RUZICSKAY GYÖRGY (1896–1993) HALÁLÁNAK 20. ÉVFORDULÓJÁRA SZARVAS – GÖDÖLLŐ – 2013 RUZICSKAY GYÖRGY KÖZALAPÍTVÁNY
Húsz éves – felnőtt ember – ma már, aki akkor látta meg a napvilágot, amikor szülei Ruzicskay György festőművészt, Szarvas nagy szülöttjét utolsó útjára kísérték 1993. február 10-én. Sokaknak ez a szomorú esemény egy múltba tűnő történet, talán történelem is egy kicsit. Mit jelent a mai ifjúságnak ez a név, ez az életmű, ez a hagyaték melyet szüleik mint kortársak ismertek, értettek és életük részévé tettek. Sajnos azt kell mondanunk: a mai fiataloknak széles e hazában, de még Szarvason is: nem sokat! Elfogadhatjuk-e azt, hogy Ruzicskay György művészete – ami pont az „egyszerű” hétköznapi emberekhez szólt – ma már csak egy szűk kultúrelit világlátását gazdagítja az élet fontos dolgairól? A válasz: nem. Természetesen nem – erre a költői kérdésre. Nem fogadhatjuk el, mert nem ezt érdemli az életmű. Nem ezt ígértük mi sem a sírjánál, és az Alapítvány megfogalmazott céljában. Nem a csendes elfelejtéshez asszisztálni vállalkoztunk! Most kell azt mondanunk: Ruzicskay György nem volt, hanem van és lesz! Nem tudom miképpen, de találjuk ki együtt, csináljuk meg és jobb lesz a világ. Az a szűk kis világ amire hatni képesek vagyunk azáltal, hogy az életművet közkinccsé tesszük. A Ruzicskay-életszemléletet: a szeretet és humanizmus eszményét, az elesettek gyámolítását, a gyengék erősítését, a szolidaritást. Az alkotó ember dicséretét. A mű kész, adva van sok jó szándékú önzetlen ember – akkor mégis miért takaréklángon működik a Ruzicskay György Közhasznú Alapítvány? Kifogást bőven lehet találni, amelyek ráadásul még igazak is: gazdasági válság, a befektetések csökkenő hozama, kamatesés, infláció. Ezzel szemben a növekvő fenntartási költségek, kevesebb látogató. És nem számszerűsíthető de még szomorúbb tendenciák: a magasabb kultúra iránti igény hiánya, az eszmények devalválódása, egymás iránti közömbösség, a virtuális világ térnyerése. Lássuk be, ezek mégsem mentségek, legfeljebb nem találjuk a válaszokat megoldásukra. Nem csökkenthetik lelkiismeretfurdalásaink mélységét, hiszen szemünk előtt csinálnak a semmiből valamit, a silányból értékesnek tűnőt, az ismeretlenből világhírűt – a salakból aranyat. Mégegyszer mondom: Ruzicskay György nem volt, hanem van és lesz! Ehhez ad hitet és reményt Roszík Gábor, akinek elkötelezettségét több évtizede megtapasztaltuk, már a művész életében. Roszík Gábor – azontúl, hogy édesapjának köszönhetően nekünk földink – Ruzicskay György művészetének fáradhatatlan népszerűsítője. (Nem felejtkezünk el természetesen arról sem, hogy sokunknak Ő az igazi-hiteles rendszerváltónk és Erős Várunk neves védője.) Ezért vagyunk végtelen hálásak Neki, hogy miközben e szolgálatát teljesíti, már megkerülhetetlen Tessedik Sámul és ősei „poros” kis alföldi faluja: Szarvas a Körös-part Athénja, amely ilyen embereket adott az egyetemes- és hazai kultúránknak-tudományunknak, a közéletének. Szarvas a befogadó város most elküldi képeit Gödöllőre, hogy segítsenek megidézni a művészt, legyenek tanúi a méltó megemlékezésnek, és újabb támogatókat, barátokat szerezzenek a teremtő kezeknek – melyek akár gyerekeket, akár anyákat akár kultúrákat védenek, a szeretet hatja át őket. Tempus Jugit – az idő szalad, gyorsan eljár. A homokóránkon a homokszemek peregnek lefelé. 20-30 év múlva már nem lesz aki azt mondhatná, személyesen ismerte Ruzicskay Györgyöt.
–2–
–3–
Idézzük fel képekben a húsz évvel ezelőtti szomorú ese- szeretetét. Így tükröződik vissza benned és vetítődik tovább ményt. 1993. február 1-jén délelőtt kaptuk a gyászhírt. A őseink szolgálattá nemesült kiváltsága: a Habsburgokkal szembeszálló és felségsértő Ruzsicska, a ’48-as szabadságdélutáni testületi ülésen a következő határozat született harcos, majd meghurcolt Ruzsicska, az I. világháborúban hősi halált halt Ruzsicska és most már a festő Ruzicskay három évszázados hazaszolgálata. Egy fantasztikus utazó bennem – bennünk, mozdulatainkban és gondolatainkban, tetteinkben és álmainkban velünk utazik tovább. Isten veled, jó utat, Gyuri bá’!
Gyászőrséget állnak a képviselő-testület tagjai: Bődi János, Babák Mihály, Turák Mihály és Dr. Kepenyes János. Háttérben az özvegy és Aradi Andrásné, Kőfalvi János, Ruzicska Andor, az Aradi-család, Földesi Zoltán.
Koporsó a gyászhuszárokkal. A háttérben Tóth Mihályné, aki a temetést szervezte. Dr. Demeter László polgármester a város nevében búcsúzott: Elmondhatatlan szomorúsággal szívemben kell tudomásul vennem, hogy egy fantasztikus utazás hőse – Ruzicskay Görgy festőművész – végleg megpihenni – szülővárosába – hazaérkezett. Képzeletemben leheletnyit még gyorsan igazít évszázadok óta kész művén, és melegkék szeméből szinte süt felém a kérdés: – Utitársam! Ki most már nélkülem utazol tovább, tarisznyádba mondd, útravalónak álomszíneim, érzésvonánsaim, gondolatsimításaim viszed-e? – Igen, viszem! Mert színes álmaid a szivárványt festik fel az égre, érzésvonalaid az ember kontúrját simogatják körbe, gondolat-ecsetsimításaid a világmindenséget hozzák közel hozzám. Így útravalóul többet én sem vihetek, mint a szépséget, a békét és a szeretetet. Hiszen nemes őseid is ezt kapták e falak közt – Tessedik Sámueltől, a paptól –, s adták neked örökül: az Úr imádatát, az ember szolgálatát és a természet
Részvétet nyilvánít Dr. Tóth Lajosné, a Gerő-család és Nagy Józsefné
A gyászszertartáson szolgált Nobik Erzsébet, és Aradi András evangélikus lelkész és a sírnál Mótyán Tibor
–4–
Az özvegy és a hűséges „mindenes”, Kőfalvi János
„Szeretem az elhunytaknak múltba menő menetét, amelybe – végezve utam – én is íme beállok.” (Ruzicskay György: Sírfelirat – 1959)
Várhelyi György szobrászművész búcsúja. Háttérben az özvegy, Kőfalvi János, Babák Mihály, Reviczky Ádám, Szenes János, Kovács Gábor, Dr. Demeter Lászlóné, Árvai Pál
Bevégeztetett. Arcok a gyászolók sokaságából: Skorka András, Fenyvesi András, Reviczky Ádám, dr. Tóth Lajosné, Babák Mihály, az özvegy és Kőfalvi János, Ruzicska Andor és felesége, Dankó Pál, dr. Demeter László és felesége, Demeter István és felesége, ifj. Demeter István, Árvai Pál, Pozsgay Elemér.
Itt nyugszik Ruzicskay György festőművész, élt 97 évet
–5–
A gyertyák csonkig égnek – búcsú az alkotóházban. Háttérben a Ruzicskay fivéreket szimbolizáló akácok: a Villámsújtott, a Lefejezett, a Küzdelmes élet és a Feltörekvő.
Ökumené
Hogyan tovább? Roszík Mihály alberirsai evangélikus lelkész és Aradi András békéscsabai evangélikus lelkész. Csendes beszélgetés
BENKŐ LÁSZLÓ FELVÉTELEI
A hagyaték A rendszerváltás előtt már évekkel nyílt titok volt, hogy Ruzicskay György mindenét – ingatlanait, értékeit, műalkotásait – a városra hagyja. Cserébe a hagyaték őrzéséért, fenntartásáért az alkotóház múzeumként történő üzemeltetéséért. A várostól kapott „csőszház” és a mellé épített mű- és bemutatóterem fenntartása a Vajda Péter Művelődési Házhoz tartozott. Medvegy Erzsébet igazgatónő nagy empátiával, szívvel-lélekkel irányította ezt a munkát. Fizették a ház költségeit, két alkalmazottat, sokszor még a vendégek kávéját, üdítőjét és a süteményt is ki kellett vinni a művészházba. Nagy társasági élet volt az Erzsébet-ligetben, jöttek-mentek belföldiek, külföldiek, művészek, írók, pesti barátok. Vitték a város jó hírét, vendégszeretetét, művészetpártolását. Működött a dolog ahogy ma mondanánk.
Mindenkinek természetes volt így, hogy Ruzicskay György közérdekű felajánlást tett nyilatkozat formájában 1988. január 1-jén.
–6–
Ezt már az új városvezetés fogadta el 1990. november 6ai ülésén. Felállításra került a Ruzicskay Gyűjtemény Felügyelő Bizottság, melynek személyi összetételét a művész javasolta:
Mint törvényes örökösnek a közjegyző az örökséget átadta. És akkor egy több évig tartó pereskedés indult. A város dr. Molnár Mihályt bízta meg érdekei képviseletével, aki sikerre vitte az ügyet, megjárva a Legfelsőbb Bíróságot is. Utána még egy hagyatéki teher per is volt, míg végre 1999-ben elhárult minden akadály a hagyaték átvétele elől. Pontosan hét év telt el amikor csak a per folyt, de érdemi munka nem lehetett a hagyaték körül. Ez sajnos nem tett jót senkinek, főleg Ruzicskay György anyagi és szellemi örökségének. Hét elvesztegetett év, számtalan elszalasztott lehetőség. De szóljon erről Dr. Molnár Mihály, aki közvetlen szereplője volt az eseményeknek.
Ruzicskay hagyaték
A fentieknek megfelelően és szellemével megegyezően ezek után Ruzicskay György egy kézzel írott végrendeletet készített Budapesten 1990. december 19-én.
Úgy tűnt mindenki számára, hogy a dolgok nyugvópontra jutottak. A városnak már nem volt tudomása arról, hogy további végrendeletek fogalmazódtak, melyek egyre ellentmondásosabbak lettek. A házaspár sem egyformán gondolta már az örökhagyást. De mindez 1993. februárjában derült ki Ruzicskay György halálakor, amikor végül is a szarvasi „ajándékokon kívül” minden Ruzicskay Györgynéé lett, mint törvényes örökösé. Ő pedig meg akarta változtatni a művész szándékát mondván: – Szarvas már úgy is kapott már eleget. Mindenét Hajós László USA-ban élő unokaöccsére kívánta hagyni, melyben csak a halála akadályozta meg 1993. március 15-én. Felrendelte Pestre a polgármestert és a jogászt, de mire felértünk Budapestre, a kórházba, már nem élt. A végrendeletet fent nevezett Hajós László meg is támadta.
Ruzsicskay György 1993. január 31. napján halt meg, röviddel később 1993. március 15. napján köve e őt felesége, Etelka is. A házaspár élete során különféle jogi formákban – köztük több végrendeletben - rendelkeze vagyonáról. Ezek az okiratok, főleg a végrendeletek, több-kevesebb tartalmi, formai hibával bírtak, de mindegyikben világosan kifejeződö az a szándék, hogy a hagyaték Szarvas városáé legyen. A hagyatéki eljárás során – melyet a közjegyző együ esen tarto – kiderült, hogy az egyébként gyermektelen házaspárnak Etelka néni ágán van egy oldalági leszármazója, egy Amerikában élő unokaöcs, aki törvényes örökösnek minősült. Ruzicskay György legutolsó ismert végrendeletében teljes vagyonát feleségére hagyta, aki halála elő két hónappal szintén végrendelkeze , de ebben csak kisebb ju atásokról döntö . Etelka néni törvényes örököse a végrendelkezést nem ismerte el (csak a kisebb ju atásokat), így a közjegyző a hagyatékot – törvényi rendelkezés folytán – neki adta át. Amennyiben Szarvas városa a hagyaték birtokába kívánt kerülni, pert kelle indítani a törvényes örökös ellen, ami csak akkor vezete volna eredményre, ha sikerül érvényes végrendeletet bemutatnia. A gond o volt: el kelle dönteni, hogy az utolsó, de alaki hibás végrendelet érvényességét kívánjuk bizonyítani, vagy egy korábbi érvényes, de csak másolatban meglévő végrendeletet próbálunk hatályosnak elismertetni. Ez utóbbi melle döntö ünk, ami hosszadalmas és rizikós bizonyítással járt. Ugyanis azt kelle igazolnunk, hogy a házaspár szándéka mindvégig arra irányult, hogy a hagyaték Szarvas közönségéé legyen. Az ellenfél tanúkat vonultato fel, azt bizonyítandó, hogy életük vége felé Ruzicskayék bizalma a város iránt megrendült, és ezért módosítga ák korábbi szándékukat. A tét nagy volt, mert a hagyaték – a művésze alkotások és a néprajzi gyűjtemény nélkül is – akkori értéken közel 15 millió Ft.-ot te ki. Végül négy évi pereskedés után, 1997. januárjában a Legfelsőbb Bíróság jogerős döntésével a hagyaték a városé le . A per során – függetlenül a ól, hogy a mindkét fél által érvénytelennek tekinte végrendeletbe volt foglalva – elismertük Etelka néni által a hagyatékból ígért különféle ju atásokat, és azokat az érinte eknek (magánszemélyeknek és múzeumoknak) kiadtuk.
–7–
A pervesztes örökös ezt követően is tovább próbálkozo perköltségei megtérítése vége , és az egész folyamat csak 1999. év folyamán zárult le véglegesen. Szarvas Város Önkormányzata a teljes hagyatékot alapítványba helyezte, melynek feladata le annak gondozása és méltó bemutatása. Az átvételt az önkormányzat a Ruzicskay György Közalapítvány létrehozásával tette lehetővé, még 1998-ban. 1999 februárjában elfogadják az Alapító Okiratot és kinevezik a Közalapítvány Kuratóriumát. /Lásd: határozatok/
A Kuratórium személyi összetétele elég stabilnak mondható, hiszen csak jogszabályi változások és váratlan események módosították azt. Így a 2001. november 22-én a tragikus körülmények között közúti balesetben elhunyt Medvegy Erzsébet helyére került a Felügyelő Bizottságba Tasi József. 2002. január17-én Babák Mihály polgármester lemond elnöki tisztjéről és helyé-
be Dr. Demeter Lászlót nevezi ki a Testület a Kuratórium Elnökévé. Megüresedett helyére Dr. Nyíri Dezső kerül be kurátornak. Még ez év november 21-én jogszabályváltozás történik: települési képviselő nem lehet elnöke önkormányzati tulajdonban lévő alapítványnak, így 2003. január 23-án Dr. Reszkető Pétert választják meg, aki azóta, immár tíz éve tölti be ezt a tisztséget mindenki megelégedésére. 2004. május 20-án Dr. Nyiri Dezső helyére, Dr. KepenyesDarida Bea jogász került, így jelenleg a Kuratórium összetétele a következő: Elnök: Dr. Reszkető Péter aki már évtizedek óta nagy tisztelője volt a művésznek és személyes kapcsolat fűzte hozzá. Alelnök: Koszti Pál a művészházaspár belső baráti köréhez tartozott, de mint a Művelődési Osztály vezetője hivatalból is támogatta őket. Tagok: – Dr. Demeter László: apai dédnagyanyja Ruzsicska Judit volt a Ruzsicska és Demeter családok közös őseinek köszönhetően generációk óta közeli rokoni és baráti kapcsolatot ápoltak. Demeter László mint polgármester intézte a hagyaték körüli teendőket. – Aradi András: Ruzicskay György édesanyja Aradi Zsófia volt, innen a közeli rokonság és belső bizalmas kapcsolat. Mint evangélikus lelkész búcsúztatta a művészt és azóta is aktív értékes tagja a kuratóriumnak. – Tasnádi Attila: mondhatjuk „házi művészettörténésznek” mint az életmű legjobb ismerője és lelkes pártolója. A kuratórium szakmai munkáját segíti megalakulása óta. – Mótyán Tibor a város örökös kultúrosa, még mint a Művelődési Ház dolgozója intézte az alkotóház és a házaspár körüli feladatokat. Felügyelő Bizottság: Elnök: Kozák Imréné: a kezdetektől ő fogja össze a Felügyelő Bizottság munkáját. Az Alapítvány gazdasági tevékenységének segítője mint közgazdász, számvitelben és könyvelésben jártas szakember. Dr. Demeter László, kurátor
A „húsz év”-ből tíz Kiállításaink Ruzicskay György kiállításai 2004. Balatonboglár, (gyűjteményes kiállítás) 2004. Budapest - Stuttgart, Modernizmusok. Európai grafikák 1900-1930. Magyar Nemzeti Galéria (gyűjteményes) 2005. Szarvastól Párizsig c., Hajdúszoboszló. 2006. Munkácsy Mihály Emlékház (kamara-kiállítás), Békéscsaba. 2007. Emberábrázolás Ruzicskay művészetében, Hajdúszoboszló. 2008 . Gyűjteményes kiállítás, Megyeháza, Békéscsaba. 2008. Gyűjteményes kiállítás, Polgármesteri Hivatal, Csanádapáca. 2008. Gyűjteményes kiállítás, Művelődési Ház Kishegyes. 2009. Gyűjteményes kiállítás, Tibor Ernő Galéria, Nagyvárad. 2010. Toldi rajzsorozat kiállítás, Tibor Ernő Galéria, Nagyvárad.
2011. Toldi rajzsorozat kiállítás, Magyar Ház, Nagyszalonta. 2011. Teremtő kezek, Fasori Evangélikus Egyházközség, Budapest. 2012. Toldi rajzsorozat kiállítása, Művelődési Ház, Szilágynagyfalu. 2012. Szarvastól Párizsig, Vidovszky Béla Képtár, Gyomaendrőd. 2013. Szarvastól Párizsig, Életmű emlékkiállítás, Tessedik Galéria, Gödöllő. Ruzicskay György kiállításai az Alkotóházban 2002. Szerelemkereső, Szarvas. 2003. Időszaki kiállítás, Szarvas. 2004. Szarvastól Párizsig, Szarvas. 2005. Lovak Ruzicskay György művészetében, Szarvas. 2006. Emberábrázolás Ruzicskay György művészetében, Szarvas. 2007. Fantasztikus utazás rajzsorozat, Szarvas. 2008. Tessedik Sámuel élete rajzsorozat, Szarvas.
–8–
2009. Teremtő kezek, Szarvas. Egyéb kiállítások az Alkotóházban 2006. Művészetek Nyári Tábora alkotásainak időszaki kiállítása, Szarvas. 2007. Rácz György: Történések c. kiállítása, Szarvas. 2007. Valaczkay Erzsébet, Vadászat c. kiállítása, Szarvas. 2007. Ruzicskay György Alkotótábor alkotásainak időszaki kiállítása, Szarvas. 2008. Zsáky István és Zsákyné Merkel Emma kiállítása, Szarvas2008. Ruzicskay György Alkotótábor alkotásainak időszaki kiállítása, Szarvas. 2009. Konczos Éva: A múlt idézete c. kiállítása, Szarvas 2009. Ruzicskay György Alkotótábor alkotásainak időszaki kiállítása, Szarvas. 2010. Ruzicskay György Alkotótábor alkotásainak időszaki kiállítása, Szarvas. 2011. Művészetek Nyári Alkotótábora alkotásainak kiállítása, Szarvas.
2011. Sára Péter: Sohasem adom fel c. fotókiállítása, Szarvas. 2012. Corini Margit a párizsi éjszak festőjének kiállítása, Szarvas.
Könyv alakban megjelent kiadványaink Ruzicskay Gyüjtemény, Szarvas, Erzsébet-liget, 1996. Szerk.: Sonkoly János, 20. o. Ruzicskay Gyűjtemény, Szarvas, 2004. Szerk.: Tasnádi Attila, 32. o. Az Értől az Óceánig, Szarvas, 2009. Szerk.: Dr. Demeter László, 44 o. Toldi rajzsorozat, Szarvas 2010. Szerk.: Dr. Reszkető Péter, Tatai László, 85. o. Emlékfűzet, Ruzicskay György festőművész Arany János Toldijához, Szarvas-Nagyszalonta, 2011. Szerk.: Dr. Demeter László, 29. o. Emlékfüzet és beszámoló halálának 20. évfordulójára, Szarvas - Gödöllő 2013. Szerk.: Dr. Demeter László
Válogatás a meghívókból és kiadványokból
Meghívó Tisztelettel és szeretettel meghívjuk Önt és Kedves Családját
Ruzicskay György festőművész bronz mellszobrának avatóünnepségére az Erzsébet-ligeti Alkotóház kertjébe, március 15-én 14 órára
–9–
A tehetséges fiatalok támogatása Az Alapítvány Alapító okiratában a művész úr által meghatározott tehetséggondozási, mecénási feladatok teljesítésére a Közalapítvány, 2003-ban létrehozta a Ruzicskay Ösztöndíjat, amit évente ítélünk oda. Az ösztöndíjra külön alapot hoztunk létre, illetve az adó 1 %-ából, valamint egyéb szarvasi adományozóktól befolyó összegből biztosítja a Közalapítvány. Az első, 2003/2004 tanévben Ruzicskay-ösztöndíjas Bessenyei Bence volt. 2004/2005 tanévben KomlovszkySzvet Tamás; 2005/2006 tanévben Hering Zoltán; 2007ben Tóth Annamária;, 2008/2009-es tanévben Búzás Alíz; 2010-ben Tóth Ildikó; 2011-ben ismét Búzás Alíz szarvasi diákok voltak és 2012/13 évben Komlovszky Péter Ákos lett. Ezt a támogató munkánkat erősíti az, hogy KomlovszkySzvet Tamás azóta, Junior Príma Díjat kapott.
Tóth Ildikó
Tóth Annamária
Hering Zoltán
Komlovszky-Szvet Tamás
Búzás Alíz
Bessenyei Bence
Ruzicskay György mellszobra Régóta dédelgetett vágyunk vált valóra, amikor 2009. március 15-én a Szarvasért Alapítvány közreműködésével valamin a szarvasi művészetkedvelő közönség közadakozásából Ruzicskay György mellszobrát állítottuk fel az Alkotóház parkjában. A szobrászművész, a szarvasi születésű Mihály Bernadett volt, aki régóta tervezte már ennek a mellszobornak a kivitelezését.
Ruzicskay György a szobrász Ruzicskay György, mint művész keveset foglalkozott a festészeten, grafikán kívül más művészeti ágakkal. Eddigi ismereteink szerint három mellszobrot, illetve szoborváltozatot készített mindössze. 2008-ban Dr. Demeter László kurátort – aki a részben elfeledett, világhírű madarász Molnár Béla munkásságát kutatta –, megkereste Pásztor Béla, hogy rendelkezik barátjának, Molnár Bélának, egy Ruzicskay György által készített szobor-portréjával, amit szívesen odaajándékozna a Ruzicskay Alkotóháznak, illetve Közalapítványunknak. Amit köszönettel elfogadtunk.
Genius loci! – A hely szelleme! Szarvasi amatőr festők részvételével 2006-ban megalakult a Ruzicskay Alkotókör. Az Alkotókört Korbely István festőművész vezeti, és foglalkozásaikat rendszerint a Ruzicskay Alkotóházban tartják. 2006 óta részben az Alkotókör tagjainak részvételével, de más, a festészet iránt érdeklődő amatőr művészek bekapcsolódásával Nyári Művészeti Alkotótábort szervezünk a Ruzicskay György Közalapítvány támogatásával és égisze alatt, a Ruzicskay Alkotóházban. Megfelelő számú jelentkező esetén Rómer Ilona festőművész a festészetre, Komár Ella pedig az agyagozó-fazekas fogásokra tanítja a fiatalokat. Az Alkotótábort az Alapítvány mellett Szarvas Város képviselőtestületének Ifjúsági és Sport Bizottsága támogatja és Giricz Katalin képviselő asszony, bizottsági elnök személyesen nyitja meg a Nyári Művészeti Alkotótábor nyári kiállítását. Egyre többen bekapcsolódnak ebbe a tevékenységbe. A Nyári Művészeti Alkotótábor műveiből minden nyáron külön időszaki kiállítást szervezünk.
Kortárs Gyűjtemény 2005-ben a Ruzicskay házaspár párizsi barátaitól, Bóta Ernőnétől 12 alkotást kapott az Alapítványunk, köztük Ruzicskay műveket és más, kortárs művészek alkotását. Ez a tény indította el egy Kortárs Gyűjtemény létrehozásának ötletét. A Gyűjteményt gazdagítják a Ruzicskay ÖszKomlovszky Péter töndíjasok alkotásai. Így jelenleg már Ákos 36 mű szerepel ebben az anyagban: 32 festmény és 4 szobor. A Gyűjtemény még korántsem teljes, folyamatosan bővül. Ezek az alkotások az Ajándékozási Szerződésük szerint – ugyanúgy, mint a művész úr alkotásai –, a Közalapítvány, és így a város elidegeníthetetlen tulajdonú törzsanyagát képezik. A Kortársgyűjteményt időszakonként bemutatjuk az érdeklődő közönségnek. Az adományozók névsora Bessenyei Bence 2 db kép Hering Zoltán 2 db szobor Tóth Annamária 2 db kép Tóth Ildikó 3 db kép Búzás Alíz 5 db kép Komlovszky –Szvet Tamás 2 db szobor Konczos Éva 1 db kép Szuhaj György 1 db kép Zsáki István 1 db kép Zsákiné Merkel Emma 2 db kép Rácz György 1 db kép Korbely István 1 db kép Rómer Ilona 1 db kép Szigeti Pálné 1 db kép D. Vacsi Mária 1 db kép Unyatyinszky Ilona 1 db kép Dr. Szabolcsik Katalin 1 db kép Papp Cecilia 1 db kép
– 10 –
Brungelné Kálmán Angéla Miknyik Mihály Terhesné Szekera Ilona Kovács Zsuzsa Párizsból kapott
1 db 1 db 1 db 1 db 4 db
kép kép kép kép kép
Képek restaurálása 2001-től kezdődően megindult a rossz állapotban lévő festmények restaurálása. Főleg NKA pályázatokból elkészült a Mozgástanulányok (40 db krétarajz) sorozatának, a Teremtő kezeknek (10 db nagyméretű pasztell), a Családfa (6 db nagyméretű olaj) képeknek a restaurálása, felújítása. Ez a munka több éven át sikeresen folyt, sajnos a 2008-as válság óta nem sikerült ilyen pályázatot nyernie a Közalapítványnak, holott több kép, különösen a nagyméretű olajképek felújítása nagyon aktuális lenne.
Az Alkotóház karbantartása Az Alkotóház maga, és különösen a víz-, villany-, fűtés- és szigetelés-rendszerei meglehetősen elavult állapotban voltak. 2006-ban a termálfűtésre álltunk át, úgy, hogy biztonsági lehetőségként megmaradt a gázkazán is. Az átállás igen jelentős megtakarítást eredményezett. 2008-ban a kiállítóterem lapostetejének szigetelése, valamint a világítóablakok állapotában olyan mérvű romlás állt be, ami halaszthatatlanná tette ezek felújítását/cseréjét. Pályázati lehetőségek hiányában ezt is a Közalapítvány saját erőből végeztette el.
Néhány éve vandál pusztítás miatt megsérült a művész úr által tervezett kapu egy része. A tettest a rendőrség nem tudta kinyomozni, így kénytelen volt Közalapítványunk azt saját erőből felújítani. Szabó János asztalosmester önkéntes munkájának köszönhetően sikerült ez a munka, és így a díszes kapu a látványosabb, új helyére került felújítva. Jelenleg is meglehetősen rossz állapotban van az u. n. ’csőszház’, de a villamos hálózat felújítása és a raktárhelyiségünk zsúfoltságának megoldása szintén sürgős feladat lenne.
A Közalapítvány munkájának átszervezése Szükségessé vált a racionalizálás, mivel 2008 óta erősen érezteti hatását a gazdasági válság. Befektetéseink hozamai, bevételeink visszaestek, költségeink megugrottak, ezért 2009-től jelentősen átszerveztük az Alkotóház munkarendjét, valamint erőteljes takarékosságot kellett bevezetnünk. Korábban két alkalmazott dolgozott az Alkotóházban, ami a megnövekedett munkabér és közterhei miatt tarthatatlanná vált. A nyugdíjas korú Hraskó Andrásnak kénytelenek voltunk felmondani, és azt követően csak helyettesítési munkára tudtuk szakértelmét igénybe venni. Azóta egy fő, Terhes Jánosné viszi a napi feladatokat. Az Ő munkáját is kénytelenek voltunk átszervezni, koncentrálva a látogatott nyári hónapokra. Ez természetesen nagyon megnehezíti a kötelező szabadnapok, szabadságok kiadását. A kultúra nem elég jó üzlet ma még Magyarországon, ezért Közalapítványunk sem tud megfelelően működni az alapító, Szarvas város Képviselőtestületének erkölcsi és anyagi támogatása nélkül. Dr. Reszkető Péter
A Ruzicskay György Közalapítvány vagyoni helyzetének alakulása Az alapítvány alapítói vagyona melyet az alapító Szarvas Város Önkormányzata bocsájtott rendelkezésre az alábbiakból tevődik össze: 5292/A/46. hrsz. Szarvas, Lehel u 3-5. öröklakás 28404/A/17. hrsz. VI. Budapest, Kmetty u. 19. sz. öröklakás Leltár szerinti műalkotások, néprajzi tárgyak, ingóságok, Erzsébet liget alkotóház (ingyenes használatra) 22.696.450.- forint pénzeszköz. Az alapítvány jegyzett tőkéje 32.533.-ezer forint. Tényleges működést valójában 2002. február 11-én kezdte meg az alapítvány. A Ruzicskay György Közalapítványt 1999. április 26-án nyilvánították kiemelten közhasznú alapítvánnyá. Az alapítvány kuratóriuma a rendelkezésére bocsátott vagyonnal az alapító döntésének megfelelően igyekszik évről évre a jó gazda gondosságával bánni és a lehetőségeihez mérten a vagyont megőrizni. A kuratórium éppen ezért döntött úgy, hogy a két öröklakást értékesíti. Ez 2003-ban illetve 2004-ben meg is történt. A két ingatlant összesen 23.100.- ezer forintért sikerült eladni. Az alapítvány kuratóriuma az így felhalmozott pénzeszközt, mindig a lehető legkedvezőbb kondíciókkal köti le. A kurátorok különösen odafigyeltek arra, hogy a befektetések a jó kamat feltételek mellett tőke garantáltak is legyenek.
A közalapítvány vagyoni helyzetének alakulását mutatja be a táblázat: adatok ezer forintban
Befektetett eszközök
Jegyzett tőke
Saját tőke
25.853
32.533
29.452
4.693
29.624
32.533
33.435
2004
2.416
43.379
32.533
45.738
2005
2.343
42.727
32.533
44.894
2006
4.239
38.072
32.533
42.109
2007
4.125
36.548
32.533
40.292
2008
4.011
33.839
32.533
37.775
2009
3.904
34.361
32.533
38.117
2010
3.802
33.272
32.533
36.894
2011
3.700
30.713
32.533
34.251
Év
Tárgyi eszközök
Pénzeszközök
2002
4.485
2003
A működési költségek fedezetére a tőke hozama az alapítást követő néhány évben elegendő volt. Azonban a bankpiaci változások (kamatcsökkenések) miatt egy idő után szükségessé vált a tőkéhez is hozzá nyúlni, hogy az alapítvány az alapvető működési költségeket fedezni tudja.
– 11 –
Erről minden évben az éves beszámolók keretében az alapítót Szarvas Város Önkormányzatát is tájékoztatja a kuratórium. A kimutatásból is látszik, hogy a közalapítvány tevékenysége 2005. évtől kezdődően egyre nehezebbé vált. Az éves átlagosan 3-5 millió forint működési költséget a tőke hozama nem tudja fedezni. A működési költségek valójában a gyűjtemény őrzésével, állagmegóvásával (fűtés, világítás stb.) illetve az alapítói elvárásoknak való megfeleléssel függnek össze. Alkotóház üzemeltetése, kiállítások szervezése, táboroknak hely biztosítása illetve fiatal tehetséges művészjelöltek támogatása a művész folyamatos „köztudatban tartása”.
Természetesen a lehetőségekhez mérten az alapítvány folyamatosan pályázik sajnos azonban egyre kevesebb a lehetőség. A befektetett pénzügyi eszközök hozama mellet bevételi forrás még a pályázaton elnyert támogatások, belépődíjak, időszakonként esetleg megjelenő kiadványok értékesítéséből származó bevétel illetve az SZJA 1%-a valamint adományok és egyéb támogatók támogatása. Az alapítvány, kuratóriumának és felügyelő bizottság tagjai nem részesülnek tiszteletdíjban. Kozák Imréné, FEB elnök
Tervek
Három év múlva, 2016-ban, Ruzicskay György születésének 120. évfordulójára emlékezünk. Méltóképpen ezt úgy tudjuk megtenni, ha egy életmű-kiállítást rendezünk a Magyar Nemzeti Galériában, ahol utoljára 1976-ban volt gyűjteményes kiállítása a 80 éves mesternek. Ezen alkalomra készülhetne el az a reprezentatív, nagy összefoglaló művé-
szeti kiadvány, melyre igen nagy igény lenne. Sikerük esetén végigjárhatnák azt az utat, amelyet a művész életében megjárt: Nagyvárad – München – Róma – Párizs. És akkor talán elmondhatjuk, hogy Ruzicskay György életműve az őt megillető helyre került, az európai kultúra legmagasabb polcára. Ez a mi közös felelősségünk.
Utószó
Szerény kis füzetünk címlapjára választott kép – melyet a művész ajándékba adott a szerkesztőnek a ’80-as évek közepén – dátum és szignó nélküli, idillikus jelenetet ábrázoló rézkarcról sokszorosított, fekete-fehér alapú, melyet utólag színezett akvarellé. Az ’50-es évek elején készülhetett a realista alkotás fejezi ki véleményünk szerint azt az eszmét – a gyermekek megszü-
letését, a családok egybentartását –, melyet Roszík Gábor lelkész úr az alapítványán keresztül képvisel. Bár Ruzicskay György művészetének bizonyosan nem ez a kép a csúcspontja, de, mivel témája a béke és nyugalom, a derű, a jövőbe vetett hit, melynek letéteményese a CSALÁD és annak gyermekvállalása, a mondanivalója SORSKÉRDÉS! Ezért választottuk.
A Ruzicskay György Közalapítvány honlapja megtekinthető a www.szarvas.hu/ruzicskay webcímen. Az alapítvány adószáma: 18385632-1-04, számlaszáma: 11733058-20024097 Kiadó a Ruzicskay György Közalapítvány. Szerkesztette: Dr. Demeter László, kurátor. Szerzők: Dr. Reszkető Péter elnök, Kozák Imréné, FEB elnök, Dr. Molnár Mihály, ügyvéd, jogtanácsos, Dr. Demeter László, kurátor. Nyomdai előkészítés és nyomtatás:
