Római jog XVIII.
Konszenzu{lszerződések (2)
a venditor kötelezettségei - jogszavatoss{g Az ad{svétel végső gazdas{gi célja az, hagy a vevő az {run tulajdonjogot szerezzen, ami az esetek túlnyomó többségében nyilv{n meg is történik, lévén az eladók zöme maga is tulajdonos. Ennek érdekében az eladó köteles a maga részéről mindent megtenni, így a traditiot, a vevő kív{ns{g{ra a mancipatiot foganatosítani. A római jog gyakorlati meggondol{sokból mégsem kötelezi az eladót datio-ra, vagyis hogy a vevőt mag{val az {truh{zó ügylettel tegye tulajdonoss{. Ha ezt előírn{, a vevő tulajdonszerzésétől tenné függővé, teljesített-e az eladó avagy sem = a kérdés eldöntéséhez minden egyes vételi ügyletnél ugyanolyan körülményes elj{r{st igényelne a tulajdoni kérdés tiszt{z{sa, mint a tulajdonperben, ez pedig az {ruforgalom megbénul{s{t eredményezné.
a venditor kötelezettségei - jogszavatoss{g (2) Ezért a római jog csup{n azt teszi az eladó kötelezettségévé, hogy • a dolog birtok{t a vevőre {truh{zza, és • gondoskodjék arról, hogy a vevő a dolog birtok{t mindaddig megtarthassa, amíg a tulajdonjogot, illetőleg a dolog idegen dologbeli jogtól való mentességét elbirtokl{s útj{n meg nem szerzi. Az eladó szolg{ltat{si kötelezettsége ezek szerint a vacuae possessionis traditio (teh{t facere-szolg{ltat{s). Vacua possessio akkor forog fenn, ha a dolgon az ad{svételt megelőző időkből harmadik személyeknek nincsen tulajdonjoga vagy idegen dologbeli joga = jog- (igény-) és tehermentes!!
a venditor kötelezettségei - jogszavatoss{g (3) Az eladó OBJEKTÍV SZAVATOSSÁGgal tartozik az {ru ilyen jogoktól való mentességéért = jogszavatoss{g: ha a vevőt egy harmadik személy in rem actioval megperelné, neki az eladót a perről értesítenie kell, hogy az őt a perben megvédhesse. a) amennyiben ezt nem akarn{ vagy tudn{ megtenni, s a dolgot a vevőtől elperelnék (evictio), a vevő az eladó ellen fordulhat.
b) A vevőnek az evictiot sem kell bev{rnia, hanem kiadhatja a dolgot a felperesnek, ha ennek joga kétségtelen.
a venditor kötelezettségei - jogszavatoss{g (4) Evictio (elperlés) esetén a vevő jogszavatoss{g alapj{n indított keresetei az eladó ellen eltérő módon alakultak: a) mancipatioval vett dolog elperlése esetén a vevő külön kikötés nélkül is egy actio auctoritatis néven emlegetett keresettel fordulhat az eladó ellen a vétel{r kétszeresére; b) m{s vételeknél az eladó egy j{rulékos stipulatio duplaeval v{llalta fel a szavatoss{got (vagyis hogy visszaadja a vétel{rat és büntetésképpen vele azonos összeget fizet) = accidentalia!!; a későbbiekben ennek a stipulationak a foganatosít{s{t a vevő az eladótól utólagosan is követelhette – a kereset: condictio; c) a klasszikus jogban az elperlésért való szavatoss{g a vételi szerződés természetes alkatrészévé (naturalia!!) v{lt, és a vevő az actio empti útj{n követelhette az elperlésből eredő összes k{ra megtérítését. Az evictioért való felelősség ellenkező meg{llapod{ssal kiz{rható, ami persze kihat a vétel{rra (pl. ha valakinek az {run haszonélvezete, z{logjoga van).
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g I. A vevő, aki az {ruért ellenértéket ad, joggal v{rhatja el, hogy pénzéért teljes értékű dolgot kapjon. Amennyiben az {ru olyan hib{ban szenved, mely annak értékét vagy haszn{lhatós{g{t csökkenti, KELLÉKHIBÁról beszélhetünk. Kellékhib{nak sz{mít az is, hogy az {runak nincsenek meg azok a kikötött tulajdons{gai, melyek nélkül a vevő nem vette volna meg (pl. azt {llította az eladó, hogy a rabszolga ért bizonyos mesterséghez).
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (2) a) A kellékhib{nak természetesen olyannak kell lennie, mely m{r a szolg{ltat{s idején megvolt az {ruban. Az ezt követően elő{llott rosszabbod{s következményeit a vevő viseli. Kellékhibaként jön figyelembe az a fogyatékoss{g, b) amelyik oly jelentős, hogy az {ru értékét vagy haszn{lhatós{g{t lényegesen befoly{solja, c) melyet a vevőnek az {ru megszemlélésekor és {tvételekor a rendes gondoss{g (culpa levis = diligens patrfamilias!!) mellett sem kell észlelnie. M{s szóval, a hib{nak rejtettnek kell lennie. (pl. az {llat, a rabszolga lappangó betegsége, az {llított tulajdons{gok hi{nya).
Az ún. nyílt hiba fel nem ismerésének következményeit a vevő viseli „Ius civile vigilantibus scriptum est.”
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (3) Az ősi jog még nem ismerte a dolog hib{iért való felelősséget, hanem az {rut olyan {llapotban adt{k-vették, amilyenben éppen volt („talis-qualis”). a) Egyetlen kivételt jelentett, ha a mancipatio útj{n elidegenített telek kisebbnek bizonyult ann{l a területmértéknél, melyben eladt{k = a vevő ekkor egy actio de modo agri nevű keresettel követelhette a hi{nyzó területnek megfelelő vétel{rh{nyad kétszeresét. b) egyéb {ruk stipulatio vagy form{tlan ad{svételi szerződés alapj{n történő elidegenítésénél ill. készvételnél a vevő akkor léphetett fel az eladó ellen, - ha az az {ru előtte ismeretes hib{it sz{ndékosan elhallgatta, - vagy az elidegenítésnél tett kifejezett nyilatkozat{ban (dicta et promissa) annak olyan tulajdons{gait {llította, melyekkel az valój{ban nem rendelkezett. Ez a vevő megtévesztése (dolus malus), a vevő egy éven belül poenalis actio de dolot indíthat = SZUBJEKTÍV KELLÉKHIBA.
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (4) c) Lehetséges volt tov{bb{, hogy a vevő kív{ns{g{ra az eladó j{rulékos stipulatio simplaeben − melyet össze szoktak kapcsolni az evictio esetére szóló stipulatio duplaevel − felv{llalja a felelősséget olyan esetleges hib{kért is, melyekről az eladónak sem lehetett tudom{sa = accidentalia!! (OBJEKTÍV!!) d) A vétel bonae fidei ügyletté v{l{sa ut{n a külön felv{llal{sra sem volt többé szükség, hanem a vevő egy éven túl is indíthatta a k{rtérítésre menő actio emptit = naturalia!!
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (5) II. A rejtett hib{kért való felelősséget az aediles curules edictumai helyezték merőben új alapokra, feltehetően a Kr.e. II. sz{zadban. - (PÁRHUZAMOS FEJLŐDÉS az előzőekkel!) Ezek az ig{s{llatok nyílt piacon történt ad{svételeiről szóló edictumaikban (de mancipiis vendundis, ill. de iumentis vendundis) a meglévő civiljogi eszközök mellé újabb jogeszközöket biztosítottak a vevők sz{m{ra, nagyobb biztons{got nyújtottak ezek {ltal a vevőknek a kereskedők csal{rds{gaival szemben olyan {rukn{l,
ahol a vételt{rgy hib{i különösen gyakoriak, sokfélék és a vevő részéről többnyire fel sem ismerhetők.
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (6) Az aedilisek újít{sa kétir{nyú volt: 1. t{rgyi alapra helyezték (objektív) az eladói felelősséget, függetlenítve azt az eladó vétkességétől vagy vétlenségétől, 2. meghat{rozt{k azokat a betegségeket és fogyatékoss{gokat (morbus vitiumve), melyekre a kötelező szavatoss{g kiterjed (ún. edikt{lis hib{k). Edikt{lis hib{k a rabszolg{k és ig{s{llatok olyan testi betegségei és fogyatékoss{gai, melyek haszn{lhatós{gukat h{tr{nyosan befoly{solj{k. - rabszolga esetében a könnyebb természetű, múló betegségek, s {ltal{noss{gban a lelki hib{k (vitia animi) nem jöttek figyelembe, de bizonyos szoci{lis fogyatékoss{gok (pl. rosszhírű nemzetiséghez tartoz{s, többszörös {ruba bocs{t{s, stb.), ill. jellembeli hib{k (pl. az illető szökevény, csavargó természetű, főbenj{ró bűntett elkövetője, nox{lis felelősséggel terhelt, stb.) m{r edikt{lis hib{nak minősülnek. - hasonlóképpen az ig{s{llat bizonyos rossz szok{sai is (pl. az ökör öklelős, az öszvér csökönyös).
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (7) Az aedilisek kötelezték az eladókat, hogy az {ltaluk ismert edikt{lis hib{kat félreérthetetlen módon hozz{k a potenci{lis vevők tudom{s{ra (palam recte pronuntianto). A közzététel szok{sos módja a rabszolga nyak{ba akasztott ír{s (titulus), mely az illető kora és mestersége mellett a sz{mít{sba jövő hib{it is feltüntette. Amennyiben az eladó valamelyik rabszolg{ért nem kív{nt szavatoss{got v{llalni, erre a vevőket a rabszolga fején lévő sapka (pileus) figyelmeztette (ekkor persze olcsóbb volt az {ru!)
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (8) Az eladó köteles volt tov{bb{ az ad{svétel megkötésével egyidejűleg stipulatio útj{n garant{lni (promittere), hogy • a rabszolga vagy ig{s{llat tov{bbi edikt{lis hib{ban nem szenved, illetőleg • a vevő megkív{nta és ígért tulajdons{gokkal rendelkezik (pl. ért valamely mesterséghez, alkalmas a megjelölt feladatra, stb.).
E stipulatio foganatosít{s{t a vevő két hónapon belül utólag is követelhette, s ha ezt az eladó megtagadta, joga volt a vételtől el{llni, még ha rejtett hiba nem is mutatkozott.
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (9) A mégis jelentkező rejtett hiba esetére az aedilisi edictum az al{bbi két kereset valamelyikét biztosította a vevő sz{m{ra:
a) a vételtől utiliter sz{mított hat hónapon belül indítható actio redhibitoriat, mellyel a vevő az ad{svétel felbont{s{t, és az {ru egyidejű visszaszolg{ltat{sa mellett a vétel{r visszafizetését (ill. ha még nem fizetett, az esetleges foglaló visszaad{s{t) követelhette (in integrum restitutio); a kereset arbitraria actio, mert ha az eladó nem engedelmeskedik, a vétel{r kétszeresében marasztalj{k; b) a vételtől utiliter sz{mított egy éven belül indítható actio quanti minorist, mellyel a csekélyebb értékűnek bizonyult {ru (pl. a tenyészcsődörként vett {llat csup{n heréltként ig{slónak alkalmas)
megtart{sa mellett a vétel{r ar{nylagos lesz{llít{s{t, illetőleg visszafizetését követelhette; az előbbihez hasonlóan ez a kereset is arbitraria actio.
a venditor kötelezettségei-kellékszavatoss{g (10) A szavatoss{gi idő első hat hónapj{ban a vevő v{laszthat a két kereset között, mégpedig olymódon, hogy • ha előbb az el{ll{st v{lasztotta, utóbb {ttérhet a vétel{r-lesz{llít{sra (fordítva azonban nem), • a szavatoss{gi idő m{sodik hat hónapj{ban viszont m{r csup{n vétel{r-lesz{llít{sra perelhet. Az actio quanti minoris többször is megindítható, ha ti. a vevő a különböző hi{nyokra különböző időpontokban jött r{. Az első hat hónap alatt is csup{n ez a kereset jöhet szóba olyankor, amidőn az {ru a vevőnél m{r nincsen meg, így azt nem is tudn{ visszaadni.
a venditor kötelezettségei - kellékszavatoss{g (11) III. A klasszikus jogban az aedilisi kellékszavatoss{g két ir{nyban fejlődött tov{bb;
a) egyfelől m{r bővült a kötelező szavatoss{g al{ eső dolgok köre, amennyiben az aedilisi edictum hat{ly{t előbb az összes nagyobb h{zi{llatra (quadrupes), majd valamennyi vételt{rgyra kiterjesztették, b) m{sfelől a szavatoss{g felv{llal{s{ra stipulatioval sem lett többé szükség, mivel a jogszavatoss{ghoz hasonlóan a kellékszavatoss{got is minden ad{svétel (ak{r kötelmi, ak{r készvétel) természetes velej{rój{nak (naturalia negotii) tekintették. Érvényesítéséhez ezért elegendő lett volna a rendes actio empti, hagyom{nyból azonban az aedilisi keresetek nevét megtartott{k.
az emptor kötelezettsége • A vevő kötelezettsége a kialkudott vétel{r (pretium) megfizetése olymódon, hogy az eladó a szolg{ltatott pénzdarabok tulajdonosa legyen. Ez a szolg{ltat{s teh{t dare, mely kötelezettségnek a vevő {ltal{ban nehézség nélkül tesz eleget, figyelemmel a pénzdarabok feletti megkönnyített tulajdonszerzésre (commixtio nummorum). • A vevő köteles a vétel{rat akkor is megfizetni, ha a vételt{rgy a szerződés megkötése ut{n, de az {tad{s előtt erőhatalom következtében elpusztult (vétel{rkock{zat). • Az {ru {tad{s{tól kezdve a vevő külön kikötés nélkül is tartozik a vétel{r ut{n kamatot fizetni. Az eladó vétel{r-követelését hivatott biztosítani az a szab{ly − mely egyesek szerint Justinianus újít{sa −, hogy az eladott dolog tulajdonjoga az {tad{s ellenére sem megy {t a vevőre mindaddig, amíg a vétel{rat meg nem fizette, vagy azt az eladó meg nem hitelezte.
mellékegyezmények ad{svételnél Az ad{svétel bonae fidei jellegéből következik, hogy a vételi szerződés megkötésekor a felek külön mellék-meg{llapod{sokat (pacta adiecta) létesíthetnek különleges érdekeik biztosít{s{ra. Az eladó a jav{ra szóló kikötést actio venditi, a vevő actio empti útj{n érvényesítheti.
A) E tipiz{lt mellék-meg{llapod{sok némelyike visszalépési (el{ll{si) jogot biztosít valamelyik félnek: • az in diem addictio és a lex commissoria az eladónak, • a pactum displicentiae a vevőnek. Az ad{svételt ilyenkor felbontó feltétel mellett megkötöttnek kell tekinteni, hacsak a felek meg{llapod{s{ból felfüggesztő feltétel nem következik.
el{ll{si jog - eladó 1. Az in diem addictioval az eladó fenntartja mag{nak a jogot, hogy a megkötött szerződéstől el{llhasson, amennyiben meghat{rozott időn belül jobb vevő jelentkezik, akitől kedvezőbb aj{nlatot kap. Kedvezőbb az aj{nlata annak, aki magasabb vétel{rat ígér, vagy egyébként előnyösebb feltételeket kín{l (pl. alkalmasabb helyen kész fizetni, eltekint a szavatoss{gtól, jobb biztosítékot nyújt stb.).
A kikötésnek főleg az ingatlanforgalomban van jelentősége. Itt ui. az eladó • egyrészt abban van érdekelve, hogy az alacsonyabb {rat kín{ló, de biztos vevőt el ne szalassza, • m{srészt abban, hogy kellő ideje legyen ahhoz, hogy jobb vevőt keressen mag{nak.
Gazdas{gi funkciój{t tekintve az {rveréshez mutat hasonlós{got, mégis azzal az eltéréssel, hogy utóbbin{l a vevők egyidejűleg jelen vannak.
el{ll{si jog - eladó (2) 2. A lex commissoria ad{svételnél az eladó részére visszalépési jogot biztosít arra az esetre, ha a vevő a vétel{rat a kikötött időn belül nem fizetné meg. E kikötés nélkül az eladó csup{n a h{tralékos vétel{r ill. késedelmi k{rtérítés követelésére szorítkozhatnék. Különösen a részletre történő vételeknél szok{sos mellék-meg{llapod{s, amikor is kiköthető, hogy a vétel{rrészlettel késedelembe esett vevő a kor{bban fizetett részleteket elveszti (azok teh{t az időközi haszn{lat ellenértékének tekintendők). 2a. Felfüggesztő feltételes alakzata az ún. pactum reservati dominii, melyben az eladó a tulajdonjogot tartja fenn mag{nak mindaddig, amíg a vevő a teljes vétel{rat meg nem fizeti. Ennek megtörténtéig a vevő a precarista vagy a bérlő helyzetében van. (lízing!!)
el{ll{si jog - vevő 3. A vevő jav{ra szóló mellékkikötés a pactum displicentiae, m{sként a prób{ra való vétel, mely a vevőt arra hatalmazza fel, hogy a megkötött szerződéstől el{llhasson, amennyiben az {ru nem felel meg neki. A vevő teh{t az {rut a megadott időn belül kiprób{lhatja és szabadon dönthet annak végleges megtart{sa felől.
A kikötés felbontó feltételnek értendő, vagyis a vétel a szerződéskötéssel m{r perfektu{lódik, teh{t a próbaidő alatt a veszélyt a vevő viseli.
mellékegyezmény - egyéb hatalmass{g B) M{s mellék-meg{llapod{sok nem visszalépési jogot, hanem egyéb hatalmass{got biztosítanak valamelyik félnek:
1. Az elővételi jog (ius protimiseos) kikötése arra jogosítja az eladót, hogy ha a vevő el akarn{ idegeníteni az ad{svétel t{rgy{t, azt az eladó tőle a harmadik {ltal kín{lt {ron megv{s{rolhatja. Amennyiben az eladó nem él elővételi jog{val, az {ru tov{bbadható. 2. A pactum de retro vendendoval (visszavételi jog) az eladó azt a jogot köti ki mag{nak, hogy meghat{rozott időn belül követelhesse a vevőtől, hogy a vevő neki az {rut az eredeti vétel{ron visszaadja (eladja).
mellékegyezmény - egyéb hatalmass{g (2) elővételi jog • a harmadik {ltal kín{lt vétel{ron, • csak akkor gyakorolható, ha a vevő a dolgot el akarja idegeníteni
visszavételi jog • az eredeti vétel{r jön figyelembe • a visszav{s{rl{si jog gyakorl{s{ról az eladó dönt
3. A pactum de retroemendoban (vissz-elad{si jog) a vevő köti ki mag{nak azt a jogot, hogy adott időn belül követelhesse az eladótól az {ru visszav{s{rl{s{t az eredeti vétel{ron.
a dologbérlet (locatio conductio rei) I. A bérleti szerződésben • a bérbeadó (locator rei) egy elhaszn{lhatatlan dolog időleges haszn{lat{nak, s ha a dolog gyümölcsöző, gyümölcsöztetésének {tengedésére, • a bérlő (conductor rei) pedig a kialkudott bér (merces) fizetésére v{llal kötelezettséget. Konszenzu{lis szerződés, melyből egyenlően kétoldalú kötelem keletkezik. Az ebből eredő jogait a bérbeadó actio locati, a bérlő pedig actio conducti útj{n érvényesítheti.
locatio conductio rei - időtartam A bérleti kötelem tartós jogviszony, mely • mind hat{rozott, • mind pedig hat{rozatlan időtartamra létesíthető. a) a hat{rozatlan időtartamra kötött bérleti szerződést b{rmelyik fél b{rmikor indokol{s nélkül egyoldalúan felmondhatja, (a mezőgazdas{gi ingatlan haszonbérletét azonban csup{n a gazdas{gi év végére szólóan).
A v{ratlan felmond{s veszélye ellen a felek kötbér kikötésével védekezhetnek. b) a hat{rozott időtartamú bérleti szerződés a kikötött idő lej{rt{val szűnik meg. A törvényben meghat{rozott esetekben az ilyen bérlet is egyoldalúan felmondható. (pl. a dologra mag{nak a bérbeadónak lett nyomós okból szüksége)
c) ha a bérlő a lej{rati időn túl is a bérleményben marad, és ezt a bérbeadó eltűri, a bérleti viszonyt hallgatólagosan meghoszszabbítottnak kell tekinteni (relocatio tacita).
a dologbérlet t{rgyai - bérlemény 1. A bérlet egyik t{rgya, a bérelt dolog (a bérlemény), b{rmely elhaszn{lhatatlan, azaz huzamos haszn{latot tűrő ingó vagy ingatlan dolog lehet. Gyümölcsöző dolgok bérletét mai szóhaszn{lattal haszonbérletnek nevezzük, ahol a bérlő a haszn{lat mellett gyümölcsszedésre is jogosult.
A dolgok mellett bérlet t{rgya lehet némely idegen dologbeli jog: a személyes szolgalmak (a haszn{lat kivételével), az örökhaszonbérlet és az örökbérlet, s maga a bérleti jog is. Utóbbi esetben albérletről (sublocatio) beszélünk, ahol is a tulajdonos és az albérlő között nem {ll fenn jogviszony. Különleges eset a közjog hat{lya al{ tartozó v{m- és adóbérlet: a bérlők (a publicanusok) az {llam v{m- és adóköveteléseit hajtj{k be, melynek bizonyos h{nyad{t megtarthatj{k.
a dologbérlet t{rgyai - bér 2. A bérlet visszterhes szerződés, ez különbözteti meg az ingyenes dologhaszn{latot biztosító haszonkölcsöntől (commodatum). A bérlő ellenszolg{ltat{sa a bér (merces), melynek szab{lyként pénzben kell {llnia. (M{s ellenszolg{ltat{s kikötése esetén az ügylet innomin{t-re{lkontraktus.) Kivétel mégis a az ún. colonia partiaria, vagyis a részeshaszonbérlet, ahol a bér nem pénzben, hanem a bérlő {ltal évente létrehozott termés meghat{rozott h{nyad{ban van meg{llapítva – ez a t{rsas{ggal (societas) mutat rokons{got. Ennek különleges szab{lya: a bérlő rossz termés esetén, remissio mercedist, „bérleengedést” vagyis teljes vagy részleges tartoz{s {tütemezést kérhet, a bérh{tralékot azonban jó termés esetén pótolni tartozik.
a bérbeadó jogai és kötelezettségei a) tartozik a dolgot a bérlő rendelkezésére bocs{tani és a bérlet egész tartama alatt haszn{latra alkalmas {llapotban tartani (uti frui licere). A dolog {llagfenntart{si és karbantart{si költségei teh{t őt terhelik (pl. az épület tataroz{sa), s amennyiben ezeket a bérlő eszközli, kiad{sait a bérbeadó köteles megtéríteni. b) Bérbeadói kötelességei körül a rendes gondoss{got tartozik tanúsítani és felel omnis culpaért. Viseli tov{bb{ a dolog erőhatalom okozta pusztul{s{nak a veszélyét, melyet követően bért sem követelhet (bérkock{zat). c) A dolog fizikai hib{iért külön kikötés nélkül is kellékszavatoss{ggal tartozik (pl. ha a bérbeadott hordók hib{sak voltak). Ha pedig idegen dolgot adott volna bérbe és a bérlőtől a dolgot annak tulajdonosa elperelte volna, a bérbeadó vétkességére tekintet nélkül felel a bérlővel szemben (jogszavatoss{g).
a bérbeadó jogai és kötelezettségei (2) d) Mivel a dolognak a bérlet tartama alatt is ő a jogi birtokosa, a bérbeadó köteles a bérlőt, aki csup{n detentor, az ellene indult birtokperben megvédeni. Amennyiben ezt nem akarn{ vagy tudn{ megtenni (mert pl. a dolgot a bérleti idő alatt elidegenítette), a bérlőt k{rtalanítania kell (ak{r olymódon is, hogy sz{m{ra hasonló bérleményt biztosít) = de a bérleti jogviszony megszűnik „Kauf bricht Miete!” Természetesen, ha az elidegenítésnél a bérlő bérletben hagy{s{t kikötötte, a vevő ellen fordulhat, ha ez a bérlőt, akivel nem {ll jogviszonyban, a bérleményből kivetné. e) A haszonbérbe adó köteles eltűrni, hogy a dolog gyümölcseit, melyeknek a függés alatt ő a tulajdonosa, hallgatólagos (quasi) traditioval a bérlő beszedhesse. Ha ebben megakad{lyozn{, a bérlő felé k{rtérítéssel tartozik.
a bérlő jogai és kötelezettségei a) jogosult, de nem köteles a bérelt dolgot haszn{lni, (kivéve a colonia partiariat, melynél a bérlőt művelési kötelezettség terheli.) A haszn{latnak a rendes gazd{lkod{s szab{lyai szerint és a szerződésben foglalt esetleges kikötések szem előtt tart{s{val kell történnie. Rendeltetésellenes haszn{lat esetén a bérbeadó a bérletet felmondhatja. b) A bérlet lej{rt{val a dolgot tartozik ép {llapotban a bérbeadónak visszaadni a gondos haszn{lat mellett is jelentkező kop{st és avul{st nem sz{mítva. E körül custodia-felelősség terheli, s őt terhelik tov{bb{ a rendes haszn{lattal j{ró költségek (pl. rabszolga élelmezése, ig{s{llat takarm{nyoz{sa, talajerő fenntart{sa stb.).
c) Beruh{z{sai tekintetében csup{n ius tollendi illeti.
a bérlő jogai és kötelezettségei (2) d) A b{rhonnan jövő birtokh{borít{sról ill. kivetésről tartozik a bérbeadót haladéktalanul értesíteni, hogy az mint főbirtokos, a birtokperben őt megvédhesse. e) Köteles a bért megfizetni, éspedig ellenkező kikötés híj{n postnumerando, azaz a tényleges haszn{lat mértékéhez képest. • ha a bérlemény nem neki fel róhatóan, hanem a bérbeadó hib{j{ból vagy véletlen folyt{n v{lt haszn{latra alkalmatlann{, a h{tralévő időre bért nem fizet. • A mezőgazdas{gi ingatlan ut{ni bér a gazdas{gi év végén esedékes. (Bérfizetési kötelezettségének elmulaszt{sa, Justinianusn{l kétévi bérh{tralék esetén a bérbeadó a bérletet felmondhatja.)
Nb. Bérkövetelése biztosít{s{ra a haszonbérbeadót törvényes z{logjog illeti meg a gyümölcsökön, a lakóh{z vagy lakrész bérbeadój{t pedig a lakó bérleménybe vitt ingós{gain (invecta et illata).
saj{tos esetek A dologbérlet különleges esetei voltak a római jogban: • részeshaszonbérlet (colonia partiaria) • locatio perpetua (ager vectigalis) • emphytheusis • superficies • jogok bérbead{sa • prób{ra bérlet.
A római jogban a mezei ill. v{rosi ingatlanok hosszú időre szóló bérlete, mint emphyteusis ill. superficies ön{lló idegen dologbeli jogg{ fejlődött. A modern jogokban pedig a lak{sbérlet és a mezőgazdas{gi haszonbérlet jogviszonyai saj{tos szab{lyok al{ eső intézményekké differenci{lódtak.
a munkaszerződés (locatio conductio operarum) A munkaszerződéssel a • munkav{llaló (locator operarum) fizikai munka meghat{rozott időn {t tartó végzésére, • a munkaadó (conductor operarum) pedig pénzbeli munkabér (merces) fizetésére kötelezi mag{t. A munkaszerződés, mint konszenzu{l-kontraktus a végzendő munk{ról és a munkabérről szóló meg{llapod{ssal létesül, s belőle kétoldalú bonae fidei kötelem keletkezik.
A szerződésfajta eredete a dologbérletre, közelebbről a rabszolga bérbe ad{s{ra megy vissza.
a munkaszerződés t{rgya a. A munkaszerződés t{rgya szabad ember meghat{rozott idő (óra, nap, hét stb.) alatt kifejtendő munk{ja, vagyis az operae, függetlenül annak eredményétől. Ez eredetileg csup{n különös szakismereteket nem igénylő, alacsonyabb rendűnek tartott, s a római felfog{s szerint szabad emberhez nem is méltó fizikai munka (operae illiberales, operae locari solitae) lehetett. A későbbiekben a munkaszerződés t{rgy{v{ tehető operae köre bővült amennyiben némely alacsonyabb szintű szellemi tevékenységet (pl. az írnok, felcser, földmérő munk{j{t) is munkaszerződés t{rgy{ul alkalmasnak tekintették (ami persze sz{mos nehézséget okozott a v{llalkoz{stól és a megbíz{stól való elhat{rol{sn{l). b. A munkabérnek (merces) pénzben kell {llnia. M{sfajta ellenszolg{ltat{s kikötése esetén névtelen re{lszerződéssel, ingyenes munkavégzésnél pedig megbíz{ssal {llunk szemben.
jogok és kötelezettségek A felek a szerződésből kölcsönösen jogosítva és kötelezve vannak. A munkav{llaló keresete az actio locati, a munkaadóé az acti conducti.
1. A munkav{llaló (locator operarum) a) köteles rendelkezésre {llni, munk{j{t a munkaadó ir{nyít{sa alatt, utasít{sainak megfelelően, a kijelölt helyen végezni; b) munk{j{t teljes gondoss{ggal és az ahhoz megkív{nt hozz{értéssel, tov{bb{ személyesen kell elvégeznie (ezért a munkav{llaló hal{la a kötelmet megszünteti); az eredményért azonban szavatoss{g nem terheli = gondoss{gi kötelem!! c) tartozik megtéríteni azokat a k{rokat, melyeket vétkesen (culpa levis) vagy hozz{értése hi{ny{val okozott + custodia felelős az {tvett munkaeszközért
jogok és kötelezettségek (2) 2. A munkaadó (conductor operarum) a) tartozik a kialkudott bért utólagosan, a végzett munka (idő!!-) ar{ny{ban megfizetni, amire abban az esetben is köteles, ha nem vette igénybe a munkav{llaló munk{j{t, holott az rendelkezésre {llt; b) köteles megtéríteni azt a k{rt melyet a munkav{llalónak vétkesen (culpa levis) okozott.
veszélyviselés munkaszerződésnél 3. Az a veszély (periculum), hogy a munk{s olyan okból nem végzi el a munk{t, melyért felelősséggel nem tartozik, megoszlik a felek között: ÉRDEKKÖR-ELMÉLET
a) amennyiben a munkavégzés kimarad{s{nak oka a munk{s érdekkörében merült fel (pl. megbetegedett), a bérkock{zatot ő viseli, vagyis nem követelhet bért, b) ha viszont a munkavégzés elmarad{s{nak oka a munkaadó érdekkörében merült fel (pl. nem tudta a munkafeltételeket biztosítani), vagy pedig külső véletlen körülmény akad{lyozta meg a munkavégzést (pl. mezei munk{n{l az időj{r{s), a munkaadó köteles a kikötött bért megfizetni. Utóbbi esetben azonban kock{zatmegoszt{s is lehetséges. diszpozitív szab{ly = verespataki b{nyaszerződések!!
