Római jog XVIII.
Konszenzuálszerződések (2)
a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben • a bérbeadó (locator rei) egy elhasználhatatlan dolog időleges használatának, s ha a dolog gyümölcsöző, gyümölcsöztetésének átengedésére, • a bérlő (conductor rei) pedig a kialkudott bér (merces) fizetésére vállal kötelezettséget. Konszenzuális szerződés, melyből egyenlően kétoldalú kötelem keletkezik. Az ebből eredő jogait a bérbeadó actio locati, a bérlő pedig actio conducti útján érvényesítheti.
locatio conductio rei - időtartam A bérleti kötelem tartós jogviszony, mely • mind határozott, • mind pedig határozatlan időtartamra létesíthető. a) a határozatlan időtartamra kötött bérleti szerződést bármelyik fél bármikor indokolás nélkül egyoldalúan felmondhatja, (a mezőgazdasági ingatlan haszonbérletét azonban csupán a gazdasági év végére szólóan).
A váratlan felmondás veszélye ellen a felek kötbér kikötésével védekezhetnek. b) a határozott időtartamú bérleti szerződés a kikötött idő lejártával szűnik meg. A törvényben meghatározott esetekben az ilyen bérlet is egyoldalúan felmondható. (pl. a dologra magának a bérbeadónak lett nyomós okból szüksége)
c) ha a bérlő a lejárati időn túl is a bérleményben marad, és ezt a bérbeadó eltűri, a bérleti viszonyt hallgatólagosan meghoszszabbítottnak kell tekinteni (relocatio tacita).
a dologbérlet tárgyai - bérlemény 1. A bérlet egyik tárgya, a bérelt dolog (a bérlemény), bármely elhasználhatatlan, azaz huzamos használatot tűrő ingó vagy ingatlan dolog lehet. Gyümölcsöző dolgok bérletét mai szóhasználattal haszonbérletnek nevezzük, ahol a bérlő a használat mellett gyümölcsszedésre is jogosult.
A dolgok mellett bérlet tárgya lehet némely idegen dologbeli jog: a személyes szolgalmak (a használat kivételével), az örökhaszonbérlet és az örökbérlet, s maga a bérleti jog is. Utóbbi esetben albérletről (sublocatio) beszélünk, ahol is a tulajdonos és az albérlő között nem áll fenn jogviszony. Különleges eset a közjog hatálya alá tartozó vám- és adóbérlet: a bérlők (a publicanusok) az állam vám- és adóköveteléseit hajtják be, melynek bizonyos hányadát megtarthatják.
a dologbérlet tárgyai - bér 2. A bérlet visszterhes szerződés, ez különbözteti meg az ingyenes dologhasználatot biztosító haszonkölcsöntől (commodatum). A bérlő ellenszolgáltatása a bér (merces), melynek szabályként pénzben kell állnia. (Más ellenszolgáltatás kikötése esetén az ügylet innominát-reálkontraktus.) Kivétel mégis a az ún. colonia partiaria, vagyis a részeshaszonbérlet, ahol a bér nem pénzben, hanem a bérlő által évente létrehozott termés meghatározott hányadában van megállapítva – ez a társasággal (societas) mutat rokonságot. Ennek különleges szabálya: a bérlő rossz termés esetén, remissio mercedist, „bérleengedést” vagyis teljes vagy részleges tartozás átütemezést kérhet, a bérhátralékot azonban jó termés esetén pótolni tartozik.
a bérbeadó jogai és kötelezettségei a) tartozik a dolgot a bérlő rendelkezésére bocsátani és a bérlet egész tartama alatt használatra alkalmas állapotban tartani (uti frui licere). A dolog állagfenntartási és karbantartási költségei tehát őt terhelik (pl. az épület tatarozása), s amennyiben ezeket a bérlő eszközli, kiadásait a bérbeadó köteles megtéríteni. b) Bérbeadói kötelességei körül a rendes gondosságot tartozik tanúsítani és felel omnis culpaért. Viseli továbbá a dolog erőhatalom okozta pusztulásának a veszélyét, melyet követően bért sem követelhet (bérkockázat). c) A dolog fizikai hibáiért külön kikötés nélkül is kellékszavatossággal tartozik (pl. ha a bérbeadott hordók hibásak voltak). Ha pedig idegen dolgot adott volna bérbe és a bérlőtől a dolgot annak tulajdonosa elperelte volna, a bérbeadó vétkességére tekintet nélkül felel a bérlővel szemben (jogszavatosság).
a bérbeadó jogai és kötelezettségei (2) d) Mivel a dolognak a bérlet tartama alatt is ő a jogi birtokosa, a bérbeadó köteles a bérlőt, aki csupán detentor, az ellene indult birtokperben megvédeni. Amennyiben ezt nem akarná vagy tudná megtenni (mert pl. a dolgot a bérleti idő alatt elidegenítette), a bérlőt kártalanítania kell (akár olymódon is, hogy számára hasonló bérleményt biztosít) = de a bérleti jogviszony megszűnik „Kauf bricht Miete!” Természetesen, ha az elidegenítésnél a bérlő bérletben hagyását kikötötte, a vevő ellen fordulhat, ha ez a bérlőt, akivel nem áll jogviszonyban, a bérleményből kivetné. e) A haszonbérbe adó köteles eltűrni, hogy a dolog gyümölcseit, melyeknek a függés alatt ő a tulajdonosa, hallgatólagos (quasi) traditioval a bérlő beszedhesse. Ha ebben megakadályozná, a bérlő felé kártérítéssel tartozik.
a bérlő jogai és kötelezettségei a) jogosult, de nem köteles a bérelt dolgot használni, (kivéve a colonia partiariat, melynél a bérlőt művelési kötelezettség terheli.) A használatnak a rendes gazdálkodás szabályai szerint és a szerződésben foglalt esetleges kikötések szem előtt tartásával kell történnie. Rendeltetésellenes használat esetén a bérbeadó a bérletet felmondhatja. b) A bérlet lejártával a dolgot tartozik ép állapotban a bérbeadónak visszaadni a gondos használat mellett is jelentkező kopást és avulást nem számítva. E körül custodia-felelősség terheli, s őt terhelik továbbá a rendes használattal járó költségek (pl. rabszolga élelmezése, igásállat takarmányozása, talajerő fenntartása stb.).
c) Beruházásai tekintetében csupán ius tollendi illeti.
a bérlő jogai és kötelezettségei (2) d) A bárhonnan jövő birtokháborításról ill. kivetésről tartozik a bérbeadót haladéktalanul értesíteni, hogy az mint főbirtokos, a birtokperben őt megvédhesse. e) Köteles a bért megfizetni, éspedig ellenkező kikötés híján postnumerando, azaz a tényleges használat mértékéhez képest. • ha a bérlemény nem neki felróhatóan, hanem a bérbeadó hibájából vagy véletlen folytán vált használatra alkalmatlanná, a hátralévő időre bért nem fizet. • A mezőgazdasági ingatlan utáni bér a gazdasági év végén esedékes. (Bérfizetési kötelezettségének elmulasztása, Justinianusnál kétévi bérhátralék esetén a bérbeadó a bérletet felmondhatja.)
Nb. Bérkövetelése biztosítására a haszonbérbeadót törvényes zálogjog illeti meg a gyümölcsökön, a lakóház vagy lakrész bérbeadóját pedig a lakó bérleménybe vitt ingóságain (invecta et illata).
sajátos esetek A dologbérlet különleges esetei voltak a római jogban: • részeshaszonbérlet (colonia partiaria) • locatio perpetua (ager vectigalis) • emphytheusis • superficies • jogok bérbeadása • próbára bérlet.
A római jogban a mezei ill. városi ingatlanok hosszú időre szóló bérlete, mint emphyteusis ill. superficies önálló idegen dologbeli joggá fejlődött. A modern jogokban pedig a lakásbérlet és a mezőgazdasági haszonbérlet jogviszonyai sajátos szabályok alá eső intézményekké differenciálódtak.
a munkaszerződés (locatio conductio operarum) A munkaszerződéssel a • munkavállaló (locator operarum) fizikai munka meghatározott időn át tartó végzésére, • a munkaadó (conductor operarum) pedig pénzbeli munkabér (merces) fizetésére kötelezi magát. A munkaszerződés, mint konszenzuál-kontraktus a végzendő munkáról és a munkabérről szóló megállapodással létesül, s belőle kétoldalú bonae fidei kötelem keletkezik.
A szerződésfajta eredete a dologbérletre, közelebbről a rabszolga bérbe adására megy vissza.
a munkaszerződés tárgya a. A munkaszerződés tárgya szabad ember meghatározott idő (óra, nap, hét stb.) alatt kifejtendő munkája, vagyis az operae, függetlenül annak eredményétől. Ez eredetileg csupán különös szakismereteket nem igénylő, alacsonyabb rendűnek tartott, s a római felfogás szerint szabad emberhez nem is méltó fizikai munka (operae illiberales, operae locari solitae) lehetett. A későbbiekben a munkaszerződés tárgyává tehető operae köre bővült amennyiben némely alacsonyabb szintű szellemi tevékenységet (pl. az írnok, felcser, földmérő munkáját) is munkaszerződés tárgyául alkalmasnak tekintették (ami persze számos nehézséget okozott a vállalkozástól és a megbízástól való elhatárolásnál). b. A munkabérnek (merces) pénzben kell állnia. Másfajta ellenszolgáltatás kikötése esetén névtelen reálszerződéssel, ingyenes munkavégzésnél pedig megbízással állunk szemben.
jogok és kötelezettségek A felek a szerződésből kölcsönösen jogosítva és kötelezve vannak. A munkavállaló keresete az actio locati, a munkaadóé az acti conducti.
1. A munkavállaló (locator operarum) a) köteles rendelkezésre állni, munkáját a munkaadó irányítása alatt, utasításainak megfelelően, a kijelölt helyen végezni; b) munkáját teljes gondossággal és az ahhoz megkívánt hozzáértéssel, továbbá személyesen kell elvégeznie (ezért a munkavállaló halála a kötelmet megszünteti); az eredményért azonban szavatosság nem terheli = gondossági kötelem!! c) tartozik megtéríteni azokat a károkat, melyeket vétkesen (culpa levis) vagy hozzáértése hiányával okozott + custodia felelős az átvett munkaeszközért
jogok és kötelezettségek (2) 2. A munkaadó (conductor operarum) a) tartozik a kialkudott bért utólagosan, a végzett munka (idő!!-) arányában megfizetni, amire abban az esetben is köteles, ha nem vette igénybe a munkavállaló munkáját, holott az rendelkezésre állt; b) köteles megtéríteni azt a kárt melyet a munkavállalónak vétkesen (culpa levis) okozott.
veszélyviselés munkaszerződésnél 3. Az a veszély (periculum), hogy a munkás olyan okból nem végzi el a munkát, melyért felelősséggel nem tartozik, megoszlik a felek között: ÉRDEKKÖR-ELMÉLET
a) amennyiben a munkavégzés kimaradásának oka a munkás érdekkörében merült fel (pl. megbetegedett), a bérkockázatot ő viseli, vagyis nem követelhet bért, b) ha viszont a munkavégzés elmaradásának oka a munkaadó érdekkörében merült fel (pl. nem tudta a munkafeltételeket biztosítani), vagy pedig külső véletlen körülmény akadályozta meg a munkavégzést (pl. mezei munkánál az időjárás), a munkaadó köteles a kikötött bért megfizetni. Utóbbi esetben azonban kockázatmegosztás is lehetséges. diszpozitív szabály = verespataki bányaszerződések!!
vállalkozási szerződés (locatio conductio operis) A vállalkozási szerződésben • a vállalkozó (conductor operis) a neki átadott dolgon valamilyen mű (opus) létrehozására, • a megrendelő (locator operis) pedig vállalkozási díj (merces) fizetésére kötelezi magát. Az elnevezések fordítottjai a munkaszerződésbelieknek, de ennek nincs különösebb jelentősége. A lényeg közös: az kapja a bért, aki más számára munkát végzett.
Közös vonás mindkettőnél, hogy tárgyuk csak fizikai munkavégzés lehet, operae liberales nem. Különbséget jelent ellenben, hogy • a locator operarum önállótlanul közönséges, • a conductor operis viszont önállóan, szakképzettséget igénylő fizikai munkát végez. További különbség: • a locatio conductio operarum = gondossági kötelem!! • a locatio conductio operis = eredmény-kötelem!!
a vállalkozási szerződés tárgya A vállalkozási szerződés nem általában munkavégzésre, hanem valamilyen gazdasági vagy egyéb eredmény (mű: opus) létrehozására irányul = eredmény-kötelem Maga az eredmény igen változatos formákban jelentkezhetik. a) Tipikus esetben magán az átvett dolgon előidézett fizikai változásként mutatkozik: egy telken épület emelése vagy meglévő épület tatarozása; ingóknál az eredmény gyakran a hozott anyagból előállított merőben új dolog (nova species), vagyis ilyenkor a vállalkozás célja a specificatio,
b) máskor a vállalkozás új dolgot nem eredményező puszta szolgáltató tevékenység (pl. javítás, tisztítás). c) máskor nem idéz elő fizikai állapotváltozást a dolgon, hanem csupán annak helyváltoztatására irányul, mint a szárazföldi vagy tengeri személy és árufuvarozásnál.
d) az eredmény lehet nem is kifejezetten gazdasági jellegű, pl. a tanonc vagy rabszolga mesterségre tanítása, vagy játékok és hasonlók rendezése, illetőleg különböző szolgáltatások kombinációja.
a vállalkozási szerződés tárgya (2) A vállalkozó díjazásának pénzben kell állnia, ellenkező esetben névtelen reálszerződéssel, ingyenes szolgáltatás esetében pedig megbízással állunk szemben. Olyankor pedig, amidőn valaki saját anyagából állít elő más számára új dolgot, az ügylet emptio rei futurae.
jogok és kötelezettségek A konszenzuális vállalkozási szerződésből szinallagmatikus bonae fidei kötelem keletkezik. A megrendelő keresete az actio locati, a vállalkozóé az actio conducti. 1. A vállalkozó (conductor operis): a) a munkát teljes gondossággal és hozzáértéssel tartozik elvégezni, így mint eredmény-felelős, felel a hozzá nem értésért (imperitia) is = felel a mű elkészítése körüli minden vétkességéért culpa levis b) a munkaszerződéssel ellentétben a vállalkozó általában nem köteles a művet személyes munkával előállítani, hanem ahhoz mások közreműködését is igénybe veheti, sőt a munkát egészben vagy részben alvállalkozásba is adhatja. Ilyenkor azonban felelős az általa alkalmazott segédek és helyettesek minden hibájáért (culpa levis és imperitia), tehát nem csupán azért, hogy nem volt elég gondos azok kiválasztásánál (culpa in eligendo).
A felek megegyezése vagy a vállalt munka természete azonban kizárhatja helyettes alkalmazását.
jogok és kötelezettségek (2) b) Az átvett dologért, mind a mű elkészülte után, mind annak előtte, custodia felelősséggel tartozik. c) A kész munka átadásáig viseli a mű bármely okból történt elpusztulásának veszélyét, azaz ilyen esetben vállalkozási díjat nem követelhet. pl. ha a szabó műhelye villámcsapás következtében leég és az elkészült öltöny odavész, a szövetért a szabó nem felel, de munkadíját sem követelheti.
(Anyaghibáért ellenben a megrendelő felel, s ha a mű emiatt nem jön létre vagy hibás, illetőleg megsemmisült, a vállalkozónak jár a díjazás.)
jogok és kötelezettségek (3) 2. A megrendelő (locator operis): a) A jól elkészült művet köteles átvenni és a kikötött vállalkozási díjat megfizetni, melynek megtörténtéig a vállalkozó az átadást megtagadhatja (visszatartási jog).
b) A hibás mű átvételét megtagadhatja és követelheti annak kijavítását (kellékszavatosság). A kijavított mű átvételéig a felelősség és a veszélyviselés marad változatlan. c) Felelős azokért a károkét, melyeket saját hibájából (culpa levis) a vállalkozónak okozott, s viseli a vállalkozónak átadott dolga erőhatalom okozta pusztulásának veszélyét.
a lex Rhodia de iactu mercium A vállalkozás egyik fajtájához, a nem ömlesztett áru tengeri fuvarozáshoz kapcsolódik egy sajátos veszélyközösség, melynek alapgondolatát a rómaiak a rhodoszi tengerjogból kölcsönözték, s melynek jelentősége túlmutat a vállalkozási szerződésen. a) Főszabály: a hajós, mint vállalkozó az átvett rakományért custodia-felelősséggel tartozik, tehát ha a szállított áru, a hajóval együtt vagy anélkül, tengeri vihar vagy kalózok zsákmányolása következtében veszendőbe megy, ezért mint vis maiorért a hajós nem felel.
a lex Rhodia de iactu mercium (2) b) ha azonban a rakomány egy részét a hajó megkönnyítése végett a tengerbe dobták, vagy váltságdíjként „önként” a kalózoknak adták (iactus mercium), hogy ily módon a többi árut s persze magát a hajót is megmentsék, az elveszett áruk tulajdonosai actio locati útján követelhették a hajóstól káruk megtérítését. Mivel azonban a iactusra a többi áru megmentése érdekében került sor, a hajós visszkeresettel, actio conducti útján követelhette a megmenekült áruk tulajdonosaitól a iactus okozta kár arányos viselését, melynél persze egyfelől hajója értéke, másfelől az esetleg saját magáért fizetett váltságdíj tekintetében maga a hajós is érintett volt. A (1) hajós, a (2) megmenekült áruk tulajdonosai, valamint az (3) elveszett áruk tulajdonosai között ily módon veszélyközösség létesül: vagyoni értékeiket fenyegető közös veszélyt csak egyes veszélyeztetett dolgok feláldozásával tudnak elhárítani, ezért az ebből előállott kárt valamennyien együttesen viselik, veszélyeztetett érdekeik arányában.
tengeri fuvarozási szerződés A vállalkozási szerződés különleges alakzata a locatio conductio operis irregularis, melynél a szállításra átadott helyettesíthető dolgok a fuvarozó (rendszerint a hajós) tulajdonába mennek át, és ő mint generikus adós, az ömlesztve szállított áruból (pl. gabonából) a feladottnak megfelelő mennyiséget tartozik a rendeltetési helyen a címzettnek kiszolgáltatni.
Ha ezt nem tenné, a megrendelőnek ellene külön keresete van, az actio oneris aversi (stricti iuris jellegű).
a társaság (societas) A társasági szerződésben két vagy több személy abban állapodik meg, hogy egy megengedett vagyoni cél megvalósításához kölcsönösen hozzájárulnak, és az elért eredményből kölcsönösen részesednek. A társak a sociusok, a társaság létrehozására irányuló akarat pedig az affectio societatis.
A jogellenes (tilos) célra történt szövetkezés (pl. egy bűnbandáé) semmis. A római jog szerint nem létesíthető társaság ezenfelül nem vagyoni (pl. tudományos, vallási, humanitárius) célra sem. Evégből a feleknek jogi személyiséggel felruházott egyesületet kell alapítaniuk.
társasági formák A magánjogi társaság eredete az ősi civiljogbeli consortium hercto non citora megy vissza, mely nem más, mint a testvérörökösöknek atyjuk halála után hallgatólagos megállapodással fenntartott teljes vagyonközössége.
A) Ilyen közösséget a praetor előtt ünnepélyes formában egymással rokonságban nem álló személyek (extranei) is létesíthettek (consortium vagy societas omnium bonorum). Ezeknek az volt a jellemzője, hogy a közösség a tagok teljes vagyonára és minden szerzeményére, a visszterhesek mellett tehát az ingyenesekre (lucrum ex fortuna: pl. örökség, ajándék, hozomány) is kiterjedt, éspedig úgy, hogy az egyes társak által szerzett vagyonjogok ipso iure, külön átruházó ügylet nélkül szálltak át az összes társra. Megfordítva, a közös dolgot bármelyik társ egymagában elidegeníthette, önállóan vállalt kötelezettsége társait is kötelezte. A közös rabszolgát felszabadíthatta, aki mindnyájuk libertusa lett.
társasági formák (2) B. A klasszikus jogban az ősi consortium helyébe a korlátozottabb vagyoni célokra létrehozott társaságok léptek, melyeket konszenzuális szerződés létesített, és amelyek csupán addig maradtak fenn, amíg valamennyi félnél fennforgott a szükséges consensus. Ezeket most már a ius gentium ügyletének tekintették, így tagjaik peregrinusok is lehettek.
A társas célok eltérései szerint a magánjogi társaságnak három változata különböztethető meg: a) societas quaestus, vagyis az általános közkereseti társaság, melynél a közösség a társak minden munkakeresményéből származó aktívákra és passzívákra terjed ki, a lucrum ex fortuna tehát ki van belőle zárva. Amidőn a felek közelebbi célmegjelölés nélkül létesítenek társaságot, az a feltételezés, hogy societas quaestust akarnak.
társasági formák (3) b) societas negotiationis: egy meghatározott szűkebb körű gazdasági (pl. ipari, kereskedelmi) tevékenység közös folytatására, tehát egy részleges célra való szövetkezés, mely a társaság leggyakrabban előforduló alakzata (pl. közös vállalkozás fuvarozási tevékenységre); c) societas unius rei (unius negotii): társulás egyetlen alkalmi ügylet közös lebonyolítására (pl. lovak négyesfogatként, ökrök párban eladására, közös költségen való utazásra stb.).
a társasági szerződés A társasági szerződés létrejön, mihelyt a felek a közösség tárgyára (és általában a hasznokból való részesedés és a hozzájárulás mértékére és módjára) nézve megegyeztek. A hozzájárulás és részesedés mértéke más kikötés híján azonos, de a felek eltérő mértékben is megállapodhatnak. Nem minősül societasnak (legfeljebb ajándékozásnak, ha feltételei fennforognak) az olyan megállapodás, mely szerint • valamelyik fél csak a terhekben osztozik, • a nyereségből azonban nem részesül (societas leonina).
jogok és kötelezettségek A társasági szerződésből többnyire tartós, viszonos bonae fidei kötelem keletkezik, melynek azonban a többi szinallagmatikus kötelemtől több tekintetben eltérő vonásai is vannak. Ezek a sajátosságok alapjában véve abból adódnak, hogy a societas a különleges bizalmi viszonyon alapuló ősi consortium több rendelkezését megőrizte (pl. diligentia quam suis, beneficium competentiae, infamia). A társak (socii) jogai és kötelességei: a) a társaság alapításakor mindannyian kötelesek egyenlő mértékben vagy a megegyezés szerint a társas célhoz vagyoni jellegű kölcsönös szolgáltatással hozzájárulni. Ez a hozzájárulás legtöbbször pénznek vagy más dolognak, illetőleg jogoknak a társakra való viszonos átruházásában áll, de lehet munkavégzés is a társaság érdekében.
jogok és kötelezettségek (2) b) Amidőn a társasági cél megszabta körön belül ügyletkötésre kerül sor harmadik személlyel, a társak együttesen is eljárhatnak, ilyenkor a társak közös jogokat, illetőleg kötelezettségeket szereznek. Eljárhat azonban a társ egyedül is, mint megbízott vagy megbízás nélküli ügyvivő, a közvetett képviselet szabályai szerint, tehát ő szerzi meg a jogokat és kötelezettségeket az általa kötött ügyletből. Ezt követően azután az eljáró követelheti társaitól a vállalt kötelezettségek, a társai pedig tőle a megszerzett jogok megosztását, hasonlóképpen követelheti az általa eszközölt kiadások arányos megtérítését, illetőleg társai tőle a szerzett dolog feletti tulajdon közössé tételét a megfelelő átruházó ügyletekkel.
jogok és kötelezettségek (3) c) A társaság ügyében eljáró társ csupán azt az enyhébb gondosságot tartozik tanúsítani, amit saját ügyeiben szokott, azaz a diligentia quam suist, tehát culpa in concretoért felel. d) A társas viszonyból eredő kölcsönös követelések érvényesítésére az actio pro socio szolgál. Az ebben elmarasztalt adóst megilleti a beneficium competentiae kedvezménye, viszont a marasztalás infamiat eredményez.
• a klasszikus jogban már maga a keresetindítás a társaság megszűnését eredményezte, így a kereset ott csupán a társas vagyonból eredő vagyonrész kikövetelésére szolgált, • szemben a justinianusi joggal, ahol eme funkciója mellett még a kölcsönös követelések egymással szembeni érvényesítésére is a társaság fennállása alatt. A társaság fennállása alatt keletkezett tulajdonközösség megszüntetésére actio communi dividundot kell indítani.
a társaság megszűnése aa) ha meghatározott időtartamra létesült, az idő leteltével, a múló célra létrehozott társaság pedig a cél elérésével vagy meghiúsulásával; bb) bármelyik fél halálával, capitis deminutiojával (Justinianusnál csak c. d. minima), valamint csődbe jutásával; cc) bármelyik társ egyoldalú felmondásával (renuntiatio). A felmondásnak azonban nem szabad sem időszerűtlennek, sem dolózusnak lennie (pl. a veszteség vagy nyereség megosztása előli kibúvás kedvéért), mert ilyenkor a társaság ugyan megszűnik, de a visszalépő nem szabadul kötelezettségei alól, az előnyöket viszont elveszti.
Ha a két utóbbi esetben a többiek a társas viszonyt folytatni kívánják, új társasági szerződést kell kötniük. Ez annyira kogens szabály, hogy még az a kikötés is, mely szerint a társ elhaltával a társasági viszony az örökösre szálljon, semmis.
