SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2.
MEGHÍVÓ
Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2015. április 9-én /csütörtök/ 14.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében nyilvános ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje Nyilvános ülés A képviselő-testület 2015. április 23-i rendes ülésének előkészítése 1. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2014. évi költségvetési gazdálkodásáról. Meghívott: Balkáné Magyar Valéria gazdasági vezető 2. Beszámoló a 2014. évi belső ellenőrzési tevékenységről. Meghívott: Ódorné Molnár Mónika belső ellenőr 3. Integrált Városfejlesztési Stratégia jóváhagyása. 4. Önkormányzati rendeletalkotás a közterület használatáról és a városkép védelméről szóló önkormányzati rendelet módosításáról. 5. Önkormányzati rendeletalkotás a környezetvédelem helyi szabályairól szóló önkormányzati rendelet módosításáról (első forduló). 6. Vármelléki Óvoda alapító okiratának módosítása. 7. Egyebek. Zárt ülés A bizottság hatáskörébe tartozó döntések 1. A Sárvári Járásbíróság bírósági ülnökeinek megválasztása (helyszíni kiosztás)
/ : Vinter István : / sk. a bizottság elnöke
Nyilvános ülés A képviselő-testület 2015. április 23-i rendes ülésének előkészítése 1./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA 2014. ÉVI KÖLTSÉGVETÉSI GAZDÁLKODÁSÁRÓL
Sárvár város Önkormányzata 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014.(II.17.) számú önkormányzati rendelettel jóváhagyott, évközben a 12/2014.(V.26.) számú, 19/2014.(XII.1.) és 2/2015.(II.16.) számú rendeletekkel módosított 2014. évi költségvetési előirányzatok teljesítéséről és gazdálkodásról az alábbi beszámolót terjesztem elő: 2014. évi gazdálkodásunkat 4.665.449 e Ft bevétellel, 3.866.282 e Ft kiadással 799.166 e Ft költségvetési maradvánnyal zártuk.
1. Bevételi források és azok teljesítésének részletezése 2014. évi összbevételeinket az eredeti előirányzatokhoz képest 30,4 %-kal, 1.087.906 e Ft-tal teljesítettük túl, míg a módosított előirányzattól mindössze 0,6 %-kal maradt el a teljesítés. A 2014. évi költségvetési bevételeink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési célú állami támogatásból származik bevételeink 28,1 %-a, felhalmozási célú támogatásból 14,4 %-a, közhatalmi bevételből 42,7 %-a, működési bevételből 12,6 %-a, felhalmozási bevételből 0,6 %-a, működési és felhalmozási célra átvett pénzeszközből bevételeink 1,6 %-a. I. Az államtól – a feladat finanszírozási rendszer keretében – általános működtetésre, köznevelési, szociális és gyermekjóléti feladatokra, valamint kulturális feladatokra kapott támogatás összege: 734.383 e Ft-ot. E bevételi kört bővítik az egyéb működési célú támogatások, melyek közül jelentős az OEP finanszírozás, ( 76.966 e Ft, ) a közfoglalkoztatottak támogatása, a választások lebonyolítására biztosított források. II. A felhalmozási célú támogatások összege 449.788 e Ft. Ezek közül a legnagyobb összegű, az önkormányzatok gazdálkodását hosszú távon kedvezően befolyásoló bevétel : az önkormányzatok adósságának átvállalásából 2014. évre jutó 217.196 e Ft, mely forrás jóváírását követően megállapíthatjuk, hogy az önkormányzatnak hitelei, kötvényei nincsenek. A Nádasdy Ferenc Múzeum állandó kiállításának létrehozásához nyújtott 21.000 e Ft pályázati támogatás, a Vármelléki Óvoda felújításának pályázati támogatása 118.391 e Ft, a közösségi közlekedés fejlesztési projekt támogatása 63.842 e Ft, az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadékvíz elvezetése projekt 28.606 e Ft forrást jelentett. III. Közhatalmi bevételek: Az önkormányzat gazdálkodásában kiemelkedő szerepe van a közhatalmi bevételeknek, melyek összege a tervhez képest lényegesen kedvezőbben (121%) alakult. Az iparűzési adó jelenti az önkormányzat legnagyobb saját bevételét. A megfontolt, óvatos költségvetési tervezést, gazdálkodást szem előtt tartva az előző évivel csaknem azonos összegű bevételt prognosztizáltunk, hiszen nagyságrendje miatt e bevétel kiesése felboríthatja
a költségvetésünk egyensúlyát. A városunkban működő cégek, vállalkozások gazdálkodásának köszönhetően 227,9 millió Ft többlet-adóbevételünk keletkezett ezen adónemnél. Az átengedett központi adók a tervezettnek megfelelően alakultak. Az idegenforgalmi adóból származó bevételeink 12.352 e Ft-tal, 8,8 %-kal haladták meg a tervezett forrást, ami köszönhető a város marketing tevékenységének, a 2012-ben elnyert gyógyhely minősítésnek, melyek továbbra is biztosították városunk iránti érdeklődést.
IV. Működési bevételek: Az intézményi működési bevételekből a módosított előirányzatnál 0,8%-kal kevesebb folyt be. Az intézmények térítési díjai, a bérleti- és lakbérbevételek, továbbá az intézményi ellátásokért fizetett térítési díjak a tervezettnek megfelelően alakultak. A megtakarításaink lekötésével – a kamatlábak folyamatos csökkenése miatt – a tervezettnél kevesebb, összességében 31.710 e Ft kamatbevétel járult hozzá a gazdálkodásunkhoz.
V. Felhalmozási bevételek: A költségvetésben tervezett ingatlanértékesítéseket, kereslet hiányában csak részben tudtunk realizálni. VI. Működési célú átvett pénzeszközökből származó bevételeink között a kamatmentes szociális és temetési kölcsön törlesztéséből származó bevételek, a Sárvár Távhő Kft. részére nyújtott tagi kölcsön 22.000 e Ft összegű visszatérülése szerepel. Az intézmények költségvetésében 1.014 e Ft összegben jelentkezett működési célú átvett pénzeszköz. VII. Felhalmozási célú átvett pénzeszközök a beszámolási időszakban mind az első lakáshoz jutók támogatásra kiadott kölcsönök visszatérülése, mind a lakosságtól szennyvízcsatorna hálózatra történő rákötés céljából átvett pénzeszközök 99,7 %-ban teljesültek. VIII. Finanszírozási bevételek E bevételek körébe tartoznak az önkormányzat és az intézmények közötti pénzmaradvány átvételek is, ezek azonban tényleges bevételt nem jelentenek. A 2014. évi költségvetési gazdálkodás során az áthúzódó beruházások, a tervezett kiemelt jelentőségű beruházások megvalósítása érdekében összességében 1.487.048 e Ft költségvetési maradványt használtunk fel, melyből 150 millió Ft az elkülönített költségvetési maradvány, 1.337.048 e Ft az előző évi költségvetési maradvány. Az intézmények költségvetési maradvány felhasználása 20.857 e Ft. A 2015. évi gazdálkodáshoz államháztartáson belüli megelőlegezésként 20.772 e Ft-ban részesültünk, melyet a számviteli szabályok értelmében a finanszírozási bevételek között kell kimutatni. Bevételeink forrásonkénti összetételét az 1. számú mellékletben mutatjuk be. Költségvetési szervenkénti alakulásáról a 2. számú, működési bevételek szerinti bontásban 2/a. számú, felhalmozási bevételek szerinti bontásban 2/b. számú, finanszírozási bevételek szerinti bontásban 2/c. számú, kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontásban a 2/d. számú kimutatásokban adunk számot.
2.
Kiadások alakulása
2014. évi összkiadásaink 8,1%-kal, 288.739 millió Ft-tal magasabbak az eredeti előirányzatnál. A módosított előirányzathoz viszonyítva a teljesítés 82,4%-os. A 2014. évi költségvetési kiadásaink összetétele az alábbiak szerint alakult: működési kiadások 58,2 %, felhalmozási kiadások 35,8 % finanszírozási kiadások 6,0 % arányt jelentenek. 2/1. Működési kiadások Működtetési feladataink ellátására 2,2 milliárd Ft-ot, az összkiadásaink 58,2 %-át fordítottuk. A személyi juttatásoknál a közalkalmazotti és köztisztviselői törvény előírásaiból eredő kötelezettségeknek eleget tettünk. Valamennyi kötelező juttatást biztosítottuk a dolgozóink részére. A pedagógus életpálya modell bevezetésével az óvodákban foglalkoztatott óvodapedagógusok béremeléséhez szükséges többlettámogatást megkaptuk. A 2014. évi bérkompenzáció miatti többletkiadásokra kapott 13,9 millió Ft-ot az adott feladatokra, célokra felhasználtuk. Néhány intézményünknél a személyi juttatás megtakarításaink jelentős részét üzemeltetésre, intézményfenntartásra kellett átcsoportosítanunk, így jutalmazásra, a kiemelkedő munkavégzés elismerésére csupán személyi juttatásaink 0,2 %-át fordíthattuk. Takarékos gazdálkodással, a feladatok hatékonyabb megszervezésével, a legkedvezőbb megvalósítási lehetőségek kiválasztásával elértük, hogy a dologi kiadásaink a módosított kiadási szint alatt maradjanak. Mind a készletbeszerzésnél, mind pedig a szolgáltatások igénybevételénél keletkezett maradvány, ami segítséget nyújthat a 2015. évi feladataink megvalósításához. A dologi kiadásokra fordított összegek 8,9 %-át készletbeszerzésekre, 61,1 %-át szolgáltatások igénybevételére, 0,8 %-át kiküldetés, reklám, propaganda kiadásokra, 29,2 %-át Áfa kiadásokra és befizetési kötelezettségekre, egyéb dologi kiadásokra használtuk fel. A pénzbeli és természetbeli szociális és gyermekjóléti ellátásokra, a lakásfenntartás feladataira, a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatásokra kapott támogatások, valamint az egyes jövedelempótló támogatások kiegészítésére igényelt hozzájárulások az elmúlt években elégségesek voltak a rendszeres és eseti segélyek, támogatások és egyéb szociális jellegű kifizetések finanszírozására. A tényleges felhasználás a tervezettnél 13,7 %-al alacsonyabb, annak ellenére, hogy a fentieken túlmenően 17 millió Ft-ot adtunk a távhő- és az egyedi fűtésű lakások fűtési támogatására, illetve 668 e Ft iskolakezdési támogatást is folyósítottunk, valamint 1,8 millió Ft vissza nem térítendő lakásszerzési támogatást nyújtottunk. Az önkormányzati kiadások kiemelt előirányzatonkénti, költségvetési szervenkénti alakulását a 4. számú, működési kiadások szerinti bontását a 4.a. számú, felhalmozási kiadásokat a 4.b. számú, finanszírozási kiadásokat a 4.c. számú, a kiadások kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti bontását a 4. d. számú melléklet tükrözi. Az egyéb működési és felhalmozási kiadásokról az 5. számú, a társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokról pedig a 6. számú táblázat számol be.
2/2. Fejlesztési feladatok
Fejlesztési céljaink megvalósítására 1.384 millió Ft-ot használtunk fel, melyből a beruházásaink értéke 541 millió Ft, a felújításoké 560 millió Ft, az egyéb felhalmozási kiadásoké 283 millió Ft volt. Európai uniós és egyéb pályázatokkal megvalósuló fejlesztések Az előző évről áthúzódó Kertváros déli része csapadék-víz elvezetésre benyújtott pályázatunkhoz kapcsolódóan - melyhez a megítélt támogatás 222.5 millió Ft volt, az elszámolható összes költség 90%-a - a beszámolási időszakban 30 millió Ft-ot fizettünk ki. 2014. évben sikeresen megvalósult a Vármelléki Óvoda felújítása. Az elnyert támogatás összege 120 millió Ft. Ezen összegből 118 millió Ft felhasználásával, valamint - a pályázatban el nem számolható kiadásokra - saját forrásból összesen 147 millió forintot fordítottunk az intézmény korszerűsítésére. A projekt kivitelezése a beszámolási időszakban megtörtént, a végleges pénzügyi elszámolás és lezárás ez évben valósul meg. A konzorciumi formában zajló közösségi közlekedés fejlesztésére összességében több mint 200 millió Ft támogatást nyertünk el, melyből az önkormányzati gazdálkodás keretében 83,2 millió Ft összegű felújítás valósul meg. E feladatra beruházási jogcímen 52.328 e Ft-ot fizettünk ki a beszámolási időszakban. Sárvár város közvilágításának energetikai korszerűsítése pályázat elkészítésére 14.351 e Ft-ot fizettünk ki. Jelenleg már ismert, hogy sikeresen pályáztunk, ( a projekt 100 %-ban támogatott ) így ezen kifizetés 2015. évben visszatérül. Az uniós források bevonásával megvalósuló projektek adatairól a 18. sz. kimutatás ad tájékoztatást. Saját forrásból megvalósuló fejlesztések A saját forrásból finanszírozott beruházások köre: -
Posta tér megépítése, köztemető építése, Hegyközségben: Celli út, Sótonyi u., Iskola u., Kilátó utcák szennyvízcsatorna hálózat kiépítése, Alkotmány úti Csónakázó-tó melletti garázssor szilárd burkolattal történő kiépítése, Vásártér átépítése, parkoló kiépítése, Iskola u. aszfaltszőnyegezése, Dévai u. járdaépítés, közvilágítás bővítése, Kodály Z. utca sportpálya védőháló építése, Laktanya u. játszótér kerítés építése, Városgazdálkodás részére teherszállító gépjármű beszerzése
A felújítási kiadások köre: -
Útfelújítások, ezen belül kiemelve a Baross Gábor u, Kassa u., Arany J. u. burkolat felújítása Csapadék-víz elvezetési munkák
-
Bartók Béla u. csapadékvíz elvezetése Kertváros járda felújítások Ady u. Móricz Zs. u. környező közterületek rendezése, Hunyadi u. közterület burkolat javítása, kisposta melletti járda felújítás Rábasömjéni Kultúrház felújítása, Széchenyi u. 7. sz. alatti épület tető és homlokzat felújítása
Az intézmények eszközeinek cseréjére, korszerűsítésére, pótlására, felújítására 52 millió Ft-ot fordítottak. Pénzügyi befektetésként Sárvári Média Kft. törzstőkéjét 2,5 millió Ft-tal emeltük meg. A felhalmozási kiadások alakulását a 7.számú melléklet tartalmazza. A felújítási kiadások előirányzatait és teljesítését pedig a 8. számú kimutatásban mutatjuk be. A működési és felhalmozási bevételek és kiadások mérlegét közgazdasági tagolásban a 9. sz. melléklet részletezi. 2/3. Hiteltörlesztés, adósságszolgálat 2014. évben lezárult az önkormányzatok teljes mértékű adósság átvállalása. 2014. december 31-én sem hitel, sem kötvény állományunk nem volt. 3. A vagyon alakulása Az önkormányzat vagyona 2014. évben az alábbi vagyon elemek szerint a következőképpen alakult:
Megnevezés
előző év
tárgyév
Változás %-a
ESZKÖZÖK Immateriális javak Tárgyi eszközök Befektetett pénzügyi eszközök Koncesszióba, vagyonkez.a.e. Nemzeti vagyonba tartozó Befektetett eszközök összesen Készletek Értékpapírok Nemzeti vagyonba tartozó forgeszközök Pénzeszközök Követelések Egyéb sajátos eszközoldali elszámolások Aktív időbeli elhatárolások Eszközök összesen
FORRÁSOK Saját tőke
3.860 11.698.502 2.759.766
8.297 12.364.925 2.762.266
214,9 105,7 100,1
14.462.128
15.135.488
104,7
2.629
7.956
302,6
2.629
7.956
302,6
1.941.673 433.221 7.653
1.165.333 640.338 10.384
60,0 147,8 135,7
16.847.304
34.315 16.993.814
100,9
15.620.476
16.519.175
105,8
Kötelezettségek Egyéb sajátos forrás elszámolások Passzív időbeli elhatárolások Források összesen:
1.223.460
150.091
12,3
3.368
3.445
102,3
321.103 16.847.304
16.993.814
100,9
Az államháztartási számvitel 2014. január 01-től érvényben lévő előírásai alapján a 2013. december 31-i vagyonmérleg átrendezése az új szabályoknak megfelelően, un. rendező mérleg készítésével 2014. márciusában megtörtént. A legszembetűnőbb változás: az államháztartáson belüli szervezetnek koncesszióba, vagyonkezelésbe adott eszközök nyilvántartása az átvevő szervezet vagyonmérlegében történik. ( Esetünkben érintette a két szakközépiskola vagyonát. ) Az összesített önkormányzati vagyon alakulását a 11 a., az intézményenkénti megoszlását a 11.b. melléklet tartalmazza. 11.c. melléklet a vagyon forgalom képtelen, korlátozottan forgalom képes, üzleti vagyon szerinti besorolását, az eszközök elhasználódottságát mutatja be. ( a 11.a. mellékletbe tartozó, az önkormányzat és intézményei teljes vagyonának tételes felsorolását tartalmazó kimutatás terjedelme miatt a kiküldött anyagban nem szerepel. Megtekinthető a Gazdasági és Városfejlesztési Irodán.) 4. Közvetett támogatások A helyi adókról szóló önkormányzati rendelet alapján a 2014. évben biztosított helyi iparűzési adó adóalap mentesség az 1,5 millió Ft-ot meg nem haladó vállalkozási szintű adóalappal rendelkező vállalkozásokat 5.169 e Ft összegben érintette. Gépjárműadóban a 2014. évben a gépjárműadóról szóló 1991. LXXXII. törvény alapján 1.070 e Ft adóelengedés történt, a jogszabályi adókedvezmények összege pedig 5.652 e Ft. Méltányossági eljárás keretében engedélyezett fizetési halasztás összege 1.558 e Ft, az engedélyezett részletfizetés összege 190.494 e Ft, az elengedett adó összege pedig 790 e Ft volt. A lakásépítéshez, lakásfelújításhoz adott kölcsönökből az önkormányzati rendeletben meghatározottak szerint gyermekkedvezmény címén 550 e Ft-ot engedtünk el. Összegzés: A bevételeink elsősorban az adó- és hozambevételek kedvező alakulása miatti többletforrások és a meglevő tartalékaink lehetővé tették, hogy a 2014. évben megvalósuljanak a költségvetésben tervezett feladatok, biztosított legyen az intézmények működtetése, folytatódjanak a megkezdett beruházások és felújítások, illetve új pályázatok benyújtásával és saját források igénybevételével megteremtődjenek a további fejlesztések lehetőségei. Gazdálkodásunkat finanszírozási gondok nem nehezítették. A kiskincstári rendszerből adódó koncentrált pénzkezelés következtében a Városgazdálkodás gazdálkodási körébe tartozó intézményeknél likviditási gondok nem jelentkeztek, de év közben szigorú takarékossági intézkedések ellenére is szükségessé vált az intézményfinanszírozás előirányzatának kiegészítése. A tervezett beruházásaink és felújításaink döntő többségét sikerült megvalósítanunk, illetve a kivitelezés ütemének megfelelően megkezdenünk, és előkészítenünk új pályázati lehetőségeket. Elláttuk az igazgatási, kommunális és városüzemeltetési feladatainkat, biztosítottuk az intézmények működőképességét, valamint további tartalékot képeztünk az előttünk álló nagy volumenű, a város további fejlődését szolgáló beruházásokhoz.
A 2014. évi költségvetés elfogadásakor megfogalmazott célkitűzések – működőképesség megtartása, a megkezdett, illetve tervezett fejlesztések kivitelezése, lehetőségek szerint új tartalékok képzése – az éves gazdálkodás során megvalósult.
Sárvár, 2015. március 31.
(: Kondora István:)
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …../2015. (IV. …..) önkormányzati rendelete az Önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról
Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott eredeti jogalkotói hatáskörében, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés f) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el:
Az önkormányzat 2014. évi költségvetésének teljesítése 1.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi költségvetésének végrehajtásáról szóló beszámolót 1.) 2.641.090 2.250.404 495.682 1.384.106 1.528.677 231.772 799.166
e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft e Ft
723.713 e Ft
működési bevétellel, működési kiadással, felhalmozási bevétellel, felhalmozási kiadással finanszírozási bevétellel, finanszírozási kiadással, költségvetési maradvánnyal, ebből szabad maradvánnyal
állapítja meg. Költségvetési bevételek 2.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített bevételi főösszegét - ezen belül: - működési bevételek összegét - felhalmozási bevételek összegét - pénzforgalom nélküli bevételeket - finanszírozási bevételeket állapítja meg.
4.665.449 2.641.090 495.682 591.191 -
e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,
(2) A képviselő-testület a költségvetési bevételek forrásonkénti részletezését az 1. melléklet szerint határozza meg. (3) A teljesített bevételeket költségvetési szervenkénti bontásban a 2., a működési bevételek teljesítését a 2.a, a felhalmozási bevételek teljesítését pedig a 2.b, a finanszírozási
bevételeket a 2.c, bevételek kötelező, önként vállalt, állami ( államigazgatási feladatok ) szerinti teljesülését a 2.d, az intézmények önkormányzati támogatását a 3. mellékletben foglaltak szerint állapítja meg. Költségvetési kiadások 3.§ (1) A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített kiadási főösszegét - ezen belül: - működési kiadások összegét - felhalmozási kiadások összegét - finanszírozási kiadásokat állapítja meg.
3.866.282 2.250.404 1.384.106 231.772
e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban, e Ft-ban,
(2) A képviselő-testület a költségvetési kiadások teljesítését költségvetési szervenként és kiemelt előirányzatonként a csatolt 4., a működési kiadások teljesítését a 4.a, a felhalmozási kiadások teljesítését pedig a 4.b, a kiadások kötelező, önként vállalt állami ( államigazgatási ) feladatok szerinti teljesülését a 4.d, számú melléklet alapján határozza meg. (3) Az egyéb működési és felhalmozási kiadások 2014. évi alakulását feladatonként az 5. melléklet szerint állapítja meg. (4) Az önkormányzat által teljesített 2014. évi társadalom-, szociálpolitikai és egyéb társadalombiztosítási juttatásokat jogcímenként a 6. melléklet szerint határozza meg. (5) A beruházási kiadásokat a 7. mellékletben részletezetett jogcímenként 540.773 e Ft-ban, ezen belül a pénzügyi befektetések kiadásait 2.500 e Ft-ban határozza meg. (6) A felújítási kiadásokat a 8. melléklet szerinti jogcímenként 560.333 e Ft összegben állapítja meg. 4.§ A teljesített működési és felhalmozási célú bevételi és kiadási előirányzatokat tájékoztató jelleggel, mérlegszerűen, közgazdasági tagolásban a 9., a pénzeszközök alakulását a 10. melléklet szerint határozza meg. Az önkormányzat vagyona 5.§ (1) Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonát a 11. sz. melléklet – a mérlegben, valamint a vagyonleltárakban szereplő adatok - alapján 16.993.814 e Ft-ban állapítja meg. (2) A vagyon intézményenkénti alakulását a 11.a. mellékletben részletezett mérlegadatok alapján, 11.b. az önkormányzat 2014. évi vagyon kimutatását , 11.c-f. mellékletek a
befektetett eszközvagyon összetételét, az eszközcsoportok átlagos elhasználódottsági fokát határozzák meg.
6.§ Az önkormányzat részesedéseinek, pénzügyi befektetéseinek, rövid lejáratú betéteinek 2014. december 31-i állományát és összetételét a 12. melléklet alapján állapítja meg. Pénzmaradvány 7.§ (1)
A képviselő-testület az önkormányzat költségvetési maradványát 799.166 e Ft-ban, szabad maradványát 723.713 e Ft-ban a 13.a. számú melléklet szerint határozza meg.
(2)
A költségvetési pénzmaradványt, a felhasználható pénzmaradványt, illetve ebből a személyi juttatások maradványát költségvetési intézményenként a 13.b. melléklet szerint állapítja meg.
(3) A pénzmaradványok felhasználása a 2015. évi költségvetésről szóló 3/2015. (II.16.) számú rendelet módosítását követően, az ott meghatározott kiadási előirányzatok terhére történhet meg. Az önkormányzat hitel- és kötvényállománya és kötelezettségei 8.§ (1) Az önkormányzatnak 2014. december 31-én hitel, kötvény állománya nem volt. (2)
Az önkormányzat kezességvállalásainak 2014. december 31-i állapotát a 14.c., a több éves kihatással járó döntések számszerűsítését évenkénti bontásban a 14.d. mellékletben részletezettek alapján állapítja meg.
Költségvetési létszámkeret 9.§ A képviselő-testület az önkormányzat 2014. évi összesített záró létszámát 261 főben, a 2014. évi átlagos statisztikai létszámot 288 főben állapítja meg a 15. melléklet szerint.
Egyéb rendelkezések 10.§ Képviselő-testület a közvetett támogatásokat, azok jellege, mértéke, összege, illetőleg kedvezményezettje szerinti részletezettséggel a 16. számú melléklet szerint határozza meg.
11.§ A képviselő-testület az önkormányzatnál 2014. évben különféle juttatásokra, támogatásokra kifizetett 12.596 e Ft összeget a 17. számú melléklet szerinti részletezéssel határozza meg. 12.§. Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítéseit a 18. melléklet szerint állapítja meg. 13.§ A Magyarország gazdasági stabilitásáról szóló 2011. évi CXCIV. törvény (továbbiakban: Stabilitási tv.) végrehajtására kiadott 353/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szerinti saját bevételek, valamint a Stabilitási tv. szerinti adósságot keletkeztető ügyletek 2014. évi alakulását a 19. melléklet szerint határozza meg.
14.§ Az önkormányzat 2014.évi eredmény kimutatását a 20. sz. melléklet szerint állapítja meg.
Záró rendelkezések 15.§. Ezen önkormányzati rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba. Sárvár, 2015. április ……
/: Kondora István :/ polgármester
/: Dr. Szijártó Valéria: / jegyző
Indokolás Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …./2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Általános indokolás A helyi önkormányzatok 2014. évi zárszámadásának elkészítésével kapcsolatos előírásokat az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény, az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. (XII.31.) Kormányrendelet, valamint a 4/2013. évi államháztartás számviteléről szóló Kormányrendelet tartalmazza. Az előírások szerint az önkormányzat gazdálkodásáról készített zárszámadási rendelettervezetet a költségvetési évet követő negyedik hónap végéig kell a Képviselő-testület elé terjeszteni. A zárszámadási rendelettervezet a jogszabályok által meghatározott szerkezetben készült. Részletes indokolás 1.§. Az önkormányzat 2014. évi teljesített bevételeinek és kiadásainak, valamint a tárgyévi költségvetési maradvány főösszegét mutatja be. 2.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési bevételeinek összetételét, valamint a bevételeket bemutató mellékleteket határozza meg. 3.§. Az önkormányzat 2014. évi költségvetési kiadásainak összetételét, valamint a kiadásokat bemutató mellékleteket határozza meg. 4.§. Az önkormányzat költségvetési közgazdasági tagolású költségvetési mérlegét és a pénzeszközök 2014. évi alakulását tartalmazza. 5-6.§. Az önkormányzat 2014. december 31-i állapot szerinti vagyonának főösszegét és az azt alátámasztó mellékleteket fogalmazza meg. 7.§. Az önkormányzat 2014. évi pénzmaradványát, annak intézményenkénti részletezését, valamint felhasználási szabályát határozza meg. 8.§. Az önkormányzat 2014. évi hitel- és kötvényállományával, kezesség vállalásával, valamint többéves kihatással járó kötelezettségvállalásait mutatja meg. 9.§. A 2014. évi jóváhagyott létszámkeretet és teljesítését mutatja be. 10-11.§. Az önkormányzat által nyújtott közvetett támogatásokat, különféle juttatásokra kifizetett összeget és az azokat bemutató mellékleteket határozza meg. 12.§ Az Európai uniós támogatásokkal megvalósuló projektek teljesítését, valamint az azt bemutató mellékletet határozza meg. 13.§. A Stabilitási tv. által meghatározott adósságot keletkeztető ügyletek, valamint a törvény végrehajtására kiadott rendelet szerint bevételek 2014. évi alakulását tartalmazza.
14.§. Az önkormányzat eredmény kimutatását határozza meg. 15.§. A rendelet hatályba lépéséről rendelkezik. Sárvár, 2015. április 03. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző
Előzetes hatásvizsgálat Az önkormányzat 2014. évi zárszámadásáról szóló …/2015. (IV…..) önkormányzati rendelethez Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének 2014. évi zárszámadási rendelet tervezetében (továbbiakban: rendelet-tervezet) foglaltak várható hatásai - a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény (Jat.) 17. §. (2) bekezdésében foglalt elvárások tükrében – az alábbiak szerint összegezhetők: 1. Társadalmi, gazdasági, költségvetési hatások: I. társadalmi hatásai: a költségvetési rendelet alapján végrehajtott gazdálkodás az állampolgárok számára nyomon követhető, átfogó képet ad az önkormányzat pénzügyi helyzetéről, végrehajtott feladatokról, fejlesztésekről. II. gazdasági hatásai: a rendelet-tervezetnek gazdasági hatása nincs. III. költségvetési hatásai: a költségvetés zárszámadásakor számot ad az önkormányzat a tervezett és teljesített feladatokról, azok végrehajtásáról. 2. Környezeti, egészségi hatások: A rendelet-tervezetnek környezeti és egészségügyi hatásai nincsenek. 3. A jogszabály adminisztratív terheket befolyásoló hatásai A 2014. évi zárszámadásról szóló rendelet-tervezet – a jogszabályokban meghatározott feladatokon túl – adminisztratív többletterhet nem jelent. 4. A rendelet megalkotásának szükségessége, a jogalkotás elmaradásának várható következményei: A zárszámadási rendelettervezetet az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 91. §. (1) bekezdése alapján az adott költségvetési évet követő negyedik hónap utolsó napjáig kötelező a képviselő-testület elé terjeszteni. A rendeletalkotás elmaradásának várható következménye az államháztartásról szóló törvényben, valamint annak végrehajtási rendeletében foglaltak megsértése. Ennek elmaradása mulasztásban megnyilvánuló jogszabálysértést von maga után, mely esetben Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 132. §. (1) bekezdés a./ pontja alapján a Kormányhivatal törvényességi felhívással élhet, valamint kezdeményezheti a Magyar Államkincstárnál a központi költségvetésből járó támogatás jogszabályban meghatározott részének visszatartását vagy megvonását. 5. A jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek A rendelet-tervezet elfogadása, az új rendelet a jelenlegi szabályozáshoz képest többlet személyi, szervezeti és tárgyi feltételt nem igényel. A rendelet alkalmazásához szükséges személyi állomány rendelkezésre áll. Sárvár, 2015. április 3. /: Dr. Szijártó Valéria:/ sk. jegyző
2./ Napirendi pont
Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal
Éves ellenőrzési jelentés 2014.
A beszámolót készítette: Sárvár, 2015. április 2.
A beszámolót jóváhagyta: Sárvár, 2015. április 2.
………………………………………. Ódorné Molnár Mónika, belső ellenőr
………………………………………. Dr. Szijártó Valéria, jegyző
VEZETŐI ÖSSZEFOGLALÓ A költségvetési szervek belső ellenőrzésével kapcsolatos előírásokat a költségvetési szervek belső kontrollrendszeréről és belső ellenőrzéséről szóló 370/2011.(XII.31.) Kormányrendelet (a továbbiakban: Bkr.) tartalmazza. Az éves jelentés összeállítása a jogszabályok szerint történt. Jelen beszámoló a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal, a költségvetési intézmények és Sitke, és Porpác Község Önkormányzatának 2014. évi függetlenített belső ellenőrzési tevékenységét foglalja össze. 2014-ben a belső ellenőr személyében változás nem történt. Az éves ellenőrzési jelentés a jogszabályi előírások változásainak megfelelően átdolgozott Nemzetgazdasági Minisztérium által kiadott útmutató figyelembevételével került összeállításra. A belső kontrollrendszer szabályozása és működése megfelel a jogszabályok, az SZMSZ, és a belső szabályzatok előírásainak. 2015-ben továbbra is szeretnénk biztosítani folyamatos belső ellenőrzési munkát. Terveink szerint alapvetően támogató, a vezetést segítő ellenőrzési rendszert működtetünk, s meghatározó célunk az, hogy az esetleges szabálytalanságok feltárása mellett az ellenőrzési tevékenységgel hatékonyan segítsük az intézmények és a belső szervezeti egységek vezetőinek tevékenységét, a működés törvényességének biztosítását. Ennek érdekében: - biztosítjuk a szakmai képzéseken, továbbképzéseken való részvételt a belső ellenőr számára, - biztosítjuk a megfelelő szakmai segédanyagok beszerzését. Ahhoz, hogy a gazdálkodásunk a működésben, pénzügyi irányítási rendszerben minél alacsonyabb kockázati tényezőként jelenjen meg a belső kontroll környezet (vezetők, alkalmazottak belső kontrollokhoz való viszonya, etikai értékek, stílus) erősítése indokolt. A rendszer kialakításában és működtetésében nem lehet eléggé hangsúlyozni a vezetők felelősségét. Választ kell keresni a belső kontroll rendszer erős vagy gyenge pontjaira, és hogy összességében miként segítsék a vezető munkáját, a működés eredményességét. A FEUVE fejlesztésével kapcsolatos megoldásra váró legfontosabb feladatok: Megvalósítandó feladatok a FEUVE-rendszer területén vannak, elsősorban a kockázatkezelési rendszer gyakorlati működtetése terén. Szükséges, hogy a szabályozási feladatok mellett, ténylegesen a gyakorlatban is működjék a kockázatkezelés rendje. Ehhez a feladathoz jó módszertani segítséget ad a Minisztérium által kidolgozott segédlet.
T A R TA LO M J EG Y ZÉK I.
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN 4
I./1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése
4
I/1/b. Az ellenőrzések során büntető, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása
5
I./2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása II/2/a. A belső ellenőrzési egység(ek) humánerőforrás-ellátottsága II/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása II/2/c. Összeférhetetlenségi esetek II/2/d. A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása II/2/e. A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők II/2/f. Az ellenőrzések nyilvántartása II/2/g. Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása II.
4
A BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN
5 5 6 6 6 6 6 6 6
8
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok
8
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése
10
III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA
11
I.
A BELSŐ ELLENŐRZÉS ÁLTAL VÉGZETT TEVÉKENYSÉG BEMUTATÁSA ÖNÉRTÉKELÉS ALAPJÁN (BKR.48.§ AA PONT)
I/1. Az éves ellenőrzési tervben foglalt feladatok teljesítésének értékelése (Bkr.48.§ aa) pont) I/1/a. A tárgyévre vonatkozó éves ellenőrzési terv teljesítése, az ellenőrzések összesítése A 2014. évi ellenőrzési terv a Bkr. vonatkozó előírásainak megfelelő kockázatelemzés alapján került összeállításra. A tevékenységek kockázati besorolása megtörtént. Mérlegelve az egyes tényezők hatásait alakult ki az a sorrend, amely alapján kijelölésre kerültek az ellenőrizendő területek. A 20143. évre tervezett ellenőrzések száma 9 volt 198 revizori napra tervezve, ebből a soron kívüli vizsgálatokra 38 napot hagytunk. A végrehajtott ellenőrzések számát és időigényét az alábbi táblázat mutatja. Tervben szerepelt ell. db nap Polgármesteri Hivatalnál végzett ellenőrzések Sitke község Önkormányzatánál Költségvetési szerveknél végzett ellenőrzések Gazdasági sz.-nél végzett ellenőrzések Egyéb ellenőrzések Egyéb feladatok Összesen
1
5
4
95
Soron kívül
Terven felüli
db
ell. nap
db
ell. nap
3
35
1
28
4
63
0
0
1
5
0
0
4
95
0
0
3 12
35 198
0
0
0
5
100
Összes ellenőrzés ell. db nap
3
35
3 4
35 63
Elmaradt ellenőrzések
-
Összesen 4 db ellenőrzés maradt el, ennek oka, hogy az egyéb feladatokra több időt kellett szánni. Elmaradt ellenőrzés: A Városgazdálkodás és a hozzá tartozó intézményekben a beszerzések lebonyolításának, és a piac működtetésének vizsgálata Sárvár Távhő Kft. kintlévőségeinek vizsgálata Személyi juttatások és járulékaik tervezése és teljesítése az óvodákban A gépjárműadó kivetésének, valamint az adónem ügyintézése szabályszerűségének ellenőrzése Soron kívüli ellenőrzések
-
-
Soron kívüli ellenőrzés 3 db volt (nem befejezett): Az országgyűlési választás (Sárvár, Sitke, Porpác) pénzügyi elszámolásának ellenőrzése A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek (Sárvár, Sitke, Porpác) választásának pénzügyi ellenőrzése Terven felüli ellenőrzések Terven felüli ellenőrzés 1 db volt. A 2011-2012. évi céljelleggel juttatott támogatások felhasználásának szabályszerűségi ellenőrzése I/1/b. Az ellenőrzések során büntető-, szabálysértési, kártérítési, illetve fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény, mulasztás, vagy hiányosság gyanúja kapcsán tett jelentések száma és rövid összefoglalása Jogellenes magatartás (büntető, szabálysértési, kártérítési, fegyelmi eljárás megindítására okot adó cselekmény) nem merült fel.
I/2. A bizonyosságot adó tevékenységet elősegítő és akadályozó tényezők bemutatása (Bkr.48.§ ab) pont) I/2/a. A belső ellenőrzési egység humánerőforrás ellátottsága Kapacitás ellátottság: a belső ellenőrzés személyi feltétele biztosított, 1 fő végezte a Polgármesteri Hivatal, az intézmények, és Sitke és Porpác község önkormányzatánál a belső ellenőrzést. A belső ellenőr képzettségi szintje és gyakorlata: a belső ellenőr megfelel a jogszabályban előírt képzettségi és gyakorlati követelményeknek.
-
A belső ellenőr képzései: Szakmai képzés: A Perfekt Gazdasági Tanácsadó, Oktató és Kiadó Zrt szervezésében a könyvviteli szolgáltatást végzők részére tartott továbbképzésen, Idegen nyelvi képzés: Nem volt. Informatikai képzés: Nem volt Egyéb képzés: Önképzés A belső ellenőr regisztrációja: a belső ellenőr szerepel a Nemzetgazdasági Minisztérium belső ellenőrzést végző személyek nyilvántartásában. Ódorné Molnár Mónika regisztrációs szám: 5112961
I/2/b. A belső ellenőrzési egység és a belső ellenőrök szervezeti és funkcionális függetlenségének biztosítása (Bkr.18-19.§-a alapján) A belső ellenőrzési egység szervezeten belüli elhelyezkedése: a belső ellenőrzés funkcionális függetlensége biztosított. - szervezeti szempontból: a belső ellenőrzés közvetlenül a jegyző alárendeltségébe tartozik. - feladatköri szempontból: a belső ellenőr az ellenőrzésen kívül más tevékenységben nem vesz részt. 2014. évben összeférhetetlenség nem állt fenn a belső ellenőrzést végző személlyel kapcsolatban. A belső ellenőr tevékenységének tervezése során önállóan járt el. Az ellenőrzés során valamilyen dokumentációhoz és/vagy ellenőrzötthöz való hozzáférés akadályai: a dokumentációkhoz, iratokhoz, és az ellenőrzötthöz való hozzáférés akadálya nem merült fel. I/2/c Összeférhetetlenségi esetek (Bkr. 20.§-a alapján) Összeférhetetlenségi eset a 2014. évi belső ellenőrzés során nem merült fel. I/2/d A belső ellenőri jogokkal kapcsolatos esetleges korlátozások bemutatása -
a belső ellenőr az intézmények minden helyiségébe jogosult volt belépni, figyelemmel az biztonsági előírásokra, és a munkarendre, a munka elvégzéséhez kapcsolódó minden iratba betekinthetett, azokról másolatot, kivonatot, illetve tanúsítványt készíthetett. A Hivatal és az intézmények vezetőitől és bármely alkalmazottjától írásban vagy szóban információt kérhetett I/2/e A belső ellenőrzés végrehajtását akadályozó tényezők: Az ellenőrzések végrehajtását akadályozó tényező nem merült fel. I/2/f Az ellenőrzések nyilvántartása: A belső ellenőrzési dokumentumok nyilvántartásának szabályait az Önkormányzat Belső Ellenőrzési Kézikönyve tartalmazza. A szabályzatnak megfelelően az ellenőrzési dokumentumok iktatásra kerülnek. I/2/g Az ellenőrzési tevékenység fejlesztésére vonatkozó javaslatok: A belső ellenőrzés alapvető céljául tűzte ki, hogy az Önkormányzati Hivatal és az intézmények gazdálkodásának szabályszerűségét, és eredményességét növelje
I/3. A tanácsadó tevékenység bemutatása (Bkr. 48.§ aac) pont) A jogszabályi környezet folyamatos változása és a szervezeti változások a kockázati tényezők növekedése indokolta, hogy a vezetés a felmerülő kérdések megoldásához igénybe vegye a belső ellenőrzés tanácsadói kapacitását.
Tárgy Eredmény Jogszabályok áttekintése – belső ellenőrzési Megvalósult teendők kapcsán Szervezeti változások kezelése – belső Megvalósult szabályzatok aktualizálása
II. A
BELSŐ KONTROLLRENDSZER MŰKÖDÉSÉNEK ÉRTÉKELÉSE ELLENŐRZÉSI TAPASZTALATOK ALAPJÁN (BKR. 48.§ B) PONT)
II/1. A belső kontrollrendszer szabályszerűségének, gazdaságosságának, hatékonyságának és eredményességének növelése, javítása érdekében tett fontosabb javaslatok (Bkr. 48.§ bb) pont) Vizsgálat címe Az önkormányzati intézmények normatíva elszámolásának ellenőrzése Sitke Község Önkormányzata normatíva elszámolásának ellenőrzése A Gondozási és Családsegítő Központnál az OEP szolgáltatások finanszírozásának ellenőrzése
Az intézményi alkalmazottak kinevezésének, besorolásának vizsgálata a Városi Bölcsődénél
Megállapítás Az intézmények vezetik a normatív állami támogatás elszámolásához szükséges alapbizonylatokat A szociális étkeztetést a jogszabályoknak megfelelően működteti az önkormányzat Az Ügyeleti ellátás: - működési bevételei: 733 996 Ft, - Támogatás értékű működési bevétel TB alaptól 45 901 600 Ft, - Személyi juttatások: 11 642 348 Ft, - Munkaadókat terhelő járulékok 2 954 753 Ft, - Dologi kiadások 26 830 730 Ft - minden dolgozó esetében a kinevezések a személyi anyagokban megtalálhatóak - az intézmény valamennyi dolgozójának kinevezése tartalmazza a szükséges tartalmi elemeket
Következtetés A jogosultságokat alátámasztó iratok, nyilatkozatok rendben voltak
A Gondozási és Családsegítő Központnál a központi ügyelet és a védőnői szolgálat működése a jogszabályi követelményeknek megfelelő. A finanszírozási feltételek adottak, az OEP által folyósított finanszírozás biztosítja a működéshez szükséges feltételeket. A Városi Bölcsődénél az intézményi alkalmazottak kinevezése és besorolása a jogszabályoknak megfelelően, szabályszerűen történik
Javaslat
A céljelleggel nyújtott támogatások rendeltetésszerű felhasználásának ellenőrzése
- a megállapodások nem rendelkeznek az ellenőrzésre való jogosultságról, valamint jogvita esetén az illetékességről
Kiegészítő támogatás iránti kérelmek
A Petőfi úti óvoda 7.494.335 Ft-t igényelt
Az országgyűlési választás pénzügyi elszámolásának ellenőrzése
- a HVI-nál a normatívák szerinti felhasználás érvényesült
A 2014. évi Európai Parlament tagjainak választásának pénzügyi elszámolásának ellenőrzése
- a Helyi Választási Iroda vezetője külön szabályzatot adott ki a kötelezettségvállalás, utalványozás, érvényesítés, ellenjegyzési jog szabályozására
A 2014. évi helyi önkormányzati képviselők és polgármesterek
- A választásra felhasznált pénzeszközök dokumentáltsága,
- az Önkormányzat által nyújtott támogatások felosztása, pályázat kiírása alapján történő elosztása, a támogatási összeg folyósítása, valamint a támogatás felhasználásáról történt elszámolás során betartották a vonatkozó jogszabályi előírásokat.
- az elszámolás végrehajtásához kerüljön kiadásra elszámoló lap - a támogatott szervek által benyújtott elszámolások felülvizsgálatát a Humánpolitikai Iroda minden esetben végezze el - a támogatásokról és a számadási kötelezettség teljesítéséről a Humánpolitikai Iroda/Gazdasági és Városfejlesztési Iroda vezessen nyilvántartást A benyújtott kérelmet átvizsgálva 3.264.832 Ft kiegészítő támogatás elfogadását javasoltam
A normatívák felhasználása településenként a 38/2013. (XII.30.) KIM rendelet előírásai szerint történt meg a rendelet mellékletében előírt tartalmú elszámoló munkalapon Megtörtént a kötelezettségvállalásra, annak ellenjegyzésére, a szakmai teljesítés megtörténtének igazolására, valamint az érvényesítésre, az utalványozásra, és ellenjegyzésére jogosult személyek kijelölése A választás lebonyolításával kapcsolatos események számviteli
választásának pénzügyi ellenőrzése
különös tekintettel a bizonylatok tartalmi és alaki követelményeire a kiadott szabályozásnak megfelelően történt
elszámolása alapbizonylatokkal megfelelően alátámasztottak.
II/2. A belső kontrollrendszer öt elemének értékelése (Bkr. 48.§ bb) pont) Kontrollkörnyezet: Az Önkormányzat hatályos SZMSZ-e tartalmazza a szervezeti felépítést, az egyes szervezeti egységek feladat- és hatáskörét, a szervezeti ábrát, illetve a jogszabályban előírt további kötelező elemeket. Az SZMSZ alapján a szervezeti struktúra egyértelmű, a munkaköri leírásokkal és a belső szabályzókkal összhangban áll, a felelősségi körök, hatásköri viszonyok és feladatok a fenti dokumentumok alapján egyértelműek. A működéshez, gazdálkodáshoz szükséges szabályzatok rendelkezésre állnak. A hatályos SZMSZ melléklete a „Szabálytalanságok kezelésének eljárási rendje”, mely a jogszabályi előírásoknak megfelel. Kockázatkezelési rendszer Az Önkormányzat hatályos „Kockázatkezelési szabályzata” alapján működteti a kockázatkezelési rendszerét.
-
Kontrolltevékenységek A hivatal és valamennyi intézménye valamennyi tevékenységére vonatkozóan biztosítva van a folyamatba épített előzetes, utólagos és vezetői ellenőrzés. Az alábbi feladatok elkülönítése biztosított: pénzügyi döntések dokumentumainak elkészítése, a pénzügyi kihatású döntések célszerűségi, gazdaságossági, hatékonysági és eredményességi szempontú megalapozottsága, a költségvetési gazdálkodás során az előzetes és utólagos pénzügyi ellenőrzés, a pénzügyi döntések szabályszerűségi szempontból történő jóváhagyása, illetve ellenjegyzése, a gazdasági események elszámolása, kontrollja. A belső szabályzatokban a felelősségi köröket meghatározták. Információs és kommunikációs rendszer A kialakított információs és kommunikációs rendszer – vezetői utasítások, értekezletek, munkamegbeszélések, szabályzatok stb. – alkalmas arra, hogy a megfelelő információk a megfelelő időben eljutnak az illetékes kollégákhoz illetve a szervezeti egységhez. Nyomon követési rendszer (monitoring) Megfelelően működik az Önkormányzat tevékenységének, a célok megvalósításának nyomon követését biztosító rendszer, mely az operatív tevékenységek keretében megvalósuló folyamatos és eseti nyomon követésből, valamint az operatív tevékenységektől függetlenül működő belső ellenőrzésből áll.
III. AZ INTÉZKEDÉSI TERVEK MEGVALÓSÍTÁSA (BKR. 48.§ C) PONT) 2014. évben az ellenőrzési jelentésekben tett javaslatok alapján a kért intézkedési tervek elkészültek.
3./ Napirendi pont AZ ELŐTERJESZTÉS KÜLÖN ÁLLOMÁNYKÉNT KERÜLT FELTÖLTÉSRE A BIZOTTSÁG NYILVÁNOS ANYAGAI KÖZÉ!
4./ Napirendi pont SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETE HELYBEN ELŐTERJESZTÉS Rendeletalkotás a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) rendelet módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! Az indokolásban ismertetésre kerülő okokra tekintettel kérem, hogy a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001.(V.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) módosításáról szóló rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Általános indokolás 1. Az Ör. 6/B.§ (1) bekezdése jelenleg hatályos szabályozása kategorikusan tiltja a közterület-használati engedély kiadását a Batthyány utcában az utca mindkét oldalán a számozás kezdetétől a körforgalomig terjedő járdaszakaszokon, a járókővel újonnan lerakott járdafelületre. („Közterület-használati engedély a Batthyány utcában az utca mindkét oldalán a számozás kezdetétől a körforgalomig terjedő járdaszakaszokon, a járókővel újonnan lerakott járdafelületre nem adható ki. A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. Az év december 27. napjától december 31. napjáig terjedő időszakra a szilveszteri ünnephez kötődő árucikkek árusítása a szükséges engedéllyel rendelkezők részére engedélyezhető a Batthyány utca díszburkolatos szakaszán.) A tiltás eredeti célja a főutca egységes városképe és a biztonságos gyalogos közlekedés feltételeinek megteremtése volt. Javasolom, hogy a Posta térre és a Kossuth térre vonatkozó szabályok, melyek szűk körben (vendéglátó-ipari előkert, a Kossuth tér esetében 4 m2-t meg nem haladó méretű önálló hirdetőberendezés, reklámtábla, fényreklám) engedik a rendeltetéstől eltérő célú közterület-használatot, a Batthyány utca díszburkolatos szakaszára is kerüljenek kiterjesztésre. A javasolt szabályozás során kizárólag a vendéglátó-ipari előkert, és 4 m2-t meg nem haladó méretű önálló hirdetőberendezés, reklámtábla, fényreklám elhelyezése lenne engedélyezhető.
2. Az Ör. 5.§ (2) bekezdése a közterület-használati engedéllyel kapcsolatos eljárást a polgármester hatáskörébe utalja. („A közterület használati engedélyt a polgármester adja ki.”) Indokolt az elmúlt évek során kialakult gyakorlat – mely szerint az idegenforgalmilag kiemelt jelentőségű területeken (Csónakázó-tó környéke, Kossuth tér, Posta tér, Batthyány u., Rákóczi u.) a vendéglátó ipari előkert létesítésére, valamint új hirdető- vagy reklámtábla kihelyezésére vonatkozó kérelem elbírálása esetén egy adott közterületre az engedély első ízben történő kiadására a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság előzetes hozzájárulása birtokában került sor – rendeleti szinten kerüljön rögzítésre. Az előzetes hozzájárulás szükségességének indoka, hogy a városképet jelentősen befolyásoló, hosszabb időszakot lefedő közterület-használat engedélyezésének feltételeit a szakbizottság határozhassa meg.
Részletes indokolás
Az 1. § az általános indokolásban részletezett két rendelkezést tartalmazza. A 2. § a hatálybalépésről rendelkezik.
Várható hatások A Batthyány u. díszburkolatos szakaszán a korlátozott közterület-használat engedése megfelel a város más, idegenforgalmilag frekventált területein kialakult szabályozásnak. Egyes közterület-használati engedélyek kiadásának előfeltételeként meghatározott, a Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottság hatáskörébe tartozó előzetes hozzájárulás a városképi szempontok maradéktalan érvényesülését segíti elő.
Javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek a mellékelt rendelettervezet megvitatását és elfogadását.
Sárvár, 2015. április 1.
Kondora István polgármester
Sárvár város Önkormányzati Képviselő-testületének …/2015.(IV. … .) önkormányzati rendelete a közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelet módosításáról Tervezet Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete az épített környezet alakításáról és védelméről szóló 1997.évi LXXVIII. törvény 54.§ (5) bekezdésében kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ (1) A közterület-használatról és a városkép védelméről szóló 22/2001. (V.17.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 6/B.§ (1) bekezdésének „A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik.” szövegrésze helyébe az alábbi szöveg lép, „… A korlátozás a fenti járdaszakaszok mentén lévő épületek homlokzatán elhelyezhető reklámokra, reklámhordozókra, az 1. melléklet 8., valamint 23. pontjában meghatározott tárgyú közterület-használtra, valamint a Simon Júdás vásár időtartamára nem vonatkozik. …” (2) Az Ör. 6/B.§- a a következő (9) bekezdéssel egészül ki: „(9) Jelen §. (1), (2), (4), (5) és (8) bekezdésében meghatározott területeken a rendelet melléklete 8. és 23. pontja tárgyában első alkalommal benyújtott közterület-használati engedély kiadásának feltétele, hogy Sárvár város Önkormányzata Gazdasági, Városfejlesztési és Közbeszerzési Bizottsága a közterület-használati engedély kiadásához előzetesen hozzájárul.” 2.§
(1) (2)
Jelen rendelet 2015. május 1. napján lép hatályba. Jelen rendelet a hatályba lépését követő napon hatályát veszti.
Sárvár, 2015. ………….….
/: Kondora István :/ sk. polgármester
/: Dr. Szijártó Valéria :/ sk. jegyző
5./ Napirendi pont
ELŐTERJESZTÉS Önkormányzati rendeletalkotás a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról (Első olvasat) Tisztelt Képviselő-testület! Az előterjesztésben részletezett indokok miatt módosítani javasolom a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendeletet.
Általános indokolás: I. Avar és kerti hulladék égetése A környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény (továbbiakban: törvény) 46. § (1) alapján „A települési önkormányzat … a környezet védelme érdekében… c) a környezetvédelmi feladatok megoldására önkormányzati rendeletet bocsát ki, illetőleg határozatot hoz;”. A törvény 48. § (4) bekezdése az alábbi rendelkezést tartalmazza: „A települési önkormányzat képviselő-testületének hatáskörébe tartozik: b) a háztartási tevékenységgel okozott légszennyezésre vonatkozó egyes sajátos, valamint az avar és kerti hulladék égetésére vonatkozó szabályok rendelettel történő megállapítása, …”. A jogalkotási hatáskört alacsonyabb szintű jogszabályok szűkítik: A levegő védelméről 306/2010. (XII. 23.) Korm. rendelet 27. §-a az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: (1) E § rendelkezéseitől jogszabály eltérően rendelkezhet. (2) Hulladék nyílt téri, vagy a hulladékok égetésének feltételeit rögzítő jogszabályban foglaltaknak nem megfelelő berendezésben történő égetése, a háztartásban keletkező papírhulladék és veszélyesnek nem minősülő, kezeletlen fahulladék háztartási berendezésben történő égetése kivételével tilos. Nyílt téri hulladékégetésnek minősül, ha a hulladék – az elemi kár kivételével – bármilyen okból kigyullad. (3) Lábon álló növényzet, tarló és növénytermesztéssel összefüggésben keletkezett hulladék nyílt téri égetése tilos. Az Országos Tűzvédelmi Szabályzatról szóló 54/2014. (XII. 5.) BM rendelet (OTSZ) a következő rendelkezéseket tartalmazza: „ 225. § (1) Ha jogszabály másként nem rendelkezik, a lábon álló növényzet, tarló, növénytermesztéssel összefüggésben és a belterületi ingatlanok használata során keletkezett hulladék szabadtéri égetése tilos. … 226. § (1) Külterületen az ingatlan tulajdonosa, használója a tűzvédelmi hatóság engedélyével legfeljebb 10 ha egybefüggő területen irányított égetést végezhet….” A Katasztrófavédelem (tűzvédelmi hatóság) tájékoztatása alapján az irányított égetésnek nem minősülő külterületen történő égetés engedélyezése nem tartozik a Katasztrófavédelem hatáskörébe („Amennyiben külterületen a szabadtéri égetést
jogszabály az irányított égetéstől eltérő fogalomba sorolja … és az égetésre speciális feltételeket, módszereket és eljárásokat határoz meg, ezen rendelkezéseket kell alkalmazni és nem kell a tevékenységet irányított égetésként engedélyeztetni. Ebben az esetben bejelentési kötelezettség van a megyei katasztrófavédelmi igazgatóság fele”). Fenti jogszabályhelyek rendelkezései és azok összevetése alapján az Önkormányzatnak jogalkotási felhatalmazása van a belterületen történő égetés, továbbá a külterületi, irányított égetésnek nem minősülő égetés szabályozására, mely jogszabály a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel nem lehet ellentétes. Mivel az avar és kerti hulladék esetenként történő égetésére az ingatlantulajdonosok, használók, tényleges birtokosok részéről igény merül fel, és az égetést az említett jogszabályok – ha más jogszabály, pl. önkormányzati rendelet sem engedi meg – fő szabály szerint tiltják, ezért indokolt e tárgyban a önkormányzati rendelet megalkotása. A rendelet célja az avar és a kerti hulladék égetésének időbeli korlátozással történő engedése azzal, hogy ezen hulladékok ártalmatlanításáról elsősorban komposztálás útján kell gondoskodni. A rendelet előírásainak megsértése esetére önálló szankció megállapítása nem szükséges, tekintettel arra, hogy ilyen esetben a tűzvédelmi hatósági feladatokat ellátó szervezetekről, a tűzvédelmi bírságról és a tűzvédelemmel foglalkozók kötelező élet- és balesetbiztosításáról szóló 259/2011. (XII. 7.) Korm. Rendelet 7.§-a alapján a Katasztrófavédelem tűzvédelmi bírságot szabhat ki. Ugyancsak bírságot szabhat ki a környezetvédelmi hatóság a levegő védelméről 306/2010. (XII. 23.) Korm. Rendelet34.§-a alapján.
II. Kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozása
Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) d) pontjában kapott felhatalmazás alapján a helyi önkormányzat képviselő-testülete rendeletben határozhatja meg „d) az öngondoskodás és a közösségi feladatok ellátásához való hozzájárulás, továbbá a közösségi együttélés alapvető szabályait, valamint ezek elmulasztásának jogkövetkezményeit;…”. Az idézett törvényi rendelkezés alapján a közösségi együttélés alapvető szabályainak keretében az önkormányzatnak lehetősége van a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatát a szükségesség és arányosság követelménye figyelembevételével korlátozni, úgy, hogy az egyébként indokolt, zajjal járó kerti munkák elvégzésére olyan időpontokban ne kerülhessen sor, amelyek a helyi társadalmi viszonyok, helyben kialakult elfogadott normák, szabályok alapján általában a pihenést szolgálják.
A szabályozás lényege: A magántulajdonú ingatlanok használata során a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályaira figyelemmel tilos a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések (így különösen: fűnyíró gép, sövénynyírógép, fűkasza, robotkapa, lombszívó, lombfújó, motorfűrész, gépi körfűrész, szalagfűrész stb.) használata a rendelettervezetben meghatározásra kerülő időpontokban. A rendelet előírásainak megsértése esetére önálló szankció megállapítása – a jogkövető magatartás elősegítése érdekében – szükséges. Ennek alapján a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény 94/A.§ (1a) bekezdésében meghatározott, legfeljebb 200.000,- Ft összegű közigazgatási bírsághoz képest 50.000,- Ft-ig terjedő közigazgatási bírság kiszabását teszi lehetővé a rendelettervezet. A közigazgatási bírság kiszabása a cselekmény összes körülményének mérlegelése – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – alapján mellőzhető, figyelmeztetés alkalmazható.
A Törvény 48. § (3) bekezdése az alábbi rendelkezéseket tartalmazza: „(3) A települési önkormányzat környezetvédelmi tárgyú rendeleteinek, határozatainak tervezetét, illetve a környezet állapotát érintő terveinek tervezetét, a környezetvédelmi programot [46. § (1) bekezdés b) pont] a szomszédos és az érintett önkormányzatoknak tájékoztatásul, az illetékes környezetvédelmi igazgatási szervnek véleményezésre megküldi. A környezetvédelmi igazgatási szerv szakmai véleményéről harminc napon belül tájékoztatja a települési önkormányzatot.” Erre tekintettel javasolom, hogy a módosító rendelet kettő fordulóban kerüljön tárgyalásra. Első olvasatban a képviselő-testület határozza meg az égetés rendeletben megállapítani javasolt feltételeit. Ezt követően kerüljön megküldése véleményezésre a rendelettervezetet a fenti jogszabályhely alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség részére, továbbá célszerűnek tartom, hogy törvényességi szempontból a Vas Megyei Kormányhivatal, tűzvédelmi szakmai szempontból pedig a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság véleménye is kikérésre kerüljön. Második olvasatban, várhatóan a következő testületi ülésen, az említett szervek véleménye ismeretében a kerülhet sor a véglegesített rendelettervezet alapján a rendelet megalkotására.
Részletes indokolás: Az 1.§ a rendeletmódosítás hatályát határozza meg. A 2.§ értelmező rendelkezéseket tartalmaz. A 3.§ az avar és kerti hulladék égetésének szabályait részletezi. A 4.§ a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozását tartalmazza. A 5.§ hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezést tartalmaz.
Várható hatások: Az avar és kerti hulladék égetése szabályainak megalkotásával az Önkormányzat megteremti az égetés rendezett, de időben korlátozott elvégzésének lehetőségét, összhangban a magasabb szintű jogszabályok rendelkezéseivel. A Kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályozásával elfogadásra kerülő korlátozás megfelel a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályainak, elősegítve a tiltott időszakokban a zavartalan pihenést. Fentiek alapján javasolom a Tisztelt Képviselő-testületnek a mellékelt módosító rendelet-tervezet véleményezését.
Határozati Javaslat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról szóló rendelettervezetet első olvasatban megtárgyalta, az avar és kerti hulladék égetésének, valamint a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések használatának szabályait a határozathoz mellékelt tervezetnek megfelelő tartalommal tervezi megállapítani. A Képviselő-testület felkéri a jegyzőt, hogy a rendelettervezetet a környezet védelmének általános szabályairól 1995. évi LIII. törvény 48.§ (3) bekezdése és a jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. Törvény 19.§ (1) bekezdése alapján a Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőségnek küldje meg véleményezésre, továbbá a rendelettervezetet törvényességi szempontból a Vas Megyei Kormányhivatallal, tűzvédelmi szakmai szempontból pedig a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatósággal is véleményeztesse.
Határidő: véleményezésre megküldésre: azonnal Felelős: dr. Szijártó Valéria jegyző Sárvár, 2015. március 31.
/ : Kondora István : / Polgármester
Melléklet a …/2015. (… . … .) számú képviselő-testületi határozathoz „
ELSŐ OLVASATBAN TÁRGYALT TERVEZET Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének … /2015.(… . … .) önkormányzati rendelete a környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet módosításáról Sárvár város Önkormányzata Önkormányzatának Képviselő-testülete jelen rendelet 1.-3.§-a, valamint 5.§-a vonatkozásában a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48.§ (4) bekezdés b) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében meghatározott jogalkotói feladatkörében eljárva, a környezet védelmének általános szabályairól szóló 1995. évi LIII. törvény 48. § (3) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljáró Nyugat-dunántúli Környezetvédelmi és Természetvédelmi Felügyelőség véleményének kikérésével, jelen rendelet 1.§-a, valamint 4.5.§-a vonatkozásában Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 143. § (4) bekezdés d) pontjában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés a) pontjában és Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 8 § (2) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: Értelmező rendelkezések 1.§ A környezetvédelem helyi szabályozásáról szóló 2/1999. (I.28.) önkormányzati rendelet (továbbiakban: Ör.) 1.§-a az alábbi (1a) és (1b) bekezdéssel egészül ki: „(1a) A 10.§, 10/A.§, 10/B.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet területi hatálya Sárvár város közigazgatási területén a) a belterületi ingatlanokra, b) a volt zártkerti külterületi ingatlanokra, és c) a külterületen az országos településrendezési és építési követelményekről szóló 253/1997. (XII. 20.) kormányrendelet 29.§ (4) bekezdésében meghatározott, mezőgazdasági területen elhelyezett lakóépülettel rendelkező ingatlanokra terjed ki. (1b) A 10.§, 10/A.§, 10/B.§ és 11.§ rendelkezései vonatkozásában a rendelet személyi hatálya az (1a) bekezdésben meghatározott ingatlanok mindenkori tényleges birtokosaira terjed ki.”
2.§ Az Ör. az alábbi 1/A.§-sal egészül ki: „1/A.§
E rendelet alkalmazásában: a) Avar: az ingatlan talaján összegyűlő, elhalt növényi részekből álló réteg. b) Kerti hulladék: az ingatlanon végzett zöldterület gondozási, kertészeti, gyümölcs termesztési, zöldség termesztési munkálatok során keletkezett hulladékká vált növényi maradványok, szövetek, így különösen a fű, lehullott lomb, levél, gyökérmaradvány, szár, levél, nyesedék. c) Az ingatlan tényleges birtokosa a polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény 5:2. §ában meghatározott személy. 3.§ Az Ör. 10.§-a és a megelőző cím helyébe az alábbi rendelkezés lép, továbbá az Ör. az alábbi 10/A. és 10/B. §-sal egészül ki: „ Az avar és kerti hulladék égetésének szabályai 10.§ A község területén az avar és kerti hulladékot elsősorban hasznosítani, komposztálni kell.
10/A.§ Tilos az avar és a kerti hulladék égetése a) a január 1. és február utolsó napja közötti időszakban, a május 1-jétől szeptember 30áig terjedő időszakban, a december 1. és december 31. közötti időszakban, b) az a) pontban nem említett időszakban munkaszüneti napon, pihenőnapon, c) amennyiben az nyers, vagy megázott, d) szeles, párás, ködös, esős időben.
10/B.§ (1) Az ingatlanon az ott keletkezett avar és kerti hulladék égethető el a 4. § és e § (2)-(7) bekezdései szabályainak, továbbá a tűzvédelmi, levegővédelmi jogszabályi és hatósági előírások betartásával. (2) Az avar és kerti hulladék nyílttéri égetését október 1. és november 30., valamint március 1. és április 30. közötti időszakban, hétfői és pénteki napokon, 08.00 órától 18.00 óráig lehet végezni. (3) Avar és kerti hulladék égetését az ingatlan mindenkori birtokosa, vagy az általa megbízott cselekvőképes személy végezheti. (4) Nyílttéri égetés során a meteorológiai viszonyokra figyelemmel kell lenni. Égetni csak a tűzvédelmi előírások betartásával lehet végezni. (5) A tüzet őrizetlenül hagyni nem szabad, s veszély esetén, vagy ha a tűzre már nincs szükség, a tüzet azonnal el kell oltani. A tűz őrzéséről és veszély esetén annak eloltásáról a tűz gyújtója
köteles gondoskodni. A tűz helyszínén olyan eszközöket és felszereléseket kell készenlétben tartani, amelyekkel a tűz terjedése megakadályozható, illetve eloltható. (6) Az avart és kerti hulladékot égetni a tűz gyújtójának folyamatos felügyelete mellett és csak olyan helyen és területen szabad, ahol az égetés és annak hősugárzása a személyi és vagyonbiztonságot nem veszélyezteti, vagyoni és környezeti kárt nem okoz, tűz-vagy robbanásveszélyt nem jelent. (7) A füstképződés csökkentése érdekében a nem komposztálható avart és kerti hulladékot előzetesen szikkasztani, szárítani kell.”
4.§ Az Ör. 11.§- és 12.§-a helyébe az alábbi rendelkezés lép: „ 11.§ (1) A magántulajdonú ingatlanok használata során a közösségi együttélés kialakult alapvető szabályaira figyelemmel tilos a kerti munkavégzést szolgáló zajkeltő gépi berendezések (így különösen: fűnyíró gép, sövénynyírógép, fűkasza, robotkapa, lombszívó, lombfújó, motorfűrész, gépi körfűrész, szalagfűrész stb.) használata az alábbi időpontokban: a) munkaszüneti napon, pihenőnapon …órától …óráig terjedő időszakban, b) az a) pontban nem említett napokon …órától …óráig terjedő időszakban. (2) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály megsértése esetén az elkövetővel szemben százötvenezer forintig terjedő közigazgatási bírság szabható ki. (3) Ha az (1) bekezdésben meghatározott szabály megszegése esetén a cselekmény összes körülményének mérlegelése – különös tekintettel a cselekmény súlyára, a megvalósító személyi körülményeire – alapján a közigazgatási bírság kiszabása mellőzhető, figyelmeztetés alkalmazható. (4) Az (1) bekezdésben meghatározott szabály megszegésével kapcsolatos elsőfokú hatáskört a jegyző gyakorolja. (5) A (1) bekezdésben meghatározott szabály alkalmazása érdekében lefolytatott eljárások során a közigazgatási hatósági eljárás és szolgáltatás általános szabályairól szóló 2004. évi CXL. törvény rendelkezéseit az e rendeletben foglalt eltérésekkel kell alkalmazni.
12. § (1) Nem állapítható meg a 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegése, amennyiben a tevékenység vagy mulasztás szabálysértést, bűncselekményt valósít meg, továbbá magasabb szintű jogszabály közigazgatási bírság alkalmazását írja elő. (2) A 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegése miatt indult eljárás kizárólag hivatalból lefolytatott eljárás. Nem tekinthető kérelemre indult eljárásnak abban az esetben
sem, ha a hivatalbóli eljárást megalapozó bejelentést más hatóság, természetes személy, vagy jogi személy, jogi személyiséggel nem rendelkező szervezet teszi. (3) A 11. § (1) bekezdésben foglalt szabály megszegőjével szemben közigazgatási hatósági eljárás a) a cselekmény elkövetésétől számított 60 napon belül, vagy b) a jogellenes állapot észlelésétől számított 60 napon belül indítható meg. (4) A (3) bekezdésben foglalt határidőn túl a közösségi együttélés alapvető szabályainak elmulasztójával, megszegőjével szemben eljárás nem indítható. (5) A kiszabott közigazgatási bírságot a határozat jogerőre emelkedésétől számított 15 napon belül átutalással, vagy postai utalványon kell megfizetni.”
5.§ Záró rendelkezések (1) Jelen rendelet a kihirdetését követő napon lép hatályba. (2) Jelen rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti az Ör. 13.§-a és 14.§-a, valamint 1. számú melléklete.
Sárvár, … év …….hó … nap
Kondora István Polgármester
A rendelet a mai napon kihirdetésre került. Sárvár, … év …….hó … nap
dr. Szijártó Valéria Jegyző ”
dr. Szijártó Valéria Jegyző
6./ Napirendi pont ELŐTERJESZTÉS a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról Tisztelt Képviselő-testület! A nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény (a továbbiakban: Nkt.) 74. § (1) bekezdése szerint az állam gondoskodik – az óvodai nevelés kivételével – a köznevelési alapfeladatok ellátásáról. Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13. § (1) bekezdés 6. pontja értelmében helyi önkormányzat feladata a helyi közfeladatok körében gondoskodni az óvodai ellátásról. Sárvár város e feladatának a Sárvári Csicsergő Óvoda és a Vármelléki Óvoda fenntartásával és működtetésével tesz eleget. Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában lévő Vármelléki Óvoda tekintetében, annak érdekében, hogy az intézmény neve megfeleljen a nevelési-oktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet (továbbiakban: rendelet) rendelkezéseinek, szükségessé vált az óvoda nevének megváltoztatása. A rendelet 123. §-a a köznevelési intézmény hivatalos nevét az alábbiak szerint szabályozza: (1) A köznevelési intézmény a működése során kizárólag olyan nevet használhat, amely megfelel az e rendeletben meghatározottaknak és – a (2) bekezdés e) pontját kivéve –szerepel a köznevelési intézmény alapító okiratában, szakmai alapdokumentumában. (2) A köznevelési intézmény a) hivatalos nevet, b) többcélú intézmény esetében a hivatalos névből képzett rövid nevet, c) tagintézmény esetében a hivatalos név vagy a rövid név feltüntetésével képzett tagintézményi nevet, d) az a)–c) pont szerinti nevet nemzetiségi vagy idegen nyelven, e) rövidített nevet használhat. (3) A köznevelési intézmény hivatalos neve az az egyedi, megkülönböztetésre alkalmas és az ellátott feladatokat tükröző, jogszabály szerinti megnevezésekből álló elnevezés, amely kifejezi azt a tevékenységet, amelyre az adott köznevelési intézményt létrehozták. A köznevelési intézmény jogszabály szerinti megnevezése: óvoda. A rendelet 125. §-a az intézmény egyedi elnevezését is szabályozza: (1) Egyedi elnevezésként bármilyen megnevezés adható, ha az nem megtévesztő vagy a használatát más jogszabály nem tiltja. Az egyedi elnevezés a köznevelési intézmény hivatalos nevében az ellátott feladatokat tükröző jogszabály szerinti megnevezések előtt áll, és elősegíti a köznevelési intézmény azonosítását és más, azonos vagy hasonló tevékenységet folytató intézménytől való megkülönböztetését. (2) Egyedi elnevezésként a) kiemelkedő tevékenysége alapján ismert személy neve, b) tárgynév, c) földrajzi név,
d) feladatellátási hely szerinti település neve, e) közterület neve, f) fenntartó neve, g) mese-, mitológiai szereplő, irodalmi alak neve, h) kifejezés vagy mozaikszó adható. Figyelemmel a fentiekre Sárvár Város Önkormányzata fenntartásában működő Vármelléki Óvoda elnevezését az alábbiak szerint javaslom módosítani: Sárvári Vármelléki Óvoda Az önkormányzat a Nyugat-Dunántúli Operatív Program keretében 120 millió forint pályázati támogatást nyert a Vármelléki Óvoda átépítésére, felújításra. A beruházásnak köszönhetően egy új tornaszobával bővült az épület, és a korábbi 8 helyett 9 csoportszoba biztosítja a gyermekek elhelyezését. A projekt keretében megtörtént az épület akadálymentesítése és energetikai felújítása is. A nyolc csoportszoba kilencre bővülhetett a hátsó épületre történt emeletráépítés révén. Az eddig hiányzó tornaszoba is kialakításra került. Az energetikai beruházás részeként megtörtént a fűtéskorszerűsítés, az épület külső szigetelése és sor került a nyílászárók cseréjére is. Az akadálymentesítést külön feljáró, parkoló és lift is szolgálja. Fentiekre tekintettel, a feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon esetében is - az ingatlan hasznos alapterületének változása miatt – szükségessé vált az óvoda alapító okiratának módosítása. Ezen átalakításoknak köszönhetően a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. telephelyen működő egy csoportszoba helyet kapott a 9600 Sárvár, Várkerület 11. szám alatt található székhely épületében, ezért a 9600 Sárvár, Várkerület 17/A. szám alatti épület – funkciójának megszűnésére tekintettel – kikerülne az alapító okiratból, mint feladatellátási hely. Az Nkt. 4. § 11.pontja értelmében intézményátszervezés minden olyan fenntartói döntés, amely az alapító okirat, szakmai alapdokumentum 21. § (3) bekezdés c)–j) pontjában felsoroltak bármelyikének módosulásával jár, kivéve a jogszabályváltozásból eredő módosítást és az olyan vagyont érintő döntést, amely vagyon a feladatellátáshoz a továbbiakban nem szükséges. Az Nkt. 21. § (3) bekezdés alapján: A köznevelési intézmény alapító okirata, szakmai alapdokumentuma tartalmazza a) az alapító és a fenntartó, a működtető nevét és székhelyét, b) az intézmény – külön jogszabályban meghatározott – hivatalos nevét, c) az intézmény típusát, d) az intézmény feladatellátási helyét, da) székhelyét, db) tagintézményét, dc) telephelyét, e) alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezését, f) nevelési, oktatási feladatot ellátó feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszámot, g) iskolatípusonként az évfolyamok számát, h) alapfokú művészetoktatás esetén a művészeti ágak, azon belül a tanszakok megnevezését,
i) szakképzés esetén a szakmacsoportokat és az Országos Képzési Jegyzékben meghatározottak szerint a szakképesítés megnevezését és azonosító számát, szakközépiskola esetén az ágazatokat, j) a feladatellátást szolgáló vagyont, továbbá a vagyon feletti rendelkezés vagy a vagyon használati jogát, k) az önálló költségvetéssel rendelkező intézmény esetében a gazdálkodással összefüggő jogosítványokat. Az Nkt. 84. § (3) bekezdés a) pontja szerint a fenntartó tanítási évben, továbbá – a júliusaugusztus hónapok kivételével – nevelési évben óvodát nem szervezhet át. Ugyan ezen szakasz (7) bekezdés d) pontja alapján a fenntartó legkésőbb az intézkedés tervezett végrehajtása éve májusának utolsó munkanapjáig hozhat döntést a nevelési-oktatási intézmény átszervezésével kapcsolatban. Mint a fentiekből látható a telephely megszüntetése intézményátszervezésnek minősül. Az Nkt. 83. § (2) bekezdés a) pontja alapján a fenntartó e törvényben foglalt keretek között – az állami intézményfenntartó központ, valamint az állami felsőoktatási intézmény által fenntartott köznevelési intézmény kivételével – dönt a köznevelési intézmény létesítéséről, nevének megállapításáról, gazdálkodási jogköréről, átszervezéséről, megszüntetéséről, tevékenységi körének módosításáról, fenntartói jogának átadásáról. Ugyanezen szakasz (3)-(5) bekezdése értelmében a fenntartó a köznevelési intézmény átszervezésével, nevének megállapításával összefüggő döntése vagy véleményének kialakítása előtt beszerzi az intézmény alkalmazotti közössége, az óvodaszék, a szülői szervezet véleményét. A vélemény kialakításához minden olyan információt hozzáférhetővé kell tenni a véleményezési joggal rendelkezők részére, amely a fenntartói döntés meghozatalához rendelkezésére áll. A vélemény kialakításához – az információk hozzáférhetővé tételének napjától számítva – legalább tizenöt napot kell biztosítani az érdekeltek részére. A véleményezési joggal rendelkezőknek kialakították véleményüket az óvoda átszervezésével, nevének megállapításával kapcsolatban, az erről készült jegyzőkönyvek az előterjesztéshez mellékletként csatolásra kerültek. Ezen felül a Vármelléki Óvoda esetében a sajátos nevelési igényű gyermekek ellátásának kialakított rendszerében kismértékű módosítás indokolt: A szakértői bizottság és az óvodavezető jelzése alapján bizonyos sajátos nevelési igényeket – az Nkt. 47. §-ában foglaltaknak megfelelően - specifikálni, részletesebben kifejteni szükséges. A pontosítás az óvodavezető, és a szakértői bizottság véleményének figyelembevételével történt. A módosítás alapvető tartalmi változást az intézmény ellátási struktúrájában nem jelent, inkább az intézmény és az SNI-ellátásban részt vevő szakmai partnerek mindennapi munkáját segítő, adminisztratív pontosításról van szó. 2014. január 1-jei hatállyal módosult az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény (a továbbiakban: Áht.), az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról szóló 368/2011. (XII.31.) Korm. rendelet (a továbbiakban: Ávr.), és hatályba lépett a kormányzati funkciók,
államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendelet (a továbbiakban: NGM rend). Az NGM rend. 2.§ (1) bekezdése szerint a költségvetési szerv ellátott közfeladatait, szakmai alaptevékenységeit kormányzati funkciókba kell sorolni (funkciószámmal és megnevezéssel), és az alapító okiratában fel kell tüntetni. A költségvetési szerv alaptevékenységét besoroló szakágazati rend tekintetében, amennyiben az NGM rend. 5. melléklete alapján megváltozott a költségvetési szerv besorolása, ezt a módosulást is át kell vezetni az alapító okiraton. Az Ávr. 180. § (2) bekezdése szerint a költségvetési szerv irányító szerve 2014. február 28-ig köteles gondoskodni az költségvetési szerv alaptevékenységeinek kormányzati funkciók szerinti besorolására vonatkozó, jogszabályban meghatározott adatok alapító okiratban történő módosításáról. Önkormányzatunk e kötelezettségének az ugyanezen szakasz (3)-(4) bekezdésben foglaltak szerint – a MÁK által közzétett formanyomtatványt alkalmazva – már eleget tett, ugyanakkor a hivatkozott jogszabályhely alapján az így benyújtott formanyomtatványban szereplő módosítás adatait az alapító okirat soron következő módosításakor az egységes szerkezetbe foglalt okiraton át kell vezetni. A módosított Áht.-ban illetve Ávr.-ben megszűnt továbbá a költségvetési szervek gazdálkodási besorolása, ezért – figyelemmel az Ávr. 181. §-ára – az intézmény alapító okiratából törölni kell a gazdálkodási besorolással összefüggő rendelkezéseket. A nemzetgazdasági miniszter a 43/2014. (XII.30.) NGM rendelettel módosította a kormányzati funkciók, államháztartási szakfeladatok és szakágazatok osztályozási rendjéről szóló 68/2013. (XII.29.) NGM rendeletet, amely módosítás 2015. január 1-jén lépett hatályba. A módosítás értelmében a „096010 Óvodai intézményi étkeztetés” és kormányzati funkció helyébe „096015 Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben” „096025 Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben” kormányzati funkció került, és ezen módosítást szükséges az alapító okiraton átvezetni. Az Áht. 8/A. § (2) bekezdése értelmében az alapító okiratot és annak módosítását az alapító szerv adja ki a kincstár által rendszeresített formanyomtatvány alkalmazásával. A módosító okirat, valamint a módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat e formanyomtatvány alkalmazásával készült. Javaslom a Képviselő–testületnek, hogy a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot a javasolt módosítással, illetve kiegészítéssel hagyja jóvá, és adja ki az egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okiratot. A Képviselő-testület hatalmazza fel a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. I. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő-testülete: 1. A Vármelléki Óvoda 48/2004. /III.18./ számú határozatával jóváhagyott és többször módosított Alapító Okiratának módosításáról szóló Módosító okiratot az 1. melléklet szerinti tartalommal hagyja jóvá, a Vármelléki Óvoda Alapító Okiratát egységes szerkezetben a 2. melléklet szerinti tartalommal adja ki.
A Képviselő-testület felhatalmazza a polgármestert a Módosító okiratban foglalt módosításokkal egységes szerkezetbe foglalt Alapító Okirat aláírására. Határidő: azonnal, hatálybalépés tekintetében 2015. július 1. Felelős: Kondora István polgármester Dr. Dolnyik Gézáné intézményvezető Sárvár, 2015. március 31. Kondora István sk.
Okirat száma: 2457-3/2015
Módosító okirat A Vármelléki Óvoda Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete által 2013. június 18. napján kiadott alapító okiratát az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján – Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete /2015. (IV. .) számú határozatára figyelemmel –a következők szerint módosítom: 1. Az alapító okirat 1.1. pontjában – mely a módosított okirat 1.1. pontja alatt szerepel - a „Vármelléki Óvoda” helyébe a „Sárvári Vármelléki Óvoda” szöveg lép. 2. Az alapító okirat 1.2. pontja helyébe – mely a módosított okirat 1.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.1. telephelye: telephely megnevezése
telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .”
1
3. Az alapító okirat 2.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.4 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „4.4 A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése:
1
kormányzati funkciószám 091110
2
091120
3 4 5
091140 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben”
4. Az alapító okirat 2.3. a/pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 4.3 pont alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd.”
5. Az alapító okirat 3.2. és 3.3. pontjai helyébe – mely a módosított okiratban a 6.4. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép: „6.4.A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
ingatlan címe
ingatlan helyrajzi száma
sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.
ingatlan hasznos alapterül ete (m2) 1343,81 2100 210
vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata
az ingatlan funkciója , célja óvoda óvoda óvoda”
6. Az alapító okirat 4.2. pontja helyébe – mely a módosított okiratban a 5.2. pontja alatt szerepel - a következő rendelkezés lép:
„5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya: foglalkoztatási jogviszony 1 2 3
közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony
jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény”
7. Az alapító okirat záró rendelkezése - mely a módosított okiratban a 7. pontja alatt szerepel – helyébe a következő rendelkezés lép:
„7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.” Jelen módosító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni.
Kelt: Sárvár, 2015. április
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
Okirat száma: 2457-4/2015.
Alapító okirat módosításokkal egységes szerkezetbe foglalva Az államháztartásról szóló 2011. évi CXCV. törvény 8/A. §-a és a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 21. § (2) bekezdése alapján a Sárvári Vármelléki Óvoda alapító okiratát a következők szerint adom ki:
1. A költségvetési szerv megnevezése, székhelye, telephelye 1.1.
A költségvetési szerv megnevezése: Sárvári Vármelléki Óvoda
1.2 A költségvetési szerv székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület 11. 1.2.2. telephelye: telephely megnevezése 1
telephely címe 9600 Sárvár, Szatmár utca 20 .
2. A költségvetési szerv alapításával és megszűnésével összefüggő rendelkezések 2.1.
A költségvetési szerv alapításának dátuma: 2004.01.01.
2.2.
A költségvetési szerv alapítására, átalakítására, megszüntetésére jogosult szerv
2.2.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 2.2.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 2.3.
1
A költségvetési szerv jogelőd költségvetési szervének megnevezése Vármelléki Óvoda
székhelye 9600 Sárvár, Várkerület 11.
3. A költségvetési szerv irányítása, felügyelete 3.1.
A költségvetési szerv irányító szervének/felügyeleti szervének
3.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete 3.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2.
4. A költségvetési szerv tevékenysége 4.1.
A költségvetési szerv közfeladata:
A nevelési oktatási intézmény a köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 4. § (1) bek. a) és r) pontjaiban meghatározott feladata: óvodai nevelés és a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése. 4.2. A költségvetési szerv főtevékenységének államháztartási szakágazati besorolása:
1
szakágazat száma 851020
szakágazat megnevezése Óvodai nevelés
4.3. A költségvetési szerv alaptevékenysége:
4.3.1. A köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 8. § (1) bek. alapján az óvoda a gyermek hároméves korától a tankötelezettség kezdetéig nevelő intézmény. Az óvoda felveheti azt a gyermeket is, aki a harmadik életévét a felvételétől számított fél éven belül betölti, feltéve, hogy minden a felvételi körzetben található, az érintett településeken lakóhellyel, ennek hiányában tartózkodási hellyel rendelkező hároméves és annál idősebb gyermek óvodai felvételi kérelme teljesíthető. Sajátos nevelési igényű gyermek az a különleges bánásmódot igénylő gyermek, aki a szakértői bizottság szakértői véleménye alapján mozgásszervi, érzékszervi, értelmi vagy beszédfogyatékos, több fogyatékosság együttes előfordulása esetén halmozottan fogyatékos, autizmus spektrum zavarral vagy egyéb pszichés fejlődési zavarral (súlyos tanulási, figyelem- vagy magatartásszabályozási zavarral) küzd. 4.3.2. Az intézmény fentieken túl: A. Főzőkonyhát működtet, amellyel biztosítja az óvodások, a felnőttek munkahelyi étkeztetését, valamint a munkahelyi vendéglátást. B. Óvodai fejlesztő programot szervez. C. Egyéb oktatást kiegészítő tevékenységet lát el: a fenntartó egyetértésével pályázatokon való részvétel, együttműködés az intézményt segítő alapítványokkal. A költségvetési szerv alaptevékenységének kormányzati funkció szerinti megjelölése: 4.4.
1
kormányzati funkciószám 091110
2
091120
3 4 5
091140 096015 096025
kormányzati funkció megnevezése Óvodai nevelés, ellátás szakmai feladatai Sajátos nevelési igényű gyermek óvodai nevelésének, ellátásának szakmai feladatai Óvodai nevelés, ellátás működési feladatai Gyermekétkeztetés köznevelési intézményben Munkahelyi étkeztetés köznevelési intézményben
4.5. A költségvetési szerv illetékessége, működési területe:
Az intézmény alapfeladatát Bögöt, Porpác és Sitke Községek vonatkozásában Sárvár Város Önkormányzata, valamint Bögöt, Porpác és Sitke Községek Önkormányzata között létrejött feladat-ellátási szerződés alapján látja el. A felvételi körzethatárokat rugalmasan kell értelmezni az óvodák feltöltöttségére való tekintettel. A nem Sárváron, Bögötön, Porpácon és Sitkén élő óvodáskorú gyermekeket csak a fenntartó engedélyével lehet felvenni.
5. A költségvetési szerv szervezete és működése 5.1. A költségvetési szerv vezetőjének megbízási rendje:
A köznevelési intézmény vezetőjét Sárvár Város Önkormányzatának Képviselő–testülete pályázat útján a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény végrehajtásáról szóló 138/1992. /X. 8./ Korm. rendelet 5. §- a, a nemzeti köznevelésről szóló 2011. évi CXC. törvény 67. § (1) és (7) bekezdése, 83.§ (2) – (4) bekezdése alapján öt évre bízza meg. 5.2. A költségvetési szervnél alkalmazásban álló személyek jogviszonya:
foglalkoztatási jogviszony 1 2 3
közalkalmazotti jogviszony megbízási jogviszony közfoglalkoztatási jogviszony
jogviszonyt szabályozó jogszabály a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény a közfoglalkoztatásról és a közfoglalkoztatáshoz kapcsolódó, valamint egyéb törvények módosításáról szóló 2011. évi CVI. törvény
5.3. A költségvetési szerv szervezeti felépítése és működése:
Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzatát a nevelő- testület fogadja el és módosítja. A módosítás a szükséges változásoknak megfelelően folyamatosan történik. Az intézmény Szervezeti és Működési Szabályzata és annak módosításai azon rendelkezéseinek érvénybelépéséhez, amelyekből a fenntartóra többletkötelezettség hárul, a fenntartó egyetértése szükséges. A fenntartó ellenőrzi az intézmény Szervezeti és Működési Szabályát.
6. A köznevelési intézményre vonatkozó rendelkezések 6.1. A köznevelési intézmény fenntartójának
6.1.1. megnevezése: Sárvár Város Önkormányzata 6.1.2. székhelye: 9600 Sárvár, Várkerület utca 2. 6.2. A köznevelési intézmény
6.2.1. típusa: óvoda
6.2.2. alapfeladatának jogszabály szerinti megnevezése: óvodai nevelés, a többi gyermekkel, tanulóval együtt nevelhető, oktatható sajátos nevelési igényű gyermekek, tanulók óvodai nevelése 6.2.3. gazdálkodásával összefüggő jogosítványok: Az intézmény gazdálkodásával összefüggő feladatokat – az államháztartásról szóló törvény végrehajtásáról rendelkező 368/2011. /XII. 31./ Korm. rendelet 10. §. /4/ bekezdése alapján kötendő munkamegosztási megállapodásban rögzített módon – a Városgazdálkodás – Sárvár (9600 Sárvár, Széchenyi utca 7.) látja el. 6.3. A köznevelési intézmény tagintézménye:
1
tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája
tagintézmény címe 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca 29.
6.4. A feladatellátási helyenként felvehető maximális gyermek-, tanulólétszám a
köznevelési intézmény 6.4.1. székhelyén: 300 fő 6.4.2. tagintézményében:
1
tagintézmény megnevezése Sárvári Vármelléki Óvoda Sitkei Tagóvodája
maximális gyermek-, tanulólétszám 30
6.5. A feladatellátást szolgáló ingatlanvagyon:
ingatlan címe
ingatlan ingatlan helyrajzi hasznos száma alapterülete (m2)
sárvári 1349 sárvári 2 9600 Sárvár, Szatmár utca 20. 1105/5 9671 Sitke, Petőfi Sándor utca sitkei 3 29. 33 1 9600 Sárvár, Várkerület 11.
1343,81 2100 210
vagyon feletti rendelkezés joga vagy a vagyon használati joga Sárvár város Önkormányzata Sárvár város Önkormányzata Sitke Község Önkormányzata
az ingatlan funkciója, célja óvoda óvoda óvoda”
7. Záró rendelkezés Jelen alapító okiratot 2015. július 1. napjától kell alkalmazni, ezzel egyidejűleg a költségvetési szerv 2013. június 18. napján kelt alapító okiratát visszavonom.
Kelt: Sárvár, 2015. április
/:Kondora István:/ polgármester
/:dr. Szijártó Valéria:/ jegyző
