Szarvas agáma Acanthosaura capra (GÜNTHER, 1861) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Nevüket a szemük mögött található tüskeszerű pikkelyekről kapták. Tipikus fán lakó „sit-andwait” ragadozók, ami azt jelenti, hogy mozdulatlanul ülnek egészen addig ameddig meg nem pillantják a közelükben fellelhető zsákmányt, amikor is villámgyorsan lecsapnak arra.
Kommunikáció Az egyedek között ritkán figyelhető meg kommunikáció. A szaporodási időszakban a hímek rivalizálnak egymással leginkább bólogatással és a torkuk felfújásával.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Délkelet-Ázsia hideg esőerdeiben, arboreális (fán lakó) életmód Méret 12-14 cm fej-törzs hossz Élethossz 8-10 év Táplálkozás Ragadozó (ízeltlábúak és azok lárvái)
Tudtad-e?
Előfordul, hogy halakra vadásznak, de legtöbbjük nem szívesen meríti fejét a víz alá.
A nőstények 10-17 tojást raknak, a maguk által ásott üregbe. Itt a kis gyíkok körülbelül 5-6 hónap alatt kelnek ki 18-20°C-os hőmérsékleten. Szaporításuk azért nehéz fogságban, mert ha a keltető hőmérséklete 21-22°C fok fölé melegszik, akkor az embriók elpusztulnak.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Család: Agáma félék (Agamidae) Nem: Acanthosaura
Lombleguán Corytophanes cristatus (MERREM, 1820) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Jellegzetes megjelenésű gyíkok, a lombkoronaszintben rejtőzködve színezetükkel az esőerdei fák törzsét igyekeznek utánozni. Klasszikus „sit-and-wait” ragadozók, azaz dermedten várakoznak prédájukra, és csak akkor csapnak le rá, ha az már megfelelően közel került hozzájuk.
Kommunikáció Más gyíkokhoz hasonlóan a lombleguánok is testük és torkuk felfújásával, valamint bólogatással rendezik el egymás közt a nézeteltéréseket, valamint a ragadozókat is ezzel a magatartással próbálják elriasztani, ha esetleg megtámadnák őket.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Közép- és Dél-Amerika esőerdei
A nőstények 6-11 tojást raknak az általuk ásott üregbe. Egyes tudósok feltételezik, hogy a fejükön levő kinövést ásásra használják, de ezt még nem sikerült bizonyítani.
Méret 8-12 cm fej-törzs hossz Élethossz 10-12 év Táplálkozás Ragadozó
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
A gyomortartalom vizsgálatok alapján kiderült, hogy ezek a gyíkok a természetben leginkább lepkehernyókkal táplálkoznak. Nagyon lassú állatok, naponta egynél többször biztosan nem vadásznak.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Család: Corytophanidae Nem: Corytophanes
Pipabéka Pipa pipa (LINNAEUS, 1758) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Nappal aktív békák, melyeknek teste vízbehullott levelet formáz. Teljesen vízi életmódot folytatnak, csak levegőért jönnek fel a felszínre. Mint a halaknak, nekik is van oldalvonaluk, amivel a víz nyomásváltozásait követik. A mellső végtagok ujjai végén apró, csillag alakú nyúlványok láthatók, amivel az iszapban rejtőző táplálékukat tapogatják ki. Zsákmányukat vízzel együtt, mintegy vákuumot képezve szippantják be.
Kommunikáció Magányosan élnek, csak a párzási időszakban mutatnak érdeklődést fajtársaik után, ilyenkor a hímek a torkukban elhelyezkedő csonttal adnak ki kattogó hangot.
Szaporodás
Elterjedés, élőhely Dél-Amerika trópusi, szubtrópusi területein, édes vizek, mocsarak lakói Méret 13-18 cm Élethossz 10-15 év Táplálkozás Ragadozó (kisebb gerinctelenek, rákok, egyéb vízi ízeltlábúak, apró halak)
A pipabékák a nedves évszakban szaporodnak, amikor a vízoszlop magassága megnő és a hőmérséklete csökken. A hímek kattogó hangot adnak ki, ezzel csalogatják a nőstényeket magukhoz. A petéket szakaszosan, egy-egy alkalommal 5-10 darabot raknak le. Amint ez megtörténik, az összeakaszkodott békák felúsznak a vízfelszín felé, és egy bukófordulattal visszatérnek az aljzatra. Eközben a hím megtermékenyíti a petéket, és a nőstény hátára simítja azokat. Ezt 4-5 alkalommal megismétlik, így kerül az anya hátára a 30-50 pete. A háton lévő petéket egykét nap alatt elfedi a megduzzadó hámszövet, ami alatt az „átalakulás” (pete-lárva-kifejlődött béka) megtörténik. A kisbékák, 90-100 nap elteltével, amikor kifejlődtek, átszakítják anyjuk hátbőrét és előbújnak. Miután elhagyták az anyaállatot, az utódok magányos életmódot folytatnak.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Tudtad-e?
A pipabékák az egyik legősibb ma élő békafélék, a fejlettebb békáktól eltérően nincs nyelvük, ezért családjukat más néven nyelvetlen békáknak is nevezik.
Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Alrend: Mesobatrachia Család: Pipabéka-félék (Pipidae) Nem: Pipa
Kék nyílméregbéka Dendrobates tinctorius azureus (HOOGMOED, 1968) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Sebezhető (Vulnerable) CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód A kék nyílméregbékák a dél-amerikai esőerdő lakói. Napjuk nagy részét táplálékkereséssel, vadászattal töltik. Apró ízeltlábúakat és egyéb gerincteleneket esznek. Nappali állatok.
Kommunikáció A nyílméregbékák magányos életmódot folytatnak. Territoriálisak, gyakran agresszívek egymással. A szaporodási időszakban, a hím békák hangjukkal próbálják elcsábítani a nőstényeket.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Dél-Amerika esőerdei Méret 3-4,5 cm Élethossz 5-7 év Táplálkozás Ragadozók (kisebb ízeltlábúak, hangyák)
Tudtad-e?
A nyílméregbékák nevüket, arról kapták, hogy a dél-amerikai indiánok mérgükkel kenték be nyílvesszőiket. De vajon honnan ered a méreg? A méreg (lipofil alkaloidok) nagy koncentrációban találhatók meg a békák zsákmányában is, különféle hangyákban. Valószínűleg a békák a hangyák toxinjait hasznosítják, és így védekeznek a ragadozókkal szemben. Ezért van az, hogy a fogságban (más táplálékkal etetett békák) nem, vagy alig tartalmaznak mérgeket.
A szaporodási időszak az esős évszakkal esik egybe. Ilyenkor a hímek jellegzetes hangjukkal hívják a nőstényeket. A hím ezután a párosodás helyszínére vezeti a nőstényt, melyet már előre megtisztított, és benedvesített. A nőstény ide rakja le petéit (kb. 2-6 db), amelyek 14-18 nap alatt kelnek ki. Ezután a szülők az ebihalakat biztonságos helyre szállítják. Ilyen helyek a levélnyelekben összegyűlt esővíz, kisebb pocsolyák. Az ebihalakról új medencéjükben a hím gondoskodik tovább. Az átalakulás (metamorfozis) általában 10-12 hét alatt megy végbe.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia) Rend: Békák (Anura) Család: Dendrobatidae Nem: Dendrobates
Cakkos földiteknős Geoemyda spengleri (GMELIN, 1789) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Veszélyeztetett (Endangered) CITES (Washingtoni egyezmény): III. kategória
Életmód Jellegzetes megjelenésű teknős, páncélja formájával lehullott faleveleket utánoz. Hegyvidékek avaros, bozótos erdeiben élő szárazföldi életmódú teknős.
Kommunikáció Magányos életmódú állat, csak a szaporodási időben érdeklődik fajtársai iránt.
Szaporodás A nőstény általában egy nagyméretű tojást rak, amely kb. 25-28°C-on, 66-73 nap alatt kel ki.
Elterjedés, élőhely Észak-Vietnám, Dél-Kína Méret 10-12 cm-es páncélhossz
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Élethossz 15-20 év
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Táplálkozás Ragadozó (csigák, ízeltlábúak és egyéb gerinctelenek), kisebb mennyiségben gyümölcsök
Család: Bataguridae
Tudtad-e?
Rend: Teknősök (Testudines)
Nem: Geoemyda
Ahogy a legtöbb ázsiai teknősfaj, úgy a cakkos földiteknősök is erősen veszélyeztetettek, hiszen sokan gyűjtik őket természetgyógyászati, étkezési és állatkereskedelemi célokra. Ezen kívül a fajt nagyban fenyegeti természetes élőhelyének rohamos csökkenése is.
Brazil hamiskobra Hydrodynastes gigas (DUMÉRIL, BIBRON & DUMÉRIL, 1854) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória (EU: B)
Életmód Nappal aktív kígyók, táplálékukat a vízben vagy a parton keresik. Zsákmányukat testükkel körülgyűrűzve, vagy a talajra leszorítva ölik meg. Nevüket a kobrákéhoz hasonló csuklyájukról kapták, melyet a támadójuk elriasztására feszítenek ki.
Kommunikáció Az egyedek között ritkán figyelhető meg kommunikáció, a szaporodási időszakban a hímek rivalizálnak egymással, megpróbálják a földre szorítani vetélytársukat. Elterjedés, élőhely Dél-Amerika, az Amazonasmedencétől Argentina északi részéig. Vízparti, vízközeli (semi-aquaticus) életmód
Szaporodás A nőstények 8-17 tojást raknak, földalatti üregbe vagy korhadó avarrétegbe. A fiatalok 60-75 nap elteltével kelnek ki 27-29°C-os hőmérsékleten.
Méret Teljes hossza 1,8-2,8 m Élethossz 15+ év Táplálkozás Ragadozó (halak, kétéltűek, hüllők, madarak, emlősök)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
Ha a hamiskobra megijed, a csuklyázáson és a harapáson kívül a farkát ostorként használva csapkodhat, ami más kígyóknál nem figyelhető meg, csak a varánuszoknál, és néhány más nagytestű gyíkfajnál.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kigyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Nem: Hydrodynastes
Pocokkígyó Pseudaspis cana (LINNAEUS, 1758) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Nappali életmódot folytató kígyó, ideje nagy részét a táplálék felkutatásával tölti. A nap legmelegebb időszakaiban pedig elhagyatott üregekben pihen meg.
Kommunikáció Magányosan élő kígyó. A szaporodási időszakban a hímek rivalizálnak egymással, megpróbálják a földre szorítani vetélytársukat.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Kelet- és Dél-Afrika füves és erdős szavannás területei
A tavasz beköszöntével, illetve az északabbra élő populációknál a száraz évszak kezdetekor a hímek csatározása figyelhető meg a nőstények kegyeiért. A nőstények elevenszülők, kb. 30-50 utódot hoznak világra.
Méret 150-200 cm Élethossz Kb. 20 év Táplálkozás Ragadozó (kisemlősök, aranyvakondok, madarak)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
A pocokkígyó gyakran szerepel a méhészborzok étlapján. A fiatal példányok hátoldalán látható cikk-cakkos mintázat világos foltokkal nem hasonlít a felnőttek egyszínű megjelenéséhez, avatatlan szem külön fajnak vélheti őket.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Nem: Pseudaspis
Ceyloni piton Python molurus (pimbura) (LINNAEUS, 1758) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Mérsékelten fenyegetett (Near Threatened) CITES (Washingtoni egyezmény): I. kategória
Életmód Éjszakai életmódot folytató kígyó, amely leginkább a talajszinten keresi zsákmányát. Mint a legtöbb pitonfajnak, így a ceyloninak is van hőérzékelő gödör szerve amely segíti a vadászat során
Kommunikáció Magányos életmódú, agresszív állat, csak szaporodás idejére érdeklődik fajtársai iránt.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Srí Lanka (régebbi nevén Ceylon). Szárazabb erdők, füves területek lakója Méret 200-300 cm Élethossz 25-35 év Táplálkozás Ragadozó (madarak és emlősök)
A ceyloni piton tojásokkal szaporodik. A nőstény nyugodt helyet keres, ahol elrejtőzhet (odvas farönkök, fatörzsek alá, elhagyott üregekbe), és ott rakja le tojásait amelyeket aztán nem hagy magukra, hanem gúla alakzatban feltekeredik a tojások fölé, összefogja azokat és a kelési idő teljes hosszában vigyáz rájuk. Ha a környezeti hőmérséklet lecsökken, izomrángásokkal melegíti a fészekaljat. A tojások száma 15-30 közötti. Az utódok 55-60 nap elteltével bújnak elő. Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Tudtad-e?
A ceyloni piton a kétezres évek elejétől elvesztette alfaji státuszát, és az indiai piton (Python molurus) helyi változataként szerepel rendszertani besorolásokban és természetvédelmi listákon. Veszélyeztetettségének (CITES I.) elsődleges oka a bőre miatti vadászat, illetve élőhelyeinek fokozatos elvesztése.
Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Pitonfélék (Pythonidae) Nem: Python
Vietnámi hosszúorrú sikló Rhyncophis boulengeri (MOCQUARD, 1897) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Az erdők bokor szintjén élnek. Zsákmányukat általában a lombok között megbújva várják, és ha elérhető közelségbe kerül, egy gyors mozdulattal elkapják. Nevüket az orrukon látható nyúlványról kapták.
Kommunikáció Magányosan élnek, a párzási időszakban a hímek megvívhatnak a nőstényért.
Szaporodás A nőstények 6-16 tojást raknak, földalatti üregbe, vagy korhadt fatörzsbe. A kis kígyók nagyjából két hónap elteltével kelnek ki, 25-27°C mellett. A fiatalok fél éves korukig békákat, gyíkokat, esetleg apró halakat esznek. Elterjedés, élőhely Dél-Kína, Észak-Vietnam szubtrópusi erdei, arboreális (fán lakó) életmódú Méret Hossza 110-150 cm
Ország: Állatok (Animalia)
Élethossz 15+ év
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Táplálkozás Ragadozó (rágcsálók, békák)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Tudtad-e?
Az orrán látható nyúlvány miértjére nincs tudományos magyarázat, talán a fej körvonalát hivatott feloldani, ami a rejtőzködésnél előny.
Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Nem: Rhyncophis
Salvin-keresztmellűteknős Staurotypus salvinii (GRAY, 1864) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Veszélyeztetett (Near threatened) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Vízi életmódú teknős, a vízpartot általában csak a tojásrakás céljából, illetve napozás miatt látogatja, nem túl gyakran. Ujjai között jól fejlett úszóhártyák láthatóak, melyek segítségével ügyesen úszik.
Kommunikáció Magányos, agresszív teknősfaj, az egyes példányok csak párzási időszakban érintkeznek egymással.
Szaporodás A nőstények általában télen rakják le 7-10 tojásukat, melyek 25-30°C között nagyjából 7 hónap elteltével kelnek ki. A kis teknősök alig 3 cm hosszúak. Elterjedés, élőhely Dél-Mexikó, Dél-Guatemala, El Salvador. Kisebb-nagyobb állóvizek lakója Méret 25 cm hátpáncélhossz
Ország: Állatok (Animalia)
Élethossz 25-30 év
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Táplálkozás Ragadozó (puhatestűek, férgek, rákok, halak, kétéltűek)
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testudines)
Tudtad-e?
A keresztmellűteknősök nevüket csökevényes, kereszt alakú haspáncéljukról kapták.
Alrend: Nyakrejtő teknősök (Cryptodira) Család: Iszapteknős-félék (Kinosternidae) Nem: Staurotypus
Dumeril varánusz Varanus dumerilii (SCHLEGEL, 1839) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Mint a legtöbb varánusz, ez a faj is nappal aktív. Táplálékát a vízparton, vagy a mangrovefák törzsén, gyökerei között keresi. Ha éppen nem zsákmány után kutat, a fák vastagabb ágain napozik. Veszély esetén a víz alatt keres menedéket, de ha sarokba szorítják, farkával erőteljes csapásokat osztogat.
Kommunikáció Egymás között általában nem agresszívek, fejrázással vagy torkuk felfújásával kommunikálnak.
Szaporodás Tojásrakók, a nőstények évente két fészekaljat raknak, melyek 12-23 tojásból állnak. Az utódok 28-30°C-on 7-8 hónap elteltével bújnak elő a föld alá ásott fészekből. Hosszuk ekkor 20-21 cm, a súlyuk 10-11gramm. Elterjedés, élőhely Thaiföld déli része, Nyugat-Malajzia, Indonézia (Szumátra, Borneó). Mangrove mocsarak lakója
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Méret 95-130 cm teljes hosszúság Élethossz 10-15 év Táplálkozás Ragadozó (főleg rákok és puhatestűek).gerinctelenek), kisebb mennyiségben gyümölcsök
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Család: Varanidae Nem: Varanus
Tudtad-e?
A varánuszok között ritka a táplálékspecialista faj, a Dumeril varánusz mégis ezek közé sorolható, mivel a vadon fogott példányok gyomortartalom vizsgálata legtöbbször csak különböző rákokat mutatott ki.
A frissen kelt példányok a legszínesebb varánuszok, rikító narancssárga fejjel rendelkeznek, fekete testüket pedig citromsága keresztsávok díszítik. Ezt a rikító színezetet azonban néhány hónapos korukra fokozatosan elvesztik, és felveszik szüleik barnás egyenruháját, amin már csak elmosódva látszanak a gyerekkorban oly élénk mintázatok.
Siebenrock-kígyónyakú teknős Chelodina rugosa (OGILBY, 1890) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód A kígyónyakú teknősök nevüket értelemszerűen a hosszú nyakukról kapták. Ennél a fajnál a nyak hossza akár a hátpáncél hosszának 75-80%–át is elérheti. Hosszú nyakuknak a zsákmányszerzésnél látják hasznát, mivel a behajlított, majd hirtelen kiegyenesített nyakukkal előre vagy oldalt csapva még az egész gyors mozgású halakat, rákokat is elkaphatják. Napjuk nagy részét a vízfenéken ücsörögve töltik, a szárazföldre még napozni sem igen járnak ki.
Kommunikáció Magányos állatok, bár sok más teknőssel összehasonlítva nem túl agresszívek egymással.
Elterjedés, élőhely Új-Guinea déli részén, a Torres-szoros szigetein található meg. Iszapos aljzatú állóvizek lakója Méret 25-30 cm-es hátpáncélhossz Élethossz 25-35 év Táplálkozás Ragadozó (halak, rákok, kétéltűek)
Tudtad-e?
A kígyónyakú teknősök a nyakfordító teknősök alrendjébe (Pleurodira) tartoznak. Ez azt jelenti, hogy a nyakukat és fejüket a páncéljuk mellett behajlítva próbálják elrejteni.
Szaporodás Mint minden teknősfaj, a Siebenrock-kígyónyakú teknős is tojásrakó. Viszont a fészekalj lerakásának módja elég egyedülálló. A nőstények az esős évszak végén rakják le 4-14 tojásukat, de nem másznak ki a szárazföldre, és keresnek egy minden szempontból tökéletes helyet, hanem a kiszáradó pocsolya iszapos aljzatába ássák el őket. Amint a víz elpárolog róluk, elkezdenek fejlődni az embriók, majd 65-75 nap elteltével ki is kelnek.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Teknősök (Testudines) Család: Kigyónyakú teknősök (Chelidae) Nem: Chelodina
Óriás pajzsosgyík Zonosaurus maximus (BOULENGER, 1896) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Sebezhető (Vulnerable) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Nappal aktív gyíkfaj. Táplálékát a vízparti növényzetben és a vízben is keresi. Ha megriasztják, legtöbbször a vízbe veti magát, és az aljzaton elrejtőzik.
Kommunikáció Magányos életmódú, de nem agresszív állat. Az egyes példányok csak párzási időben keresik a társaságot.
Szaporodás Tojásrakók. A nőstények 4-7 tojásból álló fészekaljukat nedves talajba ássák. A fiatalok 28°C mellett, 90-110 nap elteltével látják meg a napvilágot. Elterjedés, élőhely Madagaszkár délkeleti része, vízparti, erdős élőhelyek Méret 25 cm fej-test hossz Élethossz 15-20 év Táplálkozás Mindenevő (rovarok, rákok, gyümölcsök)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
Elterjedési területe nagyon kicsi, mindössze 13.000 km2, Madagaszkár délkeleti, parti sávjában. A mezőgazdasági területek, főleg a rízsföldek egyre nagyobb térnyerése veszélyezteti a faj fennmaradását.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Sauria) Család: Gerrhosauridae Nem: Zonosaurus
Akácia patkány Thallomys paedulcus (SUNDEVAL, 1846) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Főként este és éjjel aktív. Mint a neve is sugallja, fákon él, és kiváló famászó tudománnyal bír. Ezt segíti a hosszú farka is. Faodvakban, vagy sűrű ágak között építi fészkét.
Kommunikáció Párosával vagy kisebb kolóniákban élnek. A kifejlett hímek a felnövő hím utódokat elüldözik a csapatból. Területüket szagjelzésekkel jelölik.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Kelet- és Dél-Afrika, Kenya, Tanzánia, Kongói Demokratikus Köztársaság Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság Namíbia, Botswana Száraz fás szavannákon él. Méret 10-15 cm testhossz, 12-20 cm farokkal Élethossz 3-4 év Táplálkozás Mindenevő, leveleket, virágokat és különböző magvakat fogyaszt. Emellett rendszeresen eszik rovarokat is
A természetben októbertől májusig tart a szaporodási időszakuk, fogságban egész évben szaporodhatnak. A vemhességi idő átlagosan 24 nap. Az utódok száma kevés, 1-4, az átlag 2. A kicsik anyjuk csecsbimbóira szívódva vitethetik magukat az ágak között. A fiatalok 9 hetesen ivarérettek.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Tudtad-e?
Az akácia patkányoknak jelenleg 4 faját ismeri el a tudomány, bár ezek elkülönítése eléggé nehézkes.
Család: Egérfélék (Muridae) Alcsalád: Egérformák (Murinae) Nem: Thallomys
Keleti indigósikló Drymarchon couperi (HOLBROOK, 1842) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Talajlakó kígyó, annak ellenére, hogy leginkább erdőkben él, ritkán mászik fára. Zsákmányát aktívan keresi, ha megpillantja, az üldözésétől sem riad vissza. Opportunista vadász, elfogyaszt szinte minden útjába eső kisebb gerincest, legyen az hal, béka, kígyó (mérges is), gyík, kisebb madár vagy emlős. Nevét kékesfekete színezetéről kapta.
Kommunikáció Magányosan élnek, a párzási időszakban a hímek komoly harcokat vívnak a nőstényért.
Szaporodás Elterjedés, élőhely USA; Georgia, Florida és Mississippi államokban. Általában fenyő- és lombhullató erdők lakója, de egyéb élőhelyeken is megtalálható Méret Hossza 160-230 cm között, a maximum 260 cm Élethossz Kb. 25 év Táplálkozás Ragadozó (gerincesek)
A nőstények 6-12 tojást raknak, föld alatti üregekbe, gyakran olyanokat használva melyeket földi teknősök (Gopherus) ástak. A fiatalok 95105 nap elteltével nyitják fel a tojáshéjat.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Tudtad-e?
Észak-Amerika egyik legnagyobb testű kígyója. Floridában 1971 óta védett, 1978 óta pedig az egész USA-ban.
Alrend: Kigyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Nem: Drymarchon
Rövidfarkú oposszum Monodelphis domestica (WAGNER, 1842) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód A természetben éjszaka aktív. Terráriumban egy-egy ízletesebb falat reményében nappal is elő-bújik rejtekhelyéből. Fákon él, a talajra csak táplálékkeresés céljából jön le. Fészkét, ami általában egy faodúban van, növényi anyagokkal béleli ki. A leveleket és egyéb fészekanyagokat felcsavarható farka segítségével szállítja.
Kommunikáció Magányos életmódot folytat, csak párosodáskor keresik egymás társaságát. A hímek a területüket a szegycsont felett lévő illatmirigyük tereptárgyakhoz dörzsölésével jelölik.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Brazília, Paraguay, Bolívia Erdők lakója Méret 15-18 cm testhossz Élethossz 3-4 év Táplálkozás Mindenevő, bár főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt (Rovarok, kisebb gerincesek)
Tudtad-e?
Gyakran használják kísérleti állatnak, immunológiai, transzplantációs és rákkutatási kísérletekben.
A nőstény 16 napos vemhesség után 5-9 kölyköt hoz világra. A kicsik gyakorlatilag embrióként születnek. Bár az erszényesek közé tartozik, nincs kialakult erszénye, az újszülöttek egyszerűen rászívják magukat anyjuk csecsbimbóira, és ott lógva fejlődnek 3-4 hétig. Ezután még 3 hétig az anyjukkal maradnak. Évente 4-5 almot is világra hozhat.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Oposszumok (Didelphimorphia) Család: Oposszumfélék (Didelphidae) Alcsalád: Oposszumok (Didelphininae) Nem: Monodelphis
Zsírfarkú egér Pachyuromys duprasi (LATASTE, 1880) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód A természetben éjjeli életmódú. Terráriumban nappal és éjjel egyaránt tevékeny. Nevét a zsírt és vizet tároló farkáról kapta, mely a teve púpjához hasonlatosan működik. Járataik nagyjából egy méter mélyre vezetnek, ahol már nem éri őket a forróság.
Kommunikáció Elterjedés, élőhely Afrika, Észak-Szahara; Egyiptom, Líbia, Algéria és Tunézia. Ritkás növényzetű homok és kősivatagok lakói Méret 9-11 cm testhossz 5 cm-es farok
Kisebb csoportokban élnek. Területüket a hímek a hasukon lévő mirigyek váladékával, szagjelzésekkel jelölik. Ha nézeteltérésük akad, hangos visítással harapdálják egymást.
Szaporodás 19 nap vemhesség után 3-6 kölyköt hoz világra. A kicsik 4 hét elteltével válnak önállóvá. 2 hónaposan ivarérettek.
Élethossz 5-8 év Táplálkozás A természetben főleg rovarokkal táplálkoznak, emellett magokat és magas rosttartalmú növényeket fogyasztanak (füvek, száraz hajtások)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Tudtad-e?
Nevét a zsírt és vizet tároló farkáról kapta, mely a teve púpjához hasonlatosan működik. A futóegérfélék legtanulékonyabb faja.
Család: Egérfélék (Muridae) Alcsalád: Futóegérformák (Gerbillinae) Nem: Pachyuromys
A minnesotai törpesertés hobbi változatának kialakulása A ma minnesotaiként ismert törpesertést az úgynevezett yucatan sertésből tenyésztették ki Minnesotában sinclair sertés néven, kísérleti állatnak laboratóriumi vizsgálatokhoz. Mivel szervezetének működése és szervei nagyon hasonlóak az emberéhez később szervdonációs célokra is használták és használják mindmáig. Nemcsak szervezete, de intelligenciája és viselkedése is meglepően emberszerű ezért 1990-es évektől társállatként is megjelent, először amerikában, napjainkra világszerte. Amerikában sajnos a hobbisertés tenyésztők és tartók nem kezelték külön a fajtát és keresztezték a vietnámi csüngőhasú törpesertéssel valamint más sertésfajtákkal. Sajnos ez az összemosás azt eredményezte, hogy a speciálisan emberközeliségre szelektált fajtába bekerült a meglehetősen vehemens természetű ázsiai törpesertés (vietnámi csüngőhasú) vér. Ez véget is vetett az amerikai hobbidisznó őrületnek, mert a keverék disznók felnőtt korukra gyakran agresszívvá, kezelhetetlenné váltak. Európában szintén a vietnámi csüngőhasú törpesertés terjedt el először, igaz nem hobbi állatként, hanem haszonállatként tartották, mert rendkívül igénytelen, ridegen tartható, illetve nagyon jól hasznosítja a takarmányt. Amikor a nyolcvanas-kilencvenes években a minnesotai törpesertés bekerült nyugat Európába hobbi célra, gyakorlatilag ugyanaz játszódott le mint Amerikában. Keresztezték és eltorzították a fajtát. A folyamatot még gyorsabbá tette, hogy Németországban már létezett a göttingeni törpesertés amelyet szintén labor célokra tenyésztettek ki a Görttingeni Egyetemen a hatvanas évek végén az ázsiai és a sinclair sertés keresztezésével. A keresztezéssel a csüngőhasú rendkívüli ellenállóképességét és a sinclair intelligenciáját szerették volna ötvözni. A kísérlet csak részben sikerült, mert a kereszteződésből létrejött göttingeni törpesertés hozta a sinclair intelligenciáját miközben valóban sokkal igénytelenebb mint a sinclair de ugyanakkor örökölte a csüngőhasú agresszivitását is. A göttingeni (német) törpesertés tehát intelligens és agresszióra hajlamos, ami a legkevésbé sem jó párosítás. Németországban leginkább ez a fajta terjedt el hobbi malacként. Mivel a legtöbb malac kétéves korára kezelhetetlenné vált a németországi malacőrület is rövid életű volt. Belgiumban egy tenyésztői csoport következetes tenyésztéssel újra szelektálta a minesotai fajtát kifejezetten hobbi célra és a kilencvenes évek közepétől a minnesotai hobbi változatát terjesztették el európaszerte. Kizárták mind a fehér (az eredeti labor célú sinclair fehér volt gyakran hordozta a laborállatok rákra való hajlamát) mind a szürke és fekete (a csüngőhasúval kerültek be ezeket színek a vonalba) színeket a tenyésztésből és csak a foltosakat tenyésztették tovább, különös hangsúlyt fektetve a jó természetre és az intelligenciára. Magyarországon is előbb terjedtek el a keverék malacok mint a valóban hobbi célra kitenyésztett fajta.
A minnesotai törpesertés fajtaleírása Marmagassága: 35-45 cm Hossza: 80-90 cm Jellemzők: Homloka magas, a homlok jól elkülönül az orrtól, Úaz orr nem lehet visszahajló vagy ráncos. A fülek az orrtányér és a túrókarima kicsi. A szemek borostyánsárga vagy világosbarna színűek. A lábak a testhez képest aránytalanul rövidek, a gerinc és a farok egyenes. Színe fehér , fekete jegyekkel vagy gold-silver fekete jegyekkel. A gold-silver változat alapszíne egy-két éves koráig arany színű majd kiezüstösödik. Sosem egyszínű mindig foltos.
Északi krokodilteju Dracaena guianensis (DAUDIN, 1802) Természetvédelmi státusz IUCN Least Concern CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Nappali életmódú gyík. A nap nagy részét víz fölé nyúló ágakon tölti. Ha megijed, a vízbe veti magát. Táplálékát is a vízben illetve a vízparton keresi, leginkább a szaglására hagyatkozva. Erős fogazata és állkapcsa van, amely a csiga és kagylóhéjak feltörését segíti.
Kommunikáció Általában békések, csak a kifejlett hímek agresszívek egymással. Elterjedés, élőhely Brazília, Kolumbia, Ecuador,Peru, Francia Giuana. Vízparti vagy vízzel elárasztott erdők lakója. Méret 85-130 cm teljes hosszúság. Súlya 1,5-3 kg.
Szaporodás Tojásrakó, fészekalja 5-10 tojásból áll. A fészket a nőstény a vízparton, a legmagasabb vízszint vonala fölé ássa, a kicsik körülbelül 3 hónap elteltével bújnak elő.
Élethossz 10-25 év Táplálkozás Ragadozó (főleg puhatestűek és rákok).
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
Bőréért vadásszák. Ez az állapot 1970-ben védetté nyilvánításuk óta valamelyest csökkent. Természetes életmódjáról elég kevés információ áll rendelkezésre. Táplálékspecialista, a vadon élő példányok szinte kizárólag csigákat esznek. A fogságban kelt egyedek rászokhatnak másféle élelemre, például halra is.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Myomorpha) Család: Teiidae Nem: Dracaena DAUDIN, 1801
Weber vitorlás agáma Hydrosaurus weberi (BARBOUR, 1911) Természetvédelmi státusz IUCN: nincs a listán
Életmód Nevét a hátán és a farkán végighúzódó tarajról kapta. Ez a hímeknél fejlettebb mint a nőstényeknél. Fán élő gyíkok, amelyek veszély estén a vízbe vetik magukat az ágakról.
Kommunikáció Mint sok agáma, bólogatással és integetéssel kommunikálnak. A hímek agresszívek egymással.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Indonézia (Halmahera-, Ternatesziget).Vízparti fákon él.
A nőstény 8-11 tojást rak a folyóparton ásott üregbe. Itt a kis agámák két hónap elteltével kelnek ki 27-29 °C hőmérséklet mellett.
Méret Teljes hossza eléri a 80-100 cm-t. A nőstények valamivel kisebbek. Élethossz 10+ év Táplálkozás Mindenevő (rovarokat, kisebb halakat, gyümölcsöket és leveleket eszik).
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Lacertilia
Tudtad-e?
A hátsó lábán lévő ujjak kiszélesedtek, ami valószínűleg az úszásukat segíti.
Család: Agamidae Nem: Hydrosaurus BARBOUR, 1911
Vörösfarkú boa Boa constrictor (LINNAEUS, 1758) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Semi-arboreális faj: míg a fiatal példányok gyakran másznak fel kisebb fákra, bokrokra addig a felnőtt egyedek inkább a talajszintet részesítik előnyben. Bár éjszakai életmódú állatok, nappal gyakran napfürdőznek egy-egy biztonságosnak ítélt napfolton.
Kommunikáció Magányosan élő állatok, csak a szaporodás céljából keresik fel egymást, különben nem figyelhető meg közöttük kommunikáció. Elterjedés, élőhely Közép- és Dél-Amerikában őshonos erdős területek lakója. Méret Elterjedési területtől függően változik. A nagy egyedek akár 3-4 méterre is megnőhetnek. Élethossz 15+ év Táplálkozás Ragadozó (kisemlősök, madarak)
Szaporodás A szaporodási időszakban a hímek felkeresik a párosodásra hajlandó nőstényeket, akik eme szándékukat feromonokkal jelzik a hímek felé. A szaporodási időszak a száraz évszakban van. A nőstények esetenként több hímmel is párosodnak, majd kb. 100-120 nap után eleven kiskígyókat szülnek (a boák ovovivipar állatok). Egy-egy nőstény 10-50 bébi kígyónak adhat életet egy alkalommal. Ország: Állatok (Animalia)
Tudtad-e?
A vörösfarkú boák nagyon népszerű állatok. Sokan tartják őket otthonukban, hobbiállatként. 1977 és 1983 között csak az Egyesült Államokba több mint 113 000 boát importáltak Dél-Amerikából. Ez borzasztó nagy nyomást gyakorolt a vad populációkra. Éppen ezért ma már a Washingtoni Egyezmény védettségét élvezik.
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Óriáskigyógélék (Boidae) Nem: Boa
Zöld anakonda Eunectes murinus (LINNEAUS, 1758) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Erősen vízhezkötött, éjjeli életmódot folytatnak. A legtöbb kígyóhoz képest nagyon sok időt töltenek vízben, ahol sokkal jobban feltalálják magukat, mint a szárazföldön, ahol lomhán és nehézkesen mozognak.
Kommunikáció Az egyedek között ritkán figyelhető meg kommunikáció. A szaporodási időszakban a hímek aktívan keresik a párosodásra hajlandó nőstényeket.
Elterjedés, élőhely Dél -Amerikában az Amazonas és az Orinoco vízgyűjtő területein; mocsarak, lassú mozgású patakok közelében élnek.
Szaporodás A zöld anakonda ovovivipar állat, ami azt jelenti, hogy nem tojásokat rak, hanem kiskígyókat szül, a párosodás után 6-7 hónappal. Egy-egy alkalommal általában 20-40 kígyóbébi látja meg a napvilágot.
Méret Leghosszabb kígyók közé tartoznak akár 6-8 méterre is megnőnek. Élethossz 20+ év
Ország: Állatok (Animalia)
Táplálkozás Ragadozó (a felnőtt egyedek kisebb szarvasokat, capibarákat, kajmánokat és nagyobb halakat ejtenek zsákmányul)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Tudtad-e?
Sok helyi legenda szól arról, hogy egy-egy különösen nagyra nőtt anakonda embereket is zsákmányolt, de erről kevés bizonyítékot tudtak felmutatni ezidáig. Így valószínűleg a legendák nem igazak.
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Óriáskigyógélék (Boidae) Nem: Eunectes
Füstös füttyentő béka Leptodactylus pentadactylus (LAURENTI, 1768) Természetvédelmi státusz Threats: habitat loss | IUCN (vörös lista): Least concerned (Kevésbé veszélyeztetett) CITES (Washingtoni egyezmény): nincs a listán
Életmód A kifejlett állatok éjszakai életmódúak, a fiatalok nappal is mozognak táplálékot keresve.
Kommunikáció Magányosan élnek, csak a párzási időszakra mutatnak érdeklődést fajtársaik iránt, a hímek mély vartyogással hívják párjukat.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Dél Amerika; Bolívia, Brazília, Kolumbia, Ecuador, Francia Guyana és Peru lakója. Síkvidéki esőredők vízparti területein található meg.
Ezek a békák az esős évszak elején párosodnak. A hím habfészket készít a petéknek, melyek száma 1000 db körüli lehet. Ez a fészek a vízparton van, és a kikelő ebihalakat az eső mossa a pocsolyába. A peték 2-3 nap elteltével kelnek ki. Az ebihalak mindenevők. Gyorsan fejlődnek, 4 hét alatt elérik a 8 cm-es hosszúságot és ezután átalakulnak kis békákká.
Méret 13-18 cm Élethossz 15 év Táplálkozás Ragadozó (rovarok és egyéb ízeltlábúak, kisebb békák, nyílméregbékák is).
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Kétéltűek (Amphibia)
Tudtad-e?
A Füstös füttyentő béka védekezésül bőséges nyálkát termel, amitől nemcsak nehéz megragadni, hanem a nyálka erősen mérgező.
Rend: Békák (Anura) Család: Füttyentőbékafélék (Leptodactylidae) Alcsalád: Leptodactylinae Nem: Leptodactylus
Aranyhasú sikló Liophis poecilogyrus, (WIED-NEUWIED, 1825) Természetvédelmi státusz Threats: habitat loss | IUCN (vörös lista): Least concerned (Kevésbé veszélyeztetett) CITES (Washingtoni egyezmény): nincs a listán
Életmód Vízhez kötött életmódú kígyók, táplálékukat a vízben vagy a vízparton keresik
Kommunikáció Magányos életmódú állatok, kommunikáció ritkán figyelhető meg közöttük.
Szaporodás A nőstények 4-15 tojást rejtenek a talajba vagy korhadó fatörzsek alá. A kis kígyók 2 hónap elteltével látják meg a napvilágot. Egy szaporodási szezonban 3-4 fészekalja is lehet.
Elterjedés, élőhely Dél-Amerika nagy részén megtalálható.
Ország: Állatok (Animalia)
Méret Teljes hossza 50-75 cm.
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Élethossz 15+ év
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Táplálkozás Ragadozó (halak, kétéltűek)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Kígyók (Serpentes) Család: Óriáskigyógélék (Boidae) Alcsalád: Dipsadinae
Tudtad-e?
Nagy elterjedési területének köszönhetően 5 alfaja ismert, melyek színe és mintázata annyira eltérő, hogy nem is tűnnek egy fajba tartozónak.
Nem: Liophis
Varangyfejű teknős Phrynops tuberosus (PETERS, 1870) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Nincs a listán. CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán.
Életmód Vízi életmódú teknős. A vizet csak napozás céljából, hagyja el rövidebb időre Nappali életmódú, táplálékát szaglása és látása segítségével találja meg.
Kommunikáció Békés természetű állatok, különösebb kommunikáció nem figyelhető meg közöttük.
Szaporodás A nőstények 10-20 kerek, meszes héjú tojásukat a parti homokba rejtik. A kicsik 4-5 hónap elteltével kelnek ki.
Elterjedés, élőhely Dél -Amerikában él, Venezuela, Kolumbia, Ecuador, Peru, Bolivia és Paraguay a hatája. Méret 18-25 cm-es hátpáncél hosszat érhet el. Élethossz 20+ év Táplálkozás Ragadozók. (Halakat, puhatestűeket, férgeket zsákmányol.)
Tudtad-e?
A fiatal teknősök hasoldala élénk feketevörös színezetű. Ez a mintázat valószínűleg az ellenségeiket próbálja távol tartani. Ahogy nőnek, a színezet egyre halványodik.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Teknősök (Testudines) Család: Kígyónyakú teknősök (Chelidae) Nem: Phrynops
Argetin teju Tupinambis (Salvator) merianae (DUMERIL&BIBRON, 1893) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Elterjedése igen nagy, a nedvesebb erdős területeken éppúgy megtalálható, mint a szárazabb síkságokon. Életmódja hasonló a varánuszokéhoz, folyamatosan mozgásban lévő állatok. Állandóan táplálék után kutatnak. Mindenevők.
Kommunikáció Az egyedek ferjázással, hátuk púposításával kommunikálnak. Az ivarérett hímek nem viselik el egymás közelségét.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Dél -Amerikában őshonos erdős és sík területek lakója.
A nőstények a párzás után 3-4 héttel rakják le 10-40 tojásukat. Ezeket egy a talajba ásott mély járat végén kialakított kamrában rejtik el. A kicsik 2-2,5 hónap elteltével bújnak elő. A szüleikkel ellentétben élénkzöld mintázatot viselnek.
Méret Legnagyobb tejuk, akár 20 kilósra is megnőnek. Fej törzs hosszuk 70 cm, teljes hosszuk 150 cm.
Ország: Állatok (Animalia)
Élethossz 15-20 év
Altörzs: Gerincesek (Vertebrata)
Táplálkozás Mindenevők
Osztály: Hüllők (Reptilia)
Törzs: Gerinchúrosok (Chordata)
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Lacertilia
Tudtad-e?
A tejuknak hasonlóan a kígyókhoz villás nyelvük van, és ezt ugyanúgy szaglásra használják a Jacobson szervük segítségével.
Család: Teiidae Nem: Tupinambis (Salvator)
Északi krokodilteju Dracaena guianensis (DAUDIN, 1802) Természetvédelmi státusz IUCN Least Concern CITES (Washingtoni egyezmény): II. kategória
Életmód Nappali életmódú gyík. A nap nagy részét víz fölé nyúló ágakon tölti. Ha megijed, a vízbe veti magát. Táplálékát is a vízben illetve a vízparton keresi, leginkább a szaglására hagyatkozva. Erős fogazata és állkapcsa van, amely a csiga és kagylóhéjak feltörését segíti.
Kommunikáció Általában békések, csak a kifejlett hímek agresszívek egymással. Elterjedés, élőhely Brazília, Kolumbia, Ecuador,Peru, Francia Giuana. Vízparti vagy vízzel elárasztott erdők lakója. Méret 85-130 cm teljes hosszúság. Súlya 1,5-3 kg.
Szaporodás Tojásrakó, fészekalja 5-10 tojásból áll. A fészket a nőstény a vízparton, a legmagasabb vízszint vonala fölé ássa, a kicsik körülbelül 3 hónap elteltével bújnak elő.
Élethossz 10-25 év Táplálkozás Ragadozó (főleg puhatestűek és rákok).
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia)
Tudtad-e?
Bőréért vadásszák. Ez az állapot 1970-ben védetté nyilvánításuk óta valamelyest csökkent. Természetes életmódjáról elég kevés információ áll rendelkezésre. Táplálékspecialista, a vadon élő példányok szinte kizárólag csigákat esznek. A fogságban kelt egyedek rászokhatnak másféle élelemre, például halra is.
Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Gyíkok (Myomorpha) Család: Teiidae Nem: Dracaena DAUDIN, 1801
Weber vitorlás agáma Hydrosaurus weberi (BARBOUR, 1911) Természetvédelmi státusz IUCN: nincs a listán
Életmód Nevét a hátán és a farkán végighúzódó tarajról kapta. Ez a hímeknél fejlettebb mint a nőstényeknél. Fán élő gyíkok, amelyek veszély estén a vízbe vetik magukat az ágakról.
Kommunikáció Mint sok agáma, bólogatással és integetéssel kommunikálnak. A hímek agresszívek egymással.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Indonézia (Halmahera-, Ternatesziget).Vízparti fákon él.
A nőstény 8-11 tojást rak a folyóparton ásott üregbe. Itt a kis agámák két hónap elteltével kelnek ki 27-29 °C hőmérséklet mellett.
Méret Teljes hossza eléri a 80-100 cm-t. A nőstények valamivel kisebbek. Élethossz 10+ év Táplálkozás Mindenevő (rovarokat, kisebb halakat, gyümölcsöket és leveleket eszik).
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata) Alrend: Lacertilia
Tudtad-e?
A hátsó lábán lévő ujjak kiszélesedtek, ami valószínűleg az úszásukat segíti.
Család: Agamidae Nem: Hydrosaurus BARBOUR, 1911
Akácia patkány Thallomys paedulcus (SUNDEVAL, 1846) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Főként este és éjjel aktív. Mint a neve is sugallja, fákon él, és kiváló famászó tudománnyal bír. Ezt segíti a hosszú farka is. Faodvakban, vagy sűrű ágak között építi fészkét.
Kommunikáció Párosával vagy kisebb kolóniákban élnek. A kifejlett hímek a felnövő hím utódokat elüldözik a csapatból. Területüket szagjelzésekkel jelölik.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Kelet- és Dél-Afrika, Kenya, Tanzánia, Kongói Demokratikus Köztársaság Szomália, Dél-Afrikai Köztársaság Namíbia, Botswana Száraz fás szavannákon él. Méret 10-15 cm testhossz, 12-20 cm farokkal Élethossz 3-4 év Táplálkozás Mindenevő, leveleket, virágokat és különböző magvakat fogyaszt. Emellett rendszeresen eszik rovarokat is
A természetben októbertől májusig tart a szaporodási időszakuk, fogságban egész évben szaporodhatnak. A vemhességi idő átlagosan 24 nap. Az utódok száma kevés, 1-4, az átlag 2. A kicsik anyjuk csecsbimbóira szívódva vitethetik magukat az ágak között. A fiatalok 9 hetesen ivarérettek.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Tudtad-e?
Az akácia patkányoknak jelenleg 4 faját ismeri el a tudomány, bár ezek elkülönítése eléggé nehézkes.
Család: Egérfélék (Muridae) Alcsalád: Egérformák (Murinae) Nem: Thallomys
Keleti indigósikló Drymarchon couperi (HOLBROOK, 1842) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód Talajlakó kígyó, annak ellenére, hogy leginkább erdőkben él, ritkán mászik fára. Zsákmányát aktívan keresi, ha megpillantja, az üldözésétől sem riad vissza. Opportunista vadász, elfogyaszt szinte minden útjába eső kisebb gerincest, legyen az hal, béka, kígyó (mérges is), gyík, kisebb madár vagy emlős. Nevét kékesfekete színezetéről kapta.
Kommunikáció Magányosan élnek, a párzási időszakban a hímek komoly harcokat vívnak a nőstényért.
Szaporodás Elterjedés, élőhely USA; Georgia, Florida és Mississippi államokban. Általában fenyő- és lombhullató erdők lakója, de egyéb élőhelyeken is megtalálható Méret Hossza 160-230 cm között, a maximum 260 cm Élethossz Kb. 25 év Táplálkozás Ragadozó (gerincesek)
A nőstények 6-12 tojást raknak, föld alatti üregekbe, gyakran olyanokat használva melyeket földi teknősök (Gopherus) ástak. A fiatalok 95105 nap elteltével nyitják fel a tojáshéjat.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Hüllők (Reptilia) Rend: Pikkelyes hüllők (Squamata)
Tudtad-e?
Észak-Amerika egyik legnagyobb testű kígyója. Floridában 1971 óta védett, 1978 óta pedig az egész USA-ban.
Alrend: Kigyók (Serpentes) Család: Siklófélék (Colubridae) Nem: Drymarchon
Rövidfarkú oposszum Monodelphis domestica (WAGNER, 1842) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód A természetben éjszaka aktív. Terráriumban egy-egy ízletesebb falat reményében nappal is elő-bújik rejtekhelyéből. Fákon él, a talajra csak táplálékkeresés céljából jön le. Fészkét, ami általában egy faodúban van, növényi anyagokkal béleli ki. A leveleket és egyéb fészekanyagokat felcsavarható farka segítségével szállítja.
Kommunikáció Magányos életmódot folytat, csak párosodáskor keresik egymás társaságát. A hímek a területüket a szegycsont felett lévő illatmirigyük tereptárgyakhoz dörzsölésével jelölik.
Szaporodás Elterjedés, élőhely Brazília, Paraguay, Bolívia Erdők lakója Méret 15-18 cm testhossz Élethossz 3-4 év Táplálkozás Mindenevő, bár főleg állati eredetű táplálékot fogyaszt (Rovarok, kisebb gerincesek)
Tudtad-e?
Gyakran használják kísérleti állatnak, immunológiai, transzplantációs és rákkutatási kísérletekben.
A nőstény 16 napos vemhesség után 5-9 kölyköt hoz világra. A kicsik gyakorlatilag embrióként születnek. Bár az erszényesek közé tartozik, nincs kialakult erszénye, az újszülöttek egyszerűen rászívják magukat anyjuk csecsbimbóira, és ott lógva fejlődnek 3-4 hétig. Ezután még 3 hétig az anyjukkal maradnak. Évente 4-5 almot is világra hozhat.
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Oposszumok (Didelphimorphia) Család: Oposszumfélék (Didelphidae) Alcsalád: Oposszumok (Didelphininae) Nem: Monodelphis
Zsírfarkú egér Pachyuromys duprasi (LATASTE, 1880) Természetvédelmi státusz IUCN (Vörös lista): Kevésbé veszélyeztetett (Least concerned) CITES (Washingtoni egyezmény): Nincs a listán
Életmód A természetben éjjeli életmódú. Terráriumban nappal és éjjel egyaránt tevékeny. Nevét a zsírt és vizet tároló farkáról kapta, mely a teve púpjához hasonlatosan működik. Járataik nagyjából egy méter mélyre vezetnek, ahol már nem éri őket a forróság.
Kommunikáció Elterjedés, élőhely Afrika, Észak-Szahara; Egyiptom, Líbia, Algéria és Tunézia. Ritkás növényzetű homok és kősivatagok lakói Méret 9-11 cm testhossz 5 cm-es farok
Kisebb csoportokban élnek. Területüket a hímek a hasukon lévő mirigyek váladékával, szagjelzésekkel jelölik. Ha nézeteltérésük akad, hangos visítással harapdálják egymást.
Szaporodás 19 nap vemhesség után 3-6 kölyköt hoz világra. A kicsik 4 hét elteltével válnak önállóvá. 2 hónaposan ivarérettek.
Élethossz 5-8 év Táplálkozás A természetben főleg rovarokkal táplálkoznak, emellett magokat és magas rosttartalmú növényeket fogyasztanak (füvek, száraz hajtások)
Ország: Állatok (Animalia) Törzs: Gerinchúrosok (Chordata) Altörzs: Gerincesek (Vertebrata) Osztály: Emlősök (Mammalia) Rend: Rágcsálók (Rodentia) Alrend: Egéralkatúak (Myomorpha)
Tudtad-e?
Nevét a zsírt és vizet tároló farkáról kapta, mely a teve púpjához hasonlatosan működik. A futóegérfélék legtanulékonyabb faja.
Család: Egérfélék (Muridae) Alcsalád: Futóegérformák (Gerbillinae) Nem: Pachyuromys
A minnesotai törpesertés hobbi változatának kialakulása A ma minnesotaiként ismert törpesertést az úgynevezett yucatan sertésből tenyésztették ki Minnesotában sinclair sertés néven, kísérleti állatnak laboratóriumi vizsgálatokhoz. Mivel szervezetének működése és szervei nagyon hasonlóak az emberéhez később szervdonációs célokra is használták és használják mindmáig. Nemcsak szervezete, de intelligenciája és viselkedése is meglepően emberszerű ezért 1990-es évektől társállatként is megjelent, először amerikában, napjainkra világszerte. Amerikában sajnos a hobbisertés tenyésztők és tartók nem kezelték külön a fajtát és keresztezték a vietnámi csüngőhasú törpesertéssel valamint más sertésfajtákkal. Sajnos ez az összemosás azt eredményezte, hogy a speciálisan emberközeliségre szelektált fajtába bekerült a meglehetősen vehemens természetű ázsiai törpesertés (vietnámi csüngőhasú) vér. Ez véget is vetett az amerikai hobbidisznó őrületnek, mert a keverék disznók felnőtt korukra gyakran agresszívvá, kezelhetetlenné váltak. Európában szintén a vietnámi csüngőhasú törpesertés terjedt el először, igaz nem hobbi állatként, hanem haszonállatként tartották, mert rendkívül igénytelen, ridegen tartható, illetve nagyon jól hasznosítja a takarmányt. Amikor a nyolcvanas-kilencvenes években a minnesotai törpesertés bekerült nyugat Európába hobbi célra, gyakorlatilag ugyanaz játszódott le mint Amerikában. Keresztezték és eltorzították a fajtát. A folyamatot még gyorsabbá tette, hogy Németországban már létezett a göttingeni törpesertés amelyet szintén labor célokra tenyésztettek ki a Görttingeni Egyetemen a hatvanas évek végén az ázsiai és a sinclair sertés keresztezésével. A keresztezéssel a csüngőhasú rendkívüli ellenállóképességét és a sinclair intelligenciáját szerették volna ötvözni. A kísérlet csak részben sikerült, mert a kereszteződésből létrejött göttingeni törpesertés hozta a sinclair intelligenciáját miközben valóban sokkal igénytelenebb mint a sinclair de ugyanakkor örökölte a csüngőhasú agresszivitását is. A göttingeni (német) törpesertés tehát intelligens és agresszióra hajlamos, ami a legkevésbé sem jó párosítás. Németországban leginkább ez a fajta terjedt el hobbi malacként. Mivel a legtöbb malac kétéves korára kezelhetetlenné vált a németországi malacőrület is rövid életű volt. Belgiumban egy tenyésztői csoport következetes tenyésztéssel újra szelektálta a minesotai fajtát kifejezetten hobbi célra és a kilencvenes évek közepétől a minnesotai hobbi változatát terjesztették el európaszerte. Kizárták mind a fehér (az eredeti labor célú sinclair fehér volt gyakran hordozta a laborállatok rákra való hajlamát) mind a szürke és fekete (a csüngőhasúval kerültek be ezeket színek a vonalba) színeket a tenyésztésből és csak a foltosakat tenyésztették tovább, különös hangsúlyt fektetve a jó természetre és az intelligenciára. Magyarországon is előbb terjedtek el a keverék malacok mint a valóban hobbi célra kitenyésztett fajta.
A minnesotai törpesertés fajtaleírása Marmagassága: 35-45 cm Hossza: 80-90 cm Jellemzők: Homloka magas, a homlok jól elkülönül az orrtól, Úaz orr nem lehet visszahajló vagy ráncos. A fülek az orrtányér és a túrókarima kicsi. A szemek borostyánsárga vagy világosbarna színűek. A lábak a testhez képest aránytalanul rövidek, a gerinc és a farok egyenes. Színe fehér , fekete jegyekkel vagy gold-silver fekete jegyekkel. A gold-silver változat alapszíne egy-két éves koráig arany színű majd kiezüstösödik. Sosem egyszínű mindig foltos.