Csehország és Szlovákia Európa regionális társadalomföldrajza II.
Csehország és Szlovákia térképe
Forrás: Probáld F., 2000. CD-rom
Alapadatok CSEHORSZÁG t= 78866 km2 Lakosság= 10,24 millió fő GDP/fő: 15800 USD (vásárlóerőparitáson alapuló) Munkaerő
Mezőgazdaság: 4% Ipar: 38% Szolgáltatások: 58%
Munkanélküliség: 10,6% Adminisztratív beosztás: 13 kraj + főváros/7+1 NUTS II. régió
SZLOVÁKIA t= 48845 km2 Lakosság= 5,4 millió fő GDP/fő: 14500 USD (vásárlóerőparitáson alapuló) Munkaerő
Mezőgazdaság: 3,5% Ipar: 30,1% Szolgáltatások: 66,4%
Munkanélküliség: 13,1% Adminisztratív beosztás: 8 kraj/3 NUTS II. régió
Gazdaságtörténet
Nagy Morva Birodalom (830-906)
A Kárpát-medencébe is benyúlt A magyarok semmisítik meg Beolvadnak az itteni szlávok a magyarokba
Csehek
Korán beolvadnak a Német-Római Birodalomba (1085-1627) 1526: A Cseh trón is a Habsburgokra szállt A „Cseh korona országai”: Csehország, Morvaország, Szilézia és Lausitz 1627: Választófejedelemségi rangot kap (Előtte a cseh király volt a választófejedelem)
A Habsburg uralkodóházhoz tartozik Königgrätz (1866) után egy ideig pedig erős porosz befolyás
1867-1918: Az Osztrák-Magyar Monarchia nem engedte a „trialista” átalakítást Erősen elnémetesedett városok
Dél-Szilézia Nyugati medencesor városai (1945-48 közt mintegy 2 millió német kitelepítése)
Felvidék/Szlovákia
Teljesen más fejlődési út A XX. századig szerves része a Magyar Királyságnak (Felvidék) Gazdasági értéke
erdőállomány, nemesfémek Szász városok (Besztercebánya környéke) Bányavárosok: Besztercebánya, Selmecbánya, Körmöcbánya Szepességi ipari tömörülés: Lengyel és magyar királyság határvidéke, kereskedelmi útvonalak
Csehek:
Közép-Európa legsokszínűbb ipara, ipari magterület Bányászat Söripar Hangszeripar Ceruzagyártás Kerékpárgyártás Fegyvergyártás
Az OMM-ban védett piac az ipari áruk termelése terén Az OMM felbomlása után elvesztette piacait
Csehszlovákia
1918-40: „első köztársaság” t=140 000 km2 Lakosság= 14,7 millió fő (1930) (4,8% magyar, 22,3% német) Az etnikai határok szinte sehol sem estek egybe (!)
Részei: A) Csehország B) Morvaország és Cseh-Szilézia C) Szlovákia D) Kárpátalja
Csehszlovákia államalkotó nemzetei
Forrás: Erdélyi magyar adatbank – Köztes-Európa térképtár
Csehország területi változásai
Forrás: Erdélyi magyar adatbank – Köztes-Európa térképtár
Szlovákia területi változásai
Forrás: Erdélyi magyar adatbank – Köztes-Európa térképtár
1938: I. Bécsi döntés
Magyarországnak ítélték a Felvidéki-peremet, Szlovákia és Kárpátalja déli sávját
1939: Széthullik Csehszlovákia Cseh-Morva protektorátus (németek) I. Szlovák Köztársaság Kárpátalja magyar megszállása
1945: II. Csehszlovák Köztársaság Kárpátalja a Szovjetunióhoz került A Pozsonyi-hídfő 3 magyar község pedig Csehszlovákiához
Benes dekrétumok A német és a magyar kisebbség teljes jog- és vagyonfosztása Kb. 3 milliós németség kitelepítése (szudéta németek) Kb. 44 000 magyart deportáltak Csehországba „Lakosságcserék” 1945-48:
120 000 szlovákiai magyar Magyarországra 73 000 magyarországi szlovák Szlovákiába
„reszlovakizáció” A kitelepítendő magyarok „lehetőséget kaptak”, hogy
lemondjanak magyar nemzetiségükről (!)
1969: Csehszlovákia föderatív alapú átszervezése Cseh és Szlovák Szocialista Köztársaság Külön cseh, illetve szlovák intézmények Prágában és Pozsonyban
1989: „Bársonyos forradalom” Felgyorsul a két tagköztársaság szétválása Cseh és Szlovák Föderalista Köztársaság
1993 (1992 Szilveszter): „Bársonyos válás”
A szocialista korszak mérlege Csehország
Szlovákia
Negatív mérleg
Pozitív mérleg
Konzervált ipar szerkezet
Keleti fekvés előnyei: SZU
Tudatos kiegyenlítési politika
irányába Szlovák ipar mindvégig hiányos szerkezetű, túlzottan energia- és nyersanyagigényes Mezőgazdaság: kedvezőbb
Szlovákia felé Kohászat: Ostrava-Kassa Gépipar: Prága., Plzen, Brno Könnyűíipar: Szudéták, Zlin
1968 után klasszikus neosztálinista Fel kellett fejleszteni a Csehekhez szocialista rendszer
Rendszerváltás után
Csehország Pozitív mérleg, előnyösebb pozíciók Német tőke beáramlása Lassított privatizáció (kuponos) Ipari szerkezetváltás lassú átalakítása
Szlovákia Hátrányosabb helyzet 1995-től lassú fejlődés, előtte politikai „problémák” (Meciar)
Csehország és Szlovákia gazdasági erőforrásai
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Csehszlovákia ipara (1974)
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Földhasználat
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
Csehszlovákia népsűrűsége
Forrás: www.lib.utexas.edu/maps
FŐ TÁJAI
r á K
p
ok t á
1. Cseh-masszívum: -ország nagy része (ősidő) 2. Cseh-med. peremhg-ei: -a masszívum peremén (variszkuszi rögök); Szudétákban az Óriás-hg. (Cseho. legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m), Érchg., Cseherdő, Šumava 3. Cseh-med. tagjai: -Prágai-, Pilseni-, Ostravai-, Morva-, České Budějovicei-med. 4. Cseh-Morva-dombság: -a Cseh-medencét tagolja 5. Kárpátok: - K-en benyúlik (Eurázsiai-hgr.)
Csehország legmagasabb pontja: Sněžka-csúcs/1602 m
VÍZRAJZ •Vltava (=Moldva) Šumavából Elbába •Elba Óriás-hg.-ből Északi-tg-be •Duna mellékfolyói (pl. Morava vagy Morva) a Fekete-tg-be
Elb
a
Vlt
Mo ra va
ava
ÉGHAJLAT nedves kontinentális
MEZŐGAZDASÁG
medencékben: búza
len
rozs
árpa
zab
burgonya
c.répa
komló állattenyésztés: szarvasmarha, sertés, juh
ENERGIA fszén: Ostravai-med., Pilseni-med. bszén: Érchegység lábánál lignit: D-Morvaország uránérc: Érchegység
BÁNYÁSZAT vasérc, cink-, réz-, ólom -és nemesfémek ércei, grafit, kaolin
Ø IPAR
Vas- és színesfémohászat Ö gépipar (Skoda: Prága, Mladá Boleslav; villamos-, mkp-, mozdony-, bányagépek- és traktorgy.: Brno) vegyipar, bőripar, cipőipar, fa -és papíripar, él.ipar
Felhasznált források
PROBÁLD F. (szerk.) (2000): Európa Regionális Földrajza – ELTE Eötvös Kiadó, Budapest, 2000. 580 p. Probáld F., 2000. CD-rom A CIA adattára: www.cia.odci.gov The University of Texas at Austin térképtára (www.lib.utexas.edu/maps) Erdélyi magyar adatbank (www.adatbank.transindex.ro)
(Köztes-Európa térképtár; Sebők László térképgyűjteménye)
Előadásjegyzetek (Dr. Aubert Antal: Európa regionális földrajza c. tantárgy)
