SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3. MEGHÍVÓ

SÁRVÁR VÁROS ÖNKORMÁNYZATA KÉPVISELŐ-TESTÜLETÉNEK JOGI ÉS ÜGYRENDI BIZOTTSÁGA 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.

MEGHÍVÓ Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének Jogi és Ügyrendi Bizottsága 2014. május 08-án /csütörtök/ 14.00 órai kezdettel a Sárvári Közös Önkormányzati Hivatal I. emelet 218-as számú tárgyalótermében nyilvános ülést tart, melyre tisztelettel meghívom. Nyilvános ülés A képviselő-testület 2014. május 22-i rendes ülésének előkészítése 1. Beszámoló Sárvár város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, és az azzal kapcsolatos feladatokról. Meghívott: Fekete Géza rendőr alezredes, kapitányságvezető 2. Tájékoztató a Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2013. évi tevékenységéről. Meghívott: Kovács Levente tűzoltó alezredes, kirendeltség-vezető 3. Beszámoló Sárvár Város tűzvédelmi helyzetéről és a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2013. évi tevékenységéről. Meghívott: Pintér Richárd tűzoltóparancsnok 4. Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról és a pénzmaradvány felhasználásról. (Az előterjesztés a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság anyagai között külön állományként található.) 5. Előterjesztés a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséhez szükséges döntésekről: A) B) C) D) E) F) G)

Számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. (Az 1. sz. melléklet a Jogi és Ügyrendi Bizottság zárt anyagai között, külön állományként található.) Döntés a jegyzett tőke 3.000.000,- Ft–ra történő felemeléséről Döntés a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közművelődésről szóló 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet módosítása Közszolgáltatási szerződés jóváhagyása Az új alapító okirat elfogadása Ügyvezető igazgató felhatalmazása az eljárási feladatok intézésére

6. III. számú házi gyermekorvosi körzet ellátására vonatkozó feladat-ellátási szerződés jóváhagyása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.) Sárvár, 2014. április 29. / : Vinter István : / sk. a bizottság elnöke

1. napirendi pont Beszámoló Sárvár város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről, és az azzal kapcsolatos feladatokról.

RENDŐRKAPITÁNYSÁG SÁRVÁR 9600 Sárvár Ady E. u. 3 Pf.:30 ℡BM 03-26/44-30, városi: 06-95/523-541 BM 03-26/44-95, városi:06-95/523-558 E-mail: [email protected]

Szám: 18040/1271/3/2014. ált.

BESZÁMOLÓ Sárvár város közbiztonságának helyzetéről, a közbiztonság érdekében tett intézkedésekről és az azzal kapcsolatos feladatokról.

Tisztelt Polgármester Úr! Tisztelt Képviselő-testület ! Engedjék meg, hogy beszámoljak a 2013. évi bűnügyi, közbiztonsági és közlekedési helyzetről, értékeljem a Sárvári Rendőrkapitányság (továbbiakban: Rendőrkapitányság) munkáját, elért eredményeit. A Rendőrkapitányság személyi állománya a 2013-as évben is arra törekedett, hogy városunk magas színvonalú közrendjét, közbiztonságát megőrizze, a személy- és vagyonbiztonságot a jogkövető lakosság számára garantálja. A város, illetve vonzáskörzete turisztikai, idegenforgalmi jellegéből adódó fokozott elvárások egyértelműen meghatározták számunkra azon kihívásokat, amelyeknek meg kellett felelnünk. Prioritásként kezeltük a fentieken túlmenően a magán- és köztulajdon vagyonbiztonságát, az idősek és az egyedül élők esetében a sértetté válás minimalizálását, a frekventált területek fokozott rendőri ellenőrzését. Az elvégzett munkáknak köszönhetően nőtt a helyi lakosság biztonságérzete. Örömmel jelenthetem, hogy leszámolásos jellegű cselekmények, fegyveres rablások, pénzintézet elleni támadások, a köznyugalmat súlyosan megzavaró bűncselekmények városunkban az elmúlt évben sem történtek. A helyi kisebbség számára is biztosítottuk a nyugodt életkörülményeket, sérelmükre atrocitást nem követtek el. A helyi fokozott elvárásoknak megítélésem szerint minőségében megfeleltünk, elöljáróink tavalyi évi munkánkat kiegyensúlyozottnak, eredményesnek, jó színvonalúnak értékelték. Szakembergárdánk erőfeszítéseit az önkormányzatok előtti beszámolók során a helyi közélet szereplői pozitívan értékelték, és a jogkövető lakosságtól is hasonló visszajelzések érkeztek.

Az év során Járási Közbiztonsági Egyeztető Fórumokat tartottunk. E konzultációs jellegű rendezvényeken megfogalmazott észrevételek és közbiztonsági tárgyú javaslatok a napi munkában hasznosításra kerültek, a kölcsönös párbeszédhez elengedhetetlen személyes kapcsolatok tovább erősödtek. A napi munkavégzés során vezetőtársaim a közterületi jelenlét növelése érdekében törekedtek a megfontoltabb szolgálatszervezésre, és a rendelkezésünkre álló eszközök eredménycentrikus, célirányos és költségtakarékos felhasználására. A tavalyi évre kitűzött céljaink megvalósulását az alábbiak szerint értékelem: Munkatársaim tevékenységük során továbbra is a vagyon elleni jogsértések, és az erőszakos, garázda jellegű jogsértések megakadályozására, felderítésére fektették a legnagyobb hangsúlyt. Egyre több esetben tapasztaljuk, hogy a lakóközösségben élők jobban odafigyelnek értékeikre, a másik tulajdonára. Itt említeném meg, hogy elmúlt évben kollégáim sikeresen realizáltak egy betörői kört, akik javarészt a város területén illetve annak vonzáskörzetében tevékenykedtek. Számlájukra írható több betöréses lopás, valamint az előző években történt két rablás elkövetése is. Törekedtünk a folyamatos közterületi jelenlét megteremtésére, a főbb idegenforgalmi célterületek fokozott ellenőrzésre, a bűnös szándékkal ide érkezők kiszűrésére, a jogsértések megelőzésére. Kollégáim kellő határozottsággal, ugyanakkor a jogkövető állampolgárok vonatkozásában kulturáltan és kellő humánummal intézkedtek, állampolgári bejelentés, illetve panasz rendőri intézkedésre vonatkozóan e tekintetben nem érkezett. A közlekedésbiztonság terén sikerült a korábban elért eredményeket stabilizálni, a halálos kimenetelű balesetek tekintetében javítani. A veszélyeztetett útszakaszokra fókuszáltuk erőinket, ellenőrzéseink elsősorban a balesetek megelőzését, illetve az ittas vezetők kiszűrését szolgálták. A társhatóságokkal és az egyéb társadalmi szervezetekkel való együttműködésünket továbbra is példaértékűnek értékelem. A polgárőrséggel fenntartottuk azt a hatékony együttműködést, mely érezhetően tovább erősítette városunk közbiztonságának stabilitását. A nagyszabású helyi rendezvények biztosításában közreműködtek, jelzéseikkel és észrevételeikkel folyamatosan segítették szakembergárdánkat, elsősorban a tulajdon elleni jogsértések felderítésében. Bűn- és baleset megelőzés tekintetében kollégáim minden lehetséges fórumot igénybe vettek, ahol a lakosságot széles körben tájékoztatták az aktuális problémákról illetőleg a különböző elkövetői magatartások elleni védekezésről, a jogszabályok változásairól. Napjaink elvárásának megfelelő kulturált ügyfélfogadásra törekedtünk, ügyintézéseink során a szakszerűséget és az emberközpontúságot tekintettük prioritásnak. A tavalyi évben is minden erőnkkel azon voltunk, hogy elért eredményeinket megtartsuk, és városunk jó hírnevét a közbiztonság garantálásával is öregbítsük.

I. A közbiztonsági helyzet értékelése 1. Sárvár város bűnügyi helyzete, a bűnüldöző munka. 1.1. A regisztrált bűncselekmények számának alakulása. Rendőrkapitányságunk működési területén az ismertté vált bűncselekmények száma – ENYÜBS országos adatai alapján – a 2013. évben 747 volt, ami 3,7 %-os csökkenés az előző évihez képest. Az ismertté vált bűncselekmények 53,15 %-át, 397-et Sárvár városában követték el. 1.2. A regisztrált bűncselekmények 100 ezer lakosra vetített aránya. A Rendőrkapitányság illetékességi területén a 100 ezer lakosra vetített bűncselekmények száma a 2013. évben 1913,6, amely mutató alapján Rendőrkapitányságunk illetékességi területe megyénkben a közepesen fertőzöttek közé sorolható. Ez az arányszám hosszabb távon kiegyenlítődve állandóságot mutat. 1.3. A regisztrált vonatkozásában.

bűncselekmények

számának

alakulása

egyes

településtípusok

A Rendőrkapitányság illetékességi területén a 2013. évben elkövetett jogsértések 53,15 %-át Sárváron követték el, míg a korábbi évben ez a szám 53,18 % volt. A két érték állandóságot mutat, nagyságrendje arányban áll a városnak a járásban betöltött szerepével, a lakosság számával és az intézmények, kereskedelmi egységek és vendéglátóhelyek számarányával. Az elmúlt évben a bűncselekmények száma Sárvár városban 13 esettel kevesebb volt, mint az előző évben. A jövőre nézve is igényként jelentkezik úgy a Rendőrség, mint a lakosság részéről, hogy Sárváron a fenti számokba növekedés ne következzen be, elsődleges törekvésünk, hogy a csökkenő trendet megőrizzük. 1.4. A közterületen elkövetett, regisztrált bűncselekmények számának alakulása. A lakosság szubjektív biztonságérzetét leginkább befolyásoló közterületen elkövetett bűncselekmények száma a 2013. évben 103, míg a 2012. évben 87 volt. Ezek a számok az elmúlt öt évet tekintve 117 és 87 között mozogtak, így a növekedés nem jelez trendfordulót, de indokolja, hogy fokozottan kövessük figyelemmel a káros folyamatokat. 1.5. A város területén regisztrált kiemelt bűncselekmények számának alakulása. A bűnözés összetételében és szerkezetében lényeges változás nem történt az elmúlt időszakban. Az elkövetett bűncselekmények nagyobb részét továbbra is a vagyon elleni jogsértések teszik ki. Sárváron továbbra is a vagyon elleni cselekmények vannak többségben, aminek döntő hányadát a lopás teszi ki, amelynek száma a tárgyévben jelentősen csökkent(172-ről 150-re) A lakásbetörések száma a lopás számához hasonlóan csökkenést mutat.(27-ről 20-ra) Elmondható, hogy eme két kategória befolyásolja legfőképp a lakosság szubjektív biztonságérzetét, kollégáimmal azon vagyunk, hogy ezt a számot próbáljuk évről évre csökkenteni. Sárvár városban a rablások száma az előző évhez viszonyítva csökkenést mutat. A bázisévben két esetben, míg a 2013-as évben nem rendeltünk el nyomozást ilyen bűncselekmény miatt. A lakosságot irritáló garázda magatartások száma minimálisan ugyan, de csökkent 24-ről 23-ra. Az alkoholos befolyásoltság e cselekményeknél még mindig meghatározó szerepet játszik.

A testi sértések száma szinte stagnálást mutat (kilencről tízre emelkedett), azonban a súlyos testi sértés vonatkozásában 50%-os csökkenés mutatkozik (hatról háromra). Megemlíteném Sárvár vonatkozásában, hogy a 2013. évben, három esetben kezdeményeztünk eljárást jármű önkényes elvétele miatt. Ebből két esetben sikeresen realizáltuk a cselekmény elkövetőjét, egy helyi fiatal férfit, akinek számlájára még több vagyon elleni bűncselekmény elkövetése is felróható volt. Itt azonban nem mehetünk el amellett, hogy a fenti deliktumok esetében a sértettek hanyagsága nagyban hozzájárult ahhoz, hogy a sérelmükre elkövessék a bűncselekményeket. Mindhárom esetben megállapítást nyert, hogy a gépjárművek nyitott állapotban voltak az indító kulcsot és a gépkocsi iratait a tulajdonos a járműben hagyta, jelentősen megkönnyítve ezzel az elkövetők tevékenységét. A kábítószerrel visszaélés bűncselekmények száma stagnálást mutat. A bűnözés ezen vállfaja városunkban nem mondható jelentősnek, az még mindig egy szűk, általunk ismert fogyasztói réteghez köthető. A büntetőeljárások során lefoglalt ún. „herbál” anyag a szakértői vizsgálatok megállapításai alapján nem tartalmazott olyan mértékben kábító hatású összetevőt, amely elérte volna a hatályos normákban foglalt alapértéket. A kemény drogok vonatkozásában területünk fertőzöttsége nem számottevő. A 2013-as évben sikeresen realizáltunk egy termesztőt, aki a Rendőrkapitányság illetékességi területén található, családi házának pincéjében alakított ki termesztésre alkalmas helyet. A sikeres realizálást követően a jelentős mennyiségre tekintettel az eljárás lefolytatására a Vas Megyei Rendőr-főkapitányság rendelkezett hatáskörrel, így az ügyet átadtuk számukra. Visszaélés kábítószerrel bűncselekmény miatt (terjesztői magatartás) nem indítottunk eljárást. Fontos előrelépésként értékeljük, hogy a gyermekkorú és fiatalkorú tettesek által elkövetett deliktumok előző évekre jellemző súlyossága, brutalitása csökkent, amely pozitív irányú tendencia fenntartása a 2014. évben is prioritást élvez tevékenységünkben. 1.6. A kiemelten kezelt bűncselekmények körén kívüli fontosabb bűncselekmények áttekintése. Meg kell említeni, hogy az internet egyre szélesebb körű használatával megszaporodtak az annak segítségével elkövetett jogsértések, jellemzően csalások. A 2013-as évben sikeresen fejeztünk be egy ilyen jellegű nyomozást, amelyben az elkövető 84 esetben tévesztette meg jóhiszemű vásárlóit az ország területén. Idegenforgalmunk, lakosságunk nyugalma feltétlenül megköveteli, hogy a legveszélyeztetettebb területek folyamatos rendőri ellenőrzés alá essenek, aminek eleget is tettünk. Célunk, hogy továbbra is megakadályozzuk az utazó bűnözők térnyerését. Területünkön nincs, és eddig nem is volt jelen a szervezett bűnelkövetés. A bűncselekmények többsége az előző évekkel egyezően kisebb súlyú cselekmény.

2. A bűnüldöző munka értékelése. 2.1. A nyomozáseredményességi mutató alakulása. A 2013-as év eredményessége nem csak a tavalyi évhez képest, hanem az elmúlt öt év eredményességét vizsgálva is kiemelkedőnek mondható, 44,8 %-ról 62,1 %-ra növekedett. 2.2. A közterületen elkövetett, regisztrált bűncselekmények nyomozáseredményességi mutatója. E mutatót a közterületen elkövetett bűncselekmények nyomozása során 51,7 %-ról szintén jelentősen, 62,6 %-ra javítottuk. 2.3. Az eljárásokban regisztrált, nyomozáseredményességi mutatója.

egyes

kiemelten

kezelt

bűncselekmények

A nyomozáseredményesség a testi sértések esetében 80,95 %, kiskorú veszélyeztetése bűncselekménye tekintetében 66,67 % volt. A garázdaság miatt folytatott nyomozások 81,4 %-át eredményesen fejeztük be, önbíráskodás miatt nem folytattunk eljárást. A lopások miatt indított büntetőeljárások 33,09 %-át, míg a lakásbetörések miatt folytatott nyomozások 36,11 %-át szintén eredményesen fejeztük be. Az orgazdaság bűncselekménye esetében 87,5 %-os eredményességgel zártunk. A sértetti jogok érvényesülésére eljárásaink során kiemelt figyelmet fordítottunk. 3. A tulajdon elleni szabálysértésekkel kapcsolatos tapasztalatok, adatok. A közrendvédelmi alosztályon belül három fős szabálysértés előkészítő csoport folytatja le az eljárásokat. A lefolytatott tulajdon elleni szabálysértési eljárások túlnyomó része az ötvenezer forintot meg nem haladó kárértékű lopás, csalás és rongálás volt. A rangsorban ezeket követi a jogtalan elsajátítás, a sikkasztás és egyéb kategória. A Rendőrkapitányság a 2012. évben 200 esetben folytatott előkészítő eljárást (bolti lopáson kívül) tulajdon elleni szabálysértések elkövetése miatt. Ugyanezen szabálysértések miatt a 2013. évben összesen 187 eljárás indult. Az elkövetési magatartásokat tekintve a tulajdon elleni szabálysértések esetében szinte csak szándékos elkövetési magatartás fordult elő. A sértettek többsége felnőttkorú. Kisebb számban fordulnak elő fiatalkorúak, akiktől jellemzően mobiltelefont lopnak el. A sértettek felvilágosítást kapnak az áldozatsegítő program lehetőségeiről, továbbá átadjuk nekik a Vas Megyei Kormányhivatal Igazságügyi Szolgálata Áldozatsegítő Osztályának tájékoztatóját. A tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek 65% -a felnőttkorú férfi, 30%-a felnőttkorú nő, 5%-a pedig fiatalkorú magyar állampolgár. A fiatalkorú elkövetők száma túlreprezentált a mobiltelefon készülékek eltulajdonítása, illetve jogtalan elsajátítása esetén. A nők által elkövetett cselekmények szinte kizárólag bolti és egyéb lopások, rongálás egy esetben fordult elő, amikor a

hosszú éveken keresztül tartott harag, „jószomszédi viszony” következménye volt a szabálysértés elkövetése. Az általunk vizsgált csalás szabálysértések esetében csak férfi elkövetők kerültek felderítésre. Az „internetes vásárláshoz” kapcsolódó csalásokat üzletszerűségük miatt többnyire büntetőeljárás keretében nyomozzuk. A bolti lopások száma nem számottevő a tulajdon elleni szabálysértések körében. Mivel felelősségre vonásuk ritkán marad el, városunkban az ilyen jellegű lopások száma az elmúlt hónapokban csökkenő tendenciát mutat. A vizsgált tulajdon elleni szabálysértések többségében az eltulajdonított tárgy mobiltelefon készülék, kerékpár, élelmiszer, kozmetikum, szeszes ital. Az illetékességi területünkön élőállat lopás ez idáig nem fordult elő, termény- és növénylopás miatt néhány esetben intézkedtünk. A falopás a téli időszakhoz köthető cselekmény, számuk elenyésző volt. A tulajdon elleni szabálysértések elkövetőinek többsége vagyonnal, jövedelemmel nem vagy csak szerény mértékben rendelkező személyek, illetve olyan fiatalok, akik tetteiknek következményeit nem, vagy nem kellő mértékben (pl. jogtalan elsajátítás esetén) ismerik fel. A bolti lopások kivételével a tulajdon elleni szabálysértések felderítési eredményessége 36,61 % volt, ami a megye kapitányságai közül a legmagasabb mutatószám. Az eljárásokat hátráltató tényezők a sértetti gondatlanság, a nyomszegény helyszín, valamint az észlelésig, majd a Rendőrségre történő bejelentésig eltelt hosszú idő voltak. 4. A közlekedésbiztonsági helyzet, az abban bekövetkezett változások. A Rendőrkapitányság illetékességi területén összesen 79 személyi sérüléses közlekedési baleset történt a korábbi 65-tel szemben, a sérültek száma 106 fő, ami 2012-ben 89 fő volt. Halálos kimenetelű közlekedési baleset két esetben történt, mely során két fő vesztette életét, 2012-ben három esetben négy fő hunyt el. A súlyos balesetek száma 40, amelyben 44 fő szenvedett nyolc napon túli sérüléseket. Az előző, 2012-es évben 18 esetben 29 fő szenvedett ilyen sérülést. A könnyű sérüléssel járó balesetek száma 37, melyek során 60 fő szenvedett nyolc napon belüli sérüléseket. A 2012-es évben 44 esetben, 56 fő szenvedett könnyű sérülést. Az anyagi kárral járó esetek száma 163-ról 181-re változott. Sárvár város közigazgatási területén 2012-ben és 2013-ban nem történt halálos kimenetelű közlekedési baleset. Az értékelt időszakban 16 esetben 18 fő szenvedett személyi sérüléses közlekedési balesetet, míg 2012-ben 15 esetben 17 fő. A súlyos sérüléssel járó balesetek száma 2012-ben három esetben három főt, míg 2013-ban nyolc esetben nyolc főt érintett. Könnyű sérüléssel járó balesetet 2012-ben 12 esetben 14 fő, míg 2013-ban nyolc esetben tíz fő szenvedett. A sérülés nélküli, de anyagi kárral járó esetek száma 44-ről 57-re emelkedett. Egyértelműen behatárolható baleseti gócpontok nincsenek. A városban jellemzőek a kisebb koccanások, a súlyosabb esetek pedig a külterületeken történnek.

5. Az illegális migráció helyzete. Magyarország 2007. december 21.-i schengeni csatlakozását követően a határellenőrzés a belső határokon, így az osztrák határszakaszon is megszűnt. A Rendőrkapitányság illetékességi területe nem érintett államhatárral. Területünkön nem tapasztalható az illegális migráció jelenléte, ennek ellenére a fokozott ellenőrzési akciókban részt veszünk, ezen belül kiemelten ellenőrizzük 8-as, 84-es és 86-os főutak forgalmát. Sárvár térségében illegális migráció felfedésére nem került sor.

II. A rendőrkapitányság által a közbiztonság érdekében tett intézkedések és az azzal kapcsolatos feladatok 1. A közterületi jelenlét mértéke, a közterületek, nyilvános helyek, valamint a kiemelt idegenforgalmi területek biztonsága. A közterületen egész évben vezényléses szolgálati időrendszerben biztosítottuk a folyamatos rendőri jelenlétet, valamint a reagáló képességet. Illetékességi területünk bűnügyi és közbiztonsági szempontból veszélyeztetett településeit rendszeresen és visszatérően ellenőriztük. Amennyiben a helyi körzeti megbízott nem teljesített szolgálatot, akkor a gépkocsizó járőrrel, közlekedési járőrökkel biztosítottuk a rendőri jelenlétet. Rendszeresen értékeltük az illetékességi terület bűnügyi és közbiztonsági helyzetét és a veszélyeztetett helyek, időszakok figyelembe vételével terveztük a szolgálat szükség szerinti megerősítését, amihez hozzájárultak a körzeti megbízottak és a szolgálatparancsnokok is. Az idegenforgalmi szempontból jelentős területnek mondható Sárvár városa, Szajk és a Nickműgát, amelyek visszatérő rendőri ellenőrzések alá vonására intézkedtünk. A külföldiek és turisták által látogatott területeken a rendőri jelenlétet igyekeztünk folyamatos jelleggel fenntartani. Ezeken a helyeken több esetben kerültek szervezésre akciók, fokozott ellenőrzések, abból a célból, hogy a felbukkanó bűnözőket, bűnözői csoportokat kiszűrjük, távol tartsuk. 2. A közrendvédelmi szolgálatteljesítés gyakorlata. Területünkön a közterületek, közösségi életterek és nyilvános helyek közrendje, közbiztonsága szilárd. A közterületen az állandó rendőri jelenlét biztosított. A szolgálatot ellátó rendőri állomány intézkedési készsége és aktivitásuk színvonala az elvárásoknak és a követelményeknek megfelelő. A bejelentésekre az azonnali reagáló képesség a Rendőrkapitányság teljes illetékességi területén minden esetben biztosított volt. Az egyenruhás állomány az illetékességi területünkön 115 főt elfogott, 168 személyt előállított bűncselekmény elkövetésének gyanúja miatt, biztonsági intézkedéssel 88 embernek nyújtott segítséget. A rendőri intézkedések során lőfegyver használatra nem került sor. Az elrendelt 163 elővezetésből 92 eredményesen végrehajtásra került, 88 büntető- és 523 szabálysértési feljelentést kezdeményeztünk, 1094 fővel szemben szabtunk ki helyszíni bírságot, 99 esetben volt pozitív eredményű az alkoholszonda alkalmazása. A járőr állomány intézkedési készsége, aktivitása számadataiban hasonló az előző évhez.

Rendőreink– az alacsony átlagéletkor ellenére – jogszerűen, törvényesen intézkedtek, olyan állampolgári panasz nem fordult elő, amikor a rendőrt el kellett volna marasztalni. 3. A veszélyeztetett települések helyzetének bemutatása. Értékelésünk szerint sikeresen eleget tettünk „a közbiztonság és a közrend további erősítését elősegítő bűnügyi és rendészeti intézkedések egységes megtételére készített” intézkedési tervben előírtaknak és a schengeni övezethez tartozásból adódó kötelezettségeinknek. A fokozott közterületi ellenőrzések, amelyek végrehajtásába néhány esetben a Készenléti Rendőrség bevetési csoportjai is bevonásra kerültek, pozitívan hatottak városunk és környékének közrendjére, az itt élők biztonságérzetére. A működési területen található településeket az elvégzett közbiztonsági és bűnügyi elemzések alapján a veszélyeztetettnek nem tekinthető kategóriába soroltuk. Havonta felülvizsgáljuk döntésünket. Megállapítható, hogy Sárváron a közterületek rendje stabil, a lakosság közbiztonság érzete jó. 4. A rendezvénybiztosítások. A jelentősebb csoportokat, tömegeket vonzó rendezvények rendőri biztosítását végrehajtottuk (sitkei koncert, Simon-Júdás vásár, történelmi fesztivál). Egyetlen rendezvényen sem kellett rendbontás miatt csapaterőt igénybe venni, rendőri intézkedést kezdeményezni. E rendezvényeken egyéb vonatkozású intézkedést sem kellett foganatosítani. A fentieket befolyásolja az is, hogy a rendezvények rendjének fenntartásában magán biztonsági szolgálatok is közreműködtek. Az együttműködés velük jó színvonalú, ezt igazolja az a tény, hogy rendkívüli esemény egyik biztosítási feladat végrehajtása során sem volt. A végrehajtott biztosításokba szinte minden esetben bevontuk a polgárőrséget is. Megítélésem szerint az együttműködés konstruktív, a feladatok összehangolt végrehajtása pedig eredményes volt. A biztosítások során rendkívüli esemény nem történt. Városunk hagyományos kulturális- és sport rendezvényei az elmúlt évben is rendbontás nélkül kerültek lebonyolításra. A népszerű és kedvelt programok rendjére Rendőrkapitányságunk a polgárőr szervezettel karöltve megkülönböztetett figyelmet fordított. Kiemelendő, hogy ezen alkalmakkor a pihenő, szórakozó személyek biztonsága garantált volt. Fontosnak tartjuk, hogy mindenki jó érzésekkel és biztonságosan térhessen haza, azok a pozitív benyomások maradjanak meg, amelyek később a visszatérésre ösztönöznek. E gondolat jegyében végzett munkánkkal szolgáljuk a város turisztikai és idegenforgalmi céljait. 5. Az esetleges rendkívüli, illetve veszélyhelyzettel kapcsolatban végrehajtott rendőri feladatok. Védelmi-igazgatási feladatainkat a helyi Katasztrófavédelmi Kirendeltséggel és a Járási Hivatallal egyeztetve láttuk el. Kiemelt feladatként jelentkezett az év elején kialakult rendkívüli időjárás következménye miatt adódott tevékenység végrehajtása, melyet jó szinten kezeltük. Segítettük a hófúvásokban elakadt járművek mentését, a járhatatlanná vált útszakaszok zárását, a kamion forgalomkorlátozást, a forgalom irányítását. A Rába megemelkedő vízszintje miatt biztonsági intézkedéseket és forgalomkorlátozást hajtottunk végre. 6. A körzeti megbízotti státuszok feltöltöttsége és tevékenységük értékelése.

Városunkban a három körzeti megbízotti státusz feltöltött. A lakosság részéről panasz, elmarasztaló bejelentés nem érkezett munkájukkal kapcsolatban. Megítélésünk szerint a kialakított kapcsolatok jól működnek. A körzeti megbízottak napi kapcsolatban vannak a helyi önkormányzat képviselőivel és a különféle társadalmi szervezetekkel, polgárőrökkel. Területüket, az ott lakókat, a gazdasági tevékenységet folytatókat, az iskolákat, az intézményeket ismerik, problémáikat kezelik, velük együttműködnek. A Rendőrkapitányságon a több éve kialakult gyakorlatnak megfelelően a körzeti megbízottak (20 fő) rendszeresen végeznek nyomozati tevékenységet. A közrendvédelmi ügyforgalmi statisztika adatai szerint 167 ismeretlen tettes ellen indított ügyet fejeztek be, amelyből 88 az eredményesen felderített, így a felderítési eredményességük 52,7 %os. Ez 3,3 %-os emelkedést mutat az előző évihez képest. 7. Az ügyeleti tevékenység, a tevékenység-irányítási központ működése. Az ügyeletes tiszthelyettesi beosztások állománytábla szerint 2013. február 01-jével megszűntetésre kerültek, helyette a Rendőrkapitányságon a szolgálatirányító parancsnoki rendszer került bevezetésre. Alárendeltségükbe tartoznak a Rendőrkapitányság körzeti megbízottjai, járőrei, hivatali munkaidőn kívül a bűnügyi készenlétet ellátók. Az ügyeleti tevékenységet a megyében a Tevékenység Irányító Központ vette át, közvetlen kapcsolatot tartva a szolgálatirányítókkal. A Rendőrség időszerű reagáló képessége maradéktalanul biztosított volt. A szolgálatirányító parancsnokok irányítói, beszámoltatási és ellenőrzési tevékenységének színvonalát folyamatosan javítottuk, normaismeretüket fejlesztettük, a gyakorlati tapasztalatokat napi munkájuk során hasznosították. Jelentési kötelezettségeiknek eleget tettek. Az információáramlásban további minőségi javulásra van szükség. Tartós távollét esetén helyettesítésük szakmailag tapasztalt kollégával megoldott. 8. Az igazgatásrendészeti tevékenység. A szakterület rendészeti és hatósági feladatkört lát el. Hatósági feladataikat az elmúlt évben az előírt határidőre, törvényesen és állampolgári panaszmentesen látták el. A vizsgált évben hatóságunkhoz 599 szabálysértési feljelentés érkezett. A tárgyévben 599 iktatott szabálysértési ügyből 560 esetben összesen 11.589.000 Ft pénzbírság lett kiszabva. Az 560 személyből 172 fő sárvári lakossal szemben hoztunk elmarasztaló döntést. A bírságok kiszabásánál a hatóságunk elsődlegesen az eljárás alá vont személyek személyi körülményeire, az elkövetett szabálysértés tárgyi súlyára, gyakoriságára, elszaporodottságára, valamint az adott térségben kialakult életkörülmények (munkanélküliség) okozta megélhetési problémákra is figyelemmel volt. A közlekedési szabályszegőkkel szemben összesen 43 esetben 190 bűntető pontot szabtunk ki. A szabálysértési feljelentések számában ugyan - a szabálysértési tényállások csökkenésével arányos - visszaesés tapasztalható, azonban ennek ellenére az igazgatásrendészeti szolgálati ág feladatai nem csökkentek, mivel jelentős adminisztrációs terhet jelent a helyszíni bírságok végrehajtása, amely a tavalyi évhez (196) képest több mint duplájára (416) emelkedett. A leggyakoribb szabályszegések a közúti közlekedés szabályainak kisebb fokú megsértése, az engedély nélküli vezetés, és a közúti közlekedés rendjének megzavarása, valamint az érvénytelen hatósági engedéllyel vagy jelzéssel való közlekedés voltak.

Lőfegyver ügyintézés címén 119 fő jelent meg az elmúlt évben a Rendőrkapitányságon. Személy- és vagyonvédelmi, valamint magánnyomozói tevékenység engedélyezése 2013-ban 55 volt összesen. 9. A bűn- és baleset-megelőzés. 9.1. A bűnmegelőzési tevékenység helyzete, folyamatban lévő programjai. Az elmúlt évben is folytattuk a kialakult gyakorlat szerint a felvilágosító, megelőző tevékenységünket, amelynek hatása pozitív volt. E feladatunknak önkormányzati-, kistérségi üléseken, lakossági fórumokon, különböző rendezvényeken, „klubokban” és a tanintézetekben tettünk eleget. A közterületeken és szórakozóhelyeken elsősorban megelőzési céllal ellenőrzéseket szervezünk. Bűnmegelőzési programjainkat tovább folytattuk. 9.2. Gyermek- és ifjúságvédelmi tevékenység értékelése. Az illetékességi területen működő gyermekjóléti szolgálatokkal a kapcsolatunk jó, jelzéssel élnek, ha bűncselekményre utaló jeleket találnak családlátogatás alkalmával, a rendelkezésükre álló információkat közlik velünk. Az eljárás alá vont gyermek és fiatalkorú személyekről tájékoztatjuk a szolgálatot, gyermekkorú elkövető esetén nyomozást megszüntető vagy elutasító határozatot küldünk részükre a szükséges további intézkedések megtétele céljából. A kiskorúak eltűnését kiemelten kezeltük. A tárgyévben 20 kiskorú személy eltűntkénti körözését rendeltük el összesen 55 alkalommal. Ezek nagy része – 54 eset – a Vas Megyei Területi Gyermekvédelmi Szakszolgálat Ikervári Gyermekotthonból történő engedély nélküli eltávozások miatt történt. Az intézetből tíz személy többször is engedély nélkül távozott, ezért esetükben újbóli körözéseket kellett elrendelnünk. Családból eltűnt kiskorú személyt egy esetben köröztünk. Az eltűnt személyek általában pár napon belül előkerülnek. Meghallgatásuk alkalmával arra hivatkoznak, hogy az intézeti normákhoz nem tudnak alkalmazkodni, és visszamennek abba a családba, ahonnan nevelési szempontból az illetékes gyámhatóság kiemelte őket. 9.3. A családon belüli erőszak helyzete, áldozatvédelem. A 2013. évben 18 esetben került sor jelzés küldésére a területileg illetékes gyermekjóléti szolgálat felé családon belüli erőszak elkövetésének gyanúja miatt. Az illetékes családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatokkal a Rendőrkapitányság jó kapcsolatot ápol, a folytatott eljárásokhoz a kért adatszolgáltatást, megkeresésekre a választ, az eljáráshoz szükséges releváns - a szolgálatok rendelkezésére álló - dokumentumokat haladéktalanul megkapjuk. A szükséges esetekben – a törvényi előírásoknak megfelelően – a Rendőrkapitányság a tájékoztatási kötelezettségének eleget tesz a családsegítő, illetve gyermekjóléti szolgálatok felé. A családon belüli erőszak elkövetésének gyanúja esetén az intézkedő állomány a hatályos jogszabályi előírásoknak megfelelően, törvényszerűen, elfogulatlanul és pártatlanul intézkedik. Indokolt esetben - a törvényi feltételek fennállása esetén - a bántalmazó előállítására, őrizetbe vételére sor került, továbbá a távoltartás kezdeményezésekor hatóságunk a szükséges intézkedéseket megtette.

A bűncselekmények áldozatainak a szükséges áldozatvédelmi segítséget biztosítottuk, az igénybe vehető áldozatsegítő szolgáltatásokról, azok igénybevételének módjáról, valamint a segítő szervezetek elérhetőségeiről a szükséges tájékoztatást megadtuk. Kiskorú veszélyeztetése bűncselekmény gyanúja esetén folytatott eljárás során minden esetben előterjesztést tettünk az érintett családban élő gyermekkorú személyek nyomozási bíró által történő kihallgatására. Az ideiglenes megelőző távoltartás elrendelésének és ügyintézésének gyakorlata kialakult a Rendőrkapitányságon. A határozatok meghozatala minden esetben megfelelő mérlegelést követően történik. Ideiglenes megelőző távoltartás elrendelése tíz alkalommal lett foganatosítva. Nem törekedtünk arra, hogy mindenáron alkalmazzuk ezt a jogintézményt, csak azokban az esetekben, amikor nem látszott más megoldás eredményesnek. A távoltartás szabályai megszegésére három esetben került sor, amelyre tekintettel az elkövető őrizetbe lett véve és gyorsított eljárás keretében pénzbírságot ítélt meg a bíróság. 9.4. A kábítószer prevenció helyzete. Osztályfőnöki óra keretében előadások tartására került sor az általános, illetve középfokú tanintézetekben a kábítószerrel kapcsolatos bűncselekményekről a Vas Megyei Rendőrfőkapitányság Bűnmegelőzési Osztálya által. 9.5. A baleset-megelőzési tevékenység, a városi baleset-megelőzési bizottság tevékenységének és programjainak bemutatása. Munkatervünknek megfelelően egész évben folyamatos közlekedésbiztonsági nevelő tevékenységet folytattunk Sok rendezvényen vettünk részt, illetve több közlekedésbiztonsági akciót tartottunk. A Sárváron megrendezésre került katasztrófavédelmi vetélkedőn a versenyző csapatok kerékpáros ügyességi pályán és KRESZ teszt kitöltésével mutatták meg elméleti és gyakorlati tudásukat. A nyári időszakban rendszeresen vettünk részt a nyári gyermektáborok programjaiban Rábapatyon, Gércén, és Répcelakon ahol a résztvevőknek közlekedésbiztonsági előadást és játékos versenyeket szerveztünk. Az őszi hónapokban a Rendőrkapitányság illetékességi területén lévő általános iskolákban „KÖZLEKEDJ OKOSAN” elnevezésű kampányunk keretében előadásokat tartottunk. Az előadások során célunk volt a gyermek hallgatóság körében a közlekedési szabályok megismertetése, illetve a szabályok betartásának fontosságára történő figyelemfelhívás. Szeptemberben a Gárdonyi Géza Általános Iskola és a Városi Baleset-megelőzési Bizottság közösen kerékpártúrát szervezett Sárvár – Rábasömjén – Ölbő útvonalon. Ennek során a gyakorlatban hívtuk fel a figyelmet a lakott területen belüli és kívüli kerékpáros közlekedés szabályaira, majd ezt követően a Horgász-tó területén kerékpáros ügyességi versenyt szerveztünk a részükre

A fent említett iskolában november hónapban az intézmény által szervezett egészségnapon vettünk részt. A „Látni és látszani” kampány keretében szóróanyagot osztottunk a kerékpárosoknak és felhívtuk a figyelmüket a láthatósági mellény viselésének fontosságára, illetve az ittas kerékpározás veszélyeire és következményeire. Sárvár város tekintetében meghatározó, a kerékpáros és a motorkerékpáros közlekedés, ezért ezen a területen is kiemelt feladatunk volt a balesetmegelőző tevékenység. Rendszeresen részt vettünk a motoros találkozókon, ahol az e célra készített propagandaanyagot terjesztettük a célközönség körében. A közúti ellenőrzések és akciók során többféle szórólapot osztottunk, amelyek a közlekedésben részt vevők figyelmét felhívták az évszakok sajátosságainak megfelelő közlekedési magatartások és szabályok betartására. 9.6.„Az Iskola Rendőre” program értékelése. Korábbi időszakban kialakításra került „Az Iskola Rendőre” program, melyet az értékelt időszakban is sikeresen folytattunk. A programban „az iskola rendőre” feladatokat főként a körzeti megbízottak látják el. Az intézmények igazgatóival, tanáraival személyes kapcsolatban vannak, ismerik elérhetőségeiket. Az iskolarendőrök még a tanév megkezdése előtt felvették a kapcsolatot az oktatási intézmények vezetőivel és tájékoztatják őket a program folytatásáról. Ellenőrizték az iskolákban kihelyezett plakátok állapotát, valamint új, aktualizált plakátok kihelyezésére is intézkedtek. A programban résztvevő rendőrök szeptember, október hónapokban osztályfőnöki órákon előadást tartottak a tanulóknak közlekedési és bűnmegelőzési témakörökben, továbbá segítséget nyújtottak a baleset- és bűnmegelőzés érdekében kiadott nyomtatványok, közlemények terjesztésében, valamint részt vettek a KRESZ illetve a DADA oktatásban. Az iskola rendőrei a tanév első hónapjaiban a polgárőrökkel a napi oktatás kezdetének és befejezésének időszakában segítik a biztonságos közlekedést és a szabálytalankodók kiszűrését. A tanév kezdet előtt megvizsgáltuk az iskolák bejáratainál lévő védőkorlátok, a közelben lévő kijelölt gyalogos-átkelőhelyek, a közúti veszélyt jelző táblák állapotát. Kiemelt figyelmet fordítottunk a kijelölt gyalogos-átkelőhelyek és azok közvetlen közelében található közúti jelzések láthatóságára, ennek érdekében együttműködtünk a közutak kezelőivel. Az iskolarendőrök és az iskolák illetve a szülői munkaközösségek, és tanárok között a kapcsolattartás folyamatos.

10. Együttműködés. Illetékességi területünkön 11 polgárőr egyesülettel van együttműködési megállapodásunk, köztük a Sárvár Város Polgárőr Egyesülettel is. (További egyesületek település szerint: Répcelak, Ikervár, Rábapaty, Gérce, Hosszúpereszteg, Vásárosmiske, Megyehíd, Vasegerszeg, Vámoscsalád, Uraiújfalu).

A tapasztalataink alapján a közterületi szolgálatot kellő számban látják el, a jelenlétükkel nagyban segítik a bűnmegelőzési feladataink végrehajtását. Nagy segítséget nyújtanak a különböző rendezvények biztosításában, amelyeket nélkülük csak nagy nehézségek árán tudnánk szakszerűen végrehajtani. Az ilyen esetekben mindenkor számíthatunk rájuk. A polgárőr egyesületek együttműködését a Rendőrséggel kiemelten jónak értékeljük, a közös szolgálatellátások gyakorisága megfelel az elvárásoknak. A hatósági jogkörrel felruházott szervekkel, döntő részt központilag kötött együttműködési megállapodások alapján végeztük munkánkat, az azokban meghatározottak teljesítése is hozzájárult a közrend biztosításához és annak pozitív megítéléséhez. Kiemelésre érdemes az elsősorban preventív jellegű ellenőrzés a közterület-felügyelőkkel, az erdészeti, munkavédelmi, természetvédelmi és más szakhatósági szervek munkatársaival. Álláspontunk szerint ezen együttműködési lehetőségekben még a továbbiakban kihasználható tartalékok vannak. A közbiztonság és a közrend fenntartásáért végzett munkához konstruktívan és eredményesen járultak hozzá a járási, önkormányzati vezetők és képviselők, szakbizottságok, az önkormányzat szakhatóságai, valamint a katasztrófavédelem munkatársai. Polgármester Úrral rendszeresen értékeltük a város közrendjét, a felmerülő igényeket, melyek alapján a szükséges döntéseket és intézkedéseket megtettük. Segítette a biztonság fenntartását a Sárvári Többcélú Kistérségi Társulás tagjainak közreműködésével végzett együttműködés is. A közbiztonsági fórumon tájékoztatást adtunk munkánkról, a közrend állapotáról, annak alakulásáról. Meghallgattuk a véleményeket és kéréseket, azokat figyelembe vettük a rendőri tevékenység tervezésekor. A lakosság, az önkormányzat és a képviselőtestület tagjainak bejelentéseit és észrevételeit munkánk során minden esetben a konstruktivitást előtérbe helyezve figyelembe vettük, a szükségessé váló reagálásaink nem maradtak el. A Sárvári Cigány Kisebbségi Önkormányzattal szükség szerint végzünk egyeztetést az aktuálisan felmerülő kérdések megoldása céljából. Álláspontunk szerint a kommunikáció konstruktív, segíti a hétköznapok problémáinak kezelését. A megállapodásunkban foglaltak keretei között együttműködtünk a Sárvári Horgász Egyesülettel a természeti értékek és épített vagyontárgyak védelme és az ifjúság e szellemben történő nevelése, továbbá a szabadidős tevékenységet végzők biztonságának szavatolása céljából. A ügyészséggel és a bírósággal napi, kiváló munkakapcsolatban állunk.

III. Összegzés, kitűzött feladatok a következő időszakra. A fent ismertetett adatok alapján a 2013. évi tevékenységünket jó szintűnek, törvényesnek értékelem. Az idei évre vonatkozóan szakmai célkitűzésként az alábbi kiemelt feladatokat határoztam meg a Rendőrkapitányság személyi állományának: Az idei évi országgyűlési, Európai parlamenti és az önkormányzati választásokból adódó rendőri feladatok szakszerű ellátása. A vagyon- és személy elleni bűncselekmények számának további visszaszorítása, a felderítési eredményesség szinten tartása, a betöréses lopások esetében azok további javítása.

A közlekedésbiztonság területén a balesetek számának csökkentése mellett a baleset- megelőzési tevékenység hatékonyságának javítása. (ittas járművezetők és a gyorshajtók fokozott kiszűrése, biztonsági öv használat ellenőrzése) A közterületi állomány tevékenységének további minőségi javítása, a kultúrált intézkedés, szolgáltató jelleg erősítése, az ide érkező vendégek problémáinak kezelése. Tisztelt Képviselő-testület, Tisztelt Polgármester Úr! Megköszönve Sárvár Város Önkormányzatának, képviselőinek, az intézmények vezetőinek, együttműködőinknek, és kiemelten a város Polgárőr Egyesületének az év során végzett támogató tevékenységét, kérem, hogy a 2013. évről szóló rendőrségi beszámolót vitassa meg, s azt fogadja el.

Sárvár, 2014. április 23.

Fekete Géza r. alezredes kapitányságvezető

1/1.sz. melléklet

RENDŐRI ELJÁRÁSBAN REGISZTRÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMA ELKÖVETÉS HELYE SZERINT 2009-2013. ÉVI ENyÜBS ADATOK ALAPJÁN

Év

Sárvár város

Sárvár Rk. illetékességi területe

2009. 2010. 2011. 2012. 2013.

399 388 452 410 397

688 841 838 771 747

1/2. sz. melléklet

ISMERTTÉ VÁLT BŰNCSELEKMÉNYEK SZÁMÁNAK ALAKULÁSA A KIEMELT BŰNCSELEKMÉNY KATEGÓRIÁKBAN

Megnevezés Összesen:

Emberölés Ebből: befejezett szándékos emberölés emberölés kísérlete Testi sértés Ebből: súlyos testi sértés

2012

2013

Arány%

225

194

-13,8%

0

0

-

0

0

-

0

0

-

9

10

11,1%

6

3

-50%

halált okozó szándékos súlyos testi sértés Kiskorú veszélyeztetése Embercsempészés Garázdaság Önbíráskodás Visszaélés kábítószerrel (terjesztői magatartás tekintetében)

Lopás Ebből: Személygépkocsi lopás Zárt gépjármű feltörés Lakásbetörés Rablás Kifosztás Zsarolás Rongálás Orgazdaság Jármű önkényes elvétele

0

0

-

6

0

-

0

0

-

24

23

-4,2%

1

0

-

0

0

-

172

150

-12,8%

3

1

-66,6%

2

1

-50%

27

20

-25,9%

2

0

-

2

0

-

4

0

-

5

7

40%

0

1

-

0

3

-

2. sz. melléklet

RENDÉSZETI OSZTÁLY INTÉZKEDÉSEI

2009. év

2010.év

2011.év

2012. év

2013.év

Büntető feljelentés

79

102

108

100

88

Szabálysértési feljelentés

609

648

724

684

523

SK.tulajdon ell.szabs.

100

59

73

93

83

Helyszínbírság – fő - Ft

1669 9.521.000

1317 9.725.000

984 6.659.000

960 8.041.000

1094 13.359.000

Elfogás

73

99

98

95

115

ebből:- körözés

28

30

32

28

21

- bcs elkövetése

40

66

65

67

93

Előállítás

193

190

218

241

168

Elővezetés

32

36

42

37

163 92

Biztonsági intézkedés

62

85

61

89

88

Balesethelyszínén . int. Szolgálatvezénylés/ közter. - Eset - Fő - Óra Bűnügyi tevékenység - Nyomozás elrendelés - Nyomozás befejezés - Ism. tetteses bef. - Eredményes - Feld.eredményes %

87

68

72

55

50

2873 5814 50798

2884 5261 51817

2926 5738 53352

3020 5964 56693

2680 4848 46129

282 241 223 104 46,6

322 284 260 112 43,1

278 261 251 131 52,2

265 262 245 121 49,4

197 184 167 88 52,7

Bíróság elé állítás

10

10

10

10

14

Bü. jelzések Szonda alkalmazás: - pozitív:

240 3327 101

205 3118 80

203 2852 101

187 2335 90

121 1434 99

3/1.sz. melléklet

SZEMÉLYI SÉRÜLÉSES KÖZLEKEDÉSI BALESETEK ALAKULÁSA AZ OKOZÓK FÜGGVÉNYÉBEN (2013)

Okozók személygépkocsi tehergépkocsi motorkerékpár kerékpár segédmotor-kerékpár autóbusz gyalogos egyéb jármű Összesen:

Sárvár város 11 1 0 2 1 0 0 1 16

A SÉRÜLÉSES BALESETEK IDŐBELI MEGOSZLÁSA

Időszakok 06-12 óráig 12-22 óráig 22-06 óráig Összesen:

Sárvár város területén 6 10 0 16

3/2.sz.melléklet

SÁRVÁR VÁROS BELTERÜLETÉN ÉS KÖRNYÉKÉN TÖRTÉNT SÉRÜLÉSES BALESETEK ALAKULÁSA

Balesetek alakulása -Halálos eset Fő -Súlyos sérüléses eset Fő -Könnyű sérüléses eset Fő Összesen eset Fő

2009. év 5 5 25 30 53 94 83 129

2010. év 4 5 21 27 37 60 62 92

I.-XII. hó 2011.év 2012. év 3 3 3 4 25 18 30 29 47 44 81 56 75 65 114 89

2013.év 2 2 40 44 37 60 79 106

2013. JANUÁR 1.- 2013. DECEMER 31. KÖZÖTT TÖRTÉNT SÉRÜLÉSES BALESETEKET ELŐIDÉZŐ OKOK

Okok Haladás az úton KRESZ 25.§. Figyelmetlen vezetés KRESZ 3.§ 1. c Elsőbbség KRESZ 28.§ Kanyarodás, hátramenet KRESZ 31.§., 33.§ Előzés KRESZ 34§,35§ Gyalogosokkal szembeni magatartás KRESZ 43.§ Követési távolság KRESZ 27.§ 1. Egyéb: KRESZ 40.§. (7) KRESZ 4.§.(1) b. KRESZ 21.§ KRESZ 29.§

Összesen:

Sárvár város Területén 1 3 7 1 0 0 0

4

16

2. napirendi pont Tájékoztató a Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2013. évi tevékenységéről.

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Kirendeltségvezető H-9600 Sárvár, Batthyány u.65. Telefon: (06)95/521-170 Fax: (06)95/521-172 E-mail: [email protected]

Szám: 18.2/6-34/2014/ÁLTS.

TÁJÉKOZTATÓ a Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség 2013. évi tevékenységéről és a katasztrófavédelmet érintő aktualitásokról (Előterjesztés a települési önkormányzat képviselő-testületének ülésére)

Előterjesztő: Kovács Levente s.k. tűzoltó alezredes tűzoltósági tanácsos kirendeltségvezető

I. Bevezetés: Az 1996.évi XXXI. tv. 30.§ (5) bekezdése a tűzoltóparancsnok számára teremt jogszabályi hátteret arra, hogy beszámoljon a települési önkormányzat képviselő testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokról. A Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka beszámolójának tájékoztatómmal párhuzamosan eleget tesz. A Kormány a hivatásos katasztrófavédelmi szerv helyi szerveiként a katasztrófavédelmi kirendeltséget jelölte ki (234/2011.(XI.10.) Korm. Rendelet 4.§ (1) ). A hivatásos tűzoltóparancsnokságok a kirendeltségek alárendeltségében működnek. A kirendeltségvezetőt jogszabály nem kötelezi beszámolásra, de fontosnak tartom, hogy a település képviselőtestülete és rajta keresztül a város lakossága ismerje meg feladatrendszerünket és működésünket. II. Szervezet- és feladatrendszer: A katasztrófavédelem szervezeti struktúrája három pillérre épül, ezek a tűzvédelem, a polgári védelem és az iparbiztonság. A tűzvédelmi célok elérése érdekében a tűzesetek megelőzését, a tűzoltási- és műszaki mentési tevékenységek lefolytatását illetve felügyeletét és a tűzvizsgálatok lefolytatását valósítjuk meg. A polgári védelmi szakterület alapfeladata a lakosságvédelem, az életet és a létfenntartáshoz szükséges anyagi javakat veszélyeztető hatások elhárítása, továbbá ennek érdekében szervező, felkészítő és tervező munka. Az iparbiztonsági szakterület a veszélyes üzemek felügyeletére, a veszélyes áruk szállításának ellenőrzésére, a kritikus infrastruktúrák védelmére és a nukleáris baleset-elhárításra terjed ki. A szervezeti struktúra helyi szintű leképezéseként tűzoltósági, polgári védelmi és iparbiztonsági felügyelők képviselik a szakmát a sárvári kirendeltségen is. Nagyon fontos szegmens még a katasztrófavédelmi hatósági osztály, amely a hatósági-szakhatósági feladatokat látja el. Kormányrendelet a sárvári kirendeltséget, mint I. fokú hatóságot illetve szakhatóságot 70 településre kiterjedően hatalmazta fel illetékességgel. Ez a sárvári és celldömölki járás egészét foglalja magába. A kirendeltség közvetlen alárendeltségében elsősorban tűzoltási- és műszaki mentési feladatokat lát el a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság, mely 87 településre kiterjedő működési területtel rendelkezik. A helyi hivatásos katasztrófavédelmi szervek szakmai felügyeletet látnak el a kirendeltség illetékességi területén székhellyel rendelkező önkormányzati tűzoltóparancsnokságok (Celldömölk, Répcelak) és az együttműködési megállapodással rendelkező önkéntes tűzoltó egyesületek felett. III. Kiemelt feladatok és megvalósulásuk a 2013. évben: Hatósági-, szakhatósági feladatok Alapelvünk egy erős, kiszámítható hatóság működtetése. E cél eléréséhez a jogszabályok folyamatosan bővülő, biztos alapot szolgáltatnak. A katasztrófavédelmi hatósági osztály integrált hatósági munkát végez. A kirendeltség hatásköre szerteágazó, több mint harminc tárgykörben folytatunk le hatósági eljárásokat illetve működünk közre szakhatóságként. Megkezdődött azon I. fokú katasztrófavédelmi hatósági eljárások helyi szervekhez történő telepítése is, amelyeket korábban országos, vagy területi szervek folytattak le. A tűzvizsgálati eljárások lefolytatásával kapcsolatos jogkör, a kéményseprő-ipari hatósági feladatok új feladatként jelentkeztek. A veszélyes áruk szállításával kapcsolatos jogkörök közül a vasúti szállítás ellenőrzése helyi szintre került, a közúti szállítás esetében tervek szerint rövidesen telepítésre kerül, jelenleg csak az

ellenőrzésekben veszünk részt. Talán túlzás nélkül állítható, hogy a katasztrófavédelem már csúcshatóságnak tekinthető. Supervisori jogkörben már most is több olyan ellenőrzést folytatunk le, amely más hatóságok bevonásával jár és ezen eljárásokban a koordinálás a mi feladatunk. A 2013. év során a legjellemzőbb hatósági ügyek továbbra is a hatósági ellenőrzések és a bírság eljárások voltak. Az új hatásköröknek köszönhetően azonban jelentős számú tűzvizsgálat került lefolytatásra, égéstermék-elvezetők üzemeltetését tiltottuk meg, illetve engedélyeztük és készítettünk határozatokat a veszélyes áruk vasúti szállításával kapcsolatban is. Ezen felül jelentkeztek eltérési engedélyezési, tűzvédelmi kötelezési ügyek, kiadásra került 32 db hatósági bizonyítvány is. Az osztály által koordinált ellenőrzések között kiemelt területek voltak a középmagas lakóépületek, a tűzoltó készülék javító műhelyek, az iskolák, gumi lerakatok, szabadtéri rendezvények, terményszárító berendezések, hulladék lerakók tűzvédelmi ellenőrzései, a tűzoltó technikai termék és építési termék forgalmazók piacfelügyeleti ellenőrzése. A hatósági feladatok ellátása a kirendeltség és a tűzoltóparancsnokság személyi állományának magas szintű együttműködésével valósult meg. 2013. évben összesen 415 hatósági ellenőrzést hajtottunk végre tűzvédelmi, polgári védelmi és iparbiztonsági szakterületen. Az eljárások eredményeképpen 52 hatósági felhívás került kiadásra, 14 esetben a tapasztalt hiányosságok miatt tűzvédelmi bírság, 3 esetben RID bírság kiszabására került sor, összesen 5.120.000,- Ft értékben. Egy alkalommal iratbemutatási kötelezettség elmulasztása miatt eljárási bírságot szabtunk ki. Az ellenőrzéseken tapasztalt hiányosságok felszámolását folyamatosan nyomon követjük, iratbemutatásra hívjuk fel az ügyfelet és utóellenőrzési eljárást folytattunk le. Tapasztalataink alapján a hiányosságokat felszámolták. Egy ügyfél esetében tapasztaltunk visszatérő hiányosságot, nála azonban két egymást követő utóellenőrzésen is. Vele szemben mindkét alkalommal tűzvédelmi bírságot szabtunk ki. Tűzjelző berendezés létesítési- és használatbavételi engedély határozatot kétszer annyit adtunk ki, mint előző évben. A létesítési engedélyezési eljárásokat megelőzően minden esetben egyeztetést folytattunk le. Az engedélyezési eljárások során megköveteltük, a jogszabályoknak és szakmai érdekeknek megfelelő tervezést, kivitelezést. A január 1-én telepített új hatáskör alapján 11 db tűzvizsgálati eljárást indítottunk. A vizsgálatok eredményeiként megállapítottuk, hogy a tűzesetek 40 %-ban szándékos tűzokozás, 30 %-ban műszaki meghibásodás miatt keletkeztek. Az esetek 30 %-ában egyértelműen nem volt bizonyítható a keletkezési ok. Az év során égéstermék-elvezetők üzemeltetését 8 esetben tiltottuk meg. 4 ingatlanon már igazolták a hiba kijavítását, így itt a használatot engedélyező határozat is kiadásra került. Az osztály állománya az egyéb hatósági ügyek intézése során is a jogszabályok és belső normák előírásai alapján, az ügyintézési határidőket betartva járt el. 2013. évben 480 db ilyen üggyel foglalkozott az osztály. Ez 88 %-os emelkedés a 2012. évhez viszonyítva. A fenti hatósági ügyekből 109 esetben volt szükség alakszerű hatósági döntés meghozatalára. Szakhatóságként leggyakrabban építéshatósági eljárásokban működtünk közre. Elutasító állásfoglalást nem kellett kiadnunk, azonban a hiánypótlás kérése, illetve a feltételekkel való hozzájárulás lehetőségével több esetben éltünk. Használatbavételi engedélyezési eljárásokban gyakran előfordult, hogy az ügyfelek a szükséges dokumentációval az eljárás megindításakor még nem rendelkeztek. Ezekben az esetekben hiánypótlási felhívásokat adtunk ki. Az építéshatósági eljárások szakhatósági állásfoglalásai az év második felére már kizárólag az építésügyi hatósági engedélyezési eljárásokat támogató elektronikus dokumentációs rendszer (ÉTDR) elektronikus felületén kerültek kiadásra. A nyomvonal jellegű építmények szakhatósági eljárásai, az üzlet működési engedélyhez, speciális építményfajtákhoz és rendezvénytartási engedélyekhez kiadott szakhatósági állásfoglalások száma is jelentős volt. Továbbra is nagy ügyiratmennyiséget generáltak a bejelentés köteles kereskedelmi, és ipari tevékenységek ügyei. A beérkezett iratok vizsgálata után ezek közül 12 esetben volt szükség ellenőrzés lefolytatására. Az ellenőrzéseket követően minden esetben az előírt határidőn belül értesítettük a jegyzőt az ellenőrzés eredményéről.

A vizsgált időszakban 514 szakhatósági üggyel foglalkoztunk, a kiadott szakhatósági állásfoglalások száma 144 volt.

Tűzoltási-, műszaki mentési feladatok A feladatokat a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság látja el. Tevékenységét a tűzoltóparancsnok beszámolójában ismerteti.

Polgári védelmi feladatok A polgári védelmi feladatok végrehajtásában a tervezési, a felkészítési és az operatív feladatok is kiemelt szerepet kaptak az elmúlt évben. A kirendeltség illetékességi területén a kockázat alapú besorolás alapján 4 település I-es, 23 település II-es, 43 település III-as katasztrófavédelmi osztályba van sorolva. A kirendeltség egyik legfontosabb feladata volt mind a 70 településen a veszély elhárítási tervezés során a polgármesterek segítése. Kiemelten kezeltük az árvízzel veszélyeztetett települések kitelepítési – befogadási terveinek elkészítését, amely 14 települést érintett. A veszélyeztetett települések vonatkozásában erőforrásátcsoportosítási terv készült, mely a településekre nevesíti a szükség esetén biztosítandó személyi és tárgyi feltételeket. A tervet a felelős hivatásos katasztrófavédelmi tisztek megismerték, a kapcsolatot a településekkel és az érintett szervezetekkel felvették. Részt vettünk az ÉDUVÍZIG négy települést érintő továbbá a NYUDUVÍZIG Sárvár várost védő árvízvédelmi műveinek bejárásán is. A kiemelt kockázati helyszíneken a csapadékvíz elvezető rendszerek szemléit is megtartottuk, azonnali intézkedés kiadására nem került sor, javaslatokat fogalmaztunk meg. Elvégeztük az ártéri erdők felmérését az erdőgazdálkodást folytató gazdálkodó szervezetekkel együttműködve. Végrehajtottuk Ostffyasszonyfán az árvizek és helyi vízkárok kártételeinek csökkentése érdekében szervezett felkészítést, melyen 26 fő vett részt. A megelőzés jegyében a szakterületi állomány részt vett a társszervekkel közösen végrehajtott supervisori ellenőrzések végrehajtásában, elvégeztük a földtani kockázati helyszínek, a téli veszélyes helyek és a melegedőhelyek szemléjét is. Elkészítettük a kiemelt szociális és egészségügyi intézmények kimenekítési és elhelyezési terveit is. A tervezési munka 9 olyan intézményt érintett, ahol kiemelten sok az idős, magatehetetlen, vagy szellemileg fogyatékos személy. A Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság és helyi szerveinek 2013. évi stratégiai feladata a járási önkéntes mentőcsoportok megalakítása volt. A járási mentőcsoportok megalakítása megtörtént Rába illetve Kemenesalja Járási Mentőcsoport néven 34 illetőleg 40 fővel. A mentőcsoportok ünnepélyes eskütétele és rendszerbeállító gyakorlata színvonalas és kiemelt érdeklődésre számot tartó rendezvény volt a két járási székhelyen. Decemberben riasztási gyakorlatokon győződünk meg a mentőcsoportok bevethetőségéről. A gyakorlatok sikeresek voltak és a csapatépítést is elősegítették. Az Kemenesalja Mentőcsoport rendszerbeállító gyakorlatával egy időben végrehajtottuk Celldömölk város külső védelmi terv részgyakorlatát is. A közbiztonsági referensi hálózat a közigazgatás átalakításával változott. 20 fő referens és helyettese rendelkezik eredményes vizsgával. Felkészítésük folyamatos. Kiemelten a téli rendkívüli időjárással, a szabadterületi tűzesetek megelőzésével és a vízkárok enyhítésével kapcsolatos feladataikat, teendőiket ismertettük meg a referensekkel és kértük a szoros kapcsolattartás elősegítését. Figyelmet fordítottunk a középiskolások közösségi szolgálatra történő toborzására és a katasztrófavédelem munkájának megismertetésére. A kirendeltség 2013 évben is megrendezte a kirendeltségi ifjúsági katasztrófavédelmi versenyt Sárváron, amin 12 csapat vett részt.

A kirendeltség állománya részt vett a rendkívüli időjárás okozta védekezési feladatok végrehajtásában. Az első negyedévben erre 3 időszakban („menetrend szerint” minden hónap közepén) került sor, ilyenkor melegedő helyek kerültek aktivizálásra, ellátás került megszervezésre, intézmények lettek értesítve különböző feladatokkal kapcsolatban. Védekezési feladatok tervezés-szervezése és koordinálása kapcsán az év folyamán többször kellet részt vennünk Ostffyasszonyfán a helyi vízkár elhárításában. Kollégáink részt vettek a dunai árvízi védekezési munkákban is. Kilenc esetben működtünk közre vis major eljárás lebonyolításában, melyből három védekezéssel, hat helyreállítással volt kapcsolatos. A védelmi igazgatás új rendszerében éltünk a törvény adta lehetőségekkel. A katasztrófavédelmi elnökhelyettesek a rendes üléseken 2013-ban tájékoztatást adtak a járások árvízi veszélyeztetettségéről és az árvízvédelmi feladatokról, valamint a rendkívüli téli időjárásra történő felkészülésről. A rendkívüli téli időjárási helyzet miatt már az alakuló üléseket megelőzően, továbbá Sárváron azt követően is az árvízi helyzetre történő felkészülés érdekében szükség volt a HVB-k összehívására. A rendkívüli ülések összehívását a katasztrófavédelmi elnökhelyettesek kezdeményezték. A HVB-k „élesben” is működtek, határozatokat hoztak.

Iparbiztonsági feladatok A veszélyes áruk közúti szállításának ellenőrzésére a 8-as, a 84-es, a 86-os és a 834-es számú főúton került sor. Az ellenőrzések száma a 2012. évhez viszonyítva 80 %-os emelkedést mutatott, 755 járművet vizsgáltunk át. A szabálytalan járművekkel szemben eljárás megindítását kezdeményeztük. A veszélyes áru vasúti szállításának ellenőrzése során több mint hétszeres mennyiségű (260 vasúti kocsi) ellenőrzést folytattunk le az előző évhez viszonyítva. Az ellenőrzéseket túlnyomóan a celldömölki rendező-pályaudvaron hajtottuk végre. A feltárt szabálytalanságok miatt 5 esetben indult hatósági eljárás, melyből 3-at már a jogszabályi változásoknak megfelelően a KvK hatósági osztálya folytatott le. A veszélyes áruszállítással kapcsolatos telephelyi ellenőrzéseket összesen 38 alkalommal tartottunk, melyből 8 telephelyen (7 ADR, 1 RID) került hiányosság megállapításra. Illetékességi területünkön egy felső és egy alsó küszöbértékű veszélyes üzem található, melyek katasztrófavédelmi engedéllyel rendelkeznek. Az elmúlt évben a Súlyos Káresemény Elhárítási Terv (SKET) készítésére kötelezett küszöbérték alatti üzemek, hatósági eljárásai kerültek súlypontba. 2013. év végéig 6 SKET-re kötelezett és négy SKET-re nem kötelezett vállalkozás részére került katasztrófavédelmi engedély kiadásra. Veszélyes üzemek telephelyén 3 esetben történt üzemzavar, melyeket az üzemeltető bejelentett. Az átfogó vizsgálat során megállapításra került, hogy az esettekkel kapcsolatosan az üzemeltetőt személyi felelősség nem terheli, a műszaki hiba okozta üzemzavar a veszélyes anyag technológiát közvetlenül egyik esetben sem érintette. A januári rendkívüli téli időjárás, valamint ezt követően a vízgyűjtő területeken felgyülemlett nagy mennyiségű hó olvadása következtében bekövetkező üzemleállások, üzemzavarok és balesetek megelőzése érdekében tájékoztattuk az üzemeltetőket a halaszthatatlan felkészülés fontosságáról. Az év végén helyszíni bejárásokat tartottunk a veszélyes üzemekben, tájékoztattuk az üzemeltetőket a téli időjárással kapcsolatos feladataikról. A nyári hónapokban tájékoztatást kértünk az energia szektorban a hosszan tartó meleg miatt megnövekedett energiaigény biztosítása érdekében tett és tervezett intézkedésekről, a víz szektorban a rendkívüli, hosszan tartó melegre való felkészülés érdekében tett és tervezett intézkedésekről.

Felülvizsgáltuk az egészségügyi intézmények alternatív energiaellátását biztosító aggregátorokkal való ellátottságát. Felmértük a közfürdőkben tárolt veszélyes anyagok fajtáit és azok mennyiségét. A Sárvár, Ady u. 2-4. szám alatti társasház fűtésének kiesésével

kapcsolatosan helyszíni bejárást, lakossági fórumot tartottunk és elősegítettük a helyzet gyors megoldását. Felmérésre kerültek a hulladékszállítási közszolgáltatást végző szolgáltatók (7), valamint a települések közszolgáltatói szerződéseinek érvényessége. Az önkormányzatok szerződéskötési folyamatát folyamatos kontroll alatt tartottuk, helyszíni egyeztetéseket hajtottunk végre. A települések megállapodtak és megkötötték a szerződést a közszolgáltatóval, így egy településen sem vált szükségessé ideiglenes ellátásra történő kijelölés.

IV. Katasztrófavédelmet érintő aktualitások, feladatok: A kirendeltség jelenleg is szerteágazó hatásköre fokozatosan bővül. A létfontosságú rendszerek és létesítmények azonosítása, kijelölése és védelme tárgyában újabb jogköröket kaptunk és további rendeletek kiadása várható. Változtak egyes építésügyek tűzvédelmi követelményei, a veszélyes anyagokkal foglalkozó üzemek és létesítmények építése esetén betartandó szabályok. A Kormány a gáz csatlakozóvezetékek és felhasználói berendezések műszaki-biztonsági felülvizsgálatával kapcsolatos bejelentések ügyében eljáró hatóságként az ingatlan fekvése szerint illetékes katasztrófavédelmi kirendeltséget jelölte ki. A turisztikai szezonra felkészülve áprilisban megkezdtük a kereskedelmi szálláshelyek fokozott ellenőrzését. Magyarország biztonsága érdekében a jövőben is mindent megteszünk a katasztrófavédelmet érintő jogszabályok érvényre juttatásáért. Illetékességi területünkön a Rába és a Kemenesalja mentőcsoportok felszerelését és nemzeti minősítő gyakorlatának végrehajtását szeptember hónapra terezzük. Kialakítjuk az új típusú polgári védelmi szervezeteket, kezdeményezzük az új határozatok kiadását. A települési önkéntes polgári védelmi szervezetek felállítását megkezdjük, elsőként június végén Ikerváron. Az első és második katasztrófavédelmi osztályba sorolt településeken a polgári védelmi szervezetek riasztási gyakorlatának végrehajtását őszre tervezzük. Folytatjuk a civil szervezetek katasztrófavédelmi felkészítését is. A tűzmegelőzést előtérbe helyezzük különösen a szabadterületi tüzek számának minimalizálása érdekében. A tűzoltások és műszaki mentések színvonalának fenntartása érdekében képzéseket, módszertani gyakorlatokat szervezünk, felkészülünk a hosszantartó tüzek felszámolására. Az önkormányzati tűzoltóságok és önkéntes tűzoltó egyesületek fokozott ellenőrzését és szakmai felügyeletét folyamatosan biztosítjuk, felkészítjük őket a hatósági megelőző munkában történő részvételre. A legfelkészültebb önkéntes tűzoltó egyesületeket felkészítjük az önálló beavatkozásokra.

V. Összegzés: A 2013. évben az utóbbi évtized legjelentősebb tűzeseteinek valamint a rendkívüli időjárási helyzeteknek a kezelése, az árvízi és helyi vízkár elleni felkészülés és védekezés végrehajtása, a védelmi igazgatás új alapokon történő működtetése, a járási mentőcsoportok létrehozása komoly felkészültséget és feladat-végrehajtást igényelt. Értékelésem szerint a Vas Megyei Katasztrófavédelmi Igazgatóság 2013. évi célkitűzéseinek megvalósításához a kirendeltség tevékenyen hozzájárult, feladatainkat jó színvonalon végre tudtuk hajtani. Erős és kiszámítható hatóságként integrált módon láttuk el feladatainkat a helyi szintre telepített hatáskörök gyakorlásával. A különböző szakterületeken dolgozók együttműködése, egymás segítése is biztosította a szakszerű munkavégzést. A településeken munkánkat elismerik. Együttműködésünk, kapcsolatunk a járási hivatalokkal, az önkormányzatokkal, a társszervekkel magas színvonalú.

A kirendeltség értékelésem szerint a 2013. évben is a jogszabályok és a központi - területi szervek elvárásainak megfelelően, Magyarország ezen területén élő több mint 66 ezer polgárának biztonsága érdekében végezte el feladatait.

3. napirendi pont Beszámoló Sárvár Város tűzvédelmi helyzetéről és a Sárvári Hivatásos Tűzoltó-parancsnokság 2013. évi tevékenységéről.

Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság Tűzoltóparancsnok H-9600 Sárvár, Batthyány u.65 Telefon: (06)95/521-170 Fax: (95) 521-172 . E-mail:[email protected]

Szám:18.2/6-5/2014/HTPS.

BESZÁMOLÓ a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság 2013. évi tevékenységéről és Sárvár város tűzvédelmi helyzetéről (Előterjesztés Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének ülésére)

Előterjesztő:

Pintér Richárd s.k. tűzoltó százados tűzoltóparancsnok

I. Bevezetés A katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvénnyel módosított 1996.évi XXXI. tv. 30.§ (5) bekezdése a tűzoltóparancsnok számára teremt jogszabályi hátteret arra, hogy beszámoljon a települési önkormányzat képviselő testületének a település tűzvédelmi helyzetéről, a tűzvédelemmel kapcsolatos feladatokról. A beszámoló Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság tevékenységét a 2013. január 01. - december 31. közötti időszakban mutatja be.

II. A tűzoltóparancsnokság működése Szervezeti felépítés, humán helyzet A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség alárendeltségében tűzoltási-, műszaki mentési- és polgári védelmi feladatokat lát el a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság (továbbiakban HTP), mely 87 településre kiterjedő működési területtel rendelkezik. A terület Sárvár, Celldömölk, Répcelak és Jánosháza városok környékét fedi le, de átterjed Veszprém és GyőrMoson-Sopron megyei településekre is. A működési területen 5 önkormányzati tűzoltóság is segíti munkánkat. Az önkormányzati tűzoltóságoknak nincs önálló működési területe, helyette az állami tűzoltósággal kötött megállapodás alapján műveleti körzettel rendelkeznek. A HTP további 23 önkéntes tűzoltó egyesülettel kötött együttműködési megállapodást. Egy üzemben - a répcelaki LINDE-'ben - létesítményi tűzoltóparancsnokság is működött, de az év közepétől a működését megszüntette a fenntartó. Ezen szervezetek szakmai felügyeletét a HTP. parancsnoka látja el. A Hivatásos Tűzoltóparancsnokság parancsnoka Pintér Richárd tűzoltó százados. A parancsnok munkáját hivatali munkarendben a parancsnokhelyettes, a műszaki biztonsági tiszt és katasztrófavédelmi megbízottak segítik. A készenléti szolgálat 24/48 órás váltásban, három szolgálati csoportban látja el feladatát. A napi tényleges készenléti létszám 13 fő. A készenléti létszámból továbbra is egy fő a HUNOR mentőszervezet tagja. Az egységes állami irányítás következtében a tűzoltóság önálló gazdasági és humán ügyintézéssel továbbra sem rendelkezik. Személyzeti ügyeit és gazdálkodását a kirendeltségen keresztül a megyei igazgatóság végzi.

Tűzoltási-, műszaki mentési feladatok A sárvári hivatásos tűzoltók az elmúlt évben összesen 456 riasztást kaptak, a káresemények közül 98 tűzeset volt saját működési területen, működési területen kívül 7 esetben Vas megyében, 7 esetben megyén kívül vonultak tűzesethez, 297 esetben műszaki mentés volt saját működési területen, 8 esetben működési területen kívül Vas megyében, 3 esetben más megyében. 26 téves jelzés és 9 utólagos jelzés volt. A tűzesetek aránya csökkent a tavalyi évhez képest, de a műszaki mentési feladatok jelentősen megemelkedtek az év elején bekövetkezett szélsőséges időjárásnak köszönhetően. Sárvár városban kiemelt tűzeset, valamint emberi áldozatot követelő beavatkozás nem történt. 2013. évben kiemelt események a Sárvár HTP működési területén : - 07.20-án Boba külterületén egy gumitelep gyulladt meg melynek oltása hosszú heteket vett igénybe, a káresemény során V. kiemelt riasztási fokozat lett meghatározva (a tűzoltóságnál elrendelhető legnagyobb riasztási fokozat.)

- 07.29-én Pecölben a Rózsa major mellett 70 hektáron tarló,bozótos terület,400 db hengerbála és egy állattartó létesítmény égett ennél a káresetnél is V. kiemelt riasztási fokozat lett meghatározva. - 08. 06.-án Vásárosmiske külterületén kb. 50 Ha területen tarló és egy bálázó gép égett,a riasztási fokozat III. kiemelt volt. A tűzeseteken kívül volt még kiemelt káresemény a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság működési területén, 2013.06. 22. én a késő délutáni órákban több települést érintő rendkívüli időjárási esemény volt. Vas Megyén végighaladó időjárási ciklon következében jégeső, eső és erős szél Ikervár, Megyehíd, Pecöl településeken jelentős károkat okozott. A lakóépületekben tetőborítást, ablaküvegeket, szigeteléseket, használati tárgyakat és gépeket rongált meg a jég. Sárvár város közigazgatási területén a káresemények megoszlása: Tűzesetek száma: 36 db Műszaki mentések száma: 109 db Téves jelzés: 26 db Szándékosan megtévesztő jelzés: 0 db A tűzesetek és műszaki mentések száma a város nagyságának, lakosságának és az itt tartózkodók számának ismeretében átlagosnak tekinthető. A városban a belterületi növényi hulladék égetését helyi rendelet tiltja. A város tűzvédelmi helyzete jó. A megnövekedett műszaki mentési feladatokat az év elején bekövetkezett rendkívüli időjárási körülmények generálták.

Képzések, gyakorlatok A készenléti állomány részére a feladatok magas színvonalú ellátása érdekében folyamatos elméleti és gyakorlati képzéseket és gyakorlatokat tartunk. Lebonyolításuk az éves továbbképzési tervben és a felettes szerv által meghatározottak alapján történt. A tervezett valamennyi gyakorlat megtartásra került, ezen felül a Katasztrófavédelmi Műveleti Szolgálat által tartott megyei gyakorlatokon is a szakmai elvárásoknak megfelelően teljesítettünk. A HTP által tartott gyakorlatokon az elöljárók hiányosságot nem állapítottak meg, a gyakorlatok színvonalát megfelelőnek értékelték. Sárváron a HTP az alábbi helyeken hajtott végre gyakorlatokat: • Danubius Thermál Hotel • Nádasdy Vár • Tesco • Vármelléki Óvoda, A gyakorlatokon mind a három szolgálati csoport részt vett és a megszerzett helyismeretek és a létesítményre vonatkozó specialitás feladatok megfelelő elsajátítását ellenőrző gyakorlat keretében vizsgáltuk, mely minden esetben megfelelő volt. A dunai árvízi védekezésben a HTP állományából 18 fő készenlétet ellátó kolléga vett részt. A védekezési munkálatokat Győrújbarát településen kezdték, majd Gönyű és Kisapostag településen védekeztek. A megyében megrendezett szakmai versenyen a sárvári csapat első helyezést ért el és ezzel jogot szerzett a területi versenyen (5 megyét felölelő) való részvételre, ahol az előkelő harmadik helyezést érte el a csapatunk.

Az országos sportversenyeken is rendszeres résztvevők vagyunk, az atlétikai versenyen 4. és 5. helyezést, a TFA versenyen 4, helyezést értek el a kollégák a kategóriájukban, csak hogy a legjobbakat említsem, de a többiek is tisztességgel helytálltak. Az Országos lépcsőfutó versenyen egyéniben és csapatban is dobogós helyezést szereztek a résztvevő kollégák. A kiemelkedő sportrendezvényeken kívül részt vettünk még strandfoci, félmaraton, sárkányhajó, kispályás foci és tűzoltósport sportrendezvényeken. Sárvár környéki önkéntes tűzoltóságok kismotorfecskendő szerelési versenye 2013. június 29 – én került megrendezésre Vát településen. A rendezvény szervezésében és lebonyolításában a Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnokság és a Vát Község Önkéntes Tűzoltó Egylet tagjai vettek részt. A rendezvényt a Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség vezetője nyitotta meg. A versenyre tízen két településről tízen nyolc csapat érkezett és vett részt a megmérettetésen,

Polgári védelmi feladatok A HTP a polgári védelmi tevékenységet a katasztrófavédelemi kirendeltség polgári védelmi felügyelőjének szakmai irányítása mellett végzi. A HTP állományába tartozó katasztrófavédelmi megbízottak katasztrófahelyzet kialakulását megelőző feladatai sokrétűek, a 2013. év legfőbb feladatai a vízelvezető árkok, a veszélyes fák, az elhanyagolt szabadterület szemléje volt, a veszélyes áruk szállítása, tárolása hatósági eljárásokon részt vettek,ezen feladatokon túl még a HVB elnökhelyettes munkáját is segítik. A települések katasztrófavédelmi osztályba sorolás szerint 4 település I-es, 23 település II-es, 43 település III -as osztályba lett sorolva. A besorolt településeken a polgármester kötelezett a települési veszély-elhárítási terv elkészítésére. A veszély-elhárítási tervezés célját a 234/2011. ( XI.10.) Kormányrendelet a katasztrófavédelemről és a hozzá kapcsolódó egyes törvények módosításáról szóló 2011. évi CXXVIII. törvény végrehajtásáról az alábbiak szerint definiálja: A veszély- elhárítási tervezés célja , hogy a Katasztrófavédelmi törvény 44. § -ában felsorolt természeti, civilizációs és egyéb eredetű veszélyekre a kockázatok azonosítása, elemzése és értelmezése alapján egységes okmányrendszerbe foglalja a katasztrófavédelmi feladatok és intézkedések rendjét, végrehajtását, az azt biztosító személyi, anyagi és technikai eszközök hozzárendelésével. A tervkészítésben a katasztrófavédelmi megbízottak szakmai segítséget nyújtottak a településeknek, és folyamatosan felügyelték a tervek elkészítését. Egy mintaterv került kiküldésre a hozzá tartozó digitális adattárral, mely megkönnyítette a települések munkáját. A veszély-elhárítási terveket a települések két példányban a kirendeltségre határidőre eljuttatták. A kirendeltség-vezető egyetértése és HVB elnök jóváhagyása után egy példányt a közös önkormányzati hivatalokon keresztül visszajuttatunk részükre. A településeken az adattár feltöltését: jegyző, aljegyző, közbiztonsági referens, közbiztonsági referens helyettes, igazgatásügyi ügyintéző végezte, melyet elektronikus formában szintén határidőre megküldtek. Közbiztonsági referensek képzése, tájékoztatása folyamatos, minden második hónapban részt vesznek a tűzoltóparancsnok által tartott értekezleten, képzésük a katasztrófavédelmi megbízott kollégákon keresztül személyesen vagy elektronikus úton történik. A 2013. évi egyik fő feladata a Járási Mentőcsoport, területi polgári védelmi szervezet megalakítása volt. Az önkéntes szervezet személyi állomány képzési feladatai közül a HTP a támfal állítás, homokzsák rakás, veszélyes fa eltávolítás, mint lehetséges káreseményre készítette fel a beavatkozó önkénteseket, hozzájárulva a mentőcsoportok rendszerbeállító gyakorlatának színvonalas lebonyolításához és az esetleges káresemények során a szakszerű beavatkozáshoz.

Iparbiztonsági feladatok A tűzoltó parancsnokság működési területén egy darab alsó és egy darab felső küszöbértékű és 11 küszöbérték alatti üzem található. Nagyon fontos, hogy az állomány felkészült legyen ezen üzemek tevékenységeiről, esetleges veszélyeiről, valamint a beavatkozás hatékonysága érdekében folyamatos képzést kapnak az adott szakterület vezetőjétől. Az iparbiztonsági felügyelő felkészítette a KvMb. kollégákat a veszélyes üzemekkel, veszélyes áruszállítással, valamint a létfontosságú elemek szakhatósági, hatósági eljárásainak, ellenőrzéseinek rájuk háruló feladataira. A hivatásos tűzoltóparancsnokság készenléti állománya részére felkészítő foglalkozás került megtartásra.

Városi kapcsolataink A városok önkormányzataival, az intézményekkel, a társszervekkel (Rendőrség, Mentőszolgálat) kapcsolatunk kiváló. A Sárvári Katasztrófavédelmi Kirendeltség Katasztrófavédelmi Ifjúsági versenye Sárváron a Csónakázó-tónál került megrendezésre, a megmérettetést a résztvevő csapatok felkészítése és jelentős szervezési munka előzött meg. Az iskolai és önkormányzati rendezvényeket tűzoltási bemutatókkal szintesítettük, a tűzriadó gyakorlatokon is részt vettünk. Propagáltuk az idén bevezetésre került közösségi szolgálatot. A korábbi évekhez hasonlóan a város karácsonyi díszítésében is komoly feladatot kaptunk, melyet térítés ellenében végeztünk el. A tűzoltóság fennállásának 140. évfordulóját is együtt ünnepeltük a várossal, az ünnepi állománygyűlést követően a vár környékén került végrehajtásra az járási önkéntes mentőcsoport gyakorlata, melynek részeként látványos tűzoltási gyakorlatot is végrehajtottunk.

Önkéntes tűzoltó egyesületek Sárvári Hivatásos Tűzoltóparancsnoksággal együttműködési megállapodást 21 önkéntes tűzoltó egyesület kötött, ezen egyesületek közül I. kategóriába 1. egyesület, II. kategóriába 8 egyesület tartozik. Az idei év fő feladata az önálló beavatkozás lehetősége megteremtése, ennek érekében fokozottan képeztük és ellenőriztük az alkalmasnak talált ÖTE - ket. Jánosházán végrehajtott minősítő gyakorlaton a működési területen lévő egyesületek közül a Jánosháza, Hosszúpereszteg, Pápoc, Kenyeri és Rum-Zsennye ÖTE vett részt és megfelelt minősítést szereztek,valamint jogot arra ,hogy önálló beavatkozást hajtson végre.

Ellenőrzési feladatok Az ellenőrzési feladatoknak a tűzoltó parancsnokság mind két oldaláról érdekelt, elsődlegesen mint ellenőrzés alá vont szervezet és másik oldalon mint felügyeleti ellenőrzést végző. Az ellenőrzések az önkormányzati tűzoltóságoknál az 1/2013 BM OKF Főigazgató Intézkedése alapján, az együttműködési megállapodást kötött I-II. kategóriás önkéntes tűzoltó egyesületeknél a 3/2013 BM OKF utasításnak megfelelően hajtottuk végre. Az ellenőrzéseket a HTP részéről túlnyomó részben a parancsnok végezte, de megbízással, a parancsnok helyettes és szolgálat parancsnok is végzett ellenőrzést. Az ellenőrzések során azonnali intézkedésre okot adó körülményt nem tapasztaltunk.

III. Összefoglalás A Hivatásos Tűzoltóparancsnokság állomány a rászabott feladatokat legjobb tudása szerint végezte. A katasztrófavédelmi kirendeltség felügyeletével végzett munka jól működik. Az általunk felügyelt szervekkel a közös munka nagyon jó és eredményes, ezt szeretnénk a továbbiakban is fenntartani. Tevékenységünket a központi és területi szerveink folyamatosan ellenőrizték. Az ellenőrzések során azonnali intézkedésre nem került sor, súlyos hiányosságot sem szakmai sem egyéb esetben nem alapítottak meg, az építő jellegű észrevételeket megfogadtuk és alkalmaztuk a további feladatellátás során. Magyarország szolgálatában a biztonságért jelszavunkat követve, a jövőben is legjobb tudásunk szerint látjuk el a megelőző, mentő, tűzvédelmi és polgári védelmi feladatokat.

4. napirendi pont Önkormányzati rendeletalkotás az önkormányzat 2014. évi költségvetéséről szóló önkormányzati rendelet módosításáról és a pénzmaradvány felhasználásról. (Az előterjesztés a Gazdasági és Városfejlesztési Bizottság anyagai között, külön állományként található.)

5. napirendi pont Előterjesztés a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséhez szükséges döntésekről:

ELŐTERJESZTÉS a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaságnak a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről való döntés meghozatalára, az alapító okiratának módosítására.

I.

Előzmények

2014. március 15. napjától hatályos az új Ptk. (a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény). A 2013. évi CLXXVII. tv. - mely a Ptk. hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezéseket tartalmaz – 12-13. §-ai fogalmaznak meg szabályokat arra vonatkozóan, hogy a Ptk. hatálybalépésekor milyen teendői vannak a társaságnak az új törvény szabályainak alkalmazására vonatkozó áttérés során. Ennek időbeli ütemezése a következő: „Nulladik” lépésben a Képviselő-testületnek jóvá kell hagynia a 2013. évet érintő számviteli beszámolót (mérleget és eredmény-kimutatást). Ennek megtörténte után lehet az új törvények szabta feladatokat végrehajtani. Miután a társaság 2014. május 31-ig jogosult csak használni a közhasznú megjelölést, az ezt követő időszakra vonatkozóan e jogállás feltételeinek való megfelelésre új szabályok vonatkoznak, ezeknek pedig 2014. május 31. napjáig meg kell felelni. Mindez azt jelenti, hogy egy többszörösen összetett feladatsort kell teljesítenünk: -

A feladatsor első lépcsőjét a társaság feltőkésítése jelenti, tehát a jelenlegi 500 eFt jegyzett tőkét fel kell emelni 3 MFt-ra. Ezt azért kell most megtenni, mert a vonatkozó szabályok szerint az új Ptk-ra való áttérés előfeltétele a feltőkésítés. Az új szabályokra való áttérésnek pedig a közhasznú jogállás megtartása érdekében 2014. május 31. napjáig meg kell történnie.

-

A második lépcsőt a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről szóló döntés meghozatala jelenti, melynek részletei az előterjesztés IV. fejezete tartalmazza. Ezt követően az új szabályoknak megfelelő alapító okirat elfogadása következne, de a közhasznú jogállással kapcsolatos kérdések rendezése okán a kitérőt kell tennünk, mert az ezzel összefüggő kérdéseket előzetesen szükséges rendezni.

-

A fentebb említettek okán harmadik lépcsőben a helyi közművelődésről szóló 15/2013. (V.27.) rendeletünk módosítására lesz szükség az előterjesztés V. fejezete szerint.

-

A feladat-végrehajtás negyedik állomását a társasággal kötendő új közszolgálati szerződés elfogadása jelenti, ami az előterjesztés VI. fejezetében kerül részletezésre.

-

Ezt követően – tehát ötödikként a sorban - az új tartalmú alapító okirat elfogadása következne.

-

Végül pedig az eljárási teendőkről kell határozni.

A Sárvári Média Nonprofit Kft. közhasznú jogállással rendelkezik, de ennek cégbíróság általi elismerése az időközben hatályon kívül helyezett 1997. évi CLVI. tv. rendelkezésein alapult. Ez utóbbi törvény helyébe lépő, az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról szóló 2011. évi CLXXV. törvény 75. §-a a korábbi jogszabályok által megszerzett közhasznú jogálláshoz fűződő jogosultságokat 2014. május 31. napjáig engedi gyakorolni, s erre az időpontra meg kell történnie az új feltételeknek való megfeleltetésnek is. A korlátolt felelősségű társaság nyereség elérésében érdekelt. Tőle a nonprofit korlátolt felelősségű társaság abban különbözik, hogy a tevékenységéből származó nyereséget nem realizálhatja a tag, hanem az a gazdasági társaság vagyonát gyarapítja. A nonprofit korlátolt felelősségű társaság pedig közhasznú jogállású is lehet, melyet kérelemre a cégbíróság állapít meg. Tehát e formációk egymásra épülnek. A közhasznú jogállással bíró formációt külön jogszabály alapján adó- és illetékmentesség, vagy adó- és illetékkedvezmény illeti meg. Az önkormányzat által tulajdonolt további gazdasági társaságok esetében 2016. március 15-ig kell áttérni az új Ptk. szabályainak alkalmazására. Ezen gazdasági társaságaink esetében egyébként cégadat változások fognak bekövetkezni, ezért az áttérést mindig azzal összefüggésben tartjuk szükségesnek végrehajtani.

5/A napirendi pont Számviteli törvény szerinti beszámoló jóváhagyása. (Az 1. sz. melléklet a Jogi és Ügyrendi Bizottság zárt anyagai között, külön állományként található.)

A társaság számviteli törvény szerinti beszámolója az előterjesztés 1. számú mellékletét képezi. Tekintettel arra, hogy a társaságnál felügyelőbizottság működik, így a számviteli törvény szerinti beszámolóról a Képviselő-testület csak a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában határozhat, ezért a jelentés az előterjesztés 2. számú mellékletét képezi. 1. számú határozati javaslat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli tagja e társaság felügyelőbizottságának jelentését és saját munkájáról szóló beszámolóját, továbbá a társaság 2013. évi számviteli törvény szerinti beszámolóját elfogadja. A társaság 2013. december 31-i fordulónapra készített mérleg- és eredménykimutatását – figyelemmel a felügyelőbizottság írásbeli jelentésében foglaltakra – 4.688e Ft egyező-eszköz forrás végösszeggel állapítja meg azzal, hogy a tárgyévi vállalkozási eredmény 164e Ft, a tárgyévi közhasznú eredmény 723e Ft.

Felelős: Határidő:

dr. Fonyó Roberta ügyvezető igazgató azonnal

2. sz. melléklet

5/B napirendi pont Döntés a jegyzett tőke 3.000.000,- Ft–ra történő felemeléséről

A Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény (a továbbiakban: Ptké.) 12-13. §-aiban foglaltakra tekintettel azon gazdasági társaságok esetében, ahol a jegyzett tőke mértéke nem éri el az új szabályok szerinti törvényi minimumot (ez 3 millió forint), ott tőkeemelést kell végrehajtani. A további szabályok okán nekünk ezt most kell végrehajtani. A társaság jelenlegi jegyzett tőkéje 500.000,- Ft, tehát 2,5 millió forint összegű tőkeemelésre lesz szükség, melyből már az új Ptk. szabályainak alkalmazásával kell határozni. 2. számú határozati javaslat Sárvár város Önkormányzata Képviselő-testülete, mint a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli tagja ezennel elhatározza a társaság eddigi 500.000,- Ft összegű jegyzett tőkéjének 3.000.000,- Ft-ra történő felemelését, tehát a törzstőkeemelés mértéke: 2.500.000,- Ft. A törzstőke emelését pénzbeli vagyoni hozzájárulással kell teljesíteni, és ennek teljesítését az egyedüli tag vállalja. A vagyoni hozzájárulás teljesítési határideje: 2014. május 24. Törzstőke emelés forrása az önkormányzat előző években képződött költségvetési pénzmaradványa.

Felelős: Kondora István polgármester Határidő: 2014. május 24.

5/C napirendi pont Döntés a Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről. A Ptké. 12. § (1) bekezdése értelmében a társaság Ptk. rendelkezéseivel összhangban álló továbbműködéséről a Képviselő-testületnek döntenie kell és e határozatát a cégbírósághoz be kell nyújtania. 3. számú határozati javaslat Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete, mint a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság egyedüli tagja akként dönt, hogy a Sárvári Média Nonprofit Kft. a Polgári Törvénykönyvről szóló 2013. évi V. törvény (Ptk.) hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 9. § (2) és 12. § (1) bekezdéseinek rendelkezései szerint, a Ptk. rendelkezéseivel összhangban működjön tovább. A Képviselő-testület felkéri a társaság ügyvezető igazgatóját, hogy e határozatának a Szombathelyi Törvényszék Cégbíróságához történő benyújtása érdekében a szükséges intézkedéseket tegye meg.

dr. Fonyó Roberta ügyvezető igazgató Felelős: Határidő: 2014. május 27.

5/D napirendi pont Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének a helyi közművelődésről szóló 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet módosítása.

ÁLTALÁNOS INDOKOLÁS A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL. törvény 77. §-a felhatalmazást ad arra nézve, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a helyi közművelődési tevékenység támogatása során a törvény által példálózó jelleggel felsorolt támogatási formák közül mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. Erre tekintettel került megalkotásra a 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.). Az utóbbi időben történt jogszabályváltozások szükségessé teszik e rendelet módosítását és kiegészítését. E körben említeném azt, hogy a sajtószabadságról szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §-a értelmében például mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi közélet ügyeiről, a település tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. Az Önkormányzat ennek érdekében honlapot tart fenn és működtet. A Kult. tv. 76. § (2) bek. h. pontja alapján a helyi közművelődési tevékenység támogatásnak egyik formája lehet az egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosítása. Az említett önkormányzati rendelet 2. § (8) bekezdésének d. pontja ide sorolja a helyi újság kiadását, a helyi televízió működését, de nincs itt felsorolva a városi honlap működtetése. Amennyiben a rendelet kiegészítése ezzel megtörténhet, úgy e tevékenység is közhasznúnak minősülhet.

RÉSZLETES INDOKOLÁS Az 1.§-hoz Az Ör. módosítására vonatkozó rendelkezést tartalmaz. A 2.§-hoz A hatálybalépésre vonatkozó rendelkezést tartalmaz.

VÁRHATÓ HATÁSOK A jogalkotásról szóló 2010. évi CXXX. törvény 17. § (1) bekezdése alapján tájékoztatom a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a tervezett jogszabálynak jelentős társadalmi, gazdasági, költségvetési hatása, környezeti és egészségi következménye, adminisztratív terheket befolyásoló hatása nincs, és a jogszabály alkalmazásához szükséges személyi, szervezeti, tárgyi és pénzügyi feltételek rendelkezésre állnak. Kérem a Tisztelt Képviselő-testületet, hogy a rendelet tervezetet megtárgyalni és elfogadni szíveskedjen.

4. számú döntés: Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testületének …/2014. (...) önkormányzati rendelete a helyi közművelődésről szóló 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet módosításáról Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CXL törvény 77.§-ában foglalt felhatalmazás alapján, az Alaptörvény 32. cikk (1) bekezdés 7. pontjában meghatározott feladatkörében eljárva a következőket rendeli el: 1.§ A 15/2013. (V.27.) önkormányzati rendelet (a továbbiakban: Ör.) 2.§ (8) d) pontjának helyébe a következő rendelkezés lép: „d) Helyi újság kiadása, helyi televízió és önkormányzati honlap működtetése Sárváron” 2.§ Ezen rendelet a kihirdetést követő napon lép hatályba és az azt követő napon hatályát veszti. Sárvár, 2014. május 23. / : Kondora István : / polgármester

/ : dr. Szijártó Valéria : / jegyző

Ezen rendelet 2014. május 24. napján kihirdetésre került. Sárvár, 2014. május 24. / : dr. Szijártó Valéria : / Jegyző

5/E napirendi pont Közszolgáltatási szerződés jóváhagyása. E törvény 74. § (8) bek. alapján a hatálybalépés előtt megkötött közszolgáltatási szerződésre az új előírások nem alkalmazhatóak. Ennek okán ezért először új közszolgáltatási szerződést kell kötni, melynek tervezetét az előterjesztés 3. számú melléklete tartalmazza. 5. számú határozati javaslat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvári Média Nonprofit Kft-vel kötendő Közszolgáltatási szerződés tervezetét az előterjesztés mellékletét képező tartalommal elfogadja és feljogosítja a polgármestert annak aláírására.

Felelős: Határidő:

Kondora István polgármester azonnal

A közhasznú jogállás megszerzéséhez a törvény további feltételek meglétének igazolását írja elő, így például azt, hogy az átlagos éves bevétel meghaladja az egymillió forintot, valamint azt, hogy a közhasznú tevékenység érdekében felmerült költségek, ráfordítások elérik az összes ráfordítás felét két év átlagában. E feltételek a cégbírósági eljárásban okirati bizonyítást igényelnek, a szükséges dokumentumokat az ügyvezető már előkészítette.

3. sz. melléklet

Közszolgáltatási Szerződés amely létrejött egyrészről: Sárvár Város Önkormányzata (9600 Sárvár, Várkerület2-3, képviseli: Kondora István polgármester), a továbbiakban: Önkormányzat és másrészről: Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság (9600 Sárvár, Móricz Zs. u. 4., képviseli: Dr. Fonyó Roberta ügyvezető igazgató), továbbiakban: Feladatellátó között a következő feltételek szerint: I. PREAMBULUM 1.)

Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011.évi CLXXXIX. törvény (továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bek. 7. pontja szerint helyi közügynek, valamint helyben biztosítható közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül a kulturális szolgáltatás, ezen belül- a példálózó felsorolásból ezeket most kiemelve- pedig a kulturális örökség helyi védelme, valamint a helyi közművelődési tevékenység támogatása.

2.)

A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CLX. törvény (továbbiakban: Kult. tv.) 76. § (2) bekezdése pedig példálozó jelleggel felsorolja a támogatás formáit.

3.)

Az Önkormányzat a Kult. tv. 77. §-a által biztosított rendeletalkotási jogkörében eljárva megalkotta Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testületének 15/2013. (V.27) önkormányzati rendeletét a helyi közművelődésről (továbbiakban: Ör.). E rendelet 2. § (8) bekezdésének d. pontja a Kult. tv. 76. § (2) bekezdése h. pontjára való hivatkozással helyi önkormányzati feladatnak tekinti a helyi újság kiadását, valamint a helyi televízió és az önkormányzat honlap működtetését. Az említett önkormányzati rendelet 3. § (2) bekezdés j. pontja szerint a rendelet 2. §-ában meghatározott művelődési feladatok megvalósítását a Feladatellátó is segíti.

II. BEVEZETŐ RENDELKEZÉSEK 4.)

A Mötv.41.§(6) bek. szerint a képviselő-testület a feladatkörébe tartozó közszolgáltatások ellátására nonprofit szervezetet alapíthat, illetve erre szerződést köthet. A Feladatellátó a Vas Megyei Törvényszék Cégbíróságánál bejegyzett egyszemélyes gazdasági társaság, melyet az Önkormányzat alapított.

5.)

A Feladatellátó kijelenti, hogy jelen szerződés és annak aláírása társasági és képviseleti cégszabályait, illetve tudomása szerint harmadik személyekkel szemben vállalt kötelezettségeit nem sérti, továbbá megfelel a helyi közszolgáltatás ellátására való jogosultság jogszabályi előírásainak.

6.)

Az Önkormányzat e szerződésben meghatározott közfeladatok ellátása érdekében a Feladatellátó vagyonkezelésébe adta a Sárvár 550. hrsz. alatti lakóház, udvar gazdasági épület elnevezésű ingatlant, amely Sárvár, Móricz Zs. u. 4. szám alatt található. A vagyonkezelői jog 2017. december 31-ig terjedő időszakra szól és az a Sárvári Járási Földhivatal 40701/2012. 11.28. számú határozatával ingatlan-nyilvántartási bejegyzésre került.

III.

A SZERZŐDÉS CÉLJA

7.)

A jelen szerződés célja: a.) Sárvár Város lakossága megfelelő tájékoztatást kapjon a helyi közélet ügyeiről (a sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény 10. §) a Feladatellátó által, aki ennek megvalósítása érdekében a lakosság számára humán, közhasznú és kulturális információkat gyűjt és azokat a Sárvári Televízió és a Sárvári Hírlap, továbbá az önkormányzati honlap által részükre továbbítja. b.) Sárvár környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárása, megismertetése, a helyi művelődési szokások gondozása, gazdagítása (Kult. tv. 76. § (2) bek. b. pont és Ör. 2. § (2) bek.) A Feladatellátó vállalja, hogy a televízió és a nyomtatott sajtó és a honlap által megismerteti a város kiemelkedő személyiségeinek értékteremtő tevékenységét, közreműködik emlékük méltó ápolásában, megörökíti a helyi közösségek eseményeit és mindezeket közismertté teszi. Ezen túlmenően a Feladatellátó közreműködik az állami és helyi ünnepek kultúrájának gondozásában. c.) a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítése (Kult. tv. 76. § (2) bek. e. pont és Ör. 2. § (5) bek.) a Feladatellátó által olyanképpen, hogy mintákat közvetít és átad a városi civil társadalom kulturális önszervező tevékenységének erősítése érdekében.

IV.

A SZERZŐDÉS TARTALMA, FELEK JOGAI ÉS KÖTELEZETTSÉGEI

8.)

A Feladatellátó kijelenti, hogy a tevékenység végzéséhez szükséges szakmai ismeretekkel rendelkezik. Amennyiben a jelen szerződésben foglalt feladat bármelyikének ellátáshoz speciális szakértelem vagy képesítés szükséges a Feladatellátó megbízott vagy közreműködő közreműködését veheti igénybe. Az általa megbízott személy, vagy igénybevett közreműködő magatartásáért úgy felel, mint a sajátjáért.

9.)

A Feladatellátó kötelezettséget vállal arra, hogy a III. fejezetben foglalt feladatokat az Önkormányzat utasításainak és érdekeinek, a helyi közfeladatok szakmai követelményeinek megfelelően, a lehető legnagyobb gondossággal folyamatosan és teljes körűen végzi. E kötelezettsége elmulasztásából eredő, a Feladatellátó érdekkörében felmerülő károkért teljes felelősséggel tartozik.

10.)

A szerződő felek a III. fejezetben meghatározott feladatok teljesítése érdekében kötelesek együttműködni és egymást kölcsönösen tájékoztatni. Amennyiben a Feladatellátó a megbízást bármely okból nem tudja teljesíteni vagy a megbízás teljesítésében akadályoztatva van, erről az Önkormányzatot haladéktalanul köteles értesíteni. Az értesítési kötelezettség elmulasztásából eredő kárért a Feladatellátó felel. Az itt említett együttműködési kötelezettség keretében kerülnek részletezésre a Feladatellátó által teljesítendő feladatok.

11.)

A Feladatellátó köteles a tevékenységből eredő, harmadik személynek okozott károkat megtéríteni, amennyiben felelősségét jogerős kötelező bírósági vagy hatósági határozat megállapítja. Harmadik személyek felé kártérítési felelősséggel tartozik a jelen szerződésben meghatározott feladatok elmulasztásával, illetve nem megfelelő elvégzésével vagy elvégeztetésével okozott károkért.

12.)

Amennyiben a közfeladatok teljesítése a Feladatellátónak fel nem róható okból átmenetileg megszakad, szünetel, illetve késedelmet szenved, azt a Feladatellátó a külső körülmény megszűnését követően haladéktalanul köteles pótolni.

13.)

A Feladatellátó köteles a rendkívüli, előre nem látható eseményekről az Önkormányzatot haladéktalanul értesíteni, és az Önkormányzat részéről döntésre jogosult személlyel egyeztetni.

14.)

A Feladatellátó folyamatosan köteles tájékoztatni az Önkormányzatot a közfeladat elvégzésének mennyiségéről és minőségéről. A Feladatellátó a képviselő-testületnek annak munkaterve szerint köteles beszámolni. A képviselő-testület ülését megelőzően az érintett bizottságok a beszámolót megtárgyalják.

15.)

A Feladatellátó köteles előzetes költségvetési és üzleti tervet készíteni legkésőbb a tárgyévet megelőző év szeptember 15. napjáig, amelyben prognosztizálja a felújítási, fenntartási, fejlesztési, dologi és személyi fedezet mértékét a következő évre.

16.)

Az Önkormányzat jogosult a Feladatellátó tevékenységét ellenőrizni. Amennyiben a Feladatellátó nem a megfelelő minőségű gazdasági színvonalon végzi feladatát vagy mulasztást követ el, a konkrét hiányosság pótlására az Önkormányzat haladéktalanul felhívja a Feladatellátót. A Feladatellátónak a felhívásban foglaltaknak haladéktalanul eleget kell tenni.

17.)

A Feladatellátó tudomásul veszi, hogy az Önkormányzat pénzügyi-gazdasági ellenőrzést végez az átadott pénzeszközök felhasználásáról, az ellenőrzés során az Önkormányzat a könyvelésbe betekinthet.

18.)

A jelen szerződés III. fejezetében megállapított közfeladatok ellátásáért az Önkormányzat a feladatellátót költségvetési támogatásban részesíti az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásokról szóló 2011. évi CLXX. törvény (Ectv.) 2. § 15. pontjában foglaltak szerint, tehát a feladatellátó egyedi döntéssel kapott költségvetési támogatásban részesül. Erre tekintettel 2015. évtől kezdődően jelen közszolgáltatási szerződés elválaszthatatlan részének tekintendőek az Önkormányzat mindenkori éves költségvetési rendeletének (módosításainak) a Feladatellátó részére biztosított támogatásra vonatkozó rendelkezései. Az éves támogatást az Önkormányzat negyedévente utalja át a Feladatellátó részére. A Feladatellátó haladéktalanul köteles tájékoztatni az Önkormányzatot, ha: a) ellen csőd- vagy felszámolási eljárás indult,

19.) 20.)

b) ha 3 hónapnál régebbi köztartozása van, és annak megfizetésére nem kapott halasztást, c) ha ellene végrehajtási eljárás indult. 21.)

A szerződés teljesítését az Önkormányzat megtagadhatja, ha bizonyítja, hogy a szerződés megkötése után akár az ő, akár a Feladatellátó körülményeiben olyan lényeges változás állott be, hogy a szerződés teljesítése tőle el nem várható, továbbá ha a szerződés megkötése után olyan körülmények következtek be, amelyek miatt azonnali hatályú felmondásnak van helye.

22.)

Azonnali hatályú felmondásnak van helye, ha a Feladatellátó súlyos szerződésszegése esetén, illetve ha az ellenőrző tevékenységet akadályozza. Súlyos szerződésszegésnek minősül különösen, de nem kizárólagosan, ha a Feladatellátó a III. fejezetben tevékenységét nem folytatja.

23.)

Jelen szerződést a Felek- tekintettel a vagyonkezelői jog II./6. pont szerinti időtartamára- 2017. december 31. napjáig kötik meg azzal, hogy ezt követő időszakra vonatkozóan mind a vagyonkezelői jog biztosítása, mind a közfeladat ellátása tekintetében egységes szerződés kerül megkötésre.

24.)

Jelen szerződés aláírásától kezdődően a Felek kapcsolatrendszerére ezen okiratban foglaltak az irányadóak, minden korábbi- akár írásos, akár szóbeli - megállapodás, mely a kapcsolatrendszert illetően állapított meg szabályokat, hatályát veszti.

25.)

Azokban a kérdésekben, melyekre nézve jelen szerződés nem ad szabályozást, a hatályos jogszabályok előírásai szerint kell eljárni.

Sárvár, 2014. május 22.

…………………………………….. Kondora István polgármester az Önkormányzat képviselője

……..……………………………. Dr. Fonyó Roberta ügyvezető a Feladatellátó képviselője

5/F napirendi pont Az új alapító okirat elfogadása. Az új Ptk-ra való áttérés és a közhasznúsági feltételeknek való megfelelés egyaránt új alapító okirat elfogadását igényli a Képviselő-testület részéről, melynek a tervezetét az előterjesztés 4. számú melléklete tartalmazza és az már az új szabályoknak való megfelelés érdekében készült el. 6. számú határozati javaslat Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság alapító okiratát akként módosítja, hogy a jelenleg hatályos (2013. június 01. napjától alkalmazandó) alapító okiratának valamennyi rendelkezését hatályon kívül helyezi és helyette a 2013. évi V. törvény (Ptk.), továbbá az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény rendelkezéseinek, valamint további jogszabályoknak megfelelő tartalmú alapító okiratot fogad el. A Képviselő–testület feljogosítja a polgármestert a teljes egészében módosított, és ezáltal új tartalmúnak tekintendő alapító okirat aláírására.

Felelős: Kondora István polgármester Határidő: azonnal

4. sz. melléklet Sárvár Város Önkormányzata Képviselő-testülete, mely a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Társaság (a továbbiakban: Társaság) – mint egyszemélyes társaság esetében az alapítói (tulajdonosi) jogok gyakorlója, a Polgári törvénykönyvről szóló 2013. évi VI. törvény hatálybalépésével összefüggő átmeneti és felhatalmazó rendelkezésekről szóló 2013. évi CLXXVII. törvény 9. § (2) bekezdésében, továbbá a 12. § (1) bekezdésében szabályozott továbbműködési döntés meghozatalát követően akként határozott, hogy ezen Társaságnak a továbbiakban Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság cégnévvel történő továbbműködése céljából az alapító okirat akként kerül módosításra, hogy az eddigi alapító okirat helyett az alábbi tartalommal a következő

ALAPÍTÓ OKIRATOT fogadja el. Bevezető A Társaság alapítója a továbbiakban is segíteni kívánja Sárvár város lakosságát a társadalmi jelenségek közötti összefüggések feltárásában, megértésében. Célja az alapítónak változatlanul az is, hogy előmozdítsa önismeret fejlődését, szellemi, erkölcsi értékeink védelmét és gyarapítását. Elvárás az alapítóval szemben az is, hogy a város minden lényeges eseményéről időben és pontosan értesítse, illetve tájékoztassa a lakosságot, melyet és még további kulturális tevékenységeket – mint közfeladatokat – a Társaság közreműködésével kíván az alapító ellátni, illetve teljesíteni.

I. Fejezet Általános adatok 1. A Társaság cégneve:

Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság

2. A Társaság rövidített cégneve: Sárvári Média Nonprofit Kft. 3. A Társaság székhelye: A Társaság honlapja: 4. A Társaság alapítója:

9600 Sárvár, Móricz Zs. u. 4. www.sarvartv.hu Sárvár Város Önkormányzata 9600 Sárvár, Várkerület 2-3.

5. A Társaság tevékenységi körei: A Társaság tevékenységi körei a vonatkozó osztályozási kategóriák szerint annak rögzítésével kerülnek felsorolásra az alábbiakban, hogy a Társaság jelen alapító okiratban meghatározott cél szerinti tevékenységet (a továbbiakban: alapcél szerinti tevékenység) ideértve a közhasznú tevékenységét is - folytathat és - célja megvalósítása gazdasági feltételeinek biztosítása érdekében - gazdasági-vállalkozási tevékenységet is végezhet, amennyiben ez az alapcél szerinti tevékenységét nem veszélyezteti. A gazdálkodása során elért eredményét nem osztja fel, azt jelen létesítő okiratban meghatározott közhasznú tevékenységre fordítja. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Közvetlen politikai tevékenység alatt az egyesülési jogról, a közhasznú jogállásról, valamint a civil szervezetek működéséről és támogatásáról szóló 2011. évi CLXXV. törvény (a továbbiakban: Ectv.) 2. § 22. pontja szerinti fogalom meghatározás értendő. 5.1. A Társaság közhasznú tevékenységei az Ectv. 34. § (1) bekezdésére való utalással a következők szerint kerülnek rögzítésre: Magyarország helyi Önkormányzatairól szóló 2011. évi CLXXXIX. törvény (a továbbiakban Mötv.) 13. § (1) bekezdésének a 7. pontja alapján a helyi közügynek, valamint a helyben biztosítandó közfeladatok körében ellátandó helyi önkormányzati feladatnak minősül a kulturális szolgáltatás. A Mötv. 13. § (1) 7. pontja példálózó jellegű felsorolásában említi- többek mellett- a kulturális örökség helyi védelmét, a helyi közművelődési tevékenység támogatását. A muzeális intézményekről, a nyilvános könyvtári ellátásról és a közművelődésről szóló 1997. évi CLX. törvény (a továbbiakban Kult.tv.) 76. §(1) bekezdése szerint a települési önkormányzat kötelező feladata a helyi közművelődési tevékenység támogatása. A 76. § (2) bekezdése pedig ennel formáira nézve ad részletes - de nem taxatív - felsorolást. A 77. § pedig arról rendelkezik, hogy a települési önkormányzat a helyi társadalom művelődési érdekeinek és kulturális szükségleteinek figyelembevételével, e törvény és a helyi lehetőségek, sajátosságok alapján rendeletben határozza meg, hogy a 76. §-ban felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. Sárvár Város Önkormányzata - mint e Társaság alapítója - rendeletalkotási jogkörében eljárna a módosított 15/2013. (V.27.) Önkormányzati rendeletében (a továbbiakban: Ör.) határozta meg, hogy a Kult. tv. 76. §-ában felsoroltakból mit, milyen konkrét formában, módon és mértékben lát el. Az Ör. 3. § (2) bek. f. pontja alapján a Társaság az Ör. 2. §-ában meghatározott közművelődési feladatok megvalósítása segítőjének minősül. Erre figyelemmel a Társaság az alábbi közhasznú tevékenységeket folytatja; e közhasznú tevékenység(ek)et az alábbi közfeladatokhoz kapcsolódóan végzi és e közfeladat(ok) teljesítését a következő jogszabályhelyek írják elő: a) ismeretterjesztés, mely a Mötv. 13. §. (1) bekezdés 7. pontja alapján kulturális szolgáltatásnak minősül, mely a Kult. tv. 76. § (2) bekezdésének h. pontja szerinti

egyéb művelődést segítő lehetőségek biztosításának tekintendő, az Ör. 2. § (8) bekezdése pedig a „helyi újság kiadása, a helyi televízió és önkormányzati honlap működtetése Sárváron” szöveggel ezt is ide sorolja. A Sárvári Hírlap Sárvár Város Önkormányzatának hivatalos lapja, melynek kiadója a Társaság. A sajtószabadságról és a médiatartalmak alapvető szabályairól szóló 2010. évi CIV. törvény (a továbbiakban: Smtv.) 10. §-a alapján mindenkinek joga van arra, hogy megfelelően tájékoztassák a helyi, az országos és az európai közélet ügyeiről, valamint Magyarország polgárai is a magyar nemzet tagjai számára jelentőséggel bíró eseményekről. Erre tekintettel a Társaság az Smtv. 1. § (2) bek. szerinti médiaszolgáltatónak is minősül. b) kulturális örökség megóvása, mely a Mötv. 13. §. (1) bekezdés 7. pontja alapján kulturális szolgáltatásnak minősül, mely a Kult. tv. 76. § (2) bek. és erre tekintettel az Ör. 2. § (2) bek. alapján a Társaság alapítója felvállalta Sárvár környezeti, szellemi, művészeti értékeinek, hagyományainak feltárását, megismertetését, a helyi művelődési szokások gondozását, gazdagítását, és ebben a Társaság az Ör. 3. § (2) bek. f. pontja alapján a feladatok megvalósítását segítőnek minősül. c) kulturális tevékenység, mely a Mötv. 13. §. (1) bekezdés 7. pontja alapján kulturális szolgáltatásnak minősül, a Kult. tv. 76. §. (2) bekezdés e) pontja ebbe a körbe sorolja a helyi társadalom kapcsolatrendszerének, közösségi életének, érdekérvényesítésének segítését. Az Ör. 2. §. (5) bekezdés alapján mindez a közművelődési feladatok ellátásában közreműködő intézmények, szervezetek együttműködésével történik. Az Ör. 3. §. (2) bekezdés f) pontja ezek között a Társaságot is felsorolja. 5.2. A Társaság cél szerinti közhasznú tevékenységi körei TEÁOR ’08 szerinti megjelöléssel 6020 1812 1813 1814 5811 5812 5814 5911 5912 5913 5914 5920 6010 7990 8532 8551 8552 8559 9002 9004 9499

Televízióműsor összeállítása, szolgáltatása (főtevékenység) Nyomás (kivéve: napilap) Nyomdai előkészítő tevékenység Könyvkötés, kapcsolódó szolgáltatás Könyvkiadás Címtárak, levelezőjegyzékek kiadása Folyóirat, időszaki kiadvány kiadása Film-, video-, televízióműsor-gyártás Film-, videogyártás, televíziós műsorfelvétel utómunkálatai Film-, video- és televízióprogram terjesztése Filmvetítés Hangfelvétel készítése, kiadása Rádióműsor-szolgáltatás Egyéb foglalás Szakmai középfokú oktatás Sport, szabadidős képzés Kulturális képzés M.n.s. egyéb oktatás Előadó-művészetet kiegészítő tevékenység Művészeti létesítmények működtetése M.n.s. egyéb közösségi, társadalmi tevékenység

5.3. A Társaság által kiegészítő jelleggel folytatott üzletszerű gazdasági tevékenységei TEÁOR ’08 megjelöléssel 4761 Könyv-kiskereskedelem 4762 Újság-, papíráru-kiskereskedelem 5320 Egyéb postai, futárpostai tevékenység 5813 Napilapkiadás 5819 Egyéb kiadói tevékenység 5821 Számítógépes játék kiadása 5829 Egyéb szoftverkiadás 6201 Számítógépes programozás 6203 Számítógép-üzemeltetés 6311 Adatfeldolgozás, web-hoszting szolgáltatás 6312 Világháló-portál szolgáltatás 6399 M.n.s. egyéb információs szolgáltatás 7021 PR, kommunikáció 7022 Üzletviteli, egyéb vezetési tanácsadás 7311 Reklámügynöki tevékenység 7312 Médiareklám 7320 Piac-, közvélemény-kutatás 7410 Divat-, formatervezés 7420 Fényképészet 7430 Fordítás, tolmácsolás 7490 M.n.s. egyéb szakmai, tudományos, műszaki tevékenység 7722 Videokazetta, lemez kölcsönzése 7733 Irodagép kölcsönzése (beleértve: számítógép) 7739 Egyéb gép, tárgyi eszköz kölcsönzése 7740 Immateriális javak kölcsönzése 8211 Összetett adminisztratív szolgáltatás 8219 Fénymásolás, egyéb irodai szolgáltatás 8220 Telefoninformáció 8230 Konferencia, kereskedelmi bemutató szervezése 8299 M.n.s. egyéb kiegészítő üzleti szolgáltatás 8560 Oktatást kiegészítő tevékenység 9001 Előadó-művészet 9003 Alkotóművészet 6.

Ha jogszabály valamely gazdasági tevékenység gyakorlását hatósági engedélyhez köti, a Társaság e tevékenységet a jogerős hatósági engedély alapján kezdheti meg.

7.

Jogszabály által képesítéshez kötött tevékenységet a Társaság akkor végezhet, ha e tevékenységében személyes közreműködést vállaló tagja, vagy a Társasággal munkavégzésre irányuló polgári jogi vagy munkajogi jogviszonyban álló legalább egy természetes személy a képesítési követelményeknek megfelel.

8.

A Társaság működésének időtartama: Az alapító a Társaságot határozatlan időre alapította.

9.

A Társaság üzleti éve: A Társaság első üzleti éve és a további üzleti évek mindig a naptári évvel azonosak. Ennélfogva a Társaság cégbejegyzésének a Társaság által meghatározott időpontja 2008. december 31. volt.

II. Fejezet A Társaság törzstőkéje és gazdálkodása 10.

A Társaság törzstőkéje: A Társaság törzstőkéje 3.000.000,- Ft, azaz: hárommillió forint. A törzstőke ezen összegre történő felemelésére az alapító ……….. számú képviselő-testületi határozata alapján került sor.

11. Az alapító tag törzsbetétje és rendelkezésre bocsátásának módja: 11.1. Sárvár Város Önkormányzata alapító tag törzsbetéte 3.000.000,- Ft, azaz: hárommillió forint. 11.2. Az alapító egyedüli tagja a Társaságnak. 12.

Az alapítás költségei: A Társaság alapításának költségeit az alapító viselte.

13. A Társaság gazdálkodása: 13.1. A Társaság éves üzleti terv alapján gazdálkodik. 13.2. Az éves gazdálkodási időszak tárgyév január 1. napjától december 31. napjáig tart. 14. A törzstőke emelése, csökkentése: 14.1. A törzstőke emelésére vagy csökkentésére az alapító határozata alapján kerülhet sor a 2013. évi V. törvény (a továbbiakban: Ptk.) rendelkezései szerint. 14.2. A törzstőke 3.000.000.,- Ft-nál alacsonyabb összegre nem szállítható le.

III. Fejezet A Társaság és az alapító közötti jogviszony 15.

Pótbefizetés: Az alapító az esetleges veszteségek pótlására pótbefizetési kötelezettséget vállal, melynek mértéke évente 12.000.000,- Ft. A pótbefizetést a Társaság nevére nyitott bankszámlára, az alapítói döntést követő 8 napon belül kell teljesíteni. A pótbefizetés évente kettő alkalommal írható elő, mégpedig első alkalommal az előző évi mérleg- és eredmény kimutatás elfogadásakor. Amennyiben a tárgyév első félévének mérleg- és eredmény kimutatása szintén veszteséget tartalmaz, akkor a tárgyév szeptemberi képviselő-testületi ülésén ismételten lehet pótbefizetést elrendelni a veszteség mértékéig. A pótbefizetés összege a törzsbetét összegét nem növeli, a veszteség pótlásához nem szükséges összeget az ok megszűnésétől számított 8 munkanapon belül vissza kell fizetni a tagjegyzékben szereplő tag számára.

16.

Az alapító egyéb vagyoni értékű szolgáltatásai: Az alapító törzsbetétje szolgáltatásán kívül egyéb vagyoni értékű szolgáltatás (mellékszolgáltatás) teljesítésére nem vállal kötelezettséget.

17.

Az alapító hatáskörei:

17.1. A Társaságnál, mint egyszemélyes társaságnál a legfőbb szerv hatáskörét az alapító gyakorolja. Az alapítót megillető döntések gyakorlása megoszlik a képviselő-testület és a polgármester között azzal, hogy írásban kell határozni és a döntés az ügyvezetővel való közléssel válik hatályossá.

17.2. A Képviselő-testület hatáskörei: A döntések gyakorlása Sárvár Város Önkormányzati Képviselő-testülete ülésezésének rendjére, döntéshozatalára vonatkozó előírások figyelembevételével történik azzal, hogy a d.) és e.) pont alatti eseteknél a köztulajdonban álló gazdasági Társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 5.§ (3) bekezdés szerinti tartalommal elfogadott szabályzat (a továbbiakban: Szabályzat) rendelkezéseit is alkalmazni kell. A Képviselő-testület hatáskörébe tartozik: a) számviteli törvény szerint éves beszámoló jóváhagyása, b) pótbefizetés elrendelése és visszatérítése, c) üzletrész felosztásához való hozzájárulás és az üzletrész bevonásának elrendelése, d) az ügyvezető megválasztása, visszahívása és díjazásának megállapítása, továbbá ha az ügyvezető a Társasággal munkaviszonyban is áll, a munkáltatói jogok gyakorlása, e) a felügyelőbizottság tagjainak megválasztása, visszahívása, díjazásának megállapítása, f) a könyvvizsgáló megválasztása és visszahívása és díjazásának megállapítása, valamint a könyvvizsgálóval kötendő szerződés feltételeinek meghatározása, ha könyvvizsgáló választására kerül sor, g) olyan szerződés megkötésének jóváhagyása, amelyet a társaság saját tagjával (alapítójával), ügyvezetőjével, felügyelőbizottsági tagjával vagy azok közeli hozzátartozójával köt. Az Ectv. 2. § 17. pontjában foglaltakra tekintettel a 17.2.g. pont alkalmazása során közeli hozzátartozónak minősül: a házastárs, az egyeneságbeli rokon, az örökbefogadott, a mostoha- és nevelt gyermek, az örökbefogadó-, mostoha- és nevelőszülő és testvér, valamit az élettárs. h) az ügyvezető és a felügyelőbizottsági tagok elleni követelések érvényesítése, i) a Társaság jogutód nélküli megszűnésének, átalakulásának elhatározása, j) az alapító okirat módosítása a 17.3. pontban foglaltak kivételével, k) 1 millió Ft kötelezettségvállalással járó – nem közbeszerzési eljárás keretében előkészített – szerződések megkötés előtti jóváhagyása, l) a közhasznú tevékenység folytatásának feltételeiről kötött megállapodás jóváhagyása, illetve ilyen megállapodás megkötése a Társasággal, m) gondoskodik a Társaság éves beszámolójának és a közhasznúsági jelentésnek az elfogadásáról, figyelembe véve azt, hogy a számviteli törvény szerinti beszámolóról a felügyelőbizottság írásbeli jelentésének birtokában lehet dönteni, n) gazdálkodó szervezetben részesedés megszerzése vagy átruházása, o) mindazon ügyek, amelyeket a törvény vagy az alapító okirat a képviselő-testület kizárólagos hatáskörébe utal. p) a Társaság közbeszerzési szabályzatának jóváhagyása, illetve a már jóváhagyott szabályzat esetleges módosítása, valamint a közbeszerzési eljárásban való részvétel a közbeszerzési szabályzatban foglaltak szerint. 17.3. A polgármester hatáskörébe tartozik: a) Az alapító okirat módosítása a Társaság székhelyét (telephelyét, fiókhelyét) és tevékenységi körét érintő módosítások tekintetében, b) az ügyvezető tekintetében azon munkáltatói jogok gyakorlása, melyek gyakorlását a Szabályzat hatáskörébe utalta, c) mindazon alapítót megillető jogok gyakorlása, melyek nem tartoznak a Képviselőtestületnek jelen alapító okirat 17.2. pontjában rögzített hatáskörébe azzal, hogy a

polgármester a kompetenciájába tartozó kérdéseket döntéshozatal végett a képviselő-testület elé terjesztheti. 17.4. Az alapító határozathozatalában nem vehet részt az a személy, aki vagy akinek közeli hozzátartozója (Ectv. 2. § 17. pont) a határozat alapján a) kötelezettség vagy felelősség alól mentesülne, vagy b) bármilyen más előnyben részesül, illetve a megkötendő jogügyletben egyébként érdekelt.

18.

A Társaság gazdálkodása

18.1. A Társaság köteles az üzleti év végén mérleget, illetve eredménykimutatást, valamint közhasznúsági jelentést készíteni. 18.2. A Társaság a jelen alapító okiratában meghatározott cél megvalósítása érdekében vagyonnal önállóan gazdálkodik. 18.3. A Társaság tevékenységéből származó nyereség nem osztható fel, azt a Társaság alapító okiratában meghatározott közhasznú tevékenységre kell fordítania. IV. Fejezet A Társaság ügyvezetője 19.

A Társaság ügyvezetője

19.1. A Társaságnak egy ügyvezetője van: név: Dr. Fonyó Roberta született: Celldömölk, 1972. december 18. anyja neve: Tarczi Irma lakcím: 9500 Celldömölk, Rákóczi u. 16/A. 19.2. Az ügyvezetőt az alapító határozott időre, maximum öt évre választja. Az ügyvezető jelenlegi megbízása 2011. január 01. napjától 2015. december 31. napjáig terjedő időre szól. 19.3. Az ügyvezető tisztségét a képviselő-testület által meghatározott jogviszonyban (s ez a jelen megbízatás időtartamára vonatkozóan munkaviszony) látja el. 19.4. Az ügyvezetőt megilleti az ügyvezető igazgatói cím használatának joga. 20.

Az ügyvezetőt érintő összeférhetetlenségi szabályok, és kizáró okok:

20.1. Az ügyvezetőt érintő összeférhetetlenségi szabályok: a) Az ügyvezető - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést és nem lehet vezető tisztségviselő olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a gazdasági társaság, amelyben vezető tisztségviselő. b) Az ügyvezető és hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont), - a mindennapi élet szokásos ügyletei kivételével - nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenysége körébe tartozó szerződéseket. c) Az ügyvezető és közeli hozzátartozója (Ptk. 8:1. § (1) bek. 1. pont), valamint élettársa a Társaságnál a felügyelőbizottság tagjává nem választható meg. d) Ugyanazon személy nem lehet egyidejűleg az alapító és a Társaság képviseletére jogosult tagja.

e)

Közhasznú szervezet az ügyvezetőt, valamint e személy hozzátartozóját (Ptk. 8:1. § (1) bek. 2. pont) és élettársát - a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető szolgáltatások kivételével - cél szerinti juttatásban nem részesítheti.

20.2. Az ügyvezetői tisztséget kizáró okok (tehát nem lehet ügyvezető): a) aki nem nagykorú, vagy az a nagykorú személy, akinek cselekvőképességét a tevékenysége ellátásához szükséges körben korlátozták, b) akit a bűncselekmény elkövetése miatt jogerősen szabadságvesztés-büntetésre ítéltek, amíg a büntetett előélethez fűződő hátrányos jogkövetkezmények alól nem mentesült, c) akit e foglakozástól jogerősen eltiltottak, e tilalom hatálya alatt nem lehet vezető tisztségviselő, d) akit valamely foglalkozástól jogerős bírói ítélettel eltiltottak, az eltiltás hatálya alatt az ítéletben megjelölt tevékenységet folytató jogi személy vezető tisztségviselője nem lehet, e) az eltiltást kimondó határozatban megjelölt időtartamig nem lehet vezető tisztségviselő az, akit eltiltottak vezető tisztségviselői tevékenységtől, f) a közhasznú szervezet megszűnését követően három évig nem lehet más közhasznú szervezet vezető tisztségviselője az a személy, aki korábban olyan közhasznú szervezet tisztségviselője volt - annak megszűnését megelőző két évben legalább egy évig - : • amely jogutód nélkül szűnt meg úgy, hogy az állami adó- és vámhatóságnál nyilvántartott adó- és vámtartozását nem egyenlítette ki, • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság jelentős összegű adóhiányt tárt fel, • amellyel szemben az állami adó- és vámhatóság üzletlezárás intézkedést alkalmazott, vagy üzletlezárást helyettesítő bírságot szabott ki, • amelynek adószámát az állami adó- és vámhatóság az adózás rendjéről szóló törvény szerint felfüggesztette vagy törölte. 20.3. Az ügyvezető köteles valamennyi érintett közhasznú szervezetet előzetesen tájékoztatni arról, hogy ilyen tisztséget egyidejűleg más közhasznú szervezetnél is betölt. 21.

Az ügyvezető feladatai: a) jogosult a Társaság képviseletére és ügyeinek intézésére; b) köteles elkészíteni vagy elkészíttetni a Társaság mérlegét, vagyonkimutatását; c) gondoskodik a jogszabályok által előírt szabályzatok nyilvántartásáról, elkészítéséről és ismertetéséről, a bejelentési kötelezettségek megtételéről; d) köteles a cégbíróságnak bejelenteni a Társaság alapító okiratának módosítását, a cégjegyzékbe bejegyzett jogokat, tényeket, adatokat és ezek változását, valamint törvényben előírt más adatokat; e) gondoskodik a közhasznúsági jelentés elkészítéséről; f) mindazon feladatok ellátása, melyek teljesítését jogszabály alapító határozat, illetve az alapítói okirat számára feladatként határoz meg; g) köteles a Társaság ügyeiről szerzett értesüléseit üzleti titokként megőrizni; h) a Társaság munkavállalóival szemben a munkáltatói jogok gyakorlása, illetve ha a munkavégzés megbízási/vállalkozási jogviszony keretében történik, akkor a megbízót illető jogok gyakorlása a Ptk. és jelen alapítói okirat keretein belül; i) a közbeszerzési eljárás lebonyolítása a jogszabályban, illetve a közbeszerzési eljárásban foglaltak szerint; j) intézkedni a jogszabályok (különösen a 2009. évi CXXII. törvény) által előírt közzétételi kötelezettség jogszabályoknak megfelelő módon és tartalommal történő

teljesítéséről, továbbá gondoskodni a közzétett hozzáférhetőségének és hitelességének biztosításáról.

adatok

folyamatos

22. Az ügyvezető a Társaság ügyvezetését a Társaság érdekeinek elsődlegessége alapján köteles ellátni. E minőségben a jogszabályoknak, az alapító okiratnak, illetve az alapító által hozott határozatoknak van alárendelve. Az egyedüli tag az ügyvezetőnek utasításokat adhat, amelyet ő köteles végrehajtani. 23. A Képviselő-testület – az ügyvezető kérésére - évente napirendre tűzi az ügyvezető előző évben végzett munkájának értékelését, és határoz az ügyvezető részére megadható felmentvény tárgyában. A felmentvény megadásával az ügyvezetői tevékenység megfelelőségét állapítja meg. 24. A Társaság képviselete, cégjegyzés. 24.1. A Társaságot az ügyvezető önállóan képviseli. 24.2. A cégjegyzési jog a Társaság írásbeli képviseletére, a Társaság nevében történő aláírásra való jogosultság. 24.3. A képviselet, valamint a cégjegyzés módja csak azonos lehet.

V. Fejezet A felügyelőbizottság 25.

A Társaságnál 3 tagú felügyelőbizottság működik. A felügyelőbizottság tagjainak megbízatása maximum 5 évi időtartamra szólhat.

26.

A felügyelőbizottság tagjai, megbízatásuk és a rájuk vonatkozó összeférhetetlenségi szabályok

26.1. A felügyelőbizottság tagjai: – Bődi Piroska (a.n.: Lenzsér Piroska) 9600 Sárvár, Laktanya u. 22.B. 2/4. szám alatti lakos, – Németh István (a.n.: Giczi Klára) 9600 Sárvár, Hársfa u. 15. szám alatti lakos, – Mórocz Zsolt (a.n.: Simon Mária Magdolna) 9600 Sárvár, Alkotmány u. 45. szám alatti lakos. 26.2. A tagok jelenlegi megbízatása 2011.01.01. napjától 2014.12.31. napjáig terjedő időre szól. Az alapító a felügyelőbizottság elnökének Bődi Piroskát választotta meg. E megbízás lejártát követően a felügyelőbizottság saját tagjai közül választ elnököt. 26.3. A felügyelőbizottság elnökét és tagjait (a továbbiakban: tag) érintő összeférhetetlenségi szabályok: a) A felügyelőbizottság tagja - a nyilvánosan működő részvénytársaságban való részvényszerzés kivételével - nem szerezhet részesedést olyan gazdasági társaságban, amely főtevékenységként ugyanolyan gazdasági tevékenységet folytat, mint az a gazdasági társaság, amelyben felügyelőbizottsági tag. b) A felügyelőbizottság tagja és közeli hozzátartozója, továbbá élettársa nem köthet a saját nevében vagy javára a Társaság főtevékenységi körébe tartozó ügyleteket. 26.4. Nem lehet a felügyelőbizottság elnöke vagy tagja az a személy, aki: a) az alapító önkormányzat képviselőtestületének is tagja;

b) a Társasággal a megbízatásán kívüli más tevékenység kifejtésére irányuló munkaviszonyban vagy munkavégzésre irányuló egyéb jogviszonyban áll, ha jogszabály másképp nem rendelkezik; c) a Társaság cél szerinti juttatásából részesül, kivéve a bárki által megkötés nélkül igénybe vehető nem pénzbeli szolgáltatásokat; d) az a)–c) pontban meghatározott személyek hozzátartozója [Ectv. 2. § 17. pont]. 27.

A felügyelőbizottság működése

27.1. A felügyelőbizottság testületként működik. 27.2. A felügyelőbizottság akkor határozatképes, ha ülésein mindhárom tagja jelen van. Határozatait egyszerű szótöbbséggel hozza. 27.3. A felügyelőbizottság tagjai a felügyelőbizottság munkájában személyesen kötelesek rész venni. A felügyelőbizottság tagjai a Társaság ügyvezetésétől függetlenek, tevékenységük során nem utasíthatóak. 27.4. A felügyelőbizottság üléseit az elnök hívja össze és vezeti. Az ülés összehívását – az ok és cél megjelölésével – a felügyelőbizottság bármely tagja írásban kérheti az elnöktől, aki a kérelem kézhezvételétől számított 8 napon belül köteles intézkedni a felügyelőbizottság ülésének 15 napon belüli időpontra történő összehívásáról. Ha az elnök a kérelemnek nem tesz eleget, a tag maga jogosult az ülés összehívására. 27.5. Ha a felügyelőbizottság tagjainak száma 3 fő alá csökken, vagy nincs, aki ülését összehívja, az ügyvezető a felügyelőbizottság rendeltetésszerű működésének helyreállítása érdekében köteles értesíteni az alapítót. 27.6. A felügyelőbizottság egyes ellenőrzési feladatok elvégzésével bármely tagját megbízhatja, illetve az ellenőrzést állandó jelleggel megoszthatja tagjai között. Az ellenőrzési jog megosztása nem érinti a felügyelőbizottsági tag felelősségét, sem azt a jogát, hogy az ellenőrzést más, a felügyelőbizottság ellenőrzési feladatkörébe tartozó tevékenységre is kiterjessze. 27.7. A felügyelőbizottsági tagok az ellenőrzési kötelezettségük elmulasztásának vagy nem megfelelő teljesítésével a Társaságnak okozott károkért a szerződésszegéssel okozott károkért való felelősség szabályai szerint felelnek meg a Társasággal szemben. 28.

A felügyelőbizottság működését az által megállapított és az alapító által jóváhagyott ügyrend szerint végzi.

29.

A felügyelőbizottság feladat- és hatáskörei: a) Az ügyvezető ellenőrzése a Társaság érdekeinek megóvása céljából. b) A Képviselő-testület elé kerülő előterjesztéseket köteles megvizsgálni, és ezekkel kapcsolatos álláspontját a képviselő-testület ülésén ismertetni. c) Összehívja a Társaság alapítójának rendkívüli ülését, és javaslatot tesz annak napirendjére és a szükséges határozatok meghozatal érdekében, ha megítélése szerint az ügyvezető tevékenysége jogszabályba, az alapító okiratba, illetve ellentétes az alapító határozataival, vagy egyébként sérti a Társaság érdekeit. d) Kezdeményezheti a Társaság alapítója által hozott határozat bírósági felülvizsgálatát. e) Kijelöli a Társaságot képviselő személyt, ha a felülvizsgálatot a Társaság vezető tisztségviselője kezdeményezi és a Társaságnak nincs olyan vezető tisztségviselője, aki a Társaságot képviselhetné. f) Ellenőrzi a Társaság működését és gazdálkodását. g) Ellenőrzi a vagyonmérleg-tervezeteket és a vagyonleltár-tervezeteket. h) Jelentést kérhet a vezető tisztségviselőtől, illetve tájékoztatást vagy felvilágosítást a Társaság munkavállalóitól.

i) Megvizsgálhatja, illetve betekinthet a Társaság könyveibe és irataiba. j) Mindazon feladatok ellátása, amelyeket jogszabály a számára előír. VI. Fejezet A Társaság könyvvizsgálója

30. A Társaságnál a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény 155. §. (3) bekezdése értelmében nem kötelező a könyvvizsgálat, erre tekintettel könyvvizsgáló választására nem kerül sor. VII. Fejezet A Társaság közhasznú tevékenységére vonatkozó előírások 31.

A vállalkozási tevékenység másodlagossága

31.1. A Társaság gazdálkodás során elért eredményét nem oszthatja fel, azt jelen alapító okirat 5.1. pontja szerinti közhasznú tevékenységekre kell fordítani. A Társaság közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, szervezete pártoktól független és azoknak anyagi támogatást nem nyújt. Erre tekintettel a Társaság nem minősül elsődleges gazdasági – vállalkozói jellegű szervezetnek. 31.2. Gazdasági-vállalkozási tevékenység alatt az Ectv. 2. § 11. pontjában foglaltak értendőek. 31.3. A Társaság befektetési tevékenységet nem végez, de szabad pénzeszközeit a számlavezető hitelintézeténél betéti szerződéssel lekötheti. 32.

A közhasznú működéssel kapcsolatos további szabályok

32.1. A Ectv. fogalom meghatározásai során jelen Társaságra vonatkoztatva: a) alapító vagy legfőbb szerv, illetve döntéshozó szerv: a Társaságot alapító önkormányzat képviselő-testülete, illetve a polgármester jelen alapító okirat 17. pontjában foglaltak szerint. b) vezető szerv: ügyvezető c) felelős személy: a Társaság ügyvezetője, d) vezető tisztségviselő: a Társaság ügyvezetője, e) felügyelő szerv: a Társaság felügyelőbizottsága, f) ügyintéző és képviseleti szerv: a Társaság ügyvezetője. 32.2. A Társaság legfőbb szerve – tekintettel arra, hogy az egyszemélyes Társaságnál a taggyűlés hatáskörébe tartozó kérdésekben az egyedüli tag dönt – az önkormányzati képviselő-testület vagy a polgármester, melyek döntési jogosultságait (kötelezettségeit) a Mötv.- ben, valamint ahhoz kapcsolódó további jogszabályokban, illetve szervezeti, működési szabályokról szóló rendeletben foglaltak szerint gyakorolja. 32.3. Az alapító önkormányzat képviselő-testülete – mint az egy tagból álló legfőbb szerv – a döntéshozatalt megelőzően köteles a felügyelő szerv, valamint a felelős személy véleményének megismerése érdekében ülés összehívni, vagy írásos véleményüket beszerezni, ezért a felügyelőbizottságot, valamint az ügyvezetőt a döntés tárgyának (előterjesztés) közlésével, írásban megkeresi, és megfelelő határidő kitűzésével – különös figyelemmel a felügyelőbizottság működési rendjére –, írásbeli véleményüket beszerzi, majd a képviselő-testületi ülésre meghívja. Az írásos vélemények, illetve az ülésről készült jegyzőkönyvek nyilvánosak. Ha a megkeresettek részéről a megadott határidő alatt írásos vélemény nem érkezik, azt a megkeresésben foglaltakkal való teljes egyetértésnek kell tekinteni.

32.4. Nem kell figyelembe venni, illetve nem kell a véleményezési jog jogosultjának véleményét beszerezni akkor, ha az alapító döntésének tervezete személyi kérdésekkel kapcsolatos. 32.5. Az ügyvezető köteles olyan nyilvántartást vezetni, amely tartalmazza az alapítói döntések tervezetét és az arra adott írásos véleményeket. Ezen túlmenően az ügyvezető az alapító döntésekről is folyamatosan nyilvántartást vezet (határozatok könyve). Az alapítói döntéseket azok meghozatala után haladéktalanul be kell vezetni a határozatok könyvébe. A nyilvántartásból a döntés tartalmának, időpontjának és hatályának világosan ki kell derülnie. Az alapító döntései – az Ötv. által szabályozottak szerint – nyilvánosak. Amennyiben az alapító más személyeket is érintő döntést hoz – az érintettek számától függően –, a döntést az ügyvezető írásban közli az érintettekkel, illetve azokat a helyi televízió, illetve a helyi lap útján hirdetés formájában közzéteszi. Az ügyvezető nyilvántartást vezet továbbá az általa írásban kiadott utasításokról. 34.5. Az Ectv. 37. § (3) bekezdésében foglaltak a Társaság tekintetében az alábbiak szerint kerülnek alkalmazásra: a) a 37. § (3) bek. a. pontja szerinti nyilvántartást az ügyvezető az alapító képviselőtestület testületi üléseiről felvett jegyzőkönyvben foglaltak figyelembevételével vezeti. E jegyzőkönyvre vonatkozó szabályokat a Mötv. 52. §-a tartalmazza. Ha a Társaságot érintő döntést a polgármester hozza meg, akkor ezen – írásba foglalt – döntést kell a nyilvántartás elkészítéséhez felhasználni. b) a döntéseket levél formájában kell az érintettekkel közölni. A döntések nyilvánosságra hozatala a Sárvári Hírlap és a Sárvári Televízió által történik. c) A Társaság – mint közhasznú szervezet – működésével kapcsolatosan keletkezett iratokba való betekintést az ügyvezető kérelemre bárki számára a Társaság székhelyén biztosítja. Beszámolói közlésének nyilvánosságát a Társaság a Sárvári Hírlap által biztosítja. 34.6. Az Ectv. 37. § (4) bekezdésében foglalt előírások teljesítése a Társaság esetében a következők szerint történik: a) az Ectv. 37. § (4) bekezdés szerinti véleményezési jogot a jelen alapító okirat 32.3. pontjában rögzítettek figyelembevételével – mindig írásban kell gyakorolni. b) az Ectv. 37. § (5) b. pontjában foglaltakra tekintettel jelen alapító okiratban az kerül rögzítésre, hogy a felügyelőbizottság mint felügyelő szerv esetében az ülésezés gyakorisága – amely évi egy alkalommal kevesebb nem lehet -, az ülések összehívásának rendjére, a napirend közlésének módjára, az ülések nyilvánosságára, határozatképességére és a határozathozatal módjára a Ptk.-ban foglaltak az irányadóak. c) az ügyvezetőre, mint felelős személyre, illetve vezető tisztségviselőre vonatkozó összeférhetetlenségi szabályokat jelen alapító okirat 20. pontja a Ptk. összeférhetetlenségi szabályaival egybeszerkesztetten tartalmazza. d) a Társaság, mint közhasznúszervezet esetében a köztulajdonban álló gazdasági társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény 4. §-a alapján felügyelőbizottság - mint felügyelő szerv - létrehozása kötelező. Erre tekintettel az Ectv. 37. § (2) bek. c. pontja szerinti szabályokat a fentebb említett törvény és a Ptk. tartalmazza. e) a Társaság, mint közhasznú szervezet éves beszámolójának jóváhagyásáról az alapító Képviselő-testülete képviselő-testületi ülésén - az erre irányadó szabályok szerint - dönt. f) az Ectv. 37. § (5) bek. c. pontjában foglaltak a jelen alapító okirat 32.5. pontja által kerültek teljesítése.

34.7. A legfőbb szerv ülésezési rendjére, az ülések nyilvánosságára, avagy a zárt ülés tartására, valamint a jegyzőkönyv készítésének szabályaira az Mötv.-ben foglaltak az irányadóak. 34.8. A Társaság tevékenységével és gazdálkodásával kapcsolatos alapítói döntések nyilvánosságának biztosítása kötelező, amelyet az Mötv. szabályai szerint kell teljesíteni. 34.9. A Társaság működésével kapcsolatban keletkezett iratokba az alábbiak szerint lehet betekinteni: a) ha az irat az alapító működésével összefüggésben keletkezett, akkor a betekintés rendjére az Mötv. rendelkezéseiben foglaltak az irányadóak. b) ha az irat a Társaság működésével összefüggésben keletkezett, akkor a Társaság ügyvezetőjével történt egyeztetés alapján, abba munkaidőben a Társaság székhelyén bárki betekinthet, saját költségére másolatot készíthet. A keletkezett iratokba történő betekintés iránti kérelmet írásban kell eljuttatni az ügyvezetőnek. 34.10. Az irat-betekintési jog gyakorlása során a titokvédelemre, valamint a személyes adatok védelmére vonatkozó jogszabályokat is be kell tartani. 34.11. A Társaság szolgáltatásai igénybevétele módjának közlése történhet közvetlenül a szolgáltatás igénybevevőjének megkeresésével, illetve hirdetés útján. 35.

Beszámolási szabályok, közhasznúsági jelentés

35.1. A Társaság köteles az éves beszámoló jóváhagyásával egyidejűleg közhasznúsági jelentést készíteni, a közhasznúsági jelentés elfogadása az alapító kizárólagos hatáskörébe tartozik. 35.2. Az éves közhasznúsági jelentés – 350/2011. (XII.30.) Korm. rendelet szabályaira figyelemmel - tartalmazza: a) a számviteli beszámolót; b) a költségvetési támogatás felhasználását; c) a vagyon felhasználásával kapcsolatos kimutatást; d) a cél szerinti juttatások kimutatását; e) a központi költségvetési szervtől, az elkülönített állami pénzalaptól, a helyi önkormányzattól, a kisebbségi települési önkormányzattól, a települési önkormányzatok társulásától, az egészségbiztosítási önkormányzattól és mindezek szerveitől kapott támogatás mértékét; f) a vezető tisztségviselőnek nyújtott juttatások értékét, illetve összegét; g) a közhasznú tevékenységről szóló rövid tartalmi beszámolót. 35.3. Az éves közhasznúsági jelentésbe bárki betekinthet, illetőleg abból a Társaság székhelyén, az ügyvezető vagy a titkárság közreműködésével saját költségére másolatot készíthet. VIII. fejezet Javadalmazási szabályok 36.

A köztulajdonban álló gazdasági Társaságok takarékosabb működéséről szóló 2009. évi CXXII. törvény rendelkezései alapján: a) a Társasággal munkaviszonyban álló ügyvezető, továbbá az ügyvezető helyettesének munkakörét betöltő munkavállaló számára teljesítménykövetelmény, valamint az ahhoz kapcsolódó teljesítménybér vagy más juttatás meghatározásáról a felügyelőbizottság véleményét előzetesen ki kell kérni.

Teljesítménykövetelményként az üzleti terv fő számainak teljesítése mellett csak olyan feltétel határozható meg, amelynek teljesítése a munkakör elvárható szakértelemmel és gondossággal való ellátásán túlmutató, objektíven meghatározható teljesítményt takar. b) a Társaság felügyelőbizottsága elnökének e jogviszonyára tekintettel megállapított havi díjazása nem haladhatja meg a mindenkori kötelező legkisebb munkabér ötszörösét, illetve a felügyelőbizottság többi tagja esetében a mindenkori kötelező legkisebb munkabér háromszorosát. E díjazáson kívül a Társaság felügyelőbizottságának tagja – az igazolt, a megbízatásával összefüggésben felmerült költségeinek megtérítésén kívül – más javadalmazásra nem jogosult. A felügyelőbizottság elnökének vagy más tagjának e jogviszonyára tekintettel a megbízatás megszűnése esetére juttatás nem biztosítható. c) egy természetes személy legfeljebb egy köztulajdonban (önkormányzati tulajdonban) álló gazdasági Társaságnál betöltött vezető tisztségviselői megbízatás, valamint legfeljebb egy köztulajdonban (önkormányzati tulajdonban) álló gazdasági Társaságnál betöltött felügyelőbizottsági tagság után részesülhet javadalmazásban. IX. Fejezet Egyéb rendelkezések 37.

A Társaság jogutód nélküli megszűnése esetén az egyedüli tag részére a tartozások kiegyenlítését követően csak a megszűnéskori saját tőke összege adható ki, legfeljebb az egyedüli tag vagyoni hányadának teljesítéskori értéke erejéig. Az ezt meghaladó vagyont a cégbíróság a Sárvár városban működő Társaságéval azonos, vagy hasonló közhasznú tevékenységet folytató nonprofit gazdasági társaság (közhasznú társaság) részére adja át.

38.

A Társaság jogutódlással történő megszűnése során a Társaság más társasági formába csak nonprofit jellegének megtartásával alakulhat át, kizárólag nonprofit gazdasági társaságokkal egyesülhet, illetve nonprofit gazdasági társaságokká válhat szét.

39.

A Társaság alapítója tudomásul veszi, hogy jelen alapító okiratot az aláírástól számított 30 napon belül az ügyvezető köteles a Szombathelyi Törvényszék Cégbíróságához nyilvántartás és közzététel végett benyújtani.

40.

Ugyancsak tudomása van arról, hogy jelen okirat csak írásban módosítható és a módosítást szintén 30 napon belül ugyancsak be kell jelenteni a Cégbírósághoz.

41.

A jelen szerződésben nem szabályozott kérdésekben a Ptk. előírásait, valamint a mindenkor hatályos további jogszabályok rendelkezéseit kell alkalmazni.

Sárvár, 2014. május 22.

………………………………….. Kondora István polgármester

Ügyvédi ellenjegyzés: Jelen egységes szerkezetű alapító okirat a 2013. május 23-án általam egységes szerkezetbe foglalt alapító okirat - annak teljes egészében történt hatályon kívül helyezése okán – helyébe lép. Igazolom, hogy szövege megfelel a létesítő okirat – módosítások alapján hatályos tartalmának. Ezen alapító okirat módosítására a ……………… számú képviselő-testületi határozat alapján került sor. Sárvár, 2014. május 22.

…………………………….

Dr. Komáromi László ügyvéd

5/G napirendi pont Ügyvezető igazgató felhatalmazása az eljárási feladatok intézésére A Képviselő-testület által meghatározott döntések alapján cégeljárást kell lefolytatni, mely ügyvédi közreműködést igénylő, elektronikus formában megvalósuló eljárás. Ennek teendőinek intézése ügyvezetői kompetenciába tartozó. 7. számú határozati javaslat A Képviselő-testület felkéri Dr. Fonyó Robertát, a Sárvári Média Műsorszolgáltató és Lapkiadó Közhasznú Nonprofit Korlátolt Felelősségű Társaság ügyvezető igazgatóját az új Ptk. szabályai alá való áttérésből és a közhasznú jogállás megtartásából eredő eljárási feladatok intézésére, illetve az ügyvédi meghatalmazás kiadására.

Felelős: Határidő:

dr. Fonyó Roberta ügyvezető igazgató 2014. május 27.

6. napirendi pont III. számú házi gyermekorvosi körzet ellátására vonatkozó feladatellátási szerződés jóváhagyása. (Az előterjesztés később kerül fel a honlapra.)