Sebek és Műtétek előadás anyaga

Sebek és Műtétek előadás anyaga

Készítette: Pióker Krisztina

Bevezetés A sebészet főleg azokkal a betegségekkel foglalkozik, amelyeket műtéti beavatkozásokkal gyógykezelnek. Az orvostudománynak ez a szakága hosszú fejlődés útján jutott a mai magas színvonalra. Ennek során, különböző szakterületek önállósultak. • • • • • •

Szemészet Gégészet Ortopédia Urológia Nőgyógyászat Onkológiai sebészet → ez az osztály jóval később

A későbbiekben egyes szervek, szervrendszerek, testtájak sebészi kezelése is önálló gyógyító területté vált. • • • • • •

Mellkas Szív Ideg Érsebészet Fej-nyaksebészet Baleseti sebészet

A sebészeti ismeretek tárgyalását két nagy részre osztjuk: 1. Általános sebészeti ismeretek: a sebészi kezelés általános jellegű kérdései 2. Részletes /speciális/ megbetegedései.

sebészet:

egyes

szervek,

szervrendszerek,

testtájak

A sebészeti betegeket sebészeti fekvőbeteg osztályokon gyógyítják. Ide azok a betegek kerülnek, akik speciális kivizsgálást és műtétet igényelnek. A korszerű fekvőbeteg osztály részei: kórtermek, műtő, őrző, vagy intenzív osztály kötöző, egyes sebészeti osztályon Rtg vizsgáló, gipszelő, utókezelő. A kórtermi elhelyezésnél a nem szerinti elkülönítésen kívül, más szempontokat is figyelembe kell venni. Vannak aseptikus és septikus kórtermek, illetve ahol megoldható ezek külön osztályon vannak. A sebészeti osztály központja a műtőblokk. Műtőblokk részei:

-

egy vagy több műtőhelység előkészítő bemosakodó sterilező raktárak betegfektető előtér ébredő, ( ez nem mindenhol van)

A műtőblokk elkülönül az osztálytól, hogy a szükséges tisztaság, csend, nyugalom biztosítható legyen. A közelében van a postoperatív szoba, őrző, intenzív osztály. A sebészeti osztály munkája két jól elkülöníthető részre oszlik: 1. osztályon fekvők ellátása 2. műtétekre Az osztályos betegek ellátásának két szakasza van. – műtétet megelőző teendők (műtéti előkésztés) - műtéti utókezelés A betegek ellátását a vizitek irányítják, általában naponta három alkalommal. Az ápoló személyzet az ezeken elhangzottakról feljegyzést készít, és ez alapján azokat sürgősségi sorrendben csoportosítja. A feladatok közül, mindig a súlyos, életveszélyes állapotú betegek ellátása az első! Az ápoló szolgálatának eseményeit és saját észleléseit bejegyzi az átadó füzetbe, és a szolgálat átadásakor mindenről tájékoztatja váltótársát! Jó elméleti felkészültségen alapuló gyakorlati tudásával, hivatásszeretetével, áldozatkészségével az ápoló, ápolónő az orvos pótolhatatlan segítőtársa, munkatársa! E szoros együttműködés eredménye a beteg állapotának javulása, gyógyulása. A nővéri hivatás odaadást, gondosságot, lelkiismeretességet, az emberi együttérzés / empátia/ magas fokát kívánja. A jó ápolót két dolog jellemzi: a segíteni akarás és a segíteni tudás képessége.

A sebészet története

A sebészet történetének három szakaszát különítjük el. 1. A kezdetleges sebészet kórszaka A sebészet olyan régi, mint az emberiség, és a szülészettel együtt az orvostudomány legrégebbi része. A régészeti leletekben megtalálhatók az évezredekkel ezelőtti kezdetleges sebkezelés nyomai. A műtéti beavatkozásnak tekinthető első koponyalékeléseket a kőkorszakban végezték. Az egyiptomi fáraók első időszakából (i.e.2800 körül) származik a világ legrégebbi sebészkönyve, Edwin Smith papírusza: 48 különböző sérülést – köztük elsősorban fej, nyak, mellkas, és gerincsérüléseket ismertet. A nyílt sebkezelésről a tamponálásról, a törések és a ficamok visszahelyezéséről, a különböző technikájáról, a koponya lékeléséről is olvashatunk a feljegyzésben. Az i.e. 1500-ból származó indiai írásos emlék 760 féle gyógyszerről és 131 orvosi műszerről számolt be. A feljegyzések szerint a sebészet az „első és legnagyobb az összes orvosi tudományok között.” Az indiai sebészek amputátiókat, hasi műtéteket, szemészeti és plasztikai beavatkozásokat végeztek. Különösen híressé váltak az orr, fül, és ajak hiányát pótló plasztikai műtétek. Az emberiség későbbi fejlődésére nagy hatással volt az antik világ népeinek – görögöknek és rómaiaknak – kultúrája. A görög-római orvoslás az ókori orvostudomány csúcspontja. A görög kultúra virágkorában működött az orvostudomány atyja, Hippokratész (i.e kb.460377) aki az orvoslást önálló tudománnyá fejlesztette. „ Corpus hippocraticum” című művében korának tapasztalati orvostudományát foglalta össze. Számos sebészeti gyógymódról tesz említést: nyújtó és nyomókötés, vérzéscsillapítás izzó vassal, végbélsipoly kezelése fonal áthúzással, törések és ficamok sínezése. Az ókori római sebészet legjobb ismertetését Aulus Cornelius Celsusnak köszönhetjük. Művének egyik fejezete a sebészetről szól: leírja az alexandriai iskolától átvett érlekötést, a visszértágulatok kiirtását, foglalkozik a plasztikai műtétekkel. A gyulladás négy tünetét ( pirosság, melegség, duzzanat, fájdalom ) is megfigyelte. Az ókori Róma legjelentősebb orvosa Claudius Galenus (i.sz. 130-200) volt, aki írásaiban összefoglalta mindazt, amit a görög, alexandriai és római gyógyászat elméletben és gyakorlatban birtokolt. Az időszámításunk szerinti évszázadokat az orvostudomány, - különösen a sebészet és a szülészet- hanyatlása jellemezte. E korszak egyetlen jelentős eredménye a kórház létesítése. A legrégibb, a mai napig fennmaradt kórház a Hotel Dieu, Párizsban a 8. században létesült.

Az anatómiai gondolkodás térhódításával a sebészet új korszaka kezdődött. Az emberiség legnagyobb szelleme, Leonardo Da Vinci ( 1452-1519 ) tevékenysége az ujjászületés, a reneszánsz korszakát jelenti. Anatómiai megfigyeléseit titokban hullák boncolásán végezte. Az egyház tilalma ellenére. E tanokat Andreas Vesalius (1514-1562 ) továbbfejlesztette. Bonctani tanulmányai alapján készítette el híres anatómiai atlaszát „ Az emberi test felépítéséről” címmel. A 19. század közepéig a sebészet kezdetleges maradt. A műtétek elviselhetetlen fájdalmat okoztak, és a műtéti sebfertőzés a betegek életét veszélyeztette.

2. A tudományos sebészet alapító és úttörő korszaka Ahhoz, hogy megnyíljék az út a sebészet szabad fejlődése előtt, le kellett győzni a fájdalmat és a „seblázat”. Az 1840-1860-as években kezdődött a sebészet új korszaka. Az altatás felfedezése rövid idő alatt győzelmet aratott a sebfájdalom felett. 1846-ban William Morton felfedezte az Éter altató hatását. 1847-ben Simpson angol szülés a fájdalmak csillapítására Kloroformot használt. Az altatás megsokszorozta a sebészeti osztályok műtéteinek számát, a „sebláz” és a gennyvérűség azonban továbbra is a műtétek féllmetes réme maradt. Ezt az asepsis és antisepsis felfedezése győzte le. Semmelweis Ignác (1818-1865) megfigyelései szerint a „bomló szerves anyagot” az orvos szennyezett keze viszi át a szülőanyákba, és a bomló anyag felszívódásának következménye a „gyermekágyi láz” A gyermekágyi láz kóroktana, fogalma és profylaxisa című munkájában megfogalmazta az asepsist:.....”minden igyekezetemmel azon voltam, hogy a gondjaimra bízott egyénektől távol tartsam a bomló állati szerves anyagot....” (1847) A megelőzés jelentőségét hirdeti:”.....biztosabb az ujjat be sem szennyezni, mint a már szennyezettet újra tisztává tenni....” A Klórmészoldatos kézfertőtlenítést használta. Josef Lister (1867) Angol sebész, az antisepsis jelentőségét hirdette. A sebnek és környékének fertőtlenítésében látta a fertőzés elkerülését. Erre a célra Karbolban áztatott kötszereket használt, seböblítést, a műtéti seb átmosását karbololdattal. 1870-1880 a kórokozók felfedezése az asepsis igazságát bizonyította. A 19. század második fele a sebészet történetének klasszikus korszaka. Legjelentősebb eredménye az, hogy a sebészet alkalmazott tudománnyá alakult át. Ebben az időszakban keletkezett az önálló magyar orvosi iskola is. Vezető egyénisége Balassa János (1814-1886) a modern orvostudomány első és legnagyobb hazai képviselője. Kiváló sebésziskolát teremtett 1847-ben-néhány hónappal az első bemutatás után –ő alkalmazott először Éternarkózist Magyarországon.

A korszerű pesti orvosegyetem és orvosképzés megteremtője Markusovszky Lajos (18151893) volt. Lumniczer Sándor (1821-1892) Balassa tanítványa, a magyar sebészi iskola továbbfejlesztője a gyakorlatban, a tudományos munkában és az orvosképzésben. A magyar sebészet továbbfejlesztői: Petz Aladár, Pólya Jenő, Verebély Tibor, Dollinger Gyula, Ádám Lajos, Sebestény Gyula.

3. A modern sebészet korszaka A sebészet új korszakát évszázadunk negyvenes éveinek kezdetétől számítjuk. A következő felfedezések tették lehetővé: 1. Szulfonamidok (1935: Domagk ) és az Antibiotikumok (1928: Fleming ) a penicillin klinikai alkalmazása 1942-től. Az asepsis és az antisepsis alkalmazásával a kívülről jövő baktériumokat távol lehetett tartani, de a szervezetben található bakteriális fertőzések legyőzésére csak a kemoterápia volt alkalmas. Ezzel sok betegség természete megváltozott, az életveszélyes fertőzések gyógyíthatókká váltak. 2. A korszerű intratrachealis narkózis tette lehetővé a jól adagolható izomrelaxánsok ( Kurare ) alkalmazását. Az altatógép felfedezése az altatást sokkal biztonságosabbá, kíméletesebbé tette. 3. A transfúziós módszerek továbbfejlesztése, a vérkonzerválás. Az érrendszer feltöltésével a shock ma elkerülhető és legyőzhető. A modern sebészet e jelentős felfedezései lehetővé tették igen nagy műtétek sikeres elvégzését ( nyelőcső-resectio, tüdőfél kiirtása, szívműtétek, szervátültetések Stb.) Az új korszakban a technikai felkészültség a műtét sikerének csupán egyik feltétele. A modern sebészet fontos kívánalma s postoperatív betegség leküzdése, azaz a korszerű műtéti utókezelés. Újabb eredmények: a szervezet természetes állandóiba való beavatkozás (Pl: hypothermia azaz a testhőmérséklet mesterséges lecsökkentése). A korszak jellemzője: a gyors ütemű haladás. A műtét nem egyetlen orvos munkája többé, hanem csoportmunka ( team-munka), amelynek igen lényeges, nélkülözhetetlen része az ápoló, ápolónő feladatköre!

Általános sebészet

A SEB

A seb a bőr, a nyálkahártya folytonosságának megszakadása külső ártalmak következtében.

Műtéti seb: az alaktani viszonyok figyelembe vételével diagnosztikai vagy terápiás céllal. Alkalmi seb: külső ártalmak okozzák. A sérülést okozó eszköz szerint: • Szúrt • Metszett • vágott • zúzott • szakított • harapott • lőtt sebeket különítünk el. A szövetsérülés fokától függően: 1. Egyszerű sebek: csak a bőrre, legfeljebb a bőr alatti zsírszövetre terjednek ki. 2. Szövődött sebek: a mélyebben fekvő szervek és szövetek ( Pl. izomzat, belső szervek) is sérülnek.

A seb helyi következményei 1. Sebfájdalom: A sérülés okozta közvetlen vagy sebzési fájdalom függ a sérült terület érzőideg-ellátásától. Az idegvégződéseket a sértő eszköz mechanikai hatásán kívül a levegő és a kiszáradás is izgatja. Mennél jobban tátong a seb, annál fájdalmasabb. A sebzés nagysága nem arányos a fájdalommal. Nagy kiterjedésű roncsolás az érző

idegvégződéseket is zúzza, ezért traumás amputáció után feltűnő fájdalmatlanságot észlelünk. Ezt a seb stupor-állapotának nevezik. A fájdalomérzés shockban is csökken! A sebzési fájdalmat hamarosan felváltja a sebfájdalom, amelyet a sebzés és a sebgyógyulás kémiai és biológiai változásai okoznak. 2. Vérzés: A vérzés foka függ a sérült ér jellegétől ( artéria, véna, capilláris) nagyságától, elhelyezkedésétől. A metszett és vágott sebek jobban véreznek, mint a roncsoltak, mert ezekben a zúzott ércsonkokat az alvadék könnyebben zárja el. Megkülönböztetünk közvetlen, utó és késői vérzést. 3. Minden nyílt sérülés törvényszerű következménye: a fertőzés. A sértő eszköz és a testfelszín mindig tartalmaz kórokozókat, ezért kivétel nélkül minden sebzésen át mikroorganizmusok kerülnek a mélybe. Más kérdés, hogy a fertőzésnek lesznek – e klinikai tünetei és következményei. A szervezet védekező mechanizmusai az enyhébb fertőzéseket le tudják küzdeni. Ez függ a sérült terület vérellátásától és a szövetroncsolódás mértékétől. A sebbe került mikroorganizmusok a sérülést követő első órákban a sérült szövetek felszínén maradnak és Kb. 6-8 óra múlva kezdődik áramlásuk a mélybe. Ez a körülmény a később ismertetett elsődleges sebkimetszés egyik elméleti alapja.

A sebek típusai

A sebeket a sérülést előidéző eszköz, a sérülés keletkezési mechanizmusa szerint osztályozzuk: 1. Szúrt seb ( vulnus punctum ): Hegyes eszköz okozta sebzés. Az eszköz útja a szervezetben a szúrási csatorna: -

alig vagy egyáltalán nem vérzik a sérüléskor a szúrási csatornába anaerob baktériumok kerülhetnek, és az anaerob viszonyok szaporodásuknak kedveznek a szúrási csatornába gyakran marad idegentest (Pl: tű, szálka, tüske Stb.)

2. Metszett és vágott seb ( vulnus scissum et caesum ): Éles tárgy okozta sérülés. Ha az eszköz a testfelszínnel párhuzamosan mozdul el, metszett , ha a felszínre merőlegesen hat, vágott seb keletkezik. Jellemzői: -

sima sebszélek, a seb közepén tátong legjobban általában erősen vérzik keletkezésekor a fájdalom csekély

3. Zúzott seb ( vulnus contusum ): A leggyakoribb sebféleség, többnyire ütés, ütődés, esetleg összenyomás okozza. Legenyhébb formája a horzsolás: a bőr felületes rétegei lakaparódnak. Legsúlyosabb formája: a roncsolás: az összezúzott testrészt csak bőrhíd, ín, vagy megmaradt szövetrészlet köti össze a szervezettel. Jellemzői: -

szabálytalan zegzugos sebszélek a vérzés rendszerint nem súlyos és hamar csillapodik a sebfájdalom korán jelentkezik és egyre fokozódik a roncsolás súlyos fertőzés kialakulásának kedvez a nagyobb kiterjedésű zúzott seb traumás shockot okoz.

4. Szakított seb ( vulnus lacerum ): Ha a test felszínébe valamilyen módon belekapaszkodó erő a bőrt rugalmasságának határán túl nyújtja, szakított seb keletkezik. Leggyakoribb a végtagokon ( Pl. a gép befogja a dolgozó kezét) Jellemzői: -

a sebszélek, sebfelszínek egyenetlenek a vérzés viszonylag csekély kiterjedt szövetroncsolódás miatt súlyos fertőzés lehetősége traumás shock kialakulása

5. Harapott seb ( vulnus morsum ): Az összes sebformák közül a legváltozatosabb, minthogy a beható erő a harapó állat vagy ember foga. Mechanizmusuk szerint kombinált sérülések(szúrás, zúzás, szakítás). Minden harapott seb súlyosan fertőzött! 6. Lőtt seb ( vulnus sclopetarium ): Különböző lőfegyverekből a testbe röpített szilárd testek okozzák. A lövés pillanatában a sebzés egyáltalán nem fáj. A lövedék áthatol a szöveteken, és lőcsatornát képez. Robbanó hatása a szöveteket nagyfokban roncsolja. A lőtt sebek súlyosan fertőzöttek!

Sebgyógyulás A sérülés következtében a szövetek, szervek folytonossága megszakad, esetleg anyaghiány keletkezik. A szervezet a folytonossághiányokat illetve megszakadásokat igyekszik helyreállítani: ez a folyamat a sebgyógyulás. A sebgyógyulás a roncsolt életképtelen szövetek feloldásával és eltávolításával kezdődik. Egyes sejtek, Pl: (májsejtek) feloldódnak, az elfolyósodott szövettörmelékeket a mozgó sejtek, fagociták távolítják el. A szövetek lebontásával egyidejűleg megindul a regeneratio, illetve a reparatio is. Regeneratio: az elpusztult szövetféleség keletkezik Reparatio: az elpusztult szövet helyét kötőszövet foglalja el A sebgyógyulás elsődleges ( sanatio per primam intentionem → p.p. gyógyulás ) és másodlagos ( sanatio per secundam intentionem → p.s. gyógyulás ) formáját különböztetjük meg. A kettő között csupán mennyiségi különbség van. A harmadikként említhető pörk alatti sebgyógyulást csak a hámra korlátozódó sérüléseknél – horzsolások esetében – észleljük. A megalvadt vér és kiszivárgott szövetnedv beszáradása pörköt képez és alatta a hám regenerálódik, majd a pörk leválik. A halvány rózsapiros, vékony hámréteg fokozatosan megvastagodik, és a sérülés nyomtalanul gyógyul. Elsődleges sebgyógyulás lényege: A vérből, nyirokból kicsapódó fibrin a sebszéleket ideiglenesen összetapasztja, és a további gyógyulás a külvilágtól elzártan zajlik le. A következő lépés reaktív gyulladás, amelyet a sérülés mechanikus hatása, a sérült szövetekből felszabaduló anyagok idéznek elő. Klinikai jelei: - sebkörnyék halvány pírja, oedemája, fájdalmassága Az összetapadt sebben a már említett lebomlási folyamatokkal egyidejűleg már a 2. napon megkezdődik a reparatio. A capillarisok burjánzása, majd a kötőszöveti sejtek szaporodása alakítja ki a sarjszövetet, amely egészséges emberen 8-10 napon belül a sebszélek klinikai gyógyulását eredményezi. A sarjszövet képződésével párhuzamosan indul meg a hámosodás, amely pontosan egyeztetett sebszélek esetén a 4. napon teljes is lehet. A sarjszövet kialakulásával a sebgyógyulás nem fejeződik be: Kb. 2-hét múlva a sarjszövet rostdús, sejtszegény kötőszövetté, hegszövetté alakul át. Klinikai jelei: kemény, zsugorodó, érzéketlen heg tapintási lelete A hegbe hónapok múlva nőnek be a rugalmas rostok és az idegek. A sebzés területén megszűnik az érzészavar és a heg rugalmasabb, puhább lesz. Másodlagos sebgyógyulás lényege: Akkor következik be, ha a seb fertőzött, a szövetek roncsoltak, vagy a sebszéleket nem egyesítik. A gyógyulás mechanizmusa lényegében azonos az elsődleges gyógyulással, de annak minden fázisa lényegesen fokozott. A sebszélek tátonganak.

Az elhalt szövetek lelökődnek bő váladékozás kíséretében és a sebüreget érintésre vérzékeny burjánzó sarjszövet tölti ki. A sebszélek felöl a hám, minden irányból a sarjszövetre kúszik. Klinikai jelei: hege széles, behúzódott, alapjához rögzült A rugalmas rostok és idegelemek csak későn, részlegesen regenerálódnak. Emiatt a beteg heg mindig kemény, sérülékeny, esetleg kifekélyesedésre hajlamos.

Sebellátás A korszerű sebellátás személyi és tárgyi feltételei a sérülés helyszínén rendszerint hiányoznak. Itt a sérültet elsősegélyben részesítjük. Az elsősegély feladatait minden egészségügyi dolgozónak jól kell ismernie, hogy adott esetben szakszerűen alkalmazni tudja őket.

Elsősegélynyújtás Fontosabb feladatai: 1. Vérzéscsillapítás 2. Ideiglenes sebellátás ( célja: a másodlagos fertőzés és újabb szennyeződések megelőzése)

Végleges sebellátás

A végleges sebellátást az asepsis szabályainak szigorú betartásával kell elvégezni, tehát ott, ahol az aseptikus beavatkozás feltételei ( steril műszerek, varróanyagok, kötszerek, sebészi bemosakodás lehetőségei ) biztosítva vannak. Célja: a sebfertőzés következményeinek megelőzése és az elsődleges sebgyógyulás feltételeinek biztosítása. A végleges sebellátás lényege: Az elhalt, vagy funkcionálisan nem teljes értékű, szennyezett, fertőzött sebszélek kimetszése, majd a sebszélek egyesítése elsődleges varratokkal. Ez az elsődleges sebellátás. A fertőzés az első 6 órában a sebfelszínre korlátozódik. A sérült szöveteket érzéstelenítéssel, műtéti feltételek között 2-3 mm szélességben élesen kimetszik. Ha ez maradéktalanul kivihető, úgy 6-8 órán belül tiszta, steril műszerekkel elsődleges varratokat készítenek.

Ha a sérülés erősen szennyezett ( föld, trágya ), nagyon roncsolt volt, vagy ha a kimetszés a seb kiterjedése, életfontosságú képletek miatt maradéktalanul nem kivihető, a kimetszés után a sebet nem zárják. Ilyenkor steril fedőkötéssel ellátva figyeljük a gyulladás terjedésének esetleges tüneteit. Ha ezek nem mutatkoznak, úgy 5-8 napon belül halasztott elsődleges varratokat készítenek. Semmi esetre sem szabad elsődleges varratot alkalmazni: • • • •

Szúrt Lőtt Harapott Nagy kiterjedésű, roncsolt sebek esetén

A sérülés után 2-3 héttel alkalmazzák a másodlagos sebvarratot, amikor az elhalt szövetek kilökődtek, és a seb gyulladás és váladékmentes. Ha a sérülés után nagy bőrhiány marad vissza, és a sebszélek jelentősebb feszülés nélkül nem húzhatók össze, a pótlásra plasztikai sebészi módszereket alkalmaznak.

Vérzések

Az ember keringési rendszerének központja a szív, amely percenként 5 liter vért juttat a szervezetbe. A szívből kilépő ereket artériának nevezzük, a test irányába tartó artériák oxigénben dús vért szállítanak. Az artériák apró hajszálerekre ágaznak, ezek fala érintkezik a sejtekkel, így megtörténik a gáz- és anyagcsere. A testből a szén-dioxidban dús vért a vénák szállítják a szív felé. Hajszáleres vérzés esetén a sebzés és a vérzés gyenge. Fertőtlenítés után fedőkötéssel fedjük a sérült testrészt. A vénás vérzés mélyebb sérülések esetén keletkezik, a vérzés mennyisége jelentős is lehet. Az ellátás első lépéseként a sérült testrészt emeljük a szív fölé, majd fertőtlenítés után nyomókötéssel fedjük. Az átvérzett kötést ne cseréljük le, helyezzünk rá újabb kötést. Az artériás vérzéskor a mély sebből élénkpiros vér, lüktetve távozik. Legfontosabb teendőnk a sérült nyugalomba helyezése, a sérült testrész felemelése és az artériás nyomópont elnyomása. Felkar ütőere a felkar belső oldalán, hajlító izom alatt futó árokban nyomjuk a csonthoz. Combütőér lágyékhajlat felett, ököllel nyomjuk a medencecsont irányába. Az artériás nyomópont elnyomásával párhuzamosan segítőtársunk készítsen nyomókötést. A kötözéshez steril mull-lapra és mullpólyára van szükségünk. A fertőtlenítés mellőzhető, de lehetőleg ne feledkezzünk meg róla. A sebbe helyezzünk összegyúrt gézgombócot, fedjük mull-lappal, majd körkörös mozdulatokkal, a pólyatekerccsel rögzítsük. A nyomás kialakításához a gézlapra, keményre gyűrt gézgombócot vagy kibontatlan pólyatekercset helyezünk, s ezt szorosan, körkörösen rögzítjük a mullpólyával. Belső vérzést közvetlenül nem tudjuk vizsgálni, csupán az erre utaló tüneteket kereshetjük. Ezek közé tartozik a belső sérülés lehetősége, sápadtság, verejtékezés. Speciális vérzésként említjük az orrvérzést, amely esetében normál fejtartás mellett az orrcimpákat szükséges befogni 15 percen keresztül. Itt ismertetjük a fülvérzést - fej sérült oldalra történő billentése, fedőkötés – és a szájvérzést – fej enyhén előre hajtása, steril gézlap.

Vérzések & Ellátásuk

A vérzés fogalma: Az ér vagy erek sérülésekor, szakadásakor a vér a külvilág felé vagy a szövetek, testüregek közé kerül.

Okai lehetnek: Közvetlen hatás: sérüléskor a lágyrészek szakadása, a benne vagy környezetében futó ereket érinti. Tompa erőbehatás következtében közvetve sérülnek a belső szervek, Pl.: máj, vese, lép, agy, stb. jelentős vérzést okozva Ezen kívül, közvetlen hatás még: Agyvérzés – erekben a nyomás megnő – megreped Érfal elvékonyodása Tágult viszerek megrepedése Vérzékeny betegek jelentéktelen sérülés esetén is komoly vérzést szenvednek!! Külső vérzés: - látható

Belső vérzés:

-

sérülésből feltételezhető

-

sápadtság

-

szapora pulzus

has, mellkas, koponya Pl.: -

baleset mechanizmusát figyelembe venni / Pl.: tompa has/

-

fájdalom

-

feszítő érzés

-

nehézlégzés / Pl: mellkas/

-

kivérzésre utaló tünetek : pl.: felültetve elájul

Felsorolni! Koponya, has, mellkas Veszélyei:

- RR esik

-

sejtek oxygén szintje csökken

-

kivérzés

-

Shock : szervezet az alacsony RR miatt érszűkítéssel védekezik!! ÉLETVESZÉLYES FOLYAMAT!!!

-

Koponyaűri

-

Szívburki vérzés is ide tartozik!!

♦ ♦ Fajtái: Hajszáleres A vérzés:

Vivőeres

Ütőeres

(kapiláris) Szivárgó és

(vénás) Sötétvörös,

(artériás) Élénkpiros

sötétvörös

bőven folyó

lüktetve spriccel

1. lépés 2. lépés

3. lépés 4. lépés

Az ellátás lépései: Fertőtlenítés A testrész Testrész szív szív fölé emelése fölé emelése Fedőkötés Nyugalomba- Artériás helyezés nyomópont elnyomása (ha kész a kötés el lehet engedni) (Nyugalomba- Fertőtlenítés Nyugalombahelyezés) helyezés Nyomókötés Nyomókötés késztése készítése

Az ellátás során:

-

Leszorítást csak abban az esetben lehet alkalmazni, ha más módon nem lehet csillapítani a vérzést!!!

-

Compressió az Artériás nyomáspontokra!

-

A. Temporalis – Halántéki ütőér /szem körüli, halántéki vérzés

-

A. Facialis – Arc ütőere az alsó állcsont szegélyén / ajak, száj körüli vérzések/

-

A. Carotis – nyaki ütőér a fejbiccentő izom és a pajzsporc között / nyomást a gerinc irányába kell végezni/

-

A. Brachialis – felkarcsont felső kezdetén, belső felszínen / felkar, alkar, csukló vérzés /

-

A. Femoralis – combverőér a lágyékhajlatban a comb belső felszínénél / lábszáron lévő vérzés /

FEKTETÉSEK: HAS: hanyatt fekve, térd enyhén felhúzva, alátámasztva MELLKAS: félig ülő helyzet KOPONYA: eszméleténél lévő beteg: hanyatt fekve, fej 30 szögben megemelve

→ A szorító ruhadarabokat meg kell lazítania sérülés alatt, fölött egyaránt. → A sérült végtagról a gyűrűket, órát, szorítólábbelit is távolítsuk el. → A végtagot felemelve kell tartani a segítség megérkezéséig!

Tilos: Szorító körülkötés szigorúan TILOS!!! Erek, idegek panganak!!

KOMPLEX VÉRZÉSCSILLAPÍTÁS: Fektetés, vérző testrész emelése, sebbe nyúlás, AV-k megemelése

→ Átvérzett kötést, leszedni, helyette: újat kell ráhelyezni → Szorító körülkötést felhelyezni, helyette: nyomókötést kell.

Erős vérzésnél figyeljük a beteget, mert fennáll a sokk kialakulásának lehetősége!

A kötések elkészítése

a) Steril fedőkötés készítése: 1.: Fertőtlenítsük le a sebet!

2.: Helyezzük rá a steril gézlapot, és tartsuk rá a sebre.

3.: Rögzítsük azt, egy ragtapasszal, vagy néhány sor pólyával.

b) Nyomókötés készítése: 1.: Helyezzünk a sebre steril gézlapot, és tartsuk rá.

2.: Helyezzük rá a nyomópárnát

3.: Rögzítsük a nyomópárnát.

4.: A kötést is rögzítsük. (3 normál kötés, 3 csavart.)

Ha nem tudunk nyomókötést felhelyezni, vagy nincs megfelelő nyomáspont, esetleg, nem csökken a vérzés, akkor: a sebbe nyúlva, direkt nyomással próbáljuk meg elnyomni a sérült eret. Nyaki ütőeres, és nyaki vénás vérzésesetén a nyomáspontot egy steril pólyatekerccsel direkt nyomás alatt tartva várjuk a mentők megérkezését! Az artériás és vénás nyomókötés között az a különbség, hogy az első esetben a nyomópára alá helyezünk egy géz gombolyagot és azt „belenyomkodjuk” a sebbe, ún.: kitamponáljuk, a második esetben viszont nem.

Végleges vérzéscsillapítás A végleges vérzéscsillapítás felszerelést és sterilitást igényel, ezért elsősegélynyújtáskor ritkán alkalmazható. Formái 1. Mechanikai eljárások: Ezek közül legegyszerűbb a korábban ismertetett nyomókötés. Leggyakrabban a vérző ér lekötését alkalmazzák. Ha az érlekötés táplálási zavart okoz és a lekötés alatti terület elhalásával fenyeget, akkor érvarrattal vagy érpótlással ( vénaátültetés, műanyagprotézis ) állítják helyre a keringést. 2. Fizikai vérzéscsillapítás: Hőhatáson alapuló eljárások. Az elektromos kés koagulálja a megérintett szöveteket, és ezzel elzárja a kisebb erek lumenét. A meleg élettani konyhasó (0,9% ) oldat gyorsítja a véralvadást. Kisebb erek ( capilláris, parenchimás ) vérzéseknél alkalmazható. 3. Biológiai vérzéscsillapítás: A kis vérzéseket a véralvadási zavarok okozta haemorrhagiákat szüntetik. A teljesvér – transfúzió vérzéscsillapító hatása ismert. A különböző vérkészítmények – élettani hatásuk alapján – igen jól alkalmazhatók parenchimás vérzésnél: trombin-por, fibrincsivacs. A vérzés következményeinek kivédésére elsőrendű feladat az elvesztett vér pótlása transfúzióval.

Égési sérülések

Az égési sérülések mindennapjaink gyakori sérülései közé tartoznak, de szerencsére többségük csak enyhe, házilag is kezelhető.

Az égést okozó tényezők alapján megkülönböztetünk száraz égést (láng, forró tárgyak, cigaretta, súrlódás), forrázást (gőz, forró folyadék), elektromos égést (áram, villám), vegyszer okozta égést (maróanyagok, gyomirtók), sugárzás okozta égést (napégés, UV okozta égés). Az égés elsősegélye a kiváltó októl függetlenül ugyanaz. Az égési sérülések „diagnosztizálásakor” két szempontot kell figyelembe vennünk: a mélységüket és a kiterjedésüket. Elsőfokú égéskor: kültakarónknak csak a legfelső, ún. hámrétege szenvedett károsodást. Tünetek:- Ezek felületes égések, - bőrpír, - fájdalom, - kisimult bőrfelszín jellemzi őket. Ilyennel találkozhatunk leginkább napégés és kisebb háztartási balesetek során, de szerencsére a tanórai égéseknek is ez a leggyakoribb típusa. Másodfokú égéskor: bőrünk második rétege, az ún. irharéteg is megsérül. Tünete: A sérülést jellegzetes hólyagok kísérik. Harmadfokú égésnél:a bőr legalsó, bőralja rétege is égést szenved. Tünete: A bőr viaszos, sápadt lesz, - hólyagok felszakadnak - érzékelés rendszerint megszűnik. Negyedfokú égés esetén :a bőr elszenesedik, ez a legsúlyosabb égési sérülés.

Égési sérülések kiterjedése Az égés kiterjedését Wallace féle 9-es szabállyal határozhatjuk meg.

Felnőtt: - tenyér a testrész 1%-ának felel meg - fej 9% - törzs elöl 2x9% = 18% - törzs hátul 2x9 = 18% - felső végtag 2x9=18%) - comb 2x9=18%) - lábszár 2x9=18%) Gyermeknél: Fej: 15% Test elöl: 16% Test hátul: 16% Egyik kar 9,5% Egyik láb: 17%

Kisgyermek: 19% 16% 16% 9,5% 15%

Újszülött: 21% 16% 16% 9,5% 14%

A Shock veszélye gyermeknél:10% égés esetén Felnőttnél: 15% esetén áll fenn!

Égési sérülések ellátása: 1. 2. 3. 4.

lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat hűtsük hideg vízzel minimum 15-20 percig; nyugtassuk meg, szükség esetén fektessük le a sérültet; ha nem mentővel szállítják orvoshoz, fedje fedőkötéssel;

TILOS az égési sérülésbe bármilyen anyagot tenni – tejföl, étolaj stb. kivétel egyes fertőtlenítőszerek! TILOS a testrészekről az égett ruhát eltávolítani! Gyakoribb hibaforrások: -

sérült túlhűtése, különösen körültekintően járjunk el a törzs hűtésekor; sérült területre valamilyen anyagot juttatunk;

Kórházban kezelendő égési sérülések: -

gyermek a sérült; harmadfokú;

-

arcot, kezet, lábat vagy nemi szervet érte; másodfokú égés esetén, ha a bőrfelület nagyobb, mint 1%-ra terjed ki (egy tenyérnyi); elsőfokú égés esetén, ha kiterjedés a bőrfelület 5%-nál nagyobb (öt tenyérnyi); ha nem biztos az égés súlyosságának (mélységének) megítélése;

Égés betegség

Az égési sérülésnek az egész szervezetre kifejtett, általános hatása az ú.n. égési betegség.

Ha az égés kiterjedt, súlyos, a bőr olyan jelentős mértékben sérül, hogy életfunkcióit nem képes maradéktalanul ellátni.

Égési betegség szakaszai:

1. Égési shock: A nagyfokú folyadék – és elektrolitvesztés, az érbeidegzési zavarok, a vörösvértest – pusztulás, valamint az égett testfelület plazmakiáramlása jelentős vértérfogat csökkenést ( hypovolemia ) okoznak. A shock – veszélyt a nagy fájdalom is okozza. Az égéssel járó fehérjevesztés és lebomlás tovább súlyosbítja a veseműködési zavarokat. A shock elhárítása után továbbra is fennáll a folyadék –és elketrolitháztartás zavara. Pl: 40-50%-os égés esetén az első két nap alatt a testsúly több mint 10%-ának megfelelő víz, plazma és nátrium vész el a sérült bőrfelületen, illetve az oedemákban (70 kg-os sérültnél 6-7 liter ). 2. Toxaemiás szakasz: A sérült szövetekben felszabaduló bomlástermékek a nagy sebfelületen keresztül felszívódnak. Ennek eredménye a sérülés után jelentkező és napokig tartó igen magas láz ( hyperpyrexia ), nyugtalanság, valamint súlyos szervi károsodások ( anaemia, gyomor és nyombélfekély, idegrendszer működési zavara, vesekárosodás ). Az önmérgezés ( autotoxicatio ) Kb. 7 napig tart. 3. Septikus szakasz: A csökkent életképességű szövetek a különböző kórokozók magtapadásának kitűnő táptalajai. Az elhalt szövetek a 2-3. héten lökődnek le. A nagy fertőzött sebfelületről a kórokozók és toxinjaik a véráramba jutnak, és súlyos septicus kép alakul ki. A beteg állapota rohamosan romlik, a lázmenet septikus. Ez fokozza a fehérjebomlást, az anaemiát, a folyadék – és elektrolitháztartás egyensúlyzavarát. A kiterjedt égések után a septikus szak szinte minden esetben bekövetkezik, és az égési sérültek jelentős része ma septikus szövődmény következtében hal meg.

A septotoxicus szak Kb. 4 hétig tart. 4. A leromlás szakasza: Az előbbi szakaszban megindult fokozatos szervezeti leromlás súlyosbodik, és mindaddig rosszabbodik, amíg bőrvédelem nélküli testfelületek vannak. 5. Gyógyulási szakasz: A szervezet leromlása úgy akadályozható meg, ha megfelelő előkészítés után a sérült területeket bőrátültetéssel fedik. A szervezet funkcióit komplex funkcionális kezeléssel helyreállítják. Súlyos sérülések esetén ez a szakasz 1 – 2 évig is elhúzódhat.

Égési sérültek ellátása

Ideiglenes ellátás ( elsősegélynyújtás lásd fent. )

Végleges ellátás A sérült szervezetet a az égés pillanatától kezdve súlyos shock, a folyadék – és elektrolitháztartás zavara fenyegeti. Ennek kezelése áll a végleges ellátás középpontjában. A shocktalanítás feladatai 1. Fájdalomcsillapítás 2. Nyugalom és megfelelő ellenőrzés ( intenzív terápiás osztályon ) 3. Az érpálya feltöltése: Súlyos égéseknél a fenyegető shock és a nagyfokú folyadék –és elektrolitvesztés miatt az általános kezelés középpontjában a folyadékpótlás áll. A bevitt folyadék mennyiség fele plazma, plazma-pótszer és teljes vér, a többi infúziós elektrolit oldat. Ha a betegnek nincs hányingere, a folyadék egy részét megitatjuk. 4. Acidosis leküzdése: ( Acidosis Ph < 7,36 ) A vérben savanyú bomlástermékek szaporodnak fel ezért a vér Ph savanyú irányba tolódik el. A beteg infúzióban Nátrium-bikarbonátot ( 1 mmol/kg ) azaz 1 mml NaHCO3 8,4% = 1 mmol

5. Súlyos shock esetén: hibernálás, esetleg hyothermia 6. A veseműködés zavarának kezelése 7. A szív támogatása 8. Antibiotikus kezelés: Az égett sérültek a fertőzésekkel szemben kevésbé ellenálló. Az infekciók leküzdésére széles spektrumú antibiotikumokat adnak. 9. A tetanus megelőzése: Minden égési sérülésnél tatanus – profilaxis ( anatoxin, antitoxin ) adása kötelező 10. Az égési betegség későbbi szakaszának feladatai: A folyadék és elektrolit-háztartás egyensúlyának fenntartása célzott infúziós terápiával, lázcsillapítás, anaemia és fehérjehiányos állapot megszüntetése teljes vér, plazmatranszfúziókkal, fertőzéses szövődmények, septikus állapot kezelése célzott antibiotikus terápiával.

Sebellátás feladatai 1. Dezinficiálás 2. Sebfelület kötözése ( égésfoknak, kiterjedésnek megfelelően) 3. A fertőzés megelőzése végett ritkán kötöznek ( a kötést akár egy hétig is fent hagyják) 4. Kiterjedt égésnél a plazmavesztés akár napi 2000 – 3000 ml is lehet, de akár több is. ( fojadék-elektrolitpótlás) 5. Műtéti kezelés: Az I-II fokú égések műtéti beavatkozás nélkül gyógyulnak. A III – IV fokú égéseknél spontán gyógyulásra nem számíthatunk. Ezért az 1%-nál nagyobb felületű égési sérülés, bőrátültetést igényel. A beavatkozást a sérüléstől számított 6 héten belül végzik el. 6. Étrendi követelmény: Magas kalóriaigény, magas fehérje tartalmú étrend, pótszerek, szondatápok, megfelelő folyadék és elektrolit bevitel.

Fagyás

Hideg okozta hőártalom

A fagyás lehet körülírt ( Pl. jégzacskó), és sokkal gyakoribb az egész testet ért hideghatás eredménye. A fagyási sérülés alapja a súlyos vérkeringési zavar. A fagyásnak négy fokozata van. 1. I fokú fagyás: érintett testrészen szúró, égő fájdalom, esetleg kékes foltok vagy márványozottság jelentkezik. Az érintett terület zsibbadt. Többször ismétlődő fagyás hatására maradandó elváltozás, fagydaganat ( pernio )keletkezik. 2. II fokú fagyás: A bőr duzzadt, kékesen elszíneződött, tapintása hideg. Rajta vörhenyes – savós folyadékkal telt hólyagok keletkeznek. 3. III fokú fagyás: Végleges szövetelhalással jár, a fagyott terület szürkés vagy vörösesbarna színű. Teljesen érzéketlen és tapintása hideg. 1-2 nap múlva megindul az elhalt szövetek leválása: makacs, igen nehezen gyógyuló, fertőzésre hajlamos fekélyek keletkeznek. 4. IV fokú fagyás: Valamennyi szövet teljesen elhal ( Pl. egész végtag necrosis). A fagyás a súlyos szövetkárosodás következtében a legkülönbözőbb fertőzések behatolási kapuja és jó táptalaja lehet.

Fagyás kezelése Elsősegélynyújtás:

- további hideghatás megakadályozása - betakarás - sérült testrész laza, fedőkötése - óra, gyűrű kíméletes eltávolítása - TILOS!! Dörzsöléssel történő melegítés!!!! - Légútbiztosítás, reanimáció a keringés, légzés hiánya esetén!

Végleges ellátás: I fokú fagyásnál: melegen tartás, alkoholos bedörzsölés II fokú fagyásnál: alkoholos lemosás után, a hólyagot sterilen eltávolítják( bullectomia), Steril fedőkötés, antibiotikus kezelés, tetanus profilaxis III – IV fokú fagyásnál: az elhalt részt eltávolítják ( necrectomia) és nyílt sebkezelést végeznek. A nedves üszkösödés kialakulásakor – a sepsis veszélye miatt – csonkolásra kényszerülnek.

Vegyszer okozta sérülések

A különböző vegyi anyagok külső és belső sérüléseket, felszívódva pedig mérgezéseket okoznak. A savmarás pörkképződéssel ( coagulatio ) járó szövetelhalást okoz. ( Pl. kénsav, sósav Stb.) A lúgmarás szövetlágyulással ( colliquatio ) kísért szövetelhalást okoz ( Pl. Nátronlúg, kálilúg ). A lúgmarás a savmarásnál súlyosabb, mélyebbre terjed, szétfolyó, puha, kenőcsszerű szövetekkel borított.

Ellátás menete elsősegélynyújtásnál: 1. lehetőség szerint távolítsuk el a sérült testrészről az ékszereket, ruhadarabokat; töröljük le a sérült testrészt száraz ruhával;

1. Vegyszer a bőrön A gyenge savak (pH= 5-7 között) és a gyenge lúgok (pH= 7-9 között) általában csak bőrpírt okoznak, a közepes erősségű savak (pH= 3-5), a közepes erősségű lúgok (pH= 9-11), az erős savak (pH=1-3) és az erős lúgok (pH= 12-14) azonban komolyabb szövetkárosodást okozhatnak.

Bőrmarás tünetei: -

elszíneződés hólyagok hámlás duzzadás maró fájdalom.

Az ellátás célja a bőrre került vegyszer hígítása. Első lépésként ajánlott a vegyszert száraz ruhával letörölni mivel egyes vegyszerek (pl.: kénsav) hőfejlődés mellett reagál a vízzel, így égési sérülést okozhat. Az iskolai elsősegélyszekrényben előírás, hogy legyen Savmarás ellen 2%-os nátrium-hidrogénkarbonát-oldat, Lúgmarás ellen 0,5%-os ecetsav-oldat. Mindkettő gyógyszertárban beszerezhető. 2. öblítsük le a sérülést alaposan, bő vízzel; 3. helyezzünk a sérülésre fedőkötést; 4. jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést;

TILOS a bőrre került vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra savat önteni!

2. Vegyszer a tápcsatornában Ha vegyszer jut a tápcsatornába az a szájüregen és a nyelőcsövön át a gyomorba kerül. A gyomornak normális esetben erősen savas (pH=1) a kémhatása. Az elsődleges veszélyt a szájüreg és a nyelőcső sérülése okozza, valamint a gyomorban lévő sav mennyiségének hirtelen emelkedése, illetve lúgossá válása. Cél a gyomorba került vegyszer hígítása vízzel Először próbakortyolgatást végezzünk, ennek célja megállapítani, hogy a nyelő- és a légcső fala átmaródott-e, illetve nem záródott-e el a légút. Ebben az esetben a víz a

légutakba kerül.

Ellátás menete elsősegélynyújtásnál: 1. 2. 3. 4. 5.

nyugtassuk, meg, ültessük le a sérültet; próbakortyolgatás; kíséreljük meg hígítani a gyomorba került vegyszert vízzel; hívjunk mentőt; jegyezzük fel milyen vegyszer okozta a sérülést;

TILOS a sérültet hánytatni! TILOS a vegyszert semlegesíteni, savmarásra lúgot, lúgmarásra savat itatni!

Kórházban kezelendő vegyszer okozat sérülések: - nagy kiterjedésű bőrmarások; - tápcsatornába került vegyszer; - szembe került vegyszer; Kórházon belüli ellátás függ a sérülés kiterjedésétől, illetve a károsodás mértékétől. ( Pl. nectectomia, műtét )

Háztartási vegyszerek: Akkumulátorsav=kénsav; vízkőoldó=sósav; elemek, mosogatószerek=lúgok; hypo=lúg; különböző festékoldók

tisztítószerek=savak,

Áramütés

Az elektromos áram a szervezetbe jutva / az áramkör az emberi testen keresztül záródik / az áthaladás útjától függően, helyi és általános károsító hatású. Veszélyei: - légzés, szívműködés zavara - eszméletvesztés - légúti elzáródás - fulladás - másodlagos sérülések, égés az áram be és kilépési területeinél - akár órák múlva, súlyos szívritmuszavar Teendők: - áramtalanítás - kimentés - életműködések vizsgálata - légutak védelme - segítség hívása - betegfelügyelet Minden esetben mentő hívása!!! Kórházi kezelés megegyezik az égési sérülések ellátásával. Szükség és vitális indikáció alapján, Intenzív osztályos kezelés szükséges! 1000V, illetve magasabb feszültségtartománynál a balesetes kimentéséhez, műszaki segítség szükséges!! A kimentést végző személyt anélkül érheti áramütés, hogy a baleseteshez érne. A levegőben elektromos ív képződhet!!!!

Mozgásszervek sérülései

Elméleti háttér

A vázrendszert ért traumás behatások súlyossága igen tág határok közt mozoghat. Kisebb-nagyobb végtagsérülést már mindenki szenvedett, ezek többsége a könnyű sérülések közé sorolandó. A fontosabb szerveinket védő csontok sérülése, így a koponya és a gerinc komoly, életveszélyes állapotot idézhetnek elő. Az ízületeket ért ütés kimozdíthatja a csontvégek porccal borított ízületi felszínét az ízületi vápából, majd az a hatást követően visszaállhat eredeti pozíciójába. Ez esetben rándulásról beszélünk. Ha az ízület nem áll vissza eredeti helyzetébe, kórosan rögzül ficamról beszélünk A csontok rugalmassága korlátozott, különösen idősebb korban, ha a csontot ért behatás meghaladja a rugalmasság felső határát, eltörik. Abban az esetben, ha a törött csont felett a bőr folytonossága megszakad nyílt törésről beszélünk. A koponyacsontok sérülése esetén helyezzük nyugalomba a beteget, erős vérzés esetén emeljük meg a fejet óvatosan, majd hívjunk segítséget. A felső végtag függesztőőve, felső végtag sérülései esetén (rándulás, ficam, törés) a sérült testrészt könyöknél behajlítva háromszögletű kendővel rögzítsük a test előtt. Ha a sérülés jellege nem engedi az említett pozitúrában történő rögzítést (pl.: könyökficam) ne erőltessük a végtagot, rögzítsük a lehető legkényelmesebb helyzetben.

Csontok és ízületek sérülései

Mechanikai sérülések

Rázkódás – Commotio: Leggyakrabban esés, ütés, légnyomás idézi elő.( Pl. Commotio cerebri – agyrázkódás )

Zúzódás, összenyomás – Contusio, Compressio: A mechanikai erő rövid ideig ( Contusio ) vagy tartósan ( Compressio ) összenyomja a szöveteket és szövetkárosodást okoz.

Vongálás – Dislaceratio: A mechanikai erő széthúzással győzi le a szövetek ellenállását. Létrejöhet külső behatásra, ritkán az izom túlzott összehúzódásának a következtében is.

Rándulás – Distorsio : Az izületek rándulása a szalagok megnyúlásával, azaz az ízfelszínek átmenetileg eltávolodnak egymástól, de helyre ugrik

Ficam – Luxatio : Az izületek mozgását az izfelszinek alakja és a tokszalagok korlátozzák. Ha ezeken a határokon túl fokozott a mozgás, az ízfelszínek eltávolodnak egymástól, és rendellenes helyzetben rögzülnek.

Az Izületek sérülései

Oka:

Tüneteik:

Ellátása:

Rándulás:(Distorsio ) • Külső erő kimozdítja természetes helyzetéből az ízületi fejet

Ficam:( Luxatio ) • Erő hatására kimozdul az ízületi fej

• Ebben az esetben az erő • Az erőhatás megszűntekor az megszűnte után sem tér visszatér az ízületi árokba. vissza az ízületi árokba. • Fájdalom mely átmenetileg • Heves fájdalom, melyet csökken, majd újra erősödik a legkisebb mozgatás is csak fokoz • Duzzanat • Duzzanat • Lilás elszíneződés •Izületi fej rendellenes állása • A mozgás korlátozott • A sérült nyugalomba • A sérült nyugalomba helyezése helyezése • Hűtőborogatás (a fájdalom, véraláfutás, duzzanat csökkentésére) Rögzíthetjük a borogatást pólyával,

• Talált helyzetben rögzítjük a végtagot • Helyretételét megkísérelni szigorúan tilos!

Orvoshoz vinni, ha túl nagy a Kórházban: helyretétel Szaksegítség:

fájdalma! Rug. Pólya,

(Repositiso ),rögzítés

gipszrögzítés

Ficam ( Luxatio ) Formái:

1. Félficam ( Subluxatio ): az ízfelszínek csak részben érintkeznek egymással 2. Teljes ficam ( Luxatio ): az ízfelszínek egyáltalán nem érintkeznek egymással A ficamok 90%-a felső végtagokon fordul elő, az alsó végtagokon a bokaizületben a leggyakoribbak.

Veleszületett ficam: magzati életben elszenvedett sérülés következtében Pl. csípőficam Szerzett ficam: közvetlen vagy közvetett erőbehatás kapcsán Traumás ficam: mechanikai erőbehatás következtében Patológiás: az izületet alkotó csontok, porc vagy a tokszalag kóros változásai miatt ( Pl. izületi gennyesedés ) Szokványos ( Habitualis ) ficam: az izületi tok és a szalagrendszer meglazul, kinyúlik és aránylag kis behatás is elegendő a ficam keletkezéséhez (Pl. vállizületben a leggyakoribb) Nyílt ficam: kapcsolatban van a külvilággal

TILOS megpróbálni a deformált végtagot eredeti állapotába visszaállítani!

A Csonttörés ( Fractura )

Definíció: A csont folytonossága megszakad. A törvégek eltávolodhatnak egymástól. ⇒Oka: Nagy erőbehatásra a csontszövet folytonossága megszakad és törés jön létre. Traumák, időkori csontritkulás, Daganatok, Rossz mozdulatot követően

⇒Általános tünetek: •

Fájdalom (a törés helyét jelzi, legkisebb mozgatáskor fokozódik)

•

Felette duzzanat

•

A végtag alakja rendellenesen megváltozik, a törtvégek elmozdulása miatt , Deformitás

•

A végtag rendellenes helyen mozgathatóvá válik

•

Törés után a végtag csökkent működő képességű

-

Funkció kiesés

-

Nyílt sérülésnél, látható a törött csont

⇒Fajtái: Nyílt, Zárt

►Zárt törés: A csontot körülvevő lágyrészek és a bőr ép marad. • Ellátása: o

A sérült nyugalomba helyezése

o

A sérülést talált helyzetben rögzítjük (pl.: A sérült testrészt az ép végtaghoz)

•

A pólyát rögzítsük az ép részen (felkar sérülésnél a törzsnél)

•

Intézetben megfelelő gipszrögzítés, szükség és törés jellegétől függően műtét. ( Pl. Zárt darabos bokatörés )

Fedett sérülések esetén, gyakran alábecsülik vérveszteséget, pedig adott esetben 5 – 7 liter is lehet a vérveszteség!!!! Pl: Felkartörés: 100 – 180 ml Alkartörés: 50 – 400 ml Combcsonttörés: 300 – 2000 ml Lábszárcsont törés: 400 – 1000 ml

Medencetörés: 500 – 5000 ml !!! Májruptúra: 1500 – 2000 ml Haemothorax : 500 – 7000 ml !!! Has ugyanez!

Teendő: Tájékozódás, nyugalom biztosítása, mozdítani, csak a legfontosabbat / csak roncsból mentés esetén!!!!/

► Nyílt törés: Ha felette seb keletkezik A sebet okozhatja az elmozduló törött csontvég, mely ilyenkor láthatóvá válik a sebben.

Veszélyei: A törött csont eret sérthet, ezért vérzés -

Csonthártya károsodhat

-

Idegsérülés

-

Súlyos fertőzés

-

Koponyacsontnál, agyállományi sérülés, vérzés a koponyaűrbe

• Ellátása: o

A sebellátás szabályai szerint (Fertőtlenítés, sebfedés).

o

A sebellátás alatt társunk a végtagot két kézzel – a törés alatt és felett tálcafogással- rögzíti

o

A kiálló csontot nem szabad visszanyomni!

o

A kiálló csontot körül párnázzuk pólyával,

o

Majd fokozott óvatossággal körbetekerjük, hogy ne érje nyomás a csontot

o

Kerüljük el a végtag mozgatását

•

A végtagot rögzítsük, mint a zárt törést.

•

Kórházban műtéti megoldása van, majd rögzítés

Részletes sebészet

A fej sérülései

A fej sérüléseinek jellegzetességeit több lényeges körülmény szabja meg. • • • •

Az agykoponya az agyvelőt zárja magába, a csontsérülés veszélye a különböző fokú agykárosodás A fejen vannak a legfontosabb érzékszervek Az arckoponya fontos zsigerrendszerek ( tápcsatorna, légutak ) kapuja A lágyrészek igen bő vérellátása következtében sérüléseik nagy fokban vérzékenyek

A fej sérülései igen változatosak: négy alapcsoportot különítünk el.

Lágyrészsérülések

Tompa erőbehatásra a koponyatetőn vérömlenyek alakulnak ki a bőr, a bőnye vagy a csonthártya alatt, amelyek különböző nagyságúak. Az éles eszközök okozta sérülések ( szúrás, vágás, ) igen erősen vérzik. Ellátás után ( sebtoilette, bőrvarrat ( sutura) hamar gyógyul.

Csontos agykoponya sérülései

A csontos agykoponya különböző sérülései gyakoriak és ezekhez agyvelő – károsodás is társulhat. ( Pl. közlekedési balesetek ). Az agykoponya sérüléseinél megkülönböztetünk koponyatető és koponyaalapi töréseket.

Koponyatető törések

1. Horpadások ( Impressio ) 2. Repedések ( Fissura ) 3. Benyomódás ( Compressio ): kis csontdarab kitörik és a koponyaüregbe csúszik. 4. Lyuktörés: amikor kis felületre nagy erő hat ( Pl. lövés )

Koponyaalapi törések

Leggyakrabban közvetett erőbehatásra keletkeznek ( Pl. talpra esés, térdre zuhanás ). Ritkább esetben közvetlen trauma okozza. A koponyaalapi törés az elülső középső, és hátsó koponyagödörben, esetleg egyszerre több helyen jön létre. A klinikai tünetek a sérülés helyétől függnek.

Elülső gödör törése: -

pápaszem – haematoma a sérülés után 1-2 nappal véraláfutás a homlok és a szemhéj bőre alatt liquor csorgás az orrból a látó, szagló és szemmozgató idegek sérülhetnek

Középső gödör törése: -

vérömleny a fül mögött, a sérülés után 3 -5 nappal liquor csorgás a fülből a halló és az arcideg átszakadhat

Hátsó gödör törései: -

a sérülés utáni 4-5 napon vérömleny a tarkón, a garatban liquor csorgás a szájból nyelv és garat beidegzési zavarok ( nyelési nehézség )

Ezekhez a tünetekhez gyakran agysérüléses tünetek is társulnak, amik tovább súlyosbítják a beteg állapotát. A koponyaalapi törés nyílt sérülés! A koponyaüregen, az orrüregen, hallójáraton és szájüregen át a külvilággal kapcsolatban van!

Agysérülések A koponyasérültek egy részén, különböző fokú agykárosodás alakul ki. Az agysérülések három fokozata nehezen különíthető el, szövődnek egymással. ( neurológiai vizsgálat, CT, MRI, RTG )

Agyrázkódás ( Commotio cerebri ) A koponyát ért ütés szemmel nem látható ( mikroszkópos ) elváltozásokat okoz az agyvelő szerkezetében. Tünetei: Eszmélet visszatérte után:

a sérülés pillanatában bekövetkező eszméletvesztés ( enyhe esetben néhány percig tart, súlyosabb esetben néhány óra ) halvány arc tág pupilla vérnyomása (RR) lezuhan pulzus gyérül ( bradycard ) légzése felületes

-

fejfájás szédülés hányinger hányás retrográd amnesia ( nem emlékszik a baleset körülményeire )

-

kórházi megfigyelés minimum 3 nap nyugalom, csend tüneti kezelés

Kezelése:

Agyzúzódás ( Contusio cerebri ) A trauma az agyvelő egyes részeit roncsolja. Tünetei az úgynevezett góctünetek, a sérüléskor alakulnak ki. A károsodott agyvelőrész (góc) működészavara, illetve kiesése okozza. Az izgalmi vagy bénulásos tünetek a sérülés helyétől függően változatosak. Pl.: - az agyi mozgatóközpont bevérzése, ellenoldali végtaggörcsöket, a roncsolódás ellenoldali végtagbénulást okoz. - liquor – punctioval véres liquor ( agyvíz ) ürül.

-

Az agykárosodás igen magas lázat okoz ( centrális láz 39 -41 c )

-

konzervatív kezelés dehydrálás ( Mannisol –B, 20-40% Dextróz oldat, Glycerin,vízhajtó adása) az agynyomás csökkentésére

Kezelése:

Agynyomás ( Compressio cerebri ) A koponyacsontok közé zárt agyvelő nyomás alá kerül és ez rövid idő alatt károsítja az agyállományt. A téraránytalanságot a koponyaüreg folyadéktartalmának megszaporodása okozza. ( Pl. vérömleny képződik az agyburok között ), vagy az agyállomány bevérzése duzzanatot okoz. A sérülés pillanatában gyakran keletkeznek agyrázkódásos tünetek, majd néhány óra vagy 1-2 nap elteltével az agynyomás fokozódás jelei fokozatosan alakulnak ki. A sérüléstől a compressiós tünetekig eltelt idő: a szabad intervallum.

Tünetek: A szabad intervallum után: -

erős fejfájás hányás ( sugárhányás ) fokozódó aluszékonyság kezdetben ébreszthető később a tudat elvész, nem ébreszthető cómás állapot alakul ki pulzus kezdetben feszes, kemény, lelassul ( bradycardizálódik: 30-60/ perc ) a folyamat súlyosbodásával a pulzusszám gyorsul ( tachycardizálódik 100 fölé kúszik ) légzésszám csökken később horkolóvá, rendszertelenné válik majd kihagy a légzése ( apnoe ) góc oldalán a pupilla tág, fénymerev

Az agynyomás fokozódás tünetei kezdetben lehetnek: -

nyugtalanság epilepsziás roham görcsök mindkét szemgolyó az ép oldal felé tekint

Előrehaladott szakban: -

bénulásos tünetek jellemzik mindkét szemgolyó a károsodás felé tekint ( gócnézés) lumbálpunctionál, nagy nyomású, véres liquor ürül

-

dehydrálás ( Mannisol-B, Glycerin, Vízhajtó adása Műtéti vérömleny eltávolítás, Craniotomia ( koponyacsont eltávolítás, agyállománynak legyen helye ) Idegsebész Intenzív osztályos kezelés

Kezelése:

-

Nyílt koponyasérülés:

hogy

az

Az idegsebész a korai műtét során eltávolítja a

csontszilánkokat, kitisztítja a sebet. Kezelés utána lásd. Fent.

Minden esetben szorosan kell observalni ( megfigyelni a vitális functiokat, paramétereket ) légzés, pulzus, vérnyomás, láz, tudat, izgalmi jelek, bénulásos jelek, pupillák Stb. ITO-s feladat!

Arckoponya sérülései Leggyakoribb sérülések: Orrcsont, állkapocstörés, és ficam

Orrcsonttörés:

Tompa traumára az orr csontos és porcos váza eltörhet. Ilyenkor az orrhát behorpad, az orr duzzadt, deformált, vérzik. Therápia: Az eltolódást óvatosan reponálják ( helyre teszik), a törés rögzítés nélkül gyógyul, vagy orrháti gipszet tesznek fel.

Állkapocstörés:

Közvetlen, vagy közvetett traumára törhet az állkapocs teste, felszálló ága vagy nyúlványa. Lehet zár vagy nyílt törés is. Jellemző tünete:

• • •

A törvégek elmozdulása miatt a felső fogsor alatt az alsó eltolódik A sérült nem képes a száját kinyitni Fogak között gyakran véres nyál csorog

Szövődményei: • • • •

Táplálkozási képtelenség Légútelzáródás ( nyelv hátracsúszik ) Fulladás Az állkapocs izületi feje betörheti a koponyaalapot

Kezelése: Elsősegély : - parittyakötéssel rögzítjük Végleges ellátás: • • • •

Törvégek helyre tétele Sínezés Fogak összedrótozása Műtét

Állkapocsficam:

Az állkapocsizületi ficamot leggyakrabban a száj erőltetett kinyitása okozza. Pl.: ásítás, nagy falat szájba vétele, kiabálás Ilyenkor elülső ficam keletkezik, az ízfejecs előrefelé hagyja el az ízvápát. Tünetei: -

nyitott száj rugalmasan rögzített állkapocs állcsúcs előreáll fogsor a felső elé tolódik fül mögött az ízvápa üres tapintatú

Kezelése: Helyi vagy általános érzéstelenítésben a ficamot reponálják ( helyre teszik ), majd 4-6 napra parittyakötéssel nyugalomba helyezik.

A fej daganatai Lágyrész daganatok Mind az agy, mind az arckoponya lágyrészein nagy számban és igen változatos formában fordulnak elő jóindulatú daganatok. • • • •

Kásásdaganat ( Atheroma ) Kötőszövet-daganat ( Fibroma ) Zsírdaganat ( Lipoma ) Vérérdaganat ( Haemangioma )

A rosszindulatú daganatok közül leggyakoribb a basal-sejtes rák, mely az archám legalsó ( basalis ) rétegének sejtjeiből indul ki. Diagnosztikus szempontból : kimetszés, kórszövettani vizsgálat, majd ennek megfelelő kezelés.

Agydaganatok Vannak jó és rosszindulatú daganatok az agyban is. Ennek gyakori tünetei a szédülés, és velejárója az agynyomás fokozódás. Minden esetben idegsebészeti diagnosztizálás, és ennek tükrében idegsebész dönt a továbbiakról!

A pajzsmirigy sebészete Golyva – Struma: A pajzsmirigy mindenféle megnagyobbodását – gyulladásos eredetűeket kivéve – golyvának ( Struma ) nevezzük.

A pajzsmirigy megnagyobbodása igen változatos formában jelentkezehet. Ha a mirigyállomány egyenletesen megnagyobbodik, diffúz strumáról beszélünk.

A göbös struma esetén a szövetburjánzást szigetekben észleljük, mely a nyakat részaránytalanná teszi. Az előbbi két forma keveredhet. A pajzsmirigy nagyságának megváltozása nincs összefüggésben belső elválasztású tevékenységével. A struma működési szempontjából lehet: 1. Normofunctios : A pajzsmirigy megnagyobbodás ellenére a termelt hormon mennyisége normális. 2. Hypofunctios (Alacsony működésű ) : A normálisnál kevesebb hormont termel. 3. Hyperfunctios ( Túlműködésű ): A normálisnál több hormont termel. Előfordul, hogy a pajzsmirigy nem nagyobb, de a hormontermelése fokozott. Ezt nevezzük: Hyperthyreosisnak : a golyva jelenlététől független! Klinikai tünetek: A struma endokrin működési zavar nélkül, azaz normofunctios golyvánál is komoly tüneteket okoz.

Struma következményei

1. Nyomási ( Compressios ) tünetek: A megnagyobbodott pajzsmirigy a környező szöveteket ( légcső, nyelőcső ), képleteket ( erek, idegek ), félretolja, nyomja, összenyomja. Ilyenkor súlyos, sőt életveszélyes tünetek alakulnak ki. A. A struma nyomásától először a közvetlen közeli ( Trachea- légcső) szenved. A trachea porcos csövét félrenyomja, elhajlítja, megtöri, beszűkíti. A légzés a tartós összenyomás hatására nehezített, különösen megterheléskor. Kínzó, száraz köhögést válthat ki. A légcsőporcok meglágyulhatnak ( tracheomalatia ). A légcsőnyomást kimutatja a nyakról készült RTG felvétel és a gégetükrözés. B. A légcső mögötti ( nyelőcső) nyomása nyelési nehezítettséget okoz. Ezek kifejezettebbek folyadék, mint szilárd étel fogyasztása esetén. Különösen gyakori a pajzsmirigy rosszindulatú daganataiban. Kontrasztanyag itatásával, nyelési próbát végeznek és ez jól kimutatja az elváltozást. C. A struma nyomhatja a nyakon áthaladó idegeket, elsősorban a hangszalagokat beidegző nervus reccurenseket. A rendszerint egyoldali idegnyomás rekedtséggel jár, esetleg izgalmi állapotban görcsös köhögéssel jelentkezik. A kétoldali nyomás, fulladásos rohamot okoz! D. A nyaki gyűjtőerek compressioja akadályozza a vénás visszafolyást, a nyak és a mellkas felületes vénái hüvelykújnyira kitágulnak, arc cyanotikus ( lila) lesz.

2. A szív károsodása: Az úgynevezett Golyvaszív a felsorolt mechanikus tényezők következménye. A struma tüneteit jelentősen módosítja a hormontermelés megváltozása.

1.

Normofunctios struma:

A pajzsmirigy a megnagyobbodása ellenére a termelt hormon mennyisége normális. A struma a nyakon térszűkítő folyamatot ( compressiot ) okoz. 2. Hypofunctios struma: A normálisnál kevesebb hormont termelő struma sebészi szempontból kisebb jelentőségű. Valamennyi életfunkció meglassulása jellemzi. Súlyosabb fokán Mixoedema ( holdvilág oedema) tüneteit észleljük. A beteg arca duzzadt, petyhüdt, tekintete közömbös. Bőre száraz, durva tapintatú, mozgása lassú, beszéde vontatott, hangja mély és rekedt. Testhőmérséklet és pulzusszám alacsony. A veleszületett vagy gyermekkorban kialakuló haypothyreosishoz súlyos fejlődési zavarok társulnak ( szellemi és testi fejlődésben egyaránt ) jelentkeznek. Ez a ( Cretinismus ). 3. Hyperfunctios struma: Fokozott hormontermelés következménye. Az enyhe formáktól a súlyos Basedow-kóros ( kidülledő szemgolyók )állapotig különböző kórképek tartoznak ide. A hyperfunctios tünetek négy csoportba sorolhatók.

A. Alapvető tünet: anyagcsere fokozódás: • • • • • •

B. Idegrendszeri tünetek:

Testhőmérséklet emelkedik, testsúly csökken Állandó éhségérzés, igen jó étvággyal Ennek ellenére fogy Széklete folyton vizes, hasmenéses Bőre nedves, bő verítékkel fedett Bőre meleg tapintatú

• • • • •

Nagyfokú nyugtalanság Ingerlékenység Ijedős, félénk, változó hangulat Labilis Kinyújtott szétfeszített ujjakon finom hullámú remegés ( tremor )

C. Szív és vérkeringés tünetei: •

Korai tünete a szapora pulzus. A keringés olyan egyensúlyi állapotra áll be, mintha a szervezet állandó fizikai igénybevételnek lenne kitéve és a szívizomzat is súlyosan károsodik

•

Legjellemzőbb tünet az exophtalmus ( kétoldali erősen kidüledt szem ) sajátosan ijedt tekintettel. Tág szemrésen a szemfehérje is kilátszik A merev tekintetű szemek fénylők, csillogók

D. Szemtünetek:

• •

A Golyva sebészi kezelése Struma műtéti javallatai: 1. 2. 3. 4. 5.

Nyomási tüneteket okozó struma Gyorsan növekvő, malignitás gyanuját keltő struma Göbös struma Hyperfunctios struma Basedow-kor, ha belgyógyászati kezelésre nem szorul

Műtéti előkészítés Az előkészítés célja: a fokozott pajzsmirigyműködés egyensúlyának helyreállítása. Ez egyben a jó műtéti eredmény alapfeltétele is! Fontos: nyugalom, fehérje és kalóriaszegény étrend, sok vitamin, szívszerek, jód, mellékvesekéreg hormonok.

Műtét lényege:

A pajzsmirigyet részlegesen eltávolítják. Diffúz strumánál, ún.ék resectiót végeznek a pajzsmirigy tokján belül. Göbös struma esetén a göböt irtják ki ( enucleatio ) Műtét után szövődmények alakulhatnak ki: Pl.: utóvérzés, fulladás, tetania, keringési elégtelenség, Thyreotoxicus –krízis. Heveny keringési elégtelenségre utal a pulzusszaporulat, a csökkenő vérnyomás, az alacsony hőmérséklet. A magas láz, szapora pulzus, vérnyomás emelkedés, nyugtalanság, öntudatzavar a thyreotoxycus krízist jelzik! Thyreotoxicus krízis: a hyperfunctios struma műtétje vagy a radioaktív jódod kezelés után bekövetkező életveszélyes állapot! Tünetei:

-

műtét után 2-3 órával, de néha csak másnap jelentkeznek. szapora pulzus ( 200 / min felett) vérnyomás emelkedés magas láz ( 39 – 40c felett ) nagyfokú nyugtalanság beteg izzad, végtagjai nyirkosak testszerte apró hullámú izomrángásokat figyelhetünk meg. Beavatkozás nélkül a beteg kamra-fibrilláció következtében meghal!

Rosszindulatú golyva – Struma maligna A pajzsmirigy rosszindulatú daganata ( különböző carcinomák és sarcomák ) a strumák 2-6%ban fordul elő. Jellemzői: Kezelés: készít-

-

gyors növekedés, porckemény tapintat összekapaszkodás a környezettel: a golyva nyeléskor a gégefővel együtt felfelé mozog és az ép bőrön áttörve, kráterszerű fekély okoz korai nyomási tünetek: fulladás, nyelési panaszok, rekedtség, fájdalom nyakon dús vénás hálózat fogyás, gyors leromlás a daganatos mirigyeket kiirtják és a hormonokat thyroxin, trijódthironin ményekkel pótolják. ha a légcső nyomása fulladásos tüneteket okoz, sürgős tracheostomia indokolt.

A mellékpajzsmirigy sebészete

1. Csökkent vagy hiányzó működés: következménye a Tetania. A sebészeti osztályokon fordul elő, leggyakrabban pajzsmirigy műtét után, amikor a mellékpajzsmirigy megsérül, bevérzik, vagy eltávolítják. Tünetei: - öntudatvesztés és nagyobb fájdalom nélkül, testszerte bizonyos izomcsoportokon tónusos görcsök jelentkeznek - kézen ú.n. ( szülészkéztartás, őzfejtartás ) látható - arc izomzatának görcse a tetanusos beteg kínos mosolyára emlékeztet - légzőizmok görcse, nehézlégzés, fulladást eredményez - cyanosis - a rohammentes szakban izomingerlékenység

Mellékpajzsmirigy túlműködése:

Rendszerint annak daganatos burjánzásával (Adenoma, diffúz Hyperplasia ) kapcsolatos. Leggyakrabban 30-35 éves nőkön jelentkezik. A túlműködés a csontok ú.n. Recklinghausen-féle betegségét váltja ki. Tünetei: - rheumás fájdalmak - gyomortáji panaszok - szédülés - hányás - hasi görcsök – fentiek nem jellemzőek - Jellemzőek: a csontokban testszerte lágyulásos tömlők jelentkeznek melyekben a mésztartalom csökken, spontán fracturára ( törésre ) hajlamos. - a vér mésztartalma fokozott - a betegség súlyos vesekárosodást okoz és - uremias halálhoz vezet Sebészi kezelés: a daganat eltávilítása

Légcsőmetszés – Tracheostoma

A légcsőmetszés, tracheostoma mindazon esetekben indokolt, amikor valamilyen ok légzési elégtelenséget vált ki. Heveny légzési elégtelenség okai:

1. Mechanikai eredetű: a gége meglévő vagy fenyegető elzáródása, Pl.: a gége, a garat-nyelőcső és a pajzsmirigy rosszindulatú daganatai, a gége és környékének sérülései, a gégébe került idegentest. 2. Dinamikus eredetűek: Légzési elégtelenséget okoz a légzőrendszer, a keringési rendszer vagy a központi és periféri8ás idegrendszer károsodása, illetve működési zavara. Pl.: súlyos mellkasi és agyi sérülések, tartós eszméletlen állapotok, tüdőgyulladás. – A légcsőmetszés csökkenti a felső légutak holtterét ( száj, garat, orr, melléküregek kiiktatása ). A mély légutakból a váladék folyamatosan leszívható és lehetővé teszi a beteg tartós, mesterséges lélegeztetését. A légcső megnyitásának helye:

1.

Conicotomia:

2.

Tracheostomia superior: A felső légcsőmetszést a gége alatt, a pajzsmirigy

Heveny életveszélyben minden körülmények között – elsősegélynyújtásként – végre kell hajtani! A pajzs-és gyűrüporc elöl a középvonalban a ligamentum conicum köti össze, mely közvetlenül a bőr alatt fekszik. Főleg felnőtteken végzik.

isthmusa felett végzik. Veszélyei miatt, műtéti körülmények között, intractrachealis narcósisban végzik.( altatásban) 3.

Tracheostomia inferior:

Az alsó légcsőmetszést általában gyermekeken a szegycsont felett, a pajzsmirigy alatt végzik.

A légcső nyílásán különböző kanülök helyezhetők be. ( fém, műanyag, gumi, ) A felfújható ballonnal ( cuff ) ellátott műanyag kanült alkalmazzák a tartósan gépi lélegeztetett betegeknél. Leszívást mindig sterilen az asepsis betartásával kell végezni!

A mellkas sebészete

Gyakoriak a mellkas csontos vázának ( bordák, szegycsont ) sérülései. A mellkasfal önálló sérülései ritka , mert többnyire a mellhártya ( Pleura )és a tüdő ( Pulmonum ) sérülésével végződik.

Fedett ( zárt ) sérülések A rugalmas mellkasfal tompa traumái a mellkasi zsigerek károsodása miatt veszélyesek. Előfordul, hogy a tompa erőbehatás nem sebez és nem tör, de a sérülés mégis halálos.

1. Mellkasrázkódás ( Commotio thoracis ) A mellkast ért tompa trauma szervkárosodást nem okoz. A mellhártya és a gátor vagosympatikus idegvégződéseinek működési zavara shockot vált ki. Eszméletvesztés, pulzus alig tapintható, lassult légzés, felületes, bőre hűvös, nyirkos tapintású, a trauma halálos lehet!

2. Mellkasösszenyomás ( Copressio thoracis ) A mellkas- compressio ( Pl: földomlás ) hatására a fej, nyak és a törzs felső része szederjessé, vizenyőssé válik. A gyűjtőerek pattanásig teltek, a bőrön, kötőhártyán, dobhártyán és a szájüregben pangásos vérzések. Tartós összenyomás következtében fulladásos halál.

3. Mellkaszúzódás ( Contusio thoracis ) A mellkast ért tompa a csontos mellkasfalon kívül a mellüregi szervek is sérülhetnek. Gyakori a tüdőrepedés, amelynek következménye a Légmell ( Pneumothorax)(PTX). Sérülhet a légcső, a nagyerek, és a szív. A tompa sérülést gyakram kíséri mellüregi vérömleny ( Haemothorax )(HTX). A contusio kapcsán keletkező nagyérszakadás, légcsőtörés, szívfalrepedés és rekeszizom-szakadás többnyire halálos.

4. Bordatörés ( Fractura costae ) Főleg idősebb korban gyakori a mellkasi zúzódás következményeként. A törés lehet:

1. 2. 3. 4.

teljes, vagy csonthártya alatti elmozdulás nélküli. Törhet egy vagy szomszédos borda ( sorozatborda törés) Egy bordán több törés, mintegy ablakot képezve ( ablakos bordatörés) Ha a tőrvégek elmozdulnak sérülhet a tüdő, a mellhártya, a borda közti erek ( Légmell, vérmell)

Klinikai tünetek: -

beteg jelzi a törésének fájdalmas pontját légzése óvatos, sóhajtani, mély levegőt venni nem mer köhögés, tüsszentés, villámszerű, éles fájdalom Életveszélyes ablakos törésnél a kitört mellkasfal belégzéskor belapul, kilégzésnél elődomborodik ( paradox légzés)

Sebészi kezelés: -

ablakos törést → meglemezelik, megdrótozzák Légmell ( PTX) → mellkascsövezés, szívás Vérmell ( HTX)→ mellkascsövezés, szívás, szükség esetén:Thoracotomia/ mellkas megnyitása/ Szükség esetén tracheostoma, gépi lélegeztetés válhat szükségessé

Nyílt sérülések Döntő, hogy a trauma áthatol-e a mellkasfalon! Leggyakrabban szúrás, lövés okozza. Többnyire a tüdő sérül. Az áthatoló trauma legnagyobb veszélye, hogy megnyílik a mellüreg és közlekedik a külvilággal → légmell ( PTX) alakul ki.

Légmell ( Pneumothorax ) PTX három formája:

1.

Zárt PTX : A mellkasfal vagy a tüdő sérülésén beáramlik a levegő, majd a nyílás zárul ( spontán vagy műtéttel). A lezárt mellkasi levegőgyülem hamarosan felszívódik ha nincs utánpótlása. Gyakori a tüdőfelszín alveolusának megpattanása ( spontán PTX )

2.

Nyílt PTX: A mellhártya nyílása nem záródik, légzéskor a levegő ki és beáramlik. A sérülés oldalán a tüdő collabál ( összeesik) és a gátor ide-oda lebeg A kialakuló súlyos légzési és keringési zavarokat jelzi a szederjes, ijedt tekintetű arc, erőltetett és kapkodó, felületes légzés, szapora pulzus.

FONTOS! Sűrgős elsősegély →

A nyílt légmellet zárttá kell

tenni!! A nyílt sípoló mellkasi sebet azonnal, légmentesen, steril kötéssel ragtapaszcsíkokkal elzárják. Végleges ellátás: MŰTÉT

3.

Szelepes PTX: A felsebzett szövetrész szelpszerűen zárja

a nyílást: belégzéskor kinyílik, kilégzéskor záródik. Így a mellüregben felhalmozódik a levegő, és egyre nagyobb nyomás alá kerül. A gátor áttolódik a másik oldalra. A beszorult levegő utat keres: betör a gátorba (mediastinalis emphysema ) félrenyomja a szívet, megtöri a nagyereket és összenyomja a puha falú vénákat. A beteg egyre súlyosabb állapotba kerül. A levegő csakhamar a bőr alá is bejut, a szövetek megduzzadnak, és bőr alatti emphysema alakul ki.

Tünetei:

- fokozódó nehézlégzés - cyanosis - rendszertelen, szapora pulzus - a vénák kiürülésének gátoltsága miatt a nyaki gyűjtőerek duzzadtak

FONTOS! Sűrgős elsősegély → A szelepes légmellet nyílttá kell tenni!! Kezelés: Műtéti körülmények között, tartós, aktív mellkasi szívást alkalmaznak, szelepet zárják.

Az emlő sebészete Az emlő gyulladásai ( Mastitisek )

Az emlő gyulladásos kórképei gyakoriak és sebészeti szempontból nagy jelentőségüek. Két csoportjuk van : 1. Asepticus 2. Gennyes ( septicus )

Asepticus gyulladások:

Az asepticus gyulladások, fertőző csírák nélkül, biológiai változásokkal járó hormonális hatásokra keletkeznek. Rendszerint enyhe gyulladásos tünetek jellemzik.

1. Újszülöttkori emlőgyulladás ( Mastitis neonatorium ) A köldökzsinórcsonk leszáradása után alakul ki. Megduzzad az emlőbimbó, alatta fájdalmas mirigyállomány tapintható, korong alakjában. Belőle zavaros, tejszerű váladék szivárog. Néhány nap alatt magától gyógyul.

2. Serdülőkori emlőgyulladás ( Mastitis adolescensium ) Az ivarérés idején keletkezik. Az előbbihez hasonló.

Mastitis climacterica 3.

menstruationis,

Mastitis

graviditatis,

Mastitis

A havi vérzéssel és a terhességgel jelentkezhet. Utóbbi a klimax kapcsán.

4.

Mastopathya chronika fibrosa cystica

A csatornák tömlőszerűen kitágulnak, cysták képződnek, máshol nagy mennyiségű kötőszövet szaporodik fel ( fibrosis ). A valódi daganatot utánozhatja. Kezelés: Az emlőből minden daganatszerű képletet el kell távolítani!

Septicus ( gennyes ) gyulladások:

A bakteriális fertőzések általában a gennykeltők okozta emlőgyulladás kórokozói: Staphylo és Streptococcusok. Leggyakoribb a szoptatók és a gyermekágyasok mastitise. Tünete: - emlő fájdalmasan megduzzad - körülírtan megkeményedik - bőr élénkpiros - magas láz - hidegrázás - néhány nap után a kemény beszűrődés felpuhul, gennyesen beolvad, tályog alakul ki és hullámzás ( fluctuatio ) alakul ki. Kezelés:

-

gyulladáscsökkentő széles spektrumú antibiotikum párakötés emlő rendszeres kiürítése kézzel vagy géppel

-

Ha már tályog van, műtéti feltárás ( tályogüreget sugárirányú metszéssel feltárják, legmélyebb pontját drainezik, és nyitva kezelik

Emlő daganatai

Emlő jóindulatú daganatai Fibroadenoma:

Leggyakoribb a kötő és mirigyszövetet tartalmazó 20-30 éves nőknél

gyakoribb. Lassan növekvő, fájdalmatlan csomó. A különböző nagyságú daganat jól mozgatható, környezettel ( bőr, izomzat ) nem függ össze. Kezelése: Kizárólag sebészi. Akkor is el kell távolítani a csomót, ha nem okoz panaszt.

Emlő rosszindulatú daganatai

Emlőrák ( Carcinoma mammae ) : Az emlő tumorai közül a leggyakoribb a 4560 év közötti nőkön. A kiindulópont a mirigyállomány. Tünetei: Kezdetben mint a jóindulatúaknál. Később a csomó már összefonódik először a mirigyállománnyal, később a bőrrel, Majd az alapjával is összekapaszkodik. Ez a tünet: a narancshéjtünet. A zsugorodó rostos rák a bőrt köldökszerűen behúzza : rákköldök. A rák előrehaladott állapotban ugyanazon oldali nyirokcsomó – áttéteket okoznak. Később távolabbi szervekben ( csontrendszerbe, tüdőbe ad áttéteket ). Kezelés: - sebészi úton az emlőt gyökeresen kiirtják, a hozzá tartozó hónalji nyirokcsomókkal együtt. ( Exstirpatio mammae ).

Nyelőcső sebészete

Nyelőcső sérülései A belső sérülés a gyakoribb. Lenyelt beékelt idegentestek, szondázás, endoszkópos vizsgálat Stb. Ezen kívül különböző vegyszerek, savak, lúgok okozta sérülések. A legsúlyosabb és legkifejezettebb a sérülés a nyelőcső élettani szűkületeinek területén, ahol a trauma átfúródást okozhat.

Átfúródás: Perforatio:

Tünete megegyezik a gyomor perforacióval. ( Lásd.

Később) Kezelése: a perforatios nyílást elvarrják a sérülés helye szerinti feltárásból.

Vegyi sérülések okozta szűkület ( strictura ):

sav, lúg Stb. nyelőcső

szűkületet okoz. Kezelés: nyelőcső tágítás, Gyomorsipoly készítése ( etetés miatt ) Nyelőcső pótlás

Nyelőcső gurdélya ( Diverticulum oesophagei )

A nyelőcső körülírt, zsákszerű tágulata, kiöblösödése a gurdély ( diverticulum ). Ez lehet veleszületett és szerzett. Elhelyezkedhet a nyakon és a mellkasi szakaszon is, a légcsővel keresztezett szakaszon, vagy a rekesz felett. Tünetek: - nyelési zavar ( Dysphagia ) - nagyobb öblösödés esetén komolyabbak a tünetek. - Nyálfolyás, hányinger - Étkezés közben jelentkező köhögési inger - Szegycsont mögötti kellemetlen nyomásérzés

-

Étkezés közben böfögés Emésztetlen étel hányása Kellemetlen szájszag

Kezelése: - a gurgélyt kesztyűujjszerűen a nyelőcső űrterébe türemítik, vagy kiirtják és az oesophagus – sebet ellátják.

Nyelőcső daganatai Jóindulatú tumorok A jóindulatú tumorok, ( fibroma, myoma, papilloma ) aránylag ritkák. Lassan növekednek, nyelőcső szűkületet, nyelési képtelenséget okoznak. Műtéti megoldása van.

Rosszindulatú daganatok A rák kiindulási helyei az élettani szűkületek, főleg a cardia –táj. A daganat a nyelőcső falát beszüremíti, merevvé teszi, űrterét szűkíti, később elzárja. Betörhet a környező szervekbe ( mediastinum, légutak, mellüreg ) Tünete: Jellemző a nyelési nehézség ( Dysphasia ) Kezdetben darabos, majd a folyékony ételeket sem tudja lenyelni, és nyelési képtelenség alakul ki. Szegycsont mögötti fájdalom, szájszag Kezelés: Radikális beavatkozással a környezethez össze nem kapaszkodó, tumoros nyelőcső szakaszt messze az épben kiirtják, és a csonkokat egyesítik. Abban az esetben ha inoperabilis ( nem operálható ) a beteg, gyomorsipolyt kap, hogy lehessen táplálni.

A has sebészete A hasfal sebészete A hasi sérülések két csoportját különítjük el : 1. Fedett sérülés 2. Nyílt sérülés

Fedett sérülések:

Többnyire tompa erőbehatások következménye. Trauma hatására a hasűri szervek sérülnek, de a hasfal zárva marad. A közvetlen traumák közül különösen veszélyesek, ahol kis felületre nagy erő hat ( Pl. lórugás) A hasfal nagy felületre ható trauma pl. gázolás egyszerre több szervet is sérthet.

Tünetek: - valamennyi hasi sérülést a hasi fájdalom jellemzi, mely lehet körülírt, vagy egész Hasra kiterjedő - üreges szervek( gyomor , epehólyag ) tartalma a hasüregbe ürül, ezért - hányinger, hányás - csuklás - izomvédekezés ( défense ) A has kemény, nem benyomható! - has feszes, felpuffadt - általános állapot romlik - parenchymás szervek ( máj, lép ) sérülésnél heveny belső vérzés tünetei - bordaív alatti fájdalom - izomvédekezés - bélműködés reflexes leállása ( „néma has” ) - arc sápadt, beesett - orra kihegyezett, ajka cserepes - mélyen ülő, ijedt szemek - szapora pulzus, később könnyen elnyomható - szapora, felületes légzés

A hasüregbe kifolyó gyomor, béltartalom és a vér a legmélyebb pontra a DOUGLASüregbe csorog le. A felgyülemlett folyadék a végbélen vagy a hüvelyen át tapintható bedomborodást okoz! Kezelés: Sürgős műtét ( Laparotomia ) Nyílt sérülések: általában éles, szúró, tárgyaktól és lövéstől ered. A sebzés helye és mérete nem tájékoztat arról, hogy a sérülés áthatol-e a hasfalon. Ha igen, akkor hasűri feltárás nélkül nem zárható ki a szervsérülés. Kezelés: Műtét. Minden hasfali sebzést feltárnak, laparotomiát végeznek.

Sérv ( Hernia ) A hasfal valamely gyenge pontján veleszületett vagy szerzett nyílásán keresztül a hashártya zsákszerűen előboltosul és ebbe a hasűri szervek benyomulnak. A sérv előfordulása gyakori.

Oka:

1. Hasfal gyengesége ( erek, idegek, egyéb képletek kilépési helyei, műtéti hegek 2. Hasüri nyomás fokozódása: ( székelés, vizelés, hasi daganatok, terhesség, stb)

Külső sérv: a hasűri szervek előboltosulnak a külvilág felé vagy a rekeszizom nyílásán a mellkasba.

Belső sérv: a hasűri szervek a hasüreg valamely hashártyatasakba beboltosul. Minden sérv a következő részekből áll: 1. Sérvkapu: a hasfal azon nyílása, ahol a hashártya zsákszerűen előboltosul. 2. Sérvtömlő: sérvkapun előboltosuló hashártya, melynek legszűkebb része a tömlőnyak. 3. Sérvtartalom: hasüregből a sérvtömlőbe benyomuló szervek összessége. Gyakran vékonybél, cseplesz, vastagbél, Ritkán: hugyhólyag , gyomor, de lehet üres is.

Sérvek fajtái

1. 2. 3. 4. 5. 6. 7. 8.

Lágyéksérv ( Hernia inguinalis ) Combsérv (Hernia femoralis) Köldöksérv ( Hernia umbilicalis) Hasfali sérv ( Hernis parietis abdominalis) Szabad vagy visszahelyezhető sérvek Vissza nem helyerzhető sérvek Gyulladásos sérv ( Hernia inflammata) Kizárt sérv( Hernia incarcerata)

Tüneteik: - kisebb, nagyobb elődomborodás Kizárt sérvnél a sérvkapu a tömlőnyaknál gyűrűszerűen rászorul a sérvtartalomra. ( Pl. erős köhögésnél ) -

ÉLETVESZÉLYES ÁLLAPOT HASI KATASZTRÓFA JELLEGZETES KÉPE ALAKUL KI!!

Ha bél záródik ki, a megtöretés mechanikus akadályt képez és Ileust ( bélcsavarodás ) okoz. A leszorítás vérkeringési zavart okoz és a bélszakasz nagyon hamar elhal. Egyre súlyosbodó tünetek alakulnak ki : - teljes székrekedés - hányinger - hányás - hasi görcsök - fokozódó puffadás - ezt követi a hasi katasztrófa képe

Sérvek kezelése: Műtéti. Bezárják a sérvkaput. ( Hernioplastica )

KIZÁRT SÉRV: VITALIS INDICATIO ÉS AZONNALI MŰTÉT!!!

Gyomor és nyombél sebészete

Fekélybetegség ( Ulcus ): A gyomor és a nyombél betegségei közül a leggyakoribb, és sebészi szempontból a legjelentősebb kórforma. Előfordulása minden életkorban. Leggyakoribb talán a 20-40 éves korban. Ulcus típusos helyei: gyomor kisgörbületének középső része a pylorus ( gyomorkapu ) elötti terület, a duodenum ( patkóbél ) kezdete a bulbus-tájékon. Tünetei: -

fájdalom ( gyomorgödri – epigastrialis) ritkán a köldök felett jobb bordaív alatt szakaszos fájdalom ( periodicitás) összefüggés az étkezéssel ( evés közben, után, görcsszerű, hasító fájdalom ) Nyombélfekély: étkezés utáni fájdalom Évszakos periodicitás ( tavasszal, ősszel gyakoribb)

Szövődmények: 1. Átfúródás ( Perforatio): A fekélybetegség legsúlyosabb szövődménye. Heveny hasi katsztrófa! Tünetek: -

Átfúródás pillanatában: éles késszúrásszerű fájdalom „ megsemmisülés érzés” hányinger, hányás izzadás, nyugtalanság has teknőszerűen behúzódik deszkakemény, feszes lesz beteg összegörnyed, jajgat légzés kapkodó, fájdalmas

Kezelés: Műtéti

2. Vérzés ( Haemorrhagia ) : A fekély területén kimaródott erekből, böző súlyosságú vérzés származhat :

a)

Idült vérzés ( Okkult vérzés ): Kisfokú szivárgó vérzés, többnyire csak a széklet vegyi vizsgálatával mutatható ki. A széklet szurok szerű ( melaena – emésztett vér ), rendkívül bűzös.

b)

Heveny, masszív vérzés : Minden figyelmeztető jel nélkül jelentkezik. Ilyenkor a hányadék egy része emésztett, másik fele friss, alvadt vér.

c)

Szűkület ( Stenosis ) : A fekély heges zsugorodása beszűkíti a lumenét ( átmérőjét ). A gyomorban pang az étel, hatalmas tágulatot okozva, és a beteg mindent kihány. Nagytömegű, több napos ételmaradékot tartalmaz. A nagyfokú elektrolit és folyadék vesztés miatt leromlik a beteg állapota.

d)

Rákos átalakulás ( Malignisatio ): Csaknem kivétel nélkül a gyomorban fordul elő. A hosszú évekig fennálló fekélyből rák fejlődhet.

Kezelés: A friss szövődménymentes fekély kezelése a belgyógyászat körébe tartozik. Diétás és gyógyszeres kezelés. Amennyiben nem gyógyul, illetve szövődmények alakulnak ki, sebészi terápiát indikálnak. Abszolút műtéti javallat: az életveszélyes szövődmény ( perforatio, konzervatív kezelésre nem szűnő heveny vérzés, malignizatio- rosszindulatúvá válás gyanúja . Relatív műtéti javallat: évek óta fennálló heges fekélyek, melyek a belgyógyászati kezelésre nem javulnak. Műtétek:

1. Billroth –I – műtét : a gyomor és nyombélcsonk között szájadékot ( anastomosist ) létesítenek. 2. Billroth – II – műtét: a nyombélcsonkot vakon zárják, majd a gyomorcsonk és az első jejunum (éhbél ) – csonk között

szájadékot képeznek.

A gyomor daganatai

A gyomor jóindulatú daganatai Ritkán fordulnak elő. A keskeny kocsányon ülő polypok lehetnek egyszeresek és többszörösek ( Polyposis ). Kifekélyesedés esetén, komoly vérzést, szűkületet, elzáródást okozhatnak. Kezelés: Kiterjedéstől függően egyszerű kimetszéssel vagy gyomor – resectioval távolítják el.

Gyomorrák ( Carcinoma ventriculi ) Az emésztőrendszer rosszindulatú daganatai között első helyen áll a gyomorrák. Minden életkorban előfordul, de leggyakrabban a 40-60 év közötti férfiakon. Keletkezésében szerepe van az idült gyomorfekélynek, az idült savhiányos gyomorhurutnak, és a gyomor - polypnak. A carcinoma leggyakrabban a gyomorszáj – Pylorus előtt a alakul ki, a kisgörbületen. Tünetek: nehéz olyan tünetet találni, ami csak a gyomordaganatra jellemző. Különösen a korai szakaszban. Lassan észrevétlenül, kezdetben néha tünetmentesen fejlődik. Ez megnehezíti a diagnózis felállítását. Kezdetben más gyomorra jellemző apró tünetek jelentkeznek. Pl: - közérzetromlás, fáradékonyság, gyengeségérzet - ok nélküli étvágytalanság, teltségérzet, ételundor - gyomortáji nyomásérzés, kellemetlen, bűzös felböfögés - indokolatlan testsúlycsökkenés, sápadtság - később kialakuló ráktünet már szembeötlőbb: fáradékonyság, fakó, hamuszürke arcszín, hírtelen fogyás, kellemetlen nyomásszerű fájdalom, hányinger, hányás Szövődménye: - vérzés

-

szűkület átfúródás ( perforatio ) ezek tovább súlyosbítják a beteg állapotát!

Kezelése: sebészi megoldás: radikális műtét Lényege: a rákos elfajulástól függően csonkolás, vagy az egész gyomor kiirtása ( gastrectomia ). A tápcsatorna folytonosságát Billroth-I vagy Billroth-II szerint állítják helyre.

Gyomorsipoly ( Gastrostomia ):

Minden olyan esetben szükséges, amikor a beteg szájon keresztül nem tud táplálkozni. ( Pl.: nyelőcsőrák, stb.) A gyomoroperált a műtét után az első 24 órában szájon át nem fogyaszthat semmit!

Műtét utáni szövődmények: -

atonia ( a gyomor tónustalan, perisztaltika nincs váladék vissza jön ) utóvérzés varratelégtelenség

A vékonybél és a vastagbél sebészete Heveny féregnyúlvány gyulladás ( Appendicitis acuta ) A féregnyúlvány ( appendix ) a jobb alhasban elhelyezkedő, általában 6-7 cm hosszú és 1 cm széles, vakon végződő tasak. A vakbél ( caecum ) hosszanti izomszalagjainak az ún. taeniáknak találkozásánál kezdődik. A féregnyúlvány fala nyirokszövetben igen gazdag, ezért a fertőzések megtapadására nagyon alkalmas. A féregnyúlvány akut gyulladása a leggyakoribb, az életet közvetlenül veszélyeztető akut hasűri megbetegedés!! Tünetek: - hírtelen heves hasi görcsök, jó közérzet mellett - gyomor vagy köldök köré centralizálódó görcsök - hányinger, hányás - jobb alhasra a beteg meggörnyedve jár - a spontán fájdalom, nyomásra fokozódik - étvágytalanság, puffadás, borzongás

-

hőemelkedés szaporább pulzus bevont nyelv nyomási fájdalom az ún. McBurney-ponton izomvédekezés a hasban

Szövődmény: - átfúródás - körülírt és diffúz hashártyagyulladás Kezelés: Appendectomia - féregnyúlvány eltávolítása A heveny appendicitis szeszélye kórlefolyása miatt nagyon veszélyes hasi katasztrófa! Gyanúja esetén intenzív megfigyelést igényel!!

Belek daganatos betegségei

A vastagbél jóindulatú daganatai

Leggyakoribbak a Polypok, polyposis. Ritkán nőnek nagyra. Lehetnek széles alapon ülők, vagy nyelesek, sima, vagy szemölcsös felszínűek. Bőséges vérellátásuk miatt nagyon vérzékenyek. A szövődmények veszélye miatt mielőbbi műtéti eltávolítás szükséges.

Vastagbélrák ( Carcinoma colonos ) A vastagbéltől a végbél felé haladva egyre gyakoribb. Sebészeti szempontból nagyon fontos a korai diagnózis felállítása és a radikális műtét. A rákos daganat karfiolszerűen domborodik be a bél- lumenébe, máskor kráteres, kifekélyesedő puha tumor. A vastagbélben gyakoribb a porckemény, a belet körkörösen szűkítő daganat. Tünetek: - székletürítés megszokott rendjét felváltó szorulás, mely időnként indokolatlan hasmenéssel távozik. - véres – nyákos szélet

-

puffadás hasi görcsök émelygés, hányinger jellemző tünete a széklethez keveredett vér többnyire későn alakul ki a fogyás, leromlás, anaemia ( vérszegénység)

Szövődmények: - a széteső daganat különböző fokú vérzést okoz ( okkult, látható vagy heveny) - a tumor fokozatosan beszűkíti a bél lumenét, végül a bél elzáródik - a kifekélyesedő daganat perforálhat → igen súlyos hashártyagyulladás → halál Kezelés: műtéti A rák előrehaladottsági foka szerint a műtét lehet gyökeres, vagy inoperabilitás ( operálhatatlan) esetén palliatív, kisegítő jellegűek. Ideális műtéti megoldás: a daganatos bélrészt a bélfodorral együtt messze az épben kivágják ( resectio ) majd a két csonkot egyesítik. Inoperabilis vagy bélelzáródás: tüneti műtét: vastagbélsipoly, vendégnyílás ( anus praeternaturalis ), vagy megkerülő anastomosis. Vastagbélsipolyt és vendégnyílást a tumoros bélszakasz előtt készítik a caecum ( vakbél ) fal körülírt területét a hasfal nyílásához kivarrják, majd 24 – 48 óra múlva átégetik és a béltartalom ezen ürül ( caecostomia ). A vendégnyílás( anus praeternaturalis ) készítésekor a hasfal nyílásán át vastagbélkacsot ( sigma ) húznak elő és ezt körkörösen a hasfalhoz kivarrják. 2 -3 nap múlva a belet átvágva a felső nyíláson ürül a béltartalom, az alsó nem vesz részt a működésben.

A végbél sebészete A végbél sérülései A végbél sérülései igen változatosak és veszélyesek! Oka: mindig külső trauma. Pl.: nyársalás, lövés Az áthatoló sebzések veszélyesek a széklet gazdag baktériumflórája miatt. Gennyes, üszkös gyulladást okozhat.

A perforatios nyílást bevarrják.

A végbél gyulladásai

Végbél körüli tályog ( Abscessus periproctalis ) :

a végbél

nyálkahártyáinak apró sérülésein a végbél körüli laza kötőszövet fertőződik. Tünete: - heves végbéltáji fájdalom - borzongás - hidegrázás - magas láz - végbélnyílás mellett piros bőrrel fedett kemény nyomásérzékeny duzzanat Kezelés: a tályogot szélesen feltárják és antibiotikus terápiát alkalmaznak.

Végbélsipoly ( Fistula ani ): a végbél körüli tályog későbbi következménye. A tályog a bőr illetve a nyálkahártya felé tör és genny ürül. A gyulladás lezajlik, fájdalom megszűnik. Kis nedvező nyílás kellemetlen szivárgó sipoly marad vissza. Ha a sipoly bezáródik, újra tályog keletkezik. Kezelés: alapos feltárás, kiirtás

Aranyeres csomó ( Nodi haemorrhoidalis ) A gyűjtőeres fonatok tágulata az aranyeres csomó. Elősegít tényezők: - kevés testmozgás, salakanyag szegény étrend, székrekedés, terhesség stb. Tünete: tágult, látható, tapintható gyűjtőeres öböl - gyulladás - vérzés - thrombosis - fájdalom

Kezelés: a csomókat leégetik, kiterjedtebb esetben a nyálkahártyával együtt kiirtják

A végbél daganatai A jóindulatú tumorok Leggyakoribbak a polypusok. Tünete a kínzó székelési inger. Veszélye a rákos elfajulás. A polypust műtétileg el kell távolítani.

Rosszindulatú daganatok ( Carcinomsa Recti ) Kétszer olyan gyakori, mint a bélszakasz többi részének a rákja. Típusos helye az ampulla. Az elváltozás általában ujjal elérhető. Keletkezhet kelvirágszerűen kiemelkedő kráterszerű fekély, vagy körkörös szűkületet okozó forma. Bélelzáródásos tüneteket észlelünk, mert szűkíti a lument. Tünete: - székrekedést követő hasmenés - székeléskor vagy attól függetlenül vérzés, gennyes – nyákos váladék - puffadás - gyakori székelési inger - később étvágytalanság, fogyás Kezelés: csak műtétileg megoldható a végbélrák. - a gyökeres műtét gyakran végleges gyógyulást eredményez. - A végbelet kiirtják (exstirpatio) - Egynyílásos anus praeternaturalist készítenek Ha a daganat a környezettel szorosan összekapaszkodott, egy távoli szervbe ( máj, tüdő, csont ) ad áttétet. Ilyenkor a beteg inoperabilis.

Bélelzáródás ( Ileus ) Az ileus az egyik leggyakoribb hasi katasztrófa: a béltartalom továbbjutásának és kiürülésének az akadálya. Okai: Igen változatosak, és két nagy csoportra oszthatók:

1.

Dinamikus ileus: a bélfal beidegzési zavara és rendellenes izomműködés gátolja a béltartalom továbbjutását.

Formái: a) Spastikus ileus: a bélizomzat görcse a bél űrterét teljesen beszűkíti Okai: - ólom, vagy nikotinmérgezés stb. b) Paralytikus ileus: a bélizomzat a bél egy szakaszára vagy egész hosszára kiterjedő bénulás okozza. A bélmozgás megáll. Okai: - pl. reflexes úton ( epeköves roham esetén) - toxicus úton ( hashártyagyulladás ) - bélfal keringési zavara 2.

Mechanikus Ileus:

Mechanikus akadály gátolja a béltartalom továbbjutását. A tünetek és a kórlefolyás alapján két csoportot különítünk el. a) Obstrukciós ileus: csak a béltartalom továbbjutása akadályozott, a bélfal vérkeringése zavartalan. Okai: Pl. lenyelt idegentest, daganat, más szerv daganata stb. b) Destructios ileus: a béltartalom továbbjutásának akadályoztatása mellett a bélfal keringése is táplálkozása is zavart szenved.

Formái: 1. Kizárt sérv: ( incarceratio ): a sérvkapu gyűrűszerűen rászorul a sérvtartalomra

2. Leszorításos ileus ( strangulatio ): a leszorítást okozó köteg, hasi műtétek, gyulladás után keletkeznek. 3. Csavarodásos ileus ( Volvulus ): a bél és fodra haránttengely mentén megcsavarodik 4. Betüremkedéses ileus ( invaginatio ): egy bélszakasz mesenteriumával együtt betüremkedik az alatta levő bélkacsba és a befogadó belet eltömeszeli és a bélrész ereit leszorítja.

Ileus Tünetei: helyi tünetek: Magyarázat: ( Minden mechanikus ileus két részre osztja a bélrendszert. Az elzáródás alatti bélszakasz kiürül, összeesik, és az elzáródás feletti bélszakasz rövid idő alatt kitágul, béltartalommal és gázokkal túlterhelődik. Az erőltetett bélmozgás, a fokozott nedvelválasztás és a csökkent felszívódás egyre jobban szaporítják a béltartalmat, mely bomlik, erjed, gázok, toxinok termelődnek.)

-

Időszakosan jelentkező görcsös hasi fájdalmak: Az obstrukciós ileusban kezdetben enyhébbek, majd fokozatosan erősödnek, destruktív formában hírtelen, heves, hasi görcsök.

A vékonybél elzáródás hevesebb tünetekkel jár, mint a vastagbél - ileus. -

Az első görcsrohamok alatt reflexes jellegű, erős hányinger jelentkezik, kevés, epés hányadékkal - később a hányás oka és típusa megváltozik: a béltartalom visszafolyik a gyomorba és erőltetés nélkül, nagy mennyiségű, bűzös, pangó béltartalom ürül ( miserere ) Típusos tünetek: - szék – és szélrekedés - Puffadás Általános tünetek: - hányás - sápadtság, ijedt tekintet, kihegyezett orr, verejtékes homlok, karikás szemek, szederjes ajkak → ( facies abdominalis -„ hasi arc”) - szapora, könnyen elnyomható pulzus - csökkenő vérnyomás - szapora, felületes légzés - shock

Kezelés: Dinamikus Ileus: spastikus elzáródásban, görcsoldók adása

Mechanikus Ileus: sebészi beavatkozást igényel

Máj és epeutak sebészete A máj sebészete

A máj sérülése mindig életveszélyes! Trauma hatására vérzés léphet fel, Pl. repedésből. → műtéti megoldás (májvarrat ha lehetséges)

A máj gyulladása:

sebészi szempontból jelentősek a gennyes fertőzések, Egy – két vagy számos kisebb, nagyobb tályoggal rendelkezik. Oka: fertőzés az epeutakon vagy a véráramon át. Ha gennyes hasűri folyamat van, a vena portaen keresztül gyakran fertőzi a májat. Kezelés: a tályogot feltárják és drenálják sebészi úton.

Máj-cirrosis:( májzsugorodás):

a májsejtek pusztulása és a kötőszövet – szaporulat következtében a máj érrendszere nagymértékben beszűkül, és a portalis gyűjtőeres rendszerben a nyomás fokozódik ( Portalis hypertonia )

Máj daganatai:

a jóindulatú májdaganatok igen ritkák. A máj tumorai nagyobbrészt rosszindulatúak és másodlagosak. A vena portaen odasodródó áttétek ( pl.: vasrag és végbélrákból )

Epekőbetegség ( Cholelithiasis ) Az epekőképződés az életkor növekedésével egyre gyakoribb.

Oka: pontos oka nem ismert. A kőképződés mechanizmusa sem ismert. Tünetek: - epeköves görcsroham ( epekő-colica) -

gyakran éjszaka jelentkezik jobb bordaív alatti fájdalom, ami a jobb lapockába sugárzik pár percig, vagy órákig tarthat a roham hányinger hányás hőemelkedés, láz verítékezés

Kezelés: kő eltávolítás műtétileg

Epehólyaggyulladás ( cholecystitis) Az epeköveseknél gyakori következmény. További tünetek: - székrekedés - haspuffadás - bélhűdés - rossz közérzet - teltségérzés - meg-meg újuló epeköves rohamok Kezelés: - antibiotikum - jegelés - diéta - ágynyugalom

Szövődmények: 1. Hydropsos epehólyag: epevezetéket a beékelődött kő elzárja. A lezáródott epehólyag tiszta, nyákos, nyúlós váladékkal kitöltött mert az epe felszívódott. 2. Emphysemas epehólyag: A lezárt epehólyag tartalma fertőződik, és gennyes zsákká ( ephysema) alakul át. 3. Epehólyag-átfúródás: igen heveny, gennyes-üszkös epehólyaggyulladás átfúrja a hólyagfalat és a gennyes epe a hasüregbe ürül. Súlyos epés hashártyagyulladást eredményez. 4. Hasnyálmirigy ártalom: csaknem minden epehólyag és epeútgyulladás több, kevesebb hasnyálmirigy ártalommal jár.

5. Közös epevezetékkő( choledocholithiasis): az epehólyag apró kövei görcsroham alatt az epeutakba juthatnak. Ez az életveszélyes állapot akadályozza az epe elfolyását, és kitágítja az epeútrendszert.

Epehólyagrák:

Az epehólyagrák gyakran köves alapon fejlődik ki. Jellemző tünetet nem okoz. A beteg rendszerint inoperabilis állapotban kerül a műtétre, amikor a rák a környezettel már masszívan összekapcsolódott. Kezelés: Köves epehólyag eltávolítása

A lép ( Lien ) szerkezete

Sebészi szempontból a lépsérüléseknek nagy jelentősége van. A lép a traumákra kétféleképpen sérülhet.

1. Egyszakaszos léprepedés:

A szerv felületesen vagy mélyen behasad, sőt ketté is

repedhet. Erős vérzés a szabad hasüregbe. Nagyon könnyen elvérezhet a beteg.

2. Kétszakaszos léprepedés: A lép állománya bevérzik, de a tokja ép marad. A tok alatti parenchymás rész a vérzés a szervet megduzzasztja és 2 – 3, esetleg több nappal később spontán, vagy jelentéktelen behatásra ( Pl.: köhögés ), a tok megpattan és a hasüreg felé meginduló vérzésnek semmi sem állja útját. Kezelés: a sérült szervet sebészi úton eltávolítják

Hasnyálmirigy-gyulladás ( Pancreatitis acuta ) A hasnyálmirigy heveny gyulladása, akut hasi katasztrófa! A mirigyállomány elpusztul és a hasüreg zsírszövete foltosan elhal. A kórok tana pontosan nem ismert, gyakran epekövesség van a háttérbe.

Kórfolyamat lényege:

a hasnyálmirigy önemésztődése

Tünetek: hirtelen erős hasi fájdalom a köldök körül ( ővszerűen )vagy a gyomortájon amely a hátba és a bal váll felé sugárzik - többszöri hányás - nyomásérzékeny has - feszes has, izomvédekezés - puffadás - bélmozgások leállnak - paralyticus ileus alakul ki. - Shock Kezelés: - szájon át Tilos enni, inni - szonda a patkóbélbe ( duodenum szonda) - antibiotikum - súlyosbodás esetén műtét is szóba jöhet

Hasnyálmirigy daganatai A hasnyálmirigy daganatai többnyire rosszindulatúak. Legjelentősebb a pancreas-fej rákja, mely a kivezetőcsövek hájából indul ki. A kórkép lappangva, észrevétlenül fejlődik ki. A klinikai tünetek csak akkor jelentkeznek amikor a tumor a környező képletekkel öszzefonódik, öszenő. Legjellemzőbb tünete a sárgaság. Kezelése: ha a carcinoma operabilis, azaz operálható, a pancreas-fejet a nyombél patkójával együtt eltávolítják sebészi úton.

Hashártyagyulladás ( Peritonitis ) A hasüreget bélelő savós hártya ( peritoneum ) gyulladását különböző fertőzések okozzák. Formái: a) Közvetlen fertőzés: a hasfalon áthatoló sérülések (Pl. szúrás ), hasűri szervek betegségei ( Pl. gyomor-nyombélfekély, epehólyag átfúródás, féregnyúlvány –gyulladás perforációja ). b) Átterjedéses fertőzés: átterjedhetnek a hashártyára.

a hasfali gennyedések, a női nemi szervek gyulladásai

c) Áttétes fertőzés: a távoli szervek megbetegedései (Pl. tüdőgennyedés ) a véráram útján fertőzik a hashártyát

Heveny általános hashártyagyulladás ( peritonitis diffusa ) Leggyakrabban az üreges szervek átfúródásai okozzák. A bakteriális és toxikus hatások rövid idő alatt súlyos tünetcsoportot okoznak. Tünetek: - fájdalom időnként igen heves, néha kevésbé - izomvédekezés, deszka kemény has - feszes, előredomborodó has - hányinger, hányás - csillapíthatatlan hányás gyomortartalom, epés, - később bűzös vékonybéltartalom hányása - lásd fent: ( hasi arc) vagy hipocrata arc - halálfélelmet tükröző szem - száraz nyelv - shock Kezelés: - műtét → gyomor-béltartalom leszívása, drainek, fertőző forrás kiiktatása - shocktalanítás - antibiotikum - székletrendezés

Körülírt hashártyagyulladás ( Peritonitis circumscripta ) Oka: - hashártya gyulladásos folyamata elhatárolódik. - az általános hashártyagyulladás meggyógyul, de maradnak betokolódott tályogok. Tünete: mind az általánosnál Kezelés: - tályog feltárása, draenálása

Jó tanulást kívánok!