Bulgária Európa regionális társadalomföldrajza II.
Bulgária térképe
Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom
Alapadatok
t= 110 912 km2 Lakosság= 7,45 millió fő
Bolgár: 84.5% Török: 9,4% Cigány: 4,7% Orosz, Örmény, Görög, Román, Zsidó
GDP/fő: 8200 USD (vásárlóerőparitáson alapuló) Munkaerő
Mezőgazdaság: 11% Ipar: 32,7% Szolgáltatások: 56,3%
Vallás:
Munkanélküliség: 12,7% Szegénységi ráta: 13,4% Adminisztratív beosztás:
Bolgár ortodox: 82,6% Mohamedán: 12,2%
Szófia + 2 régió
Nagyobb városok:
Szófia (1 141 000) Plovdiv (379 000) Várna (315 000) Burgasz (205 000) Rusze, Sztara Zagora, Pleven, Dobrics, Szliven, Sumen
Természetföldrajzi alapok (Észak-Déli felosztás)
1) Bolgár tábla:
Északon: csernozjom talajok (lösz)
2) Balkán-hegyvidék Elő-Balkán Balkán Anti Balkán
(klímaválasztó) Nyugat: antracit, ólom cinkérc
3) Felső-Trák Alföld 4) Rila-Rodopei-rögvidék
Rodope: vas-, kromérc, réz, ólom, cink
Gazdaságtörténet
3 bolgár állam története (Bizánci és török megszakítottság) Államalkotó népek: Nagy szláv népvándorlás (V.-VI.sz.-tól) Ősbolgárok: türk-bolgár törzsek telepedtek rájuk (VII. sz.) Ősbolgár terület: Kaszpi-tenger ill. attól keletre 7 szláv törzs szövetséget köt a bolgár törzsekkel
I. Bolgár állam (681-1018)
Aszparuh kán vezetésével
Terület: (mai kétszerese) Dél felé: tengeri kaput szereztek (Égei-tenger) Észak felé: Trákia (Tisza, Kárpátok vonaláig) Nyugat felé: Macedónia
865: I. Borisz
Cirill és Metód
bizánci kereszténység felvétele Cirill ABC megalkotása
1018-tól:
170 éves Bizánci uralom
II. Bolgár állam (1185-1396)
II. Asen uralkodásával kezdődik
1396-1878: Török birodalom része 500 éves török uralom 3 részre szakad az ország Elszigetelődés 1878: Sipka-szoros
Orosz (bolgár)-török háború
1878-tól: III. Bolgár állam A Berlini kongresszus ismeri el 1912-13: Balkán háborúk
Az ország a déli területeit is visszakapta
Részleges gazdasági átalakulás: Külföldi tőke (kölcsönök) Vasútépítések (Nyugat-Európa – Törökország felé) Mezőgazdasági export (dohány)
Balkáni-típusú gazdasági fejlődés A mezőgazdasági export nem volt pozitív hatással a többi ágazatra, konzerválta az amúgy is elmaradott gazdaságszerkezetet. Pl.: dohány: nem igényelt modern ipari feldolgozást, csak export
Török elnyomás következményei:
Elmaradottság Iparosítás hiánya Kézműves ipar virágzott Bolgár kertészet kialakulása Kisparaszti gazdálkodás konzerválódása
I.-II. Világ háborúk
Terület elcsatolások, visszacsatolások
I. Világ háború után elveszti
Égei-tenger partvidéke Dél-Dobrudzsa Nyugati határvidék
II. Világ háború után
Dél-Dobrudzsa visszacsatolása Mai állam területe kialakul
1946: Bolgár Népköztársaság
Totális adaptációja a szovjet modellnek Túlcentralizált tervezés Magántulajdon teljes hiánya Nehézipar preferálása Külgazdasági kapcsolatok (Főleg SZU + szocialista
országok)
KGST kooperáció: Targonca gyártás Rádió gyártás Moszkvics összeszerelő üzemek konzervipar
1989-90: Politikai-gazdasági rendszerváltás
Bizonytalanság 1990 óta
1996-97:
Alacsony külföldi tőke Erős eladósodás Alacsony életszínvonal Kváziprivatizáció Súlyos válság
1997: Új kormány: stabilizációs program beindítása (privatizáció felgyorsítása) 1998-ra:
Az addig 3 jegyű infláció 2 számjegyű lett Csökken a munkanélküliség 1997: csak 1 havi importra elegendő valutatartalékai voltak. 1998-ra ez megduplázódott: hitelek pontos törlesztése Stabilizálódott a pénzügyi rendszer (leva) Az ipari termelés még nem állt növekedési pályára, a termelékenység sem javult
Okok: Hatalmas SZU függőség gyors összeomlása 1992: Jugoszláv ENSZ embargó: teljes elszigetelés Hatalmas külföldi adósságállomány Gyenge próbálkozások a piacgazdaság kialakítására Sikertelen kuponos privatizáció A nagy állami veszteséges vállalatokat sokáig nem számolták fel
2004: lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az EUval (!) 2007: EU csatlakozás (?!)
Régiók Terület (km2)
Bulgária Szófia Észak-Bulgária Dél-Bulgária
110 975 1 326 48 508 61 141
Népesség Népsűrűség (fő) 1997 8 283 200 1 190 547 3 215 679 3 876 974
(fő/km2) 1997 75 898 66 63
GDP
GDP/fő
(millió ECU) (PPS) 1995–1997 átlaga 1995–1997 átlaga EU15=100 8 918 25 1 357 27 3 429 25 4 133 25
Ipari központok – gazdasági aktivitás
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Gazdasági aktivitás
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Felhasznált források
PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro)
(Köztes-Európa térképtár; Sebők László térképgyűjteménye)
Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)