Római jog IX.
A kárkötelem 2. lehetetlenülés és késedelem
felróhatós{g Szab{lyként a nem-teljesítés az adósnak akkor róható fel, ha • azt az adós vétkes magatart{sa idézte elő (SZUBJEKTÍV FELRÓHATÓS[G) – dolus – culpa lata – culpa levis – culpa (levis) in concreto • némely esetben felel azonban a vétlensége esetén is, teh{t olyankor, amidőn a nem-teljesítés véletlen esemény (casus) következményeként {llott elő (OBJEKTÍV FELRÓHATÓS[G) – casus minor – vis maior
a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban A felróhatós{g kérdése eltérő módon merül fel a delictualis és a contractualis kötelmek esetében. 1. A delictualis kötelmeknél nem a kötelemszegésnek, hanem m{r mag{nak a kötelem létesítő ténynek egyik eleme az elkövető vétkessége, éspedig {ltal{ban annak legsúlyosabb alakzata, a dolus. Ez alól csup{n • a damnum iniuria datum jelent kivételt, melynél a delictum a kommisszív culpa esetén is megvalósul, • tov{bb{ a quasi-delictumok, ahol a felelősség objektív alapokon nyugszik. Mindezekben az esetekben a szolg{ltat{s a bíró {ltal kiszabott poena, melynél a lehetetlenülés nem jöhet szóba, meg nem fizetése pedig végrehajt{st von maga ut{n.
a felróhatós{g az egyes kötelmi viszonyokban (2) 2. A szolg{ltat{sért való felelősség és a szolg{ltat{s nem-teljesítésének felróhatós{ga problémaként csup{n a contractualis (ill. a szab{lyaikban ezekhez igazodó quasi-contractualis) kötelmeknél jelentkezik. A felróhatós{g ezeken belül is egym{stól gyökeresen eltérő alapokon nyugszik attól függően, hogy - stricti iuris vagy - bonae fidei kötelemről van-e szó.
A. a stricti iuris kötelmeknél, melyek a szerződések és a szerződésszerű-tények egy viszonylag szűk, b{r jelentős csoportj{ból fakadnak, a nem-teljesítés felróhatós{g{t t{rgyi, objektív körülmények hat{rozz{k meg, függetlenül az adós szubjektív vétkességétől.
a vétkesség szerepe B. A contractualis és quasicontractualis kötelmek zömét kite-
vő bonae fidei obligatiokban ellenben {ltal{nos elvként érvényesül, hogy a felróhatós{g alapja az adós szubjektív vétkessége, és csak kivételesen jut szóhoz az objektív alapú felelősség (felelősség a casusért: – a custodia-felelősségnél és – az adóskésedelemnél).
De a bonae fidei kötelmeken belül is a kötelemszegés felróhatós{ga a különböző adóskategóri{k szerint eltérő módon van szab{lyozva, s ennek megfelelően az adósi felelősségnek is több fokozata különböztethető meg:
felelősség - összefoglal{s
culpa levis a) Alapeset a rendes felelősség: ez nem m{s, mint az adós omnis culpa-ért, azaz mindenfajta vétkességért (dolus, culpa lata, culpa levis) való felelőssége. E mérce szerint felel valamennyi ÉRDEKELT ADÓS, teh{t - egyfelől az, akinek a m{sik féltől ellenszolg{ltat{s j{r (mindkét fél a szinallagmatikus kötelmekben, tov{bb{ az elz{logosító és a z{loghitelező),
- m{sfelől, aki egyedül érdekelt a kötelemből (pl. a letevő, a haszonkölcsönbe vevő).
Tőlük a forgalom elv{rja, hogy a kötelem teljesítése érdekében kifejtsék mindazt a gondoss{got (diligentia), melyet egy gondos ember (a diligens paterfamilias) az adott helyzetben tanúsítana. A szakismeretet feltételező facere-kötelmekben culpaként jön figyelembe az elv{llalt feladat ell{t{s{hoz szükséges hozz{értés hi{nya, az imperitia.
culpa in concreto Néh{ny tartós, bizalmi jellegű kötelmi viszonyban (ahol az adós személyét valamely különös szempont alapj{n v{lasztott{k meg), az adós csak (?) a diligentia quam suis-t tartozik tanúsítani a hitelező érdekében, vagyis csup{n culpa in concreto ért felel, így: 1. a t{rsas{g ügyében elj{ró socius, 2. a gy{molt érdekében ténykedő tutor, 3. a női szabad vagyont kezelő férj, 4. a m{s ügyét ingyenesen ell{tó mandatarius. Ezek eredetileg puszt{n dolusért feleltek, s felelősségüket később fokozt{k egy szigorúbb mértékre (tal{n Justinianus kor{ban).
custodia b) A rendes felelősség esetleges kísérője a fokozott (custodia-) felelősség, vagyis az adós felelőssége az omnis culpa mértékén túlmenően az alsó balesetért (casus minor).
E mérce szerint felelnek azok az érdekelt adósok, akik a hitelező dolg{t a kötelmi viszony (vagy külön felv{llal{s) alapj{n kiz{rólagos őrizetükben (custodia : vagyis birtokban ill. bírlalatban) tartj{k. Custodia-felelősök teh{t az ún. érdekelt őrző adósok: aa) puszt{n a kötelmi viszonyból kifolyólag az eladó az eladott, de még {t nem adott {ru, a bérlő a bérelt dolog, a munkav{llaló az {tvett munkaeszköz, a v{llalkozó az {talakítandó dolog, a z{loghitelező a z{logt{rgy, a haszonkölcsönbe vevő az {tvett dolog tekintetében. (egyéb kötelezettségeik körüli felelősségük omnis culpara szorítkozik),
custodia (2) bb) külön felv{llal{s alapj{n custodia-felelős a hajós, a vendéglős, a fogadós az utastól, vendégektől {tvett (recipi{lt) dolgokért. A custodia-kötelezett felelőssége objektív (t{rgyi) alapú, azaz a vétkesség nem kerül mérlegelésre, s a dolog elvesztése esetén az adós csak a vis maior bizonyít{s{val mentheti ki (exkulp{lhatja) mag{t.
Justinianus ezt a felelősségi alakzatot is vétkességi alapra helyezte azzal, hogy az őrizetben lévő dolog alsó baleset folyt{n történt elvesztését is a custodia-kötelezett adós vétkességének (culpa levissima) tudta be, akit ezért a jó gazda gondoss{g{n túlmenő exactissima diligentiaval terhelt meg, ti. a diligentissimus paterfamilias gondoss{g{val.
dolus - culpa lata c) Kivételes felelősségi alakzat az enyhe felelősség, melynek lényege, hogy az adósnak csup{n a dolus (és a justinianusi jogban a culpa lata) róható fel kötelemszegésnél. Ilyen mérték szerint felel a klasszikus jogban valamennyi INGYENADÓS, vagyis az, akinek a szerződésből haszna nincs, mert az kiz{rólag a m{sik fél érdekében jött létre, ahol teh{t ingyen (szívességből) teljesít, pl. a letéteményes, aj{ndékozó.
Történeti okokból (kivételesen) puszt{n dolusért felel a precarista és az agrimensor. Az enyhe felelősség fő alkalmaz{si esete az, hogy b{rmely adós felelőssége erre a mértékre sz{ll le a hitelező késedelme esetén.
felelősség - összefoglal{s
lebonyolít{si zavarok Adósi oldal nem teljesítés lehetetlenülés felróható K
nem felróható
Hitelezői oldal nem kellő teljesítés
késedelem K kellékhiányos teljesítés
hibás teljesítés K
késedelem
a szolg{ltat{s lehetetlensége Amennyiben a szolg{ltat{s m{r eredetileg, vagyis a szerződés megkötésekor lehetetlen volt (pl. a szerződéskötést megelőzően az eladandó {llat elhullott, a bérbe adandó h{z leégett, összedőlt, az úton lévő {ru a hajóval elsüllyedt)
a szerződés semmis, a kötelem létre sem jött. Ha azonban az egyik fél a szerződéskötéskor a lehetetlenséget ismerte, vagyis magatart{sa bona fides-ellenes volt, tartozik a biztat{si k{rt (negatív interesse) megtéríteni annak, aki a szolg{ltat{s lehetetlen volt{ról nem tudva bízott a szerződésben.
a szolg{ltat{s lehetetlenülése Az eredeti lehetetlenségtől különbözik a lehetetlenülés, vagyis a szolg{ltat{s utólagos lehetetlenné v{l{sa. Ez csak specifikus szolg{ltat{sokn{l jöhet szóba, teh{t többnyire ott, ahol a kötelem t{rgya • egyedileg megjelölt dolog, vagy • személyesen végzendő facere (pl. munka).
Generikus kötelem {ltal{ban nem tud lehetetlenülni („genus perire non potest”), erre csup{n a z{rtfajú kötelmeknél van lehetőség, • ha az adós helyettesíthetetlen dolgok z{rt köréből • ha körülhat{rolt mennyiségű (saj{t termésű) helyettesíthető dolgokból köteles egy meghat{rozott mennyiséget szolg{ltatni. Sohasem lehetetlenül a pénztartoz{s, még ha annak teljesítése az adós sz{m{ra szubjektív okokból (fizetőképtelenség, csőd miatt) nem is lehetséges.
lehetetlenülés A lehetetlenülés oka lehet a) fizikai jellegű lehetetlenülés, amidőn közbejött természeti akad{ly z{rja ki a szolg{ltat{st (pl. az ígért rabszolga meghal, a személyesen teljesítendő munk{t felv{llaló megrokkan, a haszonkölcsönbe adott szersz{m eltörik).
b) gyakorlati lehetetlenülés, amely a fizikai lehetetlenüléssel azonos hat{lyú, amikor is a fizikai lehetőség a szolg{ltat{sra ugyan fenn{ll, de a józan életfelfog{s szerint azzal m{r nem lehet sz{molni (pl. az eladott gyűrű a vízbe esett, vagy ismeretlen tettes ellopta).
c) jogi lehetetlenülés, ha a szolg{ltat{snak utólag valamilyen elh{ríthatatlan jogi akad{lya keletkezik (pl. az eladott telek locus religiosus-sz{ v{lik, kisaj{títj{k, az ígért rabszolg{t gazd{ja felszabadítja, vagy az jutalomként nyeri el szabads{g{t).
a lehetetlenülés következményei a) Ha a lehetetlenülést az adósnak fel nem róható körülmény okozta az adós szabadul kötelezettsége alól. b) Ha a lehetetlenülés oka az adósnak felróható, a kötelem k{rtérítésbe fordul {t = az adós tartozik a hitelezőnek a teljesítés elmarad{s{ból eredő teljes k{r{t megtéríteni, vagyis olyan értéket tartozik a hitelezőnek nyújtani, amekkora értéket utóbbinak a szerződés teljesítése jelentett volna.
a lehetetlenülés következményei (2) Amidőn a lehetetlenülés csup{n részleges (pl. a haszonkölcsönbe vevő a kapott étkészletet hi{nyosan, vagy valamelyik darabj{t törötten adja vissza),
az adós a maradék szolg{ltat{ssal (residuum) tov{bbra is a kötelemben marad.
Ha azonban a még lehetséges rész teljesítése a hitelező érdekének nem felel meg (hitelezői érdekmúl{s), a hitelező a residuumot visszautasíthatja, amikor is a teljes lehetetlenülés következményei {llnak be. Maradéknak kell tekinteni a surrogatumot is, teh{t azt a követelést, mely az adóst a lehetetlenülést előidéző harmadik (pl. tolvaj, rong{ló) ellen megilleti.
az adóskésedelem Az adóskésedelem (mora debitoris, mora solvendi) be{ll, ha az adós a /még lehetséges és /lej{rt (esedékes) tartoz{s{t a /hitelező felhív{s{ra /neki felróható okból nem teljesíti. Tény{ll{s{nak elemei ezek szerint: a) A szolg{ltat{s teljesítése a késedelembe esés időpontj{ban még lehetséges kell legyen. Ellenkező esetben a nem-teljesítésre nem az adóskésedelem, hanem az utólagos lehetetlenülés szab{ly{t kell alkalmazni. Az adóskésedelem és a lehetetlenülés teh{t egym{st kiz{rja!!
b) A szolg{ltat{snak lej{rtnak (esedékesnek) kell lennie, vagyis olyannak, hogy teljesítése az adóstól m{r követelhető. Lej{rat előtt a még nem teljesítő adós nem debitor in mora, és nem is ejthető késedelembe a hitelező {ltal.
az adóskésedelem - megintés c) Az adós késedelembe eséséhez szab{lyként szükséges, ak{r volt időtűzés, ak{r nem, hogy őt a hitelező megintse, vagyis felhívja az esedékes tartoz{s teljesítésére. A megintés (interpellatio), a hitelezőnek vagy megbízottj{nak egyoldalú, az adóshoz vagy törvényes képviselőjéhez címzett jognyilatkozata, melynek tanúk előtt kellett végbemennie. Az adós t{volléte vagy örökös nélküli elhal{loz{sa esetén a hitelezőnek tanúk előtt kellett kijelentenie igényét a szolg{ltat{s teljesítésére.
az adóskésedelem - megintés (2) Kivételes esetekben az adós megintés nélkül is késedelembe esik, így 1. a delictualis adós, aki a tett elkövetése óta késedelemben van: „fur semper moram facere videtur”; 2. néh{ny olyan adós, akinek a magatart{sa dolózus jellegű: • a vételi alkalmat tudatosan elmulasztó {rubeszerzési megbízott, • a követelések (közte a saj{t maga elleniek) behajt{s{t elmulasztó vagyonkezelő, • a gy{m, aki tisztének letelte ut{n nem adja ki a gy{molt vagyon{t; 3. az a v{llalkozó, aki a hat{ridőre v{llalt munka megkezdésével oly mértékben késedelmeskedik, hogy azzal a megadott időre nyilv{nvalóan nem fog elkészülni; 4. a fix hat{rnapon teljesítendő alkalmi szolg{ltat{sra v{llalkozó, aki a hat{rnapot elmulasztja (nem készül el az esküvői ruha, a fuvaros nem jelenik meg az alkalmi fuvarhoz, stb.).
az adóskésedelem - felróhatós{g d) Szubjektíve szükséges, hogy a késedelmet az adósnak felróható tény idézze elő („per debitorem steterit quominus solverit”) A felróhatós{g elvei azonosak azokkal, amelyek a lehetetlenülésnél érvényesülnek; így pl. az ingyenadós letéteményes, (a preklasszikus korban) a megbízott csup{n sz{ndékos vagy súlyosan gondatlan magatart{suk esetén esnek késedelembe.
az adóskésedelem következménye Az adóskésedelem hat{sa kettős: a) B{rmilyen is volt kor{bban az adós felelősségének a mértéke, a késedelembe eséstől fogva az adós felelőssége megszigorodik,: felel a specifikus szolg{ltat{s erőhatalom (vis maior) okozta lehetetlenülésért is. E felelősség alól az adós csak azzal tudja kimenteni mag{t, ha bizonyítja, hogy a vis maior okozta lehetetlenülés a hitelezőnél is bekövetkezett volna. b) Az adós tartozik megtéríteni azokat a k{rokat, melyek a hitelezőt a késedelemből kifolyólag érték (késedelmi k{rtérítés). Ennek keretében ki kell adnia a gyümölcsöket, pénztartoz{s ut{n késedelmi kamatokat kell fizetnie. Meg kell térítenie a késedelemmel kapcsolatos nem közvetlen k{rokat is, így pl. olyanokat, melyek a hitelezőt z{logjoga vagy a neki j{ró kötbér elvesztése folyt{n érték.
az adóskésedelem megszűnése Késedelmét megszünteti az adós, ha a szolg{ltat{st az okozott k{rok egyidejű megtérítésével a hitelezőnek felaj{nlja (emendatio morae, purgatio morae). Ha a hitelező a felaj{nlott szolg{ltat{st elfogadja, a kötelem megszűnik, ha viszont jogos ok nélkül visszautasítja, úgy most m{r ő jut hitelezőkésedelembe.
a hitelezőkésedelem Hitelezőkésedelemről (mora creditoris), m{s kifejezéssel, {tvételi késedelemről (mora accipiendi) van szó, • ha a hitelező a kötelemszerű időben és helyen felaj{nlott szolg{ltat{st nem veszi {t vagy visszautasítja (elfogad{si késedelem), • illetőleg a teljesítéshez szükséges közreműködését megtagadja (közreműködési késedelem).
a hitelezőkésedelem tény{ll{sa 1. A hitelező késedelembe eséséhez szükséges, hogy a szolg{ltat{st az adós a hitelezőnek felaj{nlja (oblatio), melynek a hitelező, vagy ha cselekvőképtelen, gy{mja vagy gondnoka részére tett nyilatkozattal kell történnie. a) A felaj{nl{s szab{lyszerűmódja a re{l-oblatio, vagyis az adósnak a szolg{ltat{st ténylegesen és kötelezettségének megfelelően, az azonnali teljesítés lehetőségével kell felaj{nlania. A kötelem t{rgy{t kell felaj{nlania, a kötelemnek megfelelő /mennyiségben /minőségben és /{llapotban, tov{bb{ a kötelem tartalm{nak megfelelő /időben és /helyen (solutio rite oblata). b) Kivételesen nincsen szükség tényleges felaj{nl{sra, hanem elegendő a verb{l-oblatio, a teljesítési készség puszta szóbeli kijelentése: elsősorban akkor, ha a hitelező a szolg{ltat{s elfogad{s{t előre megtagadja, tov{bb{ olyankor, amidőn a hitelező elmulasztja közreműködését a teljesítésnél. c) Még verb{l-oblatiora sincsen szükség, ha szerződésükben a felek a teljesítésre, vagy ann{l a hitelezői közreműködésre hat{rozott időt {llapítottak meg, és a hitelező a szolg{ltat{s {tvételét előre megtagadta vagy a hat{ridőn belül a cselekményt nem vitte véghez.
a hitelezőkésedelem tény{ll{sa (2) 2. Amennyiben a felaj{nl{s kötelemszerű volt, a hitelező késedelembe eséséhez elegendő, ha a teljesítés elmarad{s{ra ő adott okot, vagyis rajta múlt, hogy az adós nem tudott teljesíteni („per creditorem steterit quominus solvatur”)
A hitelezőkésedelem teh{t akkor is bekövetkezik, ha a hitelező teljesen vétlen az {tvétel elmarad{s{ban (objektív) (pl. abban betegség, erőszak, rossz idő akad{lyozta meg)
3. A hitelező a nem kötelemszerű (pl. a nem alkalmas időben vagy helyen, illetőleg nem alkalmas személy {ltal eszközölt) szolg{ltat{st persze visszautasíthatja, anélkül hogy késedelembe esnék. Hasonlóképpen kiz{rja a hitelezőkésedelmet a szolg{ltat{s adósnak felróható lehetetlenülése. Végeredményben teh{t az adós szolg{ltat{si képessége feltétele a hitelezőkésedelemnek.
a hitelezőkésedelem következményei Ellentétben az adósnak felróható lehetetlenüléssel és az adóskésedelemmel, a hitelező olyan magatart{sa, mely a kötelem teljesedésbe menetelét akad{lyozza, nem minősül kötelemszegésnek. Ennek az a magyar{zata, hogy a hitelezőnek nincsen teljesítési kötelezettsége, amit megszeghetne (m{s kérdés az esetleges ellenszolg{ltat{s, melyre nézve ő az adós). Ha a hitelező a teljesítés véghezvitelét megakad{lyozza, ezzel nem az adósnak okoz k{rt, hanem önmag{nak. Ő is köteles ugyan közreműködni a teljesítési eredmény létrehoz{s{ban, de ez csup{n feltétele a szolg{ltat{snak, elmulaszt{sa azonban nem kötelemszegés.
M{srészt viszont az adóstól sem lehet elv{rni, hogy azokat az akad{lyokat is elh{rítsa melyeket a hitelező gördített a teljesítés elé. E helyett a jogrend saj{tos következményeket fűz a hitelező késedelméhez:
a hitelezőkésedelem következményei (2) 1. B{rmilyen volt is az adós felelősségének mértéke a specifikus szolg{ltat{s lehetetlenné v{l{s{ért a hitelező késedelembe esését megelőzően, ettől fogva enyhe felelősséggel tartozik, azaz csup{n dolusért és culpa lataért felel. Sőt szabadul a generikus kötelem alól is, amennyiben a teljesítésre sz{nt és elkülönített egyedeket a hitelező nem vette {t, s ezt követően azok az adós dolusa és culpa lataja nélkül mentek veszendőbe (pl. az adós a pénzt egyszerűen elvesztette). Ilyenkor az adós exceptio dolival védekezhet a hitelező keresetével szemben.
2. Pénztartoz{s esetén az adósnak jog{ban {ll a teljesítésre felaj{nlott és {t nem vett pénzt lez{rva és lepecsételve letétbe helyezni. Ezzel a k{rveszély {tsz{ll a hitelezőre, s a hitelező szabadul a kamatfizetés terhe alól is. Diocletianus óta a hatós{gi letétbe helyezés teljesítéssz{mba megy, s az adós azonnali szabadul{s{t eredményezi.
- hitelezői
késedelem
a hitelezőkésedelem következményei (3) 3. Az adós követelheti • azoknak a kiad{sainak a megtérítését, melyeket a szolg{ltatandó dologra fordított • hasonlóképpen a hitelezőkésedelem folyt{n őt ért k{rok megtérítését is. Az ilyen igényeit besz{mít{s útj{n is érvényesítheti, illetőleg követelései kielégítéséig a szolg{ltat{st visszatarthatja. 4. A hitelezőkésedelem feltartóztatja, vagy ha m{r bekövetkezett, megszünteti az adóskésedelmet. A késedelmes adóst terhelő késedelmi kamat fizetési kötelezettsége a hitelezői késedelem be{llt{val megszűnik.
5. Amennyiben a szolg{ltat{s a hitelező vétkessége miatt lehetetlenül, ezt úgy kell tekinteni, mintha a hitelező megkapta volna a neki j{ró szolg{ltat{st, vagyis visszterhes kötelemnél tartozik az ellenszolg{ltat{st teljesíteni.
a hitelezőkésedelem megszűnése A hitelezőkésedelem megszűnik, ha a hitelező elmulasztott tennivalóit pótolja, s egyúttal kinyilv{nítja készségét a szolg{ltat{s {tvételére és az ebből eredő kötelezettségeinek teljesítésére. Egyszersmind meg kell térítenie az adós k{r{t és kiad{sait is. A hitelezőkésedelem ilyen megszűnése egyúttal az adós megintését jelenti; így most m{r ő eshet késedelembe.
