Római jog XVIII.
Birtok tágabb értelemben (tényleges birtok)
civilis possessio birtok ténylegességéhez birtokjog járul - tulajdonos, - jóhiszemű birtokos - rosszhiszemű birtokos - záloghitelező - örökhaszonbérlő, - szivességi használó, - vitás dolog letéteményese
naturalis possessio (abszolút detentio nem járulnak hozzá a birtokjogok - a dolog forgalmonkívülisége vagy - a birtokló jogképtelen volta
detentio (relativ, birtokközvetítő detentio) nem járulnak hozzá a birtokjogok a dolog tényleges birtokosa más számára, más nevében birtokol: - mint hatalomalatti személy illetve - mint dologi jogosult - mint a más dolgát kötelmi alapon birtokló
iuris v. quasi possessio (jogbirtok) birtokvédelemben részesül Valaki az őt megillető jogot ténylegesen gyakorolja: - telki szolgalmi jogosított - személyes szolgalmi jogosított - felülépítményi jogosított
Birtok II. - Birtokvédelem
a birtokjogok keletkezése
brevi manu traditio
A naturalis possessio me gsze rzé sé ve l a birtokos ipso iure me gsze rzi a birtokjogokat is, hacsak e ze k lé tre jötté t különös okok • a sze rző jogké pte le nsé ge, • a dolog forgalmon kívüli volta, vagy • a sze rzé s de te nciós kauzája ne m akadályozzák. Kivé te lese n azonban lehetséges a birtokjogok külön megszerzése is: (már volt té nyle ges birtok, amihe z utólag hozzájárulnak a birtokjogok) 1. A re latív detentor a jogi birtokossal kötött megeg yezéssel te re mt magának causa possessionist, pl. a bé rlő a dolgot a bé rbeadó tulajdonostól me gve szi. Ezt ne ve zzük közé pkori kife je zésse l brevi manu traditio-nak. Ebbe n az ese tbe n a dolog kétszeri traditiója elmarad, s a bírlaló a változatlan birtokhe lyze t me lle tt válik jogi birtokossá a birtoklási jogcím változását (m utatio causae) me gvalósító me ge gye zé stől fogva.
a birtokjogok keletkezése (2)
constitutum possessorium
2. Lehetsé ge s a birt okj ogok kü lön m egsze rzé se anélkü l, h ogy ma ga a j ogi birtokos egyútta l a nat uralis po sse ssiót is me gszer ezte volna. Ez az eset akkor áll e lő, a mid őn a szer z ő fél a d olog ed digi birt okosáva l köt ött me ge gyez ésse l e gy ca usa pos ses sio nist te remt ma gán a k, oly módon azon ban , hogy a z átr uház ó va la mely d etenci ós caus a ala pján a d olog bírlalatáb an mar ad mint a sz erz ő fé l birtokközvetítőj e; pl. az elad ott ház ban az e lad ó benne ma rad bé rlőként Az ilyen me gá lla podá st nevezi a közép kor i jogtud omán y c ons titut um possessorium-na k, m ely tehát fordít ottja a br evi ma nu tradit ióna k: brevi ma nu tradit io: a birtokközvetít ő d ete ntor poss es sorrá válik const itut um pos ses sorium: a posse ssor birt okközvet ítő d ete ntorr á válik.
1
a birtokjogok megszerzése képviselő által A birtokjogok külön me gsze rzé se képviselő közreműkö désével is vé gbe me he t (e z a közvetlen képviselet e gye tle n ese te a klasszikus korban): a képviselő mint birtokközvetítő detentor me gsze rzi a dolog té nyle ges birtokát, a birtokjogok pe dig a ké pvise lt sze mé lyé be n állnak be . Ehhe z az ese tek e gy részé be n mé g a képviselt tudomása sem szükséges, ha a) a filius fam ilias vagy rabszolga sze re z birtokot a rábízott peculium körébe n, b) az e gész vagyon ke ze lé sé ve l me gbízott családon kívüli procurator omnium bonorum sze re z a vagyonke ze lés során birtokot, c) a birtokszerzéssel e se tről-ese tre előzetesen megbízo tt hatalomalatti vagy szabad sze mé ly jut a dolog birtokába.
a naturalis possessio megszűnése (2) Megszűn ik visz ont a tén ylege s birtok a két ele m, va gy az ok e gyi kéne k VÉGLE GES kiesésé vel 1. mind két e le m e gyüttes e len yé sztével (animo et corpo re): a birt okos ha lá láva l, va gy ha a birt okos a d olgot má sna k adja át (trad álja) ill. birtokfe ladá si szándé kka l e lha gyja (de relin kválj a); 2. egyedü l a birt oklá si a kar at (animus poss ide nd i) végle ge s megsz űntével (so lo animo): a birt okos a dolgot t öbbé birt okolni nem a karj a (gya kor latila g p roblé más!!) 3. pusztán a birtokhe lyzet (cor pus pos ses sio nis) vé gle ge s me gszűné séve l (solo corpore), így ha a) a d olog m egse mm isül, má s dolog ré szévé vá lik, v agy fe ld olgozá s folytán te ljesen új d ologgá ala ku l; b) az in gó d olog e lvész , a f ogságban tart ott vadá llat v issz anyeri termé szete s sza ba dságát, a h áziállat vé gle g elkóbor ol. c) az in gót valaki e rősza kka l (v i) elve sz i va gy a lattom ban (clam) me gszer zi (ellopja, . Külön sza bá ly áll a z in gatlan ok ra: eze k a lattom ban va ló elf oglalá sa mé g ne m ered ményezi a birtokhe lyzet megsz űnését, hane m csak az, ha a birtokos tu domá st szere zve a rr ól, a visszavéte lt me g se m kísér li, ill. ha vissz aszer zési kísé rletét a z a lattom ban f ogla ló er ősza kka l (vi) v issz averi.
a birtokvédelem A birtokhoz fűződő ké t jogköve tke zmé ny (vé de le m, tulajdonke le tke zte tés) közül a vé de lmi hatás az általánosabb Mí g a birtok csak további, szorosan körülírt fe lté te le k me glé tébe n e re dmé nye z a birtokos javára tulajdonjogot (tulajdonke le tke zte tő hatás), a vé de lmi hatás pusztán a birtoklás té nyle gessé gé he z fűződik a civilis possessor ré szé re . A birtokos számára a vé de le m szüksé ge ké t ese tbe n me rül fe l: a) ha a hibátlan módon sze rze tt dolog bé kés birtoklásában őt zavar ják (ún. birtokháborítás): a birtokos igé nye itt a birtokháborítás me gszünte té sé re irányul; b) ha tőle az általa birtokolt dolgot (akár e gy harmadiktól hibásan sze rze tte t is) tilos önhatalommal elvonják (ún. kivetés): ilye nkor a birtokból kive te ttne k a korábbi birtokállapot he lyreállítására van igé nye , te hát arra, hogy a dolgot visszakapja.
a naturalis possessio megszűnése (?) Az e gyszer má r megsz erzett tén yleges birt ok t art mind add ig, m íg ele mei (a nimus é s corp us) e gyütt van nak. Bár melyik ele m ÁTMEN ETI hián ya mé g nem ered ményezi a birtok e len yé sztét: a) me gmar ad a z animus pos sid endi, ha a birtokos dolgár ól me gfe led kez ik, átmenetile g öntudatlan á llapot ba ke rü l, akkor is, ha e lme bete ggé vá lik (fenn ma rad a gyógyu lá s lehet ősé ge), b) m e gma rad a corp us posse ssio nis, ha az in gó dolog ide iglen esen elka llód ott, a ra bsz olga me gsz ökik, az in gat lan á rvíz, hava zá s m iatt meg nem közelíthető, a birt okos huz am osa bb id őn át nem lép te lkére . A r óm ai sz óha szn álat sz er int ilyen kor solo a nimo retinet ur po sse ssio, v agyis a birtoklási a karat önm agában tartj a fenn a birtokot.
a birtokjogok megszűnése • A birtokjogok csak add ig mar adna k me g, amed dig tén ya lapju k, a tén yle ge s birtoklás fennáll, enne k megsz űnésével v iszont a zok is ipso iure e len yé szne k. • Kivétele sen az onban m egsz űnhet a j ogi birtok a nat uralis posse ssio t ová bbi fennmar adá sa me llett is, h a ut óla g be követ kez ik a zokna k az okokna k vala melyike, m elye k a birt okj ogok me glétét kizárj ák: a) ha a birtokos elve szt i jogkép essé gét (commer cium-kép essé gét), b) ha a d olog for galomképtelenn é válik, c) ha a birt oklás causája me gvált oz ik: a birtokos co nstit utum posse ssor ium útján a causa poss ess ionist ca usa dete ntio nis sz á változt atja.
tilos önhatalom T ilos önhatalomról itt akkor beszé lünk, amidőn valaki sze mbeszökőe n me grovás alá eső módon jutott e gy dolog birtokába, éspe dig: a) vi, azaz a dolgot az e lőző birtokos e rőszakos kive tésé ve l foglalta e l, b) clam, vagyis alattomban, a korábbi birtokos be lee gye zé se né lkül, annak háta mögött sze re zte me g a dolog birtokát (pl. a tolvaj), csak ingónál !! c) precario, amikor is a precarista az ingye ne s használatba te tszé s sze rinti visszavonhatás me lle tt kapott dolgot fe lszólításra ne m adja vissza (a visszaadás me gtagadásától fogva).
2
a birtokvédelem (2) A tilos önh atal om mal sze rzett birtokot nevezzü k hibás bi rtokn a k (vitio sa posses sio), a birt okost ped ig hib ás birt ok osna k (vit ios us po sse ssor). A birtok hibája (v itium) az onban csak re latív je llegű, a mi azt je lenti, h ogy a tilos önhata lom ma l szer ző birt oka csupá n a kivetettel sze mbe n tekintend ő vitiosa posse ssion ak, m íg m inden ki m ássa l sze mben birt oka hibátlan,teh át velük sz em ben birtok védel emb en része sül.
A
B
vi, clam
Font os: a birtok hib ás volta ne m esik e gyb e an nak j ogellen ességével !! • Joge llenes birt okr ól ( iniusta pos ses sio) a kkor van sz ó, a m időn a birtok, a birtoks zerz és k örül mén yeire te kintet n élkül, obje ktíve sérti más jogát.
C
traditio
• Hibás birt oknál ellen ben csupán a birt okh oz jutás módja e sik kifogá s a lá, holott lehet sé ge s, h ogy a hib ás birt ok osnak joga van a birt oklá sh oz; (pl. a tu lajd on os er ősza kkal visszave szi a d olgát attól, a ki azt e gy harm adikt ól sze rezte.) A tulajd onos így sze rzett birtoka teh át jogos, me gszerz ése m ódját te kintve azon ban e gyúttal hibás.
possessorius eljárás A birtokvéde lm i e ljár ásban e gye dül anna k a tényk érd ésnek van je lentősé ge a v ita e ld öntése sze mp ontjából, h ogy a fele k közü l m elyik tekinte nd ő birt ok osna k, melyik birtok háb orít óna k, ill. mel yikük hibás va gy hib átlan birtok os a má sikkal sze m ben. ezért nevez zü k a birtokra a lap ított, a birt oklásh oz való jog kérdé séne k ki zár ásá val e gyedü l a „poss ess um” körü l forgó p ert possessorius ( birtok-) pe rne k (a ma gyar j ogi sz óha szn álatban „s om más” birtokperne k), mely á lta lá ban c supán i dei glenese n re nde zi a fele k közti j ogvisz on yt, míg a végle ge s ren dezé s a j ogkérd ésre a lap ított petit ori us pe rre (a m a gyarj ogi n ye lvben : „r end es” birtok per re: tu lajd on kere sete k, ide gen dologbe li jogosu ltak ke re setei) ma rad: a birt okper ben esetleg alul mara dt jogos birt ok os ké sőbb ez zel kénysze ríthet i a birtokp er ben győztes ellenfe lét a dolog kiad ására .
a birtokvédelem indokai (2)
a birtokvédelem indokai a) A bi rtok védelem el ső i ndok a, hogy a hibátlanul szerzett békés
birtoklás erőszakos megsértése egyút tal megsértése a jogrend által az ö nhat alo m gy ako rl ásra (önbí rásko dásra) ki mo ndott általános tilalomnak i s. A miko r tehát a jog a birtoklás fennálló rendjét védi, ak kor ezzel egyszersmi nd a közrendet is olt al mazza. A birtokvit ák nak ig azság szolg ált at ási útra te relése azo nb an nem jelenti, ho gy az önhatalmat teljesen nélkülözni lehetne. A hibátlan birtokhelyzetben lévőnek meg kellett engedni, ho gy ak árc sak a sze mélye ellen irányuló jog talan támadással szemben, a bi rtok a védel mében i s a defenzív önhatalomhoz (jogo s védelem) folyamodjék. Más a helyzet az offenzív önhatalommal (önsegély), melyet - a kl asszikus jog még ko rlátl anul megenge dett a hib ás birto ko ssal sze mben, tekintve, hog y ekko r még ne m épült ki a k önnyen elérhető bíró sági szervezet, - a jusztini ánuszi jog azo nb an már c supán kivételes e setekre t art otta meg .
a birtokvédelem indokai (3)
b) A poss esso rius birtokvéd ele m má sik j ogpolit ikai ind oka az a közta pa sztalat, hogy a kik va la mely d olgot té nyle gesen bi rtok oln ak, az ok az e sete k túlnyomó t öbbsé gé ben va lójá ban egysz ersmin d tulajd on os ok ( ill. e gyé b jogosu ltak) is. Am ikor tehát a j og a birt okost véde lem ben ré sze sít i, e gyedü l a hibátlan birtoka alapján, akkor az e sete k tú lnyomó t öbbsé gé ben e zze l va lój ában ma gu kat a tu lajd on osokat véd i. A birtok e bben a z összefü ggé sben nem má s, m int a k ülvilá g sz ám ára ész lelhetet len tulajd onjogn ak a külső látszata, ezért a birtokvéde le m lényegében véve ne m m ás mint lát szatvéd ele m.
c) A pus zta birtoklás té nyé n alapuló vé de le mne k az e lőnyé t te rmésze te se n olyanok is é lve zhe tik, akiknek e z a vé de le m vé ge re dmé nybe n nincs is szánva, ti. a nem-tulajdonosok. E ne m kívánatos e re dmé ny azonban e lke rülhe te tle n, e z a könnyített védelem ára.
Ha a tu lajd on osok ezt a K ÖNN YÍTET T VÉ DE LMET n em ka pná k m eg, anna k végső sor on saját ma gu k látná k kár át. Amenn yiben u i. m ár a pu szta birtokban ma rad ásukh oz is m egkívánná k t őlü k joguk biz on yítá sát, ez a zt jelentené , hogy a z, a ki tulajd onj ogát ne m tu dná bizon yíta ni, telje sen vé dtelen ma radn a, bár ki m egf oszthatná őt a tu lajdonát ól.
Ez azonb an ne m b aj, mert a birt ok perben al ul maradt t ulaj dono snak módjáb an áll, hogy ellenfele előbb megvédett bi rtok ának véget vessen tulajdonkeresetével (petitorius ke resettel), feltéve persze, hogy állítólago s t ulajdonjogát be i s t udja bi zonyítani.
A birtokvéde lem tehát a tul ajdonjogn ak elen ged hetetlen kie gészít ője, mely nélkül t ökélet len v olna .
A jogkérdést ki záró possessorius védelem t udniillik oda i s vezethet, hogy benne a nem- tulajdonos g yőzedelmeskedik a t ul ajdono s felett. Ilyenkor a tul ajdo no s é rdekében meg alkot ott inté zmény a tulajdo no s ellen fordul.
Ebbe n az é rte le mbe n te hát a birtokpe r lé nye gé be n ne m más, mint előcsatározás a tulajdonpe rbe li kedvező alperesi pozícióért.
3
a birtokvédelem kialakulása visszave he ti önhatalommal A
B
A pra etor elősz ör (1) a k öz föl dek birtokos ainak, pu sztán birtoku k ala pján adta m eg a ne m né lkü lözhet ő véde lmet. Hasonló igény jelent kez ett (2) a prec ariumba kap ott f ölde k birtokosai részér ől is, m ive l a p re carium ad dig, mint t isztán szíve ssé gi v iszon y, a j og vilá gán kívül esett. Utóbb (3) a ma gántulajd on ban álló val ame nn yi in gatlan ra, majd (4) az in gók ra is kiterje sztetté k a véd elmet.
vi, clam
ne m ve he ti vissza önhatalommal
C
a poss essor ius birtokvéde le m inté zmén yrend sze rét a pr aet or alkotta m eg fokoz atosan a m ásodik pu n há borút (K r.e. 2 18-20 1) k övet ő id őbe n
traditio
A birtokvé de lme t a praetor államigazgatási eljárásban, interdictumokkal biztosította. Eze k formula-mintáit, valamint a jogos önhatalom igé nybe vé te le inek fe lté te le it edictumában meghirdette. inter dict a reti ne ndae possessionis - i nter dict a rec uper andae possessionis (a me gzav art birtokhe lyzet m egta rtá sár a - az elv ont d olog vissza sze rzé sér e)
in terdi ctum sim pl ex - i n terdi ctum du pl ex
ingatlanok birtokvédelme
birtokvédelem a klasszikus jogban A m eglév ő birt ok há bor ítás elleni vé delmé re é s a til os önh atalom mal el vont bi rtok visszas zer zésér e a - dup lex- ként a lka lm az ott praetor i inter dictumok szolgálta k, ill. - ugyana zon feltételek me llett ma gán ak a hib átlan birtok osn ak a z ÖNH ATAL OM gyakorlá sa . A két véde lm i e sz köz közti válas ztás a bi rtokos j oga, a gya kor lat ban a zon ban a sértett fé l rend sz er int olyank or f olyam odik hatósá gi véde le mért, a m id őn a sére le m önh atalomm al va ló kikü sz öbölésére ir ányu ló előző kísér lete ne m já rt siker rel. A kla ssz ikuskor i inte rdiktá lis véd ele m tehát nem is ann yira az önh atal om alkal mazás a ellen ir ányult (csak ha a z tilos), mint in ká bb azt tá m ogat ó intéz mén y volt.
inter dict um uti possidetis ( A) Inte rdict um uti possi detis-t abban az e set ben bocsát ki a praetor, am id őn a z előtte me gjelent folyam od ó a z in gat lant a z inte rdictum kiadá sa idej én birtokolva azt á llítja, h ogy a lpere s őt a z in gat lan bé ké s birt oklásában zavarta. az inter dictum uti possidetis le ge gyszer űbb alka lm azá si eseténe k ese ménysor a a követke ző: 1.
A z avar j a F-t az ingat lan bir t oklásában
2.
F a z avar ás e lle n
3.
Pr ae t or i viz sgálat (simple x)
4.
A pr ae t or me gállapít j a az indokolat lan z avar ást
5.
F- né l hagyj a a dolgot é s e lt ilt j a
A véde lem elve i külön bözne k a sz er int, hogy ingatla n va gy ingó d olog-e a birt okper tá r gya
ingatlanok birtokvédelme (3) inter dict um unde vi ( A)
interdictum uti possidetis (B)
–2. –1. 1. 2. 2a. 3. 4.
5.
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal Er r e A visszakar ja t őle venni az ingat lant , de ez nem siker ül, de zavar ja F-t a bir t oklásban F a zavar ás ellen int er dict umot kér a pr aet or t ól Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás bir t oklásár a hivat kozik (except io vit iosae possessionis) Pr aet or i vizsgálat (duplex) A nem t udja bizonyít ani, hogy F kor ábban A siker esen bizonyít ja, hogy F kor ábban er őszakkal er őszakkal vet t e el t őle a dolgot , vagyis, hogy F vet et t e őt ki az ingat lan bir t okából hibás bir t okos A pr aet or F- nél hagyja a dolgot , elt ilt ja A-t a A pr aet or vissz aadja A-nak a dolgot zavar ást ól (megt ar t ó hat ály) (visszaszer ző hat ály)
A- t a z avar ást ól
(me gt ar t ó hat á ly)
ingatlanok birtokvédelme (2) Az e se mé nysor, me lybe n az interdictum uti possidet is alkalmazásra ke rül, azonban így is lejátszódhatott:
int e rdict um ot ké r a pr ae t or t ól
Az i nter dict um unde vi a közön sé ge s er ősza kot (vis c otti di ana) alka lm az ó ingatlanf ogla ló ellen i véde lm i e sz köz, me ly a birtok v issza sz erzé sé re irán yu l, fe ltéve, hogy a kiveté s e gy éven belül t örtént. Az e gyszer űbb p roblé ma váz a a következ ő:
1. 2. 3. 4.
A kive t t e F-t (ne m f e gyve r e s) e r őszakkal az ingat lanból, t e hát A bir t okolj a azt F a visszasze r zé s é r de ké be n int e rdict umot ké r a pr ae t or t ól Pr ae t or i vizsgálat ( simple x) A pr ae t or me gállapít j a az e r őszakos kive t é st
5.
Visszaadj a a dolgot F-ne k (visszasze r ző hat ály)
4
ingatlanok birtokvédelme (4)
ingatlanok birtokvédelme (5) interdictum de vi armata
inter dict um unde vi ( B) Az e se mén ysor az on ban így is váz olh ató:
–2 –1 1. 2. 2a. 3. 4.
5.
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal Er r e A visszavet t e t őle megengedet t (nem f egyver es) er őszakkal az ingat lant , t ehát ő bir t okolja azt F a visszaszer zés ér dekében int erdict umot kér a pr aet or t ól Ezzel szemben A kif ogást emel és F hibás bir t oklásár a hivat kozik (except io vit iosae possessionis Pr aet or i vizsgálat (duplex) A nem t udja bizonyít ani, hogy F kor ábban A siker esen bizonyít ja, hogy F kor ábban er őszakkal vet t e el t őle a dolgot , vagyis, hogy er őszakkal vet et t e őt ki az ingat lan bir t okából F hibás bir t okos A pr aet or F- nek vissz adja a dolgot A pr aet or A-nál hagyja a dolgot (visszaszer ző hat ály) (megt ar t ó hat ály)
az ingók birtokvédelme
Az i nter dict um de vi arm at a a z unde vi szigor úbb e sete: az ellen me gy, a ki a felpe rest csop ort os vagy fe gyve re s er ősza kkal ve rte ki az ingatlan birt okából. Ellen e ne m h ozh ató fel az exceptio vitios ae possessionis, va gyis a vis arm atat alkalma zó nem h ivat kozhat a fe lpe res vele sze m ben i hibá s birtoká ra. Az e se mén ysor így váz olh ató: –2.
Er edet ileg A hat almában volt az ingat lan
–1.
Az ingat lant F elvet t e t őle er őszakkal
1.
A kivet t e F-t meg nem engedet t (f egyver es vagy csopor t os) er őszakkal az ingat lanból, t ehát A bir t okolj a azt F a visszaszer zés ér dekében int erdict umot kér a pr aet or t ól Pr aet or i vizsgálat (simplex) A pr aet or megállapít j a a f egyver es er őszakkal t ör t ént kivet ést Visszaadj a a dolgot F-nek
2. 3. 4. 5.
(visszaszer ző hat ály)
az ingók birtokvédelme (2)
Az ingó dolgok birtokán a k véde lmé re a kla ssziku s kor ban min d há borítás, mind ped ig el vonás e setére, az u gyancsak igén ybe vehet ő önhatal om (önvé delem, ill. a hibá s birtokossal sze mbeni ön se gély) mellett, e gyetle n poss esso rius j oge sz köz szolgá lt: az inter dictum utr ubi
Az utr ubi visszasz erz ő hatál ya te hát széles ebb körű, mint az ingatlan- birtok védelmére sz olgáló inte rdictumoké. Eze knél a d olog csupán a hibá s birtokost ól szere zhető v issz a, a z ut rub ival visz ont a hibátlant ól is, ha ti. e z r övid ebb ide ig birt okolt e llenfe léné l.
Ez az interd ict um is duplex, a benne foglalt p aranc s mind két fé lhez sz ól.
Az utr ubi alka lm azá sán ál vé ge red mén yben a k övetk ez ő ala pesete k fordu lhatna k e lő:
A birtokpe rt közü lü k a z n yer i m eg, a ki az int erd ict um kiad ását m egelőző é vbe n az in gó d olgot h ossza bb id őn át birt ok olta mint e llenfele, feltéve, h ogy birtoka ve le sze m ben ne m hibás. Mege gyez ik tehát a z in gat lan ok birt okvédelméne k e lve ivel ann yiban, h ogy a hibás birt okossal sz em ben e gy éven be lü l vissza szer ző hatá lyú. Az a lapvet ő e ltéré s a bban v an, h ogy itt nem az int erd ict um kiad ásakori, teh át pillanatn yi hibát lan birtok a m ér vad ó, h anem az, hogy a fe le k közül ki birtokolta a d ol got a me gel őz ő é vbe n h osszab b idei g hi bátlanul. A birtoklás idej ének szám ítá sáná l mind két fé l h ozz ászá míthatja a m a gáéh oz előd ei hibátla n birt okát, vagyis az okét, a kikt ől a birtokot traditio útján (nem pedig önhata lom mal) sze rezte (a cce ssio poss ess ionis).
a) hibátlan bi rtokos áll sze mben a hib ás birt ok ossal (pl. a me glop ott a tolvajja l): a hibát lan birtokos ebben az e set ben visszak apja a d olgot, ha csa k e gy nap ig is birtokolta azt a me ge lőző évben; b) ugyanc sa k hibátl an birt ok os á ll szem ben hibás bi rtok ossal, de a dolog az e gész me gel őz ő évben a hibás birt okosná l volt: az ut rub i itt ne m alkalma zható, me rt a h ibátlan birt okos el késett igén ye érvén ye síté sével. c) két hibátla n birt ok os á ll egymá ssal sze m ben: e kkor min dkét fél be szá míthatj a előde i hi bátlan birtokát, és köz ülü k az kapj a me g a d olgot, akine k (és előde ine k) birt oka h ossz abb id ejű a má sik (é s e lőde i) birtokán ál.
5
