Római jog XII.
A kötelem megszűnése, megújítása, átruházása
a teljesítés A teljesítés, mint a kötelemmegszűnés felek által privilegizált formája ipso iure megszünteti a kötelmet, ha a teljesítés megfelel a felek akaratának. A klasszikus jogban a teljesítés bizonyítása mentes volt a formáktól, de a felek ha akarják számlát (apochae) állíthattak ki, melynek Justinianus teljes bizonyító erőt adott, ha tanúk előtt készítették. A teljesítés feltételeire vonatkozó szabályok általában diszpozitívak!!
a teljesítés feltételei A solutio érvényességének előfeltétele mind a hitelező, mind az adós, vagy a helyükben fellépők cselekvőképessége. 1. KI? A kötelezettséget, ha az tartalma szerint nem kötött az adós személyéhez, harmadik személy is teljesítheti. Ez a más általi teljesítés akár a hitelező akarata ellenére is történhet. kivétel van pl. a vállalkozói szerződés némely eseténél, megbízásnál, társasági szerződésnél
2. KINEK? Előfordulhat, hogy az adósnak lehetősége van nem csak a hitelezőnek teljesíteni, hanem a teljesítést mások is elfogadhatják: a. Ha a hitelező meghatalmaz valakit a teljesítés elfogadására, különösen pl. procuratorát - Ezt a meghatalmazást bármikor visszavonhatja. b. A hitelező felhatalmazhatja az adóst, hogy más kezéhez teljesítsen (delegatio solvendi), de az adós akkor is szabadul, ha ilyen meghatalmazás híján teljesít harmadiknak, és azt utólag a hitelező jóváhagyja (ratihabitio)
a teljesítés feltételei (2) c. Stipulationál, vagy dotis dictionál a hitelező mellett egy harmadik személyt is megnevezhetnek mint a teljesítés átvételére jogosultat (pl. egy bankárt) = solutionis causa adiectus A harmadik személy ezáltal elfogadhatja a teljesítést, de nem követelheti azt, nem perelheti, nem engedheti el vagy át. d. Ezzel szemben lehetőség van „mellékhitelező” megjelölésére is egy a főstipulatiot rögtön követő második stipulatioban, mikor is a harmadik nem csak átvételre, hanem perlésre is jogosult - jogai persze a hitelező jogaitól függenek = adstipulator.
a teljesítés feltételei (3) 3. MIT? A teljesítés tárgya meg kell feleljen a kötelezettség tárgyának a. Rész(let)teljesítést a hitelező visszautasíthatja, ha az adósnak nincs kifejezetten megengedve az ilyen teljesítés. b. Ha az adós mással teljesít mint amivel tartozik, csak akkor szabadul a kötelezettségtől, ha azt a hitelező elfogadja. (datio in solutum) (A proculianusok ebben az esetben az elfogadó, de aztán mégis perlő hitelezővel szemben exceptio dolit adtak, míg a sabinianusok ipso iure elismerték az ilyetén szabadulást.) c. Ha az adós és a hitelező között több hasonló jellegű teljesítésre (pl. pénz) menő kötelem áll fenn ugyanazon irányban való teljesítési kötelezettséggel, kérdéses lehet, hogy melyik adósság fejében számolják el az adott teljesítést. • Egyes nézetek szerint ezt alapvetően előbb az adós, majd a hitelező határozhatja meg. • Ha egyikük sem nyilatkozott akkor az (1) esedékes adósság előzi a nem lejártat, (2) több esedékes közül az adós számára terhesebb kötelezettség fejében számítandó be, (3) hasonló terhesek esetén arányosan számítják fel.
a teljesítés feltételei (4) 4. MIKOR? A teljesítés ideje a kötelem létrejöttekor megállapítottakhoz igazodik (szerződés, végrendelet). Általában a körülmények, és teljesítés adottságai határozzák ezt meg - ha más nem következik, a teljesítés azonnalra szól. A megállapított idő lejártával a szolgáltatás esedékessé válik, a hitelező azt követelheti illetve perelheti. Az adós korábban is teljesíthet, ha a hitelezőnek nem fűződik nyomós érdeke a megállapított időpontban való teljesítéshez. 5. HOL? A teljesítés helye szintén a felek megállapodásához kötődik. Általános szabály szerint • helyettesíthető dolgokra irányuló kötelmek ott teljesítendők, ahol a teljesítést perelni lehetne, vagyis általában az adós lakóhelyén. • egyedi tárgyak tekintetében ott volt a teljesítés helye, ahol a tárgy megtalálható volt.
a megszűnés egyéb esetei I. Vannak olyan a felek akaratától független tények, melyek megszüntetik a kötelmet anélkül, hogy célját elérte volna: A liberatio bekövetkezik solutio (teljesítés) nélkül. 1. A szolgáltatás lehetetlenné válása, feltéve ha a lehetetlenülés nem róható fel az adósnak. (Utóbbi esetben a kötelem nem szűnik meg, hanem a szolgáltatás helyébe kártérítésre menő kötelezettség lép.)
2. Némely esetben a felek halála is megszünteti a kötelmet. • Bármelyik fél halála megszünteti a megbízási szerződést, a társaságot. • A hitelező halála megszünteti a vindictam spirans actioval szankcionált személyhez tapadó kötelmeket, és az adstipulator kereseti jogát. • Az adós halála a litis contestatio előtt az összes poenalis kötelmeket, valamint bármikor a sponsor és fidepromissor kezesi kötelmeit szünteti meg.
A többi kötelmek aktív és passzív oldalon átmennek az örökösökre.
a megszűnés egyéb esetei (2) 3. Az adós capitis deminutioja is megszünteti összes tartozásait, (kivéve a delictumból származókat). A praetor azonban ezeket a kötelmeket restituálhatja a deminutiót szenvedett jogutódaival szemben. 4. A confusio, vagyis a követelés és a tartozás egy személy kezén való egyesülése is kötelem-szüntető. pl. az öröklés megszünteti az örökös és örökhagyó közötti ügyleteket (részöröklés esetén részleges a megszűnés)
a megszűnés egyéb esetei (3) 5. Az idő letelte is kötelem szüntető lehet, legyen az a felek által kitűzött időpont, melynek elmúltával a kötelem megszűnik, akár kivételesen törvény szabta meg az ilyen határidőt. 6. A kereset-elévüléssel az elévült kereset alapjául szolgáló kötelem is elenyészik, bár ez vitatott. (Vannak naturalis obligatioként való fennállást hirdetők is.) 7. A felbontó feltétel beálltával szintén megszűnik a kötelezettség. 8. A járulékos kötelemnél a főkötelem megszűnte önmagától a mellékkötelmet is megszünteti.
a megszűnés egyéb esetei (4) 9. Némely esetben a hitelező büntetésből is elvesztheti követelését ( pl. decretum divi Marci - önhatalmú jog érvényesítés esetén, vagy ha követelést az adós terhére egy potentiorra ruházza át a hitelező)
10. A kötelmi cél meghiúsulása is megszünteti a kötelmet.
Ezen tényállások megvalósulása esetén a kötelem ipso iure megszűnik, a felek akaratától függetlenül. Egyetlen kivétel van ez alól: a kereset-elévüléssel való megszűnés, melyet az adós kifogással érvényesíthet.
a megszűnés egyéb esetei (5) II. A felek akaratából valómegszűnés eseteiben a liberatio nem következik be, az adós a hitelező keresete ellen az alábbi okokra hivatkozva csak kifogással élhet: 1. a fejlett jogban a hitelező részéről eszközölt formátlan tartozás elengedés (korábban ez formaságokhoz volt kötve: solutio per aes et libram, acceptilatio).
Ez az elengedés a ius honorarium alapján lehetséges. A pactum de non petendo (vagyis a felek azon megegyezése, hogy a hitelező nem fogja kérni a teljesítést) alapján az adósnak egy exceptio pacti conventi áll rendelkezésére a megegyezés ellenére perlő hitelezővel szemben. Hasonló hatású a hitelező egyoldalú lemondása is.
a megszűnés egyéb esetei (6) 2. Ugyanígy a felek akaratára vezethető vissza az a lehetőség, mely a puszta megegyezéssel létrejövő ún. konszenzuál- szerződések esetén állt a felek rendelkezésére: Ilyen szerződéseknél ugyanis a felek egy ellenirányú megegyezéssel (contrarius contractus) megszüntethetik a kötelezettséget. adásvételnél, bérletnél, megbízásnál, társaságnál van lehetőség ilyen kölcsönös feloldásra, de csak akkor, ha még egyik fél sem teljesített a szerződés alapján (res integra). Később ezt a lehetőséget kiterjesztik minden kötelmi viszonyra. 3. A klasszikus jogban az elengedés egyik formája a kiegyezés (transactio) is, mikor vitás igényeket kölcsönös engedéssel szüntetnek meg a felek. Általában egyik fél egy bizonyos szolgáltatás fejében lemond egy actio érvényesítéséről.
a megszűnés egyéb esetei (7) III. Egyéb módokon is bekövetkezhet az adós liberatioja, amikor nem külső ok és nem is elsődlegesen a felek kötelem-megszüntető szándéka szünteti meg a kötelmet. A felek érdekei azonban valamilyen módon kiegyenlítődnek. 1. Ide tartozik a datio in solutum lehetősége, amikor az adós mással teljesít, mint amiben megegyeztek, mint amire kötelezettsége szól, és azt a hitelező teljesítésként elfogadja. • a sabinianusok szerint ez ipso iure, • a proculianusok álláspontja szerint exceptio doli folytán szabadítja meg az adóst a hitelező esetleges későbbi követelésétől. Ha a szolgáltatott dolgot (a szolgáltatás dare) elperelnék a hitelezőtől, mert azt az adós jogtalanul adta tovább, akkor a követelés továbbra is fenn fog állni. 2. Hasonló módon a teljesítés kötelemszüntető alakzatának tekinthető a szolgáltatásnak bizonyos közhitelű helyen (templomban, hatóságnál, bíró által meghatározott helyen) való letétbe helyezése. Ekkor a hitelező a szolgáltatást még nem kapta meg, az adós azonban szabadul. Itt is vitatott, hogy ipso iure vagy csak per exceptionem.
a megszűnés egyéb esetei (8) 3. A modern jogok a 19. század közepétől ismerik a lehetőséget, hogy amennyiben az adósnak a hitelezővel szemben ellenkövetelése van, a hitelező az adós ellen csak arra a különbözetre perelhet, amely az adós ellenkövetelésének levonása után neki, mint egyenleg megmarad. Ezt ma beszámításnak hívjuk. A klasszikus római jog nem ismeri ezt a lehetőséget, csak a kelet-római jogfejlődés illetve Justinianus egységesíti a lehetőséget compensatio név alatt. A rómaiaknál a beszámítás kifejezetten perjogi intézmény volt. Sokáig a bíró vette figyelembe az egyik fél kérésére, és számította be az ellenkövetelést.
compensatio a. A régebbi jogban beszámításnak csak a bonae fidei iudiciumokban lehetett helye. Itt a kereset természete ezt megengedte, de ekkor is csak az ugyanazon a causan (ex eadem causa - konnex) alapuló, esedékes és egynemű ellenkövetelés érvényesítésére. pl. a actio tutelae directa és contraria által fedett követelések között volt rá lehetősége a bírónak.
A beszámítás elrendelése teljesen a bíró belátására volt bízva.
compensatio (2) b. A praetor kivételes szabályokat alkalmazott • a bankárok (argentarii) és • a csődtömeg vevője (bonorum emptor) tekintetében. - A bankár csak a fennmaradt részre perelhetett, ha ügyfelének vele szemben hasonló, vagyis általában pénzre menő követelése volt. (agere cum compensatione) A szembenálló követeléseknek ebben az esetben nem kellett ugyanazon jogalapból származnia (idegen szóval nem kellett konnexnek lennie). A különbözet kiszámítása a perlő bankár lehetősége, ha azonban túl sokat kér pluris petitiot követ el, és keresetét elutasítják. - A csődtömeg vevője a vagyonhoz tartozó, behajtandó követeléseket csak úgy érvényesítheti, hogy az alperesnek a vagyonnal szembeni követeléseit előzőleg levonja. (agere cum deductione) Itt nem kell az azonos jogalapra és a szolgáltatás esedékességére tekintettel lenni.
compensatio (3) c. A stricti iuris obligatioknál csak Marcus Aurelius egyik decretuma alapján volt le-hetséges (túlkövetelés miatti) exceptio dolival az ellenkövetelés felszámítását elérni. Azonban a felperesre csak akkor lehetett rá-húzni a rosszhiszemű perlés ódiumát, ha a határozott összegre perelt alperes a per folyamán egy • hasonnemű, • esedékes, • bizonyítható nagyságú ellenkövetelést tud felmutatni. Ha az alperes nem tud bizonyítani, nehezen lehet rosszhiszemű perlésért a felperest elutasítani.
compensatio (4) d. Justinianus kiszélesítette a compensatio lehetőségét, amennyiben biztosította, hogy a felperesnek nem kell félnie a plus petitiotól. A kodifikáció szerint már csak a különbözet tekintendő követelhetőnek. Ezt a bíró számolja ki. A bíró ugyanis hivatalból (tehát az alperes felemlítése nélkül) köteles az – egynemű, hasonló jellegű szolgáltatásra irányuló, – liquid, vagyis fennállására és nagyságára nézve rögtön bizonyítható, tisztázható és – esedékes követeléseket beszámítani és csak a különbözetről dönthet. Justinianus megfogalmazása szerint a követelések ily módon „ipso iure compensatur.” Egyes követeléseknél nem ismerték el a beszámítás lehetőségét. Legfontosabb a letét kizárása a beszámítható követelések közül.
a megszűnés egyéb esetei (9) 4. Az egyik legfontosabb esete és speciális formája a kötelem-megszűnésnek a novatio (újítás). Az újítás nem más, mint egy fennálló kötelemnek a megszüntetése azáltal, hogy az obligatio tartalmát a felek új kötelem tárgyává teszik azzal a szándékkal, hogy az a régit felváltsa. Vagyis az új kötelem tartalma, tárgya ugyanaz marad, mint a régié volt, de egy új elemnek a felvételével a régi kötelem egy újabbá alakul át. Az újító ügylet (eredetileg) csak stipulatio lehet, kétoldalú ügyletnél két stipulatio. (vagy adott esetben dotis dictio)
novatio (2) A. Az újító stipulatio általában kauzálisan van fogalmazva, vagyis benne van a szövegben, hogy az új kötelem tárgya egy másik obligatióból származik. például: „amivel nekem Seius tartozik, ígéred?” Ebből következik, hogy ha megújított kötelezettség nem áll fenn, a stipulatioból sem keletkezik új kötelem, s ha az újító stipulatio miatt perelnék az új kötelem kötelezettjét az exceptioval kimentheti magát. Fontos tehát, hogy a stipulatio megkötésénél kifejezetten hivatkozni kellett a korábbi, megújítandó obligatióra. Ezt nevezzük causalis stipulationak.
B. Ha a stipulatiot absztraktul kötik meg, vagyis ha nem hivatkoznak a felek egy korábbi obligatiora, például: „ígérsz nekem százat?”,
akkor a felek megegyezésétől függött, hogy a régi kötelezettség fennmarad-e az új mellett, vagy megszűnik – vagyis az újítási szándéktól függött.
novatio (3) Miután a posztklasszikus jogban a stipulatio formalitása vesztett erejéből, szükséges volt, hogy a felek újítási akaratukat is kifejezzék. E nélkül az új kötelem nem a régi helyébe, hanem csak amellé lépett. Justinianus az újítás döntő momentumának ezt az újítási szándékot (animus novandi) tekintette: kimondta, hogy a novatio csak akkor következik be, ha a felek újító szándékukat kifejezetten kinyilvánítják, írásba foglalt ügyletnél azt az oklevélbe belefoglalják. (pactum novatorium)
novatio (4) A megújított kötelem bármilyen módon létre jöhetett. Lehet • stipulatios lekötelezettség, • más szerződésből vagy szerződésen kívüli viszonyból, • delictumból eredő kötelem, • naturalis obligatio. De feltétlenül szükséges, hogy érvényesen fennálló kötelem legyen. Az új kötelemnek ugyanarra a szolgáltatásra kell vonatkoznia, melyre a régi vonatkozott, mert ha nem, akkor egy teljesen más kötelem létrehozásáról lenne szó.
novatio (5) Az új elem a kötelemben állhat: a. a szolgáltatás tartalmi elemeiben más feltételek, más teljesítési idő, más teljesítési hely.
b. a kötelem személyeiben - a hitelezői oldalon: követelésátadás, mikor az adós ugyanazt ígéri egy új hitelezőnek, amivel a réginek tartozott; - az adósi oldalon: tartozásátvállalás, mely során rendszerint az új adós ugyanazt ígéri teljesíteni a hitelezőnek, amivel a régi adós tartozott (ez történhet a régi adós akaratából, de annak tudtán kívül, sőt akarata ellenére is) c. a novatio állhat továbbá a tartozás causájának a megváltozásában: egy adásvételből származó kötelezettséget átalakíthattak stipulatios kötelezettséggé. Ez a hitelező számára azzal az előnnyel járt, hogy a kötelezettség tartalma így a ius strictum szerint lett megállapítva, s így egy esetleges perben már nem kellett az ex fide bona bizonytalanságára alapítani a követelést.
novatio (6) A novatio hatása, hogy a korábbi kötelem ipso iure megszűnik. A régi obligatióval együtt megszűnik az ahhoz kapcsolódó kezesség, zálog, más mellékegyezmények, a kamatfizetés megszakad. Mivel azonban az új kötelem szolgáltatási tartalma ugyanaz, mint ami a régié volt, a régiből eredő egyes kifogások az új kötelem perbe vitelekor is felhozhatók. A novatio kötelem-megszüntető hatása olyan erős volt, hogy a régi kötelem akkor is megszűnt, ha az új kötelem valami oknál fogva érvénytelen volt!!
stipulatio Aquiliana A novatio egy alkalmazási változatát jelentette bizonyos tartalmi változással az ún. stipulatio Aquiliana. (Caius Aquilius Gallus - Kr. e. I. század) Ez lehetőséget adott a stipulatioban résztvevő feleknek, hogy az adós összes • fennálló és a jövőben keletkező, • esedékes és még le nem járt, • civiljogi és praetori jogi tartozását egyetlen stipulatioba foglalják össze. Az intézmény célja az volt, hogy az egyetlen stipulatioba foglalás után egy acceptilatioval az adóst valamennyi kötelezettsége alól mentesítse. Elsősorban kiegyezések (transactio) során használták, amikor is általában az egyik fél bizonyos ellenszolgáltatás fejében lemondott összes igényeiről.
novatio necessaria A „novatio” nemcsak a felek akaratából jöhetett létre - a római jog ismerte a szükségképpeni novatiot is. Egyes perbeli történések ugyanis magukon hordják a novatio bizonyos jegyeit. (novatio necessaria) A iudicium legitimum során (vagyis olyan perben, melyben római polgárok római bíróság előtt Róma területén álltak szemben egymással) a. a litis contestatio az actio in personamot, (mely alapján a hitelező dare (facere) oportere köteles valamit) átalakítja condemnari oportere kötelezettséggé, vagyis hogy köteles az ítéletet bevárni. b. Egy másik átalakító momentum az ítélet volt - A condemnari oportere az ítélettel átalakult iudicatum facere oportere-vé, vagyis az ítéletnek eleget tevés kötelezettségévé. Mindkét esetben, csakúgy mint a közönséges novationál a régi kötelezettségek megszűntek. Eltérés: novatio necessarianál
a mellékjogok fennmaradnak a felek akaratától független az esemény a kötelem tárgya is megváltozik
delegatio - utalványozás Justinianus felfogása szerint a novatio egyik esete a delegatio, vagyis amikor a felek személyében áll be változás - a kötelem más személyre való átruházása esetén akár az adósi, akár a hitelezői oldalon. A delegatio azonban csak részben függött össze a novatioval, mivel a delegatio „modern” formái már nem feltétlenül noválják az alapkötelmet. (lásd később) Nota bene!
A régi római jog még nem ismerte el annak lehetőségét, hogy a kötelmet átruházzák - a mancipatio, in iure cessio, traditio alkalmatlanok voltak ilyen nem testi dolgok, jogok és kötelezettségek átruházására.
delegatio (2)
A delegationak több megjelenési formája lehet: 1. Az egyik a fizetésre (teljesítésre) szóló delegatio (delegatio solvendi) Valaki arra utasít egy másik személyt, hogy helyette egy harmadiknak fizessen, teljesítsen - az utasításból következik, hogy a teljesítést az utasító teljesítésének kell tekinteni: • A delegált egy utasítás, egy meghatalmazás révén, a delegáló terhére egy harmadiknak teljesít. • Ugyanakkor a harmadik személy úgy tekintheti, mintha a teljesítés a delegálótól származna. – pl. ha a delegált a delegáló adósa volt, ezen teljesítésével tkp. teljesíti tartozását egy harmadiknak való fizetéssel és szabadul. – pl. az adós utasít egy harmadikat, hogy teljesítsen az ő (az utasító) hitelezőjének. A delegatio solvendi azonban más célokra is szolgálhat: pl. ajándékozás vagy hozományrendelés megvalósítására.
Ez nem novatio, mivel a teljesítéssel a kötelem megszűnik!!
delegatio solvendi (Ø novatio) H2
A H1
H2
A H1
delegatio (3) 2. A delegatio másik megjelenési formája lehet a kötelem-átvállalás (delegatio obligandi) Itt nem a teljesítésre, hanem a kötelezettség elvállalására ill. a követelés átvételére irányul az ügylet. Ennek során a delegáló meghatalmazza a delegáltat, • hogy az ő (a delegáló) terhére egy harmadikkal szemben stipulatios kötelezettséget vállaljon vagy • stipulatios formában vagy más módon meghatalmazza, hogy hitelezői pozícióját átvegye. Amennyiben ezen delegatio megvalósításához olyan stipulatiot használnak, melyben az eredetileg (a delegáló és a harmadik személy között fennálló) stipulatio causájára utalnak (causalis stipulatio), akkor ebben az esetben a delegatio a novatio szigorúan vett esetének tekinthető. Itt tehát mindig előfeltétel egy már fennálló obligatio, melyet a felek ÚJ hitelező vagy adós állításával noválni akarnak.
delegatio passiva a. passzív delegatio = új adós állítása Ebben az esetben az adós utasít egy harmadik személyt, hogy az stipulatioval ugyanannyit ígérjen kifizetni a hitelezőnek, mint amennyivel ő tartozik neki. A hitelező kérdése így hangzik: „Ígéred-e ugyanazt nekem, amivel Titius nekem tartozik?” A passzív delegatio esetén az új kötelem kauzálisan régi kötelemhez kötve volt. S az új adósnak itt is rendelkezésére álltak azok a kifogások, amelyekkel a régi adós élhetett a hitelezővel szemben. A passzív delegatio esetén ez a mód végig kielégítő volt, hiszen itt a hitelező beleegyezése a dolog természeténél fogva fennállt a stipulatioban való szükségszerű részvétele miatt.
delegatio passiva A2
H A1
A
2
H
A
1
a delegatio passiva történeti formája A novatio itt mindig bekövetkezik, a régi kötelem megszűnik. A megszűnés nem csak akkor következik be, ha az új adós a régi adós utasítására lépett közbe mint delegált, hanem a régi adós tudta nélkül, vagy akarata ellenére is. Ezt a formát expromissionak nevezzük.
