SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. MEGHÍVÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2014. március 13-án /csütörtök/ 14.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében nyilvános ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Az ülés napirendje Nyilvános ülés A képviselő-testület 2014. március 27-i rendes ülésének előkészítése 1. Előterjesztés az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról. 2. A köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjak megállapítása. 3. Sárvár Város Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének felülvizsgálata. 4. Emmer Imre egyéni vállalkozó kérelme a Sárvár, Rákóczi út 43. szám alatti üzlettel kapcsolatban. 5. Csatlakozás a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-hez. 6. A Petőfi úti Óvoda kollektív szerződésének felülvizsgálata. 7. Egyebek Sárvár, 2014. március 6. / : Vinter István : / sk. a bizottság elnöke

1. napirendi pont Előterjesztés az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet módosításáról. Előterjesztés az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló önkormányzati rendelet módosításához Tisztelt Képviselő-testület! Általános indokolás A szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. tv. (továbbiakban: Szt.) 92.§ (1) bekezdése alapján: „A személyes gondoskodást nyújtó ellátásokról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjakról a) a fenntartó önkormányzat, (…) rendeletet alkot. Az Szt. 92/B.§ (1) bekezdése alapján: „A személyes gondoskodást nyújtó szociális intézmény állami fenntartója a) konkrét összegben meghatározza az intézményi térítési díjat; (…)” Az Szt. 115.§ (1) bekezdése alapján: „A személyes gondoskodás körébe tartozó szociális ellátások térítési díja (a továbbiakban: intézményi térítési díj) a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás egy főre jutó összegének (…) különbözete. Az intézményi térítési díjat integrált intézmény esetében is szolgáltatásonként kell meghatározni, a közös költségelemek szolgáltatásonkénti közvetlen költségeinek arányában történő megosztásával. (…).” Az Szt. 115.§ (9) bekezdése alapján: „A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján, a tárgyév április 1-jéig kell megállapítani. A szolgáltatási önköltség év közben egy alkalommal korrigálható, ha azt a tárgyidőszaki folyamatok indokolják. " Az Szt. 115.§ (10) bekezdés szerint: „A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.” A személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások térítési díjáról szóló 29/1993.(II.17.) Korm. rend. (a továbbiakban: Korm. rendelet) 9.§ (4) bekezdése alapján: „Az étkeztetés intézményi térítési díja aszerint differenciált, hogy az ételt a helyszínen fogyasztják el vagy az igénybevétel helyére szállítják. A kiosztó helyen, illetve a lakáson történő étkeztetés térítési díja a kiszállítás költségét is tartalmazza.(…).” A Korm. rendelet 15.§-a alapján: „(1) Nappali ellátás esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a) a csak napközbeni tartózkodást igénybe vevőkre, illetve b) a napközbeni tartózkodást és ott étkezést igénybe vevőkre, ahol az intézményi térítési díj megegyezik az a) pont szerint meghatározott és a (2) bekezdés szerinti díj összegével. (2) A nappali ellátás keretében igénybe vett étkezés intézményi térítési díját a 9. § (2) és (4) bekezdése szerint kell megállapítani. (…)” A Korm. rendelet 12.§ (1) bekezdése alapján: „A házi segítségnyújtás gondozási óradíja nem haladhatja meg az egy ellátottra jutó szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás különbségének egy ellátási órára jutó összegét.” A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. tv. (továbbiakban: Gyvt.) 29.§ (1) bekezdés alapján: „A fenntartó önkormányzat a személyes gondoskodást nyújtó ellátások (a továbbiakban: személyes gondoskodás) formáiról, azok igénybevételéről, valamint a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot.”

A Gyvt. 146.§ (1) bekezdése értelmében: „Ha e törvény másként nem rendelkezik, a személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátás keretében biztosított gyermekek napközbeni ellátásáért (…) térítési díjat kell fizetni.” A Gyvt. 147.§-a szerint: „(1) A fenntartó megállapítja a 146. § (1) bekezdése szerinti ellátások intézményi térítési díját, ami a szolgáltatási önköltség és a központi költségvetésről szóló törvényben biztosított támogatás különbözete. (…)” (2) A bölcsőde esetében az intézményi térítési díjat külön meg kell határozni a gyermek gondozására, nevelésére, nappali felügyeletére és a vele történő foglalkozásra (a továbbiakban együtt: gondozására), valamint a 151. § (3) bekezdésében foglaltak szerint a gyermekétkeztetésre vonatkozóan. (3) A szolgáltatási önköltséget a tárgyévre tervezett adatok alapján a tárgyév április elsejéig kell megállapítani. (…) (4) A fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított és külön jogszabály szerint dokumentált térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja.” A Gyvt. 148.§ (2) bekezdése értelmében: „A bölcsődei ellátás esetében az intézményvezető a 151. § (4) bekezdés alapján megállapítja a bölcsődei ellátás keretében biztosított gyermekétkeztetésre vonatkozó személyi térítési díjat, valamint emellett – a fenntartó döntésétől függően – a bölcsődei ellátás keretében nyújtott gondozásra is megállapíthat személyi térítési díjat.” A Gyvt. 151.§- a értelmében: „(1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni a) a bölcsődében, hetes bölcsődében, (…) nyújtott étkeztetésre. (…) (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyagköltségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. (…)” A személyes gondoskodást nyújtó gyermekjóléti alapellátások és gyermekvédelmi szakellátások térítési díjáról és az igénylésükhöz felhasználható bizonyítékokról szóló 328/2011. (XII. 29.) Korm. rendelet 9. §-a értelmében: „(1) Bölcsőde esetében a gyermek Gyvt. 147. § (2) bekezdés szerinti gondozására számított intézményi térítési díj az élelmezés nyersanyagköltségével csökkentett szolgáltatási önköltség és a normatív állami hozzájárulás összegének különbözete. Az élelmezés nyersanyagköltségének meghatározásakor az általános forgalmi adóval növelt összeget kell figyelembe venni. (…) (3) A bölcsődei gondozás személyi térítési díját – a fenntartó eltérő döntése hiányában – akkor is teljes hónapra kell megállapítani, ha a gyermek az ellátást a hónap nem minden napján veszi igénybe.” Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX törvény 2. melléklete határozza meg a szociális szolgáltatásban és gyermekek napközbeni ellátásában részesülő ellátottak után igénybe vehető támogatás mértékét. Az előzőekben részletesen ismertetett jogszabályi előírásokra figyelemmel időszerűvé vált a Gondozási és Családsegítő Központ (a továbbiakban: GCSK) által biztosított szociális alapszolgáltatások: az Szt.62.§ -ában meghatározott étkeztetés, az Szt. 63.§-ában biztosított házi segítségnyújtás, illetve az Szt. 65/F.§-ában meghatározott nappali ellátás (idősek klubja), továbbá a gyermekek napközbeni ellátását biztosító Városi Bölcsődében az intézményi térítési díjak felülvizsgálata, és 2014. évre történő megállapítása. A térítési díjak felülvizsgálatához beszerzésre került a GCSK és a Városi Bölcsőde – pénzügyi-gazdálkodási szempontból a Városgazdálkodás Sárvár által ellenjegyzett javaslata, továbbá az ELAMEN Zrt. szolgáltatási árakra tett javaslata is.

A GCSK vonatkozásában szolgáltatásonként az egyes ellátások szolgáltatási önköltségének és a tervezett létszám utáni központi támogatásnak a különbözete alapján meghatározásra került az intézményi térítési díj. A GCSK vezetője az intézményben nyújtott szociális szolgáltatások intézményi térítési díjának a fentiek alapján számított javaslatán túl, 2014. január 30-án kelt levelében indítványozta, hogy az idősek nappali ellátását és étkeztetést is igénybe vevő személyek a nappali tartózkodásért külön térítési díjat (mely az előzetes számítások szerint napi 480,Ft-ot tett volna ki) ne fizessenek, hiszen annak beszedésére reális esély nincsen. A GCSK vezetője javasolta továbbá, hogy az étkeztetés vonatkozásában a jogszabály alapján számított 735 Ft intézményi térítési díj is csökkentett mértékben, 580 Ft összegben kerüljön megállapításra, figyelemmel arra, hogy a 2013. évben érvényes térítési díjhoz (550 Ft) képest 185 Ft-tal (34 %-kal) emelt összegű térítési díjat a szociálisan rászorulók nem tudnak megfizetni. A fentiekből fakadó bevételkiesést az intézmény a személyi juttatások előirányzatán elért illetve elérhető megtakarításokból fedezné. (Betöltetlen szociális segítő státuszra tervezett bér.) Ennek megfelelően e bevételkieséssel összefüggésben pótelőirányzat- igénnyel nem fordulhatna az intézmény az önkormányzat felé. A Városi Bölcsőde Vezetőjének gyermekétkeztetés intézményi térítési díjra vonatkozó javaslata csak az élelmezés nyersanyagköltségének 2014. évre tervezett nettó összegével számol. A Városi Bölcsőde Vezetőjének gondozásra számított intézményi térítési díjra vonatkozó számítása alapján – melyet a Városgazdálkodás pénzügyi gazdálkodási szempontból szintén ellenjegyzett – a gyermek gondozására számított intézményi térítési díj egy ellátási napra jutó összege 2.201 Ft lehetne. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy 2013. évben a gondozás intézményi térítési díja 210 Ft/gondozási nap összegben került megállapításra, mely alapján az intézménynek 2013-ben 1.583.000 Ft bevétele keletkezett. Az idei adatok alapján, jogszabály szerint számított 2.201 Ft térítési díj a családok számára jelentős többletterhet jelentene, ezért a Gyvt. 147.§ (4) bekezdése alapján – mely szerint a fenntartó az intézményi térítési díjat az (1) bekezdés szerint kiszámított térítési díjnál alacsonyabb összegben is meghatározhatja – javaslom, hogy a fenti – jogszabály alapján kiszámított – 2.201 Ft helyett 2014. évben is 210 Ft-ban kerüljön megállapításra a gyermek gondozására vonatkozó intézményi térítési díj egy ellátási napra vonatkozó összege. Javaslom továbbá, hogy a bölcsődei gondozás személyi térítési díja továbbra is csak azokra a napokra kerüljön megállapításra, amelyeken a gyermek az ellátást igénybe veszi. Az Elamen Zrt. javaslatát – mely 5 %-os nyersanyagnorma áremeléssel számolt - az előterjesztéshez mellékeltem. Az Elamen Zrt. javaslata elkészítésekor a KSH 2014. január 15-én kiadott, előző évre vonatkozó jelentésében foglaltakat vette figyelembe, mely szerint a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal, ezen belül az élelmiszerek ára 2,8 %-kal emelkedtek éves szinten. Figyelemmel azonban arra, hogy a KSH 2014. január 15-én közzétett gyorstájékoztatója alapján 12 hónap alatt az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben 0,1%-kal emelkedtek, ezen belül nőtt a sajt (8,5%), a tej(6,3%) és a száraztészta(3,0%) ára, csökkenés következett be többek között a liszt (18,8%), a tojás(14,2%), az étolaj(13,2%) valamint a cukor (11,3%) esetén, javaslom, hogy az Elamen Zrt-nek fizetendő eladási ár részét képező nyersanyagnorma 2,8%-kal emelt mértékben kerüljön megállapításra. Mivel a szociális étkeztetést az Elamen Zrt-től vásárolt étel révén oldja meg önkormányzatunk (illetve a GCSK), ezért, - figyelemmel arra, hogy a rendelet csak az

intézményi térítési díjat és nem az Elamen Zrt-nek fizetendő teljes eladási árat határozza meg – az előterjesztés részét képezi az a határozati javaslat is, mely az Elamen Zrt. által biztosított szociális étkeztetés eladási árának 2,8 %-kal emelt összegű megállapítását tartalmazza. Részletes indokolás Az 1.§ a 2014. április 1-jétől alkalmazandó intézményi térítési díj mértékét meghatározó rendelkezéseket tartalmazza. A 2.§ a módosító rendelet hatálybalépését szabályozza. Várható hatások A javaslat kapcsán a személyes gondoskodást nyújtó szociális ellátások valamint a bölcsődei gyermekétkeztetés és bölcsődei gondozás intézményi térítési díja kerül meghatározásra a hatályos jogszabályi rendelkezések alapján. Szociális étkeztetés esetében az intézményi térítési díj – a maximálisan megállapítható összeghez képest ugyan kisebb mértékben, de - emelkedik a 2013. évre vonatkozóan megállapított 550 Ft intézményi térítési díjhoz képest, viszont az intézményvezető által megállapítandó személyi térítési díj mértéke továbbra sem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 30 %-át. A házi segítségnyújtás vonatkozásában az intézményi térítési díj összege a 2013. évi 595 Fthoz képest emelkedik, de az intézményvezető által megállapítandó személyi térítési díj mértéke továbbra sem haladhatja meg a szolgáltatást igénybe vevő személy rendszeres havi jövedelmének 25 %-át. Idősek nappali ellátása esetében az önkormányzat, mint fenntartó – az igénybevevők anyagi lehetőségeit figyelembe véve - él azzal a törvényi lehetőséggel, hogy a jogszabály által kiszámított térítési díjnál alacsonyabb intézményi térítési díjat állapít, pontosabban a kizárólag idősek nappali ellátását igénybe vevőknek nem kell térítési díjat fizetni. A bölcsődei gondozásért fizetendő térítési díj megállapításánál az önkormányzat, mint fenntartó szintén él azzal a törvényi lehetőséggel, hogy a jogszabály által kiszámított térítési díjnál alacsonyabb intézményi térítési díjat állapít meg, ennek köszönhetően a napi 2201 Ft intézményi térítési díj helyett mindössze 210 Ft térítési díj kerül megállapításra, melyet a leginkább rászorulók (pl.: rendszeres gyermekvédelmi kedvezményben részesülő gyermek, tartósan beteg vagy fogyatékos gyermek, három-vagy többgyermekes család gyermeke) esetében – törvényi rendelkezés alapján - nem kell megfizetni. A bölcsődei gyermekétkeztetés intézményi térítési díja (4,5 %-kal) emelkedni fog, azonban az intézményvezető által történő személyi térítési díj megállapításánál a rászorulók esetében 100 %-os illetve 50%-os mértékű normatív kedvezmény vehető figyelembe. Az intézményi térítési díjak az 1 és 2 forintos címletű érmék bevonása következtében szükséges kerekítés szabályairól szóló 2008. évi III. törvény rendelkezéseinek megfelelő kerekítéssel kerültek meghatározásra a rendelet-tervezetben. Az intézményi költségvetések tervezése során a díjemelések, illetve kedvezmények figyelembe vételre kerültek. A díjak tervezet szerinti elfogadása nem igényel többlet önkormányzati támogatást. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjenek. Sárvár, 2014. február 26. Kondora István sk.

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …./2014. (……..) önkormányzati rendelete az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló 10/2006. (III.17.) önkormányzati rendelet módosításáról

(tervezet) Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a szociális igazgatásról és szociális ellátásokról szóló 1993. évi III. törvény 92.§-ában, a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§-ában kapott felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdésének a) pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Az önkormányzat által biztosított személyes gondoskodást nyújtó szociális és gyermekjóléti ellátások térítési díjáról szóló 10/2006. (III.17.) önkormányzati rendelet a) 1. melléklete helyébe, e rendelet 1. melléklete, b) 3. melléklete helyébe, e rendelet 2. melléklete lép. 2.§ Ez a rendelet 2014. április 1-jén lép hatályba, majd 2014. április 2-án hatályát veszti.

Sárvár, 2014……………..

(: Kondora István :) polgármester

(: Dr. Szijártó Valéria :) jegyző

Ez a rendelet a mai napon kihirdetésre került: Sárvár, 2014. ………………… Dr. Szijártó Valéria Jegyző

1.melléklet a …………/2014. (……….) önkormányzati rendelethez „1.melléklet a 10/2006.(III.17.) önkormányzati rendelethez

Az önkormányzat által nyújtott szociális alapszolgáltatások intézményi térítési díjai 1. szociális étkeztetést igénybe vevők részére megállapított intézményi térítési díj: (Magyarország 2014. évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 2. melléklet III/3. c) pontja figyelembe vételével)

1. 2.

A

B

Étkeztetés intézményi térítési díja házhozszállítás nélkül (Ft/ ellátási nap) Étkeztetés intézményi térítési díja házhozszállítással (Ft/ ellátási nap)

580,730,-

A szolgáltatásért fizetendő térítési díj a mindenkor hatályos ÁFA összegét tartalmazza.

2. Házi segítségnyújtást igénybevevők részére megállapított intézményi térítési díj: (Magyarország 2014.évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 2. melléklet III/3. d) pontja figyelembe vételével)

A Házi segítségnyújtás intézményi térítési díja (Ft/gondozási óra)

1.

B 625,-

A szolgáltatás mentes az ÁFA alól.

3. Idős korúak nappali ellátását igénybevevők részére megállapított intézményi térítési díj: (Magyarország 2014.évi központi költségvetéséről szóló 2013. évi CCXXX. törvény 2. melléklet III/3. f) pontja figyelembe vételével)

1.

A Idősek Klubja intézményi térítési díja csak napközbeni tartózkodást igénybe vevő esetén (Ft/ ellátási nap)

B A kizárólag napközbeni tartózkodásért térítési díjat nem kell fizetni.(Szt. 115.§ (10) bekezdésére figyelemmel)

2.

Idősek Klubja intézményi térítési díja napközbeni tartózkodást és étkeztetést is igénybe vevő esetén (Ft/ ellátási nap)

580-

A szolgáltatás - kizárólag nappali tartózkodás igénybe vétele esetén - mentes az ÁFA alól.

2. melléklet a …………/2014. (……….) önkormányzati rendelethez „ 2. melléklet a 10/2006.(III.17.) önkormányzati rendelethez

1. Gyermekétkeztetés intézményi térítési díja a Városi Bölcsődében A

B

Bölcsődei gyermekétkeztetés (Ft/ gyermek /nap)

345,-

Reggeli Tízórai Ebéd uzsonna

50,10,225,60,-

1.

2. 3. 4. 5.

A fenti térítési díj a mindenkor hatályos ÁFA összegét nem tartalmazza.

2. A gondozás intézményi térítési díja a Városi Bölcsődében

1.

A

B

Bölcsődei gondozás (Ft/ gyermek /gondozási nap)

210,-

A szolgáltatás mentes az ÁFA alól. A bölcsődei gondozás személyi térítési díját csak azokra a napokra kell megállapítani, amikor a gyermek az ellátást igénybe veszi. „

SÁRVÁR VÁROS POLGÁRMESTERE 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. Pf. 78. Fax.: 95/323-555, Tel.:95/ 320-265, Tx 37-417

HATÁROZATI JAVASLAT

Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. által biztosított szociális étkeztetés eladási árát 2014. április 1. napjától az alábbiak szerint állapítja meg: - ebéd: 695,- Ft - vacsora: 380,- Ft - diétás ebéd: 695,- Ft. Fenti összegek az ÁFÁ-t is tartalmazzák. A Képviselő-testület egyidejűleg felhatalmazza a polgármestert Sárvár város Önkormányzata és az Elamen Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. között 2010. június 23. napján létrejött vállalkozási szerződés, közétkeztetés eladási áraira vonatkozó melléklete módosításának aláírására. Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. február 26. Kondora István sk.

2. napirendi pont A köznevelési intézményekben alkalmazandó étkezési térítési díjak megállapítása. ELŐTERJESZTÉS Az óvodai, iskolai gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának, és nyersanyagköltségének megállapításáról

Tisztelt Képviselő testület! Az általános és részletes indokolásban ismertetésre kerülő okokra figyelemmel kérem, hogy a gyermekétkeztetés térítési díjairól szóló önkormányzati rendeletet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Általános indokolás A gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény (Gyvt.) 29. § (1) bekezdése szerint: A fenntartó önkormányzat (…) a fizetendő térítési díjról rendeletet alkot. A Gyvt. 151. § (1), (2) bekezdése, valamint (2f)-(3) bekezdései szerint: (1) A gyermekétkeztetés szabályait kell alkalmazni (…) b) az óvodában, (…) e) az általános iskolai, továbbá – ha külön jogszabály másképpen nem rendelkezik – középfokú iskolai menzai ellátás keretében, (…) nyújtott étkeztetésre. (2) bekezdés b ) pont (…) a gyermekek és tanuló számára az óvodai nevelési napokon, valamint az iskolai tanítási napokon (…) a települési önkormányzat az általa fenntartott óvodában és a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményben (…) biztosítja a déli meleg főétkezést és két további étkezést. (2f) Ha a (2) (…) bekezdés szerinti gyermekétkeztetést a települési önkormányzat biztosítja, úgy az intézményi térítési díjat a települési önkormányzat állapítja meg. (3) A gyermekétkeztetés intézményi térítési díjának alapja az élelmezés nyersanyag költségének egy ellátottra jutó napi összege. (4) A gyermekétkeztetés személyi térítési díját az intézményvezető a (3) bekezdés szerinti napi összeg általános forgalmi adóval növelt összegének és az igénybe vett étkezések számának, valamint az (5) bekezdésben megjelölt normatív kedvezményeknek a figyelembevételével állapítja meg. A KSH tájékoztatója szerint: „Összességében 2013-ban a fogyasztói árak átlagosan 1,7%-kal emelkedtek. (…) 12 hónap alatt 2012. decemberéhez viszonyítva az élelmiszerárak az átlagosnál kisebb mértékben, 0,1 %-kal emelkedtek. Ezen belül nőtt a sajt ( 8,5 %) a tej 6,3%) és a száraztészta (3,0%) ára. Árcsökkenés következett be többek között a liszt (18,8%), a tojás (14,2%) az étolaj (13,2%) valamint a cukor (11,3%) esetében. Az állati termékek ára 7,2%-kal emelkedett. A növényi termékek ára 14,2%-kal csökkent, ezen belül a gabonáé 20,6 %-kal míg az olajos növényeké 21,3 %-kal esett vissza. Eközben a burgonya ára 27,2 %-kal nőtt. Összességében 2013. évben az élelmiszer árak átlagos változása + 2,8%. Beszereztük a saját konyhával rendelkező óvodák, és az iskolai étkeztetést szolgáltatóként ellátó ELAMEN Zrt. javaslatait a 2014. évi élelmezési nyersanyagköltség megállapításához. A Vármelléki és a Petőfi úti Óvoda az élelmiszerárak 2013. évi tényleges és a 2014. évre várható változása miatt egységesen a jelenleg hatályban lévő nyersanyagköltségek 2,8 %-os indexálását javasolta. Az ELAMEN Zrt. 5%-os nyersanyagnorma változtatást javasolt. A szolgáltató az eladási árak kiszámításánál jelenleg alkalmazott rezsikulcs (62 %) változtatására nem tett javaslatot.

Az Elamen Zrt-vel kötött vállalkozási szerződés 13. pontja szerint: „Az alkalmazandó nyersanyagköltséget – a Vállalkozó javaslatát figyelembe véve – az Önkormányzat jogosult megállapítani. A Vállalkozó az Önkormányzat által megállapított értéket köteles elfogadni. A nyersanyagnorma, valamint a bruttó adagárak emelésére legfeljebb az előző évi infláció figyelembevételével tehet javaslatot a vállalkozó.” Az élelmiszerek áremelkedése 2,8%-os mértékű volt, ezért a térítési díjak és bruttó adagárak vállalkozó által javasolt 5%-os mértékű indexálása helyett 2,8%-os mértékű indexálásra teszek javaslatot. Az óvodák esetében szintén 2,8%-os változtatást javaslok.

megnevezés

Óvodai ellátás napi háromszori étkeztetés Ebből: tízórai Ebéd Uzsonna

jelenlegi (Ft/adag)

javasolt (Ft/adag)

295

303

59

61

177

181

59

61

457

470

86

88

285

294

86

88

középiskolai étkeztetés Ebéd

312

321

Diétás ebéd (bármely korcsoportra)

323

332

Általános iskolai oktatás napi háromszori étkeztetés Ebből: tízórai Ebéd Uzsonna

Részletes indokolás Az 1.§ a 2014. 04.01-jétől alkalmazandó díjakat határozza meg a mellékletre utalással. A 2.§ a hatályba léptető és hatályon kívül helyező rendelkezéseket tartalmazza. Várható hatások Az élelmiszerárak 2013. évi változását meghaladó térítési díj indexálást nem tartok elfogadhatónak, ezért a vállalkozó ilyen irányú igényének teljesítését nem javaslom. A szociális szempontból leginkább segítségre szoruló családok gyermekei továbbra is igénybe vehetik a jogosultság jogcímétől függően 100%-os, illetve 50%-os kedvezményt jelentő un. normatív kedvezményt, továbbá az önkormányzat szociális ellátórendszere keretében biztosítható egyéb pénzbeli ellátásokat (pl.: önkormányzati segély). Emellett - mint az általános indoklásban idézett jogszabályi előírásokból következik - az óvodai és az iskolai gyermekétkeztetésért a gyermekek törvényes képviselői továbbra is csak a nyersanyagköltség egy ellátottra jutó napi összege után számított térítési díjat fizetik meg, így az étkeztetéssel együtt járó rezsiköltségeket továbbra is az önkormányzat viseli, mellyel jelentős segítséget tud nyújtani a családok számára. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztés mellékletét képező, az intézményi térítési díjak megállapításáról szóló rendelet-tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen. Figyelemmel arra, hogy a rendelet-tervezet indokolásában ismertetett okok miatt szintén aktuális a nyersanyagköltségek, valamint a dolgozói étkezési díjak, továbbá az Elamen Zrt. nyersanyagköltségből, rezsiköltségből és az általános forgalmi adóból összeadódó eladási árainak megállapítása, kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az ezekről szóló határozattervezeteket is megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

Sárvár, 2014. március „ „ Kondora István polgármester

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének …/….. (…….) önkormányzati rendelete az óvodai és iskolai gyermekétkeztetés térítési díjairól TERVEZET

Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az Alaptörvény 32. cikk (2) bekezdésében és a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 29.§-ában kapott felhatalmazás alapján, Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény 13.§ (1) bekezdésének 8. pontjában, valamint a gyermekek védelméről és a gyámügyi igazgatásról szóló 1997. évi XXXI. törvény 151.§ (2f) bekezdésében meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete (továbbiakban: képviselő-testület) az általa fenntartott, és a társulási formában működtetett óvodákban, a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés intézményi térítési díjait a mellékletnek megfelelően állapítja meg. 2.§ (1) E rendelet 2014. április 1-jén lép hatályba. (2) E rendelet hatálybalépésével egyidejűleg hatályát veszti a 11/2013.(III.27.) önkormányzati rendelet.

Sárvár, ….…..év ………… hó …… napján

Kondora István polgármester

Dr. Szijártó Valéria jegyző

A rendelet a mai napon kihirdetésre került.

Sárvár, …….. év …………… hó ….. napján

Dr. Szijártó Valéria Jegyző

Melléklet a ……/…… (.. . .. .) önkormányzati rendelethez

A

B

1

Étkezések száma, típusa Ft/fő/adag*

2 3 4 5 6 7 8 9 10 11 12 13 14 15 16 17

Óvodai ellátás Napi háromszori Ebből: tízórai ebéd uzsonna

303 61 181 61

Általános iskolai Napi háromszori Ebből: tízórai ebéd uzsonna

470 88 294 88

Középiskolai étkezés ebéd

321

Diétás ebéd (bármely korcsoport

332

*Az intézményi térítési díj az általános forgalmi adót nem tartalmazza


Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az általa fenntartott óvodákban a gyermekétkeztetés élelmezési nyersanyagköltségét 2014. április 1-jétől napi háromszori étkeztetés esetén 303 Ft/adagban állapítja meg, melyből - tízórai - ebéd - uzsonna

61 Ft/adag, 181 Ft/adag, 61 Ft/adag.

Sárvár, 2014. március „ „

Határidő: azonnal Felelős: Kondora István polgármester



Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben nyújtott gyermekétkeztetés élelmezési nyersanyagköltségét 2014. április 1-jétől a következők szerint állapítja meg: 1. Általános iskolák napi háromszori étkeztetés 470 - tízórai 88 - ebéd 294 - uzsonna 88

Ft/adag, Ft/adag, Ft/adag, Ft/adag.

- ebéd

Ft/adag,

2. Középiskolák 321





Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az általa fenntartott óvodákban a dolgozók részére biztosított ebéd térítési díját 2014. április 1-jétől napi 232 Ft összegben állapítja meg, mely tartalmazza az általános forgalmi adót is.

Sárvár, 2014. március „ „.




Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az önkormányzat közigazgatási területén az állami intézményfenntartó központ által fenntartott nevelési-oktatási intézményekben a dolgozók részére biztosított ebéd térítési díját 2014. április 1-jétől napi 660 Ft összegben állapítja meg, mely tartalmazza az általános forgalmi adót is.





Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete az ELAMEN Kereskedelmi és Vendéglátó Zrt. nevelési-oktatási intézményeket érintő - a jelenleg érvényes rezsikulccsal számított és az általános forgalmi adót is tartalmazó - étkezési eladási árakra vonatkozó javaslata alapján a bruttó adagárakat az alábbiak szerint állapítja meg: általános iskolai étkeztetés - tanulói napi háromszori étkeztetés Ebből: tízórai Ebéd Uzsonna

967

Ft/adag

181

Ft/adag

605

Ft/adag

181

Ft/adag

általános iskolai étkeztetés - felnőtt ebéd

660

Ft/adag

középiskolai étkeztetés - tanulói Ebéd

660

Ft/adag

középiskolai étkeztetés - felnőtt Ebéd

660

Ft/adag

Diétás ebéd (bármely korcsoportra)

683

Ft/adag.




3. napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata vagyongazdálkodási tervének felülvizsgálata.

közép-

és

hosszú

távú

ELŐTERJESZTÉS Sárvár Város Önkormányzata közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének felülvizsgálatáról

Tisztelt Képviselő-testület!

A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 9. § (1) bekezdése meghatározza az Önkormányzat számára, hogy az önkormányzati vagyonnal történő rendeltetésszerű, felelős módon történő gazdálkodás biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete 30/2013. /II.14./ számú határozatával a közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet jóváhagyta. A vagyongazdálkodási terv módosításának tervezete a határozati javaslat mellékletét képezi. A módosítás célja, hogy a tervezési időszak vonatkozásában aktualizálja a tervet, ennek keretében a terv kiegészítésre kerül a 2014. évre meghatározott célokkal, illetve jelölésre kerülnek azok a korábbi célok, melyek teljesültek. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy az előterjesztést megvitatni, ha szükséges a tervet módosítani, kiegészíteni, majd elfogadni szíveskedjen. HATÁROZATI JAVASLAT

Sárvár város Önkormányzatának Képviselő-testülete a 30/2013. /II.14./ számú határozatával elfogadott közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervének módosítását – a határozat melléklete szerinti tartalommal – elfogadja. Sárvár, 2014. március 4.

Határidő: folyamatos Felelős: Kondora István polgármester


Melléklet a …/…(.. . ... .) képviselő-testületi határozathoz „ SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK KÖZÉP- ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. SZÁMÚ MÓDOSÍTÁS 1. Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testületének Közép- és Hosszútávú Vagyongazdálkodási Terve (továbbiakban: Vagyongazdálkodási Terv) 4.1. pontja (Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, illetve az önkormányzat által működtetett intézményi épületek felújítása) Kiemelt cél felsorolása helyébe az alábbi felsorolás lép: „Kiemelt cél • a Városi Bölcsőde épületének korszerűsítése, felújítása, • a Petőfi Úti Óvoda 2013. évben történt fűtéskorszerűsítését, nyílászáró cseréjét, járólapozását követően a következő évben, években a további korszerűsítés (pl.: sátortető ráépítés, melyre az önkormányzat jogerős építési engedéllyel rendelkezik), • a Vármelléki Óvoda épületének felújítása, mely program megvalósítása a 2014. évi tervek között szerepel, • megfelelő pályázati források rendelkezésre állása esetén a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat ellátó Gondozási és Családsegítő Központ korszerűen kialakított épületben való elhelyezése, • az önkormányzati hivatal épület-együttese megújításának – megfelelő pályázati források esetén, együttműködve a járási hivatallal – folytatása (ablakok cseréje, tetőzet, külső vakolat felújítása), • a civil szervezetek, pártok elhelyezését is szolgáló „volt Zárda” épületének - szintén az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő felújítása, • a „volt Napközi Otthon” épülete végleges funkciójának megtalálása mellett az épület állagának megóvása, • a köznevelési feladatok állami átvétele kapcsán • ingyenes vagyonkezelésbe adott épületek esetén a városi kulturális, sport tevékenység biztosítása érdekében az ingatlan rendeltetésszerű használatát javító beruházások, felújítások az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő további támogatása, illetve egyes beruházások, felújítások felvállalása (pl.: Gimnázium tornacsarnoka tömegrendezvények lebonyolítására való alkalmassá tétele érdekében biztonsági ajtók beépítése 2013-ban megtörtént), • ingyenes használatba adott épületek esetén az intézmények működéséhez szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzésére a szükséges források önkormányzati éves költségvetésekben történő biztosítása. • A Városgazdálkodás intézményének és a központi orvosi ügyeletnek helyt adó Széchenyi utca 7. szám alatti épület tetőzetének a felújítása, majd a későbbiekben az épület homlokzatának felújítása • A gyermekorvosi rendelőnek is helyt adó Ady u. 2. szám alatti társasház homlokzata felújításának a támogatása • A Rábasömjéni u. 86. szám alatti ingatlan tetőszerkezetének a felújítása”

2. A Vagyongazdálkodási Terv 4.2. (Gazdasági társaságok) Kiemelt cél felsorolása helyébe az alábbi felsorolás lép: „Kiemelt cél • A Távhő Kft működtetése során kiemelt érdek a közszolgáltatás folyamatos biztosítása, ennek érdekében a KFT fejlesztési céljait támogatni kell, elsősorban visszatérítendő (tagi kölcsön) formában. Kiemelt feladat a kazánházak megújítása, a Petőfi úti és az Alkotmány úti rendszerek összekötése, melyhez a rendelkezésre álló pályázati forrásokat maradéktalanul fel kell használni. Az említett beruházás a 2014. évi városfejlesztési program része. • Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy az idegenforgalom valódi alternatívát jelentsen az ipar mellett mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a helyi, városkörnyéki munkavállalóknak. A Sárvári Gyógyfürdő KFT, mint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság a helyi idegenforgalom motorja, így vele, mint önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás az idegenforgalmi ágazat, de egyben a város jövőjének egyik alapvető záloga. A Fürdő fejlesztése az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében a Kft és az önkormányzat teherbíró képességével arányos mértékben történhet. Ha az egészség-turisztikai tárgyú pályázatokon új lehetőségek nyílnak meg, akkor a Kft-nek elsősorban önállóan, saját erőből, illetve a pályázat jellegétől függően a tulajdonos önkormányzat közreműködésével a további fejlesztési lehetőségek kiaknázására kell törekedni, ehhez kapcsolódóan a Fürdő területének bővítési lehetőségeinek vizsgálatát is napirenden kell tartani. Az önkormányzat tagi kölcsönt nyújt a Kft. 2014 folyamán tervezett csúszdaépítést célzó beruházásához.”

3. A Vagyongazdálkodási Terv 4.3. (Nádasdy-vár) Kiemelt cél felsorolása helyébe az alábbi felsorolás lép: „Kiemelt cél • A város örökségvédelmi és turisztikai szempontból legfontosabb épület-együttesének állagmegóvása stratégiai cél, a tulajdonos állammal együttműködve. A pályázati lehetőségek esetén hosszútávon cél a vár gazdasági udvari épületeinek átalakításával 250-300 fő befogadására alkalmas rendezvényterem kialakítása. • 2013-ban a Nádasdy-vár hídjának mellvédje és járófelülete felújításra került, a járófelület díszkivilágítást kapott. • 2014 folyamán cél a vár belső hátsó udvari útjának a felújítása a Nádasdy Ferenc Művelődési Központ és Könyvtár intézményének a közreműködésével.”

4. A Vagyongazdálkodási Terv 4.5. (Közutak, közterületek) Kiemelt cél felsorolása helyébe az alábbi felsorolás lép: „Kiemelt cél Az utak állagmegóvásán túl 2013-ban kiemelt és megvalósult cél

• • • •

a Hunyadi úton parkolók kialakítása, a Gárdonyi belső utca kiépítése, a Tinódi Gimnázium és a „volt orosz temető” előtti parkoló átépítése, a Nádasdy-Berzsenyi-EszeTamás utcák korszerűsítése, felújítása előmunkálatainak elindítása (tervezés, az említett utcák felújítása elvégzését fokozatosan tervezzük). Az Esze Tamás utca felújításával teljessé válna a Vadkerti elkerülő út kialakításával elkezdett koncepció, Az utak állagmegóvásán túl 2014-ben kiemelt cél: • Deák Ferenc u. és Sylvester János u. közlekedési területeinek rekonstrukciója • Alkotmány úti Csónakázó-tó melletti garázssor szilárd burkolattal történő kiépítése • Vásártér átépítése, parkoló kiépítése • Dévai Bíró Mátyás utcában a járdaépítés folytatása • A Nádasdy iskola mellett az Alkotmány úton parkoló építésének tervezése • Kertvárosi utcák felújítása, útburkolatának szélesítése az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében • a kerékpárutak fejlesztésére pályázati források igénybevétele mellett sor kerülhet.” 5. A Vagyongazdálkodási Terv 4.5.1. (Közterületek rendeltetéstől elérő használata, hasznosítása) pontja az alábbi szöveggel egészül ki: „A közterületi reklámcélú hirdető berendezések hatályos önkormányzati rendelet szerinti egységesítése 2015. június 30-ig megtörténik.”

6. A Vagyongazdálkodási Terv az alábbi 4.5.4. ponttal egészül ki: Turisztikai vonzerőt erősítő beruházások A 2014. évi városfejlesztési program meghatározó részét képezik azon tervezett beruházások, melyek megvalósulásuk esetén markánsan határozzák majd meg a város idegenforgalmi szempontból kiemelt jelentőséggel bíró közterületeinek arculatát, hozzájárulva a turisztikai vonzerő erősítéséhez mind az épített környezet által, mind a megépített szabadtéri rendezvényeknek helyet biztosítani képes infrastruktúra által. Kiemelt cél • Posta tér felújítása • Színpadépítés a 183 hrsz-ú ingatlanon • A TDM Nonprofit Kft. beruházásaként találkozási pont, bokorlabirintus és felnőtt játszótér kiépítése a Csónakázó-tó mellett • Kedvező pályázati források esetén a Csónakázó-tó bővítése, vizes élőhelyek kialakítása.

7. A Vagyongazdálkodási Terv az alábbi 4.5.5. ponttal egészül ki: Infrastrukturális fejlesztések A 2014. évi városfejlesztési programban számos, közszolgáltatások minőségét javító fejlesztési cél került meghatározásra. Ezek közül kiemelt jelentőségű a Hegyközség területét

érintő szennyvízcsatorna-hálózat kiépítésének folytatása, valamint az új városi köztemető kialakításának a megkezdése. Kiemelt cél • Sárvár- Hegyközségben új köztemető kiépítésének megkezdése • Sárvár-Hegyközségben Celli út, Sótonyi, Iskola és Kilátó utcák szennyvízcsatornázása kivitelezésének folytatása • Sárvár, Sótonyi, Ostffyasszonyfai, Újhegy, Pohárszárogató utcák szennyvízcsatornázása kivitelezése • A Sárváron megépítésre kerülő légimentő bázis ivóvíz és szennyvízellátását szolgáló vezetékek kiépítése • Belvárosi csapadékvíz átkötés és átemelő kiépítése a Gárdonyi Géza utca és a Vágóhídi árok között, csapadékvíz elvezető rendszer rekonstrukciója az Ágfalva, Komárom, Temető, Bartók Béla utcákban • Közvilágítás bővítése az önkormányzat anyagi lehetőségeinek függvényében elsősorban a Dévai Bíró Mátyás utcában és a Gárdonyi belső parkolóknál • Elektromos közműkiváltás a Posta tér környékén és a Hegyközségben 8. A Vagyongazdálkodási Terv 4.6. (Sportcélú ingatlanok) pontja második bekezdése helyébe az alábbi rendelkezés lép: 2013-ban a Sárvár FC használatába adott ingatlanon műfüves pálya került kialakításra. Kedvező pályázati források esetén az önkormányzat céljai között szerepel a Sárvár FC használatába adott ingatlanok további fejlesztése is.

9. A Vagyongazdálkodási Terv 4.7. (Egészségügyi alapellátást szolgáló ingatlanok) pontja felsorolás utolsó pontja helyébe az alábbi rendelkezés lép: • A jelenleg nem használt, 2013-ban az önkormányzat tulajdonába visszakerült „volt Tüdőgondozó” épület felújítása előfeltételeit meg kell teremteni. Sárvár 2014. ………….. hó ……. nap

Kondora István polgármester „

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK HATÁLYOS KÖZÉP-ÉS HOSSZÚTÁVÚ VAGYONGAZDÁLKODÁSI TERVE 1. A vagyongazdálkodási terv készítésének oka, célja, törvényi alapja 1.1. Az önkormányzati rendszer, az önkormányzati feladatellátás felelősségének és módjának jelentős változásait éltük át az elmúlt kettő évben. A megváltozott társadalmigazdasági körülmények, a közszolgáltatási rendszer, ezen belül az önkormányzati rendszer átalakítása, és az ezt megalapozó új jogszabályi környezet, a feladatalapú finanszírozás és a megváltozott központi támogatási rendszer, arra kell, hogy ösztönözze az önkormányzatokat, hogy a működésük biztosítása és eredményes gazdálkodásuk fenntartása érdekében a vagyongazdálkodás kapcsán a kialakult, alkalmazott, célokat, módszereket, stratégiákat áttekintsék, ahol szükséges a megváltozott körülményekhez igazítsák. A vagyongazdálkodási terv feladata, hogy kijelölje a vagyongazdálkodás különböző területén szükséges intézkedések irányvonalát, valamint hogy a jövőre vonatkozóan – más önkormányzati koncepciókkal, stratégiákkal összhangban - megfogalmazza a hatékony, felelős vagyongazdálkodás legfontosabb célkitűzéseit. 1.2. A vagyongazdálkodási terv alapvető célkitűzései: 1.2.1. a kötelező és a vállalt közfeladatok biztonságos ellátása feltételeinek megteremtése, megőrzése, 1.2.2. kiszámítható és átlátható gazdálkodás, 1.2.3. pénzügyi egyensúly biztosítása, 1.2.4. a vagyon értékének megőrzése, növelése, 1.2.5. a rendeltetésénél fogva eleve hasznosítandó vagyon közfeladat ellátásának megfelelő hasznosítása, 1.2.6. a rendeltetésénél fogva alapvetően nem hasznosítandó, de a közfeladat ellátásához átmenetileg nélkülözhető vagyon megfelelő hasznosítása, a közfeladat minél színvonalasabb ellátásához szükséges bevételek kiegészítése érdekében, 1.2.7. a közfeladat ellátásához szükségtelen, illetve a gazdaságosan nem hasznosítható ingatlanok értékesítése 1.3. A vagyongazdálkodási terv készítésének törvényi alapja, főbb alapelvei 1.3.1. A nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. Törvény 9. § (1) bekezdése alapján: A helyi önkormányzat a vagyongazdálkodásának az Alaptörvényben, valamint a 7. § (2) bekezdésében meghatározott rendeltetése biztosításának céljából közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási tervet köteles készíteni. 1.3.2. Az önkormányzati vagyongazdálkodás törvényben rögzített főbb alapelvei Az Nvt. 7. § (1) bekezdése szerint: A nemzeti vagyon alapvető rendeltetése a közfeladat ellátásának biztosítása. A nemzeti vagyonnal felelős módon, rendeltetésszerűen kell gazdálkodni. Az Nvt. 7.§ (2) bekezdése értelmében: A nemzeti vagyongazdálkodás feladata a nemzeti vagyon rendeltetésének megfelelő, az állam, az önkormányzat mindenkori teherbíró képességéhez igazodó, elsődlegesen a közfeladatok ellátásához és a mindenkori társadalmi szükségletek kielégítéséhez szükséges, egységes elveken alapuló, átlátható, hatékony és költségtakarékos működtetése, értékének megőrzése, állagának védelme, értéknövelő

használata, hasznosítása, gyarapítása, továbbá az állam vagy a helyi önkormányzat feladatának ellátása szempontjából feleslegessé váló vagyontárgyak elidegenítése.

2. Az önkormányzati közfeladatok 2.1. Az önkormányzati vagyon feletti tulajdonosi jogok gyakorlása nem öncélú, ellenkezőleg a vagyon az önkormányzati közfeladatok megvalósításának eszköze. Az önkormányzat vagyona elsősorban a Magyarország helyi önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. Törvényben (Mötv.) és az egyes önkormányzati ágazati jogszabályokban meghatározott közfeladatok ellátását rendeltetésüknek megfelelően szolgálják. Az önkormányzat egyes vagyontípusaival, vagyonelemeivel való gazdálkodás során érvényre kell juttatni az 1.3.2. pontban hivatkozott alapelveket. A közfeladat ellátási rendszer átalakítása – különösen az egészségügyi, szociális szakellátást nyújtó intézmények állami fenntartásba kerülése, majd a járások megalakulása, a köznevelési (oktatási) intézmények állami fenntartásba vétele, illetve a múzeumok önkormányzati fenntartásba adása - az önkormányzati rendszert alapvetően érintette. Az állami feladatellátást szolgáló vagyonelemek ingyenes vagyonkezelésbe, ingyenes használatba adása, illetve vétele a törvényi előírásoknak megfelelően történt meg. Az egyes intézmények fenntartásának átadása mellett a köznevelési intézmények feladatellátását szolgáló vagyon működtetése – kivéve a szakképzést nyújtó intézményekét - önkormányzati feladat maradt. 2.2. A Mötv. 10. § (1) bekezdése szerint: A helyi önkormányzat ellátja a törvényben meghatározott kötelező és az általa önként vállalt feladat- és hatásköröket. A Mötv. 13. § (1) bekezdése szerint: A helyi közügyek, valamint a helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatok különösen: 1. településfejlesztés, településrendezés; 2. településüzemeltetés (köztemetők kialakítása és fenntartása, a közvilágításról való gondoskodás, kéményseprő-ipari szolgáltatás biztosítása, a helyi közutak és tartozékainak kialakítása és fenntartása, közparkok és egyéb közterületek kialakítása és fenntartása, gépjárművek parkolásának biztosítása); 3. a közterületek, valamint az önkormányzat tulajdonában álló közintézmény elnevezése; 4. egészségügyi alapellátás, az egészséges életmód segítését célzó szolgáltatások; 5. környezet-egészségügy (köztisztaság, települési környezet tisztaságának biztosítása, rovarés rágcsálóirtás); 6. óvodai ellátás; 7. kulturális szolgáltatás, különösen a nyilvános könyvtári ellátás biztosítása; filmszínház, előadó-művészeti szervezet támogatása, a kulturális örökség helyi védelme; a helyi közművelődési tevékenység támogatása; 8. szociális, gyermekjóléti szolgáltatások és ellátások; 9. lakás- és helyiséggazdálkodás; 10. a területén hajléktalanná vált személyek ellátásának és rehabilitációjának, valamint a hajléktalanná válás megelőzésének biztosítása; 11. helyi környezet- és természetvédelem, vízgazdálkodás, vízkárelhárítás; 12. honvédelem, polgári védelem, katasztrófavédelem, helyi közfoglalkoztatás; 13. helyi adóval, gazdaságszervezéssel és a turizmussal kapcsolatos feladatok; 14. a kistermelők, őstermelők számára – jogszabályban meghatározott termékeik – értékesítési lehetőségeinek biztosítása, ideértve a hétvégi árusítás lehetőségét is; 15. sport, ifjúsági ügyek; 16. nemzetiségi ügyek; 17. közreműködés a település közbiztonságának biztosításában; 18. helyi közösségi közlekedés biztosítása; 19. hulladékgazdálkodás;

20. távhőszolgáltatás; 21. víziközmű-szolgáltatás, amennyiben a víziközmű-szolgáltatásról szóló törvény rendelkezései szerint a helyi önkormányzat ellátásért felelősnek minősül. A Mötv. 106. § (2) bekezdése értelmében: A helyi önkormányzat vagyona a tulajdonából és a helyi önkormányzatot megillető vagyoni értékű jogokból áll, amelyek az önkormányzati feladatok és célok ellátását szolgálják. Az egyes ágazati törvények előírásai, az önkormányzat célkitűzései alapján évente, a költségvetés tervezésének időszakában át kell tekinteni az önkormányzati kötelező és önként vállalt feladatokat, ehhez kapcsolódóan a feladatellátást szolgáló vagyon helyzetét, a gazdálkodás hatékonyságát, eredményességét. 2.3. Az Önkormányzat vagyongazdálkodását négy fő cselekvési, tevékenységi terület köré lehet csoportosítani: - a vagyon növekedésének, gyarapításának elősegítése (beruházás, fejlesztés, kisajátítás, adomány elfogadása, térítésmentes juttatás) - a meglévő vagyon fenntartása (üzemeltetés, karbantartás, felújítás) - vagyonhasznosítás (bérbeadás, haszonbérlet, használatba adás) - elidegenítés (értékesítés, térítésmentes átadás, csere) Amennyiben a vagyon az önkormányzat által közvetlenül ellátott közfeladat biztosításához részben, vagy egészben, időlegesen, vagy tartósan nem szükséges, úgy gondoskodni kell a vagyon Nvt. szabályainak megfelelő vagyonkezelésbe adásáról, illetve hasznosításáról. Amennyiben vagyonkezelésbe adásra, illetve hasznosításra nincsen mód, úgy meg kell vizsgálni, hogy a vagyon a kötelező feladatokat nem veszélyeztető vállalkozói tevékenység keretében hasznosítható-e. Ha a vagyon az önkormányzati feladatellátáshoz szükségtelen, meg kell vizsgálni a vagyon értékesítésének lehetőségét, ennek keretében folyamatosan értékelni kell, hogy a vagyontárgy az adott, esetleg az elidegenítés lehetőségét kizáró önkormányzati vagyontípusba történt besorolásának fenntartása továbbra is indokolt-e. A vagyon hasznosítására, vagyonkezelésbe adására, elidegenítésére, megterhelésére, biztosítékul adására a vagyon típusának megfelelő törvényi szabályok maradéktalan betartása mellett kerülhet sor. A vagyon hasznosítására, elidegenítésére az Nvt-ben meghatározott kivételekkel, a szolgáltatás, ellenszolgáltatás értékarányosságára vonatkozó követelmények megtartása mellett kerülhet sor. Folyamatosan gondoskodni kell az önkormányzati vagyon állagának megóvásáról, a szükséges karbantartások, felújítások tervszerű elvégzéséről. Felújítások, beruházások - lehetőség szerint pályázati források bevonása mellett - az önkormányzati fejlesztésre fordítható források minél hatékonyabb felhasználásával történhetnek. A 2.2. pontban meghatározott önkormányzati feladat ellátását szolgáló vagyonelemek, vagyontárgyak vagyontípusokban történő besorolása az Nvt-n és az önkormányzat vagyonrendeletén alapul. Egyes vagyonelemekkel való gazdálkodás szabályait külön önkormányzati rendeletek szabályozzák (pl.: közterület-használat, lakás-és helyiséggazdálkodás, temetőrendelet). Az egyes vagyonelemek hasznosításának díjait az arra jogosult szerv évente felülvizsgálja. Az egyes önkormányzati vagyonnal való gazdálkodás céljait, forrásait a mindenkori költségvetési rendelet is meghatározza. A vagyonnal való gazdálkodásért az önkormányzat képviselő-testülete, az önkormányzat szervei, adott önkormányzati feladat ellátásával megbízott költségvetési szerv, illetve a vagyon kezelésére, hasznosítására jogosult, az Nvt. szerinti átlátható szervezet felelős.

A vagyongazdálkodás alapelvei, célkitűzései nem különülhetnek el más szakterületek elképzeléseitől, ágazati stratégiáitól- pl.: a településfejlesztési koncepciótól, az integrált városfejlesztési stratégiától, a szociális szolgáltatástervezési koncepciótól, lakáskoncepciótól hiszen valamennyi koncepció, terv érinti a vagyongazdálkodást, azzal összefügg, ezért fontos háttere a konkrét vagyongazdálkodási tevékenység meghatározásának. 3. Az önkormányzati vagyon négy típusát az Nvt. határozza meg. Az egyes vagyontípusba sorolással az önkormányzat egyben dönt arról is, hogy közép-, illetve hosszútávon a vagyongazdálkodás területén mit tervez az adott vagyonnal: önkormányzati tulajdonban marad, vagy sem, hasznosítható vagy sem, elidegeníthető, vagy sem, megterhelhető, biztosítékul adható, vagy sem, illetve milyen feltételek mellett. 3.1. Forgalomképtelen törzsvagyon A Nvtv. meghatározza a forgalomképtelen törzsvagyon körébe tartozó vagyonelemek csoportját: 3.1.1. a kizárólagos önkormányzati tulajdonban lévő dolgok, (a helyi közutak és műtárgyaik, az önkormányzat tulajdonában álló terek, parkok) 3.1.2. a törvényben vagy helyi önkormányzati rendeletben nemzetgazdasági szempontból kiemelt jelentőségűvé nyilvánított nemzeti vagyon. A forgalomképtelen törzsvagyont meg kell tartani és megfelelő fenntartásáról, karbantartásáról folyamatosan gondoskodni kell. A forgalomképtelen törzsvagyon felett a rendelkezési jog gyakorlását jogszabály feltételhez köti. A törzsvagyon forgalomképtelen része – az Nvtv-ben meghatározott kivételekkel – nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló használati jog vagy szolgalom kivételével nem terhelhető meg, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Az éves vagyongazdálkodási irányelvek meghatározásakor, az önkormányzati közfeladatok áttekintéséhez kötődően tételesen vizsgálni kell, hogy melyek azok a vagyontárgyak amelyek esetében a besorolás indoka továbbra is fennáll, avagy a körülmények változása folytán szükséges a besorolás megváltoztatása. 3.2.Korlátozottan forgalomképes törzsvagyon A törzsvagyon további része az a vagyonelem, amelyet törvény vagy önkormányzati rendelet korlátozottan forgalomképes vagyonként állapít meg, és amely esetében törvényben vagy önkormányzati rendeletben meghatározott feltételek szerint lehet rendelkezni. A korlátozottan forgalomképes körbe sorolt közművek, intézmények és középületek esetében biztosítani kell a vagyonmegóvást, a vagyon értékmegőrző fenntartását és hasznosítását a közfeladat, valamint a kötelező és önként vállalt feladatok fellátásnak biztosítása céljából. Az Önkormányzat közép- és hosszú távú célkitűzése az önkormányzati tulajdonban maradó ingatlanvagyonnak a korábbi évek gyakorlatának megfelelő tervszerű felújítása, ezáltal értékének növelése. A vagyon hasznosítása történhet a vagyontárgy használatba adásával, illetve bérbeadásával, valamint vállalkozási tevékenység folytatásával. Mindezeket az önkormányzat kötelező feladatának veszélyeztetése nélkül kell folytatni. 3.3. Üzleti vagyon A forgalomképes üzleti vagyonnal az Önkormányzat – a jogszabályokban meghatározott keretek között – szabadon rendelkezik.

A forgalomképes vagyon hasznosítása történhet elidegenítéssel, valamint használatba adással, bérbeadással, illetve vállalkozási tevékenység folytatásával.

4. Közép- és hosszú távú vagyongazdálkodási terv (2013-2017, 2013-2022) 4.1. Önkormányzati tulajdonú és fenntartású, illetve az önkormányzat által működtetett intézményi épületek felújítása Az Önkormányzat a költség-és energiatakarékos intézményműködés, működtetés érdekében pályázati források, és önerő igénybevételével a fenntartásában működő költségvetési szervek felújítását - nyílászáró csere, szigetelés, fűtéskorszerűsítés - kiemelt célnak tekintette az elmúlt években. A vagyongazdálkodási tervidőszakában tovább kell folytatni az intézményi épületek felújítását, melyre az éves költségvetési rendeletekbe foglalt éves városfejlesztési programokban – az önkormányzat gazdasági lehetőségeivel összhangban álló – forrást kell biztosítani. Kiemelt cél • középtávon a Városi Bölcsőde épületének korszerűsítése, felújítása, • a Petőfi Úti Óvoda 2013. évben történő felújítása, majd a következő évben, években a további korszerűsítése (pl.: sátortető), • a Vármelléki Óvoda épületének felújítása, mely program előfeltételeinek megteremtése, elindítása a 2013. évi tervek között szerepel, • megfelelő pályázati források rendelkezésre állása esetén a szociális és gyermekjóléti alapszolgáltatási feladatokat ellátó Gondozási és Családsegítő Központ korszerűen kialakított épületben való elhelyezése, • az önkormányzati hivatal épület-együttese megújításának – megfelelő pályázati források esetén, együttműködve a járási hivatallal – folytatása (ablakok cseréje, tetőzet, külső vakolat felújítása), • a civil szervezetek, pártok elhelyezését is szolgáló „volt Zárda” épületének - szintén az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő felújítása, • a „volt Napközi Otthon” épülete végleges funkciójának megtalálása mellett az épület állagának megóvása, • a köznevelési feladatok állami átvétele kapcsán • ingyenes vagyonkezelésbe adott épületek esetén a városi kulturális, sport tevékenység biztosítása érdekében az ingatlan rendeltetésszerű használatát javító beruházások, felújítások az önkormányzat gazdasági lehetőségei függvényében történő további támogatása, illetve egyes beruházások, felújítások felvállalása (pl.: Gimnázium tornacsarnoka tömegrendezvények lebonyolítására való alkalmassá tétele érdekében biztonsági ajtók beépítése 2013-ban), • ingyenes használatba adott épületek esetén az intézmények működéséhez szükséges karbantartási, felújítási feladatok elvégzésére a szükséges források önkormányzati éves költségvetésekben történő biztosítása. 4.2. Gazdasági társaságok A részben, vagy egészben önkormányzati tulajdonban álló helyi közszolgáltatókkal (Távhő KFT, Sárvár-Víz Kft, Zöld-Pont Kft) kapcsolatos tulajdonosi döntések meghozatala különösen az üzleti tervek jóváhagyása - során a gazdasági társaságok eredményes működése mellett a szolgáltatásaikat igénybe vevő lakossági, és közületi fogyasztók érdekeit is folyamatosan szem előtt kell tartani.

•

•

A Távhő Kft működtetése során kiemelt érdek a közszolgáltatás folyamatos biztosítása, ennek érdekében a KFT fejlesztési céljait támogatni kell, elsősorban visszatérítendő (tagi kölcsön) formában. Kiemelt feladat a kazánházak megújítása, a Petőfi úti és az Alkotmány úti rendszerek összekötése, melyhez a rendelkezésre álló pályázati forrásokat maradéktalanul fel kell használni. Az említett beruházás a 2013. évi városfejlesztési program része. Az önkormányzat kiemelten fontosnak tartja, hogy az idegenforgalom valódi alternatívát jelentsen az ipar mellett mind a gazdasági élet szereplőinek, mind a helyi, városkörnyéki munkavállalóknak. A Sárvári Gyógyfürdő KFT, mint kizárólagos önkormányzati tulajdonban álló gazdasági társaság a helyi idegenforgalom motorja, így vele, mint önkormányzati vagyonnal való felelős gazdálkodás az idegenforgalmi ágazat, de egyben a város jövőjének egyik alapvető záloga. A Fürdő fejlesztése az idegenforgalmi célok megvalósítása érdekében a Kft és az önkormányzat teherbíró képességével arányos mértékben történhet. Ha az egészség-turisztikai tárgyú pályázatokon új lehetőségek nyílnak meg, akkor a Kft-nek elsősorban önállóan, saját erőből, illetve a pályázat jellegétől függően a tulajdonos önkormányzat közreműködésével a további fejlesztési lehetőségek kiaknázására kell törekedni, ehhez kapcsolódóan a Fürdő területének bővítési lehetőségeinek vizsgálatát is napirenden kell tartani.

Az üzleti vagyon esetében alapvető célkitűzés az, hogy működtetése, hasznosítása az önkormányzat egyéb vagyonának igénybevétele, a kötelező feladatok veszélyeztetése nélkül történjen, az önkormányzat gazdaságpolitikai, foglalkoztatáspolitikai céljai elérését hatékonyan szolgálva. 4.3. Nádasdy-vár A nemzeti emlékhelynek, a kulturális örökség részének minősülő Nádasdy-vár, a Múzeum önkormányzati fenntartásba kerülésével lényegében teljes egészében az önkormányzat vagyonkezelésébe került. • A város örökségvédelmi és turisztikai szempontból legfontosabb épület-együttesének állagmegóvása stratégiai cél, a tulajdonos állammal együttműködve. A pályázati lehetőségek esetén hosszútávon cél a vár gazdasági udvari épületeinek átalakításával 250-300 fő befogadására alkalmas rendezvényterem kialakítása. • 2013-ban a Gyógyhelyfejlesztési program megvalósításának megkezdése keretében a Nádasdy-vár hídjának felújítását el kell végezni. 4.4. Lakás- és helyiséggazdálkodás 4.4.1. Az önkormányzat tulajdonában lévő bérlakások, Fiatal Házasok Otthoni lakások rendeltetésszerű használatra alkalmas állapotba hozatala és tartása – melyre az önkormányzati források mellett akár a bérlő bérbeszámítással kompenzált anyagi felelősségvállalásával is sor kerülhet - mellett fontos, hogy a lakásoknak helyt adó épületek - különösen, ha az adott társasházban az önkormányzati tulajdonú lakások vannak többségben – állapotán is fokozatosan javítani lehessen. Törekedni kell arra, hogy a megüresedett bérlakások minél rövidebb ideig álljanak üresen, a bérbeadásuk révén a Városgazdálkodás mielőbb bevételhez jusson, illetve az egyes fenntartási költségek kapcsán kiadásoktól szabaduljon. Fontos ez éppúgy a bérlők, mint a házak, épületek városképet meghatározó volta miatt a vendégeink szempontjából is. A Városgazdálkodás Sárvár a bérleti díjak hatékony beszedése révén járulhat hozzá a források előteremtéséhez. Az éves városfejlesztési programokban figyelmet kell fordítani a városképi szempontból kiemelt épülethomlokzatok megújítására. Folyamatosan törekedni kell a városképet rontó, gazdaságosan már nem felújítható épületek városrész rehabilitációs célú lebontására. Erre a bérlők lakáshelyzetének méltányos rendezése

mellett kerülhet sor, megnyitva a lehetőséget a rehabilitált ingatlan további kereskedelmi, szálláshely-szolgáltató, vagy lakhatási célú beépítésére, fejlesztésére. Önkormányzatunk a lakásállomány tömeges értékesítését sem közép- sem pedig hosszú távon nem tervezi. 4.4.2. Törekedni kell arra, hogy a helyiségek hasznosítása folyamatos legyen, lehetőség szerint ne, vagy minél rövidebb ideig legyen egy-egy helyiség üres. Azok a helyiségek, amelyeknél jobb bérbeadási lehetőség nincs, minimális bérleti díj ellenében, akár önköltségen is bérbe adhatóak azzal, hogy az önkormányzat a fenntartási, üzemeltetési költségektől mentesül. Az olyan üres helyiségeket, melyek hasznosítása gazdaságosan nem oldható meg, értékesítésre kell meghirdetni. A bérleti díjakat differenciáltan kell megállapítani, figyelembe véve a helyiség városon belüli elhelyezkedését, az épület, helyiség műszaki állapotát, a tervezett tevékenység végzésére való alkalmasságát, a tevékenység jellegét. 4.5. Közutak, közterületek A helyi közutak éves karbantartását, felújítását – mely az költségvetési rendeletek éves városfejlesztési programjának szerves része - a lakossági és a gazdasági szereplők igényei egészséges összhangjának megteremtésével kell tervezni, forrását az éves költségvetésekben biztosítani kell. Az utak állagmegóvásán túl 2013-ban kiemelt cél • a Hunyadi úton parkolók kialakítása, • a Gárdonyi belső utca kiépítése, • a Gyógyhelyfejlesztési program megkezdése keretében a Tinódi Gimnázium és a „volt orosz temető” előtti parkoló átépítése, • sikeres pályázat esetén a MÁV pályaudvar környékének megújítása (parkolók, buszmegállók kiépítése, körforgalom létesítése), • a Nádasdy-Berzsenyi-EszeTamás utcák korszerűsítése, felújítása előmunkálatainak elindítása (tervezés, az említett utcák felújítása elvégzését fokozatosan tervezzük). Az Esze Tamás utca felújításával teljessé válna a Vadkerti elkerülő út kialakításával elkezdett koncepció, • a kerékpárutak fejlesztésére pályázati források igénybevétele mellett sor kerülhet. 4.5.1. Közterületek rendeltetéstől elérő használata, hasznosítása A közterület-használatról szóló önkormányzati rendeletben a belváros (pl.: Vár-park használata, díszburkolatos járdák igénybevétele, hirdetőtáblák „szabványosított” formája) kapcsán a közterületek rendeletetéstől eltérő célra való használata vonatkozásában meghatározott szigorú feltételeket fenn kell tartani, illetve a szabályok egységesítése érdekében a belváros környezetében fokozatosan ki kell terjeszteni. 4.5.2. Zöldterületek, fenntartása, gondozása A Vár park, a Csónakázó tavak, a szabadidő park, általában a zöldterületek megóvása, szakszerű kezelése (sövénygondozás, fűnyírás, virágosítás) kiemelt feladat. A zöldterületek, virágosított területek bővítése városképi, idegenforgalmi céljaink megvalósításához elengedhetetlen. Mindezen feladatok forrásait az éves költségvetési rendeletekben kell biztosítani. 4.5.3.Játszóterek

Nemcsak egyéni, hanem alapvető közösségi érdek is, hogy gyermekeink korszerű, biztonságos játszótereken tölthessék a szabadban való kikapcsolódásra fordítható idő egy részét. Fontos, hogy a szükséges karbantartások ütemezetten történjenek, illetve, hogy az éves költségvetésben az indokolt forrás biztosítva legyen. 4.6. Sportcélú ingatlanok Az önkormányzat kiemelten támogatja a szabadidős sport feltételeinek megteremtését, megőrzését az intézményei sportcélú ingatlanai révén. Emellett önkormányzati feladat részbeni átvállalásához kötődően ingatlan használatba adásával nyújt segítséget a versenysportban is érdekelt egyesületeknek (pl.: Sárvár FC). A használatba adás feltétele az ingatlan átvállalt közfeladat érdekében történő használata, emellett az ingatlan állagának megóvása, karbantartása. Mindezekről évente beszámoló készítése. Kedvező pályázati források esetén az önkormányzat céljai között szerepel műfüves pálya kialakítása is. Egyes sport célú ingatlanok (pl.: teniszpálya) hasznosítása formáinak megválasztásakor törekedni kell arra, hogy minél kisebb ráfordítással biztosítható legyen az adott ingatlan – városképet javító, külső megjelenésében is – színvonalas működtetése. 4.7. Egészségügyi alapellátást szolgáló ingatlanok Az egészségügyi alapellátás várhatóan hosszú távon önkormányzati feladat marad, így tovább kell haladni azon az úton, melyen a magán orvosi rendelők igénybevételi lehetőségeinek szűkülése miatt az önkormányzat a központi orvosi ügyelet, és kettő háziorvosi rendelő kialakításával (Széchenyi u. 7.) elindult. Ennek érdekében • az egészségügyi ellátási célokra hasznosítható ingatlanok (pl.: Ady u. 2. szám alatti rendelőknek helyt adó ingatlan) értékesítése a feladat teljes körű megoldásáig napirenden nem szerepelhet, illetve • az állam tulajdonába került, jelenleg nem használt „volt Tüdőgondozó” épületét - az állam egyetértésével - önkormányzati tulajdonba kell venni (erre irányuló szándékunkat több csatornán hangsúlyosan kifejeztük), ennek elérése esetén az épület felújítása előfeltételeit meg kell teremteni. 4.8. Új piac kialakítása, a jelenlegi piac területének hasznosítása Célkitűzése a Képviselő-testületnek, hogy a városban megfelelő ingatlant biztosítson és alakítson ki piac üzemeltetése céljára. E cél érdekében ki kell jelölni a megvalósítandó piac területét - melyre a „volt Kispiac” területe mutatkozik alkalmasnak - és lehetőleg pályázati források bevonásával a fejlesztést meg kell valósítani. A jelenlegi piac területén – a volt téglagyári területen – az évtized végére – feltéve, hogy a pénzügyi eszközök megteremthetők lesznek - reálissá válhat a többfunkciós sportcsarnok megvalósítása. 4.9. Ingó vagyon A fenntartott intézmények a feladat ellátásához szükséges gépekkel, berendezésekkel, felszereléssel rendelkeznek. Közép- és hosszú távú célkitűzés az ingó vagyon értékének megőrzése, az önkormányzati feladatellátás tárgyi feltételinek magas színvonalú biztosítása. A nagy értékű eszközállomány karbantartását, javítását szükség szerint el kell végezni. Az eszközt mindaddig célszerű megtartani és használni, amíg a javítással a működőképességét

biztosítani lehet. Új eszközbeszerzést – fentiek figyelembevételével - csak indokolt esetben és a használhatatlan eszközök pótlására lehet teljesíteni. 5. A hosszú távú terv a 4.1-4.9. pontokban megfogalmazott, felülvizsgálat során módosított célok, elképzelések összessége. E célok, elképzelések megvalósíthatóságát évente a költségvetés tervezésével együtt kezelve át kell tekinteni, megvalósulását kétévente értékelni kell, ha szükséges a célok, tervek módosítását el kell végezni.

Sárvár 2013. ………….. hó ……. Nap


4. napirendi pont Emmer Imre egyéni vállalkozó kérelme a Sárvár, Rákóczi út 43. szám alatti üzlettel kapcsolatban.

ELŐTERJESZTÉS Emmer Imre egyéni vállalkozó kérelme a Sárvár, Rákóczi út 43. szám alatti üzlettel kapcsolatban Tisztelt Képviselő-testület! Emmer Imre egyéni vállalkozó, mint a Sárvár, Rákóczi út 43. szám alatti üzlet tulajdonosa az alábbi kérelemmel fordult hozzám. Az ingatlan-nyilvántartás tanúsága szerint az 1116. hrsz-ú „Közterület a Belterületen” elnevezésű 47 m2 területű – mely természetben a befedett Aranyos-ér felett található - és az ezzel természetben szomszédos 1106. hrsz-ú „Aranyos-ér a Belterületen” elnevezésű 2103 m2 területű ingatlanokon – melyek Sárvár város Önkormányzatának kizárólagos tulajdonát képezik – létesítette üzletét, melyhez egy raktár és egy udvar jelleggel hasznosított terület tartozik. Természetbeni elhelyezkedése az előterjesztés mellékletét képező térképmásolaton kijelölt – összesen kb. 200 m2 - területen található. A kérelmező által létesített építmények a 4060-3/1993. számú visszavonásig érvényes fennmaradási engedéllyel rendelkeznek. 2003ban az üzlethelyiségek végleges fennmaradását kérte, de az építésügyi hatóság az építési jogosultságot igazoló okirat hiánya miatt az eljárást a 893/2004. számú határozatával megszűntette. Kérelmező - a Sárvár város Önkormányzata kizárólagos tulajdonában álló - az általa birtokolt 200 m2 nagyságú területrészt kívánja megvásárolni bruttó 3.000.000,- Ft vételárért, ha nincsen jogszabályi akadálya. Amennyiben az adásvétel nem lehetséges, vagy a 200 m2-es területrész eladására az önkormányzat nem hajlandó, az önálló épület feltüntetéséről és az annak fennállásáig a kérelmező részére biztosított földhasználati jog ingatlan-nyilvántartási bejegyzését kéri, amennyiben az üzletre végleges fennmaradási engedélyt kapna. Ebben az esetben a kérelmező által fizetendő 3.000.000,- Ft nem vételárként, hanem az épület fennállásáig biztosított földhasználati jog ellenértékeként szerepelne. A vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I melléklete 26. a) pontja alapján az Aranyos-ér közcélú vízi létesítmény, mert a helyi önkormányzatnak törvényben meghatározott vízgazdálkodási feladatait, különösen a víziközművekkel nyújtott szolgáltatást, a vizek kártételei elleni védelmet, a vízkészletek feltárását, megóvását, hasznosítását, pótlását és állapotának figyelemmel kísérését, a vízkészlettel való gazdálkodását szolgálja. A közcélú vízi létesítmény a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény (Nvt.) 5. § (3) bekezdés d) pontja alapján a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozik. Az Nvt. 6. § (1) bekezdése alapján az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyon nem idegeníthető el, vagyonkezelői jog, jogszabályon alapuló, továbbá az ingatlanra közérdekből külön jogszabályban feljogosított szervek javára alapított használati jog, vezetékjog, vagy ugyanezen okokból alapított szolgalom, továbbá a helyi önkormányzat javára alapított vezetékjog kivételével nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető. Ezen tilalom az állam vagy a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonában álló nemzeti vagyonba tartozó javak teljes terjedelme tekintetében fennáll. Az Aranyos-ér a fenti jogszabályi rendelkezések értelmében nem idegeníthető el, továbbá nincs lehetőség arra, hogy olyan bejegyzés kerüljön az ingatlannyilvántartásba, amely az ingatlanra vonatkozóan terhet jelent.

Határozati javaslat

Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete Emmer Imre egyéni vállalkozó, mint a Sárvár, Rákóczi út 43. szám alatti üzlet tulajdonosa kérelmét elutasítja, tekintettel arra, hogy a vízgazdálkodásról szóló 1995. évi LVII. törvény I. melléklete 26. pont a) bekezdése alapján az Aranyos-ér közcélú vízi létesítménynek minősül, amely a nemzeti vagyonról szóló 2011. évi CXCVI. törvény 5. § (3) bekezdése d) pontja alapján a helyi önkormányzat kizárólagos tulajdonát képező nemzeti vagyonba tartozik, így a 6. § (1) bekezdése alapján nem idegeníthető el, nem terhelhető meg, biztosítékul nem adható, azon osztott tulajdon nem létesíthető.

Határidő: Felelős:

azonnal Kondora István polgármester

Sárvár, 2014. március 3. / : Kondora István : / polgármester

Mellékletek az előterjesztéshez:

5. napirendi pont Csatlakozás a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft.-hez.

ELŐTERJESZTÉS A Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Nonprofit Kft-vel kötendő csatlakozási szerződésről

Tisztelt Képviselő-testület! Magyarország Kormánya 1667/2012. (XII.20.) Korm. határozattal a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ és járműiparának hosszú távú fejlődése és versenyképességének növelése érdekében a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot kiemelt járműipari központtá nyilvánította. Ennek megvalósítása érdekében Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparokok Szövetsége, a Zala Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Nyugat-magyarországi Egyetem 2013. március hó 12. napján kelt társasági szerződéssel megalapította a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft-t (székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.). A Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága a társaságot 2013. március hó 21. napjával Cg. 18-09-111616 szám alatt a cégjegyzékbe bejegyezte. NYPJMK felajánlotta Sárvár város Önkormányzata részére a nem tagként történő csatlakozás lehetőségét, melynek keretében az alábbi jogokat biztosítaná Önkormányzatunknak: - biztosítja a részvételt az NYPJMK munkacsoportjainak munkájában, - biztosítja a részvételt az NYPJMK összes rendezvényén, - a PR és kommunikációs tevékenységében Sárvárt és térségét a Nyugat-Pannon Jármű és Mechatronikai Központ működési területeként jelöli, illetve említi meg, - tanácskozási jogot biztosít Sárvár város Önkormányzata kijelölt képviselőjének az NYPJMK Felügyelő Bizottsága ülésein, az FB elé kerülő összes előterjesztés anyagát Sárvár város Önkormányzata részére írásban, az ülést megelőzően eljuttatja, - az NYPJMK programjainak megvalósítása során Sárvárt egyenrangú városként kezeli Szombathely, Zalaegerszeg és Szentgotthárd városokkal és térségeikkel. Sárvár város Önkormányzata a csatlakozás esetén vállalja, hogy az NYPJMK működéséhez 2014. évre vonatkozóan 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint támogatással járul hozzá, továbbá vállalja, hogy a következő évekre vonatkozó hozzájárulás összegeként elfogadja az éves üzleti tervben a taggyűlés által meghatározott és az FB által jóváhagyott támogatási összeget. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a szerződés jóváhagyására hatalmazzon fel, és az ehhez szükséges 5 millió forintot az általános tartalék terhére biztosítsa.

Határozati javaslat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete felhatalmazza a Polgármestert a határozat mellékletét képező csatlakozási szerződés aláírására. Sárvár város Önkormányzata Képviselőtestülete az Önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló 2/2014. /II.17./ önkormányzati rendelete alapján az általános tartalék terhére 5 millió forint előirányzatot biztosít működési

célú támogatásként. Határidő: Felelős:

azonnal Kondora István polgármester

Sárvár, 2014. február 27.

/ : Kondora István : / polgármester

Melléklet az előterjesztéshez:

Csatlakozási szerződés amely létrejött egyrészről a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Nonprofit Kft. (székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3., cégjegyzék száma: Cg. 18-09-111616, adószáma: 24291275-2-18, képviseli: Szijártó Zsolt ügyvezető), a továbbiakban: NYPJMK, másrészről Sárvár Város Önkormányzata (székhely: 9600 Sárvár, Várkerület 2-3., törzsszám: 733634, adószám: 15733634-2-18, képviselője: Kondora István polgármester), a továbbiakban: Csatlakozó Fél, között az alábbi helyen és időben, a következő feltételek szerint: 1.

Szerződő felek egyezően rögzítik, hogy Magyarország Kormánya 1667/2012. (XII.20.) Korm. határozattal a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ és járműiparának hosszú távú fejlődése és versenyképességének növelése érdekében a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központot kiemelt járműipari központtá nyilvánította.

2.

Az 1. pontban foglaltak megvalósítása érdekében Szombathely Megyei Jogú Város Önkormányzata, Zalaegerszeg Megyei Jogú Város Önkormányzata, Szentgotthárd Város Önkormányzata, a Vas Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Zala Megyei Kereskedelmi és Iparkamara, a Vas Megyei Munkaadók és Gyáriparokok Szövetsége, a Zala Megyei Munkaadók és Gyáriparosok Szövetsége és a Nyugat-magyarországi Egyetem 2013. március hó 12. napján kelt társasági szerződéssel megalapította a Nyugat-Pannon Járműipari és Mechatronikai Központ Szolgáltató Nonprofit Kft-t (székhelye: 9700 Szombathely, Kossuth L. u. 1-3.). A Szombathelyi Törvényszék Cégbírósága a társaságot 2013. március hó 21. napjával Cg. 18-09-111616 szám alatt a cégjegyzékbe bejegyezte.

3.

Az NYPJMK célja: -

-

Szombathely, Zalaegerszeg és Szentgotthárd térségében járműipari és mechatronikai projektek generálása, támogatása, projekt előkészítés, kockázatkezelés, projekt- és program monitoring, beszámolás, regionális vagy térségi operatív feladatmegoldás; járműipari és mechatronikai befektetők megkeresése, térségi befektetések kezdeményezése; fejlesztési források felkutatása, forrásszerzés kezdeményezése és előkészítése; fejlesztési, munkahely-teremtési és egyéb pályázatok szakmai előkészítése és támogatása; PR, marketing- és kommunikációs stratégia és feladatok előkészítése, támogatása, eseményszervezés és előkészítés; a térségi fejlesztéshez kapcsolódó érdekérvényesítési tevékenység előkészítése, koordinálása és menedzselése; stratégiai, szakmai, kormányzati és külföldi partnerekkel gazdasági kapcsolatok kialakítása és fejlesztése.

4.

Szerződő felek megállapodnak, hogy Csatlakozó Fél jelen csatlakozási szerződés aláírásával csatlakozik az NYPJMK szervezetéhez.

5.

Csatlakozó Fél kijelenti, hogy -

-

6.

egyetért és elfogadja az NYPJMK célkitűzésével, amelyeket a társasági szerződés jelen szerződés 3. pontja tartalmaz, lehetőségei alapján minden szinten támogatja az NYPJMK törekvéseit, közreműködik és képviselői útján részt vesz az NYPJMK programjainak megvalósításában, egyezteti és összehangolja Sárvár és térségében a járműipar és mechatronika területén megvalósult és megvalósítani tervezett beruházásokat, fejlesztéseket az NYPJMK-val, jelen szerződés időtartama alatt évente anyagi forrásaival hozzájárul az NYPJMK működéséhez.

Az NYPJMK kijelenti, hogy a Csatlakozó Fél részére -

-

biztosítja a részvételt az NYPJMK munkacsoportjainak munkájában, biztosítja a részvételt az NYPJMK összes rendezvényén, a PR és kommunikációs tevékenységében Sárvárt és térségét a Nyugat-Pannon Jármű és Mechatronikai Központ működési területeként jelöli, illetve említi meg, tanácskozási jogot biztosít a Csatlakozó Fél kijelölt képviselőjének az NYPJMK Felügyelő Bizottsága ülésein, az FB elé kerülő összes előterjesztés anyagát a Csatlakozó Fél részére írásban, az ülést megelőzően eljuttatja, az NYPJMK programjainak megvalósítása során Sárvárt és térségét egyenrangú városként kezeli a 3. pontban megemlített városokkal és térségeivel.

7.

Csatlakozó Fél vállalja, hogy az NYPJMK működéséhez 2014. évre vonatkozóan 5.000.000,- Ft, azaz ötmillió forint támogatással járul hozzá. Csatlakozó Fél vállalja, hogy a következő évekre vonatkozó hozzájárulás összegeként elfogadja az éves üzleti tervben a taggyűlés által meghatározott és az FB által jóváhagyott támogatási összeget és vállalja, hogy azt a taggyűlés által meghatározott időpontig az NYPJMK részére átutalja. A 2014. évre vonatkozó támogatási összeget Csatlakozó Fél ezen szerződés hatályba lépését követő 30 napon belül utalja át az NYPJMK részére.

8.

Hatálybalépés Szerződő felek egyezően rögzítik, hogy jelen szerződés a felek között akkor lép hatályba, ha azt az NYPJMK felügyelő bizottság, illetve Csatlakozó Fél képviselőtestülete jóváhagyja. A hatályba lépés időpontja a szerződés mindkét fél által történő jóváhagyásának napja.

9.

Időtartam és megszűnés Jelen csatlakozási szerződés a szerződő felek között határozatlan időtartamra jön létre. A szerződést bármelyik fél jogosult írásban, indokolás nélkül minden év december hó 31. napjára felmondani azzal, hogy a felmondást a másik féllel legkésőbb november hó 30. napjáig közölni kell.

10.

Titoktartás

Szerződő felek kijelentik, hogy jelen csatlakozási szerződés alapján a másik féltől kapott anyagokat, információkat bizalmasan kezelik és ennek során szerződő felek az információs önrendelkezési jogról és az információszabadságról szóló 2011. évi CXII. törvény rendelkezései szerint kötelesek eljárni. 11.

Kapcsolattartás Jelen csatlakozási szerződés teljesítése során a kapcsolattartásra kijelölt személy -

az NYPJMK részéről: Szijártó Zsolt ügyvezető (06-20/626-5994, [email protected]), a Csatlakozó Fél részéről: Kondora István polgármester (06-95/323-555, [email protected]).

Szombathely, 2014. ………………. …….

Szijártó Zsolt ügyvezető Nyugat-Panon Járműipari és Mechatronikai Központ Nonprofit Kft.

……………………….. Kondora István polgármester Sárvár város Önkormányzata

6. napirendi pont A Petőfi úti Óvoda kollektív szerződésének felülvizsgálata.

ELŐTERJESZTÉS a Petőfi úti Óvoda kollektív szerződésének felülvizsgálatára Tisztelt Képviselő-testület! Tarrné Szilárd Erzsébet a Petőfi Úti Óvoda szakszervezeti titkára azzal a kéréssel fordult Sárvár Város Önkormányzatához, hogy az óvoda kollektív szerződésének felülvizsgálatához és módosításához járuljon hozzá. Nevezett a mellékletként csatolt levélben részletezi, hogy mely kérdésekben vált szükségessé egyértelmű szabályozás. Tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a munka törvénykönyvéről szóló 2012. évi I. törvény (a továbbiakban: Mt.) 276. §-a értelmében: „(1)Kollektív szerződést köthet a) a munkáltató, a tagok felhatalmazása alapján a munkáltatói érdek-képviseleti szervezet, továbbá b) a szakszervezet vagy szakszervezeti szövetség. (2) A szakszervezet kollektív szerződés kötésére jogosult, ha a munkáltatónál munkaviszonyban álló tagjainak száma eléri a) a munkáltatóval munkaviszonyban álló, b) munkáltatói érdek-képviseleti szervezet által kötött kollektív szerződés esetében a kollektív szerződés hatálya alá tartozó munkavállalók létszámának tíz százalékát.(…) (7) A kollektív szerződés kötésére irányuló ajánlat tárgyalása nem utasítható vissza.(…) Az Mt. 277. §-a szerint a kollektív szerződés szabályozhatja a munkaviszonyból származó vagy az ezzel kapcsolatos jogot vagy kötelezettséget (úgynevezett normatív rész), továbbá a feleknek a kollektív szerződés megkötésével, teljesítésével, megszüntetésével, jogaik gyakorlásával, kötelezettségeik teljesítésével kapcsolatos magatartását (kötelmi rész). Az Mt. 277. § (2) bekezdése szerint a kollektív szerződés – eltérő rendelkezés hiányában – a Második és a Harmadik Részben foglaltaktól eltérhet. A kollektív szerződés fő szabályként eltérhet a törvényi szabályoktól, azonban az egyes fejezetek végén felsorolja azon jogszabályhelyeket, amelyektől nem lehet eltérni, vagy csak a munkavállaló javára történő eltérésnek lehet helye. A közszférában kizárólag a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény (a továbbiakban: Kjt.) engedi meg szűk körben a kollektív tárgyalások folytatását és kollektív szerződések kötését. A közalkalmazotti szférában kollektív szerződés csak jogszabállyal ellentétben nem álló rendelkezéseket tartalmazhat. A Kjt. 2. §-a értelmében a közalkalmazotti jogviszonnyal összefüggő kérdéseket törvény, kormányrendelet, miniszteri rendelet, továbbá kollektív szerződés és közalkalmazotti szabályzat rendezi. A kollektív szerződés és a közalkalmazotti szabályzat nem lehet jogszabállyal ellentétes. Az a rendelkezés, amely e tilalomba ütközik semmis. A Kjt. 13. §-a úgy rendelkezik, hogy a közalkalmazotti jogviszony tekintetében az Mt. 277. § (1) és (2) bekezdését azzal az eltéréssel kell alkalmazni, hogy kollektív szerződés az e törvény, illetve az e törvény felhatalmazása alapján kiadott rendeletek előírásaitól akkor térhet el, ha az eltérésre ezek a jogszabályok felhatalmazást adnak. Esetenként a Kjt felhatalmazza a feleket, hogy a törvénytől eltérő tartalommal kössenek kollektív szerződést: 33.§(2) bek., 59.§ (1) bek. b) pontja, 67.§(2)-(3) bek., 74.§ (2) bek., 75.§, 77.§, 79.§.

Az Mt. az egyes fejezetek végén felsorolja azon rendelkezéseket, amelyektől a kollektív szerződéssel el lehet térni, de általában csak a munkavállaló javára. Az alábbi tárgyakban lehetséges a jogszabálytó való kollektív szerződéses eltérés: - A Kjt. 59. §-a nem zárja ki az Mt. 135. § (2) bekezdésben felsorolt, a munkaidő, pihenőidőre vonatkozó szabályoktól való eltérést a munkavállaló javára. - Az Mt. 135. (3) bekezdése is alkalmazható, amely szerint kollektív szerződés legfeljebb évi 300 óra rendkívüli munkaidőt rendelhet el. - Az Mt. 56. §-ában meghatározott, a munkavállaló vétkes kötelezettségszegés esetére kollektív szerződés vagy munkaszerződés a kötelezettségszegés súlyával arányos hátrányos jogkövetkezményeket állapíthat meg A Kjt. hatálya alatt kötött kollektív szerződések nem csak kizárólag olyan tárgyakat szabályozhatnak, amelyeket a törvény megenged, hanem olyanokat is, amelyek nincsenek törvényi vagy rendeleti szinten szabályozva. Így például a felek kollektív szerződésben szabályozhatják: az együttműködés, a konzultáció módjára vonatkozó részleteket, a szakszervezet működési feltételeinek biztosításával vagy a helyiséghasználattal összefüggő, valamint a szakszervezeti tájékoztatások közzétételének, a munkaidő-beosztás közlésének módjával, illetve a munkára képes állapot meghatározásával és ellenőrzésével kapcsolatos rendelkezéseket. A pedagógusok előmeneteli rendszeréről és a közalkalmazottak jogállásáról szóló 1992. évi XXXIII. törvény köznevelési intézményekben történő végrehajtásáról szóló 326/2013. (VIII. 30.) Korm. rendelet felhatalmazó szabályokat tartalmaz a kötött munkaidőre (17.§ (3) bek.), a rendkívüli munkavégzésre (33. §(3) bek.), az óradíjszámításra (33. §(6) bek.). A Klebelsberg Intézményfenntartó Központ fenntartása alá tartozó köznevelési intézményekben közalkalmazotti jogviszonyban foglalkoztatottakra kiterjedő, 2014. január 1jei hatállyal megkötött kollektív szerződés az önkormányzati valamint a nem állami köznevelési intézményekre nem vonatkozik. Kérem a tisztelt képviselő-testületet az előterjesztés megtárgyalására és a határozati javaslat elfogadására. HATÁROZATI JAVASLAT: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Petőfi úti Óvoda kollektív szerződése felülvizsgálatára irányuló kezdeményezéssel összefüggésben úgy határoz, hogy arról a 2014. évi önkormányzati választást követően megalakuló új Képviselő-testület hozzon döntést, tekintettel arra, hogy annak már az új önkormányzati ciklusra átnyúló költségvetési és egyéb hatásai vannak. Határidő: Felelős: Kondora István polgármester Sárvár, 2014. március 6.

/: Kondora István :/sk.

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. MEGHÍVÓ

Recommend Documents