rsadalomföldrajza ldrajza II

Bulgária Európa regionális társadalomföldrajza II.

Bulgária térképe

Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom

Alapadatok „ „

t= 110 912 km2 Lakosság= 7,45 millió fő „ „ „ „

„ „

Bolgár: 84.5% Török: 9,4% Cigány: 4,7% Orosz, Örmény, Görög, Román, Zsidó

GDP/fő: 8200 USD (vásárlóerőparitáson alapuló) Munkaerő „ „ „

Mezőgazdaság: 11% Ipar: 32,7% Szolgáltatások: 56,3%

„

Vallás: „ „

„ „ „

Munkanélküliség: 12,7% Szegénységi ráta: 13,4% Adminisztratív beosztás: „

„

Bolgár ortodox: 82,6% Mohamedán: 12,2%

Szófia + 2 régió

Nagyobb városok: „ „ „ „ „

Szófia (1 141 000) Plovdiv (379 000) Várna (315 000) Burgasz (205 000) Rusze, Sztara Zagora, Pleven, Dobrics, Szliven, Sumen

Természetföldrajzi alapok (Észak-Déli felosztás) „

1) Bolgár tábla: „

„

Északon: csernozjom talajok (lösz)

2) Balkán-hegyvidék Elő-Balkán „ Balkán „ Anti Balkán „

„ „

(klímaválasztó) Nyugat: antracit, ólom cinkérc

3) Felső-Trák Alföld 4) Rila-Rodopei-rögvidék „

Rodope: vas-, kromérc, réz, ólom, cink

Gazdaságtörténet „ „

3 bolgár állam története (Bizánci és török megszakítottság) Államalkotó népek: Nagy szláv népvándorlás (V.-VI.sz.-tól) „ Ősbolgárok: türk-bolgár törzsek telepedtek rájuk (VII. sz.) „ Ősbolgár terület: Kaszpi-tenger ill. attól keletre „ 7 szláv törzs szövetséget köt a bolgár törzsekkel „

„

I. Bolgár állam (681-1018) „

Aszparuh kán vezetésével

„

Terület: (mai kétszerese) Dél felé: tengeri kaput szereztek (Égei-tenger) „ Észak felé: Trákia (Tisza, Kárpátok vonaláig) „ Nyugat felé: Macedónia „

„

865: I. Borisz „

„

Cirill és Metód „

„

bizánci kereszténység felvétele Cirill ABC megalkotása

1018-tól: „

170 éves Bizánci uralom

„

II. Bolgár állam (1185-1396) „

„

II. Asen uralkodásával kezdődik

1396-1878: Török birodalom része 500 éves török uralom „ 3 részre szakad az ország „ Elszigetelődés „ 1878: Sipka-szoros „

„ Orosz (bolgár)-török háború

„

1878-tól: III. Bolgár állam A Berlini kongresszus ismeri el „ 1912-13: Balkán háborúk „

„ Az ország a déli területeit is visszakapta

„

Részleges gazdasági átalakulás: Külföldi tőke (kölcsönök) „ Vasútépítések (Nyugat-Európa – Törökország felé) „ Mezőgazdasági export (dohány) „

„

Balkáni-típusú gazdasági fejlődés A mezőgazdasági export nem volt pozitív hatással a többi ágazatra, konzerválta az amúgy is elmaradott gazdaságszerkezetet. „ Pl.: dohány: nem igényelt modern ipari feldolgozást, csak export „

„

Török elnyomás következményei: „ „ „ „ „

„

Elmaradottság Iparosítás hiánya Kézműves ipar virágzott Bolgár kertészet kialakulása Kisparaszti gazdálkodás konzerválódása

I.-II. Világ háborúk „

Terület elcsatolások, visszacsatolások „

I. Világ háború után elveszti „ „ „

„

Égei-tenger partvidéke Dél-Dobrudzsa Nyugati határvidék

II. Világ háború után „ „

Dél-Dobrudzsa visszacsatolása Mai állam területe kialakul

„

1946: Bolgár Népköztársaság „

Totális adaptációja a szovjet modellnek „ Túlcentralizált tervezés „ Magántulajdon teljes hiánya „ Nehézipar preferálása „ Külgazdasági kapcsolatok (Főleg SZU + szocialista

országok) „

KGST kooperáció: „ Targonca gyártás „ Rádió gyártás „ Moszkvics összeszerelő üzemek „ konzervipar

„

1989-90: Politikai-gazdasági rendszerváltás „

Bizonytalanság 1990 óta „ „ „ „

„

1996-97: „

„ „

Alacsony külföldi tőke Erős eladósodás Alacsony életszínvonal Kváziprivatizáció Súlyos válság

1997: Új kormány: stabilizációs program beindítása (privatizáció felgyorsítása) 1998-ra: „ „ „ „ „ „

Az addig 3 jegyű infláció 2 számjegyű lett Csökken a munkanélküliség 1997: csak 1 havi importra elegendő valutatartalékai voltak. 1998-ra ez megduplázódott: hitelek pontos törlesztése Stabilizálódott a pénzügyi rendszer (leva) Az ipari termelés még nem állt növekedési pályára, a termelékenység sem javult

„

Okok: Hatalmas SZU függőség gyors összeomlása „ 1992: Jugoszláv ENSZ embargó: teljes elszigetelés „ Hatalmas külföldi adósságállomány „ Gyenge próbálkozások a piacgazdaság kialakítására „ Sikertelen kuponos privatizáció „ A nagy állami veszteséges vállalatokat sokáig nem számolták fel „

„ „

2004: lezárta a csatlakozási tárgyalásokat az EUval (!) 2007: EU csatlakozás (?!)

Régiók Terület (km2)

Bulgária Szófia Észak-Bulgária Dél-Bulgária

110 975 1 326 48 508 61 141

Népesség Népsűrűség (fő) 1997 8 283 200 1 190 547 3 215 679 3 876 974

(fő/km2) 1997 75 898 66 63

GDP

GDP/fő

(millió ECU) (PPS) 1995–1997 átlaga 1995–1997 átlaga EU15=100 8 918 25 1 357 27 3 429 25 4 133 25

Ipari központok – gazdasági aktivitás

Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Gazdasági aktivitás

Forrás: www.lib.utexas.edu/maps

Felhasznált források „

„ „ „ „

PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro) „

„

(Köztes-Európa térképtár; Sebők László térképgyűjteménye)

Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)