jogképesség valaki jogok é s köte le ze ttsé ge k alanya le he t Rómában ne m általános, ne m jár minde nkine k e gyformán
Római jog XII. Capitis deminutio a cselekvőképesség
befolyá soló tén yez ők • status - capitis de minutio • nem • becsületc sökkené s – inte stabilitas – infamia • med iata • immed iata – turp itudo • alac son yr endű sé g • egye s vallá sokh oz t artozá s • városi tisztsé gv ise lő
capitis deminutio • A cap ut a szem élyt, a j ogképe sséget jelentette, ame lyet a há rom status (status lib ertatis, civitatis, familiae) hat ár oz ott me g. Amenn yiben bár me lyik status ban V ÁL TOZÁS állt be, me gsz űnt az illet ő jogalan y, s új cap ut á llott elő (kivéve, h a a sz abad sá g á llapot a szűnt m eg, me rt ilyen kor új cap ut sem ke letkezett). • A status-vált ozá st a r óma i j ogban ca pitis deminutió nak nevezté k. E kifeje zés ered eti é rtelme (deminutio = kevesbe dés, csökkenés) v alószínű le g az volt, h ogy a status-vált ozá ssa l va gy ma ga a populus Roma nus, va gy e setle g c sa k a zon belü l e gy család „ me gfogyat koz ott”. • Fajtá i: capitis d eminutio max ima - a sza bad sá g elve szté se capitis de minutio med ia - a p olgárj og elvesztése capitis de minutio minima - vá ltoz ás a c saládi állap otban
capitis deminutio maxima - restitutio • A rabszolgává le tt e mbe rne k azonban ne mcsak jogai, de köte le ze ttsé ge i is me gszűnte k (kivé ve a de liktuális cse le kmé nye kből ke le tke ze tt tartozásokat) a civiljog sze rint. • Ez a me re v civiljogi szabály súlyosan sé rte tte a hite le zők é rdeke it, akik így köve te lésüke t e lve szte tté k volna, de a praetor jogse gé lyt adott a hite le zőkne k azon sze mé ly e lle n, akire a capitis dem inutio maxim át sze nve de tt vagyona szállott (in integrum restitutio).
capitis deminutio maxima A szabadság e lveszté sé t je le nte tte - ha a szabad e mbe r rabszolgává le tt. • Ezze l az ille tő a caputját te ljes e gészé be n e lveszte tte . • Mi ve l a rabszolgának vagyona ne m le he te tt, a capitis dem inutio maxim át sze nve de tt minde n vagyonát e lveszte tte annak javára, aki e zt a status-ve szté st e lőidé zte : – te hát a fize té ské pte le n adóst a Tibe rise n túlra rabszolgának e ladó hite le ző javára, – a bünte té sből rabszolgaságra íté lt ese tébe n az állam javára.
capitis deminutio media a római polgárjog e lve szté sé t je le nte tte - a civis peregrinussá le tt akkor köve tke ze tt be , ha a római polgár - önké nt más állam polgára le tt, vagy - száműzté k, • e lőbbi ese tbe n vagyonát me gtartotta; • utóbbi e se tbe n vagyona az őt száműző államé le tt, de a hite le zőine k a praetor itt is jogse gé lyt biztosított az állammal sze mbe n (in integrum restitutio).
Hadifogságnál kivé te les szabályok: ius postlim inii fictio legis Corneliae
1
capitis deminutio minima az adott civiljogi családból, az agnatióból való kiválást je le nte tte – az önjogú - örökbe fogadás vagy m anus lé te sítésé ve l vé gbe me nő fé rjhe zme ne te l útján e gy fam ilia tagja le tt, – e gyik fam ilia tagja a másik fam iliába ke rült (a családgye rme k adoptio útján, a filia fam ilias m anusos házasság köté sé ve l), – a családtag fe lszabadítás (emancipatio) útján önjogúvá vált. (a családtagoknak a pater fam ilias halálával való önjogúvá válása ne m volt capitis dem inutio, me rt agnat rokonságukból ne m váltak ki) a m inim a volt a capitis deminutio e gye tle n ese te , amikor a sze mé ly statusa ne m fe lté tle nül „csökke nt”, hane m ese tle g „növe ke de tt” (em ancipatio)
a jogképesség valaki jogok é s köte le ze ttsé ge k alanya le he t Rómában ne m általános, ne m jár minde nkine k e gyformán befolyá soló tén yez ők • status - capitis de minutio • nem • becsületc sökkené s – inte stabilitas – infamia • med iata • immed iata – turp itudo • alac son yr endű sé g • egye s vallá sokh oz t artozá s • városi tisztsé gv ise lő
capitis deminutio minima (2) • ez a sta tus-változás a politikai jogokat nem érintette, vagyonilag azonban komoly változást eredményezett, amennyiben - a hatalomalattivá lett önjogú minden vagyona a hatalmat gyakorlóé (férji hatalmat gyakorló férj, örökbefogadó apa) lett - tartozásai a c iviljog szerint megszűntek, de a pra etor a hitelezőket védte - (a posztklasszikus jogban a ca pitis deminutio minima a c saládtagok vagyonjogi önállóságának elismerése folytán e vagyonjogi hatását elvesztette)
a jogképességet korlátozó egyéb tényezők a női ne m csak magánjogi té re n volt jogok alanya, közjogi té re n ne m, hisze n politikai jogai (pl. választójog) ne m voltak. De a nők jogké pessé ge családi és vagyonjogi té re n is me gle he tőse n korlátozott volt: – családfői hat almat ne m gyakorolhat ott, – nem lehetett gyá m (csupán a posztkla ssziku s j ogban, ott is csak az anya és na gyan ya), – nem szer epelh etett a formá lis sze rz ődé se k tanújaként, – nem lehetett per be li képv iselő, – csa k a p oszt kla ssz ikus j ogban n yerte el teljes ör öklési- é s vé grend elkezé si képe sségét.
Sc. Vellaeanum (Kr.u. 46) !!
a jogképességet korlátozó egyéb tényezők (2) a bec sü let csökkenése (minut io ex istimatio nis) a me gbecsülé s a utomatiku san e lve szett a capitis deminutio me dia e setén De má s körülmén ye k is e lőidé zhették: 1. intestabilitas (tanú képte len sé g) a XII t.t. f or má l-sz erz ődé se inél (ma ncipatio, nex um) fordu l e lő - nem lehetett tanúk köz re működ ését igén ylő j ogi aktu sok alan ya é s tanúja 2. turpit udo a csá sz ár kor ban a bír ó sza ba d belátása szer int nyilván íthatott va la kit bec stelen sze mé lyn ek (turp is p erso na); - nem lehetett olyan j ogv iszon yok a lan ya, va gy olyan a ktusok tanúja , a melye k bizon yos me gbízhat ósá got fe ltétele ztek (pl. n em lehetett gyám , ne m tanú skodh atott szer ződésekn él va gy perben).
a jogképességet korlátozó tényezők - infamia 3. infam ia (becste le nsé g) - háromfé le : • a consulok által e lőírt infam ia, ami azt je le nte tte , hogy a consul az ilye n sze mé lyt a m agistratus-je lölte k je gyzé ké ből törölte ; • a censorok által kiszabott, amikor is a censor az ille tőt a senatusból e lmozdította, vagy az e lőke lő vidéki tribusból a me gve te tt városi tribusba osztotta be, vagy a lovagot lovától me gfosztotta (nota censoria, me rt a census-lajstromba ve ze tte be a censor a notát, a me grovást); • a praetorok által kiszabott infam ia - a klasszikus é s posztklasszikus korban e z az e gye tle n formája
2
a jogképességet korlátozó tényezők – infamia (2)
a jogképességet korlátozó tényezők (3)
• A pra etori infamia leh et – közvetlen becstelenség (infamia immediata), amikor is bizonyos magatartás (kettős házasság, gyászév letelte előtti férjhezmenetel, házasságtörés a nő részéről), vagy bizonyos foglalkozás (kerítő, színész, prostituált) tett becstelenné; – közvetett becstelenség (infamia mediata), amikor is bűntett miatt (vagy a sértettel való kiegyezés folytán) kimondott, vagy letétből, megbízásból, gyámságból, társaságból, fiduciából származó kereset folytán hozott marasztaló bírói ítélet tette az illetőt infamissá. • Az infamia jogi h atása: a polit ikai jogok elvesztése ; a pe r beli képvise letre v aló kétold alú képte len sé g; a z infa mis nem köthet háza sságot becsületé ben ne m c sorbult sze méllyel • Az infamia életh ossz ig tart ott, hac sa k a c sá szá r vagy a se natus nem adta me g a „jó hír né v visszaállítását".
az alacsonyre ndűe khe z (hum iliores) való tartozás a sze gé ny ré te ge k ne m re nde lke zte k választhatósággal (ius honorum ), é s bizonyos bünte tés (pl. ké nysze rmunka) csak rájuk volt kiszabható a principatus vé gé től ke zdve fi zikai munkát vé gző szabad e mbe r a ké zműve s, kiske re ske dő, bé rmunkás a ius honorum tól me g volt fosztva, és családjogilag is korlátozták jogké pessé gé t e gye s vallásokhoz tartozás a ke reszté ny kor me gfosztotta az e re tne ke ke t, zsidókat, hite hagyottakat, pogányokat politikai, sze rződési és vé gre nde lke zési jogaiktól
cselekvőképesség
cselekvőképesség (2)
valaki saját té nye ive l jogokat é s köte le ze ttsé ge ke t sze re zhe t magának vagy másoknak
ügyle tké pe sség valakit a jogre nd ké pe snek minősíti jogügyle te k me gté te lé re • sze rződé st köthe t • vé gre nde le te t készíthe t
Vé tőké pe sség valaki az általa e lköve te tt bűncse le kmé nye ké rt fe le lőssé gre vonható
a ké t ké pe ssé g me glé té ne k szabályai e lté rne k e gymástól !! •cse le kvőké pes •korlátozottan cse le kvőké pes •cse le kvőké pte le n
be folyásoló té nye zők – é le tkor – ne m
– e lmeállapot – té kozlás – te sti fogyaté kosság
cselekvőképesség valaki saját té nye ive l jogokat é s köte le ze ttsé ge ke t sze re zhe t magának vagy másoknak
ügyle tké pe sség valakit a jogre nd ké pe snek minősíti jogügyle te k me gté te lé re • sze rződé st köthe t • vé gre nde le te t készíthe t
vé tőké pesség valaki az általa e lköve te tt bűncse le kmé nye ké rt fe le lőssé gre vonható
tutela, (cura)
cura
cselekvőképesség (2) be folyásoló té nye zők – é le tkor – ne m
– e lmeállapot – té kozlás – te sti fogyaté kosság
tutela, (cura)
cura
az e gyes cse le kvőké pessé ge t korlátozó té nye zők különbözőké ppe n be folyásolhatják az ügyle t- és vé tőké pessége t
3
az életkor jelentősége (2) az életkor jelentősége lxLpb conseuratim INFANTES
IMPUBERES
0
7 I N F A N T E S
PUBERES
lányok 12 25 M P U B –E habitus R E S corporis,Mazaz I N fiúk:Isabinianusok testiO R E S fejlettség I N F A N T I A X X V A N N I S procolianusok Iustinianus 14 M A I O R E S
m inor t szerződés kötés actio legis során becsapó, Laetoriae tapasztalatlanságát kihasználó ellen klasszikus actio Ø kor m inor t szerződéskötés során becsapó, csaló ellen exceptio legis Laetoriae klasszikus ha a m inor csalás, in integrum kor vagy bármilyen más restitutio okból károsodna a szerződésből Marcus a m inor ral kötendő cura Aurelius szerződés kockázatát m inorum után csökkentendő kérhető, majd Kr.u. 300
büntető kereset (actio popularis ) csalás címén (lex m inus quam perfecta ) (lex im perfecta ), de praetor a kifogás révén a civiljogilag érvényes ügyletből eredő igény érvényesítését megakadályozza ha m inor teljesítette szerződéses kötelezettségét, visszajár neki ez a teljesítés
nem vétőképes
eredetileg: teljes mértékben IMPU- IMPUBERES korlátozottan ügyletképes; vétőképes; BERES INFANTIA ha az ügyletből haszna később abban az esetben MAIORES származik, akkor az érvényes felelős, ha közel áll a serdültséghez ( (egyébként ) ) és képes belátni cselekedete meg nem engedettségét ( ) teljesen ügyletképes; de védi a
MINORES
teljes vétőképesség
M A I O R E aS posztklasszikus korban: X X V
korlátozzák ügyletképességét ) elidegenítésnél:
A N N I S(
cselekvőképesség (2)
a minor védelme kb. Kr.e. 200 lex Laetoria
nem ügyletképes
be folyásoló té nye zők – é le tkor
tutela, (cura)
– ne m
– e lmeállapot – té kozlás
cura
– te sti fogyaté kosság
ha m inor gondnok nélkül jár el korlátozottan ügyletképesnek (infantia m aior ) tekintették
szokás
a cselekvőképességet befolyásoló egyéb tényezők • Kor lát ozá sok a ne m a lapján A n ők a csele kv őké pessé g sze mp ontjá ból csa k a K r. u. IV. sz áza dtól kezdve v álta k e gyen lőkké a férfiakkal. A köztár sa sá gi kor ban , s ré sz ben a csá sz ár kor ban e képe sségük kor lát oz ott volt a kkor is, ha a ser dült kort elérté k. Az önjogú nő ui. élete vé gé ig gyám sá g a latt á llott. Bár va gyonát m aga keze lhette, mind en jelentőse bb civilj ogi j ogn yilat kozatáh oz (p l. mancipat io, in iur e ces sio) gyámja hozzáj áru lá sa v olt szü ksé ges, nem külön ben a per léshez. • Kor lát ozá s a z elme állap ot a lapján Az e lm ebete g ( furios us , de me ns) ke zdettől f ogv a olyan elbír álás alá esett jogn yilat kozatai és de lict umképe ssége szem pontjá ból, m int az infa ns. Az onban e ltér ően a le gtöbb modern j ogtól, a z elme bete get „v ilágos p illanata iban” (lucid um inte rvallum) ú gy keze lté k, m int a ki sem milyen korlátoz ás alá ne m e sik.
a cselekvőképességet befolyásoló egyéb tényezők (2) • Kor lát ozá s té kozlás alapján Az on önjogúa kat a kiket a praetor a XII táblá s törvén y a lapján tékoz lóna k (prod igi) nyilván ított é s ap ai ör ökségü k ke zelé sét ől eltiltott, mert va gyon ukat esztelen ül pazar oltá k, a róma i j og ú gy ke zelte , m int az imp ube res infa ntia maiore st. Va lósz ínű az onban, hogy olyan szer ződésekből kifolyóla g, melye k min dkét fe let j ogosít ottá k é s köte lezté k, a té kozló is kötele zve lett. • Kor lát ozá s te sti f ogyatékosság alapján A süket és ném a szóbe li sz erz ődé st (stip ulatio) nem köthetett, h iszen itt ünn epélye s sz óbeli kér dés és azz al egybehan gz ó fe le let kellett, hogy elhan gozz ék. A he ré lt háza ssá gi jogn yilat kozat ot nem tehetett.
4
tutela
cselekvőképesség valaki saját té nye ive l jogokat é s köte le ze ttsé ge ke t sze re zhe t magának vagy másoknak be folyásoló té nye zők – é le tkor – ne m
tutela, (cura)
– e lmeállapot – té kozlás – te sti fogyaté kosság
cura
Gyám sá g a lá ke rülte k a serdü letlene k, a kik n em állta k apa i hat alom alatt, és a nők, a kik se m ap ai h atalom, sem ma nus a latt ne m á llta k; a gyá m sá g e sze mé lye kné l a cse le kvőképe ssé g p ótlá sá ra irán yu ló intéz mén y > A római gyámság kezdettől fogva pusztán hatalmi viszony volt a gyámolt felett (a patria potestashoz hasonlóan). > A gyám domini loco (mintegy tulajdonosként) rendelkezett a gyámolt vagyonával. > A serdületlen a gyámság ellenére önjogúnak számított, így jogképes volt vagyonjogi szempontból. > A gyámságra az idegen vagyon kezelési szabályai vonatkoztak: a gyámság megszűnése után a gyám elszámolásra volt köteles. • Mindez ek ellenér e a gyá mság a ré gi Rómá ban főle g a c salád i vagyon egysé g fenntartá sát sz olgálta, az az a gyá m (é s ne m a gyá molt) érde keit ta rtotta sz em e lőtt. Ké sőbb ez vált oz ott!! • A gyám i tiszt sé g kezdet ben azt illette me g, aki a gyám olt va gyonána k váromán yosa volt a t örvén ye s ör öklé s ren dje szer int. • A gyám sá gna k (a gyám olt sze mé lye szer int) két f ajtáját külön böztették me g: a) a se rdü letlen ek (t ute la imp uber um), b) é s a n ők gyám sá gát (t utela mulier um).
tutela impuberum (2)
tutela impuberum • alapu lhat ott végintéz kedé sen (t utela testame ntaria); • amenn yiben a pate r fa milias a XII tá blá s törvén yben ne ki biztosított gyám kijelölési jogával nem élt, ú gy a törvén y állap ította me g (tutela legit ima) a gyá m sze mé lyét. (Ez a régi jogban a legközelebbi agnat r okon volt, a ki a gyá m olt ha lá la e setén ör ökölne, és akine k joga volt a gyá mi t isztsé g vise lé sére. Több e gyenlő fokú agnat rokon a gyá m sá got közösen v olt j ogosu lt vise lni. A p osztkla ssziku s é s a j usztiniánu szi jogban már a co gnat rokonokna k v olt kötelessé ge a gyám i tiszt v iselé se.) • ha egyik alap on sem v olt gyá mja a rá sz or ultna k, a lex Atilia érte lm ében (Kr. e. II. sz.) a hatósá g rendelt ki gyám ot (t utor Atilianus, majd Iustin ianu sná l tutor dativ us).
• A gyám az infans he lyett j ognyilatkoz atokat tett, sze rz ődé se ket köt ött, míg a z imp ube s infa ntia maior e seté ben c sa k táv ollété ben já rt el he lyette, jelenlété ben vele e gyütt já rt el, auctoritasát adva j ognyilatkoz atáh oz. • Ha a gyá m a gyá molt helyett já rt el, ú gy a j ognyilatkoz atból szár maz ó jogok é s kötelez ettsé ge k a gyá m sze mélyé ben állotta k be, s ő c sa k a gyám sá gi j ogv iszon y me gszűné sével ruhá zta át az okat a gyá moltra (közvetett képv iselet). * *
*
a gyá m fe l volt ruh ázva a gyám olt va gyona kez elé séne k j ogáva l - ez eredetile g a z ő érd ekét védte utóbb, am ikor ez az intéz mén y m ár a gyám olt é rde ke it szolgá lta, a vagyon ke zelé si jog kor lát ozá sa i is e gyre szap or odta k (a c sá sz ár kor ban elid egeníté si t ilalma k), a poszt klassz ikus kor ban a gyá mi tevé ken ysé g in ká bb a va gyon jövede lméne k ke zelé sé re korlátoz ód ott.
• Ha a gyá m a gyá mi va gyon keze lés kereté ben ha rm ad ik sz emé lyt kár osít ott me g, a gyám olt ellen csa k a j oga lap né lküli gaz da godá s er ejéig lehetett ut ilis actiót indít ani.
a tutor felelőssége • accusatio suspecti tutoris (végre ndeleti g yámnál – büntetőke res et - pop ular is a ctio – a g yám letét ele a cé l)
• actio rationibus distrahendis (törvényes gyá mná l – g yámság után a sikkasztott érték d up lumára)
• cautio rem pupilli salvam fore (actio ex stipulatu) (minde n gyámság e seté n - p raetori stip ulat io – act io ex stip ulat u lehet b előle)
• actio tutelae gestae directa (gyám olt a gyám ellen) (a gyámság után – számadá sra: va gyon kiadás, kárt éríté s + infamia)
contraria (gyám a gyámolt ellen) (kiadásai megté rítés ére)
• hypotheca generalis (törvényes je lzálogjog a gyám vagyo nán) A gyám sá g me gszűné se: a) a gyá m va gy a gyá molt ha lá láva l, b) capitis de minutiójáva l, c) a gyám olt felser dülé séve l, d) ha a gyá mot saj át ké sé rére a p raetor felmentette, e) bünteté sként a p raetor e lm ozd ít otta.
5
