s a jegyzőkönyv javítását követően intézkedik az adatok számítógépes rendszerbeli korrekciójáról is. A szavazóköri jegyzőkönyvek 1. példányait a TVI vezetője által meghatározott rend szerint, legkésőbb a szavazást követő nap 14.00 óráig a TVI-hez továbbítja. A HVI vezetője a szavazóköri jegyzőkönyvek 2. példányának megtekintését a szavazást követő 3 napon át biztosítja, majd azokat 90 nap, illetve kifogás esetén – a 90 napot meghaladó elbírálást követően – az ügy jogerős lezárása után irattározza.

TESZT! Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig, kérjük fáradjon be az okmányirodába és a közigazgatási hálózaton keresztül lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és kattintson a „TESZT jegyzők részére” feliratra! Bejelentkezéshez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert! 72

10.

A 2008. ÉVI ORSZÁGOS NÉPSZAVAZÁS INFORMATIKAI TÁMOGATÁSA

Magyarországon az általános választások informatikai rendszerei 1989 óta lefedik a teljes választási esemény folyamatát a körzetesítés és névjegyzék-készítéstől a végleges jogi eredmény megállapításáig. A 2008. évi országos népszavazás informatikai támogatása a korábbi választások informatikai támogatásának hagyományaira építve került kialakításra. A választást támogató rendszerek döntően a meglévő infrastruktúrát, közöttük az okmányirodaihálózatot, az Anyakönyvi Szakrendszert (a továbbiakban: ASZA) és a Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatalának (a továbbiakban: KEK KH) eszközparkját használják. Az okmányirodai és az ASZA infrastruktúra bevonásával lehetőség nyílik a népszavazási eljárás során keletkező, nagy mennyiségű adat rövid átfutási idő alatt történő, magas minőségű és biztonságos rögzítésére, amelyhez a folyamatosan fejlesztett rendszerek és hálózati eszközök stabil informatikai hátteret biztosítanak. Az okmányirodai és az anyakönyvi infrastruktúra egyidejű felhasználásával a népszavazás lebonyolítása során minden helyi választási iroda részt tud venni a népszavazás adatainak informatikai feldolgozásában. A területi választási irodák felügyeleti, adatbeviteli és ellenőrzési feladatkörüket főleg a regionális közigazgatási hivatalok és kirendeltségeik (a továbbiakban: közigazgatási hivatalok) infrastruktúrájának felhasználásával látják el. A következőkben a népszavazást támogató főbb informatikai rendszerek lényegesebb funkciót ismertetjük. Az ismertetésre kerülő rendszereken túl még számos, kisebb rendszer üzemel, és biztosítja a tájékoztatási, vezetési és más, speciális igények kielégítését. 10.1. Névjegyzék, értesítőszelvény készítés A választás kitűzését követően a személyiadat- és lakcímnyilvántartás (SZL) adatai, valamint a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (NESZA) nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke. A választói névjegyzéket és az értesítőszelvényeket a közigazgatási hivatalok vagy a helyi önkormányzatok, illetve a KEK KH állítják elő, melyet a helyi választási irodák a szavazás napjáig folyamatosan aktualizálnak. 10.2. Tájékoztató Rendszer A Tájékoztató Rendszer a korábbi gyakorlatnak megfelelően az Interneten, illetve a választási irodák számára az Intraneten keresztül biztosítja a választási szervek, a polgárok, a média és a pártok informálását a népszavazás teljes folyamata során. A népszavazást megelőző és követő napon az Országos Választási Központban a hazai és nemzetközi érdeklődők, a sajtó és pártok képviselői számára az üzemelő rendszer a

73

személyes tájékozódásra is lehetőséget nyújt, valamint az Intranetes/Internetes tájékoztató rendszer kivetítős változata segíti a tájékoztatást. Az Országos Választási Iroda Internetre kikerülő tájékoztatója kizárólag politika- és pártsemleges információkat tartalmaz. A tájékoztató rendszer magyarul és szűkített tartalommal angolul egyaránt olvasható. A Tájékoztató Rendszerben kérdésenként biztosított az országosan összesített eredmények vakbarát formában történő megjelenése. 10.3. Integrált Választási Szolgáltató Rendszer A központi okmányirodai architektúrán működő Integrált Választási Szolgáltató Rendszer (a továbbiakban: integrált keretrendszer) a népszavazási felkészülés és lebonyolítás időszakában más-más funkcionalitással támogatja az igazgatási feladatok végrehajtását. Az integrált keretrendszert a népszavazás lebonyolítása során használják mind az okmányirodai, mind az ASZA hálózatba kötött munkaállomásokról. Az integrált keretrendszer magába foglalja: ƒ

a szavazást megelőző, és a szavazásnapi informatikai támogatást végző programokat,

ƒ

a végleges eredmény megállapítását támogató rendszerrészeket, beleértve a jogorvoslat kezelést,

ƒ

a névjegyzékből igazolás kiadása miatt törölt, valamint az igazolás alapján felvett választópolgárok nyilvántartásának kezelését biztosító programokat,

ƒ

a külképviseleti névjegyzék vezetésével kapcsolatos feladatok elvégzését támogató rendszerrészeket,

ƒ

a NESZA lekérdezőt,

ƒ

a külképviseleti szavazási iratok központi feldolgozását támogató rendszert,

ƒ

a választási visszaélések valószínűségét jelző rendszert.

A rendszer adatlapokból és jegyzőkönyvekből vegyesen dolgozik, a szavazóköri jegyzőkönyv bevitele után a jegyzőkönyv adatlappal nem felülírható. 10.4. Választási Ügyviteli Rendszer A Választási Ügyviteli Rendszer (VÜR) a választásokkal kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátására, szervezésére, a választási szervek közötti kommunikáció lebonyolítására szolgál, felhasználva a mai modern informatikai eszközöket és az okmányirodák között kiépített zárt számítógépes hálózat adta lehetőségeket. A fent leírtakból következően a rendszerbe bejelentkezni és azt használni csak az erre jogosultságot kapott számítógépek és felhasználók képesek.

74

A rendszer elsődleges célja informatikai kommunikációs csatorna működtetése az országos-, a területi-, illetve a helyi választási szervek között. Ezen csatorna elektronikus levelezési, illetve fórum lehetőséget kínál a regisztráltak számára, amely utóbbi témakörökre osztva a hozzászólók véleményét, segítségkérését teszi lehetővé az üzenő táblákéhoz hasonlóan. A rendszer továbbá adatbázisként is üzemel, mely tartalmazza a választási irodák adatait területi rendszerbe foglalva, megjelölve a választási iroda tagjának nevét, címét, telefonszámát, faxszámát illetve email elérhetőségét is. További adatok találhatóak a rendszer üzembe helyezése óta megtartott választások archív anyagaiból, valamint a különféle választásokkal kapcsolatos (pl. választási jegyzőkönyvek kivonatai) egyéb adatokról is. A Jog- és dokumentumtárban a felhasználó számára fontos jogszabályok, a rendszer kezelésével vagy a választási folyamatokkal kapcsolatos egyéb elektronikus anyagok találhatóak. Az ügyviteli rendszerben elérhető választási naptárban a határidők és határnapokról, valamint egyéb a választásokkal kapcsolatos eseményekről, időpontokról, helyszínekről olvasható rövid tájékoztatás. Help Desk menüpont alatt megtalálhatóak a rendszerek, a hálózat, valamint a projektek felelősei, akik segítséget nyújtanak a rendszer felhasználóinak esetlegesen felmerülő problémáival kapcsolatosan. 10.5. Pénzügyi és Logisztikai Rendszer A Pénzügyi és Logisztikai Rendszer feladata, hogy biztosítsa a megfelelő informatikai alkalmazásokat és kapcsolódó szolgáltatásokat, a feladatellátásban résztvevő szervek népszavazással kapcsolatos pénzügyi, számviteli, logisztikai munkájának hatékony támogatásához. Támogatja a választási feladatok lebonyolítását szabályozó speciális költségvetési (jog)szabályok alapjánó: ƒ

a beszerzések, a pénzeszközök tervezését;

ƒ

a pénzügyi és logisztikai (szervezési) folyamatok szabályozását;

ƒ

a tevékenységek határidőben való szakszerű, informatikával magas szinten támogatott elvégzését;

ƒ

a végrehajtásban résztvevő szervek és szakemberek összehangolt munkáját.

A választásonként, népszavazásonként új funkciókkal, lehetőségekkel bővülő, illetve a jogszabályi követelményekhez folyamatosan igazodó alkalmazások biztosítják a lebonyolításában részt vevők munkájának egyre hatékonyabb informatikai támogatását, valamint a lakosság egyre gyorsabb tájékoztatását.

75

10.6. Önellenőrző kérdések 88. Az általános választások informatikai rendszerei melyik évtől kezdve fedik le a teljes választási esemény folyamatát? a. 1989* b. 1990 c. 1994 89. Jelölje be a helyes állítást! a. Minden munkafolyamatot informatikai erőforrások segítenek. A körzetesítéstől, a névjegyzék készítésétől, az eredmény megállapításának támogatásáig. b. Minden munkafolyamatot informatikai erőforrások segítenek. A körzetesítéstől, a névjegyzék készítésétől, az egyéni jelöltek, pártok, listák adatainak központi adatbázisban történő nyilvántartásán keresztül, a hivatalos eredmény megállapításáig. c. Minden munkafolyamatot informatikai erőforrások segítenek. A körzetesítéstől, a névjegyzék készítésétől, az igazolások és értesítők előállításáig, az adatlapok és jegyzőkönyvek rögzítéséig, a hivatalos eredmény megállapításának támogatásáig, a pénzügyi és logisztikai feladatok lebonyolításáig.* 90. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A választások előkészítésére és lebonyolítására igénybe vesszük…….. a. az anyakönyvi célra létrehozott hálózatot. b. az okmányirodai és ügyfélkapu célra létrehozott hálózatot egyaránt. c. az okmányirodai és anyakönyvi célra létrehozott hálózatot egyaránt.* 91. Válassza ki a helytelen állítást! Az okmányirodai- és anyakönyvi hálózat használata, valamint az alkalmazások integrált kialakítása többek között biztosítja az alábbi célok megvalósulását: a. – az átláthatóság, nyilvánosság elvének maradéktalan teljesítése,* – a hivatalos eredmény megállapításának támogatása, – a választás tisztaságának megőrzése, a választási alapelvek érvényesülése, b. – a teljes korrektség és szakszerűség, – folyamatos, nulla hibával történő üzemelés, – a választási szervek, a média, és a választópolgárok folyamatos tájékoztatása c. – az átláthatóság, nyilvánosság elvének maradéktalan teljesítése, – a teljes korrektség és szakszerűség, – a hivatalos eredmény megállapításának támogatása,

76

92. Válassza ki a helyes állítást! a. Az okmányirodai informatikai rendszerek három rétegű alkalmazások, de a választási rendszerek a feldolgozást nem központi szerveren végzik. b. Az adatbázisokat külön adatbázis szerverek kezelik c. Az adatbázisokat helyi szinten tartják karban és a kiszámított eredményt küldik a Web-szerverre. 93. Válassza ki a helyes állítást! a. A NESZA rendszer, a szavazat összesítésnél kap szerepet, mivel a le nem adott szavazatokat statisztikázza. b. A NESZA nyilvántartás, a névjegyzék-készítő rendszernél kerül alkalmazásra. c. A választójoggal nem rendelkezők nyilvántartása csak a jelölt állításnál alkalmazható. 94. Válassza ki a helytelen állítást! a. A népszavazás kitűzését követően az SZL adatai és a NESZA nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke, melyet a választás megkezdéséig két alkalommal aktualizálnak. b. A népszavazás kitűzését követően elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke, melyet, ezt követően folyamatosan aktualizálnak. c. A népszavazás kitűzését követően a Személyiadat- és Lakcímnyilvántartás (SZL) adatai és a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok (NESZA) nyilvántartása alapján, szavazókörönként elkészül a választójoggal rendelkező polgárok névjegyzéke. 95. Válassza ki a helyes állítást! a. A jelöltajánlást ellenőrző rendszer szolgáltatja az Országos Választási Iroda döntéseihez szükséges ellenőrző listákat és statisztikai adatokat is. b. Az informatikai rendszer szolgáltatja az Országos Választási Bizottság döntéseihez szükséges ellenőrző listákat és statisztikai adatokat is. c. Az informatikai rendszer szolgáltatja a választási irodák döntéseihez szükséges ellenőrző listákat és statisztikai adatokat is. 96. Válassza ki a helyes állítást! a. A külképviseletek a külképviseleti névjegyzékeket, futárszolgálat útján kapják meg. b. A külképviseletek részére a VER továbbítja a külképviseleti névjegyzékeket és a szavazólapok képét is, melyeket a külképviseletek helyben nyomtatnak ki. c. A külképviseletek részére a külképviseleti névjegyzékeket és a szavazólapokat is, faxon keresztül kapják meg

77

97. Egészítse ki az állítást a helyes megoldás kiválasztásával! A szavazás napján a szavazókörök ……… jelentik az addig megjelent választópolgárok számát. a. 5 alkalommal b. 6 alkalommal c. 7 alkalommal 98. Válassza ki a helyes állítást! a. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol azonnal feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, félhivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. b. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol azonnal feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, nem hivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. c. A szavazókörökben az első számlálás eredményéről kiállított adatlapokat a helyi választási irodához továbbítják, ahol azonnal feldolgozzák azokat. Az így előállított eredmény, hivatalos, előzetes tájékoztató adatként kezelendő. 99. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az integrált választási rendszerben……………. a. csak adatlapokat lehet rögzíteni b. adatlapokat és jegyzőkönyveket lehet rögzíteni c. csak jegyzőkönyveket lehet rögzíteni 100. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A tájékoztató rendszer internetes szolgáltatása teljes tartalommal elérhető a………. a. www.election.hu internetes honlapon b. www.index.hu internetes honlapon c. www.valasztas.hu internetes honlapon 101. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? Az internetes tájékoztató rendszer „Előző választások” szekciójából ……… elérhető. a. csak a korábbi országgyűlési választások krónikája b. csak a korábbi népszavazások adatbázisa c. 1990 óta minden választás adatbázisa

78

102. Jelölje be a helyes állítást! a. A szavazatösszesítő rendszer az OVB eredmény megállapítását támogatja. b. A szavazatösszesítő rendszer csak a választást követő nap működik. c. A szavazatösszesítő rendszer szerepe elsősorban a választási irodák eredmény megállapítási tevékenységének támogatása. 103. Jelölje be a helyes állítást! a. Az OVB jelentését megelőzően belekerülnek az adatok a Választástörténeti Adatbázisba. b. Az OVB jelentését követően belekerülnek az adatok a Választástörténeti Adatbázisba. c. Az OVB jelentését követően nem kerülnek bele az adatok a Választástörténeti Adatbázisba. 104. Melyik válaszlehetőséggel helyes kiegészíteni a következő mondatot? A választási visszaélések valószínűségét jelző rendszer………… a. működtetése felesleges, mivel a választókerületekben minden esetben ki tudják szűrni a választási csalókat. b. működését a Btk. 211. §-a szabályozza. c. segítséget nyújt a visszaélés-gyanús esetek megkereséséhez. 105. Jelölje be a helyes állítást! a. A VÜR levelezésre alkalmas rendszer, amely a világ bármely részéről elérhető. b. A VÜR többek között a választással kapcsolatos szavazatösszesítő feladatok ellátására szolgál. c. A VÜR betűszó jelentése: Választási Ügyeleti Rendszer. 106. Jelölje be a helyes állítást! a. A VÜR elektronikus levelezési lehetőséget biztosít az országos, a területi, illetve a helyi választási szervek között. b. A VÜR fórum lehetőségét minden Internet hozzáféréssel rendelkező használhatja. c. A VÜR fórum lehetősége kizárólag az OVI intézkedések közlésére szolgál.

79

80

11.

VÁLASZTÁSOK TERVEZÉSE,

PÉNZÜGYI LEBONYOLÍTÁSA ÉS ELSZÁMOLÁSA

A választások lebonyolításának forrását az Országgyűlés határozatában jóváhagyott összeg erejéig a Kormány biztosítja az ÖTM miniszter által megjelölt szerv részére. A választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvény 153.§ (1) g) pontjában kapott felhatalmazás alapján a pénzügyi lebonyolítással kapcsolatos szabályozás a miniszter hatásköre (7/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet). A Kormány által biztosított előirányzatok felhasználását az általános költségvetési gazdálkodási szabályok, valamint a miniszter által hozott pénzügyi végrehajtási rendelet határozza meg. A felhasználást mind központi szinten, mind helyi és területi szinten tervezni kell. A tervezés alapjául helyi és területi szinten a miniszter rendeletében meghatározott, már korábban több választás kapcsán kialakított normarendszer szolgál, mely elismeri egyes feladatok mennyiségi különbözőségeinek a költségeit. A központi szinten tervezett költségek tapasztalati adatok és a feladat sajátosságaihoz kapcsolódó, meghatározott mérőszámok alapján kerülnek kialakításra. A helyi és területi szintre kialakított normarendszer mérőszámait a KEK KH által megállapított, a központi személyadat- és lakcímnyilvántartásból a névjegyzék összeállításához használt adatállomány biztosítja.

A fedezetet a miniszter döntése alapján a KEK KH az államháztartás működési rendjéről szóló 217/1998. (XII. 30.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ámr.) alapján támogatásértékű működési bevételként, illetve kiadásként, vagy továbbadási (lebonyolítási) célú működési bevételként, illetve kiadásként, illetve államháztartási körön kívüli átadás esetén működési célú pénzeszköz átadásként biztosítja az egyes választási szervek és az egyéb közreműködők (pl.: Közigazgatási Hivatalok), valamint a külképviseleti szavazás tekintetében a Külügyminiszter által kijelölt szervezet részére. A feladathoz kapcsolódó átadott pénzeszközként biztosított fedezetet területi szintre a választás napját megelőző 20. munkanapig átutalja. A területi szinteknek a helyi szintekre a szavazás napját megelőző 15. munkanapig kell az átutalást teljesíteniük. Az egyéb közreműködő szervezetek tekintetében a KEK KH külön megállapodásban rögzíti a fedezet biztosításának időpontját. A választás fedezetéül biztosított forrás helyi és területi szintű felhasználására az általános gazdálkodási szabályok vonatkoznak azzal a kikötéssel, hogy csak működési célra használhatóak fel, valamint személyi kiadásra a normarendszerben meghatározott összegeket kell felhasználni. Többletköltségként a szavazókörök számának, vagy a szavazatszámláló bizottságokba bevont póttagok számának növekedése és az ehhez kapcsolódó átlagkereset térítés, valamint a külképviseleten szavazók értesítésének tényleges postaköltsége számolható el. Feladatelmaradás esetén az erre biztosított forrás nem használható fel, a maradványt az átadó részére vissza kell utalni.

81

A választási feladat forrásául szolgáló pénzeszközöket a szervezeteknek számvitelileg elkülönítetten kell kezelniük, külön a választási feladatokra jóváhagyott szakfeladaton kell nyilvántartaniuk. A szakfeladaton elszámolt költségek lehetnek közvetlen és közvetett költségek.

A szavazást követő 10., 45. és 70. nap között a választási szervek és egyéb közreműködők feladattípusú elszámolást készítenek. A feladattípusú elszámolást féléves és/vagy éves a számviteli jogszabályokban meghatározott könyvviteli elszámolás követi. A feladattípusú elszámolásban a normarendszerrel kapcsolatosan csak kiemelt tétel szerinti elszámolást kell rögzíteni, míg a nem normarendszerhez kapcsolódó kiadásokat tételesen kell megjeleníteni. A többletfeladatokról szintén tételes elszámolásban kell számot adni. A választások pénzügyi lebonyolítását egy választási pénzügyi rendszer segíti. A választási pénzeszközök szabályszerű felhasználásának ellenőrzésekor a költségvetési szervek belső ellenőrzéséről szóló 193/2003. (XI. 26.) Kormányrendelet előírásait kell figyelembe venni. Az államháztartásról szóló törvény végrehajtási kormányrendelete szerint az általános szabályoktól eltérően a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget a polgármester helyett a jegyző vállalhat.

82

11.1. Önellenőrző kérdések 107. A helyi és területi választási szervek választási feladatok finanszírozásának alapja? a. tapasztalati adatok és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai b. normarendszer (normatívák) és a névjegyzékhez használt adatbázis alapján képzett mérőszámok c. normarendszer és a nem normásítható kiadások kalkulált adatai 108. Milyen típusú elszámolást készítenek a választási szervek és a közreműködők a választást követő 10, 45 ÉS 70 napon belül? a. feladattípusú elszámolást b. könyvviteli elszámolást c. feladattípusú és könyvviteli elszámolást 109. Hogyan biztosítják a helyi és területi választási szervek részére a választási kiadások fedezetét? a. nomatív költségvetési támogatásként b. saját bevételként c. működési pénzeszközátadásként 110. Ki jogosult a választási pénzeszközök terhére kötelezettséget vállalni a helyi és területi választási szerveknél? a. polgármester b. polgármester és a jegyző együttesen c. jegyző 111. Mi számolható el a választási kiadások között többletfeladatként az alábbiak közül? a. külképviseleten szavazók értesítésének tényleges postai kiadása b. szavazásnapi étkezési költség c. szórólapok készítése

83

84

12.

SZERVEZÉSI, LOGISZTIKAI FELADATOK

12.1. A szervezési, logisztikai feladatok tárgya A választások során jelentős értékű anyagi, technikai eszköz igénybevételére kerül sor. Ezek egy része a választási feladatok kapcsán felhasználásra kerül, más részük további hasznosítása is lehetséges, illetve kívánatos. A választási feladatok kapcsán felhasználásra kerülnek a választói névjegyzékek, szavazólapok, jegyzőkönyvek, értesítők, ajánlószelvények, kellékek, irodaszerek, stb. (továbbiakban: cikkek). E cikkek a választások lebonyolításának nélkülözhetetlen kellékei, értékük százmilliós nagyságrendű, az ellátásra rendelkezésre álló idő rendkívül rövid, a velük kapcsolatos teendők sokrétűek, abban sok szervezet érintett, így indokolt, hogy azokat kiemelten, egy egységes logisztikai rendszerben kezeljük.

A választás szervezési, logisztikai feladatai ellátása kapcsán biztosítani kell, hogy a választás zavartalan lebonyolítása érdekében: ¾ a megfelelő cikkek kerüljenek megtervezésre, ¾ a cikkek megfelelő mennyiségben, féleségben és időben álljanak rendelkezésre a megfelelő helyen, ¾ az ellátás teljes folyamata az abban közreműködők számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető, információt hordozó legyen, ¾ az ellátás költségtakarékos módon valósuljon meg, ¾ az ellátás teljes folyamata az arra jogosult szervezetek (ÁSZ, KEHI) számára megfelelően átlátható, ellenőrizhető legyen. 12.2. A jogszabályi követelmények A Ve. törvény vonatkozó 5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelete szerint: A választási irodák − Ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat; Az OVI vezetője: − szakmai tájékoztató füzeteket, útmutatókat készít, szakmai értekezleteket, országos szintű oktatást tart; − meghatározza az egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos jelentési és ellenőrzési rendet; 85

− gondoskodik a választáshoz előállításáról és szállításáról;

szükséges

központi

nyomtatványok

− gondoskodik az egyéni választókerületi szavazólapok és a területi listás szavazólapok előállításáról és szállításáról; A KEK KH vezetője: − a választás lebonyolításában a KEK KH az OVI-val együttműködve vesz részt a vonatkozó végrehajtási rendelet szerint. A TVI vezetője: − irányítja és ellenőrzi az OEVI-k és a HVI-k tevékenységét; − meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának rendjét; − a választási logisztikai rendszerre alapozva meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának és a helyi készítésű nyomtatványok előállításának, szállításának és átvételének rendjét; A HVI és az OEVI: − gondoskodik a TVI által megjelölt helyen és időben a központi nyomtatványok átvételéről, az ezekkel kapcsolatos ügyviteli feladatok ellátásáról, valamint a helyben készülő nyomtatványok előállításáról; − fogadja a központilag - szavazókörönként - összeállított szavazásnapi nyomtatványok, kellékek szállítódobozait (továbiakban: szállítódoboz), tartalmukat ellenőrzi, elhelyezi bennük a jelszót tartalmazó lezárt borítékokat és gondoskodik a szavazás napjáig történő megőrzésükről; − a szavazást megelőző napon előkészíti és átvételi elismervénnyel átadja az SZSZB elnökei vagy helyetteseik részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket; − biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai feltételeket, valamint a szavazóhelyiségek felszerelését, − A szavazókörök azonosító- és címjegyzékének kinyomtatott példányát, a szavazást megelőző 3. napig a HVI vezetők rendelkezésére bocsátja; 12.3. A logisztikai feladatokban résztvevő szervezetek

86

ƒ

Közigazgatási és Elektronikus Közszolgáltatások Központi Hivatala (KEK KH)

ƒ

Területi Választási Irodák (TVI)

ƒ

Országgyűlési Egyéni Választókerületi választási Irodák (OEVI)

ƒ

Okmányiroda székhely Helyi Választási Irodák (OiHVI)

ƒ

Helyi Választási Irodák (HVI)

ƒ

Közigazgatási Hivatalok

ƒ

Külügyminisztérium (KüM)

ƒ

Külképviseleti Választási Irodák (KüVI)

ƒ

Közreműködő EGYÉB szervek

ƒ

Szállítók (Speciális szerepük van, a KEK KH-val vannak kapcsolatban. Pl.: Informatikai szolgáltatók, Nyomdák, Szállítók)

12.4. Logisztikai feladatok és azok informatikai támogatottsága Az informatikai feladatokat a KEK KH informatikai irányításával kell végrehajtani.

A választásoknál egyre nagyobb hangsúlyt kapnak a logisztikai feladatok annak érdekében, hogy megalapozottabb, költségtakarékosabb, valamennyi résztvevő és az ellenőrző szervek számára is átláthatóbb ellátás valósulhasson meg. Ennek eredményeként a választási szervek időben információt és támogatást kaphatnak a várható ellátásról, annak továbbítási céljáról, mennyiségeiről. A logisztikai feladatok a központilag biztosítandó választási cikkek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) végső felhasználási helyekre történő eljutását/eljuttatását és minden ennek érdekében elvégzendő feladatot foglalnak magukba.

A helyi előállítású nyomtatványok és a választási eljárás során kitöltött nyomtatványok, cikkek továbbításának feladatait a Ve. végrehajtási rendelete, valamint a választási szakrendszerek leírásai tartalmazzák, mely nem része a fent említett logisztikai feladatoknak. A választások fő logisztikai (informatikai) feladatai: 1. Nyomtatvány és kellék igények megállapítása és továbbítása A választás lebonyolításához elengedhetetlen szükségletek (nyomtatványok, kellékek, egyéb cikkek) pontos mennyiségei két forrásból tevődhetnek össze: − A jogszabályok által szigorúan meghatározott cikkek esetében a KEKKH által végzett, jogszabályokon és az előző választások tapasztalatain alapuló, az aktuális választási alapadatok, az OVI által meghatározott szabályok, algoritmusok és normatívák alapján kerülnek megállapításra. − A központilag biztosítandó, jogszabály által nem meghatározott mennyiségű cikkek esetében a TVI-k (OEVI-k és OiHVI-k bevonásával) által megküldött igények. A javasolt mennyiségeket a KEKKH elbírálja és az általa jóváhagyott mennyiség kerül beszerzésre, szállításra.

87

Az igények megállapítását és megküldését az un. okmányirodai hálózatba kapcsolt szerveknél logisztikai informatikai rendszer támogatja. A TVI-k feladata, hogy meghatározzák, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI vagy OIHVI) történjen az igények begyűjtése, és az informatikai rendszerben való rögzítése – lásd 2. pont.

Az igények begyűjtéséhez, rögzítéséhez az informatikai rendszerből sablon nyomtatványok nyomtathatóak ki. Az igénylések begyűjtésére kijelölt szervek a feladathoz a nyomtatványt postai úton megküldik a HVI-k részére, akik azt kitöltve visszaküldik. Az igények OEVI és/vagy területi és KEKKH szinten elbírálásra kerülnek, szintén a logisztikai rendszerben, melyről ott a választási szervek azonnal értesülhetnek is. Az alábbi választási szervek kezdeményezhetnek, bírálhatnak el igényeket, saját maguk és a hozzájuk besorolt szervek vonatkozásában: Igénylést készítő szerv TVI

OEVI

Igénylést készítő szerv OiHVI Külügyminisztérium

Igénylés tárgyát képező szervek TVI HVI Település Szavazókör OEVI OEVK OiHVI HVI Település Szavazókör Igénylés tárgyát képező szervek OiHVI HVI Település Szavazókör Külügyminisztérium KüVI

Elbíráló szerv

BMKH

TVI

Elbíráló szerv

OEVI BMKH

1. sz. ábra: Igénylő és elbíráló választási szervek A választási szervek igényléseinek pontossága és egyszerűsége érdekében a KEKKH az igényléseket előkészíti a rendszerben. A választási szerveknek csak e tételek mennyiségeit kell – szükség szerint – módosítaniuk, hozzájárulva ezzel a pontos szükségletek központi meghatározásához.

88

A választási szervek igényléseiket a hierarchiában feljebb lévő szervek felé küldik tovább a logisztikai rendszeren keresztül. A KEKKH csak TVI-től és a Külügyminisztériumtól fogad és bírál el igényeket.

HIVATAL

TVI1

Külügyminisztérium

TVI20 ……

OEVI1

OKMÁNYIRODA1

HVI1*

OEVI1

OKMÁNYIRODAn

OKMÁNYIRODA1

HVI1

HVI2 HVIn

HVI1

HVI2 HVIn

OKMÁNYIRODAn

HVI1 HVI2 HVIn

HVI2 HVIn

Elsődleges elbírálási útvonal Másodlagos elbírálási útvonal

2. sz. ábra: Elbírálási útvonal A logisztikai rendszer használatához a választási szervek részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak. 2. Igénylési helyek, szállítási helyek, címek továbbítása a KEKKH felé A TVI-k meghatározhatják, hogy adott megyében milyen választási szerv szinten (TVI vagy OEVI vagy OIHVI) történjen az igények begyűjtése, és az informatikai rendszerben való rögzítése. A TVI-k döntéseiket a logisztikai rendszerben adják meg. A TVI-k joga, kötelessége annak meghatározása, hogy az adott megyében az egyes cikkek gyártók/szállítók által végzett szállítása milyen választási szerv szintre történjen. Pl.: a szavazólapok, szavazásnapi nyomtatványok szállítása TVI vagy OEVI szintre történjen-e az adott megyében? A TVI-k döntéseiket szintén a logisztikai rendszerben adják meg.

A pontos kiszállítások érdekében az aktuális szállítási helyek pontos címét a választási szerveknek a KEKKH részére biztosítaniuk kell. A központi nyilvántartásban 89

lévő címekről a választási szervek (TVI-k, OEVI-k, OiHVI-k, közigazgatási hivatalok) a logisztikai rendszerben mindenkor tájékozódhatnak. A címek felülvizsgálata után azokat szükség esetén módosíthatják is a választási szervek. A KEKKH a TVI-k szállítási hely igényeit, a pontos szállítási címeket átadja a gyártók/szállítók felé. A szállítások ennek megfelelően történnek majd. 3. Szállításokról értesítés a választási szervek felé

A szállító(k) a szállítások pontos adatait (szállítás dátuma, szállítólevélszám, cikk, mennyiség, stb.) digitálisan átadja(ák) a KEKKH részére, ezen adatok a logisztikai rendszerben azonnal megjelennek, így a választási szervek értesülhetnek még a szállítás előtt annak időpontjáról és tárgyáról. Ennek természetesen feltétele, hogy a szállítók az adatátadást a szállítás megtörténte előtt teljesítsék. A választásokhoz szükséges cikkek gyártása és szállítása folyamatosan történik, ahogy a cikkekre szükség van a választási szerveknél. Előfordulhat, hogy egy cikk több szállításban is megjelenik. Amennyiben a szállító az adatátadást késve teljesíti, úgy a rendelkezésre álló információk alapján a KEKKH, illetve megállapodás alapján a szállító teljesíti telefonon az értesítést. A szállítmányok fogadására való felkészülést jól kezelhető, táblázatos formátumú nyomtatvány segíti, mely a logisztikai rendszerből kinyomatható: − tájékoztatást nyújt a várható szállítások adatairól, időpontjáról, − az átadás-átvétel ellenőrzését segíti, − a ténylegesen átvett mennyiségek megállapításához kézzel rá lehet vezetni az átvétel során a tény adatokat, majd ez alapján az elszámolás a logisztikai rendszerben elvégezhető. 4. Szállítás a gyártó telephelyéről a választási szervekhez A szállítók a következő választási szervekhez végeznek szállításokat: − TVI-k − Közigazgatási hivatalok és kirendeltségeik − OEVI-k A gyártók által végzett szállítások alapbizonylatai a szállítólevelek, melyeket a gyártók készítenek, legalább három példányban. A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és a szállítólevélen feltüntetett adatok egyezőségét. A szavazóköri dobozok azonosítását a dobozokon lévő azonosító címkék segítik.

90

Ellenőrzési szempontok: − A szállított dobozok, egyéb szállított termékek megfelelősége (azonosítók, számuk), − A szállítmány megfelelősége (előzetes értesítés, jogszabályi feladatok, határidők), Amennyiben a szállítmány tartalmával szemben kifogás merül fel, két példányban jegyzőkönyvet kell készíteni. A jegyzőkönyv első példányát a gyártó részére haladéktalanul meg kell küldeni faxon, a másodikat pedig irattározni kell a választási szervnél. 5. Az átvett szállítmányok nyilvántartása A választási szervekhez ténylegesen leszállított szállítmányok mennyiségéről a KEKKH-nak információval kell rendelkeznie. Különösen fontos ez a szavazásnapi nyomtatványok (szavazóköri dobozok) esetében. Az adatok a kötelezettségvállalások teljesítésének, a számlák kifizetésének igazolásául, valamint a szállító által küldött szállítási adatok ellenőrzéséhez szükségesek. A TVI-k és az OEVI-k rögzítik a hozzájuk érkezett szavazóköri dobozok, egyéb szállított termékek mennyiségét a logisztikai rendszerben. A rögzítést megyei és OEVK szintre összesítve kell elvégezni, a szállítólevelek alapján, amennyiben eltérés mutatkozik, akkor azt szavazóköri szinten kell jelezni a rendszerben. 6. Szállítás, választási szervtől választási szervhez A gyártó által leszállított központi előállítású cikkeket a helyi választási szervekhez el kell juttatni. Ennek megszervezése és lebonyolítása a TVI-k és az OEVI-k feladata. A továbbszállítások az alábbiak szerint történnek: Gyártó szállítása

Tovább szállítás

TVI-k

OEVI, HVI

Megyei közigazgatási hivatalok

OEVI, HVI

OEVI-k

HVI, TVI

3. sz. ábra: Továbbszállítások választási szervtől választási szervhez

A választási szervek egymás közötti átadás-átvételének bizonylata az átadásátvételi jegyzőkönyv, melyet az átadó állít ki két példányban a logisztikai rendszerből. A szavazóköri dobozok a HVI és az SZSZB közötti átadás-átvétele pedig a jogszabályban előírt Átvételi elismervénnyel történik. A szállítmányok átvétele során az átvevőnek helyben ellenőriznie kell a szállítmány és az átadás-átvételi bizonylat adatainak egyezőségét, a szállítmány tartalmát, helyességét, mennyiségét.

91

Ellenőrizési szempontok: − A választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, − A cikkek mennyisége, − Az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyessége, egyezősége.

92

12.5. Önellenőrző kérdések 112. A választásokhoz kapcsolódó anyagi és technikai eszközöket hol lehet felhasználni? a. Csak a választásokon. b. Minden újrahasznosítható. c. Egy részük csak a választásokon, más részük további hasznosítása is lehetséges és kívánatos. 113. Milyen feladatokat látnak el többek között a logisztikával kapcsolatosan a választási irodák? a. Ellátják a választás előkészítésével, lebonyolításával kapcsolatos szervezési feladatokat. b. Szakmai tájékoztató füzeteket, útmutatókat értekezleteket, országos szintű oktatást tartanak.

készítenek,

szakmai

c. Meghatározzák a központi nyomtatványok elosztásának rendjét. 114. Milyen feladatot lát el többek között a logisztikával kapcsolatosan a KEKKH vezetője? a. Irányítja és ellenőrzi az OEVI-k és a HVI-k tevékenységét. b. A választás lebonyolításában a KEKKH az OVI-val együttműködve vesz részt a vonatkozó végrehajtási rendelet szerint. c. A szavazókörök azonosító- és címjegyzékének kinyomtatott példányát, a szavazást megelőző 3. napig a HVI vezetők rendelkezésére bocsátja. 115. Milyen feladatot lát el többek között a logisztikával kapcsolatosan az OVI vezetője? a. Meghatározza a központi nyomtatványok elosztásának rendjét. b. Biztosítja a szavazáshoz szükséges technikai feltételeket, valamint a szavazóhelyiségek felszerelését. c. Meghatározza az egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos jelentési és ellenőrzési rendet.

93

116. Milyen feladatot lát el többek között a logisztikával kapcsolatosan az TVI vezetője? a. Irányítja és ellenőrzi az OEVI-k és a HVI-k tevékenységét. b. A szavazást megelőző napon előkészíti és átvételi elismervénnyel átadja az SZSZB elnökei vagy helyetteseik részére a szavazás lebonyolításához szükséges nyomtatványokat, iratokat, bélyegzőt és egyéb kellékeket. c. Meghatározza az egyes feladatok végrehajtásával kapcsolatos jelentési és ellenőrzési rendet. 117. Milyen szervezetek vesznek részt a logisztikai feladatokban? a. APEH, FVM, ORTT. b. KEKKH, TVI, OEVI, OiHVI, HVI, KüM, KüVI. c. PM, HM, BRFK. 118. Kinek az irányításával kell végrehajtani a logisztikai feladatokkal kapcsolatos informatikai feladatokat? a. KÜM. b. KEKKH. c. Közigazgatási Hivatalok. 119. A logisztikai rendszer használatához a választási szervek a. semmilyen támogatást nem kapnak b. multimédiás CD-t kapnak c. részletes módszertani útmutatót és felhasználói kézikönyvet, valamint help desk támogatást kapnak 120. A pontos kiszállítások érdekében a központi nyilvántartásban lévő címekről hol tájékozódhatnak a választási szervek? a. Logisztikai rendszerben. b. VÜR-ben. c. VER-ben. 121. Hogyan adja(ák) át a szállító(k) a szállítások pontos adatait (szállítás dátuma, szállítólevélszám, cikk, mennyiség, stb.) A KEKKH részére? a. Személyesen. b. Digitálisan. c. Postai levélben.

94

122. A szállítók mely választási szervekhez végeznek szállításokat? a. OVI. b. KEKKH. c. Közigazgatási Hivatalok és kirendeltségeik, TVI-k, OEVI-k,. 123. Mit tesznek a TVI-k és az OEVI-k a hozzájuk érkezett szavazóköri dobozok mennyiségi adataival? a. Ráírják minden egyes szavazóköri dobozra. b. Semmit. c. Rögzítik a logisztikai rendszerben. 124. Mit ellenőriznek a választási szervek a szállítmányok átvétele során? a. A választási szervnek megfelelő cikkeket tartalmazza-e a szállítmány, a cikkek mennyiségét, az előnyomott nyomtatványok esetén az adatok helyességét, egyezőségét. b. A szállító címét, telefonszámát. c. A szállító jármű adatait.

95

TUDÁSPRÓBA!

Amennyiben eljutott a tananyag feldolgozásában eddig a pontig, kérjük fáradjon be az okmányirodába és a közigazgatási hálózaton keresztül lépjen be a multimédiás alkalmazásba, és kattintson a „TESZT jegyzők részére” feliratra! Bejelentkezéshez használja az előre megadott felhasználói nevét és jelszavát! Pontosan írjon be minden karaktert!

96

13.

MELLÉKLETEK

13.1. Az önellenőrző kérdések megoldásai Kérdés sorszáma 6.

Helyes válasz a.

b.

c.

X

Kérdés sorszáma

Helyes válasz a.

b.

29.

X X

7.

X

30.

8.

X

31.

X

32.

X

9. 10.

X X

11. 12.

33. X

X

14.

X

15.

X X

17.

X X

35.

13.

16.

34.

X

X

X

36.

X

37.

X

38.

X

39.

X

40.

X

18.

X

41.

19.

X

42.

20.

X

43.

X

44.

X

45.

X

46.

X

21.

X

22. 23.

X X

24.

X

25. 26.

X

27. 28.

47. X

X X

c.

X X

X

48.

X

49.

X

50.

X

51.

X

97

Kérdés sorszáma

Helyes válasz

52. 53.

a.

Kérdés sorszáma

Helyes válasz

X

79.

X

X

80.

X

81.

X X

b.

54.

X

55.

X

82.

56.

X

83.

57. 58.

X X

59.

X

85.

X X X

61.

X

88.

X

64. 65.

X X

66.

X

67. 68.

X

X

89.

X

90.

X

91.

X

92.

X

93.

X

94.

X

X

95.

X

69.

X

96.

X

70.

X

97.

X

71.

X

98.

X

72.

X

99.

X

73. 74.

X X

c.

86. 87.

63.

b.

X X

X

X

a.

84.

60.

62.

98

c.

100.

X

101.

X

75.

X

102.

76.

X

103.

X X

77.

X

104.

X

78.

X

105.

X

Kérdés sorszáma 106.

Helyes válasz a.

c.

X

107. 108.

b.

X X

109.

X

110.

X

111.

X

112. 113.

X X

114.

X

115. 116.

X X

117.

X

118.

X

119. 120.

X X

121.

X

122.

X

123.

X

124.

X

99

13.2. Fogalmak Aláírás-ellenőrzés: A választópolgárok által aláírt népszavazási aláírásgyűjtő íveket az Országos Választási Bizottsághoz kell benyújtani ellenőrzés céljából. Az ellenőrzésről az Országos Választási Bizottság gondoskodik. Az aláírások ellenőrzése az érvényesnek tekinthető aláírások számának statisztikai és matematikai módszerekkel történő megállapítását jelenti a népszavazás-kezdeményezést aláíró választópolgárok adatainak a személyiadat- és lakcímnyilvántartás, továbbá a választójoggal nem rendelkező nagykorú polgárok nyilvántartása adatainak felhasználásával. Ha az alkalmazott statisztikai és matematikai módszer nem valószínűsíti a kellő számú érvényes aláírás meglétét, akkor az aláírások ellenőrzését az aláírások tételes vizsgálatával kell folytatni mindaddig, amíg a kezdeményezés érvényessége vagy érvénytelensége kétséget kizáróan meg nem állapítható. Az aláírások ellenőrzése során a kezdeményezést benyújtók képviselője jelen lehet. Az aláírások ellenőrzését a kezdeményezés benyújtásától számított 45 napon belül kell lefolytatni. Az aláírások ellenőrzésének eredményéről az OVB elnöke haladéktalanul tájékoztatja az Országgyűlés elnökét. Aláírásgyűjtés: Országos népszavazás kitűzésére irányuló választópolgári kezdeményezés támogatására az Országos Választási Iroda vezetője által hitelesítési záradékkal ellátott aláírásgyűjtő ív másolatán lehet aláírást gyűjteni, 4 hónapig. Nem gyűjthető aláírás munkahelyen munkaidőben vagy munkaviszonyból fakadó munkavégzési kötelezettség teljesítése közben; a Magyar Honvédségnél, és a rendvédelmi szerveknél szolgálati viszonyban lévő személyektől a szolgálati helyen, vagy szolgálati feladat teljesítése közben; tömegközlekedési eszközökön, továbbá állami és helyi önkormányzati szervek hivatali helyiségeiben. A fenti kivételektől eltekintve aláírás – az állampolgárok zaklatása nélkül – bárhol gyűjthető. Az aláírásért az aláírónak vagy rá tekintettel másnak előnyt adni, vagy ígérni, valamint az ajánlástért előnyt kérni, illetőleg előnyt vagy annak ígéretét elfogadni tilos. Aláírásgyűjtési tilalmi időszak: Az országgyűlési képviselők, illetve a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül nem lehet aláírást gyűjteni. Ellenőrző lap: Az urnák állapotáról és lezárásáról készített irat, melyet az elsőként szavazó választópolgár és a szavazatszámláló bizottság jelenlévő tagjai írnak alá. Az ellenőrző lap tartalmazza az urnába helyezés időpontját is. Elsőként szavazó választópolgár: A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. Eredményesség: A népszavazás eredményes, ha az érvényesen szavazó választópolgárok több mint fele, de legalább az összes választópolgár több mint egynegyede a megfogalmazott kérdésre azonos választ adott. Értesítő: A választópolgár a szavazást megelőző 16. napig az értesítő megküldésével kap tájékoztatást arról, hogy felvételre került a választói névjegyzékbe. Az értesítő 100

tartalmazza a szavazás helyét és idejét, valamint a személyazonosság és a lakcím igazolására szolgáló okmányok megnevezését is. Az értesítő nem feltétele a szavazásnak, azonban megkönnyíti a szavazatszámláló bizottság munkáját, ha a választópolgár magával viszi azt a szavazókörbe. Fakultatív népszavazás: A fakultatív népszavazás esetén az Országgyűlés arra köteles, hogy fontolja meg a népszavazás kiírását. Mérlegelés alapján az Országgyűlés a következők kezdeményezésére rendelheti el az országos népszavazást: a) 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár, b) a köztársasági elnök, c) a Kormány, d) az országgyűlési képviselők legalább egyharmada. (Ld. még: kötelező népszavazás) Igazolás: Az a választópolgár, aki a szavazás napján lakóhelyétől távol, de az ország területén tartózkodik, igazolással szavazhat. Igazolást igényelni a választópolgár lakcíme szerint illetékes helyi választási iroda vezetőjétől (jegyzőtől) lehet személyesen vagy meghatalmazott útján legkésőbb a szavazást megelőző második napon 16 óráig. Igazolás ajánlott levélben is kérhető oly módon, hogy az legkésőbb a szavazás előtt öt nappal megérkezzen a helyi választási irodába (a jegyzőhöz). A helyi választási iroda vezetője az igazolásban feltünteti a választópolgár nevét, személyi azonosítóját, lakcímét, a lakcíme szerinti választókerület megjelölését, a települést, ahol a választópolgár szavazni kíván, továbbá az igazolással szavazásra kijelölt szavazóhelyiség címét. Jegyzőkönyvvezető: A népszavazás napján a szavazatszámláló bizottság mellett jegyzőkönyvvezető működik, aki nem tagja a szavazatszámláló bizottságnak. Feladata a szavazás során a választói névjegyzék kezelése és a különböző jegyzőkönyvek kitöltése a szavazatszámláló bizottság utasításának megfelelően. Jogorvoslat: A/ Jogorvoslatok a népszavazási kezdeményezés folyamatában o Az Országos Választási Bizottságnak az aláírásgyűjtő ív, illetőleg a konkrét kérdés hitelesítésével kapcsolatos döntése elleni kifogást a határozat közzétételét követő 15 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani; o Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Az Alkotmánybíróság a kifogást soron kívül bírálja el. Az Alkotmánybíróság az Országos Választási Bizottság, illetőleg az Országgyűlés határozatát helybenhagyja, vagy azt megsemmisíti, és az Országos Választási Bizottságot, illetőleg az Országgyűlést új lejárásra kötelezi.

101

B/ Jogorvoslatok a népszavazás kitűzését követően o Kifogást a választásra irányadó jogszabály, illetőleg a választás és a választási eljárás alapelveinek megsértésére hivatkozással bárki benyújthat az annak elbírálására jogosult választási bizottsághoz. A kifogást úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a sérelmezett jogszabálysértés elkövetésétől számított 3 napon belül megérkezzen. A választási bizottság a benyújtott kifogásról a beérkezésétől számított 3 napon belül dönt. o A választási bizottság elsőfokú határozata ellen fellebbezést bármely választópolgár, illetőleg az ügyben érintett jogi személy fellebbezést nyújthat be. A fellebbezést a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A fellebbezést úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a határozatot hozó választási bizottsághoz. A fellebbezésről az annak elbírálására jogosult választási bizottság a beérkezéstől számított 3 napon belül dönt. o A választási bizottság másodfokú határozata, továbbá az Országos Választási Bizottság határozata ellen bármely választópolgár, illetőleg az ügyben érintett jogi személy bírósági felülvizsgálati kérelmet nyújthat be. A kérelmet a megtámadott határozatot hozó választási bizottságnál kell előterjeszteni. A kérelmet úgy kell benyújtani, hogy az legkésőbb a megtámadott határozat meghozatalától számított 3 napon belül megérkezzen a határozatot hozó választási bizottsághoz. A bírósági felülvizsgálati kérelmet a másodfokú határozatot hozó választási bizottság székhelye szerint illetékes megyei, fővárosi bíróság bírálja el. Az Országos Választási Bizottság határozata ellen benyújtott bírósági felülvizsgálati kérelmet a Legfelsőbb Bíróság bírálja el. o (A névjegyzékkel és a külképviseleti névjegyzékkel kapcsolatos, továbbá a választás eredménye elleni jogorvoslat szabályai a megfelelő tárgyszavaknál találhatók) Kampánycsend: A szavazást megelőző nap 0.00 órájától a szavazóhelyiségek bezárásáig választási kampányt folytatni tilos. Képviseleti (közvetett) demokrácia: A képviseleti vagy közvetett demokrácia esetében a nép az általa választott képviselők révén gyakorolja a közhatalmat és népszuverenitásból fakadó egyéb jogait. A képviseleti demokrácia a mai modern demokratikus államok általánosan elterjedt hatalomgyakorlási formája. (Ld. még: közvetlen demokrácia) Kötelező népszavazás: Legalább 200 000 választópolgár kezdeményezésére az Országgyűlésnek a népszavazást el kell rendelnie – függetlenül attól, hogy ő maga a népszavazás kiírásával egyetért-e. Az ilyen népszavazás mindig ügydöntő, tehát annak eredménye az Országgyűlésre nézve kötelező. (Ld. még: ügydöntő népszavazás). Közszemlére tétel: A választói névjegyzéket a település (község, város, fővárosi kerület) jegyzője a települési önkormányzat polgármesteri hivatalában 18 nappal a szavazás előtt közszemlére teszi. A névjegyzékből való kihagyás vagy a névjegyzékbe való felvétel miatt a névjegyzék közszemlére tételének időtartama alatt írásban emelhető kifogás a települési jegyzőnél. Ha a jegyző helyt ad a kérelemnek, akkor

102

kijavítja a választói névjegyzéket. Egyet nem értése esetén azonban legkésőbb a beérkezést követő napon továbbítja azt a helyi bírósághoz. Közvetlen demokrácia: A közhatalom gyakorlásának kivételes formája. Lényege, hogy az állampolgárok nem választott képviselőik útján, hanem személyesen vesznek részt a közügyek eldöntésében. A közvetlen hatalomgyakorlás két intézményesült eszköze a népszavazás és a népi kezdeményezés. (Ld. még: képviseleti demokrácia) Közvélemény-kutatás: A népszavazás napján a választópolgárok nyugalma és a zavartalan szavazás érdekében csak az alábbi feltételekkel végezhető közvéleménykutatás: o a közvélemény-kutatás csak névtelen és önkéntes lehet; o a közvélemény-kutató a szavazóhelyiségbe nem léphet be; o a közvélemény-kutat abba az épületbe, amelyben a szavazóhelyiség van, nem léphet be, o a választópolgárokat semmilyen módon nem szavazóhelyiségből kilépőket kérdezhetik meg.

zaklathatják,

csak

a

Mozgóurna: A mozgásában gátolt személyt szavazásának lehetővé tétele érdekében – kérésére – az illetékes szavazatszámláló bizottság két tagja, a szavazatszámláló bizottság illetékességi területén belül, mozgóurnával felkeresi. A szavazás titkosságát ekkor is biztosítani kell. A mozgóurnát a választópolgár írásban kérheti a szavazás napja előtt a helyi választási irodától, a szavazás napján az illetékes szavazatszámláló bizottságtól. Népi kezdeményezés: A népszavazás mellett a közvetlen demokrácia másik fontos intézményét képezi. Népi kezdeményezés célja az, hogy az Országgyűlés tűzzön napirendjére egy kérdést és tárgyalja meg, és ha szükségesnek tartja, hozzon döntést az ügyben. Az országos népi kezdeményezéshez legalább 50 000 választópolgár támogató aláírása szükséges. Népszavazás elrendelése: Az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés hatáskörébe tartozik. Az Országgyűlésnek a népszavazás elrendeléséről szóló határozata tartalmazza, hogy a népszavazás ügydöntő vagy véleménynyilvánító, a népszavazásra bocsátott konkrét kérdést, továbbá rendelkezik a népszavazás költségvetéséről. Az Országgyűlés népszavazást elrendelő, valamint kötelezően elrendelendő népszavazás elrendelését elutasító határozata elleni kifogást a közzétételtől számított 8 napon belül lehet – az Alkotmánybírósághoz címezve – az Országos Választási Bizottsághoz benyújtani. Népszavazási tilalmi idő: Nem lehet népszavazást tartani az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetőleg a helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásának napján, valamint az azt megelőző és követő 41 napon belül. Népszavazás kezdeményezése: Országos népszavazás elrendelését a következők kezdeményezhetik: a) a választópolgárok (ha 100 000-nél több, de 200 000-nél kevesebb választópolgár támogatja a kezdeményezést, a népszavazás elrendelése az 103

Országgyűlés mérlegelésétől függ /fakultatív népszavazás/; ha viszont a kezdeményező választópolgárok száma eléri a 200 000-et, az országos népszavazást el kell rendelni /kötelező népszavazás/), b) a köztársasági elnök, c) a Kormány, d) a megválasztott országgyűlési képviselők legalább egyharmada. A b), c), és d) pontokban említettek kezdeményezése esetén az országos népszavazás elrendelése az Országgyűlés mérlegelésétől függ (fakultatív népszavazás). Fontos, hogy a népszavazást kezdeményezőknek a népszavazásra bocsátandó kérdés (kérdések) megfogalmazására is javaslatot kell tenniük. A népszavazás kitűzése: A népszavazás időpontját a köztársasági elnök az Országgyűlés népszavazást elrendelő határozat elleni jogorvoslati határidő eredménytelen elteltét – jogorvoslat esetén annak elbírálását – követő 15 napon belül tűzi ki. A népszavazást az azt elrendelő országgyűlési határozat közzétételét – jogorvoslat esetén az annak elbírálását – követő 90 napon belüli időpontra kell kitűzni, úgy, hogy a kitűzés napja és a szavazás napja között legalább 43 napnak kell lennie. A népszavazás időpontja: o nem eshet nemzeti ünnepre, munkaszüneti napra, illetőleg az azokat megelőző vagy követő napra, o nem eshet az országgyűlési képviselők, az Európai Parlament tagjai, illetve helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek általános választásával azonos napra, illetőleg az azokat megelőző és követő 41 napon belüli időszakra. Amennyiben a népszavazást az országgyűlési, illetve általános önkormányzati választások miatt nem lehet az országgyűlés általi elrendelésétől számított 90 napon belülre kitűzni, úgy a népszavazást a választást követő 131 napon belüli időpontra kell kitűzni. A népszavazásra feltett kérdés: A népszavazásra javasolt kérdés egyértelműségéhez és eldönthetőségéhez alkotmányos érdek fűződik, ezért azt úgy kell megfogalmazni, hogy arra valamennyi választópolgár egyértelműen tudjon válaszolni, továbbá az Országgyűlés el tudja dönteni, hogy eredményes népszavazás esetében milyen kötelezettség terheli. A kérdést az aláírásgyűjtő ív hitelesítésekor vizsgálja az Országos Választási Bizottság. Döntése ellen az Alkotmánybírósághoz lehet fordulni. Az aláírásgyűjtő ív hitelesítését követően a kérdést megváltoztatni nem lehet. Nyilvánosság elve: A nyilvánosság elve az országos népszavazás lebonyolításának egész folyamatát végigkíséri. A nyilvánosság elvéből fakadnak például a következő, törvényben rögzített szabályok: o a választási bizottságok működése és tevékenysége nyilvános, de az eljárás nyilvánossága nem sértheti a szavazás titkosságát és a személyhez, valamint a személyes adatok védelméhez fűződő jogokat; o az aláírások ellenőrzésénél a kezdeményező képviselői jelen lehetnek; 104

o választási bizottságok munkájában részt vehet a kezdeményezők közös megbízottja és az Országgyűlésben frakcióval rendelkező pártok közül a kezdeményezésben részt nem vevők megbízottjai, továbbá ugyanezen szervezetek a külképviseletekre egy-egy megfigyelőt bízhatnak meg, o a sajtó képviselői külön engedély nélkül jelen lehetnek a választási szervek munkájánál, e szervek munkáját azonban nem zavarhatják A szavazatszámláló bizottság tagjai: A szavazatszámláló bizottságok egyrészt az önkormányzati képviselőtestületek által 2006-ban megválasztott tagokból, másrészt a népszavazást kezdeményezők közös megbízottjából és az országgyűlési képviselettel rendelkező, de a kezdeményezésben részt nem vevő pártok által megbízott tagokból állnak. Szavazás: A választópolgárok a lakóhelyük szerint kijelölt szavazókörben szavazhatnak, vagy ott, ahol őket a névjegyzékbe igazolás alapján felvették (ld. még: igazolás). Szavazni a Magyar Köztársaság külképviseletein is lehet abban az esetben, ha a választópolgár szerepel a külképviseleti névjegyzékben. Érvényesen szavazni kérdésenként IGEN vagy NEM válasszal lehet, a válasz alatt elhelyezett körbe tollal írt egymást metsző két vonallal. ("X" vagy "+" jellel). A szavazat érvényességéhez az is szükséges, hogy a hivatalos szavazólapon adják le, továbbá a szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bélyegzőlenyomattal lássa el. A szavazás ideje: Szavazni a Magyar Köztársaság területén 2008. március 9-én 6.00 órától 19.00 óráig lehet. A külképviseleteken fő szabály szerint a szavazásra a magyarországi szavazás napján kerül sor, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. Azokon a külképviseleteken, ahol az időeltolódás a közép-európai időhöz képest -1 vagy -2 óra, a helyi idő szerinti 6 óra és a közép-európai idő szerinti 19 óra között lehet szavazni. Az amerikai kontinensen létesített külképviseleteken egy nappal korábban, 2008. március 8-án lehet szavazni, helyi idő szerint 6 és 19 óra között. A szavazás titkossága: A szavazás titkossága azt jelenti, hogy a választópolgárok a szavazat tartalmának nyilvánosságra kerülése nélkül, titkosan adhatják le szavazatukat. A szavazat tartalma tehát a választópolgár akaratán kívül álló okból nem kerülhet nyilvánosságra. Szavazófülke: Minden szavazóhelyiségben legalább két elkülönített szavazófülkét alakítanak ki, melyek célja annak biztosítása, hogy a választópolgárok a szavazatukat titkosan adhassák le. A szavazáshoz a szavazófülkében tollat kell elhelyezni. A szavazófülke használata nem kötelező. Szavazóhelyiség: Szavazásra szolgáló hivatalos helyiség, melynek címéről a polgárok az értesítőből kapnak tájékoztatást. A szavazóhelyiséget a szavazás ideje alatt nem lehet bezárni. A szavazatszámláló bizottság elnöke felelős azért, hogy a szavazás napján a szavazóhelyiségben és a környékén a rendet fenntartsa. A szavazóhelyiségben a választópolgárok csak a szavazáshoz szükséges ideig tartózkodhatnak. A szavazóhelyiség nem lehet olyan épületben, amely valamely párt használatában van. Szavazókör: A szavazóköröket úgy kell kialakítani, hogy egy szavazókörre mintegy 600, de legfeljebb 1200 választópolgár jusson, településenként azonban legalább egy szavazókör kialakítása kötelező. 105

Szavazólap: Érvényesen szavazni csak a hivatalos szavazólapon lehet. A szavazólap kiadása előtt a szavazatszámláló bizottság a szavazólapot ellátja hivatalos bélyegzőlenyomattal, ennek hiánya a szavazat érvénytelenségét vonja maga után. A szavazólapot kitöltése után borítékba helyezve kell az urnába dobni. Ha a választópolgár a szavazólapnak az urnába történő elhelyezése előtt jelzi, hogy a szavazólap kitöltését elrontotta, az elrontott szavazólapot a szavazatszámláló bizottság bevonja és helyébe új lapot ad ki. A bizottság az elrontott szavazólap helyett újat csak egyszer adhat ki. Minden kérdés külön szavazólapon szerepel. Tiltott népszavazási tárgyak: Nem lehet országos népszavazást tartani: o az ország költségvetéséről, o a költségvetés végrehajtásáról, o a központi adónemekről és illetékekről, a vámokról, valamint a helyi adók központi feltételeiről szóló törvények tartalmáról, o az Alkotmánynak rendelkezéseiről,

a

népszavazásról,

népi

kezdeményezésről

szóló

o a hadiállapot kinyilvánításáról, rendkívüli állapot és szükségállapot kihirdetéséről, a fegyveres erők külföldi vagy országon belüli alkalmazásáról o az Országgyűlés hatáskörébe tartozó személyi és szervezetalakítási (átalakítási, megszüntetési) kérdésekről, o az Országgyűlés feloszlatásáról, o a Kormány programjáról, o a helyi önkormányzat képviselő-testületének feloszlatásáról, o a hatályos nemzetközi szerződésekből eredő kötelezettségekről, illetőleg e kötelezettségeket tartalmazó törvények tartalmáról, o a közkegyelem gyakorlásáról. Urna: Minden szavazóhelyiségben a szavazás céljára két vagy több urnát kell felállítani. A mozgóurnás szavazásra külön urna szolgál. Az urnákat az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében úgy kell lezárni, hogy azokból a pecsét feltörése nélkül ne lehessen szavazólapot eltávolítani. A szavazatszámláló bizottság a szavazás megkezdése előtt az urnák állapotát, azok üres voltát az elsőként szavazó választópolgár jelenlétében vizsgálja meg, majd zárja le azokat. Ezt követően a szavazatszámláló bizottság az urnába ellenőrző lapot helyez, melyet az elsőként szavazó választópolgár is aláír. Ez a személy a szavazatszámláló bizottság tagja nem lehet. Ügydöntő népszavazás: Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: a véleménynyilvánító népszavazás és az ügydöntő népszavazás. Az ügydöntő népszavazás esetében a népszavazás eredménye 3 évig kötelező az Országgyűlésre. Ügydöntő az országos népszavazás, ha o azt legalább 200 000 választópolgár kezdeményezte, vagy

106

o a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés ügydöntő népszavazást rendel el. (Ld. még: véleménynyilvánító népszavazás) Választási alapelvek: A választójog általánossága és egyenlősége, a szavazás közvetlensége és titkossága. Választási bizottság: Az országos népszavazáson o szavazatszámláló bizottság, o az egy szavazókörös településeken a szavazatszámláló bizottság feladatait ellátó helyi választási bizottság, o területi választási bizottság és o az Országos Választási Bizottság működik. A választási bizottságok működésük tartama alatt hatóságnak, tagjai pedig hivatalos személynek minősülnek. A választási bizottság testületként működik, határozatainak érvényességéhez a tagok többségének jelenléte és a jelenlevő tagok többségének szavazata szükséges. A választási bizottságot az elnök képviseli. Választási iroda: A népszavazás előkészítését, szervezését, lebonyolítását, a választópolgárok tájékoztatását végző választási szervek. Az országos népszavazáson az alábbi választási irodák működnek: o helyi választási iroda, o külképviseleti választási iroda, o országgyűlési egyéni választókerületi választási iroda, o területi választási iroda, o Országos Választási Iroda. Választási szervek: A választási szervek körébe a választási bizottságok és választási irodák tartoznak. A választói névjegyzék: Az országos népszavazáson szavazati joggal rendelkezők nyilvántartása olyan nyilvántartás, amelyből a polgárok meggyőződhetnek arról, hogy az országos népszavazáson szavazhatnak-e. A névjegyzék ezen túl a népszavazást lebonyolító választási szerveknek is fontos segédeszköz, hiszen ennek segítségével tudják ellenőrizni az urnához járuló állampolgárok választójogosultságát, és a visszaélések elkerülése érdekében így tudják kiszűrni a többször szavazókat. A névjegyzéket közszemlére teszik. Választójog(osultság): A Magyar Köztársaság területén lakóhellyel rendelkező minden nagykorú magyar állampolgárt megillet az a jog, hogy az országos népszavazásban részt vegyen. Nincs választójoga annak, aki jogerős ítélet alapján a cselekvőképességet korlátozó vagy kizáró gondnokság, illetőleg a közügyek gyakorlásától eltiltás hatálya alatt áll, szabadságvesztés büntetését vagy büntetőeljárásban elrendelt intézeti kényszergyógykezelését tölti. 107

A választójog egyenlősége: A választójog egyenlőségének elve azt a követelményt fejezi ki, hogy minden szavazásra jogosult egyenlő jogokkal vesz részt a választásban, közelebbről minden választásra jogosultnak azonos értékű szavazati joggal kell rendelkeznie. Véleménynyilvánító népszavazás: Az országos népszavazásnak a jogi következmények (kötőerő) szempontjából két fajtája van: az ügydöntő népszavazás és a véleménynyilvánító népszavazás. Utóbbi esetében a népszavazás eredménye nem kötelezi az Országgyűlés. Véleménynyilvánító népszavazásra akkor kerül sor, ha a Köztársasági Elnök, a Kormány vagy az országgyűlési képviselők több mint egyharmadának kezdeményezésére az Országgyűlés véleménynyilvánító népszavazást rendel el. (Ld. még: ügydöntő népszavazás) Visszautasítás: A szavazatszámláló bizottság visszautasítja azt a polgárt, aki nem szerepel a névjegyzéken és igazolással sem rendelkezik Szintén vissza kell utasítani azt, aki nem tudja személyazonosságát vagy lakcímét megfelelően igazolni. (Ld. még: igazolás) 13.3. Jogszabályok (A teljes joganyag megtalálható a CD-n) ƒ

1949. évi XX. törvény a Magyar Köztársaság Alkotmányáról

ƒ

1978. évi IV. törvény a Büntető Törvénykönyvről (kivonatos közlés)

ƒ

1999. évi LXIX. törvény a szabálysértésekről

ƒ

1997. évi C. törvény a választási eljárásról (a továbbiakban: Ve.)

ƒ

1998. évi III. törvény az országos népszavazásról és népi kezdeményezésről

ƒ

5/2008. (I. 22.) ÖTM rendelet a választási eljárásról szóló 1997. évi C. törvénynek az országos népszavazáson történő végrehajtásáról (a továbbiakban: Vhr.)

ƒ

6/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. március 9. napjára kitűzött országos népszavazás eljárási határidőinek és határnapjainak megállapításáról

ƒ

7/2008. (I. 24.) ÖTM rendelet a 2008. évi országos népszavazások költségeinek normatíváiról, tételeiről, elszámolási és belső ellenőrzési rendjéről

ƒ

A könyvben megemlített OVB állásfoglalások

108