SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA 4183 Kaba, Kossuth u. 2. PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
2014. január 0
A SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA ÁLTALÁNOS ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA Székhelyintézmény neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola
Tagintézmények neve: Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája
1
Tartalomjegyzék 1. Az iskola nevelési programja ...........................................................................................4 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai ........4 1.1.1 Pedagógiai alapelvek .........................................................................................4 1.1.2 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .....5 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ..................................... 11 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ......................................... 13 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai ............................................................ 133 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása............................................. 14 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok .......................................... 16 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok............................... 17 1.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai ..................... 19 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai ........................................... 23 1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ............. 24 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ........................... 24 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ..................... 27 1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ........... 28 1.6.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ................................................................. 30 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység .......................................... 32 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................... 36 1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel.................................... 37 1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák ...................................... 398 1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák........................................... 39 1.9 Európai Uniós pályázataink……………………………………………………………40 1.9.1 Megvalósítás folyamatában lévő pályázataink…………………………………….. 40 1.9.2 A fenntartási folyamatban lévő pályázataink…………………………………….. 43 1.9.3 Referencia intézménnyé váláshoz és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása………………………………………………………………………………………….45 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ...................................................... 466 1.10.1 A vizsgaszabályzat célja................................................................................ 466 1.10.2 A vizsgaszabályzat hatálya ........................................................................... 466 1.10.3 Az értékelés rendje........................................................................................ 476 1.10.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei ....................................................... 488 1.10.5 Magántanulók vizsgatárgyai ......................................................................... 498 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai ........................................ 499 1.12 A felvételi eljárás különös szabályai…………………………………………… ...... .50 1.13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv………….50 2. Az intézmény helyi tanterve ......................................................................................... 533 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 533
2
2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások ............................................................................................................... 5555 2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei......... 665 2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 655 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása................................ 655 2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................. 666 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása.............................. 6666 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................... 67 2.5 Mindennapos testnevelés megvalósításának módjai ................................................ 6767 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai ........... 6868 2.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: projektoktatás, témanapok és témahetek..................................................................................................................... 6969 2.7.1 A sajátos pedagógiai módszerek célja, feladata, módszerei ........................... 6969 2.7.2 Kidolgozott projektjeink, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe ............ 7070 2.7.3 Témanapok és témahetek, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe........... 7070 2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések .................................................... 71 2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái 7272 2.10 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása ............................................................................................................. 7575 2.10.1. Célok és feladatok a napközis és tanulószobai feladatokhoz ....................... 7575 2.10.2 A célok elérésének és a feladatok megvalósításának tényezői ...................... 7575 2.10.3 A házi feladatok meghatározásának elvei .................................................... 7676 2.10.4 A házi feladatok meghatározásának korlátai ............................................... 7676 2.10.5 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai .................................... 7676 2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei ............................. 7777 2.12 A roma nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag ........................ 7777 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek ..... 7878 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei ....................................... 8080 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei .................................................................. 8080 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei.............................................................. 8181 2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei ........ 8383 2.15.1 A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése ................. 8383 2.15.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei ....................................................... 8484 3. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja……………………………………...………88 A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola művészeti iskolai intézményegységének pedagógiai programja ……………………………………………119 Tartalomjegyzék ..…………………………………………………………………………122
3
1. Az iskola nevelési programja
1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai alapelvek Mi, az intézményegységben tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktatómunkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. Nevelési alapelvek: komplexitás elve, egyenrangúság elve, tapasztalatszerzés elve, következetesség elve, motiváció elve, koncentráció elve, világnézeti semlegesség elve, esélyegyenlőség elve, népek, nemzetek, nemzetiségek, etnikai csoportok és nemek egyenlősége, szolidaritás, a gyermek mindenek feletti érdeke hátrányos megkülönböztetés nélkül, a gyermekek testi, értelmi, érzelmi, erkölcsi fejlődéséért való felelősség elve, szakmai önállóság elve. Didaktikai alapelvek: rendszeresség és fokozatosság elve, tudatosság és szakszerűség elve, életkori sajátosságok figyelembevételének elve, személyes tapasztalatszerzés és tanulói öntevékenység elve, azonos életkorú gyermekek különbözőségének elve, kompetenciafejlesztés, konkrétumok és absztrakciók egységének elve, következetesség elve. Iskolánk nevelőtestülete az elfogadott értékek alapján deklarálja alapelveit, és ezekből vezeti le céljait, feladatait. Elfogadott értékeink a következők: alkalmazható tudás, nemzeti hagyományok tisztelete, nyilvánosság, türelmesség, tehetségkutatás – tehetséggondozás, felzárkóztatás, gyermek– és ifjúságvédelem, esélyegyenlőség, együttműködés, személyiségfejlesztés, egészség– és környezetvédelem, partnerközpontúság, integráció, 4
képességkibontakoztatás, demokratizmus, humanizmus, európai azonosságtudat – egyetemes kultúra, tolerancia, más népek hagyományainak megismerése, megbecsülése.
1.1.2 Az iskolában folyó nevelő–oktató munka céljai, feladatai, eszközei, eljárásai Alapvető célunk az elfogadott emberi és nemzeti értékek megismertetése, átadása, elfogadtatása: a) A felnőtt élet sikeressége szempontjából kiemelt fontosságú kulcskompetenciák fejlesztése, amelyek szükségesek: a személyes boldoguláshoz, a fejlődéshez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez, a munkához. Kulcskompetenciák: Anyanyelvi kommunikáció Idegen nyelvi kommunikáció Matematikai kompetencia Természettudományos kompetencia A hatékony, önálló tanulás Szociális és állampolgári kompetencia Kezdeményezőképesség és vállalkozói kompetencia Esztétikai-művészeti tudatosság és kifejezőképesség b) Az egész életen át tartó tanulásra való felkészítés. c) A hatékonyság egyik feltételeként a modern személyközpontú, interaktív, tapasztalati tanulásra alapozó tanulásszervezési eljárások, módszerek, pedagógiai kultúra alkalmazása. d) Korszerű oktatási-nevelési technikát alkalmazunk a tantárgyak esetében. e) Az integrációs és képességkibontakoztató program lényege, hogy minden gyereket egyenlő bánásmódban részesít. Nem szegregál, de differenciál. A differenciálás ebben a paradigmában az egyénre szóló személyes törődést jelenti. f) Egyensúlyt próbálunk teremteni a felzárkóztatás és a tehetséggondozás területe között. g) Együttneveléssel fejlesztjük azokat a kulcskompetenciákat, amelyekre minden egyénnek szüksége van a személyes boldogulásához és fejlődéséhez, az aktív állampolgári léthez, a társadalmi beilleszkedéshez és a munkához. Kulcskompetenciák fejlesztése - Sajátos, egyéni és hatékony tanulási módszerek kialakítására törekszünk. Ráneveljük tanulóinkat a különféle kommunikációs csatornákon nyert információk értelmezésére, feldolgozására. Tanulóinkkal megismertetjük szülőföldünk, hazánk kultúráját, hagyományait, történelmi emlékeinket, és ezek megőrzésére, tiszteletben tartására neveljük őket.
5
Legfontosabb közös céljaink a tanulás-tanítás eredményessége érdekében: a) Kompetenciaalapú nevelés- oktatás elterjesztése. b) A sikeres munkaerőpiaci alkalmazkodáshoz szükséges, az egész életen át tartó tanulás megalapozását szolgáló képességek fejlesztése. c) A kompetenciaalapú oktatás módszertanának és eszközeinek széleskörű elterjesztése. d) A pedagógusok módszertani kultúrájának korszerűsítése. e) A tanulók képességeinek és kulcskompetenciáinak egyénre szabott fejlesztése és megerősítése. f) A rendszerben meglévő szelektív hatások mérséklése, az egyenlő hozzáférés és esélyegyenlőség biztosítása. g) Szegregációmentes, együttnevelési környezet kialakítása. h) A digitális írástudás elterjesztése, mindennapi gyakorlattá válásának támogatása. i) A szakértői bizottság által az integrációra alkalmas SNI-s gyermekek, tanulók integrált nevelése, a testi- lelki egészség biztosítása. j) A környezeti nevelés szerepének növelése. k) Az intézmények és csoportok kapcsolatainak gazdagítása és az együttműködések ösztönzése. l) Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen hagyományainak megismerése és megismertetése, a hagyományok ápolása. m) A település közösségi értékeinek közvetítése. n) A szabadidő kulturális célú eltöltéséhez feltételrendszer biztosítása. Célrendszer megfogalmazása az integráció tükrében: Legfőbb célkitűzésünk, hogy az eltérő képességű és szociális helyzetű tanulóink együttnevelését-oktatását maradéktalanul megvalósítsuk. Az integrációs oktatásban résztvevő tanulók százalékos aránya a teljes osztálylétszámhoz, ill. évfolyam létszámhoz viszonyítva megfeleljen a jogszabályban előírtnak. Célunk továbbá: időben felismerni a tanulók hátrányos helyzetét, megnyerni a szülőket a tanulók együttnevelésére, minősített referencia intézménnyé válunk az alábbi területeken (Kaba): „Befogadó pedagógiai gyakorlat/integrációs pedagógiai program alkalmazásában mintaadó intézmény, referenciahely.” „Új típusú felsőoktatási gyakorlóhely, partnerintézmény, mely a modernizáció területein szervezeti kultúrája és módszertana szempontjából mintaközvetítő.” „Jó gyakorlatok” átadására méltó referencia intézmény Érték
tudás
Cél Emelkedjen azon tanulók száma, akik érettségit adó középiskolában tanulnak tovább! A biztos alapok elsajátíttatása a sikeres
Feladat
Eszköz
Hatékony tanítási–tanulási Alapítványi támogatás. eljárások alkalmazása. Hatékonyabb módszerek. Sikeres, változatos kompetenciafejlesztés.
6
továbbtanulás érdekében. nyilvánosság, Folyamatosan részt együttműkö- veszünk lakóhelyünk dés életében. Tanulóink
érdeklődőek, nyitottak lesznek. A négy település kapcsolatrendszere bővüljön.
Tehetséggondozás
A tanulókban rejlő tehetségek felfedezése. Egyéni képességek fejlesztése. Minél több tanuló eléri a képességének megfelelő szintű tudást.
Felzárkóztatás
A művészeti iskola előnyeinek felhasználása.
Tehetségkutatás
Türelmesség
Tanulóink szellemileg, Gyermek– és erkölcsileg és testileg ifjúságvéde- egészségesek lesznek. lem
Kapcsolatépítés szülőkkel. Vegyünk részt a települések kulturális életében! Partnerkapcsolat az intézményekkel, szervezetekkel.
Iskolánk életének, tevékenységének megismertetése. TV, Hírmondó, Suliújság, honlap. Műsorok települési és más intézmények rendezvényein.
A tanulók alapkészségeinek fejlesztése.
- Differenciált foglalkozás - Kooperatív tanulás - Integrációs és képességkibontakoztató Hasznosítható, program lehetőségei. továbbépíthető - Választható órák, alapműveltség nyújtása. tehetséggondozó Olyan világszemlélet, világkép formálása, amely szakkörök, versenyeztetések. eligazít a szűkebb és Alapítványi támogatás. tágabb környezetben. - Korszerű eszközök Az értékelésben vegyük beszerzése figyelembe a tanuló - kooperatív technikák, önmagához mért - projektek megvalósítása, fejlődését. - DIFER mérésre épülő játékos fejlesztés A körülmények, problémák megismerése. Prevenció. Gyermeki jogok biztosítása. A tanulói jelzések fórumainak működtetése.
- családlátogatás, - fogadóórák, - szabadidős programok szervezése, - diákönkormányzat, - kapcsolatok
Családok bevonása az iskolai programokba. Esélyegyenlőség, Integráció
Esélyt adunk a gyermek személyiségében rejlő lehetőségek kibontakoztatására.
Az eredményes tanulás módszereinek, technikáinak elsajátíttatása. Egyénre szabott tanulási módszerek.
Harmonikus A tanulási tartalmak személyiséggé alakítással elsajátítása során a készítjük fel tanulóinkat a tanulók maguk is aktív
-
az iskola könyvtára inkluzív pedagógia informatikai bázis kooperatív csoportmunka - kompetenciafejlesztés - IPR és a képességkibontakoztató rendszer működtetése Tanórai és tanórán kívüli nevelési tevékenységek és az ezekhez kapcsolódó 7
versenyhelyzetre, a piacközpontú világra. Személyiségfejlesztés Értékelésünk egységes, következetes lesz.
részeseivé váljanak az értékek megnevezésének és azonosításának. Önismeret igénye.
Jelenlegi fegyelem megtartása. Kulturáltabb lesz a magatartás és Közösségfej- kommunikáció a lesztés közösségben.
Törekedjünk a - A tanulói közösség, konfliktusok kezelésére! tevékenységének Váljon szokássá az megszervezése. udvariasság, - A nevelő részvétele a figyelmesség, tanulói közösségben. önfegyelem! Mások - A nevelő személyes szokásait és személyiségét példamutatása. tartsák tiszteletben!
Tolerancia
A tanulók érzékennyé válnak környezetük és egészségük állapota iránt. A környezetkímélő magatartás életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz. A tiszta Egészség– és környezetet megóvjuk.
Kreatív, problémamegoldó gondolkodásmód kialakítása, amelynek segítségével eligazodnak a természet, a környezet, a társadalom, a jog, a gazdaság terén, és környezetvéelkötelezettséget vállalnak Csökken a tanulók delem egyéni vagy közös túlterhelése. tetteikben. Érezzenek A tanulók törődnek felelősséget saját egészségükkel, környezetük rendben környezetükkel, és tartásáért! Pozitív mindehhez rendelkeznek a beállítódások, szükséges információkkal magatartások, szokások és lehetőségekkel. kialakítása.
Partnerközpontúság
Partnereink elégedettségének elnyerése.
- Pedagógusok életvitele. - Osztályfőnöki órákon egészség- és környezet-védelmi témák megbeszélése. - Környezetvédő szakkör. - Saját környezetünk; tanterem, terület tisztán- tartása. - településünk környezeti értékeinek megőrzése, gyarapítása. - Mindennapos testedzés. - Erdei iskola. Kérdőívek. Interjúk. Elemzés–értékelés. Feladatok–intézkedési tervek készítése.
Aktív, felelős részvétel a döntéshozatalban.
Demokratizmus, humanizmus
Európai azonosság-
Elégedettségmérés.
folyamatos értékelés. A kidolgozott értékelési rendszerünk betartatása.
Ismereteket szereznek az Európai Unió kialakulásának
- Ötletbörze. - Kreatív gondolkodás fejlesztése. - Az alternatívák végiggondolása. - Kockázatvállalás. - A kritikai gondolkodás erősítése. - Konfliktuskezelés. Olyan ismeretek elsajátíttatása, amelynek birtokában tudnak élni a
- Fórumok biztosítása. - Osztályközösség. Diákbizottsági ülés. - Iskolagyűlés.
- Nemzetközi kapcsolatok ápolása. - Egyéni, baráti 8
tudat
A nemzeti hagyományok tisztelete, más népek hagyományainak megismertetése, megbecsülése
történetéről, alkotmányáról, intézményrendszeréről.
megnövekedett kapcsolatok. lehetőségekkel, és - Iskolai szinten magyarságtudatukat testvérkapcsolatok megőrizve válnak európai kialakítása, folytatása. polgárokká.
Tanulóink ismerik nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit, becsülik otthonukat, lakóhelyüket, szülőföldjüket. Tisztelik más népek, népcsoportok értékeit, eredményeit.
Történelmi személyiségek, tudósok, feltalálók, művészek, írók, költők, sportolók tevékenységének, munkásságának tanulmányozása. Ismerjék meg a városi és falusi élet hagyományait, szűkebb és tágabb környezetük történelmi, kulturális és vallási emlékeit!
- Tantárgyi órák ismeretanyaga. - Jelképeink. - Ünnepélyek. - Vetélkedők. - Kirándulások. - Színházlátogatás. - Kulturális rendezvények, találkozók.
A pedagógiai alapelvek érvényre juttatását, az értékek közvetítését, céljaink elérését, feladataink megvalósítását szolgálják iskolánk pedagógusai által alkalmazott eljárások, módszerek: A gyermek személyiségének, ismeretstruktúráinak megismerése. (Eszközei: Képességek, attitűdök diagnosztikus mérése, értékelése; beszélgetés, kérdés – válasz elemzése; kérdéssorok; kérdőívek; tesztek; feladatlapok; interjúk – a vizsgálandó területtől függően.) Differenciálás alkalmazása. A tanulás tanítása. Változatos módszerek együttes alkalmazása. A tanítás életszerűsége. Nevelési módszereink két nagy csoportra oszthatók:
Közvetlen (direkt) módszerek azok, amelyeknek alkalmazása során a nevelő közvetlenül, személyes kapcsolat révén hat a tanulóra.
Közvetett (indirekt) módszerek azok, amelyekben a nevelő hatás áttételesen, a tanulói közösségen keresztül érvényesül.
Az általunk alkalmazott közvetlen és közvetett nevelési eljárások: Közvetlen módszerek
1. Szokások kialakítását célzó, beidegző módszerek
-
követelés, szabálykövetés, gyakoroltatás, segítségadás, ellenőrzés, ösztönzés mintaadás,
Közvetett módszerek - A tanulói közösség tevékenységének megszervezése - Közös (közelebbi vagy távolabbi) célok kitűzése, elfogadtatása. - Hagyományok kialakítása 9
- bemutatás - Elbeszélés. - Tények és jelenségek 2. Magatartási modellek bemutatása. bemutatása, közvetítése - Műalkotások bemutatása. - A nevelő személyes példamutatása. - Magyarázat, beszélgetés. - A tanuló önálló elemző 3. Tudatosítás (meggyőződés munkája. kialakítása)
- Ellenőrzés. - Ösztönzés. - A nevelő részvétele a tanulói közösség tevékenységében. - A követendő egyéni és csoportos minták kiemelése a közösségi életből. - A betartandó magatartási normák elvárások, ismertetése. - Vita, vélemény.
Nevelési céljaink megvalósulását illetően akkor tekintjük nevelő- és oktatómunkánkat sikeresnek, ha iskolánk végzős diákjainak legalább 85–90%–a a nyolcadik évfolyam végén:
Minden tárgyból megfelel az alapfokú nevelés–oktatás helyi tanterveiben meghatározott továbbhaladás feltételeinek. (Természetesen elsődleges célunk az, hogy tanulóink többsége – vagyis több mint ötven százaléka – a minimális követelmények teljesítésén túl az egyéni képességei alapján elvárható legjobb szinten feleljen meg az iskolánk helyi tantervében megfogalmazott követelményeknek.) Rendelkezik olyan bővíthető biztos ismeretekkel, készségekkel, képességekkel és jártasságokkal, amelyek képessé teszik őt arra, hogy a középiskolás követelményeknek a későbbiekben megfeleljen. Ismeri és alkalmazza a kulturált viselkedéshez, az emberek közötti kapcsolatokhoz, valamint a közösségben éléshez szükséges viselkedés– és magatartásformákat. Határozott elképzeléssel bír saját közelebbi és távolabbi jövőjét és sorsát illetően. A környezetkímélő magatartás, egészségük állapota életvitelüket meghatározó erkölcsi alapelv lesz.
IPR alkalmazása intézményünkben 1) Cél: A hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű, eltérő nevelési igényű gyermekek egy osztályban történő, integrált nevelése, oktatása a többségi tanulókkal.
2) Feladataink az IPR alkalmazása során: Az integrált tanulás-tanítás és gondoskodás során egyénre szabott, a hátránykompenzációs elvekre alapozott és a differenciált fejlesztést és fejlődéskövetést segítő módszerek kiválasztása, alkalmazása. Az IPR érvényesítésének feladatai: - új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása, - tartalomfejlesztő gyakorlatok bevezetése, - hagyományos tanulási tér- és időkeretek megváltoztatása, - pedagógus szerep áthangolása, - a nevelésben-oktatásban érintett külső szereplők (család, gyermekvédelmi szervezetek stb.) bevonása, 10
- differenciált értékelési szisztéma alkalmazása. Az Integrációs Pedagógiai Rendszer intézményi adaptációja és működtetése intézményfejlesztést, pedagógiai, módszertani fejlesztést jelent, amely hatékony együttnevelés során a szociális környezetből és a képességek fejlettségéből adódó hátrányok ellensúlyozását célzó nevelő-oktató tevékenységben nyilvánul meg. Az IPR alkalmazása során kiemelt feltételek: -
-
a be- és elfogadó szemlélet, az integrációt támogató új tanulásszervezési eljárások, módszerek alkalmazása a nevelés, tanulás-tanítás folyamatában, széleskörű tevékenységformák biztosítása, az egyéni bánásmód, az optimális fejlesztés, a tanulóbarát intézményi környezet kialakítása, a kapcsolatfejlesztés, a hatékony integrált neveléshez szükséges pedagógiai módszerek, iskolai tanulásszervezési eljárások alkalmazása a tanórákon és tanórán kívüli foglalkozásokon, az infokommunikációs eszközök intenzívebb tantermi használata, a széleskörű, tanórán kívüli foglalkozások és szabadidős programok biztosítása, a szülőkkel való partneri kapcsolat javítása az intézmény mindennapi életébe történő hangsúlyosabb bevonással, a társadalmi és szakmai környezettel való együttműködés erősítése (RNÖ, gyermekjóléti szolgálat, óvodák, alap- és középfokú oktatási intézmények, szakmai szolgáltatók, szakszolgálatok, civil szervezetek, stb.); az intézményfokozatok közötti átmenet segítése; óvoda-iskola, illetve általános iskola-középiskola között (közös programok szervezése, egymás munkájának megismerése, tanítási tartalmak összehangolása, tanulók átadás-átvétele intézményváltáskor, nyomon követés, eset megbeszélések, közös programfejlesztések), az inkluzív intézményi pedagógiai attitűd kialakítása (szegregáló nevelés- és oktatásszervezési formák felszámolása, befogadó szemlélet kialakítása a pedagógusokban, a gyermekekben, tanulókban és a szülőkben az eltérő szociális hátterű, a sajátos nevelési igényű és a roma gyermekek, tanulók iránt)
1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A pedagóguspálya szépsége abban rejlik, hogy nap mint nap gyerekek között lehetünk, és részesei vagyunk személyiségük ezerféle megnyilvánulásának, testük, lelkük, értelmük fejlődésének, rövidebb–hosszabb ideig végigkísérhetjük őket azon az úton, amelynek neve: élet. Nevelő- és oktatómunkánk alapvető feladata, hogy a tanulók személyiségét a különféle iskolai tevékenységek megszervezésével széleskörűen fejlessze. Intézményünk elsőrendű kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Ennek érdekében az iskola nevelői a tanítási-tanulási folyamat szervezése során fontosnak tartják a tanulók motiválását, a tanulói aktivitás biztosítását, a tanulás tanítását és a differenciálást. A személyiségfejlesztés keretében végezzük a tanulók reális énképének és önismeretének kialakítását. 11
Személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladataink: A tanulók erkölcsi nevelése: Feladata: Az alapvető erkölcsi értékek megismertetése, tudatosítása és meggyőződéssé alakítása. A tanulók értelmi nevelése: Feladata: Az értelmi képességek, illetve az önálló ismeretszerzéshez szükséges képességek kialakítása, fejlesztése. A világ megismerésére való törekvés igényének kialakítása. A tanulók közösségi (társas kapcsolatokra felkészítő) nevelése: Feladata: Az emberi együttélés szabályainak megismertetése. A társas kapcsolatok fontosságának tudatosítása, az együttműködési készség kialakítása. A kulturált magatartás és kommunikáció elsajátítása. A tanulók érzelmi nevelése: Feladata: Az élő és élettelen környezet jelenségeire, a tanulók közösségeire és önmagukra irányuló helyes cselekvésre és aktivitásra késztető érzelmek kialakítása. A tanulók akarati nevelése: Feladata: Az önismeret, a tanulók saját személyiségének kibontakoztatására vonatkozó igény felébresztése. A kitartás, a szorgalom, a céltudatosság, az elkötelezettség kialakítása. A tanulók nemzeti nevelése: Feladata: A szülőhely és a haza múltjának és jelenének megismertetése, emlékeinek tisztelete, ápolása, megbecsülése. A hazaszeretet érzésének felébresztése. A tanulók állampolgári nevelése: Feladata: Az alapvető állampolgári jogok és kötelezettségek megismertetése. Az érdeklődés felkeltése a társadalmi jelenségek és problémák iránt. Igény kialakítása a közösségi tevékenységekre, az iskolai és a helyi közéletben való részvételre. A tanulók munkára nevelése: Feladata: Az emberek által végzet munka fontosságának tudatosítása. A tanulók önellátásra és környezetük rendben tartására irányuló tevékenységek gyakoroltatása. A munkafegyelem erősítése a tanulói tevékenységekben. A tanulók egészséges életmódra nevelése: Feladata: A tanulók testi képességeinek fejlesztése, a testmozgás iránti igény felkeltése. Egészséges, edzett személyiség kialakítása. Az egészséges életmód és az egészségvédelem fontosságának tudatosítása, az egészséges életmód iránti igény kialakítása. Szeretnénk, ha ezek a személyiségjegyek, minél teljesebben együtt lennének tanulóinkban, még akkor is, ha tudjuk, hogy az őket körülvevő „világban” számtalan ellenőrizhetetlen negatív hatás is leselkedik rájuk. Olyan hatások ezek, amelyek károsan hatnak a személyiségre, és ellenünk dolgoznak, de ugyanakkor felerősítik bennünk a felelősséget a pozitív személyiségjegyek kialakítására, fejlesztésére. A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok részét képezi a toleranciára való nevelés, a sajátos élethelyzet elfogadása, segítés mások gondjainak megoldásában, a konfliktusok agressziómentes kezelése.
12
A tanórai foglalkozásokon és a délutáni ellátásban egyenlő esélyt biztosítunk minden tanulónknak. Kiemelten figyelünk a sajátos- és/vagy a hátrányos helyzetű gyerekekre. A személyiségfejlesztés eszközei, módszerei:
A különböző tantárgyak ismeretanyagai. Előzetes anyaggyűjtés. Szituációs játékok. Diagrammák, statisztikai adatok elemzése. Felmérések készítése, elemzése. Egyéni, csoportos és osztállyal történő beszélgetések. Kiselőadások. Szerepjátékok. Konfliktusok kezelése. Döntési helyzetekbe hozás. A napi nevelési helyzetek megfelelő kezelése. A tanórán kívüli lehetőségek kihasználása: Törekszünk arra, hogy a hátrányos helyzetű tanulóink is bekapcsolódjanak a tanórán kívüli tevékenységekbe, eljussanak a kirándulásokra, ehhez az intézményünkben működő alapítvány ad anyagi segítséget. Integrációs és képesség-kibontakoztató programunkban megfogalmazottak felhasználása. Kompetenciafejlesztés változatos módszerek alkalmazásával. Roma népi kultúra ismeretanyagai.
A tehetséggondozásban sincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. 1.3 Az egészségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az iskolai egészségfejlesztés akkor eredményes, ha a szemléletváltás megtörténik, és akkor hatékony, ha teljeskörű. Ez az alábbiak teljesülését jelenti: mindegyik fő egészség-kockázati tényezőt befolyásolja; az iskola mindennapi életében folyamatosan és rendszeresen jelen van; az iskola minden tanulója részt vesz benne; a teljes tantestület részt vesz benne; az iskola bevonja a szülőket, a civil szervezeteket és az iskola társadalmi környezetét. 1.3.1 Az egészségfejlesztés iskolai feladatai A teljeskörű iskolai egészségfejlesztés az alábbi négy egészségfejlesztési alapfeladat rendszeres végzését jelenti: egészséges táplálkozás megvalósítása;
13
mindennapi testnevelés/testedzés minden gyermek számára (tartásjavító torna, relaxáció, tánc); a gyermek érett személyiséggé válásának elősegítése személyközpontú pedagógiai módszerekkel és a művészetek személyiségfejlesztő hatékony alkalmazásával (ének, tánc, rajz, mese, népi játékok stb.); Egészségfejlesztés, személyiségfejlesztés oktatása a tantárgyi kereteken belül; Foktatás a 2. évfolyamon tömbösítve (10 alkalom/osztály 2 óra/alkalom).
Ezeken belüli feladatai az iskolának: Az egészséget veszélyeztető tényezők megismertetése tanulóinkkal. Az egészséges életvitel szokásrendszerének formálása, kialakítása. Az ember személyes felelősségének tudatosítása egészségének. megőrzésében, sorsának, életpályájának alakításában. A higiénés kultúra fejlesztése. A betegségek megelőzésének, az időbeni orvoshoz fordulás jelentőségének tudatosítása. A környezet – szervezet – életmód - egészségi állapot közötti összefüggés feltárása. Az egészséges étkezési szokások népszerűsítése. A rendszeres szűrővizsgálat és önvizsgálat kultúrájának kialakítása. A korai szexuális kapcsolatok veszélyeinek bemutatása. A rendszeres fizikai aktivitás mozgásválasztékának bővítése. A mozgás és sport szerepének feltárása az egészséges életmódban és az életvitelben. A prevenció és életvezetés tudatosítása. Az edzettség és fittség kialakítása. A rendszeres testmozgás és a bőrápolás iránti igény felkeltése. Tapasztalat nyújtása a mozgás és a testi – lelki egészség kapcsolatáról a mindennapos testnevelés során. Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása. Használt elem, PET palack és papírgyűjtés. A kulturált étkezés kialakítása, fejlesztése. Törekedni kell a friss levegőn való tartózkodás lehetőségeinek (szünetben, testnevelés órákon, kirándulások,) kihasználására. Tanulásmódszertan keretén belül a tanulást segítő külső körülmények (fény, csend, rend, helyes testtartás, stb.…) fontosságának hangsúlyozása. 1.3.2. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítása tanítási órákon belül (osztályfőnöki, biológia-egészségtan, erkölcstan, természetismeret, testnevelés és sport, technika, életvitel és gyakorlat) és délutáni (étkezés, egészségnap, sportnap, sportszakkörök, egyéb szakkörök) foglalkozásokon valósul meg. Az iskolai elsősegélynyújtás oktatásának legfőbb céljai: Az elsősegélynyújtás elemi ismereteinek megalapozása, megismerése. Alkalmazható tudás nyújtása a gyakorlatban is.
14
A tanulók sajátítsák el azokat az ismereteket, amelyekkel képesek a sérültnek vagy betegnek legrövidebb időn belül megadni azt a segítséget, mely megakadályozza, hogy az állapota a szakellátás megkezdéséig súlyosbodjon!
Gyakoroltatni kell (szituációs feladatok) az alapfeladatokat: a telefonon történő segítséghívás és a veszélyhelyzettel kapcsolatos kérdések helyes megválaszolása; stabil oldalfekvés és egyéb elsősegély-technikák, kisebb sebek ellátása kötözése, közlekedésbiztonság, veszélyes gyógyszerek és mérgező növények. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának formái: a) Tanítási órákon belül Technika, életvitel és gyakorlat órán - Ételkészítés - ; Teendők a háztartásban és a lakókörnyezetben - ; Közlekedés témakörökben Etkölcstan órán – Test és lélek témakörben Osztályfőnöki, kémia, fizika, testnevelés és sport órákon – Az első órák anyagába beiktatva a balesetvédelmi oktatás keretében. Természetismeret órán – Az ember szervezete és egészsége témakörben. Biológia-egészségtan órákon – Szépség, erő, egészség - vagy Az ember kültakarója, mozgása és ezek egészségvédelme; Az anyagcsere főbb folyamatai és egészségvédelme; Az életfolyamatok szabályozása és egészségvédelme témakörben. b) Délutáni csoportfoglalkozásokon Elsősegélynyújtó szakkörön . Sportfoglalkozások, szakkörök (Kiskukta, főző, háztartási) balesetvédelmi oktatását követően. Egészségnap témakörein belül (gyakorlati – elméleti csoportfoglalkozások keretében): - a bőr védelme, bőrsérülések és ellátásuk. Gyermeknapon: - az égési sérülések elkerülése, esetleges sérülések ellátása. Osztálykirándulások, kerékpártúrák előkészítésekor: - az esetleges balesetek szakszerű kezelése. Versenyekre való utaztatáskor: - a közlekedés biztonsága betartása ellenére bekövetkező vészhelyzet (pl. vérzéses baleset) elhárítása. Természettudományi héten: 15
- a kísérletezések közben történő esetleges sérülések ellátása. KRESZ-szakkörön: - a kerékpáros közlekedés folyamán történő esetleges balesetek ellátása. Iskolai rendezvényeken: - a rászorulók elsősegély-nyújtásban részesítése (pl. ájulás, rosszullét,). 1.4 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A tanulói személyiség fejlesztésére irányuló nevelő- és oktatómunka iskolánkban egyrészt a nevelők és a tanulók közvetlen személyes kapcsolata révén valósul meg, másrészt közvetett formában, a tanulói közösség ráhatásán keresztül érvényesül. A tanulók közösségben, illetve a közösség által történő nevelésének megszervezése, irányítása, iskolánk nevelő–oktató munkájának alapvető feladata. A társas kapcsolatok erősítése, a beilleszkedési és magatartási nehézséggel küzdő tanulókra vonatkozóan legfőbb feladat az osztály/csoport életébe való bekapcsolásuk. A tanulói közösségek fejlesztésével kapcsolatos feladataink:
A különféle iskolai tanulói közösségek megszervezése, nevelői irányítása. Feladata: Az iskolai élet egyes területeihez kapcsolódó tanulói közösségek kialakítása, valamint ezek életének tudatos, tervszerű nevelői fejlesztése.
A tanulók életkori fejlettségének figyelembevétele a tanulóközösségek fejlesztésében: Feladata: A közösségek irányításával alkalmazkodnunk kell az életkorral változó közösségi magatartáshoz: a kisgyermek felnőttek elvárásainak megfelelni akaró – személyiségének lassú átalakulásától – az önmagát értékelni és irányítani képes személyiséggé válásig. Az önkormányzás képességének kialakítása: Feladata: A közösségek fejlesztése során ki kell alakítani a közösségekben, hogy nevelői segítséggel közösen tudjanak maguk elé célt kitűzni, a cél eléréséért összehangolt módon tevékenykedjenek, illetve az elvégzett munkát értékelni tudják.
Tanulói közösségek tevékenységének megszervezése: Feladata: A közösségeket irányító pedagógusok legfontosabb feladata, a közösségek tevékenységének tudatos tervezése és folyamatos megszervezése úgy, hogy a tanulók a közösség által szervezett tevékenységekbe bekapcsolódjanak, azokban aktívan részt vegyenek, és ott a közösségi együttéléshez szükséges magatartáshoz és viselkedési formákhoz tapasztalatot gyűjtsenek.
A közösség egyéni arculatának, hagyományainak kialakítása: Feladata: A tanulói közösségre jellemző, az összetartozást erősítő erkölcsi, viselkedési normák, formai keretek és tevékenységek rendszeressé válásának kialakítása, ápolása.
A közösségfejlesztés folyamatában fontos feladatunk az egyén és a társadalom közötti kapcsolat kialakítása, megteremtése. Ennek érdekében: Ismertessük meg a tanulóinkkal nemzeti kultúránk nagy múltú értékeit!
16
Olyan egyéni és közösségi tevékenységek gyakoroltatása, amelyek az otthon, a lakóhely, a szülőföld, a haza és népei megismeréséhez, megbecsüléséhez, az ezekkel való azonosuláshoz vezetnek. A hon– és népismeret segítse elő a harmonikus kapcsolat kialakítását a természeti és társadalmi környezettel! Ösztönözzön a szűkebb és tágabb környezet történelmi, kulturális és vallási emlékeinek, hagyományainak feltárására, ápolására! Késztessen az ezekért végzett közösségi tevékenységre! Tanulóink legyenek nyitottak, megértőek a különböző szokások, életmódok, kultúrák, vallások; a másság iránt, becsüljék meg ezeket. Törekednünk kell arra, hogy közvetlenül is részt vegyünk a nemzetek közötti kapcsolatok ápolásában. Tanulóink kapcsolódjanak be közvetlen környezetük értékeinek megőrzésébe, gyarapításába! A kommunikációs kultúra középpontjában az önálló ismeretszerzés, véleményformálás és kifejezés; a vélemények, érvek kifejtésének, értelmezésének, megvédésének a képességei álljanak! Iskolánk minden tevékenységével szolgálja a felnövekvő nemzedék egészséges életmódra nevelését! Az egészséges, harmonikus életvitelt megalapozó szokások a tanulók cselekvő, tevékeny részvételével alakíthatók ki. Az iskolai környezet mint élettér is biztosítsa az egészséges testi, lelki, szociális fejlődést! Ebben a pedagógusok életvitelének is jelentős szerepe van. Tanulóink, növendékeink tanulják meg: ha közös produkciókkal a közönség elé állnak, a csoport sikere az egyéni produkciókon is múlik; más települések művészeti csoportjainak a fogadása, más településeken a szereplés baráti kapcsolatok, ismertségek kialakulásának lehetőségét hordozzák magukban. 1.4.1 A tanítási órán megvalósítható közösségfejlesztő feladatok A tanulói személyiség fejlesztésének és a közösségfejlesztésnek egyik fontos színtere a hosszabb tanítási–tanulási folyamatba illeszkedő tanítási óra. A tanítási–tanulási folyamat megszervezése során kiemelten fontosnak tartjuk a tanulók motiválását, a tanulói aktvitás biztosítását és a differenciálást, az integrációs és képességfejlesztő programban foglaltak alkalmazását, a cigánykultúra elemeinek beépítését a helyi tantervbe foglaltak szerint. A motiválás célja, hogy tanulóinkban felébresszük azokat az indítékokat, amelyek a gyermekeket tanulásra ösztönzik, és ezt a tanulási kedvet a tanulás végéig fenn is tartsuk. A tanítási órák tervezésénél és szervezésénél minden esetben előtérbe helyezzük azokat a módszereket és szervezeti formákat, amelyek a tanulók tevékenykedtetését, vagyis állandó aktivitását biztosítják. Kiemelten fontos feladatunk a differenciálás, vagyis az, hogy a lehetőségekhez mérten igazodjunk a tanulók egyéni fejlettségéhez, képességeihez. E feladat megoldását az alábbi tanítási módszerek és szervezeti formák segítik: Az egyes szaktárgyak tanítási óráin előnyben részesítjük az egyéni képességekhez igazodó munkaformákat, így – elsősorban ismétlésnél, gyakorlásnál, kompetenciafejlesztésnél
17
– a tanulók önálló és csoportos munkájára támaszkodunk. A kooperatív technikák és projekt-módszertan alkalmazását minden pedagógustól elvárjuk. Csoportokba bontva folytatjuk az oktatást (óratervben megfogalmazottak szerint). A csoportokba a tanulók az egyenlő bánásmód elvét követve, esélyegyenlőség megteremtésével kerülnek besorolásra. Az általános iskola egyik kiemelt feladata a szilárd alapkészségek kialakítása. Az anyanyelv tanítása során az 1–4. osztályokban tanítók, a tanulók már meglévő nyelvi tudását fejlesztik, tervszerűen alakítják, illetve gazdagítják az olvasást, a szóbeli és írásbeli nyelvhasználatot. Az órakeretben folyó tevékenységek feladata az anyanyelvi jártasságok, készségek, képességek fejlesztése. Kiemelt feladat a kompetenciafejlesztés. A felső tagozatban a tanulók alapvető készségeinek, képességeinek és gondolkodásának folyamatos fejlesztése elsődlegesen a tanítási órákon a tantervekben rögzített művelődési anyag feldolgozása során folyik. Kiemelt figyelmet fordítunk a kompetenciafejlesztésre. A hátrányos helyzetű tanulók fejlesztése a tanítási órákon és azon kívül a napközis csoportokban, az alapfokú művészeti oktatásban, valamint a képességkibontakoztató, integrációs program és a roma népi kultúra elsajátíttatása keretében valósul meg. A világban történő eligazodás képességének fejlesztésében fontos szerepe van az idegen nyelvek tanulásának. Iskolánkban élő idegen nyelv tanulására (angol, német) van lehetőség szabad választás alapján. Az első idegen nyelv oktatása negyedik osztálytól történik. Nyelvi labor kialakítására törekszünk Bárándon, Sápon és Tetétlenen. Lehetőséget biztosítunk az idegen nyelv játékos elsajátítására az 1. évfolyamtól (Kaba). Az informatikai ismeretek megkönnyítik a tájékozódást a szűkebb és tágabb környezetben. Minden tanuló részesül informatikai oktatásban. Célunk ezzel, hogy a gyerekek a számítógépet eszköznek tekintsék. 3. évfolyamtól (Kaba, Tetétlen, Sáp) és 4. évfolyamtól (Báránd) kezdve tanulják az informatika tantárgyat. Számítástechnikai szaktantermünket folyamatosan bővítjük, korszerűsítjük. Az információszerzéshez felhasználjuk a többi tantárgyban rejlő lehetőséget is. Bővítjük az iskolai könyvtár állományát és szolgáltatásait. Az általános iskolai tanulók pályaválasztásának és a helyes iskolaválasztásnak megkönnyítése érdekében osztályfőnöki órák és a középiskolák által szervezett nyílt tanítási napok keretében bemutatjuk a választható iskolatípusokat. Segítjük a tanulók eligazodását a választott pálya, illetve középiskola szakmai és egészségügyi követelményeiben. Szükség esetén felvételi előkészítő foglalkozásokat szervezünk 8. évfolyamon. Az IPR és képességkibontakoztató program operatív csoportjai működtetésével hatékonyan segítjük az esélyegyenlőséget, a tanulók felzárkóztatásának folyamatát. Fontos feladatunk a nemzet, a haza és szűkebb közösség hagyományainak megismertetésére, ápolására és megbecsülésére nevelés. Ennek színterei: szaktárgyi és osztályfőnöki órák, szakköri foglalkozások, kirándulások, a diákönkormányzat programjai, iskolai és települési ünnepélyek.
18
1.4.2 A tanítási órán kívüli tevékenységek közösségfejlesztési feladatai Az iskolai hagyományok rendszere A valahova tartozás tudatát, a közösségi eszmék és értékek megbecsülését a hagyományok közvetítik. A hagyomány közösségteremtő és megőrző erő, amely bizonyos állandóságot és folytonosságot teremt az iskola mindennapi életében. Iskolánk tudatosan ápolja, őrzi és folyamatosan bővíti hagyományait. A rendszeresen ismétlődő események, a tudatosan kialakított szokások és jelképek erősítik az iskolához való tartozást. Hagyományteremtő és hagyományápoló munkánk során tudatosan támaszkodunk a nevelőtestület és a tanulóközösség véleményére, javaslataira, valamint figyelembe vesszük az iskolahasználói elképzeléseket is. A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola eddigi hagyományrendszerét működtetjük, olyan egyéni arculatot formálunk, amely jól megkülönbözteti más iskoláktól. Szervezeti hagyományok: Iskolánk pedagógiai tevékenységének szerves részét képezik a nevelőtestület, a tanulóközösség és a szülői közösség által létrehozott szervezetek. A tanulóközösségek szervezetei A diákönkormányzat (1–4. és 5–8. évfolyam) Élén a diákbizottság titkára áll. Munkájukat a diákönkormányzatot segítő pedagógus koordinálja. Tagjai az iskola valamennyi tanulója (külön-külön DÖK: Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen, művészeti iskola). Irányító szerve a diákok képviselőiből (osztálytitkárok) áll. Tájékoztató fóruma az iskolagyűlés, amelyet évenként kétszer hívnak össze. A tanulói érdekérvényesítés fóruma a diákbizottság, amely havi 1 alkalommal ülésezik. A diákbizottság véleményezi a házirendet, a diák–öntevékenység keretében kezdeményezhet és megvalósíthat programokat. Munkáját a nevelőtestület egyetértésével megbízott pedagógus segíti (a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bízza meg ötéves időtartamra), és a gyerekek által választott gyermektitkár irányítja. Suliújságunk negyedévente egyszer jelenik meg (Kaba), alkalmanként (Sáp, Báránd, Tetétlen). Igény szerint a kabai Suliújságban helyet biztosítunk minden tagiskolának. Szerkesztői a Suliújság szakkör tagjai, vezetőjük pedagógus. Megjelentetését az iskola támogatja. Az iskolarádió naponta szolgáltat műsort a „tízórais” szünetben (Kaba). Szerkesztői a sulirádó szakkör tagjai, vezetője pedagógus. Célja – az iskolaújsággal együtt – a diákközösség tájékoztatása, ünnepségek, megemlékezések közvetítése. A tanulók által létrehozott szervezetek képviselik a tanulók érdekeit, szolgálják tájékoztatásukat, és részt vesznek az iskola által szervezett kulturális, sport- és turisztikai programok szervezésében és lebonyolításában. Rendszeresen közreműködnek az iskolai élet mindennapjait szabályozó házirend felülvizsgálatában és formálásában. Iskolatörténeti hagyományok Célunk: megőrizni és megörökíteni az iskola tanulói és pedagógusai által létrehozott értékeket. Ennek módjai:
19
Tervünk évkönyvek megjelentetése az iskola történetének és eredményeinek bemutatása céljából (5 évenként); cikkek, publikációk megjelentetése országos szakmai folyóiratokban pl. Fejlesztő pedagógia, Módszertani tanulmányok. Sári Gusztáv nyomdokain címmel emlékkötetet jelentettünk meg 2008. november 20-ra, iskolánk névadójának 80. születési évfordulójára. Ugyanazt másképpen, egymásért címmel könyv formájában megjelentetve mutattuk be az iskolánkban folyó szakmai munkát (2011.) Kiállítások szervezése a tanulók munkáiból. Találkozók szervezése régi diákjainkkal, tanító– és tanárjelölt régi diákjaink fogadása tanítási gyakorlaton. Kapcsolat nyugdíjas pedagógusainkkal, közös és egyéni találkozások szervezése (pedagógusnap, egyéb rendezvények). Névadónkkal kapcsolatos rendezvények szervezése (Kaba, Báránd, Sáp és Tetétlen).
Az iskolai rendezvények hagyományai A rendezvények iskolánk egészét átfogják, a közösségfejlesztés és a személyiségformálás fontos eszközei. Nyilvánosság előtt zajlanak, ezért ezek az iskoláról alkotott jó vélemény, az iskola jó hírnevének letéteményesei. Ezért e tevékenységek az iskola nevelő–oktató munkájának szerves részét alkotják. Iskolai szintű rendezvények
Tanévnyitó ünnepélyen köszönti a főigazgató iskolánk legfiatalabb „polgárait”, az első osztályosokat, akik emléklapot és egy csekély ajándékot (ceruza, füzet) kapnak ezen a napon. Az iskola zászló előtt esküt tesznek az elsősök (Báránd). „Kisgólyatábor” (Báránd, Kaba, Sáp). „Gólyanap” (Tetétlen). Felsős avató: „Garabonciás próba” (Báránd), alsó-felső átment tábor (Kaba). Az aradi vértanúkra emlékezünk október 6–án, virágot helyezünk el az emlékműnél. (Kabán a városi megemlékezés az iskolai rendezvényhez kapcsolódik. A műsort hagyományosan a sulirádiós szakkör tagjai szolgáltatják.) Liszt Ferenc emléksorozat a zeneszerző születésének évfordulója hetében. Október 23., március 15. megünneplése iskolai ünnep egy–egy osztály ünnepi műsorával. Igény szerint a település szintű ünnepi megemlékezéseken is előadjuk. November 20–án névadónkra, Sári Gusztávra, születésének évfordulóján emlékezünk. (Vetélkedő, emlékműsor, koszorúzás az emlékfalnál és a sírnál.) Novemberben Raffay Lajos hét Bárándon. A hét programját a pedagógiai munkaközösség állítja össze. Tetétlenen Zichy Géza nap tartása vált hagyománnyá. Sápon az Ökrös István emléknap tartása került bevezetésre. A karácsonyi ünnepség szintén iskolai ünnep, melyen ünnepi műsort tekintenek meg tanulóink immár hagyományosan a téli szünet előtti utolsó tanítási napon. A Föld napja alkalmából a környezetünk védelméről emlékezünk meg, melyet a természettudomány szakos munkaközösség egész hetes rendezvénysorozata tesz emlékezetessé minden évben. A természettudományi témahét szintén egész hetet betöltő rendezvénysorozat. A nyelvi hetet a társadalomtudomány szakos munkaközösség szervezi és rendezi. Novemberben egészségnevelési hét van Sápon, Kabán; Tetétlenen és Bárándon pedig egészségnevelési nap. Nyílt hét tartása: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és 20
oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák, tanórán kívüli fogalakozások lefolyását. Tájékozódjon közvetlenül gyermeke, az általános iskola életéről. Kommunista és egyéb diktatatúrák áldozatainak emléknapja (február 25.) (osztályszinten) Holokauszt áldozatainak emléknapja (április 16.) Megemlékezés iskolrádión keresztül vagy osztályszinten. A közszolgálati nap megünneplése évek óta hagyomány (Kaba), egy ebéd elfogyasztása mellett szakítunk időt az elismerések bejelentésére, nyugdíjasaink köszöntésére és egy jó beszélgetésre. Gyermek- és családi nap szervezése (Kaba, Sáp, Tetétlen). Mindhárom település saját programot készít tanulói, a település lakosai számára. A nemzeti összetartozás napja (június 4.). Diákönkormányzati nap az év utolsó tanítási napja. Ekkor tartják nyolcadikosaink bolondballagásukat (Kaba, Báránd). Ballagás és tanévzáró ünnepély – hagyományainkhoz híven a tanév utolsó tanítási napját követő hétvégén kerül megrendezésre (pontos időpontot településenként az éves munkaterv tartalmazza). Ezen a napon jutalmazzuk meg végzős diákjainkat.
Egyéb iskolai rendezvények
Alapítványi, jótékonysági műsoros délután, jelmezes farsangi bál (Kaba). Alapítványi jótékonysági est (Sáp). Jótékonysági alapítványi bál (Báránd). Bekapcsolódás hulladékgyűjtési akcióba (évente 1 hét) Színházlátogatások az osztályok szervezésében. Farsang külön az alsós és felső tagozatos tanulóknak. Szórakoztató, szabadidős foglalkozások. Az édesanyák köszöntése. Mikulás az osztályok szervezésében.
Fogadóórák, szülői értekezletek
Fogadóórát évente 3 alkalommal tartunk. Az IPR-ben és a képességkibontakoztató programban résztvevők számára kompetencia alapú egyéni esetmegbeszélés is egyben. A szülői értekezlet formái: osztályok, alapfokú művészeti iskolában tanulók szülei részére (az iskola részéről részt vesznek a tanszaki főtárgyi tanárok, a tagintézményvezető), SZM–választmányi és réteg szülői értekezletek.
A nevelés-oktatás délutáni időszaka A köznevelési törvény előírásainak megfelelően a foglalkozásokat úgy kell megszervezni, hogy legalább 16 óráig tartsanak, amíg a tanulók jogszerűen tartózkodnak az intézményben, a felügyeletükről gondoskodni kell. Diákétkeztetés A rászoruló tanulók és az azt igénylő tanulók napi háromszori étkezésben, vagy menzában részesülnek. Az iskola fenntartója által megállapított étkezési térítési díjakat az általa meghatározott módon kell befizetni. Képességkibontakoztató program, tehetséggondozás, felzárkóztatás 21
Az egyéni képességek minél jobb kibontakoztatását, a tehetséges tanulók gondozását, valamint a gyengék felzárkóztatását az egyes szaktárgyakhoz kapcsolódó tanórán kívüli, választható órák és foglalkozások segítik. 8. évfolyamon a középiskolai felvétel elősegítésére a gyenge eredményt elért tanulók részére felzárkóztató, a jó eredményt elérő tanulók részére képességfejlesztő órákat tartunk a tanulók és a szülők igényeinek megfelelően. Iskolai sportkör Tagja lehet az iskola minden tanulója. Az iskolai sportkör a tanórai testnevelési órákkal együtt biztosítja a tanulók mindennapi testedzését, valamint a tanulók felkészítését a különféle sportágakban az iskolai és iskolán kívüli sportversenyekre. Szakkörök A tanulók egyéni képességeinek fejlesztését szolgálják. Jellegüket tekintve lehetnek művésziek, technikaiak, szaktárgyiak, de szerveződhetnek valamilyen közös érdeklődési kör alapján. A szakkörök indításáról – a felmerülő igények és az iskola lehetőségeinek figyelembe vételével – minden tanév elején az iskola nevelőtestülete dönt. Szakkör vezetését olyan felnőtt is elláthatja, aki nem az iskola dolgozója. Versenyek, vetélkedők, bemutatók A tehetséges tanulók továbbfejlesztését segítik a különféle (szaktárgyi, sport-, művészeti stb.) versenyek, vetélkedők, kiállítások, melyeket az iskolában rendszeresen szervezünk. A legtehetségesebb tanulókat az iskolán kívüli versenyeken való részvételre is felkészítjük. A versenyek, vetélkedők szervezését a nevelők szakmai munkaközösségei, a felkészítést pedig a szaktanárok végzik. Tanulmányi kirándulások, erdei iskola A nevelőmunka elősegítése céljából az osztályok számára évente egy alkalommal tanulmányi kirándulást szervezünk. Kiemelt feladatunknak tekintjük az erdei iskolák szervezését, amely egyben nyújt kirándulási és nevelési-tanítási lehetőséget. A tanulmányi kiránduláson és erdei iskolában való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülők fizetik. Az alapítvány, pályázatok és az önkormányzat támogatásával csökkentjük a költségeket. Kiállítási, könyvtári és művészeti előadáshoz kapcsolódó foglalkozás Egy–egy tantárgy témájának feldolgozását segítik a különféle közművelődési intézményekben, illetve művészeti előadásokon való részvétel – ha ez költségekkel is jár – önkéntes. A felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Szabadidős foglalkozások A szabadidő hasznos és kulturált eltöltésére kívánja a nevelőtestület a tanulókat felkészíteni azzal, hogy a felmerülő igényekhez és a szülők anyagi helyzetéhez igazodva különféle szabadidős programokat szervez. (pl. túrák, kirándulások, táborok, színház és múzeumlátogatások, klubdélutánok, táncos rendezvények, sportnapok stb.) A szabadidős rendezvényeken való részvétel önkéntes, a felmerülő költségeket a szülőknek kell fedezniük. Hazai pályázatokon való részvétel és a nyertes pályázatok megvalósítása kiemelt feladataink közzé tartozik. Ezzel is segítjük a hátránykompenzálást, a tanulók esélyegyenlőségnek biztosítását. Projektjeink: Erzsébet tábor; „Határtalanul”; Hajdú Bihar Megyei Önkormányzat pályázatai; Nemzeti Alapítvány pályázatai; Út a középiskolába;
22
Iskolai könyvtár A tanulók egyéni tanulását, önképzését a könyvtárhasználati ismeretek elsajátítását a tanítási napokon látogatható iskolai könyvtár segíti.
Az iskola létesítményeinek, eszközeinek egyéni vagy csoportos használata A tanulók igényei alapján előzetes megbeszélés után lehetőség van arra, hogy az iskola létesítményeit, illetve eszközeit (pl. sportlétesítmények, számítógép stb.) a tanulók – tanári felügyelet mellett – egyénileg vagy csoportosan térítésmentesen használják. Hit– és vallásoktatás Az iskolában, a területileg illetékes bejegyzett egyházak – az iskola nevelő oktató tevékenységétől függetlenül – hit– és vallásoktatást szervezhetnek. A hit– és vallásoktatáson való részvétel a tanulók számára önkéntes. A tanórán kívüli foglalkozások szervezésére fordítható időkeretek felhasználásáról minden tanévben az óraterv elkészítésekor a nevelőtestület dönt a törvényi előírásokat figyelembe véve. Intézményünk a személyiség- és közösségfejlesztő munkájában együttműködik a szülőkkel, a szülők közösségeivel, a Gonda Ferenc Városi Könyvtárral, a Mácsai Sándor Művelődési Házzal, a TÁMASZ Családsegítő és Gyermekjóléti Szolgálattal és a civil szervezetekkel. 1.5 A pedagógusok helyi feladatai, az osztályfőnök feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. A pedagógusok legfontosabb helyi feladatait az alábbiakban határozzuk meg: a tanítási órákra való felkészülés, a tanulók dolgozatainak javítása, a tanulók munkájának rendszeres értékelése, a megtartott tanítási órák dokumentálása, az elmaradó és a helyettesített órák vezetése, különbözeti-, osztályozó vizsgák és javítóvizsgák lebonyolítása, kísérletek összeállítása, dolgozatok, tanulmányi versenyek összeállítása és értékelése, a tanulmányi versenyek lebonyolítása, tehetséggondozás, a tanulók fejlesztésével kapcsolatos feladatok, felügyelet a vizsgákon, tanulmányi versenyeken, iskolai méréseken, iskolai kulturális, és sportprogramok szervezése, osztályfőnöki, munkaközösség-vezetői, diákönkormányzatot segítő feladatok ellátása, az ifjúságvédelemmel kapcsolatos feladatok ellátása, szülői értekezletek, fogadóórák megtartása, részvétel nevelőtestületi értekezleteken, megbeszéléseken, részvétel a munkáltató által elrendelt továbbképzéseken, a tanulók felügyelete óraközi szünetekben és ebédeléskor, tanulmányi kirándulások, iskolai ünnepségek és rendezvények megszervezése, 23
iskolai ünnepségeken és iskolai rendezvényeken való részvétel, részvétel a munkaközösségi értekezleteken, tanítás nélküli munkanapon a tagintézmény-vezető által elrendelt szakmai jellegű munkavégzés, iskolai dokumentumok készítésében, felülvizsgálatában való közreműködés, szertárrendezés, a szakleltárak és szaktantermek rendben tartása, osztálytermek rendben tartása és dekorációjának kialakítása. Az osztályfőnököt – a pedagógiai munkaközösség vezetőjével konzultálva – az főigazgató bízza meg minden tanév júniusában, elsősorban a felmenő rendszer elvét figyelembe véve. Az osztályfőnök feladatai és hatásköre:
Az iskola pedagógiai programjának szellemében neveli osztályának tanulóit, munkája során maximális tekintettel van a személyiségfejlődés jegyeire. Együttműködik az osztály diákbizottságával, segíti a tanulóközösség kialakulását. Segíti és koordinálja az osztályban tanító pedagógusok munkáját. Kapcsolatot tart az osztály szülői munkaközösségével. Figyelemmel kíséri a tanulók tanulmányi előmenetelét, az osztály fegyelmi helyzetét. Minősíti a tanulók magatartását, szorgalmát, minősítési javaslatát a nevelőtestület elé terjeszti. Szülői értekezletet tart. Ellátja az osztályával kapcsolatos ügyviteli teendőket: napló vezetése, ellenőrzése, félévi és év végi statisztikai adatok szolgáltatása, bizonyítványok megírása, továbbtanulással kapcsolatos adminisztráció elvégzése, hiányzások igazolása. Segíti és nyomon követi osztálya kötelező orvosi vizsgálatát. Kiemelt figyelmet fordít az osztályban végzendő ifjúságvédelmi feladatokra, kapcsolatot tart az iskola ifjúságvédelmi felelősével. Tanulóit rendszeresen tájékoztatja az iskola előtt álló feladatokról, azok megoldására mozgósít, közreműködik a tanórán kívüli tevékenységek szervezésében. Javaslatot tesz a tanulók jutalmazására, büntetésére, segélyezésére. Részt vesz a pedagógiai munkaközösség munkájában, segíti a közös feladatok megoldását. Rendkívüli esetekben órát látogat az osztályban.
1.6 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.6.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek Ez a fejezet azon tevékenységek leírását tartalmazza, amelyek a tehetséggondozás, képességkibontakoztatás színterei, szerves részei iskolai életünknek. Az integrációs és képességkibontakoztató program megvalósulásának színterei: A tanítási órákon az egyéni képességekhez igazodó tanórai tanulás megszervezése, csoportbontás, kompetenciafejlesztés, 24
kooperatív tanítás, projekt módszer alkalmazása, Képességfejlesztő programot és integrációs pedagógiai rendszert dolgoztunk ki és alkalmazzuk a mindennapok során. A kötelező tanítási időn túl iskolánk különös tekintettel a tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységekre az alábbi szolgáltatásokat kínálja:
a nem kötelező (választható) tanórán tanulható tantárgyak tanulása, tehetséggondozó foglalkozások, felzárkóztató foglalkozások, logopédiai (szakszolgálati feladat), gyógytestnevelés (szakszolgálati feladat), alapfokú művészeti oktatás, egyéni, öntevékeny tornaterem–, sportpálya–használat (nevelői felügyelettel), iskolai sportkör, egyéni öntevékeny könyvtárhasználat, egyéni öntevékeny számítógép–használat (nevelői felügyelettel), felkészítés tanulmányi illetve egyéb tanulóknak hirdetett versenyekre, versenyeztetés, kötetlen tárgyú konzultáció tanárral, tanulmányi kirándulás, színházlátogatások, diákönkormányzat szabadidős programjai, nyári táborok, erdei iskola, speciális tanácsadás (nevelési, pályaválasztási), középiskolai felvételire való felkészítés, a továbbtanulás segítése.
A tehetséggondozó foglalkozásokra a jelentkezés önkéntes, de feltétele megfelelő számú jelentkezés az érdeklődés alapján. A többi programon való részvétel általában nem kötődik feltételhez, de tanári jelenléttel engedélyezett. Fentiek mellett tanítási időben rendszerességgel jelen vannak iskolánkban a református, és a római katolikus egyház hittancsoportjai. A szolgáltatások térítésmentesek. Kivétel, ha túljelentkezés miatt több tanulócsoportot kell indítanunk, és emiatt túllépjük az erre a célra fordítható heti órakeretet. A délutáni foglalkozásokat lehetőség szerint ütközés nélkül kell szervezni. A művészeti iskola tanórái elsőbbséget élveznek, ahhoz kell a többi elfoglaltságot igazítani. Vakációs, szabadnapos iskolai programokról minden esetben az éves iskolai munkaterv rendelkezik. A kulturális hátrányokkal induló tanulókat segíti a differenciált bánásmód, a napközi otthon igénybevétele, az iskolai könyvtár használata, ajánlott korrepetáló foglalkozás felkeresése. Az integrációs és képességkibontakoztató programban részt vevők számára ingyenes kulturális programokat szervezünk (színházlátogatás, mozi, kiállítás megtekintése stb.). Külön foglalkozunk az értelmi fogyatékos tanulókkal. Számukra külön tanulmányi versenyeket és rendszeres felzárkóztató foglalkozásokat szervezünk. A térítéses szolgáltatások nem nyereségesek, a bevételek a szolgáltatás költségeit fedezik. 25
A tevékenységek biztosításában együttműködő partnerek: Az iskolánk együttműködő partnerekkel biztosítja az alábbi foglalkozásokat önként jelentkezőknek: a) a művelődési ház, a közművelődési könyvtár kapcsolódó szolgáltatásai (szakkörök, ünnepélyek, iskolai rendezvények, könyvtárórák stb.), b) a sportegyesület szolgáltatásai, c) a gyermekjóléti szolgálat szolgáltatásai, d) az egyházak szolgáltatása. A településeken az iskolákért létrehozott alapítványok anyagilag támogatják az iskolai tehetséggondozást, a tanulók versenyeztetését:
a versenyre a benevezési díjak kifizetésével, ingyenes utaztatással, táborozási költségekhez való hozzájárulással, erdei iskolákhoz való hozzájárulással, kiváló eredményt elért tanuló jutalmazásával, gyermekprogramok támogatásával, az oktatás feltételeinek javításával.
A szükséges időkeretekről, időarányokról a nevelőtestület mindig a következő tanév óratervének elkészítésekor dönt. A tehetséggondozást segíti az IPR program. A tehetséggondozás és felzárkóztatás módszereiben megújuló tanulásszervezési eljárások alkalmazásával tesszük hatékonyabbá a fejlesztő munkát pl.: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák projekt-módszer tevékenységközpontú pedagógiák A tanulók önálló – életkoruknak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek (DIFER alapján) Sikeresen alkalmazhatók a differenciált tanulásszervezésnek az alábbi formái: individuális tanulás: Valamennyi gyerek számára biztosítja az egyéni haladást, figyelembe véve a tanuló sajátosságait. Egyénre szabott elsajátítási, készség- és képességfejlesztési utakat biztosít az ennek megfelelő eszközrendszerrel. kooperatív tanulás: A tanulási tartalom elsajátítása, és a készség – és képességfejlesztés csoportos formában történik. A tanulók aktívan együttműködnek a siker érdekében. A tanulási képességek, és a szociális készségek a kooperatív tanulási módszerrel egyszerre fejleszthetők. (Leghatékonyabb más tanulásszervezési módokkal vegyesen alkalmazva.) Nő az önirányítás szerepe. projekt-módszer: Ez az a módszer, amely összefogja mindazt a sok-sok módszert és eszközt, amelyek külön-külön is nagyon sokat segítenek a gyerekek sikeres tanulásában. A projekt a gyerekek érdeklődésére épít, ami kizárja, hogy csak a tankönyvet tanítsuk, lapozzuk és évekig központi vagy irányító tanmenet alapján dolgozzuk fel. A projekt komplex 26
fejlesztési lehetőség, amely tartalmazza az önálló tanulást, a kutatást az önálló ismeretszerzést és a nagyfokú integrációt. Feltételek: Tárgyi feltételek: - iskolai könyvtár, - fénymásolási lehetőség, - számítógép, mint fejlesztőeszköz, - digitális tábla, - videó, zenei anyagok, meghallgatásukhoz, megnézésükhöz szükséges eszközök, - variálható tanterem-berendezés a csoportfoglalkozásokhoz, - megfelelő tankönyvek és szakmai könyvek (egyszerű alapfeladatokkal, többszintű nehézségi fokkal, szorgalmi és választható feladatokkal). Személyi feltételek: A pedagógus: - gyermekközpontú, együttműködő legyen, - legyen képes önművelésre, önképzésre, továbbképzésre a differenciált tanulásszervezéshez, - jó kapcsolatot alakítson ki a családdal, - szükség esetén vonja be az ifjúságvédelmi felelőst és a családsegítő szolgálat munkatársait. A kompetenciafejlesztés A kompetenciafejlesztés keretében: Olyan légkör biztosítása, amely ösztönzi a problémamegoldást, a kreativitás fejlődését. A könyvtárhasználat, az információszerzés képességének elsajátíttatása (projektfeladatok, gyűjtőmunkák, kutatások, tanulói előadások előkészítése, internet stb.). Különösen fontos a szociokulturális hátránnyal rendelkező, tehetséges tanulók fokozott egyéni megsegítése, az eredményesség méltó elismerése, jutalmazása. Mindezek érdekében felhasználjuk a kompetencia alapú oktatás támogató környezetét és eszközrendszerét (differenciált fejlesztés különböző módjait). A délutáni tanítási időszakban tartott foglalkozások, valamint a tehetséggondozásra biztosított órák hatékonyabb felhasználása. A tömegsport foglalkozások, a mindennapi sportolás feltételrendszerének biztosítása, a testkultúra fejlesztése. Versenyeztetési, szerepeltetési, pályáztatási lehetőségek biztosítása, a tehetséges tanulók támogatása. 1.6.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program Abban a kérdésben, hogy a gyermek tanulási nehézséggel küzd, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. Esélyhátrányok kompenzálását segítő tevékenységek:
a tanítási órákon a differenciált foglalkozás, amely figyelembe veszi a tanulók képességét, lemaradását. 27
lehetőséget adunk az 1-4. évfolyamra járó tanulóknak, ha a tanuló eredményes felkészülése azt szükségessé teszi, hogy legalább heti 2 alkalommal egyéni foglalkozásokon vegyen részt. szükség esetén osztálybontást alkalmazunk. egyéni foglalkozás szervezése heti két alkalommal az évfolyamot másodszor vagy többször ismétlő tanulók számára. megtanítjuk őket a könyvtár használatára (könyvtári foglalkozások szervezése). partnerközpontú, interaktív pedagógiai kultúra alkalmazásával, az együttgondolkodás, a partneri minőségű tanár–diák kapcsolat kialakítása, a szabad pedagógiai légkör megteremtése a tanítási órákon. a felzárkóztatást egyéni fejlesztési terv alapján végezzük. a beszédhibák csökkentésére, kiküszöbölésére logopédiai foglalkozások szervezése, diszlexia prevenciós foglalkozások az olvasás, írás zavaros tanulóknak (szakszolgálat látja el, SNI-s tanulók esetében az intézményünk). délutáni gyógytestnevelés heti 3 órában (szakszolgálati feladat). fejlesztő pedagógus segíti a rászorulókat. egyénileg és integráltan foglalkozunk az SNI-s tanulókkal, számukra habilitációs-, rehabilitációs és tantárgyi fejlesztő foglalkozásokat szervezünk. egyéni képességeik fejlesztése érdekében lehetőséget biztosítunk a szabadidős (pl.: sport-, zene-, képzőművészeti stb.) foglalkozásokon való részvételre. szülői értekezletek szervezése, a tanulási módszerek ismertetése, igény esetén nyílt hét szervezése. a továbbtanulás irányítása, segítése. a foglalkozások időkeretét a törvényi előírások betartásával mindig a következő tanév óraterve elkészítésekor határozzuk meg.
1.6.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A mai iskola napi gondja a beilleszkedés hatékony segítése. A 2011. évi CXC. törvény a nemzeti köznevelésről 18.§ szerint abban a kérdésben, hogy a gyermek beilleszkedési zavarral, magatartási és/vagy tanulási rendellenességgel küzd vagy sajátos nevelési igényű, a nevelési tanácsadó megkeresésére a szakértői és rehabilitációs bizottság dönt. A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel összefüggő pedagógiai tevékenység területei a következők: A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján a főigazgató mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés és minősítés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő (Nk.tv. 56.§ (1)). A főigazgató a gyakorlati képzés kivételével a tanulót kérelmére – kiskorú tanuló esetében a szülő kérelmére – felmentheti az iskolai kötelező tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, ha a tanuló egyéni adottságai, sajátos nevelési igénye, továbbá sajátos helyzete ezt indokolttá teszi. A főigazgató a tanulót kérelmére mentesítheti a készségtárgyak tanulása alól, ha azt egyéni adottsága vagy sajátos helyzete indokolttá teszi. Az iskolában a főigazgató a tanulót a szülő kérelmére felmentheti – az általános iskolában tizenhat óra előtt megszervezett egyéb foglalkozás alól (Nk.tv. 55.§(1).). Arra is van lehetőség, hogy szakértői vélemény alapján a tanuló tanulmányait magántanulóként folytassa. Ebben az esetben a tanuló nem vesz részt a tanórai foglalkozásokon, magatartását és szorgalmát nem kell érdemjeggyel értékelni, osztályzattal minősíteni. Felkészítéséről gondoskodnunk kell. Az, akit felmentettek a kötelező tanórai 28
foglalkozásokon való részvétel alól, a főigazgató által meghatározott időben, és a nevelőtestület által meghatározott módon ad számot tudásáról (Nk.tv. 55.§(2), (3)). A beilleszkedési, tanulási nehézséggel, magatartási rendellenességgel diagnosztizált tanulók számára differenciált fejlesztést biztosító egy-három fős foglalkozásokat kell tartani a tanuló heti kötelező óraszáma és az osztályok engedélyezett heti időkeret különbözete terhére ( Nk.tv. 27.§ (5); 47§ (8)). Ezt a tanulóra „igazított” fejlesztési terv alapján kell elvégezni, amelynek alapjául a szakértői vélemény szolgál. A hátrányos helyzetű tanulók felzárkóztatása céljából egyéni egy–három tanuló részére szervezett foglalkozás tartható (Nk.tv. 27.§ (5)pont). Nagyon fontos a „rejtőzködő” beilleszkedési zavar, magatartási rendellenesség, tanulási nehézség korai felismerése. Ezért szoros együttműködést alakítunk ki a nevelési tanácsadóval. Lehetőséget adunk arra, hogy a nevelési tanácsadó szakemberei a gyermeket iskolánkban megfigyelhessék, vagyis abban a környezetben, ahol nap mint nap tevékenykedik. Ebben a munkában együtt kell működnünk az óvodával, a szülőkkel, a gyermekjóléti szolgálattal. Különösen fontos ez a korai tanulási, beilleszkedési zavarok korrekciójának ellátásánál. Kiemelten kezeljük ezeknél a gyerekeknél az iskolai nevelésben az érzelmi szükségletek kielégítését. Ilyenek: a szeretet, a biztonság, az elfogadás, az elismertség. Fontos feladatunk a szülők és családok nevelési gondjainak segítése, családlátogatás, a nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak kezelése. Az Integrációs Pedagógiai Program működtetése segíti a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók esélyegyenlőségének biztosítását, illetve megvalósulását. Tevékenységformák: differenciált tanulásszervezés kooperatív technikák (összegyűjtve: 650 db óramozzanat; 40 db óravázlat) projekt-módszer (kidolgozott, dokumentált projektek, témahetek: Multikulturális projekt, Nyelv hete, Természettudományi hét, Kisgólyatábor, Ünnepkör projekt: Hagyományőrző farsang, Gergely járás, Szent György napi lovagi torna, „Beli buba, beli…” hagyományőrző anyák napja, Minden szentek ünnepe, Márton napi vigadalom) Projekt a reformkorról, Erdélyi projekt, Vendégcsalogató, Erdei iskola (alsó, felső), Természetvédelem településünkön, Az erdő élete (4. o.), Barátunk a kutya (4. o.), Anyák napi projekt 1-2. o., Az aranyszőrű bárány (napközi 1-2. o.), Otthont adó erdő (3. o.) tevékenységközpontú pedagógiák individuális tanulás A tanulók önálló – életkoruknak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek a DIFER alapján. Feladatbank: 1. rész: Írásmozgás-koordináció fejlesztése 1-2. osztály, Beszédhanghallás fejlesztési terület 1-2. osztály. 2 rész: Relációszókincs (1-2. osztály) és elemi számolási készség fejlesztési terület. 3. rész: Tapasztalati következtetés (1-2. osztály), Tapasztalati összefüggés-mérés (1-2. osztály), Nagymozgások fejlesztése játékokkal (alsó tagozat). 4. rész: Anyanyelvi kommunikáció (Képességfejlesztő feladatlapok Állatleírások 3-4. osztály) és a Tanulás tanítása kulcskompetenciák szerint (A sikeres tanulás Játékgyűjtemény). 5 rész: A matematikai (Matematikai kompetencia fejlesztése játékokkal 3-4. 29
osztály) és a tanulás tanítása kulcskompetenciák szerint (A sikeres tanulás Játékgyűjtemény). A tanulási-tanítási folyamat során az alábbi lehetőségeket mozgósítjuk a fejlesztés érdekében:
több lehetőséget biztosítunk a személyes kapcsolatok alakulására, különös tekintettel a pedagógus-diák és a pedagógus-szülő viszonyra; nagyobb szabadság megteremtésével adunk lehetőséget a diákoknak idejük szabadabb beosztására, a feladatok közötti választásra; az önértékelés, valamint az osztályozás mellett az intézményrészekben árnyalt értékelést is alkalmazunk; erősítjük az együttműködést; a frontális tanulásszervezést kiegészítjük kooperatív és más tanulásszervezési eljárásokkal, módszerekkel; a tananyag problémaközpontú megfogalmazásával és feldolgozásával érdekessé tesszük a gyerekek számára a tanulást, lehetőséget adunk kreativitásuk fejlesztésére. Az integrációs és képességkibontakoztató felkészítést a kötött felhasználású pályázat útján elnyert pénzeszközből valósítjuk meg. 1.6.4 Az ifjúságvédelemi feladatok ellátása A nevelők és a tanulók személyes kapcsolatainak és a családlátogatásoknak egyik fő célja a gyermek– és ifjúságvédelemmel összefüggő problémák feltárása, megelőzése. Minden pedagógus közreműködik a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok ellátásában, a tanulók fejlődését veszélyeztető körülmények megelőzésében, feltárásában, megszüntetésében. Iskolánkban a gyermek– és ifjúságvédelmi feladatok segítésére gyermek – és ifjúságvédelmi felelős működik (tagiskolánként a feladattal megbízott pedagógusok). 1 fő szabadidő-szervező segíti az ifjúságvédelmi feladatokkal megbízott pedagógusok munkáját. Munkájukhoz a feltételek adottak. Személyükről, valamint arról, hogy milyen időpontban kereshetők fel, a tanév elején írásban tájékoztatjuk a tanulókat és a szülőket. Feladataik közé tartozik különösen:
a tanulók és a szülők tájékoztatása azokról a lehetőségekről, személyekről, intézményekről, amelyekhez problémáik megoldása érdekében fordulhatnak, a gyermekek mélyreható ismerete, fejlődésüket veszélyeztető okok felderítése, családlátogatás, kapcsolattartás a családi házzal, a felmerült problémák megbeszélése, segítik a gyermekjóléti szolgálat tevékenységét, a gyermeket súlyosan károsító tényezők esetén jelzés a gyermekjóléti szolgálat, a gyámhatóság felé, szükség esetén intézkedés kezdeményezése, pedagógiai eszközökkel törekszenek a káros hatások megelőzésére, illetőleg ellensúlyozására, lehetőségek biztosítása a szabadidő helyes eltöltésére, kapcsolat a diákönkormányzattal, az iskolakerülő gyermekek problémáinak feltárása, a visszailleszkedés segítése, tájékoztatást nyújtanak a tanulók részére a szabadidős programokról, a tanulók anyagi veszélyeztetettsége esetén gyermekvédelmi támogatás megállapítását kezdeményezik,
30
az egészségnevelési, ennek részeként kábítószer–ellenes program kidolgozásának segítése, végrehajtásának figyelemmel kísérése, szükség esetén intézkedés megtételének kezdeményezése a tagiskola vezetőjénél vagy az iskola főigazgatójánál, tájékoztatás nyújtása a szülők és a pedagógusok részére, az együttműködési lehetőségek kihasználása a Támasz Szociális Alapszolgáltatási Központtal, minden tanév elején a jegyzők által elkészített és átadott nyilvántartás alapján a hátrányos és veszélyeztetett helyzetű tanulókról az osztályfőnökök segítségével kimutatás készül további felhasználásra, szükség szerint az ifjúságvédelmi felelős, osztályfőnök családlátogatást végeznek, tapasztalataikat megbeszélik a gyermekjóléti szolgálattal, figyelemmel kísérik a hátrányos és veszélyeztetett tanulók tanulmányi munkáját; a tehetségeseket szakkörökbe, a lemaradókat korrepetálásra irányítják; szükség esetén napközis elhelyezést kezdeményeznek, javaslatot tesznek segélyezésre, a pályaorientációs munka segítése, a nyilvántartásban szereplő tanulókkal kapcsolatban bármilyen ügyben kezdeményezhetnek, javaslatot tehetnek a tagiskola vezetőjénél vagy az iskola főigazgatójánál, az osztályfőnökök segítségével elkészítik az iskolától kért környezettanulmányt, alapvető feladatuk: a probléma felismerése, feltárása, meg kell keresni a problémák okait, -
segítséget kell nyújtani a megoldáshoz,
jelezni kell a felmerült problémát a gyermekjóléti szolgálat szakembereinek. A tanulók fejlődését veszélyeztető együttműködik a területileg illetékes:
okok
megszüntetése
érdekében
iskolánk
nevelési tanácsadóval, gyermekjóléti szolgálattal, családsegítő szolgálattal, polgármesteri hivatallal, gyermekorvossal, védőnői szolgálattal, egységes gyógypedagógiai módszertani intézményekkel, gyámhivatallal, továbbá a gyermekvédelemben résztvevő társadalmi szervezetekkel, egyházakkal.
Iskolánk pedagógiai munkáján belül elsősorban az alábbi tevékenységek szolgálják a gyermekvédelem céljainak megvalósítását:
felzárkóztató foglalkozások, tehetséggondozó foglalkozások, integrációs pedagógiai rendszer működtetése, Európai Uiniós pályázatok megvalósítása az adott témában, az indulási hátrányok csökkentése, a differenciált oktatás és képességfejlesztés, a pályaválasztás segítése, 31
a személyes, egyéni tanácsadás (tanulónak, szülőnek), egészségvédő és mentálhigiénés programok szervezése, a családi életre nevelés, napközis és tanulószobai foglalkozások, az iskolai étkeztetési lehetőségek, az egészségügyi szűrővizsgálatok, egészségügyi és pedagógiai célú habilitációs-rehabilitációs foglalkozások, a tanulók szabadidejének szervezése (tanórán kívüli foglalkozások, szabadidős tevékenységek, szünidei programok), a tanulók szociális helyzetének javítása (kezdeményezés), esélyegyenlőség biztosítása a szülőkkel való együttműködés, tájékoztatás a családsegítő és gyermekjóléti szolgálatról, szolgáltatásairól. Az integrációs fejlesztésbe bevont tanulók esetén fontos szerepe van a tutornak, aki folyamatos kapcsolatot tart a tanulókkal és a szülőkkel, valamint a gyermekjóléti és családsegítő szolgálat munkatársaival. 1.6.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Iskolánk a szociális hátrányok enyhítéséért az alábbi szolgáltatásokat biztosítja:
anyagi veszélyeztetettség esetén jelzés az iskola főigazgatójának, a szociális hátrányokkal küzdő tanulók feltérképezése, problémáik megismerése, reggeli ügyelet, délelőtti, déli, délutáni étkezési lehetőség biztosítása mindazon tanulóknak, akik ingyenesen étkezhetnek és azok részére, akik a térítési díjat befizették (háromszori étkezés, menza), az egészségügyi szolgálattal együttműködve elősegítjük az orvosi vizsgálatokon való részvételüket, iskolai alapítványok támogatást biztosítanak a tanulmányi kirándulásokhoz, segítik a tehetséges tanulók versenyeztetését, jutalmazását, felzárkóztató illetve tehetséggondozó programokat szervezünk (szakkörök, tanórán kívüli foglalkozások), drog– és bűnmegelőzési programok, pályaorientációs tevékenység, felvilágosító munka a szociális juttatások lehetőségeiről szülői értekezleten, fogadóórán, családlátogatáson, rendszeres tájékoztatás, helyi, regionális, országos támogatási lehetőségek kihasználása (pl.: gyermeknapi, drogmegelőzési programok), kapcsolattartás a szakszolgálati intézményekkel és a tanulási képességeket vizsgáló szakértői bizottsággal, a tankönyvtámogatás elveinek, mértékének meghatározása, táborozási hozzájárulások, pályázatok figyelése, részvétel pályázatokon (pl.: ösztöndíj, rendezvények, stb.), a gyermek– és ifjúságvédelmi felelős szoros kapcsolata a polgármesteri hivatallal és a gyermekjóléti szolgálattal annak érdekében, hogy a szociális hátrányt elszenvedő tanulók minél hamarabb segítségben részesüljenek, a szülők, családok nevelési, életvezetési gondjainak segítése
A tetétleni és a sápi tagiskolában igen magas a roma tanulók aránya. Itt a szülők írásbeli igénye alapján szerveztük meg az etnikai kisebbségi oktatást. A foglalkozások programját a 32
32/1997. (XI. 5.) MKM rendelet alapján készítettük el. Ez a helyi tanterv része. A cigány kisebbségi önkormányzattal, korábban a Cigány Vezetők Szakmai Egyesülete (CVSZE) cigányoktatási programvezetővel egyeztettük a kisebbségi oktatás feladatait. Integrációs és képességkibontakoztatós felkészítés Jogszabályi alap: Az integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítés szakmai, tartalmi kereteit a nevelésioktatási intézmények működéséről és a köznevelési intézmények névhasználatáról szóló 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 171 – 172. §-a, valamint az oktatási miniszter 2003-ban és - átdolgozott formában - 2007-ben kiadott közleménye (az integrációs fejlesztő programról).szabályozza. A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkóztatásának hatékony segítése és a hátrányos helyzetű tanulók eredményes fejlesztése érdekében 2003 őszétől az oktatási miniszter 27.480/2003. számú közleménye alapján, szakértő segítségével kiépítettük és bevezettük a hátrányos helyzetű tanulók integrációs és képesség-kibontakoztató felkészítésének pedagógiai rendszerét. A rendszer leírását az IPR stratégia (ikt.sz.: 45-1/2007/K ) tartalmazza. A 2008/2009-es tanévtől egységesen mind a négy településen a képességkibontakoztató programot működtetjük. Célunk: A megteremtett feltételeknek megfelelően (referencia intézmény) az iskolánkban folyó szakmai munka bemutatása, vonzóvá, népszerűvé tétele. Referenciaintézményi tevékenységgel a műhelymunkák formáinak megvalósítása, működtetése, az egymástól tanulás megvalósítása. Az alapkészségek és képességek kialakításának és megszilárdításának segítése olyan szinten, hogy a későbbiekben biztosítsa az önálló ismeretszerzést, és adjon megfelelő alapokat az eredményes, élethosszig tartó tanuláshoz. Eredményeink szinten tartása vagy növelése. A tanulás iránt kevéssé motivált tanulóink eredményes nevelése, komplex személyiségfejlesztése. Az iskolai munka iránt kevésbé érdeklődő, a tudásra nem, mint elsődlegesen megszerzendő legfontosabb értékre tekintő családok becsalogatása (és ezzel a nevelésben érdekeltté tétele) az iskolába. Jól felkészült, képzett szakemberekkel, a társadalmi környezetből bevont- érdekeltté tett - partnerekkel együtt gyermek és partnerközpontú, komplex fejlesztőhatásokban gazdag tevékenységrendszer biztosítása. Az integrációs felkészítés pedagógiai rendszerének kiépítése során az alábbi elemek kerültek kidolgozásra: IPR rendszer
Kidolgozott elemei I. Az alkalmazás feltételei
1. Integrációs stratégia kialakítása
kötelező elem
2. Az iskolába való bekerülés előkészítése
kötelező elem 1 db „Jó gyakorlat”
3. Együttműködések – partnerségi kapcsolatok kiépítése
kötelező elem Szülői ház Gyermekjóléti és családsegítő szolgálat Nevelési tanácsadó Középfokú oktatási intézmény
- Nyitott iskolamodell - Állandó, vagy egy-egy
33
alkalomra szóló Kisebbségi önkormányzat (Tetétlen, Sáp) Civil szervezetek
együttműködési megállapodás
II. A tanítást – tanulást segítő és értékelő eszközrendszer elemei 1. Kulcskompetenciákat fejlesztő programok és programelemek 1.1. Önálló tanulást segítő felkészítés választott elem Az önálló tanulási képességet kialakító programok 1.2. Eszközjellegű kompetenciák fejlesztése választott elem Kommunikációs képességet fejlesztő programok 1.3. A szociális kompetenciák fejlesztése választott elem Közösségfejlesztő, közösségi programok 2. Az integrációt segítő tanórán kívüli programok, szabadidős tevékenységek 2.1. A tutori rendszer működtetése választott elem 1 db „Jó gyakorlat” 2.2. Művészeti körök / Művészeti iskolai nevelés
választott elem
3. Az integrációt segítő módszertani elemek Egyéni haladási ütemet segítő differenciált tanulásszervezés
választott elem
A haladási naplóban a tanítási óra anyaga bejegyzése után (diff.) jelöléssel.
2 db „Jó gyakorlat”
Kooperatív tanulásszervezés
választott elem
A haladási naplóban a tanítási óra anyaga bejegyzése után (koop.) jelöléssel.
1 db „Jó gyakorlat”
Projektmódszer
választott elem 1 db „Jó gyakorlat”
4. Műhelymunka - a tanári együttműködés formái Problémamegoldó fórumok
választott elem 1 db „Jó gyakorlat”
5. A háromhavonta kötelező kompetencia alapú értékelési rendszer elemei a szöveges értékelés – árnyalt értékelés, egyéni fejlődési napló
választott elem
6. Multikulturális tartalmak Multikulturális tartalmak megjelenítése a különböző tantárgyakban
választott elem
7. A továbbhaladás feltételeinek biztosítása Továbbtanulásra felkészítő program
választott elem
III. Az elvárható eredmények A 27.480/2003. számú oktatási miniszteri közlemény
választott elem
III. pontjában rögzítettek szerint. IV. Intézményi önértékelés 34
Intézményi önértékelést először a 2006/2007. tanévben készítettünk. Az azóta minden tanév végén kötelezően benyújtott önértékeléseink rendre elfogadásra kerültek. Ez a következő évi sikeres pályázatunk feltétele, és az elkészítendő éves integrációs cselekvési feladattervünk, valamint integrációs munkaterveink alapja.
választott elem
EDUCATIO Társadalmi Szolgáltató Nonprofit Kft. Szolgáltatói kosarában (Iskolatáska). (http://kosar.educatio.hu) „Jó gyakorlatként” elhelyezve: 1. Óvoda-iskola átmenet segítése 2. Integrációt segítő tanórán kívüli programjaink, különös tekintettel a tutori rendszerünk működtetésének, jó gyakorlatának teljes körű bemutatása 3. Tanórai differenciálás jó gyakorlatának teljes körű bemutatása 4. A tanulók önálló – életkoruknak megfelelő – kreatív tevékenységére épülő foglalkozási programelemek az 1 – 4. évfolyamra a DIFER fejlesztési területek alapján 5. Kooperatív technikák továbbfejlesztése 6. A projektpedagógia szemléletének bevezetése és jó gyakorlatának bemutatása 4 konkrét projekten keresztül 7. A problémamegoldó fórum jó gyakorlatának bemutatása IPR fejlesztőcsoport A képességkibontakoztató fejlesztést egy közös menedzsment irányítja, élén a programfelelőssel. Ehhez kapcsolódik minden tagintézményben az IKCS menedzsment, vezetői a programvezetők, tagjai az operatív csoportok vezetői. Az IKCS menedzsmenthez kapcsolódnak az un. operatív csoportok. Operatív csoportok: - óvoda-iskola átmenet - iskola-középiskola átmenet, pályaorientáció - szociális ügyek - módszertani kultúra megújítása - művészeti nevelés A menedzsment évente készít munkatervet, ennek mellékleteit képezik az operatív csoportok munkatervei. Az Útravaló Ösztöndíjprogramról szóló 152/2005. (VIII. 2.) Kormányrendelet kiadásával elindult egy nagyszabású esélyegyenlőséget teremtő folyamat, melynek „Út a középiskolába alprogramjához a kezdetektől csatlakoztunk, felismerve az esélyteremtés szempontjából előremutató, újszerű támogatási lehetőséget. Az Út a középiskolába ösztöndíj célja a résztvevő tanulók felkészítése érettségit adó középiskolában való továbbtanulásra. (Utoljára módosítva a 222/2012. (VIII. 15.) kormányrendelettel.) Együttműködési megállapodások a jogszabályi háttér alapján: A) Ágazati megállapodások B) Partnerségi kapcsolatok alapján kötött megállapodások: Gyermekjóléti és családsegítő szolgálattal Kisebbségi önkormányzattal Óvodával 35
Középfokú oktatási intézménnyel Civil szervezettel Nevelési tanácsadó Szülői munkaközösséggel 1.7 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Intézményünk diákjai a tanulói érdekeik képviseletét diákönkormányzat útján valósítják meg. A diákönkormányzat munkáját az erre a feladatra kijelölt, felsőfokú végzettségű és pedagógus szakképzettségű személy segíti, akit a diákönkormányzat javaslatára az intézményvezető bíz meg ötéves időtartamra. Az iskolai diákönkormányzat véleményét kikérjük: az iskolai SZMSZ jogszabályban meghatározott rendelkezéseinek elfogadása előtt, úgy mint: - Az iskola pedagógiai programjának legalább egy példányának elhelyezését illetően, annak érdekében, hogy a tanulók szabadon megtekinthessék. - Az iskola vezetője a tanulók részére tájékoztatást ad a pedagógiai programról. - A házirend egy példányát az iskolába történő beiratkozáskor a szülőnek átadjuk, továbbá annak érdemi változása esetén arról a szülőt, a tanulót tájékoztatjuk. a tanulói szociális juttatások elosztási elveinek meghatározása előtt, az ifjúságpolitikai célokra biztosított pénzeszközök felhasználásakor, a házirend elfogadása előtt, a fegyelmi eljárás során, a tanulókat érintő programokat illetően az intézményi éves munkaterv elkészítése előtt, a nevelési-oktatási intézményben folyó fakultatív hit- és vallásoktatás idejének és helyének meghatározásához, a minden év április 15-éig elkészítendő, a választható tantárgyakat és az azokat oktató pedagógusok névsorát tartalmazó tájékoztató elfogadása előtt, a tanulók közösségét érintő kérdések meghozatalánál, a tanulók helyzetét elemző, értékelő beszámolók elkészítéséhez, elfogadásához, a tanulói pályázatok, versenyek meghirdetéséhez, megszervezéséhez, az iskolai sportkör működési rendjének megállapításához, az egyéb foglalkozás formáinak meghatározásához, a könyvtár, a sportlétesítmények működési rendjének kialakításához. A fent felsorolt ügyekben a diákönkormányzat képviselőjét a tárgyalásra meghívjuk, és az előterjesztést, valamint a meghívót a tárgyalás határnapját legalább tizenöt nappal megelőzően megküldjük a diákönkormányzat részére. A diákönkormányzatot egyetértési jog illeti meg az intézményben üzemelő büfé nyitva tartási rendjének a megállapodásban történő meghatározásához. A diákönkormányzat a nevelőtestület véleményének kikérésével dönt: saját működéséről, a diákönkormányzat működéséhez biztosított anyagi eszközök felhasználásáról, hatáskörei gyakorlásáról, egy tanítás nélküli munkanap programjáról, az iskolai diákönkormányzat tájékoztatási rendszerének létrehozásáról és működtetéséről, 36
az intézményen belül működő Sulirádió és Suliújság szerkesztősége tanulói vezetőjének, felelős szerkesztőjének, munkatársainak megbízásáról.
Az iskolai diákönkormányzat kezdeményezheti: - nevelőtestületi értekezlet összehívását. Az iskolaszékbe az iskolai diákönkormányzat képviselőit az iskolai diákönkormányzat tagjai választják. Lehetővé tesszük az iskolai diákönkormányzat képviselőjének részvételét a tanuló- és gyermekbaleset kivizsgálásában.
1.8 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel A gyermek nevelésének két fő színterén, az iskolában és a családban összhangot kell teremteni a közös cél érdekében. Alapvető értéknek tartjuk a szülőkkel való harmonikus, jó kapcsolat kialakítását, ápolását. A tanár – szülő – gyermek kapcsolatnak a kölcsönös bizalmon, őszinteségen, megbecsülésen, megértésen kell alapulnia. Pedagógiai programunkat csak a szülőkkel, tanulókkal együttműködve tudjuk megvalósítani. A köznevelési intézmény vezetője felel az intézményi tanáccsal, a munkavállalói érdekképviseleti szervekkel és a diákönkormányzatokkal, szülői szervezetekkel való megfelelő együttműködésért (Nk.tv. 69.§ (2)). A szülők, tanulók kérdéseiket, javaslataikat szóban vagy írásban egyénileg, illetve választott képviselőjük, tisztségviselőik útján közölhetik az iskola főigazgatójával, a tagintézmények vezetőivel, nevelőtestületével vagy az intézményi tanáccsal. A szülő kötelessége, hogy tartson rendszeres kapcsolatot a gyermekével foglalkozó pedagógussal, tartsa tiszteletben az iskola vezetői, pedagógusai emberi méltóságát és jogait, tiszteletet tanúsítson irántuk (Nk.tv. 72.§ (1)). Az együttműködést biztosító fórumok feladatai:
Szülői képviseleti fórumok az iskolában A szülők jogaik érvényesítése, kötelességük teljesítése érdekében, az intézmény működését, munkáját érintő kérdésekben véleményezési, javaslattevő joggal rendelkező szülői szervezetet (közösséget) hozhatnak létre (Nk.tv. 73.§ (1)). SZM–választmány (tájékozódási fórum az iskola egészének életéről, az iskolai munkatervről, aktuális feladatokról) Tájékoztató: tagintézmény-vezetők Az osztályok vezetőségei: szervezik, segítik az osztályok életét, információt közvetítenek. Az osztályfőnök segítői. Az intézményi tanács: az oktatási törvényben meghatározottak szerint működik. A tanulói érdekérvényesítés fóruma: a Diákbizottság. Feladatköre a DÖK SZMSZ– ben és a házirendben szabályozott. Családlátogatás: feladata a gyermekek családi hátterének, körülményeinek megismerése, illetve tanácsadás a gyermek optimális fejlesztésének érdekében. Szülői értekezlet Feladata: a szülők tájékoztatása az iskola céljairól, feladatairól, lehetőségeiről, 37
az országos és a helyi közoktatás–politika alakulásáról, változásairól, a helyi tanterv követelményeiről, az iskola és a szaktanárok értékelő munkájáról, a gyermek osztályának tanulmányi munkájáról, neveltségi szintjéről, problémáiról, a szülők kérdéseinek, véleményének, javaslatainak összegyűjtése és továbbítása az iskola igazgatósága felé. Fogadóóra Feladata: tájékoztató a gyermek tanulmányi eredményéről, magatartásáról, a tanuló egyéni fejlesztésének segítése konkrét tanácsokkal (otthoni tanulás, szabadidő helyes eltöltése, egészséges életmódra nevelés, tehetséggondozás, felzárkóztatás, továbbtanulás stb.). Nyílt tanítási hét Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák és a tanórán kívüli foglalkozások lefolyását, tájékozódjon közvetlenül gyermeke és az osztályközösség iskolai életéről.
Írásbeli tájékoztató Feladata a szülők tájékoztatása a tanulók tanulmányaival vagy magatartásával összefüggő eseményekről, illetve a különféle iskolai vagy osztály szintű programokról.
A képesség-kibontakoztató és integrációs programunkban részt vevő tanulók 3 havonkénti árnyalt értékelését a szülők jelenlétében végezzük el. Cél: A szülők, tanulók, pedagógusok együttműködésében (az IPR működtetése során): A tanulóra ható nevelő hatások erősítsék egymást, a tanárok erőfeszítése hatékony és hatásos legyen. A tanulócsoportra koncentráló tanári együttműködés lehetőségeinek feltárása, tervezése, kialakítása. Az osztályban tanítók lehetőségeinek kidolgozása a tapasztalatcserére, közös tervezésre, problémamegoldásra. Közösen dolgozni a nevelés érdemi feladatain. Az adott gyermekről minél sokoldalúbb információ gyűjtése a gyermek egyéni fejlesztésének biztosítása érdekében. A nyitott iskola program keretében a szülőkkel és a helyi közösségekkel (SzM, nyári színház egyesület, Kabai Óvoda, Kabai Általános Iskoláért Alapítvány, TÁMASZ Szociális Alapszolgáltatási Központ, működtető, Mácsai Sándor Művelődési Ház) közösen kialakított tartalommal, évente két alkalommal integrációs kerekasztalt működtetünk Kabán. A nyitott iskola program keretében az intézmény kapcsolattartását segítő szabadidős és kulturális rendezvények, programok megszervezése, partnereink programszervezésének segítése. A pedagógusok és szülők közösen szerveznek szabadidős programokat a tanulók számára és/vagy a szervezett programon részt vesznek a gyerekekkel együtt, különösen a HHH-s tanulókra és szüleikre vonatkozóan. Pl: karácsonyi kézműves foglalkozás, környezetvédelmi vetélkedő. A fórumok időpontját évenként az iskolai munkaterv határozza meg. 38
1.8.1 A tanulók közösségét érintő kapcsolattartási formák
Szaktanár
Osztályfőnök
Intézményvezetés
-
tanítási óra, a tanórák előkészítése, órán kívüli foglalkozások, egyéni foglalkozás, versenyekre való felkészítés, napközis korrepetálás, az alkalmazott eszközök rendben tartása, faliújság, suliújság, integrációs és képességkibontakoztató felkészítés. tanítási órák, környezet rendben tartása, osztályfőnöki órák, családlátogatás, órán kívüli foglalkozások, rendezvények előkészítése, osztály – és iskolai szintű szabadidős programok, ünnepélyekre való felkészülés, műsorok, személyes beszélgetések, tájékoztatás jogok, kötelességek, osztálykirándulások, színházlátogatás, képességkibontakoztató program, integrációs és képességkibontakoztató felkészítés. iskolagyűlés, ünnepélyek, rendezvények, versenyek, választott képviselőik útján kérdéseiket, problémáikat eljuttatják az tagintézmény-vezetőkhöz, főigazgatóhoz diákönkormányzat vezetőjével diákbizottsági ülésen, óralátogatások, tanórán kívüli foglalkozások, gyermekvédelem, elégedettség–mérés kérdőív.
1.8.2 A szülők közösségét érintő együttműködési formák: Hivatalos
Intézményi szintű
-
iskolai beiratkozás, szülői értekezlet, fogadóóra, nyílt tanítási hét, írásbeli tájékoztató: szórólapok véleménynyilvánítás az iskola, a pedagógusok munkájáról – kérdőívek, - iskolaszéki ülés, - szóbeli tájékoztatás: városi TV; írásbeli: Hírmondó, suliújság, Évkönyv, Pedagógiai program, honlap - családlátogatás,
Ünnepségek, rendezvények -
tanévnyitó ünnepség, jótékonysági rendezvény, sportnap, farsang, nemzeti ünnepeink, gyermek- és családinap, környezetünk szépítése, egészségnap, bolondballagás, tanévzáró ünnepély, ballagás, táncos rendezvények
-
osztálykirándulások, 39
Osztályszintű
-
szülői értekezlet (osztályban), írásbeli tájékoztató, pályaválasztási munka, személyes beszélgetés, szóbeli tájékoztatás, a tanulói jogok érvényesülése, az eredményesség figyelemmel kísérése
-
klubdélutánok, Mikulás ünnepség, Nőnap – húsvét, Anyák napja, a tantermek díszítése, a környezet szépítése.
1.9. Európai Uniós pályázataink 1.9.1. Megvalósítás folyamatában lévő pályázataink TÁMOP-3.3.8B-12-2012-0022 „Közoktatási intézmények esélyegyenlőségi alapú fejlesztéseinek támogatása”A projekt az Európai Unió támogatásával, az Európai Szociális Alap társfinanszírozásával valósul meg. A projekt megvalósításának kezdete: 2013. 08. 01. A projekt megvalósításának fizikai befejezése: 2015. 07. 01. A projekt címe: Együtt a közös jövőért Kabán Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A projekt megvalósítása folyamatban van a szerződésben foglaltak alapján Kabán, a megvalósítás helyszínén (4183 Kaba, Kossuth u. 2.). A projekt célja: A szociális és gazdasági háttér eltéréséből adódó esélykülönbségek csökkentése. A HHH-s tanulók továbbtanulási esélyeinek növelése Kaba és vonzáskörzetében. A halmozottan hátrányos helyzetű tanulóknak nyújtott oktatási szolgáltatások minőségének javítása, befogadó intézményi környezet kialakítása. Oktatástechnológiai modernizáció a pedagógusok szakmai fejlődésén és a társadalmi környezet bevonásán keresztül, amely révén a minőségi, egyénre szabott oktatás valósul meg. A társadalmi és kulturális különbözőség iránti érzékenység fejlesztse a pedagógiai gyakorlatban. Közvetlen célok: Olyan pedagógiai attitűd kialakítása, amely elkerüli a szegregációt, az integrált neveléssel a gyakorlatban is megvalósul az esélyegyenlőség. Mindennemű diszkrimináció felszámolása a nevelés-oktatás területén. Olyan nevelési-oktatási módszerek és pedagógiai gyakorlat kialakítása, amely elősegíti a társadalmi beilleszkedést, illetve segít eloszlatni az előítéleteket. A HHH-s tanulók felzárkóztatása érdekében iskolánk a belső és külső partnerek bevonásával, közös programok szervezésével erősítsék meg az együttműködést. Mintaértékű programok kidolgozásával, adaptálásra alkalmassá tételével, bemutatásával segítse a kabai és az érdeklődő iskolák nevelő-oktató munkáját. Könnyítse meg az átmenetek kezelését: óvoda-iskola; alsó-felső; általános iskolaközépiskola Differenciáló pedagógiai módszerek alkalmazási feltételeinek megteremtése Hosszú távú célok: 40
A halmozottan hátrányos helyzetű és hátrányos helyzetű tanulók továbbtanulási esélyeinek növelésével elérje, hogy a majdani munkavállalók a munkaerőpiacon nagyobb munkavállalási eséllyel jelenjenek meg. Befogadó közoktatási rendszer megteremtése, melynek célja minden tanuló képességének és adottságainak maximális kibontakoztatása, az inkluzív nevelésoktatás. A tanulók esélyeit növelő pedagógiai rendszer teljes körű kiépítésre kerüljön, ezáltal segítve a társadalmi beilleszkedést, a jövőbeni munkaerő-piaci gondok megoldását.
A projekt célcsoportjai: Elsődleges célcsoport: Az iskolánkba járó hátrányos és halmozottan hátrányos helyzetű tanulók. Köztük a roma származású tanulók, továbbá az őket nevelő-oktató pedagógusok. Másodlagos célcsoport: Az iskolánkba járó, nem hátrányos helyzetű tanulók, a szülők, a gyermekvédelmi-, egészségügyi szolgálat, az óvoda, a középiskola, a helyi sportegyesület és a programjainkhoz kapcsolódó civil szervezetek. A tanulási céllal hozzánk érkező pedagógusok. Harmadlagos (disszeminációs) célcsoport: A projekt kommunikációja által a kistérségben, megyében, régióban és azon túl elért, kedvező projekthatásokat megismerő kommunikációs fogadó közeg tagjai. A programok megvalósításában kiemelt együttműködő partnereink: Kabai Óvoda, TÁMASZ Szociális Alapszolgáltatási Központ, METEORIT Sportegyesület, A kabai tagiskola szülői munkaközössége, a Hajdú-Bihar Megyei Roma Területi Nemzetiségi Önkormányzat. Munkacsoportok és azok feladatai: A) Menedzsment (3 fő) tagjai: projektmenedzser, szakmai vezető, pénzügyi vezető B) Dokumentációs és disszeminációs csoport (4 fő) Feladata: iskolai alapdokumentumok átdolgozása, az iskola honlapjának karbantartása 5 alkalommal, disszeminációs feladatok ellátása, beszerzések koodinálása. C) Fejlesztő csoportok C/1. Mérés – értékelés (2 fő) Feladata: bemeneti, kimeneti mérőanyag kidolgozása, a mérések koordinálása, kiértékelés elkészítése, fejlesztési területek meghatározása. C/2. Egyéni fejlesztés (21 fő mentor pedagógus, 78 fő tanuló, 1 fő szakértő mentor) Feladata: egyéni fejlesztési tervek készítése, a tanulók fejlesztése az egyéni fejlesztési tervek alapján. C/3. Szakmai – módszertani együttműködések (2 fő) Feladata: Szakmai workshopok tartása (2-2 alkalom), szakmai képzéseken a részvétel szervezése, lebonyolítása. C/4. Átmenetek segítése (4 fő) Óvoda – iskola átmenet: Kisgólyatábor (2 alkalom*3 nap) Alsó – felső tagozat közötti átmenet tabor (2 alkalom*3 nap) Általános iskola – középiskola közötti átmenet (4 db pályaorientációs program) Feladata: Zökkenőmentes átmenetek segítése, külső partnereket, szülőket is bevonó rendezvények szervezése és megvalósítása 41
C/5. Partneri együttműködések (5 fő) Feladata: Közös rendezvények szervezése és lebonyolítása a szülőkkel, családokkal, egészségügyi dolgozókkal, családsegítő szolgálattal. Gyermek- és családinap (2 alkalommal), Sport- és családinap (2 alkalommal), TÁMASZ és iskola napja (2 alkalommal), Egészségnap (2 alkalommal). „Madarakból lettünk” címmel a roma kultúra, hagyományok jobb megismerése érdekében roma és nem roma családok bevonásával közös programokat szervezünk (2 alkalommal),. D) Modell értékű program kidolgozása (3 fő, 1 fő Szakértő mentor) Feladata: „Tudd, hogy hol élsz!” – lakóhely ismerete program kidolgozása, kipróbálása, visszamérése, munkafüzet készítése. TÁMOP-3.3.14 A-12/1-2013-0131 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása Projekt megvalósításának kezdete: 2014. február 01. Projekt fizikai megvalósításának befejezése: 2015. február 01. Projekt címe: Hazai testvériskolai kapcsolatok kialakítása a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája vezetésével Partner: Sári Gusztáv Általános és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája Kedvezményezett: Klebelsberg Intézményfenntartó Központ Megvalósítás helyszínei: Báránd, Sáp Bevont tanulók intézményenként: 45-45 fő, 5-7 osztályban Projekt célja: Testvériskolai kapcsolatok kialakításával olyan közös programok megvalósítása, melyeken keresztül hozzájárulnak a gyermekek kompetenciájának (szociális, életviteli, kommunikáció) fejlesztéséhez, ismeretanyaguk bővítéséhez, ahol halmozottan hátrányos helyzetű tanulókat nevelnek, oktatnak. Lehetőséget teremt a tanulók és a pedagógusaink számára arra, hogy a sajátjuktól eltérő életminőségű/helyzetű társakkal kerüljenek együttműködő kapcsolatba, ezáltal a résztvevő tanulók kompetenciái, köztük szociális kompetenciái fejlődjenek. Mindez hozzájárul a tanulmányi eredményeik és iskolai eredményességük javulásához. A közös interakciók során csökken a tanulók előítéletessége. Részcélok: ☺ Hazai együttműködések kialakulása a hátrányos helyzetű, halmozottan hátrányos helyzetű és nem hátrányos helyzetű tanulók, valamint az őket oktató pedagógusok között. ☺ Köznevelési intézmények nevelése, oktatási programkínálatának bővítése. ☺ Aktív szabadidő eltöltésének támogatása. ☺ Tanulók tantárgyi ismereteinek valamint nyelvi készségeinek fejlesztése. Menedzsment tagjai: ☺ projektmenedzser, Szunyogh Judit, heti munkaideje 4 óra, ☺ pénzügyi vezető: Alacs-Gulyás Anikó, heti munkaideje: 4 óra ☺ szakmai vezető: Kalmár László, heti munkaideje 4 óra Megvalósított programok, tevékenységek: ☺ A diákok és a pedagógusok által tetszőlegesen kiválasztott és közösen felépített projekt kidolgozása: Egészségesebb élet projekt 40 óra, 2 csoportban. ☺ Kötelező számon felüli tantárgyi (nyelvi, reál, humán) fejlesztés. 40 óra, 3 csoportban. ☺ A két intézmény tanulóinak és pedagógusainak személyes találkozója 2 alkalommal.
42
☺ Feldolgozott témakör évközi programjához kapcsolódó 4 napos közös nyári bemutatásos tábor. ☺ Pályaorientációs előadások 4 alkalommal. ☺ Kulturális eseményekre való eljutás 10 alkalommal. Támop-3.3.14.B-12/1-2013-0018 Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása A projekt megvalósításának kezdete: 2013. február 1. A projekt megvalósításának fizikai befejezése: 2015. február 1. A projekt célja: a testvériskolai kapcsolat kialakításával, közös programok szervezésével hozzájáruljon a gyermekek kompetenciájának( szociális, életviteli, kommunikációs…stb) fejlesztéséhez, ismeretanyaguk bővítéséhez. A projekt címe: Hazai és nemzetközi testvériskolai kapcsolatok kialakítása a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti iskola Raffay Lajos Tagiskolájának vezetésével. Partner: Zabolai 1 számú Általános Iskolához tartozó Deák Béla Elemi Tagiskola Kedvezményezett: : Klebelsberg Intézményfenntartó Központ A projekt témakörei: Választott témakörök feldolgozása Kötelező óraszámon felüli nyelvtanulás Kapcsolattartás, személyes találkozó a két intézmény gyermekei és pedagógusai között Nyári tábor Előadások témáját feldolgozó szabadidős programok Európai Unióval kapcsolatos ismeretek bővítése az egészséges életmód fontossága partnereink bemutatása, megismertetése Foglalkozások játékos és a tanulók korosztályának megfelelő formában o nemzetközi együttműködések lehetőségeinek és jelentőségük bemutatása o hátrányos helyzetű csoportok bemutatása o érzékenyítő tréningek szervezése 1.9.2. A fenntartási folyamatban lévő pályázataink TÁMOP-3.1.5-09/A-2-2010-0205 A projekt megvalósításának kezdete: 2010. 09. 01. A projekt megvalósításának befejezése: 2012. 09. 01. A programból való kilépés éve: 2015. Intézményünk a projekt zárásakor tanulmányt készített, amelyben összefoglalta a képzésről szerzett tapasztalatait és meghatározta, hogy milyen módon kívánja hasznosítani a képzésben részt vett pedagógusok tudását az intézmény szakmai munkájában, három éves időkeretben. A 3 tanéves periódus félévekre bontott ütemezést tartalmaz, amely megtalálható az éves munkaterv mellékleteként. Intézményünk vállalja, hogy a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és a tulajdonviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. Beszerzett eszközök jegyzéke: 43
megnevezés HP notebook 625XN729ES HP notebook 625XN729ES HP notebook 625XN729ES HP notebook 625XN729ES
leltári szám Ü/316 Ü/317 Ü/318 Ü/319
használatra átadva Bagi Márta Székelyné Molnár Anikó Sarkadi Sándorné Végh Imre József
A projekttel kapcsolatos minden dokumentum elkülönített megőrzését, nyilvántartását biztosítjuk 2020. december 31-ig. A projekt megvalósításának kezdete: 2009. 09. 01. A projekt megvalósításának befejezése: 2011. 05. 31. A programból való kilépés éve: 2016. Fenntartási kötelezettségünknek eleget téve az alábbi feladatokat végezzük: Fogadjuk a bázisiskolai hospitálásokon részt vevő pedagógusokat (elvárt érték: 5 fő, 25 óra/fő) Fogadjuk az integrációs referenciaintézmény által biztosított szolgáltatásokat igénybe vevő pedagógusokat (elvárt érték: 100 fő) Az integrációs referencia-intézmény által biztosított találkozókon részt veszünk és szervezünk (elvárt érték: 1 találkozó szervezése, kettőn való részvétel) Referenciaintézménnyé válást segítő szakmai műhelyeket tartunk (elvárt érték: 4) Kistérségi tematikus szakmai műhelyeket szervezünk (elvárt érték: 6) TÁMOP-3.3.3-08/1-2009-0001
Intézményünk vállalja, hogy a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és a tulajdonviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. Beszerzett eszközök jegyzéke: megnevezés leltári szám használatra átadva Notebook Ü/295 Székelyné Molnár Anikó Projektor Ü/302 Székelyné Molnár Anikó Notebook Ü/296 Nagy Károlyné Projektor Ü/300 Nagy Károlyné Notebook Ü/297 Váradi Istvánné Projektor Ü/298 Váradi Istvánné Notebook Ü/293 Dombi Zoltánné Projektor Ü/301 Dombi Zoltánné Notebook Ü/294 Bodor Andrásné Projektor Ü/299 Bodor Andrásné Videokamera G/278 Pappné Székely Éva A pályázat során kidolgozott 4 Jó gyakorlatot (és ezt megelőző 3 Jó gyakorlatot) folyamatosan fejlesztjük, a megvalósítása során szerzett tapasztalatok alapján. Tanórai differenciálás jó gyakorlatának teljes körű bemutatása Integrációt segítő tanórán kívüli programjaink, különös tekintettel a tutori rendszerünk működtetésének, jó gyakorlatának teljes körű bemutatása A problémamegoldó fórum jó gyakorlatának bemutatás Kooperatív technikák továbbfejlesztése A tanulók önálló – kreatív életkoruknak megfelelő tevékenységére épülő foglakozási programelemek az 1 – 4. évfolyamra a DIFER fejlesztési területek alapján Óvoda – iskola átmenet segítése 44
A projektpedagógia szemléletének bevezetése és jó gyakorlatának bemutatása 4 konkrét projekten keresztül
A projektmegvalósítás során kiépített rendszeres munkakapcsolatot fenntartjuk a pedagógusképző intézménnyel az együttműködési megállapodás szerint. Biztosítjuk a pedagógusképző intézmények hallgatói/oktatói számára a hospitációt és konzultációt, az egyéni és csoportos gyakorlatok, próbatanítások, vizsgatanítások lehetőségét. A projekttel kapcsolatos minden dokumentum elkülönített megőrzését, nyilvántartását biztosítjuk 2020. december 31-ig. A projekt megvalósításának kezdete: 2012. 02. 01. A projekt megvalósításának befejezése: 2012. 09. 30. A programból való kilépés éve: 2017. Az intézmény vállalja, hogy 5 évig referenciahelyként működik, melynek keretében a pályázatban vállalt szolgáltatásokat (képzés, mentorálás, felkészítés, konzultáció) a továbbiakban is biztosítja, a kidolgozott eljárásrendeket alkalmazza és tovább fejleszti. Az iskola honlapján közzétett referenciaintézményi szolgáltatásokra vonatkozó tartalmakat 6 havi rendszerességgel aktualizálja. Az intézmény minősített feladatellátási helye és a regionális hálózatkoordinációs központ legalább 2 évig aktívan és kölcsönösen együttműködik a referenciahelyi szolgáltatások szervezésében és az egységes szolgáltatási rendszer kialakításában a fenntartási időszak során. TÁMOP-3.1.7-11/2-2011-0068
Intézményünk vállalja, hogy a projekt megvalósításának zárásától számított 5 évig a támogatásból beszerzett eszközök rendeltetésében és a tulajdonviszonyban változás nem történik, használatából bármely szervezetnek jogtalan előnye nem származik. Beszerzett eszközök jegyzéke: megnevezés leltári szám használatra átadva 1-609099 TBL CleverBoard EcoBoard 336 Székelyné Molnár Anikó interaktív tábla 8471 1-13380 SCA HPJet 5590C ADF szkenner 337 Szabóné Besenyei Katalin 1-38478 PROJ Benq MS500 SVGA 2500L 338 Papp Judit HDM 6000 óra DLP projektor PRI HP Color LaserJet CP2025 színes 339 Váradi Istvánné lézernyomtató CAM NIKON D5100+18-55mm+300VR kit 298 Pappné Székely Éva 16MP digit CAM NIKON Coolpix L810 16M digitális 6/95/1 Nagy Károlyné fényképezőgép CAM NIKON Coolpix L810 16M digitális 6/95/2 Papp Judit fényképezőgép SCA HP ScanJet 5590P szkenner 2/36 Szentjóbiné Sipos Magdolna A projekttel kapcsolatos minden dokumentum elkülönített megőrzését, nyilvántartását biztosítjuk 2020. december 31-ig. 1.9.3. Referencia intézménnyé váláshoz és megvalósításához kapcsolódó feladatok ellátása A referenciaintézmények minősítési eljárásának záró szakaszára - a XXI. századi közoktatás (fejlesztés, koordináció) II. szakasz (TÁMOP-3.1.1-11/1-2012-0001) című kiemelt projekt 45
keretében - 2014-ben kerül sor. A referenciaintézményi minősítés záró szakasza az előminősítés és a felkészülés időszakát követi, a minősítési folyamat utolsó állomása. A minősítés záró szakaszának eljárásrendjét, amely részletesen szabályozza, hogy az előminősítést szerzett, a referenciaintézményi szerepkörre felkészült és a záró szakaszra bejelentkezett - intézményeknek milyen formai és tartalmi követelményeket kell teljesíteniük a referenciaintézményi minősítés elnyeréséhez, 2013 nyarán hagyta jóvá az EMMI Köznevelésért Felelős Államtitkársága. (https://iskolataska.educatio.hu). Az intézményben lebonyolításra kerülő minősítő ülés előtt az intézményeknek az alábbi felkészülési teendőik vannak: az Iskolatáska oldal referenciaintézményi minősítési felületén keresztül előzetesen be kell nyújtaniuk az eljárásrend I. számú mellékletében meghatározott dokumentumokat, illetve össze kell állítaniuk a referenciaterületi jó gyakorlatok szakmai bemutatóját. A minősítő testület pozitív döntése esetén az intézmény megszerzi a "minősített referenciaintézmény" címet, amely a TÁMOP 3.1.1 projekt II. szakasz fenntartási időszakának végéig szól. A minősített referenciaintézmények listáját az Educatio Nkft. nyilvánossá teszi az Iskolatáska oldalon (https://iskolataska.educatio.hu), ahol minden minősített intézmény lehetőséget kap referenciaterületi szolgáltatásainak, illetve jó gyakorlatainak bemutatására. A minősített referenciaintézmények jogosulttá válnak arra, hogy az Educatio Nkft. által biztosított "Minősített referenciaintézmény" logót hivatalos kommunikációjukban használják. Feladatunk a "minősített referenciaintézmény" cím elérése az intézmény székhelyére vonatkozóan. 1.10. A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: osztályozó vizsgákra, különbözeti vizsgákra, javítóvizsgákra vonatkozik. 1.10.1 A vizsgaszabályzat célja Iránymutatást adjon az intézmény tanulóinak, az intézményünkbe beiratkozni kívánó más intézmény tanulójának, a nevelőtestület tagjainak és a szülőknek a tanulmányok alatti vizsgák rendjéről és helyi sajátosságairól. 1.10.2 A vizsgaszabályzat hatálya Hatálya kiterjed az intézmény valamennyi tanulójára: aki osztályozó vizsgára jelentkezik, akit a nevelőtestület határozatával osztályozó vizsgára utasít, akit a nevelőtestület határozatával javítóvizsgára utasít. Kiterjed továbbá más intézmények olyan tanulóira akik átvételüket kérik az intézménybe és ennek feltételeként az intézmény főigazgatója különbözeti vizsga letételét írja elő. Kiterjed továbbá az intézmény nevelőtestületének tagjaira és a vizsgabizottság megbízott tagjaira.
46
1.10.3 Az értékelés rendje Osztályozó vizsgákat és szükség szerint különbözeti vizsgákat félévkor és tanév végén szervezünk. A vizsgát megelőző három hónapon belül kijelöljük a vizsgaidőszakot. A különbözeti vizsgáról a vizsgára való jelentkezéskor, az osztályozó vizsgákról pedig hivatalos értesítést kap az osztályozó vizsgára kötelezett tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője. Az értesítés tartalmazza a vizsgatantárgyakat, a vizsgák időpontjait, az egyes vizsganapok időbeosztását, a vizsgákhoz szükséges írószereket, a megjelenés időpontját. Osztályozó vizsgát tehet a nevelőtestület engedélyével az a tanuló, aki tanév közben 250 tanítási órát hiányzott, és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, s emiatt teljesítménye tanév közben érdemjeggyel nem volt értékelhető. Osztályozó vizsgát kell tennie a tanulónak, ha már az első félévben 250 tanítási órát hiányzott, és/vagy egy adott tantárgyból a tanítási órák 30%-áról hiányzott, s emiatt teljesítménye az első félévben érdemjeggyel nem volt értékelhető, felmentést kapott a tanórai foglalkozásokon való részvétel alól, engedélyt kapott arra, hogy egy vagy több tantárgy tanulmányi követelményének egy tanévben vagy az előírtnál rövidebb idő alatt tegyen eleget, a nevelőtestület döntése alapján osztályozó vizsgát tehet, független vizsgabizottság előtt tesz vizsgát. Javítóvizsgát az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakban szervezünk. A javítóvizsgáról hivatalos értesítést kap a javítóvizsgára bocsátott tanuló, kiskorú tanuló esetén a tanuló törvényes képviselője. Az értesítés tartalmazza a vizsgatantárgyakat, a vizsganap időbeosztását, a vizsgákhoz szükséges írószereket, a megjelenés időpontját. Javítóvizsgát tehet az a tanuló, aki a tanév végén – legfeljebb három tantárgyból – elégtelen osztályzatot kapott, az osztályozó vizsgáról, a különbözeti vizsgáról számára felróható okból elkésik, távol marad, vagy a vizsgáról engedély nélkül eltávozik. Az első-negyedik évfolyamon idegen nyelv, informatika és dráma és tánc tantárgyból elért teljesítmény miatt a tanuló nem utasítható évfolyamismétlésre, javítóvizsgára. A vizsgák menete Egy vizsganapon a tanuló legfeljebb három tantárgyból vizsgázhat. Vizsgák időtartama: Írásbeli vizsga: 30 perc; Szóbeli vizsgára felkészülés: 30 perc; szóbeli vizsga: 15 perc; vizsgák közötti szünet: 15 perc. Az írásbeli vizsga teljesítményének értékelése az intézményben egységesen alkalmazott, az elért teljesítmény érdemjegyre történő átváltását szolgáló arányok szerint történik: Teljesítmény 0 – 38 % 39 – 54 % 55 – 74 % 75 – 89 %
Érdemjegy Elégtelen (1) Elégséges (2) Közepes (3) Jó (4) 47
90 – 100 %
Jeles (5)
Az írásbeli vizsga letételének módja feladatlap kitöltése. A feladatlapon szerepelnie kell a vizsgázó nevének, a vizsganap dátumának, a tantárgy megnevezésének, valamint az iskola hosszú bélyegzőjének. Az írásbeli vizsga vázlatai, jegyzetei is csak ezeken a lapokon szerepelhetnek. Az írásbeli vizsga kijavított vizsgalapján szerepel a teljesítményre adható maximális pontszám, a vizsgázó által elért összes pontszám, az ebből megállapított %-os teljesítmény, a teljesítménynek megfelelő érdemjegy, valamint a javítást végző pedagógus aláírása. Az osztályzatot az írásbeli és a szóbeli teljesítmény 40-60% arányban határozza meg. 1.10.4 A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskolánkban tanított tantárgyakra vonatkozóan a munkaközösségek meghatározták a vizsgatárgyak részeit, és kidolgozták követelményeit, melyet a helyi tantervünk részeként kezelünk. Írásbeli és szóbeli vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: magyar nyelv és irodalom 1-8. o., idegen nyelv 4-8. o., matematika 1-8. o., környezetismeret 1-4. o., ének-zene 1-8. o., vizuális kultúra 3-8. o., informatika 3-8. o., történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 5-8. o., természetismeret 5-6. o., fizika 7-8. o., kémia 7-8. o., biológia-egészségtan 7-8. o., földrajz 7-8. o., hon- és népismeret 5. o., technika, életvitel és gyakorlat 5-8.o., hit- és erkölcstan. Szóbeli és gyakorlati vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: testnevelés és sport 5-8. o. Gyakorlati vizsgát kell tartani az alábbi tantárgyakból: életvitel és gyakorlat 1-4. o, testnevelés és sport 1-4. o., dráma és tánc 1-4. o., Nem szervezünk vizsgát az erkölcstan tantárgyból.
48
1.10.5 Magántanulók vizsgatárgyai 1-2. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret 3. osztály:
magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret informatika
4. osztály:
magyar nyelv és irodalom matematika környezetismeret informatika idegen nyelv
5-6. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika természetismeret informatika idegen nyelv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek 7-8. osztály: magyar nyelv és irodalom matematika informatika idegen nyelv történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek fizika kémia biológia-egészségtan földrajz 1.11 Az iskolaváltás, valamint a tanuló átvételének szabályai Az iskola lehetőséget biztosít más iskolában tanuló diákok átvételére. Az átvételről való döntés az intézmény vezetőjének jogköre, döntés előtt köteles kikérni az általános iskolai intézményegységben a tagintézmény-vezetők, tagintézményvezető-helyettes véleményét, az alapfokú művészeti iskolára vonatkozóan a művészeti iskola tagintézmény-vezetője véleményét. A tanuló átvételére akkor van lehetőség, ha az általa tanult tantárgyak többsége megegyezik az iskolánkban tanult tantárgyakkal, illetve a különbség, valamint a tananyagban való esetleges elmaradás mértéke nem haladja meg azt a szintet, amely a tanuló számára pótolhatóvá teszi a lemaradást. Az átvételkor figyelembe kell venni az átveendő tanuló magatartását, szorgalmát és a vele szemben alkalmazott fegyelmező és fegyelmi intézkedéseket. A 2–8. osztályba történő felvételnél be kell mutatni: - a tanuló születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, - a szülő személyi igazolványát, - az elvégzett évfolyamokat tanúsító bizonyítványt, 49
- az előző iskola által kiadott átjelentkezési lapot. - Ha van, akkor a szakértői véleményt is be kell mutatni. A 2–8. évfolyamba érkező tanulóknak azokból a tantárgyakból, amit előző iskolájukban nem tanultak szintfelmérő vizsgát kell tenni a tanév befejezése előtt. A vizsgát, ha nem sikerült, 2 hónapon belül megismételheti. Ha újból nem megfelelő, akkor évfolyamot kell ismételnie, illetve tanév közben az előző évfolyamra beiratkozni. A beiratkozási körzetünkön kívül lakó tanulók felvételéről, a szülők kérésének, a tanuló előző tanulmányi eredményének, illetve magatartás és szorgalom érdemjegyeinek, valamint az adott évfolyamra járó tanulók létszámának figyelembe vételével az iskola főigazgatója dönt. A nem tanköteles tanulók jogviszonyának létesítéséről és megszűntetéséről az iskola főigazgatója, a tagintézmény-vezető és az osztályfőnök véleményének kikérésével dönt.
1.12 A felvételi eljárás különös szabályai Intézményünk minden településén (Kaba, Báránd, Sáp, Tetétlen) minden tanköteles tanulót felvesz a közigazgatási területéről a szakmai alapdokumentum szerint. Az első osztályba történő beiratkozás feltétele, hogy a gyermek az adott naptári évben a hatodik életévét augusztus 31. napjáig betöltse. Ha a gyermek az iskolába lépéshez szükséges fejlettséget korábban eléri, a kormányhivatal a szülő kérelmére szakértői bizottság véleménye alapján engedélyezheti, hogy a gyermek hatéves kor előtt megkezdje tankötelezettségének teljesítését (Nk.tv. 45§ (2)). A beiratkozásnál be kell mutatni a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 22.§(4) bekezdése értelmében és az intézményben kialakult szokások alapján: - a gyermek születési anyakönyvi kivonatát, lakcímkártyáját, - a szülő személyi igazolványát, - a gyermek felvételét javasoló óvodai szakvéleményt, - a nevelési tanácsadó felvételt javasoló szakvéleményt (ha az óvoda kérte a vizsgálatát), - az iskolába lépéshez szükséges fejlettség elérését tanúsító igazolást, - szükség esetén a szakértői bizottság véleményét.
1.13 Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos iskolai terv Elméleti alapvetés Az elsősegély-nyújtási ismeretek szerves részét képezik a Nat kompetenciaterületi tudásanyagának, ahogyan ez az eddigiekben oktatott tantárgyi tartalmak közül az osztályfőnöki, egészségtan, biológia tematikához is köthető, így onnan is átemelhetőek a konkrétumok. Lényeges, hogy ez a témaanyag az iskolai éves munkatervvel koegzisztens módon kerüljön kidolgozásra, pontosabban a munkaterv kövesse a pedagógiai programot. 50
Az elsősegély azonnali segítségnyújtás vagy beavatkozás, amelyet a sérült kap valamely sérülésére vagy hirtelen egészségkárosodása miatt, a mentők, orvos vagy más személy megérkezése előtt. Az elsősegélynyújtás képessége tudáson, begyakorláson és tapasztalaton alapul. Egy elsősegély tanfolyam nagyban növeli az önbizalmat és cselekvőképességet. Az ott kapott alapos felkészítés segít uralkodni az érzelmek, és sok nehéz helyzeten átsegít. Lehetőség van egészségtan-, osztályfőnöki-, biológia-, órákon, szakkörökön az ismeretek elsajátítására. Jó alkalmat teremtenek az iskolai egészségnapok nagyszámú tanulócsoport előtti szemléltető elsősegélynyújtó ismeretanyag bemutatására. Fontos, hogy az iskola megfelelő számú elsősegélynyújtó ládával rendelkezzen, melyet nemcsak a mindennapok, de a kirándulások, és egyéb rendezvények (pl. hulladékgyűjtés során) alkalmával is tudnak használni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításának célja, hogy a tanulók ismerjék meg az elsősegélynyújtás fogalmát; ismerjék meg az élettannal, anatómiával kapcsolatos legfontosabb alapfogalmakat; ismerjék fel a vészhelyzeteket; tudják a leggyakrabban előforduló sérülések élettani hátterét, várható következményeit; sajátítsák el a legalapvetőbb elsősegély-nyújtási módokat; ismerkedjenek meg a mentőszolgálat felépítésével és működésével; sajátítsák el, mikor és hogyan kell mentőt hívni. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos kiemelt feladatok: a tanulók korszerű ismeretekkel és az azok gyakorlásához szükséges készségekkel és jártasságokkal rendelkezzenek elsősegély-nyújtási alapismeretek területén; a tanulóknak bemutatjuk és gyakoroltatjuk velük elsősegélynyújtás alapismereteit; a tanulók az életkoruknak megfelelő szinten - tanórai és a tanórán kívüli (egyéb) foglalkozások keretében – foglalkoznak az elsősegélynyújtással kapcsolatos legfontosabb alapismeretekkel. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátításával kapcsolatos feladatok megvalósításának elősegítése érdekében: az iskola kapcsolatot épít ki az Országos Mentőszolgálattal, Magyar Ifjúsági Vöröskereszttel és az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületével; tanulóink bekapcsolódnak az elsősegély-nyújtással kapcsolatos iskolán kívüli vetélkedőkbe; támogatjuk a pedagógusok elsősegély-nyújtási ismeretekkel foglalkozó továbbképzésekre való jelentkezését. Az elsősegély-nyújtási alapismeretek elsajátítását elsősorban a következő tevékenységformák szolgálják: Szaktárgyanként minden tanév első hetében balesetvédelmi oktatást tartunk, tanév közben minden veszélyhelyzetre felhívjuk a tanulók figyelmét, a tanórai és tanórán kívüli foglalkozásokon, veszélyes pontok felderítése a közlekedésben – tanulmányi séták alkalmával,
51
veszélyhelyzetek felismerése – az épület elhagyása, szituációs játékok (bombariadó, tűzriadó),
A helyi tantervben szereplő tantárgyak tananyagaihoz kapcsolódó alábbi ismeretek: TANTÁRGY ELSŐSEGÉLY–NYÚJTÁSI ALAPISMERETEK Biológia - rovarcsípések - légúti akadály - artériás és ütőeres vérzés - komplex újraélesztés Kémia - mérgezések - vegyszer okozta sérülések - savmarás - égési sérülések - forrázás - szénmonoxid mérgezés Fizika - égési sérülések - forrázás testnevelés - magasból esés
az ötödik – nyolcadik évfolyamon az osztályfőnöki órák tanóráin feldolgozott elsősegély-nyújtási ismeretek: teendők közlekedési baleset esetén, segítségnyújtás baleseteknél; a mentőszolgálat felépítése és működése; a mentők hívásának helyes módja; valamint az iskolai egészségügyi szolgálat (iskolaorvos, védőnő) segítségének igénybe vétele az ötödik – nyolcadik évfolyamon egy-egy osztályfőnöki óra megtartásában az elsősegély-nyújtási alapismeretekkel kapcsolatosan.
Az egészségnevelést szolgáló egyéb (tanórán kívüli) foglalkozások: Elsősegély-nyújtó szakkör működtetése; Gyermek- és családi napon minden évben egy alkalommal elsősegély-nyújtási bemutatót szervezünk a tanulóknak az Országos Mentőszolgálat, a Magyar Ifjúsági Vöröskereszt vagy az Ifjúsági Elsősegélynyújtók Országos Egyesületének bevonásával; Évente egy egészségvédelemmel, helyes táplálkozással, elsősegélynyújtással foglalkozó projektnap (témanap) szervezése az alsó és a felső tagozatos tanulók számára. az „iskolarendőr” rendszeresen részt vesz az iskolai rendezvényeken, veszélyes helyzetek megszüntetése az iskolában és környezetében.
52
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése A kerettantervek kiadásának és jogállásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) számú EMMI rendelet mellékleteiben megtalálható: kerettanterv az általános iskolák 1-4. évfolyamára (1. sz. melléklet), kerettanterv az általános iskolák 5-8. évfolyamára (2. sz. melléklet); Autista tanulóink nevelése-oktatása során figyelmbe vesszük: Inkluzív nevelés: sérülés specifikus eszköztár az autizmussal élő gyermekek, tanulók együttneveléséhez. 23/2013. (III. 29.) számú EMMI rendelet a kerettantervek kiadásának és jóváhagyásának rendjéről szóló 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelet módosításáról – mellékletek:
3. melléklet [10. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei a cigány nemzetiségi nevelés-oktatás kerettantervei; 4. melléklet [11. melléklet az 51/2012. (XII. 21.) EMMI rendelethez] Kerettantervek a sajátos nevelési igényű tanulókat oktató nevelési-oktatási intézmények számára Kerettanterv az enyhén értelmi fogyatékos tanulók számára (1-8. évfolyam); 17/2013. (III. 1.) EMMI rendelet nemzetiségi oktatás irányelvéről; A Kormány 110/2012. (VI. 4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról, bevezetéséről és alkalmazásáról „Egész napos iskola: Az általános iskola A nemzeti köznevelésről szóló törvény rendelkezéseinek megfelelően egész napos iskolaként is működhet. Az egész napos iskola olyan iskolaszervezési forma, amelyben a tanórai és egyéb foglalkozásokat az iskola délelőtt és délután, egyenletesen szétosztva 16 óráig szervezi meg az intézmény elfogadott pedagógiai programja szerint. Ez a tanulásszervezési forma lehetővé teszi mind a felzárkóztatás, mind a tehetséggondozás sajátos tevékenységeit, így támogatva a képességfejlesztés hatékony pedagógiai eljárásait. A kötelező tanórákon túli foglalkozások teret adhatnak a művészeti nevelésnek, a testmozgásnak vagy más, az iskola arculatához illő szakköri és egyéb foglalkozásoknak, illetve az önálló tanulásnak. A nemzeti köznevelésről szóló törvény értelmében valamennyi általános iskola választható foglalkozásokat szervez 16 (szülői igény esetén 17) óráig, ily módon teremtve meg a fokozatos átmenetet az egész napos iskolák széles körű elterjedéséhez.” A felnőttoktatást az esti oktatás munkarendje szerint végezzük igény és a fenntartó utasítása, engedélye szerint a 2011. évi CXC. törvény 60.§-ában meghatározottak alapján.
A választott kerettanterv tantárgyait és kötelező minimális óraszámait az alábbi táblázatok tartalmazzák.
Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika
1. évf. 7
2. évf. 7
3. évf. 6
4
4
4
4. évf. 6 2 4 53
Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
1 1 2 2 1 5 2 25
1 1 2 2 1 5 2 25
1 1 2 2 1 5 3 25
1 1 2 2 1 5 3 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Dráma és tánc/Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Rendelkezésre álló órakeret
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3 3 1
7. évf. 3 3 3 1
8. évf. 4 3 3 1
2
2
2
2
2
2
1
2 1 2 1 1
1 2 1 2 1
1 1 1 5 1 3 28
1 1 1 5 1 3 31
1 1
1 1 1 1 5 1 2 28
5 1 3 31
Integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók kerettanterves óraterve 1. évf. 2. évf. 3. évf.
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
7 -
4 -
4 -
4 2
4 2
Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv
7 -
7 -
6 -
54
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Szabadon tervezhető órakeret Kötelező óraszám
-
-
-
-
2
2
2
2
4 1 2 2
4 1 2 1
3 1 2 2
4 1 2 2
4 1 2 1 2
4 1 4 1 1
4 1 4 2 1
1 1
2 1
2 1 1
2 1 1
4 1 2 2 1 2 1 1
2 1 1
1 1 2
1 1 1
5 2
5 2
5 2
5 1 2
5 1 2
5 1 2
5 1 2
5 1 2
25
25
25
27
28
28
31
31
2.2 A választott kerettanterv által meghatározott óraszám feletti kötelező és nem kötelező foglalkozások
Az iskola egyes évfolyamain az elkövetkező tanévekben az alábbi tantervek alapján folyik az oktatás: Tanév 2013/2014. 2014/2015. 2015/2016. 2016/2017.
1. évf.
2. évf. 3. évf. alsó tagozat
4. évf.
5. évf.
Nkt. NAT NAT NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT
6. évf. 7. évf. felső tagozat
8. évf.
Nkt. NAT NAT NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT Nkt. NAT
NAT = a 2003. évi törvénymódosítás és a NAT 2003 alapján felülvizsgált helyi tanterv Nkt. NAT = 110/2012. (VI.4.) Korm. rendelete a Nemzeti alaptanterv kiadásáról
Integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óraterve a helyi tantervben (minden tagiskolában) 1. évf. 2. évf. 3. évf. Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Élő idegen nyelv Történelem, társadalmi és állampolgári
4. évf.
5. évf.
6. évf.
7. évf.
8. évf.
7+1 -
7+1 -
6 -
7+1 -
4+1 -
4+1 -
4 2
4+1 2+1
-
-
-
-
2
2+1
2
2
55
ismeretek Matematika Erkölcstan Környezetismeret Természetismeret Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Dráma és tánc Osztályfőnöki Kötelező óraszám Hab.,rehabilitáció. Összes óraszám
4 1 2 2 1 1
4 1 2 1 2 1
3+1 1 2 2 2 1 1
4 1 2 2 2 1 1
4 1 2 2 1 2 1+1 1
4 1 2 1 2 2 1 1
4 1 4+1,5 1+0,5 1 1 1 2
4 1 4 2 1 1 1 1
5 +1 25 3 28
5 +1 25 3 28
5 +1 25 3 28
5 +1 27 3 30
5 1 28 3 31
5 1 28 3 31
5 1 31 4 35
5 1 31 4 35
A választott kerettantervek óraszámát a szabadon tervezhető órakeret terhére a következő évfolyamokon és tantárgyakban emeljük meg az alábbi óraszámokkal. Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola (Kaba): Óraterv a helyi tantervhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom 7+1=8 7+1=8 6+0,5=6,5 Idegen nyelvek Matematika 4 4 4 Erkölcstan 1 1 1 Környezetismeret 1+0,5=1,5 1 1 Ének-zene 2 2 2 Vizuális kultúra 2 2 2 Életvitel és gyakorlat 1 1 1 Testnevelés és sport 5 5 5 Informatika 0+1=1 Dráma és tánc 1 1 1 Összesen 25 25 25
4. évf. 6 2+1=3 4 1 1 2 2 1 5 0+1=1 1 27
Óraterv a helyi tantervhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Erkölcstan
5. évf. 4 3 4 1
6. évf. 4 3+1=4 3 +1=4 1
7. évf. 3+1=4 3 3+1=4 1
8. évf. 4+1=5 3+1=4 3+1=4 1 56
Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Természetismeret Fizika Kémia Biológia-egészségtan Földrajz Ének-zene Hon- és népismeret Vizuális kultúra Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Összesen
2
2+1=3
2
2
2 1 1 1 0+2=2
2 -
1 1 1
2 1+0,5=1,5 2 1+0,5=1,5 1 1 1
1 2 1 2 1 1 1
1
1
1
-
5 1 28
5 1 28
5 1 31
5 1 31
A nem emelt óraszámú kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene alsó tagozat
Változat A változat B változat B változat B változat B változat A változat A változat
Választható órák: német nyelv 1-8. évfolyam 1 óra/hét/osztály A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az informatika tantárgy esetében az alábbiak szerint: 3. évfolyam
Heti óraszám 1 óra
Éves óraszám 32 + 4 = 36 óra
Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika Összesen:
Órakeret 4+1 8+2 10 + 1 4 4 2 32 + 4= 36 57
Heti óraszám 1 óra
4. évfolyam
Éves óraszám 32 + 4 = 36 óra
Tematikai egység 1. Az informatikai eszközök használata 2. Alkalmazói ismeretek 3. Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel 4. Infokommunikáció 5. Az információs társadalom 6. Könyvtári informatika
Órakeret 4+1 10 8+2 4+1 4 2 32 + 4 = 36
Összesen:
Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam 1. 2. 3. 4.
5.
6.
7. 8.
Milyen órán? 1 vizuális kultúra 1 ének-zene 0,5 magyar nyelv és i. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv
Melyik tantárgy tananyaga? 1 környezetismeret 1 környezetismeret 0,5 környezetismeret 1 környezetismeret 1 magyar 1 +magyar 1 magyar 1 ének-zene 1 vizuális kultúra 1 magyar nyelv és i. 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 1 technika, életvitel és gy. 1 technika, életvitel és gy.
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája (Báránd): Óraterv a helyi tantervhez – 1-4. évfolyam 4. évf. Tantárgy 1. évf. 2. évf. 3. évf. Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelv Matematika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport
7+1=8
7+1=8
6+2=8
6+1=7
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
4 1 1 2 2 1 5
2 4 1 1 2 2 1 5 58
Informatika Dráma és tánc Rendelkezésre álló órakeret
1
1
1
0+1=1 1
25
25
25
27
Óraterv a helyi tantervhez – 5-8. évfolyam Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. Magyar nyelv és 4 4+1=5 3+1=4 irodalom Idegen nyelv 3 3+1=4 3+0,5=3,5 Matematika 4+1=5 3+1=4 3+1=4 Történelem, társadalmi és 2 2 2 állampolgári ismeretek Erkölcstan 1 1 1 Természetismeret 2 2 Biológia-egészségtan 1,5 Fizika 1,5 Kémia 1,5 Földrajz 1,5 Ének-zene 1 1 1 Vizuális kultúra 1 1 1 Hon- és népismeret 1 Informatika 0+1=1 1 1+0,5=1,5 Technika, életvitel és 1 1 1 gyakorlat Testnevelés és sport 5 5 5 Osztályfőnöki 1 1 1 Rendelkezésre álló 28 28 31 órakeret
8. évf. 4+1=5 3+0,5=3,5 3+1=4 2 1 1,5 1,5 1,5 1,5 1 1 1+0,5=1,5 5 1 31
Választható órák: angol nyelv 5-6. o., 7-8. o. 1-1 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Változat Magyar nyelv és irodalom A változat Kémia B változat Fizika B változat Biológia, egészségtan A változat Ének-zene alsó tagozat A változat Ének-zene felső tagozat A változat Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. B változat Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest:
59
Évfolyam 1. 2. 3. 4. 5.
6.
7.
8.
Milyen órán 1 vizuális kultúra 1 ének-zene 1 magyar nyelv és irodalom 1 magyar nyelv és irodalom 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 matematika 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 0,5 idegen nyelv 0,5 informatika 0, 5 idegen nyelv 0,5 informatika 0,5 fizika
Milyen tananyag 1 környezetismeret 1 környezetismeret 1 környezetismeret 1 informatika (szv.) 1 környezetismeret 1 magyar (szv.) 1 magyar (szv.) 1 ének-zene 1 vizuális kultúra 1 informatika (szv.) 1 történelem (szv.) 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 1 természetismeret (szv.) 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 technika életvitel és gy. 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája (Sáp): Tantárgyi struktúra és óraszámok 1–4. évfolyamon Tantárgyak 1. évf. 2. évf. 3. évf. 4. évf. 9 9 8 7 Magyar nyelv és irodalom 3 Idegen nyelvek 4 4 4 4 Matematika 1 1 Informatika 1 1 1 1 Erkölcstan 1 1 1 1 Környezetismeret 2 2 2 2 Ének-zene 2 2 2 2 Vizuális kultúra Technika, életvitel és 1 1 1 1 gyakorlat 5 5 5 5 Testnevelés és sport 25 25 25 27 Rendelkezésre álló órakeret
Tantárgyi struktúra és óraszámok 5–8. évfolyamon Tantárgyak 5. évf. 6. évf. 7. évf. 8. évf. 4,5 5 4 5 Magyar nyelv és irodalom 3 3 3 3 Idegen nyelvek 4,5 4 4 4 Matematika Történelem, társadalmi és 2 2,5 2,5 3 állampolgári ismeretek 60
Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene Vizuális kultúra Dráma és tánc Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
1 2
1 1 1 1 1 5 1 28
1 2,5
1
1
1 1
1,5 2 1,5 1,5 1 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1 1
1 1 5 1 28
1 1 5 1 31
1 5 1 31
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv irodalom Biológia-egészségtan Fizika Ének-zene Technika, életvitel és gyakorlat
Változat A B B B B
Választható órák: német, 1-2. o., 3-4. o., 5-6. o., 7-8. o. 1- 1 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam 1. 2. 3. 4.
5.
Milyen órán 1 magyar nyelv és i. 1 vizuális kultúra 1 magyar nyelv és i. 1 ének-zene 1 magyar nyelv és i. 1magyar nyelv és i. 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv
Milyen tananyag 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 magyar (szv.) 1 hon- és népismeret (szv.) 1 vizuális kultúra 0,5 magyar (szv.) + 0,5informatika (szv.) 61
6.
7. 8.
0,5 matematika 1 dráma és tánc 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 0,5 természetismeret 1 idegen nyelv 0,5 történelem 1 történelem 0,5 fizika
0,5 informatika 1 ének-zene 1 földrajz 1 vizuális kultúra 1 ének 0,5 történelem óra (szv.) 1 technika, életvitel és gy 0,5 természetismeret (szv.) 1 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz
Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája (Tetétlen) Óraterv a kerettantervekhez – 1–4. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Informatika Erkölcstan Környezetismeret Ének-zene Vizuális kultúra Életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Rendelkezésre álló órakeret
1. évf. 7+1=8
2. évf. 7+1=8
3. évf. 6+1=7
4+1=5
4+1=5
1 1 2 2 1 5 25
1 1 2 2 1 5 25
4+1=5 0+1=1 1 1 2 2 1 5 25
4. évf. 6+1=7 2 4+1=5 0+1=1 1 1 2 2 1 5 27
Óraterv a kerettantervekhez – 5–8. évfolyam Tantárgyak Magyar nyelv és irodalom Idegen nyelvek Matematika Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek Erkölcstan Természetismeret Biológia-egészségtan Fizika Kémia Földrajz Ének-zene
5. évf. 4+1=5 3 4
6. évf. 4+1=5 3 3+1=4
7. évf. 3+1=4 3 3+1=4
8. évf. 4+1=5 3+1=4 3+1=4
2
2
2
2
1 2
1 2
1
1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1,5 1,5 1,5 1,5 1
1
1
62
Vizuális kultúra Hon- és népismeret Informatika Technika, életvitel és gyakorlat Testnevelés és sport Osztályfőnöki Rendelkezésre álló órakeret
1 1 0+1=1 1 5 1 28
A kerettantervek közül az alábbiakat alkalmazzuk: Tantárgy megnevezése Magyar nyelv és irodalom Technika, életvitel és gyakorlat 7. évf. Fizika Kémia Biológia-egészségtan Ének-zene felső tagozat Ének-zene felső alsó tagozat
1
1
1
1+1=2 1 5 1 28
1+1=2 1 5 1 31
1 5 1 31
B B B B B A A
Változat változat változat változat változat változat változat változat
Választható órák: német, 1-2. o., 3-4. o., 5-6. o., 7-8. o. 1- 1 óra/hét A szabadon tervezhető órakeret terhére beépített órákat is és a rendelkezésre álló 10% órát is elmélyítésre kívánjuk felhasználni. Az informatika tantárgy esetében az alábbiak szerint: 3. évfolyam Tematikai egység Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen:
Órakeret 6 12 8 4 4 2 36
4. évfolyam Tematikai egység Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika Összesen:
Órakeret 6 10 10 4 4 2 36
5. évfolyam Tematikai egység Az informatikai eszközök használata Alkalmazói ismeretek Problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel Infokommunikáció Az információs társadalom Könyvtári informatika
órakeret 4 14 7 5 4 2 63
Összesen:
36
Az integráltan nevelt enyhe fokban értelmi fogyatékos tanulók óratervének eltérései a normál osztály óratervéhez képest: Évfolyam 1. 2. 3. 4.
5.
6.
7. 8.
Milyen órán 1 matematika 1 vizuális kultúra 1 matematika 1 ének-zene 1 magyar nyelv és irodalom 1 matematika 1 matematika 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv
Milyen tananyag 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 dráma és tánc (szv.) 1 dráma és tánc (szv.) 1 környezetismeret 1 környezetismeret 1 magyar (szv.) 1 dráma és tánc (szv.) 1 informatika (szv.) 1 ének-zene 1 vizuális kultúra
1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 idegen nyelv 1 informatika 1 idegen nyelv 1 informatika 1 idegen nyelv 0,5 fizika
1 történelem (szv.) 1 földrajz 1 ének 1 vizuális kultúra 1 természetismeret (szv.) 1 technika, életvitel és gy. 1 technika, életvitel és gy. 0,5 földrajz
Engedélyezett óraszámok felhasználásának elvei és lehetőségei intézményünkben: évfolyam tanuló heti engedélyezett Különbözet felhasználása (felhasználás, órákra óraszáma óraszám bontás: éves óratervben meghatározva a tanulók érdeklődése és az iskola adottságainak figyelembe vételével) Csoportbontás elve: bontás min. 20 fő esetén (számított létszám) 1.
25
52
egész napos iskola
2.
25
52
egész napos iskola
3.
25
52
4.
27
55
5.
28
51
napközi, tanulást segítő foglakozások, szabadidős foglalkozások, sport foglalkozások, szakkörök, csoportbontás, felzárkóztatás, tehetséggondozás, ebédeltetés, szabadidős tevékenység
6.
28
51
7.
31
56
64
8.
31
56
2.3 Az oktatásban alkalmazható tankönyvek és taneszközök kiválasztásának elvei Iskolánkban oktatómunkánk során csak olyan nyomtatott taneszközt (tankönyv, munkafüzet, térkép stb.) használunk a tananyag feldolgozásaihoz és elsajátításához, melyet az emberi erőforrások miniszter hivatalosan tankönyvvé nyilvánított. A nyomtatott taneszközökön túl néhány tantárgynak egyéb eszközökre is szüksége van (pl. tornafelszerelés, rajzfelszerelés, technikához szükséges eszközök stb.). Az egyes évfolyamokon a különféle tantárgyak tananyagának feldolgozásához szükséges kötelező tanulói taneszközöket a nevelők szakmai munkaközösségei, határozzák meg az iskola helyi tanterve alapján. A kötelezően előírt taneszközökről a szülőket minden tanév előtt írásban tájékoztatjuk május 31-ig. A taneszközök beszerzése a tanév kezdetére a szülők kötelessége. A taneszközök kiválasztásánál a szakmai munkaközösségek a következő szempontokat veszik figyelembe. A taneszköz feleljen meg az iskola helyi tantervének! Az egyes taneszközök kiválasztásánál azokat kell előnyben részesíteni, amelyek több tanéven keresztül használhatók. A taneszközök épüljenek egymásra a különböző évfolyamokon! A taneszközök használatában a stabilitásra törekszünk. A tankönyvek, munkafüzetek könnyen kezelhetők legyenek, a tananyag világos, szisztematikus felépítésű legyen. Új taneszköz használatát csak nagyon szükséges – az oktatás minőségét lényegesen jobbító – esetben vezetünk be. A tankönyvjegyzékben a kompetenciaalapú tankönyvként megjelölteket részesítjük előnyben. Az iskola a pénzügyi lehetőségeihez mérten egyre több taneszközt szerez be tartós használatra az iskolai könyvtár számára. Ezeket a taneszközöket (tankönyveket, térképeket, szótárakat) ingyenes használatra kiadja az arra rászoruló tanulóknak. Az ingyenes tankönyv biztosítása o Jogszabályi előírások szerint (16/2013. (II. 28.) EMMI rendelete), a tankönyvellátás szabályait tartalmazó iskolai dokumentumok alapján.
2.4 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.4.1 Az 1-2. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat első két évében pedagógiai alapfeladatunk a tanulók között tapasztalható különösen jelentős egyéni fejlődésbeli különbségek pedagógiai kezelése. Fokozatosan átvezetjük a gyermeket az óvoda játékközpontú cselekvéseiből az iskolai tanulás tevékenységeibe. Megismertetjük és betartatjuk az iskolai élet szabály-és szokásrendszerét. A tanuláshoz való pozitív viszonyulás képességének kialakításával igyekszünk élménnyé tenni a tanulási folyamatot. 65
A kötelesség-és feladattudat formálásával alapozzuk meg a munkafegyelmet. A másság elfogadására és tolerálására neveljük tanulóinkat. Formáljuk tanulóink azon személyiségjegyeit, melyek elősegítik a helyes társas kapcsolatok kialakítását.
2.4.2 A 3-4. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Az alsó tagozat harmadik-negyedik évfolyamán meghatározóvá válnak az iskolai teljesítményelvárások által meghatározott tanítási-tanulási folyamatok. Fokozatosan előtérbe kerül a Nat elveiből következő motiválási és a tanulásszervezés folyamat. Ezt az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével segítjük elő. Bővítjük és gyakoroltatjuk az együttműködésre épülő tanulási technikákat. Megalapozzuk az önálló tanulás és az önművelés képességét. Kialakítjuk és fejlesztjük a gyerekek szabálytudatát. A biztonságos szóbeli nyelvhasználat elsajátítása elengedhetetlen feltétele a továbbhaladásnak. Folyamatosan fejlesztjük az alapkészségeket. Az értelmi és érzelmi intelligencia mélyítését, gazdagítását a drámapedagógia eszköztárának alkalmazásával kívánjuk megvalósítani. 2.4.3 Az 5-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozaton folyó nevelés-oktatás feladata elsősorban a sikeres iskolai tanuláshoz, a tanulási eredményességhez szükséges kulcskompetenciák, képesség-együttesek és tudástartalmak megalapozásának folytatása. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz. Az önismeret alakításával, a fejlesztő értékelés és önértékelés képességének fejlesztésével, az együttműködés értékének tudatosításával segítjük a gyerekeket társas kapcsolataik építésében. Fokozatosan kialakítjuk, bővítjük az együttműködésre építő kooperatív-interaktív tanulási technikákat és a tanulásszervezési módokat. Tovább fejlesztjük az anyanyelvi és idegen nyelvi kompetenciát a különféle kommunikációs helyzetek megoldása érdekében. A matematikai gondolkodásmód fejlesztésével elősegítjük a mindennapi élet egyszerűbb helyzeteiben való boldogulást. A természeti világ és a technológiai eszközök megismertetésével alapozzuk meg a társadalom és a környezet közötti összefüggés megértését. A digitális kompetencia kialakítására törekszünk az infokommunikációs eszközök használatával és új tanulási módszerek alkalmazásával. „A tanulás tanulása” módszereinek megismertetésével igyekszünk hatékonyabbá tenni a tanulók tanulását. A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek közvetítésével ösztönözzük diákjainkat tudásuk, ismereteik bővítésére.
66
A felelősségtudat elmélyítésére, folyamatos tanulásra sarkalljuk tanítványainkat a sikeres pályaválasztás érdekében. A helyi hagyományok őrzésével közös emberi értékeink tiszteletére neveljük tanítványainkat. Különféle közösségi programok szervezésével a személyiség teljes kibontakoztatását segítjük elő. A mozgásműveltség fejlesztésében a játékosságra fektetjük a hangsúlyt. 2.4.4 A 7-8. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A felső tagozat hetedik-nyolcadik évfolyamán folyó nevelés-oktatás alapvető feladata - a változó és egyre összetettebb tudástartalmakkal is összefüggésben - a már megalapozott kompetenciák továbbfejlesztése, bővítése, az életen át tartó tanulás és fejlődés megalapozása, valamint az, hogy fektessen hangsúlyt a pályaválasztásra, pályaorientációra. Mintákat adunk az ismeretszerzéshez, a feladat- és problémamegoldáshoz, megalapozzuk a tanulók egyéni tanulási módszereit és szokásait. Az egészséges életvitel kialakításához az egészségtan gyakorlati jellegű oktatásával kívánunk hozzájárulni. A tanulási stratégiák megválasztásában kitüntetett szempont az életkori jellemzők figyelembevétele, az ismeretek tapasztalati megalapozása és az ismeretszerzés deduktív útjának bemutatása. A nyelvi készségek integrált fejlesztése elősegíti a formális és informális szituációk kezelését. A mindennapi élet problémáinak matematikai úton történő megoldására ösztönözzük tanítványainkat. Az információs társadalom technológiáinak ismerete és használata elengedhetetlen mai világunkban. „A tanulás tanulása” módszereinek alkalmazásával eredményesebbek lehetnek diákjaink. A tanórán kívüli ismeretszerzés lehetőségeinek kihasználása a fejlődés záloga. A helyi hagyományok ápolásával elősegítjük a szakma-, a pályaválasztást. A közösségi élet szervezésében és megvalósításában nagyobb tanulói önállóságot biztosítunk, kialakítjuk a demokratikus magatartásformákat. A testi képességek fejlesztésében a fokozatosságra tevődik át a hangsúly. Kapjanak átfogó képet a munka világáról, készüljenek fel az esetleges pályamódosításra! 2.5 Mindennapos testnevelés megvalósításának módjai A mindennapos testnevelés, testmozgás megvalósításának módját a köznevelési törvény 27. § (11) bekezdésében meghatározottak szerint „A 27. § (11) bekezdés szerinti mindennapos testnevelést az iskolai nevelés-oktatás első, ötödik, kilencedik évfolyamán 2012. szeptember 1-jétől kezdődően felmenő rendszerben kell megszervezni. A többi évfolyamon a közoktatásról szóló 1993. évi LXXIX. törvény szerinti mindennapos testmozgást kell kifutó rendszerben megszervezni.” [Nkt. 97.§ (6)] ) szervezzük meg a következő módon: A 2014/2015-ös tanévben a 4. és 8. évfolyamon: 4. évfolyamon: 3 óra/hét testnevelés óra; 67
1 óra/hét játék- és sportóra, 1 óra tömegsport, tánc igény és választás szerint. 8. évfolyamon: 2,5 óra/hét testnevelés óra; 0,5 óra/hét játékos sportfoglalkozás, 2 óra/hét tánc, ISK foglalkozásai az iskolai sportkör szakmai programja alapján igény és választás szerint.
A 2013/2014-es tanévben az 1-2. és az 5-6. évfolyamon, majd ezt követően felmenő rendszerben került bevezetésre az 5 óra/hét testnevelés óra. Az alsó tagozaton délelőtti órák keretében, míg 2 óra/hét testnevelés órát az 5-8. évfolyamon diákjaink számára az alábbi rendben biztosítjuk órarendbe iktatva, a tanulók által a délutáni időszakban választott sportágban biztosított heti 2-2 óra foglalkozáson történő részvétellel, a választható sportágakat az intézmény vezetője a tanév indítását megelőzően május 20-ig nyilvánosságra hozza, a külső szakosztályokban igazolt, versenyszerűen sportoló tanulók számára a szakosztályban történő sportolással – a köznevelési törvényben meghatározott tartalommal beszerzett igazolás benyújtásával, a kötelező testnevelési órákon felül szervezett heti 3 órás gyógytestnevelési foglalkozáson (biztosítása a szakszolgálat feladata) történő részvétellel azon tanulóink számára, akik – az iskolaegészségügyi szolgálat szakvéleménye szerint – a rendes testnevelési órákon is részt vehetnek.
Szakosztályaik heti 2-2 óra időtartamban biztosítanak testedzési lehetőséget diákjaink számára. A sportfoglalkozások megtartásához szükséges óraszámot a kötelező órák keretéből oldjuk meg. Biztosítjuk szakosztályaink számára az országos és a megyei, valamint a városi sportversenyeken, a diákolimpián történő részvétel feltételeit. Lehetőséget biztosítunk diákjaink számára, hogy a mindennapos testnevelés követelményeit diáksportkörünk szakosztályaiban teljesítsék. A benyújtott jelentkezések alapján a sportköri foglalkozást választó diákok számára a heti két órás foglalkozás kötelező. Az iskola és a diáksportkör vezetése közötti kapcsolattartás alapja a diáksportkör munkaterve, amelyet az iskola vezetője a tanév munkatervének elkészítése előtt beszerez. A feladatok megoldásához figyelembe veszi a diáksportkör munkatervét, biztosítja a szükséges erőforrásokat és a megvalósításhoz szükséges feltételeket. A diáksportkör elnöke a tanév végén beszámol a sportkör tevékenységéről, az eredményekről listát készít, amelyet az iskola vezetése beemel a tanévről szóló beszámolóba. Egyebekben a diáksportkör vezetőjével napi operatív kapcsolatot tart az intézmény vezetője. 2.6 A választható tantárgyak, foglalkozások és a pedagógusválasztás szabályai Választható tantárgyak, foglalkozások az 1-8. évfolyamon: Választható tantárgy (Kaba): német 1-8. évfolyam 1 óra/hét. A választható foglalkozásokat minden tanév áprilisában hirdetjük meg a tanulók körében. Az igények és jelentkezések alapján az éves óratervben kerülnek meghatározásra a foglalkozások és azok óraszámai. A választható tantárgyak értékelése: - A választható órákon a tanulói teljesítményeket az adott tantárgyhoz hasonlóan 1. o.ban és 2.o. 1. félévében szövegesen, 2. o. félévétől érdemjeggyel értékeljük. Félévkor és év végén beszámít a tantárgyi értékelésbe. 68
Félévkor: 5, 4, 3, 2, 1. Év végén: jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. A pedagógusválasztás szabályai: A választható tantárgyak és foglalkozások esetében diákjainknak lehetőséget adunk, hogy megjelöljék, melyik pedagógusnál szeretnék tanulmányaikat folytatni. Amennyiben a tantárgyfelosztás ezt lehetővé teszi, biztosítjuk a többség által megjelölt pedagógust a kurzus vezetésére. A tantárgyfelosztás az iskola pedagógus-erőforrásainak optimális kihasználásával készül úgy, hogy minden osztály és tanulócsoport számára biztosítsa a szakos ellátást. 2.7 Az iskolában alkalmazott sajátos pedagógiai módszerek: projektoktatás, témanapok és témahetek A projektoktatás és a témahetek során a témaegységek feldolgozása, a feladat megoldása a tanulók érdeklődésére, a tanulók és pedagógusok közös tevékenységére, együttműködésre épül a probléma megoldása és az összefüggések feltárása útján. „A projekt olyan oktatásszervezési eljárás, amely az oktatás menetét gyakorlati problémák megoldása köré csoportosítja.” (Pedagógiai lexikon) 2.7.1 A sajátos pedagógiai módszerek célja, feladata, módszerei A projektpedagógia célkitűzése a konstruktív életvezetés; oktatási stratégiája a projektoktatás, megvalósulása kitágítja az iskolai kereteket, feltételezi a tevékenységorientált iskolamodellt. A nevelés lényege az értékközvetítés, és feltételezi a felelős magatartás repertoárjának gyakoroltatását. A projektoktatás új oktatási stratégia, amely kiválóan alkalmas a tanulás tanulására. A projektoktatás olyan célközpontú oktatási stratégia, amely a sajátos célok elérését a valós életet integráló tanulási tartalommal, a komplex szemléletmódot segítő, tevékenység-központú, feladatorientált tanulói tevékenységet biztosító szervezési formákkal, módszerekkel, technikákkal, eszközökkel, az iskolai keretet kitágítva természetes tanulási környezetben valósítja meg, és az eredményeként létrejött projekt további célok megvalósítását motiválja. A projektoktatás mint oktatási stratégia:
69
(Kovátsné Németh Mária: Fenntartható oktatás és projektpedagógia) 2.7.2 Kidolgozott projektjeink, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: multikulturális projekt (Kaba, Sáp, Tetétlen), erdei iskola (Kaba, Báránd), kézműves tábor (Kaba), romatábor (Sáp, Tetétlen), kisgólyatábor (Kaba, Báránd, Sáp), alső-felső átmenetet segítő tábor (Kaba, Báránd), sport- és családinap (Kaba), gyermek- és családinap (Kaba, Tetétlen, Sáp), TÁMASZ - iskola napja tantárgyi projektek: Otthont adó erdő, Barátunk a kutya, Reformkor, Határon túli magyarjaink Erdélyben (Kaba); IPR-es tábor (Sáp, Tetétlen); 2.7.3 Témanapok és témahetek, melyeket beépítettünk a helyi tantervünkbe: egészségnap (Kaba, Báránd), egészség napok (Sáp, Tetétlen), takarékossági hét (Sáp), nyelv hete (Kaba, Sáp), természettudományi hét (Kaba, Sáp), Földünkért világnap hete (Kaba), Liszt Ferenc emléknapok (alapfokú műv. iskola), népek játéka (Báránd), történelmi játék március 15-én (Báránd) forradalmi hét (március) (Sáp).
70
2.8 A tanulók esélyegyenlőségét szolgáló intézkedések Célunk és feladatunk az intézményünkben a diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, és a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása. Intézményünk kiemelt feladatának tartja a szociálisan hátrányos körülmények között élő tanulók problémáinak kezelését, a tanulók veszélyeztetettségének megelőzését, illetve megszüntetését. Egyenlő bánásmód, esélyegyenlőség Célunk az, hogy iskolánkban érvényesüljön a: diszkriminációmentesség, szegregációmentesség, integráció biztosítása, halmozottan hátrányos helyzetű tanulók oktatási és társadalmi integrációjának támogatása, minőségi oktatáshoz történő egyenlő hozzáférés biztosítása. Tiltunk minden közvetlen és közvetett hátrányos megkülönbözetést, amely egy személy vagy csoport valós vagy vélt jellemzői (neme, faji hovatartozása, bőrszíne, nemzetisége, nemzeti kisebbséghez való tartozása, anyanyelve, fogyatékossága, egészségi állapota, vallási vagy világnézeti meggyőződése, társadalmi származása) alapján hátrányos helyzetbe hoz. Tiltjuk a zaklatás, jogellenes elkülönítés és megtorlás alkalmazásának minden formáját. Az emberi méltóság tiszteletben tartása Iskolánk az oktatás-nevelés során tiszteletben tartja a tanulók és alkalmazottak emberi értékeit, emberi méltóságát, egyediségét. Fontos feladatnak tekintjük a megfelelő iskolai légkör kialakítását, az alapvető értékek megőrzéséhez és megerősítéséhez való hozzájárulást. Partneri kapcsolat, együttműködés Iskolánk a partnerség elvének érvényesítésére törekszik azzal, hogy világos, és átlátható követelményeket alakít ki a kölcsönös előnyök biztosítása mellett. Kapcsolatot alakítunk ki a szülői szervezetekkel, a DÖK-kel, a társintézményekkel, civil szervezetekkel. Méltányos és rugalmas ellátás A megkülönböztetés tilalma nem old fel minden létező egyenlőtlenséget, ezért iskolánk méltányos és rugalmas intézkedéseket dolgoz ki, melyek elősegítik a diákok pozíciójának javulását, megőrzését. Ezért: Szociometriai felméréseket készítünk a tanulók valódi körülményeiről a személyi jogok messzemenő figyelembevételével. Az egyenlő bánásmód követelményének és a szegregációmentességnek, mint esélyegyenlőségi alapfeltételnek mind a településen működő, mind azok tagiskolái, feladatellátási helyei között, településenként az azonos évfolyamok tanulócsoportjai között érvényesülnie kell: a halmozottan hátrányos helyzetű tanulók aránya közötti különbség legfeljebb 25% lehet. A halmozottan hátrányos helyzetű gyerekek esélyegyenlősége előmozdításának elengedhetetlen feltétele az egyenlő hozzáférés biztosításán túl, olyan támogató lépések, 71
szolgáltatások tervezése és megvalósítása, amelyek csökkentik meglévő hátrányaikat, javítják iskolai sikerességüket. A rendszeres iskolába járás alóli felmentésre, illetve magántanulóvá nyilvánításra vonatkozó gondviselői kérelmek felülvizsgálata az illetékes iskola tagintézményvezetője és külső szakemberek bevonásával. A felmentés, illetve magántanulóvá nyilvánítás indokainak azonosítása, az iskoláztatást biztosító lehetőségek azonosítása a családdal közösen. A lemorzsolódás kockázatában érintett tanulók mentorálása: o Egyéni fejlesztési terv alkalmazása. o Pedagógiai módszertani fejlesztés. o Pályaorientációs programok szervezése. Részt veszünk az Útravaló-Macika programban. Részt veszünk a témához kapcsolódó pályázatokban. Folyamatosan fejlesztjük és alkalmazzuk az IPR-t. Pályázati források lehívásával biztosítjuk a programjainkhoz az anyagi erőforrást. Befogadó, diszkrimináció-mentes légkört biztosítunk a tanulók számára. A tanulók emberi értékeit, méltóságát, egyediségét tiszteletben tartjuk a nevelés-oktatás során.
2.9 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái Az értékelés célja: - Az önértékelés képességének kialakítása. - Motiváció az elképzelt vagy elvárt jövőkép elérése érdekében. - A teljesítményszint és tudásszint jelzése. - Jelezze a pedagógus számára a tanuló fejlődését, fejleszthetőségét! - Tájékoztassa a szülőt, hogy milyen gyermeke viszonya az iskola követelményeihez! Az értékelés legyen: - Változatos, ösztönző hatású. - Folyamatos, rendszeres, minden tevékenységre kiterjedő. - Tárgyilagos, objektív, a tanuló személyiségét fejlesztő, segítő szándékú. - Következetes, szakszerű és felelősségteljes. - Célja és követelményei mindenki számára legyenek előre ismertek. Az értékelés kiterjed: - Az ismeretek, képességek, a tárgyi követelmények elsajátításának szintjére. - A korábbi teljesítményekhez képest mutatkozó fejlődésre. A nevelők a tanulók tanulmányi teljesítményének és előmenetelének értékelését, minősítését elsősorban az alapján végzik, hogy a tanulói teljesítmény hogyan viszonyul az iskola helyi tantervében előírt követelményhez, emellett azonban figyelembe veszik azt is, hogy a tanulói teljesítmény hogyan változott – fejlődött–e vagy hanyatlott – az előző értékeléshez képest. Az előírt követelmények teljesítését a nevelők egyes szaktárgyak jellegzetességeinek megfelelően a tanulók szóbeli felelete, írásbeli munkája vagy gyakorlati tevékenysége alapján ellenőrzik. Az ellenőrzés kiterjedhet a régebben tanult tananyaghoz kapcsolódó követelményekre is.
72
Az iskolai nevelő- és oktatómunka egyik fontos feladatának tekinti a tanulók tanulmányi munkájának folyamatos ellenőrzését és értékelését: A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha az előírt tanulmányi követelményeket sikeresen teljesítette. A követelmények teljesítését a nevelők a tanulók év közbeni tanulmányi munkája és érdemjegyei alapján bírálják el. A tanulót, ha egyéni adottsága, fejlettsége szükségessé teszi, a szakértői bizottság véleménye alapján az intézmény vezetője mentesíti az érdemjegyekkel és osztályzatokkal történő értékelés alól, és e helyett szöveges értékelés és minősítés alkalmazását írja elő. Értékelés az első évfolyamtól a 2. évfolyam első félévéig: o Az 1. évfolyam félévkor és év végén, a 2. évfolyam félévkor szöveges minősítéssel kell kifejezni, hogy a tanuló kiválóan, jól vagy megfelelően teljesített, illetve felzárkózásra szorul. o A folyamatos szóbeli értékelés mellett, az 1. évfolyamon negyedévenként (1., 2. és 3. negyedév) tájékoztatjuk írásban a szülőket a tanuló előmeneteléről, a tanulók fejlődéséről, tantárgyi teljesítményük jellemzőiről. A negyedéves, féléves és a háromnegyed éves értékelés tantárgyanként egy-két mondatos, vagy ettől eltérhet (aláhúzásos forma), de egy tagiskolán belül egységesnek kell lenni. A negyedévenkénti értékeléstől eltekinteni nem lehet. o Az első évfolyamon az első hat hétben csak piros ponttal jutalmazható a tanuló teljesítménye és magatartása, szorgalma, fekete pontot nem kaphat csak ezt követően. o Az 1. évfolyam 2. félévében már százalékot írhat a pedagógus a tanuló írásbeli teljesítményére. o A 2. évfolyam első félévében tájékoztató jelleggel (1-5-ig) osztályzatot ad a tanuló teljesítményére. o Ha az első évfolyamra felvett tanulónak egyéni továbbhaladást engedélyeztek, a nevelési tanácsadó vagy a szakértői rehabilitációs bizottság szakértői véleménye alapján elkészített egyéni fejlesztési ütemtervben kell meghatározni, hogy a tanulónak az egyes évfolyamok végére milyen követelményeket kell teljesíteni, s melyik évfolyam végére kell utolérnie a többi tanulót. Az egyéni továbbhaladás legkésőbb a 4. évfolyam végéig tarthat. o Az első osztályban év elején elvégezzük a tanulók képességvizsgálatát (teljes DIFER-rel). Ez a diagnosztikus mérés – értékelés információkat nyújt az 1. osztályos tanító számára a helyzetfelméréshez, a csoport és az egyes tanulók tanulási folyamatának tervezéséhez, a differenciáláshoz. A tanév végén vagy a 2. évfolyam elején visszamérünk. A 3. évfolyam elején újból visszaméri a tanító a korábban fejlesztésre szoruló területeket. Értékelés a 2. évfolyam 2. félévétől és a 3 – 8. évfolyamon: o A 2. évfolyam végén és az 3 – 8. évfolyamon a hagyományos 5 fokozatú osztályzatskálát alkalmazzuk. Az egyes tantárgyak osztályzatai a következők: Jeles ( 5 ) (kimagasló teljesítmény esetén: Kitűnő minősítést kap a tanuló) Jó ( 4 ) Közepes ( 3 ) Elégséges ( 2 ) Elégtelen ( 1 ) 73
o A nevelők a tanulók munkáját egy-egy témakörön belül szóban és írásban is ellenőrizhetik. o A folyamatos ellenőrzésben törekedjünk arra, hogy a szóbeli és írásbeliség aránya lehetőleg 40-60 %-os legyen. Ezt befolyásolja a szaktárgyak jellegzetessége, illetve az SNI tanulók sajátosságai. o Az egyes témakörök végén a tanulók az egész téma tananyagát és fő követelményeit átfogó témazáró dolgozatot írnak (kivéve az előkészítő jellegű témaköröket). o A témazáró dolgozatok írásának időpontját egy héttel előre jelezni kell a kollégák (naplóba ceruzával beírni) és a tanulók felé (szóban). o Az egy napon írható témazáró dolgozatok száma maximálisan kettő lehet. o Az ellenőrzés célját hogyanját mindig közöljük a gyerekkel. o Azonos súllyal szerepel minden osztályzat. A magyar nyelven folyó roma/cigány népismeret értékelésének és minősítésének módja: megfelet/nem felelt meg. Az értékelés közlésére az ide vonatkozó jogszabály által rendszeresített nyomtatványokat használjuk. Az értékelések rendszeresek, általában a tantárgyak egyes szakaszhatáraihoz igazodnak. Alapja: teljesítményelv, árnyalatilag befolyásolja a fejlődés íve, üteme. Pedagógiai elveinkkel összefüggően bármely értékelhető teljesítményre – megkülönböztetés nélkül – alkalmazzuk az értékelési mechanizmust. Az eljárásokban a tanári módszertani szabadság érvényesül. Meghatározott viszont az, hogy a tanárok kötelesek heti 1-2 órás tantárgy estében havonta egy érdemjeggyel, 3 vagy több órás tantárgy estében legalább 2 érdemjeggyel kifejezni értékelésüket a 2. évfolyam 2. félévétől a 8. évfolyam végéig. -
Az érdemjeggyel való értékelést mindig kísérje szóbeli vagy írásbeli értékelés. Ne adjunk érdemjegyet el nem készített házi feladatra vagy felszerelés hiányára! A diagnosztikus mérés eredményére ne kapjon a gyerek érdemjegyet! A nevelők osztályozási, értékelési módszerei legyenek nyitottak a gyermekek és a szülők előtt! Az érdemjegy mellé írjuk le tájékoztatóul a % - os teljesítményt minden témazáró dolgozatnál!
A tanulók tanulmányi munkájának, teljesítményének egységes értékelése érdekében a tanulók írásbeli dolgozatainak, témazáró feladatlapjainak értékelésekor az elért teljesítmény érdemjegyekre történő átváltását a következő arányok alapján végzik: TELJESÍTMÉNY 0 – 38 % 39 – 54 % 55 – 74 % 75 – 89 % 90 – 100 %
ÉRDEMJEGY Elégtelen ( 1 ) Elégséges ( 2 ) Közepes (3 ) Jó ( 4 ) Jeles ( 5 )
A tanuló által szerzett érdemjegyekről a szülőt a tantárgyat tanító nevelő értesíti a Tájékoztató füzeten keresztül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja. Diagnosztikus mérés: 74
A.) Képességmérés: tanév elején kerül rá sor, ez ad képet a tanuló fejlettségi szintjéről. Ennek ismeretében lehet megtervezni a tanulók készség és képességfejlesztésével kapcsolatos tennivalókat, a nem szakrendszerű oktatás fejlesztési területeit tanulónként. Erre a tanuló érdemjegyet nem kap. B,)Tantárgyi mérés: a témakör zárása előtt kerül rá sor, képet ad a tanulók adott témakörben való jártasságáról. A nevelő az eredmény ismeretében tervezi meg a gyakorló órák tematikáját. Készítse fel tanulóit a témazáró dolgozat megírására. Erre az írásbeli munkára a tanuló érdemjegyet nem kap. Az értékelés formája félévkor: A tantárgyak értékelése: osztályzat (5, 4, 3, 2, 1) Az értékelés formája év végén: kitűnő (csak jeles osztályzatok), jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. A tanulók írásbeli munkájának külalakját osztályzattal értékeljük a bizonyítványban is. 2.10 Az otthoni, napközis, tanulószobai felkészüléshez előírt írásbeli és szóbeli feladatok meghatározása 2.10.1. Célok és feladatok a napközis és tanulószobai feladatokhoz A napközis, tanulószobai felkészülés tevékenységének céljai: Az önálló tanulás és ismeretszerzés módszereinek elsajátíttatása, az önálló önművelés igényének és készségeinek megalapozása. A tanulás gazdaságos, képességekhez mérten eredményes, kedvvel végzett tevékenységek kialakítása. Feladatok a célok eléréséhez: - A személyiség optimális fejlesztése. - Az ismeretek megértését előkészítő, rögzítő, megszilárdító, gyakorló – vagyis a következő tanóra eredményességét segítő tevékenységek végzése. - Tanulási szokások, tevékenységek fejlesztése. - Tanulási technikák elsajátítása. - Tanulási módszerek kiválasztása. 2.10.2 A célok elérésének és a feladatok megvalósításának tényezői Helyzetelemzés: o Az osztály (napközis: csoport) összetétele (adottságok, képességek, a tanulók szociális körülményei). o A tanulás iránti kedv (motiváltság) és az önművelés igényének szintje. o A tanulás helye az osztály (napközis: csoport) és az egyének értékrendjében. o A családi ház és az iskola kapcsolata. o A tanulási önállóság szintje magába foglalja, hogy: - Milyen a tanulási szokások és a tanulni tudás színvonala? - Kiknél kell korrigálni a meglévő rossz szokásokat, módszereket? - Milyen tanulási módszereket szükséges fejleszteni? - Mely tanulók szorulnak egyéni korrekcióra az alapkészségek (írás, olvasás, számolás, szövegértés, beszédkészség) és a sikeres tanuláshoz szükséges legfontosabb képességek (figyelem, emlékezet, gondolkodás) terén? A tanulást befolyásoló körülmények: o Külső tényezők: - rend, 75
-
csend, fény, tanulási segédeszközök (saját tanulói felszerelések, valamint a környezetében megtalálható lexikonok, szótárak stb.). Egyéni adottságok, körülmények: o motiváltság, o egészséges életmód, o pihenés. A sikeres tanulás feltételei a tanulók adottságai esetében: o figyelem, o emlékezés, o bevésés.
2.10.3 A házi feladatok meghatározásának elvei Az első–negyedik évfolyamon a tanulók hétvégére, valamint a tanítási szünetek idejére nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. Az ötödik–nyolcadik évfolyamon a tanulók a tanítási szünetek idejére – a szokásos (egyik óráról a másikra esedékes) feladatokon túl – nem kapnak sem szóbeli, sem írásbeli házi feladatot. A tanulók eredményes felkészülésének érdekében egy tanítási napon belül egy – egy osztállyal legfeljebb kettő témazáró, illetve félévi vagy év végi felmérő dolgozatot lehet íratni, - így a lehetőségekhez mérten az előző napi házi feladatokat is ennek figyelembevételével kell kijelölni. Törekedjünk a képességek szerinti differenciálást alkalmazni a házi feladatok nehézségi fokának megállapításánál! Az el nem készített házi feladatok miatt ne „büntessünk” tantárgyi érdemjeggyel (elégtelennel)! Mindig számon kérhető legyen (minden segédeszköz hozzáférhető legyen)! 2.10.4 A házi feladatok meghatározásának korlátai Alsó tagozatban az írásbeli házi feladat terjedelme nem lehet több tantárgyanként 1 oldalnál, az egész napi maximum 3 oldalnál, matematikából 3 feladatnál. A szóbeli házi feladat: új anyag 1 oldal, ismételnivaló maximum 2 oldalnyi. Felső tagozatban az írásbeli tantárgyanként nem lehet több 1,5 oldalnál, egész napi maximum 5 oldalnál, matematikából 3 feladatnál. A szóbeli házi feladat: új anyag 2,5 oldal, ismétlés 3–4 oldalnyi szöveg ábrák nélkül. Témazáró előtt az ismétlési anyag ne legyen több egy fejezetnél! Önállóan elvégezhető legyen (ne igényeljen különösebb szülői, nevelői segítséget)! A tantárgyak órarendjének kialakításakor törekedjünk arra, hogy a napi terhelés arányos legyen! 2.10.5 Az otthoni írásbeli házi feladat kiadásának korlátai A tanulókat (versenyre készülők, a tantárgy iránt aktívan érdeklődők) egyéni választásuk, kérésük alapján szorgalmi feladattal segíthetjük, számukra szorgalmi feladatot javasolhatunk. Az otthoni tanulási idő (írásbeli és szóbeli feladatok elvégzésének együttes ideje) maximum 20-30 percet vehet igénybe egy tantárgyból. 76
A napi felkészülés otthoni (napközis, iskolaotthonos, tanulószoba) ideje nem lehet több 1-1,5 óránál.
2.11 A csoportbontások és az egyéb foglalkozások szervezési elvei Iskoláinkban településenként az alábbiak szerint alkalmazzuk a csoportbontást:
minimum 20 főt elérő osztályok esetében alkalmazható (számított létszám),
az idegen nyelv és az informatika tantárgy előnyt élvez a többi tantárgyhoz képest,
egy évfolyamon belül az osztályok összevonhatók és további csoportokra bontható,
homogén csoportokat alkotunk. Célunk ezzel, hogy az ismereteket elmélyítsük, több idő jusson a kommunikációs készségek fejlesztésére és tanulók tudásának megalapozására. A választható tantárgyak esetében a választásukat a tanulók és a szülők aláírásukkal megerősítik és tudomásul veszik, hogy az értékelés, a mulasztás, továbbá a magasabb évfolyamra lépés tekintetében úgy kell tekinteni, mintha kötelező tanórai foglalkozás lenne. Egyéb foglalkozások esetében a tanulók körében végzett felmérés alapján hirdetjük meg azokat. A jelentkezés 1 tanévre szól. A tanulók igénye alapján (az éves óratervben kerül rögzítésre) a rendelkezésre álló órakeret terhére az alábbi foglalkozásokat szervezzük meg: sulirádió, suliújság, kiskukta, horgászklub, KRESZ, sakk-kör, virággondozó, modellező, kézimunka, dekorációs csoport, rajz, dráma és színjátszás szakkör, filmklubok, média szakkör, tanulás tanítása, informatika szakkörök, könyvtári foglalkozások, énekkar, zenehallgatás, zöld manó, barátunk a könyv, barátunk a mese, bábszakkör, háztartási szakkör, bélyeg szakkör, játék szakkör, hastánc, néptánc, ügyes kezek, egyéni tehetséggondozás, felzárkóztatás, sport (ISK), BTM-es tanulók fejlesztő foglalkozásai, egésznapos oktatás, napközi, tanulószoba.
2.12 A nemzetiséghez nem tartozó tanulók részére a roma nemzetiség kultúrájának megismerését szolgáló tananyag Roma/cigány menzetiségi oktatás: 17/2013. évi (III.1.) EMMI rendelete a nemzetiség iskolai oktatásának irányelve alapján végezzük a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolájában és a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolájában a magyar nyelvű roma/cigány nemzetiségi nevelést-oktatást. A rendelet 1-3.§-a értelmében szervezzük a beiskolázást, feladatellátást. A roma/cigány nemzetiségi iskolai nevelés-oktatás helyi tantevét a rendelet 4. sz. mellékletében meghatározott feladatok alapján készítettük el, amely a 2013/2014-es tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. A cigány kisebbségi oktatás biztosítja a cigány tanulók számára a cigányság kulturális értékeinek megismerését, a történelméről, irodalmáról, képzőművészetéről, zenei és tánckultúrájáról, valamint hagyományairól szóló ismeretek oktatását. Biztosítja a cigányság
77
helyzetéről, jogairól, szervezeteiről és intézményeiről szóló ismeretek oktatását. A pedagógia eszközeivel - asszimilációs elvárások nélkül - segíti a cigányság integrációját. Cigány nyelv oktatását nem végezzük. A cigány kisebbségi oktatás keretein belül végezzük a cigány népismeret műveltségi terület oktatását, a kisebbségi önismeret fejlesztését és folyamatosan szervezünk cigány kulturális tevékenységeket. Óraszámok és felhasználása: 1 óra/hét roma/cigány népismeret oktatása, heti 2 tanórának megfelelő időkeretben roma/cigány kulturális tevékenységet biztosítunk: tábor, szakkör, kirándulások, játszóházak, népzenei-, néptánc foglalkozások, kézműves foglalkozások, roma témájú filmek, színházi előadások, roma témájú kiállítások megtekintése, roma művészeti-kulturális programok szervezése. Ebből 1 óra/hét időkeret tömbösítve a tanév zárását követően roma/cigány népismereti alkotótábor keretében valósul meg, így nem terheli az iskola óratervét. 2.13 A tanulók fizikai állapotának, edzettségének méréséhez szükséges módszerek Intézményünk a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 81.§-a alapján a tanulók fizikai állapotának, edzettségének vizsgálatához az alábbi intézkedéseket hozza: Iskolánkban a tanulók fizikai állapotának mérését a testnevelést tanító nevelők kötelesek elvégezni a testnevelési órákon évente egy alkalommal, május hónapban.
A nevelők az évente kapott eredményeket összehasonlítják (hol áll a tanuló (személyre szólóan): tavalyi eredményhez képest vagy az osztályátlaghoz képest), és ezt a tájékoztató füzeten keresztül a szülők tudomására hozzák, hogy tisztán lássanak és ösztönözhessék gyermekeiket fizikai fittségük fejlesztésére.
A tanulók általános fizikai teherbíró képességének eredménye a hiányosságok feltárását szolgálja. Lehetőséget biztosít a hátrányos helyzet megszüntetésére azáltal, hogy a felmérést végző pedagógus felzárkóztató programot készíthet.
A vizsgálat eredményeit rögzítik. Az eredményeket a testnevelés tárgyat tanító pedagógusok közösen elemzik, és meghatározzák a tanulók fizikai fejlődése szempontjából szükséges intézkedéseket.
Módszerek: A fizikai és motorikus képességek mérésére alkalmas tesztek: - egyszerűek - kevés szerigényűek, és bárhol végrehajthatók, - megmutatják a gyerekek fizikai felkészültségének mértékét. Először az izomerő tesztet vagy izomerőt mérő teszteket és utoljára az állóképességi futást végezzük. A tanulóknak mindig megfelelő pihenési időt kell hagyni, a tesztek között. A motiváció nagyon fontos, miért végeztetjük. Az értékelést elküldjük a Központi Adatfeldolgozóba. Iskolánkban egyszerű vizsgálati módszerként a terhelhetőség/egészség szempontjából leglényegesebb kondicionális képességek méréséhez a MINI HUNGAROFIT módszert alkalmazzuk. 1. évfolyam 1+3 próba 78
2– 8. évfolyam 1 + 4 próba Ez a tesztrendszer terhelhetőséggel/egészséggel összefüggő objektív mérés. Alapmérések a MINI HUNGAROFIT módszer minősítéséhez: 1. Dinamikus ugróerő - melyből távolugrás páros lábbal iskola udvar felásott ugrógödörbe bemelegítő ugrások után 3 kísérleti lehetőségből a legjobb teljesítmény egyenkénti mérése, vonal és az utolsó nyom (sarok) közötti távolság 1 cm-es pontossággal 2. Dinamikus erő-állóképesség mérési módszere: - hanyattfekvésből felülés térdérintéssel és visszaereszkedés - hasonfekvésből törzsemelés- és leengedés folyamatosan - Mindkettő gyakorlatot kifáradásig (max. 4 perc) darabszámra mérjük. - A vizsgált tanulók torna vagy egyéb de nem puha szőnyegen végzik a gyakorlatot tornateremben, párokban a testnevelő irányításával. Stopper órával mérjük, sípszó jelzi a kezdést és a max. időt (4 perc). - karhajlítás-nyújtás max. 4 percig. Egyéni tanári számolással történik tapadó felületű talajon. 3. Alap-állóképesség mérése: 12 perces futás távolság mérésével, a központi iskola 180 méteres pályáján. Kiegészítő mérések: - Testmagasság - Testsúly Szükséges orvosi személymérleg 0,5 kg-os pontossággal mérünk, illetve magasságmérő cm-es beosztással. A kiegészítő mérések, adatok felvétele nem tartozik a tanár feladatai közé, de sok hasznos információt ad (tanárnak, szülőnek) a tanuló egészséges életvitelének alakításához, formálásához. A próbák elvégzését az elért teljesítmény értékelését, a pillanatnyi fizikai állapot minősítését, a tanulók egyre aktívabb közreműködésével a mérési és értékelési útmutató alapján kell elvégezni. A mért adatokat a megadott értékelési rendszer alapján pontozzuk, összesítjük és egyénre szólóan értelmezzük az egyes minősítő kategóriákat pl. 0 – 20,5 p → igen gyenge, 21 – 40,5 p → gyenge 41 – 60,5 p → kifogásolható 61 – 80,5 p → közepes 81 – 100,5 p → jó 101 – 120,5 p → kiváló 120,5 – 140,0 p → extra A próbák elvégzését mindig előzze meg általános és speciális bemelegítés! A teljes próbarendszert egy (max. két) héten belül el kell végezni. - Fel kell készíteni a tanulókat, hogy ne szorongjanak, ne szenvedjenek futás közben. - Meg kell értetni velük, hogy az emberek nem csak különféle - testi bioló-giai, fiziológiai – adottságokkal születnek, hanem még az egészséges tanulók pillanatnyi fizikai állapota között is igen lényeges az eltérés. - El kell érni, hogy ne legyen szégyenérzete senkinek azért, mert jelenleg esetleg gyengébb fizikai állapotban lévők csoportjába tartozik, de tanári segítség mellett igyekezettel, akaraterővel felzárkózhat. 79
-
Meg kell értetni velük, hogy egyéni képesség szerinti testneveléssel 2-3 év alatt fel tudja számolni a hiányosságait. Minden mérést a testnevelő irányítja, ellenőrzi. Figyel a balesetveszélyre, a feladatot végzők és a várakozó tanulók tartózkodási helyére. A mérések befejeztével tájékoztathatjuk főigazgatónkat és kérésre a Fenntartónkat. Az Oktatási Minisztérium illetékes intézményének megküldjük a mért tanulók éves eredményeit.
A tanári kiértékelések után a következő módszereket javasoljuk a fizikai képességek fejlesztése céljából: o teljesíthető célok kitűzését, o jutalmazunk, dicsérünk, biztatunk, drukkolunk, o megfelelő külső környezeti feltételek biztosítása, o motiváció, o folyamatosság, o fokozatosság, o rendszeresség, o türelem, o differenciálás – egyénre szabott terhelési követelmények. Az erő és ruganyosság fejlesztésénél meg kell teremteni a feltételeket ahhoz, hogy a gyermekek önmagukhoz képest a lehető legnagyobb ismétlésszámra törekedve végezzék a fejlesztést. Ehhez megfelelő eljárások, ha figyelembe vesszük: o hogy a tanulók elérik vagy túlszárnyalják előző alkalommal nyújtott teljesítményüket, o hogy messzebbre ugranak, dobnak az előző alkalomnál, o hogy magasabbra másznak az előző teljesítményüknél, o hogy az ugró-, dobófeladatokat többször tudják végrehajtani, mint az előző alkalommal, o ha egyénileg teljesíthető célokat tűzünk ki, o ha jutalmazunk, dicsérünk, biztatunk, drukkolunk. Az állóképesség-fejlesztésnél el kell érni, hogy olyan, a gyermekek által is elfogadott hangnemben adjuk az egyénre szabott feladatot, mely serkenti a gyermeket arra, hogy a számára megfelelő intenzitással hajtsa végre a feladatot. Ennek érdekében: o A teljesítményt ne értékeljük helyezési sorrenddel! o Az értékeléskor csak az egyéni legjobb teljesítményt vegyük figyelembe! o Legalább három differenciált kategóriába határozzuk meg haladás sebességét! o Az állóképesség fejlesztéséhez szükséges intenzitás eléréséhez tanítsuk meg az egyénileg megfelelő haladási sebességet! o Tanítsuk meg az egyenletes haladási sebességet, és emeljük ki ennek fontosságát! 2.14 Az iskola egészségnevelési és környezeti nevelési elvei 2.14.1 Az iskola egészségnevelési elvei Mi az egészség? 80
Testi, lelki, szociális jól-lét állapota, nem a betegség hiánya. Alkalmazkodóképesség a környezet változásaihoz. Összhang a fizikai, a lelki és a társadalmi lehetőségek közt. Kiteljesedése az egyén társadalmi integrációjától is függ (család, iskola, más közösségek). Egészségnevelés: A tanulók egészségkulturáltsági szintjének emelésével egyidejűleg olyan tevékenység kialakítása, amely az ismereteket aktív magatartássá formálja. Egészségfejlesztés: Magába foglalja a korszerű egészségnevelés, az elsődleges prevenció, mentálhigiéné, az önsegítés feladatait, módszereit. Az egészségnevelés célja: Az egészség, mint elfogadott érték épüljön be az iskola mindennapjaiba. A nevelés során növekedjen a tanulók felelősségérzete önmaguk, mások és környezetük iránt. Célunk, hogy megtanítsuk diákjainkat az egészségügyi szolgáltatások helyes és célszerű igénybevételére, a szűrővizsgálatokon való rendszeres és önkéntes részvételre. Célunk továbbá az iskolai testnevelés és sport egészségmegőrző hatásának növelése, a sport egészségmegőrző szerepének népszerűsítése, tudatosítása. Programunk tartalmazza a mindennapi testedzés megvalósítására szolgáló programot is. Az egészségnevelés alapelvei: a szellemi, a testi és a lelki nevelést egyformán fontosnak kell tekinteni, kiemelt feladat a tanulók egészségkultúrájának fejlesztése, tervszerű, szervezett, rendszeres tevékenység, kiterjed minden tanulóra, résztvevője az iskola minden dolgozója, helyes cselekedésre serkentő, segíti az „egészséges iskolai légkör” kialakulását, segíti a személyiség megerősítését, csoportfelelősség területét szélesíti, bővíti (iskolavezetés, tanár, diákcsoport). Az egészségkultúra összetevői, amelyekre nevelőmunkánkban kiemelt figyelmet fordítunk: egészséges táplálkozás, rendszeres testmozgás, higiénés magatartás, tartózkodás az egészségkárosító anyagok szervezetbe juttatásától. 2.14.2. Az iskola környezeti nevelési elvei „A környezeti nevelés olyan értékek felismerésének és olyan fogalmak meghatározásának folyamata, amelyek segítenek az ember és kultúrája, valamint az őt körülvevő biofizikai környezet sokrétű kapcsolatának megértéséhez szükséges készségek és hozzáállás kifejlesztésében. A környezeti nevelés hatást gyakorol a környezet minőségét érintő döntéshozatalra, személyiségformálásra és egy széles értelemben vett viselkedésmód kialakítására.” (IUCN,1970) Alapelveink: egész életen át (élethosszig) tartó folyamat, lokális és globális egyszerre, 81
kölcsönös függőség, ok-okozati összefüggések keresése, aktuális és jövő-orientált, rendszerszemlélet, fenntartható fejlődés, környezeti erkölcs, felelősségtudat, környezettudatos magatartás és életvitel, személyes felelősségen alapuló környezetkímélő, takarékos magatartás és életvitel, az egészség és a környezet összefüggéseinek vizsgálata, alapvető emberi szükségletek, emberi jogok, demokrácia, konfliktuskezelés, döntés, együttműködés, egymás iránti segítőkészségre szoktat, egészséges életmód igénye, ehhez vezető technikák, módszerek elsajátíttatása, értékrend, erkölcs, életviteli szokások formálása, természet- és embertisztelő szokásrendszer kialakítása, a környezeti nevelés minden tantárgynak és az egész iskolának feladata. Mindezen alapelvek megvalósításával kialakul az ökológiai gondolkodás és környezettudatos szemlélet. Minden évfolyamon elérhető, teljesíthető célokat tűzünk ki magunk elé: Első és második évfolyamon: fejleszteni a tanuló környezete iránti megismerési vágyát, nyitottságát; játékos átmenettel felkészíteni a tanulási tevékenységre; elemi ismereteket közvetíteni a tanuló számára; kielégíteni a gyermek kíváncsiságát; érzelmi kötöttséget kialakítani a gyermekben a természettel; kialakítani a gyermekek igényét a szabadban történő játékokra, a pihenésre; az esztétikus, rendezett környezet iránti igény kialakítása. Harmadik és negyedik évfolyamon: fejleszteni a tanuló környezete iránti megértési vágyát; tudatosítani a környezetből megismerhető értékeket; mintákat adni a természet megismeréséhez; kialakítani a csoportos és az egyéni megismerés képességét; az esztétikai nevelés részeként kialakítani a közvetlen környezet rendezettségének igényét; kialakítani egy természet- és embertisztelő szokásrendszert. Ötödik és hatodik évfolyamon: képi megismerési formákkal továbbfejleszteni a természettel kialakult kötődést; stabilizálni a kialakult helyes viselkedési szokásokat; lehetőséget biztosítani gyakorlati tapasztalatok szerzésére a végzett tevékenységek során; megalapozni a környezettudatos érdeklődés kulcskompetenciáit; tovább erősíteni a környezeti tapasztalatszerzés készségét és képességét; kialakítani az empátia képességét a természeti jelenségekkel kapcsolatosan. Hetedik és nyolcadik évfolyamon: elvont megismerési formákat is felhasználva továbbfejleszteni a természettel kialakult 82
érzelmi kötődést; a természetes és épített környezet iránti felelős magatartás kialakításával előkészíteni a társadalomba való beilleszkedést; fejleszteni a tanuló önismeretét és együttműködési képességét a környezeti problémák iránt érzett felelőssége kapcsán; kialakítani a gyermekben az emberiség közös problémái megértésének képességét; a környezetkímélő életmód fontosságának megértetése a tanulókkal a természetközeliség igényének, a pozitív jövőképnek a kialakítása.
2.15 A tanulók jutalmazásának, magatartásának és szorgalmának értékelési elvei 2.15.1 A tanuló magatartásának, szorgalmának ellenőrzése, értékelése Értékelésünk alapja az iskolánk nevelési rendszere és a házirendben foglaltak megvalósulása. Cél: olyan közgondolkodás kialakítása tanulóinkban, amelyben fontos a munka, a teljesítmény, a tolerancia, a felelősségvállalás, a másság elfogadása, az esélyteremtés, a tehetség kibontakoztatása, a történelmünk feldolgozása, a közösségek erejének megteremtése. Az értékelési rendszerünk nyitott a tanulók és a szülők felé. Fontosnak tartjuk a személyiség fejlődéséről alkotott nevelői vélemény kifejezésre juttatását is. Az osztályban tanító nevelők észrevételezése alapján minimum kéthavonta kap minden tanuló értékelést magatartásból és szorgalomból, de célszerű havonta elvégezni az értékelést. (1-8. évfolyam). Az értékelés a Tájékoztató füzetbe beírásra kerül. A Tájékoztató füzet bejegyzéseit az osztályfőnök kéthavonta ellenőrzi, és az esetlegesen elmaradt érdemjegyek beírását pótolja vagy pótoltatja. Az értékelés félévkor és év végén 1 – 8. évfolyamon betűvel kiírva történik. A minősítés fokozatai: - magatartás: példás ( 5 ), jó ( 4 ), változó ( 3 ), rossz ( 2 ) - szorgalom: példás ( 5 ), jó ( 4 ), változó ( 3 ), hanyag ( 2 ) A magatartás értékelésének követelményei a következők: - Példás: A házirendet betartja. A közösség alakítását, fejlődését munkájával, jó kezdeményezéseivel, véleményével, példamutató viselkedésével erősíti, társait ösztönzi. Az iskolai feladatokból részt vállal, azokat teljesíti. A felnőttekkel és társaival udvarias, tisztelettudó és jóindulatú. Munkavégzése megbízható, pontos, lelkiismeretes. Fegyelmező intézkedést nem kellett foganatosítani magatartása miatt. Kimagasló eredményeivel az iskolának dicsőséget szerez. Több igazgatói dicsérete van. - Jó: A házirend ellen szándékosan nem vét, hibáit belátja, kijavítja. Viselkedése órán és szünetben jó. Részt vesz a közösség életében, a vállalt vagy rábízott feladatokat elvégzi. Fegyelmi fokozata: legfeljebb egy osztályfőnöki figyelmeztetés. - Változó: A házirend betartására gyakran figyelmeztetni kell. Többször vét a közösségi magatartás szabályai ellen. Társaival szemben időnként durva, goromba, nem segítőkész. Legsúlyosabb fegyelmező intézkedés vele szemben legfeljebb egy igazgatói figyelmeztetés. - Rossz: A házirendet gyakran megszegi. Az órai munkát gyakran hátráltatja. Felnőttekkel, társaival gyakran udvariatlan. A jó irányba terelő figyelmeztetést nem mindig fogadja el. Viselkedésére a rosszindulat jellemző. Az osztály és az iskola jó hírnevét rombolja. Több lakalommal igazolatlanul mulaszt. Fegyelmi büntetése legalább igazgatói figyelmeztetés. 83
Az elbírálásnál az egyes érdemjegyek, illetve osztályzatok eléréséhez a felsorolt szempontok közül legalább három együttes megléte szükséges. A szorgalom értékelésének követelményei: - Példás: Teljesítménye egyenletes, a tanulmányi munkában kitartó, a tőle telhető legjobb eredményre törekszik. Tudása, felkészültsége naprakész. Versenyeken részt vesz. Írásbeli munkája tiszta, rendes. Órán aktív. Házi feladatai rendszeresen készen vannak. - Jó: Eredménye általában egyenletes. A tanítási órákon képességének megfelelően aktív. A vele szemben támasztott követelményeket igyekszik teljesíteni. Írásbeli munkája tiszta, rendes. Házi feladata, felszerelése nagyon ritkán hiányzik, hiányosságait pótolja. - Változó: Gyakran kell figyelmeztetni, munkára serkenteni. Teljesítményei nem érik el a képességeinek megfelelőt. Felszerelése, házi feladata gyakran hiányzik. Írásbeli munkája hiányos, gondatlan. Eredményeit, osztályzatait több tantárgyból is lerontja. A tanórán többnyire csak figyelmeztetésre dolgozik. - Hanyag: tanulmányi munkáját elhanyagolja, kötelességeit nem teljesíti. Készületlenül érkezik az órákra. Többszöri felszólítás után hajlandó csak dolgozni. Írásbeli munkája, felszerelése hanyag, hiányos, gondatlan. A nevelői, tanulói segítséget elutasítja, annak ellenszegül. Házi feladata általában nincs kész. Félévi vagy év végi osztályzata valamely tantárgyból elégtelen. Elbíráláskor a felsorolt szempontok közül legalább három együttléte szükséges. 2.15.2 A jutalmazás, fegyelmezés iskolai elvei A tanulók jutalmazásának, elmarasztalásának elvei és formái: A végzett munka folyamatos értékelésére szolgál, az iskola nyilvánossága előtt történik. Célja: Iskolánk jó hírnevének öregbítéséért dolgozó tanulóink méltó elismerést kapjanak. Miért részesítjük jutalomban tanulóinkat? A tanórákon végzett aktív, kiemelkedő munkáért, szaktárgyi pályázatokért. Az osztályközösségben végzett jó közösségi és szervező munkáért. A diákönkormányzatban végzett kimagasló tevékenységért. Kiemelkedő tanulmányi munkáért. Versenyeken, vetélkedőkön elért eredményekért. Iskolai, városi rendezvényeken való szereplésért. Minden olyan tettért, amely öregbíti iskolánk jó hírnevét. A jutalmazás formái: szaktanári dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki dicséret, napközis nevelői dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), igazgatói dicséret (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a foglalkozási naplóba), nevelőtestületi dicséret (a dicséretre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő, pedagógusok és a DÖK patronáló pedagógusok javaslata alapján, a nevelőtestület dönt) jutalomkönyv, oklevél, 84
kupa, emlékplakett.
Miért részesülhetnek fegyelmező intézkedésben a tanulóink? A házirend előírásainak megszegéséért. A tanulótársak, a pedagógusok vagy az iskola dolgozói jogainak megsértéséért. A tanórai rend zavarásáért. Kötelességszegésért. Nem hozza el a felszerelését. Veszélyes eszközt, tárgyat hoz magával. Egészségromboló szerek használatáért. Igazolatlan mulasztásért, késésért. Szándékos rongálásért. Minden olyan cselekedetért, mellyel rontja iskolánk jó hírnevét. A fegyelmező intézkedések formái: szaktanári figyelmeztetés (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki figyelmeztetés; (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), osztályfőnöki intés, megrovás; (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a magatartási naplóba), igazgatói figyelmeztetés (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a foglalkozási naplóba), igazgatói intés, megrovás (a pedagógus erről a szülőket írásban értesíti, valamint bejegyzi a foglalkozási naplóba), nevelőtestületi figyelmeztetés (a figyelmeztetésre vonatkozó javaslatot a tanuló osztályfőnöke terjeszti elő pedagógusok ás a DÖK patronáló pedagógusok javaslata alapján, a nevelőtestület dönt) nevelőtestületi intés, megrovás (tagintézmény-vezető javaslata alapján, a nevelőtestület dönt). A tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet térni. A dicséretek, figyelmeztetések odaítélésének szabályai az általános iskola 1-8. évfolyamán Dicséretek Szaktanári dicséretet kaphat: a helyi versenyek 4. helyezettjétől minden résztvevő, sportteljesítménynél a 4. helyezettől minden versenyző a körzeti versenyekig, féléves eredményes szakköri munkáért, féléves aktív felelősi munkáért (szertáros, …), az, aki a levelezős verseny minden feladatsorát megoldotta, kiemelkedő, folyamatos órai munkáért (szorgalmi feladatok, gyűjtőmunka, pályázatok, nyári gyakorlókerti munka, kiselőadások, …), megyei verseny 11. helyezésétől, valamint 101. helyezéstől, ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van.
85
Osztályfőnöki dicséretet kaphat: helyi versenyek 1–3. helyezettje, sportteljesítménynél a körzeti versenyeken elért 1–3. helyezésért, megyei versenyen való szereplésért 4–10. helyezettig, valamint az 51–100. helyezéséig ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van, az, aki egész évben megoldotta, elküldte az országos levelezős versenyek feladatsorait. Javaslatot a szaktanár tesz. az, akinek 4 szaktanári dicsérete összegyűlt. A dicséretre javaslatot a szaktanár tehet. osztályfőnöki órai munkáért kapott 10 piros pontért, egyéb közösségi munkáért kapott 10 piros pontért, pl.: piros pont adható: hetesi teendők, faliújságcikkek, dekoráció, területrendezés, osztályrendezvények, pályázatok, DB–ban végzett aktív munka… aki olyan tevékenységben vesz részt, melyet az osztályközösségért, iskoláért végez, (félévente értékeljük cipősszekrény felelős, dekorációfelelős…), félévente példás magatartásért, szorgalomért, ügyeleti munka kifogástalan ellátásáért, DB munkájának segítéséért (rendezvények lebonyolítása, sulidiszkó, hulladékgyűjtés, farsang, gyermeknap), iskoláért, közösségért végzett kiemelkedő munkáért (jótékonysági gála, névadó ünnepség…). Igazgatói dicséretet kaphat az a tanuló, aki: megyei versenyeken 1–3. helyezést ért el, valamint az 1–50. helyezéséig, ha a verseny résztvevőinek száma 300 fő felett van. országos versenyen való személyes részvételnél, a résztvevők első felében van. Javaslatot a szaktanár tesz. az országos levelezős verseny első 10 helyezettje között van, 4 osztályfőnöki dicsérete összegyűlt. . Javaslatot az osztályfőnök tesz. éves kitartó énekkari munkát végzett (május végén értékelve). Javaslatot az énekkar vezetője tesz. szakosztályokban kiemelkedő sporteredményeket ért el (szakedző javaslata alapján), városi és iskolai ünnepségen műsort ad, ezzel iskolánk jó hírnevét öregbíti. (Az énekkaros műsorban való szereplést külön kell mérlegelni. Javaslatot a felkészítő tanár vagy az osztályfőnök tehet.) aki a kiváló napközis címet kiérdemelte. Javaslatot a napközis nevelő tesz. Nevelőtestületi dicséretet kaphat kitűnő tanulmányi eredményéért az a tanuló: - aki 8 éven keresztül kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Jutalma: emlékplakett, oklevél és könyv. - aki a tanév végén kitűnő és legalább három igazgatói dicsérete van. (Magatartása és szorgalma példás.) Jutalma: oklevél és könyv. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló: - akinek év végén magatartása, szorgalma példás. Tanulmányi eredménye legalább jeles, vagyis a 4,75-os átlagot eléri. Legalább három igazgatói dicsérete van. Jutalma: oklevél. Közösségi munkáért nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló:
86
-
akinek legalább jó a magatartása és jó a szorgalma, tanulmányi eredménye jó, vagy ettől magasabb átlagot ér el. Közösségi munkáért legalább három igazgatói dicséretet kapott. Jutalma: oklevél.
Jó tanuló – jó sportoló jutalmat kaphat az a tanuló: - aki 8. osztályos és jó tanulmányi eredménye mellett kiemelkedő sporteredményeket ért el. Jutalma: emlékplakett és könyv. Oklevelet és könyvjutalmat kap az a tanuló: - aki a tanév végén kitűnő tanulmányi eredményt ért el. Valamennyi dicséretet a szülővel tudatni kell. Elmarasztalás: Azt a tanulót, aki tanulmányi kötelezettségeit folyamatosan nem teljesíti, vagy a tanulói házirend előírásait megszegi, vagy igazolatlanul mulaszt, vagy bármely módon árt az iskola jó hírének, büntetésben kell részesíteni. A fokozatosság elve érvényesül, indokolt esetben ettől el lehet térni. Cél: minden esetben az, hogy a tanulót helyes önvizsgálatra késztessük, személyiségfejlődését helyes irányba tereljük, és megakadályozzuk az újabb vétségek elkövetését. Figyelmeztetések Szaktanári figyelmeztetést érdemel az a tanuló, aki: 5 fekete pontot szerzett (fekete pont adható házi feladat, felszerelés hiánya). A fekete pontokat kéthavonta összegezzük, ezután újból indul a pontozás. az órán tartósan nem figyel vagy nem dolgozik, fegyelmezetlenségével sorozatosan zavarja az órát (csalás, súgás, fecsegés, órai munka megtagadása, óráról való késés, rongálás, szünetbeli fegyelmezetlenkedés). Osztályfőnöki figyelmeztetést érdemel az a tanuló: akinek kigyűlt 10 fekete pont a magatartási füzetben (fekete pont adható: órai fegyelmezetlenség, kötelesség elmulasztása, váltócipő nem használata, tisztasági csomag hiánya, késés, osztályrendezvényekről való távolmaradás, hivatalos iratok hanyag kezelése (kitöltendő, szülővel aláírandó dokumentumok vissza nem hozása időben, tájékoztató füzet otthonhagyása…), könyvtári könyvek leadásának elmulasztása…) aki igazolatlanul hiányzik, beleértve az óráról való késést is (5 alkalom), akinek 4 szaktanári figyelmeztetése összegyűlt, aki tájékoztató füzetét elveszti, aki a házirendet súlyosan megsérti (a tanulói kötelességek elmulasztása, megszegése, szándékos rongálás, tiszteletlen viselkedés, durva beszéd), aki az iskolát engedély nélküli elhagyja, akinek ünnepségen, rendezvényen fegyelmezetlen a magatartása. Osztályfőnöki intésben és megrovásban részesíthető a tanuló: ha osztályfőnöki figyelmeztetése már van és újabb fegyelmezetlenséget követ el. Igazgatói figyelmeztetést kaphat a tanuló: ha 4 osztályfőnöki figyelmeztetése összegyűlt,
87
súlyos magatartási problémáért: dohányzás, petárdázás, testi sértés, jelentős szándékos anyagi kár okozása, nevelővel szemben tanúsított tiszteletlen magatartás… tájékoztató füzet hamisításáért, verekedésért, Az igazgatói figyelmeztetést a fegyelmi vétségnek megfelelően igazgatói intés, igazgatói megrovás követi. Javaslatot bármelyik szaktanár vagy osztályfőnök adhat. Nevelőtestületi figyelmeztetést kaphat az a tanuló: - akinek igazgatói figyelmeztetője, intője, megrovása van és újabb vétséget követett el. A figyelmeztetést nevelőtestületi intés, ill. megrovás követi. Fegyelmi eljárás: Lefolytatásának szabályait a Nkt. 58.§ (3)-(14) pontjai valamint a 20/2012. (VIII. 31.) EMMI rendelet 53-61.§ tartalmazza. A bejegyzéseket a szaktanárok a Tájékoztató füzetbe és a „magatartási naplóba” írják. Az osztályfőnök a Tájékoztató füzetbe és az osztálynaplóba rögzíti a bejegyzéseket az összesítések alapján. Az elmarasztalásokat (figyelmeztetés, intés, megrovás) a Tájékoztató füzetbe és a magatartási naplóba. A büntetések kiszabásánál a fokozatosság elve érvényesül, amelytől indokolt esetben el lehet térni. A büntetést írásba kell foglalni, és azt a szülő tudomására kell hozni. Dohányzás, szervezetre káros szerek tilalma, megszegésének következménye A törvényi rendelkezések értelmében az iskola tanulóinak az iskola egész területén, valamint az iskola szervezett rendezvényein tilos a dohányzás, és a szervezetre káros egyéb szerek használata. Ha a tanuló ez ellen vét, akkor: - első esetben igazgatói figyelmeztetésben részesül, - háromszori ismétlődés esetén fegyelmi eljárás indul ellene.
3. Az iskola könyvtár-pedagógiai programja Jogi hivatkozások : 20/2012 (VIII. 31.) EMMI rendelet 64. pontja: Az iskolai, kollégiumi könyvtár működésére, eszközeire, felszerelésére vonatkozó szabályok 165.§ 4. pontja: A könyvtárostanár a nevelő –oktató tevékenységét könyvtár-pedagógiai program alapján végzi. Helyzetelemzés: Iskolánk alapfeladata az általános iskolai tanulók nappali rendszerű nevelése-oktatása 1-8. évfolyamon. Az intézménynek négy tagiskolája van: Kaba, Báránd, Tetétlen és Sáp településeken. Iskolai könyvtár Kabán és Tetétlenen működik. A kabai Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtára a központi iskola régi szárnyának első emeletén, könnyen megközelíthető, de mégis viszonylag csendes környezetben helyezkedik el, 76 m2-es helyiségben. A kb. 14.000 kötetet számláló állomány szabadpolcos rendszerben került elhelyezésre. A helyiségben 32 tanuló befogadása kényelmesen megoldható. A könyvtár a tanulási időben és 88
azon túl, délutánonként is látogatható az iskola tanulói és pedagógusai számára. Minden szolgáltatás, továbbá a könyvtár állománya, raktári rendje, minden eszköze, nyitva tartása nem csupán könyvtári szempontok alapján, hanem pedagógiailag tervezett. Az így értelmezett könyvtár-pedagógiai tevékenység iskolánk oktató-nevelő munkájának szerves része. A tanulók itt elsajátít(hat)ják a korszerű információs szolgáltatások használatát, az önálló tanulás módszereit, a pedagógusok pedig értékes szakmai támogatást kap(hat)nak a munkájukhoz. Emellett a jó iskolai könyvtárnak közösségformáló szerepe is van. Egyfajta „találkozási pont” funkcióját tölti be; lehetővé teszi ugyanis a tanárok és a tanulók, a tantárgyi és a tantárgyon kívüli ismeretek, valamint a múlt és a jelen találkozását is. Célunk, hogy az iskolai könyvtár egyszerre legyen a tanulók számára könnyen hozzáférhető és használható tudástár, a tanulás és tanítás mindennapos színtere, valamint olyan biztonságot nyújtó közösségi tér, ahol gyermekeink személyiségének sokirányú fejlődése biztosítható.
Tartalom: 1. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában 2. Előkészítő, tényfeltáró feladatok 3. Az iskolavezetés koordináló szerepe 4. A könyvtáros feladatai 5. A szaktanárok feladatai 6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése 8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód "tervezése" 9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei 10. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása 11. Dokumentumismeret és –használat 12. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata 13. Önművelés 14. Időtervek, órakeretek tervezése 15. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek 16. A könyvtárhasználat oktatásának célja 17. A könyvtárhasználati tudás kiemelt fejlesztési terület 18. A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárszakasza 19. Helyi tanterv a kerettanterv alapján 20. Tanórán kívüli foglalkozások 21. Felhasznált irodalom 1. A könyvtár szerepe az iskola pedagógiai programjában A könyvtárhasználati ismeretek elsajátítása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, olyan, amely az egész tantestület közös ügye. Az iskola akkor tudja a könyvtár használatára, önművelésre nevelni diákjait, ha ez a feladat áthatja a pedagógiai program egészét. A központilag megfogalmazott kerettanterv helyi sajátosságokhoz való igazítása nagyon fontos, ugyanis a helyi (egyedi) adottságok nagymértékben meghatározzák mind a könyvtárban dolgozók tevékenységét, mind a tanulóktól elvárható könyvtárhasználati követelményeket.
89
2. Előkészítő, tényfeltáró feladatok A könyvtár-pedagógiai program készítésekor az iskolavezetés és a könyvtárostanár/tanító a következőket tartotta szem előtt: - A könyvtár-pedagógiai program tükrözze a fenntartó, az iskola és a társadalmi környezet elvárásait - Illeszkedjen a program a település hagyományaihoz, jellegéhez, arculatához - Milyen önművelési igényeket fogalmaz meg az iskola közvetlen környezete - Mennyire fogadja el a tantestület a könyvtár-pedagógiai stratégiát - Milyen a tanulóközösség összetétele (szociális hátterük különbözőségei) A köznevelési törvényben megfogalmazott - iskolai könyvtárra vonatkozó - működési feltételek biztosítottak az iskolában. Adottak a NAT könyvtárhasználati követelményrendszere eredményes megvalósításának alapfeltételei. Nevezetesen: könyvtárunk hatékony forrásközpont, számítógépes adatbázis áll rendelkezésre széles körű tájékozódás, információkhoz való gyors hozzájutás lehetősége a tömegmédiumok könyvtárban való használatának (szolgáltatásának) lehetősége az iskola könyvtárostanárának/tanítójának szakmai felkészültsége; kiépült a könyvtárhasználatra épülő szakórák, foglalkozások (szabadidős, napközis, tehetséggondozó foglalkozások) rendszere 3. Az iskolavezetés koordináló szerepe Az intézményvezetés biztosítja a tanulási, önművelési követelmények, elvárások megvalósításához az infrastrukturális feltételeket. A könyvtárostanárral/tanítóval közösen kialakítja az intézmény könyvtár-pedagógiai stratégiáját. Felelős az iskolavezetés, a könyvtárostanár/tanító és a tantestület hatékony együttmunkálkodásáért. 4. A könyvtárostanár/tanító feladatai A könyvtárostanár/tanító pedagógiai tevékenységet végez, maga is oktat és nevel. Oktatja a könyvtárhasználati ismereteket, az informatika tantárgy egyik lényeges témakörét, előkészíti, vagy megtartja a könyvtár alapú szakórákat. Tehetséget gondoz, amikor felkészíti a tanulókat az olvasási és szövegértő versenyekre, délutáni foglalkozásokat tart, és olvasóvá, könyvtárhasználóvá neveli a diákokat a mindennapokban. A jó könyvtár az iskolai műhelymunka nélkülözhetetlen része, ami egyúttal azt is feltételezi, hogy a könyvtárostanár/tanító szervezi, összefogja, koordinálja a médiatári eszköztárra épülő pedagógiai fejlesztő, önművelő tevékenységet. Kialakítja az intézmény könyvtár-pedagógiai programját. Felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének eredményes megvalósításáért. A könyvtár-pedagógia hatékony művelésének nem lehet más célja, mint az alapvető elvárás, hogy az iskolában valósuljon meg a tervszerűen felépített gyakorlatközeli könyvtárhasználat és az erre való nevelés. 5. A szaktanárok feladatai A könyvtárhasználati ismeretek elsajátíttatása és a tanulási-önművelési kultúra fejlesztése tantárgyközi feladat, tehát az egész tantestület közös ügye, tagjainak munkaszerepétől függetlenül. Ösztönözni kell a tantestület minden tagját a könyvtár adta tanulási-önművelési alternatívák rendszeres igénybevételére. Ők a felelősek azért, hogy szaktárgyuk műveltséganyagába beépüljenek a könyvtári információszerzés különböző csatornái. 90
Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő forrásalapú tanítás-tanulás és kutatómunka igénye. Alapozzák meg tanulóikban a könyvtár rendszeres használatának szokását és a különböző önművelési technikák elsajátítását. 6. A tanítás-tanulás (könyvtári ismeretszerzés) feltételeinek tervezése Lehetőség szerint mindig könyvtári környezetben történjen a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek és gyakorlatok tanítása. Ellenkező esetben a hatékonyság erősen kétséges. Fontos a könyvtárostanárral/tanítóval való rendszeres konzultáció, időpont-egyeztetés, a szervezési kérdések megbeszélése, vagyis a különböző könyvtári foglalkozások (szakórák, napközis, tehetséggondozó stb.) gondos előkészítése. Alapvető követelmény, hogy minden tanulónak legyen helye, és tudjon jegyzetelni a könyvtár úgynevezett tanuló-kutató övezetében. Az eredményes és hatékony könyvtári önművelés egyik alapfeltétele, hogy megfelelő minőségű és mennyiségű dokumentum (könyv, folyóirat, audiovizuális ismerethordozó) álljon a tanulók rendelkezésére az egyéni és differenciált csoportfoglalkozásokon. Korszerű demonstrációs eszközök, oktatócsomagok, nyomtatott taneszközök, tanulási segédletek és oktatástechnikai apparátus segítse a tanulási folyamatot. Fontos didaktikai követelmény, hogy lehetőleg mindig olyan dokumentumokat adjunk a foglalkozásokon a tanulók kezébe, melyek az életkori sajátosságaiknak legjobban megfelelnek, és amelyeket előzőleg már volt alkalmuk közelebbről tanulmányozni. 7. Az egyénhez igazodó tanulásirányítás normáinak a tervezése A tanulásirányítás tervezésekor mindig pedagógiai feladatban és tanulóban kell gondolkodni. Alapvető követelmény, hogy a pedagógusnak a könyvtári feladatokat, gyakorlatokat kiválasztó munka- (óra-) szervező tevékenysége mindig a tanuló teljesítményéhez igazodjon. A választott feladatok és munkaformák kellően motiválóak legyenek, a felfedezés, a rátalálás, önkifejezés élményével hassanak, és elégítsék ki a tanulók eltérő érdeklődését. A hatékonyság érdekében a könyvtári foglalkozásokban is alkalmazzuk a tanulásszervezés különböző munkaformáit (frontális, differenciált, csoport, egyéni). Külön tervezzük meg a közvetlenül irányított könyvtári csoportos, és az egyénre szabott önálló tanulói tevékenységeket. Olyan feladatokat is adunk, amelyek segítik a helyes tanulás-módszertani jártasságok kialakítását. Tudatosítjuk a tanulókban, hogy a különböző tanórákon megismert műveltségtartalmakat ki lehet bővíteni, meg lehet szilárdítani a szélesebb alapokon nyugvó könyvtári ismeretekkel. Amikor a tanulók konkrétan megismerkednek a különböző dokumentumokkal (könyvek, képek, folyóiratok, audiovizuális ismerethordozók), azokat mindig vegyék kézbe, lapozzák át, tanulmányozzák, olvassák el a legfontosabb adatokat, tájékozódjanak tartalmukról, műfajukról, nézzék meg az illusztrációkat, ábrákat. A könyvtári gyűjtőmunkánál hívjuk fel a figyelmüket arra, hogy minden esetben közölni kell a felhasznált forrás/ok legfontosabb adatait (szerző, cím, impresszum). A feladatadás mindig érthető, világos és egyértelmű legyen. A tanulók rendszeresen gyakorolják a könyv- és sajtóolvasást, működjön a tanulói önellenőrzés. A könyvtári gyakorlatokat értékeljük (személyenként és csoportonként) folyamatosan. A tanulásirányítás normáit úgy kell szerveznünk, hogy alakuljon ki a tanulókban a különböző információhordozók rendszeres használatának igénye.
91
8. A különböző tanulótípusokhoz igazodó humánus bánásmód "tervezése" Az iskolai könyvtárba érkező tanulók, tanulócsoportok összetétele merőben eltérő, és nagyfokú differenciáltság jellemzi az egyes tanulók viszonyulását könyvhöz, olvasáshoz, könyvtárhoz. E pedagógiailag nem elhanyagolható tényezőt a tervezéskor figyelembe kell vennie a könyvtárostanárnak és a szaktanárnak egyaránt. Ezért nagyon fontos a könyvtárlátogatások gondos előkészítése. Legyen előzetes ismerete a pedagógusoknak a tanulók könyvhöz, olvasáshoz való viszonyulásáról (pozitív, közömbös, negatív attitűdjéről). A tervezéskor vegyük figyelembe a szülői ház, a tanulók otthonról hozott könyvkultúráját. (Egyáltalán van-e ilyen?) A könyvtár bemutató órán felmérhetjük az olvasási és könyvtárhasználati szokásaikat, ill. végezzünk egyéb felméréseket. Alapvető pedagógiai cél, hogy minden tanulóban alakuljon ki az olvasás, a könyv és a könyvtár iránti pozitív attitűd. Váljon számukra mindennapi szükségletté, igénnyé az olvasás örömet, feloldódást hozó gyönyörűsége. Érezzék a személyre szóló törődést és a segítő szándékú beavatkozást olvasmányaik helyes kiválasztásakor. 9. A könyvtárhasználati követelmények integrációjának iskolai feltételei A tanórán megszerzett tudást és ismeretanyagot - a könyvtári eszköztárra építve - számos háttér-információval bővíthetik a tanulók. A szépirodalmi, ismeretközlő, tudományos művek, dokumentumok és a tömegkommunikációs csatornák útján szerzett ismeretek fontos kiegészítői az iskolában megismert műveltségterületek tudásanyagának. Éppen ezért valamennyi ismeretkör tanításakor alapvető elvárás, hogy a tanuló ismerje meg és használja az adott tantárgy fontosabb dokumentumait és modern ismerethordozóit. Legyen igényes az önművelés különböző csatornáinak megválasztásában. Tegyen szert olyan könyvtárhasználati tudásra, melynek birtokában képessé válik az önálló információszerzésre és - átadásra - szóban és írásban egyaránt - a tanult ismeretkörök és az egyéni érdeklődés szerint. Az információszerzés különböző csatornái útján képes legyen a tovább építhető permanens önművelésre. Ennek érdekében el kell érni, hogy a szaktanárok beépítsék a tanítási programjukba (mikrotantervükbe) a könyvtár adta önművelési csatornákat. Legyen jelen mindennapi pedagógiai munkájukban a könyvtári eszköztárra épülő önálló információszerzésre, forrásalapú tanulásra és szaktárgyi kutatómunkára nevelés igénye. Az eredményes integráció alapvető feltétele a megfelelő színvonalon kidolgozott pedagógiai program, helyi tanterv, melyben meg kell jelennie a könyvtárhasználatnak. Kívánatos, hogy korszerű pedagógiai módszertani kultúrával és megfelelő színvonalú, informatikai műveltséggel rendelkezzen a tantestület. Meghatározó az iskolai könyvtáros személye, aki egyéb szakmai feladatai mellett kialakítja az adott intézmény könyvtár-pedagógiai programját és felelős a NAT könyvtárhasználati követelményrendszer eredményes megvalósításáért. Alapfeltétel egy hatékonyan működő könyvtári infrastrukturális háttér. Összetevői a következők: fogadóképes iskolai könyvtár (a működési feltételek törvényes biztosítéka); korszerű kézikönyvtári állomány, amely a NAT fő műveltségterületeinek eredményes oktatásához nélkülözhetetlen alapdokumentumokat tartalmazza (könyv, folyóirat, AV, CD, multimédia); médiatári számítógépes háttér (adatbázis, multimédia, internet.)
92
A tervezéskor az alapprobléma az adott iskolaszerkezet, a NAT könyvtárhasználati követelményrendszerének és a helyi tanterv elvárásainak egymáshoz illesztése, integrálása. Az integrálás az alábbi feladatokat rója a pedagógusokra: - Általános fejlesztési követelmények meghatározása az 1-4., 5-8 . évfolyamokra (a NAT általános fejlesztési követelményeinek adaptálása a helyi sajátosságokhoz) - Célok, feladatok, elvárások megfogalmazása az iskola profilja és kondíciója alapján. - A fejlesztési út konkrét (részletes) követelményeinek megfogalmazása az 1-8. évfolyamra - A NAT alapján az elsajátítandó műveltségtartalmak (tananyag) konkrét leírása évfolyamokra bontva. - A kialakítandó jártasságok, készségek, képességek, kompetenciák megfogalmazása. - A helyi speciális sajátosságok számbavétele. - Az ellenőrzés, mérés, értékelés számára az elsajátítandó jártasságok, képességek és önművelési tanulási technikák meghatározása a 4., 6.,ill. az alsó középfok 8. évfolyamának végére elvárható szintekben. - A könyvtár-pedagógiai program tervezetének elkészítése az iskolatípusnak megfelelően, a teljes képzési ciklusra. Az önművelés, könyvtárhasználat tantárgyi integrációjának ismeretanyaga többféle megvalósítási lehetőséget kínál, és a fő műveltségterületek mindegyikére érvényes. 10. Könyvtárhasználati kompetenciák kialakítása Ismerje meg a tanuló és használja az iskolai vagy más (közművelődési) könyvtár állományát és szolgáltatásait. Igazodjék el a médiatárak, információs központok gyűjteményében. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített önálló ismeretszerzést, fejlessze beszédkultúráját, műveltségét, tanulási-önművelési szokásait, rendszeres olvasással és könyvtárhasználattal. Vegye igénybe a tömegmédiumok adta önművelési lehetőségeket. Anyanyelvi kompetencián kívül fejlődjön a szociális kompetenciája a páros vagy csoportos munka során Idegen nyelvi kompetenciája a forráskeresésénél Lényeg kiemelési képessége a különböző feladatok megoldásánál Digitális kulcskompetencia fejlesztése 11. Dokumentumismeret és -használat Ismerje meg a tanuló, és rendszeresen használja az adott műveltségterület nélkülözhetetlen alapdokumentumait (általános és szaklexikonok, enciklopédiák, kézikönyvek, szótárak, összefoglalók, gyűjtemények, gyakorlókönyvek) és modern ismerethordozókat (AV, számítógépes programok, CD, multimédia). Tanulmányozza a könyvtárban található gyermek- és felnőtt lapok, magazinok és szakfolyóiratok rovatait (sajtófigyelés). Tudja használni a megismert dokumentumok tájékoztató apparátusát (tartalom, előszó, mutatók). Ismerje és használja a közhasznú információs eszközöket és forrásokat (Internet, fax, cím- és adattárak, statisztikák, menetrendek, telefonkönyvek, névtárak). Figyelje a különböző médiákban megjelent könyv-, video-, CD-újdonságokat, tájékozódjon hagyományos és modern információs csatornák ajánlataiból.
93
12. A könyvtári tájékozódás segédeszközeinek ismerete és használata Ismerje meg és rendszeresen használja a szaktárgyi kutató-gyűjtő munkához nélkülözhetetlen kézikönyvtári forrásokat (lexikonok, szótárak, adattárak, forrásgyűjtemények, összefoglalók). Gyakorolja a lexikonok és kézikönyvek használatát olvasás közben (szócikk, élőfej, mutatók). Készségszinten tájékozódjon tankönyvekben, munkafüzetekben, forrás- és szemelvénygyűjteményekben, antológiákban, a tartalomjegyzék, a fejezetek és a mutatók alapján. Gyakorolja a könyvtári eszköztárra épített irodalomkutatást, anyaggyűjtést (jegyzetelés, lényegkiemelés, cédulázás), forráselemzést, önálló információszerzést. Irodalomkutatáshoz, anyaggyűjtéshez bibliográfia, tanulmány, kiselőadás összeállításához használja a könyvtár katalógusait, bibliográfiáit és számítógépes adatbázisát. Legyen képes többlépcsős referenskérdések megoldására a teljes könyvtári eszköztár felhasználásával. 13. Önművelés Iskolai feladatai és egyéni problémái megoldásához tudja önállóan kiválasztani és felhasználni a könyvtár tájékoztató segédeszközeit. Legyen képes hagyományos dokumentumokból és modern ismerethordozókból információt meríteni, felhasználni és a forrásokat megjelölni. Tudjon több forrás együttes felhasználásával a könyvtári eszköztár igénybevételével (katalógusok, bibliográfiák, kézikönyvek) kiselőadást, tanulmányt, irodalomajánlást, bibliográfiát összeállítani. A megszerzett információkat legyen képes elemezni, rendszerezni és róluk írásban vagy szóban beszámolni. Ismerje a szellemi munka technikájának etikai normáit (idézetek, hivatkozások, utalások, forrásmegjelölés). Iskolában szerzett ismereteit, tanulási-önművelési kultúráját rendszeresen bővítse iskolán kívüli információszerzési csatornák útján (könyvtár, médiák, művelődési, művészeti, tudományos intézmények). Gyűjtse össze könyvtári dokumentumok felhasználásával alkotói életutak legjellemzőbb állomásait. Tudja használni különböző dokumentumok tájékoztató apparátusait (mutatók, tartalomjegyzék, képek, fejezetcímek). 14. Időtervek, órakeretek tervezése A NAT biztosítja a könyvtárhasználati követelmények elsajátításához szükséges időkereteket. Az időkeretek ütemezése - kellő szaktanári egyeztetéssel - a könyvtáros feladata. A könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása könyvtárostanári feladat (pl. könyvtárbemutatás, raktári rend, katalógusok, könyvtári tájékoztató eszközök stb.), Szaktanári feladat a saját műveltségterület alapvető dokumentumai és tájékoztató eszközeinek megismertetése, amelyet a könyvtárostanárral/tanítóval közösen, könyvtár alapú szakórán valósítanak meg. Az idő- és órakeretek tervezésekor meghatározó az a tény, hogy a könyvtárhasználati követelmények milyen formában épülnek be a helyi tantervbe. A mi intézményünkben az informatika és a magyar nyelv és irodalom óra anyagába épül be a könyv- és könyvtárhasználati ismeretek tanítása a következő órakeretekben: 94
Évfolyam
I. II. III. IV. V. VI. VII. VIII. Összesen:
Magyar nyelv és irodalom 2 4 4 4 3 2 2 2 23
Informatika
2 2 4 4 3 4 19
Összesen
2 4 6 6 7 6 5 6 42
15. Felhasznált taneszközök, oktatási segédletek A NAT könyvtárhasználati követelményrendszere tantárgyi integrációjának megalapozása a tanítás-tanulás folyamatában a következő eszközök és dokumentumok felhasználását igénylik: - Az iskolai könyvtár teljes eszköztára, szolgáltatásai. - Könyvtári eligazító és információs táblák, demonstrációs eszközök. - Audiovizuális anyag, számítógépes infrastruktúra (adatbázis, Internet, multimédia). - Nemzeti alaptanterv. - Az elkészített könyvtár-pedagógiai helyi tanterv. - A pedagógusok és a tanulók által felhasznált taneszközök. A könyvtárhasználatra nevelés tantárgy-metodikai megalapozása A könyvtárhasználati tudás megszerzésekor a tanítás-tanulás kiemelt preferenciái a következők: - önálló ismeretszerzésre, forrásalapú tanulásra nevelés, - változatos tevékenységformák alkalmazása (tanulásszervezés, motiválás, játék), -eszköztudás, gyakorlati technikák elsajátítása (könyvtárhasználat, szaktárgyi ismeretszerzés), -egyénhez igazított, differenciált tanulásszervezés (tanulócsoportok, haladási ütem, tananyag, változatos munkaformák), - életkori sajátosságok figyelembevétele (fokozatosság, folyamatosság, motiváció, játék). 16. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával, a szakmájához kötődő szakkönyvtárak és a szakmához kapcsolódó könyvtári szolgáltatások használatával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló legyen képes a folyamatok alapos tervezésére. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait.
95
Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek.
17. A könyvtárhasználati tudás A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A problémamegoldás informatikai eszközökkel és módszerekkel témakör segíti az idegen nyelvi kommunikáció fejlesztését, mert a programozási nyelvek általában angol nyelvű utasításkészletet használnak. 18. A könyvtárhasználat önálló tanulásának zárszakaszában cél, hogy a tanuló: 1. Igazodjon el a könyvtár tereiben, állományrészeiben, tudja igénybe venni szolgáltatásait. Használja rendszeresen az iskolai könyvtárat. Ismerje és alkalmazza a könyvtárhasználat szabályait, és kövesse a könyvtárban való viselkedés normáit. 2. A dokumentumtípusok formai és tartalmi sajátosságainak ismeretében legyen képes önálló használatukra. Lássa, hogy a technika fejlődésével az információk folyamatosan változó ismerethordozókon jelennek meg, és szerezzen tapasztalatokat ezek használatában.
96
3. Ismerje a kézikönyvtár szerepét a tájékozódásban. Iskolai feladatai megoldásához és mindennapi tájékozódásához tudja önállóan kiválasztani és használni a megfelelő segédkönyveket. Tudjon különböző szempontok szerint dokumentumokat keresni a könyvtár katalógusaiban, adatbázisaiban. 4. Tudjon feladataihoz forrásokat választani, megadott szempontok alapján belőlük információkat szerezni, és elvégzett munkájáról beszámolni. Tudjon a dokumentumokból szabályosan idézni és a forrásokra hivatkozni. 5. Tapasztalatai alapján lássa a könyvtárnak az ismeretszerzésben, a szabadidő tartalmas eltöltésében betöltött szerepét. Az iskolai könyvtár rendszeres igénybevételén túl ismerje meg és használja a lakóhelyi közkönyvtárat is. Szerezzen tapasztalatokat arról, hogy az új technológiákon alapuló informatikai eszközök kibővítik a hagyományos könyvtári tájékozódás kereteit.
19. Helyi tanterv a kerettanterv alapján A mi intézményünkben az informatika és a magyar nyelv és irodalom tantárgyak kereteiben gyarapíthatják könyvtári ismereteiket a tanulók. Témaköreink: 1. Könyvtártípusok, információs intézmények és szolgáltatásaik 2. Információkeresés, dokumentum típusok, kézikönyvek 3. A forráskiválasztás és használatának etikai kérdései, bibliográfiakészítés 1-4. évfolyam Befogadó tárgy: 1-2. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom 3-4. évfolyamon: Magyar nyelv és irodalom és Informatika 1. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat
Órakeret 2 óra
Iskolaérettség. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek
Fejlesztési követelmények Látogatás az iskolai könyvtárban Az önálló feladatvégzés egyes Válogatás a korosztálynak készült lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvekből: leporellók, könyvkölcsönzés; beszélgetés a képeskönyvek, mesekönyvek tanulás szerepéről, fontosságáról, A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok tanulása a tanuláshoz szükséges Az önálló feladatvégzés információk kereséséről és lépéseinek alapozása. A könyvtár kezeléséről). szolgáltatásai, a könyvkölcsönzés módja. Olvasási szokások alakítása a könyvtárban.
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra Kép és szöveg kompozíciós kapcsolatának elemzése.
97
Tudjon igazodni a könyvtárhasználat szabályaihoz
Kulcsfogalmak/ Könyvtár, lexikon, betűrend, tartalomjegyzék, gyermekújság. fogalmak 2. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás A tematikai egység nevelési-fejlesztési céljai
A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat
Órakeret 4 óra
Elemi feladat-megoldási műveletek használata. A tanulási képesség mint az életkori sajátosságoknak megfelelő megismerési, élményszerzési folyamatnak, a játszva tanulás képességének támogatása, fejlesztése.
Tevékenységek/Ismeretek Az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek megalapozása és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés; gyermeklexikon használata; beszélgetés a tanulás szerepéről, fontosságáról, a tanuláshoz szükséges információk kereséséről és kezeléséről). A kép és a szöveg kapcsolata. Illusztrált szövegekben a kép és a szöveg kiegészítő hatása. A könyvtárhasználat alapvető szabályai. Írott nyelvi források, információhordozók, könyvek, újságok. Eligazodás a könyvek, írott nyelvi források világában. Gyermekújságok jellemzői tartalomjegyzék alapján. Tájékozódás a gyermeklexikonokban betűrend segítségével. A könyvek jellemző adatainak, részeinek megfigyelése (író, cím, kiadó, tartalomjegyzék).
Kulcsfogalmak/ fogalmak
Fejlesztési követelmények Tudjon tájékozódni a gyermekkönyvekben a tartalomjegyzékek alapján. Tudjon szócikkeket keresni a gyermeklexikonokban.
Könyvtár, lexikon, gyermekújság.
Kapcsolódási pontok
Mesék, gyermekirodalmi alkotások és azok animációs, filmes adaptációinak összehasonlítása, feldolgozása. Az olvasott/felolvasott szöveghez és a levetített adaptációhoz kapcsolódó élmények megjelenítése és feldolgozása (pl. rajzzal, montázskészítéssel). Az életkori sajátosságokhoz igazodó internethasználat kockázatainak és lehetőségeinek felismerése (pl. gyermekbarát honlapok böngészése).
betűrend,
tartalomjegyzék,
98
Felismeri a könyv főbb formai és tartalmi elemeit, meg tudja állapítani A továbbhaladás szerzőjét és címét Gyermekkönyv témájának megállapítása a cím és az illusztrációk feltételei a 2. évfolyam végén segítségével Segítséggel keresni tud a gyermeklexikon betűrendjében
Követhetően számoljon be élményeiről, olvasmányai tartalmáról. A fejlesztés várt Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola eredményei a két könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék évfolyamos ciklus segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. végén
3. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat Órakeret 4 óra Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése.
A tematikai egység Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. nevelési-fejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Ismeretszerzési technikák tanulása: adatgyűjtés, elrendezés, feljegyzések készítése és felhasználása szóbeli beszámolókhoz. Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és eltérő vonásai. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi
Fejlesztési követelmények A tanuló feladatainak megoldásakor szükség szerint szótárat, lexikont használ; egyszerű kutatási feladatokat elvégez, tapasztalatairól beszámol; információt keres különböző típusú szövegekben; önállóan, illetve tanítói segítséggel digitális forrásokat használ; az információkat felhasználja új összefüggésben, más feladathelyzetben;
Kapcsolódási pontok Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.
99
és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Kulcsfogalmak/ Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, katalógus fogalmak Eligazodás a könyvtár tereiben és a gyermekkönyvek között A továbbhaladás A könyv témájának megállapítása a főbb tartalmi és formai elemek feltételei a segítségével 3. évfolyam Az ismeretterjesztő és szépirodalom megkülönböztetése végén Címszavak keresése a gyermeklexikon és szótár betűrendjében
4. évfolyam Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
A tanulási képesség fejlesztése: könyvtárhasználat
Órakeret 4 óra
Az önismeret életkornak megfelelő szintje, személyes tanulási sikerek és nehézségek megnevezése.
A tematikai Az önálló, hatékony tanulás képességének fejlesztése. egység nevelésifejlesztési céljai Tevékenységek/Ismeretek Vázlatkészítés irányítással, tanulás, összefoglalás vázlat segítségével. Ismerkedés különböző információhordozókkal. Adatok, információk gyűjtésének, célszerű elrendezésének módjai. Alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről. A könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. A szótárak szerkezeti jellemzői (betűrend, címszó), a szótárhasználat módja. A lexikon és a szótár egyező és
Fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
A tanuló ismeri a tanulási folyamat alapvető jellemzőit; azonosítja az információ forrásait, ismeri azok kezelését; információt keres, kezel önállóan néhány forrásból;
Vizuális kultúra: Képi analógiák keresése a tanult szövegekhez. Kérdések megfogalmazása a látott információra, ismeretre, élményre vonatkozóan.
Tudja feladataihoz gyakorlottan használni a gyermeklexikonokat, szótárakat, gyermekenciklopédiákat. Ismerjen gyermekfolyóiratokat, tudjon ismeretet szerezni nem 100
eltérő vonásai. nyomtatott dokumentumokból. Az információk keresése és kezelése. Különböző információhordozók a lakóhelyi és az iskolai könyvtárban. A könyvtár mint információs központ, a tanulás bázisa, segítője. Ismerkedés folyóiratokkal. Katalógusok megfigyelése. A könyvtári katalógus tájékoztató szerepe a könyvek és egyéb információforrások keresésében. Információ, tudás, könyvtár, tanulás, vázlat, lakóhelyi és az iskolai Kulcsfogalmak/ könyvtár, folyóiratok, Katalógusok fogalmak Feladatainak megoldásához szükség szerint vegye igénybe az iskola A fejlesztés várt könyvtárát. A könyvekben, gyermekújságokban a tartalomjegyzék eredményei a két segítségével igazodjon el. Használja az ismert kézikönyveket. évfolyamos ciklus végén Könyvek tartalmi és formai elemeinek (pl. tartalomjegyzék, fülszöveg) felhasználása a tartalom megállapításához A továbbhaladás Tájékozódás szótárakban , gyermeklexikonokban, segítséggel enciklopédiában feltételei a 4. évfolyam végén Gyűjtőmunka megadott segédkönyvből, segítséggel, beszámoló a megtalált információról
Informatika 1-4. évfolyam A könyvtári informatika témakörben a könyvekhez és egyéb információforrásokhoz való pozitív attitűd kialakítása meghatározó a tanulásmódszertan és a tanulási motiváció alapozása során. Fontos cél, hogy a tanulók az iskolai könyvtár rendszeres látogatásával tapasztalatokat és élményeket szerezzenek a könyvtárban végezhető szolgáltatásokhoz és tanuláshoz köthető tevékenységekről. A könyvtárhasználóvá nevelés területén kiemelt jelentőségük van a meséknek, a játékos foglalkozásoknak, az alkotó tevékenységeknek. Ezek elsősorban a nyomtatott forrásokhoz kötődnek, de a széleskörű tapasztalatszerzés és a tanulók iskolán kívüli ismereteinek beépítése érdekében helyet kell kapniuk az elektronikus forrásoknak és más, nem hagyományos dokumentumtípusoknak is. A gyermekeknek szánt szépirodalmi és ismeretterjesztő művek széles választéka minden tantárgy számára sok lehetőséget nyújt az egyes témák élményszerű, forrásalapú feldolgozásárára. A játékos foglalkozások során érdemes a könyvtár tereivel, használatának alapjaival, a legelterjedtebb dokumentumtípusokkal, segédkönyvekkel megismertetni a tanulókat.
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Könyvtári informatika
Órakeret 2-2 óra 101
3-4. évfolyam
Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak A tematikai egység betartása. nevelési-fejlesztési Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi céljai jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai. A források azonosító adatainak megállapítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények Eligazodás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében Könyvek keresése a szabadpolcon szerző, cím, téma szerint.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: alapismeretek a könyvtár tereiről és állományrészeiről.
A könyvtárak alapszolgáltatásainak ismerete, a használat szabályainak betartása A könyvtárban elvárt viselkedési szabályok megismerése, betartása. A kölcsönzési folyamat megismerése. Elterjedt dokumentumtípusok, elektronikus források formai, tartalmi jellemzőinek megismerése, megkülönböztetése, használatuk alapjai Dokumentumtípusok megkülönböztetése. Szépirodalmi és ismeretterjesztő művek felismerése. Információforrások formai és tartalmi jellemzőinek megismerése. Információforrások használata.
A források azonosító adatainak megállapítása. Az egyes információforrások azonosító adatainak megkeresése.
Magyar nyelv és irodalom: a könyvek tartalmi csoportjai: szépirodalmi művek, ismeretterjesztő irodalom, kézikönyvek, elektronikus információhordozók. Erkölcstan: szellemi termékek az emberiség szolgálatában. A tudás hatalma. A világ megismerése.
Kulcsfogalmak/ Könyvtár, könyvtári szolgáltatás, szépirodalom, ismeretterjesztő mű, szabadpolc, kölcsönzés, dokumentumtípus. fogalmak A tanuló a könyvtári informatika témakör végére A fejlesztés várt legyen képes eligazodni az iskolai könyvtár tér- és eredményei a állományszerkezetében; két évfolyam ismerje a könyvtárak alapszolgáltatásait; ismerje az elterjedt dokumentumtípusokat; végén legyen képes a források azonosító adatainak megállapítására
Az alapfokú nevelés-oktatás záró szakasza 5–8. évfolyam Könyvtári ismereteket befogadó tárgyak: Informatika és Magyar nyelv és irodalom 102
Informatika 5-8. évfolyam Az egyéni, a csoportos, a tanórai és a tanórán kívüli tanulás fontos színtere és eszköze az iskola informatikai bázisa és könyvtára, melyek használatához az informatika tantárgy nyújtja az alapokat. A könyvtárhasználat oktatásának célja a tanulók felkészítése az információszerzés kibővülő lehetőségeinek felhasználására a tanulásban, a hétköznapokban az információk elérésével, kritikus szelekciójával, feldolgozásával és a folyamat értékelésével. A könyvtár forrásközpontként való használata az önműveléshez szükséges attitűdök, képességek és az egész életen át tartó önálló tanulás fejlesztésének az alapja. A fenti cél az iskolai és fokozatosan a más típusú könyvtárak, könyvtári források, eszközök megismerésével, valamint a velük végzett tevékenységek gyakorlásával, tudatos, magabiztos használói magatartás, tájékozódás és a könyvtárhasználat igényének kialakításával érhető el. Az információkeresés területén kiemelt cél, hogy a képzési szakasz végére a tanuló tudatosan és komplexen gondolkodjon a folyamatról és tervezze azt. Ehhez elengedhetetlen, hogy ismerje a dokumentumtípusok és segédkönyvek típusait, jellemzőit és azok információs értékének megállapításának szempontjait. Ezen tudásának fokozatos, folyamatos és gyakorlatközpontú fejlesztése segíti őt a feladatokhoz szükséges kritikus és válogató forráskiválasztáshoz és információgyűjtéshez. Tudatosítani szükséges a tanulókban a könyvtári információszerzéshez, -feldolgozáshoz és -felhasználáshoz is kapcsolódóan az etikai szabályokat, jogi vonatkozásokat. A könyvtári informatika témakör oktatása során a tanuló a könyvtárak és a könyvtári források használatának alapjaival ismerkedik meg, majd a többi tantárgy keretében megvalósuló, erre a tudására épülő gyakorlati feladatok során szerez tapasztalatokat az egyes műveltségterületeken és rendszerezi, mélyíti tudását. Mindezek során egyszerre vannak jelen a könyvtárak által nyújtott hagyományos szolgáltatások és a korszerű társadalmi igényeket kiszolgáló modern technikai lehetőségek. A könyvtárhasználati tudás a kiemelt fejlesztési területek mindegyikében elengedhetetlen, mivel minden téma megismerése hatékony és kritikai szemléletet igényel. Ezen belül is kiemelkedik a nemzeti műveltség, értékek és az egyetemes kultúra megismertetése, hiszen ezek alapvető eszközei az információforrások. A demokráciára nevelés és az állampolgári kompetencia fejlesztésének fontos része az információhoz való jog tudatosítása és a megszerzéséhez, megértéséhez, a társadalom érdekében való aktív felhasználásához szükséges tudás fejlesztése. Az információ feldolgozása sok erkölcsi kérdés megvitatását teszi szükségessé, melyekkel a tanulók társas kapcsolati kultúrája fejleszthető. A könyvtári informatika keretén belül kerül sor annak a megtanítására, hogy hogyan használhatók a könyvtári és más információforrások a tanulás során. A forrás- és könyvtárhasználat tanulása segít az információkeresés és a tanulás folyamatának megértésében, a tanulási stratégia fejlesztésében. A témakör a gyakorlatközpontúságból adódó folyamatos tevékenykedtetéssel és az együttműködést igénylő csoportmunkával járul hozzá a differenciáláshoz. Mind az anyanyelvi, mind a digitális kulcskompetenciák fejlesztése területén kiemelt jelentősége van az információs problémamegoldás folyamatának, valamint ezek bemutatásának. A könyvtárhasználat tanítása során cél, hogy a tanulók a nyomtatott és a digitális eszközök segítségével önállóan és tudatosan használjanak könyvtárakat, anyanyelvi és idegen nyelvű információforrásokat. A könyvtári informatika fejlesztési területen ebben a szakaszban az alsó tagozaton szerzett iskolai könyvtári és gyermekkönyvtári tapasztalatokra építve a megszerzett tudás rendszerezése és tudatosítása kerül középpontba. A tudás bővítése és a szokásformálás során egyre hangsúlyosabb szerepet kap a könyvtári források és szolgáltatások tanulásban való felhasználása. Cél, hogy a tanuló minden tantárggyal kapcsolatban megismerje a különböző források felhasználási lehetőségeit. 103
Ezeken az évfolyamokon cél, hogy a tanuló tanári irányítás mellett önállóan tájékozódjon az iskola könyvtárában. Kiemelt szerepet kap a korosztály számára készült nyomtatott és elektronikus ismeretterjesztő művekben való önálló tájékozódás, és a szerzett információk megadott szempontok szerinti felhasználása, a források azonosítása. 5.évfolyam Befogadó tantárgy : Informatika
Órakeret: 5. évfolyam: 4 óra 6.évfolyam : 4
óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Könyvtári informatika 5-6. évfolyam
Órakeret: 4 óra
A könyvtári terek, alapszolgáltatások, elterjedtebb dokumentumtípusok jellemzőinek és a könyv bibliográfiai azonosító adatainak ismerete. Betűrendezés.
A tematikai egység A könyvtár forrásainak és eszközeinek tanári segítséggel való alkotó nevelési-fejlesztési és etikus felhasználása a tanulmányi feladatok során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények
Kapcsolódási pontok
Könyvtártípusok megkülönböztetése. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az iskolai könyvtár eszköztárának készségszintű használata a könyvtári terek funkcióinak és a könyvtári abc ismeretében. Könyvtárlátogatás a települési könyvtárban. Könyvtári szolgáltatások A hagyományos és új információs eszközökön alapuló könyvtári szolgáltatások megismerése. A könyvtár alapszolgáltatásainak használata. A könyvtári katalógus funkciójának megértése. Katalógusrekord (-cédula) adatainak értelmezése.
Minden tantárgy keretében: ajánlott olvasmányokkal kapcsolatos feladatok. Csoportos könyvtárlátogatás, könyvtári óra. Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés egyes lépéseinek elkülönítése és gyakorlása (könyvtárlátogatás, könyvkölcsönzés, gyermeklexikon).
Információkeresés Megadott művek keresése a könyvtár szabadpolcos állományában a feliratok és a raktári jelzet segítségével. Keresőkérdések megfogalmazása tanári segítséggel.
Magyar nyelv és irodalom: írás, szövegalkotás. Rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző 104
nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Dokumentumtípusok, kézikönyvek Hagyományos és nem hagyományos dokumentumok formai, tartalmi, használati jellemzőinek megállapítása; csoportosításuk. A korosztálynak készült tájékoztató források, segédkönyvek biztos használata.
Magyar nyelv és irodalom: ismerkedés különböző információhordozók természetével, kommunikációs funkcióival és kultúrájával. A média kifejező eszközei. Az újság tartalmi és formai jellemzése, a nyomtatott és az online felületek összehasonlítása. Sajtóműfajok. A nyomtatott és az elektronikus szövegek jellemzői. Szövegek műfaji különbségének érzékelése. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Helyesírási kézikönyvek. A média különféle funkcióinak felismerése. Adott szöveg fikciós vagy dokumentumjellegének megfigyelése, felismerése. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: segédkönyvek, kézikönyvek, atlaszok, lexikonok használata. Tanult események, jelenségek topográfiai helyének megmutatása térképen. Természetismeret: 105
tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról információgyűjtés tanári irányítással (földrajzi helyek, térképek keresése, digitális lexikonhasználat). Térképfajták. Térkép és földgömb használata. Matematika: ismerethordozók használata (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Forráskiválasztás A megadott problémának megfelelő nyomtatott és elektronikus források irányított kiválasztása. A könyvtárhasználati és informatikai alapokra építő információgyűjtést igénylő feladatok.
Magyar nyelv és irodalom: feladatvégzés könyvekkel, gyermeklapokkal (válogatás, csoportosítás, tematikus tájékozódás). Anyaggyűjtés nyomtatott és elektronikus források segítségével. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: információk gyűjtése adott témához segítséggel könyvtárban, médiatárban, múzeumokban. Vizuális kultúra: tárgyakkal, jelenségekkel, műalkotásokkal kapcsolatos 106
információk gyűjtése. Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata az egyéni tevékenységhez, tervekhez kapcsolódó szöveges, képi, hang alapú információk célzott keresése tapasztalati, valamint nyomtatott és elektronikus forrásokban. Természetismeret: tájékozódás a környezet anyagairól. Válogatás információs anyagokban és gyűjteményeikben (könyv és médiatár, kiállítási-múzeumi anyagok). Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás A forrásmegjelölés etikai vonatkozásainak megértése. Saját és mások gondolatainak elkülönítése. A felhasznált források önálló azonosítása a dokumentumok főbb adatainak (szerző, cím, hely, kiadó, év) megnevezésével.
Minden tantárgy, feladat esetében: a forrásfelhasználás jelölése.
Kulcsfogalmak/ Könyvtár, kézikönyvtár, katalógus, hivatkozás, forrás, könyv, időszaki kiadvány, honlap, CD, DVD, lexikon, enciklopédia, szótár, atlasz. fogalmak A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a különböző konkrét tantárgyi feladataihoz képes az iskolai könyvtárban A fejlesztés várt a megadott forrásokat megtalálni, és további releváns forrásokat keresni; eredményei a két konkrét nyomtatott és elektronikus forrásokban képes megkeresni a évfolyamos megoldáshoz szükséges információkat; ciklus végén el tudja dönteni, mikor vegye igénybe az iskolai vagy a lakóhelyi könyvtár szolgáltatásait. 5.évfolyam Befogadó tárgy: Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Éves óraszám: 3
A tanulási képesség fejlesztése
Órakeret 3 óra
107
Előzetes tudás
A tanulás nélkülözhetetlen színtere és eszköze az iskolai könyvtár és az informatikai bázis. Minden ötödikes tanuló ismerje a könyvtárat, az ottani keresés módját, eszközeit, a főbb kézikönyveket, azoknak a tanulásban betöltött szerepét, információs értékét. Sajátítsa el az adatgyűjtés, -feldolgozás, a forrásfelhasználás technológiáját tanári, könyvtárosi közreműködéssel. Tartsunk szükség esetén önálló órákat nyelvtanból és irodalomból a tantárgy speciális tanulási eljárásainak megismertetésére, gyakoroltatására. A továbbiakban e képesség fejlesztése folyamatos feladat, melynek ellenőrzése és értékelése azonban önmagában értelmetlen, tehát kerülendő. A tanult szerzők néhány adatát kikerestethetjük a tankönyvből, irodalmi lexikonból a tájékozódás eszközeinek megismerése (és nem az életrajz megtanulása) céljából. Legfontosabb feladatunkhoz, az olvasás megszerettetéséhez csak jó és a tanulók által elfogadott, érdeklődésükre számot tartó, fantáziájukat megmozgató alkotások vezetnek el. A könyvtárban ajánlólistát helyezünk el az iskolai, esetleg a városi könyvtár állományában fellelhető ifjúsági irodalomból.
A szövegfeldolgozás általános sémájának tudatosítása változó szövegeken. Az olvasási technika fejlesztése különféle folyamatos és nem folyamatos szövegeken többféle szövegértési eljárással. A szöveghez tartozó kép és szöveg közötti összefüggés felismertetése, egyszerűbb A tematikai egység ábrák, grafikonok értelmeztetése. nevelési-fejlesztési Az olvasási, a szövegértési hibák felismerésének fejlesztése, és a céljai megfelelő javítási stratégia megismertetése, alkalmazásának elősegítése. A számítógépes szövegek olvasási sajátosságainak felismertetése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerése képességének fejlesztése. (Médiatudatosság.) Ismeretek/fejlesztési követelmények Tájékozódás, információkeresés (betűrend, tartalomjegyzék, utalók használatával) a különféle dokumentumtípusokban (könyv, folyóirat, AV és online dokumentum), korosztálynak szóló kézikönyvekben (szótár, lexikon), ismeretterjesztő forrásokban. A szövegértés folyamatának megfigyelése, a szöveg megértésének követése, monitorizálása. Az információhordozók kommunikációs funkcióinak és az olvasott szövegek tipológiai és műfaji különbségének megfigyelése. Szövegértelmezés, -magyarázat önállóan, szövegkörnyezetben. Pontosítás egynyelvű szótárakkal, lexikonokkal. Néhány mondatos vélemény szóban vagy írásban az olvasottakról. Az anyaggyűjtés és -elrendezés alapjainak megismerése. Anyaggyűjtés a gyermekeknek készült lexikonokból, kézikönyvekből tanári irányítással, majd önállóan.
Kapcsolódási pontok Informatika: Adatkezelés, adatfeldolgozás, információmegjeleníté s; internetes források adatainak megkeresése, csoportosítása. Vizuális kultúra: szöveg és kép összefüggései.
A Kincskereső c. 108
Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához.
gyermeklap olvasása.
Az önálló ismeretszerzés megtapasztalása, gyakorlása (könyvkeresés adott témához csoportosan és önállóan). Gyermekeknek szóló ismeretterjesztő művek, lexikonok, szótárak megismerése. Használatuk a különböző tantárgyakból kapott házi feladatok megoldásához. Vázlat felhasználása különböző témájú, műfajú szövegek megértéséhez Ismerkedés különböző információhordozókkal (vizuális, audiovizuális, elektronikus). Kezelésük szabályainak követése tanári útmutatás után önállóan. Anyaggyűjtés a könyvtárban További alapvető témák megismerése, újabb olvasmányok a korábbi témakörökből. Törekvés a közvetlenül adott jelentés árnyalására személyes tapasztalatok alapján, más irodalmi és nem irodalmi, verbális hangzó és képi szövegek bevonása a tanár ötletei, a tévé kínálata és a tanulók érdeklődése szerint.
Felkészülés kiselőadásra, beszámolóra a szakszavak, fogalmak jelentésének tisztázásával Könyvtári búvárkodás újabb érdekesség után vagy olyan művek kikölcsönzése, amelyek felkeltették az érdeklődést.
Kulcsfogalmak/ Üzenet, szövegkép, betűrend, tartalomjegyzék, mese, dokumentum, fogalmak lírai mű, lexikon, szótár Könyvtári gyűjtőmunka különféle tantárgyak megadott témáihoz A továbbhaladás Szótárak, gyermek-lexikonok használata feltételei az 5. évfolyam végén Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési A fejlesztés várt módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és eredményei a két ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és évfolyamos korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). ciklus végén 6. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél Előzetes tudás
Éves óraszám: 2 óra
A tanulási képesség fejlesztése
órakeret 2 óra
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása 109
A szövegértési eljárások kiterjesztése a vizuális információkra (illusztrációk, tipográfiai eszközök, szövegtagolás), értelmezésükre, szerepük megvilágítására a szöveg jelentésének gazdagításában. Próbálkozni lehet ezek együttes felhasználásával saját írásművekben is (kiemelés, betűtípusok stb.). Nem nehéz elfogadtatni a ma diákjával, hogy az ismeretszerzésnek ugyan kitüntetett terepe az iskola, a tanóra, de közel sem egyetlen. A könyvtári tájékozódás, a tantárgyi vagy egyéb gyűjtőmunka, a tanultak A tematikai egység kiegészítése több csatornán történhet. Ezek értő, üzembiztos és nevelési-fejlesztési gazdaságos használatát azonban tanítani, gyakoroltatni kell. Házi feladat is adható internet- vagy sajtófigyeléssel (beszámoló, olvasmánynapló céljai stb. elkészítése). Éljünk bátran ezekkel a tanulók által kedvelt eszközökkel! Motiváltság az ismeretszerzésre. A tanulás általános és az egyes tantárgyak befogadásához nélkülözhetetlen speciális technikáinak alkalmazása. Tájékozottság a könyvtári eligazodásban: információgyűjtés és –elrendezés. Jártasság a korosztály számára készült lexikonok, kézikönyvek használatában. Szabály és meghatározás szerkesztése. Keresés nem csak írásos információhordozóból. Ismeretek/fejlesztési követelmények Kapcsolódási pontok Anyaggyűjtés különféle nyomtatott és elektronikus forrásokból az írott mű elkészítéséhez. Az anyaggyűjtés forrásai: a sajtótermékek A jegyzetelés egyszerűbb formái A vázlatkészítés szabályainak, fajtáinak megismerése; gyakorlatok a vázlat kifejtéséhez, kiegészítéséhez. A könyvtári gyűjtőmunka és a tantárgyi vizsgálódás technikáinak megismerése, alkotó felhasználása. Tapasztalatszerzés különböző információhordozók (írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus, internet, CD-ROM) működéséről, alkalmazásáról A beszéd értése, a tanári magyarázat követése, tanulás könyvből, más információhordozóból. Felkészülés az ismeretek reprodukálására vázlattal, felelettervvel. Szótár, kézikönyv A gyűjtött könyvtári és egyéb információk elrendezése, feljegyzése, Képzőművészet bevésése. Ismerkedés egynyelvű szótárakkal, diákoknak szánt kézikönyvekkel. Anyaggyűjtés, vázlat, jegyzet, jegyzetkészítés elbeszélés, leírás, jellemzés, levél, e-mail, emotikon. Kulcsfogalmak/ Írásos, vizuális, audiovizuális, elektronikus információhordozó, internet, fogalmak CD-ROM. Szótár, kézikönyv
110
Anyaggyűjtés segédkönyvekből, sajtótermékekből A továbbhaladás Jegyzet és vázlat készítése feltételei a Vizuális információk szerepének megértése 6. évfolyam végén
Ismeri és alkalmazni tudja a legalapvetőbb anyaggyűjtési, vázlatkészítési A fejlesztés várt módokat. Képes önálló feladatvégzésre az információgyűjtés és eredményei a két ismeretszerzés módszereinek alkalmazásával (kézikönyvek és évfolyamos korosztálynak szóló ismeretterjesztő források). ciklus végén 7-8. évfolyam Befogadó tárgy: Informatika
Évi óraszám 7.osztály: 3 óra
8.osztály: 4 óra A könyvtári informatika fejlesztési területen az egyre tudatosabb könyvtárhasználóvá nevelés a kiemelt cél. Ehhez járul hozzá az információs problémamegoldás alapvető lépéseinek ismerete, az egyes eszközök, módszerek tanári támogatással történő alkalmazása, továbbá az iskolai könyvtár állományának és szolgáltatásainak önálló használata. Az önálló forráskiválasztást és -használatot, a döntések meghozását támogatja, hogy a tanulók megismerik az egyes könyvtártípusok és szolgáltatásaik jellemzőit, különbségeit, a nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, tájékoztató eszközök széles tárházát, azok információs értékét. A különböző tantárgyi gyűjtőmunkákhoz, projektmunkákhoz kapcsolódó támogatásban, értékelésben hangsúlyos szerepet kapnak az etikai és jogi vonatkozások, a forrásjegyzék készítése és a hivatkozások. Könyvtári informatika
Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Előzetes tudás
7-8. osztály
Órakeret 3 óra, 4 óra
Az iskolai könyvtár önálló használata a raktári rend ismeretében. Közkönyvtári tapasztalatok. Könyvtári katalógusok irányított használata. Az önálló műre való hivatkozás alapjainak ismerete.
A tematikai egység Az iskolai és lakóhelyi könyvtár alapszolgáltatásainak és a különböző nevelési-fejlesztési információforrásoknak önálló, alkotó és etikus felhasználása egyszerű tanulmányi feladatok egyéni és csoportos megoldása során. céljai Ismeretek/fejlesztési követelmények Könyvtártípusok, funkcionális terek Tájékozódás az iskolai könyvtár tér- és állományszerkezetében. Az összes könyvtártípus jellemzőinek megismerése, összehasonlítása. A kézikönyvtár összetételének és tájékozódásban betöltött szerepének megismerése. Nagyobb könyvtárak funkcionális tereinek megismerése. Önálló eligazodás a települési közkönyvtárban. A gyermekkönyvtár (-részleg) önálló használata. Könyvtárlátogatás.
Kapcsolódási pontok Magyar nyelv és irodalom: könyvtárhasználat.
Könyvtári szolgáltatások 111
Könyvtári szolgáltatások irányított alkalmazása a tanulásban és a tájékozódásban. A kézikönyvtár önálló használata. Információkeresés Hatékony, céltudatos információszerzés. Keresett téma kifejezése tárgyszóval. Összetett keresőkérdés megfogalmazása. Megadott szempontok szerint való keresés az iskolai és a lakóhelyi elektronikus könyvtári katalógusban. Konkrét feladathoz való irányított forráskeresés katalógus és bibliográfia segítségével. A forráskeresés és -feldolgozás lépéseinek tudatosítása, irányított alkalmazása.
Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata: a tevékenységhez kapcsolódó információszükséglet behatárolása és a tevékenységhez, a probléma megoldásához szükséges komplex tájékozódás. Fizika; kémia; biológiaegészségtan: Információk keresése, könyvtár-, folyóirat- és internethasználat, adatbázisok, szimulációk használata. Természettudományi témájú ismeretterjesztő források önálló keresése, követése, értelmezése, az ismeretszerzés eredményeinek bemutatása. Magyar nyelv és irodalom: Írás, szövegalkotás: rövidebb beszámolók anyagának összegyűjtése, rendezése különböző nyomtatott (lexikonok, kézikönyvek) és elektronikus forrásokból. Az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása. Internetes enciklopédiák és keresőprogramok használata. Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: önálló információgyűjtés adott 112
témához különböző médiumokból. Földrajz: tájékozódás a hazai földrajzi, környezeti folyamatokról - információgyűjtés internetalapú szolgáltatásokkal (tények, adatok, menetrendek, hírek, idegenforgalmi ajánlatok). Dokumentumtípusok, kézikönyvek Nyomtatott és elektronikus kézikönyvek, közhasznú információforrások és ismeretterjesztő művek típusainak ismerete. Közhasznú adatbázisok használata.
Matematika: ismerethordozók használata - könyvek (pl. matematikai zsebkönyvek, szakkönyvek, ismeretterjesztő könyvek, lexikonok, feladatgyűjtemények, táblázatok, képletgyűjtemények). Magyar nyelv és irodalom: az önálló feladatvégzés, információgyűjtés és ismeretszerzés módszereinek alkalmazása: segédkönyvek, szótárak, lexikonok, helyesírási kézikönyvek használata, ismeretlen kifejezések jelentésének megkeresése egynyelvű szótárakban. Anyanyelvi kultúra, ismeretek az anyanyelvről. Biológia-egészségtan: az élővilág rendszerezésében érvényesülő szempontok bemutatása határozókönyvek alapján.
Forráskiválasztás A feladatnak megfelelő forrástípus önálló kiválasztása. Információforrások hitelességének vizsgálata, szelektálása. Többféle forrásra épülő tematikus gyűjtőmunka.
Technika, életvitel és gyakorlat: a tevékenység információforrásainak használata. A 113
tevékenységekhez szükséges információk kiválasztása és alkalmazása. A különböző eredetű információk szűrése, értékelése, összekapcsolása, érvényességük kiterjesztése. Magyar nyelv és irodalom: az információ kritikus befogadásának megalapozása (azonos témáról különböző forrásból származó rövidebb információk összevetése tanári irányítással, csoportosan). Történelem, társadalmi és állampolgári ismeretek: a források megbízhatósága. Bibliográfiai hivatkozás, forrásfelhasználás Bibliográfiai hivatkozás önálló készítése. Idézés jelölése. A szerzői jogi vonatkozások megértése. Forrásjegyzék összeállítása. Kulcsfogalmak/ fogalmak
A fejlesztés várt eredményei a két évfolyamos ciklus végén
Magyar nyelv és irodalom: források megjelölése.
Nemzeti könyvtár, szakkönyvtár, elektronikus könyvtár, kézikönyv, szaklexikon, szakkönyv, napilap, folyóirat, bibliográfia, linkgyűjtemény, keresőkérdés, tárgyszó, szerzői jog, információs érték, felhasznált irodalomjegyzék. A tanuló a könyvtári informatika témakör végére a könyvtár és az internet szolgáltatásait igénybe véve képes önállóan releváns forrásokat találni konkrét tantárgyi feladataihoz; a választott forrásokat képes alkotóan és etikusan felhasználni a feladatmegoldásban; képes alkalmazni a más tárgyakban tanultakat (pl. informatikai eszközök használata, szövegalkotás); egyszerű témában képes az információs problémamegoldás folyamatát önállóan végrehajtani.
7. évfolyam Befogadó tantárgy: Magyar nyelv és irodalom Tematikai egység/ Fejlesztési cél
Évi óraszám: 2 óra
Olvasás, szövegértés Írás, fogalmazás
órakeret 2 óra
114
Előzetes tudás
A tanult szövegértési, szöveg-feldolgozási stratégiák (átfutás, jóslás, előzetes tudás aktiválása, szintézis, szelektív olvasás stb.) alkalmazása különféle megjelenésű és típusú szövegeken. A saját szövegértési hiba felismerése, korrigálása. Adatgyűjtés, jegyzet- és vázlatkészítés különböző technikákkal. Megadott témához, problémához való célzott anyaggyűjtés (pl. adatok, példák, érvek) a könyvtár nyomtatott és elektronikus eszközeinek és forrásainak felhasználásával. A tanult műfajokban történő önálló szövegalkotás. A fogalmazás folyamatközpontúságának alkalmazása. Szoktassuk a tanulókat egyre alaposabb, körültekintőbb tanulásra, szüntelen visszacsatolásra, önellenőrzésre. Adjunk alkalmat az önálló vagy csoportos könyvtári kutatás, felkészülés eredményének bemutatására, újabb problémák tisztázására, vitára, lényeglátásra, összefüggések megtalálására a különböző információhordozókból.
Szövegfeldolgozási módok, adatkeresési technikák, olvasási formák A tematikai egység (intenzív és extenzív olvasás) megismertetése. nevelési-fejlesztési A tanulási képesség fejlesztése: adatkeresési technikák, információkezelési módok megismertetése, gyakorlati alkalmazása céljai nyomtatott és elektronikus szövegekben. Kritikai gondolkodás fejlesztése: az elektronikus, internetes információforrások kezelése a megbízhatóság, hitelesség szempontjából. A tömegkommunikációs szövegekben rejlő manipulációk felismerésének képességének fejlesztése. A webes felületek nem lineáris szövegeinek olvasási sajátosságainak felismertetése, a nehézségek tudatosítása. Ismeretek/fejlesztési követelmények A megismert szövegfeldolgozási módok gyakorlása, újabb technikák, olvasási formák megismerése (intenzív és extenzív olvasás), azok gyakorlatban történő alkalmazása. A szöveg érzelmi-gondolati tartalmát kifejező olvasás. A különféle szövegfeldolgozási módok (szó szerinti, kritikai, kreatív olvasás) használata elektronikus és nyomtatott, folyamatos és nem folyamatos szövegeken. Az olvasott szöveg tartalmának és az azt kiegészítő képek, ábrák összefüggéseinek felfedése, értelmezése. Adatkeresés technikái (szelektív olvasás, átfutás). Az internetes adatkeresés, szöveghálók, az intertextualitás kezelése, a különböző forrásokból származó adatok megbízhatóságának és használhatóságának kérdése. A különböző forrásból származó információk megadott szempontok szerint való összehasonlítása, kritikai következtetés levonása. Ismeretterjesztő szövegek jellemzői és feldolgozási technikái. Elektronikus és nyomtatott szótárhasználat. 115
A tanulást segítő papíralapú és számítógépes jegyzetelés gyakorlása, törekvés a legoptimálisabb egyéni forma kialakítására.
Kulcsfogalmak/ Adatkeresés, szótár, folyamatos szöveg, nem folyamatos szöveg, fogalmak szövegfeldolgozás, jegyzet A kézikönyvtár funkciójának ismerete A továbbhaladás Gyűjtőmunka segédkönyvekből feltételei a Jegyzet és vázlat készítése 7. évfolyam végén Beszámoló megadott forrásból
Befogadó tantárgy: Magyar óraszám: 2 óra Tematikai egység/ Fejlesztési cél
8. évfolyam nyelv és irodalom
A tanulási képesség fejlesztése
Évi órakeret 2 óra
A szövegalkotás műveleteinek ismerete: anyaggyűjtés, címválasztás, a lényeges gondolatok kiválasztása A tanulás, ismeretszerzés forrásait és módszereit mindig bővíteni kell az egyéni érdeklődésnek és a sajátos emlékezetbe vésési módszerek (látási, hallási, motorikus típus) eredményességének megfelelően a későbbi iskola, majd munkahely igényeire is gondolva. Nem hanyagolható el az A tematikai egység élethosszig tartó tanulás szükségességének elfogadtatása sem. Nem elég nevelési-fejlesztési tehát az egykönyvűség, még a “többkönyvűség” sem, amikor számos céljai más forrásból is lehet és kell tanulni. Amire azonban újra és újra figyelmeztetni kell a tanulókat: az a korrekt hivatkozás, a források és idézetek, számítógépes programok stb. jogtiszta felhasználása. Előzetes tudás
Ismeretek/fejlesztési követelmények A szellemi munka technikája: tanulási szokások, a forrásalapú tanulás munkamódszerei, hatékony olvasási technikák A mindennapi tájékozódás forrásai és használatuk - sajtótermékek: napilap, hetilap, folyóirat stb. - rádió, televízió, számítógépes hálózat Ki kell terjeszteni a tanulás forrásait és lehetőségeit. Váljék a tanulók természetes szokásává a könyvtár és az egyéb információhordozók használata, a belőlük nyert adatokra való korrekt hivatkozás. Legyenek képesek saját problémáikra és a kapott feladatok elvégzésére anyagot, tényt, példát gyűjteni, azokat rendezni, felhasználni szóban vagy írásban. Önállóan gyakorolni kell az információgyűjtést és a különböző információhordozókból való ismeretszerzést (lexikonok, egynyelvű szótárak, kézikönyvek, internet stb.). Ismeretlen szavak, kifejezések jelentéseinek pontosítása, a tananyag adott szempontú kiegészítése. Elemi gyakorlottság a források megjelölésében.
Kapcsolódási pontok Beszélgetés a tanulási módszerekről A tudatos tanulási szokások kialakításában segítő források keresése és feldolgozása Beszélgetés a mindennapi tájékozódási szokásokról A sajtótermékek, a rádió és a televízió híreinek összehasonlítása információs értékük 116
Vázlatkészítés rövidebb szöveg alapján vagy szövegalkotáshoz. Az önálló ismeretszerzés, könyvtárhasználat és forráskezelés támogatása. A katalógusok fajtái
szerint. Sajtófigyelő. Tipikus problémahelyzetek szimulálásával és megoldásával tapasztalatszerzés arról, hogy milyen gyorstájékoztatást nyújt az iskolai és a lakóhelyi könyvtár A tanulók egyéni tapasztalatai Olvasóvá nevelés Olvasónapló vezetése Könyvismertetés Könyvajánlás
Kulcsfogalmak/ lexikonok, egynyelvű szótárak, kézikönyvek, katalógusok, internet, fogalmak elővázlat, utóvázlat. A könyvtár tájékoztató eszközeinek használata (kézikönyvtár, katalógusok) A továbbhaladás Keresés segítséggel a könyvtár tárgyi katalógusaiban feltételei a Témafeldolgozás egy-két forrással 8. évfolyam végén A helyesírási segédkönyvek segítségével jártas az összetett szavak és gyakoribb mozaikszók helyesírásában. Ismeri a tömegkommunikáció fogalmát, legjellemzőbb területeit. Véleményében, erkölcsi ítéleteiben, érveiben tud támaszkodni különböző A fejlesztés várt forrásokra. eredményei a Képes beszámolót, kiselőadást, prezentációt készíteni és tartani különböző két évfolyamos írott és elektronikus forrásokból, kézikönyvekből. ciklus végén Tisztában van a média alapvető kifejezőeszközeivel, az írott és az elektronikus sajtó műfajaival. Ismeri a média, kitüntetetten az audiovizuális média és az internet társadalmi szerepét, működési módjának jellemzőit. Médiatudatosság elemi szintje, az önálló, kritikus attitűd. 20. Tanórán kívüli foglalkozások A tanórán kívüli könyvtári foglalkozások elsődleges célja a könyvek iránti érdeklődés erősítése, olvasóvá nevelés az egyéni érdeklődés figyelembe vételével. További feladatok: A természeti és társadalmi környezettel, emberi élethelyzetekkel, viszonyokkal, magatartásmódokkal, a személyiség értékeivel kapcsolatos ismeretek nyújtása A szövegértés és a szövegértő olvasás fejlesztése 117
Kritikai olvasás kialakítása Az irodalmi művek iránti igény és fogékonyság, az aktív és kreatív befogadás fejlesztése Az ítélőképesség, erkölcsi, esztétikai érzék, valamint az önismeret, önértékelés, empátia, a fantázia, az önkifejezés és az alkotóképesség fejlesztése. Formájuk alsó tagozatban: Heti rendszerességgel délutáni könyvtári foglalkozások Témájuk: Szépirodalmi művek: A magyar népköltészet és műköltészet prózai és verses alkotásai, klasszikus és kortárs írók művei. Népmesék, népmondák, népdalok, szólások, közmondások, népi regulák, műmesék, elbeszélések, versek, regényrészletek olvasása. Ismeretterjesztő művek: növények, állatok, az ember és a természet viszonya, egészséges életmód, történelmünk kiemelkedő eseményei, személyiségei. Felső tagozatban: ifjúsági regények feldolgozása a tanév során folyamatosan. Feladatlap segítségével páros vagy csoportmunkában, olvasónapló készítése egyéni munkával, olvasmányok feldolgozására játékos vetélkedő rendezése.
3.1 Felhasznált irodalom: A többkönyvű oktatás felé: Könyv és könyvtárhasználati módszerek, példák. (Szerk.: Nagy Attila) Budapest, 1995, OSZK-KMK, 142 p. Báthory Zoltán: Tanítás és tanulás. Budapest, 1992, Nemzeti Tankönyvkiadó, 336 p. Dán Krisztina: Könyvtárhasználat a NAT-ban, könyvtárhasználat a helyi tantervekben. Könyvtárhasználattan, 1997, 2. sz. Homor Tivadar: Könyvtárpedagógia a helyi tantervekben. Iskolakultúra, 1995, 22. sz. 56-61. p. Nemzeti Informatikai Stratégia (NIS) Javaslat. Tervezet. Könyv, Könyvtár, Könyvtáros, 1996, különszám. Oroszlány Péter: Könyv a tanulásról. Budapest, 1993, AKG Alapítvány Kiadó. Zsolnay József: Az értékközvetítő és képességfejlesztő pedagógia. Budapest, 1995, ÉKP Központ, 269 p. Zsolnay József: Bevezetés a pedagógiai gondolkodásba. Budapest, 1996, Nemzeti Tankönyvkiadó, 142 p NAT! 4„ 2013. január Kerettanterv
118
A SÁRI GUSZTÁV ÁLTALÁNOS ISKOLA ÉS ALAPFOKÚ MŰVÉSZETI ISKOLA MŰVÉSZETI ISKOLAI INTÉZMÉNYEGYSÉGÉNEK PEDAGÓGIAI PROGRAMJA
119
Tartalomjegyzék 1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja ..................................................... 1222 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai .... 122 1.1.1 ................................................................................................... Pedagógiai alapelvek ............................................................................................................................... 122 1.1.2 Pedagógiai céljaink ....................................................................................... 122 1.1.3 Az intézményegység feladatai, eszközei, eljárásai ........................................... 123 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ................................... 124 1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok ...................................... 1255 1.4 A pedagógusok helyi feladatai, a szaktanárok feladatai........................................... 126 1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység ........... 126 1.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek ......................... 126 1.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program ................... 127 1.5.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése ......... 127 1.5.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása ............................................................. 1288 1.5.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység ........................................ 128 1.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvétel rendje ............................ 128 1.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel................................. 128 1.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata ........................................................ 129 1.9 Az értékelés rendje .................................................................................................. 129 1.10 A felvételi eljárás különös szabályai…………………………………………………131 1.11 Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere................................ 131 1.11.1 Táncművészeti ág ........................................................................................ 131 1.11.2 Képző- és iparművészeti ág……………………………………………………… .. 132 1.11.3 Báb- és színművészeti ág……………………………………………… ... …………134 1.11.4 Zeneművészeti ág………………………………………………… ... ……...............136 2. Az intézmény helyi tanterve ......................................................................................... 138 2.1 A választott kerettanterv megnevezése ..................................................................... 138 2.1.1. Alapfogalmak…………..…………………………………………………….......... ...138 2.2 Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óraszámai, a tanszakok szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag……………… ... …...140 A. Táncművészeti ág…………………………...………………………………… ... …...140 A.1. A táncművészeti képzés struktúrája………………………..…………… .... ……140 A.1.1. Néptánc tanszak…………………………………………………………… .. ………140 A.1.2. Moderntánc tanszak……………………………………………………… .. ……….140 A.2. Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei… .... …..141 A.2.1. Néptánc tanszak……………………………………………………………… ... …...141 A.2.2. Moderntánc tanszak…………………………………………………………… .. ….142 B. Képző- és iparművészeti ág………………………………..…………………… .... …143 120
B.1. A képző- és iparművészeti képzés struktúrája………………………………..... ..143 B.2. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei………... .145 C. Szín- és bábművészeti ág……………………………………………………… ..... .…146 C.1. A képzés struktúrája……………………………………………………… ..... ….146 C.1.1. Színjáték tanszak………………………………………………………………… .... .146 C.2. A színművészet-bábművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei… .... .147 D. Zeneművészeti ág……………………………………………………… ... …………..148 D.1. A képzés struktúrája, tanszakok, tantárgyak……………………………………..148 D.2. TAnítási órák időtartama…………………………………………… ........... …...149 D.3. A zeneoktatás általános követelményei………………………………… ... …….150 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása. 151 2.3.1 Az 1-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ................................ 151 2.3.2 Továbbképző 7-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása ............. 151 2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái . 151 2.5 A tanulók jutalmazásának és szorgalmának értékelési elvei ..................................... 153 2.5.1 A tanuló szorgalmának értékelése…………………………………………… ... ….153 2.5.2 A jutalmazás, fegyelmezés elvei, formái……………………………………… ... …154 2.6 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei ...... 155 3. Érvényességi rendelkezések.......................................................................................... 204 3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje ................................................................ 204 3.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata .................................................... 204 3.3. A pedagógiai program módosítása ........................................................................... 204
121
1. Az alapfokú művészeti iskola nevelési programja Az általános iskola nevelési programjában megfogalmazottak érvényesek az alapfokú művészeti iskolára is az alábbi kiegészítésekkel: 1.1 A nevelő-oktató munka pedagógiai alapelvei, céljai, feladatai, eszközei, eljárásai 1.1.1 Pedagógiai alapelvek Az oktatás és nevelés más területeivel egyenrangúnak tekintjük a művészeti nevelést. Biztosítjuk a választott művészeti ágban a lehető legmagasabb színvonalú oktatást, tanulóink készség- és képességfejlesztését. Segítjük a gyermekek számára megtalálni azt a művészeti ágat, amelyben leginkább kiteljesíthetik önmagukat. Valljuk, hogy az érzelmi intelligencia fejlesztésében meghatározó a művészeti nevelés, ezért minden gyermeknek joga, hogy művészeti képzésben részesüljön, tehetséges és kevésbé tehetséges egyaránt. Oktatási – nevelési céljaink elérésében alapvető eszköznek tekintjük a nevelő és tanítvány (mester és tanítvány) közötti harmonikus, kölcsönös bizalomra épülő kapcsolatot. Oktatásunkban hangsúlyt a meghatározott követelmények teljesítésével történő készség- és képességfejlesztésre helyezzük. Az intézmény feladatát csak akkor töltheti be, ha környezetfüggő, azaz tevékenységrendszerét a használók igényei, valamint makro- és mikrotársadalmi kihívásokra adandó válaszok szándékával szervezi; ha mindennapjainkra jellemző az összefogás, közös, egymás munkáját feltétlen igényelő és megbecsülő odafigyelés egymásra: o Tevékenységünk központjában a vevő (kliens, partner) áll, akinek tudjuk, értjük igényeit, azt hogy mit vár el tőlünk. o Az iskolánk humánpolitikáját (humán erőforrás gazdálkodását) a rendszeres önképzés, az aktív feladatvállalásra ösztönzés, az innovatív szemlélet kell, hogy áthassa. o Értéknek tekintjük a szaktudást, a tudást, azaz azokat az elméleti és gyakorlati ismereteket, amelyeket tanulással kellett elsajátítani, és amelyek felhasználása emeli az adott munka minőségét, növeli a hozzáadott értéket, de az eredetiséget, újszerűségre való törekvést, belső érzékenységet is, melyből a tehetség táplálkozik. o A gyermeknek alkotó légkörben, érdeklődésre épülő tapasztalatszerzés. o A művészeti iskola életét mindennapjaink viselkedési normáit a kölcsönös tisztelet, a tolerancia, a másik személyiségének tiszteletben tartása, a kölcsönös bizalom kell, hogy jellemezze. 1.1.2 Pedagógiai céljaink: A művészi kifejezőkészségek megalapozása. Tehetségnevelés. A harmonikus személyiségfejlesztés. A gyermekek szakirányú továbbképzési, továbbtanulási lehetőségeire való felkészítés biztosítása. A gyermekekben az önálló értékrend, értékítélet kialakítása, 122
A különböző kultúrák iránti nyitottságra nevelés, hangsúlyt helyezve a magyar kulturális nemzeti hagyományok és értékek átörökítésére. A gyermek szocializációja oly módon történjék meg, hogy egyensúlyba kerüljön mindkét magatartásforma: egyrészt, hogy egyénisége mint önálló indivídum érvényesüljön napjaink társadalmában, ugyanakkor tudatosuljon benne, hogy felelősségteljes „alkotórésze” is ennek a társadalomnak. A művészeti nevelés által megismerje és fejlessze önkifejezési módjait. Tanulóink választott művészeti ágban önmagukhoz képest a lehető legmagasabb fokra juthassanak. Megteremtsük a feltételeit annak, hogy iskolánk befejezése után is figyelemmel kísérjük és támogassuk tehetséges tanítványainkat. 1.1.3 Az intézményegység feladatai, eszközei, eljárásai: A pedagógiai alapelvek elérését meghatározó célrendszer konkrét feladatok elvégzésével valósulhat meg. A feladatok tehát a cél elérését teszik lehetővé. Intézményünkben négy művészeti ágon (zeneművészet, képző- és iparművészet, táncművészet, színművészetbábművészet) három szakaszban (előképző, alapfok, továbbképző) folyik művészetoktatás. Feladataink: többirányú művészeti alapkészségek kialakítása személyre szabott feladatok megfogalmazása, differenciálás, rendszeres értékelés, önértékelés (gyakorisága az értékelésnél meghatározott), érdekes, motiváló, problémamegoldó feladatok meghatározása, rendszeres igényfelmérés (évente), feladatmegoldást segítő eszközpark kialakítása és folyamatos fejlesztése Általános: a művészeti nevelés által a gyermek nem pusztán művészeti téren fejlődik, hanem az élet valamennyi területén. Ennek szellemében feladataink: A megfelelő viselkedési normák kialakítása (élethelyzetekhez való alkalmazkodás, udvariassági formák, a társas viselkedés szabályainak megismerése, … stb.) A gyermek önismeret- és önfejlesztésének segítése, a siker/kudarc megéléséhez, feldolgozásához. Legyenek képesek reálisan értékelni magukat és másokat, és megfogalmazni az őket érintő kérdéseket. Együttműködési készség fejlesztése. Feladattudat-kitartás képességének kialakítása. Tanulási kudarc a képzés tematikája alapján nem jellemző. Azonban azt fontos kiemelni, hogy az alapfokú művészetoktatásban határozottan megfigyelhető az a jelenség, hogy tanulóink tanulmányilag kimutathatóan jobb teljesítményre képesek, mint az iskolába beiratkozás előtt. A jelenség hátterében a művészetek érzelmi és értelmi intelligenciára való hatása áll. A hazai és nemzetközi agykutatások bizonyítják, hogy a művészeti képzés fejlesztő hatással van a gondolkodásra. A problémaérzékenység, az analizálás, az újrastrukturálás, a fantázia, a kifejezőképesség, a lényeglátás kifinomul és hozzájárul a jobb tanulmányi eredmények eléréséhez. A művészettel foglalkozó gyerekek ráadásul gyakran találhatnak arra alkalmat, hogy feszültségeiket „kivetítsék, kialkossák” magukból. Ezáltal eredményesebb tanulásra lesznek képesek. Az alapfokú művészetoktatás három ága segíthet a tanulási kudarcok kezelésében, kreatív gondolkodású emberré válás kialakításában.
123
Mi, az intézményegységben tanító pedagógusok mindennapi nevelő- és oktatómunkánkban az alább felsorolt pedagógiai alapelveket szeretnénk érvényre juttatni. 1.2 A személyiségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok Az alapfokú művészeti oktatás része a személyiség fejlesztésének. A tanulók szaktanára, mint mentor segíti tanítványait a személyiségüknek, képességeiknek megfelelő művészeti ágon, tanszakon való beilleszkedésben, fejlődésben-fejlesztésben. Sáp és Tetétlen települések tagiskolájában a roma származású tanulók aránya igen magas. A cigány kultúra, cigány népismeret (magyar nyelven) megismerése, ápolása az alapfokú művészeti iskola feladata is, ugyanúgy, mint az általános iskola 1-8. évfolyamán. A művészeti tevékenység magában hordozza a személyiségformálás specifikus lehetőségét. Valljuk, hogy személyiséget formálni csak az egész személyiségre hatni tudó művészetek jelenlétével lehet. A művészetek táplálják a növendékek kialakuló érzésvilágát, egyfajta minőségre való igényességet alakítanak ki bennük, s egyben szűrőként is szolgálnak az őket ma érő ingerözönben. A művészeti nevelés biztosítja a személyes tapasztalatszerzést, mint tanulási módszert. A tanulók élményszerűen tapasztalják meg a művészeti stílusok és irányzatok sokszínűségét, valamint azokat a kifejezési formákat, amelyek a zeneművészetben, táncművészetben, képzőés iparművészetben, színművészetben ötvöződnek. A művészeti neveléssel lehetőséget biztosítunk arra, hogy minden tanuló élje át valamely/bármely területen a siker élményét, és ezzel fejlődjön önismerete és erősödjön egészséges önbizalma. Az alapfokú művészeti nevelés feltárja a növendékekben a művészet megörökítő, átörökítő szerepét, megérteti, hogy az alkotás a legértékesebb emberi alapképesség. A művészeti nevelésünk megalapozza a tanulók esztétikai szemléletét, kommunikációs képességét, az értékes alkotások iránti igényét. A művészeti oktatás által létrejött pozitív élmények hozzásegítenek azokhoz az emberi tulajdonságokhoz, magatartási szokásokhoz, amelyek a műveltség területén az eredményes haladás, szereplés összetevői. A népi műveltség megismerése a mai kultúra számára fontos információkat hordoz. Kodály Zoltán egész pedagógiai rendszerét a magyar népzenére, különös tekintettel a magyar népi gyermekjátékokra alapozta. A néptánc oktatás egyik lehetséges formája a művészeti iskola néptánc tanszaka, melynek célja, hogy a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődést elmélyítse a tanulókban. A néptánc nem csupán mozgás zenére: eleven hagyomány is, üzenet a múltból. A művészeti oktatás nevelő hatását lemérhetjük a közismereti tárgyak mindegyikében, illetve a tanulók magatartásában, értelmi, etikai, esztétikai fejlődésében. A naponkénti gyakorlások, művek, koreográfiák megtanulásának eredményeképp fejlődik a memória, a motívumsorok, dallamok és dalszövegek naponkénti memorizálása edzi a bevésés képességét. A népdalokon gyarapodott színes és gazdag szókincs, a tanulók fogalmazási és kifejezésbeli készségét fejleszti. A kiművelt növendék mozgáskultúrája is hatványozottan fejlődik. A tempó és dinamika betartása, a tánclépések megtanulása a figyelem, a koncentráció állandó munkáját igényli, ezeket fejleszti. A koreográfiák előadása különös figyelem-összpontosításra és rendre is szoktat. A művészeti iskolába járó növendékek „szép” iránti elkötelezettsége, igényessége fokozatosan megnyilvánul a munkához való hozzáállásukban és a magatartásuk kulturáltságában is.
124
1.3 A közösségfejlesztéssel kapcsolatos pedagógiai feladatok A művészeti iskolai órák lehetőséget biztosítanak arra, hogy a tanulók kiscsoportos foglalkozás keretein belül felismerjék a közösség erejét. Az együtt alkotás segíti kialakítani és fejlődni az alkalmazkodó képességet, a szocializációt, a kommunikációt. A tanulók felelősnek érzik magukat társaik sikeréért is, az empátiás képesség, a segítőkészség elmélyülhet. A tudatos és fegyelmezett alkalmazkodás vállalásával fejlődik az együtt gondolkodás élménye. A hibák megbeszélése, a bírálat, a jó megoldások megerősítése, az egyéni teljesítmény mások produktumaihoz való viszonyítása hozzájárul a reális énkép kialakulásához, az értékítélet objektivitásához. Ezzel kapcsolatos általános feladataink: Az egyes csoportok tanulói összetartó közösségé formálása a közös alkotás és a közös művészi élmények által. A művészeti csoprtok formális vezetője a csoportvezető, akinek döntő szerepe van a csoport iskolai és iskolán kívüli tevékenységi formáinak és feladatainak tervezésében. A tervező munka magában foglalja: A művészeti csoport éves tanórán kívüli tevékenységeinek tervét (kirándulások, múzeum- és színházlátogatások, iskolai rendezvényeken, versenyeken, akciókon való részvétel tartalma, módja stb.). A terem, műhely belső képének, rendjének kialakításának megtervezése. A csoport, műhely belső szervezeti rendjének megtervezése (felelősi rendszer, vagyonvédelem, takarékosság stb.) A tervező munka módszere a csoportok és a szülők közösségének bevonásával: A tagintézmény-vezető és a csoportvezetők fő pontjaiban megtervezik a csoportok és az intézményegység éves munkatervét – igazodva a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola programjához is -, és a gyerekek, szülők ezeken a fő pontokon belül tehetnek kiegészítéseket, javaslatokat. A csoportvezetőnek pontos és szakszerű ismeretekkel kell rendelkeznie a Az csoportközösséget alkotó egyének testi és lelki tulajdonságairól, A tanulók képességeiről (tehetség, tanulási problémák, magatartás zavarok, hátrányok) A tanulók családi szociális és kulturális hátteréről, A csoportközösség szociális és csoportdinamikai összetételéről. Eljárások, melyeket a feladatok megoldása érdekében alkalmazunk kompetencia alapú fejlesztés, valós élethelyzeteket modellező feladatrendszer, egy-egy feladat megoldására projektmódszer alkalmazása, tehetséggondozó eljárások, kreativitást fejlesztő tevékenységrendszer, egyénre szabott személyiségfejlesztő módszer, közösségfejlesztő módszer, játékos, élményre épülő oktatás, alkotómunka, kiscsoportos oktatás. Nevelési eszközök: minta, példa, példakövetés, egyéni utak bejárásának lehetővé tétele Ösztönző eszközök: megerősítés, biztatás, dicséret, munkák kiállítása, jutalmazás
125
A célok, feladatok, követelmények megvalósulását az alaptevékenység valamint a szabadidős tevékenységek biztosítják. 1.4 A pedagógusok helyi feladatai, a szaktanárok feladatai A pedagógusok feladatainak részletes listáját személyre szabott munkaköri leírásuk tartalmazza. Kiemelt feladataik (melyben eltérnek az általános iskolától) a tanulók felkészítése fellépésekre, szülőknek szóló bemutatókra, műsorok betanítása, települési szintű rendezvényeken a tanulók szerepeltetése, ahol öregbíthetik iskolánk hírnevét és megmutathatják tudásukat.
1.5 A kiemelt figyelmet igénylő tanulókkal kapcsolatos pedagógiai tevékenység 1.5.1 A tehetség, képesség kibontakoztatását segítő tevékenységek A tehetséggondozásban nincs egy igazi út, amely minden gyermek számára járható. Az, hogy milyen programokkal és módszerekkel lehet egy-egy tehetséges gyerekkel vagy csoporttal foglalkozni csak bizonyos információk birtokában lehetséges megtervezni. Ezek: Az érintett gyerek, gyerekek kora. Milyen szinten állnak, mit tudnak? Milyen motivációk inspirálják, milyen a feladat iránti elkötelezettségük? Mit tud a pedagógus szakmailag nyújtani? Mennyiben lehet számítani a családi háttér támogatására? Milyen feltételrendszer mellett dolgozik a pedagógus? Mennyi időt és energiát tud és akar befektetni ebbe a munkába a pedagógus? Milyen elismerés és kik részéről várható a nevelő extra teljesítményéért? Mindezek tisztázása után a növendék(ek), szülők bevonásával a lehetséges módszereket közösen megválaszthatjuk az alapfokú művészeti iskolában is. Ezek: „minőségi" csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében. Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek. Gazdagítás, dúsítás: hogy a tanévi anyagot az idő 2/3-a alatt sikerül feldolgozni és a fennmaradó 1/3-nyi időben a növendékek egyéni fejlesztő programokkal dolgoznak. A művészi képességek (rajz, zene, tánc, színművészet stb.) rendszerint korán megmutatkoznak, de a motivációs akarati tényezőktől, a környezet serkentő-gátló hatásától is függ, hogy lesz-e belőlük művészi tehetség. A tehetségek megmutatkozásának, bizonyításának, a tehetség mértékének megállapítására alkalmas tevékenységi formák az alábbiak az egyes művészeti tanszakokon: pályázatokon való részvétel (nemzetközi, megyei, városi szinteken) – minden tanszak, versenyeken való részvétel (házi, városi, országos, nemzetközi) – minden tanszak; külső rendezvényeken (más iskolai, városi, külföldi) való szereplés – tánc, 126
színjáték tanszak, gálaesteken, tanévzárókon történő fellépések – tánc, színjáték tanszakok, helyi tárlatokon való bemutatkozás – képző és iparművészeti ág tanszakai, szaktáborokon való részvétel – minden tanszak, Zeneművészeti ágban; bemutató hangversenyek, ünnepségeken való közreműködés, versenyeken való eredményes szereplés, alkotó táborok. A tehetségek oktatása nem pusztán a tantervi keretek közé szorított információ-közvetítésből áll, sokkal inkább olyan folyamatként kell felfogni, amely állandó tökéletesítésre ösztönöz az egyén saját képességeit, készségeit illetően. A tantárgyi programokat eleve úgy állítottuk össze, hogy az alapvetően szolgálja, biztosítsa a személyiségfejlődést, a tehetségkibontakoztatást, -ápolást. Olyan tantárgyi programokat készítettünk, melyben komoly szellemi megalapozásra épül fel a művészi képességfejlesztés. A tehetséggondozást teszik lehetővé a törvény által biztosított kiscsoportos műhelyfoglalkozások, az intézmény által biztosított személyi és tárgyi feltételek, a plusz tehetségnevelő tanítási órák (tanszakonként heti 0,5-2 óra). Intézményünkben megvalósuló tehetséggondozási munkában kiemelt szerepet kapnak: az évente megrendezésre kerülő bemutatók, a rendszeres városi kiállítások, a regionális versenyek, a pályázatok, a nyári alkotó táborok és a sajátos jutalmazási-elismerési rendszer. Művésztanáraink részt vesznek a tanulók pályázatokra, versenyekre való felkészítésében. 1.5.2 A tanulási kudarcnak kitett tanulók felzárkózását segítő program A csoporton belüli művészeti tevékenységek során a tanuló képességeit figyelembe véve a tanárnak kell a feladatokat meghatároznia, a differenciált csoportmunkával pedig el kell kerülnie, hogy a gyengébb képességű tanulókat olyan kudarcélmény érje, mely kedvét szegi. Szükség szerint egyéni feladatokkal, személyre szabott felzárkóztatási programokkal segítse tanítványait. A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola integrációs pedagógiai rendszert működtet. A menedzsment része a művészeti operatív csoport, mely részt vesz az IPR-ben fejlesztett tanulók művészeti nevelésében. E tevékenységet és a fejlesztés eredményét rögzítik a tanulók egyéni fejlesztő füzetében. Ez részét képezi a tanulók háromhavonta kötelező komplex személyiségközpontú értékelésének. 1.5.3 A beilleszkedési, magatartási és tanulási nehézségekkel küzdők segítése A művészeti iskola csoportjai lehetőséget teremtenek arra, hogy a beilleszkedési, magatartási nehézségekkel küzdő gyerekek is megtapasztalhassák a harmonikus, együttműködő közösségben való tevékenykedést. Ezért a csoportvezetők alapvető feladatai közé tartozik az ilyen tanulók fokozott figyelemmel kísérése és segítése. HHH-s és sajátos nevelési igényű gyerekek is bekapcsolódnak az alkotói folyamatba. Jelenlegi tanáraink számára, akik hasonló nevelési problémákkal küzdő gyerekekkel integrált csoportban foglalkoznak, szeretnénk segítséget, továbbképzési lehetőséget nyújtani. Ehhez a feladathoz speciális szakember szükséges. Ezt vagy külső szakember bevonásával, vagy belső továbbképzéssel oldjuk meg.
127
1.5.4 Az ifjúságvédelmi feladatok ellátása A művészeti iskola csoportvezető tanárának a törvényi előírásokat tiszteletben tartva ismernie kell tanítványai családi helyzetét, szociális, egészségügyi problémáit. Szükség esetén konzultálnia kell a gyermek iskolájával, gyermekvédelmi feladatokkal megbízott személlyel. 1.5.5 A szociális hátrányok enyhítését segítő tevékenység Művészeti iskolánkba járó gyermekek többsége hátrányos, halmozottan hátrányos helyzetű tanuló. Jogszabályi előírás szerint tanulóink igen magas százaléka térítésmentesen jár a művészeti iskolánkba. A költségvetés terhére és pályázaton nyert pénzeszközökből igyekszünk biztosítani a fellépő ruhákat (tánc), díszleteket, kellékeket, jelmezeket (színművészeti ág) és a szükséges anyagokat az alkotó munkához. A nehéz körülmények között élő gyerekek gyakran visszahúzódóak, félénkek, bátortalanok, esetenként deviáns viselkedési formát mutatnak. Ezekkel a gyerekekkel különösen családias légkört igyekszünk kialakítani. Beszélgetéseink során érdeklődünk iskolai tanulmányaikról, lehetőség szerint ebben is segítjük őket. Rendszeresen erősítjük önbizalmukat, ítélőképességüket. Apróbb feladatok sikeres megoldásával sikerélményekhez juttatjuk őket. 1.6 Az intézményi döntési folyamatban való tanulói részvételi rendje Intézményünk diákjai a tanulói érdekeik képviseletét diákönkormányzat útján valósítják meg. Az alapfokú művészeti iskola tanulói mind az általános iskolai intézményegységünk tanulói is egyben. Településenként képviselik a tanulók érdekeit a DÖKben: Tetétlen, Báránd és Sáp településeken művészeti áganként 2-2 fővel, Kabán 2-2 fővel az alsó tagozaton és 2-2 fővel a felső tagozaton művészeti áganként. A tanulók minden év szeptemberében megválasztják/megerősítik a diák képviselőket az intézményegység diákgyülésén. 1.7 Kapcsolattartás a szülőkkel, tanulókkal, az iskola partnereivel Célunk, hogy a gyermekek fejlesztése mellett közvetve a családok kulturáltságát is fejlesszük. A szülők folyamatos, többoldalú tájékoztatása nélkülözhetetlen az eredményesség elérésében. A szülők félévente tájékoztatást kapnak gyermekük fejlődéséről. A tanszakválasztékról, aktuális terveinkről, sikereinkről rendszeres értesítést küldünk. A szülők és a tanulók megismerkedhetnek nyilvános dokumentumainkkal, így a Pedagógiai Programmal is. A gyermekek hiányzásairól jogszabályban meghatározott formában azonnal értesítjük a szülőket. Szülői értekezlet tartása tanszakonként. A szülők előzetes bejelentkezés alapján egyéni konzultációt kérhetnek tanárainktól. 3 havonta fogadó órát tartunk. Célunk az együttműködés továbbfejlesztése. Ennek érdekében: Szívesen látjuk tanulóink családtagjait a nyílt héten, a fellépéseken, táborozás során, kirándulások alkalmával, a féléves rendszerességű vizsgakiállításokon, bemutatókon. 128
Rendszeresen szervezünk olyan tanórán kívüli programokat, ahol a szülő és gyermeke közösen tevékenykedik, erősítve a családok, a szülő-gyermek közötti harmonikus kapcsolatot
Tanórán kívüli foglalkozások: Tanórán kívüli iskolai szintű rendezvények: A karácsonyi ünnepség szintén iskolai ünnep, melyen ünnepi műsort adnak, illetve tekintenek meg tanulóink immár hagyományosan a téli szünet előtti utolsó tanítási napon. Nyílt hét tartása: Feladata, hogy a szülő betekintést nyerjen az iskolai nevelő és oktató munka mindennapjaiba, ismerje meg személyesen a tanítási órák, tanórán kívüli fogalakozások lefolyását. Tájékozódjon közvetlenül gyermeke, az általános iskola és a művészeti csoport életéről. Hangversenyek, koncertek a zeneiskolai tagozat rendezésében. Az alapfokú művészeti iskola keretein belül: szülőknek szóló bemutató, kiállítás a gyermekek munkáiból, karácsonyi műsor a 3 település tanulói számára. Liszt Ferenc emléksorozat szervezése. Színjáték tanszak előadása. Alkotóházakon való részvétel. Táborok Színház-, illetve kiállítás-látogatás. Kirándulás Kiállítások szervezése. Nevelők hangversenye Pályázatok A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola könyvtárának ingyenes látogatása. A tanórán kívüli rendezvények között kiemelt figyelmet szentelünk a művelődési házban és az alkotóházban tevékenykedő csoportoknak, kulturális programoknak. Ezáltal megteremthető a kapcsolat a művészeti iskola és a települések más kulturális, művészeti csoportjai, eseményei között, valamint hosszú távon kialakulhat egy stabil művészetpártoló, művészetbarát polgári réteg. 1.8 A tanulmányok alatti vizsga vizsgaszabályzata Jelen vizsgaszabályzat az intézmény által szervezett tanulmányok alatti vizsgákra, azaz: félévi vizsgákra, különbözeti vizsgákra, év végi vizsgákra vonatkozik.
1.9 Az értékelés rendje A vizsgatárgyak részei és követelményei Az iskolánkban tanított tantárgyakra vonatkozóan a munkaközösségek meghatározták a vizsgatárgyak részeit, és kidolgozták követelményeit, melyet a helyi tantervünk részeként kezelünk. 129
Szóbeli és gyakorlati vizsgát kell tartani minden az aktuális tanévben tanult tantárgyból az előírt követelményrendszer alapján. A tanuló az iskola magasabb évfolyamára akkor léphet, ha teljesítette az adott évfolyamon az alapfokú művészeti oktatás követelményeit és tantervi programjának bevezetéséről és kiadásáról szóló 27/1998. (VI. 10.) MKM rendeletnek megfelelően tanszakonként – tantárgyanként meghatározott minimális követelményeket az adott évfolyamokon. A követelmények teljesítését a nevelők a tanuló év közbeni tanulmányi munkája, érdemjegye, valamint a tanév végi beszámolón mutatott teljesítménye alapján bírálják el. Egész évi munkája alapján kell osztályozni azt a tanulót, aki betegség vagy testi sérülés miatt a beszámolón megjelenni nem tud, és távolmaradásának okát orvosi igazolással bizonyítja. Ebben az esetben a bizonyítvány és a törzslap megjegyzés rovatába fel kell tüntetni, hogy a tanév végi beszámolón nem vett részt. Az előképző évfolyamon a megfelelt, alapfok és továbbképző évfolyamokon az elégséges osztályzatot kell megszerezni a tanulók a továbbhaladáshoz. Felmentés vagy más ok miatt a tanuló más osztályba tartozása szolfézs illetve főtárgy esetében eltérhet egymástól. A tanuló az iskola főigazgatójának engedélyével az iskola két vagy több évfolyamára megállapított tanulmányi követelményeit egy tanévben, illetve az előírtnál rövidebb idő alatt is teljesítheti, s egy esetleg több évfolyam anyagából összevont beszámolót tegyen. A főtárgyi beszámoló anyagát kétharmad részben a magasabb osztály anyagából kell összeállítani. A kötelező tárgynál a magasabb osztály követelményei alapján kell az osztályzatot megállapítani. Összevont beszámolót a tanév végi beszámolókkal egyidejűleg vagy a főigazgató által megadott időben lehet tartani. Tanév végi beszámolóra nem bocsátható, illetve nem osztályható az a tanuló, akinek a tanévben az igazolt és igazolatlan mulasztásai együttesen meghaladják az előírt kötelező óraszám egyharmadát, kivéve, ha a tananyagot elsajátította és ez alapján a nevelőtestület engedélyezi a beszámoló letételét. Főtárgyból és kötelező tárgyból a tanév végén kapott elégtelen osztályzat esetén a javítóvizsga letételére az augusztus 15-től augusztus 31-ig terjedő időszakot kell kijelölni. Ha a tanuló a javítóvizsga napján nem jelenik meg, vagy a javítóvizsgán nem felelt meg, tanulmányait csak az osztály megismétlésével folytathatja. A javítóvizsgát bizottság előtt kell megtartani. Az alapfokú művészetoktatási intézmény alapfokú évfolyamáról a továbbképző évfolyamba az léphet, aki – a jogszabályban meghatározottak szerint- művészeti alapvizsgát tett. Az alapfokú művészeti iskolában a tanuló, a szülő és a pedagógus közös munkája és a pedagógiai programban megfogalmazottak alapján a szaktanár javaslatára az iskola lehetőséget biztosít a tehetséggondozásra, a tanulók egyéni fejlsztésére az alábbi módon: o „minőségi” csoportba irányítás (egyénenként eltérő időben) kimagasló tehetségek esetében. o Évugratás, vagy léptetés: amikor egy tanévben esetleg 2 év anyagát is minden nehézség nélkül képes elsajátítani a gyermek, és tudásáról vizsga keretében számot ad. o Gazdagítás, dúsítás: a tanévi anyagot rövidebb idő alatt képes a tanul elsajátítani, a fennmaradó időben a növendék egyéni fejlesztő programmal dolgozik.
130
1.10 A felvételi eljárás különös szabályai Az iskolába bármely 6 és 22 év közötti fiatal jelentkezhet. A tanulói jogviszony létrejötte a kitöltött jelentkezési lapnak művészeti iskola vezetéséhez való eljuttatásakor jön létre. A tanulói jogviszony meghosszabbítását minden tanév végén a kitöltött jelentkezési lap biztosítja. A jelentkezési lapnak tartalmaznia kell: A választott szak megnevezését, évfolyamát A tanuló nevét, iskoláját, osztályát, születési helyét és idejét, lakcímét, gondviselője nevét, édesanyja leánykori nevét A jelentkezés dátumát Szülői nyilatkozatot az állami normatíva odaítéléséről Beíratáskor a szülőnek hitelt érdemlően bizonyítani kell a gyermek személyazonosságát, 18 éves korig. A jelentkezési lap csak a szülő (gondviselő) aláírásával együtt érvényes, 18 éves kor után a diák is aláírhatja jelentkezési lapját. Amennyiben a jelentkezők száma meghaladja az iskola létszámkeretét, az intézmény felvételi vizsgát tarthat. Az évfolyamba sorolás elsődleges szempontja nem az életkor, hanem a választott tanszakban való jártasság szintje. A szabad iskolaválasztás jogának érvényesítésével a megengedhető létszámkeretig az intézmény más területről is fogad tanulókat. Olyan esetben, amikor a tanuló a pedagógiai szakasz zárásától eltérő időszakban kíván az iskolába belépni, a tanuló a másik művészeti iskolában kapott bizonyítványa alapján kerül besorolásra a meghatározott évfolyamra, ill. csoportba. Az iskola magasabb évfolyamára lépés feltétele az előző évfolyam helyi tantárgyi tantervben rögzített minimumkövetelményeknek való megfelelés. A tanulói jogviszony megszűnéséről: „A tanköteles tanuló kivételével megszűnik a tanulói jogviszonya annak, aki egy tanítási éven belül igazolatlanul - alapfokú művészeti iskolában tíz tanítási óránál - többet mulaszt, feltéve, hogy az iskola a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt legalább két alkalommal írásban figyelmeztette az igazolatlan mulasztás következményeire. A tanulói jogviszony megszűnéséről az iskola írásban értesíti a tanulót, kiskorú tanuló esetén a szülőt.” 1.11 Az egyes művészeti ágak oktatásának cél- és feladatrendszere 1.11.1 Táncművészeti ág A képzés cél- és feladatrendszere: Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt a tanulók mozgásműveltségének és mozgáskultúrájának sokirányú fejlesztésére, fizikai állóképességének, ügyességének, cselekvő biztonságának, ritmusérzékének, hallásának, tér- és formaérzékének fejlesztésére, gazdagítására. Egészséges életmódra, magabiztosságra, határozottságra, érzelmi nyitottságra neveli. Hozzájárul, hogy a tanulók személyisége nyitottá váljon a közösségi alkotó tevékenység és a művészetek iránt. Kibontakoztatja a tanulók kreativitását, improvizációs képességét, készségét. A program keretében folyó táncművészeti nevelés alkalmat ad a táncművészet 131
különböző műfajai iránt érdeklődő és fogékony tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. Figyelembe veszi az életkorra jellemző fizikai és szellemi sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tapasztalataira, folyamatos technikai fejlődésére építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon képességeiktől és a szorgalmuktól függően fejleszthetik tánctechnikai, előadói műveltségüket és különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A táncművészeti oktatás célja, hogy felkészítse és irányítsa a tehetséges tanulókat a táncművészeti pályára, illetve az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra. A múlt és a jelen hagyományainak és táncművészeti értékeinek megismertetésével és megszerettetésével lehetőséget teremt a tanulók számára életkoruknak megfelelő táncművészeti kultúra és műveltség megszerzésére. Általános fejlesztési követelményei Fejlessze - a gyerekek és fiatalok mozgáskultúráját, - testi-lelki állóképességét, - kapcsolatteremtő képességét.
Neveljen - egészséges, jó tartású, jó mozgású tanulókat, - táncművészetet értő közönséget, - táncot szerető fiatalokat. Készítsen fel - a szakirányú továbbtanulásra. Az alapfokú táncművészeti oktatásnak nem célja a hivatásos és versenytáncos képzés, de célja a tehetséges tanulók pályára irányítása, valamint az amatőr táncéletbe való bekapcsolódásra ösztönzése. 1.11.2. Képző- és iparművészeti ág Az oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, ízlés, erkölcsi fogékonyság - alakítása mellett a látás kiművelésére és tudatosítására, bővítve a képi műveltséget a képi emlékezetet és képzeletet. A tervező, konstruáló, anyagformáló, eszközhasználó, tárgykészítő és környezetalakító tevékenységek gyakorlata nemcsak a kézügyességet, technikai érzékenységet fejleszti, hanem kialakítja a képességet a gondolatok, érzések, elképzelések, tapasztalatok vizuális eszközökkel való megjelenítésének gyakorlatára. A program keretében folyó vizuális nevelés alkalmat ad a képző- és iparművészeti tevékenységek iránt érdeklődő és vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző művészeti szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés széles körben segíti a vizuális kultúra iránt fogékony tanulók fejlődését. Figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók 132
érdeklődésére, vizuális tapasztalataira építve gyarapítja ismereteiket, fejleszti képességeiket és alakítja készségeiket. Az alapfokú és továbbképző évfolyamokon a tanulók képességeiktől és szorgalmuktól függően fejleszthetik vizuális műveltségüket és a különféle szakirányú területeken szerezhetnek jártasságot. A képző- és iparművészeti oktatás a vizuális kultúra ágait, a műfaj sajátosságait, a művészi kommunikáció megjelenítési módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy a múlt értékeit megszerettesse és továbbéltesse, segítsen a hagyománytisztelet megteremtésében és a tanulók életkorának megfelelő vizuális műveltség kialakításában. Általános fejlesztési követelményei Irányítsa a tanuló figyelmét az emberi és a természeti környezet esztétikumára, szépségére. Ismertesse meg az egyetemes emberi kultúra, az európai műveltség, a nemzeti hagyományok értékeit, az értékmegőrzés formáit. Ismertesse meg a kommunikáció művészi formáit, a képző- és iparművészet műfaji sajátosságait. Ösztönözze a tanulót az önkifejezés eszköztárának gazdagítására, és készítse fel a tanult művészi kifejező eszközök alkalmazására. Készítse fel a tanulót: - a látvány megfigyelésére, értelmezésére, analízisére, - a vizuális információk, közlemények megértésére, - a képi gondolkodásra, a vizuális absztrakcióra, - tapasztalat, képzelet, emlékezet utáni ábrázolásra, - a legfontosabb kifejezési eszközök, kompozíciós eljárások ismeretére, - a kifejezési eljárások használatára, - élmények, gondolatok, érzelmek vizuális kifejezésére, - a képi nyelv kifejezési szándék szerinti megválasztására, - a média által közvetített üzenetek befogadására, értelmezésére, - a vizuális önkifejezésre, alkotásra, - tanulmányok, szabadkézi vázlatok, makettek, modellek készítésére, - tervezésre, konstruálásra, - a kifejezési technikák, a tárgykultúra anyagainak ismeretére, - eszközhasználatra, anyagalakításra, - a baleset- és munkavédelmi előírások betartására, - tárgykészítésre, környezetformálásra, - a kézműves tevékenységek gyakorlására, - a jelentés, az esztétikum felismerésére, értelmezésére, - a rendeltetés - a szerkezet, a tartalom és a forma összefüggéseinek felfedezésére, - a mindennapok, a természet szépségének, a művészetek, a műalkotások befogadására, - a vizuális művészetek, a környezet- és tárgykultúra megismerésére, - a műelemzési eljárások alkalmazására. Tegye lehetővé: - a néphagyomány, a népi kultúra élményszerű megismerését. Alakítsa ki a tanulóban: 133
- az esztétikum iránti igényt, - az esztétikai élményképességet, - az alkotó magatartást és az ehhez tartozó pozitív beállítódásokat, szokásokat. Fejlessze a teremtő képzeletet és az improvizációs készséget. 1.11.3. Báb- és színművészeti ág Az oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás keretében folyó színházi-bábszínházi nevelés lehetőséget biztosít a színművészet-bábművészet iránt vonzódó tanulók képességeinek fejlesztésére, ismereteik gyarapítására, művészeti kifejező készségeik kialakítására, a művészeti szakterületen való kifejező készségeik kialakítására – figyelembe véve a tanulók érdeklődését, életkori sajátosságait, előzetes színházi-dramatikus tapasztalatait. A konkrét szakmai célok az egyes tantárgyak anyagában találhatók. A képzés lehetővé teszi a színművészet területén: minél változatosabb dramatikus tevékenységformákban való részvételt; a színpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését; differenciált feladatokon keresztül a dramatikus technikák és a színházi konvenciók megismerését, azok széles körű alkalmazását; az alapvető színpadtechnikai eljárások megismerését; a színjáték kulturális tradícióinak megismerését; a tanulók drámával és színházzal kapcsolatos fogalmi készletének, aktív szókincsének bővítését; azt, hogy a tanulók az élet más területein elsajátított ismereteiket, készségeiket a színjátékban is alkalmazni tudják; minél több élő és felvett színházi előadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését; a színházi-drámai formával való kísérletezést, továbbá a színjátéknak, mint művészi kommunikációs formának megtapasztalását; azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; a közös alkotómunka adta örömteli együttlétet; az önkifejezést; az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat a színházi tanulmányaik során hasznosítani is tudják. A képzés lehetővé teszi a bábművészet területén: minél változatosabb bábos tevékenységformákban való részvételt; a bábos és maszkos játékok kulturális tradícióinak megismerését; a bábszínpadi megjelenítés törvényszerűségeinek megismerését (pl. tér, idő, kép, ritmus, tempó stb.); az alapvető bábszínpadi technikák megismerését; a bábjátékos technikákkal való kísérletezést, továbbá a bábjáték mint művészi kommunikációs forma megtapasztalását; a tanulók képesség és adottság szerinti differenciált foglalkoztatását; az önkifejezést;
134
az önértékelést annak érdekében, hogy a tanulók képessé váljanak saját eredményeik felismerésére, és azokat bábos tanulmányaik során hasznosítani is tudják; a tanulók másutt szerzet ismereteinek (pl. tánc- és mozgásművészet, dráma, történelem, irodalom, vizuális kultúra stb.) alkalmazását, esetenként integrálását; azt, hogy a tanulók egyénileg és csoportosan előadást tervezhessenek, létrehozhassanak, illetve a létrejött előadást bemutathassák; minél több élő és felvett bábelőadás – köztük társaik által készített produkciók – megtekintését.
Általános fejlesztési követelményei A színművészet területén Készítse fel a tanulókat: drámai szövegek értő – színészi szempontsorokat figyelembe vevő – olvasására; különböző színészi technikák tudatos alkalmazására; színházi improvizációra; karakterábrázolásra mozgásos, nyelvi, beszédtechnikai eszközökkel; egyes színházi stílusoknak megfelelő színészi játékra; különféle szerepek megformálására; a rendezői instrukciók mentén végzett munkára; a más művészeti ágak területéről származó ismereteik alkalmazására a szerepalkotás során; színházi előadások elemzésére, értékelésére. Ismertesse meg a tanulókkal: a színházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket; a drámai/színházi konvenciókat, azok alkalmazását; a legfontosabb történeti és/vagy kortárs színházi stílusokat; a színházi műfajokat; a szöveg- és előadás-elemzés szempontjait; a színészi játék alapvető iskoláit; a színészi alkotómunka fázisait, főbb összetevőit; a színház jelenkori közösségei, társadalmi szerepét; napjaink színházi struktúráját. A bábművészet területén Készítse fel a tanulókat: a bábjáték alkotófázisaiban való részvételre; a partnerekkel való alkotó együttműködésre; színpadi szituációnak megfelelő improvizációra; a bábjáték komplexitásában rejlő lehetőségek felismerésére és alkalmazására; átlátni egy-egy bábtechnika és színpadtechnika alkalmazási lehetőségeinek határait; felismerni, hogy egy-egy téma milyen bábtechnikai és színpadtechnikai keretek között bontható ki leginkább; önálló feladatmegoldás esetén megindokolni témaválasztását és a technikai megoldás melletti döntését, s azt (tanári segítséggel) a megvalósításig végigvezetni; tanári/rendezői instrukciók mentén végzett munkára; jelenet vagy jelenetsor gyakorlás útján történő eljátszására és reprodukálására; 135
különféle szerepek megformálására; az előadás/próba folyamán szükség szerinti háttérmunkára, munkája során a színpad iránti alázatra; egyes színházi stílusoknak megfelelő játékmódra;
Ismertesse meg a tanulókkal: a bábszínházi alapfogalmakat/szakkifejezéseket; az animáció útján történő kifejezés sajátosságait; a főbb báb- és színpadtechnikák elméletét, gyakorlatát; a bábszínpadi konvenciókat; a bábjáték kultúrtörténeti szerepét, tradícióit; a darab-, szerep- és előadáselemzés szempontjait; a bábjátékos tevékenység összetevőit, azok egymásra épülését, alkalmazását; a rögzített előadásmód és az improvizációs technika közti különbséget, alkalmazási lehetőségeiket, a különböző játékstílusokat; a társművészetekkel való kapcsolódás lehetőségeit; az egyes működési struktúrákat. 1.11.4. Zeneművészeti ág Az oktatás cél- és feladatrendszere Az alapfokú művészetoktatás követelménye és tantervi programja keretében folyó zenei nevelés alkalmat ad az érdeklődő és fogékony növendékek képességeinek fejlesztésére, biztosítja a különböző szakterületeken való jártasságok megszerzését és gyakorlását. A képzés figyelembe veszi az életkori sajátosságokat, a tanulók érdeklődésére, tehetségére építve alakítja készségeiket és gyarapítja ismereteiket. Lehetőséget ad az egyetemes kultúra, az európai műveltség, a nemzeti, népi hagyományok, értékek átadására, az értékmegőrzés formáinak kialakítására. A program lehetőséget nyújt az esztétikai érzékenység - nyitottság, igényesség, fogékonyság - alakítása mellett a zene megszólaltatásához szükséges hangszeres és énektechnikai készségek megszerzésére, a zenei ismeretek átadására és minden zenei tevékenység tudatosítására. A zeneoktatás a különböző zenei műfaj sajátosságait, a művészi megjelenítés módjait ismerteti meg a tanulókkal, miközben célja az is, hogy az önkifejezés eszköztárának gazdagításával a zene alkalmazására, befogadására készítsen fel. Általános fejlesztési követelményei A zenei műveltség megalapozása és fejlesztése. A zenei képességek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység kialakítása). A zenei olvasás és írás alapfokot meghaladó készségének megalapozása és kifejlesztése. A technikai készség, az improvizációs készség és képesség, az alkotó magatartás, a kreativitás kialakítása. Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség átadása. 136
A zenei műszavak és jelentésük megismertetése. A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. A főbb zenei stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. A kortárs zene befogadására nevelés. A tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. Az értékes zene megszerettetése. A növendékek zenei ízlésének formálása. A tanulók életkorának megfelelő zenei tárgyú könyvek, ismeretterjesztő művek olvasására való ösztönzés. A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. A zenei élet eseményei iránti érdeklődés felkeltése, illetve részvétel a zenei életben. Tehetséggondozás. A zenei pályát választó növendékek felkészítése szakirányú továbbtanulásra. A növendékek rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. A tanuló aktív társas muzsikálásra nevelése. Közreműködés az egyéb intézmények kulturális rendezvényein. Az amatőr zenekarokban, kamaraegyüttesekben, kórusban történő aktív részvételre való előkészítés, ösztönzés. Cserekapcsolatok létesítése hazai és - lehetőség szerint - külföldi zeneoktatási intézményekkel.
137
2. Az intézmény helyi tanterve 2.1 A választott kerettanterv megnevezése Helyi tantervünket az alapfokú művészeti iskola számára 27/1998. (VI.10.) MKM rendelet módosításáról szóló 3/2011. (I.26.) NEFMI rendelete tartalmazza, amely a 2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben kerül bevezetésre. 2.1.1 Alapfogalmak A követelmény és a tantervi program A követelmény és a tantervi program a pedagógiai programokon belül a helyi tantervek és a tantárgyi programok kidolgozásának alapdokumentuma. A követelmény és a tantervi program művészeti áganként határozza meg a nevelő-oktató munka kötelező közös céljait, tartalmazza a nevelő-oktató munka alapjául szolgáló, az egyes tartalmi szakaszokban teljesítendő fejlesztési feladatokat. Fejlesztési feladat A fejlesztési feladatok meghatározzák a tanulók képességfejlesztésének különböző területeit, melyek kijelölik, hogy mely kulcskompetenciák fejlesztése kívánatos, a művészeti oktatás folyamata során. A pedagógiai folyamat különböző aspektusaira helyezik a hangsúlyt, figyelembe véve az életkori sajátosságokat, a tananyag felépítését és az egyes évfolyamok követelményeit. Helyi tanterv Az a tanterv, melyet egy iskola pedagógiai programjában kitűzött céljainak, alapelveinek megfelelően kiválaszt, vagy összeállít. A nemzeti köznevelési törvény 94. §-ának (1) bekezdés c pontjában foglaltak alapján az alapfokú művészetoktatási intézményekben folyó nevelő és oktató munka, illetve a helyi tanterv az oktatásért felelős miniszter által – művészeti áganként – kiadott Alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programjára épül. Követelmények A tanulói teljesítmény és továbbhaladás értékelésének alapjául szolgáló kritériumrendszer. A követelmény és tantervi program a nélkülözhetetlen ismeretek megértésére, feldolgozására, rendszerezésére, kellő elsajátítására, s ezzel párhuzamosan azok alkalmazására helyezi a hangsúlyt. Mindezzel a tanulóknak az ismeretek eredményes alkalmazását lehetővé tevő jártasságait, készségeit, a tevékenységek széles körében érvényesíthető képességeit, azok fejlődését, fejlesztését kívánja megalapozni úgy, hogy az életkori sajátosságoknak megfelelően, egymásra épülően határozza meg az évfolyamok végén elvárható követelményszinteket. Kompetenciák A művészetoktatás során kialakítandó, megerősítendő és fejlesztendő ismeretek, képességek, attitűdök rendszerének leglényegesebb, alapvető elemei, amelyre a fejlesztési célok irányulnak. Tananyag Az oktatás és a tanulás kiválasztott, különböző módon (spirális, lineáris, koncentrikus, egyéb) elrendezett ismeretanyaga. A tananyag komplex rendszert alkot, amely több szempontból is csoportosítható, és amelyben domináns szerepet kap az ismeretanyag gyakorlati alkalmazása. A kompetencia alapú tananyag egy adott oktatási program része, amely moduláris felépítésű 138
is lehet, tanuló- és tevékenységközpontú, differenciált módszerek alkalmazására épülő, egyéni fejlesztésre is alkalmas eszközrendszer. Homogén és heterogén csoportokban a tanulók személyes, kognitív, szociális és speciális kompetenciáit fejleszti. Tanszak Az oktatásszervezéshez kapcsolódó fogalom. A tantárgyaknak a művészeti ág sajátosságai alapján rendezett csoportja. Tantárgy A művészeti ágon belül választott tantervi program. Főtárgy Az elsődlegesen kiválasztott tantárgy. Kötelező tantárgy – kötelezően választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagának feldolgozásához szükséges tantárgy. Választható tantárgy A főtárgy ismeretanyagát kiegészítő tantárgy. Óraterv A jogszabályokba foglalt tanulási idő pedagógiai céloknak megfelelő felosztása tantárgyak és évfolyamok szerint. Az óratervben hagyományosan heti óraszám szerepel. A helyi tanterv az éves órakeretet megtartva didaktikailag indokolt esetben más óraszám felbontást is alkalmazhat. Tantervi program Az oktatás tartalmának, kiválasztásának, elrendezésének, feldolgozásának koncepciója. Funkciója az oktatási folyamat tervszerűségének megalapozása, az oktatás alapvető tartalmi egységeinek meghatározása. Tantervi tananyagtartalom A tantervi tananyagtartalomnak általában két szintje van. Az első szinten találhatjuk azt a tantervi tartalmat, amely részletes felsorolás formájában megadja az adott terület, tantárgy legfontosabb témáit, témaköreit, fogalmait, személyeit, műveit. A második szinten találhatjuk azokat a tartalmakat, amelyek több téma együttesét, csomópontjait jelentik, összefüggésekre, kulcsfogalmakra helyezik a hangsúlyt, a kultúraközvetítés szempontjából relevánsak. Taneszköz Oktatási eszköz, segédeszköz, tanítási és szemléltető eszköz. Az oktatás folyamatában felhasználható, az oktatás céljainak elérését elősegítő tárgy. A taneszközök lehetnek hangszerek, háromdimenziós (tanári demonstrációs eszközök, tanulói munkaeszközök), nyomtatott (tanári és tanulói segédletek), oktatástechnikai taneszközök (anyagok és egyéb eszközök).
Vizsgakövetelmények Az egyes tanulói teljesítmények és a jogszabályban rögzített normák összehasonlítására alkalmas kritériumrendszer az oktatási rendszer szakaszainak határain. Az alapfokú művészetoktatási intézményeket érintően a jogszabályban rögzített a művészeti alapvizsga és záróvizsga követelménye. E vizsgakövetelmények az Alapfokú művészetoktatás 139
követelményei
és
tanterv
programjára
épülnek.
2.2. Az egyes tanszakok általános fejlesztési követelményei. Az iskola egyes évfolyamain tanított tantárgyak, a kötelező és választható tanórai foglalkozások és azok óra számai, a tanszakok szakirányú feladatai, követelményei, az előírt tananyag Évfolyamokra bontott tananyag és a helyi tanterv nyomtatott és lefűzött formában a könyvtárban és a tagintézmény-vezetői irodában van elhelyezve. A helyi tantervek tanszakokra bontva a pedagógiai program mellékleteit képezik. Minden szaktanár a pedagógiai program és helyi tanterv és a munkaköri leírásban foglaltak alapján végzi a munkáját.
A. Táncművészeti ág A.1.
A táncművészeti képzés struktúrája
A.1.1. Néptánc tanszak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Óraterv Tantárgy
Előképző 1. 2. 1. 2 2 3-4
2. 3-4
1 1-2 4-6
1 1-2 4-6
Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy 2 Összes óra 2-4
2 2-4
Évfolyamok Alapfok Továbbképző 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 3 3 3 3 3-4 3-4 3 3 1 1 1 1 1 1
1-2 4-6
1-2 4-6
1-2 4-6
1 1-2 1-2 4-6 4-6
1 1-2 4-6
1-2 4-6
1-2 4-6
A tanszak tantárgyi Főtárgy: • Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) • Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: • Folklórismeret (3–6. alapfokú évfolyamon) • Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgyak az összevont osztályokban: • Folklórismeret • Tánctörténet Választható tantárgyak: • Népi játék (1–2. előképző évfolyamon) • Néptánc (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) • Népzenei alapismeretek (1–6. alapfokú és a 7–10. továbbképző évfolyamon) • Táncjelírás–olvasás (9–10. továbbképző évfolyamon) A tanítási órák időtartama: 45 perc A.1.2. Moderntánc tanszak 140
A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Óraterv
Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra
Előképző 1. 2. 1. 1 1 3 1 1 1
2 2-4
2 2-4
1-2 4-6
2. 3 1
Évfolyamok Alapfok Továbbképző 3. 4. 5. 6. 7. 8. 9. 10. 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3-4 3 3 1 1 1 1
1-2 4-6
1-2 1-2 4-6
1-2 1-2 4-6
1 1-2 1-2 1-2 4-6 4-6 4-6
1 1-2 4-6
1-2 4-6
1-2 4-6
A tanszak tantárgyai Főtárgy: • Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) • Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon és a 7–10. továbbképző évfolyamon) Kötelező tantárgy: Kreatív gyermektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) • • Limón–technika (5–6. alapfokú évfolyamon) • Tánctörténet (9–10. továbbképző évfolyamon) Kötelezően választható tantárgy: az összevont osztályokban: • Tánctörténet Limón–technika Választható tantárgyak: • Kreatív gyerektánc (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) • Berczik–technika (1–2 előképző évfolyamon, 1–2 alapfokú évfolyamon) • Jazz–technika (3–6. alapfokú évfolyamon) • Kontakt improvizáció (5–6. alapfokú évfolyamon) • Lábán–technika (7–8. továbbképző évfolyamon) • Repertoár (7–10. továbbképző évfolyamon) • Graham–technika (9–10. továbbképző évfolyamon) • Improvizáció és kompozíció (9–10. továbbképző évfolyamon) A tanítási órák időtartama: 45 perc A.2.
Az alapfokú táncművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei
A.2.1. Néptánc tanszak A néptánc tanszak célja a magyar néptánc és népi kultúra iránti érdeklődés kialakítása és elmélyítése, hagyományaink, kulturális örökségünk továbbéltetése, a mozgáskultúra megalapozása és fejlesztése, a tánc, mint a közösségteremtés és közösségformálás lehetséges eszközének értelmezése. Kiemelt kompetenciák a néptánc területén Szakmai kompetenciák - A táncos képességek – készségek – jártasságok kialakítása és fejlesztése. - A hagyományos népi játékmód ismerete. - Korszerű szemléletmód kialakítása a népi kultúra–népélet összefüggő rendszerének értelmezéséhez. - A tánc általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása. 141
- A zenéhez igazodó, alkalmazkodó táncos mozgás kialakítása. - Az improvizáció és a táncszerkesztés törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása - A térforma, stílusérzék és mozgásmemória fejlesztése, az alakzatok, formák gyakorlati alkalmazása. - A táncokhoz kapcsolódó énekek, zenei kíséretek, jellemző viseletek, szokások és a társasági táncélet alkalmainak megismerése. - A színpad általános törvényszerűségeinek megismertetése. - Előadói táncos magatartás kialakítása az életkori sajátosságoknak megfelelően. - A színpadi táncművészet legfontosabb ágazatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése. Személyes kompetenciák - Az esztétikai érzék fejlesztése. - A rendszeres és következetes kitartó munkára nevelés - Nyitottságra, valamint a múlt és a jelen értékeinek befogadására nevelés - Folyamatos ismeretbővítésen keresztül a szintetikus látásmódra való nevelés - A vizuális memória és a képzelőerő fejlesztése - A kreativitás és a testi–lelki állóképesség fejlesztése - A kommunikáció verbális és nonverbális módjainak alkalmazása Társas kompetenciák - A közösségi alkotás öröme, a közösségi kultúra értékei iránti fogékonyság kialakítása - A másság elfogadásának képessége - Az önálló döntéshozatal képessége - Kezdeményezőkészség, egyéni feladat– és szerepvállalás - A kapcsolatteremtő képesség fejlesztése - A szabálytudat kialakítása - A csoportnorma kialakítása - A segítő életmódra nevelés, a szociális érzékenység fejlesztése - A közösségi szemlélet kialakítása - A környezet megóvásának fontossága - Az egészséges életmód igénye Módszerkompetenciák - Az ismeretbefogadás képességének fejlesztése. - Az intelligens tudás megszerzésére irányuló igény kialakítása - Az összefüggések megértésére, a következtetések levonására irányuló fejlesztések - Az ismeretek alkalmazásának, újrafogalmazásának képessége - A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása - A hatékony önálló tanulásra nevelés - Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más környezetben is. - A tehetség azonosítása, tehetséggondozás, mentorálás, nyomon követés A.2.2. Moderntánc tanszak A moderntánc oktatása megteremti a harmonikus, egészséges személyiséggel rendelkező, társas kapcsolatokban jártas embert. Nyitott és értő közönséget nevel, miközben biztosítja a hívatásos pályaorientációt. 142
Kiemelt kompetenciák a moderntánc területén Szakmai kompetenciák - A táncos képességek, készségek, jártasságok, kialakítása és fejlesztése. - A tér, idő, energia rendszereinek, törvényszerűségeinek, szabályainak az életkori sajátosságoknak megfelelő ismerete és tudatos alkalmazása. - A táncstílusok és technikák általánosan jellemző vonásainak ismerete és gyakorlati alkalmazása. - A mozgásmemória fejlesztése és a stílusérzék kialakítása. - Az improvizációs készség kialakítása és fejlesztése. - A színpad és a színpadi jelenlét általános törvényszerűségeinek megismertetése. - Tudatos előadói, táncos magatartás kialakítása és fejlesztése az életkori sajátosságoknak és az előképzettségnek megfelelően. - A táncművészet legfontosabb irányzatainak, korszakainak és művészeti alkotásainak megismerése és tudatos értelmezése. - A művészetek és társművészetek megismerése iránti igény kialakítása. Személyes kompetenciák - Az esztétikai érzék kialakítása és fejlesztése. - A zenei ízlésformálás. - A tudatos és rendszeres munkára nevelés. - Nyitottságra és művészi alázatra nevelés. - Folyamatos ismeretbővítés valamint analizáló és szintetizáló tudás kialakítása. - A vizuális memória fejlesztése és a térben való tájékozódás képességének kialakítása. - A testi, lelki állóképesség fejlesztése, a személyiség kibontakoztatása. - A kommunikációs csatornák felismerése és alkalmazása. Társas kompetenciák - A csoport és a csoportnorma kialakítása. - A csoportos alkotásban való aktív részvétel öröme. - A szabálytudat kialakítása. - A közösség tagjainak elfogadása és a közösségi szemlélet kialakítása. - A társak felé irányuló aktív figyelem kialakítása és fejlesztése. - Az egészséges életmódra nevelés. - A szocializációs normák kialakítása, a viselkedéskultúra megalapozása. - A környezet megóvásának igénye. Módszerkompetenciák - A motivált ismeretbefogadás igényének kialakítása és képességének fejlesztése. - A testtudat kialakítása. - A hatékony ismeretbefogadásra nevelés és az önálló tanulás képességének kialakítása. - Az ok–okozati összefüggések megértése. -A kreatív alkotói folyamatokban való részvétel igényének kialakítása - A tehetséggondozás és pályaorientáció. - Az alkalmazott tudás kialakítása, a képzés során elsajátított ismeretek alkalmazása más táncstílusokban és élethelyzetekben.
B. Képző-és iparművészeti ág B.1.
A képző-és iparművészeti képzés struktúrája 143
A képzés ideje: 12 év Óraterv
Tantárgy
Előképző (1. ) ( 2. ) 1. (2) (2) 2 2
Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy (2) ( 2 ) 1-2 Összes óra (2-4) (2-4) 4-6
2. 2 2
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 6. 2 2 2 2 2
1-2 4-6
1-2 4-6
2 1-2 4-6
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 2 2 2 2
2 2 2 1-2 1-2 1-2 4-6 4-6 4-6
2 1-2 4-6
2 1-2 4-6
2 1-2 4-6
A vizuális alkotó gyakorlat és a műhelygyakorlatok óraszáma 1–3 vagy 3–1 arányban átcsoportosítható. A képzés tanszakai és tantárgyai Képzőművészeti tanszak (előképző 1–2. évfolyam + 1–3. alapfokú évfolyam) Főtárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyam) Grafika és festészet alapjai (1–3. alapfokú évfolyam) Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgy: Vizuális alapozó gyakorlatok (előképző 1–2. évfolyama) Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10. évfolyam) Tanszakok és főtárgyaik a 4. alapfokú évfolyamtól a továbbképző 10. évfolyamáig Grafika és festészet tanszak - Grafika és festészet műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia tanszak - Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves tanszak - Textil– és bőrműves műhelygyakorlat Kötelező tantárgy: Vizuális alkotó gyakorlat (1–10. évfolyam) Választható tantárgyak: Népművészet (1–10. évfolyam) Művészettörténet (3-10 évfolyam) A tantárgyak tartalma Moduláris rendszer szerint alapmodul a vizuális alkotó gyakorlat, a grafika és festészet alapjai, egyedi szakmai modul a műhelygyakorlat. A vizuális alapozó gyakorlatok az előképző első két évfolyamának komplex művészeti tantárgya. Sokszínű alkotó játékra ad lehetőséget. A legkülönfélébb anyagok, eszközök, technikák megismerése segíti a gyermekek kreativitásának kibontakozását és a tradicionális kézművesség értékeinek továbbadását. A vizuális alkotó gyakorlat a képző–és iparművészeti ág, az ősi és kézműves tárgyformálás, a médiaművészet sokféle tevékenységének megismertetésére szolgál. Feladata a vizuális eszköztár bővítése, a művészi kifejezési formanyelv kialakítása, gazdagítása, változatos kreatív feladatsorokon keresztül. A grafika és festészet alapjai tantárgy a képi kifejezés változatos módjainak elsajátítását és alkalmazását teremti meg. Előkészíti és megalapozza a művészi igényű szakmai munkát. 144
A műhelygyakorlat lehetővé teszi az ősi, a hagyományos és a kortárs képző– és iparművészeti, valamint médiaművészeti szakirányú tevékenységek elsajátítását. A tanuló a helyi lehetőségektől függően a műhelygyakorlatok közül érdeklődésének és képességének megfelelően választ. A főtárgyak képzési ideje: 2 előképző évfolyam: Vizuális alapozó gyakorlatok 3 alapfokú évfolyam: Grafika és festészet alapjai 3 alapfokú + 4 továbbképző évfolyam: Grafika és festészet műhelygyakorlat Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat Textil– és bőrműves műhelygyakorlat A tanítási órák időtartama: 45 perc B.2. A képző- és iparművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a képző– és iparművészeti oktatás területénA kiemelt kompetencia területek a vizuális művészeti alkotótevékenység által a személyiség fejlesztését, az önkifejezés kibontakoztatását segítik. Olyan tulajdonság–együttest alakítanak ki, amely lehetővé teszi a változó élethelyzetekhez való rugalmas alkalmazkodást, a probléma felismerést, a probléma megoldást. Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák A környezet által közvetített üzenetek befogadása A környezet által közvetített üzenetek értelmezése Tervezési készség Alkotói magatartás Kreativitás Vizuális gondolkodás Vizuális kifejezőkészség Eszközhasználati készség Anyaghasználati készség Komplex szemlélet Tudatos környezetformálás igénye Biztonságos munkavégzés képessége Az esztétikum iránti igény és befogadóképesség Problémaérzékenység Véleményformálási képesség Személyes kompetenciák: Nyitottság Fejlődőképesség Önállóság Önkifejezés Rugalmasság Érzékenység Kísérletező kedv Interaktivitás (személyközi kapcsolatok aktivitása, kooperáció). 145
Társas kompetenciák: Motiválhatóság Empatikus készség Együttműködési készség Kezdeményezőkészség Segítőkészség Módszerkompetenciák: Figyelemösszpontosítás Gyakorlatias feladatértelmezés Ismeretek helyénvaló alkalmazása Következtetési képesség Kreativitás, ötletgazdagság Módszeres munkavégzés Nyitott hozzáállás Probléma felismerés, –megoldás Tervezési készség Új ötletek, megoldások kipróbálása A munkakörnyezet tisztántartása
C. Szín-és bábművészeti ág C.1. A képzés struktúrája C.1.1. Színjáték tanszak A képzés évfolyamainak száma: 12 évfolyam (2+6+4 évfolyam) Óraterv Tantárgy
Előképző 1. 2. 2 2
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 3 3 3
Továbbképző 7. 8. 9. 10. 3 3 3 3
1. 2. 6. Főtárgy 3 3 3 Kötelezően választható tantárgy 1 1 1 1 1 1 1 1 1 1 Választható tantárgy 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 2 Összes óra 2-4 2-4 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 Ha az intézmény az ajánlott minimális heti összóraszámot biztosítja, akkor az ezen felül tanított választható tantárgyakat heti 0,5 órában is oktathatja. A dráma és színjáték tantárgy heti óraszáma a helyi tantervekben heti 2 óra is lehet, ha a beszéd és vers, valamint a mozgás és tánc tantárgyakat minimálisan heti 1–1 órában önálló tantárgyként oktatja az iskola. A tanszak tantárgyai Főtárgy: dráma és színjáték Kötelezően választható tantárgyak: beszéd és vers (1. alapfokú évfolyamtól) 146
mozgás és tánc (1. alapfokú évfolyamtól) zene és ének (1. alapfokú évfolyamtól) színházismeret (3. alapfokú évfolyamtól) Választható tantárgyak: a színjáték és bábjáték tanszak bármelyik tantárgya A tanítási órák időtartama: 45 perc C.2. A színművészet-bábművészeti oktatás általános fejlesztési követelményei Kiemelt kompetenciák a színművészet területén Bemeneti kompetenciák: iskolai előképzettség nem szükséges Szakmai kompetenciák Színházi alapfogalmak/szakkifejezések alkalmazása Drámai/színházi konvenciók alkalmazása Meghatározó történeti és kortárs színházi stílusok felismerése A színházi műfajok felismerése A szöveg– és előadáselemzés meghatározó szempontjainak, a színészi alkotómunka fázisainak, főbb összetevőinek megismerése, alkalmazása Drámai szövegek értő – színészi szempontokat figyelembe vevő – olvasása Különböző színészi technikák megismerése és alkalmazása Színházi improvizáció Karakterábrázolás nyelvi, beszédtechnikai, illetve mozgásos eszközökkel Előadásban (játékban) szerepek megformálása A rendezői instrukciók mentén végzett munka Más művészeti ágak területéről származó ismereteinek alkalmazása a szerepalkotás során Színházi előadások elemzése, értékelése Személyes kompetenciák Önállóság Döntésképesség Érzelmi stabilitás, kiegyensúlyozottság Mozgáskoordináció Fejlődőképesség, önfejlesztés
Társas kompetenciák Kapcsolatteremtő készség Kezdeményezőkészség Empatikus készség Tolerancia Kommunikációs rugalmasság Adekvát metakommunikáció Konfliktusmegoldó készség Módszerkompetenciák Kreativitás, ötletgazdagság Problémamegoldás Figyelem összpontosítás
147
Helyzetfelismerés Kritikus gondolkodás
D. Zeneművészeti ág D.1. A képzés struktúrája, tanszakok, tantárgyak Tanszakok és tantárgyak Fafúvós tanszak tantárgyai: furulya, fuvola Akkordikus tanszak tantárgyai: gitár Billentyűs tanszak tantárgyai: zongora Vonós tanszak tantárgyai: hegedű Hangszeres tanszakok – egyéni képzés “A” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tantárgyak Kötelező tantárgy: szolfézs kötelező Kötelezően választható tantárgyak: szolfézs, zeneismeret, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet, kamarazene, zenekar, kórus Választható tantárgyak: szolfézs, zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz-zene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. Az “A” tagozatos óraterv magába foglalja az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. Az első (zárójelben levő) számjegy az előképző, a második számjegy az alapfokú, a harmadik számjegy a továbbképző évfolyamainak számát jelenti. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv Évfolyamok Tantárgy
Főtárgy Kötelező tantárgy
Előképző
Alapfok
Továbbképző
(1)
(2)
1
2
3
4
5
6
7
8
9
10
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
(2)
(2)
2
2
2
2
2
2
2
2
2
2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
0–2
Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy
(0–2) (0–2) 0–2
0–2
0–2
0–2
148
Összes óra:
(4–6) (4–6) 4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
4–6
A képzés évfolyamainak száma: (2)+6+4 évfolyam: furulya, fuvola, gitár, zongora, hegedű A tanszak kötelezően előírt tantárgyai és azok óraszámai figyelembevétele mellett a tanuló más zenei műfajok (népzene, jazz-zene, elektroakusztikus-zene) valamint más művészeti ág (képző- és iparművészeti, táncművészeti, szín- és bábművészeti ág) képzésébe is bekapcsolódhat, illetve azok tanítási óráin részt vehet. “B” TAGOZAT Főtárgy: hangszeres tanszakok – alapfok 2. évfolyamától javasolt. Kötelező tantárgy: szolfézs Kötelezően választható tantárgy: zongora (kivéve a zongora, orgona, csembaló főtárgyak esetében) a 3. évfolyamtól Választható tantárgyak: zeneelmélet, zenetörténet-zeneirodalom, egyházzene, improvizáció, zeneismeret, második hangszer, magánének, kamarazene, zenekar, kórus, valamint a népzene, jazz-zene, elektroakusztikus-zene tantervi programjainak tantárgyai Korrepetíció (zongorakíséret): a hangszeres (kivéve csembaló, zongora, orgona, harmonika, gitár, hárfa tantárgyak) és a vokális tanszakok tantárgyaihoz szorosan kapcsolódó kötelező kiegészítő foglalkozás. A “B” tagozatos évfolyamok óratervei magukba foglalják az előképző, az alapfokú és a továbbképző évfolyamokat. A zárójelbe tett évfolyamok az “A” tagozaton végzett előtanulmányokat jelentik. Az előképző évfolyamokat nem kötelező elvégezni. Óraterv
Tantárgy Főtárgy Kötelező tantárgy Kötelezően választható tantárgy Választható tantárgy Összes óra
Előképző 1. 2. (2) (2) 2 2 -
1. 2 2 -
2. 2 2 -
Évfolyamok Alapfok 3. 4. 5. 2 2 2 2 2 2
6. 2 2
7. 2 2
Továbbképző 8. 9. 10. 2 2 2 2 2 2
0- 2 0- 2 0- 2 0- 2 0-2 0- 2 0- 2 0- 2 0- 2 0- 2 0- 2 0- 2 2-6 2-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6 4-6
A képzés évfolyamainak száma (2+1)+5+4 évfolyam: furulya, fuvola, gitár, zongora, hegedű A főtárgyként nem választható tantárgyak képzési ideje: szolfézs kötelező: (2)+4 évfolyam (előképző 1-2) + alapfok 1-4. évfolyam zeneismeret: 2+4 évfolyam, kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható zenekar: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható kórus: kötelezően választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható egyházzene: 2+4 évfolyam, választható tantárgyként az alapfok 5. évfolyamától tanulható improvizáció: 2+6+4 évfolyam, választható tantárgyként az előképző évfolyamoktól tanulható D.2. A tanítási órák időtartama 149
Főtárgy: “A” tagozaton 2x30 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: “A” tagozaton a 4. évfolyam végéig 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: 5-10. évfolyamig Csoportos foglalkozás: 2x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, 2-8 fő) Választható tantárgy: Az előképző 1. évfolyamától a képzés teljes idejében 1 vagy 2 tantárgy. Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc (zenekar, kórus: minimum 9 fő; kamarazene, improvizáció: 2-8 fő) Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: (minimum) Ek.1-2. és 1. évfolyam 5 perc 2-3. évfolyam 10 perc 4. évfolyamtól 15 perc Főtárgy: “B” tagozaton 2x45 perc (egyéni) Kötelező tantárgy: 2x45 perc (csoportos) Kötelezően választható tantárgy: Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Választható tantárgy: 1 vagy 2 foglalkozás Egyéni foglalkozás: minimum 1x30 perc Csoportos foglalkozás: minimum 1x45 perc Korrepetíció ideje: Hangszeres tanszakok: 2. évfolyam 15 perc 3-4. évfolyam 20 perc 5. évfolyamtól 25 perc D.3. A zeneoktatás általános fejlesztési követelmények Kiemelt kompetenciák a zeneoktatás területén Bemeneti kompetencia: – Azok az adottságok és képességek, amelyek alkalmassá teszi az oktatásba bekapcsolódó tanulót arra, hogy elsajátítsa a zenetanuláshoz szükséges kompetenciákat. Szakmai kompetencia – A zenei képességek és készségek fejlesztése (hallás, ritmusérzék, intonációs érzékenység, fogékonyság a dinamika és a hangszín különbségeire, zenei memória és fantázia, előadói és manuális készség, a zenei karakterek iránti érzékenység). – A zenei olvasás és írás készségének megalapozása és fejlesztése. – A hangszeres technikai készség, az improvizációs készség fejlesztése. Személyes kompetencia – Érzelmi intelligencia, művészi kifejező készség, szorgalom, önfegyelem, elhivatottság, kreativitás, ötletgazdagság, az alkotói magatartás, lelkiismeretesség, önbizalom. Társas kompetencia – Együttműködés képessége (közös munka, alkalmazkodás, irányíthatóság, tolerancia, kommunikációs készség) azon viselkedési formák tanulása, amely alapján konstruktívan be 150
tud illeszkedni és aktívan részt tud venni a társas zenélésben. – Esélyegyenlőség. Módszertani kompetencia – Tanulás tanulása, a tanulók rendszeres, céltudatos, igényes munkára, hatékony gyakorlásra nevelése. – Rendszerezett zenei ismeretek, általános zenei műveltség megalapozása. – A zene logikájának, a harmóniai szerkezet és a forma összefüggéseinek megismertetése. – A főbb zenei műfajok, stílusok sajátosságainak, a zeneirodalom nagy korszakainak, népünk zenéjének, a zene történetének, az előadóművészet és a zeneirodalom nagy egyéniségeinek megismertetése. – A kortárs zene befogadására nevelés. – A tanulók zenei ízlésének formálása, a tanuló rendszeres zenehallgatásra nevelése. – A társművészetek iránti nyitottság kialakítása. – Tehetséggondozás. – Hátrányos helyzetűekkel való differenciált foglalkozás . – A zenei pályát választó tanulók felkészítése szakirányú továbbtanulásra. 2.3 A Nemzeti alaptantervben meghatározott pedagógiai feladatok helyi megvalósítása 2.3.1 Az 1-6. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása A szociális hátrányok feltérképezése után egyéni fejlesztés indítása és megvalósítása a művészeti ág sajátosságainak segítségével. A reális önértékelés képességét kialakítjuk tanulóinkban, az egészséges önbizalom és kockázatvállalás bátorságát növeljük. A társas kapcsolatok kialakítása során fokozottan figyelünk a perifériára szorult tanulókra. A sikerélmény biztosítása kiemelt feladat a szereplési vágy szinten tartása és fejlesztése révén is. A kreativitás fejlesztése az alkotói folyamatban való részvétel igényének kialakításával. Felkeltjük érdeklődésüket az adott művészeti ágban tevékenykedő művészek munkája iránt. Megismertetjük tanulóinkkal a művészeti középiskolákat, a bennük folyó munkát a továbbtanulás segítése érdekében is. 2.3.2 Továbbképző 7-12. évfolyam pedagógiai feladatainak megvalósítása Ismerjék meg és látogassák az adott művészeti ágban tevékenykedő művészek munkáját. Fellépéseikkel, a kiállításon elhelyezett alkotásaikkal mutassák meg önmagukat, a művészetek iránti elkötelezettséget. Megtanítjuk a növendékeknek a kritikai gondolkodást és önkritika gyakorlását a művészeti tevékenységek során. 2.4 Az iskolai beszámoltatás, az ismeretek számonkérésének követelményei és formái A képzés sajátosságaiból adódóan a főtárgy tanár tájékozottsága naprakész a tanulók elméleti és gyakorlati fejlődéséről, az ismeretanyag elsajátításának mértékéről. Javasolt, hogy a pedagógus szóban és írásban is értékelje a tanuló munkáját.
151
Növendékeink tudását, teljesítményét a tanítási év közben rendszeresen (havonként) érdemjeggyel, félévkor és év végén pedig a meghatározott beszámolók teljesítése után osztályzattal, illetve a megfelelő szöveges értékeléssel minősítjük. Minden félévkor illetve év végén bizottság előtt beszámolót kell tenni. Az egyes művészeti ágakon – jellegüknek megfelelően – színpadi előadás, kiállítás keretében adnak számot tudásukról a növendékek. A beszámolókon az érdemjegyet a főtárgy tanárának javaslata alapján a bizottság állapítja meg. A bizottság elnöke az intézmény főigazgatója, vagy megbízottja (tagintézmény-vezető, eseti alkalmakkor szaktanácsadó). Az osztályzás a tantervi követelményeknek, valamint tanulók gyakorlati és elméleti eredményeinek egybevetése alapján történik. A számonkérésnél teljesíthető követelményeket állítunk a tanulók elé. Az értékelésnél figyelembe vesszük a tanuló fejlődését. A tanulók évközi munkáját folyamatosan figyelemmel kísérjük. Biztosítjuk a minél sokoldalúbb megnyilatkozást. A tudásmérés széles skáláját alkalmazzuk (pl. képző-és iparművészeti ágon: szóbeli megnyilvánulások, önálló gyűjtőmunka, rajzi, festési, mintázási, tervezési, tárgyalkotási produktumok). Az értékelés általunk meghatározott kritériumai: A szaktárgyi értékelésnek folyamatosnak, kiszámíthatónak, konkrétnak, igazságosnak, személyre szólónak, a fejlődésben megtett utat figyelembe vevőnek, az önértékelést segítőnek, további erőfeszítésekre serkentőnek, az egészséges munkakedvet fenntartónak kell lennie. Az értékelés fokozatai: kitűnő, jeles, jó, közepes, elégséges, elégtelen. Szóbeli és írásbeli dicséretek. A számonkérés formái:
Az előképző 1. és 2. évfolyamán célszerű a szöveges értékelést választani. - Kiválóan megfelelt - Jól megfelelt - Megfelelt - Nem felelt meg
Az alapfok 1-6. évfolyamán tanulóink munkájának értékelése:
5 (jeles): ha a tantervi követelményeknek kifogástalanul eleget tesz. Ismeri, érti, tudja a tananyagot, mindazt alkalmazni is képes. A technikai és mechanizmusbeli követelményeket biztosan oldja meg, és azokat kiválóan alkalmazza. 4 (jó): Ha a tantervi követelményeknek megbízhatóan, csak kevés és jelentéktelen hibával tesz eleget. Hasonló a jeleshez, de apró bizonytalanságai vannak. A tananyag alapvető részeit tökéletesen tudja, ismereteit a feladatok megoldásában is különösebb nehézségek nélkül alkalmazza. 3 (közepes): Ha a tantervi követelményeknek pontatlanul, néhány hibával tesz eleget. A tanterv alapvető anyagát jól elsajátította, az alapvető mechanizmusbeli nehézségeket leküzdötte, a lényegesebb kérdések megoldásában némi 152
nehézségek mellett elfogadható eredménnyel azokat alkalmazza. Munkáiban kisebb bizonytalanságot mutat, amelyet a nevelő segítségével le tud küzdeni. 2 (elégséges): Ha a tantervi követelményeknek súlyos hiányossággal tesz eleget csak, de a továbbhaladáshoz szükséges minimális ismeretekkel, jártassággal rendelkezik. Mechanizmusbeli hibái is hátráltatják a tantervi anyag biztos alkalmazását még a tanár segítségével is. Folyamatosan ellenőrzésre szorul. 1 (elégtelen): Ha a tantervi követelményeknek nevelői útmutatással sem tud eleget tenni. A minimumot sem képes elsajátítani. Az osztályzatokat a következő módon adminisztráljuk, illetve jegyezzük be. - A főtárgyi, kötelező tárgyi illetve az előképzős napló megfelelő rovatába havonta számjegyekkel, félévkor és év végén pedig számjegyekkel és szómegjelöléssel, valamint a megfelelő szöveges értékeléssel. - A tájékoztató füzetbe havonta és félévkor számjegyekkel, valamint a megfelelő szöveges értékeléssel. - A törzslapra és a bizonyítványba év végén számjegyekkel és szómegjelöléssel, valamint a megfelelő szöveges értékeléssel. 2.5 A tanulók jutalmazásának és szorgalmának értékelési elvei 2.5.1 A tanuló szorgalmának értékelése A szorgalom minősítése az egyéni képességek alapján történik. A szorgalomra adott érdemjegy, osztályzat a követelmények figyelembevételével fejezi ki a tanulmányi tevékenységhez való viszonyt. Az értékelés fokozatai: példás (5), jó (4), változó (3), hanyag(2). A szorgalom értékelésének követelményei: 5 (példás):
Ha tanulmányi munkájában céltudatosan törekvő, odaadó, igényes a tudás megszerzésére. Munkavégzése kitartó, pontos, megbízható, lankadatlan. Kötelességtudata kifogástalan, precíz. Képességeihez mérten a legmagasabb teljesítményt nyújtja.
4 (jó):
Tanulmányi munkájában figyelmes, törekvő, de aktivitása nem folyamatos. Munkavégzése rendszeres, de nem pontos és alapos,többnyire önálló. Kötelességtudata megfelelő, néha azonban ösztökélni kell. A csoportmunkában/egyéni önálló munkában tehetségéhez mérten igyekszik részt venni.
3 (változó):
Ha tanulmányi munkája ingadozó, egyenetlen. Munkavégzése rendszertelen, hullámzó, önállótlan. Kötelességtudata nem kialakult, gyakran felületes felkészültségű. Képességei alatt teljesít.
2 (hanyag):
Tanulmányi munkája egyértelműen hanyag, a foglakozásokon nem mutat semmilyen aktivitást. 153
Munkavégzése megbízhatatlan, gondatlan. Érdektelenség, közöny jellemzi. Kötelességtudata gyenge, állandóan felületes felkészültségű. A szorgalom értékelése: A tanulók szorgalmának értékelését a tantárgy pedagógusa végzi. Az érdemjegyekről a tanulókat és a kiskorú tanulók szüleit rendszeresen értesíteni kell. 2.5.2 A jutalmazás, fegyelmezés elvei, formái A jutalmazás formái: szaktanári dicséret; igazgatói dicséret; nevelőtestületi dicséret; jutalomkönyv; oklevél; A dicséretek odaítélésének szabályai Szaktanári dicséret a művészeti iskolában nyújtott teljesítménye alapján: Helyi versenyek 1-3. helyezettjei. Megyei, területi, regionális versenyen való szereplésért, ha 4-10. helyezettek közötti eredményt ért el a tanuló, valamint országos versenyen való szereplésért Félévente példás magatartás és szorgalom, kiemelkedő szaktárgyi eredmény alapján. Iskoláért, közösségért végzett kiemelkedő munkáért (pl.: jótékonysági gála, névadó ünnepség) Igazgatói dicséret: Megyei versenyeken elért 1-3. helyezésért. Országos versenyen való személyes részvételért, a résztvevők első felében van. 4 szaktanári dicséret összegyűlt. 3 iskolán kívüli rendezvényen való részvételért. Városi és iskolai ünnepségen műsort ad, amellyel iskolánk jó hírnevét öregbíti. Nevelőtestületi dicséretet kaphat az a tanuló: akinek év végén szorgalma példás, tanulmányi eredménye kitűnő, és legalább 3 igazgatói dicsérete van. Jutalma: oklevél+könyv aki 8. osztályos, szorgalma példás és legalább 4 éven át folyamatosan növendéke az alapfokú művészeti iskolának. Jutalma: oklevél+könyv. A fegyelmező intézkedés formái: szaktanári figyelmeztetés, intés, megrovás; igazgatói figyelmeztetés, intés, megrovás; nevelőtestületi figyelmeztetés, intés, megrovás; tanuló súlyos kötelességszegése esetén a büntetési fokozatok betartásától el lehet térni. A figyelmeztetések odaítélésének szabályai Szaktanári figyelmeztetés: Fegyelmezetlenségével folyamatosan zavarja az órát (fecsegés, órai munka megtagadása, óráról való késés, rongálás, szünetbeli fegyelmezetlenkedés). Igazolatlan hiányzás, beleértve az óráról való késést is (5 alkalom). Tájékoztató füzet elvesztése. 154
A házirend súlyos megsértése (a tanulói kötelességek elmulasztása, megszegése, szándékos rongálás, tiszteletlen viselkedés, durva beszéd). Ünnepségen, rendezvényen való fegyelmezetlen magatartás. Mobil telefon használata a tanteremben.
Igazgatói figyelmeztetés: 4 szaktanári figyelmeztetés összegyűlt. Súlyos magatartási problémáért: dohányzás az iskola területén, petárdázás, testi sértés, jelentős és szándékos anyagi kár okozása, nevelővel szemben tanúsított tiszteletlen magatartás… Önmaga vagy társa testi épségének veszélyeztetése. 2.6 A művészeti alapvizsga és a művészeti záróvizsga követelményei és témakörei (2011/2012. tanévtől felmenő rendszerben (27/1998 (VI.10.) MKM rendelet) ZENEMŰVÉSZETI ÁG A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével az iskola helyi tantervében kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsgát és záróvizsgát háromtagú vizsgabizottság előtt kell letenni. A vizsgabizottság elnökét és tagjait a vizsga szervezője bízza meg. A művészeti alapvizsga és záróvizsga lebonyolítása a vizsgáztató intézmény feladata. Vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG
NÉPTÁNC TANSZAK A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei: Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja: A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező 155
intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Vizsga tantárgyak: Művészeti alapvizsga Néptánc Folklórismeret Művészeti záróvizsga Néptánc Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés: Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként, illetve párban – helyezést ért el. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése: A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő). Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc Csoportban 5–10 perc Egyénenként illetve párban: 2–3 perc A vizsga tartalma Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból A vizsga értékelése – Csoportban: a koreográfia ismerete, együttműködés a partnerekkel, színpadi jelenlét
156
– Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása. MODERNTÁNC TANSZAK A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsgatantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Vizsga tantárgyak Művészeti alapvizsga: Jazz–technika Limón–technika Művészeti záróvizsga: Jazz–technika Tánctörténet A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként illetve párban – helyezést ért el. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja (ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a gyakorlati tantárgyból kapott osztályzat a döntő). Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a tanuló kérésére a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. Eredményes művészeti alapvizsgát illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga illetve a záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. KÉPZŐ - ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 157
A művészeti alapvizsgára és záróvizsgára bocsátás feltételei Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és gyakorlati tudása. Az alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá. Amennyiben az nem, felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsgatantárgyak – Műhelygyakorlat – Vizuális alkotó gyakorlat A fentieken felül szabadon választható vizsgatantárgy: – Művészettörténet – Népművészet A szabadon választható vizsgatantárgyak esetén a művészeti alapvizsga és záróvizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészekből áll. A szabadon választható tantárgyak közül vizsgatantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint, amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – helyezést ért el vagy a versenyfelhívásban meghatározott teljesítményi szintet teljesítette. Ha a tanuló már rendelkezik a képző– és iparművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett alapvizsga– vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor felmentés adható a vizuális alkotógyakorlat főtárgyból. A műhelygyakorlat vizsgarész alól felmentés nem adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és a záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön–külön osztályzattal kell minősíteni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső eredményének a meghatározásában a műhelygyakorlat tantárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek
158
vizsgakövetelményét nem teljesítette. SZÍN ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG Művészeti alapvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó alapfokú évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. Művészeti záróvizsgára az a tanuló bocsátható, aki az alapfokú művészetoktatási intézmény utolsó továbbképző évfolyamát sikeresen elvégezte, és a vizsgára jelentkezett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményei, feladatai meghatározásának módja A művészeti alapvizsga és záróvizsga követelményeit, vizsgafeladatait – valamennyi vizsga tantárgy tekintetében – az alapfokú művészetoktatás követelményei és tantervi programja figyelembevételével kell meghatározni. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a követelmények alapján a vizsgát szervező intézmény állítja össze oly módon, hogy azokból mérhető és elbírálható legyen a tanuló felkészültsége és tudása. A művészeti alapvizsga és záróvizsga feladatait a vizsgabizottság elnöke hagyja jóvá, amennyiben az nem felel meg a követelményeknek, átdolgoztathatja. Vizsga tantárgyak Színjáték tanszak A művészeti alapvizsga tantárgyai: dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül beszéd és vers mozgás és tánc zene és ének színházismeret A művészeti záróvizsga tantárgyai: dráma és színjáték, valamint egy választott tantárgy az alábbiak közül beszéd és vers mozgás és tánc zene és ének színházismeret Színjáték és bábjáték tanszakon a fent megjelölt választható tantárgyak közül vizsga tantárgynak csak az a tantárgy választható, amelyet az intézmény pedagógiai programja szerint biztosít, valamint amely esetében a tanuló a tantárgy tanításának utolsó évfolyamán az előírt tantárgyi követelményeknek eleget tett. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet (részlegesen vagy teljes mértékben) az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – a versenyfelhívásban meghatározott helyezést, teljesítményt, szintet eléri. Ha a tanuló már rendelkezik a színművészeti és bábművészeti ág valamelyik tanszakán beszéd és vers, mozgás és tánc, zene és ének, színházismeret tantárgyakból megszerzett művészeti alapvizsga vagy záróvizsga–bizonyítvánnyal, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható.
159
A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként külön– külön osztályzattal kell minősíteni. Azokban a tantárgyakban, ahol a tantárgy vizsgája több vizsgarészből áll, ott a tantárgy osztályzatát a vizsgarészek osztályzatának számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a vizsga tantárgy végső osztályzatának meghatározásában a szóbeli vizsgarész osztályzata a döntő. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti, alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. A MŰVÉSZETI ALAPVIZSGA TARTALMA TANTÁRGYAK SZERINT ZENEMŰVÉSZET A művészeti alapvizsga és záróvizsga vizsga tantárgyak Alapvizsga tantárgyai Az alapvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. Az alapvizsgán az “A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A “B” tagozatos tanulók, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy “A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy “B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy “A” és “B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy (“A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy (“A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy “A” tagozat: szolfézs kötelező, vagy szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténet-zeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy “B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy “A” és “B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy (“A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy (“A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok és magánének főtárgy “A” és “B” tagozat, kamarazene főtárgy (“A” 160
tagozat): főtárgy Szolfézs “A” és “B” tagozat, zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat): tanult hangszer Záróvizsga tantárgyai A záróvizsga írásbeli és/vagy szóbeli, valamint gyakorlati vizsgarészből áll. A záróvizsgán az “A” tagozatos tanuló választhat írásbeli, vagy szóbeli vizsga között. A. “B” tagozatos, valamint zeneelmélet főtanszakos tanulók számára mindkét vizsgarész kötelező. Gyakorlati vizsgát valamennyi tanulónak kell tennie. 1. Írásbeli vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok “A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok “B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy “A” és “B” tagozat: szolfézs Zenetörténet-zeneirodalom főtárgy (“A” tagozat): zenetörténet-zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy (“A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet 2. Szóbeli vizsga tantárgya Hangszeres tanszakok “A” tagozat: szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet Hangszeres tanszakok “B” tagozat: szolfézs Szolfézs főtárgy “A” és “B” tagozat: szolfézs Zenetörténet – zeneirodalom főtárgy (“A” tagozat): zenetörténet – zeneirodalom Zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat): zeneelmélet Kamarazene főtárgy (“A” tagozat): szolfézs, vagy zeneismeret, vagy zenetörténetzeneirodalom, vagy zeneelmélet 3. Gyakorlati vizsga tantárgya: Hangszeres tanszakok “A” és “B” tagozat, kamarazene főtárgy (“A” tagozat): főtárgy Szolfézs, zeneelmélet és zeneirodalom-zenetörténet főtárgy( “A” tagozat): a tanult hangszer A vizsgák ideje: Hangszeres főtárgyak Gyakorlati vizsga “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 10 perc Elméleti tantárgyak “A” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc “B” tagozat: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Szolfézs főtárgy Gyakorlati vizsga: “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 10 perc Elméleti vizsga: “A” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc 161
“B” tagozat írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 15 perc Zenetörténet-zeneirodalom, zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; vagy szóbeli: minimum 10 perc Zeneelmélet főtárgy (“A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Elméleti vizsga: írásbeli: minimum 45 perc; és szóbeli: minimum 10 perc Kamarazene főtárgy (“A” tagozat) Gyakorlati vizsga: minimum 10 perc Előrehozott vizsga Az alapfokú művészetoktatási intézmény tanulói számára előrehozott vizsga is szervezhető. Előrehozott művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga az egyes tantárgyra előírt iskolai tanulmányi követelmények teljesítése után, a tanulói jogviszony fennállása alatt, az iskolai tanulmányok teljes befejezése előtt szervezhető. A művészeti alapvizsga és záróvizsga egyes részei alóli felmentés Mentesülhet az adott tantárgyból a művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga letétele alól az a tanuló, aki az országos művészeti tanulmányi versenyen – egyéni versenyzőként – az adott tanévben döntőbe került. Ha a tanuló már rendelkezik a zeneművészeti ág valamelyik tanszakán megszerzett művészeti alapvizsgával vagy záróvizsgával, akkor az adott tantárgyakból a vizsga alól felmentés adható. A művészeti alapvizsga és záróvizsga minősítése A tanuló teljesítményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán vizsga tantárgyanként különkülön osztályzattal kell minősíteni. Amennyiben az intézmény előrehozott művészeti alapvizsgát vagy záróvizsgát szervez, úgy annak eredményét a művészeti alapvizsgán és záróvizsgán figyelembe kell venni. A művészeti alapvizsga, illetve záróvizsga eredményét a vizsga tantárgyakból kapott osztályzatok számtani közepe adja. Ha az átlagszámítás eredménye öt tizedre végződik, a végső eredmény meghatározásában a főtárgyból kapott osztályzat a döntő. Eredményes művészeti alapvizsgát, illetve záróvizsgát tett az a tanuló, aki valamennyi előírt vizsga tantárgy vizsgakövetelményeit teljesítette. Sikertelen a vizsga, ha a tanuló valamely vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból elégtelen érdemjegyet kapott. Sikertelen vizsga esetén a tanulónak csak abból a vizsgarészből, illetve vizsga tantárgyból kell javítóvizsgát tennie, amelynek vizsgakövetelményét nem teljesítette. FŐTÁRGYAK
Furulya Művészeti alapvizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy 162
“A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat – Egy etűd vagy technikai jellegű mű szoprán- vagy altfurulyán; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB14071), Baroque Solo Book-ból könnyebb darabok, Giesbert: Furulyaiskola 2. rész (Schott) nehézségi szintjén. – Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Anon: Greensleeves to a Ground, Marcello szonáták (EMB13476-7), Loeillet de Gant: Szonáták, op. 1 és op. 3 (EMB 13160-3), Vivaldi: F-dúr szonáta RV 52, d-moll RV 36 (Ricordi Nr13322300), Telemann: F-dúr szonáta (EMB 13542), kamaraművek: Boismortier: Leichte Duos (Schott), 6 Suite, Loeillet: 6 szonáta 2 furulyára, Naudot: Triószonáta, Czidra: Régi magyar táncok (EMB 14283) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat – Egy etűd vagy szólómű; Kállay G.: Hangnemgyakorló (EMB 14071), J.v.Eyck: Der Fluyten Lust-hof – Variációk (Amadeus), Braun: etűdök/Baroque Solo Book, Winterfeld: 12 etűd altfurulyára (Hofmeister) nehézségi szintjén. – Előadási darab két különböző karakterű tétele, az egyik tétel választható kamaraműből is; Telemann: C-dúr szonáta (EMB 13542), Veracini: a-moll szonáta (Peters), Lavigne: Rondeau és Tambourin I-II. tétel, Fesch: F-dúr szonáta op. 6. no. 2; Telemann: 6 duett, Telemann: Kánonszonáták, Loeillet de Gant: Szonáta 2 altfurulyára nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
Fuvola A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy “A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc
163
A vizsga tartalma “A” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű (Jeney: Fuvolaiskola II. kötet/56-85., Bántai: Válogatott etűdök II. kötet/12., Köhler: Etűdök op. 33 no. 1/1-3. nehézségi szintjén). – Egy barokk szonátatétel; Marcello: d-moll szonáta, Telemann: F-dúr szonáta valamelyik tétele nehézségi szintjén. – Egy előadási darab; Romantikus album, 3 Menüett, 3 Tambourin, Népszerű előadási darabok nehézségi szintjén. Az etűd kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat – Két különböző karakterű etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Platonov: 30 etűd 1-10., Köhler: Etűdök op.33 no. 1/1-5., Eördögh: Technikai és olvasógyakorlatok 1/1-4. nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta tételpár; Händel: Hallei szonáták nehézségi szintjén. – Egy karakterdarab vagy kamaramű; Járdányi Pál: Szonatina nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
Gitár A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy “A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat – 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, váltott pengetéssel, közepes tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással. – Egy klasszikus etűd; Sor: Op. 31., Op. 35., Carcassi: Op. 60./2., 3., 6., 7. etűdök nehézségi szintjén. – Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Reneszánsz magyar táncok gitárra (Edition Simonffy 151) 164
Barokk zene: pld. Brescianello, Weiss tánctételei, Bach: Notenbüchlein für A. M. Bach átiratai (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V., Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet.) Klasszikus zene: pld. Carulli: Larghetto alla siciliana (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./78.) Carcassi: Capriccio (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./50.) Sor: Allegretto (Szendrey: Gitárgyakorlatok VI./1.) Romantikus zene: pld. Marschner: Bagatelle (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola V./79.) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók-Szendrey: Gyermekeknek-ből könnyebb darabok: 1-5., 10. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I./5., 8. (EMB Z. 8883) (Nagy-Mosóczi: Gitáriskola IV./48.) Brouwer: Estudios sencillos I-X. nehézségi szintjén. “B” tagozat – 3 oktávos dúr, vagy moll skála fekvésváltással, ritmusvariációval, gyorsabb tempóban, vagy kromatikus skála 1 húron fekvésváltással, gyorsabb tempóban. – Egy klasszikus etűd; Carcassi: Op. 60./8.-17. etűdök nehézségi szintjén. – Három különböző stílusú előadási darab a következő nehézségi szinteken: Reneszánsz zene: pld. Luis Milan: 6 Pavane Barokk zene: pld. J. Dowland: Seven Pieces, Robert de Visée: d-moll Szvit tételei, Bach: Sonate e Partite, Lantművek könnyebb tételei. Klasszikus zene: pld. Sor: Menüettek, Keringők, Giuliani: C-dúr Szonáta op. 15. Romantikus zene: pld. Tarrega könnyebb darabjai (Mazurkák) XX. századi / Kortárs zene;. Bartók-Szendrey: Gyermekeknek-ből 6., 13., 17., 21. (EMB Z.7495) (Szendrey: Gitárgyakorlatok V. kötet) Kováts: Rövid darabok gitártanulóknak I., II. (EMB Z. 8883, Z. 12065) Brouwer: Estudios sencillos VI-XV. nehézségi szintjén. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és hangszertartás, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – állóképesség.
Zongora A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat A 4 stílusból választható 3 különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, lehet tánc, vagy többszólamú szerkesztést bemutató darab; Bach: 18 kis 165
prelúdium (EMB 1879) 13, 15, 18, Händel: Válogatott darabok (EMB 4250, EMB 6990, EMB 6991, EMB 4321, EMB 13165), Telemann: Kezdők zongoramuzsikája (EMB 13452) nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, könnyebb variáció; Könnyű szonatinák (EMB 2719), 15 könnyű szonáta, Szonatina album (EMB 1280), Clementi: C Op. 36 (Ricordi) Nr. 3., Haydn: D Hob. XVI/4, (Universal) Beethoven: 6 könnyű variáció egy svájci népdalra, Csurka: Szonatina-gyűjtemény (EMB 14412) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Emlékezés (EMB 13543 kötetben), Színházi utóhangok, Csajkovszkij: Édes álmodozás (EMB 6715 kötetben), Pacsirtadal (EMB 6715 kötetben), Schubert: Táncok (EMB 13212), Keringők (EMB 7355) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók Béla: Mikrokozmosz III. 84 Mulatság, 90 Oroszos 91-92, Kromatikus invenció IV/97 Notturno, Kodály: Gyermektáncok (Boosey & Hawkes) 5-10 nehézségi szintjén. A három mű közül lehetőség szerint egy éneklő, egy pedig virtuóz jellegű legyen. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat Négy különböző stílusú darab: – Barokk mű, többszólamú szerkesztésben írt darab, vagy szvit-tétel; J. S. Bach: 18 kis prelúdium (EMB 1879) 9, 16, 17, Kétszólamú invenciók (EMB 6912) C, a, F nehézségi szintjén. – Klasszikus szonatina vagy szonáta-tétel, variáció; 15 könnyű szonáta, Haydn: Szonáták A Hob. XVI/12, (Universal) E Hob. XVI/13, (EMB 3658 kötetben) D Hob. XVI/14, (Universal) Mozart: 6 bécsi szonatina (EMB 2395), Beethoven: Szonatinák (EMB 8648), Grazioli: G-dúr Szonáta nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Fantáziatánc (Peters), Chopin: Keringők (EMB 6787) a, h, nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 100 népdalféle, 109 Bali szigetén, Mikrokozmosz: V. 128, Dobbantós tánc, Kurtág: Játékok (EMB 8377, EMB 8378, EMB 8379) nehézségi szintjén. A vizsgaműsorban legyen egy éneklő és egy virtuóz jellegű darab. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
Hegedű 166
A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Hegedű főtárgy “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 10 perc A vizsga tartalma A” tagozat – Egy etűd; Dénes: V-VI. Hegedűiskola (EMB 7111), vagy Dancla op. 68 (EMB 7918) 2., 9., 14., vagy Dont op. 38 (EMB 2214, EMB 2215, EMB 2216), vagy Mazas: Études speciales op. 36.1 (EMB 2244) 2., 8., 9. nehézségi szintjén. – Két különböző karakterű előadási darab, koncert-tétel, vagy szonáta-tétel; Beethoven: Menuett (PWM) és Trió (Peters), Rameau: Gavotte (EMB 4535 kötetben), Dancla: Variációk-sorozat, Vivaldi: G-dúr koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel, Seitz: D-dúr koncert (Peters) I. tétel, Corelli: e-moll, A-dúr szonáta (EMB 12050 kötetben, EMB 12051 kötetben, EMB 12265 kötetben) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat – Két különböző technikai követelményt tartalmazó etűd, a játék technikai biztonságának felmérésére; Dont op. 68/12., 15., Mazas: Études speciales op. 36. I (EMB 2244) 2., 7., 9., 15., 17., 18., Mazas: Études brillantes op. 36. II. (EMB 2245) nehézségi szintjén. – Karakteretűd a zenei kifejezés felmérésére; Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), a könnyebbek szintjén. – Egy előadási darab vagy barokk szonáta tételpár (lassú-gyors); Boyce: Matelotte (EMB 2751 kötetben), Járdányi: Magyar tánc (EMB 3236). Wieniawski: Kuyawiak (EMB 8001) nehézségi szintjén. – Egy koncert- vagy szonáta-tétel; Komarovszkij: A-dúr koncert (Peters) I. tétel, Vivaldi: amoll Koncert (EMB, Ricordi, Peters, PWM) I. tétel Accolay: a-moll koncert (PWM), Seitz: g-moll koncert op. 12 no. 3 (PWM, Music Sales) I. tétel, Dancla: Concert-solo op. 77 no. 2, 3 Telemann: A-dúr szonáta, Händel: E-dúr Szonáta (EMB 12309) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – a vibrato helyes alkalmazása, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. 167
KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK SZOLFÉZS (4. ÉVFOLYAMIG) A vizsga részei Írásbeli vagy szóbeli vizsga A vizsga feladatait az iskola választja ki az A) és B) feladatsor közül vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma Írásbeli vizsga A) Feladatsor 1. Feladatok a hangköz–, hangzat–ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján. – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Könnyű kétszólamú klasszikus periódus felső szólamának lejegyzése A zenei részlet 2/4, 3/4 vagy 4/4–es lüktetésű, lehetőleg A–Av felépítésű, modulációt, alterációt, nehezebb hangközlépéseket nem tartalmazó legyen. A tanulók számára a táblán adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A részlet zongorán két szólamban tizenkétszer hangozhat el. 3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat– felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. B) Feladatsor 1. Feladatok a hangköz–, hangzat– ismeretek köréből – hallás után, kottakép és szerkesztés alapján – 5 hangköz, 5 hármashangzat lejegyzése hallás után (jelölés betűvel és számmal) – 5 hangköz, 5 hármashangzat építése megadott hangokra, – 5 hangköz, 5 hármashangzat felismerése kottaképről. A tanulók számára adottak azon hangok kottaképe, melyekre a hangközöket, hármashangzatokat építenie kell. 2. Egy magyar népdal lejegyzése A népdal: új stílusú, négysoros, 8–10–es szótagszámú, tempo giusto, izometrikus, szinkópát, nyújtott és éles ritmust tartalmazhat. A tanulók számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang értékkel. A népdal nyolcszor hangozhat el a megadott abszolút magasságban, énekes előadásban.
168
3. Megadott klasszikus kis forma elemzése hallás és kottakép alapján. Az elemzés szempontjai: hangnem, az előforduló zenei elemek megjelölése (hármashangzat– felbontás, szekvencia, késleltetés stb.), formai felépítés, funkciók. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag: A vizsgázó – tudjon 5 népdalt előadni, – ismerje azok legfontosabb jellemzőit; – tudjon 5 műzenei szemelvényt szóló énekléssel vagy hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező) megszólaltatni, – ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgán a tanuló elemezzen egy választott hangszeres darabot, amellyel kapcsolatban a vizsgabizottság kérdéseket tehet fel a negyedik évfolyam elvégzése utáni követelmények alapján. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése 1. feladat – teszt: A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése 2. feladat – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. 3. feladat: – elemzés: Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése. – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete) – zenetörténeti tájékozottság – stílusismeret – formai ismeretek – tájékozódás a zenei műfajok között KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 4. ÉVFOLYAMTÓL ZENEISMERET A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsgán az iskola az alábbi feladatsort használja, vagy helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Zeneismeret tantárgy Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma 169
Írásbeli vizsga 1. Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a megismert, hangsorokra, hangközökre, hangzatokra, formai ismeretekre vonatkozóan (4–5 kérdés) pld. – A hangnemi rokonságok felsorolása, – Hármashangzat–fordítások felismerése kottaképről, – Zárlatelemzés kottakép alapján, – Adott műrészlet kottaképe alapján a dallami jelenségek és a dallamhangok szerepének megjelölése W.A.Mozart : C–dúr szonatina II. tétel első nyolc ütem (fő– és átmenőhangok), L.v.Beethoven: Német tánc (C–dúr) első nyolc ütem, Hoffman V.: Szonatinagyűjtemény, Régi táncok gyermekeknek 2. Egy nagyobb lélegzetű bécsi klasszikus forma (szonáta forma, variációs forma, szimfónia ) felépítésének ismertetése. 3. Felsorolt művek, zeneszerzők, stílus korszakok, társművészeti alkotások rendezése korok szerint Felsorolás elsősorban a barokk és a XX. századi zene és néhány társművészeti alkotás köréből. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag előadása Öt műzenei szemelvény, téma a tanult zenei korok anyagából előadása szóló énekléssel illetve hangszerkísérettel vagy több szólamú mű esetén éneklőtársakkal. Ssaját hangszerkíséret nem kötelező.) A megszólaltatás legyen muzikális és zeneileg pontos. A vizsgázó ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgázó elméleti tudásának bemutatása A tanuló a hangszeres vizsgadarabjaihoz kapcsolódó zenei kérdéseket kap. A kérdések a követelményrendszerben felsorolt ritmikai, dallami, harmóniai, formai, stílus– és zenetörténeti korok ismeretére vonatkozhatnak. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás, – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. 170
ZENETÖRTÉNET–ZENEIRODALOM A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma 1. Írásbeli vizsga A vizsga feladatait (A, vagy B) az iskola választhatja ki, illetve a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A). Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a feldolgozott tematika / korstílus / zenetörténeti korszak főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. Felsorolás elsősorban a reneszansz és a barokk zene és a korszak társművészeti alkotásainak köréből választódjon. Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. B.) A barokk zeneszerzők felsorolása, a korszak vokális és hangszeres műfajai. Néhány hangszeres műfaj bemutatása részletesebben (pl. concerto, concerto grosso, szvit (táncok, táncpárok), fúga). Domenico Scarlatti és a barokk szonáta jellemzése. – Egy – a tanuló által ismert, meghallgatott – mű bemutatása (pl. Händel: Vízizene, Vivaldi: Négy évszak, Bach: hangszeres vagy vokális mű elemzése). Szóbeli vizsga A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy az aktuális tanév feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret,
171
– formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. ZENEELMÉLET A vizsga részei Írásbeli és szóbeli vizsga A vizsga feladatait az alábbiak alapján az iskola állítja össze, vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít. A vizsga tantárgya és időtartama Zeneelmélet Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. Az alapvizsga tartalma Írásbeli vizsga – Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése 4#, 4b előjegyzésig. – Számozott basszus kidolgozása négy szólamban, szűk fekvésben. Szóbeli vizsga – Mintapélda zongorázása diktálás után – Formatani elemzés kottakép után. A vizsga értékelése Általános zeneelméleti ismeretek alkalmazása (felhangok, hangközök, akkordok, a négyszólamúság szabályai) Zenetörténeti tájékozottság, stílusismeret. A tanult formai ismeretek alkalmazása. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG FŐTÁRGYAK Néptánc tanszak: NÉPTÁNC A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc Csoportban 5–10 perc Egyénenként illetve párban: 2–3 perc A vizsga tartalma Koreográfia: a szaktanár által meghatározott egy vagy két tanult koreográfia (koreográfia részlet, folyamat) csoportos bemutatása Improvizáció: A három táncdialektusból választott, a helyi tantervben szereplő tájegységek tanult táncaiból a nemének megfelelő szerepben kettő előadása kis csoportban (maximum 3 pár) illetve egyénenként vagy párban. Az egyiket a vizsgázók, a másikat a vizsgáztatók választják – a két tánc ne legyen ugyanabból a dialektusból 172
A vizsga értékelése – Csoportban: a koreográfia ismerete, együttműködés a partnerekkel, színpadi jelenlét – Egyénileg: a tanult táncanyag tudatos alkalmazása az improvizáció során, a táncos mozgás és a zene illeszkedése, a partneri kapcsolat, páros viszony kialakítása A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll Moderntánc tanszak: JAZZ-TECHNIKA A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Jazz–technika 35–40 perc A vizsga tartalma A jazz–technika vizsga anyaga előre kijelölt és a szaktanár által összeállított gyakorlatokból, gyakorlatsorokból, térben elmozduló lépés, forgás és ugráskombinációkból és néhány perces tánckombinációból áll, melyet a tanulók párosan vagy csoportos formában, önállóan mutatnak be. Témakörök Parallel és en–dehors pozíciók Balett és jazz karpozíciók Gördülések, döntések, hajlások, mellkas emelések, rotációk, kontrakció, release A jazztánc által használt speciális mozgáselemek: twist, flat–back, tilt, hinge, tour, tombe, pas de bourre, chassé, pivot Izoláció: minimum két testrész egyidejű, összehangolt, izolált munkája Ötféle ugrásfajta A jazz–tecnika által használt balett technikai elemek: plié, tendu, battement, battement tendu jeté, rond de jambe, developpé, enveloppé, attitude, grand battement jeté használata a jazz tánc sajátosságainak megfelelően A jazz–technika sajátosságainak megfelelő, minimum 1,5 perces kombináció bemutatása A vizsga értékelése A bemutatott tananyag pontos ismerete A gyakorlatok technikai biztonsága A jazz–technika sajátosságainak stílusos bemutatása KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK
Folklórismeret Néptánc tanszak: A vizsga tantárgya és időtartama Folklórismeret Írásbeli: 30 perc 173
Szóbeli: 5 perc A vizsga tartalma – A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított folklórismereti témakörökből áll – Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző típusú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését, valamint problémamegoldást, néhány mondatos értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Témakörök Jeles napok Munkavégző ünnepek Az emberélet fordulói Táncdialektusok A régi és új táncréteg tánctípusai A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a pontok alapján a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tanuló feleletének tartalmi és formai szempontok alapján történő értékelése – Az osztályzatra a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Moderntánc tanszak: LIMÓN –TECHNIKA A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgyai és időtartamuk: Limón–technika Csoportban 30–40 perc A vizsga tartalma: A Limón–technika vizsga anyaga a szaktanár által összeállított, talajon, állásban és haladással végzett egyszerű majd összetett gyakorlatokból álló tréning sor, melyet a tanulók csoportos formában, önállóan mutatnak be. 2–3 perces etűd kis csoportokban történő bemutatása A vizsga értékelése A vizsga értékelésének szempontjai: A bemutatott tananyag ismeretének minősége, a technika dinamikai változatosságának megjelenési szintje A gyakorlatok technikai végrehajtásának biztonsága A Limón–technika stílusának megfelelő előadásmód minősége KÉPZŐ - ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG 174
FŐTÁRGY GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama A grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. A grafika és festészet műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás, sorozat vagy variáció, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített képi alkotás, alkotássorozat vagy variáció. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv – sorozat. A vizsga értékelése A grafika és festészet műhelygyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – tervezési, képalkotási készség, – színhasználat, kompozíciós készség, – alapvető anyag– és eszközismeret, jártasság, – a grafikai és festészeti ismeretek gyakorlati alkalmazása, – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő átíró és kifejezőképesség, – az elkészült munka összhangja. A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. 175
A vizsga tantárgya és időtartama Grafika és festészet műhelygyakorlat – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a szobrászat és kerámiaművészet, anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati–, kerámiatechnikai jártasságát, tudását. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján elkészített alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából, vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből, vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikával készült tárgy, tárgycsoport. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika. A vizsga értékelése – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, 176
– a szobrászat és kerámia alapvető technikáinak ismerete, gyakorlati alkalmazása, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, technika és kifejezésmód megválasztása és használata, – az elkészült munka összhangja. TEXTIL ÉS BŐRMŰVES MŰHELYGYAKORLAT A vizsga részei: A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A gyakorlati vizsga tantárgyai és időtartama Textil– és bőrműves műhelygyakorlat – tervezés 40 perc – tárgykészítés 140 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, tárgyalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, gondolati tartalomnak megfelelő formatervező, környezetalakító készségét, a textilművesség és a bőrművesség alapanyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló textil– és bőrművességben való technikai jártasságát, tudását. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a textil– és bőrművesség műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott műveletekkel, díszítési és összeállítási technikákkal létrehozott alkotás, amely lehet: – használati– és ajándéktárgy, – öltözet–kiegészítő, – játék, – lakáskultúra elem, – tértextil. A vizsgamunkát az alapfok utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan tervezett és elkészített textil– vagy bőrműves tárgy. A textil– vagy bőrműves vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióra alkalmas, a tanuló által készített tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – nemezfigura, – textilbáb, – festett, batikolt kendő, – egyszerű szerkezetű bőrműves tárgy, bőrzacskó, – ékszer. 177
A vizsga értékelése – tárgytervező képesség, – formaalakító készség, – kifejezőkészség, – anyag– és eszközhasználat, – textil– és bőrműves alapismeretek, – műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgamunka összhangja. KÖTELEZŐ TANTÁRGY VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama: Vizuális alkotó gyakorlat – vizsgamunka bemutatása 15 perc – helyszíni feladat megoldása 105 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi. B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. SZÍN - ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG 178
FŐTÁRGY Dráma és színjáték A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték improvizáció 2–3 perc színpadi produkció – jelenet 3–5 perc vagy – előadás 15 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges vagy szöveg nélküli 2–3 fős jelenet lehet. A szaktanárnak a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő, legalább tíz tételből álló tételsort kell összeállítania. A tételsor tartalmazhat szöveg nélküli vagy szöveges feladatokat. Az egyes tételeknek tartalmazniuk kell a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat (helyszín, szereplők, cselekmény, konfliktus). A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján tanári irányítással készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A tanuló a csoportban, közös akciókban, együttes játékban közreműködve, illetve egyéni színpadi feladatok megoldásával egyaránt számot adhat a tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról. A vizsga értékelése – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése), – Színpadi jelenlét – Figyelem, koncentráció (játékban maradás képessége, egyértelmű szerepbe lépés, szituációban maradás, egyértelmű kilépés a szerepből) – Sűrítés képessége – A jelenet szerkezete, íve (a jelenet nyitása, zárása, jelenetépítés) – Színpadi produkció – A színpadi helyzetek megértése, az önálló játékok közös játékba illesztése – Együttműködés (a partner impulzusainak elfogadása, a partner felé irányuló impulzusok erőssége, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Figyelem, koncentráció – Színpadi jelenlét – Ritmusérzék (a jelenet tempójának közös kialakítása, együttes tempóváltás)
179
– Atmoszférateremtés – Verbális kifejezőeszközök használata KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK BESZÉD ÉS VERS A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás 5 perc A vizsga tartalma A beszéd és vers művészeti alapvizsga két részből tevődik össze: Beszédgyakorlat–sor bemutatása Tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (a beszédtechnikai gyakorlatok közül a szaktanár által összeállított – és legalább 3 különböző feladatot tartalmazó – gyakorlatsor) Vers– és prózamondás A közösen feldolgozott művekből (kötelező memoriterek) a tanuló által választott két különböző hangulatú vers vagy próza előadása A tanuló a kötelező memoriterekből választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. A vizsga értékelése Beszédtechnikai ismeretek: – a gyakorlatok ismeretének szintje, – a megvalósítás pontossága, – oldott artikuláció és középhang, – tudatos nyelvhasználat A választott szövegek előadása: – kifejező megszólaltatás, – előadásmód, – kiállás, – jelenlét, – közvetítő erő, – előadói készségek MOZGÁS ÉS TÁNC A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc – egyéni produkció 2–3 perc – csoportos produkció 10–20 perc A vizsga tartalma Lépés–, járás–, futás–, ugrás–, esés–, talaj–, emelés– és támaszgyakorlatok, dinamikai gyakorlatok, tánclépések, illetve a koreográfiák köréből a szaktanár segítségével kiválasztott és összeállított produkció A vizsga értékelése 180
– Mozgás– és táncgyakorlatok ismerete, gyakorlati alkalmazása különböző szituációkban – A feladatok végrehajtásának pontossága, minősége (mozgáskoordináció, ritmika, dinamika, térhasználat, koncentráció, együttműködés) ZENE ÉS ÉNEK A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zene és ének – csoportos gyakorlatsor vagy zenés színpadi etűd 10–15 perc – szólóéneklés vagy csoportos éneklés 2–3 perc A vizsga tartalma A zene és ének gyakorlati vizsga két részből tevődik össze. Csoportos gyakorlatsor A csoportos gyakorlatsort a szaktanár állítja össze a csoport adottságainak figyelembe vételével: – a ritmus–, metrum–gyakorlatok során a láb, a kéz és a metrikus ének/beszéd egymástól való függetlenítése – az akusztikus drámagyakorlatokban ritmus– és/vagy dallamhangszerek segítségével egy akciósor lekövetése Szólóéneklés vagy csoportos éneklés (3–4 fő) A tanuló 8 különböző stílusú, szabadon választott dal előadásával készül. A dalanyag kiválasztásánál ügyelni kell a tanuló adottságainak szem előtt tartására. A vizsgán a tanulónak az általa választott két dalt kell bemutatnia: egy népdalt a capella és egy másik, egyéb műfajú dalt hangszeres kísérettel. Az előadásához igénybe vehető élő hangszeres kíséret, amelyről a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Gyakorlatsor: az elemek ismerete, pontos végrehajtása Akusztikus drámagyakorlatok: pontosság, kreativitás, kooperáció Ének: tiszta intonáció, stílushű előadásmód, szövegérthetőség, prozódiai pontosság. SZÍNHÁZISMERET A vizsga részei A vizsga szóbeli vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Színházismeret előadás(részlet) elemzése 10 perc A vizsga tartalma A tanuló/csoportja által a vizsgán bemutatott saját produkció egészének vagy részletének felidézése a megismert fogalmi készlet alkalmazásával, a színházi alkotóelemek és azok nézőre gyakorolt hatásnak elemző bemutatása. vagy A tanuló a tanár által a vizsgát megelőző félévben előre kiadott legalább öt különböző alapanyaggal (problémák, szituációk, szövegek) ismerkedhet meg. A vizsgán a tanuló szabadon választott alapanyaggal kapcsolatban feltárja, hogy mi az a helyzet, probléma, 181
amely színházi megjelenítésre alkalmas, valamint felvázolja, hogy milyen színházi eszközöket alkalmazna megjelenítésükre, és azok várhatóan milyen hatást gyakorolnak a nézőre. A vizsga értékelése Színházi megjelenítésre alkalmas helyzetek, problémák felismerése A színházi alkotóelemek és azok hatásának ismerete, alkalmazása A feladathoz kapcsolódó fogalmi készlet ismerete, használata A MŰVÉSZETI ZÁRÓVIZSGA TARTALMA TANTÁRGYAK SZERINT ZENEMŰVÉSZETI ÁG FŐTÁRGYAK Furulya A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Furulya főtárgy “A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat – Egy technikai jellegű mű vagy szólódarab; Brüggen: Etűdök, Linde: Neuzeitliche Übungsstücke (Schott), Winterfeld: Technische Studien, (Hofmeister), Telemann: Fantáziák (Bärenreiter), Eyck: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus) nehézségi szintjén. – Egy teljes szonáta vagy concerto (kettősverseny). – Egy korabarokk, vagy XX. századi illetve kortárs mű, vagy tétel; Telemann: vagy Händel szonáták, Telemann: Metodikus szonáták 1-6., (Bärenreiter), nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab; Brüggen: 1., Quantz: Solos 1-5. (Baroque Solo Book), Eyck, J. van: Der Fluyten Lust-hof I-III. (Amadeus), G. Ph. Telemann: Fantázia 2, c-moll (Bärenreiter), nehézségi szintjén. – Egy teljes szonáta vagy concerto. – Egy korabarokk vagy XX. századi mű vagy tétel, amely lehet kamaramű; Krähmer, E: Variációk op. 18, Händel: g-moll szonáta (V.) (EMB 13405, Castrucci, P.: Szonáták op. 1/5, op. 1/6, nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, 182
– előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Fuvola A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Fuvola főtárgy “A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Bántai: Fuvolaetűdök III. kötet (EMB 8593, vagy Köhler: Etűdök op. 33 no. II. kötet (EMB 8514) nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Marcello: a-moll szonáta, (EMB 12534), Telemann: C-dúr szonáta (EMB 13535), Händel: F-dúr szonáta nehézségi szintjén. – Egy karakterdarab, vagy XX. századi mű; Fauré: Siciliano (EMB 7583), Doppler: Berceuse (EMB 12350), Mező Imre: Szvit (EMB 3358), Szervánszky Endre: Szonatina (EMB 1372) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat – Egy etűd vagy szólódarab, vagy technikai jellegű mű; Köhler: Etűdök op. 33 no. III. 1-5., (EMB 8514) Andersen: 24 etűd fuvolára/1. (EMB 8520); Hangversenyetűdök fuvolára c. gyűjtemény (EMB 12652) nehézségi szintjén. – Egy barokk szonáta két tétele, vagy egy barokk kamaramű; Händel: Hat szonáta (EMB 13404), egy barokk triószonáta két tétele nehézségi szintjén. – Egy XX. századi mű; Farkas: Bihari román táncok (EMB 958) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot az etűd és a kamaramű kivételével kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes légzés, testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség.
183
Gitár A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Gitár főtárgy “A” tagozat: minimum 10 perc “B” tagozat: minimum 15 perc A vizsga tartalma “A” tagozat Három oktávos dúr-vagy moll skála, vagy tercskála. – Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 19., 20., 23., F. Sor op. 29 (Universal) nr. 1., Aguado: Etűdök II. kötetből (EMB 12378) nr. 9., 11., 12., Giuliani: 24 etűd op. 48 (EMB 12963) nr. 20., 21., Leo Brouwer VI-XV. nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet többtételes; reneszánsz és barokk darabok; John Dowland: Táncok és Fantáziák (EMB 8769), J. S. Bach: Könnyű tánctételek, Lantszvitek (EMB 13184), klasszikus és romantikus darabok: F. Carulli (EMB 8821), Giuliani (EMB 12182, EMB 8931, EMB 8932), F. Sor művei (EMB 8799, 14445 kötetben, Ricordi, Universal); Carulli, Johann Kaspar Mertz: Románc (EMB 13519 kötetben), F. Tarrega: Marieta, Rosita; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa-Lobos: Prelud II. V. nehézségi szintjén – Egy kamaramű; Scarlatti: Öt Szonáta két gitárra (Fodor-Mosóczi) nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat Három oktávos dúr-vagy moll skála, vagy tercskála, szextskála – Egy etűd; Carcassi: 25 Etűd op. 60 (EMB 12091) nr. 24., 25.; F. Sor: Zwölf Etuden op. 29 (Universal) nr. 4., Giuliani: Etűdök gitárra op. 48. (EMB 12963) nr. 22., 23., 24., Villa-Lobos: Etűdök nehézségi szintjén. – Két különböző stílusú előadási darab, melyből az egyik lehet egy szvit vagy versenymű több tétele, vagy egy szonáta, a másik egy kortárs mű; reneszánsz szerzők: Bakfark Bálint (EMB 7031, EMB 7793, EMB 12033), J. Dowland: Luis Milan, Gaspar Sanz, Frescobaldi művei (EMB 13248), J. S. Bach: Lantszvitek (EMB 13184), csellószvitek tételei, valamint szonáták és partiták tételei; Fernando Sor szonátái; romantikus szerzők, pl. F. Tárrega Romantikus darabok (EMB 8327) J. K. Mertz (EMB 13157, EMB 13519) továbbá Moreno-Torroba, Manuel de Falla, Isaak Albéniz, Augustin Barrios Mangoré művei; XX. századi szerzők: Leo Brouwer, Farkas Ferenc (EMB 6303), Villa-Lobos: Prelüdök, Choros nehézségi szintjén. – Egy kamaramű; Vivaldi könnyebb versenyművei, Giuliani: Duo Concertante per flauto e chitarra, Joplin: Ragtime nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és hangszertartás, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, 184
– a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória Zongora A vizsga gyakorlati részből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zongora főtárgy “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 15 erc A vizsga tartalma “A” tagozat A négy stílusból választható három különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Barokk mű, többszólamú szerkesztésű darab vagy szvit-tétel, vagy könnyebb barokk variáció; Händel: Könnyű zongoradarabok Chaconne (EMB 6991 kötetben), Scarlatti: Szonáta C K.513 h K. 377, (EMB 7817 kötetben) Bach: Francia szvit (EMB 7190) tánctételek nehézségi szintjén. – Klasszikus szonáta-tétel; Beethoven: Szonáta G Op. 49 (EMB 8152) no 2 I tétel, Beethoven: Szonáta G. Op. 79. (Schott); rondók, variációk, bagatellek Beethoven: Bagatelle C Op. 33 (Peters) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Schumann: Kinderszenen (EMB 7146), Mendelssohn: Dalok szöveg nélkül (EMB 7354) 14., 19, Chopin: Mazurka g Op. 67 no. 2 (EMB 6877 kötetben, PWM kötetben) nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Mikrokozmosz IV. 102 Felhangok, V.130 Falusi tréfa nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot lehetőleg kotta nélkül kell játszani. “B” tagozat Négy különböző stílusú darab, amiből lehet egy kamaramű. – Egy barokk mű; többszólamú szerkesztésben írt darab vagy szvit-tétel; J. S. Bach: h-moll háromszólamú invenció (EMB 6913), Francia szvit (EMB 7190) Esz Allemande, Courande, Sarabande. Scarlatti: A-dúr szonáta K.453. nehézségi szintjén. – Egy klasszikus szonáta-tétel; Haydn: Szonáta D Hob. XVI/19 (Peters), Mozart: C-dúr szonáta KV. 309 (EMB 3996 kötetben, EMB 3997 kötetben, Peters kötetben) nehézségi szintjén. – Romantikus mű; Liszt-Zempléni: Etűd (EMB 766) 2 a, Liszt: Consolation (EMB 12697) Desz nehézségi szintjén. – XX. századi mű; Bartók: Szonatina (EMB 117), Mikrokozmosz VI (EMB 130) Hat tánc bolgár ritmusban, Debussy: Arabesque (EMB 6029) E nehézségi szintjén. A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes test- és kéztartás, – hangminőség, billentés, – pedálhasználat, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, 185
– előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. Hegedű A vizsga részei A vizsga gyakorlati részből áll A vizsga tantárgya és időtartama Hegedű főtárgy “A” tagozat minimum 10 perc “B” tagozat minimum 10 perc “A” tagozat – Két különböző karakterű zongorakíséretes mű (barokk szonáta két tétele, vagy egy versenymű két tétele, vagy egy gyors és egy lassú tempójú előadási darab), az egyik lehet kamaramű is (pl. Bartók: Hegedűduók). A kamaramű kivételével a vizsgaanyagot kotta lehetőleg nélkül kell játszani. “B” tagozat – Két etűd; Mazas: Études brillantes op. 36. II., (EMB 2245) Dont: 24 előkészítő gyakorlat op. 37 (EMB 2604), Kreutzer: 42 gyakorlat (EMB 2560), Rode: 24 Caprices (EMB 2453) /2., 7., 10. nehézségi szintjén. – Barokk szonáta két tétele; Händel: g-moll (EMB 12309 kötetben), D-dúr (EMB 12309 kötetben), A-dúr szonáta (EMB 12309 kötetben) nehézségi szintjén. – Egy koncert-tétel, vagy előadási darab; Bach: a-moll (EMB 1600), E-dúr (EMB 1601), Haydn: C-dúr (Peters), Mozart: D-dúr – Adelaide, Beriot: a-moll op. 104 (Peters) koncertek 1. tétele, Raff: Cavatine (EMB 13745), Fiocco: Allegro (EMB 3558 kötetben), Beethoven: F-dúr románc (EMB 13494), Weiner: Rókatánc (EMB ) nehézségi szintjén. A vizsgaanyagot kotta nélkül kell játszani. A vizsga értékelése – megfelelés az előírt követelményeknek, – technikai felkészültség, – helyes testtartás, hangszertartás, – hangképzés, – intonáció, – a vibrato helyes alkalmazása, – hangszerkezelés, – artikulációk és díszítések alkalmazása, – helyes ritmus és tempó, – előadásmód, – a zenei stílus és az előírások megvalósítása, – memória, – alkalmazkodóképesség, – állóképesség. KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK 186
SZOLFÉZS (4. ÉVFOLYAMIG) A vizsga részei Írásbeli, és/vagy szóbeli vizsga A vizsgán az iskola az alábbi feladatsort használja, vagy helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Szolfézs Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga “A” tagozat 1. Egyszólamú barokk vagy romantikus dallam lejegyzése. Az idézet átlagos zenei mondat/periódus hosszúságú, egyszerűbb hangnemi kitérést tartalmazhat. A tanuló számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum és a kezdőhang. Az idézet nyolcszor hangozhat el. 2 Egy rövid terjedelmű barokk vagy romantikus mű elemzése. A tanuló számára adott a mű kottaképe. Az elemzés szempontjai: a formai felépítés és a stílusra jellemző jegyek ismertetése. “B” tagozat 1. Imitációs szerkesztésű kétszólamú barokk vagy egyszólamú romantikus dallam lejegyzése. A tanuló számára adott a kulcs, az előjegyzés, a metrum, és a kezdőhang értékkel. Az idézet nyolcszor hangozhat el. 2. Egy rövid terjedelmű barokk vagy romantikus mű elemzése. A tanuló számára adott a mű kottaképe. Az elemzés szempontjai: a formai felépítés és a stílusra jellemző jegyek ismertetése. Szóbeli vizsga “A” tagozat 1. Periódus terjedelmű dallam lapról éneklése rövid átnézés után, szolmizálva vagy hangnévvel; az idézet tartalmazzon változatos ritmikai és dallami fordulatokat, hangnemi kitérést, esetleg modulációt. 2. A vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül tizenöt népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni öt műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. “B” tagozat 1. Periódusnyi dallam lapról éneklése – rövid átnézés után – szolmizálva vagy hangnévvel; a dallamban legyenek változatos dallami és ritmikai fordulatok, hangnemi kitérés vagy moduláció előfordulhat benne. 2. A vizsgázó tudjon énekelni kotta nélkül tizenöt népdalt, és ismerje azok legfontosabb jellemzőit; tudjon énekelni hat műzenei szemelvényt (társasének, hangszerkíséretes darabok a reneszánsztól a XX. századig) éneklőtársakkal, ill. hangszerkísérettel (saját kíséret nem kötelező), ebből hármat kotta nélkül, és ismerje az énekelt darabok legfontosabb jellemzőit. Kottáról a tanulónak kell gondoskodnia. 187
A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – A feladat helyes megoldása, a válaszok pontos, világos jelölése – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. – Az elemzési szempontokra adott válaszok teljessége, helytállósága, a jelölések pontossága. A szóbeli vizsga értékelése – a választott zenei anyag élményszerű megszólaltatása. – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TÁRGYAK 4. ÉVFOLYAMTÓL ZENEISMERET A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsgán az iskola az alábbi feladatsort használja, vagy helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Zeneismeret Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga 1. Bécsi klasszikus mű elemzése hallás és kottakép alapján A tanuló a mű kottáját kézhez kapja. (Ajánlott egy zongorára írt triós vagy variációs forma – a kottán a mű szerzője és címe ne legyen feltüntetve. Feladatok: – A zenei korszak megjelölése– esetleg a szerző megnevezése. – A hangnem megállapítása, a hangnemi folyamatok vizsgálata. – A műben megfigyelt ritmikai, dallami jelenségek felsorolása. – A funkciós és harmóniai jellegzetességek megjelölése– zárások elemzése. 2. Teszt kérdések zenei ismeretekből (5–6 kérdés) pld. – Soroljon fel a barokk korszak stílusjegyeiből legalább hármat! – Ismertesse a klasszikus szimfónia tételrendjét! – Soroljon fel XX. századi skála–formációkat! – Felsorolt művek, zeneszerzők, stílus korszakok, társművészeti alkotások egymáshoz rendezése. – Három jellegzetes zenei téma felismerése kottakép alapján. – Három jellegzetes ritmus felismerése (teljes) kottakép alapján (pl. boleró, mazurka, verbunkos stb.) Az írásbeli vizsgához ajánlott feladatlap készítése. 188
Szóbeli vizsga 1. Memoriter anyag előadása – Öt műzenei szemelvény (szabadon válogatva a tanult zenei korok anyagából) előadása szóló énekléssel, illetve hangszerkísérettel vagy több szólamú mű esetén éneklőtársakkal. – A megszólaltatás legyen muzikális és zeneileg pontos. – A vizsgázó ismerje az énekelt darabok legfontosabb zenei jellegzetességeit. 2. A vizsgázó elméleti tudásának bemutatása – A tanuló a hangszeres vizsgadarabjaihoz kapcsolódó zenei kérdésekre válaszol. – A kérdések a követelményrendszerben felsorolt ritmikai, dallami, harmóniai, formai, stílus– és zenetörténeti korok ismeretére vonatkozhatnak. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás, – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. ZENETÖRTÉNET–ZENEIRODALOM A vizsga részei Írásbeli, vagy szóbeli vizsga A vizsga tantárgya és időtartama Zenetörténet–zeneirodalom Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. A vizsga tartalma Írásbeli vizsga Teszt kérdések a zenei ismeretek köréből a képzés során feldolgozott tematikák zenetörténeti korszakok főbb tendenciáinak, stiláris jelenségeinek, mestereinek, műfajainak, alkotásainak ismeretére, elemzésére vonatkozó témában. A tesztlap az alábbi témakörökből tartalmaz kérdéseket: – Gregorián elnevezése, általános jellemzői, műfajai. Egy műfaj részletes bemutatása. A többszólamúság kialakulása (orgánum típusai). Világi zene a középkorban (trubadúr, trouvére, Minnesänger). Reneszánsz (szó jelentése, ideje, általános jellemzése, jellegzetes műfajainak ismerete.) Korareneszánsz, reneszánsz fénykora, későreneszánsz zeneszerzőinek felsorolása. Homofónia, polifónia fogalma. Mise típusai, mise részei, (Ordinarium, Proprium), motetta és madrigál összehasonlítása. Világi vokális műfajok felsorolása. – A barokk korszak általános stílusjegyei és zenei jellemzése, vokális és hangszeres műfajok 189
sorolása. Egy vokális műfaj (pl. kantáta) tételeinek bemutatása, két hangszeres műfaj (pl. concerto, fúga) részletesebb magyarázata zenei példát hozva. A szvit (táncok és táncpárok), egy tánc bemutatása (pl. menüett). Barokk zeneszerzők felsorolása. – A bécsi klasszika sajátosságai (formák, szerkezet, hangnem). Főbb műfajok sorolása, szonáta vagy szimfónia tételeinek általános jellemzése, pl. szonátaforma bemutatása. Haydn vagy Mozart művészete, (egy mű bemutatása alapján). – Romantika – új műfajai, élményanyaga (témái). Chopin zongorazenéje (kisformák), Schumann zongoradarab–ciklusai (címek). Az opera műfajának, kiemelkedő mestereinek és alkotásainak ismerete a tanult szemelvények elemzésével. – A programzene (példával). A századforduló zenéje – Debussy művészete, impresszionista művei (zenéje, jellemzői). Egészhangú skála, politonalitás, dodekafónia magyarázata zenei példa alapján. Bartók életműve, jelentősége, népdalgyűjtő útjai. Kodály egy művének részletes bemutatása (pl. Psalmus Hungaricus, Háry–szvit, Felszállott a páva – variációk). A szóbeli vizsga – A tanuló által a gyakorlati vizsgán játszott darabokkal kapcsolatban, vagy a 6 éves képzési időkeretben feldolgozott zenetörténet–zeneirodalom anyagából a vizsgabizottság zenetörténeti, stílusjegyekre vonatkozó, műfaji, formai és egyéb általános zenei kérdéseket tesz fel, gyakorlati feladatokat ad. A tanuló által játszott zenemű kottájáról maga gondoskodik, a további célfeladatok megoldásához szükséges szemelvényanyagot (kottát, hangfelvételt, audio–vizuális eszközt) a vizsgát szervező intézmény biztosítja. A vizsga értékelése Az írásbeli vizsga értékelése – teszt: a kérdésekre adott rövid, lényegi, a megértésre utaló egyszerű válasz; fogalmazásmód, helyesírás; – fogalmazás (műelemzés): információtartalom, a műről, illetve a szerzőről és a korról szóló információk megfelelő aránya, felhasznált irodalom színvonala, mennyisége, eredetiség, objektív és szubjektív tartalom megfelelő aránya, felépítés, fogalmazás, helyesírás, – dallamírás: dallami, metrikai/ritmikai korrektség, kottaírási készség, külalak. A szóbeli vizsga értékelése – általános zenei ismeretek (hangnemek, hangközök, akkordok, előadásmód, zenei szakkifejezések ismerete), – zenetörténeti tájékozottság, – stílusismeret, – formai ismeretek, – tájékozódás a zenei műfajok között. ZENEELMÉLET A vizsga részei Írásbeli és szóbeli vizsga A vizsga feladatait az iskola állítja össze a feladatok alapján vagy a helyi pedagógiai programja alapján hasonló követelményszintű feladatsort állít össze. A vizsga tantárgya és időtartama Zeneelmélet tantárgy Az írásbeli vizsga időtartama minimum 45 perc. A szóbeli vizsga időtartama minimum 10 perc. 190
A vizsga tartalma Írásbeli vizsga – Négyszólamú példa számozott basszusának lejegyzése 4#, 4b előjegyzésig. – Számozott basszus kidolgozása négy szólamban, szűk és tág fekvésben. Szóbeli vizsga – Minta példa zongorázása diktálás után – Formatani elemzés kottakép után. A vizsga értékelése Általános zeneelméleti ismeretek alkalmazása (felhangok, hangközök, akkordok, a négyszólamúság szabályai) Zenetörténeti tájékozottság, stílusismeret. A tanult formai ismeretek alkalmazása. TÁNCMŰVÉSZETI ÁG FŐTÁRGY Néptánc tanszak:
NÉPTÁNC
A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Néptánc, 8–10 perc A vizsga tartalma – A helyi tantervben meghatározott tájegységek táncrendjeiből a szaktanár állít össze tételsort – A tételsor legalább négy táncrendet tartalmaz, melyből a vizsgázó a nemének megfelelő szerepben improvizál – Először a kihúzott tétel szerint, majd a vizsgázó által szabadon meghatározott táncrend szerint kell a táncokat bemutatni – A tájegység táncrendjén kívül ismerniük kell még a tánctípusok nevét, a kísérő zenekari felállást, a jellegzetes viseleteket A vizsga értékelése – a táncrend ismerete, stílusos előadása, – a tánc szerkezetének ismerete az improvizáció során, – a tánc ritmikai, dinamikai, plasztikai megformálása, – a táncos mozgás és a zene illeszkedése, – a táncrendhez kapcsolódó táncfolklorisztikai ismeretek Moderntánc tanszak: JAZZ-TECHNIKA A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgából áll A vizsga tantárgya és időtartama Jazz–technika 35–40 perc 191
A vizsga tartalma A vizsga anyaga a szaktanár által összeállított és meghirdetett témakörökből áll, melynek ismeretéről a tanulók egyénileg, párosan vagy csoportos formában adnak számot Témakörök Parallel és en–dehors pozíciók Balett és jazz karpozíciók Gördülések, döntések, hajlások, mellkas emelések, rotációk, kontrakció, release használata A jazz–technika által használt speciális mozgáselemek: twist, flat back, tilt, hinge, tours, tombe, pas de bourré, chassé, pivot A testsúlyáthelyezések különböző formái Izoláció minimum három testrész egyidejű, összehangolt, izolált munkájával Forgások helyben és térben elmozdulva Térben elmozduló gyakorlat szintváltásokkal és irányváltásokkal Ötféle ugrásfajta A jazz–technika által használt balett technikai elemek – plié, tendu battement, battement tendu jeté, rond de jambe, developpé, enveloppé, attitude, grand battement jeté – használata a jazz–technika sajátosságainak megfelelően A jazz–technika sajátosságainak megfelelő, minimum három 1,5 perces kombináció bemutatása, melyek tartalmaznak rövid improvizációs részt is A vizsga értékelése A bemutatott tananyag pontos ismerete A gyakorlatok tudatos alkalmazása A jazz–technika sajátosságainak bemutatása A művészi előadásmód KÖTELEZŐ TANTÁRGYAK Néptánc tanszak: Tánctörténet A vizsga részei A vizsga írásbeli vagy szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Tánctörténet Írásbeli: 30 perc Szóbeli: 5–10 perc A vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténet témakörökből áll Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző tartalmú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését valamint a problémamegoldást ill. értelmező választ igénylő feladatokat tartalmazza – A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Választható témakörök: Az őskor táncművészete A középkor jellemző táncformái A reneszánsz és barokk kor táncélete 192
A romantika A reformkor táncélete A XX. század táncélete Gyöngyösbokréta mozgalom Amatőr és hivatásos együttesek Magyarországon Hazánk jeles alkotói és műveik A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei A vizsga értékelése Írásbeli vizsga – A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák – Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá Szóbeli vizsga – A tananyagtartalom elsajátításának mértéke – Az összefüggések ismerete – A szakmai kommunikáció fejlettsége Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Moderntánc tanszak: TÁNCTÖRTÉNET A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli részekből áll A vizsga tantárgya és időtartama: Tánctörténet 30–40 perces írásbeli 5–8 perces egyéni beszélgetés A vizsga tartalma A vizsga anyaga a helyi tanterv alapján a szaktanár által összeállított tánctörténet témakörökből áll Az írásbeli vizsga feladatlapja különböző tartalmú, a tanultak felidézését, alkalmazását, értelmezését valamint a problémamegoldást illetve értelmező választ igénylő feladatokat tartalmaz A szóbeli vizsgán a tanulók egy tétel kihúzása után önállóan számolnak be tudásukról Választható témakörök: Az őskor táncművészete A középkor jellemző táncformái A reneszánsz és barokk kor táncélete A romantika A reformkor táncélete A XX. század táncélete Amatőr és hivatásos együttesek Magyarországon A táncos szakma jelentősebb szervezetei, oktatási intézményei, országos rendezvényei 193
A vizsga értékelése Írásbeli vizsga A feladatsort vagy a tesztet az intézmény pedagógusai javítókulcs szerint javítják és pontozzák. Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. Szóbeli vizsga A tananyagtartalom elsajátításának mértéke. Az összefüggések ismerete. A szakmai kommunikáció fejlettsége. Az osztályzatra a helyi tantervben meghatározott formák szerint a szaktanár tesz javaslatot, amelyet a vizsga elnöke hagy jóvá. KÉPZŐ - ÉS IPARMŰVÉSZETI ÁG FŐTÁRGY GRAFIKA ÉS FESTÉSZET MŰHELYGYAKORLAT A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, képalkotó, képessége. A terv tükrözze a tanulónak a grafika és festészet anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított kép, képtárgy, képsorozat mutassa be a tanuló grafikai és festészeti jártasságát, tudását. 1. A grafika és festészet műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – alkalmazott grafikai, sokszorosított grafikai alkotás vagy sorozat, – grafikai és festészeti illusztráció sorozat, – szabadodon választott technikákkal készített elbeszélő képi alkotás vagy sorozat, – díszlet– és jelmeztervek, – murália vagy annak részlete. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kép, képtárgy, képsorozat, a grafika és festészet műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – modell alapján készített képi, képtárgyi átírás, – alkalmazott grafikai vagy dekoratív festészeti vázlatterv vagy sorozat. 2. A grafika és festészet műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a grafika és festészet nagy stíluskorszakai, – a grafika és festészet legjelentősebb alkotásai, alkotói, 194
– a grafika és festészet anyagai, eszközei, műfajai, – a grafika és festészet műfajában alkalmazott technikák, – az elkészített tervek és művek bemutatása, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése: – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, kifejező készség, – tervezői, kivitelező készség, – színtani és formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a grafika és festészet technikáinak és eljárásainak alkalmazási szintje, – a felületalakítás módja, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése: – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség. SZOBRÁSZAT ÉS KERÁMIA MŰHELYGYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgya és időtartama Szobrászat és kerámia műhelygyakorlat A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, plasztikai alkotó, konstruáló készsége. A terv tükrözze a tanuló gondolati tartalomnak megfelelő elemző, átíró, formaértelmező készségét, a szobrászat és a kerámia anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismeretét. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló szobrászati és kerámia technikákban elért jártasságát, tudását, művészi igényességét. 1. A szobrászat és kerámia műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval együtt benyújtott kész tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján létrehozott alkotás, amely lehet: – mintázott, faragott, applikált dombormű terrakottából, gipszből, fából vagy bármely más anyagból, – mintázott körplasztika, égetett agyagból, gipszből – mázazva, festve vagy patinázva, – drótból, fából, hungarocellből vagy egyéb szobrászati anyagból készített plasztika, – felrakással, korongolással vagy egyéb technikák kombinációjával készített tárgy, 195
tárgycsoport, – épületkerámia vagy épületszobrászati díszítőelem. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített tárgy, tárgycsoport a szobrászat vagy kerámia műfajából. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, agyagból vagy egyéb szobrászati anyagból, szabadon választott mintázási, konstruálási, felületdíszítési technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – figurális vagy nonfiguratív plakett, dombormű, – korongozott vagy más technikával készített edény, – a szobrászatban és a kerámiában használatos eljárások valamelyikével, vagy ötvözésével készült plasztika, – mintázott építészeti díszítőelem. 2. A szóbeli vizsga tartalma: – az elkészített tárgy bemutatása, – a szobrászat és kerámia anyagai, eszközei, műfajai, – szobrászatban és kerámiában alkalmazott technikák, – a szobrászat és kerámia művészettörténeti stíluskorszakai, – a szobrászat és kerámia legjelentősebb alkotásai, alkotói, – a szobrászat, a kerámia és az építészet kapcsolata, – egészség– és környezetvédelmi alapismeretek. A vizsga értékelése A gyakorlati vizsga értékelése – a tartalomnak, műfaji sajátosságoknak megfelelő megjelenítő, átíró, absztraháló kifejező készség, – tervezői, plasztikai tárgyformáló, kivitelező készség, – formatani ismeretekben való jártasság, a kompozíció törvényeinek ismerete, – műalkotás és környezet összefüggéseinek ismerete, – a szobrászati és kerámia technikák és eljárások alkalmazásának szintje, – felületkezelési eljárások ismerete, – díszítési eljárások ismerete, – kreativitás, egyediség, – az elkészült munka összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség
TEXTIL- ÉS BŐRMŰVES MŰHELYGYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati és szóbeli vizsgarészekből áll. A vizsgák tantárgyai és időtartama Textil– és bőrműves műhelygyakorlat 196
A gyakorlati vizsga időtartama – tervezés 50 perc – tárgyalkotás 190 perc A szóbeli vizsga időtartama: max. 10 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tárgytervező, tárgyalkotó képessége. A terv tükrözze a tanuló funkciónak, tartalomnak megfelelő tervezőkészségét. A textil– és a bőrművesség anyagairól, technikáiról, munkafolyamatairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről megszerzett ismereteit. A megvalósított tárgy mutassa be a tanuló textil– és bőrművességben megszerzett technikai jártasságát, szakmai tudását, művészi igényességét. 1. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat gyakorlati vizsga két vizsgarészből tevődik össze: A) Tervezési dokumentációval, szakmai indoklással együtt benyújtott kész textil– vagy bőrműves tárgy vagy tárgycsoport. A benyújtott – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott műveletekkel, díszítési és összeállítási technikákkal létrehozott alkotás, amely ötvözi a textil– és a bőrművesség tanult ismeretanyagát. A vizsgamunka lehet: – használati– és ajándéktárgy, – öltözék, öltözék–kiegészítő, – ékszerkollekció, – a lakáskultúra elem, – tértextil, térplasztika. A vizsgamunkát a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti alapvizsga napját megelőzően tíz nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. B) A záróvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan készített textil– vagy bőrműves tárgy. A vizsgatárgy az intézmény által meghatározott funkcióval rendelkező, a tanuló által készített tervvázlat alapján szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – textilkép, – tarisznya, erszény, – öltözetdarab: fejviselet, egyszerű lábbeli, – ékszer, öv. 2. A textil– és bőrműves műhelygyakorlat szóbeli vizsga tartalma: – a textil– és bőrművesség anyagai, eszközei, – a textil– és bőr felhasználási területei, – a tárgytervezés és –készítés szempontjai, folyamata, – textil– és bőrműves technikák, díszítési módok, – jelentéstartalom a tárgyakon, – a textil– és bőrművesség története, iparművészeti és népművészeti értékei, – textilből és bőrből készült alkotások a kortárs művészetben, a hagyományok továbbéltetésének lehetőségei a mai tárgykultúrában, – a textil– és a bőrművesség munkavédelmi és környezetvédelmi előírásai. A vizsga értékelése 197
A gyakorlati vizsga értékelése: – funkciónak, műfaji sajátosságoknak megfelelő tervező, szerkesztő, modellező készség, – díszítő, stilizáló képesség, – a tervezéshez szükséges magyarázó–közlő rajz szintje, – a megfelelő munkafolyamatok megválasztása, – a textil– és bőrműves ismeretek gyakorlati alkalmazásának szintje, – műfaji sajátosságok megfelelő alkalmazása, – a vizsgatárgy összhatása, a funkció–forma–díszítmény összhangja. A szóbeli vizsga értékelése – a követelményekben meghatározott elméleti anyag ismerete, – a megfogalmazás szakszerűsége, pontossága, – kommunikációs készség. KÖTELEZŐ TANTÁRGY VIZUÁLIS ALKOTÓ GYAKORLAT A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészekből áll. A vizsga tantárgyai és időtartama Vizuális alkotó gyakorlat – a vizsgamunka bemutatása 10 perc – helyszíni feladat megoldása 180 perc A vizsga tartalma A vizsgafeladatot az intézmény úgy határozza meg, hogy a megoldásból mérhető legyen a tanuló tervező, alkotó, konstruáló, tárgykészítő képessége. A feladatmegoldás tükrözze a tanulónak a vizuális alkotó gyakorlatok során megszerzett tudását a művészeti ág anyagairól, műfaji sajátosságairól, esztétikai törvényszerűségeiről, megszerzett ismeretét. A megvalósított vizsgamunka mutassa be a tanuló technikai jártasságát, tudását. A vizuális alkotó gyakorlat alapvizsga két részből tevődik össze: A) Dokumentációval együtt benyújtott kész kép, képsorozat vagy tárgy, tárgycsoport. A benyújtott vizsgamunka – tanári irányítással megvalósított – tervezési munka alapján, szabadon választott technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, tárgyegyüttes, – festészeti, grafikai alkotás–sorozat, – szobor, térkonstrukció és variációi B) Az alapvizsga helyszínén, ideje alatt önállóan elkészített kész kép vagy tárgy. Az intézmény által meghatározott vizsgafeladat tervvázlat alapján, szabadon választott anyaggal és technikával létrehozott alkotás, amely lehet: – tárgy, – festészeti, grafikai alkotás, – szobor, térkonstrukció A vizsga értékelése A vizuális alkotó gyakorlat vizsga értékelésének általános szempontjai: – esztétikai érzékenység, művészeti ismeretek jelenléte, – a vizuális nyelv kifejezőeszközeinek használata, 198
– tervezési, plasztikai tárgyformáló készség, – sík és térbeli ábrázolási képesség, – a kísérletező kedv és kreativitás megjelenése, – alapvető anyag–, eszköz– és szerszámhasználati ismeret, jártasság, – térformálás, konstruáló és kompozíciós készség, – a tartalomnak megfelelő anyag, forma, szín, technika és kifejezésmód használata, – az elkészült munka egyedisége, összhangja. SZÍN - ÉS BÁBMŰVÉSZETI ÁG FŐTÁRGY DRÁMA ÉS SZÍNJÁTÉK A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Dráma és színjáték improvizáció 3–5 perc színpadi produkció – jelenet 5–7 perc vagy – előadás 15–30 perc A vizsga tartalma A dráma és színjáték gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Improvizáció Az improvizáció megadott instrukciók (pl. a jelenet témája, figurái, tárgyai, helyszíne, időpontja) alapján rögtönzött szöveges és szöveg nélküli kétfős jelenet lehet. A szaktanárnak – a tanulók életkori sajátosságainak megfelelő – legalább tíz kétfős improvizációs feladatból álló tételsort kell összeállítania. A tételsornak szöveggel és szöveg nélkül elvégzendő feladatokat egyaránt kell tartalmaznia. Az egyes tételekben meg kell adni a jelenet eljátszásához szükséges instrukciókat. A vizsgán a tanulók szabadon vagy a szaktanár irányításával párokat alkotnak, és közösen húznak a feladatokat tartalmazó tételek közül. Az etűd bemutatása után a vizsgabizottság instrukciók alapján variációk bemutatását kéri. A felkészülési idő 5 perc. Színpadi produkció A produkció szabadon választott drámai vagy dramatizált mű, illetve rögzített improvizáció alapján készített prózai színházi produkció (2–3 fős jelenet/csoportos előadás) vagy szerkesztett játék lehet. A produkcióban a tanulónak egyéni feladatok, önálló akciók végrehajtásával kell közreműködnie. A vizsga értékelése – Improvizáció – Az instrukciók megértése, követése – A színpadi megjelenítés alapvető szabályainak alkalmazása (érthetőség, láthatóság) – Együttműködés (közös jelenetépítés, társak ötleteinek elfogadása, cselekménybe illesztése, rugalmasság – reakció váratlan történésekre) 199
– Stílusérzék (közös játékstílus kialakítása, a választott stílus megtartása, illetve együttes stílusváltás, vagy a játékstílusok tudatos ütköztetése a kifejezés érdekében, az egyes elemek – gesztus, beszédmód, nyelv, mozgás – egysége) – Figyelem, koncentráció – Karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága) – A színjáték hitelessége (az ábrázolás mélysége, igazságtartalma, személyessége, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása) – Az improvizáció “dramaturgiája” (a jelenet indítása, jelenet zárása, cselekményépítés, sűrítés képessége, feszültségteremtés, fordulatok) – Atmoszférateremtés – Színjátszói kifejezőeszközök, intenzitás – Fantázia, ötletesség, humor – Színpadi produkció (előadás, jelenet) – Koncentráció, figyelem – Együttműködés (a jelenet tempójának közös kialakítása, a partner impulzusainak elfogadása, erős impulzusok küldése a partner felé, közös cselekményvezetés, társakkal összehangolt váltások, közös játékstílus kialakítása, tartása) – Hiteles játékmód (nyelvi és nem nyelvi kifejezőeszközök hiteles alkalmazása, személyessége, életélmények, tapasztalatok játékká formálása, a figurák közti viszonyok, viszonyváltozás érzékletes ábrázolása) – A játék intenzitása – Karakterábrázolás (a karakter tartása, a karakter tipikus jegyeinek kiemelése, a karakterépítés eszköztárának gazdagsága, a karakterábrázolás elmélyítése, személyessé tétele) – Stílusérzék (alkalmazkodás a produkció játékstílusához, közös stílushoz illeszkedő színjátékos kifejezőeszközök) – Ritmusérzék (a játék tempójának érzékelése, tartása, pontos, társakhoz igazodó tempóváltás) – Feszültségteremtés – Atmoszférateremtés – Verbális kifejezőeszközök használata KÖTELEZŐEN VÁLASZTHATÓ TANTÁRGYAK BESZÉD ÉS VERS A vizsga részei A művészeti záróvizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Beszéd és vers – beszédgyakorlat–sor bemutatása 5 perc – vers– és prózamondás: előadás repertoárból 12 perc, ismeretlen szöveg felolvasása 3 perc A vizsga tartalma Beszédgyakorlat–sor bemutatása A tételsorból húzott gyakorlatsor bemutatása (pl. bemelegítő gyakorlatok, az artikulációs biztonságot és pontosságot fejlesztő feladatok, szöveg ritmizálása) Vers– és prózamondás Repertoárból való vizsga: A tanuló repertoárjából választott három különböző hangulatú vers vagy próza előadása. A 200
tanuló szabadon választott tíz művel készül (vers, monológ, prózai mű részlet vegyesen, lehetőleg különböző hangulatú szövegek). A vizsgán a tanulónak a vizsgabizottság által választott műveket kell előadnia. Ismeretlen szöveg értő megszólaltatása: A tanuló a vizsgabizottság által hozott irodalmi anyagból – a helyszínen történő választás és rövid felkészülés után – értelmezett, bemutató felolvasást tart, s ezzel kapcsolatban kérdésekre is válaszol. A vizsga értékelése – Beszédtechnikai ismeretek – A tudás technikai szintje – A megvalósítás pontossága – Természetes, oldott artikuláció és középhang – Választott szövegek előadása – Szövegválasztás (önismeret és önértékelési szint) – Értelmezés (a szövegek gondolati és érzelmi síkjai, az előadás építkezése) – Előadásmód (kiállás, jelenlét, közvetítő erő, előadói készségek) – Elméleti felkészültség – Helyes nyelvhasználat – Ismeretlen szöveg előadása: – A felolvasás gördülékenysége – A szöveg értő megszólaltatása – A szöveg alaphangulatának közvetítése – Helyes nyelvhasználat MOZGÁS ÉS TÁNC A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Mozgás és tánc – etűd 3–5 perc – előadás 15–30 perc A vizsga tartalma A gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Etűd Az etűd egyéni vagy 2–3 fős mozgás–, illetve táncszínházi vagy pantomim technikai produkció lehet. A mozgás– és táncszínházi etűd rögzített improvizációval készülhet. Az etűdben a tanulónak egyéni feladatokat kell végrehajtania oly módon, hogy tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. Csoportos előadás Az előadás választott irodalmi mű vagy zenemű mozgás– és táncszínházi adaptációja lehet. Az előadásban a tanulónak egyéni és csoportos feladatok végrehajtásával kell közreműködnie oly módon, hogy tanulmányai során megszerzett képességeiről, jártasságáról számot tudjon adni. A vizsga értékelése – A gyakorlatok, táncok illetve játékok ismerete
201
– A produkció végrehajtásának pontossága, minősége, intenzitása (mozgástechnika, ritmika, dinamika, térhasználat, karakterábrázolás, színpadi jelenlét, koncentráció, együttműködés) ZENE ÉS ÉNEK A vizsga részei A vizsga gyakorlati vizsgarészből áll. A gyakorlati vizsga tantárgya és időtartama Zene és ének – csoportos zenés színpadi etűd 15–20 perc – szólóéneklés vagy dallam vagy ritmus improvizáció 3 –5 perc A vizsga tartalma A zene és ének gyakorlati vizsga két részből tevődik össze: Csoportos zenés színpadi etűd A csoportos zenés színpadi etűdöt a szaktanár állítja össze a csoport adottságainak figyelembevételével. Az összeállítás adjon lehetőséget a főbb zenés színházi műfajok minél színesebb bemutatására! A csoportos zenés színpadi etűd tartalmazhat prózai, illetve mozgásszínházi elemeket, az összeállítás azonban hangsúlyosan zenei fogantatású legyen! Szólóéneklés vagy csoportos éneklés (2–4 fő) A tanuló öt, a zenés színházi műfajok valamelyikét is tartalmazó, szabadon választott dal előadásával készül. A dalanyag kiválasztásánál ügyelni kell a tanuló adottságainak szem előtt tartására. A vizsgán a tanulónak a saját maga által választott dal(oka)t kell bemutatnia. Az előadásához igénybe vehető élő hangszeres kíséret, amelyről a tanulónak kell gondoskodnia. A vizsga értékelése Etűd: – a kompozíció íve, megformálása, – az együttműködés minősége; – a választott műfajnak és stílusnak megfelelő előadásmód Ének: – tiszta intonáció, – a választott zenés színházi műfaj sajátosságainak megfelelő előadásmód, – szövegérthetőség, – prozódiai pontosság SZÍNHÁZISMERET A vizsga részei A vizsga írásbeli és szóbeli vizsgarészből áll A vizsga tantárgya és időtartama Színházismeret írásbeli (a vizsgát megelőzően elkészítve) szóbeli 15 perc A vizsga tartalma Írásbeli vizsga Előadáselemző dolgozat (5–8 oldal) Szabadon választott – a vizsga évében – készült előadás elemző bemutatása. A dolgozatot a 202
továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tizenöt nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. A dolgozatnak ki kell térnie: – az irodalmi alapanyag és a dramaturgiai munka jellegzetességeire – a tér és a térhasználat sajátosságaira, – a jelmezek jellegére és funkciójára – a tárgyak, kellékek szerepére – az esetleges akusztikai elemek (zene, zörejek) sajátosságaira, funkciójukra – az előadás felépítésére, ritmusára – az emberi viszonyok sajátosságaira, azok ábrázolásának módjára – a megjelenő karakterek sajátosságaira, ezek ábrázolására vagy Tanulói portfolió (dosszié) Egy – a vizsga évében készült – előadás létrejöttének különböző fázisait (pl. olvasópróba, díszlettervek, rendezőpéldány) vagy a bemutatást követő véleményeket (pl. kritikák, a közönség reakciói, média megjelenés) gyűjti össze és strukturáltan tartalmazza. A portfolióba bekerülhet minden írásos, képi és egyéb dokumentum, mely az előadással kapcsolatba hozható. A portfoliónak kihagyhatatlan része a dokumentumokhoz kapcsolódó, tanulói reflexiók, melyek a készítő nézőpontját, tanulási útvonalát jelenítik meg. A portfoliót a továbbképző utolsó évfolyamának szorgalmi ideje alatt, a második félévben kell elkészíteni, és a művészeti záróvizsga napját megelőzően tizenöt nappal kell a tanulónak leadnia a vizsgát szervező intézménynek. Szóbeli vizsga Az előadáselemző dolgozat vagy a portfolió megvédése a vizsgabizottság által megfogalmazott kérdések alapján. Szempontjai: – a szövegkönyv, a dramaturgiai munka jellegzetességei – a tér és a térhasználat sajátosságai – a jelmezek jellege és funkciója – a tárgyak, kellékek szerepe – az akusztikai elemek (zene, zörejek) sajátosságai, funkciói – a világítás módja és hatása – a színészi karakterábrázolás jellegzetességei – az emberi kapcsolatok ábrázolásának módja – az előadás felépítése, ritmusa – a jelenetszervezés sajátosságai – a rendezői koncepció megjelenésének módjai – az előadás stílusa, műfaja – a színházi előadások különböző közreműködőinek szerepe az előadás létrejöttének folyamatában A vizsga értékelése – Az elemzéshez, értelmezéshez kapcsolódó fogalmak ismerete, alkalmazásuk a választott színházi előadásra – Szempontok és a fogalmak közötti összefüggések ismerete – A téma szóbeli vagy írásbeli kifejtésének képessége
203
3. Érvényességi rendelkezések 3.1. A pedagógiai program érvényességi ideje - Az intézmény 2014. szeptember 1. napjától szervezi meg nevelő és oktató munkáját az átdolgozott és egybeszerkesztett pedagógiai program alapján. - A pedagógiai programban található helyi tanterv felmenő rendszerben 1-2. és 5-6. évfolyamon indulva kerül bevezetésre az 1-8. évfolyamon. -A pedagógiai program érvényességi ideje hét tanévre – azaz a 2014/15-ös tanévtől 2021. augusztus 31. napjáig – szól. 3.2. A pedagógiai program értékelése, felülvizsgálata - A pedagógiai programban megfogalmazott célok és feladatok megvalósulását a nevelőtestület folyamatosan vizsgálja. - Az általános iskolai székhelyintézmény, a tagintézmények és az alapfokú művészeti iskola intézményegység is minden tanév végén írásban értékelik a pedagógiai programban megfogalmazott általános célok és követelmények megvalósulását. - A 2019/2020. tanév során a nevelőtestületnek el kell végeznie a pedagógiai program teljes – minden fejezetre kiterjedő – felülvizsgálatát, értékelését, és szükség esetén ezen pedagógiai programot módosítani kell, vagy teljesen új pedagógiai programot kell kidolgozni. 3.3. A pedagógiai program módosítása a) A pedagógiai program módosítására: - a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója, - a szak-alkalmazotti kör bármely tagja, - a nevelők szakmai munkaközösségei, - a szülői munkaközösség, - az intézmény fenntartója tehet javaslatot. - A tanulók a pedagógiai program módosítását a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola diákönkormányzati képviselői útján a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola nevelőtestületének javasolhatják. A program módosítására, kiegészítésére sor kerülhet törvényi előírásra is. b) A pedagógia program módosítását a szak-alkalmazotti közösség fogadja el, és a főigazgató jóváhagyásával válik érvényessé. c) A Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola pedagógiai programja nyilvános, minden érdeklődő számára megtekinthető. 1-1 példány a következő személyeknél illetve intézményeknél tekinthető meg: az intézmény fenntartójánál, az intézmény működtetőjénél, az intézmény irattárában az iskolai könyvtárakban, a nevelői szobákban a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatójánál, a tagintézmény-vezetőknél, honlapunkon. Kaba, 2014. január
204
Jóváhagyta:
Váradi Istvánné a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola főigazgatója
ELFOGADÓ NYILATKOZATOK 1. A pedagógiai programot a szak-alkalmazotti értekezlet 2014. január 21-i ülésén véleményezte és elfogadta (ikt. sz.: 14/2014). Kaba, 2014. január 21.
főigazgató
hitelesítő
2. A pedagógiai programot a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola szülői szervezete véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. Kaba, 2014. január 20. az iskolai szülői mk. elnöke Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Raffay Lajos Tagiskolája (Báránd) szülői szervezete véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. Az ülés időpontja: 2014. január 20. az iskolai szülői mk. elnöke Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Ökrös István Tagiskolája (Sáp) szülői szervezete véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. Az ülés időpontja: 2014. január 20. az iskolai szülői mk. elnöke Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Zichy Géza Tagiskolája (Tetétlen) szülői szervezete véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. Az ülés időpontja: 2014. január 20. az iskolai szülői mk. elnöke A pedagógiai programot a Sári Gusztáv Általános Iskola és Alapfokú Művészeti Iskola Alapfokú Művészeti Iskolája szülői szervezete véleményezte, az abban foglaltakkal egyetért, elfogadásra javasolja. Kaba, 2014. január 20. az iskolai szülői mk. elnöke
205
